nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
51/2014. (IV. 29.) VM rendelet
az alapponthálózati pontokkal kapcsolatos szabályokról
2015-06-06
2017-08-17
2
Jogszabály

51/2014. (IV. 29.) VM rendelet

az alapponthálózati pontokkal kapcsolatos szabályokról

A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 38. § (2) bekezdés a) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. alapponthálózati pontok adatbázisa: az alapponthálózati pontokról szóló meghatározott tartalmú, rendszerbe szervezett adatok összessége,

2. állandósított pontjel: az a természetben állandó módon létesített műtárgy, amelyre a meghatározó mérések vonatkoznak,

3. felsőrendű hálózat pontjai: EOVA I–III. rendű pontjai és IV. rendű főpontjai, EOMA I–III. rendű pontjai,

4. földmérési jel: az állandósított pontjel és az azt biztosító földalatti jel, vagy őrpontok, továbbá a mérést, a védelmet, valamint a figyelemfelhívást biztosító berendezések együttese,

5. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet,

6. helyreállításra, pontpótlásra kötelezett: az ingatlan mindenkori jogszerű használója, ennek hiányában tulajdonosa,

7. pont helyreállítása: az alapponthálózati pont eredeti helyén történő újraállandósítása a meglévő földalatti jel, vagy őrpontok felhasználásával,

8. pontáthelyezés: meglévő, illetve helyreállítható alapponthálózati pontnak új helyen történő állandósítása és meghatározása,

9. pontpótlás: az elpusztult alapponthálózati pont helyett egy új alapponthálózati pont állandósítása és meghatározása,

10. elpusztult alapponthálózati pont: az a vízszintes alapponthálózati pont, amelynél az állandósított pontjel és a hozzá tartozó földalatti jel vagy őrpont is megsemmisült, továbbá az a magassági alapponthálózati pont, amelynél a magasságot hordozó pontjel sérült vagy megsemmisült,

11. rongált alapponthálózati pont: az az alapponthálózati pont, melynél a pontvédmű, illetve a figyelemfelhívó berendezés vagy az őrpont megsérült, vagy teljesen megsemmisült, de a földalatti jel épségben megtalálható.

2. Hatósági jogkörök

2. § (1) A Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban: FÖMI) a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 10. § (3) bekezdés a)–c), f) és h) pontjában meghatározott alapponthálózati pontok megszüntetésének, áthelyezésének, illetve pótlásának engedélyezése tárgyában jogosult dönteni.

(2)1 Az ingatlanügyi hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) az alapponthálózati pontok tekintetében az Fttv. 25. § (4) bekezdés szerinti döntés alapján a megszüntetés, áthelyezés tárgyában elsőfokú hatóságként jár el.

3. Alapponthálózati pontok

3. § (1) Vízszintes alapponthálózati pontok:

a) az Fttv. 10. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott EOVA pontok,

b) az Fttv. 10. § (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott, az állam által fenntartott aktív GNSS (Global Navigation Satellite Systems) hálózat hazai állomásai,

c) az Fttv. 10. § (3) bekezdésének e) pontjában meghatározott MGGA pontok,

d) az Fttv. 10. § (3) bekezdésének f) pontjában meghatározott OGPSH pontok.

(2) Magassági alapponthálózati pontok:

a) az Fttv. 10. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott EOMA pontok,

b) az Fttv. 10. § (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott Bendefy-féle pontok,

c) az Fttv. 10. § (3) bekezdésének h) pontjában meghatározott INGA pontok.

(3) A felsőrendű vízszintes alapponthálózat kiemelt pontjain létesített vasbeton mérőtornyok geodéziai építményeknek minősülnek.

4. § A 3. §-ban meghatározott alapponthálózati pontok adatbázisának szerkezetét és adattartalmát a FÖMI által elkészített műszaki leírás tartalmazza, amelyet a FÖMI honlapján közzé kell tenni.

4. Alapponthálózati pontok áthelyezése, pótlása és megszüntetése

5. § (1)2 Alapponthálózati pont megszüntetése esetén a kormányhivatal intézkedik az alapponthálózati pont által érintett ingatlanra bejegyzett, az államot megillető közérdekű használati jog törléséről.

