45/2013. (XI. 22.) EMMI utasítás
45/2013. (XI. 22.) EMMI utasítás
az Oktatási Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról1
2013.11.24.
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 73. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva, figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára, a következő utasítást adom ki:
1. § (1) Jelen utasítás mellékleteként kiadom az Oktatási Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát.
(2)2
2. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
Melléklet a 45/2013. (XI. 22.) EMMI utasításhoz
Az Oktatási Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata
I. FEJEZET
A HIVATAL JOGÁLLÁSA, ALAPADATAI, KÉPVISELETE
1. A Hivatal jogállása
1.1. Az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény, az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet szerinti központi hivatal, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.
1.2. A Hivatal irányítását az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el.
1.3. A Hivatal szakmai felügyeletét a miniszter köznevelésért felelős államtitkára és felsőoktatásért felelős államtitkára látja el.
1.4. A Hivatalt elnök vezeti.
1.5. A Hivatal illetékessége – az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – Magyarország egész területére kiterjed.
2. A Hivatal alapadatai
a) Hivatalos megnevezése: Oktatási Hivatal
b) Angol megnevezése: Educational Authority
c) Hivatalos rövidítése: OH
d) Statútum rendelete: az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet
e) Alapítás időpontja: 2007. január 1.
f) Eredeti alapító okiratának száma, kelte: 17093-4/2006., 2006. december 28.
Hatályos alapító okiratának száma, kelte: 32580-12/2013., 2013. október 1.
g) Államháztartási nyilvántartási száma: 229726
h) Kincstári nyilvántartási száma: 329727
i) Székhelye: 1055 Budapest, Szalay u. 10–14.
j) Telephelye: 1221 Budapest, Gyár u. 15.
1055 Budapest, Honvéd u. 20/A
k) Iratai őrzésének helye: 1055 Budapest, Szalay u. 10–14.
1221 Budapest, Gyár u. 15.
1055 Budapest, Honvéd u. 20/A
1054 Budapest, Báthory utca 10.
l) Postacíme: 1363 Budapest, Pf. 19.
m) Adószáma: 15329729-2-41
n) Kincstári előirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10032000-00282637-00000000
o) Bankkártya fedezeti számla száma: 10032000-00282637-00060004
p) Lakáshitel támogatási számla száma: 11705008-20003940
q) Általános forgalmi adó alanyiságának ténye: általános forgalmi adó alanya
r) Társadalombiztosítási azonosítója: 1458710
s) Központi telefonszáma: (+36 1) 374-2100
t) Központi faxszáma: (+36 1) 374-2499
u) E-mail címe: info@oh.gov.hu
oh.kozpont@oh.gov.hu
v) Weboldalának címe: www.oktatas.hu
A Hivatalhoz nem tartozik jogalanyisággal rendelkező önállóan működő költségvetési szerv. A Hivatal vagyonkezelésébe, tulajdonosi jogkörébe gazdálkodó szervezet nem tartozik.
3. A Hivatal képviselete
3.1. A Hivatal jogi személy, általános képviseletét az elnök látja el.
3.2. Az elnök a képviseleti jogkör gyakorlását a jelen Szervezeti és Működés Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat), valamint az elnök által kiadott egyéb belső irányítási eszköz keretei között vagy egyedi felhatalmazás alapján átruházhatja.
3.3. A Hivatalt ügyfélként a bíróságok és más hatóságok előtti eljárásban – szükség esetén az érdekelt szervezeti egység bevonásával – a Hivatal Elnöki Kabinete vagy az elnök által meghatalmazott ügyvéd, jogtanácsos vagy jogi végzettségű kormánytisztviselő képviseli.
II. FEJEZET
A HIVATAL TEVÉKENYSÉGE
1. A Hivatal szakmai alaptevékenységét az oktatási ágazatot közvetlenül vagy közvetve érintő jogszabályok határozzák meg, így különösen:
a) a köznevelés ágazati irányításával összefüggő feladatai tekintetében:
– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben (a továbbiakban: Nkt.),
– a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben,
– az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendeletben,
– az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendeletben,
b) közhiteles nyilvántartási feladatai tekintetében:
– az Nkt.-ban,
– a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényben,
– a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben,
– az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben,
– az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendeletben,
– a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendeletben,
– a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendeletben,
– a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről szóló 10/2006. (IX. 25.) OKM rendeletben,
c) hatósági feladatai tekintetében (hatósági döntéshozatal, hatósági ellenőrzés):
– a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben,
– az Nkt.-ban,
– a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényben,
– a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvényben,
– a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendeletben,
– a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény végrehajtásához szükséges egyes rendelkezésekről szóló 248/2012. (VIII. 31.) Korm. rendeletben,
– a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletben,
– az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendeletben,
– a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendeletben,
– az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendeletben,
– a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendeletben,
– a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendeletben,
– az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendeletben,
– a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletben,
– a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendeletben,
– a hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. (I. 20.) Korm. rendeletben,
– a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben,
– az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló 31/2004. (XI. 13.) OM rendeletben,
– a közoktatási szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről szóló 38/2009. (XII. 29.) OKM rendeletben,
– a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II. 28.) EMMI rendeletben,
– a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről szóló 10/2006. (IX. 25.) OKM rendeletben,
– a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 4/2013. (I. 11.) EMMI rendeletben,
d) szakmai ellenőrzési, mérési, értékelési feladatai tekintetében:
– a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben,
– az Nkt.-ban,
– a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényben,
– az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendeletben,
e) a szakképzéssel kapcsolatos feladatai tekintetében:
– a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényben,
– az Nkt.-ban,
– a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben,
– az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendeletben,
– a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben,
– az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló 31/2004. (XI. 13.) OM rendeletben,
– a közoktatási szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről szóló 38/2009. (XII. 29.) OKM rendeletben,
– a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II. 28.) EMMI rendeletben,
f) a területfejlesztéssel kapcsolatos feladatai tekintetében:
– az Nkt.-ban,
– az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendeletben,
g) pedagógiai szolgáltató tevékenységével összefüggésben:
– a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben,
– az Nkt.-ban,
– az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendeletben,
– a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendeletben,
– a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendeletben,
h) pedagógus-továbbképzéssel kapcsolatos feladatai tekintetében:
– az Nkt.-ban,
– az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendeletben,
– a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletben,
– a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről szóló 10/2006. (IX. 25.) OKM rendeletben,
– a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testületről szóló 46/1999. (XII. 13.) OM rendeletben,
i) a nyelvvizsgáztatással kapcsolatos feladatai tekintetében:
– az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendeletben,
– az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendeletben,
j) a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésével, valamint a hazai bizonyítványokról, oklevelekről és a hazai szakmai gyakorlatról szóló hatósági bizonyítványok kiállításával kapcsolatos feladatai tekintetében:
– a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvényben,
– az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendeletben,
k) az oktatás valamennyi ágazatához kapcsolódó informatikai, nyilvántartási, adatszolgáltatási feladatai tekintetében:
– a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben,
– az Nkt.-ban,
– a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendeletben,
– a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendeletben,
– az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendeletben,
– az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendeletben,
– a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben,
– a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben,
– a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényben,
– a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben,
– a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvényben,
l) a minősített adatok kezelésével kapcsolatos feladatai tekintetében:
– a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényben,
– a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendeletben
meghatározott feladatokat látja el.
2. A Hivatal alaptevékenységként
a) a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóság,
b) a miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv,
c) az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmények vonatkozásában hatósági nyilvántartást vezető szerv,
d) a köznevelés információs rendszerének adatkezelői feladatait ellátó szerv,
e) a felsőoktatási információs rendszer működtetéséért felelős szerv,
f) a felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szerv,
g) a magyar állami (rész)ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat végző szerv,
h) a központi felsőoktatási felvételi eljárást lebonyolító szerv,
i) a felsőoktatási formanyomtatványokat engedélyező szerv,
j) a felsőoktatási intézmények hatósági ellenőrzését végző szerv,
k) a nyelvvizsgáztatással kapcsolatos állami feladatokat ellátó szerv,
l) az Európai Képesítési Keretrendszer Nemzeti Kapcsolattartó Pontja feladatait ellátó szerv,
m) a köznevelési, felsőoktatási és szakképzési rendszer tartalmi és módszertani kutatási és fejlesztési feladatai ellátásában közreműködő szerv
feladatait látja el.
3. A Hivatal egyéb tevékenységét a Hivatalra mint központi költségvetési, illetve közigazgatási szervre, valamint a gazdálkodó szervekre irányadó általános jogszabályok határozzák meg, így különösen:
– a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Ksztv.);
– a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben és végrehajtási rendeleteiben;
– az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben (a továbbiakban: Áht.) és végrehajtási rendeleteiben, különösen az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Áht. vhr.);
– a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: Sztv.);
– a Magyar Köztársaság költségvetéséről, illetve a zárszámadásról szóló törvényekben;
– a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben (a továbbiakban: Kttv.);
– a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.);
– az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben;
– a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben (a továbbiakban: Ltv.) és végrehajtási rendeleteiben;
– a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényben és végrehajtási rendeleteiben;
– az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben;
– a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényben;
– az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvényben;
– az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben;
– a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvényben;
– az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben és végrehajtási rendeleteiben;
– a döntéselőkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló 2007. évi CI. törvényben és végrehajtási rendeleteiben;
– az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Áhsz.);
– az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendeletben;
– a piaci és a nem piaci szereplők adminisztratív terheinek csökkentésére, valamint az eljárások egyszerűsítésére és gyorsítására irányuló kormányzati programról szóló 1058/2008. (IX. 9.) Korm. határozatban
foglaltak.
4. A Hivatal – alaptevékenységén felüli – az Európai Unió által támogatott projektek megvalósításából fakadó tevékenységét különösen az alábbi jogszabályokban foglaltak határozzák meg:
– a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény,
– az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény,
– a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet,
– a 2007–2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 16/2006. (XII. 28.) MeHVM–PM együttes rendelet,
– az egységes működési kézikönyvről szóló 26/2012. (X. 24.) NFM utasítás,
– ESZA/ERFA elszámolható költségek általános útmutatók,
– ESZA Pénzügyi elszámolás részletes szabályai (PERSZ),
– a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet,
– az Áht.,
– az Áht. vhr.
5. A Hivatal alaptevékenységének államháztartási szakfeladatrendi besorolása:
841212 Oktatás központi igazgatása és szabályozása
841122 Központi általános végrehajtó igazgatási tevékenység
6. A Hivatal államháztartási szakágazati besorolása: 856000 Oktatást kiegészítő tevékenység.
7. A Hivatal az Alapító Okirat II. fejezetének 2. és 3. pontjaiban foglaltak alapján vállalkozási tevékenységet folytathat.
A Hivatal által folytatott vállalkozási tevékenység szakfeladatrendi besorolás szerinti megjelölése:
180000 Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység
581100 Könyvkiadás
581400 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása
581900 Egyéb kiadói tevékenység
722000 Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés komplex támogatása
722011 Gazdaságtudományi alapkutatás
722012 Gazdaságtudományi alkalmazott kutatás
722013 Gazdaságtudományi kísérleti fejlesztés
722014 Jog- és államtudományi alapkutatás
722015 Jog- és államtudományi alkalmazott kutatás
722016 Jog- és államtudományi kísérleti fejlesztés
722017 Szociológiai alapkutatás
722018 Szociológiai alkalmazott kutatás
722019 Szociológiai kísérleti fejlesztés
730000 Reklám, piackutatás
749031 Módszertani szakirányítás
749032 Minőségbiztosítási tevékenység
749033 Rendszertanúsítás
749034 Akkreditációs tevékenység
749040 K+F tevékenységekhez kapcsolódó innováció
749050 M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
829000 M.n.s. egyéb kiegészítő gazdasági tevékenység
841173 Statisztikai tevékenység
855937 M.n.s. egyéb felnőttoktatás
III. FEJEZET
A HIVATAL SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA
1. Szervezeti felépítés
1.1. A Hivatal az elnök közvetlen irányítása alatt álló elnökhelyettesekből, projektigazgatóból és szervezeti egységekből, valamint az elnökhelyettesek és a projektigazgató irányítása vagy vezetése alatt álló szervezeti egységekből, továbbá a főosztályvezetők irányítása vagy vezetése alatt álló szervezeti egységekből áll.
1.2. A főosztály vezetését elnökhelyettes vagy főosztályvezető; az osztály vezetését főosztályvezető-helyettes vagy osztályvezető látja el.
1.3. Az elnök közvetlen irányítása alatt álló szervezeti egység:
1.3.1. Elnöki Kabinet
1.3.2. Ekvivalencia és Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Főosztály
1.3.3. Informatikai és Üzemeltetési Főosztály
1.3.4. Belső ellenőrzés
1.4. A köznevelési elnökhelyettes irányítása alatt álló szervezeti egység:
1.4.1. Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztály
1.4.2. Köznevelési Programok Főosztálya
1.4.3. Nyilvántartó Iroda
1.5. A felsőoktatási elnökhelyettes irányítása alatt álló szervezeti egység:
1.5.1. Felsőoktatási Főosztály
1.6. A gazdasági elnökhelyettes vezetése alatt álló szervezeti egység:
1.6.1. Gazdasági Főosztály
1.7. A projektigazgató vezetése alatt álló szervezeti egység:
1.7.1. Projektigazgatóság
1.8. A főosztály jogállású szervezeti egységek további belső tagozódását, valamint a Hivatal felépítésének szervezeti ábráját a Szabályzat 1. függeléke tartalmazza.
1.9. A szervezeti egységek belső működéséről azok ügyrendje rendelkezik.
1.10. A Hivatal jóváhagyott létszámkeretét a Szabályzat 2. függeléke (állomány- és létszámtábla) tartalmazza.
2. Személyi állomány – feladat- és hatáskörök
2.1. Az elnök
2.1.1. A Hivatalt az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet. 2. § (1) bekezdése alapján az elnök vezeti.
2.1.2. Az elnök a Ksztv. szerinti központi hivatal vezetője, államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.
2.1.3. Az elnök a jogszabályokban megállapított feladat- és hatáskörét közvetlenül, illetve a Hivatal szervezete útján gyakorolja.
Az elnök
2.1.4. felelős az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban, költségvetésben meghatározott követelményeknek, illetve a miniszter által vezetett minisztérium (továbbiakban: minisztérium) által közvetlenül meghatározott követelmények megfelelő teljesítéséért, a Hivatal szakszerű, jogszerű és gazdaságos működtetéséért;
2.1.5. meghatározza a Hivatal szervezeti felépítését, az önálló szervezeti egységek feladatait és működésük főbb szabályait;
2.1.6. felelős a Hivatal belső kontrollrendszeréért, a megfelelő kockázatkezelési rendszer, kontrolltevékenységek, információs és kommunikációs rendszer, a nyomon követési (monitoring) rendszer kialakításáért, működtetéséért és fejlesztéséért, felelős a kontrollkörnyezet kialakításáért, amelyben világos a szervezeti struktúra, egyértelműek a felelősségi, hatásköri viszonyok és feladatok, meghatározottak az etikai elvárások a szervezet minden szintjén és átlátható a humánerőforrás-kezelés;
2.1.7. jóváhagyja a Hivatal működési (szakmai és gazdálkodási) főfolyamataihoz kapcsolódóan a Hivatal további alfolyamatait, valamint azok folyamatleírásait és ellenőrzési nyomvonalait;
2.1.8. felelős a Hivatal működési (szakmai és gazdálkodási) folyamatai leírásának és ellenőrzési nyomvonalának rendszeres aktualizálásáért;
2.1.9. felelős a szabálytalanságok kezelése eljárásrendjének szabályozásáért;
2.1.10. irányítja és megszervezi a Hivatal gazdálkodási rendjének és – a szabálytalanságok kezelésének rendje szabályozásának keretében, a szabálytalanságok megelőzése érdekében – a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (a továbbiakban: FEUVE) működtetését, fejlesztését, az éves költségvetési beszámoló keretében beszámol a költségvetési szerv folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzésének, valamint belső ellenőrzésének működtetéséről, éves bontásban nyilvántartást vezet a belső és külső ellenőrzési jelentésekben tett megállapítások, javaslatok végrehajtásáról és hasznosulásáról;
2.1.11. gondoskodik az integritási és korrupciós kockázatok hivatalon belüli felméréséről, éves korrupció-megelőzési intézkedési terv készítéséről, végrehajtásáról, az integritásjelentés elkészítéséről, valamint a szervezet működésével összefüggő visszaélésekre, szabálytalanságokra és korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadásáról és kivizsgálásáról;
2.1.12. érvényesíti a szakmai feladatok ellátása során az erőforrások szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználásának követelményeit, felelős a szakmai és pénzügyi folyamatos nyomon követési (monitoring) rendszer működtetéséért, a tervezési, a beszámolási, valamint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért;
2.1.13. felelős az Áht.-ban, az Áht. vhr.-ben és az Áhsz.-ben meghatározott adatszolgáltatások valódiságáért, a számviteli szabályok betartásáért és a számviteli nyilvántartásokkal való számszaki és tartalmi egyezőségéért;
2.1.14. felelős a feladatai ellátásához a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért;
2.1.15. gondoskodik a Hivatal belső ellenőrzési tevékenységének megszervezéséről, működtetéséről és szabályozásáról, az éves ellenőrzési tervben meghatározott ellenőrzések elvégzéséről, valamint elrendeli a soron kívüli vizsgálatokat;
2.1.16. biztosítja a belső ellenőrzés funkcionális függetlenségét;
2.1.17. jóváhagyja az éves ellenőrzési tervet;
2.1.18. felelős az éves ellenőrzési jelentés elkészítéséért és a minisztérium részére történő megküldéséért;
2.1.19. hatáskörének gyakorlása során a Szabályzat V. Fejezet 11. pontja szerinti belső irányítási eszközöket alkalmazza;
2.1.20. a Szabályzat 3. függeléke I. pontjában foglaltak szerint gyakorolja a Hivatal foglalkoztatottjai tekintetében a munkáltatói jogokat, amelyek gyakorlását – a Szabályzat 3. függelék I. pont 6. alpontjában meghatározott kivételektől eltekintve – a Hivatal más vezető kormánytisztviselőire, illetve munkavállalóira átruházhat;
2.1.21. a Hivatal nevében kiadmányozási jogot gyakorol, a Szabályzat 3. függeléke II. pontjában foglaltak szerint, amely gyakorlását – a Szabályzat 3. függelék II. pont 14.5. alpontjában meghatározott kivételektől eltekintve – a Hivatal más vezető kormánytisztviselőire átruházhat;
2.1.22. jóváhagyja a belső szabályzatokat, a stratégiai terveket, az éves kiküldetési tervet;
2.1.23. felelős a vagyonnyilatkozatok őrzéséért;
2.1.24. irányítja az informatikai biztonsági feladatok ellátását;
2.1.25. irányítja a tűz- és munkavédelmi feladatok ellátását;
2.1.26. felelős a munkahelyi kockázatértékelés elvégzéséért és évenkénti felülvizsgálatáért;
2.1.27. felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért;
2.1.28. felelős az Ltv. 9. § (1) bekezdésben meghatározott követelmények teljesítéséért, valamint az iratok szakszerű és biztonságos megőrzésére alkalmas irattár kialakításáért és működtetéséért, továbbá az iratkezeléshez szükséges egyéb tárgyi, technikai és személyi feltételek biztosításáért, valamint a megfelelő tanúsítvánnyal rendelkező iratkezelési szoftver használatáért;
2.1.29. az informatikai biztonságpolitika legfelsőbb szintű képviselője, katasztrófaesemény esetén ellátja a legfelsőbb szintű koordinációt, és dönt a katasztrófaesemény kihirdetéséről;
2.1.30. vezeti az Oktatásügyi Szakmai Tárcaközi Bizottságot.
2.2. Az elnökhelyettes
2.2.1. Az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján a Hivatal elnökhelyetteseit az elnök javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel.
2.2.2. Az elnökhelyettes az elnök közvetlen irányítása alatt áll, feladatkörének gyakorlásáért felelősséggel tartozik az elnöknek; feladatai gyakorlása során az elnökkel, valamint a többi elnökhelyettessel kölcsönösen együttműködik.
2.2.3. Az elnökhelyettes a Ksztv. szerinti központi hivatal vezetőjének helyettese, helyettes államtitkári illetményre jogosult.
