30/2014. (IV. 30.) KIM rendelet

a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület alap- és mesterképzési szakjainak képzési és kimeneti követelményeiről¹

2014.11.02.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 44. § (2) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § n) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel, továbbá a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró honvédelmi miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

1. § A közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területen megszerezhető végzettségi szinteket leíró általános (nem szakspecifikus) jellemzőket (kompetenciákat) az 1. melléklet határozza meg.

2. § A közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület alapképzési szakjainak képzési és kimeneti követelményeit a 2. melléklet határozza meg.

3. § A közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület mesterképzési szakjainak képzési és kimeneti követelményeit a 3. melléklet határozza meg.

4. § A 2. és a 3. mellékletekben meghatározott alap- és mesterképzési szakokon az elsajátítandó szakmai kompetenciák részét képezi a szaknak megfelelő informatikai írástudás (személyi számítógép, operációs rendszer, szövegszerkesztő, táblázatkezelő, internet és az elektronikus levelezés használatával kapcsolatos ismeretek), továbbá az egészségfejlesztési alapismeretek, melyek magukban foglalják a környezet-, baleset- és fogyasztóvédelem alapismereteit is.

5. § Az e rendelettel meghatározott képzési és kimeneti követelményeket kell alkalmazni a teljes idejű és részidős, valamint a távoktatásként szervezett alap- és mesterképzésben is.

6. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

(2) A 11. § 2014. november 1-jén lép hatályba.

(3) A 7. és a 9. § 2015. november 1-jén lép hatályba.

(4) A 8. és a 10. § 2017. november 1-jén lép hatályba.

(5) Az e rendeletben foglalt követelményeket felmenő rendszerben – a (6)–(8) bekezdésben foglalt kivétellel – először a 2014/2015. tanévre felvételt nyert és beiratkozott hallgatókra kell alkalmazni.

(6) E rendelet 7. és 9. §-át először a 2016/2017. tanévre felvételt nyert és beiratkozott hallgatókra kell alkalmazni.

(7) E rendelet 8. és 10. §-át először a 2018/2019. tanévre felvételt nyert és beiratkozott hallgatókra kell alkalmazni.

(8) E rendelet 11. §-át először a 2015/2016. tanévre vonatkozó általános felvételi eljárásban kell alkalmazni.

7. §²

8. §³

9. §⁴

10. §⁵

11. §⁶

12. §⁷

1. melléklet a 30/2014. (IV. 30.) KIM rendelethez

A VÉGZETTSÉGI SZINTEKET LEÍRÓ ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK, KOMPETENCIÁK

1. Az alapképzésben szerezhető végzettségi szint jellemzői

Alapképzésben alapfokozatot az szerezhet, aki

a) a képzés során az ismereteket illetően bizonyította, hogy

– a képzési területéhez tartozó ismereteket elsajátította és olyan ismereteket szerzett, amelyek alapján az adott és más képzési területen folyó mesterképzésbe léphet;

– képes a választott képzési ág összefüggésein kívül eső alapfogalmak és alapelvek önálló elsajátítására, alkalmazására és egy adott munkakörben való felhasználására;

– ismeri a tanulmányi területre érvényes ismeretszerzés módjait, a legfontosabb ismeretszerzési forrásokat;

– képes eldönteni, hogy egy adott problémát milyen megközelítésben lehet megoldani, és ez adott esetben milyen mértékben alkalmas a probléma sikeres megoldására;

b) ismereteit illetően alkalmas

– szakképzettségének megfelelő munkakör ellátására;

– az információk kritikus elemzésére és sokoldalú feldolgozására;

– idegen nyelven és az informatika legújabb eszközeivel is hatékonyan kommunikálni, és az információkat, érveket és elemzéseket különböző nézőpontok szerint bemutatni;

– a képzési ágon belül elsajátított problémamegoldó technikák hatékony alkalmazására;

– önálló továbbtanulással vagy szervezett továbbképzések segítségével meglévő készségei fejlesztésére és olyan új kompetenciák elsajátítására, amelyek segítségével alkalmassá válhat egy szervezeten belül felelősségteljes munkakör vállalására;

– a tanulást illetően képes összefüggő szöveg, valamint vizuális jelekkel, tipográfiai eszközökkel, ikonokkal tagolt szövegek, táblázatok, adatsorok, „vizuális szövegek” (mozgó-, állóképek, térképek, diagramok stb.) megértésére, értelmezésére;

– saját tanulási folyamatainak hatékony megszervezésére;

– a legkülönbözőbb tanulási források felhasználására;

c) a szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkezik

– olyan személyes tulajdonságokkal és együttműködési készséggel, amelyek a személyes felelősséget és az egyéni döntéshozatalt is megkövetelő munkakörökhöz szükségesek;

– minőségtudattal és sikerorientáltsággal;

– saját tevékenysége kritikus értékelésének képességével;

– értékek kialakítására és megtartására törekvő céltudatos magatartással.

2. A mesterképzésben szerezhető végzettségi szint jellemzői

Mesterképzésben mesterfokozatot az szerezhet, aki

a) a képzés során az ismereteket illetően bizonyította, hogy

– felkészült tanulmányi területén az ismeretek rendszerezett megértésére és elsajátítására, illetve a tudományterületről vagy a megszerzett tapasztalatból származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek kritikus feldolgozására;

– ismeri saját kutatásaihoz vagy tudományos munkájához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat;

– eredeti látás- és gondolkodásmóddal és megfelelő absztrakcióval rendelkezik a tudományág mélyebb összefüggéseinek megértésében, a megszerzett tudás alkalmazásában és gyakorlati hasznosíthatóságában, valamint a problémamegoldó technikák felhasználásában;

– képes a tudományágában a tudományos kutatások és a különböző módszerek értékelésére, önálló kritika megfogalmazására és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére;

b) ismereteit illetően alkalmas

– rendszerszerűen és kreatívan új és összetett témakörökkel foglalkozni, helytálló bírálatot vagy véleményt megfogalmazni, döntést hozni, és az ebből adódó következtetéseket levonni és közérthetően bemutatni;

– a megoldandó problémák megértésére, önálló megoldására és eredeti ötletek felvetésére;

– szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani feladatokat;

– a képzési terület belső törvényszerűségeinek mélyebb megismerésére és önművelésre;

– az egyéni tudás, ismeret elmélyítésére, bővítésére;

c) a szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkezik

– a munkakörhöz szükséges olyan tulajdonságokkal, amelyek alapján képes együttműködésre, kezdeményezésre és személyes felelősségvállalásra, döntéshozatalra, szakmai önképzésre;

– saját tevékenysége kritikus értékelésének képességével;

– értékek kialakítására és megtartására törekvő céltudatos magatartással.

2. melléklet a 30/2014. (IV. 30.) KIM rendelethez

AZ ALAPKÉPZÉSI SZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI

I. KÖZIGAZGATÁSI KÉPZÉSI ÁG

1. KÖZIGAZGATÁS-SZERVEZŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: közigazgatás-szervező (Public Administration Manager)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: közigazgatás-szervező

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Public Administration Manager

– választható szakirányok:

a) általános igazgatási;

b) nemzetközi közigazgatási;

– választható szakirányok angolul:

a) General Administration;

b) International Public Administration;

– szakirányhoz rendelt szakképzettség:

a) közigazgatás-szervező általános igazgatási szakirányon;

b) közigazgatás-szervező nemzetközi közigazgatási szakirányon;

– szakirányhoz rendelt szakképzettség angolul:

a) Public Administration Manager with Specialisation in General Administration;

b) Public Administration Manager with Specialisation in International Public Administration.

3. Képzési terület: közigazgatási, rendészeti és katonai

4. Képzési ág: közigazgatási

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 30 kredit

6.2. A differenciált szakmai ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 30 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 50 kredit

6.6. Intézményen kívüli gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan közigazgatás-szervező képesítéssel rendelkező szakemberek képzése, akik elhivatottsággal és tudatosan készülnek a közszolgálati tisztviselői életpályára, illetve a közszolgálaton belüli karrierjük fejlesztésére.

7.1. A közigazgatás-szervező képes az állami működés valamennyi területén, különösen a közigazgatásban

– hivatástudattal szolgálni a közjót és a közérdeket,

– közigazgatási stratégiák értelmezésére és érvényesítésére,

– a hatósági jogalkalmazásra és jogérvényesítésre,

– közigazgatási feladat-ellátás szervezésére és végrehajtására,

– közigazgatási folyamatok szervezésére és továbbfejlesztésére,

– alkalmazkodni a közigazgatási karrier utak, munkakörcsaládok követelményeihez,

– az alapvető államháztartási (így különösen a költségvetés-tervezési, gazdálkodási, pénzügyi) feladatokban történő részvételre,

– szervezetszabályozási feladat ellátására,

– szervezetirányítási, felügyeleti és ellenőrzési tevékenység végzésére,

– személyzetigazgatási és személyzeti politikai feladatokban történő közreműködésre,

– közszolgálati nemzetközi kapcsolatban történő feladatellátására,

– hatékony közszolgálati kommunikációra, valamint

– a „közös közszolgálati ismeretek” elsajátításával ismeri és érti a rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági szakterületek felépítését, szabályozását, működését.

7.2. A képzés a közszféra számára olyan szakembereket biztosít, akik

– a közigazgatás alkotmányos meghatározottságának és a kor követelményeinek megfelelő tudással és megfelelő színvonalú műveltséggel rendelkeznek, amely a közigazgatás működésének megértésén keresztül nemcsak képessé, hanem méltóvá teszi őket a haza és a közérdek szolgálatára,

– gyakorlatorientált ismereteket szereztek, amelyek birtokában képesek az adminisztráció bármely szakterületén az adott terület specialitásaihoz alkalmazkodva rövid időn belül hatékony munkát végezni,

– elméleti, tudományos alapozó (pl. államelmélet, államtudományi, alkotmányjogi, államszervezeti) ismeretek birtokában vannak, amelyek lehetővé teszik számukra a közigazgatás-tudományi mestertanulmányok folytatását, valamint hosszabb távon és tudományos érdeklődés esetén a doktori tanulmányok megkezdését,

– felsőfokú szakmai alapismereteket szereznek, amelyekre építve képesek eredményesen részt venni a közszolgálati továbbképzésben és így könnyen mobilizálhatók a közszektorban,

– szervezői és vezetői ismeretekkel és készségekkel rendelkeznek, amelyek segítségével bekapcsolódhatnak a közszolgálati vezetőképzésbe.

7.3. Az alapfokozat birtokában a közigazgatás-szervezők képesek:

– érdemi munkát végezni a közhatalom gyakorlását megvalósító, valamint a közszolgáltatások biztosításában közreműködő állami és nem állami szerveknél,

– a demokratikusan választott vezetők – közhatalom gyakorlása során hozott – döntéseinek önálló végrehajtására, igazodva a társadalmi-gazdasági környezet változásaihoz,

– a vezetői döntések előkészítésére és a döntéshozatali eljárásban való aktív részvételre,

– az emberi erőforrás-gazdálkodással, az életpálya-tervezéssel, valamint a közszolgálatban működtetett személyzeti rendszerekkel kapcsolatos alapvető feladatok ellátására,

– a jó állam, a jó kormányzás és a jó közigazgatás elveinek és célkitűzéseinek érvényre juttatására,

– az Alaptörvényből és az európai uniós szabályokból fakadó elvárásoknak megfelelően együttműködni és kommunikálni a lakossággal,

– szolgáltató, ügyfélbarát magatartással a közigazgatást közelíteni a polgárokhoz.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

8.1. alapozó ismeretek: 20-40 kredit

– alkotmánytörténeti- és közigazgatás-történeti ismeretek,

– államtani alapismeretek,

– alkotmányjogi ismeretek,

– társadalomelméleti és szociológiai alapismeretek,

– közgazdasági ismeretek,

– közpolitikai ismeretek,

– közpénzügyi alapismeretek,

– nemzetpolitika,

– közigazgatás-tani ismeretek,

– közigazgatás-szervezés,

– rendészetelmélet és a rendészeti eszközrendszer,

– hadelmélet és katonai műveletek,

– vezetés- és szervezéselmélet,

– általános politológiai ismeretek.

8.2. szakmai törzsanyag: 70-90 kredit

– államszervezet és a közigazgatási szervezetrendszer,

– közfeladatok és közigazgatási funkciók,

– közigazgatási földrajz, urbanisztika, önkormányzati ismeretek,

– a közigazgatás működése és általános közigazgatási jog,

– közigazgatási eljárások és hatósági eljárásjog,

– közigazgatási feladatrendszer és szakigazgatási alapismeretek,

– közszolgálati munkajog, közszolgálati életpályák és humán-erőforrásgazdálkodás,

– statisztikai ismeretek,

– polgári jogi alapismeretek,

– államháztartási, számviteli ismeretek,

– nemzetközi közjogi és európai uniós alapismeretek,

– katasztrófavédelmi ismeretek,

– közigazgatási informatika és információs rendszerismeret,

– közigazgatási büntetőjog,

– közszolgálati logisztika,

– nemzetbiztonsági tanulmányok,

– közös közszolgálati gyakorlat,

– integritás a közszolgálatban és hivatásetika, kommunikáció.

8.3. differenciált szakmai ismeretek: 30-40 kredit

a) általános igazgatási szakon:

– alapjogvédelem a közszolgálatban,

– szakigazgatási ismeretek,

– közigazgatási jogérvényesítési és jogvédelmi ismeretek (közigazgatási bíráskodás),

– e-közszolgálati ismeretek,

– emberi erőforrás gazdálkodási ismeretek,

– államháztartási ellenőrzési ismeretek,

– szociálpszichológiai ismeretek,

– támogatásszervezési (projektmenedzsment) ismeretek,

– szaknyelvi ismeretek.

b) nemzetközi közigazgatási szakirány:

– nemzetközi szervezetekre vonatkozó ismeretek,

– EU intézményrendszere és közpolitikái,

– magyar külpolitikai és külszolgálati ismeretek,

– EU jogrendszere,

– külügyi igazgatási ismeretek,

– emberi és kisebbségi jogok,

– regionális tanulmányok,

– nemzetközi és EU pénzügytani ismeretek,

– szaknyelvi ismeretek.

9. Szakmai gyakorlat: 10 kredit

Az oklevél megszerzésének feltétele legalább 10 hét mentorált közszolgálati szakmai gyakorlat elvégzése.

10. Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez az EU valamely hivatalos idegen nyelvén egy államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy okirat megszerzése szükséges.

2. NEMZETKÖZI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: nemzetközi igazgatási (International Administration)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

– szakképzettség: nemzetközi igazgatásszervező (a specializáció megjelölésével)

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: International Administration Manager

– választható specializációk: nemzetközi intézményi igazgatási, nemzetközi vállalatok igazgatása (International Institutional Administration, International Corporate Management)

3. Képzési terület: közigazgatási, rendészeti és katonai

4. Képzési ág: közigazgatási

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 25 kredit

6.2. A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 27 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 50 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7. Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan nemzetközi igazgatásszervezők képzése, akik alkalmasak a közigazgatási szervezetrendszerben, továbbá a nemzetközi nagyvállalatokon belüli nemzetközi vonatkozású döntések előkészítésére és végrehajtására, a közigazgatási szervek és az önkormányzatok nemzetközi kapcsolatainak szervezésére, európai uniós szervezetekben történő ügyintézésre, közigazgatásban igazgatási, szervezési feladatok ellátására, hatósági eljárások lefolytatására, középvezetői feladatok elvégzésére, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

7.1 Az alapfokozat birtokában a nemzetközi igazgatásszervezők képesek:

– igazgatási, szervezési feladatok ellátására, hatósági eljárások lefolytatására, középvezetői feladatok elvégzésére;

– szervezői, projektmenedzseri feladatok ellátására nemzetközi intézményekben és nemzetközi nagyvállalatoknál.

7.2 Az alapfokozat birtokában a nemzetközi igazgatásszervezők alkalmasak:

– magas szintű nyelvtudás, tárgyalási és kommunikációs képességek birtokában a nemzetközi intézmények, az azokhoz kapcsolódó belföldi szervezetek, nemzetközi nagyvállalatok döntéseinek előkészítésére és végrehajtására;

– közszolgálati, vállalati humánpolitikai feladatok ellátására.

7.3. A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, idegen nyelvtudással, minőség iránti igénnyel, felelősségtudattal.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

8.1. alapozó ismeretek: 36-46 kredit

társadalomtudományi alapismeretek (társadalomelméleti, politikaelméleti, szociológiai ismeretek); jogtudományi ismeretek (jogi alapismeretek, közjogi és magánjogi ismeretek); kiegészítő szakmai alapozó ismeretek (közgazdasági, szervezési és vezetési, számítástechnikai ismeretek);

8.2. szakmai törzsanyag: 75-95 kredit

igazgatástörténeti modul (alkotmány– és közigazgatástörténet); általános igazgatási modul (a közigazgatás szervezete, a közigazgatási jog alapintézményei); szakigazgatási modul (a szakigazgatások rendszere, különös tekintettel a nemzetközi igazgatásra); pénzügyi jogi és pénzügytani modul (belföldi és nemzetközi adójog, nemzetközi pénzügyek, államháztartástani alapismeretek); közszolgálati és munkajogi modul; nemzetközi modul (nemzetközi közjog alapintézményei, a diplomácia elmélete és gyakorlata, nemzetközi magánjog, nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga); európai uniós modul (az EU története, szervezete, EU közjog és politika, uniós kereskedelmi jog); kommunikációs modul (idegen nyelvi ismeretek);

8.3. differenciált szakmai ismeretek: 27–45 kredit

nemzetközi intézményi igazgatási, nemzetközi vállalatok igazgatása specializációkhoz tartozó ismeretkörök.

9. Szakmai gyakorlat:

Az oklevél megszerzésének feltétele 6 hét szakmai gyakorlat elvégzése.

10. Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú általános nyelvvizsga-bizonyítvány és egy másik idegen nyelvből jogi és közigazgatási vagy közgazdasági államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú szaknyelvi nyelvvizsga-bizonyítvány vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy okirat megszerzése szükséges.

II. RENDÉSZETI KÉPZÉSI ÁG

1. BŰNÜGYI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: bűnügyi igazgatási (Criminal Administration)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

− végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

− szakképzettség:

a) bűnügyi igazgatásszervező, bűnügyi nyomozó szakirányon

b) bűnügyi igazgatásszervező, bűnügyi hírszerző szakirányon

c) bűnügyi igazgatásszervező, gazdaságvédelmi nyomozó szakirányon

d) bűnügyi igazgatásszervező, pénzügyi nyomozó szakirányon

− a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

a) Crime Administration Manager in Crime Investigation

b) Crime Administration Manager in Criminal Intelligence

c) Crime Administration Manager in Economic Crime Investigaton

d) Crime Administration Manager in Finance Investigation

3. Képzési terület: közigazgatási, rendészeti és katonai

4. Képzési ág: rendészeti

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 30 kredit

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 33 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 12 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 86 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan bűnügyi igazgatásszervezők képzése, akik alkalmasak a rendőrségi, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi szerveinél beosztotti, beosztott parancsnoki feladatok ellátására. Ismerik a nyomozási cselekmények végrehajtásának módozatait, a titkos információgyűjtésre vonatkozó jogi szabályozókat, képesek önállóan büntetőeljárás, valamint titkos információgyűjtés lefolytatására. Tisztában vannak a nyomozások lefolytatásához kapcsolódó elméleti és gyakorlati kérdésekkel, valamint az egyes bűncselekményfajták felderítése és bizonyítása érdekében teendő intézkedésekkel, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

7.1. Az alapfokozat birtokában a bűnügyi igazgatásszervező képes:

– a bűnügyi igazgatás alapfogalmainak, alapelveinek gyakorlati alkalmazására;

– a nyomozás, a felderítés és a bizonyítás elméleti és gyakorlati kérdéseinek ismeretében szolgálati feladatainak eredményes ellátására;

– bűncselekményfajták elkövetési formáival, eszközeivel, módjaival kapcsolatban megszerzett ismeretek birtokában az elkövetők kriminalisztikai, kriminológiai jellemzőinek feltárására;

– a nyomozási cselekményekre és intézkedésekre vonatkozó jogszabályok megértésére és gyakorlati alkalmazására;

– krimináltechnikai eszközök alkalmazására;

– az elvárt normáknak megfelelő szintű nemzetközi együttműködésre az európai uniós és más nemzetközi bűnüldözési szervekkel és szervezetekkel, a hivatásrendek képviselői közötti együttműködésre;

– a rendőrségi ügyviteli, ügyfeldolgozó szoftverek, informatikai eszközök használatára;

– a bűnüldözéshez szükséges adatgyűjtés megszervezésére és az adatok felhasználására.

7.2. Az alapfokozat birtokában a bűnügyi igazgatásszervező alkalmas:

− felderítő és vizsgálati munka végzésére;

− a bűnügyi igazgatás területén beosztott parancsnoki feladatok tervezésére, szervezésére és végzésére.

7.3. Szakirányú specifikus kompetenciák:

– a bűnügyi nyomozó szakirányon végzett birtokában van azoknak a speciális kriminalisztikai és bűnügyi szolgálati ismereteknek, amelyek alkalmazásával a bűnügyi szolgálati területen a bűncselekmények felderítése és bizonyítása terén egyaránt eredményes munkát tud végezni;

− a bűnügyi hírszerző szakirányon végzett birtokában van azoknak a speciális kriminalisztikai és bűnügyi szolgálati ismereteknek – különösen a humán információszerzés területén -, amelyek alkalmazásával képes a büntetőeljárások megindításához és eredményes befejezéséhez szükséges információk megszerzésére,

– a gazdaságvédelmi nyomozó szakirányon végzett birtokában van azoknak a speciális kriminalisztikai és bűnügyi szolgálati, valamint pénzügyi és gazdasági jogi ismereteknek, amelyek alkalmazásával a gazdasági jellegű bűncselekmények felderítése és bizonyítása terén eredményes munkát tud végezni;

− a pénzügyi nyomozó szakirányon végzett birtokában van azoknak a speciális jövedéki, adójogi, gazdaságvédelmi, valamint vám és vámeljárás jogi, Nemzeti Adó- és Vámhivatal informatikai (NCTS, CDPS, Robotzsaru, TADLEK rendszerek) ismereteknek, illetve bűnügyi szolgálati ismereteknek, amelyek alkalmazásával képes a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozó bűncselekmények vizsgálatára.