(2) A magassági alapponthálózati pont megszüntetését az Fttv. 25. § (4) bekezdése alapján a FÖMI engedélyezi, amennyiben:

a) a térképészetért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó állami alapadatok és térképi adatbázisok vonatkoztatási és vetületi rendszeréről, alapadat-tartalmáról, létrehozásának, felújításának, kezelésének és fenntartásának módjáról, és az állami átvétel rendjéről szóló 15/2013. (III. 11.) VM rendelet (a továbbiakban: R.) 10. melléklet 2.3.1. e) pontjában előírt pontsűrűség az adott területen biztosított,

b) a megszüntetendő Bendefy-féle hálózati pont az EOMA-ba nem lett bevonva és 500 méteren belül EOMA pont található, vagy

c) az érintett pont pótlása vagy áthelyezése az R. műszaki előírásai alapján nem megoldható.

6. § (1) Az elpusztult vízszintes alapponthálózati pontot lehetőleg azon a földrészleten kell pótolni, ahol az eredeti alapponthálózati pont volt. Ha ez nem valósítható meg, vagy ez nem célszerű, akkor a pótlást másik földrészleten kell megvalósítani.

(2) Az elpusztult magassági alapponthálózati pontot az eredeti pont helyén pótolni tilos.

7. § Pontpótláskor és pontáthelyezéskor az újonnan létesített alapponthálózati pontnak vízszintes és magassági meghatározottság tekintetében ki kell elégítenie az eredeti ponttal szemben támasztott pontossági követelményeket, valamint figyelembe kell venni a pont hosszú távú fennmaradását.

8. §3 Amennyiben a kormányhivatal helyszínelés során, illetve bejelentés alapján megállapítja, hogy az alapponthálózati pont környezetében olyan munkálatok folynak, amelyek a pont fennmaradását veszélyeztetik, az ingatlan mindenkori jogszerű használóját, ennek hiányában tulajdonosát kötelezi a veszélyeztetés abbahagyására, amennyiben ez nem lehetséges, az alapponthálózati pont áthelyeztetésére.

9. § (1)4 A 3. § (1) bekezdés a) és d) pontjában, valamint a 3. § (2) bekezdésében meghatározott alapponthálózati pont bármely okból történő áthelyezésére, illetve megszüntetésére vonatkozó kérelmet a kormányhivatalhoz kell benyújtani.

(2) Az Fttv. 27. § (3) bekezdésére figyelemmel, az alapponthálózati pontáthelyezési kérelemhez csatolni kell a kérelmezőnek a költségek vállalásáról szóló nyilatkozatát.

(3)5 Az (1) bekezdésben meghatározott alapponthálózati pontok áthelyezésére, illetve megszüntetésére vonatkozó kérelmet a kormányhivatal a beérkezéstől számított nyolc napon belül továbbítja a FÖMI-nek.

(4) A 3. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, meghatározott alapponthálózati pont bármely okból történő áthelyezésére, illetve megszüntetésére vonatkozó kérelmet a FÖMI-hez kell benyújtani.

(5) A FÖMI 15 napon belül dönt az alapponthálózati pont áthelyezésével vagy megszüntetésével kapcsolatos engedély kiadásáról vagy a kérelem elutasításáról.

(6) Az áthelyezett alapponthálózati pontnak ugyanolyan rendűnek kell lennie, mint az áthelyezendőnek.

10. § (1)6 Amennyiben a helyszínelés során a kormányhivatal alapponthálózati pont pusztulást észlel, nyolc napon belül értesíti a FÖMI-t.

(2) A FÖMI 15 napon belül dönt az elpusztult alapponthálózati pont pótlásáról vagy törléséről.

(3)7 Az eljáró kormányhivatal felszólítja a pótlásra kötelezettet, hogy az Fttv. 27. § (5) bekezdése alapján a pontpótlást 60 napon belül kezdje meg. A kötelezett tájékoztatni köteles az eljáró kormányhivatalt a pontpótlás megkezdéséről.

