nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
513/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet
a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről
2015-09-01
2016-12-31
7
Jogszabály

513/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet

a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről

A Kormány a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés h) pontjában,

a 32. § és az 1. melléklet tekintetében a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló 2010. évi CLVII. törvény 2. § (3) bekezdésében

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya kiterjed

a) a gyermekvédelmi szakellátás keretében otthont nyújtó ellátást és utógondozói ellátást biztosító nevelőszülőre, speciális nevelőszülőre és különleges nevelőszülőre,

b) az átmeneti gondozás keretében teljes körű ellátást biztosító helyettes szülőre [az a) és a b) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: befogadó szülő],

c) a nevelőszülői hálózatot működtető állami, egyházi és nem állami szervre, gyermekotthonra, területi gyermekvédelmi szakszolgálatra, és

d) a helyettes szülői hálózatot vagy az önálló helyettes szülői ellátást működtető gyermekjóléti szolgálatra, települési önkormányzatra, egyházi és nem állami szervre [a c) és a d) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: működtető].

1/A. §1 E rendelet alkalmazásában gyámhivatal: a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala.

2. A befogadó szülőkre vonatkozó közös szabályok

2. § (1) A működtető írásban tájékoztatást nyújt a befogadó szülőnek jelentkező személy részére a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: jogviszony) létesítésének feltételeiről és a feladatellátásra való alkalmasság vizsgálatának folyamatáról.

(2) A működtető a jogviszony létesítését megelőzően vizsgálja a befogadó szülőnek jelentkező személy feladatellátásra való alkalmasságát. Az alkalmasság vizsgálata kiterjed a pszichológiai alkalmasság vizsgálatára is.

(3) A működtető környezettanulmányt készít annak megállapítása érdekében, hogy a befogadó szülőnek jelentkező személy körülményei alkalmasak-e a gyermek fogadására.

(4)2 A befogadó szülőnek jelentkező személy háziorvosi véleménnyel igazolja a működtető felé, hogy a saját és vele egy háztartásban élő személy egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermeket.

3. § A működtető a befogadó szülő feladatellátásának segítése érdekében szervezi, illetve biztosítja a befogadó szülőnek a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzését szabályozó miniszteri rendeletben meghatározott továbbképzését, valamint a nevelőszülő 15. § szerinti működtetői továbbképzését.

4. § (1) A működtető a tárgyhónapra esedékes nevelési díjat és külön ellátmányt a tárgyhónap tizenötödik napjáig folyósítja a befogadó szülőnek.

(2) A befogadó szülőnek akkor is jár a nevelési díj és a külön ellátmány, ha a gyermek – nevelőszülő esetén ideértve a fiatal felnőttet is – munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít és önálló keresettel rendelkezik.

(3) A működtető szükség esetén segítséget nyújt a befogadó szülőnek a nevelési díjjal, a külön ellátmánnyal és a családi pótlékkal való gazdálkodáshoz.

(4) A működtető és a befogadó szülő megállapodhatnak a befogadó szülő nem rendszeres, indokolt és igazolt költségeinek a megtérítésében, különösen akkor, ha a gyermek egészséges fejlődéséhez nagy összegű gyógyászati segédeszköz beszerzése szükséges, vagy a gyermek személyiségfejlődését és egészségét jelentősen elősegítő kezelésen, foglalkozáson való részvétel és az ehhez szükséges eszközök beszerzése válik indokolttá.

(5) Ha feltehető, hogy a befogadó szülő a gyermek, fiatal felnőtt ellátására járó juttatásokat nem erre a célra használja fel, a működtető az erről való tudomásszerzést követő hónap első napjától tételes elszámolást ír elő, feltéve, hogy súlyosabb intézkedés megtétele nem indokolt. Ha a befogadó szülő a tételes elszámolásnak az előírt határidőn belül nem tesz eleget, a működtető a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt vagy a helyettes szülői jogviszonyt felmondhatja.

3. A nevelőszülőre, a speciális nevelőszülőre és a különleges nevelőszülőre vonatkozó közös szabályok

5. § Ezen alcím alkalmazása során nevelőszülő alatt a különleges és a speciális nevelőszülőt is érteni kell.

6. § (1) A működtető a nevelőszülő alkalmasságát a jogviszony létesítését követően a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 48/A. § (7) bekezdésében meghatározott szakmai programban foglalt módon háromévente rendszeresen felülvizsgálja. A működtető a nevelőszülő alkalmasságának rendszeres felülvizsgálata mellett szükség esetén rendkívüli felülvizsgálatot végez.

(2)3 A nevelőszülő alkalmasságának rendkívüli felülvizsgálatát kezdeményezi a működtetőnél a nevelőszülői tanácsadó, a gyermekvédelmi gyám, a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság vezetője, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője és a gyámhivatal, ha ezt

a) a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett feltételek megváltozása,

b) a nevelőszülő élethelyzetének megváltozása,

c) a nevelőszülő egészségi állapotának, személyiségállapotának romlása, vagy

d)4 a nevelőszülő magatartása

szükségessé teszi.

(3) A működtető a feladatellátásra való alkalmasságról vagy arról, hogy nem javasolja nevelőszülői tevékenység végzését, írásban tájékoztatja a nevelőszülőt és a 2. § (2) bekezdésében foglalt esetben a nevelőszülőnek jelentkező személyt.

(4) Ha a működtető a nevelőszülő alkalmasságának hiányát észleli, a nevelőszülőt orvosi, pszichológiai vizsgálaton való részvételre kötelezheti.

(5)5 Ha a működtető arról tájékoztatja a nevelőszülőnek jelentkező személyt vagy a nevelőszülőt, hogy pszichológiai szempontból nem tartja alkalmasnak a nevelőszülői feladat ellátására, a nevelőszülő a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnál kérelmezheti pszichológiai alkalmasságának ismételt vizsgálatát. A pszichológiai alkalmasság ismételt vizsgálatának költségei a nevelőszülőt terhelik.

(6)6 A pszichológiai alkalmasság ismételt vizsgálatát a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal felkérésére két, az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzék „Gyermekek, illetve a gyámhatósági eljárásban érintett személyek személyiségvizsgálata” szakterületére felvett pszichológus szakértő végzi. A működtető a pszichológus szakértők írásbeli véleményének figyelembevételével ismételten dönt az alkalmasságról, amelynek eredményéről írásban értesíti a nevelőszülőnek jelentkező személyt vagy a nevelőszülőt.