7.4. A szakon végzettek rendelkeznek kapcsolatteremtő, problémafelismerő és problémamegoldó képességgel, együttműködési és kommunikációs készséggel, idegen nyelvtudással, minőség iránti igénnyel, felelősségtudattal és a szolgálati feladatok ellátásához szükséges – jogszabályban meghatározott - fizikai-kondicionális állapottal és önvédelmi ismeretekkel.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

8.1. alapozó ismeretek: 30-32 kredit

rendészet elmélete és a rendészeti eszközrendszer, hadelmélet és katonai műveletek, biztonsági tanulmányok, alkotmányjog, az állam szervezete, katasztrófavédelmi igazgatás, közszolgálati életpályák, nemzetbiztonsági tanulmányok, közigazgatási funkciók működése, általános politológia, általános szociológia, vezetés- és szervezés elmélet, közszolgálati logisztika, közpénzügyek és államháztartástan, közös közszolgálati gyakorlat;

8.2. szakmai törzsanyag: 90-96 kredit

belügyi alapmodul, bűnügyi ismeretek modul (kriminológia, kriminalisztika), jogtudományi ismeretek modul (büntetőjog, büntetőeljárás jog, emberi jog, közigazgatási jog, idegen jog, polgári jog), rendészeti különös ismeretek modul (intézkedéstaktika, fizikai-kondicionális képességek, önvédelmi ismeretek), informatikai modul (informatika, robotzsaru), nemzetközi és EU jogi modul, humánmenedzsment modul, kommunikációs modul (rendészeti kommunikáció, szakmai idegen nyelv);

8.3. differenciált szakmai ismeretek: 33-37 kredit

bűnügyi nyomozó, bűnügyi hírszerző, gazdaságvédelmi nyomozó, pénzügyi nyomozó szakirányokhoz tartozó speciális ismeretkörök.

9. Szakmai gyakorlat:

Az oklevél megszerzésének feltétele 8 hét szakmai gyakorlat elvégzése.

10. Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez az Európai Unióban hivatalos nyelvek egyikéből vagy ukrán, szerb, beás, lovári, orosz, illetve kínai nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy okirat szükséges.

2. RENDÉSZETI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: rendészeti igazgatási (Law Enforcement Administration)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

− végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

− szakképzettség:

a) rendészeti igazgatásszervező, biztonsági szakirányon

b) rendészeti igazgatásszervező, büntetés-végrehajtási szakirányon

c) rendészeti igazgatásszervező, határrendészeti szakirányon

d) rendészeti igazgatásszervező, igazgatásrendészeti szakirányon

e) rendészeti igazgatásszervező, közlekedésrendészeti szakirányon

f) rendészeti igazgatásszervező, közrendvédelmi szakirányon

g) rendészeti igazgatásszervező, migrációs szakirányon

h) rendészeti igazgatásszervező, vám- és jövedéki igazgatási szakirányon

− a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

a) Law Enforcement Administration Manager in Private Security

b) Law Enforcement Administration Manager in Prison Studies

c) Law Enforcement Administration Manager in Border Policing

d) Law Enforcement Administration Manager in Administrive Policing

e) Law Enforcement Administration Manager in Traffic Policing

f) Law Enforcement Administration Manager in Public Order Policing

g) Law Enforcement Administration Manager in Migration Policing

h) Law Law Enforcement Administration Manager in Customs and Excise Administration

3. Képzési terület: közigazgatási, rendészeti és katonai

4. Képzési ág: rendészeti

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditérték: 30 kredit

6.2. A szakirányokhoz rendelhető minimális kreditérték: 73 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 12 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 62 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7. Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan rendészeti igazgatásszervezők képzése, akik rendvédelmi szerveknél, a migrációs feladatkört ellátó szerveknél és a civil biztonsági szférában irányítói, vezetői feladatok ellátására alkalmasak, ismerik a rendészeti igazgatásban alkalmazott elveket, eljárásokat és eszközöket, azonosulni tudnak a szervezet elvárásaival, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához, továbbá alkalmasak vezetői, irányítói feladatok ellátására, a rendvédelmi szerveknél beosztott parancsnoki feladatok ellátására, valamint a rendészeti, illetve a migrációs igazgatásban hatósági jogalkalmazói feladatok ellátására.

7.1. Az alapfokozat birtokában a rendészeti igazgatásszervező képes:

– a közigazgatási rendszerszemlélet ismeretében rendészetigazgatási és migrációs igazgatási tevékenység ellátására a hivatásrendek képviselői közötti együttműködésre;

– a rendészeti, illetve a migrációs igazgatás alapfogalmainak és alapelveinek gyakorlati alkalmazására;

– a rendvédelmi szervek, a migrációs feladatkört ellátó szervek, civil biztonsági szféra felépítésének, működésének és munkamódszereinek ismeretében szolgálati, illetve hatósági jogalkalmazói feladatainak eredményes ellátására;

– a humánerőforrás-gazdálkodás és a gazdálkodás alapelveinek gyakorlati megvalósítására;

– a hazai és a nemzetközi rendészeti és migrációs együttműködésben való részvételre;

– az informatikai alkalmazások (ügyviteli, ügyfeldolgozó) és a speciális technikai eszközök alkalmazására;

– a rendvédelmi szervek, a migrációs feladatkört ellátó szervek, valamint a civil biztonsági szervezetek speciális szakmai, erkölcsi elvárásainak és fizikai követelményeinek teljesítésére.

7.2. Az alapfokozat birtokában a rendészeti igazgatásszervező alkalmas:

– a rendészeti, illetve a migrációs igazgatás területén hatósági jogalkalmazói és szolgáltatói tevékenység ellátására;

– a rendészeti igazgatás területén beosztott parancsnoki feladatok tervezésére, szervezésére és végzésére, helyi és azonos jogállású szervek rendészeti szolgálati tevékenységének és működésének vezetésére;

– a civil biztonsági szervezetek tevékenységének megszervezésére, irányítására, középvezetői, illetve a megfelelő szakmai gyakorlat megszerzését követően felsőbb vezetői munkakörök betöltésére;

– a migrációs feladatkört ellátó szerveknél megfelelő szakmai tapasztalat és gyakorlat megszerzését követően vezetői munkakörök betöltésére.

7.3. Szakirányú specifikus kompetenciák:

– a biztonsági szakirányon végzettek magánbiztonsági vállalkozásoknál, fegyveres biztonsági őrségnél, közterület-felügyeletnél és más rendészeti feladatokat ellátó személyeket foglalkoztató munkáltatónál alkalmasak jogi, biztonsági, őrzésvédelmi, rendezvénybiztosítói, gazdálkodási és humánerő-gazdálkodási ismeretek birtokában vezetői feladatok ellátására és átfogó ismeretekkel rendelkeznek jogállásukról, eszközrendszerükről, lehetőségeikről és mindezek törvényes korlátairól;

– a büntetés-végrehajtási szakirányon végzettek birtokában vannak azoknak a büntetés-végrehajtási jogi, biztonsági, pedagógiai és más szakismereteknek, melyek alkalmazásával képessé válnak speciális szolgálati, őrzésvédelmi, igazgatási és nevelési feladatok ellátására;

– a határrendészeti szakirányon végzettek képesek a rendőrség határrendészeti szolgálati ágának a helyi és területi szerveinél szakmai munkakörök betöltésére, és azokban az integrált határellenőrzési, határrendészeti igazgatási és más szakmai feladatok ellátására;

– az igazgatásrendészeti szakirányon végzettek átfogó igazgatásrendészeti ismeretekkel rendelkeznek és képesek a szabálysértési, az idegenrendészeti, menekültügyi és más rendészeti eljárások önálló végzésére;

– a közlekedésrendészeti szakirányon végzettek képesek a speciális közlekedési jogi, forgalomellenőrzési, irányítási és szervezési ismeretek alkalmazására, valamint közlekedési balesetek helyszíni szemléjének és vizsgálatának lefolytatására és ezen tevékenységek irányítására, valamint közlekedésrendészeti vezetői beosztások ellátására;

– a közrendvédelmi szakirányon végzettek képesek a közrendvédelem általános elveinek, valamint a szakterület erőinek és eszközeinek alkalmazására, továbbá beosztott parancsnokként a rendőri csapaterő tevékenységének szervezésére és vezetésére, a különleges helyzetek kezelésére;

– a migrációs szakirányon végzettek ismerik az állampolgársági, az idegenrendészeti, a menekültügyi hazai és nemzetközi jogszabályokat, eljárási elveket, képesek a hatáskörébe utalt hatósági feladatok önálló végzésére és idegenrendészeti eljárások lefolytatására;

– a vám- és jövedéki igazgatási szakirányon végzettek ismerik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vám szakmai ága hatáskörébe tartozó feladatok ellátásához szükséges szabályokat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetét és működését, ezáltal képesek a munkakörében meghatározott feladatok önálló végzésére.

7.4. A szakon végzettek rendelkeznek kapcsolatteremtő, problémafelismerő és problémamegoldó képességgel, együttműködési és kommunikációs készséggel, idegen nyelvtudással, minőség iránti igénnyel, felelősségtudattal és a szolgálati feladatok ellátásához szükséges fizikai-kondicionális állapottal és önvédelmi ismeretekkel.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

8.1. alapozó ismeretek: 30-32 kredit

8.2. szakmai törzsanyag: 54-80 kredit

bűnügyi ismeretek modul (kriminalisztika, kriminológia), jogtudományi ismeretek modul (büntetőeljárási jog, büntetőjog, közigazgatási jog, idegenjog, polgári jog), rendészeti különös ismeretek modul (intézkedéstaktika, fizikai-kondicionális képességek, önvédelmi ismeretek), rendészeti igazgatási modul, informatikai modul (informatika, robotzsaru), szakigazgatási modul (igazgatásrendészeti-, közlekedésrendészeti-, közrendvédelmi-, határrendészeti- rendőri ismeretek), nemzetközi és EU jogi modul, humánmenedzsment modul (pszichológia), kommunikációs modul (rendészeti kommunikáció, szakmai idegen nyelv);

8.3. differenciált szakmai ismeretek: 52-72 kredit

belügyi alapmodul, biztonsági, büntetés-végrehajtási, határrendészeti, igazgatásrendészeti, közlekedésrendészeti, közrendvédelmi, migrációs, vám- és jövedéki igazgatási szakirányokhoz tartozó speciális ismeretkörök.

9. Szakmai gyakorlat:

Az oklevél megszerzésének feltétele 8 hét szakmai gyakorlat elvégzése.

10. Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez az Európai Unióban hivatalos nyelvek egyikéből, vagy ukrán, szerb, beás, lovári, orosz, illetve kínai nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy okirat szükséges.

3. KATASZTRÓFAVÉDELEM ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: katasztrófavédelem (Disaster Management)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

− végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

− szakképzettség megnevezése:

a) katasztrófavédelmi szervező, katasztrófavédelmi műveleti szakirányon

b) katasztrófavédelmi szervező, tűzvédelmi és mentésirányítási szakirányon

c) katasztrófavédelmi szervező, iparbiztonsági szakirányon

– szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

a) Disaster Manager in Disaster Management Operational

b) Disaster Manager in Fire Prevention and Rescue Control

c) Disaster Manager in Industry Safety

3. Képzési terület: közigazgatási, rendészeti és katonai

4. Képzési ág: rendészeti

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 30 kredit

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 49-53 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 12 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték, beleértve a képzés szemináriumi gyakorlatait is: 90 kredit

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

Az alapszakon folyó képzés célja olyan, a közszolgálati életpályára szocializálódott, a hivatásrendek közötti együttműködésre képes katasztrófavédelmi szervezők képzése, akik a katasztrófavédelmi szerveknél a hivatásos, az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóságnál, a közigazgatási és a gazdasági szerveknél katasztrófavédelmi, tűzvédelmi (tűzoltói), iparbiztonsági feladatok ellátására alkalmasak, ismerik a katasztrófa-, a tűzvédelem- és az iparbiztonsági igazgatásban alkalmazandó jogszabályokat, szabványokat, elveket, eljárásokat és eszközöket. Képesek az adott szervezetben önálló szakmai munkavégzésre, kellő gyakorlat megszerzésével vezetői feladatok ellátására, továbbá olyan mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek, amelyek birtokában képesek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

7.1 Az alapképzési szakon végzettek ismerik:

– a közigazgatási rendszerszemlélet összefüggéseit és a rendészetigazgatási tevékenység ellátásához szükséges általános és speciális szakmai eljárási szabályokat;

– a rendészeti igazgatás alapfogalmait és alapelveit, azok gyakorlati alkalmazásának szabályait;

– a katasztrófavédelmi szervek és a tűzoltóság szervezeti felépítésének, működésének, munkamódszereinek, szolgálati feladatainak alapvető szabályait, azok összefüggéseit és gyakorlati alkalmazásának módszereit;

– a humán erőforrás gazdálkodás és az egyes szakirányok gazdálkodási alapelveit, azok megvalósításának szabályait;

– a hazai és a nemzetközi katasztrófavédelmi szervekkel történő együttműködés szabályait;

– a szakirányokra vonatkozó informatikai rendszerek, azok működtetéséhez szükséges speciális technikai eszközök alkalmazásának rendjét;

– a rendvédelmi szervek, illetőleg a közigazgatási szervek és a gazdálkodó szervek speciális szakmai erkölcsi és fizikai követelményeit;

továbbá katasztrófavédelmi műveleti szakirányon:

– a katasztrófák elleni védekezés szervezeti és irányítási rendszerét, az ezt meghatározó szabályozásokat és gyakorlati megoldásokat;

– a katasztrófa-megelőzés, a védekezés és a helyreállítás feladatrendszerének összekapcsolódásait, ezen feladatokban közreműködő közigazgatási szervek tevékenységének összehangolását;

– a lakosság katasztrófavédelmi és polgári védelmi felkészítésével kapcsolatos feladatokat, azok végrehajtásának gyakorlati megoldásait;

– a katasztrófavédelmi és polgári védelmi hatósági tevékenységet;

– a polgári védelmi szervezetek létrehozásának és a működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásának szabályait;

– a katasztrófa-elhárításban és a polgári védelemben résztvevő karitatív szervezetekkel való együttműködés alapelveit;

továbbá tűzvédelmi és mentésirányítási szakirányon:

– a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló jogszabályokban és az azokhoz kapcsolódó irányítási és belső normatívákban foglaltakat;

– a tűzvédelmi hatósági, szakhatósági és a tűzvizsgálati feladatokra vonatkozó jogszabályokat, szabványokat, azok gyakorlati alkalmazásának rendjét;

– a tűzvédelmi szabályok megsértőivel szemben alkalmazható felelősségre vonások rendszerét, azok alkalmazásának szabályait;

– a tűzoltás, műszaki mentéssel kapcsolatos szervező, előkészítő, operatív irányító feladatokat;

– az elsődleges katasztrófa-elhárítási beavatkozásokkal összefüggő tűzoltói tevékenységeket;

– az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóságok, valamint a tűzvédelmi szervezetek működésére, szakmai irányítására és felügyeletére vonatkozó jogszabályokat, azok gyakorlati alkalmazásának rendjét;

– a tűzoltásban, műszaki mentésben és az elsődleges katasztrófa-elhárításban a társszervekkel történő együttműködés szabályait;

továbbá iparbiztonsági szakirányon:

– a veszélyes üzemek létesítésére, működésére vonatkozó jogszabályokban, szabványokban és hatósági előírásokban foglaltakat, azok gyakorlati alkalmazásának rendszerét;

– a veszélyes anyagok különféle szállítási módozataival kapcsolatos jogszabályi és hatósági előírásokat, az ezekre vonatkozó hatósági eljárás rendjét;

– a kritikus infrastruktúrákkal összefüggő hazai és nemzetközi szabályozásokat, azok működési rendjét meghatározó biztonsági követelményrendszereket.

7.2. Az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

– a szakmai hatósági jogalkalmazásra;

– a mentésirányításban beosztott parancsnoki feladatok ellátására;

– a társszervekkel történő együttműködésre;

továbbá katasztrófavédelmi műveleti szakirányon:

– a katasztrófavédelmi hatósági feladatok végzésére;

– a polgári védelemmel kapcsolatos tervezési, szervezési és koordinációs feladatok ellátására;

– a lakosság felkészítésével, tájékoztatásával összefüggő tevékenységekre;

– a védekezési és a helyreállítási munkák koordinálására.

továbbá tűzvédelmi és mentésirányítási szakirányon:

– a tűzvédelmi hatósági tevékenységre, a tűzvizsgálatra;

– a tűzoltási, műszaki mentési és elsődleges katasztrófa-elhárítási feladatokkal kapcsolatos beosztott vezetői feladatokra;

– az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóságok, tűzvédelmi szervezetek szakmai irányítására.

továbbá iparbiztonsági szakirányon:

– a veszélyes üzemek létesítésével, működtetésével összefüggő biztonsági feladatok ellátására;

– a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos hatósági tevékenység végzésére;

– a kritikus infrastruktúrák védelméből adódó feladatok ellátására.

7.3. A szakképzettség gyakorlásához szükséges adottságok és készségek:

– rendelkeznek a szakmai és az eljárási jogszabályokban meghatározott rendelkezések biztos ismeretével, alkalmasak a jogalkalmazói tevékenység ellátására;

– képesek a katasztrófavédelmi és tűzvédelmi igazgatás területén szervezési, tervezési, koordinációs, döntés-előkészítő és ellenőrző feladatok ellátására;

– képesek a közigazgatási és gazdasági szervekkel a kapcsolattartásra és az együttműködésre;

– alkalmasak a lakosságfelkészítési, tájékoztatási és az ezekhez kapcsolódó média- és kommunikációs tevékenység ellátására;

– alkalmasak a nemzetközi szakmai szervezetekkel történő kapcsolattartásra és együttműködésre.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

8.1. Alapozó ismeretek: 29-32 kredit

rendészet elmélete és a rendészeti eszközrendszer, hadelmélet és katonai műveletek, általános politológia, alkotmányjog, katasztrófavédelemi igazgatás, az állam szervezete, közszolgálati életpályák, nemzetbiztonsági tanulmányok, közigazgatási funkciók és működés, általános szociológia, biztonsági tanulmányok, vezetés- és szervezés elmélet, közszolgálati logisztika, közpénzügyek és államháztartástan, közös közszolgálati gyakorlat.

8.2. Szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 76-80 kredit

belügyi alapmodul, jogi és államtudományi modul (alkotmányjog, közigazgatási jog), kommunikációs modul (idegen nyelv), rendészeti humánmenedzsment (pszichológia), fizikai felkészítés modul (testnevelés), informatikai modul (szakmai informatikai rendszerek), természettudományi alapozó ismeretek (alkalmazott természettudományi ismeretek), katasztrófavédelmi jogi alapok (katasztrófavédelmi jog és igazgatás; katasztrófavédelmi felelősség rendszere, nemzetközi katasztrófavédelmi jog).

8.3. Szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei:

differenciált szakmai ismeretek: 49-53 kredit

– katasztrófavédelmi műveleti szakirányon: katasztrófa-megelőzés; polgári védelmi szakismeret; katasztrófa-elhárítás beavatkozási rendszere; katasztrófa-elhárítás technikai ismeretek; katasztrófák következményeinek felszámolása; katasztrófavédelem finanszírozási rendszere; tűzvédelmi szakismeret; tűzvizsgálattan;

– tűzvédelmi és mentésirányítási szakirányon: tűzmegelőzési ismeretek; tűzvizsgálattan; tűzoltási, műszaki mentési és katasztrófa-elhárítási ismeretek; tűzoltótechnikai ismeretek; katasztrófa- és polgári védelmi ismeretek; iparbiztonsági szakismeretek; tűzvédelem finanszírozási rendszere;

– iparbiztonsági szakirányon: iparbiztonságtan, ipari veszélyhelyzetek felszámolása; kritikus infrastruktúrák védelme; veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységek; katasztrófa- és polgári védelmi szakismeret; tűzvédelmi szakismeret; technikai ismeretek; iparbiztonság gazdasági alapjai.

9. Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat összesen nyolc hetes gyakorlat, amelyből a szakiránynak megfelelő, a hivatásos katasztrófavédelem, illetőleg a hivatásos tűzoltóság szerveinél végzett gyakorlat négy hét a második félévet követően és két hét, külső, rendészeti, közigazgatási vagy gazdasági szervnél végzett gyakorlat a negyedik félév lezárását követően. További két hét időtartamban a hallgató által választott, a szakdolgozatra való felkészülést szolgáló szakterületen végzett tevékenység.

10. Idegennyelvi követelmények:

III. NEMZETBIZTONSÁGI KÉPZÉSI ÁG

NEMZETBIZTONSÁGI ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: nemzetbiztonsági (National Security Studies)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc),

– szakképzettség: nemzetbiztonsági szakértő

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: National Security Expert

– választható specializációk: katonai nemzetbiztonsági, polgári nemzetbiztonsági (Military National Security Specialisation, Civilian National Security Specialisation)

3. Képzési terület: közigazgatási, rendészeti és katonai

4. Képzési ág: nemzetbiztonsági

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 25 kredit

6.2. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit

6.3. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit

6.4. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 90 kredit

6.5. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: −

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja nemzetbiztonsági szakértők képzése a speciális rendeltetésű nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint más megrendelők számára, akik korszerű általános és szaktudományi, elméleti és gyakorlati ismeretekkel, továbbá nemzetbiztonsági szakmai, szaktechnikai, jogi, kriminológiai, kriminalisztikai, pszichológiai, informatikai, biztonságpolitikai és idegen nyelvi szaknyelvi ismeretekkel rendelkeznek, továbbá kellő ismerettel a képzés második ciklusban történő folytatásához.