2.2.4. Az elnökhelyettes átruházott munkáltatói jogkört gyakorol az irányítása vagy vezetése alatt álló dolgozók vonatkozásában a Szabályzat 3. függelék I. pont 7.1. alpontja szerint.
2.2.5. Az elnökhelyettes átruházott kiadmányozási jogkört gyakorol a feladatkörébe tartozó ügyekben a Szabályzat 3. függelék II. pont 15. alpontja szerint.
2.2.6. Az elnökhelyettes ellátja az elnök helyettesítését a Szabályzat 3. függelék III. pont 19–20. alpontjai szerint.
2.2.7. Az elnökhelyettes felelős az irányítása alá tartozó szervezeti egységek felelősségi körébe tartozó folyamatleírások, ellenőrzési nyomvonalak, valamint ezek módosítása esetén az elnök számára jóváhagyás céljából történő felterjesztéséért.
2.2.8. Külön felhatalmazás vagy a Szabályzat alapján az elnökhelyettes eljár a feladatkörébe tartozó kérdésekben a Hivatal képviseletében, valamint e képviseleti jogát – az elnök előzetes tájékoztatása mellett – átruházhatja.
2.2.9. A köznevelési elnökhelyettes
2.2.9.1. A köznevelési elnökhelyettes koordinálja a kormányhivatalok közreműködésével ellátott köznevelési feladatokat és e vonatkozásokban a Hivatal képviseletét.
2.2.9.2. A köznevelési elnökhelyettes ellátja a Hivatal közneveléssel kapcsolatos feladatait és e vonatkozásokban a Hivatal képviseletét. Ennek keretében:
2.2.9.2.1. irányítja a Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztályt,
2.2.9.2.2. irányítja a Köznevelési Programok Főosztályát,
2.2.9.2.3. vezeti a Nyilvántartó Irodát.
2.2.10. A felsőoktatási elnökhelyettes
2.2.10.1. A felsőoktatási elnökhelyettes ellátja a Hivatal felsőoktatással kapcsolatos feladatait és e vonatkozásokban a Hivatal képviseletét. Ennek keretében irányítja a Felsőoktatási Főosztályt.
2.2.11. A gazdasági elnökhelyettes
2.2.11.1. A gazdasági elnökhelyettes az Áht. és az Áht. vhr. szerint a Hivatal gazdasági vezetője, irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezetet, felelős a Gazdasági Főosztály feladatainak ellátásáért. Feladatait az elnök közvetlen vezetése és ellenőrzése mellett látja el.
2.2.11.2. A gazdasági elnökhelyettes az Áht.-ban és végrehajtási rendeleteiben meghatározott feladatokat látja el, a jogszabályokban, valamint a Hivatal gazdálkodási tárgyú belső irányítási eszközeiben meghatározott rend szerint és azokért felelős, így különösen:
a) vezeti a Gazdasági Főosztályt;
b) a Hivatal szervezeti egységeinek gazdálkodással összefüggő szakmai tevékenységéhez iránymutatást ad, ellenőrzi azt, adatszolgáltatást kér és adatokat szolgáltat;
c) gazdasági intézkedéseket hoz;
d) felelős a Hivatal pénzügyi-gazdasági, ezen belül különösen a tervezési, végrehajtási, beszámolási, könyvvezetési és meghatározott ellenőrzési feladok jogszabályoknak megfelelő ellátásáért;
e) felelős az Áht.-ban, az Áht. vhr.-ben és az Áhsz.-ben meghatározott, szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli nyilvántartásokkal való szakmai és tartalmi egyezőségéért;
f) felelős a tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, a hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerő-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel és a beszámolási, valamint a FEUVE-i kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos összefoglaló és a saját szervezetére kiterjedő feladatok jogszabályoknak megfelelő ellátásáért;
g) ellenjegyzése vagy az általa írásban kijelölt személy ellenjegyzése nélkül a Hivatalt terhelő gazdasági kihatású kötelezettség nem vállalható, követelés nem írható elő, és ilyen intézkedés nem tehető;
h) kiadja a Hivatal gazdasági szervezetének ügyrendjét.
2.3. A projektigazgató
2.3.1. A projektigazgató feladatait az elnök irányítása mellett látja el.
2.3.2. A jogszabályoknak és szakmai követelményeknek megfelelően vezeti és ellenőrzi a Projektigazgatóságot, ennek keretében a FEUVE figyelembevételével meghatározza és megállapítja a Projektigazgatóság munkatervét és időszaki feladatait. A Projektigazgatóság esetében a munkaterven az egyes projektek projektterve értendő.
A projektigazgató
2.3.3. felelős a vezetése alatt álló Projektigazgatóság működéséért, továbbá a feladatkörébe utalt feladatok teljesítéséért és ellenőrzésért;
2.3.4. rendszeresen beszámoltatja a Projektigazgatóság munkatársait, ellenőrzi az ügyintézés szakszerűségét és a határidők betartását;
2.3.5. a Szabályzattal összhangban gondoskodik a Projektigazgatóság ügyrendjének, valamint a munkaköri leírásoknak az elkészítéséről és folyamatos aktualizálásáról;
2.3.6. átruházott munkáltatói jogkört gyakorol a Projektigazgatóság munkavállalói vonatkozásában a Szabályzat 3. függelék I. pont 7.2. alpontja szerint;
2.3.7. ellátja az elnök helyettesítését a Szabályzat 3. függelék III. pont 19. és 20. pontja szerint;
2.3.8. az elnök rendszeres tájékoztatása mellett szakmai kapcsolatot tart a minisztérium illetékes szervezeti egységeivel, valamint a feladatköréhez kapcsolódó szakmai szervezetekkel, hatóságokkal;
2.3.9. felelős a Projektigazgatóság felelősségi körébe tartozó folyamatleírások, illetve ellenőrzési nyomvonalak elkészítéséért, az elnök elé terjesztéséért, valamint az elnök által jóváhagyott folyamatleírások, illetve ellenőrzési nyomvonalak folyamatos karbantartásáért;
2.3.10. tevékenységéről rendszeresen beszámol az elnöknek.
2.4. A főosztályvezető
2.4.1. A főosztályvezető a jogszabályoknak és szakmai követelményeknek megfelelően közvetlenül az elnök vagy az elnökhelyettes irányítása alapján vezeti a főosztályt, dönt a főosztály feladatkörébe, illetve átruházott hatáskörébe utalt ügyekben.
2.4.2. A főosztályvezető a Kttv. szerinti főosztályvezetői vezetői kinevezéssel rendelkező kormánytisztviselő.
A főosztályvezető
2.4.3. felelős a vezetése vagy irányítása alatt álló főosztály működéséért, továbbá a feladatkörébe utalt feladatok teljesítéséért és ellenőrzéséért;
2.4.4. vezeti vagy irányítja, és ellenőrzi a főosztály munkáját, ennek keretében a FEUVE figyelembevételével meghatározza a főosztály munkatervét és megállapítja a főosztály időszaki feladatait. Rendszeresen beszámoltatja a főosztály munkatársait, ellenőrzi az ügyintézés szakszerűségét és a határidők betartását;
2.4.5. a Szabályzattal összhangban gondoskodik a főosztály ügyrendjének, valamint a munkaköri leírásoknak az elkészítéséről és folyamatos aktualizálásáról;
2.4.6. átruházott munkáltatói jogkört gyakorol az irányítása vagy vezetése alatt álló főosztály dolgozói vonatkozásában a Szabályzat 3. függelék I. pont 7.3. alpontja szerint;
2.4.7. átruházott kiadmányozási jogkört gyakorol az irányítása vagy vezetése alatt álló főosztály feladatkörébe tartozó ügyekben a Szabályzat 3. függelék II. pont 16. alpontja szerint;
2.4.8. ellátja az elnökhelyettes helyettesítését a Szabályzat 3. függelék III. pont 19. és 21. alpontjai szerint, a feladatkörét érintő kérdésekben képviseli a főosztályt, külön felhatalmazás alapján eljár a Hivatal képviseletében;
2.4.9. felelős az általa irányított szervezeti egység felelősségi körébe tartozó folyamatleírások, illetve ellenőrzési nyomvonalak elkészítéséért, elnök vagy elnökhelyettes elé terjesztéséért, valamint az elnök által jóváhagyott folyamatleírások, illetve ellenőrzési nyomvonalak folyamatos karbantartásáért;
2.4.10. az elnök vagy a főosztályvezető irányítását ellátó elnökhelyettes folyamatos tájékoztatása mellett szakmai kapcsolatot tart a minisztérium illetékes szervezeti egységeivel, valamint a feladatköréhez kapcsolódó szakmai szervezetekkel, hatóságokkal;
2.4.11. tevékenységéről rendszeresen beszámol az elnöknek vagy az irányítását ellátó elnökhelyettesnek.
2.5. A projektigazgató-helyettes
2.5.1. A projektigazgató-helyettes tevékenységét a projektigazgató irányítja.
2.5.2. A projektigazgató-helyettes közreműködik a projektigazgató, illetve az elnök feladatainak ellátásában.
A projektigazgató-helyettes
2.5.3. átruházott munkáltatói jogkört gyakorol a vezetése alatt álló dolgozók vonatkozásában a Szabályzat 3. függelék I. pont 7.5. alpontja szerint;
2.5.4. ellátja a projektigazgató helyettesítését a Szabályzat 3. függelék III. pont 19. és 22. alpontjai szerint, a projektigazgató-helyettes a munkaköri leírásában, illetve a Projektigazgatóság ügyrendjében meghatározott feladatok ellátása érdekében közvetlenül irányíthatja a Projektigazgatóság érintett munkatársait;
2.5.5. a Szabályzattal összhangban közreműködik a Projektigazgatóság ügyrendjének elkészítésében, valamint előkészíti a vezetése alatt álló dolgozók munkaköri leírásait;
2.5.6. a projektigazgató felhatalmazása esetén, illetve a Projektigazgatóság ügyrendjében foglaltak szerint képviseli a Projektigazgatóságot;
2.5.7. tevékenységéről rendszeresen beszámol a projektigazgatónak.
2.6. A főosztályvezető-helyettes
2.6.1. A főosztályvezető-helyettes a Kttv. szerinti főosztályvezető-helyettesi vezetői kinevezéssel rendelkező kormánytisztviselő.
2.6.2. A főosztályvezető-helyettes tevékenységét a főosztályvezető irányítja.
2.6.3. A főosztályvezető-helyettes közreműködik a főosztályvezető, illetve az elnökhelyettes vagy az elnök feladatainak ellátásában.
A főosztályvezető-helyettes
2.6.4. vezeti a főosztály osztály jogállású szervezeti egységét; e jogkörében:
2.6.4.1. átruházott munkáltatói jogkört gyakorol a vezetése alatt álló szervezeti egység dolgozói vonatkozásában a Szabályzat 3. függelék I. pont 7.4. alpontja szerint,
2.6.4.2. átruházott kiadmányozási jogkört gyakorol a vezetése alatt álló szervezeti egység feladatkörébe tartozó ügyekben a Szabályzat 3. függelék II. pont 17. alpontja szerint;
2.6.5. a főosztályvezető ez irányú döntése esetén átruházott kiadmányozási jogkört gyakorol a főosztály feladatkörébe tartozó egyes ügyekben a Szabályzat 3. függelék II. pont 17. alpontja szerint;
2.6.6. ellátja a főosztályvezető helyettesítését a Szabályzat 3. függelék III. pont 19. és 23. alpontjai szerint, a főosztályvezető-helyettes a munkaköri leírásában, illetve a főosztály ügyrendjében meghatározott egyedi feladatok ellátása érdekében – a főosztályvezető tájékoztatása mellett – közvetlenül irányíthatja a főosztály érintett munkatársait;
2.6.7. a Szabályzattal összhangban közreműködik a főosztály ügyrendjének elkészítésében, valamint előkészíti az általa vezetett osztály dolgozóinak munkaköri leírásait;
2.6.8. a főosztályvezető felhatalmazása esetén, illetve a főosztály ügyrendjében foglaltak szerint képviseli a főosztályt;
2.6.9. tevékenységéről rendszeresen beszámol a főosztályvezetőnek.
2.7. Az osztályvezető
2.7.1. Az osztályvezető a Kttv. szerinti osztályvezetői vezetői kinevezéssel rendelkező kormánytisztviselő.
2.7.2. Az osztályvezető tevékenységét a főosztályvezető irányítja.
2.7.3. Az osztályvezető közreműködik az elnökhelyettes, a főosztályvezető, illetve a főosztályvezető-helyettes feladatainak ellátásában.
Az osztályvezető
2.7.4. a főosztályvezető irányítása mellett vezeti a főosztály osztály jogállású szervezeti egységét, felelős annak működéséért;
2.7.5. a feladatkörét érintő kérdésekben képviseli az osztályt;
2.7.6. átruházott munkáltatói jogkört gyakorol a vezetése alatt álló szervezeti egység dolgozói vonatkozásában a Szabályzat 3. függelék I. pont 7.4. alpontja szerint;
2.7.7. átruházott kiadmányozási jogkört gyakorol a vezetése alatt álló szervezeti egység feladatkörébe tartozó ügyekben a Szabályzat 3. függelék II. pont 18. alpontja szerint;
2.7.8. ellátja a főosztályvezető, illetve a főosztályvezető-helyettes helyettesítését a Szabályzat 3. függelék III. pont 19., 23. és 24. alpontja szerint, a Szabályzattal összhangban közreműködik a főosztály ügyrendjének elkészítésében, előkészíti az osztály dolgozóinak munkaköri leírásait;
2.7.9. az osztályvezetői feladatokon kívül végzi a főosztály, illetve az osztály feladatkörébe tartozó egyéb feladatokat, a munkaköri leírásában, illetve az ügyrendben foglaltak szerint;
2.7.10. tevékenységéről rendszeresen beszámol a főosztályvezetőnek.
2.8. Az ügyintéző
2.8.1. Az ügyintéző a Kttv. hatálya alá tartozó kormánytisztviselő.
2.8.2. Az ügyintéző érdemi döntésre előkészíti a munkakörébe utalt ügyeket. Feladata minden olyan ügy felelősségteljesen és önállóan történő döntésre való előkészítése, amelyet a munkaköri leírása, továbbá a hivatali felettese esetenként vagy időszakosan a feladatkörébe utal.
Az ügyintéző
2.8.3. feladatait alapvetően önállóan, kezdeményezően, a felettesétől kapott útmutatások, továbbá a tényállás és az érdekeltek álláspontjának tisztázása alapján – a jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, a hivatal belső irányítási eszközei, a munkaköri leírása, az ügyviteli szabályok és közvetlen vezetője utasításának megtartásával – köteles végrehajtani;
2.8.4. az eredményes munka érdekében tanulmányoznia és ismernie kell minden olyan jogszabályt, közjogi szervezetszabályozó eszközt, belső irányítási eszközt, szakmai előírást és egyéb rendelkezést, amely a színvonalas ügyintézéshez, illetve a végrehajtás megszervezéséhez és ellenőrzéséhez szükséges.
2.8.5. Az I. besorolási osztályú kormánytisztviselő ellátja a főosztályvezető, a főosztályvezető-helyettes, illetve az osztályvezető helyettesítését a Szabályzat 3. függelék III. pont 19., 23., 24. és 25. alpontjai szerint.
2.9. Az ügykezelő
2.9.1. Az ügykezelő közszolgálati jogviszonyára a Kttv. kormányzati ügykezelőre (ügykezelőre) vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
2.9.2. Az ügykezelő feladatait a jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, belső irányítási eszközök, a munkaköri leírása és a közvetlen vezető utasítása szerint látja el.
2.9.3. Az ügykezelő ellátja a Hivatal tevékenységének gyakorlásához kapcsolódó ügyviteli feladatokat.
Az ügykezelő
2.9.4. gondoskodik az adminisztrációs feladatok ellátásáról, különösen a beérkező ügyiratok átvételéről, iktatásáról, ügyiratkezeléséről, nyilvántartásáról, a kiadmánytervezetnek felettese útmutatásai szerint történő gépeléséről, sokszorosításáról, továbbításáról;
2.9.5. az ügykezelő feladatait az ügyviteli szabályok, az iratkezelési szabályok és a minősített iratok kezelésére vonatkozó rendelkezések betartásával látja el, a munkaköri leírásában meghatározott módon ellátja mindazokat az ügyviteli jellegű feladatokat, amelyekkel az adott szervezeti egység vezetője vagy a kiadmányozási jog jogosultja megbízza.
2.10. A munkavállaló
2.10.1. A Hivatalban foglalkoztatott munkavállaló munkajogviszonyára az Mt. rendelkezéseit a Kttv.-ben foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni.
2.10.2. A munkavállaló a feladatait a jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, belső irányítási eszközök, a munkaköri leírása és a közvetlen vezető utasítása szerint látja el.
2.10.3. A Köznevelési Programok Főosztálya állományába tartozó munkavállaló ellátja a Hivatal feladataival kapcsolatos csomagolási, anyagmozgatási és expediálási feladatokat.
2.10.4. Az Informatikai és Üzemeltetési Főosztály, valamint az Elnöki Kabinet állományába tartozó munkavállalók a hivatali szervezeti egységek üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatos feladatokat, gépjárművezetői és gépjármű-ügyintézői feladatokat látnak el.
2.10.5. A Projektigazgatóság munkavállalói nem tartoznak a Hivatal engedélyezett létszámába, foglalkoztatásuk európai uniós források terhére történik. A Projektigazgatóság munkavállalói munkaviszonyban részt vesznek a Hivatal uniós forrásból megvalósuló projektjeinek jogszabályszerű, szerződésszerű megvalósításában és lebonyolításában.
IV. FEJEZET
A SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAI
1. Az elnök közvetlen irányítása alatt álló szervezeti egységek
1.1. Elnöki Kabinet
1.1.1. Az Elnöki Kabinet (jelen alfejezet alkalmazásában a továbbiakban: Kabinet) az elnök közvetlen irányítása alatt álló, főosztály jogállású, önálló szervezeti egység, amely ellátja az elnök által közvetlenül delegált, továbbá a Hivatal szakmai koordinációs és adminisztratív; jogi, (köz)beszerzési, perképviseleti, igazgatási és humánpolitikai, továbbá kommunikációs feladatait, valamint a nemzetközi és minőségirányítással kapcsolatos feladatokat.
1.1.2. A Kabinet belső tagozódását a Szabályzat 1. függeléke tartalmazza.
1.1.3. A Kabinet szakmai koordinációs, valamint adminisztratív feladatai:
1.1.3.1. gondoskodik a beérkező iratok feldolgozásáról, az elnök döntése esetén annak intézéséről, továbbításáról, a titkársági ügyviteli munka megszervezéséről, az elnök hivatalos programjának szervezéséről és nyilvántartásáról, figyelemmel kíséri az elnök által kiadott feladatok határidőben történő végrehajtását;
1.1.3.2. az iratforgalom Hivatalon belüli irányítása útján közreműködik az egyes szervezeti egységeknél zajló szakmai feladatellátás nyomon követésében;
1.1.3.3. részt vesz a szakmai anyagok előkészítésében, egyeztetésében, koordinálja azok előkészítését;
1.1.3.4. szervezi, koordinálja az elnök által tartott értekezleteket és gondoskodik az értekezletek technikai lebonyolításával kapcsolatos feladatokról;
1.1.3.5. ellátja mindazon ügyeket, amelyeket az elnök állandó vagy eseti jelleggel a feladat- és hatáskörébe utal;
1.1.3.6. ellátja a hivatali gépjárművezetői feladatokat.