(4)8 Amennyiben a (3) bekezdés szerinti felszólítást követően a helyreállításra kötelezett 60 napon belül nem jelzi az eljáró kormányhivatal felé a helyreállítási munkák megkezdését, akkor a kormányhivatal az Fttv. 27. § (5) és (6) bekezdése alapján rendelkezik a helyreállításról és a helyreállításra kötelezett felé a költségek megfizetéséről.

(5)9 Az alapponthálózati pont pótlására kötelezettnek a pótlás költségeit a kormányhivatal jogszabályban meghatározott számlájára kell befizetnie.

11. § (1) Az alapponthálózati pont pótlását vagy áthelyezését végző gazdálkodó szervezet köteles a munkák elvégzését követő tizenöt napon belül a műszaki dokumentációt a FÖMI-nek megküldeni.

(2) A FÖMI a műszaki dokumentáció betekintő vizsgálatát nyolc napon belül köteles elvégezni és nyilatkozni az állami átvételi vizsgálatra való alkalmasságáról. Ezen nyilatkozatot megküldi a munkavégzőnek és a munka megrendelőjének is.

12. § (1) Az áthelyezett és pótolt alapponthálózati pontot a pont létesítőjének be kell mutatnia és megőrzésre át kell adnia az Fttv. 27. § (1) bekezdése szerint. Az erről szóló jegyzőkönyv a műszaki dokumentáció részét képezi.

(2) Azt a helyreállított alapponthálózati pontot, melyre a közérdekű használati jog nem került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba, az (1) bekezdés szerint át kell adni.

5. Rongált alapponthálózati pontok helyreállítása

13. §10 Rongált alapponthálózati pontok esetében a 10. §-ban leírtakat kell megfelelően alkalmazni. Rongált alapponthálózati pontot a kormányhivatal saját hatáskörben helyreállítja, és a költségeket az Fttv. 27. § (5)–(6) bekezdése szerint megfizetteti.

6. Alapponthálózati pontok helyszínelése

14. § (1)11 A 3. § (1) bekezdés a) pontjába tartozó EOVA felsőrendű hálózati pontokat, a 3. § (1) bekezdés d) pontjában és a 3. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott alapponthálózati pontokat a kormányhivatalok két éves ciklusban helyszínelik.

(2)12 A 3. § (1) bekezdés a) pontjába tartozó IV. rendű EOVA pontokat és a 3. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott alapponthálózati pontokat a kormányhivatalok tíz éves ciklusban helyszínelik.

(3) A 3. § (1) bekezdés b) és c) pontjába tartozó alapponthálózati pontokat a FÖMI két éves ciklusban helyszíneli.

15. §13 Az alapponthálózati pontok helyszíneléséről a kormányhivatalok térképpel kiegészített ütemtervet készítenek. A helyszínelés ütemtervét minden év március 1-jéig a kormányhivatalok megküldik a FÖMI-nek.

16. § (1) A helyszínelés során az alábbiakat kell megvizsgálni és rögzíteni:

a) az állandósított pontjel, védőberendezés, illetve figyelemfelhívó jel állapotát,

b) a helyszínrajzi adatok helyességét, a környezet változását,

c) a pontjelet hordozó műtárgy állapotát.

(2)14 Az aktualizált pontleírásokat digitális formában a kormányhivatalok folyamatosan megküldik a FÖMI részére.

17. § (1)15 A kormányhivatalok a helyszínelés eredményéről minden tárgyévet követő március 31-ig jelentést küldenek a FÖMI-nek, mely tartalmazza a helyszínelt alapponthálózati pontokat, a helyszínelés megállapításait, valamint az alapponthálózati pontok helyreállításáról, áthelyezéséről, pótlásáról szóló beszámolót.

(2) A FÖMI a tárgyévet követő április 15-ig a térképészetért felelős miniszter részére összefoglaló jelentést készít az alapponthálózati pontok helyszínelésének eredményéről.