7.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz alapszak szempontjából fontos kompetenciái:

– a védelmi szervezetek sajátosságainak megfelelő korszerű, a modern demokráciát és jogállamiságot tükröző társadalom- és természettudományi ismeretek alkalmazásának képessége;

– a vezetés- és szervezéselmélet, az informatikai ismeretek és a menedzsment modern követelményei alkalmazásának képessége;

– a szakmai kompetencia megalapozásához szükséges szaktudományi ismeretek alkalmazásának képessége.

7.2. Alapfokozat birtokában a nemzetbiztonsági szakértők – a várható szakirányokat is figyelembe véve – képesek:

– a biztonsági helyzetet, a veszélyforrásokat, kockázati tényezőket, a szakmai tevékenység célját, körülményeit a maga konkrétságában, összetettségében értékelni, az eredményes szakmai tevékenységhez a rendelkezésre álló humánforrásokat, titkosszolgálati eszközöket-módszereket szakszerűen alkalmazni;

– a nemzetbiztonsági feladatokban az előírt algoritmusok szerinti tevékenységre, a nem standardizált helyzetekben a gyors és körültekintő értékelésre, döntés- előkészítésére és a döntés meghozására;

– a nemzetbiztonsági szolgálatok helyének, szerepének, funkcióinak, a nemzetbiztonsági tevékenységre vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmezésére;

– a nemzetbiztonsági tevékenység tipikus és sajátos eszközeinek és módszereinek alkalmazását megtervezni, megszervezni és a szakmai feladatokat végrehajtani;

– a szakmai tevékenység végzését szolgáló, segítő külső (nyílt és nem nyílt) információs források, adatbázisok, adattárak, nyilvántartások hozzáférési és adatkérési kezelésére;

– a nyílt és titkos forrásból beszerzett információk elemzésére, feldolgozására, hasznosítására, egyedi és összetett szakmai kérdések komplex értékelésére;

– a személyiség hatékony megismerésére, a bizalmon alapuló együttműködési viszony kialakítására, és a kommunikációs technikák helyzethez igazítására, a szakmai ismeretek átadására, az önművelésre, szakmai tudás folyamatos fejlesztésére;

– a feladatnak megfelelő magatartás- és viselkedésformák alkalmazására.

7.3. Alapfokozat birtokában a nemzetbiztonsági szakértők – a várható szakirányokat is figyelembe véve – alkalmasak:

– a hatáskörbe utalt bűncselekmények elkövetési magatartásainak felismerésére, valamint a felderítéssel kapcsolatos gyakorlati tevékenységek végzésére;

– a személy- és iparbiztonsági ellenőrzés gyakorlati feladatainak végrehajtására;

– a nemzetbiztonsági szakmai feladatok végrehajtásában a nemzetközi kommunikációra és együttműködésre, valamint a szakmai tevékenység során a hazai nemzetbiztonsági szolgálatok, illetve rendvédelmi szervek munkatársaival hatékony együttműködésre.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

8.1. alapozó ismeretek: 33-59 kredit

biztonságpolitika, politikaelmélet, vezetés- és szervezéselmélet, informatika, jogtudományi ismeretek, közgazdaságtani ismeretek, környezetvédelem, szociológia, pedagógia, pszichológia, filozófia, haditechnikai ismeretek, rendvédelmi ismeretek, hadtörténelem, hadtudományi ismeretek;

8.2. szakmai törzsanyag: 110-120 kredit

kriminológia, kriminalisztika, a titkosszolgálatok története, szakági jog, idegen titkosszolgálatok, nemzetbiztonsági szakismeretek, HUMINT és technikai adatszerzési ismeretek, hírszerzési-és elhárítási ismeretek, információk elemzése, értékelése és védelme, alkalmazott pszichológia, szociálpszichológia, továbbá a következő specializáció valamelyikének ismeretei: katonai nemzetbiztonsági specializáció vagy polgári nemzetbiztonsági specializáció.

9. Szakmai gyakorlat:

Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritérium-feltétel. A szakmai gyakorlat időtartama a nemzetbiztonsági alapképzésben legalább 10 hét.

10. Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez az EU valamely hivatalos nyelvéből vagy valamely nem EU-tag szomszéd ország nyelvéből vagy a következő nyelvek egyikéből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy ezzel egyenértékű bizonyítvány vagy okirat szükséges: arab, japán, kínai, orosz, perzsa, török nyelv.

IV. HONVÉDELMI ÉS KATONAI KÉPZÉSI ÁG

1. BIZTONSÁG- ÉS VÉDELEMPOLITIKAI ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: biztonság- és védelempolitikai alapszak (Security and Defence Policy)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: biztonság- és védelempolitikai szakreferens

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Security and Defence Policy Officer

3. Képzési terület: közigazgatási, rendészeti és katonai

4. Képzési ág: honvédelmi és katonai

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 25 kredit

6.2. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit

6.3. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit

6.4. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 90 kredit

6.5. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan speciális tudással rendelkező biztonság- és védelempolitikai szakreferensek képzése, akik az alapfokozat és szakképzettségük birtokában elláthatják a védelmi szektor szervezeteinek működtetését, a központi és a helyi közigazgatási intézményekben betölthetnek ilyen jellegű munkakört.

A képzésnek további célja Magyarország regionális, megyei szintű, illetve helyi szervezeteinek a polgári védelem, a katasztrófavédelem, a környezetbiztonság – részben a nemzetközi együttműködéshez kapcsolódó – gyakorlati jellegű feladataira alkalmas tudással és készséggel rendelkező szakemberek kibocsátása, valamint, hogy az alapfokozattal rendelkezők kellő ismerettel rendelkezzenek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

7.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz alapszak szempontjából fontos kompetenciák:

– a védelmi szervezetek sajátosságainak megfelelő korszerű, a modern demokráciát és jogállamiságot tükröző társadalom- és természettudományi ismeretek alkalmazásának képessége;

– a vezetés- és szervezéselmélet, az informatikai ismeretek és a menedzsment modern követelményei alkalmazásának képessége;

– a szakmai kompetencia megalapozásához szükséges szaktudományi ismeretek alkalmazásának képessége.

7.2. Alapfokozat birtokában a biztonság- és védelempolitikai szakreferensek – a várható szakirányokat is figyelembe véve – képesek:

– a biztonság- és védelempolitika területén jelentkező szakmai kérdések elemzésére, értékelésére;

– a szakterületen a szervezeti feltételek megteremtésére, a szervezési feladatok ellátására;

– a nemzetközi szervezetek konfliktus- és válságkezelő tevékenységében hatékony szerepvállalásra;

– a szakreferensi tevékenységhez magas szintű írásbeli és szóbeli kommunikációra.

7.3. Alapfokozat birtokában a biztonság- és védelempolitikai szakreferensek – a várható szakirányokat is figyelembe véve – alkalmasak:

– Magyarország biztonság- és védelempolitikájának megvalósulása érdekében védelmi igazgatási feladatok ellátására;

– a polgári védelem regionális és országos szintű szervezeteiben munkakörök betöltésére;

– a védelmi tervezés és a fegyveres erők államigazgatási, közigazgatási és védelmi igazgatási feladatainak végrehajtására;

– magas szintű idegen nyelvi ismeretek birtokában Magyarország és a Magyar Honvédség nemzetközi védelmi és válságkezelő feladatainak ellátására;

– megfelelő szakmai gyakorlat megszerzését követően a nemzetközi szervezetekben (NATO, EU) előadói feladatok végrehajtására, a biztonsági és védelmi kérdésekkel összefüggő munkakörök betöltésére.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

8.1. alapozó ismeretek: 50-60 kredit

politikaelmélet, politikatörténet, magyar külpolitika története, jogi ismeretek, filozófia és kultúrtörténet, közgazdaságtan, szociológia, informatika, környezetvédelem, pedagógia, közkapcsolatok, földrajzi ismeretek, hadtudományi alapismeretek, hadtörténelem, haditechnikai ismeretek, katonai pszichológia, közszolgálati alapismeretek (a közigazgatási alapvizsga ismeretanyaga);

8.2. szakmai törzsanyag: 100-110 kredit

stratégia, nemzetközi kapcsolatok elmélete, fegyverkezés és fegyverzetellenőrzés, békeműveletek, védelmi szervezetek – polgári védelem, nemzeti és nemzetközi biztonság, globális biztonsági kihívások, biztonságpolitika, vezetés- és szervezéselmélet, nemzetközi intézmények, a környező országok katonai stratégiája, a biztonság geográfiai alapjai, diplomáciatörténet, Európa-tanulmányok, rendvédelmi ismeretek, a magyar biztonságpolitika aktuális problémái.

9. Szakmai gyakorlat:

A hallgatók a gyakorlatot az első és a második tanév után végzik, évente átlagosan 4-5 hét (összesen 8-10 hét) időtartamban.

10. Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez két idegen nyelvből – melyből legalább az egyik a NATO hivatalos nyelve – államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy egy államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány egy olyan nyelvből, melyen a szakmának tudományos szakirodalma van, vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy okirat szükséges.

2. VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: védelmi igazgatási (Defence Administration)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: védelmi igazgatási szervező (zárójelben megjelölve a specializációt)

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Defence Administration Officer

– választható specializáció: katasztrófavédelmi (Disaster Management)

3. Képzési terület: közigazgatási, rendészeti és katonai

4. Képzési ág: honvédelmi és katonai

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 25 kredit

6.2. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit

6.3. A szakdolgozathoz rendelt kredit: 10 kredit

6.4. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 90 kredit

6.5. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik korszerű általános és szakmai ismereteik, valamint katonai, rendvédelmi, katasztrófavédelmi, igazgatási és gazdasági felkészültségük alapján képesek a Magyar Honvédség, a rendvédelmi és katasztrófavédelmi szervezetek állományában, illetve az önkormányzatok szervezeteiben védelmi szakfeladatok tervezésére, szervezésére és irányítására, továbbá az alapképzésben megszerzett ismeretek és készségek birtokában a tanulmányok mesterképzésben történő folytatására.

7.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz alapszak szempontjából fontos kompetenciái:

– a védelmi szervezetek sajátosságainak megfelelő korszerű, a modern demokráciát és jogállamiságot tükröző társadalom- és természettudományi ismeretek alkalmazásának képessége;

– a vezetés- és szervezéselmélet, az informatikai ismeretek és a menedzsment modern követelményei alkalmazásának képessége;

– a szakmai kompetencia megalapozásához szükséges szaktudományi ismeretek alkalmazásának képessége.

7.2. Az alapfokozat birtokában a védelmi igazgatási szervezők ismerik:

– a védelemigazgatás területén jelentkező speciális szakmai kérdések elemzésének, értékelésének elveit és módszereit;

– a védelmi igazgatás rendszerét, szervezeteit, az igazgatás alapfogalmait, főbb összefüggéseit és jogi szabályozását;

– a védelmi szervezetek rendeltetését, felépítését, működésük alapelveit;

– az önkormányzatok és a közigazgatás védelemmel kapcsolatos feladatait, a rendkívüli helyzetben megoldandó feladatokat;

– a katasztrófavédelem jogi szabályozását, szervezeteit, azok alkalmazásának rendjét;

– a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek személyi biztosításának formáit és módszereit, a humánerőforrás-gazdálkodás szabályozását és rendjét;

– a feladatok végrehajtásához szükséges informatikai és kommunikációs rendszereket.

7.3. Az alapfokozat birtokában a védelmi igazgatási szervezők képesek, illetve alkalmasak:

– a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervezetek, a közigazgatás és az önkormányzatok szervezeteiben szakképzettségüknek megfelelő munkakör betöltésére;

– az önkormányzatok védelmi feladatainak tervezésére, szervezésére és részfeladatok irányítására;

– földrajzi térségek, gazdasági szervezetek, üzemek, erőművek katasztrófavédelmének megtervezésére, megszervezésére és a katasztrófavédelem részfeladatainak irányítására.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

8.1. alapozó ismeretek: 50-54 kredit

filozófia és kultúrtörténet, politikaelmélet, jogi ismeretek, közgazdaságtan, pszichológia, vezetés- és szervezéselmélet, informatika, pedagógia, testnevelés, matematika, kémia, szociológia, európai uniós ismeretek, környezetvédelem alapjai, vezetői tréning, biztonságpolitika, rendvédelmi ismeretek, országvédelem;

8.2. szakmai törzsanyag: 100-110 kredit

– érdekvédelem, alkotmányjog, helyi önkormányzatok, védelmi igazgatás, munkajog, veszélyes anyagok kárelhárítása, katasztrófavédelem alapjai, polgári védelem, tűzvédelem, sugárvédelem, közigazgatási jog, büntetőjog, adatvédelmi ismeretek, munkavédelem, kommunális hulladékok kezelése, emberi jogok nemzetközi védelme, civil-katonai kapcsolatok, marketing és PR ismeretek;

– differenciált szakmai ismeretek: katasztrófavédelmi specializáció

veszélypszichológia, árvízvédelem, radiológia, katasztrófavédelem informatikai rendszerek, statikai alapismeretek, térképészeti és geoinformatikai ismeretek, mérgező anyagok, veszélyes anyagok szállítása, katasztrófavédelem nemzetközi jogi alapjai, katasztrófavédelem, veszélyanalízis, katasztrófavédelmi egészségügyi ismeretek, tűzmegelőzés, környezetvédelem, környezetbiztonság, kommunikációs rendszerek, katasztrófa következmények felszámolása, katasztrófavédelem finanszírozása.

9. Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat – az alapfokozat megszerzésének kritérium-feltételeként – katonai, önkormányzati, katasztrófavédelmi vagy más igazgatási szervezetnél végzett gyakorlat, amelynek időtartama legalább 4 hét.

10. Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy okirat megszerzése szükséges.

3. KATONAI VEZETŐI ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: katonai vezetői (Military Leadership)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: katonai vezető (zárójelben megjelölve a specializációt)

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Military Leader

– választható specializációk: lövész, harckocsizó, felderítő, tüzér, műszaki, légvédelmi rakéta és vegyivédelmi (Infantry, Armoured, Reconnaissance, Artillery, Engineer, Air Defence Missile, ABC-Protection)

3. Képzési terület: közigazgatási, rendészeti és katonai

4. Képzési ág: honvédelmi és katonai

5. A képzési idő félévekben: 8 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 240 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 30 kredit

6.2. A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték a szakdolgozattal együtt: 54 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 90 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: −

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A katonai vezetői alapképzés célja a Magyar Honvédség részére olyan felsőfokú végzettségű katonai vezetők (parancsnokok) képzése, akik képesek a megszerzett közszolgálati, általános katonai, differenciált szakmai (fegyvernem, szakirány) és vezetői ismereteik birtokában alegységeket vezetni és irányítani, az alapfokozat birtokában a honvédelmi szakképzettségüknek megfelelő első tiszti beosztások betöltésére, továbbá kellő ismeretekkel rendelkeznek – a szakmai át- és továbbképző tanfolyamokra is alapozva – a képzés második ciklusban történő folytatásához.

7.1. Az alapképzésben végzett katonai vezető rendelkezik:

– közszolgálati alapismeretekkel;

– a megfelelő alap katonai vezetői (parancsnoki) kompetenciákkal;

– a katonai alegység (szakasz) vezetésére alkalmas szakmai tudással és készséggel;

– a nemzeti katonai hagyományok tiszteletével;

– rövid felkészítés után nemzetközi (EU, NATO, ENSZ) környezetben, háborús és békeműveleti helyzetekben, különböző vallási, etnikai és kulturális területen való feladat-végrehajtás képességével;

– saját fegyverneme iránti elhivatottsággal és más fegyvernemek szakmai kultúrájának tiszteletével;

– az első tiszti beosztás ellátásához szükséges jogi ismeretekkel;

– a harctevékenységi fajták, továbbá a harccal kapcsolatos tevékenységek ismeretével;

– az összfegyvernemi harc támogatásának és kiszolgáló támogatásának alapvető ismereteivel;

– a szakasz (század) szinten az ABV rendszabályok alkalmazásának ismereteivel;

– a rögtönzött robbanóeszközök (IED) jellemző tulajdonságainak ismereteivel, és az ellenük való tevékenység rendszabályaival;

– a szakasz (század) kiképzéséhez szükséges szakmódszertani ismeretekkel;

– a szakasz (század) békevezetési okmányai és azok vezetéséhez szükséges ismeretekkel;

– a szakasz (század) rendszeresített fegyverzeti, haditechnikai eszközeinek és harcanyagainak ismeretével;

– a szakasz (század) szinten műszaki zárási, erődítési álcázási, és robbantási alapismeretekkel;

– a Magyar Honvédség katasztrófavédelmi feladatok megoldásához való hozzájárulás alegységszintű elméleti és gyakorlati ismereteivel;

– korszerű katonai térképészeti, tereptani és katonaföldrajzi ismeretekkel;

– a szakasz (század) kommunikációs, híradó és informatikai eszközeinek ismeretével, informatikai alkalmazói ismeretekkel;

– alapvető egészség- és járványügyi, valamint sebesült ellátási ismeretekkel;

– kiváló mentális, fizikai, pszichikai állapottal;

– magabiztos angol katonai szaknyelvi kommunikációs készségekkel;

– korszerű teljesítményértékelési és a beosztottakat motiváló képességekkel;

– alapvető média ismeretekkel.

7.2. Az alapfokozat birtokában a katonai vezető képes:

– a harcászati ismereteinek, a szakasz és századszintű harcászat alapfogalmainak, alapelveinek gyakorlati alkalmazására;

– a rábízott alegység béke időszaki- és békétől eltérő körülmények közötti vezetésére;

– az első tiszti beosztás ellátásához szükséges jogok, kötelezettségek, parancsadási és fegyelmi jogkörök gyakorlására;

– a rábízott alegység (szakasz) készenlétének fenntartására, fokozására vonatkozó rendszabályok betartására és betartatására;

– a rábízott alegység harc és harccal kapcsolatos tevékenységének megtervezésére és megszervezésére;

– a szakasz kiképzéséhez szükséges szakmódszertani ismeretek alkalmazására;

– a szakasz rendszeresített fegyverzeti és fegyverzettechnikai eszközök alkalmazására és üzemeltetésére;

– terepen való tájékozódásra és a tájékozódást segítő eszközök alkalmazására;

– más fegyvernemekkel és szakalegységekkel való együttműködésre;

– rögtönzött robbanóeszköz (IED) veszélyes környezetben való használatára;

– a szakasz (század) rendszeresített fegyverzeti és fegyverzettechnikai eszközeinek alkalmazására, üzemeltetésére;

– a szakasz (század) harci és békevezetési okmányainak vezetésére.

7.3. Az alapfokozat birtokában a katonai vezető alkalmas:

– a kapott parancsok, feladatok logikus, időben történő, hatékony végrehajtására;

– szakaszparancsnoki, valamint rövid felkészülési idő után, század (üteg) szintű parancsnoki feladatok végzésére, a rábízott alegység (szakasz) harcának vezetésére bonyolult viszonyok között is;

– a rábízott alegység (szakasz) kiképzésének vezetésére;

– a szakirányának megfelelő szaktiszti beosztások ellátására;

– a rendszeresített haditechnikai eszközök és anyagok szakszerű alkalmazására, hadrafogható állapotban tartásának biztosítására;

– az alárendelt katonai szervezet működésének bonyolult helyzetekben történő eredményes biztosítására.

7.4. A lövész specializáció képzési célja a Magyar Honvédség lövész alegységei részére első tiszti szintű beosztás ellátására alkalmazható felsőfokú végzettségű katonai vezetők képzése, akik a szükséges általános katonai és lövész fegyvernemi szakmai ismereteik birtokában képesek alegységük kiképzésének, napi tevékenységének tervezésére, szervezésére és vezetésére, lövész alegységük harcának vezetésére, valamint az alárendeltségükbe tartozó haditechnikai eszközök és anyagok szakszerű alkalmazására, alkalmazható, hadra fogható állapotban tartására.

Az alapfokozat birtokában a katonai vezető lövész specializáción továbbá

rendelkezik:

– a lövész szakasz, (század) hatékony tűztámogatási lehetőségeinek ismeretével, a lövész zászlóalj tűztámogató rendszerének működésével, elméleti és gyakorlati lehetőségeivel kapcsolatos ismeretekkel;

– a lövész szakasz (század) logisztikai kiszolgáló támogatásának ismeretével;

– más országok haderejének, haditechnikai eszközeinek számára releváns ismeretével;

– a lövész szakasz (század) tűzvezetési, harcvezetői ismereteivel;

– a lövész szakasz (század) kiképzésének, felkészítésének metodikai ismereteivel;

– a lövész haditechnikai eszközök kiszolgálásának és alkalmazás előtti felkészítésének ismereteivel;

képes:

– a lövész szakasz (század) harcának terepen történő vezetésére, az alegysége tüzének megszervezésére, vezetésére és az alegysége tüzének és a kötelékek mozgásának összehangolására;

– az elvek alkotó módon történő alkalmazására, a tevékenységek lövész alegység szinten történő tervezésére, szervezésére és vezetésére;

– a békeműveletekben alkalmazott eljárások tervezésére és az alegysége vezetésére békeműveletekben;

– harcászati komplex és lövészeti foglalkozások (raj, szakasz lőgyakorlatok) tervezésére, szervezésére és levezetésére;

– a lövész szakasz (század) menetével, a váltással, nyugvással és szállítással kapcsolatos tevékenységek megszervezésére és vezetésére;

– a lövész század fegyvernemi kötelékei és megerősítő támogató erői tevékenységének összehangolására;

– a lövész szakasz önálló alkalmazása esetén a tevékenységek vezetésére;

– a lövész szakasz (század) túlélését biztosító rendszabályok tervezésére, szervezésére és betartatására;

– a tábori tüzér szervezetek számára célfelderítésre, tűzigénylésre, tűzhelyesbítésre és a pusztítás eredményének jelentésére;

alkalmas:

– lövész fegyvernemi szakaszparancsnoki, valamint rövid felkészülési idő után, lövész század szintű parancsnoki és törzs feladatok végzésére.

