nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
2/2014. (I. 13.) NGM utasítás
az Államháztartási Belső Kontroll Munkacsoport létrehozásáról
2014-01-14
infinity
1

2/2014. (I. 13.) NGM utasítás

az Államháztartási Belső Kontroll Munkacsoport létrehozásáról

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 62. §-a, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 64. § (1) bekezdése, valamint a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 51. § (1) bekezdés e) pontja alapján – figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában és az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában foglaltakra – a következő utasítást adom ki:

1. § Az Államháztartási Belső Kontroll Munkacsoportot (a továbbiakban: ÁBK MCS) az államháztartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) működteti. Az ÁBK MCS az államháztartási belső kontrollrendszer fejlesztési feladatainak áttekintését, összehangolását, harmonizációját, koordinációját támogató, illetve a szükséges további fejlesztések előkészítését végző szakmai egyeztető fórum.

2. § Az ÁBK MCS – témacsoportjain keresztül – az alábbi feladatokat látja el:

a) a miniszter támogatása az államháztartási belső kontrollrendszer működésének áttekintése, továbbá a rendszer szabályozása, koordinációja és harmonizációja terén,

b) a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, a közösségi jogszabályokban meghatározott stratégiák, éves tervek és jelentések véleményezésében való részvétel,

c) a miniszter munkájának segítése az államháztartási belső kontrollrendszer továbbfejlesztésére és működtetésére vonatkozó javaslatok területén, ezen belül:

ca) a belső ellenőrzésre vonatkozó jogszabály tervezetek, módszertani útmutatók, hazai belső ellenőrzési standardok tervezetének véleményezése,

cb) a belső ellenőrzésre vonatkozó jogszabályok, módszertani útmutatók, hazai és nemzetközi belső ellenőrzési standardok alkalmazásának és végrehajtásának figyelemmel kísérése,

cc) a belső kontrollokra vonatkozó jogszabály tervezetek, módszertani útmutatók, hazai standardok tervezetének véleményezése,

cd) a belső kontrollokra vonatkozó jogszabályok, módszertani útmutatók, az államháztartási belső kontroll standardok alkalmazásának és végrehajtásának figyelemmel kísérése,

ce) az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Unió Kohéziós Alapja, továbbá egyéb uniós és nemzetközi támogatások felhasználásának ellenőrzési feladataival összefüggő feladatok koordinálásának támogatása és folyamatos figyelemmel kísérése,

cf) a belső ellenőrök funkcionális függetlenségének értékelése és támogatása, a Belső Ellenőrzési Témacsoport Etikai Bizottsága által megtárgyalt egyedi ügyekben véleményt alkot, és javaslatot tesz a belső ellenőrökre vonatkozó etikai és összeférhetetlenségi szabályok megsértésével kapcsolatos kérdésekben,

cg) az államháztartási belső kontrollrendszer, ezen belül a belső ellenőrzés továbbfejlesztésének elősegítése az önkormányzati alrendszer specialitásainak megfelelően,

d) a kormányzati ellenőrzések tervezésének és végrehajtásának koordinálása, összehangolása,

e) az önkormányzati alrendszer specialitásainak megfelelő dokumentumok kidolgozása,

f) állásfoglalás kialakítása a miniszter, továbbá a költségvetési szervek képviselői által feltett egyedi kérdésekben,

g) a Kormány számára benyújtásra kerülő államháztartási belső kontrollrendszer éves helyzetéről és működéséről szóló jelentés előzetes megtárgyalása.

3. § Az ÁBK MCS elnöke a miniszter. A miniszter az ÁBK MCS elnöki feladatait a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkárára delegálja.

4. § Az ÁBK MCS elnökének feladatai:

a) a témacsoportok elnökeinek felkérése,

b) az ügyrend jóváhagyása,

c) a témacsoportok tevékenységének koordinálása,

d) döntés a témacsoportok éves munkatervének és éves beszámolóinak jóváhagyásáról,

e) a jogszabályokban meghatározott feladatok ellátásáról, a határidők betartásáról történő gondoskodás.

