nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
2013. évi CCLII. törvény
egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról
2014-01-02
2014-03-13
2

2013. évi CCLII. törvény

egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról1

I. FEJEZET

EGYES GYERMEKVÉDELMI ÉS SZOCIÁLIS TÁRGYÚ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

1. §2

2. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

2. §3

3. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

3. §4

4. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása

4. §5

5. A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosítása

5. §6

6. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása

6. §7

II. FEJEZET

EGYES EGÉSZSÉGÜGYI ÉS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI TÁRGYÚ, VALAMINT SPORTTEVÉKENYSÉGGEL ÖSSZEFÜGGŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

7. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

7. §8

8. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

8. §9

9. Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosítása

9. §10

10. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása

10. §11

11. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény módosítása

11. §12

12. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása

12. §13

13. A humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény módosítása

13. §14

14. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása

14. §15

III. FEJEZET

EGYES KULTURÁLIS TÁRGYÚ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

15. A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása

15. §16

16. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló
1995. évi LXVI. törvény módosítása

16. §17

17. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvény módosítása

17. §18

18. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása

18. §19

19. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása

19. §20

20. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló
2008. évi XCIX. törvény módosítása

20. §21

21. A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény módosítása

21. §22

22. A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény módosítása

22. §23

IV. FEJEZET

EGYES KÖZLEKEDÉSI, ENERGETIKAI, HÍRKÖZLÉSI ÉS VAGYONPOLITIKAI TÁRGYÚ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

23. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

23. §24

24. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

24. §25

25. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

25. §26

26. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása

26. §27

27. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása

27. §28

28. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

28. §29

29. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása

29. §30

30. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosítása

30. §31

31. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása

31. § (1)32

(2)33

(3)–(5)34

32. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása

32. §35

33. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása

33. §36

34. A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események
szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosítása

34. §37

35. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

35. § (1)38

(2)39

(3)–(5)40

36. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása

36. §41

37. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

37. § (1)42

(2)43

(3)–(5)44

38. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása

38. §45

39. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása

39. § (1)46

(2)47

(3)–(5)48

40. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása

40. §49

41. A postai szolgáltatásról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása

41. §50

42. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosítása

42. §51

43. A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény módosítása

43. §52

V. FEJEZET

EGYES AGRÁR ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI TÁRGYÚ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

44. Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása

44. §53

45. Az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény módosítása

45. §54

46. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

46. §55

47. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

47. §56

48. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása

48. §57

49. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása

49. §58

50. A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosítása

50. §59

51. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény módosítása

51. §60

52. A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról
és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény módosítása

52. §61

53. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz
és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása

53. §62

54. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

54. §63

55. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása

55. §64

56. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény módosítása

56. §65

57. A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény módosítása

57. §66

58. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítása

58. §67

59. A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény módosítása

59. §68

60. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása

60. § (1)69

(2)70

61. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítása

61. § (1)–(2)71

(3)–(6)72

(7)73

62. A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény módosítása

62. §74

63. A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló
2012. évi CXXVIII. törvény módosítása

63. §75

64. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása

64. §76

65. A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosítása

65. §77

66. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása

66. §78

VI. FEJEZET

EGYES HONVÉDELMI TÁRGYÚ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

67. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása

67. § (1)–(4)79

(5) A Hvt.

a)–d)80

e)–f)81

g)82

szöveg lép.

68. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása

68. § (1)–(3)83

(4)–(9)84

(10)85

(11)86

(12)–(15)87

(16)88

(17) A Hjt.

1–2.89

3.90

4.91

5.92

6–8.93

9.94

10–13.95

14.96

15–16.97

17.98

18–20.99

21–24.100

25.101

26.102

szöveg lép.

(18)103

69. A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény módosítása

69. §104

VII. FEJEZET

EGYES RENDÉSZETI, KATASZTRÓFAVÉDELMI, ÖNKORMÁNYZATI, ÉPÍTÉSÜGYI TÁRGYÚ,
VALAMINT KÜLFÖLDRE UTAZÁSSAL KAPCSOLATOS TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

70. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

70. §105

71. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény módosítása

71. §106

72. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996. évi XLIII. törvény módosítása

72. §107

73. A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló
1996. évi LVIII. törvény módosítása

73. §108

74. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása

74. §109

75. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

75. §110

76. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása

76. §111

77. A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosítása

77. § (1)–(2)112

(3)–(4)113

(5) Hatályát veszti a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény 3. §-ának a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXXXVIII. törvény 1. §-ával megállapított j) pontja.

78. A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény módosítása

78. §114

79. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló
2005. évi CXXXIII. törvény módosítása

79. §115

80. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása

80. §116

81. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

81. §117

82. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló
2011. évi CXXVIII. törvény módosítása

82. §118

83. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása

83. § (1)119

(2)120

(3)121

84. A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény módosítása

84. §122

VIII. FEJEZET

EGYES KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI TÁRGYÚ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

85. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása

85. § (1)–(4)123

(5)124

(6)–(10)125

(11)126

(12)–(37)127

(38)–(39)128

86. A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosítása

86. §129

87. Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló
1982. évi 17. törvényerejű rendelet módosítása

87. §130

88. A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet módosítása

88. §131

89. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény módosítása

89. § (1)–(2)132

(3)–(4)133

(5)134

90. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása

90. §135

91. A csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

91. §136

92. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

92. §137

93. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása

93. §138

94. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

94. §139

95. A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása

95. §140

96. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

96. §141

97. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása

97. §142

98. A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosítása

98. §143

99. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

99. §144

100. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítása

100. § (1)145

(2)–(3)146

(4)–(5)147

(6)148

(7)149

(8)150

(9)–(10)151

(11)152

(12)–(17)153

(18)154

(19)155

(20)–(22)156

(23)157

(24)–(26)158

(27)159

(28)160

(29)161

(30) Az Üt.

a)–b)162

c)–h)163

lép.

(31)164

(32) Hatályát veszti az Üt.

a)165

b)–d)166

101. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása

101. §167

102. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása

102. §168

103. Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény módosítása

103. §169

104. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény módosítása

104. §170

105. A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény módosítása

105. §171

106. A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló 2003. évi XLVII. törvény módosítása

106. §172

107. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása

107. §173

108. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosítása

108. §174

109. Az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény módosítása

109. §175

110. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása

110. §176

111. Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény módosítása

111. §177

112. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

112. § (1)–(3)178

(4)179

(5)–(9)180

(10)181

(11)–(31)182

(32)183

(33)184

(34)–(42)185

(43)186

(44)187

(45)–(47)188

(48)189

(49)–(50)190

(51)191

(52)–(53)192

(54) A Ctv.

1–29.193

30.194

31–32.195

lép.