7.5. A specializáció képzési célja a Magyar Honvédség harckocsizó csapatai részére első tiszti szintű beosztás ellátására alkalmazható felsőfokú végzettségű katonai vezetők képzése. Tevékenységi körébe tartozik a rábízott harckocsizó szakasz harckiképzésének, napi tevékenységének tervezése, szervezése és vezetése, alegysége harcának vezetése, az alárendeltségébe utalt haditechnikai eszközök és anyagok alkalmazható, hadra fogható állapotban tartása.

Az alapfokozat birtokában a katonai vezető harckocsizó specializáción továbbá:

rendelkezik:

– a harckocsi alegységek alkalmazási elveinek, eljárásainak és a tüzelés és tűzhelyesbítés szabályainak ismeretével;

– a harckocsi alegységek alkalmazásának háborús és békétől eltérő időszakban végrehajtandó elveivel és gyakorlatával;

– a harckocsi szakasz (század) hatékony tűztámogatási lehetőségeinek ismeretével;

– a harckocsi szakasz (század) logisztikai kiszolgáló támogatásának ismeretével;

képes:

– a harckocsi alegység tüzének megszervezésére, vezetésére, az alegység hatékony alkalmazására;

– az elvek alkotó módon történő alkalmazására, a tevékenységek harckocsi alegység szinten történő tervezésére, szervezésére és vezetésére;

alkalmas:

– harckocsizó fegyvernemi szakaszparancsnoki, valamint rövid felkészülési idő után, harckocsi század szintű parancsnoki és törzs feladatok végzésére.

7.6. A specializáció képzési célja a Magyar Honvédség felderítő csapatai részére olyan első tiszti szintű beosztás, valamint század szintű törzsekben rendszeresített felderítő szaktiszti beosztások ellátására alkalmazható felsőfokú végzettségű katonai vezetők képzése, akik a szükséges általános katonai és felderítő fegyvernemi szakmai ismereteik birtokában képesek a saját fegyvernemi alegység harckiképzésének napi tevékenységének tervezésére, szervezésére és vezetésére. Alkalmasak az alárendeltségükbe utalt haditechnikai eszközök és anyagok alkalmazható állapotban tartására.

Az alapfokozat birtokában a katonai vezető felderítő specializáción továbbá

rendelkezik:

– a szárazföldi haderőnem felépítésének és alkalmazása alapjainak, elveinek ismereteivel;

– harcászati szintű összfegyvernemi ismeretekkel;

– a szárazföldi felderítés harcászati szintű adatforrásai (csapatfelderítés mélységi (különleges felderítés); harcászati hírszerzés (személyek által végzett felderítés (HUMINT); képfelderítés (IMINT), stb.) alkalmazási elveinek, az adatforrások által alkalmazott adatszerzési technikáknak és az adatszerzési tevékenységek vezetésének elméleti és gyakorlati szabályainak ismeretével;

– más országok reguláris haderejének jellemzőiről, haditechnikai eszközeiről (felismerési jegyei, megsemmisítési, rongálási, késleltetési lehetőségei), szervezetéről (zászlóalj, ezred, dandár); harci alkalmazási elveiről ismeretekkel;

– a terrorista, félkatonai szervezetek jellemzőinek, haditechnikai eszközeinek, felszerelésének (felismerési jegyeit, megsemmisítési, rongálási, késleltetési lehetőségeit), szervezetének, harci alkalmazási elveinek, az aszimmetrikus hadviselés sajátosságainak ismeretével;

– a műveleti területen (valószínűsíthető hadszíntér) előforduló természetes terepakadályok leküzdésének elméletének és gyakorlatának releváns ismeretanyagával;

képes:

– az adatszerzés alegység szintű (felderítő adatforrás) megtervezésére, megszervezésére és vezetésére, a felderített adatok előzetes feldolgozására, értékelésére, továbbítására;

– a szárazföldi harcászati szintű felderítőrendszeren belüli és az együttműködő (vertikális és horizontális valamint szövetséges multinacionális) rendszerek közötti kapcsolódások alapján végrehajtott adatszerzésre, az adat és információ védelmi rendszerekben alkalmazott eszközök magabiztos üzemeltetésére;

– az alárendelt felderítőszerv vezetésére alacsony és magas intenzitású műveletekben, bonyolult nemzetközi jogi környezetben, az aszimmetrikus hadviselés körülményei között;

– tartós idejű (4-6 hónap), nem honi területen végrehajtott alacsony vagy magas intenzitású katonai műveletben való részvételre;

– huzamosabb ideig, a saját csapatoktól távol, idegen (kulturális, vallási stb.) környezetben megerőltető fizikai és pszichikai igénybevétel elviselésére;

– a hagyományos értelemben vett csapat- és mélységi (különleges) felderítő alegység szakasz szintű parancsnoki munkaköreinek ellátására;

– az „Ejtőernyős alkalmas” orvosi minősítéssel rendelkező ejtőernyővel történő alkalmazásra;

alkalmas:

– béke és békétől eltérő műveletekben, bonyolult viszonyok között is, a képzettségének megfelelő felderítő szervek vezetésére;

– felderítő fegyvernemi szakaszparancsnoki, valamint rövid felkészülési idő után, felderítő század szintű parancsnoki és törzs feladatok végzésére.

7.7. A specializáció képzési célja a Magyar Honvédség szárazföldi haderőnem számára olyan katonai vezetők (tüzér tisztek) képzése, akik ismerik a korszerű tüzérségi eszközöket, azok szakszerű használatát. Vezetői felkészültségük alapján képesek első tiszti beosztásukban a tüzéralegységek harcának, tüzének, valamint kiképzésének megtervezésére, megszervezésére és vezetésére. Legyenek képesek arra, hogy tudásukat a tüzérfegyvernem igényének megfelelően szervezett vagy önálló továbbképzés formájában továbbfejlesszék, és alkalmassá váljanak egyes sajátos (páncéltörő, aknavető, század tűztámogató, rádió lokátor állomáskezelő) feladatok végrehajtására.

Az alapfokozat birtokában a katonai vezető tüzér specializáción továbbá:

rendelkezik:

– a tüzérségi tűztámogatás rendszere felépítésének és annak az összfegyvernemi harcba történő integrálásához szükséges ismeretekkel, jártasságokkal;

– a tüzér lövegek, műszerek üzemeltetéséhez és megóvásához szükséges ismeretekkel;

– a tüzérségi harcrendi elemek elhelyezése, előkészítése követelményeinek ismereteivel;

– a tüzérség lövészete és tűzvezetése megszervezésének ismereteivel;

– az első tiszti beosztásához szükséges meteorológiai és ballisztikai ismeretekkel;

képes:

– első tiszti beosztásban a tüzéralegységek harcának, tüzének, valamint kiképzésének megtervezésére, megszervezésére és vezetésére;

– a tüzér alegységek harctevékenysége előkészítésére és vezetésére;

– a tüzér lövegek, műszerek kezelésére az alapvető beszabályozások végrehajtására;

– a tüzér szakasz (üteg) lövészetének és tűzvezetésének előkészítésére és vezetésére;

– a megkövetelt tüzérségi tűzfeladatok normaidőre történő végrehajtására;

– a tüzérségi harcrendi elemek kiválasztására, előkészítésére, elfoglalásának irányítására és a harci munka megszervezésére;

– tüzér szakmai foglalkozások, gyakorlatok előkészítésére, hatékony levezetésére;

– a lövész század tűztámogatásának megszervezésére és tervezésére;

– a tüzérfegyvernem szerint szervezett továbbképzést követően egyes sajátos (páncéltörő, aknavető, század tűztámogató, rádió lokátor állomáskezelő) feladatok végrehajtására;

alkalmas:

– tüzér fegyvernemi szakaszparancsnoki, valamint rövid felkészülési idő után, tüzér üteg szintű parancsnoki és törzs feladatok végzésére.

7.8. A specializáció képzési célja a Magyar Honvédség számára olyan felsőfokú végzettségű katonai vezetők képzése, akik a szükséges általános katonai és légvédelmi rakéta szakmai ismeretek birtokában képesek légvédelmi rakéta alegységük harcának, kiképzésének, napi tevékenységének tervezésére, szervezésére és vezetésére, valamint az alárendeltségükbe tartozó haditechnikai eszközök és anyagok szakszerű alkalmazására, hadra fogható állapotban tartására. Képesek arra, hogy tudásukat a fegyvernem igényének megfelelően szervezett, vagy önálló továbbképzés formájában bővítsék, és alkalmassá váljanak egyéb sajátos (törzsek légvédelmi főnöki, egyéb harc- és tűzvezetési beosztásokhoz tartozó funkcionális) feladatok végrehajtására.

Az alapfokozat birtokában a katonai vezető légvédelmi rakéta specializáción továbbá:

rendelkezik:

– a légierő haderőnem felépítésének és alkalmazása alapjainak, elveinek ismereteivel;

– a földi telepítésű légvédelem alkalmazásával kapcsolatos követelményeket és értékelési rendet (TACEVAL) tartalmazó ismeretekkel;

– a földi telepítésű légvédelem harctevékenysége előkészítésének, végrehajtásának és mindenoldalú biztosításának ismereteivel– a kezelt légvédelmi fegyverrendszer harci alkalmazásának lehetőségeire és sajátosságaira vonatkozó ismeretekkel;

– a NATO Egységes Légvédelmi Rendszerének felépítésével, működésével és abban elfoglalt helyének, szerepének ismereteivel;

– a földi telepítésű légvédelem harc- és tűzvezetése feladatainak, a kapcsolódó eljárás- és okmányrendszer ismeretével;

képes:

– a légvédelmi rakéta alegység harcának, kiképzésének, napi tevékenységének tervezésére, szervezésére és vezetésére;

– az alárendeltségébe tartozó haditechnikai eszközök és anyagok szakszerű alkalmazására, hadra fogható állapotban tartására;

– a légvédelmi rakétaalegység (szakasz és üteg) harci beosztásai funkcionális kötelmeinek ellátására;

– a légvédelmi rakétaalegység (szakasz és üteg) alkalmazásának megszervezésére és vezetésére;

– a légvédelmi rakétaalegység (szakasz és üteg) kiképzési tevékenységének tervezésére, szervezésére, vezetésére és végrehajtására;

– a légvédelmi rakétakomplexum alkalmazásával kapcsolatos üzemeltetési, üzemben tartási feladatok tervezésére, szervezésére, vezetésére és végrehajtására;

alkalmas:

– a légvédelmi rakétaalegység (szakasz és üteg) működésének bonyolult helyzetekben (béke és békétől eltérő műveletekben) történő hatékony biztosítására;

– a légvédelmi rakétaalegység (szakasz és üteg) kiképzésének vezetésére és végrehajtására.

7.9. A specializáció képzési célja a Magyar Honvédség műszaki alegységei részére olyan első tiszti szintű parancsnoki beosztás ellátására alkalmas felsőfokú végzettségű katonai vezetők képzése, akik a szükséges általános katonai és műszaki szakmai ismeretek birtokában képesek alegységük kiképzésének, napi tevékenységének tervezésére, szervezésére és vezetésére, valamint az alárendeltségébe tartozó haditechnikai eszközök és anyagok szakszerű alkalmazására, hadra fogható állapotban tartására. Képesek arra, hogy tudásukat a műszaki alegységek igényének megfelelően szervezett vagy önálló továbbképzés formájában bővítsék.

Az alapfokozat birtokában a katonai vezető műszaki specializáción továbbá

rendelkezik:

– a műszaki szakterület valamennyi területén (műszaki-felderítő, utász-zártelepítő, tűzszerész, pontonos hidász, deszant-átkelő, útépítő, hídépítő, állás- és szerkezetépítő, repülőtér-karbantartó, műszaki-mentő, anyag előkészítő és feldolgozó, álcázó, vízellátó, világító) alapismeretekkel;

– átfogó robbantási ismeretekkel;

– műszaki rajzok olvasásához és egyszerű műszaki rajzok elkészítéséhez szükséges ismeretekkel;

– szerkezetek megépítésének irányításához szükséges (építésvezetői) ismeretekkel;

képes:

– a szakasz (század) harc és harccal kapcsolatos műszaki támogatási feladatok megtervezésére, megszervezésére;

– a műszaki szakalegység rendszeresített haditechnikai eszközeinek alkalmazására, üzemeltetésére;

– a szakasz (század) robbantási feladatainak és foglalkozásainak vezetésére, robbantási számítások végzésére;

– műszaki rajzok olvasására, egyszerű műszaki rajzok, statikai és szilárdságtani számítások elkészítésére;

– a szakasz (század) szinten felmerülő építési és rombolási feladatok megszervezésére és irányítására;

– a műszaki alegység igényeinek megfelelően továbbképzésben ismereteit bővíteni;

alkalmas:

– műszaki szakaszparancsnoki, valamint rövid felkészülési idő után, műszaki század szintű parancsnoki és törzs feladatok végzésére.

7.10. A specializáció képzési célja a Magyar Honvédség vegyivédelmi alegységei részére olyan első tiszti beosztás szintű parancsnoki feladatok ellátására alkalmas felsőfokú végzettségű katonai vezetők-képzése, akik a szükséges általános katonai és az ABV védelmi szakmai ismeretek birtokában képesek fegyvernemi alegységük kiképzésének, napi tevékenységének tervezésére, szervezésére és vezetésére. Az alárendeltségébe tartozó haditechnikai eszközök és anyagok szakszerű alkalmazására, hadrafogható állapotban tartására, azok technikai kiszolgálásának végrehajtására és ellenőrzésére, az ehhez kapcsolódó szervezési feladatok végzésére.

Az alapfokozat birtokában a katonai vezető vegyivédelmi specializáción továbbá

rendelkezik:

– a vegyivédelmi alegység-parancsnoki beosztásokban a békeidőszaki honvédelmi, a béketámogató, valamint háborús műveletekben a (harc)tevékenység ABV támogatásához, ABV biztosításához kapcsolódó szakfeladatok ellátásához kapcsolódó gyakorlati tevékenységek megtervezéséhez, megszervezéséhez és irányításához szükséges ismeretekkel;

– a vegyivédelmi alegységek általános katonai és szakkiképzésének, továbbá napi tevékenységének tervezésére, szervezésére és vezetésére vonatkozó ismeretekkel;

– a sugárzó, mérgező, fertőző és veszélyes ipari anyagok kezelésével kapcsolatos rendszabályok ismeretével;

– az elöljárói döntés-támogatást segítő, az ABV helyzetet szakszerű értékelésére vonatkozó, a következmények csökkentésére és felszámolására, az ABV védelmi feladatok koordinálására, és az alegységek hatékony alkalmazására vonatkozó ismeretekkel;

– a szakterületeknek megfelelő vegyivédelmi szaktechnikai eszközök, berendezések üzemeltetéséhez, alkalmazásához és kiszolgálásához szükséges általános és speciális ismeretekkel;

– az ABV szakfeladatok végrehajtásához szükséges informatikai és kommunikációs rendszerek ismeretével;

– a megfelelő környezetvédelmi és katasztrófa-elhárítási ismeretekkel, a kárelhárítási és kárfelszámolási feladatok tervezéséhez, szervezéséhez és a végrehajtás irányításához szükséges szakmai ismeretekkel;

– a különböző vegyivédelmi technikai eszközök, egyéni védőeszközök, felszerelések és anyagok, szállításával, tárolásával kapcsolatos rendszabályok ismeretével;

– a gyújtófegyverek, valamint a harctéri tüzek elleni védelem feladatainak végrehajtásához szükséges szakmai ismeretekkel;

– a mérgező harcanyagok alapvető laboratóriumi analitikai módszereinek ismeretével, a különböző eredetű radioaktív minták laboratóriumi elemzéséhez szükséges ismeretekkel és a vegyi, biológiai és radioaktív anyagok harctéri mintavételezésének ismeretével;

képes:

– felmérni az ABV fegyverek, illetve veszélyes ipari anyagok katonai műveletre gyakorolt hatásának kockázatát a harcterületen, illetve a tevékenységi körzetben;

– az ABV helyzet szakszerű értékelése alapján javaslatok tételére, a következmények csökkentésére és felszámolására, az ABV védelmi feladatok koordinálására és az alegységek hatékony alkalmazására;

– fegyvernemi és szakalegységek ABV védelmi felkészítésének, kiképzésének tervezésére és ellenőrzésére;

– az ABV-, és gyújtófegyverek, valamint a harctéri tüzek elleni védelem technikai feladatainak megszervezésére és összehangolt végrehajtására;

– a mérgező harcanyagok és radioaktív anyagok harctéri mintavételezésére, laboratóriumi elemzések előkészítésére és az analízis végrehajtására;

– a vegyi-, sugár- és biológiai felderítés, valamint a mentesítés és a fertőtlenítés eszközeinek hazai és nemzetközi előírásoknak megfelelő biztonságos üzemeltetésére, különböző környezeti és bonyolult viszonyok között, azok összehangolt, hatékony alkalmazásának megszervezésére és irányítására;

– a személyi védelem ABV védelmi összetevőivel történő ellátására és technikai kiszolgálás megszervezésére;

– a Magyar Honvédség katasztrófa-elhárítási rendszerén belül nukleáris baleset, ipari katasztrófa következményeinek felszámolásával összefüggő szakfeladatok tervezésére, szervezésére és irányítására;

alkalmas:

– vegyivédelmi szakaszparancsnoki, valamint rövid felkészülési idő után, vegyivédelmi század szintű parancsnoki és törzs feladatok végzésére.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök:

8.1. alapozó ismeretek: 81-99 kredit

közszolgálati alapismeretek (közigazgatási alapvizsga ismeretanyaga), a szakmai törzsanyagot megalapozó katonai- és társadalomtudományi alapismeretek;

8.2 szakmai törzsanyag: 81-99 kredit

általános és katonai vezetéstudományi, hadtudományi alapismeretek, térinformatika, katonai térképészeti ismeretek, a nemzeti katonai értékrend, hagyományok és az egyetemes és magyar hadtörténelem, valamint az összfegyvernemi és fegyvernemi harcászat alapismeretei, haditechnika, katonapedagógia, hadijog, logisztikai ismeretek, testnevelés;

8.3. differenciált szakmai anyag: 54-66 kredit

szakterületi, fegyvernemi (lövész, harckocsizó, felderítő, tüzér, műszaki, légvédelmi rakéta és vegyivédelmi) ismeretkörök.

9. Szakmai gyakorlat:

Az intézményen kívül teljesítendő szakmai (csapat) gyakorlat kritérium-feltétel. A csapatgyakorlat a képzés során kiegészül szaki- és specializációi szinten szervezett, intézményi és csapatbázison levezetett, gyakorlásokkal és komplex harcászati foglalkozásokkal. A szakmai- és csapatgyakorlatok és komplex harcászati foglalkozások összegzett időtartama a teljes képzés során: 8-16 hét.

10. Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez angol nyelvű államilag elismert, katonai szakanyaggal bővített; középfokú (B2) komplex típusú, vagy STANAG 6001. 2.2.2.2. nyelvvizsga-bizonyítvány szükséges.

4. KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: katonai gazdálkodási (Military Economics)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: közgazdász katonai gazdálkodási alapszakon (zárójelben megjelölve a specializációt)

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Military Economist

– választható specializációk: pénzügyi, hadtáp (Finance, Military Supply)

3. Képzési terület: közigazgatási, rendészeti és katonai

4. Képzési ág: honvédelmi és katonai

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 54 kredit

6.2. A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 47 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 80 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: –

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

7.1. A képzés célja olyan közgazdász tisztek képzése, akik a képzés során elsajátított közgazdasági, alkalmazott gazdaságtudományi, módszertani és hadtudományi ismereteik birtokában – a választott szakiránynak megfelelően – a hazai, nemzetközi és szövetségi műveletekben képesek:

– költségvetési szerveknél a különböző gazdasági folyamatok tervezésére, szervezésére, irányítására, elemzésére, értékelésére; a fegyveres erők, rendvédelmi szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok pénzügyi, számviteli, gazdálkodási, nyilvántartási, elemzési, ellenőrzési feladatainak önálló elvégzésére;

– továbbá az elsajátított általános és specifikus katonai pénzügyi, gazdálkodási, vezetői ismereteik és gyakorlati készségeik felhasználásával a gazdálkodás és ellátás feladatainak tervezésére, szervezésére, elemzésére és irányítására; a szakalegységek alaprendeltetéséből fakadó feladatai végrehajtásának vezetésére a békeidőszaki honvédelmi, a béketámogató, valamint háborús tevékenységekben.

A szakon végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

7.2. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz alapszak szempontjából fontos kompetenciái:

– a szaktudományos és korszerű információs és haditechnikai ismeretek;

– a fizikai, a pszichikai, a morális feladatokra összpontosító szakmai, pedagógiai, vezetéselméleti ismeretek;

– az alárendelt katonai szervezet működésének bonyolult helyzetekben történő eredményes biztosításához szükséges ismeretek.

7.3. Az alapfokozat birtokában a katonai gazdálkodási alapszakon végzettek képesek:

– érvényt szerezni a hadviselés nemzetközi egyezményekben rögzített szabályainak hazai, nemzetközi és szövetségi műveletekben;

– a modern hadsereg funkcióit, helyét és szerepét megérteni a demokratikus társadalomban;

– közgazdasági, szakmai, pedagógiai, vezetéselméleti ismeretek elsajátítására;

– a hadsereg magyar és európai értékeinek, hagyományainak képviseletére.

7.4. Az alapfokozat birtokában a katonai gazdálkodási alapszakon végzettek alkalmasak:

– a hazai, nemzetközi és szövetségi műveletekben, valamint a katonai szervezeteknél a gazdasági folyamatok tervezésére, szervezésére, irányítására, elemzésére és értékelésére;

– szakalegységek alaprendeltetéséből fakadó feladatai végrehajtásának vezetésére.

