nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet
a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról
2017-01-01
infinity
6
Jogszabály

83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet

a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról

A Kormány

a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés w) pontjában,

a 4. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés x) pontjában

kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

1. fakadó vizes területek: az árvízvédelmi töltés mentett oldalán lévő, olyan mélyfekvésű területek, amelyeken az árvízi víznyomás hatására szivárgó víz jut a felszínre és különböző nagyságú és időtartamú vízborítást okoz;

2. fenntartó: a vizek és közcélú vízilétesítmények tulajdonjogából eredő, illetve az ezzel járó vagyonkezelői jogok és kötelezettségek gyakorlását teljesítő, továbbá a fenntartási szakfeladatokat – mint közfeladatokat – jogszabály rendelkezése folytán, illetve egyéb jogviszony alapján ellátó személy vagy szervezet;

3. folyószakasz mederkezelője: a területi vízügyi igazgatási szerv;

4. holtág: a folyók szabályozása vagy a természetes medervándorlás következtében keletkezett olyan meder vagy mederszakasz, amely a természetes vízszállításban nem vesz részt;

5. hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az árvédelmi fővédvonal közötti terület;

6. középső sáv: a folyók hullámterében a védő erdősáv és a parti sáv közötti terület;

7. levezető sávok: a nagyvízi meder azon részei, amelyek az árvíz és a jég elvezetésében részt vesznek, ezek:

a) elsődleges levezető sáv: a nagyvízi meder azon része, ahol az árvízi vízhozamok és a jég a legkedvezőbb áramlási viszonyok mellett vonulnak le,

b) másodlagos levezető sáv: jelentősen részt vesz az árvizek levezetésében,

c) átmeneti levezető sáv: az árvizek által időszakosan elöntött területrész,

d) áramlási holttér: területrész, ahol nincs áramlás, de mint tározó térfogat szerepe van az árvizek levonulásában;

8. mértékadó árvízszint: az árvízvédelmi művek, valamint a folyók medrét, a hullámteret és a nyílt árteret keresztező építmények tervezésénél és megvalósításánál figyelembe veendő, a vízgazdálkodásért felelős miniszter által megállapított árvízszint;

9.1 nagyvízi mederkezelési terv: az 1. melléklet szerinti tervdokumentáció alapján készülő miniszteri rendelet, amely tartalmazza a nagyvízi meder kezelésének módját és feltételeit rögzítő, a folyó teljes hosszára vonatkozó célállapot elérése, illetve fenntartása érdekében szükséges előírásokat és intézkedéseket, helyszínrajzokat és térképi mellékleteket, továbbá meghatározza a levezető sávokat és az ingatlanok egyes sávok által való tényleges érintettségét;

9a.2 nagyvízi mederkezelési tervdokumentáció: a nagyvízi mederkezelési terv alapjául szolgáló, az 1. melléklet szerint elkészítendő dokumentáció;

10. nyári gát: a hullámtéren épült vízilétesítmény, a fővédvonalnál alacsonyabb töltés, amely a mértékadó árvízszintnél alacsonyabb és ezért gyakoribb árvíz ellen véd;

11. parti sáv: a vizek partvonala, valamint a közcélú vízilétesítmények mentén húzódó és e rendelet szerint meghatározott szélességű területsáv, amely az azokkal kapcsolatos szakfeladatok ellátását szolgálja;

12. partvonal: a meder és a part találkozási vonala;

13. tereptárgy: a terepből kiemelkedő mesterséges létesítmény (különösen az építmény, a kereszttöltés, a tuskódepónia, a hullámtéren a bányaművelés során keletkezett meddőhányó);

14. védő erdősáv: az elsőrendű árvízvédelmi töltés hullámtéri védősávja mellett húzódó, a töltés hullámverés és jég elleni védelmét szolgáló területsáv;

15. védősáv: az elsőrendű árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, 10-10 méter szélességű területsáv;

16. vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő vagy vízzel telített talajú területek, így különösen:

a) az olyan terepmélyedések, síkvidéki erek, semlyékek, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak,

b) a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített,

c) a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző,

d) a folyók elhagyott ősmedrei, a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, amelyek eredete a folyó egykori medrére vezethető vissza.

2. A parti sávra vonatkozó rendelkezések

2. § (1) A vizek és a közcélú vízilétesítmények kezelésére jogosult és köteles személyek a vizek és közcélú vízilétesítmények mentén az azokkal kapcsolatos vízgazdálkodási szakfeladataik ellátására, a meder megközelítésére az e rendeletben meghatározott szélességig terjedő parti sávot használhatnak.

(2) E § alkalmazásában szakfeladatok: mérések, vizsgálatok, szemlék, ellenőrzések, továbbá fenntartási és helyreállítási munkák esetenkénti vagy rendszeres ellátása.

(3) A parti sáv szélessége:

a) a Duna, a Tisza, a Dráva, a Körösök és a Bodrog mindkét partján a partvonaltól számított 10 méterig,

b) az a) pontban nem említett egyéb kizárólagos állami tulajdonú vízfolyások, tavak, tározók és holtágak mentén a partvonaltól számított 6 méterig,

c) az a) és b) pontba nem tartozó vizek és közcélú vízilétesítmények partvonalától számított 3 méterig

terjed.

(4) A tulajdonos vagy a fenntartó kérelmére a vízügyi hatóság a (3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott szélességtől eltérő, de legfeljebb 10 méter szélességű parti sávot is megállapíthat, ha azt a szakfeladatok ellátása feltétlenül indokolja.

(5) Az árvízvédelmi művek, belvízvédelmi és egyéb csatornák, továbbá a tározók vízjogi üzemeltetési engedélyének részét képező üzemeltetési szabályzatnak azokat a rendelkezéseit, amelyek a parti sáv méretének meghatározását tartalmazzák, a vízügyi hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény nyilvános közzétételre vonatkozó szabályai alkalmazásával közzéteszi.

(6) A parti sávot is magába foglaló parti ingatlan a szakfeladatok közérdekű ellátására figyelemmel használható, hasznosítható.

3. § (1)3 Azokon a vízfolyásszakaszokon, amelyekre a nagyvízi mederkezelési terv hatálya kiterjed, a parti sávba tartozó területek használatát és az építmények elhelyezését a nagyvízi mederkezelési terv adott mederszakaszra vonatkozó rendelkezései határozzák meg.