7. Alapponthálózati pontok karbantartása

18. § A magassági alapponthálózati pontok karbantartását az alábbiak szerint kell elvégezni:

a) a bekerített főalappontok kerítésének oszlopait fehérre, vasrészeit feketére kell lefesteni,

b) a szintezési csapokat, tárcsákat, gombokat rozsdamentesíteni kell, majd időjárásálló festékkel feketére kell lefesteni,

c) a szintezési kövek környékét 1 méteren belüli körben gyomtalanítani kell, magát a követ időjárásálló fehér festékkel, a gombot rozsdamentesítés után időjárásálló fekete festékkel kell lefesteni,

d) a fúrt főalappontok és K pontok jelzőköveit időjárásálló fehér festékkel kell lefesteni,

e) a figyelemfelhívó jeleket, amennyiben festésük megkopott, újra kell festeni.

19. § (1) Amennyiben fúrt ikerfőpont, vagy K pont figyelemfelhívó jele, illetve jelzőköve elpusztult, azt pótolni kell.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a fedlap eléréséig az alapponthálózati pontot fel kell tárni és az R. 10. melléklet 4.3.1. f)–h) pontjában előírtak szerint kell eljárni.

(3) A figyelemfelhívó jelet földfelszín felett 1,2–1,6 méterre kiállóan kell elhelyezni vasalt betonoszloppal, legalább 50 cm mélyen kell leásni és a földben helyszínen csömöszölt betontömbbel megerősíteni. A figyelemfelhívó jel felső harmadát piros, az alsó kétharmadát fehér színű olajfestékkel kell befesteni.

20. § (1) A vízszintes alapponthálózati pontok karbantartása során a földmérési jelet meg kell tisztítani, le kell festeni időjárásálló fehér festékkel, közvetlen környezetét gyomtalanítani kell.

(2) A karbantartás során a szétbontott vasbetonlapos védőberendezését helyre kell állítani.

8. Alapponthálózati munkák ellenőrzése

21. § (1)16 A FÖMI minden kormányhivatalt kétévente ellenőriz. Az ellenőrzés kiterjed a terepi, az irodai, az alapponthálózat helyszínelési, karbantartási, helyreállítási, valamint a pontok pótlásával, nyilvántartásával és adatszolgáltatásával kapcsolatos, e rendeletben előírt feladatok végrehajtásának, valamint az Fttv. 26. § (4) bekezdésében foglalt, az államot megillető közérdekű használati jog bejegyzésének ellenőrzésére.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt vizsgálat eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni. A FÖMI a tárgyévet követő április 15-ig a térképészetért felelős miniszternek jelentést készít a tárgyévben folytatott ellenőrzésekről.

22. § A FÖMI az alapponthálózati pontok pótlási, áthelyezési és helyreállítási munkálatait a terepen is ellenőrizheti. Az ellenőrzés eredményéről helyszíni jegyzőkönyvet kell felvenni.

23. § A gazdálkodó szervek által végzett pontpótlás és pontáthelyezés esetében a 24. §-ban meghatározott műszaki feltételeket kell betartani.

9. Alapponthálózati pontok áthelyezésének és pótlásának műszaki követelményei

24. § (1) Vízszintes alapponthálózati pontok áthelyezése vagy pótlása terén minden olyan kalibrált mérőeszköz megfelel ami:

a) EOVA I–III. rendű alapponthálózati pont és IV. rendű főpontjai esetében a ± 5 mm, és

b) EOVA IV. rendű és OGPSH alapponthálózati pontok esetében a ± 10 mm

maximális középhibával történő pontmeghatározásra alkalmas.

(2) Magassági alapponthálózati pontok pótlása terén minden olyan kalibrált mérőeszköz megfelel, amely

a) EOMA I–II. rendű alapponthálózati pont esetében a ± 0,3 mm/km,

b) EOMA III. rendű alapponthálózati pontok esetében a ± 0,5 mm/km

maximális középhibával történő pontmeghatározásra alkalmas.

(3) INGA alapponthálózati pontok áthelyezése vagy pótlása esetében, az INGA pont típusának és EOMA rendűségének megfelelő maximális pontmeghatározási középhibát kielégítő kalibrált mérőeszköz alkalmazható.

