nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
119/2014. (IV. 8.) Korm. rendelet
a kiemelt nemzeti emlékhely használatának rendjéről
2017-01-01
infinity
3

119/2014. (IV. 8.) Korm. rendelet

a kiemelt nemzeti emlékhely használatának rendjéről

A Kormány a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés t) és u) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés u) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:

1. § E rendelet alkalmazásában

1. kiemelt nemzeti emlékhely: az 1055 Budapest V. kerület, belterület, 24897/4 helyrajzi szám, valamint az 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér, 24893 helyrajzi szám alatti terület,

1a.1 kerékpár: olyan keréken gördülő jármű, amelyet

a) emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti,

b) motor hajt, és legnagyobb sebessége nem haladja meg a 20 km/óra sebességet,

1b.2 segítő kutya: a fogyatékossággal élő személyt az egyenlő esélyű hozzáféréshez fűződő joga gyakorlásában, önálló életvitelének elősegítésében, illetve veszélyhelyzet elhárításában segítő, habilitációs, rehabilitációs feladatokat ellátó, jogszabályban meghatározott állategészségügyi követelményeknek megfelelő – kutyakiképzésre jogosult kiképző szervezet logóját is tartalmazó megkülönböztető jelzéssel ellátott – kutya,

2. vagyonkezelő: az Országgyűlés Hivatala.

3.3 védett várakozási övezet: a kiemelt nemzeti emlékhelynek a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet 14. § (1) bekezdés n) pontjában meghatározott módon kijelölt olyan területe, ahová a behajtás, továbbá ahol a várakozás feltételekhez kötött.

2. § A kiemelt nemzeti emlékhely területének

a) a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 61/I. § (4) vagy (8) bekezdése szerinti használatához, és

b) – a 3. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel – minden egyéb használatához

a vagyonkezelővel kötött polgári jogi megállapodás (a továbbiakban: használati szerződés) szükséges.

3. § (1) Nem minősül a kiemelt nemzeti emlékhely nemzeti kulturális értéke megőrzését akadályozó tevékenységnek és nem kell használati szerződést kötni:

a) a kiemelt nemzeti emlékhelyet felkereső személyeknek a kiemelt nemzeti emlékhely idegenforgalmi célra irányuló látogatása esetén,

b) a kiemelt nemzeti emlékhelyet felkereső személyeknek a kiemelt nemzeti emlékhely mint közterület rendeltetésszerű használata esetén,

c) ünnepi célra az Alaptörvényben foglalt nemzeti ünnepek és az állami ünnep alkalmából szervezett hivatalos állami, kormányzati rendezvények esetén,

d) protokolláris célra a vagyonkezelő által meghatározott rendezvény esetén,

e) a közút, a járda és a zöldterület építésével, javításával és fenntartásával kapcsolatos közterület-igénybevételhez,

f) az úttartozékok és a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezések elhelyezéséhez,

g) a távközlési kábelek, valamint közműves berendezések, illetve létesítmények hiba-elhárításához szükséges munkák elvégzéséhez,

h) élet- és balesetveszély elhárítása esetén az elhárításhoz feltétlenül szükséges munkálatok elvégzésének időtartamára,

i) a kiemelt nemzeti emlékhely érdekében végzett építési, felújítási munkálatok esetében.

(2) Az (1) bekezdés c)–g) pontja szerinti igénybevételt az Országgyűlés Hivatala főigazgatójánál (a továbbiakban: főigazgató) az igénybevétel megkezdése előtt legalább öt munkanappal írásban be kell jelenteni az igénybevétel várható időtartamának megadásával, valamint a használni kívánt terület helyszínrajzon történő megjelölésével. Az (1) bekezdés e)–g) pontja szerinti igénybevétel esetén a bejelentéshez csatolni kell a műszaki vagy egyéb hiba leírását, az elhárításhoz szükséges intézkedések részletes felsorolását.

(3) Ha az (1) bekezdés e)–g) pontja szerinti igénybevételre azonnali hibaelhárítás vagy előre nem látható káresemény elhárítása miatt van szükség, továbbá az (1) bekezdés h) pontja szerinti esetben a (2) bekezdés szerinti bejelentést haladéktalanul, de legkésőbb az igénybevétel megkezdésével egyidejűleg kell megtenni.