(2) Az (1) bekezdésbe nem tartozó egyéb vízfolyás, tó, tározó és holtág esetében parti sávban

a) külterületen gyepgazdálkodás, valamint a termőföld művelési ágának megfelelő, a parti sáv rendeltetését és megfelelő használatát, szükség szerinti igénybevételét nem akadályozó, a meder állapotát nem veszélyeztető tevékenység folytatható,

b) csak a meder használatával és fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomás, a meder használatával összefüggő vízilétesítmény, kikötői, rév-, kompátkelőhelyi vagy vízirendészeti építmény helyezhető el.

4. § (1) A parti sáv jogellenes használata, hasznosítása, különösen a meder és a part állagát, illetve a mederfenntartási munkák elvégzését jogellenesen akadályozó tevékenység vagy állapot esetén az ingatlan használója köteles a jogellenes állapotot megszüntetni és a jogszabálynak megfelelő állapotot helyreállítani, amelyre a fenntartó határidő tűzésével az ingatlan használóját felszólíthatja.

(2) Ha az ingatlan használója a fenntartó felszólításának – az arra megállapított megfelelő időtartamon belül – nem tesz eleget, a fenntartó az illetékes vízügyi hatóság megkeresésével kezdeményezi a vízgazdálkodási szempontból káros állapot megszüntetésére irányuló hatósági eljárás megindítását.

3. A folyók nagyvízi medrének használata és hasznosítása

5. § (1) A nagyvízi mederben a termőföld más célú hasznosításának megvalósítására, a művelési ág megváltoztatására, valamint építménynek a nagyvízi mederben történő elhelyezésére vonatkozó hozzájárulás megadása előtt a folyószakasz mederkezelőjének vizsgálnia kell a kérelemben foglaltaknak az árvíz és a jég levonulására gyakorolt hatását.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot követően a nagyvízi mederben a termőföld más célú hasznosításához, a művelési ág megváltoztatásához a mederkezelő nem járulhat hozzá, ha az az árvíz és jég levonulását akadályozza vagy kedvezőtlenül befolyásolja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot követően az építmény nagyvízi mederben történő elhelyezéséhez a folyószakasz mederkezelője akkor járulhat hozzá, ha

a)4 a nagyvízi mederkezelési terv hatálya az igénybe vett területre kiterjed, és annak figyelembevételével az építmény megvalósítható, és

b) az építmény kialakításánál és magassági elhelyezésénél a mértékadó árvízszint és az eddig előfordult legmagasabb árvízszint közül a magasabb kerül alkalmazásra, további 1 méteres biztonsági mérték érvényesítésével.

(4)5 Amennyiben az adott folyószakaszra nem terjed ki a nagyvízi mederkezelési terv hatálya, az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot követően a folyószakasz mederkezelője akkor járulhat hozzá az építmény elhelyezéshez, ha a kérelem

a) a folyómeder használatával és a vízfolyás fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomás, a nagyvízi meder használatával összefüggő vízilétesítmény, valamint kikötői, rév-, kompátkelőhelyi vagy vízirendészeti építmény elhelyezésére irányul;

b) közcélú nyomvonalas építmény vagy vízilétesítmény elhelyezésére irányul, és az építmény, vízilétesítmény az árvízlevezetési viszonyokat nem befolyásolja kedvezőtlenül; vagy

c) a nagyvízi mederben fekvő települési belterületen történő építmény-elhelyezésre irányul, és a megvalósítandó építmény árvíz elleni védelmének biztosítását ideiglenes védmű kiépítésével a települési önkormányzat – a fővárosban Budapest Főváros Önkormányzata – vállalja.

(5)6 A (2)–(4) bekezdés szerinti hozzájárulás az ingatlanon esetleg fennálló, nem megfelelő használatból származó lefolyási akadályok megszüntetése után adható meg. A hozzájárulás feltétele továbbá, hogy az ingatlantulajdonos a 2. melléklet szerinti nyilatkozatot tegyen arról, hogy az építménynek a nagyvízi mederben való elhelyezésével összefüggésben keletkezett károk tekintetében kártalanítási igényt nem érvényesít. A hozzájárulás az építési és a fennmaradási engedélyezési, valamint a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásban résztvevő vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalása megadásának feltétele. Az építésügyi hatósági engedély (ideértve a sajátos építményfajta szerinti építésügyi hatósági engedélyt is) tájékoztató részében az építésügyi hatóság felhívja az építtető figyelmét a kártalanítási igény érvényesítésének kizárására.

(6) A nagyvízi meder területe újonnan beépítésre szánt területbe nem sorolható, továbbá a nagyvízi mederben lévő üdülőterület lakó-, vegyes vagy gazdasági területfelhasználási egységbe nem sorolható át.

6. § (1) A nagyvízi meder természeti területként kezelendő oly módon, hogy az árvíz és a jég levezetésének elsődlegessége biztosított legyen.

(2) A nagyvízi meder levezető sávjaiban az építményekre vonatkozóan a 3. mellékletben részletezett, az árvízvédelmi szempontok elsődlegességét biztosító követelmények érvényesülnek.

(3) Az elsődleges levezető sávban a termőföld művelése és hasznosítása a nagyvízi mederkezelési tervek szerinti egyedi előírások alapján történhet.

(4) A másodlagos levezető sávban gyep- és legelőgazdálkodás folytatható, valamint a hasznosítás szántó, vízoldali védősávot kísérő hullámtörő védelmi erdő, ligeterdő, gyér és alacsony növényzet, lehetőleg legeltetett, kiritkított erdő műveléssel engedélyezhető.

(5) Az átmeneti levezető sávban a (4) bekezdésben foglaltak mellett – a lefolyási akadályozás minimalizálásával, az aljnövényzet rendszeres eltávolításával – erdő telepíthető.

(6) A másodlagos levezető sávban és az átmeneti levezető sávban erdőgazdálkodási tevékenység keretében – ideértve a természetvédelmi rendeltetésű erdőben folytatott erdőgazdálkodást is – az erdőtelepítés, erdőfelújítás során az árvíz lefolyási irányának megfelelő, tág hálózatú faállományt kell létesíteni, valamint az erdőt úgy kell létesíteni és fenntartani, hogy a lombosodás és az aljnövényzet az árvíz levezetését ne akadályozza.

7. § (1) A nagyvízi meder használatának korlátozásáért, valamint a vizek, jég, uszadék és hordalék által ott okozott kárért az állam és önkormányzat részéről kártalanítás nem jár.