A katonai gazdálkodási alapszak pénzügyi specializációján végzettek alkalmasak továbbá:

– a fegyveres erők, rendvédelmi szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok pénzügyi, számviteli, gazdálkodási, nyilvántartási, elemzési és ellenőrzési feladatainak önálló elvégzésére;

A katonai gazdálkodási alapszak hadtáp specializációján végzettek – a választott modulnak megfelelően – alkalmasak továbbá:

– a hadsereg logisztikai rendszerében a logisztikai szolgálatok költségvetési előirányzati és anyaggazdálkodási tevékenységének koordinálására, ellenőrzésére, elemzésére, értékelésére, az erőforrások optimális elosztásához szükséges javaslatok kidolgozására, a vezetői döntések előkészítésére;

– az üzemanyag-ellátás, az élelmezési ellátás, illetve a ruházati ellátás gazdaságos, hatékony tervezésére, szervezésére és végrehajtására.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

8.1. alapozó ismeretek: 27-29 kredit

szociológia, pszichológia, gazdaságtörténet, európai uniós ismeretek, jog, politikaelmélet, hadtörténelem, harcászat, hadijog, katonai térképészeti ismeretek, pedagógia, egyéb katonai ismeretek;

8.2. gazdaságtani és módszertani alapismeretek: 54-56 kredit

matematika, informatika, statisztika, közgazdaságtan, vállalat-gazdaságtan, számvitel, pénzügy, védelem-gazdaságtan, információs műveletek, vezetés- és szervezéselmélet;

8.3. szakmai törzsanyag: 52-56 kredit

számvitel, pénzügy, üzleti tervezés, üzleti etika, marketing, humán erőforrás menedzsment, kontrolling, környezetvédelem, gazdasági jog, közpénzügyek, testnevelés, egyéb katonai ismeretek (haditechnikai alapismeretek, logisztikai támogatás);

8.4. differenciált szakmai ismeretek: 47-65 kredit

a) pénzügyi specializáció: üzleti kommunikáció, katonai pénzügyi ellátás, logisztikai támogatás, közpénzügyek, pénzügyi gazdasági elemzés-ellenőrzés, háborús pénzügyi biztosítás, társadalombiztosítás, katonai pénzügyi informatika, non-profit intézmények pénzügyei;

b) hadtáp specializáció – a választott modul (logisztikai gazdálkodási, hadtáp üzemanyag-ellátó, hadtáp élelmezési ellátó, hadtáp ruházati ellátó) szerint:

szolgáltatásmenedzsment, logisztikai támogatás, anyagismeret és gyártástechnológia, szaktechnikai ismeretek, anyagmozgatás, tárolás, szállítás, katonai ellátás-szolgáltatás menedzsment.

9. Szakmai gyakorlat:

Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény. A szakmai gyakorlat időtartama legalább 10 hét.

10. Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú katonai szaknyelvi nyelvvizsga-bizonyítvány vagy STANAG 6001. 2.2.2.2. nyelvvizsga-bizonyítvány vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy okirat megszerzése szükséges.

5. KATONAI ÜZEMELTETÉS ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: katonai üzemeltetés (Military Maintenance)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

− végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

− szakképzettség: katonai üzemeltető vezető (zárójelben megjelölve a specializáció)

− a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Military Maintenance Manager

− választható specializációk: katonai repülőműszaki, repülésirányító, híradó, katonai informatika, rádióelektronika felderítő és elektronika hadviselés (Military Aviation Technical, Military Air Traffic Control, Telecommunication, Military Information Technology, Signal Intelligence and Electronic Warfare)

3. Képzési terület: közigazgatás, rendészeti és katonai

4. Képzési ág: honvédelmi és katonai

5. A képzési idő félévekben: 8 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 240 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 60 kredit

6.2. A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 44 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit

6.5. Az elméleti és gyakorlati ismeretek aránya, beleértve a képzés szemináriumi gyakorlatait is:
35-45%

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan katonai üzemeltető szakemberek képzése, akik alkalmasak a Magyar Honvédség, a Honvédelmi Minisztérium, annak háttérintézményei, valamint a védelmi szféra haditechnikai és más szaktechnikai eszközeinek üzemeltetésére, az üzemfenntartás vezetésére, valamint az új haditechnikai eszközök és a hozzájuk kapcsolódó új technológiák bevezetésére, illetve alkalmazására. A választott szakiránytól függően képesek alegység-parancsnoki és szaktiszti beosztásokban honi területeken béke és minősített időszakban, külföldön többnemzeti béketámogató és háborús műveletekben haditechnikai rendszerek üzemeltetéséhez és üzemfenntartásához kapcsolódó gyakorlati tevékenységek tervezésére, szervezésére és irányítására. A szakon végzettek kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

7.1. Az alapszakon végzettek rendelkeznek:

− közszolgálati alapismeretekkel;

− a megfelelő alap katonai vezetői (parancsnoki) kompetenciákkal;

− a nemzeti katonai hagyományok tiszteletével;

− rövid felkészítés után nemzetközi (EU, NATO, ENSZ) környezetben, háborús és békeműveleti helyzetekben, különböző vallási, etnikai és kulturális területen való feladat-végrehajtás képességével;

− saját fegyverneme, illetve szakcsapata iránti elhivatottsággal és más fegyvernemek, szakcsapatok szakmai kultúrájának tiszteletével;

− az első tiszti beosztás ellátásához szükséges jogi ismeretekkel;

− a szakasz (század) kiképzéséhez szükséges szakmódszertani ismeretekkel;

− a szakasz (század) békevezetési okmányai és azok vezetéséhez szükséges ismeretekkel;

− alegységszintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel a Magyar Honvédség katasztrófavédelmi feladatok megoldásához való hozzájárulásához;

− korszerű katonai térképészeti, tereptani és katonaföldrajzi ismeretekkel;

− a szakasz (század) kommunikációs, híradó és informatikai eszközeinek ismeretével, informatikai alkalmazói ismeretekkel;

− alapvető egészség- és járványügyi, valamint sebesült ellátási ismeretekkel;

− kiváló mentális, fizikai, pszichikai állapottal;

− magabiztos angol katonai szaknyelvi kommunikációs készségekkel;

− korszerű teljesítményértékelési és a beosztottakat motiváló képességekkel.

7.2. Az alapképzési szakon végzettek ismerik és képesek:

− helyesen értelmezni a modern hadsereg funkcióit, helyét és szerepét a demokratikus társadalmakban;

− a modern hadsereg magyar és európai értékeinek, hagyományainak képviseletére és tiszteletére;

− harcos elődeikhez híven és méltón teljesíteni katonai-szakmai feladataikat;

− a katonai szövetségi rendszerben a számukra előírt feltételeknek és feladatoknak megfelelni;

− érvényt szerezni a hadviselés nemzetközi egyezményekben rögzített szabályainak a hazai, a nemzetközi és a szövetségi műveletekben;

− harcászati szintű katonai szakalegységeik kiképzésének, napi tevékenységének tervezésére, szervezésére és vezetésére;

− az erők és eszközök megóvásával kapcsolatos feladatok tervezésére, szervezésére és irányítására;

− környezettudatos katonai-szakmai tevékenység végzésére és munkavédelmi feladatok megoldására;

− modern vezetési módszerek és eszközök alkalmazására;

− az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására;

katonai repülőműszaki specializáción továbbá

− a légijármű üzemeltetésével és javításával kapcsolatos folyamatosan kiadott utasítások, szabályzatok, közlönyök és egyéb okmányok feldolgozására és végrehajtására;

− a tanulmányok befejezését követően a szakterületnek megfelelően önképzés keretében, az adott típusú légijármű kiszolgálási és üzemben tartási rendszerének elsajátítására;

− a légijármű és berendezései meghibásodásainak gyors és pontos feltárására, azok előírás szerinti szakszerű kijavítására, illetve kijavíttatására;

− a légijármű üzemben tartásához és csapatjavításához szükséges anyagi eszközök biztosítására irányuló szakmai számítások végrehajtására;

repülésirányító specializáción továbbá

− a munkakörük ellátásában alkalmazott híradó, informatikai és vezetéstechnikai eszközök kezelésére;

− az alapvető légiforgalmi és légvédelmi irányításkor alkalmazott eljárások végrehajtására;

− gurító, repülőtéri és közelkörzeti irányításra, valamint egy légijármű folyamatos és biztonságos irányítására útvonalon, légi, földi célok megközelítésekor;

híradó specializáción továbbá

− a Magyar Honvédségben rendszeresített, illetve alkalmazott tábori, valamint stacioner híradó és információbiztonsági hardver- és szoftverelemek (távbeszélőközpontok, kapcsolók, irányválasztók, modemek, átvitel technikai rendszerek) és az ezekből kialakított rendszerek üzemeltetésével és üzemben tartásával kapcsolatos feladatok tervezésére és szervezésére;

− alkalmi harci kötelékek, alegységek béke és békétől eltérő műveletek során alkalmazható kommunikációs eszközökkel történő biztosítási feladatokhoz kapcsolódó tervezési, szervezési műveletek végrehajtására és irányítására alegység szinten;

− a szakszolgálatok alaprendeltetéséből fakadó feladatok végrehajtásának megszervezésére, vezetésére és ellenőrzésére;

− a kommunikációs eszközök és rendszerek üzemben tartásának koordinálására, az időszakos kiszolgálási tervek és jelentések kidolgozására;

− az általános információbiztonság menedzsmentjének, ezen belül a személyi biztonsággal, a fizikai biztonsággal, az adminisztratív biztonsággal összefüggő alapvető elméleti és gyakorlati feladatok koordinálására, végrehajtására és ellenőrzésére;

− az elektronikus információbiztonság menedzsmentjének, ezen belül különösen a kockázatmenedzsmenttel, valamint az akkreditációval és auditálással kapcsolatos alapvető elméleti és gyakorlati feladatok koordinálására, végrehajtására és ellenőrzésére;

− az elektronikus információbiztonság technikai menedzsmentje megvalósítására, ezen belül különösen a rejtjelbiztonsággal, EMC-vel, átvitelbiztonsággal, számítógép- és helyi hálózat biztonsággal, hálózatok biztonságos összekapcsolásával összefüggő elméleti és gyakorlati feladatok koordinálására, végrehajtására és ellenőrzésére;

katonai információbiztonsági modulon továbbá

− a magyar honvédség adatkezelő rendszereit érintő kérdésekben az információbiztonság teljes körű képviseletére;

− kezelni az állandó telepítésű adatkezelő nemzeti és külföldi nyílt, nem nyilvános, minősített elektronikus adatokat feldolgozó rendszerek tervezésével, létrehozásával, üzemeltetésével, fenntartásával, megszüntetésével kapcsolatos szakmai kérdéseket;

− a gyakorlatok, konferenciák és egyéb rendezvények rendszereinek tervezésére, fejlesztésére, beszerzésére, tesztelésére, üzembe helyezésére, üzemeltetésére, illetve megszüntetésére;

− az elektronikus adatkezelő rendszer személyi, fizikai, adminisztratív biztonsági követelményeinek megvalósítására;

− az adatkezelő rendszerek biztonsági követelményeinek és az ezek megvalósítására irányuló rendszabályok meghatározására;

− a szervezet, illetve rendszer specifikus biztonsági szabályzatok kidolgozására, kidolgoztatására;

− a rendszerek hatósági akkreditálásával, auditálásával és egyéb hivatalos ügyintézéssel kapcsolatos feladatok végzésére;

− szervezetek közötti együttműködés szervezésére, szabályozására, a külső ügyfelekkel, harmadik fél hozzáférésével kapcsolatos biztonsági kérdések megoldására, valamint információvédelmi feladatok összehangolására;

− a nemzeti és a külföldi nyílt, nem nyilvános, minősített elektronikus adatkezelő rendszerek biztonságát javító intézkedésekre, azok végrehajtására, kockázatarányos biztonsági eljárások kidolgozására javaslatot tenni;

− elektronikus adatokat feldolgozó rendszerek kockázatelemzésének végzésére, dokumentálására;

− a minősített elektronikus adatkezelő rendszer, TEMPEST felelős feladatainak végzésére; rendszer biztonsági ellenőrzésére, a tapasztalatok kiértékelésére; a biztonsági incidensek kezelésére; szervezetek szakmai tevékenységének irányítására, támogatására;

− az elektronikus biztonsági feladatokat ellátó személyek részére a szakmai képzés tervezésére, szervezésére, valamint szakmai továbbképzések, felkészítések megtartására;

− a rejtjelző rendszerek tervezése folyamatának átlátására, a különböző rendszerelemekből hálózati struktúra kialakítására;

− a rejtjelző eszközök üzemben tartásának koordinálására, az időszakos tervek és jelentések kidolgozására;

− az elsajátított rejtjelzéssel összefüggő szabályzók értelmezésére, a felmerült problémák esetén a szabályozók alkalmazására;

− a rejtjeltevékenységgel összefüggő dokumentum elkészítésére, naprakészen tartására;

− javaslatot tenni a NATO, az EU, a nemzeti nem nyilvános, minősített rendszerek védelmét biztosító rejtjelző eszközök biztonságát javító intézkedésekre és jóváhagyás után azok végrehajtására;

− megfelelő szakmai gyakorlat megszerzését követően a nemzetközi szervezetekben feladatok végrehajtására;

katonai informatika specializáción továbbá

− a Magyar Honvédségben rendszeresített, illetve alkalmazott stacioner és tábori híradó és informatikai rendszerek, eszközök, szoftverek üzemeltetésével és üzemben tartásával kapcsolatos feladatok tervezésére, szervezésére, vezetésére, ellenőrzésére, a szaktevékenység koordinálására;

− a Magyar Honvédségben rendszeresített informatikai eszközök üzemeltetésével kapcsolatos költségtervezés, logisztikai tervezés és jelentési kötelezettség végrehajtására;

− az informatikai szervezetek napi tevékenységének vezetésére;

− a műveletek informatikai támogatásának tervezésére, szervezésére;

− a katonai szervezetek informatikai biztonsági feladatainak ellátására, az elektronikus biztonságra vonatkozó szabályozók érvényre juttatására;

− az informatikai rendszer fejlesztésére vonatkozó javaslatok megfogalmazására, az informatikai fejlesztésre vonatkozó felhasználói igények, követelmények összegzésére, véleményezésére és szakmai képviseletére;

− informatikai fejlesztési feladatok irányítására, koordinálására;

rádióelektronika felderítő és elektronika hadviselés specializáción továbbá

− szakismereteivel hozzájárulni az összfegyvernemi kötelékek harci alkalmazásának rádióelektronikai felderítő és elektronikai hadviselési támogatásának megtervezéséhez, megszervezéséhez és végrehajtásához;

− az adatszerzés alegységszintű megtervezésére, megszervezésére és irányítására;

− a megszerzett adatok előzetes feldolgozására, az elektronikai objektumok értékelésére, a célok kiválasztására és az adatok továbbítására az elöljáró vezetési szint felé;

− a rendszeresített szárazföldi és légi technikai eszközökkel a rádióelektronikai felderítési, zavarási és elektronikai védelmi feladatok körültekintő megtervezésére, megszervezésére, irányítására és végrehajtására;

− az alkalmi harci kötelékek, alegységek béke és békétől eltérő műveletei során alkalmazható rádióelektronikai felderítő és elektronikai hadviselési eszközökkel történő támogatási feladatok tervezésére, szervezésére, irányítására alegység szinten;

− az első tiszti beosztásában rendszeresített parancsnoki és más szakbeosztások betöltésére;

− más fegyvernemekkel, szakalegységekkel való együttműködésre.

7.3. Az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

− a hazai, nemzetközi és szövetségi műveletekben, valamint a harcászati szintű katonai szervezeteknél a haditechnikai rendszerek üzemeltetésének végrehajtására, valamint üzemfenntartásuk tervezésére, szervezésére, irányítására, elemzésére és értékelésére;

− a katonai alegységekben szaktiszti beosztások ellátására;

− a szakalegységek alaprendeltetéséből fakadó feladatai végrehajtásának vezetésére;

− a rendszeresített haditechnikai eszközök, és haditechnikai szakanyagok szakszerű alkalmazására, hadra fogható állapotban tartására.

7.4. A szakképzettség gyakorlásához szükséges adottságok és készségek:

− kreativitás, rugalmasság, autonómia;

− problémafelismerő készség, és problémamegoldó képesség;

− intuíció és módszeresség;

− tanulási készség és jó memória;

− széleskörű műveltség;

− belső igényesség;

− magas szintű stressztűrő képesség;

− információfeldolgozási képesség;

− környezettel szembeni érzékenység;

− elkötelezettség és igény a minőségi munkára;

− a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás;

− kezdeményezés, személyes felelősségvállalás és gyakorlás, döntéshozatal;

− alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

8.1. alapozó ismeretek: 82-98 kredit

– katonai ismeretek: 30-34 kredit

szabályismeret, lövészeti felkészítés, harcászat, katonai testnevelés;

– közszolgálati alapismeretek: 28-32 kredit

biztonsági tanulmányok, közszolgálati alapismeretek, a közszolgálati alapvizsga ismeretanyaga, közszolgálati életpályák, közszolgálati logisztika, alkotmányjog, állam szervezete;

– gazdasági és humán ismeretek: 10-14 kredit

hadijog, közgazdaságtan, logika, minőségbiztosítás és minőségirányítás;

– természettudományos alapismeretek: 14-18 kredit

matematika, fizika, villamosságtan.

8.2. Szakmai törzsanyag ismeretkörei: 81-99 kredit

– szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 54-66 kredit

villamos áramkörök és hálózatok, informatikai ismeretek, szenzortechnikai ismeretek, mechatronikai ismeretek, telekommunikációs ismeretek, repülési ismeretek, rádióelektronikai felderítő-, és elektronikai hadviselési ismeretek, rendszertechnika, rendszerüzemeltetés, szakharcászat, szakági rendszerek, típusismeret;

– szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 27-33 kredit

rendszerüzemeltetés-, és üzemeltetési eljárások, szakharcászat, rendszer- és típusismeret.

8.3. Differenciált szakmai ismeretek: 54-66 kredit

– választható specializációk: 44-56 kredit

a híradó, a katonai informatika, a katonai repülőműszaki, a repülésirányító, a rádióelektronika felderítő és elektronika hadviselés specializációkon a kompetenciák kialakításához szükséges ismeretkörök.

– szakdolgozat.

9. Szakmai gyakorlat:

A honvéd tisztjelöltek az első szakmai gyakorlatot az alapképzésben a 6. szemeszterben, 2 hetes időtartamban, a Magyar Honvédség kijelölt katonai szervezeteinél, választott szaknak, illetve specializációnak megfelelő feladattal hajtják végre. A második szakmai gyakorlat az alapképzés 8. szemeszterében történik. Ez egybefüggő 4 hetes szakmai gyakorlatot jelent, amely az első tiszti beosztásra való felkészítést is jelenti egyben.

10. Idegennyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert STANAG 6001. 2.2.2.2. nyelvvizsga-bizonyítvány szükséges.

6. KATONAI LOGISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: katonai logisztika (Military Logistics)

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

– szakképzettség: katonai logisztikai vezető (zárójelben megjelölve a specializációt)

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Military Logistic Leader

– választható specializációk: hadtáp, katonai közlekedési, haditechnikai (Military Supply, Military Movement and Transportation, Maintenance).

3. Képzési terület: közigazgatási, rendészeti és katonai

4. Képzési ág: honvédelmi és katonai

5. A képzési idő félévekben: 8 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 240 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 60 kredit

6.2. A specializációhoz rendelhető minimális kreditérték: 70 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit

6.5. Az elméleti és gyakorlati ismeretek vonatkozásában - beleértve a képzés szemináriumi gyakorlatait is – a gyakorlati ismeretek minimális kreditértéke a teljes képzési időre számítva: 96 kredit

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja: A Magyar Honvédség számára olyan, harcászati szintű katonai logisztikai vezetők (honvédtisztek) képzése, akik a megszerzett általános- és speciális katonai ismeretek birtokában képesek a logisztikai szakalegységek vezetésére, harcászati szintű logisztikai támogatási (anyagellátási, közlekedési és fenntartási) folyamatok tervezésére, szervezésére, irányítására és ellenőrzésére, nemzeti és többnemzeti környezetben, békeidőszakban, válságkezelő-, katasztrófa elhárítási-, béketámogatási- és háborús műveletekben egyaránt. Mindezeken túl kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek, a továbbképző tanfolyamok ismeretanyagával kiegészítve a képzés második ciklusban történő folytatásához. A képzés egésze felkészít a közszolgálati életpályára.

7.1. Az alapképzési szakon végzettek ismerik:

– a közigazgatás felépítését és működését;

– a modern haderő értékeit és funkcióit;

– a választott specializációjuknak, várható beosztásuknak megfelelő általános katonai és katonai szakmai alkalmazási elveket;

– az alárendelt katonai szervezet működése bonyolult helyzetekben történő eredményes biztosításának elméleti és gyakorlati módszereit;

– a katonai alegységek alkalmazásának elveit,

– a harcászati szintű katonai logisztikai támogatási feladatok, folyamatok elveit és végrehajtásának gyakorlati módszereit;

– a rendszeresített haditechnikai eszközök alkalmazásának és fenntartásának tervezését, szervezését, irányítását és ellenőrzését;

– a katonai logisztikai alegységek kiképzésének, felkészítésének, vezetésének elveit és feladatait;

– a választott specializációjuknak megfelelően a katonai műveletek végrehajtásához biztosított polgári, szövetséges és harmadik fél által biztosított logisztikai erőforrások és eszközök igénybevételének szabályait;

– a közigazgatási alapvizsga ismeretanyagát.