4. § A vagyonkezelőnek a használati szerződés megkötésekor figyelemmel kell lennie:

a) kiemelt nemzeti emlékhely nemzeti értéket hordozó örökségének megőrzését biztosító,

b) kiemelt nemzeti emlékhely rendeltetésével összefüggő állami feladatokból adódó,

c) városképi,

d) városrendezési,

e) műemlékvédelmi,

f) régészeti,

g) közlekedési,

h) környezetvédelmi,

i) közegészségügyi,

j) köztisztasági,

k) kereskedelmi és

l) turisztikai

szempontokra.

5. § A használati szerződés megkötését az kezdeményezi, aki a kiemelt nemzeti emlékhely területét használni kívánja, vagy az, akinek az érdekében a használat történik (a továbbiakban együtt: használó).

6. § (1) A használati szerződés megkötését kezdeményező nyilatkozatot (a továbbiakban: szerződési ajánlat) a főigazgatónál írásban kell megtenni.

(2) A szerződési ajánlat tartalmazza

a) a használó nevét, valamint lakóhelyének vagy székhelyének, telephelyének címét,

b) a kiemelt nemzeti emlékhely területe használatának pontos célját és időtartamát,

c) a kiemelt nemzeti emlékhely területe használata pontos helyének, területnagyságának, módjának meghatározását és helyszínrajzon történő megjelölését, rendezvények esetén a tervezett résztvevői létszámot és a tervezett illemhelyek – külön megjelölve az akadálymentesítettek – helyét és darabszámát, és

d) a használó által folytatni kívánt tevékenységben részt vevő közreműködők nevét és lakcímét.

(3) A szerződési ajánlathoz csatolni kell

a) – ha jogszabály előírja – a kiemelt nemzeti emlékhely területén folytatni kívánt tevékenységre jogosító okirat egyszerű másolatát, és

b) építési engedélyhez kötött építmény létesítése vagy elhelyezése esetében a jogerős építésügyi hatósági engedélyt vagy építési munkálatokkal összefüggő használat esetében az építtetőtől kapott meghatalmazást.

(4) A szerződési ajánlathoz olyan nyilatkozatot kell csatolni, amelyben a használó és közreműködő igénybevétele esetén a közreműködő hozzájárul, hogy a vagyonkezelő a használati szerződés megkötését követően a kiemelt nemzeti emlékhely területe szerint illetékes közterület-felügyelet részére a 9. § a)–c) pontja szerinti adatokat a kiemelt nemzeti emlékhely területe használatának az ellenőrzése érdekében továbbítsa.

7. § A használati szerződés nem pótolja a jogszabályokban előírt egyéb – hatósági, illetve szakhatósági – engedélyeket, bejelentés-köteles tevékenység esetén a bejelentés megtételét, továbbá a Kötv. 61/I. § (4) és (8) bekezdése szerinti előzetes hozzájáruló nyilatkozatot.

8. § A főigazgató a használati szerződés megkötéséről a 9. § a)–c) pontja szerinti adatok közlésével írásban tájékoztatja a kiemelt nemzeti emlékhely területe szerint illetékes közterület-felügyeletet.

9. § A használati szerződés tartalmazza:

a) a használó és közreműködő személy igénybevétele esetén annak nevét, valamint lakóhelyének vagy székhelyének, telephelyének címét,

b) a kiemelt nemzeti emlékhely területe használatának célját és időtartamát, illetve azt a feltételt, amelynek bekövetkeztéig a használati szerződés hatályos,

c) a kiemelt nemzeti emlékhely területe használatának a pontos helyét, módját, mértékét és egyéb feltételeit,

d) a kiemelt nemzeti emlékhely területe használatának jellegétől függően egyéb hatósági, szakhatósági előírásokról és kikötésekről szóló tájékoztatást, a városképi követelményeket, a környezetvédelmi, valamint a munka- és balesetvédelmi előírásokra történő utalást,

e) a kiemelt nemzeti emlékhely területe használatához való kifejezett hozzájárulást,

f) utalást arra, hogy a használati szerződés csak a hatóságok és szakhatóságok döntésében foglalt előírások megvalósítása, valamint azok betartása esetén érvényes,

g) a kiemelt nemzeti emlékhely területe használatának időtartama alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási és tisztántartási kötelezettség előírását,

h) a használati jog átengedésének tilalmát, azzal, hogy a használónak lehetősége van a használathoz közreműködőket igénybe venni,

i) a használati szerződés megszűnése, a használó részéről történő felmondása, a használó elállása esetére az eredeti állapot kártalanítási igény nélküli helyreállításának kötelezettségét.