(2) A nagyvízi mederben fekvő földrészlet használatára vonatkozóan, a földrészlet tulajdonosa köteles tájékoztatni a használót arról a tényről, hogy a földrészlet nagyvízi mederben fekszik. A tájékoztatás elmaradásából keletkező kárért a tulajdonos felelős.

8. § A nagyvízi mederben való elhelyezkedés tényéről a vízügyi hatóság a vízügyi igazgatási szerv kezdeményezése alapján határoz.

9. § (1) A vízjogi engedély alapján létesített és üzemeltetett nyári gátaknak közérdekből a nagyvízi meder vízszállító képességének növelése érdekében történő megszüntetése vagy védőképességének mérséklése miatti kártalanítás esetén a nyári gát által védett terület értékcsökkenésének meghatározásánál figyelembe kell venni a nyári gát megszüntetése vagy védőképességének csökkenése miatt bekövetkezett árvízi elöntések gyakoriságának növekedését az elmúlt 50 év adatainak alapulvételével.

(2) A nyári gát megszüntetésének vagy védőképessége mérséklésének szükségességét, valamint a kártalanítás mértékét a vízügyi hatóság állapítja meg a védekezésért felelős kérelme alapján. A kártalanítás mértékének megállapítását az érintett földrészlet tulajdonosa is kérheti. A kártalanítás mint egyszeri térítés egy összegben, a jogosult nevére és címére vagy az általa megnevezett pénzforgalmi szolgáltató számlaszámára történő kifizetéséről a határozat jogerőre emelkedését követő 2 hónapon belül a védekezésért felelős gondoskodik.

(3) A vízügyi hatóság az eljárásba a kártalanítás mértékének meghatározásához az igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő szakértőt von be.

10. § (1) A védekezésért felelős a saját költségére gondoskodik

a) a vízügyi hatóság kötelezést tartalmazó határozata alapján a hatályos vízjogi engedéllyel nem rendelkező nyári gát megszüntetéséről, valamint a nem a vízjogi üzemeltetési engedélynek megfelelően üzemeltetett nyári gát megfelelő állapotának helyreállításáról,

b) más építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság kötelezést tartalmazó határozata alapján az egyéb, lefolyást akadályozó és engedéllyel nem rendelkező vagy ettől eltérően megépített tereptárgy elbontásáról.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárást az eljáró hatóságnál a védekezésért felelős kezdeményezi a nagyvízi meder vízszállító képességének biztosítása érdekében. Az érintett ingatlan tulajdonosa a munkálatok elvégzését tűrni köteles.

(3) Az eljáró hatóság az (1) bekezdés szerinti határozat tájékoztató részében felhívja a tulajdonos figyelmét a kötelezéssel összefüggő kártalanítási igény érvényesítésének kizárására, továbbá arra, hogy az érintett terület vonatkozásában értékcsökkenés nem állapítható meg.

11. § (1) Az árvízvédelmi töltés hullámverés és jég elleni védelmére a vízügyi hatóság a védőerdő telepítését elrendelő hatósági határozatában

a) a Duna mentén 60 méter,

b) a Tisza mentén 80 méter,

c) az a) és b) pontba nem tartozó folyók mentén 30 méter

szélességű védő erdősáv telepítését írhatja elő, amelynek költségeit a központi költségvetés viseli.

(2) A védő erdősáv szélességét a helyi körülmények – különösen az uralkodó szélirány, a vízmélység, a vízfelület nagysága, a termőhely szerint telepíthető fafajok, a hullámtér hasznosításának módja és az árvízvédelmi töltés kiépítettsége – együttes mérlegelésével, a jogszabályok védőerdőkre vonatkozó előírásaival összhangban, a védekezésért felelős véleményének kikérését követően, az erdészeti hatóság szakhatósági állásfoglalása figyelembevételével a vízügyi hatóság az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő szélességben is meghatározhatja.

(3) A védő erdősáv területének megfelelő rendezésével vagy vízelvezető csatornák létesítésével gondoskodni kell arról, hogy a védő erdősáv területén az árvíz után a védmű állékonyságát veszélyeztető pangó vizek ne maradjanak.

12. § (1) A nagyvízi meder jogellenes használata, hasznosítása esetén a védekezésért felelős kezdeményezi a vízügyi hatóságnál a jogszerű állapot helyreállítására irányuló eljárás megindítását. Jogellenes használatnak, hasznosításnak minősül különösen, ha a vízszállító képesség a használati korlátozások be nem tartása, illetve a vízszállító képesség figyelembevételével meghatározott művelési módtól eltérő használat miatt csökken.

(2) A vízügyi hatóság az (1) bekezdésben meghatározottak alapján kötelezi az ingatlan tulajdonosát, illetve egyéb jogcímen használóját a jogszabályoknak megfelelő állapot helyreállítására és folyamatos fenntartására, vagy megkeresi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot a szükséges intézkedések megtétele érdekében.

(3) Ha az érintett a (2) bekezdésben meghatározott hatóság határozatában foglalt kötelezésnek az ott előírt határidőn belül nem tesz eleget, a szükséges munkálatok elvégzéséről a hatóság a védekezésért felelős bevonásával gondoskodik. Az így elvégzett munkák költségeit az érintett köteles viselni.

4. A folyók nagyvízi medrére vonatkozó kezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályok

13. § (1) A nagyvízi mederkezelési terv elkészítésének módszertani megalapozása az Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OVF) feladata, ideértve a hidrológiai és hidraulikai számítási módszerek meghatározását is.

(2)7 A nagyvízi mederkezelési tervet megalapozó tervdokumentációt (a továbbiakban: tervdokumentáció) a szabályozni kívánt vízfolyás kezelését végző vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: készítő) készíti vagy készítteti el. A több vízügyi igazgatóság működési területét érintő vízfolyás vagy állóvíz esetén a tervdokumentáció elkészítését az OVF koordinálja.

(3)8 A készítő a tervdokumentációra vonatkozóan beszerzi a tervezési területtel érintett

a)9 központi államigazgatási szervek területi szervei – így különösen a területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságok, a működési területük szerint érintett nemzeti park igazgatóságok –, a Honvédelmi Minisztérium,

b) a települési önkormányzatok, valamint

c) az agrárkamarák, továbbá ipari és kereskedelmi kamarák

véleményét.

(4)10 A tervdokumentációval kapcsolatban a környezet- és természetvédelmi célra, a zöldturizmus, valamint a vízisportok képviseletére alakult civil és érdekképviseleti szervezetek, továbbá az erdőgazdálkodási szakmai civil szervezetek és az érintett ingatlantulajdonosok, földhasználók is jogosultak véleményt nyilvánítani.