7.2. Az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

– a közszolgálat más területeivel való együttműködésre;

– a logisztikai alegységek vezetésére;

– a harcászati szintű törzsekben szakmai feladatok ellátására, logisztikai döntések előkészítésére;

– a választott specializációjuknak megfelelő szaktiszti beosztások ellátására;

– a hazai és nemzetközi környezetben a harcászati szintű anyagellátási, katonai közlekedési, üzemfenntartási feladatok vezetésére békében és a békétől eltérő helyzetekben egyaránt;

– a megszerzett elméleti tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a probléma megoldó technikák használatára;

– a logisztikai alegységek, a logisztikai folyamatok tervezéséhez, szervezéséhez, irányításához és ellenőrzéséhez szükséges okmányok, dokumentumok kidolgozására, valamint vezetésére.

hadtáp specializáción továbbá:

Az általános- és specifikus katonai ismereteik és gyakorlati készségeik birtokában az ellátó szakalegységek alaprendeltetéséből fakadó feladatai végrehajtásának vezetésére. A katonai gazdálkodás, a hadtápanyag-ellátás tervezésére, szervezésére, vezetésére, nemzeti és többnemzeti környezetben, békeidőszakban, válságkezelő-, katasztrófa elhárítási-, béketámogató- és háborús műveletekben egyaránt.

katonai közlekedési specializáción továbbá:

Az általános és specifikus katonai ismereteik és készségeik birtokában a katonai közlekedési, mozgatási, szállítási feladatok tervezésére, szervezésére és vezetésére. A szállító szakalegységek alaprendeltetéséből fakadó feladatai végrehajtásának vezetésére nemzeti és többnemzeti környezetben, békeidőszakban, válságkezelő-, katasztrófa elhárítási-, béketámogató- és háborús műveletekben egyaránt.

haditechnikai specializáción továbbá:

Az általános és specifikus katonai ismereteik és készségeik birtokában a választott specializációnak megfelelő alegység-parancsnoki és szaktiszti beosztásokban – nemzeti és többnemzeti környezetben, békeidőszakban, válságkezelő-, katasztrófa elhárítási-, béketámogató és háborús műveletekben egyaránt – a haditechnikai biztosítás szakirányú feladatai végrehajtásának tervezésére, szervezésére, irányítására, ellenőrzésére.

7.3. A szakképzettség gyakorlásához szükséges adottságok és készségek:

– kreativitás, rugalmasság, problémamegoldó készség;

– vezetői és együttműködési készség;

– nemzeti és katonai hagyományok tisztelete;

– a minőségi munka iránti igényesség;

– a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás;

– tervezői és szervezői készség;

– az általános katonai és speciális logisztikai ismeretek megismerésére való törekvés;

– az alárendeltek teljesítmény értékelésének képessége;

– alaposság és feladatmegoldó képesség;

– a parancsnoki, vezetői beosztás és a szakmai feladatok többnemzeti környezetben történő ellátását biztosító angol szaknyelvi készségek;

– kiváló mentális és fizikai állapot;

– a szakalegységek és katonai logisztikai folyamatok irányításának készsége;

– jó kommunikációs készség, az elsajátított média ismeretek alkalmazásnak képessége.

8. Az alapfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. alapozó ismeretek: 81-99 kredit

Közszolgálati ismeretek, (rendészet elmélete és rendészeti eszközrendszer, hadelmélet és katonai műveletek, alkotmányjog, állam szervezete, katasztrófavédelmi igazgatás, közszolgálati életpályák, közszolgálati gyakorlat, nemzetbiztonsági tanulmányok, közigazgatási funkciók és működés, általános politológia, általános szociológia, vezetés- és szervezés elmélet, közszolgálati logisztika, közpénzügyek és államháztartástan), katonai vezetői alapismeretek, természettudományi- és társadalomtudományi alapismeretek (az ismeretkörök tartalmazzák a közigazgatási alapvizsga ismeretanyagát);

8.2. szakmai törzsanyag: 85-103 kredit

– szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 61-73 kredit

Mechanika, anyagtudomány, békefenntartói alapismeretek, logisztikai támogatás, anyagmozgatás-raktározás szervezése, katonai szállítások alapjai, műszaki alapismeretek, logisztikai szaktechnikai eszközök, védelemgazdaságtan, döntés-előkészítési módszerek.

– szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 24-30 kredit

a) hadtáp specializáción: államháztartási számvitel, katonai pénzügyek, katonai ellátás- szolgáltatásmenedzsment, szakági ellenőrzés-elemzés, hadtáp szakharcászat.

b) katonai közlekedési specializáción: katonai közlekedési üzemtan, közlekedési hálózatok, közlekedési technika, közlekedési folyamatok szabályozási rendszere, katonai szállító járművek.

c) haditechnikai specializáción: hő- és áramlástani rendszerek, gépelemek, haditechnikai eszközök anyagismerete, műszaki kommunikáció, műhelytechnológiák, karbantartás és javítás szervezése.

8.3. Differenciált szakmai ismeretek: 46-60 kredit

a) hadtáp specializáción: hadtáp szaktechnikai eszközök, hadtápanyag ismeretek, üzemanyag ellátás, ruházati ellátás, élelmezési ellátás, humán- és térképanyag ellátás, katonai logisztikai informatikai modulok, ellátó alegységek vezetése.

b) katonai közlekedési specializáción: közlekedési-szállító alegységek műveleti alkalmazása, katonai szállításszervezés, csapatgazdálkodás, szállító alegység vezetése, katonai közlekedési informatika.

c) haditechnikai specializáció

– páncélos- és gépjármű-technikai modulon: katonai műveletek páncélos és gépjármű-technikai biztosítása, javító szakalegységek vezetése, rendszerben tartás, belsőégésű motorok, járművek szerkezete.

– fegyverzettechnikai modulon: katonai műveletek fegyverzettechnikai biztosítása, fegyverzettechnikai eszközök rendszerbentartása, fegyverzettechnikai rendszerek, szakalegységek vezetése.

9. Szakmai gyakorlat:

A honvéd tisztjelöltek az első szakmai gyakorlatot az alapképzésben a 6. szemeszterben, két hetes időtartamban, a Magyar Honvédség kijelölt katonai szervezeteinél, választott szaknak, illetve specializációnak megfelelő feladattal hajtják végre. A második szakmai gyakorlatot az alapképzés 7. szemeszterében, vagy azt követően specializációnak megfelelő feladattal katonai szervezetnél hajtják végre, két hét időtartamban. A harmadik szakmai gyakorlat az alapképzés 8. szemeszterében történik, egybefüggő 4 hetes szakmai gyakorlatot jelent, amely az első tiszti beosztásra való felkészítést is jelenti.

10. Idegen nyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú katonai szakmai, vagy STANAG 6001. 2.2.2.2. nyelvvizsga-bizonyítvány szükséges.

3. melléklet a 30/2014. (IV. 30.) KIM rendelethez⁸

A MESTERKÉPZÉSI SZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI

I. KÖZIGAZGATÁSI KÉPZÉSI ÁG

1. KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: közigazgatási (Public Administration)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master, rövidítve: MA)

– szakképzettség: okleveles közigazgatási szakértő

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert of Public Administration

– választható szakirányok:

a) közigazgatás-tudományi szakirány;

b) közigazgatási vezető szakirány;

c) európai és nemzetközi közigazgatási szakirány;

– választható szakirányok angol nyelvű megjelölése:

a) Specialisation in Administrative Science;

b) Specialisation in Public Management;

c) Specialisation in European and International Administration;

– szakirányokhoz rendelt szakképzettség:

a) okleveles közigazgatási szakértő közigazgatás-tudományi szakirányon;

b) okleveles közigazgatási szakértő közigazgatási vezető szakirányon;

c) okleveles közigazgatási szakértő európai és nemzetközi közigazgatási szakirányon;

– szakirányokhoz rendelt szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

a) Expert of Public Administration with Specialisation in Administrative Science;

b) Expert of Public Administration with Specialisation in Public Management;

c) Expert of Public Administration with Specialisation in European and International Administration.

3. Képzési terület: közigazgatási, rendészeti és katonai

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: igazgatásszervező alapképzési szak, a közigazgatás-szervező alapképzési szak, a nemzetközi igazgatási alapképzési szak és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti igazgatásszervező főiskolai szak.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető alapképzési szakok: a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület alapképzési szakjai.

4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe azok az alap- és mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az elméleti alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 15-25 kredit

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 40-60 kredit

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz (szakirányhoz) rendelhető kreditek száma: 30-35 kredit

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditek száma: 10 kredit

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: legalább 30% a szakmai gyakorlatot is figyelembe véve

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan, a közszolgálat iránt elkötelezett közigazgatási szakemberek képzése, akik elmélyült közigazgatás-tudományi ismeretek birtokában, alapos közjogi tudással felvértezve, az állam, a gazdaság és a társadalom működésének megértése mellett, a közmenedzsment különböző területein (így különösen a közszolgálati emberi erőforrás menedzsmentben) jártasságot szerezve, a közigazgatási kommunikáció szervezésének, valamint a közigazgatás nemzetközi dimenziói elméletének, változásainak és működési gyakorlatának ismeretében képesek komplex közigazgatási feladatok ellátására, szervezeti és működési problémák felismerésére és hatékony kezelésére, szakirányú területeken speciális feladatellátására.

Megszerzett ismereteik birtokában alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

7.1 A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– a közpolitikai fejlesztések hazai és nemzetközi modelljeit és megoldásait,

– a közpolitikai döntési folyamatokat, a jogalkotás rendjét,

– a nemzetközi jog főbb szabályait, az Európai Unió és a magyar közpolitika és közjog kapcsolatát,

– a kormányzati rendszereket,

– a kormányzati eszközrendszert és a hatékony közigazgatás-fejlesztés stratégiai eszköztárát,

– a közszolgálat ágazati rendszereinek működési és szabályozási alapvonásait,

– a gazdaságirányítás és a közigazgatás kapcsolatrendszerét,

– a költségvetési jogot és az államháztartás működésének részleteit,

– a közigazgatásban alkalmazott info-kommunikációs rendszerek és adatbázisok felépítését és működését,

– a közigazgatás feletti kontrollrendszereket, részleteiben a közigazgatási bíráskodás modelljeit és hazai működését,

– a közigazgatási szervezetfejlesztés és szervezetirányítás eszközeit,

– a hatékony információ- és kommunikációmenedzsment, valamint az emberi erőforrás-menedzsment eszközeit.

7.2. A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– stratégiai gondolkodásra, az állami és közigazgatási működés jelenségeinek elemzésére,

– közigazgatási és kormányzati döntés-előkészítő és döntéshozó feladatok ellátására, döntési javaslatok kidolgozásához szükséges probléma- és megoldáselemzésre,

– irányítói, vezetői, HR szakértői és egyéb végrehajtói feladatkörök ellátására,

– modern szervezési és kommunikációs technikák alkalmazására,

– szervezeti folyamatok és rendszerek tervezésére,

– konfliktushelyzetek kezelésére, eredményes tárgyalási technikák alkalmazására,

– informatikai és elektronikus kommunikációs rendszerek alkalmazására,

– közszolgáltató szervezetek működési elveinek és rendszerének áttekintésére, elemzésére,

– jogalkotási, jogalkalmazási, valamint igazgatási feladatok ellátására vagy annak megszervezésére,

– közszolgálati személyzeti fejlesztési feladatok irányítására és végrehajtására,

– költségvetési szervek gazdálkodási, pénzügyi feladatainak szervezésére és ellenőrzésére,

– nemzetközi vonatkozású ügyek intézésére,

– az Európai Unió szerveinél igazgatási feladatok ellátására.

7.3. A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

– kiemelkedő szervezői, koordinációs készség,

– nyitott gondolkodás, kreativitás, rugalmasság, jó logikai készség,

– jó kommunikációs és együttműködési attitűd, vezetői kommunikációs készség,

– konfliktuselemzésre és konfliktuskezelésre való készség,

– probléma felismerő, elemző és megoldó készség,

– önálló munkavégzésre való alkalmasság,

– intuíció és módszeresség,

– információ feldolgozási képesség,

– a társadalmi környezettel, igényekkel szembeni érzékenység,

– elkötelezettség és igény a minőségi munkára,

– igény az élethosszig tartó szakmai továbbképzésre,

– alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után a vezetői feladatok ellátására,

– egyenlő bánásmód melletti elkötelezettség,

– empátia az egyes ügyfelek irányában, segítőkészség, esélyegyenlőség biztosítása az állampolgárok jogérvényesítése során.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket bővítő, a mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 15-25 kredit

– közigazgatás-elméleti és közigazgatási jogdogmatikai ismeretek,

– közigazgatás-tudomány alapjai,

– állam- és jogelméleti ismeretek,

– nemzetközi közjogi kapcsolatokra vonatkozó ismeretek,

– közpolitikai döntéselmélet és jogalkotástani ismeretek,

– összehasonlító közpolitika és közjog.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 40-60 kredit

– összehasonlító közigazgatás,

– költségvetési jogi és államháztartási ismeretek,

– gazdasági közigazgatási ismeretek,

– civil jogi ismeretek a közigazgatásban,

– közigazgatási menedzsment ismeretek,

– közszolgálati kommunikációs és infokommunikációs ismeretek,

– hazai és nemzetközi támogatás-menedzsment ismeretek,

– közszolgálati emberi erőforrás-menedzsment ismeretek, közszolgálati etika és integritás,

– közigazgatási informatikai ismeretek, ideértve a kibervédelmi ismereteket is,

– nemzetközi és európai uniós ismeretek.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 30-35 kredit

differenciált szakmai ismeretek (szakirányok szerint)

a) közigazgatás-tudományi szakirány

– az állam társadalomelmélete,

– közpolitikai elemzés,

– alkotmányelméleti ismeretek,

– alkotmánybíráskodás, közjogi bíráskodás,

– hazai és nemzetközi közigazgatás-tudomány történet,

– állami pénzügyek elmélete,

– kutatáselméleti és kutatás-módszertani ismeretek,

– publikációs és szerkesztési ismeretek,

– szaknyelvi ismeretek.

b) közigazgatási vezető szakirány

– stratégiai közigazgatás-fejlesztési ismeretek,

– döntéselmélet és vezetés-elméleti ismeretek,

– vezetői kommunikáció,

– vezetői készségek fejlesztése, vezetői személyiség-fejlesztés,

– ágazatirányítás,

– szervezetirányítás, erőforrás-gazdálkodás,

– pénzügyi kormányzási ismeretek,

– szaknyelvi ismeretek.

c) európai és nemzetközi közigazgatási szakirány

– közigazgatás-fejlesztés nemzetközi irányai,

– az EU közigazgatási tér fejlődése,

– EU jogharmonizációs ismeretek,

– az EU döntéshozatal, nemzeti és EU kapcsolatok,

– nemzetközi biztonságpolitika,

– az emberi jogok nemzetközi védelme,

– gazdasági integrációs tanulmányok,

– szaknyelvi ismeretek.

8.4. diplomamunka: 10 kredit

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

6 hetes szakmai gyakorlat követelményeinek teljesítése.

10. Idegennyelvi követelmények:

A mesterfokozat megszerzéséhez az EU valamely hivatalos idegen nyelvéből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy okirat szükséges.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgatónak a kreditek megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján korábbi tanulmányai alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit az alábbi ismeretkörökből:

– társadalomtudományi ismeretek (maximum 10 kredit),

– állam- és jogtudományi ismeretek (maximum 10 kredit),

– általános (köz)igazgatási ismeretek,

– közpolitikai ismeretek (maximum 10 kredit),

– szakigazgatási ismeretek (maximum 10 kredit),

– pénzügyi-, közgazdasági- és államháztartási ismeretek (maximum 10 kredit),

– közszolgálati és munkajogi ismeretek (maximum 10 kredit),

– menedzsment ismeretek,

– nemzetközi és európai uniós ismeretek (maximum 10 kredit),

– kommunikációs ismeretek (maximum 10 kredit),

– informatikai alapismeretek (maximum 10 kredit),

– vezetési ismeretek (maximum 10 kredit).

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 50 kredittel rendelkezzék a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

2. NEMZETKÖZI KÖZSZOLGÁLATI KAPCSOLATOK MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: nemzetközi közszolgálati kapcsolatok

A mesterképzési szak angol nyelvű megnevezése: International Public Service Relations

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)

– szakképzettség:

a) nemzetközi közszolgálati szakértő, nemzetközi közigazgatási szakirányon

b) nemzetközi közszolgálati szakértő, biztonsági tanulmányok szakirányon

c) nemzetközi közszolgálati szakértő, rendészeti szakirányon

d) nemzetközi közszolgálati szakértő, Európa-tanulmányok szakirányon

– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

a) Expert in International Public Service Specialised in International Public Administration Studies

b) Expert in International Public Service Specialised in Security Studies

c) Expert in International Public Service Specialised in Policing Studies

d) Expert in International Public Service Specialised in European Studies

– választható szakirányok:

a) nemzetközi közigazgatási tanulmányok

b) biztonsági tanulmányok

c) rendészeti tanulmányok

d) Európa-tanulmányok

– választható szakirányok angolul:

a) International Public Administration Studies

b) Security Studies

c) Policing Studies

d) European Studies.

3. Képzési terület: közigazgatási, rendészeti és katonai

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. A bemenethez feltétel nélkül elfogadott szakok: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és jogelőd intézményeinek bármely főiskolai képzésében, egyetemi képzésében, alapképzési szakán, mesterképzési szakán szerzett felsőfokú végzettség.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető a Magyarországon akkreditált vagy azzal egyenértékű főiskolai képzésben, egyetemi képzésben, alapképzési szakon, mesterképzési szakon szerzett felsőfokú végzettség.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 7-15 kredit

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 32-37 kredit

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz/szakirányhoz rendelhető kreditek száma: 25-40 kredit

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális száma: 14 kredit

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditek száma: 12 kredit

6.6. Szakmai gyakorlat: 15 kredit

6.7. A gyakorlati ismeretek aránya: (az intézményi tanterv szerint legalább) 30%

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakértők képzése, akik megszerzett ismereteik birtokában képesek a nemzetközi és az európai uniós szervezeteknél, a hazai központi és helyi közigazgatásban, a külügyi, védelmi és rendvédelmi igazgatásban nemzetközi vonatkozású feladatok ellátására.

7.1. A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

– a nemzetközi közszolgálati kapcsolatok történeti, jogi és politikai vonatkozásait,

– az Európai Unió politikáit, illetve közjogi és intézményi rendszerét,

– nemzetközi rendszer működésének regionális dimenzióit,

– a válságkezelés nemzetközi és hazai rendszerét,

– a közigazgatási, rendészeti, katonai terület alapvető nemzetközi ismeretköreit,

– a magyar állam és államigazgatás nemzetközi kapcsolatrendszerét,

– a magyar kül- és biztonságpolitikát, fejlődésének irányait,

– a biztonsági rendszer stratégiai tervezését és elemzését,

– a rendészet és rendvédelem hazai és nemzetközi összefüggéseit,

– a közszolgálati rendszerek nemzetközi modelljeit, továbbá

– a feladat ellátásához szükséges szaknyelvet.

7.2. A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

– a nemzetközi, illetve európai integrációs és döntéshozatali folyamatok értelmezésére és formálására,

– a közszolgálat nemzetközi kapcsolataiban döntések előkészítésére és meghozatalára,

– integrált ismeretek széles körű alkalmazására a közigazgatási, rendészeti és honvédelmi komplex területeken,

– a biztonságot fenyegető kihívások, veszélyek és kockázatok elemzésére és értékelésére,

– a nemzetközi szervezetek és intézmények tevékenységében való részvételre,

– az európai és a hazai közpolitikai és kodifikációs folyamatokban való közreműködésre,

– konfliktushelyzetek kezelésére, eredményes tárgyalási és együttműködési technikák alkalmazására, továbbá

– végrehajtó és irányító feladatkörök ellátására.

7.3. A szakképzettség gyakorlásához szükséges adottságok és készségek:

– a közszolgálat iránti elkötelezettség, felelősségteljes, toleráns magatartás, mások véleményének tiszteletben tartása,

– elemzőkészség, probléma-felismerő és probléma-megoldó készség,

– információ-feldolgozási képesség, módszertani tudatosság,

– kezdeményezés, személyes felelősségvállalás, döntéshozatali képesség,

– csoportmunkára való alkalmasság, továbbá

– kommunikációs ismeretek, viselkedéskultúra és kapcsolatteremtő képesség.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. A már megszerzett ismereteket tovább bővítő, a mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 7-15 kredit

– közjogi és közigazgatási ismeretek,

– nemzetközi közszolgálati kapcsolatok jogi, politikai és gazdasági dimenziói,

– nemzetközi politikai gazdaságtan,

– nemzetközi szervezetek.

8.2. Szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 32-37 kredit

– nemzetközi és európai kormányzati és közszolgálati modellek, döntéshozatali eljárások,

– európai uniós közpolitika és közjog,

– regionális tanulmányok, az EU globális szerepe,

– biztonsági tanulmányok,

– magyar külpolitika és külszolgálat,

– diplomáciai kapcsolatok joga,

– a rendészet, rendvédelem nemzetközi kapcsolatai,

– vezetés- és szervezéselmélet,

– protokoll és tárgyalástechnika,

– a diplomáciában elvárt jelentéskészítő munka minőségi feltételei és gyakorlata (magyar és angol nyelven).

8.3. Differenciált szakmai ismeretek: 25-40 kredit

a) Nemzetközi közigazgatási tanulmányok szakirányon:

– összehasonlító közigazgatástan,

– közigazgatás-fejlesztés nemzetközi irányai,

– az EU közigazgatási tér fejlődése,

– az EU jogharmonizáció,

– az EU döntéshozatal, nemzeti és EU kapcsolatok,

– külügyi igazgatás és konzuli ismeretek,

– külgazdasági kapcsolatok,

– nemzetközi közjog és alapjogvédelem.

b) Biztonsági tanulmányok szakirányon:

– 21. századi biztonsági kihívások,

– biztonságelméletek,

– katonai diplomácia,

– nemzetközi biztonsági szervezetek,

– az EU közös biztonság- és védelempolitikája,

– nemzetközi és hadijog,

– stratégiai tanulmányok,

– nemzetközi és hazai válságkezelés,

– államépítés és nemzetközi kapcsolatok,

– regionális biztonság.

c) Rendészeti tanulmányok szakirányon:

– rendészet és rendészeti közigazgatás,

– rendészeti szervek vezetési és irányítási rendszere,

– nemzetközi és európai rendészeti együttműködés,

– nemzetközi bűnügyi együttműködés,

– a szabadság, biztonság és jog térsége,

– az európai határrendészeti együttműködés,

– európai rendőrségi képzési együttműködés,

– a migráció.

d) Európa-tanulmányok szakirányon:

– az EU jogrendszere,

– az EU alapintézményeinek működése és kooperációja, az EU döntéshozatalának működési rendje,

– az EU közigazgatási szabályrendszere,

– az EU-tagországok EU-ügyekért felelős közigazgatási rendszerei,

– az európai integráció története és legfontosabb politikai vívmányai,

– az EU-ban való nemzeti érdekérvényesítés mechanizmusa,

– a gazdasági integráció fejlődése, a Gazdasági és Monetáris Unió, euró,

– az EU kül- és biztonságpolitikája, Európai Külügyi Szolgálat, EU nemzetközi segélypolitika, EU kereskedelempolitika,

– az EU bel- és igazságügyi politikája, vízum- és bevándorlási politikája,

– az EU diplomáciában és az EU intézményeiben elvárt jelentéskészítő munka (magyar és angol nyelven),

– az EPSO vizsga követelményei.