7. §7 (1) A nevelőszülő szakképzésre jelentkező személy kérheti az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképzést szervező képzőintézménytől (a továbbiakban: képzőintézmény) felsőfokú végzettségének, felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítésének, felsőoktatási szakképzésben szerzett szakképzettségének és előzetes munkatapasztalatának a nevelőszülő szakképzés szakmai és vizsgakövetelményei teljesítésébe való beszámítását.

(2) A képzőintézmény köteles a nevelőszülő szakképzésre jelentkező személy számára az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 37/2013. (V. 28.) EMMI rendelet (a továbbiakban: EMMI rendelet) 5. melléklet 60. sorszámú Nevelőszülő szakképesítés 4. Szakmai követelmények pontjában megjelölt

a) 10532-12 azonosító számú „A családi környezet felkészítésének feladatai” képzési modul „Felkészülés a nevelőszülői munkára” tanegysége 12 elméleti órájára, 8 gyakorlati órájára, 32 külső gyakorlati órájára, 20 szakmai készségfejlesztés órájára, a „Veszteség és gyász pszichés háttere, veszteség feldolgozás” tanegysége 8 elméleti órája és 8 szakmai készségfejlesztés órájára, valamint a 10534-12 azonosító számú „A nevelőszülő gyámi és dokumentációs feladatai” képzési modul „A gyámhivatallal kapcsolatos együttműködés és a gyermek gyámságával kapcsolatos feladatok” tanegysége 2 elméleti órájára, „A gyermek érdekeinek képviselete, adható juttatások és szolgáltatások” tanegysége 2 elméleti órájára, a „Szakmai tevékenység dokumentálása” tanegysége 8 elméleti órájára és 8 külső gyakorlati órájára, a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet alapján a nevelőszülői tanfolyam sikeres elvégzéséről kiadott tanúsítvány alapján,

b) 10557-12 azonosító számú „Befogadott gyermek ellátásának alapfeladatai” képzési modul „Jogi, szociálpolitikai és etikai ismeretek” tanegysége 6 elméleti órájára, „Társadalomismeret” tanegysége 2 elméleti órájára, „Pedagógiai és pszichológiai ismeretek” tanegysége 16 elméleti órájára, 20 gyakorlati órájára, 32 szakmai készségfejlesztés órájára, a 10533-12 azonosító számú „A gyermek képességeinek kibontakoztatása, az önálló életre való felkészítés feladatai” képzési modul „A gyermek megismerése (fejlődéslélektan)” tanegysége 16 elméleti órájára, 16 gyakorlati órájára, 8 szakmai készségfejlesztési órájára, valamint a 10535-12 azonosító számú „Különleges ellátási igényű gyermekek gondozási, nevelési feladatai” képzési modul „Egészségügyi és szociális ellátórendszer” tanegysége 1 elméleti órájára és 6 külső gyakorlati órájára felsőfokú szociális, felsőfokú pedagógus, hittanár, hittantanár, teológus szakképzettsége esetén az oklevele alapján,

c) 10557-12 azonosító számú „Befogadott gyermek ellátásának alapfeladatai” képzési modul „Elemi egészségügyi és ápolási ismeretek” tanegysége 4 elméleti órájára, 4 gyakorlati órájára, valamint a 10535-12 azonosító számú „Különleges ellátási igényű gyermekek gondozási, nevelési feladatai” képzési modul „Egészségügyi és szociális ellátórendszer” tanegysége 1 elméleti órájára és 6 külső gyakorlati órájára középfokú egészségügyi végzettsége esetén a bizonyítványa vagy felsőfokú egészségügyi szakképzettsége esetén az oklevele alapján,

d) 10557-12 azonosító számú „Befogadott gyermek ellátásának alapfeladatai” képzési modul „Jogi, szociálpolitikai és etikai ismeretek” tanegysége 6 elméleti órájára, „Társadalomismeret” tanegysége 2 elméleti órájára, „Elemi egészségügyi és ápolási ismeretek” tanegysége 4 elméleti órájára, 4 gyakorlati órájára, a 10533-12 azonosító számú „A gyermek képességeinek kibontakoztatása, az önálló életre való felkészítés feladatai” képzési modul „A gyermek megismerése (fejlődéslélektan)” tanegysége 16 elméleti órájára, 16 gyakorlati órájára, 8 szakmai készségfejlesztés órájára, a 10535-12 azonosító számú „Különleges ellátási igényű gyermekek gondozási, nevelési feladatai” képzési modul 48 órájára, valamint a 10536-12 azonosító számú „Speciális ellátási igényű gyermekek gondozási, nevelési feladatai” képzési modul „Szenvedélybetegség, deviáns magatartás, kriminalizálódás” tanegysége 6 elméleti órájára, 12 gyakorlati órájára és a „Gyermekkori pszichiátriai kórképek, magatartás zavar–felismerés értelmezés, kezelés” tanegysége 8 elméleti órájára és 12 gyakorlati órájára felsőfokú egészségügyi, gyógypedagógus szakképzettsége esetén az oklevele alapján,

e)8 10557-12 azonosító számú „Befogadott gyermek ellátásának alapfeladatai” képzési modul „Jogi, szociálpolitikai és etikai ismeretek” tanegysége 6 elméleti órájára, a „Társadalomismeret” tanegysége 2 elméleti órájára, a 10534-12 azonosító számú „A nevelőszülő gyámi és dokumentációs feladatai” képzési modul „A gyámhivatallal kapcsolatos együttműködés és a gyermek gyámságával kapcsolatos feladatok” tanegysége 2 elméleti órájára, 8 gyakorlati órájára és „A gyermek érdekeinek képviselete, adható juttatások és szolgáltatások” tanegysége 2 elméleti órájára, a 11499-12 azonosító számú „Foglalkoztatás II.” képzési modul 20 órájára, valamint a 11500-12 azonosító számú „Munkahelyi egészség és biztonság” képzési modul „Munkavédelmi jogi ismeretek” tanegysége 2 elméleti órájára jogász, igazgatásszervező, szociális szakigazgatás-szervező, közigazgatás-szervező, okleveles közigazgatási menedzser, okleveles közigazgatási szakértő szakképzettsége esetén az oklevele alapján,