(5)11 A készítő írásban megkeresi a (3) bekezdés szerinti érintett szerveket és megküldi részükre a tervdokumentációt. A készítő köteles a tervdokumentációt saját elektronikus honlapján is közzétenni a (4) bekezdés szerinti szervezetek és személyek által történő véleményezés biztosítása érdekében. Az elektronikus honlapon közzétett tervdokumentáció nem lehet alkalmas térinformatikai koordináták kinyerésére.

(6)12 A tervezési területtel érintett önkormányzat a hirdetőtábláján a készítő általi megkereséstől számított 5 napon belül hirdetményt tesz közzé arról, hogy a tervdokumentációk megtekinthetők a hirdetmény közzétételét követő 30 napon belül az önkormányzatnál és a készítő elektronikus honlapján.

(7)13 A tervdokumentációra a kézbesítéstől, illetve a (6) bekezdés szerinti hirdetmény közzétételétől számított 30 napon belül a készítőnél lehet véleményt nyilvánítani.

(8)14 A (3) bekezdésben meghatározott szervek véleményét a tervdokumentáció véglegesítése során figyelembe kell venni, kivéve, ha az abban foglaltak az árvízlevezetési célok megvalósításával ellentétesek. Véleményeltérés esetén meg kell kísérelni a véleménykülönbség egyeztetés útján történő megszüntetését.

(9)15 A készítő a tervdokumentációt az OVF-hez terjeszti fel. A felterjesztésben rögzíteni kell a (3)–(7) bekezdés szerinti egyeztetések tényét, valamint az egyeztetés ellenére fennmaradt véleményeltérést.

(10)16 Ha a véleménykülönbségek a (8) bekezdés szerint nem oldhatók fel, az OVF a tervdokumentációt véleményező területi államigazgatási szerv központi szerve és az érintett települési önkormányzat bevonásával egyeztető fórumot hív össze. Az egyeztető fórum 30 napon belül tesz javaslatot a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszterhez felterjesztendő tervdokumentációval kapcsolatban.

(11)17

(12)18 A készítő a tervdokumentáció kidolgozásában való közreműködésre kizárólag olyan személyt vagy szervezetet bízhat meg, aki, vagy amelynek tagjai vagy munkavállalói között található olyan személy, aki a vízgazdálkodási építmények tervezési szakterület területi vízgazdálkodás tervezési részszakterületen tervezői jogosultsággal rendelkezik.

14. § (1)19 A tervdokumentációt a 4. melléklet szerinti vízfolyásokra, illetve folyószakaszokra kell elkészíteni.

(2)20 Ha a 4. mellékletben felsorolt vízfolyás mellékvízfolyásának mederhasználata jelentősen befolyásolja a tervdokumentációval érintett vízfolyás morfológiai, hidrológiai vagy hidraulikai viszonyait, illetve ezek változását, akkor a tervdokumentációnak ki kell terjednie a mellékvízfolyás mederkezelésére is.

15. §21 (1) A tervdokumentációban foglaltakhoz kapcsolódó tevékenységek:

a) a tervdokumentáció elkészítéséhez szükséges térinformatikai adatállomány beszerzése,

b) a nagyvízi mederben való elhelyezkedés tényének vízügyi hatóság általi megállapítása fellebbezésre tekintet nélkül, valamint

c) a nagyvízi mederben található ingatlanok tekintetében a vízügyi hatóság részéről a nagyvízi meder jogi jelleg ingatlan-nyilvántartási feljegyzésének a közléstől számított 30 napon belüli kezdeményezése.

(2) A nagyvízi mederben való elhelyezkedés tényének megállapítása során a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb által kijelölt területből figyelmen kívül hagyható:

a) az önállóan védekező települések árvíz-védekezési tervében szereplő ideiglenes védmű által védett terület, feltéve, hogy a védmű létesítéséhez a működési terület szerinti vízügyi igazgatási szerv szakmai állásfoglalásban kifejezetten hozzájárult, valamint

b) a működési területével érintett vízügyi igazgatási szerv árvízvédelmi tervében szereplő, ideiglenes védmű által mentesített terület.

16. § (1)22 A tervdokumentáció elkészítéséhez az állami térképi adatbázisok – különösen az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis, a távérzékelési adatbázis – a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervvel kötött adatfelhasználási megállapodás alapján használhatók fel. Ha az adott nagyvízi mederterületre a digitális terepmodellhez nem áll rendelkezésre kellő állami adat, úgy a szükséges adatok a készítő által pótolhatóak.

(2) A készítő, valamint a nemzeti park igazgatóság kötelesek a nagyvízi mederkezelési terv és az országos jelentőségű védett természeti területek, valamint a Natura 2000 területek térinformatikai adatállományát egymásnak térítésmentesen rendelkezésre bocsátani.

(3)23 A tervdokumentáció elkészítéséhez a Vízgazdálkodási Információs Rendszer adatait, a mértékadó árvízszint tekintetében pedig a folyók mértékadó árvízszintjeiről szóló miniszteri rendelet szerinti adatokat kell figyelembe venni.

(4) A nagyvízi mederkezelési tervdokumentációt az illetékes vízügyi hatóságnál és a vízügyi igazgatóságnál – a betekintés biztosítása mellett – kell elhelyezni.

17. § (1)24 Az árvízlevezető képesség biztosítása során figyelembe kell venni az árvízvédelmi biztonságot veszélyeztető, de közérdekből nem megszüntethető területhasználatot. Ha a közérdekből nem megszüntethető területhasználat az árvízlevezető képességet jelentősen befolyásolja, akkor ennek ellensúlyozásáról a tervdokumentáció készítése során más beavatkozással gondoskodni kell.

(2) A nagyvízi mederkezelési tervet a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek, az árvízi kockázatkezelési tervek, a védett természeti területre elkészített természetvédelmi kezelési tervek, a Natura 2000 területekre elkészített fenntartási tervek, valamint az erdőkre elkészített körzeti erdőtervek ismeretében, azokkal összhangban kell elkészíteni, az árvízvédelmi biztonsági követelmények elsődlegességének biztosítása mellett.

(3) A nagyvízi mederkezelési tervet hatévenként felül kell vizsgálni. Ha az érintett mederszakaszon – váratlan természeti esemény következtében, vagy a mederkezelő által előre nem tervezett beavatkozás hatására – a meder árvízlevezető képességében vagy a hidrológiai viszonyokban jelentős változás következik be, a mederkezelési tervet soron kívül, de legkésőbb a változás bekövetkezésétől számított egy éven belül felül kell vizsgálni. Ha a felülvizsgálat eredményeként a nagyvízi mederkezelési terv módosítása szükséges, a módosítás előkészítése során a 13–16. §-t megfelelően alkalmazni kell.