(55)196

113. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény módosítása

113. §197

114. Az európai szövetkezetről szóló 2006. évi LXIX. törvény módosítása

114. §198

115. A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény módosítása

115. §199

116. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása

116. § (1)200

(2)–(3)201

(4)–(5)202

117. A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvény módosítása

117. §203

118. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása

118. §204

119. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény módosítása

119. §205

120. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény módosítása

120. §206

121. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása

121. §207

122. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása

122. §208

123. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény módosítása

123. §209

124. A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény módosítása

124. §210

125. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása

125. §211

126. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása

126. §212

127. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása

127. §213

128. Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény módosítása

128. §214

129. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról
és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása

129. §215

130. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása

130. § (1)–(7)216

(8)217

(9)–(15)218

(16)219

(17)–(21)220

(22)221

(23)222

(24)–(27)223

(28) A Cnytv. 91. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A nyilvántartási szám jogszabályban meghatározott módon a nyilvántartást vezető törvényszék kétjegyű kódját, a szervezettípus kétjegyű kódját és a szervezet egyedi hétjegyű azonosítóját tartalmazza.”

(29) A Cnytv.

a) 84. § (5) bekezdésében a „kezelő szervének (szervezetének) tagjainak” szövegrész a „kuratórium tagjainak, a kurátornak” szöveggel,

b) 94. § (1) bekezdés d) pontjában a „kezelő szervezet” szövegrész a „kuratórium” szöveggel,

c) 94. § (1) bekezdés e) pontjában a „kezelő szerv” szövegrész a „kurátor” szöveggel,

d) 94. § (2) bekezdésében a „kezelő szervezetbe az állami alapító részéről jelölt tag vagy tagok nevét is” szövegrész a „kuratóriumba az állami alapító részéről jelölt tag vagy tagok nevét is, vagy azt a tényt, hogy a kurátort az állami alapító jelölte ki” szöveggel

lép hatályba.

131. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

131. §224

132. Az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény módosítása

132. § (1)–(2)225

(3)226

(4) Nem lép hatályba az Iktv.

a) 88. § (2) bekezdése,

b)227

IX. FEJEZET

EGYES PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI TÁRGYÚ, VALAMINT KÖZSZOLGÁLATTAL ÖSSZEFÜGGŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

133. A takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet módosítása

133. §228

134. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

134. §229

135. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

135. §230

136. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

136. §231

137. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

137. §232

138. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása

138. §233

139. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

139. §234

140. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása

140. §235

141. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

141. §236

142. A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosítása

142. §237

143. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása

143. §238

144. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

144. §239

145. A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosítása

145. §240

146. A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosítása

146. §241

147. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

147. §242

148. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

148. §243

149. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása

149. §244

150. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

150. §245

151. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

151. §246

152. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása

152. §247

153. A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII. törvény módosítása

153. §248

154. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása

154. § (1)–(14)249

(15)250

(16)–(20)251

155. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

155. §252

156. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
2003. évi CXXVII. törvény módosítása

156. § (1)253

(2)254

(3)–(4)255

157. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása

157. §256

158. A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény módosítása

158. §257

159. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása

159. §258

160. A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény módosítása

160. §259

161. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása

161. §260

162. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása

162. §261

163. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

163. §262

164. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
2007. évi CXXXVI. törvény módosítása

164. §263

165. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

165. §264

166. A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény módosítása

166. §265

167. Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény módosítása

167. §266

168. A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény módosítása

168. §267

169. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása

169. §268

170. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása

170. §269

171. A befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény módosítása

171. §270

172. Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása

172. §271

173. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

173. §272

174. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

174. § (1)–(10)273

(11)–(12)274

(13)–(24)275

175. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása

175. §276

176. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló
és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló
2012. évi V. törvény módosítása

176. § (1)277

(2)278

177. A távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény módosítása

177. §279

178. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő
átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény módosítása

178. §280

179. Az egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXVI. törvény módosítása

179. §281

X. FEJEZET

EGYES JOGI SZEMÉLYEKET SZABÁLYOZÓ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

180. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosítása

180. §282

181. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosítása

181. §283

182. Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló
2011. évi CLVI. törvény módosítása

182. §284

183. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő
átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosítása

183. § (1) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 21. §-a az „Sztv. átalakított befektetői részjegyre vonatkozó rendelkezései” szövegrész helyett az „Sztv. átalakított befektetői részjegyre vonatkozó, 2014. március 14-én hatályos rendelkezései” szöveggel lép hatályba.

(2) Nem lép hatályba a Ptké. 67. § d) pontja.

XI. FEJEZET

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

184. A Polgári Törvénykönyv Második Könyvéhez kapcsolódó módosítás

184. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:51. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) Ha bírósági vagy ügyészségi jogkörben eljáró személy sért személyiségi jogot, az (1) bekezdésben foglalt szankciókat bírósági jogkörben eljárt személy esetén a bírósággal, ügyészségi jogkörben eljárt személy esetén a Legfőbb Ügyészséggel szemben kell érvényesíteni. Ha az eljárt bíróság nem jogi személy, az igényt azzal a bírósággal szemben kell érvényesíteni, amelynek elnöke a nem jogi személy bíróság bírái tekintetében az általános munkáltatói jogkört gyakorolja.”

185. A Polgári Törvénykönyv Harmadik Könyvéhez kapcsolódó módosítások

185. § (1) A Ptk. 3:63. §-a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(5) Az egyesület alapszabálya az egyesület valamely szervezeti egységét jogi személlyé nyilváníthatja.”

(2) A Ptk. 3:65. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(4) A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.”

(3) A Ptk. 3:83. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„3:83. § [Jogutódlással történő megszűnés]

Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.”

(4) A Ptk. 3:85. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.”

(5) A Ptk. 3:86. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.”

(6) A Ptk. 3:196. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A társaság ügyvezetését egy vagy több ügyvezető látja el. Az ügyvezető képviseleti jogának korlátozása, megosztása, és nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel szemben nem hatályos.”

(7) A Ptk. 3:222. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A részvénytársaság az alaptőke huszonöt százalékát meg nem haladó mértékben megszerezheti az általa kibocsátott részvényeket. A saját részvények mértékének megállapításánál a részvénytársaság tulajdonaként kell figyelembe venni a részvénytársaság többségi befolyása alatt álló jogi személy – ideértve a külföldi székhellyel rendelkező, a rá irányadó jog szerint korlátolt felelősségű társaságnak vagy részvénytársaságnak minősülő gazdasági társaság – tulajdonában álló részvényeket is. A részvénytársaság tulajdonában álló részvényként kell figyelembe venni azokat a részvényeket is, amelyeket tulajdonosuk a részvénytársaság javára szerzett meg vagy tart magánál, továbbá azokat a saját részvényeket, amelyeket a részvénytársaság követelés biztosítékául fogad el.”

(8) A Ptk. 3:227. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„3:227. § [Pénzügyi segítségnyújtás korlátozása]

(1) Nyilvánosan működő részvénytársaság az általa kibocsátott részvények megszerzéséhez csak piaci feltételek mellett, osztalékfizetésre felhasználható vagyona terhére nyújthat harmadik személynek pénzügyi segítséget, feltéve, hogy ehhez az igazgatóság előterjesztése alapján a közgyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatával hozzájárult.

(2) Az előterjesztés tartalmazza a pénzügyi segítségnyújtás indokát, a kockázatokat, a lebonyolítás feltételeit, a részvények ellenértékét és a társaság által a pénzügyi segítségnyújtással elérhető előnyöket. Az előterjesztést az igazgatóság köteles a nyilvántartó bíróságnak benyújtani.”