f) 10557-12 azonosító számú „Befogadott gyermek ellátásának alapfeladatai” képzési modul „Jogi, szociálpolitikai és etikai ismeretek” tanegysége 6 elméleti órájára, „Társadalomismeret” tanegysége 2 elméleti órájára, „Pedagógiai és pszichológiai ismeretek” tanegysége 16 elméleti órájára, 20 gyakorlati órájára, 32 szakmai készségfejlesztés órájára, a 10532-12 azonosító számú „A családi környezet felkészítésének feladatai” képzési modul „Veszteség és gyász pszichés háttere, veszteség feldolgozás” tanegysége 8 elméleti órájára, 8 szakmai készségfejlesztés órájára, a 10533-12 azonosító számú „A gyermek képességeinek kibontakoztatása, az önálló életre való felkészítés feladatai” képzési modul „A gyermek megismerése (fejlődéslélektan)” tanegysége 16 elméleti órájára, 16 gyakorlati órájára, 8 szakmai készségfejlesztés órájára, a 10535-12 azonosító számú „Különleges ellátási igényű gyermekek gondozási, nevelési feladatai” képzési modul „Fejlődéslélektan” tanegysége 2 elméleti órájára, 8 gyakorlati órájára, 6 külső gyakorlati órájára, „Különleges ellátási igényű gyermekek, feladatok, lehetőségek különleges ellátási igényű gyermek nevelése esetén” tanegysége 3 elméleti órájára, 16 gyakorlati órájára, 6 külső gyakorlati órájára, valamint a 10536-12 azonosító számú „Speciális ellátási igényű gyermekek gondozási, nevelési feladatai” képzési modul 56 órájára felsőfokú mentálhigiénés szakember, viselkedéselemző, pszichológus, gyógypedagógus szakképzettsége esetén az oklevele alapján,

g) 11497-12 azonosító számú „Foglalkoztatás I.” képzési modul 60 órájára nyelvtanári szakképzettsége vagy államilag elismert középfokú nyelvvizsgája esetén az oklevele, nyelvvizsga bizonyítványa alapján, valamint

h) 11497-12 azonosító számú „Foglalkoztatás I.” képzési modul 60 órájára, a 11499-12 azonosító számú „Foglalkoztatás II.” képzési modul 20 órájára, a 11500-12 azonosító számú „Munkahelyi egészség és biztonság” képzési modul 20 órájára – ha az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképzésben e képzési modulok eredményes teljesítését oklevele, vagy más képzőintézmény által számára kiállított igazolás tanúsítja –

óralátogatás alóli felmentést adni.

(3) A (2) bekezdés a)–h) pontja szerinti több feltétel fennállása esetén az óralátogatás alóli felmentést együttesen is meg kell állapítani azzal, hogy a képzési modul ugyanazon tanegysége ugyanazon óraszáma alóli felmentés csak egyszer alkalmazható.

8. § (1) Határozott idejű nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételesen létesíthető a nevelőszülő beleegyezésével,

a) helyettesítés céljából, ha a helyettesítendő nevelőszülőt előreláthatólag legalább egy hónap időtartamra helyettesíteni kell, továbbá

b) egyéb méltányolható okból, így különösen akkor, amikor a 9. § (1) bekezdése szerint hozzátartozó látja el a nevelőszülői feladatokat,

feltéve, hogy a gyermek érdekét nem sérti a határozott idejű nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítése.

(2) Az érintett gyermek, fiatal felnőtt gondozási helye megváltoztatása szükségességének vizsgálatát kell kérni a gyámhivataltól, ha a nevelőszülő

a) helyettesítésére a saját háztartásában három hónapot meghaladóan kerül sor,

b) helyettesítésére nem a saját háztartásában tizenöt napot meghaladóan kerül sor, vagy

c) helyettesítése a gyermek számára óvoda- vagy iskolaváltással jár.

9. § (1) A Gyvt. 54. § (1) bekezdés d) és f) pontjában meghatározott, a nevelőszülő és a nevelt gyermek közötti korkülönbségre, valamint a képesítésre vonatkozó rendelkezésektől a gyermek érdekében kivételesen akkor indokolt eltérni, ha a gyermeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozói között van olyan személy, aki a gyermek nevelését vállalná, hozzá a gyermek kötődik, de a hozzátartozó a saját családja és a gyermek anyagi veszélyeztetése nélkül csak nevelőszülőként tudja vállalni a gyermek nevelését.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti nevelőszülő nem kizárólag a saját hozzátartozójának minősülő gyermek nevelését vállalja, a nem hozzátartozónak minősülő gyermek tekintetében a korkülönbségre és a képesítési előírásra vonatkozó rendelkezésektől nem lehet eltérni.

10. § (1) Ha a nevelőszülő az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt és annak átmeneti gondozásban lévő gyermeke számára együttesen biztosít ellátást, a nevelőszülő működtetője nem változik meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a nevelőszülő tevékenységére a helyettes szülői jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell, azzal, hogy a gyermekjóléti szolgálat feladatait a nevelőszülői hálózat működtetője, a helyettes szülői tanácsadó feladatait a nevelőszülői tanácsadó látja el.

11. § (1) A működtető és a nevelőszülő között a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony általános kérdéseit rendező, a Gyvt. 66/B. § (1) bekezdése szerinti keretmegállapodás tartalmazza

a) a nevelőszülő

aa) természetes személyazonosító adatait,

ab) adóazonosító jelét,

ac) társadalombiztosítási azonosító jelét,

ad) lakcímét vagy annak az ingatlannak a címét, ahol a nevelőszülői tevékenységet végzi, ha az nem egyezik meg a lakcímével,

ae) iskolai végzettségét,

af) saját háztartásában élő gyermeke – ideértve a nagykorúvá vált gyermekét is – nevét és születésének időpontját,

ag) házastársának vagy élettársának nevét és születésének időpontját,

b) a nevelőszülő képesítése tekintetében

ba) a nevelőszülő szakképesítés megszerzéséről szóló oklevél számát és keltét, valamint az oklevél kiállítójának nevét, címét,

bb) – a ba) alpontban meghatározott oklevél hiányában – a nevelőszülő szakképesítés első modulzáró vizsgájának eredményes letételéről szóló igazolás számát, keltét, az igazolást kiállító szerv nevét és címét, vagy

bc)9 – a ba) és a bb) alpontban meghatározott oklevél vagy igazolás hiányában – a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet alapján a nevelőszülői tanfolyam sikeres elvégzéséről kiadott tanúsítvány számát és keltét, valamint a tanúsítvány kiállítójának nevét, címét vagy a szakképesítés megszerzése alóli felmentés tényét a felmentés alapjául szolgáló ok megjelölésével,

c) a nevelőszülői hálózat fenntartójának nevét és címét,

d) a működtető nevét és címét,

e) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony határozatlan vagy határozott időtartamát, a határozott idejű nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kezdő és záró napját,

f) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnésének, megszüntetésének eseteiről szóló tájékoztatást,

g) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony alapján járó díjazásról szóló általános tájékoztatást,