8.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek száma minimálisan: 14 kredit

– a magyar külpolitika és diplomácia aktuális kérdései,

– kisebbségi jogok és esélyegyenlőség,

– közszolgálati és civil kapcsolatok,

– politikai erőszakformák,

– katasztrófavédelmi szervek nemzetközi együttműködése,

– adó- és vámszervek nemzetközi együttműködése,

– informatikai biztonság,

– az EU gazdaságpolitikai reformja, a gazdasági válságkezelés politikai következményei,

– a többéves költségvetési keret (MFF) és az EU éves költségvetése,

– az EU agrár-, regionális és támogatáspolitikája,

– EU pályázati ismeretek,

– EU versenypolitika, közbeszerzés,

– EU szakpolitikák (környezetvédelmi, klíma- és energiapolitika),

– speciális idegen nyelvi képzés (francia, német, spanyol, orosz, kínai, arab és egyéb nyelvek).

Továbbá a hallgatók – szabadon választott tárgyként – felvehetik a más szakirányokhoz tartozó tárgyakat is.

8.5. Diplomamunka: 12 kredit

8.6. Szakmai gyakorlat: 15 kredit

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A képzés negyedik szemeszterében kerül végrehajtásra az egy félévet lefedő szakmai gyakorlat – 12 hét.

10. Idegen nyelvi követelmények:

A mesterfokozat megszerzéséhez egy államilag elismert angol felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány mellett egy államilag elismert komplex felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány az EU bármely hivatalos nyelvéből vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve okirat szükséges.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:

– politikatudományi ismeretek,

– nemzetközi jogi és közjogi ismeretek,

– az Európai Unióra és a nemzetközi szervezetekre vonatkozó ismeretek,

– stratégiai és biztonságpolitikai ismeretek,

– hadtörténelmi és hadtudományi ismeretek,

– szociológia,

– pszichológia,

– filozófia,

– antropológia,

– közjogtudomány,

– alkotmánytan,

– közigazgatástan,

– közpolitika,

– gazdasági jog,

– közgazdaságtan,

– makro- és mikroökonómia, vállalatgazdaságtan,

– pénzügytan,

– politikai gondolkodás, politikatörténet,

– nemzetközi tanulmányok,

– társadalomtudományi alapismeretek,

– jogtudományi ismeretek, igazgatástörténeti ismeretek, (alkotmány- és közigazgatás-történet),

– általános igazgatási ismeretek (a közigazgatás szervezete, a közigazgatási jog alapintézményei),

– szakigazgatási ismeretek (a szakigazgatások rendszere, különös tekintettel a nemzetközi igazgatásra),

– pénzügyi jogi és pénzügytani ismeretek (belföldi és nemzetközi adójog, nemzetközi pénzügyek, államháztartástan alapismeretek),

– közszolgálati és munkajogi ismeretek,

– általános igazgatási ismeretek,

– szakigazgatási ismeretek,

– pénzügyi-közgazdasági ismeretek,

– közszolgálati és munkajogi ismeretek.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

Különleges esetben a szakfelelős a kreditátviteli bizottság javaslata alapján dönthet egyéb ismeretkörök befogadásáról, kreditjeinek elismeréséről.

A képzésre történő bemeneti feltétel egy államilag elismert komplex felsőfokú nyelvvizsga-bizonyítvány az EU bármely hivatalos nyelvéből vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve okirat.

3. EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: európai és nemzetközi igazgatás (European and International Administration)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)

- szakképzettség: okleveles európai és nemzetközi igazgatásszervező

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: European and International Administration Expert

3. Képzési terület: közigazgatási, rendészeti és katonai

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe a jogi, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület igazgatási és rendészeti képzési ágának alapképzési szakjai, továbbá a korábbi jogi és igazgatási képzési terület alapképzési szakjai.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: politológia, nemzetközi kapcsolatok, nemzetközi kommunikáció, nemzetközi tanulmányok alapképzési szakok, a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület katonai képzési ágának szakjai, valamint a gazdaságtudományok képzési terület üzleti képzési ágának alapképzési szakjai.

4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési, osztatlan vagy mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév.

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 12-18 kredit

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 75-85 kredit

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 8-12 kredit

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 10 kredit

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 10 kredit

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30 %

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakértők képzése, akik megszerzett ismereteik birtokában képesek a nemzetközi, különösen az európai uniós szervezetek, a hazai külügyi, illetve a magyar központi és helyi közigazgatás megfelelő feladatait ellátni. A végzettek felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

7.1. A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

- a szervezési és irányítási szakismereteket;

- a nagyvállalatok és a közigazgatási szervek közötti kapcsolattartás fontosabb elemeit;

- az igazgatásban meghonosodott informatikai és elektronikus irányítási, továbbá jogszabály-nyilvántartó rendszereket;

- a nemzetközi tárgyalásokhoz, illetve kapcsolattartáshoz szükséges protokolláris viselkedéskultúrát és tárgyalástechnikát;

- az európai és nemzetközi kapcsolatrendszer szakmai ismeretanyagát,

- az EU támogatási és pályázati rendszerét, az egyes uniós pályázatok gyakorlati megvalósításának menetrendjét;

- a hatósági eljárások Európában alkalmazott legfontosabb szabályait;

- az európai és nemzetközi kapcsolatokban alkalmazott munkanyelvek legalább egyikét tárgyalóképes szinten.

7.2. A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

- a nemzetközi szervezetek – különös tekintettel az Európai Unió szervezeteinek – munkájában való részvételre,

- nemzetközi, illetve európai vonatkozású döntések előkészítésére,

- nemzetközi tárgyalások előkészítésére és megszervezésére,

- nemzetközi tárgyalásokon való (idegen nyelven történő) részvételre,

- külkapcsolatokat gondozó szervezetek, szervezeti egységek munkájának megszervezésére és vezetésére, továbbá ezen szervezetek, szervezeti egységek nemzetközi képviseletére,

- hatósági eljárások lefolytatására,

- nemzetközi vállalatokban és a külföldi kapcsolatokkal rendelkező magánigazgatási szférában szervezési és irányítási feladatok ellátására,

- az európai és a hazai jogalkotó és kodifikációs (szabályozó) munkában való részvételre,

- hatósági eljárás lefolytatására,

- szervezeti egységek irányítására, humánerőforrás-gazdálkodási feladatok megtervezésére és irányítására,

- az igazgatásban meghonosodott informatikai és elektronikus irányítási és kommunikációs rendszerek alkalmazására,

- nemzetközi vonatkozású szakmai kapcsolattartásra, levelezésre és tárgyalásra.

7.3. A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

- megfelelő kommunikációs ismeretek és kapcsolatteremtő képesség,

- viselkedési kultúra,

- a nemzetközi kapcsolatok fontosságához és sajátosságaihoz igazodó fokozott felelősségtudat.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 12-18 kredit

politikatudományi ismeretek, az európai alkotmány- és közigazgatás történetének ismerete, összehasonlító alkotmánytani ismeretek, a világ nagy térségeinek gazdasági, politikai, társadalmi jellemzőinek ismerete, kommunikációs alapismeretek;

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 75-85 kredit

- közigazgatási és pénzügyi ismeretek: összehasonlító és európai közigazgatási jog, ezen belül regionális igazgatás és területi önkormányzati rendszerek az EU tagállamaiban, európai uniós és összehasonlító közigazgatási eljárásjog, közszolgálati jog és közszolgálati rendszerek az EU-ban és az egyes tagállamokban, a kelet-közép európai országok közigazgatási rendszerének összehasonlítása, a külügyi igazgatás különös szabályai, valamint közpénzügyek és államháztartás az EU-ban,

- Európai Uniós ismeretek: az EU döntéshozatali eljárása és egyes szakpolitikái, továbbá az EU támogatási és pályázati rendszere, valamint az európai közigazgatási büntetőjog ismeretanyaga,

- nemzetközi köz- és magánjogi ismeretek: univerzális és regionális nemzetközi szervezetek, külügyi igazgatás és a diplomáciai, valamint a konzuli kapcsolatok joga, az emberi jogok nemzetközi védelme, a nemzetközi gazdasági kapcsolatokkal összefüggő ismeretanyag,

- kommunikációs ismeretek: kultúraközi kommunikáció, a nemzetközi tárgyalások menedzsmentje, tárgyalástechnika és protokoll (az idegen nyelvi felkészítő tárgyak a szabadon választható tantárgyak körébe tartoznak),

- szervezéstani ismeretek: menedzsment-ismeretek a közcélú szervezetek vonatkozásában, EU projektmenedzsment;

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 18-22 kredit

- differenciált szakmai ismeretek: 8-12 kredit

a kisebbségek jogai, az esélyegyenlőség biztosításának nemzetközi eszközrendszere, a külkereskedelemre vonatkozó ismeretek, a nemzetközi versenyjog, a migráció problémái;

- diplomamunka: 10 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat 4 hetes gyakorlat, amelynek legalább felét idegen nyelvi, vagy a nemzetközi igazgatással, illetve a humanitárius vagy fejlesztési segélyezéssel kifejezetten foglalkozó szakmai környezetben kell a hallgatónak teljesítenie.

10. Idegennyelvi követelmények:

A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unióban hivatalos nyelvek egyikéből vagy kínai, vagy japán vagy orosz nyelvből, legalább egy államilag elismert, felsőfokú (C1) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga-bizonyítvány vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy okirat szükséges. A felsőfokú (C1) komplex típusú szaknyelvi nyelvvizsga-bizonyítvány helyett elfogadható az Európai Unióban hivatalos nyelvek egyikéből vagy kínai vagy japán vagy orosz nyelvből egy államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány és egy másik, a képzési területnek megfelelő (fent megjelölt) idegen nyelvből tett középfokú (B2) komplex típusú szaknyelvi nyelvvizsga-bizonyítvány vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy okirat.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:

- társadalomtudományi alapismeretek (társadalomelméleti, politikaelméleti, szociológiai ismeretek); jogtudományi ismeretek (jogi alapismeretek, közjogi és magánjogi ismeretek); kiegészítő szakmai alapozó ismeretek (közgazdasági, szervezési és vezetési, számítástechnikai ismeretek);

- igazgatástörténeti ismeretek (alkotmány– és közigazgatástörténet); általános igazgatási ismeretek (a közigazgatás szervezete, a közigazgatási jog alapintézményei); szakigazgatási ismeretek (a szakigazgatások rendszere, különös tekintettel a nemzetközi igazgatásra); pénzügyi jogi és pénzügytani ismeretek (belföldi és nemzetközi adójog, nemzetközi pénzügyek, államháztartástani alapismeretek); közszolgálati és munkajogi ismeretek; nemzetközi ismeretek (nemzetközi közjog alapintézményei, a diplomácia elmélete és gyakorlata, nemzetközi magánjog, nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga); európai uniós ismeretek (az EU története, szervezete, EU közjog és politika, uniós kereskedelmi jog); kommunikációs ismeretek (idegen nyelvi ismeretek);

- továbbá legalább egy idegen nyelvből legalább középfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga-bizonyítvány.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 50 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó 10 kreditet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

II. RENDÉSZETI KÉPZÉSI ÁG

1. RENDÉSZETI VEZETŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: rendészeti vezető (Law Enforcement Management)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)

- szakképzettség: okleveles rendészeti vezető (zárójelben megjelölve a specializációt)

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Law Enforcement Manager

- választható specializációk: rendészet elméleti, csapatszolgálati, értékelő-elemző, szervezett bűnözés elleni (Specialisation in Law Enforcement Theory, in Squad Operations, in Evaluation and Analysis, in Combating Organised Crime)

3. Képzési terület: közigazgatási, rendészeti és katonai

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a büntetés-végrehajtási, a bűnügyi, a gazdaságvédelmi, a határrendészeti, a katasztrófavédelmi, a közlekedésrendészeti, a közrendvédelmi, a pénzügynyomozói és a vámigazgatási, közbiztonsági, állambiztonsági, vámnyomozói főiskolai szintű szakok, valamint a bűnügyi igazgatási és a rendészeti igazgatási alapképzési szakok.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: igazgatásszervezői, igazságügyi igazgatási, munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási, nemzetközi igazgatási, határrendészeti és védelmi vezetői.

4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 20-25 kredit

6.2. A szakmai törzsanyagához rendelhető kreditek száma: 51-61 kredit

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma a diplomamunkával együtt: 33-38 kredit

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 12 kredit

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: legalább 40 %

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan rendészeti szakemberek képzése, akik a tanulmányaik során elsajátított szakmai ismereteik birtokában képesek közép- és felsővezetői munkakörök ellátására az igazságügyi, az önkormányzati és pénzügyi ágazat, a büntetés-végrehajtás, a rendőrség, a katasztrófavédelem, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a civil biztonság területén. A végzettek alkalmasak a rendészeti vezetői feladatok hatékony megoldására nemzetközi együttműködési keretben is, továbbá tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

7.1. A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

- rendészettudományi, a rendészet elméletét megalapozó ismeretek;

- nemzetközi összehasonlító rendészeti és kriminalisztika ismeretek;

- integrált társadalomtudományi, kommunikációs, statisztikai, tudományos kutatás-módszertani ismeretek;

- problémamegoldó technikai és szaknyelvi ismeretek;

- biztonságpolitikai, rendészeti és rendészeti igazgatási, nemzetbiztonsági, nemzetközi rendészeti együttműködési, rendészeti technikai ismeretek;

- vezetési és szervezéselméleti, pszichológiai és pedagógiai, humánerőforrás-gazdálkodási, minőségbiztosítási ismeretek;

- gazdálkodási és logisztikai ismeretek;

- munkajogi, közigazgatási jogi, pénzügyi jogi, a nemzetközi bűnügyi és rendészeti szervek együttműködésére vonatkozó jogi ismeretek;

- a rendészet szervezeti feladat- és hatásköri rendszere, jogi szabályozása, állami- közigazgatási kontextusa, társadalmi beágyazottsága, a rendészeti tevékenység kontroll-mechanizmusa, a rendészet közösségi modellje;

- alkalmazói szintű ismeretek a számítógépes kommunikációban.

továbbá rendészet elméleti specializáción:

rendészetelmélet, a rendészeti rendszerek, a nemzetközi rendészeti együttműködés, a magánbiztonság, az idegenrendészet elmélete és a rendészettudomány története.

továbbá csapatszolgálati specializáción:

tömegrendezvények biztosításának jogi és technikai háttere, az integrált és speciális rendészeti műveletek, kooperáció és team-munka speciális vonatkozásai, törzsek működése, a műveletek megtervezése, megszervezése és vezetése.

továbbá értékelő-elemző specializáción:

az elemző-értékelő tevékenység kialakulása, a stratégiai tervező munkára gyakorolt hatása, az elemzés-értékelés helye, szerepe, jogi keretei a rendvédelmi szervek vonatkozásában; bűnelemzés, az elemző-értékelő munka szintjei, szervezeti sajátosságai, az elemző-értékelő tevékenység folyamata, módszerei és eljárásai, a stratégiai és operatív bűnelemzésben felhasználható eszközök, számítógépes rendszerek.

továbbá szervezett bűnözés elleni specializáción:

a szervezett bűnözés nemzetközi és hazai története, jogi kerete, a szervezett bűnözés elleni nyílt és titkos nyomozást támogató, illetve döntést segítő bűnügyi adatkezelési és elemzési módszerek, eljárások. Elméleti és gyakorlati ismeretek a titkos információgyűjtés specialitásairól, gyakorlati alkalmazásáról.

7.2. A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

- a rendészettudomány területén kutatási feladatok végzésére, a doktori képzésbe történő belépésre,

- döntéshozó és döntés-előkészítő feladatok ellátására,

- informatikai és elektronikus kommunikációs rendszerek alkalmazására,

- nemzetközi vonatkozású ügyek intézésére,

- döntési javaslatok kidolgozásához szükséges problémaelemzésre és megoldáselemzésre,

- konfliktushelyzetek kezelésére, eredményes tárgyalási technikák alkalmazásra,

- irányítói és végrehajtói feladatkörök ellátására,

- a belügyi, a pénzügyi és az igazságügyi ágazat, valamint az ezekhez tartozó rendészeti testületek, továbbá polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a civil biztonsági szféra körében rendészeti beosztásokban közép- és felső szintű vezetői feladatok ellátására,

- a rendészet területén a szakmai követelményeknek leginkább megfelelő menedzser szemléletű vezetési és irányítási eszközök használatára, ideértve a korszerű vezetési technikákat és szervezési megoldásokat,

- a rendészet területén érvényesülő nemzetközi tendenciák ismeretében rendészeti együttműködésre.

7.3. A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

- kreativitás, rugalmasság,

- jó kommunikációs és együttműködési attitűd,

- probléma felismerő és megoldó készség, határozottság,

- intuíció és módszeresség,

- információ feldolgozási képesség,

- környezettel szembeni érzékenység,

- elkötelezettség és igény a minőségi munkára,

- az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges pozitív hozzáállás,

- kezdeményezés, személyes felelősségvállalás,

- alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 20-25 kredit

rendészettudományi és nemzetbiztonsági ismeretek, bűnmegelőzési, közszolgálati, rendészeti igazgatási jogi, integrált társadalomtudományi ismeretek, informatikai ismeretek;

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 51-65 kredit

biztonságpolitika, rendészeti és rendészeti igazgatási, rendészeti szervek működésének jogi alapjai, nemzetközi bűnügyi együttműködés, pedagógiai és pszichológiai ismeretek, vezetés- és szervezéselmélet, rendészeti tevékenységek vezetése, a rendészeti szervek gazdálkodása, nemzetközi rendészeti együttműködése, rendészeti szervek időszerű feladatai; rendészeti szervek időszerű feladatai és felsőszintű irányítása;

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 33-38 kredit

- differenciált szakmai ismeretek: 21-26 kredit

rendészet elméleti ismeretek, csapatszolgálati szakmai ismeretek, értékelő-elemző szakmai ismeretek, szervezett bűnözés elleni szakmai ismeretek;

- diplomamunka: 12 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

4 hetes szakmai gyakorlat követelményeinek teljesítése.

10. Idegennyelvi követelmények:

A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unióban hivatalos nyelvek egyikéből vagy ukrán, szerb, beás, lovári, orosz, illetve kínai nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy okirat szükséges.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: társadalomtudományi ismeretek, jogtudományi ismeretek, általános igazgatási ismeretek, szakigazgatási ismeretek, pénzügyi-közgazdasági ismeretek, közszolgálati és munkajogi ismeretek, közgazdasági menedzsment ismeretek, EU ismeretek.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 50 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

2. BIZTONSÁGI SZERVEZŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: biztonsági szervező (Security Manager)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)

- szakképzettség: okleveles biztonsági szervező

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Security Manager

3. Képzési terület: közigazgatási, rendészeti és katonai

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a jogi és igazgatási képzési terület bűnügyi igazgatási, rendészeti igazgatási; a nemzetvédelmi és katonai képzési terület biztonság- és védelempolitikai, nemzetbiztonsági; a műszaki képzési terület had- és biztonságtechnikai, valamint biztonságszervező mérnöki alapképzési szakjai; az 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű bűnügyi, gazdaságvédelmi, közrendvédelmi, közlekedésrendészeti, igazgatásrendészeti, határrendészeti, vámigazgatási, pénzügynyomozói, nemzetbiztonsági, büntetés végrehajtási, katasztrófavédelmi, az ezen szakoknak megfeleltethető korábbi közbiztonsági, nemzetbiztonsági, pénzügynyomozói szakok; a főiskolai szintű biztonságtechnikai szak.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a jogi és igazgatási képzési terület igazságügyi igazgatási, nemzetközi igazgatási, munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási; a nemzetvédelmi és katonai képzési terület határrendészeti és védelmi vezetői, katonai-vezetői alapképzési szakjai, továbbá figyelembe vehető a jogász mesterképzési szak.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 20-30 kredit

6.2. A szakmai törzsanyagához rendelhető kreditek száma: 70-80 kredit

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 6-8 kredit

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 10 kredit

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: legalább 40%

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan biztonsági szakemberek képzése, akik együttműködve az állami és az önkormányzati rendészeti, biztonságtechnikai és biztonságszervező szakemberekkel, képesek a vállalkozások integrált biztonsági rendszereinek kidolgozására és működtetésére, továbbá képesek a biztonsági piacon működő közép- és nagyvállalkozások menedzselésére. Felkészültségük alapján alkalmasak tanulmányaik doktori (PhD) képzés keretében történő folytatására.

7.1. A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

- azt a társadalmi közeget, amelyben a biztonsági szféra valamennyi szereplőjének együttműködve kell a magán,- ezen keresztül pedig a közbiztonságot megteremteni;

- a globális értelemben vett biztonságot érő kihívásokat;

- a biztonság egyes szegmenseinek – különös tekintettel a bankok,- vállalatok,- rendezvények, kritikus infrastruktúrák biztonságára, illetve az üzleti hírszerzésre – módszertanát;

- azokat a jogi és szakmai eszközöket, amelyek a magánbiztonsági ágazat rendelkezésére állnak;

- azokat az állami cselekvéseket, amelyek meghatározó befolyással bírnak a biztonság alakulására;

- a biztonsági szakma nemzetközi eredményeit;

- a vállalkozások működésének, működtetésének alapjait;

- szervezetek vezetésének eszköz-, és módszertanát;

- a szakmai idegen nyelvet.