10. §4 (1) A használati szerződés megkötése esetén fizetendő használati díjat a főigazgató – a (3)–(5) bekezdésben foglaltak kivételével – az 1. melléklet szerint állapítja meg.

(2) A használati díjat a használati szerződésben meghatározott módon a tárgyidőszakra előre kell megfizetni.

(3) A főigazgató korlátlan mértékben csökkentett használati díjat állapíthat meg, vagy a használati díj fizetésétől eltekinthet, ha a kiemelt nemzeti emlékhely használatára

a) közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben vagy

b) nemzeti emléknaphoz, illetve a magyar nemzet szempontjából kiemelkedő jelentőségű eseményhez köthető állami, kormányzati rendezvények – ide nem értve a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rendezvényeket – lebonyolítása érdekében

kerül sor.

(4) A főigazgató legfeljebb 90%-kal csökkentett mértékű használati díjat állapíthat meg

a) humanitárius és karitatív célok érdekében végzett tevékenység esetében,

b) az Igazságügyi Minisztérium, a Miniszterelnökség, a Néprajzi Múzeum, a Földművelésügyi Minisztérium, a fővárosi önkormányzat, a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata és a Magyar Honvédség által szervezett rendezvények esetében.

(5) A főigazgató a kiemelt nemzeti emlékhely területi sajátosságaira figyelemmel a (3) és (4) bekezdésben nem szabályozott esetekben legfeljebb 50%-kal csökkentett mértékű használati díjat állapíthat meg.

11. § Aki a kiemelt nemzeti emlékhely területét a használati szerződéstől eltérő módon vagy – a 3. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel – használati szerződés nélkül használja, köteles

a) a vagyonkezelő vagy annak megbízottja, illetve a kiemelt nemzeti emlékhely területe szerint illetékes közterület-felügyelet felhívására a kiemelt nemzeti emlékhely jogellenes használatát haladéktalanul megszüntetni,

b) a kiemelt nemzeti emlékhely területe eredeti állapotát helyreállítani,

c) az okozott kárt megtéríteni és

d) a kiemelt nemzeti emlékhely területe tényleges használatának az időtartamának megfelelő használati díj tízszeresét megfizetni a vagyonkezelőnek.

12. § A használó, vagy a kiemelt nemzeti emlékhelyet használati szerződés nélkül igénybe vevő költségére a vagyonkezelő maga is azonnal gondoskodhat a kiemelt nemzeti emlékhely területe eredeti állapotának helyreállításáról, ha az élet- vagy balesetveszély elhárítása, illetve a vagyonbiztonság, a közrend, közbiztonság, a kiemelt nemzeti emlékhely rendeltetésszerű használata sérelmének elhárítása érdekében vagy jelentős közérdekből egyébként indokolt.

13. § (1) A kiemelt nemzeti emlékhely területe használatát és a használati szerződésben foglaltak megtartását a vagyonkezelővel kötött megállapodás alapján a kiemelt nemzeti emlékhely területe szerint illetékes közterület-felügyelet, a jogszabályok szerint ellenőrzésre jogosult más szervek, illetve a vagyonkezelő által megbízott személyek ellenőrizhetik.

(2) A használati szerződés eredeti példányát vagy annak hiteles másolatát a kiemelt nemzeti emlékhely területét használó személy köteles a helyszínen magánál tartani, és az (1) bekezdés szerinti ellenőrzésre jogosult személyek felhívására bemutatni.

13/A. §5 (1) A védett várakozási övezetbe – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem lehet behajtani.

(2) A védett várakozási övezetbe

a) a villamos és az ennek közlekedtetéséhez szükséges kiszolgáló jármű hozzájárulás nélkül,

b) az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek sürgősségi betegellátást végző, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, az önkormányzati tűzoltóság, a főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság, a beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesület, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv közvetlen helyszíni beavatkozásra rendszeresített (vonuló), megkülönböztető fény- és hangjelzéssel felszerelt – és azt jogszerűen használó – járműve hozzájárulás nélkül,

c) a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló 160/1996. (XI. 5.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés c)–f) pontjában meghatározott személyek biztosítását szolgáló jármű a látogatás ideje alatt hozzájárulás nélkül,

d) az Országgyűlési Őrség, a terrorizmust elhárító szerv és a nemzetbiztonsági szolgálatok járműve – a vagyonkezelővel kötött megállapodás alapján –

behajthat.

