nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
2013. évi CCLII. törvény
egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról
2018-07-26
2020-12-31
22
Jogszabály

2013. évi CCLII. törvény

egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról1

I. FEJEZET

EGYES GYERMEKVÉDELMI ÉS SZOCIÁLIS TÁRGYÚ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

1. §2

2. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

2. §3

3. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

3. §4

4. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása

4. §5

5. A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosítása

5. §6

6. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása

6. §7

II. FEJEZET

EGYES EGÉSZSÉGÜGYI ÉS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI TÁRGYÚ, VALAMINT SPORTTEVÉKENYSÉGGEL ÖSSZEFÜGGŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

7. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

7. §8

8. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

8. §9

9. Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosítása

9. §10

10. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása

10. §11

11. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény módosítása

11. §12

12. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása

12. §13

13. A humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény módosítása

13. §14

14. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása

14. §15

III. FEJEZET

EGYES KULTURÁLIS TÁRGYÚ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

15. A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása

15. §16

16. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló
1995. évi LXVI. törvény módosítása

16. §17

17. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvény módosítása

17. §18

18. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása

18. §19

19. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása

19. §20

20. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló
2008. évi XCIX. törvény módosítása

20. §21

21. A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény módosítása

21. §22

22. A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény módosítása

22. §23

IV. FEJEZET

EGYES KÖZLEKEDÉSI, ENERGETIKAI, HÍRKÖZLÉSI ÉS VAGYONPOLITIKAI TÁRGYÚ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

23. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

23. §24

24. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

24. §25

25. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

25. §26

26. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása

26. §27

27. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása

27. §28

28. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

28. §29

29. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása

29. § (1)–(3)30

(4)31

a)–d)32

e)33

f)–g)34

(5)–(6)35

30. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosítása

30. §36

31. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása

31. § (1)37

(2)38

(3)–(5)39

32. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása

32. § (1)40

(2)41

a)–f)42

g)43

h)–j)44

33. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása

33. §45

34. A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események
szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosítása

34. §46

35. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

35. § (1)47

(2)48

(3)–(5)49

36. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása

36. §50

37. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

37. § (1)51

(2)52

(3)–(5)53

38. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása

38. §54

39. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása

39. § (1)55

(2)56

(3)–(5)57

40. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása

40. §58

41. A postai szolgáltatásról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása

41. §59

42. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosítása

42. §60

43. A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény módosítása

43. §61

V. FEJEZET

EGYES AGRÁR ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI TÁRGYÚ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

44. Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása

44. §62

45. Az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény módosítása

45. §63

46. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

46. §64

47. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

47. §65

48. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása

48. §66

49. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása

49. §67

50. A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosítása

50. §68

51. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény módosítása

51. §69

52. A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról
és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény módosítása

52. §70

53. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz
és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása

53. §71

54. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

54. §72

55. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása

55. §73

56. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény módosítása

56. §74

57. A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény módosítása

57. §75

58. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítása

58. §76

59. A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény módosítása

59. §77

60. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása

60. § (1)78

(2)79

61. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítása

61. § (1)–(2)80

(3)–(6)81

(7)82

62. A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény módosítása

62. §83

63. A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló
2012. évi CXXVIII. törvény módosítása

63. §84

64. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása

64. §85

65. A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosítása

65. §86

66. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása

66. §87

VI. FEJEZET

EGYES HONVÉDELMI TÁRGYÚ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

67. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása

67. § (1)–(4)88

(5)89

a)–d)90

e)–f)91

g)92

68. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása

68. § (1)–(3)93

(4)–(9)94

(10)95

(11)96

(12)–(15)97

(16)98

(17)99

1–2.100

3.101

4.102

5.103

6–8.104

9.105

10–13.106

14.107

15–16.108

17.109

18–20.110

21–24.111

25.112

26.113

(18)114

69. A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény módosítása

69. §115

VII. FEJEZET

EGYES RENDÉSZETI, KATASZTRÓFAVÉDELMI, ÖNKORMÁNYZATI, ÉPÍTÉSÜGYI TÁRGYÚ,
VALAMINT KÜLFÖLDRE UTAZÁSSAL KAPCSOLATOS TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

70. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

70. §116

71. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény módosítása

71. §117

72. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996. évi XLIII. törvény módosítása

72. §118

73. A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló
1996. évi LVIII. törvény módosítása

73. §119

a)–b)120

c)121

74. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása

74. §122

75. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

75. §123

76. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása

76. §124

77. A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosítása

77. § (1)125

(2)126

(3)–(4)127

(5)128

78. A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény módosítása

78. §129

79. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló
2005. évi CXXXIII. törvény módosítása

79. §130

80. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása

80. §131

81. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

81. §132

82. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló
2011. évi CXXVIII. törvény módosítása

82. §133

83. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása

83. § (1)134

(2)135

(3)136

84. A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény módosítása

84. §137

VIII. FEJEZET

EGYES KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI TÁRGYÚ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

85. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása

85. § (1)–(4)138

(5)139

(6)–(10)140

(11)141

(12)–(37)142

(38)–(39)143

86. A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosítása

86. §144

87. Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló
1982. évi 17. törvényerejű rendelet módosítása

87. §145

88. A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet módosítása

88. §146

89. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény módosítása

89. § (1)–(2)147

(3)–(4)148

(5)149

90. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása

90. §150

91. A csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

91. §151

92. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

92. §152

93. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása

93. §153

94. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

94. § (1)–(19)154

(20)155

a)–h)156

i)157

95. A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása

95. §158

96. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

96. §159

97. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása

97. §160

98. A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosítása

98. §161

99. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

99. §162

100. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítása

100. § (1)163

(2)–(3)164

(4)–(5)165

(6)166

(7)167

(8)168

(9)–(10)169

(11)170

(12)–(17)171

(18)172

(19)173

(20)–(22)174

(23)175

(24)–(26)176

(27)177

(28)178

(29)179

(30)180

a)–b)181

c)–h)182

(31) Az Üt.

a)–g)183

h)–i)184

lép.