(9) A Ptk. 3:259. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Ha a nyilvánosan működő részvénytársaságban együttesen a szavazatok legalább egy százalékával rendelkező részvényesek a napirend kiegészítésére vonatkozó – a napirend részletezettségére vonatkozó szabályoknak megfelelő – javaslatot vagy a napirenden szereplő vagy arra felveendő napirendi ponttal kapcsolatos határozattervezetet a közgyűlés összehívásáról szóló hirdetmény megjelenésétől számított nyolc napon belül közlik az igazgatósággal, az igazgatóság a kiegészített napirendről, a részvényesek által előterjesztett határozattervezetekről a javaslat vele való közlését követően hirdetményt tesz közzé. A hirdetményben megjelölt kérdést napirendre tűzöttnek kell tekinteni.”

(10) A Ptk. 3:261. § (4) és (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) A zártkörűen működő részvénytársaságnak együttesen a szavazatok legalább öt százalékával rendelkező részvényesei, a nyilvánosan működő részvénytársaságnak együttesen a szavazatok legalább egy százalékával rendelkező részvényesei, valamint a részvénytársaság azon hitelezői, akiknek a kifizetés időpontjában még nem esedékes követelése eléri az alaptőke tíz százalékát, a kifizetéstől számított egyéves jogvesztő határidő lejártáig a költségek megelőlegezésével egyidejűleg kérhetik a nyilvántartó bíróságtól könyvvizsgáló kirendelését a kifizetés jogszerűségének megvizsgálása céljából.

(5) Azokat a kifizetéseket, amelyeket az (1) bekezdés rendelkezései ellenére teljesítettek, a részvénytársaság felszólítására a társaság részére vissza kell fizetni, feltéve, hogy a társaság bizonyítja, hogy a részvényes a kifizetés feltételei fennállásának hiányáról tudott vagy tudnia kellett.”

(11) A Ptk. 3:272. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén a közgyűlésre szóló meghívót a közgyűlés kezdő napját legalább harminc nappal megelőzően, a társaság honlapján kell közzétenni. A közgyűlésre szóló meghívó tartalmazza a napirend kiegészítésére való jog gyakorlásának feltételeit is, továbbá feltünteti a határozattervezetek és a közgyűlés elé terjesztendő dokumentumok eredeti és teljes terjedelmű szövege elérhetőségének helyét.”

(12) A Ptk. 3:272. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) A nyilvánosan működő részvénytársaság a társaság honlapján, a közgyűlést megelőzően legalább huszonegy nappal nyilvánosságra hozza:

a) az összehívás időpontjában meglévő részvények számára és a szavazati jogok arányára vonatkozó összesített adatokat, ideértve az egyes részvényosztályokra vonatkozó külön összesítéseket;

b) a napirenden szereplő ügyekkel kapcsolatos előterjesztéseket, az azokra vonatkozó felügyelőbizottsági jelentéseket, valamint a határozati javaslatokat;

c) a képviselő útján, illetve levélben történő szavazáshoz használandó nyomtatványokat, ha azokat közvetlenül nem küldték meg a részvényeseknek.”

(13) A Ptk. 3:272. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(4) Azoknak a részvényeseknek, akik ezt kívánják, a közzéteendő közgyűlési anyagokat a közgyűlési anyagok nyilvánosságra hozatalával egy időben elektronikus úton is meg kell küldeni.”

(14) A Ptk. 3:273. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(4) Ha a nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabálya megengedi, hogy a részvényes szavazati jogát a közgyűlést megelőzően postai úton gyakorolja, e jog gyakorlását érvényesen csak olyan feltételhez kötheti, amely a részvényes személyazonossága megállapításához szükséges.”

(15) A Ptk. 3:278. § (1) bekezdés e) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza)

e) a határozati javaslatokat, minden határozat esetében azon részvények számát, amelyek tekintetében érvényes szavazat leadására került sor, az ezen szavazatok által képviselt alaptőke részesedés mértékét, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.”

(16) A Ptk. 3:282. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) Az igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja. Az igazgatóság tagjai képviseleti jogának korlátozása, megosztása, és nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel szemben nem hatályos.”

(17) A Ptk. 3:303. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„3:303. § [Feltételes alaptőke-emelés]

(1) A részvénytársaság feltételes alaptőke-emelést határozhat el átváltoztatható vagy átváltozó kötvények forgalomba hozatalával.

(2) A forgalomba hozott átváltoztatható vagy átváltozó kötvények névértékének összege nem haladhatja meg a részvénytársaság alaptőkéjének felét.

(3) Az átváltoztatható kötvényt az alapszabályban meghatározott feltételek szerint a kötvényes kérésére részvénnyé kell átalakítani. Az átváltozó kötvény a kötvényben meghatározott feltétel bekövetkezése esetén alakul át részvénnyé.

(4) A feltételes alaptőke-emelést elhatározó közgyűlési határozatban meg kell határozni

a) azt, hogy a kötvény kibocsátása zártkörűen vagy nyilvánosan történik;

b) a kibocsátandó kötvények számát, névértékét, illetve kibocsátási értékét, a kötvények sorozatát, a jegyzés helyét és idejét;

c) a kötvények részvénnyé történő átalakításának vagy átalakulásának feltételeit, időpontját;

d) a kötvény futamidejét, a kamat vagy egyéb hozam megfizetésének feltételeit;

e) kötvény zártkörű kibocsátása esetén a kötvények átvételére jogosult személyeket és az általuk jegyezhető kötvények számát, névértékét, kibocsátási értékét és sorozatát.”

(18) A Ptk. 3:305. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„3:305. § [Kötvény helyett részvény igénylése és a kötvény részvénnyé történő átváltozása]

(1) Az átváltoztatható kötvény tulajdonosa a kötvény futamidején belül, a közgyűlés által meghatározott időtartam alatt írásban – nyomdai úton előállított kötvények esetén a kötvényeknek az igazgatóság részére történő benyújtásával – kötvényei helyébe részvényt igényelhet.

(2) Az átváltoztatható kötvény átváltoztatásáról szóló nyilatkozat megtételével, az átváltozó kötvény átváltozására előírt feltétel bekövetkeztével a kötvénytulajdonos jogosulttá válik részvényutalványra.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés megtételére rendelkezésre álló időtartam lejártát vagy az átváltozó kötvény átváltozására előírt feltétel bekövetkeztét követően az igazgatóság – az átváltozó kötvény esetén a feltétel bekövetkeztének megállapítása mellett – haladéktalanul intézkedik az alaptőke-emelés nyilvántartásba történő bejegyzése iránt azzal, hogy az alapszabály módosítására nincs szükség. Az alaptőke-emelés során a nyilvántartásba vételre és a részvény kiadására, jóváírására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.”

(19) A Ptk. 3:319. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„3:319. § [Egyesülés]

Az átváltoztatható vagy átváltozó kötvény esetén az egyesüléssel létrejövő részvénytársaságnak a kötvénytulajdonos számára olyan jogosultságokat kell biztosítania, amelyek legalább egyenértékűek azokkal a jogosultságokkal, amelyekkel a jogelőd gazdasági társaságban rendelkeztek, kivéve, ha a kötvénytulajdonosok mindegyike hozzájárul jogosultsága csökkenéséhez. A tulajdonos az egyesülő társaságok által kibocsátott átváltoztatható, átváltozó vagy jegyzési jogot biztosító kötvény visszavásárlását is igényelheti a jogutód részvénytársaságtól. Az e bekezdésben foglalt szabályokat nem kell alkalmazni, ha az értékpapír kibocsátásakor előre meghatározták a kötvénytulajdonosok helyzetét egy esetleges egyesülés esetére.”