h) a nevelőszülőt a nevelőszülői díjazás keretében megillető alapdíj havi és napi összegét,

i) azt a bankszámlaszámot, ahova a nevelőszülő a foglalkoztatási jogviszonya alapján járó díjazását kéri folyósítani,

j) a gyermek, fiatal felnőtt ellátására a nevelőszülőt megillető nevelési díjról, külön ellátmányról és családi pótlékról szóló általános tájékoztatást,

k) azt a bankszámlaszámot vagy azt a postai címet, ahova a nevelőszülő a nevelési díjat, a külön ellátmányt és a családi pótlékot kéri folyósítani,

l) a nevelőszülő helyettesítésének és segítésének módját, eseteit,

m) azt, hogy a nevelőszülő speciális vagy különleges nevelőszülő, valamint azt a tényt, hogy a nevelőszülő a 9. § (1) bekezdése alapján kizárólag hozzátartozója tekintetében lát el nevelőszülői feladatokat,

n)10 a nevelőszülő és a működtető megállapodását arról, hogy

na) a nevelőszülőnél – saját gyermekeit is beszámítva – hány gyermek, fiatal felnőtt helyezhető el,

nb) a nevelőszülő fogad-e ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket, speciális szükségletű gyermeket, tartósan beteg, fogyatékos gyermeket, három év alatti gyermeket vagy kettős szükségletű gyermeket, és ha igen, hány ilyen szükségletű gyermek helyezhető el a 22. § (1) bekezdésében foglaltak vizsgálata alapján a nevelőszülőnél, és

nc) a nevelőszülő – feltéve, hogy nem jogosult a Gyvt. 66/G. § (1) bekezdése alapján gyermekgondozó által nyújtott segítségre – ellát-e helyettesítést a működtetője által foglalkoztatott más nevelőszülő tekintetében,

o) indokolt esetben a működtető hozzájárulását ahhoz, hogy a nevelőszülő helyettes szülői feladatokat is elláthat,

p)11 a működtető hozzájárulását a nevelőszülő Gyvt. 66/B. § (4) bekezdésében foglaltak szerinti időkorlátozás nélküli keresőtevékenységéhez, indokolt esetben megjelölve azokat a feltételeket, amelyek biztosítják, hogy a keresőtevékenység a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt ellátását nem veszélyezteti,

q) a nevelőszülő és a működtető kapcsolattartásának módját,

r) a nevelőszülő feladatait,

s) a nevelőszülővel szemben a tevékenysége ellátásával kapcsolatban támasztott elvárásokat,

t) a nevelőszülő képzési, továbbképzési kötelezettségét, a képzési kötelezettség teljesítésének határidejét, és

u) a nevelőszülő, a nevelőszülő házastársa vagy élettársa és a működtető képviselőjének az aláírását.

(2) Az (1) bekezdés h) pontja szerinti napi összeget a havi összeg harminc nappal való elosztásával kell megállapítani.

(3)12 Az (1) bekezdés k) pontja szerinti bankszámlán kizárólag a gyermek, a fiatal felnőtt ellátására szolgáló nevelési díjat, külön ellátmányt és családi pótlékot lehet fogadni.

(4) Ha az (1) bekezdésben meghatározott adatokban, tényekben változás következik be, a működtető az azokról való tudomásszerzést követő tizenöt napon belül módosítási záradékkal látja el a keretmegállapodást vagy gondoskodik az új keretmegállapodás elkészítéséről. A módosítási záradékban a keretmegállapodás módosuló pontjait kell feltüntetni. A módosítási záradékot a nevelőszülő és a működtető képviselője aláírja.

(5) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a működtető haladéktalanul megszüntetési záradékkal látja el a keretmegállapodást. A záradékban fel kell tüntetni a nevelőszülőt a nevelőszülői díjazás keretében megillető alapdíj folyósítása megszüntetésének időpontját. A megszüntetési záradékot a nevelőszülő és a működtető képviselője aláírja.

12. § (1) Az adott gyermek, fiatal felnőtt befogadásáról szóló, a Gyvt. 66/B. § (1) bekezdése szerinti kiegészítő megállapodás tartalmazza

a) a nevelőszülő gondozásába ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a nevelőszülőnél elhelyezett nevelésbe vett gyermek és a nevelőszülőnél utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt

aa) Gyvt. 5. § t) pontja szerinti személyazonosító adatait,

ab) a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott, a „Gyermekeink védelmében” elnevezésű adatlaprendszerben alkalmazott törzsszámát,

ac) társadalombiztosítási azonosító jelét és

ad) adóazonosító jelét,

b) az ideiglenes hatályú elhelyezésről, a nevelésbe vételről, a gondozási hely meghatározásáról és az utógondozói ellátás elrendeléséről szóló hatósági döntés számát, keltét, jogerőre emelkedésének tényét és időpontját, valamint a döntést hozó hatóság megnevezését,

c) a gyermeknek járó teljes körű ellátás és a fiatal felnőttnek járó szükség szerinti ellátás biztosítására való felhívást, valamint az ellátás biztosításának kezdő időpontját a hatósági döntés alapján,

d) a gyermek ellátási szükségletének megjelölését,

e) a gyermek gyermekvédelmi gyámjának nevét, elérhetőségét,

f) a gyermek, fiatal felnőtt ellátására szolgáló nevelési díj és külön ellátmány havi, napi összegét,

g) a nevelőszülőt a nevelőszülői díjazás keretében az adott gyermekre, fiatal felnőttre tekintettel megillető kiegészítő díj és többletdíj havi és napi összegét, valamint

h) a nevelőszülő és a működtető képviselőjének aláírását.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott adatokban, tényekben változás következik be, a működtető a változást előidéző hatósági vagy fenntartói döntés általa történő kézhezvételét vagy a működtetői döntés megszületését követő tizenöt napon belül gondoskodik az új kiegészítő megállapodás elkészítéséről.

(3) Ha az új kiegészítő megállapodás megkötésére a gyermek, fiatal felnőtt után járó juttatások vagy a nevelőszülői díjazás összegének megváltozása miatt került sor, a működtető a változás napjával megállapítja az új összeget és azt a juttatás, nevelőszülői díjazás következő havi esedékes kifizetésekor kezdi el folyósítani a nevelőszülő részére.

(4) Az (1) bekezdés f) és g) pontja szerinti napi összeget a havi összeg harminc nappal való elosztásával kell megállapítani.