1.1.4. A Kabinet jogi feladatai:
1.1.4.1. ellátja a Hivatal jogi képviseletét bíróságok és más hatóságok előtt;
1.1.4.2. közvetlenül a kiadmányozás előtt kötelező jogi szakmai kontrollt gyakorol a kiemelt jelentőségű ügyekben született beadványok, így különösen az alapvető jogok biztosától, az Alkotmánybíróságtól, bíróságtól, ügyészségtől, rendőrségtől, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól érkező megkeresésekre készített választervezetek tekintetében;
1.1.4.3. megkeresésre jogi tanácsadást nyújt a Hivatal szervezeti egységei számára;
1.1.4.4. munkajogi kontrollt biztosít a humánpolitikai intézkedésekhez;
1.1.4.5. jogi szempontból felülvizsgálja és véleményezi, felkérésre elkészíti a Hivatal, illetve külső felek között kötendő polgárjogi szerződések tervezeteit, megkeresésre részt vesz a kapcsolódó tárgyalásokon;
1.1.4.6. a Hivatal alapfeladatai tekintetében gondoskodik a Hivatal beszerzéseivel kapcsolatban felmerülő jogi feladatok, a Hivatal közbeszerzésekkel kapcsolatos jogi és közzétételi feladatai ellátásáról és a szerződések jogi ellenjegyzéséről;
1.1.4.7. gondoskodik a Hivatalba érkező jogszabály-tervezeteknek az illetékes szakterületek javaslatait tartalmazó véleményezéséről, illetve a szakmai területtel együttműködve előkészíti a Hivatalt érintő jogszabály-módosítási kezdeményezéseket;
1.1.4.8. véleményezi és jogi ellenjegyzéssel látja el a Hivatal szervezeti egységeinek ügyrendjét;
1.1.4.9. véleményezi az egyes szervezeti egységek által előkészített iratmintákat, eljárásrendeket;
1.1.4.10. a Köznevelési Programok Főosztálya és a Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztály szakmai segítségnyújtásával előkészíti a kormányhivatalok által működtetett független vizsgabizottságok döntései ellen benyújtott törvényességi kérelmekről hozandó másodfokú döntést;
1.1.4.11. a Köznevelési Programok Főosztálya és a Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztály szakmai segítségnyújtásával előkészíti a kormányhivatalok által az Nkt. hatálya alá tartozó ügyekben hozott elsőfokú döntések ellen előterjesztett jogorvoslati kérelmek nyomán hozandó másodfokú döntéseket;
1.1.4.12. a Köznevelési Programok Főosztályának szakmai segítségnyújtásával előkészíti a középfokú felvételi eljárás központi írásbeli felvételi vizsgái során az írásbeli vizsgakérdésekre adott megoldás értékelésével kapcsolatosan, az iskolai elbírálás után is fenntartott észrevételek elbírálásában hozandó döntéseket;
1.1.4.13. a belső irányítási eszközök kiadásának, összehangolásának és karbantartásának rendjéről szóló szabályzat szerint ellátja a Hivatal belső irányítási eszközeinek előkészítésével kapcsolatos jogi feladatokat.
1.1.5. A Kabinet igazgatási feladatai:
1.1.5.1. figyelemmel kíséri a rendszeres, valamint az elnök által egyedileg meghatározott, valamennyi szervezeti egységet érintő igazgatási feladatok végrehajtását;
1.1.5.2. a szervezeti egységektől beérkező javaslatok alapján összeállítja a Hivatal éves munkatervét;
1.1.5.3. a szervezeti egységektől beérkező részanyagok alapján összeállítja a Hivatal előző éves tevékenységéről szóló éves beszámolóját;
1.1.5.4. a belső irányítási eszközök kiadásának, összehangolásának és karbantartásának rendjéről szóló szabályzat szerint ellátja a Hivatal belső irányítási eszközeinek kiadásával, karbantartásával és nyilvántartásával kapcsolatos igazgatási feladatokat.
1.1.6. A Kabinet humánpolitikai, szervezetfejlesztéssel kapcsolatos feladatai:
1.1.6.1. koordinálja a Hivatal emberi erőforrás-gazdálkodási és fejlesztési tervei kidolgozását, melynek során közreműködik a létszám- és bérgazdálkodási elvek kialakításában, a munkakörök ellátására alkalmas személy kiválasztási módszereinek kidolgozásában, képzési, továbbképzési terv elkészítésében, a Hivatal személyi állománya elismerési rendszerére vonatkozó tervek kialakításában, a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő belső szabályzatok kidolgozásában, véleményezésében;
1.1.6.2. a Hivatal alapfeladataihoz kapcsolódóan ellátja a személyi állomány kiválasztásával, jogviszonyának létrehozásával, módosításával és megszüntetésével, a munkaidő-nyilvántartás adminisztrációjával kapcsolatos munkaügyi feladatokat;
1.1.6.3. intézi az elnök munkáltatói jogkörébe tartozó személyzeti ügyeket, szakmai támogatást nyújt a munkáltatói jogkörök gyakorlásához;
1.1.6.4. tervezi és szervezi a kormánytisztviselők közigazgatási és szakmai továbbképzését, a vezetőképzést;
1.1.6.5. részt vesz a személyi juttatások biztosításában, a cafetéria-rendszerrel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátásában, a szociális, jóléti és kegyeleti ügyek intézésében;
1.1.6.6. képviseli a munkáltatót az érdekegyeztetések során;
1.1.6.7. koordinálja az elnök által javasolható, illetve adományozható állami, ágazati kitüntetésekkel, díjakkal kapcsolatos előkészítő tevékenységet;
1.1.6.8. működteti a minősítési, a teljesítményértékelési és elismerési rendszert;
1.1.6.9. végzi a közszolgálati nyilvántartáshoz tartozó és a más szervek által előírt, illetve a Hivatal vezetőinek igényein alapuló munkaügyi statisztikai adatszolgáltatásokat;
1.1.6.10. őrzi és kezeli a közszolgálati jogviszony keretében foglalkoztatottak személyi anyagait, a vagyonnyilatkozatokat és a fontos és bizalmas munkakörökkel kapcsolatos dokumentumokat;
1.1.6.11. közreműködik a Hivatal és a szervezeti egységei stratégiai terveinek meghatározásában, végrehajtásában és nyomon követésében;
1.1.6.12. gondoskodik a Hivatal minőségirányítási rendszerének kialakításáról, a szervezeti folyamatok minőségközpontú előkészítéséről és a minőségirányítási rendszer működtetéséről és fejlesztéséről;
1.1.6.13. irányítja a FEUVE működését a szabálytalanság megelőzése és a szabálytalanság kezelése céljából.
1.1.7. A Kabinet kommunikációs feladatai:
1.1.7.1. ellátja a Hivatal alapfeladataihoz kapcsolódó kommunikációs feladatok szervezését;
1.1.7.2. a Szabályzat V. Fejezet 14. pontja szerint koordinálja a Hivatal belső és külső kapcsolattartásával összefüggő tevékenységeit;
1.1.7.3. ellátja a Hivatal általános ügyfélszolgálati és tájékoztató tevékenységével kapcsolatos koordinációs feladatokat;
1.1.7.4. koordinálja a közérdekű adatok közzétételével kapcsolatos hivatali feladatok ellátását;
1.1.7.5. gondoskodik az intranet tartalmi szerkesztéséről, aktualizálásáról;
1.1.7.6. az Informatikai és Üzemeltetési Főosztállyal együttműködve ellátja a külföldön tanuló, hallgató magyar állampolgárok diákigazolvány-igénylésével kapcsolatos feladatokat, igazolások kiadását;
1.1.7.7. ellátja a belföldön kiállított oklevelek apostille tanúsítvánnyal történő záradékolását megelőző közbenső felülhitelesítésével (a továbbiakban: felülhitelesítés) kapcsolatos feladatokat.
1.1.8. A Kabinet nemzetközi feladatai:
1.1.8.1. szervezi és koordinálja a Hivatal nemzetközi kapcsolatait, különös tekintettel az európai uniós oktatási együttműködésre;
1.1.8.2. biztosítja a Hivatal részvételét az európai oktatási integrációs folyamatokban és az európai oktatási együttműködés keretében zajló tevékenységek megvalósításában és más nemzetközi projektekben;
1.1.8.3. a minisztérium koordinációja mellett közreműködik az európai uniós oktatás és képzés stratégiai keret végrehajtását támogató „nyitott koordinációs eljárás” keretében működő munkacsoportok és képviselőik munkájának segítésében, a hazai szakmai álláspont kidolgozásában;
1.1.8.4. közreműködik az európai és nemzetközi oktatási együttműködésből fakadó monitoring, értékelési és beszámolási feladatok, valamint az európai és nemzetközi statisztikai és indikátor programok megvalósításában;
1.1.8.5. szervezi és koordinálja az Európai Képesítési Keretrendszerhez illeszkedő Magyar Képesítési Keretrendszerről szóló koordinációs, adat- és információgyűjtési feladatokat;
1.1.8.6. közreműködik az európai uniós átláthatósági eszközök fejlesztésében és annak hazai megvalósításában.
1.2. Ekvivalencia és Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Főosztály
1.2.1. Az Ekvivalencia és Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Főosztály (jelen alfejezet alkalmazásában: Főosztály) az elnök közvetlen irányítása alatt álló, főosztály jogállású önálló szervezeti egység, amely ellátja a Hivatal külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésével és nyelvvizsga-akkreditációval kapcsolatos feladatait.
1.2.2. A Főosztály belső tagozódását a Szabályzat 1. függeléke tartalmazza.
1.2.3. A Főosztály elismeréssel kapcsolatos feladatai keretében
1.2.3.1. ellátja az általános iskolai és középiskolai bizonyítványok, valamint a felsőfokú oklevelek és tudományos fokozatok által tanúsított végzettségi szint, továbbá az alap-, közép- és felsőfokú szakképesítések és – az általa működtetett szakbizottságok közreműködésével – a felsőfokú végzettséghez kapcsolódó szakképzettségek elismerésével kapcsolatos feladatokat;
1.2.3.2. ellátja a külföldi bizonyítványok és oklevelek nyelvvizsga-egyenértékűségével kapcsolatos feladatokat;
1.2.3.3. ellátja a bel- és külföldi szervek és személyek számára a külföldi oktatási rendszerekről, a külföldi felsőoktatási intézményekről, a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevelek megszerzésének feltételeiről szóló tájékoztatással kapcsolatos feladatokat;
1.2.3.4. ellátja a magyar oktatási rendszerről történő hivatalos információ szolgáltatásával és a külföldi hatóságoknak, szakmai szervezeteknek a magyar bizonyítványok és oklevelek megszerzésének feltételeiről történő tájékoztatásával kapcsolatos feladatokat;
1.2.3.5. ellátja a külföldi hivatalos eljárásban való felhasználás céljából a hazai oktatási intézményekben folytatott tanulmányokról, illetőleg hazai végzettséget tanúsító bizonyítványokról, oklevelekről szóló hatósági bizonyítvány kiállításával kapcsolatos feladatokat;
1.2.3.6. ellátja az ENIC és NARIC hálózati tagságból adódó feladatokat;
1.2.3.7. ellátja a más államok és nemzetközi szervezetek ekvivalencia-ügyekkel foglalkozó központjaival való kapcsolattartással és együttműködéssel kapcsolatos feladatokat;
1.2.3.8. közreműködik a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működésének engedélyezési eljárása során;
1.2.3.9. a magyar felsőoktatás megismertetésével kapcsolatos kiadói (publikációs) tevékenységet folytat, hazai és nemzetközi konferenciákat, tanfolyamokat és koordinációs értekezleteket szervez;
1.2.3.10. betölti az európai közösségi jog alapján a munkavállalás céljából történő elismerés nemzeti információs központjának szerepét, vezetője ellátja a szakképzettségek elismerésére vonatkozó európai uniós irányelvek nemzeti koordinátori teendőit.
1.2.4. A Főosztály nyelvvizsga-akkreditációval kapcsolatos feladatai keretében
1.2.4.1. akkreditációs eljárásokat folytat le és kiadja az elsőfokú akkreditációs határozatokat;
1.2.4.2. az akkreditált vizsgaközpontokat és rendszereket legalább kétévente felülvizsgálja;
1.2.4.3. működteti a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testületet (a továbbiakban: Testület);
1.2.4.4. a Testület bevonásával kidolgozza és kiadja az Akkreditációs Kézikönyvet;
1.2.4.5. a nyelvvizsgaközpontok rendelkezésére bocsátja és gondozza a nyelvvizsgák elektronikus anyakönyvi felületét;
1.2.4.6. a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal egyetértésében kijelöli azt a nyomdát, amelyik a nyelvvizsga-bizonyítványokat nyomtatja;
1.2.4.7. az elektronikus anyakönyvek alapján az arra kijelölt nyomdával bizonyítványt nyomtattat;
1.2.4.8. intézi a külföldi nyelvvizsga-bizonyítványok honosításával kapcsolatos ügyeket;
1.2.4.9. határozatot hoz a nyelvvizsgákkal kapcsolatban benyújtott másodfokú felülvizsgálati kérelmek ügyében;
1.2.4.10. hatósági bizonyítványt állít ki a részvizsga-bizonyítványok egyesíthetőségéről;
1.2.4.11. hatósági igazolványt állít ki az elveszett bizonyítványokról az elektronikus anyakönyv alapján;
1.2.4.12. az elektronikus anyakönyv alapján nyelvvizsga-bizonyítványok hitelességi vizsgálatát végzi;
1.2.4.13. a tárgyévet megelőző évben nyelvvizsgáztatással kapcsolatosan befolyt bevétel egy részét a nyelvoktatás, nyelvvizsgáztatás fejlesztésére fordítja;
1.2.4.14. konferenciát szervez a nyelvoktatási szakma számára a nyelvvizsgáztatás és az érintkező területek újdonságairól;
1.2.4.15. a felvételi eljárásban adatot szolgáltat az elektronikus anyakönyvek alapján;
1.2.4.16. közreműködik a nyelvvizsgáztatás rendjét szabályozó jogszabályi háttér munkálatokban;
1.2.4.17. képviseli a magyar nyelvvizsgák ügyét magyarországi és nemzetközi fórumokon.
1.3. Informatikai és Üzemeltetési Főosztály
1.3.1. Az Informatikai és Üzemeltetési Főosztály (jelen alfejezet alkalmazásában a továbbiakban: Főosztály) az elnök közvetlen irányítása alatt álló, főosztály jogállású, önálló szervezeti egység, amely ellátja az elnök által közvetlenül delegált, továbbá a hivatali szervezet informatikai, informatikai fejlesztési és üzemeltetési, valamint küldeménykezeléssel kapcsolatos feladatait.
1.3.2. A Főosztály belső tagozódását a Szabályzat 1. függeléke tartalmazza.
1.3.3. A Főosztály informatikai feladatai:
1.3.3.1. ellenőrzési, koordinációs feladatok keretében biztonsági keretrendszert működtet, gondoskodik az IT biztonsági szabályzatokban leírtak betartásáról, ellenőrzéséről. Gondoskodik a megkötött informatikai fejlesztési szerződések IT biztonsági felülvizsgálatáról, a szerződésben leírtak ellenőrzéséről;
1.3.3.2. közreműködik az oktatási ágazathoz tartozó informatikai fejlesztések koncepciójának részletes megtervezésének és kivitelezésének összehangolásában és koordinálásában, beleértve a Hivatal egységeit is;
1.3.3.3. közreműködik a minisztérium és háttérintézményei, illetve az oktatási intézmények, valamint az egyéb kormányszervek közötti fejlesztési együttműködésben az informatikai területen;
1.3.3.4. ellátja a Hivatal infokommunikációs technológiákhoz kötődő feladatait;
1.3.3.5. meghatározza a közneveléshez, felsőoktatáshoz és adatszolgáltatáshoz kötődő informatikai rendszerekkel szemben támasztott informatikai követelményeket a Köznevelési Információs Rendszerek Osztálya közreműködésével.
1.3.4. A Főosztály üzemeltetéssel kapcsolatos feladatai:
1.3.4.1. gondoskodik a Hivatal mint gazdálkodó szerv üzemeltetéséről, működtetéséről, valamint infrastruktúrájának rendeltetésszerű működését biztosító üzemeltetési és vagyonvédelmi feladatok ellátásáról;
1.3.4.2. végzi és szervezi a hivatali feladatok ellátását szolgáló készletek, eszközök beszerzésével, beruházások lebonyolításával és szolgáltatások megrendelésével kapcsolatos operatív feladatokat;
1.3.4.3. a Hivatal belső informatikai feladatainak ellátása érdekében folyamatosan működteti, karbantartja és fejleszti az infokommunikációs eszközöket és a belső számítógépes hálózatot, továbbá koordinálja az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások beszerzését;
1.3.4.4. ellátja a Hivatal zavartalan működéséhez szükséges fenntartási, karbantartási és felújítási munkák megszervezését, koordinálását;
1.3.4.5. ellátja a hivatali gépjárművek üzemeltetése, karbantartása, illetve szabályszerű használatának ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat;
1.3.4.6. kapcsolatot tart az épület üzemeltetőjével;
1.3.4.7. gondoskodik a Hivatal dolgozóinak használatában lévő eszközök működése során tapasztalt hibabejelentések fogadásáról, regisztrálásáról, a hibák kivizsgálásáról, szükség szerinti intézkedések megtételéről;
1.3.4.8. koordinálja a belépő és kilépő dolgozók eszközellátását, jogosultságainak beállítását, illetve az eszközök visszaszolgáltatását;
1.3.4.9. gondoskodik a megkötött üzemeletetési szerződések felülvizsgálatáról, a szerződésbe foglaltak ellenőrzéséről;
1.3.4.10. figyelemmel kíséri, segíti a minisztérium és háttérintézményei, illetve az oktatási intézmények, valamint az egyéb kormányszervek közötti üzemeltetési együttműködések megvalósulását.
1.3.5. A Főosztály küldeménykezeléssel kapcsolatos feladatai:
1.3.5.1. működteti a központi irattárat;
1.3.5.2. gondoskodik az Iratkezelési Szabályzatban meghatározottak betartásáról;
1.3.5.3. ügykezelés-felügyeleti feladatai keretében ellátja a nyílt iratkezelés szakmai felügyeletét, továbbá gondoskodik az iratkezelési tevékenységhez szükséges eszközök beszerzéséről;
1.3.5.4. ellátja az elektronikus iratkezelés rendszerének működtetésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat.
1.3.6. A Főosztály látja el az oktatási igazolványok előállításával kapcsolatos, a Hivatalt érintő feladatokat, együttműködik az Elnöki Kabinettel diákigazolványokkal összefüggő igazolások kiadásával kapcsolatos feladatainak ellátásában.
1.4. Belső ellenőr
1.4.1. A belső ellenőr az elnök közvetlen irányítása alatt áll, feladata a Hivatal belső ellenőrzési feladatainak ellátása.
1.4.2. A belső ellenőr tevékenységét a vonatkozó jogszabályok, a nemzetközi belső ellenőrzési standardok, az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és kézikönyv minta alapján, a Belső Ellenőrzési Kézikönyv szerint végzi. Az ellenőrzési feladatok, tevékenység tekintetében a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bkr.) az irányadó.
1.4.3. A belső ellenőrzési tevékenység kiterjed a szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzésekre, illetve informatikai rendszerellenőrzésekre és a tanácsadási tevékenységre.
1.4.4. A belső ellenőrzés bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amely keretében a belső ellenőr a jogszabályoknak és a belső szabályzatoknak való megfelelést, a tervezést, a gazdálkodást és a közfeladatok ellátását vizsgálva megállapításokat és javaslatokat fogalmaz meg az elnök részére. A belső ellenőr tevékenysége kiterjed a Hivatal minden tevékenységére, különösen a költségvetési bevételek és kiadások tervezésének, felhasználásának és elszámolásának, valamint az eszközökkel és a forrásokkal való gazdálkodás vizsgálatára. A belső ellenőr ezen kívül más tevékenységbe nem vonható be. A belső ellenőr bizonyosságot adó tevékenysége körében ellátandó feladatai:
1.4.4.1. elemzi, vizsgálja és értékeli a belső kontrollrendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését, valamint működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét;
1.4.4.2. elemzi és vizsgálja a rendelkezésére álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások megfelelőségét, beszámolók valódiságát;
1.4.4.3. a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és javaslatokat tesz, a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése vagy csökkentése, a szabálytalanságok megelőzése, illetve feltárása érdekében valamint elemzéseket, értékeléseket készít az elnök számára a Hivatal működése eredményességének növelése és a belső kontrollrendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében;
1.4.4.4. nyilvántartja és nyomon követi az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket;
1.4.4.5. az általa elvégzett ellenőrzésekről rendszerezett nyilvántartást vezet, eleget tesz az éves beszámolási kötelezettségnek;
1.4.4.6. elvégzi a belső ellenőrzési tevékenység minőségértékelését;
1.4.4.7. ellátja a Hivatalon belül a nemzetközi belső ellenőrzési standardok és a belső ellenőrzési kézikönyvben rögzítettek szerint a tanácsadási tevékenységet;
1.4.4.8. kapcsolatot tart a minisztérium Ellenőrzési Főosztályával és más ellenőrzési szervekkel, valamint a tárcák ellenőrzési feladatait ellátó szervezeti egységekkel, szükség szerint ellátja a Hivatal képviseletét a belső ellenőrzéssel kapcsolatos bizottságokban, tanácskozásokon;
1.4.4.9. figyelemmel kíséri a külső szervek Hivatalnál folytatott vizsgálatait, a vizsgálatok összefoglaló jelentéseinek megállapításaira és javaslataira tett intézkedéseket.