25. § (1) A szintezéssel meghatározott alapponthálózati pontot mindig legalább két ismert, a szintezési vonalba eső szomszédos alapponthálózati pont alapján kell meghatározni. Az új alapponthálózati pont akkor kaphat végleges magasságot, ha a két ismert alapponthálózati pont adott magassága alapján számítható magasságkülönbség és a két alapponthálózati pont között mért magasságkülönbség eltérése nem haladja meg az alábbi beillesztési hibahatárt:

ÄEOMA    =    3,0?Lsz    [mm]

ÄBendefy    =    5,0?Lsz    [mm]

ÄIV. rendű    =    10 ?Lsz    [mm]

ahol Lsz a szintezési vonaldarab hossza km egységben.

(2) EOMA I–II. rendű pontok pótlásához ± 0,3 mm/km, EOMA III. rendű és Bendefy alapponthálózati pont pótlásához a rendűségtől függetlenül ± 0,5 mm/km, IV. rendű pont méréséhez ± 0,7 mm/km megbízhatóságú műszert kell használni.

(3) Amennyiben a két ismert magassági alapponthálózati pont között a számított és a mért magasságkülönbség eltérése meghaladja az (1) bekezdésben meghatározott hibahatárt, akkor a további ellenőrző mérések végzéséig az új alapponthálózati pont előzetes magasságot kap.

10. Magassági alapponthálózati pont leminősítése

26. § (1) Ha a felsőrendű magassági alapponthálózat pontja bármely okból felsőrendű mérésre alkalmatlanná válik, akkor a FÖMI azt leminősíti IV. rendű alapponthálózati ponttá.

(2) Le kell minősíteni az alappontot, ha:

a) az állandósítási jel mérését akadályozó műtárgy épült,

b) az állandósítási jelet hordozó építmény átépítése következtében az állandósítási jel falsíkba került,

c) az állandósítási jel az építményben meglazult,

d) az állandósítási jelet hordozó építmény megsüllyedt, megsérült,

e) az állandósítási jelet hordozó kő megdőlt, vagy az állandósítási jel megsérült.

27. § Amennyiben a felsőrendű magassági alapponthálózati pont elmozdult, akkor a pont helyszínrajzán és az adatbázisban fel kell tüntetni a „Csak ellenőrzéssel használható” megjegyzést.

11. Leadandó munkarészek

28. § Alapponthálózati pontok pótlása vagy áthelyezés esetén az 1. mellékletben meghatározott munkarészeket kell az állami átvételhez elkészíteni és leadni a FÖMI-nek.

12. Állami átvételi vizsgálat

29. § (1) Az állami átvételi vizsgálat megindításának alapfeltétele az 1. mellékletben előírt munkarészek teljes körű leadása.

(2) Az állami átvételi vizsgálat során el kell végezni az 1. mellékletben meghatározott munkarészek alaki és tartalmi vizsgálatát, valamint ellenőrizni kell, hogy az elvégzett feladat megfelel-e a munkavégzés idején érvényes műszaki előírásoknak. A munka állami átvételét irodai vizsgálattal és szükség esetén helyszíni ellenőrző mérésekkel kell végezni.

(3) A feltárt hibákat és hiányosságokat vizsgálati jegyzőkönyvbe foglalva a munkarészekkel együtt a munkát végzőnek javítás céljából a FÖMI határidő megjelölésével visszaküldi, és felszólítja a hibák és hiányosságok saját költségén történő kijavítására, illetve pótlására. A munkavégző a javítás megtörténtét a vizsgálati jegyzőkönyvben aláírásával köteles igazolni.

(4) A javítás után visszaérkezett munkarészeket a FÖMI ellenőrzi. Ha a hibajavítás nem volt teljes körű, a munkarészeket ismételten meg kell küldeni a munkát végzőnek.

(5) Amennyiben a vizsgálat nem tár fel hiányosságot, illetőleg a javítás teljes körű, akkor a vizsgálati jegyzőkönyvben az állami átvétel tényét a vizsgálónak rögzítenie kell.

(6) Az állami átvételt követően kerül sor a munkarész nyilvántartásba vételére, valamint a költségviselő kiértesítésére a munka elvégzéséről.