(5) Ha a gyámhivatal határozata alapján a gyermek, fiatal felnőtt kikerül a nevelőszülő gondozásából, a működtető a határozat kézhezvételét követően haladéktalanul megszüntetési záradékkal látja el a kiegészítő megállapodást. A záradék tartalmazza a gyermek, fiatal felnőtt nevelőszülőnél töltött utolsó teljes napjának időpontját és a nevelőszülő tájékoztatását a 19. § (2) bekezdésében foglaltakról.

(6) A megszüntetési záradékot a működtető és a nevelőszülő aláírásával látja el.

13. § A működtető tájékoztatja a nevelőszülőt a nevelőszülőnél elhelyezett gyermekkel kapcsolatban rendelkezésére álló adatokról, így különösen a gyermek egészségi állapotára, korábbi betegségeire és az egyéb orvosi beavatkozásokra vonatkozó adatokról. Ha a nevelőszülőnek a gyermek megfelelő gondozása érdekében további információkra, adatokra van szüksége, a működtető – indokolt esetben a gyermekvédelmi gyám bevonásával – gondoskodik azok beszerzéséről.

14. § A nevelőszülő tájékoztatja a működtetőt és a gyermekvédelmi gyámot

a) a bekövetkezésük időpontjától számított öt napon belül a gyermek óvodai nevelésben, fejlesztő nevelésben történő részvételének, valamint a gyermek és a fiatal felnőtt fejlesztő nevelés-oktatásban történő részvételének és iskolai tanulmányainak megkezdéséről, befejezéséről vagy megszakításáról,

b) a bekövetkezése időpontjától számított öt napon belül arról, ha a gyermek és a fiatal felnőtt munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, továbbá a fiatal felnőtt hozzájárulása esetén tájékoztatja a működtetőt a fiatal felnőtt keresetéről,

c) azonnal a gyermekkel és a fiatal felnőttel kapcsolatos rendkívüli eseményről, így különösen az egészségi állapotában bekövetkezett jelentős változásról, iskolai, munkahelyi fegyelmi ügyéről és szabálysértési, büntetőjogi felelősségre vonás alapját képező cselekményéről, függetlenül a szabálysértési vagy a büntetőeljárás megindulásától,

d) azonnal a gyermeknek a nevelőszülőtől történő huszonnégy órát meghaladó engedély nélküli eltávozásáról, és

e)13 azonnal a saját életkörülményeiben bekövetkezett vagy várható lényeges változásról, valamint olyan tényről, mely lényeges változást eredményezhet az általa nevelt gyermek életében, így különösen

ea) a Gyvt. 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok bekövetkeztéről,

eb) a nevelőszülő családi állapotának megváltozásáról, a családstruktúrában történt változásról,

ec) a nevelőszülői tevékenysége mellett folytatott keresőtevékenysége megszűnéséről,

ed) az anyagi helyzetében bekövetkezett rendkívül kedvezőtlen változásról,

ee) a vele szemben megindított végrehajtási eljárásról,

ef) a lakóhely megváltoztatásának szándékáról,

eg) a harminc napnál hosszabb időre történő külföldre utazás szándékáról,

eh) az egészségi állapotában beálló olyan romlásról, melynek következtében a későbbiekben feltételezhetően hosszabb ideig nem lesz képes ellátni a gyermeket.

15. § (1) A működtető a nevelőszülő számára a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzését szabályozó miniszteri rendeletben meghatározott továbbképzésen felül évente legalább hatórás, legfeljebb tizenkét órás továbbképzést tart (a továbbiakban: működtetői továbbképzés).

(1a)14 A működtetői továbbképzés keretében a működtető a gyermekjogi képviselő tevékenységét, az együttműködésre vonatkozó elvárásokat is ismerteti.

(2) A nevelőszülő a működtetői továbbképzésen köteles részt venni. A működtetői továbbképzéssel összefüggésben felmerülő költségek – az utazási költség kivételével – a működtetőt terhelik.

(3) A működtetői továbbképzés időpontjáról a működtető legalább harminc nappal korábban értesíti a nevelőszülőt.

16. § (1) Ha a működtető a Gyvt. 66/D. § (8) bekezdése alapján kezdeményezi a gyermek gondozási helyének megváltoztatását a gyámhivatalnál, egyidejűleg tájékoztatja a nevelőszülőt és a gyermekvédelmi gyámot, hogy erre a Gyvt. 66/D. § (8) bekezdésében felsorolt mely ok alapján kerül sor.

(2) Ha a gyermekvédelmi gyám a gyermeket súlyos veszélyeztetettsége miatt a nevelőszülőtől másik, biztonságos gondozási helyre viszi, és kezdeményezi a gyermek gondozási helyének azonnali hatállyal történő megváltoztatását, erről a nevelőszülő működtetőjét egyidejűleg tájékoztatja.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti esetben a nevelőszülő a gyermek új gondozási helyét kijelölő gyámhivatali határozat meghozataláig a gyermekkel nem érintkezhet.

17. § A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony Gyvt. 66/D. § (6) bekezdése szerinti felmondását megalapozza különösen, ha a nevelőszülő

a) a működtető engedélye nélkül másik működtetővel is megállapodást köt,

b) az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, így különösen nem tájékoztatja a működtetőt a 14. §-ban foglaltakról,

c) magatartásával ellehetetleníti a működtetővel történő együttműködést, vagy

d) előzetes bejelentés vagy a gyámhivatal engedélye nélkül harminc napnál hosszabb időre külföldre távozik anélkül, hogy ott szokásos tartózkodási helyet létesítene.

17/A. §15 (1) A nevelőszülő a Gyvt. 66/D. § (15) bekezdése szerinti esetben a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony szüneteltetése iránti kérelmét a szüneteltetés napjának megjelölésével és a Gyvt. 66/D. § (16) bekezdésében meghatározott határozat csatolásával legalább a szüneteltetés napját negyven nappal megelőzően nyújtja be a működtetőnek. A nevelőszülő a kérelem benyújtásáról a szüneteltetés napjának megjelölésével egyidejűleg elektronikus vagy postai úton értesíti a nála elhelyezett gyermek gyermekvédelmi gyámját is.

(2) A nevelőszülő kérelme alapján a nevelőszülő és a működtető a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony szüneteltetésének időtartamára, a szüneteltetést megelőzően legalább húsz nappal külön megállapodást köt.

(3) A külön megállapodás tartalmazza

a) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony szüneteltetésének napját,

b) a nevelőszülő tájékoztatását a Gyvt. 66/D. § (18) bekezdésében foglaltakról,

c) a nevelőszülő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a b) pont szerinti tájékoztatást tudomásul veszi.

(4) A külön megállapodást a működtető és a nevelőszülő aláírásával látja el.