1.4.5. A belső ellenőrt – a Hivatal irányítását ellátó miniszter egyetértésével – az elnök nevezi ki, menti fel, helyezi át.
1.4.6. A belső ellenőr a Szabályzattal összhangban elkészíti és folyamatosan aktualizálja a belső ellenőrzés ügyrendjét, valamint annak mellékletét képező munkaköri leírás(oka)t.
2. A köznevelési elnökhelyettes irányítása alatt álló szervezeti egységek
2.1. Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztály
2.1.1. A Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztály (jelen alfejezet alkalmazásában a továbbiakban: Főosztály) a köznevelési elnökhelyettes irányítása alatt álló, főosztály jogállású, önálló szervezeti egység. A Főosztály ellátja az elnök által közvetlenül delegált feladatokat, továbbá a hivatali szervezet tanügy-igazgatási, területi koordinációs, szakmai ellenőrzési, a köznevelés-informatikai rendszerek működtetési és az adatszolgáltatási, valamint az ezen feladatokhoz kapcsolódó hatósági feladatait.
2.1.2. A Főosztály belső tagozódását a Szabályzat 1. függeléke tartalmazza.
2.1.3. A Főosztály tanügy-igazgatási és területi koordinációs feladatai:
2.1.3.1. ellátja a Hivatal által akkreditált érettségi vizsgaelnöki továbbképzések megtartásával kapcsolatos koordinációs feladatokat;
2.1.3.2. szervezi az Oktatásügyi Szakmai Tárcaközi Bizottság működtetését, ellátja a titkársági teendőket;
2.1.3.3. közreműködik a kormányhivatalok szakmai irányításában, szakmai feladataikat koordinálja;
2.1.3.4. tájékoztatókat, konferenciákat szervez a kormányhivatalokkal kapcsolatos feladatok ellátására vonatkozóan;
2.1.3.5. szakmai tájékoztató anyagokat készít a kormányhivatalok számára;
2.1.3.6. ellátja a köznevelés-fejlesztési terv készítésével kapcsolatos feladatokat;
2.1.3.7. megkeresésre tájékoztatást nyújt tanügy-igazgatási kérdésekben az ügyfelek számára.
2.1.4. A Főosztály szakmai ellenőrzéssel kapcsolatos feladatai:
2.1.4.1. megszervezi az országos, megyei, fővárosi szintű szakmai ellenőrzéseket, a kormányhivatalokkal közreműködve koordinálja a folyamatot;
2.1.4.2. kidolgozza a szakmai ellenőrzés szakmai követelményrendszerét;
2.1.4.3. kiválasztja és felkéri – a kormányhivatalokkal együttműködve – a szakmai ellenőrzéseket végző szakértőket;
2.1.4.4. elvégzi a fenntartó, a köznevelési intézmény, a települési nemzetiségi önkormányzat, továbbá az országos nemzetiségi önkormányzat megrendelésére – a megrendelő költségére – megyei, fővárosi, települési, intézményi szintű szakmai ellenőrzést;
2.1.4.5. az alapvető jogok biztosának megkeresésére vizsgálatot (szakmai ellenőrzést) végez;
2.1.4.6. feldolgozza és nyilvántartja az ellenőrzések, értékelések eredményeit;
2.1.4.7. a külföldi nevelési-oktatási intézmény vonatkozásában törvényességi ellenőrzést végez, ennek keretében ellenőrzi, hogy a fenntartó a nevelési-oktatási intézményt az alapító okiratban és a működési engedélyben meghatározottak szerint működteti-e;
2.1.4.8. a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjával kapcsolatos ellenőrzési feladatokat lát el.
2.1.5. A Főosztály egyéb hatósági, illetve akkreditációs feladatai:
2.1.5.1. közreműködik a külön jogszabályokban meghatározott hatósági ellenőrzésekben;
2.1.5.2. szakmai segítségnyújtással közreműködik a kormányhivatalok által működtetett független vizsgabizottságok döntései ellen benyújtott törvényességi kérelmekről hozandó másodfokú döntés előkészítésében;
2.1.5.3. szakmai segítségnyújtással közreműködik a kormányhivatalok által az Nkt. hatálya alá tartozó ügyekben első fokon hozott döntéseinek másodfokon történő elbírálásában;
2.1.5.4. indokolt esetben kezdeményezi a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságánál a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére megállapított normatív költségvetési támogatás felülvizsgálatát, folyósításának felfüggesztését, kezdeményezéséről értesítést küld a székhely szerint illetékes jegyző, főjegyző részére;
2.1.5.5. ellátja az Országos szakértői, az Országos vizsgaelnöki és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékkel kapcsolatos feladatokat;
2.1.5.6. ellátja a miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések tekintetében az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló rendeletben előírt bírálóbizottság működtetésével kapcsolatos feladatokat;
2.1.5.7. ellátja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók szakértői és rehabilitációs bizottsági vizsgálata során, a szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő kirendelésével kapcsolatos feladatokat;
2.1.5.8. ellátja a tankönyvvé nyilvánítással, a tankönyvvé nyilvánítás megszüntetésével kapcsolatos feladatokat;
2.1.5.9. ellátja a tankönyvjegyzékre történő felvétellel és a tankönyvjegyzékről való törléssel kapcsolatos feladatokat;
2.1.5.10. ellátja a tankönyvjegyzékkel kapcsolatos feladatokat;
2.1.5.11. közreműködik a Főosztály feladataihoz kapcsolódó jogszabálytervezetek előkészítésében, véleményezésében;
2.1.5.12. gondoskodik a bizonyítványnyomtatványok és egyéb engedélyköteles, köznevelést érintő nyomtatványok engedélyezésének előkészítéséről;
2.1.5.13. a Főosztály pedagógus-továbbképzéssel kapcsolatos feladatai:
a) ellátja a pedagógus-továbbképzések akkreditációjával kapcsolatos feladatokat,
b) ellátja a jóváhagyott pedagógus-továbbképzési programokkal és az indított továbbképzésekkel kapcsolatos nyilvántartási feladatokat,
c) ellátja a pedagógus-továbbképzések szervezőinek ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,
d) ellátja a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület mellett a titkársági teendőket,
e) összeállítja és közzéteszi az intraneten a Hivatal által szervezendő pedagógus-továbbképzések általános ügymenetét és az ehhez szükséges dokumentációt,
f) közreműködik a Hivatal által szervezendő pedagógus-továbbképzések jegyzékére vételével és kezelésével, illetve azok helyszín- és időpontfrissítésével kapcsolatos feladatok ellátásában,
g) bejelenti a munkaügyi központhoz a Hivatal által szervezendő pedagógus-továbbképzéseket, valamint az adatváltozásokat.
2.1.6. A Főosztály köznevelési információs rendszerek működtetésével és adatszolgáltatással kapcsolatos feladatai:
2.1.6.1. a köznevelési információs rendszer tekintetében:
a) nyilvántartja a vonatkozó jogszabályok által előírt adatköröket,
b) ellátja a köznevelési informatikai rendszerek működtetésével kapcsolatos feladatokat,
c) ellátja a köznevelés információs rendszerével kapcsolatos hatósági ügyintézési feladatokat,
d) koordinálja, illetve felügyeli az ágazati köznevelési adatbázis-rendszerek, azonosítási rendszerek, valamint a közneveléshez kötődő valamennyi információs rendszer működtetését,
e) részt vesz az infokommunikációs rendszerek által kezelt szakmai adatvagyon koherenciájának megteremtésében és megőrzésében;
2.1.6.2. biztosítja a jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését:
a) a köznevelési információs rendszer és a felsőoktatási információs rendszer adattartalma alapján;
b) az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság érvényesítéséhez az Nkt. hatálya alá tartozó középfokú oktatási intézmények tanulóiról a tanulói jogviszony meghatározott adatai vonatkozásában;
c) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak az árvaellátás folyósításához iskolai tanulmányok címén;
d) a Magyar Államkincstárnak az iskoláztatási támogatás folyósításához;
e) a kormányhivatalok feladatainak ellátásához;
2.1.6.3. statisztikai célú adatszolgáltatást végez az ágazati információs rendszerek nyilvántartásaihoz tartozóan és más szervek által előírtak, valamint a Hivatal vezetőinek igényei alapján;
2.1.6.4. ellátja a feladatkörébe tartozóan a közérdekű adatok kezelésével, közzétételével kapcsolatos feladatokat;
2.1.6.5. ellátja a minősített alapfokú művészetoktatási intézmények nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat;
2.1.6.6. az informatikai rendszerek szakmai koordinálásának keretében a Főosztály:
a) meghatározza a közneveléshez és adatszolgáltatáshoz kötődő informatikai rendszerekkel szemben támasztott szakmai követelményeket az érintett szakterületekkel közösen és az Informatikai és Üzemeltetési Főosztály közreműködésével,
b) a szakterületekkel közösen kialakítja a közneveléshez és adatszolgáltatáshoz kötődő informatikai rendszerek fejlesztésének szakmai koncepcióját és részletes tartalmát.
2.2. Köznevelési Programok Főosztálya
2.2.1. A Köznevelési Programok Főosztálya (jelen alfejezet alkalmazásában: Főosztály) a köznevelési elnökhelyettes irányítása alatt álló, főosztály jogállású, önálló szervezeti egység, amely ellátja a Hivatal érettségi, versenyszervezési, köznevelési mérési, értékelési és logisztikai feladatait.
2.2.2. A Főosztály belső tagozódását a Szabályzat 1. függeléke tartalmazza.
2.2.3. A Főosztály:
2.2.3.1. ellátja a középfokú nevelési-oktatási intézmények felvételi eljárásával kapcsolatos feladatokat, ennek keretében:
a) megtervezi, folyamatosan figyelemmel kíséri és ellenőrzi a középfokú felvételi eljárás folyamatait, gondoskodik a középfokú felvételi eljáráshoz kapcsolódó dokumentumok előállításáról, nyilvánosságra hozataláról, illetve csomagolásáról és eljuttatásáról az általános iskolákhoz,
b) elkészítteti a központi írásbeli vizsgák vizsgaanyagait, egyéb szakmai anyagokat, működteti a feladatlap készítő bizottságokat és gondoskodik az ezzel kapcsolatos logisztikai feladatok ellátásáról;
2.2.3.2. ellátja az érettségi vizsgákkal kapcsolatos feladatokat, ennek keretében különösen:
a) megtervezi, folyamatosan figyelemmel kíséri és ellenőrzi az érettségi vizsgák lebonyolításának folyamatait, működteti a tételkészítő bizottságokat,
b) elkészítteti az érettségi vizsgaanyagokat, és a Biztonsági Szabályzatban meghatározottak szerint kezeli azokat, elkészítteti és közzéteszi az érettségi vizsgákhoz kapcsolódó egyéb szakmai anyagokat, és gondoskodik az ezzel kapcsolatos logisztikai feladatok ellátásáról,
c) kidolgozza a vizsgaközpontok tevékenységével és a vizsgáztatással kapcsolatos szakmai standardokat és közreműködik a pénzügyi standardok tervezésében együttműködve a Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztállyal,
d) ellátja a kormányhivatalok által működtetett érettségi vizsgabizottságokkal kapcsolatos elnökkijelölési feladatokat,
e) szakmai segítségnyújtással közreműködik a kormányhivatalok által működtetett érettségi vizsgabizottságok döntései ellen benyújtott törvényességi kérelmekről hozandó másodfokú döntések előkészítésében,
f) kezdeményezi az érettségi vizsga megszervezésével összefüggő miniszteri intézkedés megtételét, ha annak elmaradása miatt országos szinten veszélybe kerülhet az érettségi vizsga jogszabályok szerinti lebonyolítása,
g) kezdeményezi a vizsgaszabályzatban, illetve a tanév rendjében foglaltaktól való eltérést, ha arra az érettségi vizsga megszervezése vagy a rendkívüli szünet elrendelése miatt, a tanév megszervezése érdekében szükség van,
h) kezdeményezi az érettségi vizsga megszervezési jogának megvonását, az érettségi bizonyítvány érvénytelenné nyilvánítását, a vizsgán elért eredmény megsemmisítését, ha bebizonyosodik, hogy az iskola a vizsgát jogellenesen szervezte meg, illetve a bizonyítványt jogellenesen állította ki;
2.2.3.3. ellátja az országos, térségi, megyei, fővárosi szintű mérés-értékelési feladatokat, ennek keretében:
a) megtervezi, folyamatosan figyelemmel kíséri és ellenőrzi az országos mérések folyamatait, gondoskodik a mérés lebonyolításához szükséges adatok begyűjtéséről, szakmailag tervezi és felügyeli a mérési eljárás informatikai rendszereit,
b) elkészítteti az országos mérések mérőeszközeit, a mérésekhez kapcsolódó szakmai anyagokat és gondoskodik a mérés-értékeléshez kapcsolódó logisztikai feladatok ellátásáról,
c) gondoskodik a kódolás, az adatrögzítés és az adatfeldolgozás folyamatairól,
d) elkészíti a mérésekkel kapcsolatos jelentéseket, elemzéseket, és gondoskodik azok közzétételéről együttműködve a Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztállyal,
e) gondozza a mérések folyamán felhalmozódott adatvagyont együttműködve a Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztállyal;
2.2.3.4. a nemzetközi mérési rendszerek szabályai szerint teljes körűen ellátja a köznevelés nemzetközi méréseivel kapcsolatos feladatokat;
2.2.3.5. megszervezi az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeket (a továbbiakban: OKTV), valamint a minisztérium által meghirdetett országos művészeti és sajátos nevelési igényű (a továbbiakban: SNI) tanulmányi versenyeket, ennek keretében:
a) megtervezi, működteti, folyamatosan figyelemmel kíséri és ellenőrzi az OKTV, valamint a művészeti és SNI versenyek folyamatait, működteti ezek versenybizottságait,
b) az oktatási és egyéb intézmények, valamint a kormányhivatalok közreműködésével megszervezi az OKTV, valamint a művészeti és SNI versenyek fordulóit,
c) elkészítteti a versenyek anyagait, elkészíti és nyilvánosságra hozza a versenyekhez kapcsolódó egyéb szakmai anyagokat, ellátja az OKTV-vel kapcsolatos logisztikai feladatokat;
2.2.3.6. a feladataihoz közvetlenül kapcsolódó szoftverek tekintetében szakmai szempontból közreműködik a köznevelési informatikai rendszerekkel szemben támasztott követelmények meghatározásában, valamint azok szakmailag megfelelő működésének figyelemmel kísérésében együttműködve a Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztállyal;
2.2.3.7. közreműködik a Főosztály feladataihoz kapcsolódó jogszabálytervezetek előkészítésében, véleményezésében;
2.2.3.8. ellátja a Hivatal logisztikai, valamint más területein az esetlegesen szükséges csomagolási feladatokat;
2.2.3.9. ellátja a Hivatalhoz érkező vagy helyben keletkezett minősített iratok nyilvántartásával és kezelésével kapcsolatos feladatokat.
3. A felsőoktatási elnökhelyettes irányítása alatt álló szervezeti egység
3.1. Felsőoktatási Főosztály
3.1.1. A Felsőoktatási Főosztály (jelen alfejezet alkalmazásában a továbbiakban: Főosztály) a felsőoktatási elnökhelyettes irányítása alatt álló önálló, főosztály jogállású szervezeti egység, amely ellátja a Hivatal felsőoktatással kapcsolatos feladatait.
3.1.2. A Főosztály belső tagozódását a Szabályzat 1. függeléke tartalmazza.
3.1.3. A Főosztály feladatai:
3.1.3.1. a felsőoktatási hatósági ellenőrzési feladatok szervezése, lebonyolítása, értékelése;
3.1.3.2. az alapvető jogok biztosának megkeresésére vizsgálat lefolytatása;
3.1.3.3. miniszteri felkérésre törvényességi ellenőrzésben való részvétel;
3.1.3.4. a felsőoktatásban használt formanyomtatványokkal kapcsolatos feladatok, valamint a központilag előállított okiratok kibocsátói feladatainak ellátása;
3.1.3.5. a felsőoktatási szervezetekkel történő kapcsolattartás, valamint azokról a jogszabályban előírt nyilvántartás vezetése;
3.1.3.6. a felsőoktatási informatikai rendszerekkel szemben támasztott követelmények szakmai szempontú meghatározása, együttműködve az Informatikai és Üzemeltetési Főosztállyal és a felsőoktatási informatikai rendszerek üzemeltetőivel;
3.1.3.7. a feladatkörébe tartozóan a közérdekű adatok kezelésével, közzétételével kapcsolatos feladatok ellátása;
3.1.3.8. szakértői kirendelések;
3.1.3.9. felsőoktatási szakmai rendezvények koordinációja;
3.1.3.10. a Felsőoktatási Tervezési Testület működésének biztosításával összefüggő feladatok ellátása;
3.1.3.11. közreműködés a Főosztály feladataihoz kapcsolódó jogszabálytervezetek előkészítésében, véleményezésében.
3.1.4. A Főosztály felsőoktatási engedélyezési és nyilvántartási feladatai:
3.1.4.1. a felsőoktatási intézmény létesítésével, átalakulásával (egyesülés, szétválás, kiválás, csatlakozás, beolvadás), megszűnésével kapcsolatos feladatok;
3.1.4.2. a felsőoktatási intézmény működésének engedélyezésével, működési engedélyének módosításával kapcsolatos feladatok;
3.1.4.3. a felsőoktatási intézmény közhasznúsági nyilvántartásba vételével, közhasznúsági fokozatok közötti átsorolásával kapcsolatos feladatok;
3.1.4.4. felsőoktatási képzések – köztük az alapképzés, mesterképzés, szakirányú továbbképzés, felsőfokú szakképzés, felsőoktatási szakképzés, doktori iskola – nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatok;
3.1.4.5. a felsőoktatási intézmény alapító okiratának módosításával kapcsolatos feladatok;
3.1.4.6. a felsőoktatási intézmény maximális hallgatói létszámának megállapításával kapcsolatos feladatok;
3.1.4.7. külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működésének engedélyezésével, adatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatok;
3.1.4.8. felsőoktatási szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos feladatok;
3.1.4.9. a felsőoktatási diákotthonok nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatok;
3.1.4.10. jogszabályban előírt nyilvántartások vezetése;
3.1.4.11. felsőoktatási szakmai rendezvények szervezése, lebonyolítása.
3.1.5. A Főosztály felsőoktatási felvételi eljárással kapcsolatos feladatai:
3.1.5.1. a felsőoktatási felvételi eljárások szakmai szempontú lebonyolítása, együttműködésben az informatikai szolgáltató Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.-vel;
3.1.5.2. a felsőoktatási felvételi eljárások adatainak központi nyilvántartása;
3.1.5.3. a felsőoktatási felvételi tájékoztató kiadványok szerkesztése;
3.1.5.4. a felsőoktatási felvételi tájékoztató kiadványok kiegészítő tájékoztatóinak szerkesztése;
3.1.5.5. egyéb hallgatói, felsőoktatási intézményi megkeresések ügyintézése;
3.1.5.6. egyéb felsőoktatási felvételi ügyekkel kapcsolatos megkeresések ügyintézése;
3.1.5.7. a felsőoktatási szakmai napok – felsőoktatási felvételivel kapcsolatos – szervezése, lebonyolítása.
3.1.6. A Főosztály Felsőoktatási Információs Rendszerrel kapcsolatos feladatai:
3.1.6.1. a Felsőoktatási Információs Rendszer tekintetében a Főosztály
a) nyilvántartja a vonatkozó jogszabályok által előírt adatköröket,
b) kezeli és továbbítja a vonatkozó jogszabályok által meghatározott személyes adatokat,
c) ellátja a Felsőoktatási Információs Rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat,
d) ellátja a Felsőoktatási Információs Rendszerrel kapcsolatos hatósági ügyintézési feladatokat;
3.1.6.2. kialakítja a felsőoktatáshoz kötődő informatikai rendszerek fejlesztésének szakmai koncepcióját és részletes tartalmát a szakterületek bevonásával;
3.1.6.3. együttműködik az informatikai fejlesztéseket koordináló és felügyelő hivatali szervezeti egységgel a fejlesztések megvalósításában.