(4) A nagyvízi mederkezelési tervben meghatározott lefolyási sávoktól, illetve a lefolyási sávokra meghatározott szabályoktól való egyedi eltérést az érdekelt kezdeményezheti, amelyet az 1. melléklet szerinti tartalommal és a 13–16. § megfelelő alkalmazásával kell elkészíteni, és a folyószakasz mederkezelőjének benyújtani.

(5) A nagyvízi mederkezelési tervet, annak módosítását és felülvizsgálatát a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 9–11. §-ában előírtak figyelembevételével kell elkészíteni, és összhangba kell hozni a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról szóló 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 8–10. §-ában, valamint 12. §-ában foglalt előírásokkal.

18. § A nagyvízi mederkezelési tervekben szereplő beavatkozások és előírások végrehajtását a vízügyi igazgatási szerv ellenőrzi. Az ellenőrzés során megteheti mindazokat az intézkedéseket, amelyekre ellenőrzési jogkörében jogszabály feljogosítja, továbbá jogsértés megállapítása esetén kezdeményezheti az illetékes hatóságnál a területhasználat nagyvízi mederkezelési terv szerinti helyreállítását, megváltoztatását.

5. A fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett, valamint a vízjárta területekre vonatkozó rendelkezések

19. § (1) Az árvízvédelmi töltések mentesített oldalán lévő, az árvízi víznyomás miatt felszínre törő fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett területen mezőgazdasági használat, hasznosítás csak a tulajdonos vagy a használó saját felelősségére történhet. A terület adottságaiból eredő esetleges károkért kártalanítás nem jár.

(2) A fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett területeket a településszerkezeti tervben, illetve a helyi építési szabályzatban a vízügyi hatóság, illetve a vízügyi igazgatási szerv javaslata alapján kell feltüntetni.

(3) A fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett területekre vonatkozó korlátozásokat, tilalmakat a helyi építési szabályzatban kell megállapítani az arra illetékes vízügyi, valamint környezetvédelmi és természetvédelmi szervek és az árvízvédelmi töltés fenntartójának véleménye alapján.

20. § A vízjárta területekre a 19. § (1) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az ilyen területeket a településszerkezeti tervekben és a helyi építési szabályzatban – a terület felhasználását veszélyeztető körülményekkel együtt – fel kell tüntetni.

6. Záró rendelkezések

21. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

22. § (1) Az építmények, illetve a növényzet eltávolításáért e rendelet hatálybalépését megelőző építési tevékenység, illetve telepítés esetén az ingatlan tulajdonosát csak akkor illeti meg kártalanítás, ha a parti sávot vagy nagyvízi medret magában foglaló terület beépítése, betelepítése a beépítés, betelepítés időpontjában nem volt jogellenes.

(2) A nagyvízi mederben fekvő honvédelmi rendeltetésű területek honvédelmi érdekű használatát biztosítani kell.

23. § E rendeletben megállapított rendelkezéseket a folyamatban lévő, építési és létesítési tevékenység engedélyezésére irányuló hatósági eljárásokban is alkalmazni kell.

24. §25 E rendeletnek az egyes vízgazdálkodási és vízvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 100/2016. (V. 13.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr. 1.) megállapított 1. § 9. és 9a. pontját, 3. § (1) bekezdését, 5. § (3) bekezdés a) pontját, (4) és (5) bekezdését, 13. § (2)–(12) bekezdését, 14. és 15. §-át, 16. § (1) és (3) bekezdését, valamint 17. § (1) bekezdését a Mód. Kr. 1. hatálybalépésekor26 folyamatban lévő nagyvízi mederkezelési tervdokumentációk összeállítása során is alkalmazni kell.

1. melléklet a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelethez

A nagyvízi mederkezelési tervet megalapozó tervdokumentáció tartalma

1.    A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE

1.1.    A terv területi hatálya, szükségessége

1.2.    Tulajdonviszonyok

1.3.    Területrendezési és településszerkezeti tervek

1.3.1.    Országos Területrendezési Terv (a továbbiakban: OTrT.)

1.3.1.1.    A folyó szerepe az OTrT.-t megalapozó vizsgálatokban

1.3.1.2.    A tárgyi nagyvízi medret érintő fontosabb elemek az országos tervjavaslatban

1.3.2.    Megyei Területrendezési Terv (a továbbiakban: megyei terv)

1.3.2.1.    A folyó térségi jelentőségének kifejtése a területrendezési tervet megalapozó munkarészben

1.3.2.2.    Hatályos megyei terv főbb elemei a tárgyi nagyvízi meder területén

1.3.3.    Településszerkezeti Terv(ek)

1.4.    Egyéb tervek, előírások

1.4.1.    Körzeti erdőtervek, erdőtervek

1.4.2.    Védett természeti területek természetvédelmi kezelési terve

1.4.3.    Natura 2000 érintettség, fenntartási tervek

1.4.4.    Vízgyűjtő-gazdálkodási terv

1.4.5.    Árvízkockázat kezelési tervek

1.4.6.    Határvízi, illetve államhatárral kapcsolatos előírások

1.4.7.    Létesítmények üzemeltetési utasításai (pl. távvezetékek, nyári gátak, kotrási tervek, keresztezések, hidak)

1.4.8.    Ivóvízbázis-védőterülettel való érintettség

1.5.    A mederszakasz részletes állapotismertetése

1.5.1.    Hidrológiai viszonyok

1.5.1.1.    A vizsgált mederszakasz elhelyezkedése, általános jellemzése

1.5.1.2.    A vizsgált mederszakasz vízjárása

    (mértékadó és helyi vízmércék, jellemző vízszintek, az egyes készültségi szintek feletti árvízi gyakorisági és tartóssági értékek, az árvízi tetőzések változási trendje, mértékadó árvízszint, eddig előfordult legnagyobb árvízszint, vízszállító képesség, érdesség, vízhozamok, mértékadó árhullámkép, mértékadó vízhozam stb.)