(32)185

a)186

b)–d)187

101. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása

101. §188

102. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása

102. §189

103. Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény módosítása

103. §190

104. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény módosítása

104. §191

105. A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény módosítása

105. §192

106. A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló 2003. évi XLVII. törvény módosítása

106. §193

107. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása

107. §194

108. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosítása

108. §195

109. Az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény módosítása

109. §196

110. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása

110. §197

111. Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény módosítása

111. §198

112. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

112. § (1)–(3)199

(4)200

(5)–(9)201

(10)202

(11)–(31)203

(32)204

(33)205

(34)–(42)206

(43)207

(44)208

(45)–(47)209

(48)210

(49)–(50)211

(51)212

(52)–(53)213

(54) A Ctv.

1–29.214

30.215

31–32.216

lép.

(55)217

113. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény módosítása

113. §218

114. Az európai szövetkezetről szóló 2006. évi LXIX. törvény módosítása

114. §219

115. A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény módosítása

115. §220

116. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása

116. § (1)221

(2)–(3)222

(4)–(5)223

117. A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvény módosítása

117. §224

118. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása

118. §225

119. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény módosítása

119. §226

120. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény módosítása

120. §227

121. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása

121. §228

122. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása

122. §229

123. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény módosítása

123. §230

124. A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény módosítása

124. §231

125. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása

125. §232

126. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása

126. §233

127. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása

127. §234

128. Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény módosítása

128. §235

129. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról
és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása

129. §236

130. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása

130. § (1)–(7)237

(8)238

(9)–(15)239

(16)240

(17)241

(18)242

(19)–(21)243

(22)244

(23)245

(24)–(25)246

(26) A Cnytv. 84. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Az országos névjegyzék az OBH által működtetett internetes felületen azonosítás nélkül elérhető. Az országos névjegyzék adatai a honlapon keresőprogram segítségével is megismerhetőek. A nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy a nem részletezett, illetve az egyéb adatként bejegyzendő adatok kereshetősége az országos névjegyzékben keresőszavakkal biztosítható legyen, az OBH a nyilvántartás nem részletezett, illetve egyéb adatainak egységes bejegyzése érdekében a nyilvántartásban kódtárakat rendszeresít. Kódtárat kell rendszeresíteni különösen a 83. § (1) bekezdés i) pontjában, a 94. § (1) bekezdés e) pontjában és a 95. § a) pont ai) alpontjában meghatározott adatok kezelésére.”

(27) A Cnytv. 84. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(6) Az országos névjegyzék a szervezet, jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység beszámolóját, közhasznúsági mellékletét is tartalmazza.”

(28) A Cnytv. 91. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A nyilvántartási szám jogszabályban meghatározott módon a nyilvántartást vezető törvényszék kétjegyű kódját, a szervezettípus kétjegyű kódját és a szervezet egyedi hétjegyű azonosítóját tartalmazza.”

(29) A Cnytv.

a) 84. § (5) bekezdésében a „kezelő szervének (szervezetének) tagjainak” szövegrész a „kuratórium tagjainak, a kurátornak” szöveggel,

b) 94. § (1) bekezdés d) pontjában a „kezelő szervezet” szövegrész a „kuratórium” szöveggel,

c) 94. § (1) bekezdés e) pontjában a „kezelő szerv” szövegrész a „kurátor” szöveggel,

d) 94. § (2) bekezdésében a „kezelő szervezetbe az állami alapító részéről jelölt tag vagy tagok nevét is” szövegrész a „kuratóriumba az állami alapító részéről jelölt tag vagy tagok nevét is, vagy azt a tényt, hogy a kurátort az állami alapító jelölte ki” szöveggel

lép hatályba.

131. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

131. §247

132. Az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény módosítása

132. § (1) Az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Iktv.) 105. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„105. § A Cnytv. 63. §-ának nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az egyesület nyilvántartásba vétele iránti kérelemnek a 20. §-ban foglaltakon túlmenően tartalmaznia kell az egyesület képviselőjének anyja születési nevét és a vezető tisztségviselői megbízás időtartamát is. Az egyesület nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez a 21. és 22. §-ban foglaltakon kívül csatolni kell a következőket is:””

(2)248

(3)249

(4) Nem lép hatályba az Iktv.

a) 88. § (2) bekezdése,

b) 116. § f) pontja.

IX. FEJEZET

EGYES PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI TÁRGYÚ, VALAMINT KÖZSZOLGÁLATTAL ÖSSZEFÜGGŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

133. A takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet módosítása

133. §250

134. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

134. §251

135. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

135. §252

136. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

136. §253

137. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

137. §254

138. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása

138. §255

139. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

139. §256

140. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása

140. §257

141. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

141. §258

142. A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosítása

142. §259

143. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása

143. §260

144. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

144. §261

145. A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosítása

145. §262

146. A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosítása

146. §263

147. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

147. §264

148. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

148. §265

149. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása

149. §266

150. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

150. §267

151. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

151. §268

152. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása

152. § (1)269

(2)270

a)–e)271

f)–g)272

(3)273

153. A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII. törvény módosítása

153. §274

154. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása

154. § (1)–(14)275

(15)276

(16)–(20)277

155. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

155. §278

156. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
2003. évi CXXVII. törvény módosítása

156. § (1)279

(2)280

(3)–(4)281

157. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása

157. §282

158. A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény módosítása

158. §283

159. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása

159. §284

160. A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény módosítása

160. §285

161. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása

161. §286

162. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása

162. §287

163. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

163. §288

164. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
2007. évi CXXXVI. törvény módosítása

164. §289

165. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

165. §290

166. A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény módosítása

166. §291

167. Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény módosítása

167. §292

168. A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény módosítása

168. §293

169. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása

169. §294

170. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása

170. §295

171. A befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény módosítása

171. §296

172. Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása

172. §297

173. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

173. §298

174. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

174. § (1)–(10)299

(11)–(12)300

(13)–(24)301

175. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása

175. §302

176. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló
és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló
2012. évi V. törvény módosítása

176. § (1)303

(2)304

177. A távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény módosítása

177. §305

178. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő
átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény módosítása

178. §306

179. Az egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXVI. törvény módosítása

179. § Nem lép hatályba az egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXVI. törvény 35. §-ának a Bit. 161/A. § (5) bekezdés b) és c) pontját megállapító rendelkezése.