3.1.7. A Főosztály magyar állami (rész)ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásával kapcsolatos feladatai:
3.1.7.1. nyilvántartja és kezeli
a) a magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésre beiratkozott vagy átsorolt hallgatók személyes és képzési adatait,
b) az igénybe vett állami ösztöndíjnak az adott félévre megállapított összegét, továbbá a félév lezárását követő, aktuális összegét,
c) az oklevél megszerzésének időpontját;
3.1.7.2. nyilvántartja és kezeli a (volt) hallgató személyes és a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésével és foglalkoztatási útjával összefüggő biztosítási jogviszonyára vonatkozó adatait és az igénybe vett ösztöndíjnak az évente aktuális összegét;
3.1.7.3. ellátja a nyilvántartott és kezelt adatokkal kapcsolatos tájékoztatási feladatokat;
3.1.7.4. ellátja a (volt) (rész)ösztöndíjas hallgatók kérelmeinek kezelését;
3.1.7.5. előkészíti a Hivatal elsőfokú döntéseit a vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint.
4. A projektigazgató vezetése alatt álló szervezeti egység
4.1. Projektigazgatóság
4.1.1. A Projektigazgatóság a projektigazgató vezetése alatt álló, önálló szervezeti egység, amely ellátja a Hivatal valamennyi európai uniós forrásból megvalósuló projektjeihez (jelen alfejezet alkalmazásában a továbbiakban: projekt) kapcsolódó feladatait.
4.1.2. A Projektigazgatóság feladatai:
4.1.2.1. gondoskodik a Hivatal valamennyi európai uniós forrásból megvalósuló projektjeinek jogszabályszerű, szerződésszerű megvalósításáról és lebonyolításáról, az ennek érdekében szükséges feladatok elvégzéséről;
4.1.2.2. gondoskodik a projektek megvalósításához szükséges szerződések előkészítéséről, megkötésének koordinálásáról, a teljesítés ellenőrzéséről, átvételéről;
4.1.2.3. gondoskodik a projektek támogatási szerződésekben foglalt határidőben való megvalósításáról;
4.1.2.4. gondoskodik a támogatási szerződésben foglalt beszámolók határidőben történő, szerződésszerű és jogszabályszerű leadásáról;
4.1.2.5. folyamatosan együttműködik a Hivatal szakmai szervezeti egységeivel a projektek megvalósítása során;
4.1.2.6. közreműködik a projektekhez kapcsolódó jogszabálytervezetek előkészítésében, véleményezésében.
5. A gazdasági elnökhelyettes vezetése alatt álló szervezeti egység
5.1. Gazdasági Főosztály
5.1.1. A Gazdasági Főosztály (jelen alfejezet alkalmazásában: Főosztály) a gazdasági elnökhelyettes vezetése alatt álló, főosztály jogállású, önálló szervezeti egység, amely ellátja a Hivatal költségvetésének tervezésével, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának, felhasználásának (a továbbiakban együtt: gazdálkodás) végrehajtásával, az adatszolgáltatással, a beszámolással, a vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatokat, a pénzügyi és számviteli rend betartása mellett.
5.1.2. A Főosztály belső tagozódását a Szabályzat 1. függeléke tartalmazza.
5.1.3. A Főosztály pénzügyi feladatai:
5.1.3.1. ellátja a Hivatal költségvetésének tervezésével, végrehajtásával és a beszámolással kapcsolatos feladatait;
5.1.3.2. gondoskodik a Hivatal mint gazdálkodó szerv működtetéséről, valamint a Hivatal vagyonkezelésében lévő ingatlanok infrastruktúrájának rendeltetésszerű működését biztosító vagyonvédelmi feladatok ellátásáról;
5.1.3.3. ellátja a Hivatal dolgozói tekintetében a bérgazdálkodási feladatokat, a külső személyekhez kapcsolódó bérszámfejtési feladatokat, valamint a hóközi kifizetések számfejtését;
5.1.3.4. felelős a pénzügyi és számviteli rend betartásáért, a zavartalan működéshez és gazdálkodáshoz szükséges likviditás biztosításáért;
5.1.3.5. gondoskodik a Hivatal gazdálkodással kapcsolatos szabályzatainak elkészítéséről, felelős a szabályzatokban megállapított könyvvezetési, nyilvántartási, pénzügyi-számviteli, adatszolgáltatási feladatok elvégzéséért, valamint működteti a házipénztárt.
5.1.4. A Főosztály számviteli feladatai:
5.1.4.1. teljes körűen könyveli a Hivatal eszközeiben és forrásaiban év közben bekövetkezett változásokat, gazdasági eseményeket a Számviteli Politikában és a Számlarendben rögzített szabályok betartásával bizonylatok alapján;
5.1.4.2. nyilvántartja az immateriális javakat és a tárgyi eszközöket mennyiségben és értékben, jogcímenként kimutatja az állományváltozásokat, negyedévente elszámolja az értékcsökkenést;
5.1.4.3. ellátja az eszközök leltározása és selejtezése során a Leltározási és leltárkészítési, illetve a Selejtezési Szabályzatban meghatározott feladatokat;
5.1.4.4. elvégzi a kifizetés és a könyvelés során alkalmazott KTK kódok kincstári egyeztetését;
5.1.4.5. elvégzi a kincstári adatok alapján elkészített bérfeladások könyvelését, egyeztetési feladatait;
5.1.4.6. elkészíti az irányító szerv részére a havi rendszeres és az eseti adatszolgáltatásokat;
5.1.4.7. gondoskodik a Hivatal OTP lakásalap számlájának naprakész könyveléséről és az analitikus nyilvántartás elkészítéséről;
5.1.4.8. elkészíti a havi könyvelési adatok alapján a főkönyvi kivonatot és az egyeztetéseket;
5.1.4.9. elkészíti a negyedéves időszaki mérleg-jelentést;
5.1.4.10. elvégzi az Sztv. és az Áhsz. által előírt szabályok – államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató szerinti – betartásával a zárási és beszámolási feladatokat. Féléves és éves intézményi költségvetési beszámolót készít.
V. FEJEZET
A HIVATAL MŰKÖDÉSI RENDJE
1. Általános szabályok
1.1. A Hivatal folyamatos és jogszerű működését, a hatáskörének gyakorlását a hatályos jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, az Alapító Okirat, a Szabályzat, további belső irányítási eszközök, valamint a Hivatal munka- és ellenőrzési tervei határozzák meg, a Hivatalon belüli hatékony információáramlás biztosítása, az információátadás, a feladatmeghatározás és az ellenőrzés, továbbá a beszámoltatás alkalmazásán keresztül.
1.2. A jóváhagyott stratégiai tervekben szereplő és a tárgyévi költségvetés tervezése során figyelembe vett célkitűzéseket az elnök utasításban adja ki.
1.3. A jóváhagyott tárgyévi kiemelt célkitűzések megvalósításához szükséges feladatok tervszerű végrehajtása érdekében – a feladatok végrehajtásért felelős szervezeti egységek vezetőinek javaslata alapján – az elnök évenként munkatervet állapít meg. A munkaterv összeállítását, szerkesztését az Elnöki Kabinet végzi.
A munkatervben felelősként megjelölt vezetők kötelesek figyelemmel kísérni az általuk irányított, vezetett szervezeti egységre háruló teendőket és gondoskodni a végrehajtásra előírt határidők betartásáról.
1.4. A Hivatal működése tekintetében vezetőnek minősülnek: az elnök, az elnökhelyettesek, a projektigazgató, a főosztályvezetők, a projektigazgató-helyettes(ek), a főosztályvezető-helyettesek, az osztályvezetők.
1.5. A vezetők, az ügyintézők, az ügykezelők és a munkavállalók feladatait az előző pontokban foglaltak mellett a Közszolgálati Szabályzat és a munkaköri leírás szabályozza.
1.6. A dolgozók munkaköri leírása a felelősség megállapítására is alkalmas módon – egyebek mellett – tartalmazza: a munkakörben ellátandó feladat jellegét, a tevékenységi kört, a munkakört betöltők alá- és fölérendeltségi viszonyait, a munkáltatói jogkör gyakorlójának megjelölését, a munkakörre vonatkozó sajátos előírásokat és a helyettesítés rendjét.
1.7. A Hivatal valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatalos információt ahhoz az érintett szervezeti egységhez eljuttatni, amely – szükség esetén – az információ alapján hivatalból eljárni jogosult és köteles.
1.8. Amennyiben egy ügytípus elintézése több szervezeti egység rendszeres együttműködését igényli, a szervezeti egységek – a feladat ellátása szempontjából – egymással mellérendeltségi kapcsolatban állnak. Együttműködésük alapelve, hogy feladataik megoldása során az ügyköreik érintkezési területein egymást tájékoztatva, segítve, intézkedéseiket összehangolva járnak el. Az együttműködés tartalmát, módját, illetőleg a feladatok elhatárolását az érintett szervezeti egységek vezetői közösen állapítják meg. Az ügyrendekben, illetve a munkaköri leírásokban ki kell jelölni azt a vezetőt, illetve ügyintézőt, aki az együttműködés keretében szükségessé váló egyeztetések felelőse.
1.9. Amennyiben a kormánytisztviselő, illetve munkavállaló feladatának végrehajtásához vezető döntése szükséges, úgy a szolgálati út betartásával a döntéshozatalt a közvetlen felettesénél kezdeményezi.
2. Munkarend és ügyfélfogadás
2.1. A Hivatal munkarendje
2.1.1. A Hivatalban a munkaidő heti 40 óra, amely
hétfőtől csütörtökig: 8.00 órától 16.30-ig,
pénteken: 8.00 órától 14.00 óráig tart.
2.1.2. Az ebédidő 30 perc, amelyet 11.30 óra és 13.30 között lehet igénybe venni.
2.1.3. A 2.1.1. és a 2.1.2. pontban foglaltaktól eltérő munkaidő-beosztást, munkavégzés ütemezést – az érintett szervezeti egység vezetőjének kezdeményezésére – az elnök, a Projektigazgatóság vonatkozásában a projektigazgató engedélyezhet.
2.1.4. A munkavégzés részletes szabályait a Hivatal Közszolgálati Szabályzata, illetve a szervezeti egységek ügyrendje határozza meg.
2.2. Az ügyfélfogadás rendje
2.2.1. A hivatali ügyfélfogadás rendjét az elnök külön utasításban szabályozza.
3. A Hivatal munkaformái, az értekezletek rendje
3.1. Az értekezletek során meghatározott feladatok végrehajtása az emlékeztetőben felelősként megjelölt dolgozó vagy szervezeti egység feladata.
3.2. Értekezletek
3.2.1. Vezetői értekezlet
3.2.1.1. A vezetői értekezlet a Hivatal operatív irányítását segítő, döntés-előkészítő funkciót ellátó, a Hivatal intézményi működését, illetve az egységes hivatali gyakorlat kialakítását érintő elvi jelentőségű kérdéseket, a költségvetési tervezéssel és annak végrehajtásával kapcsolatos alapvető jelentőségű dokumentumokat megtárgyaló, a Hivatal egészét átfogó stratégiai jellegű kérdéseket egyeztető, illetve a gyorsabb információáramlást biztosító munkaforma.
3.2.1.2. A vezetői értekezletet az elnök vagy az általa megbízott helyettese vezeti.
3.2.1.3. Vezetői értekezlet tartására kétheti gyakorisággal kerül sor.
3.2.1.4. Az elnök soron kívüli vezetői értekezlet összehívását rendelheti el.
3.2.1.5. A vezetői értekezlet résztvevői: az elnök, az elnökhelyettesek, a projektigazgató, a főosztályvezetők.
3.2.1.6. Az elnök, illetve felhatalmazása esetén az általa megbízott – annak szükségessége esetén – további szervezeti egységek vezetőinek, illetve ügyintézőinek részvételét is előírhatja a vezetői értekezleten.
3.2.1.7. A vezetői értekezlet ülései, előterjesztései és emlékeztetői nem nyilvánosak.
3.2.2. Szakmai tanácsadó testület
3.2.2.1. Az elnök szakmai tanácsadó testületet működtethet.
3.2.3. Apparátusi értekezlet
3.2.3.1. Apparátusi értekezletre a Hivatal valamennyi dolgozóját érintő esemény, tájékoztatás, illetve a hivatali munka értékelése esetén kerül sor.
3.2.3.2. Az apparátusi értekezletet az elnök vagy az általa megbízott helyettese vezeti.
3.2.3.3. Apparátusi értekezlet megtartására legalább éves gyakorisággal kerül sor.
3.2.3.4. Az apparátusi értekezleten a Hivatal valamennyi foglalkoztatottja részt vesz.
3.2.3.5. Az elnök vagy az elnök felhatalmazása esetén az általa megbízott – annak szükségessége esetén – további személyek részvételére is lehetőséget biztosíthat.
3.2.4. Oktatásügyi Szakmai Tárcaközi Bizottság
3.2.4.1. Az Oktatásügyi Szakmai Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban jelen alpont alkalmazásában: Bizottság) a kormányhivatalokkal együttműködő, az országosan egységes oktatásügyi szakmai feladatellátás kialakítását segítő, egyeztetést biztosító, javaslattevő, elemző, értékelő, a szakmai feladatok összehangolását elősegítő testület, szakmai fórum.
3.2.4.2. A Bizottságot a Hivatal működteti, a titkársági feladatokat a Hivatal Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztálya látja el.
3.2.4.3. A Bizottság működését a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Államtitkársága és az Emberi Erőforrások Minisztériumának jogelődje, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága között 2012. április 18-án létrejött megállapodás szabályozza.
3.2.4.4. A Bizottság havonta ülésezik, az üléseket a Hivatal elnöke – mint a Bizottság elnöke – vezeti.
3.2.4.5. A Bizottság ülései, előterjesztései és emlékeztetői nem nyilvánosak.
3.3. Munkabizottságok működése
3.3.1. Egyes feladatok ellátására, tevékenységek koordinálására az elnök elnöki utasítással munkabizottságot hozhat létre.
3.3.2. A Hivatal által kötött, a Hivatal részére folyósított, hazai forrásból származó támogatásról szóló támogatási szerződések esetében az elnök utasítással munkabizottságot hozhat létre.
3.3.3. A munkabizottságot létrehozó utasításban meg kell határozni a – támogatási szerződés folytán létrehozott munkabizottság esetében az adott támogatással érintett szakmai területen működő – projektfelelős személyét, a munkabizottságban működők személyét, a munkabizottság feladat- és hatáskörét, a vezetésével és a titkársági feladatok ellátásával kapcsolatos kérdéseket, valamint a felelősségi szabályokat.
3.3.4. A munkabizottságok – vezetőjük útján – rendszeresen beszámolnak az elnöknek munkájukról.
3.3.5. A munkabizottságok ülései, előterjesztései és emlékeztetői nem nyilvánosak.
3.3.6. A munkabizottságok ülésein az elnök részvételi lehetőségét biztosítani kell.
4. A munkáltatói jogok gyakorlásának, a kiadmányozás és a helyettesítés rendje
4.1. A munkáltatói jogok gyakorlásának, a kiadmányozás és a helyettesítés rendjét a Szabályzat 3. függeléke, illetve a szervezeti egységek ügyrendje tartalmazza.
5. A munkakör átadás-átvétel rendje
5.1. Az egyes munkaköröket ellátó dolgozók személyében bekövetkező változások, illetve tartós (várhatóan 6 hónapot meghaladó) távollét esetén a munkakörök átadás-átvétele tekintetében alkalmazandó szabályokat, valamint az átadás-átvételt dokumentáló jegyzőkönyv-mintát a Hivatal Közszolgálati Szabályzata tartalmazza.
6. A címadományozás szabályai
6.1. A Hivatalban a Kttv. alapján a címadományozásokról az elnök a vonatkozó jogszabályokban meghatározottakra figyelemmel dönt.
6.2. A Hivatalban a közigazgatási főtanácsadói és tanácsadói címmel rendelkezők együttes létszáma nem haladhatja meg a Hivatalban felsőfokú állami iskolai végzettséggel rendelkező kormánytisztviselői létszám 20%-át.
6.3. A Hivatalban a szakmai főtanácsadói és tanácsadói címmel rendelkezők együttes létszáma nem haladhatja meg a Hivatalban felsőfokú állami iskolai végzettséggel rendelkező kormánytisztviselői létszám 20%-át.
6.4. A címadományozás részletes szabályait a Hivatal Közszolgálati Szabályzata tartalmazza.
7. A képzettségi és munkaköri pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek
7.1. A Kttv. szerinti képzettségi és munkaköri pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket a Hivatal belső irányítási eszköze állapíthat meg.
8. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakörök
8.1. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján a Hivatalban a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség hatálya alá tartozó munkakörök megnevezését a Szabályzat 4. függeléke tartalmazza.
9. A kötelezettségvállalás rendje
9.1. A Hivatal mint jogi személy és költségvetési szerv nevében fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget az elnök vagy a Szabályzatban, illetve külön szabályzatban meghatározottak szerint megbízott személy vállalhat.
9.2. A kötelezettségvállalás a gazdasági elnökhelyettes vagy az általa kijelölt személy ellenjegyzése után és csak írásban történhet.
9.3. A bankszámla felett való rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges.
9.4. A kötelezettségvállalás, az ellenjegyzések, a teljesítésigazolás, érvényesítés és az utalványozás rendjét a Hivatal gazdálkodásáról szóló, valamint szerződéskötésről szóló szabályzata tartalmazza.
10. Az ügyintézés szabályai
10.1. Az ügyintézés általános szabályai
10.1.1. A Hivatalhoz érkező, illetve a Hivatalban keletkező – érdemi ügyintézést igénylő – ügyiratokat a jellegüknek és tartalmuknak megfelelő jogszabályi rendelkezések szerint – esetenként közbenső intézkedés beiktatásával (pl. akadályközlés) – az elnök, illetve az érintett szervezeti egység vezetőjének útmutatásai alapján az előírt határidőre kell elintézni oly módon, hogy a szervezeti egységek által – akár jogszabályváltozás folytán történő módosítás miatt – alkalmazni kívánt határozat-, valamint végzésminták, továbbá az ezektől eltérő, egyedi, bonyolultabb megítélésű ügyekben kiadmányozni kívánt határozatok láttamozás céljából az Elnöki Kabinetre megküldendők.
10.1.2. A Hivatalba akár véleményezésre, akár tájékoztatásképpen érkező jogszabálytervezetek minden esetben soron kívül továbbítandók az Elnöki Kabinet részére lehetőség szerint az ezekkel kapcsolatban javasolt írásbeli észrevételekkel együtt.
10.1.3. Az ügyek intézése a vonatkozó jogszabályok, a belső szabályzatok, a szervezeti egységek ügyrendje és a vezetők által előírt határidő szerint történik.
10.1.4. A szervezeti egységekben a munkát úgy kell megszervezni, hogy az ügyek határidőre történő elintézéséért, illetőleg annak elmulasztásáért felelős személye megállapítható legyen.
10.1.5. Az iratok kezelésére vonatkozó részletes szabályokat a Hivatal Iratkezelési Szabályzata tartalmazza.
10.2. Ügyintézési határidők
10.2.1. A határidő betartásáért annak a szervezeti egységnek a vezetője felelős, amelynek a feladatkörébe az ügy elintézése tartozik.
10.2.2. A határidőket naptári napban (kivételesen órában, illetve munkanapban) kell meghatározni. A határidő számításának kezdő napja a Hivatalban történő érkeztetés, befejező napja pedig a regisztrált expediálás napja.
10.2.3. Amennyiben jogszabály, a megkereső szerv vagy a vezető a teljesítés határidejét attól eltérően nem szabályozza, az ügyintézésre nyitva álló általános határidő 30 nap. A Projektigazgatóság feladatkörébe tartozó ügyekben az ügyintézési határidő a projekttervben meghatározott határidők betartásának biztosítása érdekében szükséges ésszerű határidő.
10.2.4. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) hatálya alá tartozó ügyek esetében az ott meghatározott határidők az irányadók.
10.2.5. Jogszabályban előírt ügyintézési határidő hiányában az ügyek intézésére a vezető által a feladatok kiadása során megállapított egyedi ügyintézési határidő az irányadó.
10.2.6. Az országgyűlési képviselők megkereséseit – amennyiben lehetséges – 5 napon belül meg kell válaszolni.
10.2.7. A „Sürgős” (S) jelöléssel ellátott irat soron kívüli – a folyamatban lévő ügyeket megelőző –, de legkésőbb 3 munkanapon belüli ügyintézést igényel, függetlenül attól, hogy sürgős minőségét a megkereső szerv, illetve a Hivatalon belül arra feljogosított vezető állapította meg. „Sürgős” megjelölésről az elnök, elnökhelyettes, projektigazgató, főosztályvezető dönthet.