13. Az alapponthálózati pontok nyilvántartása

30. § (1) Az Fttv. 3. § (1) bekezdés b) pontjában szereplő alapponthálózati adatbázist a FÖMI kezeli és szolgáltatja.

(2) A FÖMI-nek az alapponthálózati pontok adatbázisával kapcsolatos feladatai:

a) országos hatáskörrel előállítja és vezeti az alapponthálózati pontok adatbázisát,

b)17 az alapponthálózati pontok adatbázisából átadja a kormányhivataloknak az illetékességi területükre vonatkozó adatbázis tartalmat,

c) vezeti és nyilvántartja a bekövetkezett változásokat,

d) vezeti és nyilvántartja az alapponthálózat létrehozása, illetve egyedi pontpótlási munkálatok során keletkezett munkarészeket,

e) ellenőrzi és nyilvántartja az alapponthálózati pontok pótlási és áthelyezési dokumentációit,

f) az alapponthálózati pontok pótlásának vagy áthelyezésének állami átvétele.

(3)18 A kormányhivatal feladata:

a) illetékességi területén a FÖMI alapponthálózati adatbázisa alapján szolgáltatja az alapponthálózati pontok adatait,

b) gyakorolja – az Fttv. alapján a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó – alapponthálózati pontok felett a tulajdonosi jogokat, és a közérdekű használat jogát,

c) intézkedik az alapponthálózati pontok rongálásával kapcsolatos eljárás hivatalból történő megindításáról,

d) intézkedik az elpusztult alapponthálózati pont pótlásával kapcsolatos eljárás hivatalból történő megindításáról,

e) új alapponthálózati pont elhelyezése esetén intézkedik az Fttv. 26. § (7) bekezdésben foglalt kártalanítás megállapításáról.

14. Az alapponthálózati pontok nyilvántartásának vezetése

31. § Azokon a területeken, ahol az EOMA-nak nincsenek pontjai, ott az Fttv. 10. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott alapponthálózati pontokat felsőrendű alapponthálózati pontként kell nyilvántartásba venni.

32. § Az áthelyezett alapponthálózati pontok esetében is az Fttv. 26. § (6) bekezdése szerint kell eljárni.

33. § (1)19 Budapest főváros közigazgatási határán belül eső régi rendszerű – nem EOVA és EOMA – alapponthálózati pontokat az ingatlanügyi hatóságként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala, a közigazgatási határokon kívül eső alapponthálózati pontokat az ingatlanügyi hatóságként eljáró Pest Megyei Kormányhivatal tartja nyilván és szolgáltatja.

(2)20 Az (1) bekezdésbe foglalt városi pontok helyszínelését és karbantartását a 14–18. § és 20. §. szerint kell végeznie a területileg illetékes kormányhivatalnak.

15. Veszélyes alapponthálózati pontok nyilvántartása

34. § (1) Amennyiben a meglévő alapponthálózati pont közép vagy nagyfeszültségű távvezeték nyomvonalától 20 méteren belül található, vagy az alapponthálózati pont későbbi vezetéképítés következtében ilyen helyre került, a közép- vagy nagyfeszültségű vezeték biztonsági sávján belüli pontokat „veszélyesnek” kell minősíteni.

(2) Amennyiben a helyszínelés során megállapításra kerül, hogy egy alapponthálózati pont „veszélyes”, akkor 8 napon belül értesíteni kell a FÖMI-t.

(3) Ameddig a veszélyesség ténye fennáll, az alapponthálózati pont adatszolgáltatás tárgyát nem képezheti.

(4)21 Amennyiben a veszélyesség megszűnik, a nyilvántartásba való visszavétel céljából a FÖMI-t a kormányhivatal értesíti.

35. § (1) A veszélyes alapponthálózati pontok adatbázisát a FÖMI elkülönítve tartja nyilván.

(2) A veszélyes alapponthálózati pontokat nem kell karbantartani.

16. Az államhatár földmérési jelei

36. § (1) Az államhatárjel pótlása, áthelyezése vagy helyreállítása során az EOVA IV. rendű vízszintes alapponthálózati pontra vonatkozó előírásokat kell figyelembe venni, az e §-ban foglalt eltérésekkel.