X. FEJEZET

EGYES JOGI SZEMÉLYEKET SZABÁLYOZÓ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

180. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosítása

180. §307

181. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosítása

181. §308

182. Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló
2011. évi CLVI. törvény módosítása

182. §309

183. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő
átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosítása

183. § (1) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 21. §-a az „Sztv. átalakított befektetői részjegyre vonatkozó rendelkezései” szövegrész helyett az „Sztv. átalakított befektetői részjegyre vonatkozó, 2014. március 14-én hatályos rendelkezései” szöveggel lép hatályba.

(2) Nem lép hatályba a Ptké. 67. § d) pontja.

XI. FEJEZET

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

184. A Polgári Törvénykönyv Második Könyvéhez kapcsolódó módosítás

184. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:51. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) Ha bírósági vagy ügyészségi jogkörben eljáró személy sért személyiségi jogot, az (1) bekezdésben foglalt szankciókat bírósági jogkörben eljárt személy esetén a bírósággal, ügyészségi jogkörben eljárt személy esetén a Legfőbb Ügyészséggel szemben kell érvényesíteni. Ha az eljárt bíróság nem jogi személy, az igényt azzal a bírósággal szemben kell érvényesíteni, amelynek elnöke a nem jogi személy bíróság bírái tekintetében az általános munkáltatói jogkört gyakorolja.”

185. A Polgári Törvénykönyv Harmadik Könyvéhez kapcsolódó módosítások

185. § (1) A Ptk. 3:63. §-a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(5) Az egyesület alapszabálya az egyesület valamely szervezeti egységét jogi személlyé nyilváníthatja.”

(2) A Ptk. 3:65. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(4) A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.”

(3) A Ptk. 3:83. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„3:83. § [Jogutódlással történő megszűnés]

Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.”

(4) A Ptk. 3:85. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.”

(5) A Ptk. 3:86. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.”

(6) A Ptk. 3:196. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A társaság ügyvezetését egy vagy több ügyvezető látja el. Az ügyvezető képviseleti jogának korlátozása, megosztása, és nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel szemben nem hatályos.”

(7) A Ptk. 3:222. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A részvénytársaság az alaptőke huszonöt százalékát meg nem haladó mértékben megszerezheti az általa kibocsátott részvényeket. A saját részvények mértékének megállapításánál a részvénytársaság tulajdonaként kell figyelembe venni a részvénytársaság többségi befolyása alatt álló jogi személy – ideértve a külföldi székhellyel rendelkező, a rá irányadó jog szerint korlátolt felelősségű társaságnak vagy részvénytársaságnak minősülő gazdasági társaság – tulajdonában álló részvényeket is. A részvénytársaság tulajdonában álló részvényként kell figyelembe venni azokat a részvényeket is, amelyeket tulajdonosuk a részvénytársaság javára szerzett meg vagy tart magánál, továbbá azokat a saját részvényeket, amelyeket a részvénytársaság követelés biztosítékául fogad el.”

(8) A Ptk. 3:227. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„3:227. § [Pénzügyi segítségnyújtás korlátozása]

(1) Nyilvánosan működő részvénytársaság az általa kibocsátott részvények megszerzéséhez csak piaci feltételek mellett, osztalékfizetésre felhasználható vagyona terhére nyújthat harmadik személynek pénzügyi segítséget, feltéve, hogy ehhez az igazgatóság előterjesztése alapján a közgyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatával hozzájárult.

(2) Az előterjesztés tartalmazza a pénzügyi segítségnyújtás indokát, a kockázatokat, a lebonyolítás feltételeit, a részvények ellenértékét és a társaság által a pénzügyi segítségnyújtással elérhető előnyöket. Az előterjesztést az igazgatóság köteles a nyilvántartó bíróságnak benyújtani.”

(9) A Ptk. 3:259. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Ha a nyilvánosan működő részvénytársaságban együttesen a szavazatok legalább egy százalékával rendelkező részvényesek a napirend kiegészítésére vonatkozó – a napirend részletezettségére vonatkozó szabályoknak megfelelő – javaslatot vagy a napirenden szereplő vagy arra felveendő napirendi ponttal kapcsolatos határozattervezetet a közgyűlés összehívásáról szóló hirdetmény megjelenésétől számított nyolc napon belül közlik az igazgatósággal, az igazgatóság a kiegészített napirendről, a részvényesek által előterjesztett határozattervezetekről a javaslat vele való közlését követően hirdetményt tesz közzé. A hirdetményben megjelölt kérdést napirendre tűzöttnek kell tekinteni.”

(10) A Ptk. 3:261. § (4) és (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) A zártkörűen működő részvénytársaságnak együttesen a szavazatok legalább öt százalékával rendelkező részvényesei, a nyilvánosan működő részvénytársaságnak együttesen a szavazatok legalább egy százalékával rendelkező részvényesei, valamint a részvénytársaság azon hitelezői, akiknek a kifizetés időpontjában még nem esedékes követelése eléri az alaptőke tíz százalékát, a kifizetéstől számított egyéves jogvesztő határidő lejártáig a költségek megelőlegezésével egyidejűleg kérhetik a nyilvántartó bíróságtól könyvvizsgáló kirendelését a kifizetés jogszerűségének megvizsgálása céljából.

(5) Azokat a kifizetéseket, amelyeket az (1) bekezdés rendelkezései ellenére teljesítettek, a részvénytársaság felszólítására a társaság részére vissza kell fizetni, feltéve, hogy a társaság bizonyítja, hogy a részvényes a kifizetés feltételei fennállásának hiányáról tudott vagy tudnia kellett.”