10.3. A hatósági ügyek intézése
10.3.1. A hatósági ügyek intézésének általános szabályait a Ket. és végrehajtási rendeletei, valamint az adott ügytípusra vonatkozó speciális eljárási szabályok tartalmazzák.
10.3.2. A hatósági ügyek intézéséről a Hivatal a jogszabályban meghatározott tartalommal elektronikus tájékoztató szolgáltatást nyújt az internetes honlapján.
10.3.3. A Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben az eljárási cselekmények elektronikus úton is gyakorolhatók, ha azt külön törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki. Az elektronikus ügyintézés részletes eljárási szabályait a hatályos jogszabályok, az Iratkezelési Szabályzat, illetve ezek rendelkezéseire alapozott elnöki utasítás határozza meg.
10.3.4. A hatósági ügyek intézése során meghozott valamennyi intézkedést – ideértve az érdemi döntésnek nem minősülő eljárásvezető végzéseket, értesítéseket – az ügyféllel a belső Iratkezelési Szabályzat szerint elkészített papíralapú, illetve – ha az ügyfél ezt kéri és a hatályos jogszabályok nem tiltják – elektronikus kiadmánnyal kell közölni.
10.3.5. A hatósági ügyek intézése során a kiadmányozási jogkörök gyakorlása a Szabályzat 3. függeléke szerint történik.
10.3.6. Hatósági ügyeket lezáró döntés kiadmányozója az elnök, illetve átruházott kiadmányozási jogkörben eljárva elnökhelyettes, főosztályvezető, főosztályvezető-helyettes vagy osztályvezető lehet.
10.4. Véleménynyilvánításra, adatszolgáltatásra irányuló külső megkeresés esetén követendő eljárás
10.4.1. A megkeresés címzettje, illetve az általa erre kijelölt szervezeti egység vagy személy – az ügyintézésre rendelkezésre álló határidő alapján – szóban vagy – a megkeresés indokát, a kért információk pontos körét és a válaszadásra rendelkezésre álló határidőt megjelölő feljegyzés útján – írásban egyeztet a tárgy szerint érintettekkel.
10.4.2. Amennyiben az egyeztetés szóban történik, az egyeztetés megtörténtét az ügyiraton megfelelően rögzíteni kell.
10.4.3. A külső megkeresésre adott válaszról az érintetteket – különösen, ha az egyeztetésben részt vevők álláspontja nem volt teljesen egyező – tájékoztatni kell.
10.4.4. Jogszabályok végrehajtásáról adott szakmai vélemény kiadásakor az ügyfeleket tájékoztatni kell arról, hogy a Hivatal által kiadott állásfoglalásához, tájékoztató levélhez semmiféle joghatás nem fűződik, ezért az állásfoglalásban, tájékoztatásban foglaltak a bíróságot vagy más hatóságot eljárása során nem kötik.
10.5. A pályáztatási eljárás keretében történő ügyintézés sajátos szabályai
10.5.1. Az elnök hatáskörébe tartozó pénzügyi források pályázati formában történő eljuttatása a kedvezményezettekhez az elnök által utasításban kijelölt szervezet feladata az alábbi kivételekkel:
a) a Hivatal által megvalósítandó közbeszerzésekre kiírt pályázatok,
b) amelyeket jogszabály vagy egyéb kötelező előírás ettől eltérően szabályoz.
10.5.2. A Hivatal által lebonyolított pályáztatási eljárást az adott ügyre vonatkozó jogszabályi előírásokban foglaltak alapján kell lebonyolítani. A folyamatban részt vevő szervezeti egységek munkavégzésének megkönnyítése érdekében a pályázat kiírója minden esetben köteles:
a) a pályázati kiírás szövegében előírni, hogy a pályázatot tartalmazó borítékon szerepeljen a pályázatot kiíró szervezeti egység és/vagy az ügy iktatószáma, és ha van ilyen, a pályázat megnevezése,
b) a pályázat kiírásával egy időben értesíteni a Küldeménykezelő Irodát, megjelölve a pályázati határidőt, az illetékes szervezeti egységet, ügyintézőt.
10.6. A közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárás
10.6.1. Közérdekű kérelmet, panaszt, bejelentést (jelen alfejezet alkalmazásában a továbbiakban: beadvány) írásban, személyesen, illetve telefonon lehet előterjeszteni a Hivatal székhelyén. A szóban előterjesztett beadványt írásba kell foglalni és a személyesen megjelent előterjesztő aláírásával ellátni.
10.6.2. Az írásba foglalt, illetve az írásban (postán, elektronikus úton, faxon) érkezett beadványokat a bejelentéssel érintett szervezeti egység vezetőjének kell továbbítani. Amennyiben nem állapítható meg egyértelműen, hogy mely szervezeti egység feladatkörébe tartozik a beadványban foglaltak kivizsgálása, vagy a beadvány több szervezeti egységet is érint, a beadványt az elnökhöz kell továbbítani.
11. Az irányítás belső eszközei
11.1. A Hivatal belső irányításának eszközei a Hivatal egészét vagy meghatározott szervezeti egységét érintő normatív tartalmú, kötelező rendelkezések, végrehajtási szabályok, illetve tájékoztatások. Ezek az alábbiak:
11.1.1. Az elnöki utasítás az elnök által kiadott, általános érvényű feladatokat és kötelezettségeket meghatározó – a hivatal szervezetére vagy működésére vonatkozó munkáltatói, illetve a működés szempontjából egyéb releváns – intézkedéseket tartalmaz.
11.1.2. A belső szabályzat a Hivatal belső működési rendjét, az egyes szervezeti egységek és személyek feladatkörét meghatározó – jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök alapján kötelezően elkészítendő – a Hivatal egészére vonatkozó irányítási eszköz. Szabályzatot elnöki utasítással kell kiadni.
11.1.3. Az elnöki körlevél az elnök által kiadott, az elnöki utasítással azonos tárgyi, illetve szervi hatályú normatív rendelkezés, amely csak a hatályos szabályzatokkal összhangban álló rendelkezéseket tartalmazhat, annak kiegészítését, pontosítását, egységes értelmezését szolgálja, végrehajtási iránymutatást ad.
11.1.4. A tájékoztató az elnök által kiadott, a Hivatal működését, tevékenységét érintő, információ tartalmú közlés.
11.1.5. A módszertani útmutató a feladatok végrehajtásának eljárásrendjét, a munkafolyamatok menetét rögzítő irányítási eszköz.
11.1.6. Az ügyrend az önálló szervezeti egységek belső működésének részletes szabályait tartalmazza. Az ügyrendeket az Elnöki Kabinet – az Elnöki Kabinet ügyrendje esetében az elnök – ellenjegyzését követően az érintett szervezeti egység vezetője adja ki.
11.2. A kiadott belső irányítási eszköz nem lehet ellentétes hatályos jogszabállyal és közjogi szervezetszabályozó eszközzel.
11.3. A Szabályzat módosításait követően valamennyi szervezeti egység vezetője köteles haladéktalanul az ügyrendek és a munkaköri leírások aktualizálását, szükség szerinti módosítását elvégezni.
11.4. A belső irányítási eszközök kiadásának, összehangolásának és karbantartásának részletes rendjét a Hivatalban külön szabályzat tartalmazza.
11.5. Az irányítás szempontjából releváns egyéb kapcsolatok
11.5.1. Az elnök felelősségi körébe tartozó, az ágazatban működő köztestületekkel, testületekkel, továbbá a különböző civil szervezetekkel való kapcsolattartás rendjét a vonatkozó jogszabályok, a kapcsolattartók személyét a Szabályzat vagy az elnök egyedi megbízásai határozzák meg.
11.5.2. Ágazati feladatai ellátása érdekében a Hivatal részt vesz a különböző állandó és ad hoc minisztériumi, tárcaközi vagy szakmai bizottságok munkájában. Az állandó bizottságokról és az azok munkájában a Hivatalt képviselő személyekről, valamint a szakmai egyeztetésben részt vevő szervezetekről az elnök titkársága nyilvántartást vagy jegyzéket vezet. A változásokról az érintettek külön felkérés nélkül kötelesek tájékoztatást adni.
12. Az ellenőrzési jog gyakorlása
12.1. Az ellenőrzési jog gyakorlása a Hivatal ellenőrzési nyomvonalának megfelelően az alábbi formában történik:
12.1.1. Vezetői ellenőrzés: a szervezeti egységek vezetői ellenőrzési jogukat – az általános jelentési kötelezettség szabályainak betartása mellett – közvetlenül és folyamatosan gyakorolják.
12.1.2. Munkafolyamatokba épített ellenőrzés: a szakmai, gazdasági, ügyviteli folyamatok megszervezése során a végrehajtó műveletek közé kötelezően olyan ellenőrzési műveleteket kell beiktatni, amelyek a folyamat szabályosságának és célszerűségének megállapítását szolgálják, illetve lehetővé teszik, valamint a keletkező adatok valódiságáról való meggyőződést segítik elő.
12.1.3. Belső ellenőrzés: az elnök által jóváhagyott éves ellenőrzési terv alapján történik, valamint ha azt soron kívül, az elnök javaslata, illetve a saját kezdeményezése alapján a belső ellenőr elrendeli. A belső ellenőrzés részletes szabályait a Belső Ellenőrzési Kézikönyv tartalmazza.
12.2. A belső kontroll rendszere
12.2.1. A Hivatal belső kontrollrendszere tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, amelyek biztosítják, hogy:
a) a Hivatal valamennyi tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűséggel, a szabályozottsággal, valamint a megbízható gazdálkodás (gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség) követelményeivel,
b) az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra,
c) megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a Hivatal működésével kapcsolatban,
d) a belső kontrollrendszer harmonizációjára és összehangolására vonatkozó jogszabályok végrehajtásra kerüljenek a módszertani útmutatók figyelembevételével.
12.2.2. A Hivatal belső kontrollrendszeréért az elnök a felelős, aki köteles – a szervezet minden szintjén érvényesülő – megfelelő kontrollkörnyezetet, kockázatkezelési rendszert, kontrolltevékenységeket, információs és kommunikációs rendszert, nyomon követési rendszert (monitoring) kialakítani, működtetni és fejleszteni.
12.3. A szabálytalanságok kezelése
12.3.1. A Hivatal működése, a hivatali ügyintézés során észlelt szabálytalanságok kezelésének rendjét külön szabályzat tartalmazza.
13. Adatvédelem
13.1. A hivatali szervezeti egységek személyes adatkezelési, adatbiztonsági és adatszolgáltatási tevékenységét, az adatvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket a személyes adatok védelméről szóló szabályzat(ok) és az informatikai biztonságról szóló szabályzat tartalmazza.
14. A kapcsolattartás rendje
14.1. A Hivatalban a kapcsolattartás rendje a gyakorolt hatáskörökhöz, jogkörökhöz, az ellátott feladatokhoz, valamint a kialakított belső munkamegosztáshoz igazodik.
14.2. A belső kapcsolattartás rendje
14.2.1. A belső kapcsolattartás során a Hivatal valamennyi dolgozójának fokozott figyelemmel kell lennie a szolgálati út betartására, továbbá a külső és belső megkeresések dokumentálására.
14.2.2. A szervezeti egységek feladataik ellátása során együttműködésre kötelezettek, a feladatkörükbe tartozó, de más szervezeti egységek feladatkörét is érintő ügyekben az érdekeltek egyeztetve kötelesek eljárni.
14.2.3. A szervezeti egység, illetve a Hivatal egészét érintő kérdésekben folytatott megbeszélésekről, konzultációkról, egyeztetésekről az ügyintézésért felelős személynek minden esetben haladéktalanul tájékoztatnia kell közvetlen vezetőjét.
14.3. A külső kapcsolattartás rendje
14.3.1. A szervezeti egységek minden olyan ügyben, amelyben a Hivatal képviselete nincs kizárólag az elnök, valamely szervezeti egység vagy annak vezetője részére fenntartva, bármely állami vagy társadalmi szervvel közvetlenül tarthatják a kapcsolatot, melyről a vezetői értekezleteken tájékoztatást adnak.
14.3.2. Külső szervekkel tervezett érdemi tárgyalás – ha az más szervezeti egység ügykörét is érinti – csak akkor kezdhető meg, ha a hivatali szervezeten belül minden részletre vonatkozóan egyetértés alakult ki, vagy a kérdésben döntésre jogosult vezető az esetleges vitát eldöntötte.
14.3.3. A tárgyalásokról emlékeztetőt kell készíteni, és azt meg kell küldeni mindazoknak, akiknek ügykörét a tárgyaláson elhangzottak érintik.
14.3.4. A szakmai szakszervezetekkel és civil szervezetekkel (szövetségekkel) az érintett szervezeti egységek tartják a kapcsolatot, az elnök folyamatos tájékoztatása mellett.
14.3.5. Az állami számvevőszéki, a kormányzati és a fejezeti ellenőrzési ügyekben az Állami Számvevőszékkel, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal és a minisztérium ellenőrzésre jogosult szervezeti egységével a kapcsolattartást az elnök által az adott ügyre kijelölt szervezeti egység vagy kormánytisztviselő koordinálja.
14.3.6. A médiával való kapcsolattartás rendje
14.3.6.1. Az írott (nyomtatott) és az elektronikus sajtó (a továbbiakban: média) képviselőinek mindennemű nyilatkozatot az elnök jogosult tenni, vagy az elnök engedélyével tehető.
14.3.6.2. Az elnök távollétében vagy akadályoztatása esetén a Szabályzat 3. függelék III. pont 20. alpontjában meghatározott helyettesítési sorrend irányadó. A médiának tett nyilatkozatról az elnököt minden esetben haladéktalanul tájékoztatni kell.
14.3.6.3. A médiának történő nyilatkozattétel során a minősített adat védelmére, a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó szabályokat meg kell tartani, a nyilatkozat nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével.
14.3.6.4. A médiával való kapcsolattartás koordinálását az Elnöki Kabinet látja el.
14.3.6.5. A médiával kapcsolatos belső és külső megkeresések tekintetében a kommunikacio@oh.gov.hu tematikus e-mail cím használata szükséges.
14.3.6.6. A nem közvetlenül a Hivatal működésével kapcsolatos médiamegkereséseket a minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerint sajtótájékoztatásra jogosult szervezeti egységéhez kell irányítani.
14.3.7. A nemzetközi kapcsolattartás rendje
14.3.7.1. Az oktatási diplomáciát érintő nemzetközi ügyekben – a minisztérium által kezdeményezett részvétel kivételével – a szervezeti egységek külső szervekkel a minisztérium nemzetközi felügyeleti területének előzetes egyetértésével, illetőleg tájékoztatásával járnak el.
14.3.7.2. A nemzetközi kapcsolatokat érintő hazai és nemzetközi fórumokon, bizottságokban és értekezleteken a Hivatal képviseletéről az elnök dönt, illetve a döntésről tájékoztatja a külföldi partnert.
14.3.7.3. A külföldi kiküldetéseket az elnök engedélyezi. A külföldi utazásokról éves kiküldetési tervet kell készíteni, melyet az elnök hagy jóvá. A jóváhagyott kiküldetési tervben foglalt utazásokat az elnök által engedélyezettnek kell tekinteni.
14.3.7.4. A külföldi utazásokról utazási jelentést kell készíteni.
1. függelék a 45/2013. (XI. 22.) EMMI utasításhoz
Az Oktatási Hivatal szervezeti felépítése
2. függelék a 45/2013. (XI. 22.) EMMI utasításhoz
Az Oktatási Hivatal engedélyezett állomány- és létszámtáblája
174 fő
ELNÖK |
1 |
Elnöki Kabinet |
21 |
Belső ellenőr |
1 |
Informatikai és Üzemeltetési Főosztály |
16 |
Ekvivalencia és Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Főosztály |
15 |
KÖZNEVELÉSI ELNÖKHELYETTES |
1 |
Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztály |
28 |
Köznevelési Programok Főosztálya |
57 |
FELSŐOKTATÁSI ELNÖKHELYETTES |
1 |
Felsőoktatási Főosztály |
19 |
GAZDASÁGI ELNÖKHELYETTES |
1 |
Gazdasági Főosztály |
13 |
PROJEKTIGAZGATÓ |
ld.1166/2010. (VIII. 4.) Korm. határozat 2. pont |
Projektigazgatóság |
ld.1166/2010. (VIII. 4.) Korm. határozat 2. pont |
ÖSSZESEN: |
174 |
3. függelék a 45/2013. (XI. 22.) EMMI utasításhoz
A munkáltatói jogok gyakorlásának, a hatósági ügyekben történő kiadmányozás és a helyettesítés rendje
I. A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje
1. A Hivatal valamennyi foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló dolgozója felett az elnök – a jelen Szabályzatban meghatározottak szerint – gyakorolja a munkáltatói jogokat.
2. A Hivatal elnökhelyetteseinek kinevezése, felmentése – az elnök javaslatára –, valamint a gazdasági elnökhelyettes díjazásának megállapítása a miniszter hatásköre. Az egyéb munkáltatói jogokat az elnökhelyettesek tekintetében az elnök gyakorolja.
3. A Hivatal belső ellenőrzési vezetőjét a Hivatal irányítását ellátó miniszter javaslatára az elnök nevezi ki, menti fel, vagy helyezi át.
4. Az elnök – a jogszabályok és a jelen mellékletben foglaltak figyelembevételével – a munkáltatói jogok gyakorlását az elnökhelyettesekre, a projektigazgatóra, a főosztályvezetőkre, a projektigazgató-helyettes(ek)re, a főosztályvezető-helyettesekre, az osztályvezetőkre, valamint a Projektigazgatóság ügyrendje és a projekt szervezeti struktúrája szerinti vezetői feladatokat ellátó munkavállalókra részben átruházza. A főosztályvezető-helyettest az osztályvezetőt megillető, átruházott munkáltatói jogkör illeti meg, amennyiben osztály jogállású szervezeti egységet vezet.
5. Az elnök a 7. pontban meghatározott, átruházott munkáltatói jogot bármely esetben jogosult visszavonni.
6. Az elnök át nem ruházható munkáltatói jogkörei az alábbiak:
6.1. kinevezés, vezetői kinevezés, munkaszerződés megkötése;
6.2. végleges hatályú áthelyezési megállapodás;
6.3. illetmény-, illetve bérmegállapítás (átsorolás, pótlékok megállapítása);
6.4. alapilletmény-eltérítés megállapítása;
6.5. munkavégzéssel járó további jogviszony engedélyezése;
6.6. munkavégzés alóli felmentés engedélyezése;
6.7. ügyelet és készenlét elrendelése;
6.8. kormánytisztviselői jogviszony megszűnés, megszüntetés, munkaszerződés megszüntetése, felmondása;
6.9. munkaköri leírás kiadása;
6.10. kormánytisztviselői jogviszony módosítása, munkaszerződés módosítása;
6.11. helyettesítés elrendelése, helyettesítési díj megállapítása;
6.12. fizetési előleg folyósításának engedélyezése;
6.13. határozott idejű áthelyezés;
6.14. kirendelés, átirányítás;
6.15. külföldi kiküldetés, tanulmányút engedélyezése;
6.16. elismerés, jutalmazás, címadományozás;
6.17. címadományozás visszavonása;
6.18. célfeladat és céljuttatás megállapítása;
6.19. fegyelmi, kártérítési eljárás indítása; a fegyelmi vétség, a kártérítés megállapítása;
6.20. vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezése;
6.21. nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezése;
6.22. összeférhetetlenség megállapítása;
6.23. fizetés nélküli szabadság engedélyezése;
6.24. közigazgatási szakvizsgára jelentkezés engedélyezése;
6.25. tanulmányi szerződés megkötése, módosítása, megszüntetése;
6.26. szakképzettség, végzettség megszerzésére való kötelezés előírása;
6.27. szociális támogatások, lakáscélú támogatás engedélyezése;
6.28. a tárgyévre vonatkozóan az elnökhelyettesekkel, továbbá az elnök közvetlen irányítása alá tartozó főosztályvezetőkkel, osztályvezetőkkel, illetve kormánytisztviselőkkel szemben támasztott teljesítménykövetelmények megállapítása, az értékelések elvégzése;
6.29. a minősítői jogkör gyakorlása az elnökhelyettesek, továbbá az elnök közvetlen irányítása alá tartozó főosztályvezetők, osztályvezetők, illetve kormánytisztviselők vonatkozásában;
6.30. a szabadságolási ütemterv keretei között a szabadságok igénybevételének engedélyezése az elnökhelyettesek, a projektigazgató, továbbá az elnök közvetlen irányítása alá tartozó főosztályvezetők, osztályvezetők, kormánytisztviselők, illetve munkavállalók vonatkozásában;
6.31. a rendkívüli munkaidő elrendelése az elnökhelyettesek, a projektigazgató, továbbá az elnök közvetlen irányítása alá tartozó főosztályvezetők, osztályvezetők, kormánytisztviselők, illetve munkavállalók vonatkozásában.