(5) A működtető a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony szüneteltetéséről legkésőbb tíz nappal a szüneteltetést megelőzően értesíti

a)16 a gyámhivatalt a (3) bekezdés szerinti külön megállapodás másolatának megküldésével,

b) postai vagy elektronikus úton a gyermekvédelmi gyámot a szüneteltetés napjának megjelölésével.

(6) A szüneteltetés időtartama alatt a működtetőnek nem kell biztosítania nevelőszülő segítését kivéve, ha annak a Gyvt. 66/G. § (1) bekezdésében meghatározott valamely esete a szüneteltetéstől függetlenül fennáll.

18. §17 (1) A működtető negyedévente, minden év április 15-éig, július 15-éig, október 15-éig és a következő év január 15-éig a Gyvt. 66/F. § (2) bekezdése alapján megállapítja a nevelőszülőt az adott időszakra megillető szabadság mértékét, és arról írásban tájékoztatja a nevelőszülőt. Ha a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítésére az adott negyedéven belül került sor, a működtető a töredék időre járó szabadság mértékéről a következő negyedéves tájékoztatással együtt tájékoztatja a nevelőszülőt.

(2) A működtető az adott negyedévben a nevelőszülőt megillető szabadságot a Gyvt. 66/F. § (2) bekezdése alapján a negyedévi átlagos gyermeklétszám alapján állapítja meg. A negyedévi átlagos gyermeklétszámot úgy kell kiszámítani, hogy azon napok számát, amikor a gyermek teljes napot a nevelőszülő gondozásában töltött, el kell osztani az adott negyedév összes napjainak számával. Amennyiben a negyedévi átlagos gyermeklétszám nem egész szám, a 0,5-öt meghaladó tört részt felfelé, a 0,5-öt meg nem haladó tört részt lefelé kell kerekíteni.

(3) A nevelőszülő írásban kérheti a működtetőtől szabadságának a Gyvt. 66/F. § (4) bekezdése alapján történő naptári éven belüli összevonását. A szabadság összevont kiadásáról a működtető 15 napon belül írásban dönt. A működtető akkor tagadhatja meg a szabadság összevont kiadását, ha a nevelőszülő helyettesítése nem oldható meg.

(4) A működtető a ki nem adott szabadság megváltásáért járó összeget

a) a tárgyévet követő év április 10. napjáig az április hónapban járó nevelőszülői díjjal együtt,

b) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 80. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban

számítja és fizeti ki.

(5) A szabadságmegváltás alapja a nevelőszülőt a szabadságra való jogosultság megszerzésének negyedévében megillető nevelőszülői díj napi átlaga.

(6) A működtetőnek az Mt. 134. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szabadságról vezetett nyilvántartása negyedévenkénti bontásban tartalmazza

a) a nevelőszülőnek megállapított szabadságnapok számát,

b) a nevelőszülő által kivett szabadságnapok számát,

c) a szabadság naptári éven belüli összevonásának tényét és

d) a naptári évben ki nem adott és megváltott szabadságnapok számát.

(7) A működtető a (6) bekezdés szerinti nyilvántartást minden év december 31-én lezárja, és az adott évre vezetett szabadság-nyilvántartás adatait a lezárást követő öt évig megőrzi. Ezt követően a működtető a nyilvántartásból haladéktalanul törli az érintett adatokat.

(8) A (6) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait a nevelőszülő, valamint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyból származó jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben keletkezett jogvitában eljáró szerv ismerheti meg.

19. § (1) Az egyéb feltételek fennállása esetén a nevelőszülőt attól az időponttól illeti meg a nevelési díj és a külön ellátmány, továbbá a nevelőszülői tevékenység díjazása keretében az alapdíj, a kiegészítő díj és a többletdíj, amelytől kezdve a gyámhivatal a határozatában a gyermek gondozási helyeként a nevelőszülő háztartását határozta meg vagy elrendelte a fiatal felnőtt utógondozói ellátását. Ha a határozatban időpont meghatározására nem került sor, a határozat keltének időpontja az irányadó.

(2) Az egyéb feltételek fennállása esetén a nevelési díj és a külön ellátmány, továbbá a kiegészítő díj és a többletdíj a nevelőszülőt arra a napra illeti meg utoljára, amikor a gyermek, fiatal felnőtt teljes napot a gondozásában töltött.

(3) A működtető az adott gyermek, fiatal felnőtt után járó nevelési díjat és a külön ellátmányt első alkalommal – a 4. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően – a gyermek, fiatal felnőtt nevelőszülőnél történő elhelyezését követően haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon belül folyósítja.

(4) Ha a nevelőszülő gondozásából az összes gyermek, fiatal felnőtt kikerült, az egyéb feltételek fennállása esetén a működtető az alapdíjat a nevelőszülő gondozásából utoljára kikerült gyermek, fiatal felnőtt nevelőszülőnél töltött utolsó teljes napjától számított három hónapig folyósítja a nevelőszülőnek.

(5) A Gyvt. 56. § (2) bekezdésében foglalt magasabb összegű nevelési díjat a működtető először a gyermek ellátási szükségletének megváltozását követő hónapban folyósítja a nevelőszülőnek a gyámhivatali határozatban megjelölt időpontra vagy – ha a határozatban időpont meghatározására nem került sor – a határozat keltére visszamenő hatállyal.

(6) Ha a Gyvt. 66/D. § (7) bekezdés a)–d) pontja alapján a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony azonnali hatályú felmondásának van helye, és emiatt a gyermek kikerült a nevelőszülő háztartásából, a gondozás tényleges megszűnését követő naptól a nevelőszülőt az érintett gyermekre tekintettel díjazás nem illeti meg.

20. § Ha a kollégiumban, diákotthonban biztosított ellátásért térítési díjat kell fizetni, azt a nevelőszülő fizeti meg. A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés térítési díját a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 13. §-ában foglaltak szerint kell megfizetni.

4. A speciális nevelőszülőre és a különleges nevelőszülőre vonatkozó külön szabályok

21. § A különleges nevelőszülő által nevelt gyermekek közül – saját gyermekeit is beszámítva – legfeljebb három gyermek lehet életkora alapján különleges ellátást igénylő gyermek.