(3) A védett várakozási övezetbe kerékpár hozzájárulás nélkül behajthat, és a kiemelt nemzeti emlékhely vagyonkezelője által kijelölt és jól látható módon jelzett területen közlekedhet.

(4) A védett várakozási övezetbe behajtáshoz – a kiemelt nemzeti emlékhely fenntartásának és működtetésének zavartalan biztosítása érdekében – a vagyonkezelő hozzájárulása szükséges.

13/B. §6 (1) A védett várakozási övezetben – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem lehet várakozni.

(2) A védett várakozási övezetben hozzájárulás nélkül várakozhat

a) a 13/A. § (2) bekezdésében meghatározott jármű a tevékenysége végzésének ideje alatt,

b) a kiépített kerékpártárolóban elhelyezett kerékpár.

(3) A védett várakozási övezetbe behajtáshoz és várakozáshoz – a kiemelt nemzeti emlékhely fenntartásának és működtetésének zavartalan biztosítása érdekében – a vagyonkezelő hozzájárulása szükséges.

13/C. §7 A közterület-felügyeletről szóló törvényben meghatározott feltételek mellett a védett várakozási övezet területén a közterület-felügyelő kerékbilincset alkalmazhat.

13/D. §8 A vagyonkezelői behajtási, illetve behajtási és várakozási hozzájárulás kiadására az e rendeletben meghatározott használati szerződésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

14. §9 (1) A kiemelt nemzeti emlékhely területére – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – állatot beengedni vagy bevinni tilos.

(2) A kiemelt nemzeti emlékhely területére az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a közfeladatokat ellátó őrszolgálatok feladatainak ellátását szolgáló állat beengedhető vagy bevihető.

(3) A kiemelt nemzeti emlékhely területére segítő kutya beengedhető vagy bevihető. A segítő kutyának nem minősülő kutya a vagyonkezelő által az (5) bekezdés alapján meghatározott területre pórázon beengedhető vagy bevihető.

(4) A kiemelt nemzeti emlékhely területére a vagyonkezelő hozzájárulásával állat

a) a 3. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti rendezvényre, továbbá

b) használati szerződésben foglaltak szerint

engedhető vagy vihető be.

(5) A vagyonkezelő meghatározza, hogy segítő kutyának nem minősülő kutya a kiemelt nemzeti emlékhely mely területére engedhető be vagy vihető be, ezt a honlapján közzéteszi, valamint a kiemelt nemzeti emlékhely területén jól látható módon jelzi.

14/A. §10 (1) A Kötv. 61/L. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási bírság (a továbbiakban: bírság) és a Kötv. 61/L. § (3) bekezdése szerinti helyszíni bírság (a továbbiakban: helyszíni bírság) a 14. §-ban meghatározott szabályok megsértése esetén szabható ki.

(2) A bírság kiszabására irányuló eljárás a Kötv. 61/L. § (2) bekezdése szerinti eljáró hatóságnak (e §-ban a továbbiakban: eljáró hatóság) a jogsértésről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg.

(3) A bírság és a helyszíni bírság kiszabásáról rendelkező határozatnak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmaznia kell az eljáró hatóság fizetési számlájának számát.

(4) Az eljáró hatóság a határozathoz mellékeli a meghatározott fizetési számlára történő készpénzátutalási megbízást (a továbbiakban: csekkszelvény). A csekkszelvény tartalmazza:

a) a határozat egyedi azonosítására alkalmas ügyszámot,

b) az eljáró hatóság megnevezését,

c) az eljáró hatóság számlaszámát, a nemzetközi fizetési számlaszámát (IBAN), a nemzetközi banki azonosító (BIC) kódját és

d) a bírság összegét.

(5) A bírságból származó bevételt az eljáró hatóság célelszámolási számlán kezeli és arról elkülönített analitikus nyilvántartást vezet.

(6) Az eljáró hatóság a központosított bevételt az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 131. § (1) bekezdésében foglaltak szerint köteles a Magyar Államkincstár által megjelölt számlára átutalni.