7. A Hivatalban a vezetők az alábbi átruházott munkáltatói jogokat gyakorolják:
7.1. Az elnökhelyettes a vezetése alá tartozó valamennyi dolgozó vonatkozásában gyakorolja a 7.1.13. alpontban foglalt munkáltatói jogokat; a közvetlen vezetése alá tartozó főosztályvezető(k), illetve a közvetlen vezetése alá tartozó osztályvezető(k) és dolgozók vonatkozásában pedig az alábbiakat:
7.1.1. ellátja a munkavégzés közvetlen felügyeletét és irányítását, a közvetlen, napi munkavégzésre vonatkozóan utasítást ad, beszámoltat;
7.1.2. a szabadságolási ütemterv keretei között engedélyezi a szabadságok, illetve a tanulmányi rend szerinti tanulmányi szabadságok igénybevételét;
7.1.3. véleményezi a fizetés nélküli szabadság engedélyezésre vonatkozó kérelmeket;
7.1.4. engedélyezi a dolgozók munkaidőben történő eltávozását;
7.1.5. javaslatot tesz az elnöknek a helyettesítés elrendelésére;
7.1.6. javaslatot tesz a személyzeti és munkajogi intézkedésekre, kitüntetésekre, jutalmazásra, fegyelmi felelősségre vonásra;
7.1.7. megállapítja a tárgyévre vonatkozóan a kormánytisztviselői teljesítménykövetelményeket, elvégzi az értékeléseket;
7.1.8. elvégzi a kormánytisztviselők minősítését;
7.1.9. véleményezi a kedvezmények, juttatások igénybevétele tárgyában előterjesztett kérelmeket;
7.1.10. véleményezi az elnök hatáskörébe tartozó munkáltatói intézkedéseket;
7.1.11. elrendeli a rendkívüli munkaidőt;
7.1.12. engedélyezi az országon belüli kiküldetéseket és igazolja azok teljesítését;
7.1.13. általános utasítást ad.
7.2. A projektigazgató a Projektigazgatóság valamennyi dolgozója vonatkozásában gyakorolja a 7.2.9.–7.2.12. alpontokban foglalt munkáltatói jogokat; a közvetlen vezetése alá tartozó projektigazgató-helyettes(ek) vonatkozásában pedig az alábbiakat:
7.2.1. ellátja a munkavégzés közvetlen felügyeletét és irányítását, a közvetlen, napi munkavégzésre vonatkozóan utasítást ad, beszámoltat, munkáltatói figyelmeztetést ad;
7.2.2. engedélyezi a szabadságok, valamint a tanulmányi rend szerinti tanulmányi szabadságok igénybevételét;
7.2.3. véleményezi a fizetés nélküli szabadság engedélyezésre vonatkozó kérelmeket;
7.2.4. engedélyezi a dolgozók munkaidőben történő eltávozását;
7.2.5. javaslatot tesz a helyettesítés elrendelésére;
7.2.6. javaslatot tesz a személyzeti és munkajogi intézkedésekre, kitüntetésekre, jutalmazásra, felelősségre vonásra;
7.2.7. véleményezi a kedvezmények, juttatások igénybevétele tárgyában előterjesztett kérelmeket;
7.2.8. véleményezi az elnök hatáskörébe tartozó munkáltatói intézkedéseket;
7.2.9. elrendeli a rendkívüli munkaidőt;
7.2.10. engedélyezi az országon belüli kiküldetéseket és igazolja azok teljesítését;
7.2.11. hozzárendeli az egyes munkavállalókat és feladataikat a munkaköri leíráson belül az egyes projektekhez;
7.2.12. általános utasítást ad.
7.3. A főosztályvezető a főosztály valamennyi dolgozója vonatkozásában gyakorolja a 7.3.11.–7.3.13. alpontokban foglalt munkáltatói jogokat; az irányítása, vezetése alá tartozó főosztályvezető-helyettes(ek), osztályvezető(k) és a közvetlen vezetése alá tartozó dolgozók vonatkozásában pedig az alábbiakat:
7.3.1. ellátja a munkavégzés közvetlen felügyeletét és irányítását, a közvetlen, napi munkavégzésre vonatkozóan utasítást ad, beszámoltat;
7.3.2. a szabadságolási ütemterv keretei között engedélyezi a szabadságok, valamint a tanulmányi rend szerinti tanulmányi szabadságok igénybevételét;
7.3.3. véleményezi a fizetés nélküli szabadság engedélyezésre vonatkozó kérelmeket;
7.3.4. engedélyezi a dolgozók munkaidőben történő eltávozását;
7.3.5. javaslatot tesz a helyettesítés elrendelésére;
7.3.6. javaslatot tesz a személyzeti és munkajogi intézkedésekre, kitüntetésekre, jutalmazásra, fegyelmi felelősségre vonásra;
7.3.7. megállapítja a tárgyévre vonatkozóan a kormánytisztviselői teljesítménykövetelményeket, elvégzi az értékeléseket;
7.3.8. elvégzi a kormánytisztviselők minősítését;
7.3.9. véleményezi a kedvezmények, juttatások igénybevétele tárgyában előterjesztett dolgozói kérelmeket;
7.3.10. véleményezi az elnök vagy az elnökhelyettes hatáskörébe tartozó munkáltatói intézkedéseket;
7.3.11. elrendeli a rendkívüli munkaidőt;
7.3.12. engedélyezi az országon belüli kiküldetéseket és igazolja azok teljesítését;
7.3.13. általános utasítást ad.
7.4. A főosztályvezető-helyettes és az osztályvezető a vezetése alá tartozó dolgozók vonatkozásában:
7.4.1. ellátja a munkavégzés közvetlen felügyeletét és irányítását, a közvetlen, napi munkavégzésre vonatkozóan utasítást ad, beszámoltat;
7.4.2. a szabadságolási ütemterv keretei között – főosztály keretében működő osztály esetén a főosztályvezetővel egyeztetve – engedélyezi a szabadságok, valamint a tanulmányi rend szerinti tanulmányi szabadságok igénybevételét;
7.4.3. véleményezi a fizetés nélküli szabadság engedélyezésre vonatkozó kérelmeket;
7.4.4. engedélyezi a dolgozók munkaidőben történő eltávozását;
7.4.5. javaslatot tesz a helyettesítés elrendelésére;
7.4.6. javaslatot tesz a személyzeti és munkajogi intézkedésekre, kitüntetésekre, jutalmazásra, fegyelmi felelősségre vonásra;
7.4.7. megállapítja a tárgyévre vonatkozóan a kormánytisztviselői teljesítménykövetelményeket, elvégzi az értékeléseket;
7.4.8. elvégzi a kormánytisztviselők minősítését;
7.4.9. véleményezi a kedvezmények, juttatások igénybevétele tárgyában előterjesztett dolgozói kérelmeket;
7.4.10. véleményezi az elnök vagy az elnökhelyettes hatáskörébe tartozó munkáltatói intézkedéseket.
7.5. A projektigazgató-helyettes az irányítása, vezetése alá tartozó valamennyi dolgozó vonatkozásában gyakorolja a 7.5.9. alpontban foglalt munkáltatói jogot; a közvetlen vezetése alá tartozó dolgozók vonatkozásában pedig az alábbiakat:
7.5.1. ellátja a munkavégzés közvetlen felügyeletét és irányítását, a közvetlen, napi munkavégzésre vonatkozóan utasítást ad, beszámoltat;
7.5.2. a projektigazgatóval egyeztetve engedélyezi a szabadságok, valamint a tanulmányi rend szerinti tanulmányi szabadságok igénybevételét;
7.5.3. véleményezi a fizetés nélküli szabadság engedélyezésre vonatkozó kérelmeket;
7.5.4. engedélyezi a dolgozók munkaidőben történő eltávozását;
7.5.5. javaslatot tesz a helyettesítés elrendelésére;
7.5.6. javaslatot tesz a személyzeti és munkajogi intézkedésekre, kitüntetésekre, jutalmazásra, felelősségre vonásra;
7.5.7. véleményezi a kedvezmények, juttatások igénybevétele tárgyában előterjesztett kérelmeket;
7.5.8. véleményezi az elnök vagy a projektigazgató hatáskörébe tartozó munkáltatói intézkedéseket;
7.5.9. általános utasítást ad.
7.6. A Projektigazgatóság vonatkozásában a Projektigazgatóság ügyrendje és a projekt szervezeti struktúrája szerint vezetői feladatokat ellátó munkavállaló a vezetése alá tartozó dolgozók vonatkozásában az alábbi munkáltatói jogokat gyakorolja:
7.6.1. ellátja a projekt szervezetbe beosztott munkavállalói munkavégzésének közvetlen felügyeletét és irányítását, a közvetlen, napi munkavégzésre vonatkozóan utasítást ad, beszámoltat;
7.6.2. a közvetlen vezetőjével egyeztetve engedélyezi a szabadságok, valamint a tanulmányi rend szerinti tanulmányi szabadságok igénybevételét;
7.6.3. véleményezi a fizetés nélküli szabadság engedélyezésre vonatkozó kérelmeket;
7.6.4. engedélyezi a dolgozók munkaidőben történő eltávozását;
7.6.5. javaslatot tesz a helyettesítés elrendelésére;
7.6.6. javaslatot tesz a személyzeti és munkajogi intézkedésekre, kitüntetésekre, jutalmazásra, felelősségre vonásra;
7.6.7. véleményezi a kedvezmények, juttatások igénybevétele tárgyában előterjesztett kérelmeket;
7.6.8. véleményezi az elnök hatáskörébe tartozó munkáltatói intézkedéseket.
II. A kiadmányozás rendje
8. A kiadmányozásra előkészített ügyiratokat a szolgálati út betartásával kell a kiadmányozásra jogosult elé terjeszteni. A szervezeti egységek által – akár jogszabályváltozás folytán történő módosítás miatt – alkalmazni kívánt határozat-, valamint végzésminták, továbbá az ezektől eltérő, egyedi, bonyolultabb megítélésű ügyekben kiadmányozni kívánt határozatok láttamozás céljából az Elnöki Kabinetre megküldendők. A Hivatalba akár véleményezésre, akár tájékoztatásképpen érkező jogszabálytervezetek minden esetben soron kívül továbbítandók az Elnöki Kabinet részére lehetőség szerint az ezekkel kapcsolatban javasolt írásbeli észrevételekkel együtt.
9. Gazdálkodási jellegű, illetve gazdasági kihatású ügyekben a kiadmányozási, illetőleg a kötelezettségvállalási, utalványozási, ellenjegyzési, érvényesítő jog a Hivatal külön szabályzataiban foglalt előírások szerint gyakorolható.
10. A kiadmányozási jog átruházása nem minősül hatáskör átruházásnak. A hatósági ügyekben kiadmányozásra kerülő döntéseken fel kell tüntetni, hogy a kiadmányozó az elnök nevében és megbízásából jár el, az iratokat pedig az Iratkezelési Szabályzatban meghatározottak szerint, a hivatali bélyegzők nyilvántartásának megfelelően, a kiadmányozó szervezeti egység által használt bélyegző lenyomatával kell ellátni.
11. A nem hatósági ügyekben kiadmányozásra kerülő iratokon az adott szervezeti egység ügyrendjében foglaltak alapján kiadmányozásra jogosult a saját nevét tünteti fel, az elnök nevében és megbízásából történő eljárásra való utalás nélkül.
12. A Hivatal hatályos szerződéseiben foglalt rendelkezéseket is figyelembe véve, a szakmai teljesítésigazolások kiadmányozási joga főszabály szerint az érintett szervezeti egység vezetőjét illeti meg. A szakmai teljesítésigazolások gyakorlásának részletes rendjét a Hivatal gazdálkodási tárgyú szabályzatai tartalmazzák.
13. A Szabályzat jelen mellékletében fel nem tüntetett, az egyes szervezeti egységekre vonatkozó egyéb, kiadmányozással kapcsolatos előírásokat az adott szervezeti egység ügyrendje tartalmazza.
14. Az elnök kiadmányozási joga
14.1. A Hivatal nevében a kiadmányozási jog az elnököt illeti meg.
14.2. Az elnök kiadmányozza a Hivatal hatáskörébe tartozó döntéseket, ügyiratokat.
14.3. Az elnök – a jogszabályok figyelembevételével – a kiadmányozási jog gyakorlását az elnökhelyettesekre, a főosztályvezetőkre, a főosztályvezető-helyettesekre, továbbá az osztályvezetőkre részben átruházza. A főosztályvezető-helyettest az osztályvezetőre vonatkozó átruházott kiadmányozási jogkör illeti meg, amennyiben osztály jogállású szervezeti egységet vezet.
14.4. Az elnök a 15., 16., 17. és 18. pontokban meghatározott, átruházott kiadmányozási jogot bármely esetben jogosult visszavonni.
14.5. Az elnök át nem ruházható kiadmányozási joga:
Az elnököt illeti meg
14.5.1. a miniszterelnökség, a minisztériumok, a központi hivatalok, az Állami Számvevőszék, az Alkotmánybíróság, a bíróság, az ügyészség, a rendőrség, a Magyar Honvédség, a titkosszolgálati eszközök alkalmazására felruházott szervezetek, illetve egyéb kiemelt, országos hatáskörű szervek vezetőjéhez, valamint a kormány tagjaihoz, az államtitkárokhoz, az országgyűlési képviselőkhöz címzett iratok kiadmányozási joga;
14.5.2. a munkáltatói intézkedések közül a 6. pontban foglaltak kiadmányozási joga;
14.5.3. a jogorvoslati eljárások közül a bírósági felülvizsgálati eljárással és az újrafelvételi eljárással, illetve a döntés-felülvizsgálati eljárásokkal kapcsolatosan keletkezett iratok esetén a kiadmányozási jog;
14.5.4. a nyelvvizsga ügyében tett panasz tárgyában a nyelvvizsgaközpont első fokú döntése ellen benyújtott jogorvoslati kérelem alapján a másodfokú döntés kiadmányozási joga;
14.5.5. a köznevelési feladatkör tekintetében:
a) a kormányhivatalok elsőfokú döntése ellen benyújtott fellebbezés alapján a Hivatal által hozandó másodfokú döntés kiadmányozásának joga,
b) a kormányhivatalok mellett működő független vizsgabizottságok döntése ellen benyújtott törvényességi kérelmekkel kapcsolatos döntések kiadmányozási joga; érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott esetben a kormányhivatalok mellett működő érettségi vizsga vizsgabizottságának döntése ellen benyújtott törvényességi kérelemmel kapcsolatos másodfokú döntés kiadmányozási joga; az érettségi vizsga megszervezésével összefüggő miniszteri intézkedés kezdeményezésének kiadmányozási joga, ha annak elmaradása miatt országos szinten veszélybe kerülhet az érettségi vizsga jogszabályok szerinti megtartása,
c) a vizsgaszabályzatban, illetve a tanév rendjében foglaltaktól való eltérés kezdeményezésének kiadmányozási joga, ha arra az érettségi vizsga megszervezése vagy rendkívüli szünet elrendelése miatt, a tanév megszervezése érdekében szükség van,
d) az érettségi vizsga, illetve az érettségi bizonyítvány érvénytelenné nyilvánításának, a vizsgán elért eredmény megsemmisítése kezdeményezésének kiadmányozási joga, ha bebizonyosodik, hogy az iskola a vizsgát jogellenesen szervezte meg, illetve a bizonyítványt jogellenesen állította ki;
14.5.6. a felsőoktatási feladatkör tekintetében:
a) a felsőoktatási intézmény és felsőoktatási szervezet nyilvántartásba vételével, nyilvántartásból való törlésével kapcsolatos elsőfokú döntés kiadmányozási joga,
b) a felsőoktatási intézmény és felsőoktatási szervezet működésének első alkalommal történő engedélyezésével, működési engedélyének visszavonásával kapcsolatos elsőfokú döntés kiadmányozási joga,
c) a felsőoktatási intézmény létesítésével, átalakulásával (egyesülés, szétválás, kiválás, csatlakozás, beolvadás), megszűnésével kapcsolatos elsőfokú döntés kiadmányozási joga,
d) a felsőoktatási intézmény közhasznúsági nyilvántartásba vételével és közhasznúsági nyilvántartásból való törlésével; a felsőoktatási diákotthon nyilvántartásba vételével és törlésével; a felsőoktatási intézmény ellenőrzésével kapcsolatos elsőfokú döntés kiadmányozási joga,
e) a hallgatói ösztöndíjakhoz kapcsolódó visszatérítési kötelezettségekkel kapcsolatos döntés és a hallgatói nyilatkozatokban vállalt kötelezettség alóli mentesítésről szóló döntések kiadmányozási joga;
14.5.7. az Országos szakértői, az Országos vizsgaelnöki és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékkel kapcsolatos határozat vagy végzés kiadmányozási joga;
14.5.8. a Hivatal által akkreditált továbbképzések szervezésével kapcsolatos felnőttképzési szerződések, tanúsítványok kiadmányozási joga;
14.5.9. az eljárási határidő meghosszabbításáról szóló végzés kiadmányozási joga;
14.5.10. a Hivatal gazdálkodási rendjéről szóló szabályzatban meghatározott összeghatárt meghaladó valamennyi szerződés tekintetében a kiadmányozás joga; ezen felül az elnök a gazdálkodás rendjéről szóló szabályzatban meghatározott összeghatárt el nem érő értékű kötelezettségvállalást tartalmazó szerződések tekintetében is magához vonhatja a kiadmányozás jogát.
15. Az elnökhelyettes átruházott kiadmányozási joga
15.1. Az elnökhelyettes kiadmányozza az irányítása, illetve vezetése alá tartozó dolgozók és szervezeti egység(ek) vonatkozásában a saját feladatkörében hozott érdemi intézkedéseket.
15.2. A munkáltatói intézkedések közül az elnökhelyettest illeti meg a 7.1. pontban foglaltak kiadmányozási joga.
15.3. Az elnökhelyettest illeti meg – az elnök át nem ruházható kiadmányozási jogkörét kivéve – az általa irányított, illetve vezetett szervezeti egység(ek), illetve feladatkör vonatkozásában a minisztérium, a kormányhivatal, a központi hivatal érintett szakterületeinek vezetőihez címzett iratok kiadmányozási joga.
15.4. Az elnökhelyettest illeti meg – az elnök át nem ruházható kiadmányozási jogkörét kivéve – az általa irányított, illetve vezetett szervezeti egység(ek) vonatkozásában a gazdálkodás rendjéről szóló szabályzatban meghatározott összeghatárig terjedő kötelezettségvállalásra vonatkozó szerződések kiadmányozási joga.
15.5. A köznevelési elnökhelyettest illeti meg a kiadmányozás joga:
15.5.1. a Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztály feladatkörébe tartozó ügyek közül:
a) a kormányhivatalokkal kapcsolatos szakmai iránymutatások kiadmányozási joga;
b) a kormánymegbízottakkal kapcsolatos levelezés: meghívók, az Oktatásügyi Szakmai Tárcaközi Bizottság üléséről készült emlékeztetők jóváhagyásának kiadmányozási joga;
c) a nem állami és a nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére megállapított normatív költségvetési támogatás felülvizsgálatának, illetve a folyósítás felfüggesztése Magyar Államkincstárnál történő kezdeményezésének kiadmányozási joga, a székhely szerinti jegyző, főjegyző értesítése mellett;
15.5.2. feladatkörében a középfokú felvételi eljárás központi írásbeli vizsgáival kapcsolatos, a dolgozatok javításához kötődő, az iskolai elbírálás után fenntartott észrevételekkel kapcsolatos döntések kiadmányozási joga.
15.6. A felsőoktatási elnökhelyettest illeti meg a kiadmányozás joga:
15.6.1. a Felsőoktatási Főosztály feladatkörébe tartozó ügyek közül:
a) a felsőoktatási intézmény maximális hallgatói létszámának megállapításával,
b) a felsőoktatási intézmény és felsőoktatási szervezet működési engedélyének felülvizsgálatával,
c) a doktori iskola nyilvántartásba vételével,
d) a külföldi felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vételével, magyarországi működésének engedélyezésével,
e) a leckekönyvek jóváhagyásával,
f) a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartása során a visszatérítési kötelezettség megállapításával, éves és eseti egyenlegközléssel, részletfizetésekkel
kapcsolatos döntések kiadmányozási joga.