1.5.1.3.    A vizsgált nagyvízi mederszakaszt határoló árvízvédelmi rendszerek

1.5.1.4.    Kanyarulati viszonyok, szabályozási művek és szabályozási szélesség jellemzése

1.5.1.5.    A vizsgált középvízi és nagyvízi meder szélessége, szelvények nedvesített területe

1.5.1.6.    A vizsgált mederszakaszok hullámterének magassági viszonyai, állapotértékelése (nyári gátak, kiemelt utak stb.)

1.5.1.7.    A vizsgált mederszakasz hajózhatósága

1.5.2.    A mederszakasz használatának elemzése

1.5.3.    Építésjogi környezet

1.5.4.    A nagyvízi mederszakaszon található tereptárgyak, építési műtárgyak jegyzéke és térképi ábrázolása, illetve ezek EOV koordinátái

2.    AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK

2.1.    A mederszakasz hidromechanikai modellvizsgálata

2.2.    A nagyvízi meder zonációjának meghatározása

2.3.    A feltöltődés és a medermélyülés okainak értékelése, tendenciája

2.3.1.    A folyó medrének hosszú távú, horizontális irányú változásai

2.3.2.    A folyó medrének hosszú távú, vertikális irányú változásai

2.3.3.    A folyó hullámterének változása, az akkumuláció mértéke a szabályozásokat követően

2.4.    Nemzetközi kitekintés. A hasonló adottságú nagyvízi medrek kezelési, területhasználati, beépítési módjai, szabályozási törekvések

2.4.1.    Nagyvízi meder rendezése hasznosítási funkciók szerint

2.4.1.1.    Szabadidős tevékenységek

2.4.1.2.    Kereskedelem, szolgáltatás

2.4.1.3.    Gazdálkodás

2.4.2.    Építési alternatívák a nagyvízi mederben

2.5.    Az árvizek levezetését befolyásoló beépített területek vizsgálata

2.5.1.    Általános adottságok

2.5.2.    Üdülőterületek részletes vizsgálata

3.    ELŐÍRÁSOK, TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK

3.1.    Az adott mederszakasz árvízlevezető képességének megőrzéséhez és javításához szükséges előírások és tervezett beavatkozások

3.1.1.    Nagyvízi levezető sávok kijelölése és növényzetszabályozás

3.1.2.    Övzátonyrendezés

3.1.3.    Nagyvízi levezető sávok kialakítása a hidraulikai    szempontból kedvezőtlen árvízvédelmi töltések áthelyezésével

3.1.4.    Az árvízhozamok megosztási lehetősége

3.1.5.    További árvízlevezető képesség javító beavatkozások

3.2.    Hajózás, veszteglés szabályai (úszóművek elhelyezése)

3.3.    Mederanyag kitermelés előírásai

3.4.    Építési előírások

3.5.    Az előírások érvényesítése a mederszakaszra vonatkozó más előírásokban

3.6.    Ütemezés

4.    IRATMELLÉKLETEK

4.1.    Tervezői nyilatkozat

4.2.    Numerikus hidrodinamikai modellvizsgálat

4.3.    Észrevételek, egyeztetési jegyzőkönyvek

4.4.    Véleményeltérések

5.    RAJZ- ÉS TÉRKÉPMELLÉKLETEK

5.1.    Áttekintő helyszínrajz

5.2.    Átnézetes helyszínrajz

5.3.    Részletes helyszínrajz (Állapotrögzítő)

5.4.    Részletes helyszínrajz (Területhasználat – kiinduló állapot)

5.5.    Részletes helyszínrajz (Zonáció)

5.6.    Részletes helyszínrajz (a nagyvízi meder határvonalán azonosítható töréspontok EOV koordinátái)

5.7.    Hossz-szelvény

5.8.    Mintakeresztszelvények (Építések, erdőgazdálkodás)

5.9.    Keresztszelvények (Völgyszelvények)

5.10.    Keresztszelvények (Középvízi szelvények)

5.11.    Egyedi beavatkozások részlettervei

5.12.    Területhasználati előírások térképi ábrázolása

2. melléklet a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelethez

Nyilatkozat

Nyilatkozom, hogy a ……………………………………………… település ……………… hrsz-ú ingatlanon elhelyezkedő építményre vonatkozóan a nagyvízi mederben való elhelyezkedésével összefüggésben keletkező kár tekintetében kártalanítási igényt nem érvényesítek.

Kelt:

………………………………………………
ingatlantulajdonos

Tanúk:

………………………………………………    ………………………………………………

3. melléklet a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelethez27

Levezető sávok építési követelményei

 

A

B

C

D

E

1.

Levezető sáv

Építmény műszaki követelményei

Épület, illetve terepszint fölé emelkedő építmény

Intézkedések

Új elhelyezése

Meglevő

felújítása, átalakítása, bővítése

2.

Elsődleges

Akadálymentes hozamátbocsátás minden időszakban, nincs a terepszint fölé emelkedő akadály. Az elsődleges lefolyási sávot lehetőleg a parti sávhoz illeszkedve kell kijelölni.

Nem megengedett.

Nem megengedett.

Engedély nélküli építmények bontása. Nem megfelelő használatból származó lefolyási akadályok felszámolása.

3.

Másodlagos

A nagyvízi mederkezelési tervben meghatározott átbocsátó-képességnek megfelelő levezetésre alkalmas állapotban tartás.

Az 5. § (4) bekezdés a)–c) pontja szerinti építmények. Rendezvények ideiglenes építményei legfeljebb 15 napig kihelyezhetők.

Érvényes építési, illetve létesítési engedéllyel rendelkező építmény esetén lehetséges, alapterület növelése nélkül. Épület a nagyvízi mederkezelési tervben előírt, biztonsági szintet is magában foglaló magasságú padlószint alatt nem lehet körbe épített (lábakon álljon).

Parti sávban a magán üdülőépületek és a nem megfelelő használatból származó lefolyási akadályok megszüntetése. Nem megfelelő használatból származó lefolyási akadályok felszámolása.

4.

Átmeneti

Időszakonként elöntésre kerülő terület, a szabályozott és elégséges mértékű (áteresz, hullámtéri hidak stb.) hozamátbocsátás megtartásával.

Rendezvények ideiglenes építményei legfeljebb 90 napig kihelyezhetők. Meglévő üdülőterületen a beépítettség növelése nélkül (pl. egyidejű bontással) üdülőépület vagy a vízpartot használókat kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató létesítmény. A nagyvízi mederkezelési tervben előírt, biztonsági szintet is magában foglaló magasságú padlószinttel, lábakon álló építmény.

A földszint körbeépíthető, továbbá:

Építési előírásoknak és kezelői hozzájárulásnak megfelelő, 10 éven belül létesült épület használatba vétele, bővítése megengedett.