22. § (1) Annak megállapítása érdekében, hogy a nevelőszülő alkalmas-e speciális, különleges vagy kettős szükségletű gyermek ellátására, a működtető megvizsgálja

a) a nevelőszülő motivációját, alkalmasságát, ideértve a pszichológiai alkalmasságát is,

b) a nevelés személyi és tárgyi feltételeit, és

c) a nevelőszülő tevékenysége ellátásának helyén a gyermek számára elérhető szolgáltatásokat, ezen belül

ca) a súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, vagy pszichoaktív szert használó gyermek egészségügyi és mentálhigiénés ellátásához, oktatásához, képzéséhez való hozzájutás lehetőségét, feltételeit,

cb) a tartósan beteg, a fogyatékos gyermek egészségügyi ellátásához, fejlesztéséhez, habilitációjához és rehabilitációjához, oktatásához, képzéséhez való hozzájutás lehetőségét, feltételeit, és

cc) a három év alatti gyermek egészségügyi ellátásához és fejlesztéséhez való hozzájutás lehetőségét, feltételeit.

(2) A működtető a nevelőszülővel kötött keretmegállapodásban rögzíti, hogy a nevelőszülő speciális, különleges nevelőszülő, feltéve, hogy

a) a nevelőszülő vállalja speciális, különleges vagy kettős szükségletű gyermek ellátását, valamint

b) a működtető az (1) bekezdésben foglaltak vizsgálata alapján meggyőződik arról, hogy a nevelőszülő alkalmas a speciális vagy különleges nevelőszülői feladatok ellátására és a feladat ellátásához a feltételek biztosítottak.

(3) A működtető a gondozási helyre vonatkozó javaslat kialakítása érdekében tájékoztatja a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot arról, hogy a nevelőszülő az (1) bekezdés c) pontja alapján milyen ellátási szükségletű gyermek fogadására alkalmas.

5. A helyettes szülői jogviszony

23. § (1) A gyermek átmeneti gondozását ellátó helyettes szülőt a kiskorú törvényes képviselőjének kérelmére a működtető jelöli ki. A működtető a helyettes szülővel kötött megállapodásról értesíti a gyermekjóléti szolgálatot.

(2) A kijelölés során a működtető a Gyvt. 66/J. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl figyelembe veszi a törvényes képviselőnek a helyettes szülő személyére vonatkozó kérelmét, a helyettes szülő által a Gyvt. 49. § (3) bekezdése alapján gondozható gyermekek számát, valamint a helyettesítő védelem során a gyermeket a Gyvt. 7. § (3) bekezdése alapján megillető jogokat.

(3) A kijelölés során törekedni kell arra, hogy a gyermek átmeneti gondozása lehetőség szerint óvoda- és iskolaváltás nélkül történjen.

24. § A működtető tájékoztatja a helyettes szülőt a helyettes szülő gondozásában lévő gyermekkel kapcsolatban rendelkezésére álló adatokról, így különösen a gyermek egészségi állapotára, korábbi betegségeire és az egyéb orvosi beavatkozásokra vonatkozó adatokról. Ha a helyettes szülőnek a gyermek megfelelő gondozása érdekében további információkra, adatokra van szüksége, a gyermekjóléti szolgálaton keresztül felvilágosítást kér az átmeneti gondozásban lévő gyermek szülőjétől.

25. § A helyettes szülő tájékoztatja a működtetőt

a) a bekövetkezésük időpontjától számított öt napon belül a gyermek óvodai nevelésben, fejlesztő nevelésben, fejlesztő nevelés-oktatásban történő részvételének és iskolai tanulmányainak megkezdéséről, befejezéséről vagy megszakításáról,

b) azonnal a gyermekkel kapcsolatos rendkívüli eseményről, így különösen az egészségi állapotában bekövetkezett jelentős változásról, iskolai, munkahelyi fegyelmi ügyéről, valamint szabálysértési, büntetőjogi felelősségre vonás alapját képező cselekményéről, függetlenül a szabálysértési vagy a büntetőeljárás megindulásától,

c) azonnal a gyermeknek a helyettes szülőtől történő huszonnégy órát meghaladó engedély nélküli eltávozásáról, és

d) azonnal a saját életkörülményeiben bekövetkezett lényeges változásról, valamint olyan tényről, mely lényeges változást eredményezhet az általa gondozott gyermek életében, így különösen a Gyvt. 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok bekövetkeztéről, a helyettes szülő családi állapotának megváltozásáról, a családstruktúrában történt változásról, munkanélkülivé válásáról, anyagi helyzetében bekövetkezett rendkívül kedvezőtlen változásról, lakóhely megváltoztatásának szándékáról, harminc napnál hosszabb időre történő külföldre utazás szándékáról, egészségi állapotában beálló olyan romlásról, melynek következtében a későbbiekben feltételezhetően hosszabb ideig nem lesz képes gondozni a gyermeket.

26. § A gyermeknek az átmeneti gondozás során felmerülő veszélyeztetettsége esetén a működtető – a gyermekjóléti szolgálat szakmai véleménye és a gyermek törvényes képviselőjének hozzájárulása alapján – az új helyettes szülő kijelölésével egyidejűleg felmondja a helyettes szülővel kötött megállapodást.

27. § (1) A helyettes szülő és a működtető eltérő megállapodása hiányában a helyettes szülői díjat a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni. Ha ez a nap munkaszüneti napra esik, a helyettes szülői díjat legkésőbb az ezt megelőző munkanapon kell kifizetni.

(2) Ha a gyermek a 26. §-ban meghatározott intézkedés alapján került ki a helyettes szülő háztartásából, a gondozás megszűnésének időpontjától a helyettes szülőt helyettes szülői díj nem illeti meg.

(3) A helyettes szülőt arra az időtartamra illeti meg a nevelési díj és a külön ellátmány, amely alatt – a működtetővel kötött megállapodás alapján – a gyermek ideiglenes jellegű, teljes körű ellátását a saját háztartásában biztosítja.

(4) A működtető az adott gyermek után járó nevelési díjat és a külön ellátmányt első alkalommal – a 4. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően – a gyermek tényleges gondozásának megkezdését követően haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon belül folyósítja a helyettes szülőnek.

(5) Az egyéb feltételek fennállása esetén a nevelési díj és a külön ellátmány a helyettes szülőt arra a napra illeti meg utoljára, amikor a gyermek teljes napot a gondozásában töltött.

28. § Ha a kollégiumban, diákotthonban biztosított ellátásért térítési díjat kell fizetni, azt az átmeneti gondozásban lévő gyermek szülője fizeti meg. A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés térítési díját a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 13. §-ában foglaltak szerint kell megfizetni.

29. § A helyettes szülői jogviszony Gyvt. 66/J. § (9) bekezdése szerinti felmondását megalapozza különösen, ha a helyettes szülő

a) a működtető engedélye nélkül másik működtetővel is megállapodást köt,

b) az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, így különösen nem tájékoztatja a működtetőt a 25. §-ban foglaltakról,

c) magatartásával ellehetetleníti a működtetővel történő együttműködést,

d) körülményei, magatartása a szakmai szabályok szerinti feladatellátást tartósan akadályozza vagy ellehetetleníti, vagy

e) előzetes bejelentés nélkül harminc napnál hosszabb időre külföldre távozik anélkül, hogy ott szokásos tartózkodási helyet létesítene.