(20) A Ptk. 3:320. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„3:320. § [Egyesülési közgyűlések]

Ha több részvényfajta, illetve részvényosztály létezik, az egyesülést kimondó határozat meghozatala során a közgyűlési határozathoz való hozzájárulásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.”

(21) A Ptk. 3:321. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„3:321. § [A részvénytársaság szétválása]

(1) Nyilvánosan működő részvénytársaság nem válhat szét.

(2) A részvénytársaság szétválása során a részvénytársaságok egyesülésére vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell.”

(22) A Ptk. 3:329. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A szövetkezet esetében az előtársaságra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.”

(23) A Ptk. 3:332. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(4) A tag a tagsági jogviszonyon alapuló jogokból és kötelezettségekből álló szövetkezeti részesedését vagy annak egy hányadát a szövetkezet más tagjára vagy a szövetkezetbe tagként belépni kívánó személyre átruházhatja. Az átruházó szerződést írásba kell foglalni.”

(24) A Ptk. 3:347. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(3) Ha a szövetkezet jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követeléseik erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a szövetkezet vezető tisztségviselőjével szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a szövetkezet fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.”

(25) A Ptk. 3:354. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) A szövetkezetbe tagként belépni kívánó személy nem köteles vagyoni hozzájárulás teljesítésére annyiban, amennyiben más tag a szövetkezeti részesedését vagy annak egy hányadát rá átruházza.”

(26) A Ptk. 3:361. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A tagsági jogviszony megszűnése esetén a tagot vagy jogutódját a vagyoni hozzájárulásának értéke, valamint a tagsági jogviszony időtartama alatt keletkezett, a vagyoni hozzájárulásra jutó saját tőke – lekötött tartalékkal csökkentett – összege illeti meg, abban az esetben, ha az a veszteség fedezésére nem került felhasználásra. Az összeget a tagsági jogviszony megszűnését követő három hónapon belül kell kiadni; a három hónapnál hosszabb időtartamot előíró alapszabályi rendelkezés a nyolc évet meghaladó részében semmis.”

(27) A Ptk. 3:391. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(3) Az alapító az alapító okiratban az alapítvány szervezeti egységét jogi személynek nyilváníthatja.”

(28) A Ptk. 3:402. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Az alapítvány más jogi személlyé nem alakulhat át. Alapítvány csak alapítvánnyal egyesülhet és csak alapítványokra válhat szét.”

(29) A Ptk. 3:404. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

”(3) A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapító okirat, vagy az alapító nem rendelkezik a megszűnő alapítvány vagyonáról, vagy ha az alapító okirat által megjelölt személy, vagy az alapító által megjelölt alapítvány, egyesület a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.”

(30) A Ptk.

a) 3:32. § (2) bekezdése az „egységre” szövegrész helyett az „egységére” szöveggel,

b) 3:223. § (1) bekezdése az „ellenérték legmagasabb összegének” szövegrész helyett az „ellenérték legalacsonyabb és legmagasabb összegének” szöveggel,

c) 3:223. § (4) bekezdése a „megszerzésének indokáról,” szövegrész helyett a „megszerzésének indokáról és jellegéről,” szöveggel,

d) 3:250. § (1) bekezdés b) pontja az „alapítás során kibocsátandó” szövegrész helyett az „alaptőke összegét, az alapítás során kibocsátandó” szöveggel,

e) 3:251. § (1) bekezdése a „nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékelését” szövegrész helyett a „nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás leírását, értékét, értékelését, az alkalmazott értékelési módszer ismertetését és azt, hogy az értékelést érintő új befolyásoló körülmény nem merült fel” szöveggel,

f) 3:361. § (2) bekezdése az „által – nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként – a szövetkezet” szövegrész helyett az „által a szövetkezet” szöveggel

lép hatályba.

(31) Nem lép hatályba a Ptk.

a) 3:329. § (3) bekezdése,

b) 3:404. § (4) bekezdése.

(32)285

186. A Polgári Törvénykönyv Negyedik Könyvéhez kapcsolódó módosítások

186. § (1) A Ptk. 4:124. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A gyámhatóság a nevelésbe vett gyermeket legfeljebb két évre örökbefogadhatónak nyilvánítja, ha a szülőjének szülői felügyeleti joga nem szűnt meg és a szülő önhibájából

a) gyermekével egy éve nem tart rendszeres kapcsolatot vagy fél éven át semmilyen formában nem tart kapcsolatot, illetve életvitelén, körülményein nem változtat, és emiatt a nevelésbe vétel nem szüntethető meg; vagy

b) lakó- és tartózkodási helyét az új lakó- és tartózkodási helyének hátrahagyása nélkül megváltoztatja, és az annak felderítésére irányuló intézkedések hat hónapon belül nem vezetnek eredményre.”

(2) A Ptk. 4:233. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Nem rendelhető gyámul az a személy,

a) aki cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll;

b) aki szülői felügyeletet megszüntető vagy közügyektől eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll;

c) akinek szülői felügyeleti joga azért szünetel, mert gyermekét nevelésbe vették;

d) akinek a gyermekét örökbefogadhatónak nyilvánították; vagy

e) akit a szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülő a gyámságból közokiratban vagy végrendeletben kizárt.”

(3) A Ptk.

a) 4:121. § (3) bekezdése a „gyermeke átmeneti vagy tartós nevelésben van” szövegrész helyett a „gyermekét nevelésbe vették” szöveggel,

b) 4:124. § (3) bekezdése az „az átmeneti nevelést” szövegrész helyett az „a nevelésbe vételt” szöveggel,

c) 4:124. § (5) bekezdése az „az átmeneti nevelést” szövegrész helyett az „a nevelésbe vételt” szöveggel,

d) 4:127. § (1) bekezdés b) pontja az „átmeneti nevelésbe” szövegrész helyett a „nevelésbe” szöveggel,

e) 4:178. § (5) bekezdése a „tartós nevelésbe” szövegrész helyett a „nevelésbe” szöveggel,

f) 4:129. § (2) bekezdése az „átmeneti nevelésbe vett vagy tartós nevelésbe vett” szövegrész helyett a „nevelésbe vett” szöveggel, az „a gyermeket a tartós nevelésbe vételt vagy az örökbefogadhatóvá nyilvánítást követően” szövegrész helyett az „a nevelésbe vett, örökbefogadható gyermeket” szöveggel,

g) 4:186. § (1) bekezdés g) pontja az „átmeneti nevelésbe vette;” szövegrész helyett a „nevelésbe vette és a szülő szülői felügyeleti joga nem szűnt meg vagy azt a bíróság nem szüntette meg;” szöveggel,

h) 4:191. § (1) bekezdés b) pontja az „átmeneti nevelésbe” szövegrész helyett a „nevelésbe” szöveggel, az „a szülő” szövegrész helyett az „az a szülő, akinek szülői felügyeleti joga szünetel,” az „az átmeneti nevelésbe” szövegrész helyett az „a nevelésbe” szöveggel,

i) 4:230. § a) pontja az „átmeneti vagy tartós nevelésbe” szövegrész helyett a „nevelésbe” szöveggel

lép hatályba.

187. A Polgári Törvénykönyv Ötödik Könyvéhez kapcsolódó módosítás

187. § (1) A Ptk. 5:138. § (1) és (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Óvadék esetén, ha annak tárgya pénz, fizetésiszámla-követelés, tőzsdei vagy egyéb nyilvánosan jegyzett piaci árral rendelkező értékpapír vagy adott időpontban az értékpapírban foglalt feltételek szerint a felektől függetlenül meghatározható értékkel rendelkező pénzkövetelést megtestesítő értékpapír, a zálogjogosult a kielégítési joga megnyílásakor a zálogkötelezetthez címzett egyoldalú nyilatkozattal – a biztosított követelés összege erejéig – a zálogtárgy tulajdonjogát megszerezheti, illetve ha már korábban megszerezte, megszüntetheti azt a kötelezettségét, hogy a kapott óvadékkal egyező fajtájú és mennyiségű vagyontárgyat ruházzon át a zálogkötelezettre.

(2) A zálogjogosult a közvetlen kielégítési jog gyakorlását követően késedelem nélkül köteles a zálogkötelezettel írásban elszámolni és a biztosított követelést meghaladó fedezetet a zálogkötelezett részére kiadni. Az elszámolás során a pénzt és a fizetésiszámla-követelést annak névértékén, az értékpapírt nyilvános forgalmi vagy az (1) bekezdésben foglaltak szerint felektől függetlenül meghatározott értékén kell figyelembe venni.”

(2) Nem lép hatályba a Ptk. 5:96. § (3) bekezdésében az „A zálogjogosulti bizományos kérheti, hogy az ingatlan-nyilvántartás, a lajstrom vagy a hitelbiztosítéki nyilvántartás zálogjogosultként feltüntesse.” szövegrész.

188. A Polgári Törvénykönyv Hatodik Könyvéhez kapcsolódó módosítások

188. § (1) A Ptk. 6:106. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„6:106. § [Vállalkozások közötti szerződéssel, valamint szerződő hatóság szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződésével kapcsolatos közérdekű kereset]

(1) Vállalkozások közötti szerződés részévé általános szerződési feltételként váló, a pénztartozás teljesítésének idejét, a késedelmi kamat mértékét, esedékességét a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító kikötést – mint tisztességtelen kikötést – a vállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó szervezet is megtámadhatja.

(2) A szerződő hatóság és a szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozás közötti szerződés részévé általános szerződési feltételként váló, a pénztartozás teljesítésének idejét

a) hatvan napnál hosszabb határidőben meghatározó szerződési kikötés hatvan napot meghaladó része semmisségének megállapítását; vagy

b) az e törvényben a szerződő hatóságra vonatkozóan meghatározottaktól eltérően, a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozás hátrányára meghatározó, hatvan napot meg nem haladó határidőre vonatkozó kikötés – mint tisztességtelen kikötés – megtámadásával a kikötés érvénytelenségének megállapítását

a vállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó szervezet is kérheti.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti kérelem alapossága esetén a bíróság a kikötés semmisségét, illetve érvénytelenségét a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja. A semmisség, illetve az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket már teljesítettek.

(4) A vállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó szervezet kérheti az (1) és a (2) bekezdés szerinti olyan általános szerződési feltétel tisztességtelenségének, illetve semmisségének megállapítását, amelyet szerződéskötések céljából határoztak meg és tettek nyilvánosan megismerhetővé, abban az esetben is, ha az érintett feltétel még nem került alkalmazásra. A bíróság a sérelmes általános szerződési feltétel tisztességtelenségének, illetve semmisségének megállapítása esetén eltiltja a nyilvánosságra hozót a feltétel alkalmazásától.

(5) Az (1)–(2) és a (4) bekezdés szerinti eljárásban a bíróság az igény érvényesítőjének kérelmére elrendeli, hogy a szerződési feltétel alkalmazója, nyilvánosságra hozója, illetve alkalmazásra ajánlója saját költségére gondoskodjék a szerződési feltétel tisztességtelenségének, illetve semmisségének megállapítására vonatkozó közlemény közzétételéről. A közlemény szövegéről és a közzététel módjáról a bíróság határoz. A közleménynek tartalmaznia kell az érintett szerződési feltétel pontos meghatározását, tisztességtelenségének, illetve semmisségének megállapítását, valamint az e jellegét alátámasztó érveket.

(6) A vállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó szervezet kérheti az olyan általános szerződési feltétel semmisségének megállapítását, amely

a) vállalkozások közötti szerződésben kizárja a késedelmi kamatfizetési, illetve kizárja vagy korlátozza a követelés behajtásával kapcsolatos költségek megfizetésére vonatkozó kötelezettséget;

b) a szerződő hatóság és a szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozás közötti szerződésben a késedelmi kamat esedékességét a pénztartozás teljesítésének idejére az e törvény által meghatározott fizetési határidőt követő naptól eltérően határozza meg, illetve kizárja vagy korlátozza a késedelmi kamatfizetési, illetve a követelés behajtásával kapcsolatos költségek megfizetésére vonatkozó kötelezettséget.”

(2) A Ptk. 6:130. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„6:130. § [Pénztartozás teljesítésének ideje]

(1) Ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem határozták meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni. Ha a pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóság, a szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén pénztartozását a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles teljesíteni, ebben az esetben a számla kézhezvételének napja nem képezheti a felek között érvényes megállapodás tárgyát.

(2) A jogosult teljesítésétől számított harminc napon belül kell teljesíteni a pénztartozást, ha

a) a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvétele a jogosult teljesítését (vállalkozási szerződés esetén az átadás-átvételi eljárás befejezését) megelőzte;

b) nem állapítható meg egyértelműen a jogosult fizetési felszólítása vagy számlája kézhezvételének időpontja; vagy

c) a kötelezettnek fizetési felszólítás vagy számla bevárása nélkül teljesítenie kell fizetési kötelezettségét.

(3) Vállalkozások közötti szerződés esetén az e § rendelkezéseitől a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára eltérő szerződési feltételt – mint tisztességtelen kikötést – a jogosult megtámadhatja. Pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a pénztartozás teljesítésére kikötött idő az (1)–(2) bekezdésben meghatározott határidőket csak akkor haladhatja meg, ha a szerződésben a felek a pénztartozás halasztott teljesítésében állapodtak meg, feltéve hogy a szerződés jellege miatt ez tényszerűen indokolt; a pénztartozás teljesítésére kikötött idő ebben az esetben sem haladhatja meg a hatvan napot. Pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a pénztartozás teljesítésére kikötött idő a hatvan napot meghaladó részében semmis.

(4) Vállalkozások közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig tisztességtelen kikötésnek kell tekinteni a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára eltérő olyan szerződési feltételt, amely a pénztartozás teljesítésére az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő, hatvan napnál hosszabb határidőt határoz meg. Pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a pénztartozás teljesítésére az (1)–(2) bekezdés rendelkezéseitől eltérően, a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára kikötött olyan határidőt, amely a hatvan napot nem haladja meg – mint tisztességtelen kikötést –, a jogosult megtámadhatja.”

(3) A Ptk. 6:155. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„6:155. § [Fizetési késedelem vállalkozások közötti szerződésben, valamint pénztartozás fizetésére kötelezett hatóság szerződése esetén]

(1) Vállalkozások közötti szerződés, valamint pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat – idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat – nyolc százalékponttal növelt értéke. A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.

(2) Ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett, szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a szerződő hatóság fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. A behajtási költségátalányt kizáró, vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis.

(3) Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamat mértékét az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a késedelmi kamat esedékességét a pénztartozás teljesítésének idejére az e törvény által meghatározott fizetési határidőt követő naptól eltérően a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító szerződési feltételt – mint tisztességtelen kikötést – a jogosult megtámadhatja. Szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamat esedékességét a pénztartozás teljesítésének idejére e törvény által meghatározott fizetési határidőt követő naptól eltérően megállapító szerződési feltétel semmis.

(4) Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamatot kizáró szerződési feltétel, szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamatot kizáró vagy azt az (1) bekezdésben meghatározott mértékhez képest alacsonyabb értékben meghatározó szerződési feltétel semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles.”

(4) A 6:198. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) Ha a kötelezett az engedményező részére teljesít, az engedményező köteles a szolgáltatás teljesítéseként birtokába került vagyontárgyakat a sajátjától elkülönítve kezelni, és az engedményes részére késedelem nélkül kiadni. Az engedményező hitelezői az ilyen vagyontárgyakra nem tarthatnak igényt.”

(5) A Ptk. 6:247. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerződésben előírt teljesítési határidőn belül megkezdődik. Az átadás-átvétel időtartama harminc nap. Vállalkozások közötti szerződés, illetve szerződő hatóság által megrendelőként szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződés esetén az átadás-átvétel időtartamára vonatkozó rendelkezéstől a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a vállalkozó hátrányára eltérő szerződési feltételt – mint tisztességtelen kikötést – a vállalkozó megtámadhatja.”

(6) A Ptk. 6:417. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) A kötelezett ellen indult csődeljárásban biztosított fizetési haladék a kezes kötelezettségét nem érinti. A kötelezett ellen indult felszámolási vagy csődeljárásban kötött egyezség a kezes kötelezettségét nem érinti, ha a jogosult a kezest az egyezség megkötését megelőzően annak feltételeiről tájékoztatta. A tájékoztatást követően a kezes jogosult a kötelezett tartozásának a teljesítésére; teljesítés esetén a kezes a felszámolási vagy a csődeljárásban a jogosult helyébe lép. A tájékoztatás elmaradása esetén a kezes kötelezettsége lecsökken az egyezségben meghatározott mértékre.”

(7) A Ptk. 6:426. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„6:426. § [A kezes szabadulása a kötelemből]

Ha a jogosult lemond a követelést biztosító valamely jogról vagy egyébként az ő hibájából a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik vagy a behajtása jelentősen megnehezül, a kezes szabadul annyiban, amennyiben a kötelezettel szembeni megtérítési igénye alapján egyébként kielégítést kaphatott volna.”

(8) A Ptk. 6:470. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése, illetve sérelemdíj megfizetése alól, amelyre jogszabály értelmében köteles.”

(9) A Ptk. 6:549. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A bírósági és az ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelősségre a közigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a kárigényt bírósági jogkörben okozott kár esetén a bírósággal, ügyészségi jogkörben okozott kár esetén a Legfőbb Ügyészséggel szemben kell érvényesíteni. Ha az eljárt bíróság nem jogi személy, a kárigényt azzal a bírósággal szemben kell érvényesíteni, amelynek elnöke a nem jogi személy bíróság bírái tekintetében az általános munkáltatói jogkört gyakorolja. A kártérítési keresetnek előfeltétele a rendes jogorvoslat kimerítése.”

(10) A Ptk.

a) 6:194. § (2) bekezdése a „jogcím” szövegrész helyett „jogcím,” szöveggel,

b) 6:395. § (2) bekezdése a „látra szóló betétként” szövegrész helyett „látra szóló betétként vagy letétként” szöveggel,

c) 6:534. § címe az „életviszonyok” szövegrész helyett az „értékviszonyok” szöveggel

lép hatályba.

(11) Nem lép hatályba a Ptk. 6:430. § (4) bekezdése.

189. A Polgári Törvénykönyv Hetedik Könyvéhez kapcsolódó módosítás

189. § A Ptk. 7:43. § (3) bekezdése a „Semmis” szövegrész helyett az „Érvénytelen” szöveggel lép hatályba.

190. A Polgári Törvénykönyv Nyolcadik Könyvéhez kapcsolódó módosítások

190. § (1) A Ptk. 8:1. § (1) bekezdése a következő 7. ponttal kiegészülve lép hatályba:

(E törvény alkalmazásában)

„7. szerződő hatóság: a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti ajánlatkérő, akkor is, ha közbeszerzési eljárás lefolytatására nem köteles.”

(2) A Ptk. 8:1. §-a a következő (6) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(6) A Ptk. épületekre vonatkozó rendelkezéseit más építményekre is megfelelően alkalmazni kell.”

XII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

191. Hatálybalépés

191. § (1) Ez a törvény – a (2)–(9) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2014. január 1-jén lép hatályba, és 2015. december 31-én hatályát veszti.

(2) A 77. § (5) bekezdése 2014. január 2-án lép hatályba.

(3) Az 1–30. §, a 31. § (1) és (3)–(5) bekezdése, a 32–34. §, a 35. § (1) és (3)–(5) bekezdése, a 36. §, a 37. § (1) és (3)–(5) bekezdése, a 38. §, a 39. § (1) és (3)–(5) bekezdése, a 40–59. §, a 60. § (1) bekezdése, a 61. § (1), (2) és (7) bekezdése, 62–66. §, a 67. § (5) bekezdés a)–d) és g) pontja, a 68. § (1)–(3), (10) és (12)–(15) bekezdése, (17) bekezdés 1., 2., 4., 6–8., 10–13., 15., 16., 18–20. és 25. pontja, a 69–76. §, a 77. § (3) és (4) bekezdése, a 78–82. §, 83. § (1) és (3) bekezdése, 84. §, a 85. § (1)–(4), (6)–(10), és (12)–(37) bekezdése, a 86–88. §, a 89. § (3)–(4) bekezdés, 90–99. §, a 100. § (2) és (3), (6), (8), (12)–(17), (24)–(26) bekezdése, (30) bekezdés c)–h) pontja, (32) bekezdés b)–d) pontja, a 101–111. §, a 112. § (1)–(3), (5)–(9), (11)–(31), (34)–(42), (45)–(47), (49), (50), (52) és (53) bekezdése, (54) bekezdés 1–29., valamint 31. és 32. pontja, (55) bekezdése, a 113–115. §, a 116. § (1), (4) és (5) bekezdése, a 117–129. §, a 130. § (1)–(7), (9)–(15), (17)–(21) és (24)–(27) bekezdése, a 131. §, a 132. § (1) és (2) bekezdése, valamint (4) bekezdés b) pontja, a 133–153. §, a 154. § (1)–(14) és (16)–(20) bekezdése, a 155. §, a 156. § (1), (3) és (4) bekezdése, a 157–173. §, a 174. § (1)–(10) és (13)–(24) bekezdése, a 175. §, a 176. § (2) bekezdése, a 177–179. §, a 181. §, a 182. §, a 192. § a)–b) pontja, valamint d)–n) pontja és a 193. § 2014. március 15-én lép hatályba.

(4) A 35. § (2) bekezdése, a 100. § (4), (5), valamint (7) bekezdése 2014. május 1-jén lép hatályba.

(5) A 112. § (4), (10), (32), (44), (48) és (51) bekezdése, (54) bekezdésének 30. pontja 2014. július 1-jén lép hatályba.

(6) A 31. § (2) bekezdése és a 37. § (2) bekezdése 2014. szeptember 1-jén lép hatályba.

(7) A 39. § (2) bekezdése 2014. december 31-én lép hatályba.

(8) A 77. § (1) és (2) bekezdése, a 100. § (9) és (10), (19), (23), (28), valamint (31) bekezdése, a 112. § (33) bekezdése, a 130. § (8) és (16) bekezdése és a 154. § (15) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba.

(9) A 130. § (22) bekezdése 2015. január 2-án lép hatályba.

192. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

192. § E törvény

a)–b)286

c) 67. § (2) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése,

d)–n)287

alapján sarkalatosnak minősül.

193. Az Európai Unió jogának való megfelelés

193. §288

1. melléklet a 2013. évi CCLII. törvényhez

1. A Ctv. 1. számú melléklet I.7. d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[I. Ha a bejegyzési kérelem tartalmára tekintettel kötelező, valamennyi cég bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges okiratok:]

d) a vezető tisztségviselő és a cégvezető nyilatkozata arról, hogy nem áll eltiltás hatálya alatt;”

2. Hatályát veszti a Ctv. 1. számú melléklet II.2. a) pontja.

3. A Ctv. 1. számú melléklet II.2. d) pont da) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép és a d) pont a következő db) alponttal egészül ki:

[II. Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem tartalmára tekintettel kötelező, az egyes cégformák bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges további okiratok:

d) részvénytársaság tőkeváltozásával kapcsolatban]

da) a tőkeleszállításra vonatkozó közlemény közzétételét igazoló lappéldánykivonatok, és az igazgatóságnak arra vonatkozó nyilatkozata, hogy a társaság eleget tett a hitelezők biztosítékadási kötelezettségének,

db) átváltoztatható vagy átváltozó kötvények forgalomba hozatalát követő alaptőke-emelés esetén az igazgatóság nyilatkozata arról, hogy az átváltoztatható kötvények tulajdonosai milyen összegben kérték az átváltoztatást, az átváltozó kötvény esetén arról, hogy a feltétel bekövetkezett, továbbá nyilatkozat az alaptőke-emelés összegéről, valamint részvényfajtánként (részvényosztályonként) az új részvények számáról és névértékéről; ”

4. A Ctv. 1. számú melléklet II.3–5. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[II. Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem tartalmára tekintettel kötelező, az egyes cégformák bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges további okiratok:]

„3. szövetkezet esetén

a) az alakuló közgyűlés, illetve a közgyűlés jegyzőkönyve (kivonat) és a jelenléti ív,

b) a közgyűlési meghívó,

c) a vagyoni hozzájárulással kapcsolatban

ca) pénzforgalmi szolgáltató igazolása a pénzbeli hozzájárulás befizetéséről vagy ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által közokiratba foglalt vezető tisztségviselői nyilatkozat a pénzbeli hozzájárulásnak a szövetkezet rendelkezésére bocsátásáról,

cb) vezető tisztségviselői nyilatkozat a nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásáról;

4. erdőbirtokossági társulat esetén

a) az alakuló közgyűlés, illetve a közgyűlés jegyzőkönyve (kivonata) és a jelenléti ív,

b) a közgyűlési meghívó,

c) a társulat tulajdonában vagy használatában lévő ingatlanok tulajdoni lapjai.

5. vízgazdálkodási társulat esetén

a) az alakuló közgyűlés, illetve a közgyűlés jegyzőkönyve (kivonata) és a jelenléti ív,

b) a közgyűlési meghívó,

c) az érdekeltségi terület helyszínrajza,

d) az alapszabály mellékleteként a társulat tagjainak neve (cégneve) lakhelye (székhelyének) felsorolása;”

5. A Ctv. 1. számú melléklet III. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„III. Átalakulás bejegyzéséhez szükséges további okiratok:

1. a legfőbb szerv határozatai;

2. nyilatkozat arról, hogy a munkavállalói érdekképviseletet az átalakulás elhatározásáról az ügyvezetés tájékoztatta;

3. az átalakulási terv;

4. a vagyonmérleg-tervezetekre és a vagyonleltár-tervezetekre vonatkozó könyvvizsgálói jelentést tartalmazó okirat;

5. az átalakulásra vonatkozó közlemények megjelenését igazoló lappéldányok kivonata;

6. egyesülés esetén az egyesülési terv;

7. szétválás esetén a szétválási terv.”

6. A Ctv. 2. számú melléklet I.9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[I. Ha a bejegyzési kérelem tartalmára tekintettel kötelező, valamennyi cég bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges okiratok:]

„9. a) az elismert vállalatcsoport létrehozására vonatkozó szerződés,

b) az elismert vállalatcsoport létrejöttének, valamint megszűnésének közzétételét igazoló lappéldány kivonat,

c) az uralkodó tag nyilatkozata arról, hogy az arra jogosult hitelezőknek biztosítékot nyújtott, illetve az ellenőrzött tag tulajdonosai kérésére részesedésüket piaci értéken megvásárolja,

d) az elismert vállalatcsoportban részt vevő tagok legfőbb szervének határozatai az elismert vállalatcsoport létrehozásáról, illetve megszüntetéséről;”

7. A Ctv. 2. számú melléklet I.10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a bejegyzési kérelem tartalmára tekintettel kötelező, valamennyi cég bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges iratok:)

„10. nonprofit gazdasági társaság esetén a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételéhez teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozat a Civil tv. szerinti közhasznúsági feltételek teljesítéséről és a közszolgáltatási szerződés;”

8. A Ctv. 2. számú melléklet I.11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a bejegyzési kérelem tartalmára tekintettel kötelező, valamennyi cég bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges iratok:)

„11. a 61/B. § szerinti tagváltozás bejegyzése iránti eljárás során, a 61/B. § (2) bekezdésében foglaltak fennállása esetén a részesedés átruházás napjával mint fordulónappal elkészített, könyvvizsgáló által hitelesített számviteli törvény szerinti közbenső mérleg benyújtásának igazolása;”

9. A Ctv. 2. számú melléklet I. pontja a következő 12. ponttal egészül ki:

(Ha a bejegyzési kérelem tartalmára tekintettel kötelező, valamennyi cég bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges iratok:)

„12. Közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele esetén

a) vezető tisztségviselő nyilatkozata arról, hogy a Civil tv.-ben foglalt követelmények teljesítése a letétbe helyezett beszámolókból megállapítható, és a létesítő okirat tartalmazza a Civil tv.-ben előírt rendelkezéseket,

b) a vezető tisztségviselő nyilatkozata arról, hogy nem esik a Civil tv.-ben meghatározott kizáró ok alá,

c) a korábbi két év beszámolója;”