16. A főosztályvezető átruházott kiadmányozási joga
16.1. A főosztályvezető kiadmányozza a vezetése, irányítása alá tartozó dolgozók és szervezeti egység(ek) vonatkozásában a saját feladatkörében hozott érdemi döntéseket, ügyiratokat.
16.2. A munkáltatói intézkedések közül a főosztályvezetőt illeti meg a 7.3. pontban foglaltak kiadmányozási joga.
16.3. A főosztályvezetőt illeti meg – az elnök, illetve az elnökhelyettesek által kiadmányozandó intézkedéseket kivéve – az általa vezetett szervezeti egység(ek) vonatkozásában a hatósági ügyeket lezáró határozat vagy végzés kiadmányozási joga.
16.4. A főosztályvezetőt illeti meg – az elnök által kiadmányozandó intézkedéseket kivéve – az általa vezetett szervezeti egység(ek) vonatkozásában a hatósági ügyeket lezáró elutasító határozat vagy végzés kiadmányozási joga.
16.5. A főosztályvezetőt illeti meg – az elnök által kiadmányozandó intézkedéseket kivéve – az általa vezetett szervezeti egység(ek) vonatkozásában a Hivatal gazdálkodási rendjéről szóló szabályzatban meghatározott összeghatárig terjedő kötelezettségvállalással együtt járó végzés kiadmányozási joga.
16.6. A főosztályvezetőt illeti meg – az elnök által kiadmányozandó intézkedéseket kivéve – az általa vezetett szervezeti egység(ek) vonatkozásában a Hivatal gazdálkodási rendjéről szóló szabályzatban meghatározott összeghatárig terjedő kötelezettségvállalásra vonatkozó szerződések kiadmányozási joga.
16.7. A Felsőoktatási Főosztály vezetőjét illeti meg feladatkörében:
16.7.1. az eljárást lezáró döntések kiadmányozási joga az alábbi ügyekben:
a) szakirányú továbbképzés létesítése,
b) felsőoktatási intézmény alapító okiratában szereplő és ahhoz kapcsolódó adatok, illetve adatváltozások nyilvántartásba vétele,
c) alap- és mesterképzési szak indításának nyilvántartásba vétele,
d) a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartása során a mentesítési döntések;
16.7.2. az eljárás során keletkezett egyéb döntések kiadmányozási joga az alábbi ügyekben:
a) a felsőoktatási hatósági ellenőrzési eljárás során hozott döntés a 14.5.6. pontban foglaltak kivételével,
b) egyéb szakértői kirendelések, kötelezettségvállalást tartalmazó végzések,
c) a felsőoktatási felvételi eljárások során a besorolási döntés, illetve minden ehhez kapcsolódó döntés,
d) a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartása során a felfüggesztő végzések.
16.8. A Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztály vezetőjét illeti meg feladatkörében az alábbiakban felsorolt feladatok tekintetében az ügyeket lezáró döntések, valamint a kötelezettségvállalással együtt járó végzések kiadmányozási joga:
16.8.1. szakmai ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokban;
16.8.2. a szakértői, vizsgaelnöki tevékenység, illetve a bejelentési kötelezettség teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatos évenkénti felkészítésekről kiadott igazolások vonatkozásában;
16.8.3. a minősített alapfokú művészetoktatási intézményekkel, valamint a szakértői és rehabilitációs bizottságokkal kapcsolatos tanügy-igazgatási döntések tekintetében;
16.8.4. az állami intézményfenntartó központ intézményeinek nyilvántartásba vételi eljárását lezáró érdemi döntések tekintetében;
16.8.5. a tankönyvvé nyilvánítással, a tankönyvvé nyilvánítás megszüntetésével, a tankönyvjegyzékre történő felvétellel és törléssel kapcsolatban;
16.8.6. pedagógus-továbbképzési program engedélyezésével kapcsolatban;
16.8.7. pedagógus-továbbképzések szervezőinek ellenőrzésével kapcsolatban;
16.8.8. az eljárás során keletkezett egyéb döntések kiadmányozási joga az alábbi ügyekben:
a) az Országos Pedagógus-képzési és Továbbképzési Bizottság szakértői kirendelése (szakirányú továbbképzés létesítési eljárásban);
b) pedagógus-továbbképzési jegyzékre való felvétel;
c) a pedagógus-továbbképzések szervezőinek ellenőrzése ügyében az eljárást megindító döntés.
16.9. Az Elnöki Kabinet vezetőjét illeti meg feladatkörében:
16.9.1. az egyes oktatási igazolványokkal kapcsolatos igazolások kiadmányozási joga;
16.9.2. a belföldön kiállított oklevelek felülhitelesítésével kapcsolatos iratok kiadmányozási joga.
16.10. Az Ekvivalencia és Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Főosztály vezetőjét illeti meg feladatkörében:
16.10.1. az általános iskolai és középiskolai bizonyítványok, valamint a felsőfokú oklevelek és tudományos fokozatok által tanúsított végzettségi szint elismerésével kapcsolatos hatósági iratok kiadmányozási joga;
16.10.2. az alap-, közép- és felsőfokú szakképesítések és – a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ által működtetett szakbizottságok közreműködésével – a felsőfokú végzettséghez kapcsolódó szakképzettségek elismerésével kapcsolatos hatósági iratok kiadmányozási joga;
16.10.3. bizonyítványok és oklevelek nyelvvizsga-egyenértékűségével kapcsolatos tájékoztatások kiadmányozási joga;
16.10.4. a külföldi hivatalos eljárásban való felhasználás céljából a hazai oktatási intézményekben folytatott tanulmányokról, illetve bizonyítványokról, oklevelekről, valamint szakmai gyakorlatról szóló hatósági bizonyítványok kiadmányozási joga.
16.11. Az Informatikai és Üzemeltetési Főosztály vezetőjét illeti meg feladatkörében az informatikai biztonsági kérdésekkel kapcsolatos ügyekben a hatósági megkeresésekkel kapcsolatos levelezés kiadmányozási joga.
17. A főosztályvezető-helyettes átruházott kiadmányozási joga
17.1. A főosztályvezető-helyettes kiadmányozza a vezetése alá tartozó dolgozók és szervezeti egység vonatkozásában a saját feladatkörében hozott érdemi döntéseket, ügyiratokat.
17.2. A munkáltatói intézkedések közül a főosztályvezető-helyettest illeti meg a 7.4. pontban foglaltak kiadmányozási joga.
17.3. A Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ vezetőjét illeti meg feladatkörében a nyelvvizsga-akkreditációval kapcsolatos feladatok tekintetében a hatósági döntések kiadmányozási joga.
17.4. Az Informatikai és Üzemeltetési Főosztály Üzemeltetési és Iratkezelési Osztályának vezetőjét illeti meg feladatkörében a küldeménykezelő irodával (papír- vagy elektronikus alapú iratkezeléssel) kapcsolatos ügyekben a hatósági megkeresésekkel kapcsolatos levelezés kiadmányozási joga.
17.5. Az Informatikai és Üzemeltetési Főosztály Oktatási Igazolványok Osztályának vezetőjét illeti meg feladatkörében:
17.5.1. a diákigazolvány ügyekben hozott döntések kiadmányozási joga;
17.5.2. a diákigazolvány ügyekben kiküldendő hiánypótlások kiadmányozási joga.
17.6. A Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztály Köznevelési Információs Rendszerek Osztályának vezetőjét illeti meg feladatkörében:
17.6.1. az adatszolgáltatási ügyekben hozott döntések kiadmányozási joga;
17.6.2. a KIR-ügyekben hozott hatósági döntések kiadmányozási joga;
17.6.3. a KIR-ügyekben kiküldendő hiánypótlások kiadmányozási joga.
17.7. A Felsőoktatási Főosztály Felsőoktatási Engedélyezési és Nyilvántartási Osztályának vezetőjét illeti meg feladatkörében:
17.7.1. az eljárást lezáró döntések kiadmányozási joga az alábbi ügyekben:
a) szakirányú továbbképzési szak, felsőfokú szakképzés, felsőoktatási szakképzés indításának nyilvántartásba vétele,
b) felsőoktatási regisztrációs adatok és adatváltozások nyilvántartásba vétele, kivéve az elnök és a Felsőoktatási Főosztály főosztályvezetőjének kiadmányozási jogkörébe tartozó ügyeket;
17.7.2. az eljárás során keletkezett alábbi egyéb döntések, iratok kiadmányozási joga:
a) eljárást felfüggesztő végzések,
b) hiánypótlások, felhívások nyilatkozattételre,
c) számlakérők, fizetési felhívó végzések,
d) szakértői kirendelések, megbízólevelek, kötelezettségvállalást tartalmazó egyéb végzések és iratok.
18. Az osztályvezető átruházott kiadmányozási joga
18.1. Az osztályvezető kiadmányozza a vezetése alá tartozó dolgozók és szervezeti egység vonatkozásában a saját feladatkörében hozott érdemi döntéseket, ügyiratokat.
18.2. A munkáltatói intézkedések közül az osztályvezetőt illeti meg a 7.4. pontban foglaltak kiadmányozási joga.
18.3. A Felsőoktatási Főosztály Felsőoktatási Felvételi és Hallgatói Osztályának vezetőjét illeti meg feladatkörében a felsőoktatási felvételi ügyekben az eljárást lezáró végzések kivételével minden egyéb végzés kiadmányozási joga.
18.4. A Felsőoktatási Főosztály Felsőoktatási Információs Rendszerek Osztályának vezetőjét illeti meg feladatkörében a hatósági döntések kiadmányozási joga, kivéve az elnök át nem ruházható kiadmányozási jogkörébe tartozó ügyeket.
18.5. A Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztály Tanügy-igazgatási és Ellenőrzési Osztályának vezetőjét illeti meg a feladatkörébe tartozó eljárások során
18.5.1. a hiánypótlást elrendelő végzések kiadmányozási joga,
18.5.2. az áttételről szóló végzések kiadmányozási joga,
18.5.3. a felfüggesztésről szóló végzések kiadmányozási joga.
18.6. A Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztály Akkreditációs Osztályának vezetőjét illeti meg a feladatkörébe tartozó eljárások során
18.6.1. a hiánypótlást elrendelő végzések kiadmányozási joga,
18.6.2. az áttételről szóló végzések kiadmányozási joga,
18.6.3. a felfüggesztésről szóló végzések kiadmányozási joga,
18.6.4. az eljárást lezáró döntések kiadmányozási joga a pedagógus-továbbképzési jegyzékre való felvétellel kapcsolatos ügyekben,
18.6.5. a pedagógus-továbbképzéssel kapcsolatosan az eljárás során keletkezett alábbi egyéb döntések, iratok kiadmányozási joga:
a) szakértői kirendelések, megbízólevelek, kötelezettségvállalást tartalmazó egyéb végzések és iratok,
b) pedagógus-továbbképzés alapítási engedélyének kiadása iránt indított eljárás során hozott döntések, iratok,
c) pedagógus-továbbképzések szervezőinek ellenőrzése ügyében indult eljárás során hozott döntések, iratok.
18.7. A Felsőoktatási Főosztály Hallgatói Ösztöndíj Osztályának vezetőjét illeti meg feladatkörében:
18.7.1. a hallgatói nyilatkozatokkal kapcsolatos hatósági döntések, iratok kiadmányozási joga a hiánypótlások, illetve a nyilatkozattételre történő felhívás tekintetében.
III. A helyettesítés rendje
19. A Hivatal vezetőinek helyettesítése során a helyettesítést ellátó vezető vagy ügyintéző:
a) a helyettesített vezető által irányított vagy vezetett szervezeti egység által használt levélpapíron vagy egyéb iraton,
b) az érintett szervezeti egység által használt bélyegző lenyomatának használatával,
c) a helyettesített vezető neve felett saját aláírásával,
d) a helyettesített vezető neve után pedig „h” betű feltüntetésével
jelzi, hogy az adott ügyben helyettesítőként járt el.
20. Az elnök helyettesítése
20.1. Az elnököt akadályoztatása esetén, távollétében, valamint az elnök kérésére – a Szabályzat szerint az elnökhöz rendelt feladatok vonatkozásában – feladatkörükben az elnökhelyettesek, valamint a projektigazgató helyettesítik.
20.2. Az elnökhelyettesek vagy a projektigazgató akadályoztatása vagy távolléte esetében az elnököt vagy a projektigazgatót az általa – vagy ennek hiányában az elnökhelyettes által – kijelölt vezető helyettesíti az elnök utasításának megfelelően.
20.3. A helyettesítés során lehetőség szerint az elnökkel előzetesen egyeztetni kell a kiadmányozásra kerülő iratot, ha erre az idő rövidsége miatt nincs mód, akkor a kiküldéssel egyidejűleg meg kell küldeni az elnök e-mail címére.
21. Az elnökhelyettes helyettesítése
21.1. Az elnökhelyettest akadályoztatása esetén, távollétében, valamint az elnökhelyettes felkérésére:
a) az elnök vagy
b) az elnökhelyettes által kijelölt főosztályvezető, főosztályvezető-helyettes vagy osztályvezető
helyettesíti.
21.2. A státusz betöltetlensége esetén az elnökhelyettes helyettesítését ellátó vezetőt az elnök jelöli ki.
21.3. Az elnökhelyettest kötelezettségvállalási jogkörében távolléte, illetve akadályoztatása esetén az elnök helyettesíti.
22. A projektigazgató helyettesítése
22.1. A projektigazgatót akadályoztatása esetén, illetve távollétében a projektigazgató-helyettes helyettesíti.
22.2. A projektigazgató, valamint a projektigazgató-helyettes helyettesítésének részletes rendjét a Projektigazgatóság ügyrendje tartalmazza.
23. A főosztályvezető helyettesítése
23.1. A főosztályvezetőt akadályoztatása esetén, illetve távollétében:
a) a főosztályvezető irányítását ellátó elnökhelyettes, vagy
b) a főosztályvezető-helyettes, vagy
c) a főosztályvezető által kijelölt osztályvezető, vagy
d) a főosztályvezető által kijelölt I. besorolási osztályú kormánytisztviselő
helyettesíti.
23.2. A főosztályvezető helyettesítésének részletes rendjét a főosztályok ügyrendje tartalmazza.
23.3. A főosztályvezetői státusz betöltetlensége esetén a főosztályvezető helyettesítését ellátó vezetőt vagy I. besorolási osztályú kormánytisztviselőt az elnök jelöli ki.
23.4. A főosztályvezetőt kötelezettségvállalási jogkörében távolléte, illetve akadályoztatása esetén az elnökhelyettes helyettesíti.
24. A főosztályvezető-helyettes helyettesítése
24.1. A főosztályvezető-helyettest akadályoztatása esetén, illetve távollétében:
a) a főosztályvezető-helyettes vezetését ellátó főosztályvezető, vagy
b) a főosztályvezető által – lehetőség szerint a főosztályvezető-helyettes javaslatára – kijelölt osztályvezető, vagy
c) a főosztályvezető által – lehetőség szerint a főosztályvezető-helyettes javaslatára – kijelölt I. besorolási osztályú kormánytisztviselő
helyettesíti.
24.2. A főosztályvezető-helyettes helyettesítésének részletes rendjét a főosztályok ügyrendje tartalmazza.
24.3. A főosztályvezető-helyettesi státusz betöltetlensége esetén a főosztályvezető-helyettes helyettesítését ellátó vezetőt vagy I. besorolási osztályú kormánytisztviselőt az elnök jelöli ki.
25. Az osztályvezető helyettesítése
25.1. Az osztályvezetőt akadályoztatása esetén, illetve távollétében:
a) az osztályvezető vezetését ellátó főosztályvezető, vagy
b) az érintett főosztály főosztályvezető-helyettese, vagy
c) a főosztályvezető által – lehetőség szerint az osztályvezető javaslatára – kijelölt másik osztályvezető, vagy
d) a főosztályvezető által – lehetőség szerint az osztályvezető javaslatára – kijelölt I. besorolási osztályú kormánytisztviselő, vagy
e) az osztályvezető által kijelölt I. besorolási osztályú kormánytisztviselő, vagy
f) az elnök
helyettesíti.
25.2. Az osztályvezetői státusz betöltetlensége esetén az osztályvezető helyettesítését ellátó vezetőt vagy I. besorolási osztályú kormánytisztviselőt az elnök jelöli ki.
26. Az ügyintéző helyettesítése
26.1. Az ügyintézőt akadályoztatása esetén, illetve távollétében a munkaköri leírásában meghatározott vagy a közvetlen vezetője által kijelölt ügyintéző helyettesíti.
26.2. Az érintett ügyintézői státusz betöltetlensége esetén az adott munkakör ellátására az ügyintézőt – lehetőség szerint az érintett szervezeti egység vezetőjének javaslatára – az elnök jelöli ki.
27. A munkavállaló helyettesítése
27.1. A munkavállalót akadályoztatása esetén, illetve távollétében a munkaköri leírásában meghatározott vagy a közvetlen vezetője által kijelölt dolgozó helyettesíti.
27.2. Az érintett munkavállalói státusz betöltetlensége esetén az adott munkakör ellátására a munkavállalót – lehetőség szerint az érintett szervezeti egység vezetőjének javaslatára – az elnök jelöli ki.
28. Az egyes szervezeti egységekben a helyettesítés rendjének további, illetve részletes szabályait a szervezeti egységek ügyrendje tartalmazza.
29. Az egyes, egymást helyettesítő munkakörök megnevezését a dolgozók munkaköri leírásának tartalmaznia kell.
4. függelék a 45/2013. (XI. 22.) EMMI utasításhoz
Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakörök jegyzéke az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján
Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakörök jegyzéke
az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján
az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján
S.sz. |
Szervezeti egység |
Munkakör |
Vagyon-nyilatkozat- |
|---|---|---|---|
1. |
|
elnök |
1 |
2. |
köznevelési elnökhelyettes |
1 |
|
3. |
gazdasági elnökhelyettes |
1 |
|
4. |
felsőoktatási elnökhelyettes |
1 |
|
5. |
közbeszerzési eljárás során javaslattételre, döntésre, ellenőrzésre jogosult |
1 |
|
6. |
belső ellenőr |
2 |
|
7. |
Projektigazgatóság |
projektigazgató |
1 |
8. |
projektigazgató-helyettes |
1 |
|
9. |
Elnöki Kabinet |
főosztályvezető |
1 |
10. |
főosztályvezető-helyettes |
1 |
|
11. |
osztályvezető |
2 |
|
12. |
jogi referens |
5 |
|
13. |
Informatikai és Üzemeltetési Főosztály |
főosztályvezető |
2 |
14. |
főosztályvezető-helyettes |
2 |
|
15. |
Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztály |
főosztályvezető |
2 |
16. |
főosztályvezető-helyettes |
2 |
|
17. |
osztályvezető |
2 |
|
18. |
köznevelési akkreditációs referens |
5 |
|
19. |
névjegyzéki referens |
5 |
|
20. |
továbbképzési akkreditációs referens |
5 |
|
21. |
Felsőoktatási Főosztály |
főosztályvezető |
2 |
22. |
főosztályvezető-helyettes |
2 |
|
23. |
osztályvezető |
2 |
|
24. |
ellenőrzési referens |
5 |
|
25. |
felsőoktatási jogi referens |
5 |
|
26. |
felsőoktatási igazgatási referens |
5 |
|
27. |
Ekvivalencia és Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Főosztály |
főosztályvezető |
2 |
28. |
főosztályvezető-helyettes |
2 |
|
29. |
ekvivalencia referens |
5 |
|
30. |
nyelvvizsgáztatási referens/ügyintéző |
5 |
|
31. |
Köznevelési Programok Főosztálya |
főosztályvezető |
2 |
32. |
főosztályvezető-helyettes |
2 |
|
33. |
osztályvezető |
2 |
|
34. |
titkos ügyirat-kezelési ügyintéző |
5 |
|
35. |
Gazdasági Főosztály |
osztályvezető |
2 |
36. |
pénzügyi referens/ügyintéző |
2 |
|
37. |
számviteli referens/ügyintéző |
2 |
|
38. |
eszköz- és készlet-nyilvántartási referens |
2 |
1
Az utasítást a 39/2015. (VII. 31.) EMMI utasítás 3. §-a hatályon kívül helyezte 2015. augusztus 1. napjával.
2
Az 1. § (2) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás