nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
541/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet
a létfontosságú vízgazdálkodási rendszerelemek és vízilétesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről
2014-01-01
2016-12-31
1
Jogszabály

541/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet

a létfontosságú vízgazdálkodási rendszerelemek és vízilétesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről

A Kormány a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 14. § a), d) és g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A víz ágazat tekintetében a nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölést vagy a kijelölés visszavonását – az üzemeltetőn kívül – javaslattevő hatóságként az ivóvíz-szolgáltatás, a szennyvízelvezetés és -tisztítás, valamint az árvízvédelmi létesítmény vonatkozásában a területi vízügyi igazgatóság kezdeményezheti.

(2) A nemzeti létfontosságú rendszerelem és az európai létfontosságú rendszerelem kijelölése és a kijelölés visszavonása során a közcélú ivóvíz-szolgáltatást biztosító vízilétesítmény, ideértve a vonatkozó ivóvíz célú kitermelésre szánt felszíni és felszín alatti vizek minőségének ellenőrzését biztosító vízilétesítményt és a vonatkozó ivóvízbázis-védelmet biztosító vízilétesítményt, valamint a szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgáló vízilétesítmény és árvízvédelmi létesítmény tekintetében ágazati kijelölő hatóságként az illetékes vízügyi hatóság jár el.

2. § (1) Ivóvíz-szolgáltatás területén nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani

a) a felszíni vízbázisra telepített víztisztító művet, ha a vízjogi üzemeltetési engedélyben rögzített kapacitása meghaladja a 40 000 m3/d szolgáltatott ivóvízmennyiséget;

b) az ivóvíztároló medencét, ha a névleges tárolókapacitása meghaladja az 50 000 m3 értéket.

(2) Szennyvízelvezetés és -tisztítás területén nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani azt a szennyvíztisztító telepet, amelynek kapacitása meghaladja az egymillió lakosegyenérték szennyezőanyag-terhelést, és amelynek működésképtelenné válása közvetlenül veszélyeztetné az adott térség lakosságának közüzemi ivóvízellátását, a környezetet vagy az emberi egészséget.

(3) Vízkárelhárítás területén nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani

a) az egyes kiemelt jelentőségű vízilétesítmények rendszeres műszaki megfigyeléséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott vízilétesítményt, ha annak

aa) hirtelen tönkremenetele a folyók medrében visszafordíthatatlan változást idézne elő és olyan rendkívüli árhullám kialakulásához vezetne, amely töltésszakadás veszélyével fenyeget,

ab) működésképtelenné válása a térségi vízellátást és ezáltal az adott térség lakosságának ivóvízellátását veszélyeztetné,

ac) üzemszerű működése hiányában a hatásterületére eső NATURA 2000 területek természeti értékei jelentős mértékben károsodnának, vagy

ad) működésképtelensége a hazai vízrendszerek közötti vízátvezetés hiányában a mezőgazdasági vízszolgáltatást veszélyeztetné;

b) az elsőrendű árvízvédelmi vízilétesítményt, ha

ba) legalább 2000 m3/sec éves középvízhozamú folyók mentén olyan öblözetet véd, amelyben a kitört víz lokalizálására nincs lehetőség és a védvonal nincs az előírt méretre kiépítve,

bb) annak hossza és a védett öblözet területének aránya kisebb mint 1:10 km/km2.

3. § A víz ágazat tekintetében nemzeti létfontosságú rendszerelemként a 2. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő létesítmény jelölhető ki.

4. § Vízilétesítmény akkor jelölhető ki európai létfontosságú rendszerelemnek, ha

a) az ivóvíz-szolgáltatást biztosító vízilétesítmény üzemzavar vagy havária esetén Magyarország és legalább egy szomszédos állam közüzemi ivóvízellátását legalább 40 000 m3/d mértékű szolgáltatott ivóvízmennyiség kiesése által, legalább öt naptári napon keresztül folyamatosan, jelentős mértékben befolyásolná,

b) a szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgáló vízilétesítmény üzemzavar vagy havária esetén Magyarország és legalább egy szomszédos állam felszíni, illetve felszín alatti víztesteit a határon átterjedő hatás miatt jelentős mértékben és tartósan elszennyezheti,

c) az árvízvédelmi létesítmény tönkremenetele Magyarországon és legalább egy szomszédos állam területén a folyóvizek és természetes tavak medrében és élővilágában tartós károsodást, vagy az emberi életet veszélyeztető mértékű, különleges jogrend bevezetését igénylő elöntéseket okozna.

5. § A víz ágazat tekintetében a létfontosságú rendszerelem helyszíni ellenőrzését lefolytató szerv az illetékes vízügyi hatóság.

6. §1

7. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2014. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 6. § 2018. július 1-jén lép hatályba.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!