(11) A Ptk. 3:272. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén a közgyűlésre szóló meghívót a közgyűlés kezdő napját legalább harminc nappal megelőzően, a társaság honlapján kell közzétenni. A közgyűlésre szóló meghívó tartalmazza a napirend kiegészítésére való jog gyakorlásának feltételeit is, továbbá feltünteti a határozattervezetek és a közgyűlés elé terjesztendő dokumentumok eredeti és teljes terjedelmű szövege elérhetőségének helyét.”

(12) A Ptk. 3:272. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) A nyilvánosan működő részvénytársaság a társaság honlapján, a közgyűlést megelőzően legalább huszonegy nappal nyilvánosságra hozza:

a) az összehívás időpontjában meglévő részvények számára és a szavazati jogok arányára vonatkozó összesített adatokat, ideértve az egyes részvényosztályokra vonatkozó külön összesítéseket;

b) a napirenden szereplő ügyekkel kapcsolatos előterjesztéseket, az azokra vonatkozó felügyelőbizottsági jelentéseket, valamint a határozati javaslatokat;

c) a képviselő útján, illetve levélben történő szavazáshoz használandó nyomtatványokat, ha azokat közvetlenül nem küldték meg a részvényeseknek.”

(13) A Ptk. 3:272. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(4) Azoknak a részvényeseknek, akik ezt kívánják, a közzéteendő közgyűlési anyagokat a közgyűlési anyagok nyilvánosságra hozatalával egy időben elektronikus úton is meg kell küldeni.”

(14) A Ptk. 3:273. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(4) Ha a nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabálya megengedi, hogy a részvényes szavazati jogát a közgyűlést megelőzően postai úton gyakorolja, e jog gyakorlását érvényesen csak olyan feltételhez kötheti, amely a részvényes személyazonossága megállapításához szükséges.”

(15) A Ptk. 3:278. § (1) bekezdés e) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza)

e) a határozati javaslatokat, minden határozat esetében azon részvények számát, amelyek tekintetében érvényes szavazat leadására került sor, az ezen szavazatok által képviselt alaptőke részesedés mértékét, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.”

(16) A Ptk. 3:282. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) Az igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja. Az igazgatóság tagjai képviseleti jogának korlátozása, megosztása, és nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel szemben nem hatályos.”

(17) A Ptk. 3:303. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„3:303. § [Feltételes alaptőke-emelés]

(1) A részvénytársaság feltételes alaptőke-emelést határozhat el átváltoztatható vagy átváltozó kötvények forgalomba hozatalával.

(2) A forgalomba hozott átváltoztatható vagy átváltozó kötvények névértékének összege nem haladhatja meg a részvénytársaság alaptőkéjének felét.

(3) Az átváltoztatható kötvényt az alapszabályban meghatározott feltételek szerint a kötvényes kérésére részvénnyé kell átalakítani. Az átváltozó kötvény a kötvényben meghatározott feltétel bekövetkezése esetén alakul át részvénnyé.

(4) A feltételes alaptőke-emelést elhatározó közgyűlési határozatban meg kell határozni

a) azt, hogy a kötvény kibocsátása zártkörűen vagy nyilvánosan történik;

b) a kibocsátandó kötvények számát, névértékét, illetve kibocsátási értékét, a kötvények sorozatát, a jegyzés helyét és idejét;

c) a kötvények részvénnyé történő átalakításának vagy átalakulásának feltételeit, időpontját;

d) a kötvény futamidejét, a kamat vagy egyéb hozam megfizetésének feltételeit;

e) kötvény zártkörű kibocsátása esetén a kötvények átvételére jogosult személyeket és az általuk jegyezhető kötvények számát, névértékét, kibocsátási értékét és sorozatát.”

(18) A Ptk. 3:305. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„3:305. § [Kötvény helyett részvény igénylése és a kötvény részvénnyé történő átváltozása]

(1) Az átváltoztatható kötvény tulajdonosa a kötvény futamidején belül, a közgyűlés által meghatározott időtartam alatt írásban – nyomdai úton előállított kötvények esetén a kötvényeknek az igazgatóság részére történő benyújtásával – kötvényei helyébe részvényt igényelhet.

(2) Az átváltoztatható kötvény átváltoztatásáról szóló nyilatkozat megtételével, az átváltozó kötvény átváltozására előírt feltétel bekövetkeztével a kötvénytulajdonos jogosulttá válik részvényutalványra.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés megtételére rendelkezésre álló időtartam lejártát vagy az átváltozó kötvény átváltozására előírt feltétel bekövetkeztét követően az igazgatóság – az átváltozó kötvény esetén a feltétel bekövetkeztének megállapítása mellett – haladéktalanul intézkedik az alaptőke-emelés nyilvántartásba történő bejegyzése iránt azzal, hogy az alapszabály módosítására nincs szükség. Az alaptőke-emelés során a nyilvántartásba vételre és a részvény kiadására, jóváírására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.”

(19) A Ptk. 3:319. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„3:319. § [Egyesülés]

Az átváltoztatható vagy átváltozó kötvény esetén az egyesüléssel létrejövő részvénytársaságnak a kötvénytulajdonos számára olyan jogosultságokat kell biztosítania, amelyek legalább egyenértékűek azokkal a jogosultságokkal, amelyekkel a jogelőd gazdasági társaságban rendelkeztek, kivéve, ha a kötvénytulajdonosok mindegyike hozzájárul jogosultsága csökkenéséhez. A tulajdonos az egyesülő társaságok által kibocsátott átváltoztatható, átváltozó vagy jegyzési jogot biztosító kötvény visszavásárlását is igényelheti a jogutód részvénytársaságtól. Az e bekezdésben foglalt szabályokat nem kell alkalmazni, ha az értékpapír kibocsátásakor előre meghatározták a kötvénytulajdonosok helyzetét egy esetleges egyesülés esetére.”

(20) A Ptk. 3:320. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„3:320. § [Egyesülési közgyűlések]

Ha több részvényfajta, illetve részvényosztály létezik, az egyesülést kimondó határozat meghozatala során a közgyűlési határozathoz való hozzájárulásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.”

(21) A Ptk. 3:321. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„3:321. § [A részvénytársaság szétválása]

(1) Nyilvánosan működő részvénytársaság nem válhat szét.

(2) A részvénytársaság szétválása során a részvénytársaságok egyesülésére vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell.”

(22) A Ptk. 3:329. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A szövetkezet esetében az előtársaságra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.”

(23) A Ptk. 3:332. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(4) A tag a tagsági jogviszonyon alapuló jogokból és kötelezettségekből álló szövetkezeti részesedését vagy annak egy hányadát a szövetkezet más tagjára vagy a szövetkezetbe tagként belépni kívánó személyre átruházhatja. Az átruházó szerződést írásba kell foglalni.”

(24) A Ptk. 3:347. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(3) Ha a szövetkezet jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követeléseik erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a szövetkezet vezető tisztségviselőjével szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a szövetkezet fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.”

(25) A Ptk. 3:354. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) A szövetkezetbe tagként belépni kívánó személy nem köteles vagyoni hozzájárulás teljesítésére annyiban, amennyiben más tag a szövetkezeti részesedését vagy annak egy hányadát rá átruházza.”

(26) A Ptk. 3:361. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A tagsági jogviszony megszűnése esetén a tagot vagy jogutódját a vagyoni hozzájárulásának értéke, valamint a tagsági jogviszony időtartama alatt keletkezett, a vagyoni hozzájárulásra jutó saját tőke – lekötött tartalékkal csökkentett – összege illeti meg, abban az esetben, ha az a veszteség fedezésére nem került felhasználásra. Az összeget a tagsági jogviszony megszűnését követő három hónapon belül kell kiadni; a három hónapnál hosszabb időtartamot előíró alapszabályi rendelkezés a nyolc évet meghaladó részében semmis.”

(27) A Ptk. 3:391. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(3) Az alapító az alapító okiratban az alapítvány szervezeti egységét jogi személynek nyilváníthatja.”

(28) A Ptk. 3:402. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Az alapítvány más jogi személlyé nem alakulhat át. Alapítvány csak alapítvánnyal egyesülhet és csak alapítványokra válhat szét.”

(29) A Ptk. 3:404. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

”(3) A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapító okirat, vagy az alapító nem rendelkezik a megszűnő alapítvány vagyonáról, vagy ha az alapító okirat által megjelölt személy, vagy az alapító által megjelölt alapítvány, egyesület a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.”

(30) A Ptk.

a) 3:32. § (2) bekezdése az „egységre” szövegrész helyett az „egységére” szöveggel,

b) 3:223. § (1) bekezdése az „ellenérték legmagasabb összegének” szövegrész helyett az „ellenérték legalacsonyabb és legmagasabb összegének” szöveggel,

c) 3:223. § (4) bekezdése a „megszerzésének indokáról,” szövegrész helyett a „megszerzésének indokáról és jellegéről,” szöveggel,

d) 3:250. § (1) bekezdés b) pontja az „alapítás során kibocsátandó” szövegrész helyett az „alaptőke összegét, az alapítás során kibocsátandó” szöveggel,

e) 3:251. § (1) bekezdése a „nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékelését” szövegrész helyett a „nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás leírását, értékét, értékelését, az alkalmazott értékelési módszer ismertetését és azt, hogy az értékelést érintő új befolyásoló körülmény nem merült fel” szöveggel,

f) 3:361. § (2) bekezdése az „által – nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként – a szövetkezet” szövegrész helyett az „által a szövetkezet” szöveggel

lép hatályba.

(31) Nem lép hatályba a Ptk.

a) 3:329. § (3) bekezdése,

b) 3:404. § (4) bekezdése.

(32)310

186. A Polgári Törvénykönyv Negyedik Könyvéhez kapcsolódó módosítások

186. § (1) A Ptk. 4:124. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A gyámhatóság a nevelésbe vett gyermeket legfeljebb két évre örökbefogadhatónak nyilvánítja, ha a szülőjének szülői felügyeleti joga nem szűnt meg és a szülő önhibájából

a) gyermekével egy éve nem tart rendszeres kapcsolatot vagy fél éven át semmilyen formában nem tart kapcsolatot, illetve életvitelén, körülményein nem változtat, és emiatt a nevelésbe vétel nem szüntethető meg; vagy

b) lakó- és tartózkodási helyét az új lakó- és tartózkodási helyének hátrahagyása nélkül megváltoztatja, és az annak felderítésére irányuló intézkedések hat hónapon belül nem vezetnek eredményre.”

(2) A Ptk. 4:233. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Nem rendelhető gyámul az a személy,

a) aki cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll;

b) aki szülői felügyeletet megszüntető vagy közügyektől eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll;

c) akinek szülői felügyeleti joga azért szünetel, mert gyermekét nevelésbe vették;

d) akinek a gyermekét örökbefogadhatónak nyilvánították; vagy

e) akit a szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülő a gyámságból közokiratban vagy végrendeletben kizárt.”

(3) A Ptk.

a) 4:121. § (3) bekezdése a „gyermeke átmeneti vagy tartós nevelésben van” szövegrész helyett a „gyermekét nevelésbe vették” szöveggel,

b) 4:124. § (3) bekezdése az „az átmeneti nevelést” szövegrész helyett az „a nevelésbe vételt” szöveggel,

c) 4:124. § (5) bekezdése az „az átmeneti nevelést” szövegrész helyett az „a nevelésbe vételt” szöveggel,

d) 4:127. § (1) bekezdés b) pontja az „átmeneti nevelésbe” szövegrész helyett a „nevelésbe” szöveggel,

e) 4:178. § (5) bekezdése a „tartós nevelésbe” szövegrész helyett a „nevelésbe” szöveggel,

f) 4:129. § (2) bekezdése az „átmeneti nevelésbe vett vagy tartós nevelésbe vett” szövegrész helyett a „nevelésbe vett” szöveggel, az „a gyermeket a tartós nevelésbe vételt vagy az örökbefogadhatóvá nyilvánítást követően” szövegrész helyett az „a nevelésbe vett, örökbefogadható gyermeket” szöveggel,

g) 4:186. § (1) bekezdés g) pontja az „átmeneti nevelésbe vette;” szövegrész helyett a „nevelésbe vette és a szülő szülői felügyeleti joga nem szűnt meg vagy azt a bíróság nem szüntette meg;” szöveggel,

h) 4:191. § (1) bekezdés b) pontja az „átmeneti nevelésbe” szövegrész helyett a „nevelésbe” szöveggel, az „a szülő” szövegrész helyett az „az a szülő, akinek szülői felügyeleti joga szünetel,” az „az átmeneti nevelésbe” szövegrész helyett az „a nevelésbe” szöveggel,

i) 4:230. § a) pontja az „átmeneti vagy tartós nevelésbe” szövegrész helyett a „nevelésbe” szöveggel

lép hatályba.

187. A Polgári Törvénykönyv Ötödik Könyvéhez kapcsolódó módosítás

187. § (1) A Ptk. 5:138. § (1) és (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Óvadék esetén, ha annak tárgya pénz, fizetésiszámla-követelés, tőzsdei vagy egyéb nyilvánosan jegyzett piaci árral rendelkező értékpapír vagy adott időpontban az értékpapírban foglalt feltételek szerint a felektől függetlenül meghatározható értékkel rendelkező pénzkövetelést megtestesítő értékpapír, a zálogjogosult a kielégítési joga megnyílásakor a zálogkötelezetthez címzett egyoldalú nyilatkozattal – a biztosított követelés összege erejéig – a zálogtárgy tulajdonjogát megszerezheti, illetve ha már korábban megszerezte, megszüntetheti azt a kötelezettségét, hogy a kapott óvadékkal egyező fajtájú és mennyiségű vagyontárgyat ruházzon át a zálogkötelezettre.

(2) A zálogjogosult a közvetlen kielégítési jog gyakorlását követően késedelem nélkül köteles a zálogkötelezettel írásban elszámolni és a biztosított követelést meghaladó fedezetet a zálogkötelezett részére kiadni. Az elszámolás során a pénzt és a fizetésiszámla-követelést annak névértékén, az értékpapírt nyilvános forgalmi vagy az (1) bekezdésben foglaltak szerint felektől függetlenül meghatározott értékén kell figyelembe venni.”

(2) Nem lép hatályba a Ptk. 5:96. § (3) bekezdésében az „A zálogjogosulti bizományos kérheti, hogy az ingatlan-nyilvántartás, a lajstrom vagy a hitelbiztosítéki nyilvántartás zálogjogosultként feltüntesse.” szövegrész.

188. A Polgári Törvénykönyv Hatodik Könyvéhez kapcsolódó módosítások

188. § (1) A Ptk. 6:106. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„6:106. § [Vállalkozások közötti szerződéssel, valamint szerződő hatóság szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződésével kapcsolatos közérdekű kereset]

(1) Vállalkozások közötti szerződés részévé általános szerződési feltételként váló, a pénztartozás teljesítésének idejét, a késedelmi kamat mértékét, esedékességét a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító kikötést – mint tisztességtelen kikötést – a vállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó szervezet is megtámadhatja.

(2) A szerződő hatóság és a szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozás közötti szerződés részévé általános szerződési feltételként váló, a pénztartozás teljesítésének idejét

a) hatvan napnál hosszabb határidőben meghatározó szerződési kikötés hatvan napot meghaladó része semmisségének megállapítását; vagy

b) az e törvényben a szerződő hatóságra vonatkozóan meghatározottaktól eltérően, a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozás hátrányára meghatározó, hatvan napot meg nem haladó határidőre vonatkozó kikötés – mint tisztességtelen kikötés – megtámadásával a kikötés érvénytelenségének megállapítását

a vállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó szervezet is kérheti.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti kérelem alapossága esetén a bíróság a kikötés semmisségét, illetve érvénytelenségét a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja. A semmisség, illetve az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket már teljesítettek.

(4) A vállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó szervezet kérheti az (1) és a (2) bekezdés szerinti olyan általános szerződési feltétel tisztességtelenségének, illetve semmisségének megállapítását, amelyet szerződéskötések céljából határoztak meg és tettek nyilvánosan megismerhetővé, abban az esetben is, ha az érintett feltétel még nem került alkalmazásra. A bíróság a sérelmes általános szerződési feltétel tisztességtelenségének, illetve semmisségének megállapítása esetén eltiltja a nyilvánosságra hozót a feltétel alkalmazásától.

(5) Az (1)–(2) és a (4) bekezdés szerinti eljárásban a bíróság az igény érvényesítőjének kérelmére elrendeli, hogy a szerződési feltétel alkalmazója, nyilvánosságra hozója, illetve alkalmazásra ajánlója saját költségére gondoskodjék a szerződési feltétel tisztességtelenségének, illetve semmisségének megállapítására vonatkozó közlemény közzétételéről. A közlemény szövegéről és a közzététel módjáról a bíróság határoz. A közleménynek tartalmaznia kell az érintett szerződési feltétel pontos meghatározását, tisztességtelenségének, illetve semmisségének megállapítását, valamint az e jellegét alátámasztó érveket.

(6) A vállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó szervezet kérheti az olyan általános szerződési feltétel semmisségének megállapítását, amely

a) vállalkozások közötti szerződésben kizárja a késedelmi kamatfizetési, illetve kizárja vagy korlátozza a követelés behajtásával kapcsolatos költségek megfizetésére vonatkozó kötelezettséget;

b) a szerződő hatóság és a szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozás közötti szerződésben a késedelmi kamat esedékességét a pénztartozás teljesítésének idejére az e törvény által meghatározott fizetési határidőt követő naptól eltérően határozza meg, illetve kizárja vagy korlátozza a késedelmi kamatfizetési, illetve a követelés behajtásával kapcsolatos költségek megfizetésére vonatkozó kötelezettséget.”

(2) A Ptk. 6:130. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„6:130. § [Pénztartozás teljesítésének ideje]

(1) Ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem határozták meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni. Ha a pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóság, a szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén pénztartozását a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles teljesíteni, ebben az esetben a számla kézhezvételének napja nem képezheti a felek között érvényes megállapodás tárgyát.

(2) A jogosult teljesítésétől számított harminc napon belül kell teljesíteni a pénztartozást, ha

a) a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvétele a jogosult teljesítését (vállalkozási szerződés esetén az átadás-átvételi eljárás befejezését) megelőzte;

b) nem állapítható meg egyértelműen a jogosult fizetési felszólítása vagy számlája kézhezvételének időpontja; vagy

c) a kötelezettnek fizetési felszólítás vagy számla bevárása nélkül teljesítenie kell fizetési kötelezettségét.

(3) Vállalkozások közötti szerződés esetén az e § rendelkezéseitől a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára eltérő szerződési feltételt – mint tisztességtelen kikötést – a jogosult megtámadhatja. Pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a pénztartozás teljesítésére kikötött idő az (1)–(2) bekezdésben meghatározott határidőket csak akkor haladhatja meg, ha a szerződésben a felek a pénztartozás halasztott teljesítésében állapodtak meg, feltéve hogy a szerződés jellege miatt ez tényszerűen indokolt; a pénztartozás teljesítésére kikötött idő ebben az esetben sem haladhatja meg a hatvan napot. Pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a pénztartozás teljesítésére kikötött idő a hatvan napot meghaladó részében semmis.

(4) Vállalkozások közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig tisztességtelen kikötésnek kell tekinteni a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára eltérő olyan szerződési feltételt, amely a pénztartozás teljesítésére az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő, hatvan napnál hosszabb határidőt határoz meg. Pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a pénztartozás teljesítésére az (1)–(2) bekezdés rendelkezéseitől eltérően, a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára kikötött olyan határidőt, amely a hatvan napot nem haladja meg – mint tisztességtelen kikötést –, a jogosult megtámadhatja.”

(3) A Ptk. 6:155. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„6:155. § [Fizetési késedelem vállalkozások közötti szerződésben, valamint pénztartozás fizetésére kötelezett hatóság szerződése esetén]

(1) Vállalkozások közötti szerződés, valamint pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat – idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat – nyolc százalékponttal növelt értéke. A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.

(2) Ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett, szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a szerződő hatóság fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. A behajtási költségátalányt kizáró, vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis.

(3) Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamat mértékét az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a késedelmi kamat esedékességét a pénztartozás teljesítésének idejére az e törvény által meghatározott fizetési határidőt követő naptól eltérően a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító szerződési feltételt – mint tisztességtelen kikötést – a jogosult megtámadhatja. Szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamat esedékességét a pénztartozás teljesítésének idejére e törvény által meghatározott fizetési határidőt követő naptól eltérően megállapító szerződési feltétel semmis.

(4) Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamatot kizáró szerződési feltétel, szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamatot kizáró vagy azt az (1) bekezdésben meghatározott mértékhez képest alacsonyabb értékben meghatározó szerződési feltétel semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles.”

(4) A 6:198. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) Ha a kötelezett az engedményező részére teljesít, az engedményező köteles a szolgáltatás teljesítéseként birtokába került vagyontárgyakat a sajátjától elkülönítve kezelni, és az engedményes részére késedelem nélkül kiadni. Az engedményező hitelezői az ilyen vagyontárgyakra nem tarthatnak igényt.”

(5) A Ptk. 6:247. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerződésben előírt teljesítési határidőn belül megkezdődik. Az átadás-átvétel időtartama harminc nap. Vállalkozások közötti szerződés, illetve szerződő hatóság által megrendelőként szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződés esetén az átadás-átvétel időtartamára vonatkozó rendelkezéstől a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a vállalkozó hátrányára eltérő szerződési feltételt – mint tisztességtelen kikötést – a vállalkozó megtámadhatja.”

(6) A Ptk. 6:417. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) A kötelezett ellen indult csődeljárásban biztosított fizetési haladék a kezes kötelezettségét nem érinti. A kötelezett ellen indult felszámolási vagy csődeljárásban kötött egyezség a kezes kötelezettségét nem érinti, ha a jogosult a kezest az egyezség megkötését megelőzően annak feltételeiről tájékoztatta. A tájékoztatást követően a kezes jogosult a kötelezett tartozásának a teljesítésére; teljesítés esetén a kezes a felszámolási vagy a csődeljárásban a jogosult helyébe lép. A tájékoztatás elmaradása esetén a kezes kötelezettsége lecsökken az egyezségben meghatározott mértékre.”

(7) A Ptk. 6:426. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„6:426. § [A kezes szabadulása a kötelemből]

Ha a jogosult lemond a követelést biztosító valamely jogról vagy egyébként az ő hibájából a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik vagy a behajtása jelentősen megnehezül, a kezes szabadul annyiban, amennyiben a kötelezettel szembeni megtérítési igénye alapján egyébként kielégítést kaphatott volna.”

(8) A Ptk. 6:470. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése, illetve sérelemdíj megfizetése alól, amelyre jogszabály értelmében köteles.”

(9) A Ptk. 6:549. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A bírósági és az ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelősségre a közigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a kárigényt bírósági jogkörben okozott kár esetén a bírósággal, ügyészségi jogkörben okozott kár esetén a Legfőbb Ügyészséggel szemben kell érvényesíteni. Ha az eljárt bíróság nem jogi személy, a kárigényt azzal a bírósággal szemben kell érvényesíteni, amelynek elnöke a nem jogi személy bíróság bírái tekintetében az általános munkáltatói jogkört gyakorolja. A kártérítési keresetnek előfeltétele a rendes jogorvoslat kimerítése.”