(7) Az eljáró hatóság részletfizetés engedélyezése esetén valamennyi részlet befizetéséhez szükséges, az egyes részletek meghatározását tartalmazó csekkszelvényt biztosít az ügyfél részére.

(8) A bírság, illetve a helyszíni bírság összegét a bírság, illetve a helyszíni bírság kiszabásáról rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül a csekkszelvény feladásával, az eljáró hatóságnak a (3) bekezdésben meghatározott fizetési számlájára utalással, vagy postai úton történő készpénzbefizetéssel kell megfizetni.

(9) A bírságnak, illetve a helyszíni bírságnak az eljáró hatóság fizetési számlájára utalással vagy postai befizetéssel történő teljesítése esetén a közlemény rovatban fel kell tüntetni a „kiemelt nemzeti emlékhely bírság” szöveget, a határozat számát és a bírságfizetésre kötelezett nevét.

(10) A bírság, illetve a helyszíni bírság befizetési határidejének elmulasztását követő nyolc napon belül az eljáró hatóság a végrehajtás érdekében megkeresi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóságot. Ha a bírságfizetésre kötelezett a végrehajtás elrendelését követően a bírság, illetve a helyszíni bírság befizetését hitelt érdemlően igazolja, az eljáró hatóság nyolc napon belül intézkedik a végrehajtás megszüntetéséről.

15. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

16. § (1) E rendeletet a hatálybalépésekor folyamatban lévő, a kiemelt nemzeti emlékhely területének a használatára irányuló esetekben is alkalmazni kell, feltéve, hogy a kiemelt nemzeti emlékhely területének a használatát még nem kezdték meg.

(2) Ha a használó a kiemelt nemzeti emlékhely területének a használatát e rendelet hatálybalépését megelőzően megkezdte, használati szerződés megkötésére nem köteles, de a kiemelt nemzeti emlékhely területe használatának a folytatása esetén legkésőbb 2014. május 31-ig szerződési ajánlatot kell tennie, amelynek elmulasztása esetén a 11. §-t kell alkalmazni.

1. melléklet a 119/2014. (IV. 8.) Korm. rendelethez

 

A

B

C

1.

Sorszám

Közterület-használat célja

Díjtételek*

(az általános forgalmi adót nem tartalmazzák)

2.

1.

Kereskedelmi, szolgáltató és vállalkozási tevékenységek

3.

a)

Vendéglátás

- előkert, terasz

- előkert, terasz (reklámot nem tartalmazó védőtetővel, előtetővel)

- előkert, terasz (reklámot tartalmazó védőtetővel, előtetővel)

előkert, terasz területe alapján

500 Ft/nap/m2

500 Ft/nap/m2

500 Ft/nap/m2 és 2000 Ft/hó/m2 együttesen

4.

b)

Film- és televíziófelvétel – a hírszolgáltatási cél kivételével –

-    150 m2-ig

-    150 m2 felett (a teljes területre)

1.600 Ft/nap/m2

4.600 Ft/nap/m2

5.

2.

Építési-szerelési munkálatok

6.

 

-    állvány, építőanyag és törmelék ideiglenes tárolása

-    építési konténer elhelyezése

260 Ft/nap/m2

2.000 Ft/db/nap

7.

3.

Reklámhordozók felülete és árubemutatások

8.

a)

-    hirdetőoszlop

a főigazgató egyedi elbírálása alapján, de legalább 500 Ft/nap/ m2

a hirdetőoszlop hirdetési felületére vonatkozóan

9.

b)

-    megállító tábla

17.000 Ft/m2/hó/

10.

c)

-    üzlet előtti dekorációk

10.500 Ft/m2/hó

11.

d)

-    üzlethomlokzat, kirakatszekrény, üzleti védőtető, előtető (a 2 m2-en felüli rész után)

2.400 Ft/m2/hó

12.

4.

Rendezvények, kulturális és sportesemények

13.

 

-    ideiglenesen kiépített, elhelyezett színpad, létesítmény, egyéb elkerített terület

-    kapcsolódó vendéglátó, kereskedelmi, szórakoztató tevékenység

110 Ft/m2/nap

1.600 Ft/m2/nap

14.

5.

E mellékletben nem szabályozott, használati díj fizetését megalapozó területhasználat

a főigazgató egyedi elbírálása alapján

*Minden megkezdett napra egy napra, minden megkezdett hónapra egy hónapra esedékes díjtétel vonatkozik.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!