5. § Az ÁBK MCS feladatait az alábbi témacsoportokon keresztül látja el:

a) Belső Ellenőrzési Témacsoport,

b) Belső Kontroll Témacsoport,

c) EU Támogatások Témacsoport,

d) Kormányzati Ellenőrzési Témacsoport,

e) Önkormányzati Témacsoport.

6. § A témacsoportot elnök vezeti. A témacsoport elnöki és titkársági feladatainak ellátása az ÁBK MCS elnökének írásbeli felkérése alapján történik.

7. § A témacsoport elnökének feladata, jogosultságai és kötelezettségei:

a) a témacsoport éves tevékenységéről szóló beszámoló és a következő évre vonatkozó éves munkaterv készítése, majd beterjesztése az ÁBK MCS elnökének jóváhagyásra,

b) az ülések napirendjének összeállítása,

c) az ülések összehívása,

d) az ülések napirendjére tűzött vagy írásban véleményezésre küldendő dokumentumok megküldésének mérlegelése,

e) az ülések megnyitása, vezetése és berekesztése,

f) az ülés határozatképességének megállapítása,

g) valamely tag javaslatára az ülések napirendjének módosítása,

h) döntéshozatal indítványozása,

i) véleményezési eljárás kezdeményezése,

j) mint a témacsoport tagja szavazati joggal rendelkezik,

k) a szavazatszámlálás elvégzése,

l) az ülésre tagsági jogosultsággal nem rendelkező személy (meghívott) meghívása,

m) döntési jog arról, hogy a témacsoport kizárólag elektronikus úton döntsön vagy mondjon véleményt az elé terjesztett javaslatról,

n) egyes kérdések, ügykörök előkészítése, tanulmányozása érdekében eseti témacsoportok felállítása,

o) az ülésről készült emlékeztető jóváhagyása,

p) az egyes témacsoportok elnökei jogosultak egyeztetést kezdeményezni az ÁBK MCS elnökénél bármely lényeges kérdésben, amelyen részt vesz az ÁBK MCS elnöke, valamint az öt témacsoport elnöke,

q) jogosult tájékoztatást, valamint dokumentumokat bekérni a témacsoport tagjaitól,

r) a Belső Ellenőrzési Témacsoport elnöke a belső ellenőr funkcionális függetlensége sérelme esetén összehívhatja az Etikai Bizottságot.

8. § A témacsoport tagjának jogosultságai:

a) véleményezési és szavazati joggal rendelkezik,

b) új napirendi pont felvételét kezdeményezheti,

c) soron kívüli ülés megtartását kezdeményezheti a témacsoport elnökénél,

d) az ülésre tagsági jogosultsággal nem rendelkező személyek (meghívott) meghívását kezdeményezheti a témacsoport elnökénél,

e) állásfoglalás meghozatalát kezdeményezheti,

f) kezdeményezheti vélemény, megjegyzés emlékeztetőben való rögzítését,

g) az ülésről készített emlékeztetőre észrevételt tehet, amennyiben részt vett az ülésen.

9. § A témacsoport állandó meghívottjának jogosultságai:

a) tanácskozási joggal rendelkezik,

b) javaslatokat, észrevételeket fogalmazhat meg,

c) jogosult megkapni az ülés dokumentumainak (napirend, emlékeztető stb.) személyét érintő részét, amelyekre észrevételt tehet.

10. § Az ÁBK MCS és – a Kormányzati Ellenőrzési Témacsoport kivételével – a témacsoportok titkársági feladatait a Nemzetgazdasági Minisztérium látja el. A Kormányzati Ellenőrzési Témacsoport titkársági feladatait a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal látja el.

11. § A témacsoportok tagsága, valamint az ülésekre és az eljárásrendjére vonatkozó közös szabályok az ÁBK MCS ügyrendjében kerülnek meghatározásra.

12. § A témacsoportok tagjai és tisztségviselői tevékenységükért külön díjazásban nem részesülnek.

13. § A témacsoportok munkájukat – az elnök eseti döntéseinek kivételével – üléseken végzik, a témacsoportok ülései nem nyilvánosak.

14. § A témacsoportok üléseiről emlékeztető készül, amelyben a témacsoportok tagjainak javaslatait, véleményeit minden esetben a többségi és kisebbségi vélemények azonos súlyú és részletességű bemutatásával kell rögzíteni.

15. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!