6. Záró rendelkezések

30. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2014. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 11. § (3) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba.

31. § (1) A 2013. december 31-ét követően létrejövő nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonynál a keretmegállapodást és a kiegészítő megállapodást a 11. és a 12. § szerinti tartalommal kell megkötni.

(2) A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a 2013. december 31-én nevelőszülői vagy hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személlyel a 11. § szerinti tartalmú keretmegállapodást és a 2014. január 1-jén a nevelőszülő gondozásában lévő gyermekre tekintettel a 12. § szerinti tartalmú kiegészítő megállapodást 2014. június 30-áig kell megkötni 2014. január 1-jére visszamenő hatállyal.

(3) A 2013. december 31-én nevelőszülői vagy hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személy gondozásába 2014. január 1-je és 2014. június 30-a között új gyermek akkor helyezhető el, valamint új fiatal felnőtt utógondozói ellátását akkor biztosíthatja, ha a nevelőszülő és a működtető a 11. és a 12. § szerinti tartalommal megköti a keretmegállapodást és a kiegészítő megállapodást.

(4) A (2) bekezdés szerinti esetben a keretmegállapodás és – ha a nevelőszülőnél gyermeket helyeztek el – a kiegészítő megállapodás megkötéséig a működtető gondoskodik

a) a nevelőszülőnél elhelyezett gyermekre, fiatal felnőttre tekintettel járó juttatások folyamatos biztosításáról, és

b) a nevelőszülőnek a tevékenységéért járó díjazás 2014. január 1-jétől hatályos szabályok szerinti folyósításáról.

(5) A Gyvt. 163. § (1) bekezdése alapján 2014. január 1-jén annak a 2013. december 31-én nevelőszülői, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személynek is átalakul a jogviszonya nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyá, akinél ebben az időpontban nincs gyermek elhelyezve. Ebben az esetben a nevelőszülő 2014. január 1-jétől addig, amíg nem helyeznek el nála gyermeket, a Gyvt. 66/H. § (3) bekezdése szerinti alapdíjra jogosult. Ha a nevelőszülőnél továbbra sem helyeznek el gyermeket, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya a Gyvt. 2013. december 31-én hatályos 66/E. § (1) bekezdés d) pontja szerinti időpontban, de legkésőbb 2014. március 31-én megszűnik.

(6) A 2013. december 31-én hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személynek a Gyvt. 163. § (5) bekezdése alapján a 13. havi juttatást egyenlő mértékben elosztva havonta akkor kell folyósítani, ha 13. havi juttatás a hivatásos nevelőszülőt a működtető döntése alapján 2013. évben megillette.

(7) A működtető 2014. január 10-éig írásban értesíti a 2013. december 31-én nevelőszülői vagy hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személyt

a) arról, hogy nevelőszülői, hivatásos nevelőszülői jogviszonya a Gyvt. 163. § (1) bekezdése alapján a törvény erejénél fogva 2014. január 1-jétől nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyá alakult át,

b) arról, hogy a Gyvt. 163. § (2) bekezdése alapján 2014. június 30-áig van lehetősége dönteni arról, hogy az átalakult jogviszonyra tekintettel megköti-e a működtetővel a keretmegállapodást,

c) a keretmegállapodás megkötéséig terjedő időszakra a (4) bekezdésben megállapított rendelkezésekről és a keretmegállapodás megkötése elmaradásának jogkövetkezményeiről,

d) a Gyvt. 66/A–66/I. §-a alapján a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fő tartalmi elemeiről, különösen a nevelőszülői díjazás megváltozott szabályairól és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony mellett végezhető keresőtevékenységre vonatkozó szabályokról,

e) a Gyvt. 163. §-a szerinti átmeneti szabályokról,

f) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. és 83/C. §-ában foglaltakról,

g) arról, hogy a Gyvt. 164. §-a alapján a nevelőszülőnél elhelyezett, 2014. január 1-jét megelőzően nevelésbe vett gyermek gondozási helyét kizárólag a nevelőszülői vagy a hivatásos nevelőszülői jogviszonynak nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyá történő átalakulása miatt nem lehet megváltoztatni, és

h) az (5), a (6) és a (9) bekezdésben foglaltakról.

(8) Az értesítés a (7) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza a nevelőszülőnél 2014. január 1-jén elhelyezett gyermek vagy utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt Gyvt. 5. § t) pontja szerinti személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, adóazonosító jelét és a gyermek ellátási szükségletét.

(9) A nevelőszülő aláírásával igazolja, hogy a (7) bekezdés szerinti értesítésben foglaltakat tudomásul veszi és az aláírásával ellátott értesítést 2014. január 17-éig megküldi a működtetőnek. Az értesítés aláírása nem jelent kötelezettségvállalást a keretmegállapodás megkötésére.

(10) A működtető 2014. február 28-áig írásban tájékoztatja a 2013. december 31-én nevelőszülői vagy hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személyt a nevelőszülői tevékenység ellátásához szükséges, 2014. január 1-jétől hatályos képesítési előírásokról és arról, hogy a nevelőszülő

a) a Gyvt. 165. § (2) bekezdésében vagy az e rendeletben foglaltak alapján mentesül-e a 2014. január 1-jétől hatályos képesítési előírások teljesítése alól, vagy

b) a képesítési előírások alóli mentesülés hiányában 2017. január 1-jéig köteles a Gyvt. 165. § (1) bekezdésében foglaltaknak eleget tenni.

(11) A 11. § (1) bekezdés n) pont nb) alpontjában, valamint a 22. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat a kettős szükségletű gyermek tekintetében 2014. július 1-jétől kell alkalmazni.

31/A. §18 Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelettel megállapított 11. § (1) bekezdés n) és p) pontjában foglaltakat a nevelőszülő és a működtető által 2014. december 31-ét követően kötött keretmegállapodásra kell alkalmazni. A 2014. december 31-én fennálló keretmegállapodást az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelettel megállapított 11. § (1) bekezdés n) és p) pontjában foglaltaknak megfelelően a 2014. december 31-ét követő első módosítás alkalmával, de legkésőbb 2015. június 30-áig záradékolás útján kell kiegészíteni.

32–33. §19

1. melléklet az 513/2013. (XII. 29.) Korm. rendelethez20

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!