Beépítésre nem szánt területen a nem megfelelő használatból származó lefolyási akadályok felszámolása.

Építési övezetben az építési engedély és kezelői hozzájárulás nélkül épült létesítmények felszámolása.

5.

Áramlási holttér

Nem vesz részt a nagyvízi hozamok vízszállításában. A hozzájárulást megelőző vizsgálatot ez esetben is el kell végezni, annak ki kell terjednie különösen arra, hogy a holttérből igénybe vett teljes térfogat nem csökkenti a terület víztározó térfogatát az árvízszintet károsan növelő mértékben.

Meglevő üdülőterület beépítetlen telkén új épület helyezhető el, a vonatkozó övezeti előírások keretei között. Az itt elhelyezkedő létesítmények árvíz elleni védettségét biztosítani kell.

Építési engedélynek és kezelői hozzájárulásnak megfelelő, 10 éven túl létesült épület legfeljebb 25 m2 alapterülettel történő bővítése.

Építési övezetben az építési engedély és kezelői hozzájárulás nélkül épült létesítmények szükség szerinti felszámolása.

4. melléklet a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelethez

A nagyvízi mederkezelési terv elkészítésével érintett vízfolyások, folyószakaszok

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Vízügyi Igazgatóság

Folyó

Terv száma

Folyószakasz eleje
Jellemző szelvény

fkm

Folyószakasz vége

Jellemző szelvény

fkm

2.

01.Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (a továbbiakban: ÉDUVÍZIG)

Duna

01.NMT.01.

Államhatár (Duna)

1850,20

Ásványráró – Győrzámoly közigazgatási határ

1809,76

3.

01.ÉDUVÍZIG

Duna

01.NMT.02.

Ásványráró – Győrzámoly közigazgatási határ

1809,76

Komárom-Esztergom megyehatár (Nagyszentjános-Ács közigazgatási határ)

1786,00

4.

01.ÉDUVÍZIG

Duna

01.NMT.03.

Komárom-Esztergom megyehatár (Nagyszentjános-Ács közigazgatási határ)

1786,00

Nyergesújfalu-Tát közigazgatási határ

1729,35

5.

01.ÉDUVÍZIG

Duna

01.NMT.04.

Nyergesújfalu-Tát közigazgatási határ

1729,35

Dömös vízügyi igazgatósági határ (Dömös-Visegrád közigazgatási határ)

1699,50

6.

01.ÉDUVÍZIG

Lajta

01.NMT.05.

Államhatár

18,57

Mosoni-Duna tork (Mecsér)

55,41

7.

01.ÉDUVÍZIG

Mosoni-Duna

01.NMT.06.

Víg zsilip

118,36

Duna-torkolat (Győr közigazgatási határ)

1793,65

8.

01.ÉDUVÍZIG

Hanság főcsatorna-Rábca

01.NMT.07.

Fertőszéli zsilip

32,26

Mosoni-Duna torkolat

19,70

9.

01.ÉDUVÍZIG

Rába

01.NMT.08.

Sárvári (vasúti) híd vízügyi igazgatósági határ

86,70

VÁG-PÁLI közigazgatási határ

54,67

10.

01.ÉDUVÍZIG

Rába–Mosoni-Duna

01.NMT.09.

VÁG-PÁLI közigazgatási határ

54,67

Mosoni-Duna (Kossuth-híd) a Rába-torkolatnál

14,75

11.

01.ÉDUVÍZIG

Répce árapasztó

01.NMT.10

Rába-torkolat

60,83

Répcelaki bukó

38,95

12.

01.ÉDUVÍZIG

Répce folyó

01.NMT.11

Répcelaki bukó

38,95

Góri-tározó

13.

01.ÉDUVÍZIG

Marcal

01.NMT.12

teljes folyóra kell

34,86

Rába-torkolat

10,49

14.

01.ÉDUVÍZIG

Mosoni-Duna

GYŐR

Város területe (Győr közigazgatási határ)

17,76

Mosoni-Duna-torkolat Győr közigazgatási határ

1793,65

15.

02.Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (a továbbiakban: KDVVÍZIG)

Duna

02.NMT.01.

Ipoly-torkolat a Duna balparton, Dömös külterületi határa a Duna jobb parton

1708,20

Budapest északi közigazgatási határa

1660,60

16.

02.KDVVÍZIG

Duna

02.NMT.02.

Budapest déli közigazgatási határa

1628,45

Tassi-zsilip

1586,00

17.

02.KDVVÍZIG

Duna

02.NMT.03.

Tassi-zsilip

1586,00

Dunaföldvár

1560,60

18.

02.KDVVÍZIG

Szentend-rei-Duna

02.NMT.04.

Kitorkollás (Visegrád)

32,00

Budapest északi közigazgatási határa

2,30

19.

02.KDVVÍZIG

Ipoly

02.NMT.05.

Ipolytarnóc (Államhatár)

148,50

Hont (országhatár)

60,04

20.

02.KDVVÍZIG

Ipoly

02.NMT.06.

Tésa (Államhatár)

35,88

dunai torkolat

0

21.

02.KDVVÍZIG

Zagyva

02.NMT.07.

Jobbágyi közúti híd

124,50

Szentlőrinckátai közúti híd

87,70

22.

02.KDVVÍZIG

Duna, Szentend-rei-Duna

BUDAPEST

Budapest északi közigazgatási határa

1660,60

Budapest déli közigazgatási határa

1628,45

23.

03.Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (a továbbiakban: ADUVÍZIG)

Duna

03.NMT.01.

Dunaföldvár

1560,60

Paks

1531,30

24.

03.ADUVÍZIG

Duna

03.NMT.02.

Paks

1531,30

Sió-torkolat

1498,00

25.

03.ADUVÍZIG

Duna

03.NMT.03.

Sió-torkolat

1498,00

Dunafalva

1460,00

26.

03.ADUVÍZIG

Duna

03.NMT.04.

Dunafalva

1460,00

Déli országhatár

1433,00

27.

03.ADUVÍZIG

Duna

BAJA

Város területe déli közigazgatási határa

1469,00

Város területe északi közigazgatási határa

1486,00

28.

04.Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (a továbbiakban: KDTVÍZIG)

Sió

04.NMT.01.

Balaton, Siófoki-zsilip

120,85

Kapos-torkolat

79,47

29.

04.KDTVÍZIG

Sió

04.NMT.02.

Kapos-torkolat

79,47

Nádor-csatorna torkolat

22,87

30.