10. A Ctv. 2. számú melléklet II.1. a) pont ad) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[II. Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem tartalmára tekintettel kötelező, az egyes cégformák bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges további okiratok:

1. korlátolt felelősségű társaság esetén:

a) az üzletrész megszerzéséhez kapcsolódóan]

ad) az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló joggal kapcsolatos nyilatkozatok”

11. A Ctv. 2. számú melléklet II.2. a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[II. Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem tartalmára tekintettel kötelező, az egyes cégformák bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges további okiratok:]

a) részvénytársaság alapításával összefüggésben a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékéről adott könyvvizsgálói (szakértői) vélemény;”

12. A Ctv. 2. számú melléklet II.2. b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[II. Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem tartalmára tekintettel kötelező, az egyes cégformák bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges további okiratok:

b) részvénytársaság tőkeváltozásával kapcsolatban]

ba) új részvényekkel történő alaptőke-emelés esetében annak igazolása, hogy a tőkeemelést megelőzően forgalomba hozott részvények névértéke (kibocsátási értéke) befizetésre került és az érintettnek minősülő részvényfajta, illetve részvényosztály részvényeseinek hozzájárulást igazoló okiratok,”

13. A Ctv. 2. számú melléklet II.2. c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[II. Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem tartalmára tekintettel kötelező, az egyes cégformák bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges további okiratok:]

c) nyilvánosan működő részvénytársaság zártkörűen működővé válása esetében a vezető tisztségviselő nyilatkozata arról, hogy a részvények a tőzsdéről kivezetésre kerültek, illetve tőzsdén már nem kereskednek velük;”

14. A Ctv. 2. számú melléklet II. 2. pontja a következő d) ponttal egészül ki:

[II. Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem tartalmára tekintettel kötelező, az egyes cégformák bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges további okiratok:]

d) zártkörűen működő részvénytársaság nyilvánosan működővé válása esetében

da) a tőzsde igazolása a részvények tőzsdei bevezetéséről, és idegen nyelvű igazolás esetén annak hiteles magyar nyelvű fordítása;

db) a kibocsátás helye szerint illetékes hatóság által jóváhagyott, az értékpapír nyilvános kibocsátásához szükséges tájékoztató és idegen nyelvű tájékoztató és jóváhagyás esetén azok hiteles magyar nyelvű fordítása;

dc) a vezető tisztségviselő nyilatkozata a várható költségekről, és azon kedvezményekről, amelyeket a társaság a működési forma változására tekintettel biztosít;”

15. A Ctv. 2. számú mellékletének III. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„III. Átalakulás bejegyzéséhez szükséges további okiratok:

1. az átalakulást megelőzően még be nem fizetett, illetve nem szolgáltatott vagyoni hozzájárulás teljesítésének igazolása;

2. ha ilyen működik a cégnél, a felügyelőbizottságnak az átalakulással kapcsolatos nyilatkozata;

3. a szükséges tőkepótlás befizetésének, illetve teljesítésének igazolása;

4. ha az egyesülés vállalkozások összefonódását jelenti, a Gazdasági Versenyhivatal engedélye vagy a cég nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy az összefonódás nem engedélyköteles;

5. részvénytársaság esetén, ha az egyesülés vagy a szétválás során egyes okiratok elkészítésére, közzétételére, vagy legfőbb szervi döntésre nincs szükség, az erről szóló legfőbb szervi határozat vagy a társaság nyilatkozata arról, hogy a különös szabály alkalmazásának feltételei fennállnak.”

16. A Ctv. 3. számú melléklet I.5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(I. A cégbejegyzéshez szükséges, a bejegyzési kérelemhez csatolandó okiratok:)

„5. a vezető tisztségviselő és a cégvezető nyilatkozata arról, hogy nem áll eltiltás hatálya alatt.”

17. A Ctv. 3. számú melléklet II.2. a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(II. Ha a bejegyzési kérelem tartalmára tekintettel szükséges, egyéb benyújtandó okiratok:)

a) a vezető tisztségviselőknek, a felügyelőbizottsági tagok, a könyvvizsgálónak a megválasztást elfogadó, az összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozata,”

2. melléklet a 2013. évi CCLII. törvényhez

1. A Tao. törvény 3. számú melléklet A) rész 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. a Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezései szerint előírt saját tőke jegyzett tőke arány, vagy a veszteség fedezetét szolgáló tőkeemelés révén szerzett tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztés;”

2. A Tao. törvény 3. számú melléklet B) rész 13. pontjában az „a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 57. §-ának (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „a szövetkezet alapszabálya” szöveg lép.

3. melléklet a 2013. évi CCLII. törvényhez

Az Mpt. 1. számú melléklet 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. Ptk.: 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről;”

4. melléklet a 2013. évi CCLII. törvényhez

A Tpt. 1. számú mellékletének 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény,”

5. melléklet a 2013. évi CCLII. törvényhez

1. A Bit. 1. számú melléklet A) rész 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. Jogvédelem

A jogvédelmi biztosítás a jogi eljárási költségek viselésére és a biztosítási fedezetből fakadó más szolgáltatások nyújtására vonatkozó kötelezettség díj ellenében történő elvállalása, így különösen

a) a biztosított által elszenvedett kár és a részére járó sérelemdíj peren kívüli egyezséggel vagy polgári, illetve büntetőeljárás során történő megtérülésének biztosítása,

b) a biztosított polgári, büntető-, közigazgatási hatósági vagy egyéb eljárásban, illetve a biztosítottal szemben támasztott kártérítési és sérelemdíj iránti igény esetében való védelme vagy képviselete.”

2. A Bit. 4. számú melléklet 3. pont 3.4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A biztosítási termékekhez olyan terméktervet kell készíteni, amely a következőket tartalmazza:

Kiegészítő adatokat

A kiegészítő adatoknak 3 évre előre becsülve – évenkénti bontásban – a következőket kell tartalmazniuk:)

„3.4. a biztosítási esemény alapján várható kifizetéseket.”

3. A Bit. 9. számú melléklet 5. pontjában a „kárt” szövegrész helyébe a „biztosítási eseményt” szöveg lép.

6. melléklet a 2013. évi CCLII. törvényhez

A Stabtv. Mellékletének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény,”

7. melléklet a 2013. évi CCLII. törvényhez

A Batv. 1. melléklet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény,”

8. melléklet a 2013. évi CCLII. törvényhez

Az Szja tv. 1. számú mellékletének 4.24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

„4.24. a) a szociális szövetkezet tagja által a tagi munkavégzés ellenértékeként élelmiszer, a szociális szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak vagy fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában együttesen legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben megszerzett bevétel azzal, hogy a fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában juttatott bevétel nem haladhatja meg a minimálbér 25 százalékát;

b) a közhasznú jogállású szociális szövetkezet által a közösségi alapból az alapszabályában rögzített közhasznú céljával összhangban a szövetkezeti tag természetes személynek, vagy családtagjának élelmiszer, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben támogatásként vagy segélyként juttatott bevétel,

mindkét esetben azzal, hogy az élelmiszer juttatás vagy a szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak értékének megállapításánál a szövetkezet értékesítési tevékenysége során alkalmazott árat, ennek hiányában a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni;”

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!