(10) A Ptk.

a) 6:194. § (2) bekezdése a „jogcím” szövegrész helyett „jogcím,” szöveggel,

b) 6:395. § (2) bekezdése a „látra szóló betétként” szövegrész helyett „látra szóló betétként vagy letétként” szöveggel,

c) 6:534. § címe az „életviszonyok” szövegrész helyett az „értékviszonyok” szöveggel

lép hatályba.

(11) Nem lép hatályba a Ptk. 6:430. § (4) bekezdése.

189. A Polgári Törvénykönyv Hetedik Könyvéhez kapcsolódó módosítás

189. § A Ptk. 7:43. § (3) bekezdése a „Semmis” szövegrész helyett az „Érvénytelen” szöveggel lép hatályba.

190. A Polgári Törvénykönyv Nyolcadik Könyvéhez kapcsolódó módosítások

190. § (1) A Ptk. 8:1. § (1) bekezdése a következő 7. ponttal kiegészülve lép hatályba:

(E törvény alkalmazásában)

„7. szerződő hatóság: a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti ajánlatkérő, akkor is, ha közbeszerzési eljárás lefolytatására nem köteles.”

(2) A Ptk. 8:1. §-a a következő (6) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(6) A Ptk. épületekre vonatkozó rendelkezéseit más építményekre is megfelelően alkalmazni kell.”

XII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

191. Hatálybalépés

191. § (1)311 Ez a törvény – a (2)–(10) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2014. január 1-jén lép hatályba, és 2021. január 2-án hatályát veszti.

(2)312

(3) Az 1–30. §, a 31. § (1) és (3)–(5) bekezdése, a 32–34. §, a 35. § (1) és (3)–(5) bekezdése, a 36. §, a 37. § (1) és (3)–(5) bekezdése, a 38. §, a 39. § (1) és (3)–(5) bekezdése, a 40–59. §, a 60. § (1) bekezdése, a 61. § (1), (2) és (7) bekezdése, 62–66. §, a 67. § (5) bekezdés a)–d) és g) pontja, a 68. § (1)–(3), (10) és (12)–(15) bekezdése, (17) bekezdés 1., 2., 4., 6–8., 10–13., 15., 16., 18–20. és 25. pontja, a 69–76. §, a 77. § (3) és (4) bekezdése, a 78–82. §, 83. § (1) és (3) bekezdése, 84. §, a 85. § (1)–(4), (6)–(10), és (12)–(37) bekezdése, a 86–88. §, a 89. § (3)–(4) bekezdés, 90–99. §, a 100. § (2) és (3), (6), (8), (12)–(17), (24)–(26) bekezdése, (30) bekezdés c)–h) pontja, (32) bekezdés b)–d) pontja, a 101–111. §, a 112. § (1)–(3), (5)–(9), (11)–(31), (34)–(42), (45)–(47), (49), (50), (52) és (53) bekezdése, (54) bekezdés 1–29., valamint 31. és 32. pontja, (55) bekezdése, a 113–115. §, a 116. § (1), (4) és (5) bekezdése, a 117–129. §, a 130. § (1)–(7), (9)–(15), (17)–(21) és (24)–(27) bekezdése, a 131. §, a 132. § (1) és (2) bekezdése, valamint (4) bekezdés b) pontja, a 133–153. §, a 154. § (1)–(14) és (16)–(20) bekezdése, a 155. §, a 156. § (1), (3) és (4) bekezdése, a 157–173. §, a 174. § (1)–(10) és (13)–(24) bekezdése, a 175. §, a 176. § (2) bekezdése, a 177–179. §, a 181. §, a 182. §, a 192. § a)–b) pontja, valamint d)–n) pontja és a 193. § 2014. március 15-én lép hatályba.

(4)313 A 35. § (2) bekezdése 2014. május 1-jén lép hatályba.

(5) A 112. § (4), (10), (32), (44), (48) és (51) bekezdése, (54) bekezdésének 30. pontja 2014. július 1-jén lép hatályba.

(6) A 31. § (2) bekezdése és a 37. § (2) bekezdése 2014. szeptember 1-jén lép hatályba.

(6a)314 A 100. § (9), (10), (19), (23) és (28) bekezdése, valamint (31) bekezdés h) és i) pontja 2015. május 1-jén lép hatályba.

(6b)315 A 100. § (4), (5), (7) bekezdése, valamint (31) bekezdés a)–g) pontja külön törvényben meghatározott időpontban lép hatályba.

(7) A 39. § (2) bekezdése 2014. december 31-én lép hatályba.

(8)316 A 112. § (33) bekezdése, a 130. § (8) és (16) bekezdése és a 154. § (15) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba.

(9) A 130. § (22) bekezdése 2015. január 2-án lép hatályba.

(10)317 A 77. § (1) és (2) bekezdése 2021. január 1-jén lép hatályba.

192. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

192. § E törvény

a) 38. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése,

b) 66. § (2) bekezdés a) pontja az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése,

c) 67. § (2) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése,

d) 67. § (3) bekezdése, (5) bekezdés a), c)–g) pontja az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, XXXI. cikk (3) bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése, valamint 54. cikk (4) bekezdése,

e) 69. § (2) bekezdése az Alaptörvény XXXI. cikk (3) bekezdése,

f) 70. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése,

g) 83. § (1) és (2) bekezdése, valamint (3) bekezdés a) pontja az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése,

h) 89. §-a az Alaptörvény VIII. cikk (4) bekezdése,

i) 93. §-a az Alaptörvény G) cikk (4) bekezdése,

j) 123. §-a az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése,

k) 125. §-a az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke,

l) 127. § (1)–(14) bekezdése és (17) bekezdése az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése,

m) 128. §-a az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése,

n) 129. § (1)–(8) bekezdése és (14) bekezdése az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése

alapján sarkalatosnak minősül.

193. Az Európai Unió jogának való megfelelés

193. § A 175. § (15) és (21) bekezdése a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1992. október 19-i 92/85/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1–6. melléklet a 2013. évi CCLII. törvényhez318

7. melléklet a 2013. évi CCLII. törvényhez319

8. melléklet a 2013. évi CCLII. törvényhez320

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!