04.KDTVÍZIG

Sió

04.NMT.03.

Nádor-csatorna torkolat

22,87

Sió, árvízkapu

2,60

31.

05.Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (a továbbiakban: DÉDUVÍZIG)

Dráva

05.NMT.01.

Őrtilos Államhatár, (Mura-torkolat)

236,00

Barcs szakaszhatár

154,10

32.

05.DÉDUVÍZIG

Dráva

05.NMT.02.

Barcs szakaszhatár

154,10

Drávaszabolcs-országhatár

70,20

33.

06.Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (a továbbiakban: NYUDUVÍZIG)

Rába

06.NMT.01.

Szentgotthárd- Államhatár

215,59

Körmend (86. sz főút hídja)

158,09

34.

06.NYUDUVÍZIG

Rába

06.NMT.02.

Körmend (86. sz főút hídja)

158,09

Sárvári vasúti híd

86,69

35.

06.NYUDUVÍZIG

Mura

06.NMT.03.

Muraszemenye- Államhatár (Kerka-torkolat)

48,88

Őrtilos–Dráva-torkolat

0

36.

07.Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (a továbbiakban: FETIVÍZIG)

Tisza-Batár

07.NMT.01.

Uszka-Tiszabecs Államhatár

744,85

Vásárosnamény Tisza-híd

684,42

37.

07.FETIVÍZIG

Tisza

07.NMT.02.

Vásárosnamény Tisza-híd

684,42

Záhonyi közúti híd

627,76

38.

07.FETIVÍZIG

Tisza

07.NMT.03.

Záhonyi közúti híd

627,76

Tokaji közúti híd

543,64

39.

07.FETIVÍZIG

Túr-Palád

07.NMT.04.

Garbolc-Kispalád Államhatár

30,00

Tisza-torkolat

0

40.

07.FETIVÍZIG

Szamos

07.NMT.05.

Csenger-Szamosbecs Államhatár

50,155

Tisza-torkolat

0

41.

07.FETIVÍZIG

Kraszna

07.NMT.06.

Ágerdő-Vállaj Államhatár

46,15

Tisza-torkolat

0

42.

07.FETIVÍZIG

Lónyay-főcsatorna

07.NMT.07.

Berkesz

44,60

Tisza-torkolat

0

43.

08.Észak-magyar- országi Vízügyi Igazgatóság (a továbbiakban: ÉMVÍZIG)

Tisza

08.NMT.01.

Tokaj közúti híd

543,64

Sajó-torkolat

491,70

44.

08.ÉMVÍZIG

Tisza

08.NMT.02.

Sajó-torkolat

491,70

Tiszabábolna

440,00

45.

08.ÉMVÍZIG

Bodrog

08.NMT.03.

Államhatár

51,10

Tokaj Tisza-torkolat

0

46.

08.ÉMVÍZIG

Sajó

08.NMT.04.

Államhatár

125,10

Sajószentpéteri közúti híd

76,50

47.

08.ÉMVÍZIG

Sajó

08.NMT.05.

Sajószentpéteri közúti híd

76,50

Tisza-torkolat

0

48.

08.ÉMVÍZIG

Hernád

08.NMT.06.

Államhatár

118,40

Vadász-patak-torkolat

29,40

49.

08.ÉMVÍZIG

Hernád

08.NMT.07.

Vadász-patak-torkolat

29,40

Sajó-torkolat

0

50.

08.ÉMVÍZIG

Takta-rendszer

08.NMT.08.

Szerencsi vasúti híd

29,60

Sajó-torkolat

0

51.

08.ÉMVÍZIG

Tarna-rendszer

08.NMT.09.

Miskolc-Budapest vasútvonal

36,10

Zagyva-torkolat

0

52.

09.Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (a továbbiakban: TIVÍZIG)

Berettyó

09.NMT.01.

Államhatár

74,50

Sebes-Körös-torkolat

0

53.

09.TIVÍZIG

Hortobágy-Berettyó

09.NMT.02.

Ágota

70,03

Borzi szivattyútelep

54,80

54.

10.Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (a továbbiakban:

KÖTIVÍZIG)

Zagyva

10.NMT.01.

Szentlőrinckáta híd

87,70

Tisza-torkolat

0

55.

10.KÖTIVÍZIG

Tisza

10.NMT.02.

Tiszadorogma

440,00

Kiskörei-vízlépcső

403,20

56.

10.KÖTIVÍZIG

Tisza

10.NMT.03.

Kiskörei-vízlépcső

403,20

Szolnok, vasúti híd

340,00

57.

10.KÖTIVÍZIG

Tisza

10.NMT.04.

Szolnok

340,00

Csongrád

253,80

58.

10.KÖTIVÍZIG

Tisza

SZOLNOK

Vasúti híd

340,00

Közös-főcsatorna torkolata

328,18

59.

11.Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (a továbbiakban: ATIVÍZIG)

Maros

11.NMT.02.

Államhatár

49,70

Tisza-torkolat

0

60.

11.ATIVÍZIG

Tisza

11.NMT.01.

Csongrád közigazgatási határ

253,80

Országhatár

159,60

61.

11.ATIVÍZIG

Tisza

SZEGED

Szeged-Algyő közigazgatási határ

184,76

Szeged-Újszentiván közigazgatási határ

167,90

62.

11.ATIVÍZIG

Tisza

CSONGRÁD

Csongrád-Csépa közigazgatási határ

253,80

Csongrád-Felgyő közigazgatási határ

233,25

63.

12.Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság

(a továbbiakban: KÖVÍZIG)

Sebes-Körös

12.NMT.01.

Államhatár

58,56

Kettős-Körös- torkolat

0

64.

12.KÖVÍZIG

Fekete-Körös

12.NMT.02.

Államhatár

20,50

Fehér-Körös- torkolat

0

65.

12.KÖVÍZIG

Fehér-, Kettős-Körös

12.NMT.03.

Államhatár

9,80

Sebes-Körös- torkolat

0

66.

12.KÖVÍZIG

Hármas-Körös

12.NMT.04.

Sebes- és Kettős-Körös-torkolat

91,27

Hortobágy-Berettyó-torkolat

61,30

67.

12.KÖVÍZIG

Hármas-Körös

12.NMT.05.

Hortobágy-Berettyó-torkolat

61,30

Tisza-torkolat

0

68.

12.KÖVÍZIG

Hortobágy-Berettyó

12.NMT.06.

Borzi szivattyútelep

54,80

Hármas-Körös-torkolat

0

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!