(2) Az államhatárjel bármely okból történő áthelyezésére, illetve megszüntetésére vonatkozó kérelmet a FÖMI-hez kell benyújtani.

(3) A FÖMI dönt az államhatárjel áthelyezésével vagy megszüntetésével kapcsolatos engedély kiadásáról vagy a kérelem elutasításáról.

(4) Az államhatárjelek időszakos karbantartását a határbizottságok által kiadott műszaki irányelvek alapján a FÖMI végzi.

(5) Amennyiben a FÖMI a helyszínelés során, vagy bejelentés alapján az államhatárjel rongálódását, illetve pusztulását észleli, az Fttv. 27. § (5) bekezdése alapján a kötelezettet az államhatárjel helyreállításának, illetve pótlásának 60 napon belüli megkezdésére szólítja fel.

(6) Amennyiben a kötelezett a felszólítást követően 60 napon belül nem jelzi a FÖMI felé a pótlási, helyreállítási munkák megkezdését, akkor a FÖMI intézkedik az államhatárjel pótlásáról, helyreállításáról. Ez esetben a FÖMI az Fttv. 27. § (5) bekezdése alapján rendelkezik a kötelezett felé a költségek megfizetéséről.

(7) A rongált államhatárjel helyreállítását, államhatárjel áthelyezését vagy megszüntetését a FÖMI saját hatáskörben is elvégezheti.

(8) Az Fttv. 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatbázist a FÖMI kezeli és abból adatot szolgáltat.

17. Záró rendelkezések

37. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

1. melléklet az 51/2014. (IV. 29.) VM rendelethez

Alapponthálózati pontok pótlása vagy áthelyezés során az állami átvételhez leadandó
műszaki dokumentációk és munkarészek

1. Vízszintes alapponthálózati pont esetén:

a) műszaki leírás az alkalmazott technológiáról;

b) műszer kalibrálási jegyzőkönyv;

c) koordináta jegyzék a meghatározásba bevont és az újonnan létesített alapponthálózati pontokról;

d) pontleírások a felhasznált és az új alapponthálózati pontról;

e) vízszintes I–III. rendű pont és IV. rendű főpont, valamint IV. rendű magaspontok esetén törzslapot is kell készíteni;

f) fotó dokumentáció az alapponthálózati pontról és környezetéről;

g) kitűzési jegyzőkönyv;

h) mérési jegyzőkönyv, digitális mérési adatok;

i) számítási munkarész, jegyzőkönyv:

ia) hagyományos meghatározás esetén koordináta és magasság számítási és kiegyenlítési jegyzőkönyv;

ib) GNSS technológiával történő meghatározás esetén kiegyenlítési jegyzőkönyv, vetületi átszámítási jegyzőkönyv (WGS 84 transzformáció EOV vetületre);

ic) meghatározási, illetve kiegyenlítési vázlat;

j) földmérési jel elhelyezését biztosító közérdekű használati jog bejegyzéséhez szükséges vázlat;

k) ingatlanügyi hatóság igazolása a bemutatási jegyzőkönyv átvételéről;

l) belső vizsgálat dokumentálása.

2. Magassági alapponthálózati pont esetén:

a) műszaki leírás az alkalmazott mérési technológiáról;

b) műszer kalibrálási jegyzőkönyv;

c) földmérési jel elhelyezését biztosító közérdekű használati jog bejegyzéséhez szükséges vázlat;

d) szemlélési és állandósítási jegyzőkönyv;

e) pontleírások a felhasznált és az új alapponthálózati pontról;

f) digitális adatrögzítő nyers mérési fájlja;

g) észlelési jegyzőkönyv (analóg vagy digitális formában);

h) vonal-összeállítás;

i) számítási jegyzőkönyv;

j) fotó dokumentáció az alapponthálózati pontról és környezetéről;

k) GNSS mérési jegyzőkönyv;

l) áttekintő vázlat;

m) ingatlanügyi hatóság igazolása a bemutatási jegyzőkönyv átvételéről;

n) belső vizsgálat dokumentálása.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!