7.2. A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

- a vagyon-, objektum-, rendezvény-, bank-, személy- és vállalatbiztonsági rendszerek megtervezésére, felépítésére, irányítására;

- bűnmegelőzési és biztonsági szakmai tanácsadásra, döntések előkészítésére;

- a megjelenő új biztonsági problémák, jelenségek feldolgozására, megoldási alternatívák kidolgozására;

- nagy, multinacionális cégek biztonsági stratégiájának kidolgozására;

- az integrált biztonsági tudás széles körű, professzionális alkalmazására a magánbiztonság területén;

- a szakmai ismeretek magabiztos gyakorlati alkalmazására, információk hasznosítására;

- közép- és felsővezetői irányítói feladatkörök ellátására;

- konfliktushelyzetek megelőzésére, kezelésére;

- az üzletszerzés során előforduló változatos tárgyalási technikák eredményes alkalmazására;

- alkalmazni képes tudás birtokában a szakmai és társadalmi élet különböző színterein magas színvonalon kommunikálni;

- a szakmai tudás nyilvánosság előtti szakszerű megjelenítésére;

- a magánbiztonsági és rendészeti szervekkel való együttműködésre, hazai és külföldi relációban egyaránt;

- a kvalitatív és kvantitatív kutatási technikák vezetői gyakorlatban történő problémamegoldó alkalmazására, adatok tervszerű, tudatos gyűjtésére, szisztematikus feldolgozására, elemzésére, értékelésére;

- a biztonsággal kapcsolatos kutatások tervezésére, szervezésére, irányítására, valamint személyes végzésére önállóan és csoport-keretek között, továbbá a kutatási eredmények interpretálására;

- a pályázati tevékenység irányítására, személyes végzésére.

7.3. A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

- a társadalmi valóság fogalmi rendezése, reális értelmezése;

- nyitottság a társadalom új jelenségei iránt;

- fogékonyság a tudomány legújabb eredményei iránt, innovációs igény és képesség;

- a makro- és mikrokörnyezettel szembeni érzékenység, környezettudatosság;

- széles körű általános, szakmai és vezetői műveltség, a permanens önfejlődés igénye;

- elkötelezettség és igény a minőségi munkára;

- rendszerszemlélet, probléma-centrikus látásmód, probléma-megoldó gondolkodás;

- kreativitás, rugalmasság, autonóm gondolkodás, empátia;

- intuíció, alaposság és módszeresség a szakmai és vezetői munkában;

- tanulási készség és jó memória;

- információ feldolgozási képesség;

- önálló szakmai álláspont kialakításának képessége;

- kezdeményezés, személyes felelősségvállalás, döntéshozatal;

- önkritikai, kritikai és kommunikációs attitűd;

- alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában és a vezetői szinten egyaránt.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 20-30 kredit

társadalomtudományi alapismeretek: integrált társadalomtudományi ismeretek; közgazdaságtani ismeretek; gazdasági jog; közigazgatási jog; magánbiztonsági ágazat jogi alapjai; munkajog; tudományos kutatás módszertana;

rendészettudományi alapismeretek: bevezetés a rendészettudományokba; biztonságpolitika; kriminológia; kriminalisztika; nemzetközi összehasonlító szervezettan; rendészeti igazgatási ismeretek.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 70-80 kredit

szakmai alapozó törzsanyag: adatvédelem; intézkedéstaktika; kommunikáció elmélete és gyakorlata; munka- és balesetvédelem; önismeret és készségfejlesztés; tűzvédelem; szakmai törzsanyag: bankbiztonság; informatikai rendszerek védelme; kockázatelemzés és kezelés; kritikus infrastruktúrák védelme; logisztikai ismeretek; magánbiztonsági együttműködés; nyilvános adatbankok alkalmazása; rendezvények biztonsága; üzleti hírszerzés és elhárítás; vállalatok biztonsága; vezetési ismeretek.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 16-18 kredit

- differenciált szakmai ismeretek: 6-8 kredit

vezetői készségfejlesztés, integrált társadalomtudományi ismeretek, kommunikáció, statisztikai ismeretek, tudományos kutatásmódszertan, szaknyelvi ismeretek;

- diplomamunka: 10 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv által vezetett nyilvántartásban szereplő magánbiztonsági cégek közreműködésével szervezett gyakorlat, amelynek során a hallgatók az érintett cégek működésében, mentorált munkavégzéssel, teljesítik a felsőoktatási intézmény által előírt gyakorlati feladataikat.

A második félév után négy hét, a negyedik félévben két hét szakmai gyakorlatra kerül sor.

10. Idegennyelvi követelmények:

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

III. NEMZETBIZTONSÁGI KÉPZÉSI ÁG

NEMZETBIZTONSÁGI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: nemzetbiztonsági (National Security)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

- szakképzettség: okleveles nemzetbiztonsági szakértő

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: National Security Expert

- választható specializációk: katonai nemzetbiztonsági, polgári nemzetbiztonsági (Military National Security Specialisation, Civilian National Security Specialisation)

3. Képzési terület: közigazgatási, rendészeti és katonai

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a nemzetbiztonsági alapképzési szak.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a katonai vezetői, a bűnügyi igazgatási, a rendészeti igazgatási.

4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok a legalább alapfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 15-25 kredit

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelt minimális kreditérték: 40-50 kredit

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma a diplomamunkával együtt: 45-60 kredit

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan nemzetbiztonsági szakemberek képzése, akik korszerű társadalomtudományi és szakmaspecifikus ismeretek felhasználásával képesek a nemzetbiztonsági szakterület szervezeteiben a munkakörükhöz tartozó követelmények és feladatok eredményes teljesítésére, alkalmasak a szakmai elmélet és módszertan fejlesztésére, a szakmai kultúra és értékrend továbbadására, tanulmányaik PhD képzés keretében való folytatására.

7.1. A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

- nemzetbiztonsági-, védelmi-, rendvédelmi és társadalomtudományi elméleti és gyakorlati szakismeretek,

- általános és a nemzetbiztonsági, a védelmi, a rendvédelmi szakterületen alkalmazható vezetéselméleti és alkalmazott pszichológiai ismeretek,

- az államigazgatási, a nemzetközi közjogi és szakmai jogi szabályozás alapvető ismeretei,

- a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismerete,

- a globális társadalmi és gazdasági folyamatok ismerete;

7.2. A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

- a nemzetbiztonsági szakmai tevékenység sajátosságainak megfelelő, korszerű ismereteket a gyakorlatban alkalmazni, a biztonságot fenyegető kihívások, kockázatok, fenyegetések és veszélyek elemzésére és értékelésére,

- a szakmai feladatok végrehajtásához, a szervezetek vezetéséhez szükséges információk beszerzésének megszervezésére, elemzésére és értékelésére, hasznosítására,

- a biztonsági helyzet, a szakmai tevékenység céljának, körülményeinek értékelésére, az eredményes szakmai tevékenységhez a rendelkezésre álló humán források, speciális eszközök és módszerek szakszerű alkalmazására, a helyzetnek a szakmai érdeknek megfelelő alakítására, és ahhoz való rugalmas alkalmazkodásra,

- a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendvédelmi és a rendészeti szervek, valamint a védelmi igazgatás szervei közötti szakmai kooperáció szervezésére,

- új és összetett problémák felismerésére, információk feldolgozására, a problémamegoldó technikák széleskörű, kreatív alkalmazására,

- a bonyolult, nem tipikus helyzetekben alternatív, eredeti megoldások kidolgozására és bemutatására, helytálló döntések előkészítésére, meghozatalára, a feladatok aprólékos megszervezésére és következetes végrehajtására,

- egyedi és összetett szakmai kérdések elemzésének, komplex szakértői értékelésének elvégzésére, írásos és szóbeli formában hatásos kommunikációra,

- idegen nyelvi ismereteik birtokában a nemzetközi szervezetek, intézmények tevékenységéhez történő kapcsolódásra,

- önműveléssel és önfejlesztés útján szaktudásának fejlesztésére, az ismeretek átadására,

- a szakmai kultúra és etika értékrendjének megőrzésére, továbbadására;

7.3. A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

- kreativitás, kombinatív gondolkodás, autonómia,

- probléma felismerő, elemző és megoldó készség, döntésképesség,

- konspirációs és szerepjátszó képesség, széles viselkedésrepertoár,

- intuíció és módszeresség, jó memória,

- információ feldolgozási képesség,

- kommunikációs készség, empátiakészség, bizalomteremtés képessége,

- stressztűrés, mentális egészség, fizikai állóképesség, pszichés teherbíró képesség,

- elkötelezettség, önbizalom, önkontroll,

- alkalmasság az együttműködésre, igény a minőségi munkavégzésre,

- alkalmasság a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök:

– társadalomtudományi alapismeretek: 15–25 kredit

biztonságpolitikai ismeretek, nemzetközi- és államigazgatási jog, politikaelmélet, szociológiai ismeretek, vezetés- és szervezéselmélet, emberierőforrás-fejlesztés és gazdálkodás, közgazdaságtan, hadtudományi ismeretek, kutatás módszertan;

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 40-50 kredit

nemzetbiztonsági szakmai ismeretek, hírszerzés, elhárítás, szakági jogi ismeretek, idegen titkosszolgálatok, elektronikai hadviselés és információs műveletek, biztonsági stratégiák és rendszerek, a 21. század biztonsági kihívásai, katonai- és békeműveletek nemzetbiztonsági aspektusai, információk elemzése, értékelése és védelme, rendvédelmi szakmai ismeretek, a szakszolgálati tevékenység rendszere, közszolgálati és szakmai etika;

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 25-40 kredit

differenciált szakmai ismeretek:

– választható specializációk: katonai nemzetbiztonsági, polgári nemzetbiztonsági;

– választható szakterületi modulok

diplomáciai és protokoll ismeretek, NATO tanulmányok, válságkörzetek kutatása, védelmi tervezés, a védelmi igazgatás rendszere, a nemzetbiztonsági szolgálatok és rendvédelmi szervek gazdálkodása és humán tevékenysége, nemzetközi szakmai kapcsolatok, speciális mentálhigiénés ismeretek, speciális vezetéspszichológiai ismeretek és tréning, kommunikációs ismeretek és tréning, civil-katonai kapcsolatok, haditechnikai kutatás és fejlesztés;

- diplomamunka 20 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat időtartamát a felsőoktatási intézmény tanterve határozza meg.

10. Idegennyelvi követelmények:

A mesterfokozat megszerzéséhez az EU valamely hivatalos nyelvéből vagy valamely nem EU-tag szomszéd ország nyelvéből vagy a következő nyelvek egyikéből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy ezzel egyenértékű bizonyítvány vagy okirat szükséges: arab, japán, kínai, orosz, perzsa, török nyelv.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

- társadalomtudományi ismeretek (20 kredit): biztonságpolitikai ismeretek, jogi (alkotmányjogi, nemzetközi- és hadijogi, államigazgatási jogi, büntetőjogi, büntető eljárásjogi, polgári jogi) ismeretek, politikaelmélet, pszichológia, pedagógia, szociológia, vezetés- és szervezéselmélet, hadtudományi ismeretek, bűnügyi tudományok;

- szakmai ismeretek (40 kredit): nemzetbiztonsági szakmai és speciális ismeretek, szakági jogi ismeretek, idegen titkosszolgálati ismeretek, rendvédelmi ismeretek.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

IV. HONVÉDELMI ÉS KATONAI KÉPZÉSI ÁG

1. BIZTONSÁG- ÉS VÉDELEMPOLITIKAI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: biztonság- és védelempolitikai (Security and Defence Policy)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

- szakképzettség: okleveles biztonság- és védelempolitikai szakértő

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Security and Defence Policy

3. Képzési terület: közigazgatási, rendészeti és katonai

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a biztonság- és védelempolitikai alapképzési szak.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a nemzetközi tanulmányok szak.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditérték: 15-30 kredit

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditérték: 40-50 kredit

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditérték a diplomamunkával együtt: 45-60 kredit

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

Olyan megalapozott elméleti tudással rendelkező szakemberek képzése, akik megfelelő ismeretekkel rendelkeznek Magyarország biztonság- és védelmi politikájának tervezéséhez, továbbá a védelmi szervezetekben, a központi és a helyi védelmi közigazgatásban szerepet játszó intézmények és szervek működtetéséhez.

A mesterfokozattal rendelkezők képesek a NATO valamelyik hivatalos nyelvén kommunikálni, ismerik és készség szinten birtokolják az idegen nyelvű érintkezés – a NATO-ban, illetve az Európai Unióban elvárt – hivatalos formáit.

7.1. A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

- biztonságelméletek,

- biztonsági és védelmi rendszer stratégiai tervezése, értékelése, elemzése,

- védelmi szervezetek működése,

- biztonság- és védelempolitikai döntéshozatali folyamat ismerete,

- döntési alternatívák kidolgozásához szükséges ismeretek;

7.2. A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

- a komplex biztonságelméleti, stratégiai és katonai ismeretek alkotó alkalmazására,

- az elméleti biztonság- és védelempolitikai ismeretek elemző alkalmazására,

- a biztonságot fenyegető veszélyek és kockázatok elemzésére és értékelésére,

- részvételre a biztonság- és védelempolitikai döntéshozatal folyamataiban,

- kellő gyakorlat megszerzése után irányító, vezető beosztások betöltésére a védelmi igazgatás központi illetve regionális intézményeiben,

- feladatok meghatározására a végrehajtó apparátus számára,

- a nemzetközi szervezetek és intézmények tevékenységébe való bekapcsolódásra, ismereteik folyamatos fejlesztésére;

7.3. A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

- elemzőkészség,

- probléma felismerő- és megoldó készség,

- lényeglátás, az összefüggések felismerése,

- széleskörű műveltség (történelem, földrajz),

- információ-feldolgozási képesség,

- a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás,

- kezdeményezés, személyes felelősségvállalás, döntéshozatali képesség.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök:

társadalomtudományi ismeretek: 15-30 kredit

politikatörténet, hadügy, pszichológia, kommunikáció, térképészet;

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 40-50 kredit

védelmi szervezetek szociológiai kérdései, katonadiplomácia, nemzetközi és hadijog, hadművelet elmélete, biztonságelméletek, az EU biztonság- és védelempolitikája, hadászat, nemzetközi biztonsági intézmények, NATO-tanulmányok;

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 45-60 kredit

- differenciált szakmai ismeretek:

koalíciós és nemzeti stratégiák, a 21. század biztonsági kihívásai, nemzetközi politikai gazdaságtan, védelmi tervezés, válságkörzetek kutatása;

- diplomamunka: 20 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat időtartamát a felsőoktatási intézmény tanterve határozza meg.

10. Idegennyelvi követelmények:

A mesterfokozat megszerzéséhez egy nyelvből államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány és egy nyelvből középfokú (B2) komplex nyelvvizsga-bizonyítvány letétele az EU valamely hivatalos nyelvéből vagy valamely nem EU-tag szomszéd ország nyelvéből vagy a következő nyelvek egyikéből: arab, japán, kínai, orosz, perzsa, török nyelv vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve okirat szükséges.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

- alapozó ismeretek (15 kredit): politikatudományi ismeretek, nemzetközi jogi és közjogi ismeretek

- szakmai ismeretek (45 kredit): nemzetközi kapcsolatokra és nemzetközi intézményekre vonatkozó ismeretek, stratégiai és biztonságpolitikai ismeretek, hadtörténelmi és hadtudományi ismeretek.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

2. VÉDELMI IGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: védelmi igazgatási (Defence Administration)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: mesterfokozat (magister; mester; rövidítve MSc)

- szakképzettség: okleveles védelmi igazgatási vezető (zárójelben megjelölve a specializációt)

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Defence Administration Manager

- választható specializáció: katasztrófavédelmi (Disaster Management)

3. Képzési terület: közigazgatási, rendészeti és katonai

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a védelmi igazgatási alapképzési szak.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a had- és biztonságtechnikai mérnöki, a rendészeti igazgatási, az igazgatásszervező;

4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév.

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az elméleti alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 15-25 kredit

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 30-40 kredit

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma a diplomamunkával együtt: 53-65 kredit

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek felkészítése, akik a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség, a Belügyminisztérium, a katasztrófavédelem, az önkormányzatok és a védelmi szféra más területeihez tartozó szervezeteknél vezető munkakörökben képesek a védelmi feladatok tervezését, szervezését és irányítását eredményesen végrehajtani. A differenciált szakmai tananyag elsajátítása során (katasztrófavédelmi specializáción) alkalmassá válnak szakterületüknek megfelelően kutatási, fejlesztési és tervezési feladatok ellátására, védelmi problémakörök tudományos igényű elemzésére és következtetések kialakítására. Alkalmassá válnak tanulmányaik befejezésével doktori (PhD) képzésben tanulmányaik folytatásra.

7.1. A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

- a védelmi igazgatás irányításához és szervezéséhez szükséges jogi- igazgatási ismeretek,

- a védelmi igazgatás vezetéséhez és a döntés-előkészítéshez szükséges informatikai, szervezési, pszichológiai és matematikai ismeretek,

- az alkalmazott kémia, a logisztika és a minőségügy alapvető ismeretei,

- a kutatásban és a tudományos munkában alkalmazható problémamegoldó és döntés-előkészítési technikák ismerete,

- a globális társadalmi és gazdasági folyamatok ismerete;

7.2. A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

- a védelmi szervezetek szakmai tevékenysége sajátosságainak megfelelő, korszerű ismeretek hazai és nemzetközi szinten történő gyakorlati alkalmazására,

- új és összetett információk, problémák, jelenségek rendszerszerű, kritikus feldolgozására,

- alternatív, eredeti megoldások kidolgozására, bemutatására és bonyolult, nem tipikus helyzetekben adekvát döntés meghozatalára,

- a szakterület, a szakmai praxis módszertanának fejlesztéséhez szükséges elméleti, tudományos kutatási és gyakorlati információk beszerzésének, értékelésének és hasznosításának végrehajtására,

- a szakmai kultúra és értékrend megőrzésére, fejlesztésére és továbbadására,

- a magyar, illetve az uniós igazgatási rendszerekben feladat megoldására,

- a védelmi igazgatás összefüggő ismerete és a meghatározó jogi, szabályozási és gazdasági összefüggések ismerete alapján szakmai javaslatok kidolgozására,

- önművelésre, önfejlesztésre, az egyéni tudás, ismeret elmélyítésére, bővítésére;

továbbá a katasztrófavédelmi specializáción:

- a katasztrófavédelem helyi vagy térségi feladatainak vezetésére, védelmi tervének kidolgozására vagy a kidolgozó csoport irányítására,

- a katasztrófavédelem végrehajtása során a feladatok elosztására és operatív irányítására,

- a katasztrófák előrejelzésére, riasztási rendszerek kialakítására, működtetésére a megelőző rendszabályok szelektív meghatározására;

7.3. A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

- kreativitás, rugalmasság, autonómia,

- probléma felismerő- és megoldó készség,

- intuíció és módszeresség,

- tanulási készség és jó memória,

- széles műveltség,

- információ feldolgozási képesség,

- környezettel szembeni érzékenység,

- elkötelezettség és igény a minőségi munkára,

- a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás,

- kezdeményező, döntéshozatali képesség, személyes felelősségvállalás és annak gyakorlása,

- alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges elméleti alapozó ismeretkörök: 15-25 kredit

alkalmazott matematika, alkalmazott kémia, szervezésmódszertan, informatikai rendszerek, vezetéspszichológia, logisztika, minőségügy, kockázatelemzés, nemzetközi gazdaságtan;

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 30-40 kredit

közpolitika, köz- és védelmi igazgatás, részletes közigazgatási jog, közigazgatási eljárásjog, krízismenedzsment, vezetői tréning, település ökológia, polgári védelem, rendkívüli helyzetek, önkormányzati ismeretek;

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 53-65 kredit

- differenciált szakmai ismeretek:

a katasztrófavédelmi specializációhoz tartozó ismeretkörök: ABV védelem, védelmi tervek, tűzvédelem, közművédelem, környezetvédelem, ipari katasztrófák, katasztrófa-előrejelzés, katasztrófavédelmi logisztika, katasztrófavédelmi szervezetek, járványügyi ismeretek, nemzetközi együttműködés, katasztrófavédelmi esettanulmányok, a kárrendezés jogi módszerei, katasztrófa földrajz;

- diplomamunka: 20 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat időtartamát a felsőoktatási intézmény tanterve határozza meg. Időtartama legalább 4 hét.

10. Idegennyelvi követelmények:

A mesterfokozat megszerzéséhez bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy okirat szükséges.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

- alapozó ismeretek (20 kredit): jogi ismeretek, közgazdaságtan, pszichológia, vezetés- és szervezéselmélet, informatika, pedagógia, matematika, kémia, szociológia, EU ismeretek, környezetvédelem;

- szakmai ismeretek (40 kredit): polgári védelem, hadijog, védelemgazdaságtan, adatvédelmi ismeretek, információs műveletek, alkotmányjog, védelmi igazgatás, munkajog, veszélyes anyagok kárelhárítása, katasztrófavédelem, tűzvédelem, közigazgatási jog, büntetőjog, munkavédelem, marketing és PR ismeretek.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

3. KATONAI VEZETŐI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. Mesterképzési szak megnevezése: katonai vezetői (Military Leadership)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

- szakképzettség: okleveles katonai vezető

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Military Leader

3. Képzési terület: közigazgatási, rendészeti és katonai

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a katonai vezetői alapképzési szak, a főiskolai szintű katonai vezetői szak.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a katonai logisztika, a katonai üzemeltetés, a katonai gazdálkodási, a had- és biztonságtechnikai mérnöki.

4.3 . A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: azok a legalább alapfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 2 félév.

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 10-20 kredit

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 14-22 kredit

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz, illetve szakirányhoz rendelhető kreditek száma a diplomával együtt: 18-36 kredit

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 3 kredit

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditek száma: 10 kredit

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A Magyar Honvédség számára olyan katonai vezetők (főtisztek) képzése, akik az elsajátított korszerű hadtudományi, vezetés és szervezéstudományi, társadalomtudományi, természettudományi, műszaki tudományi, elméleti és gyakorlati módszertani ismereteik, szakmai képességeik, továbbá legalább egy idegen nyelv (elsősorban angol) ismerete birtokában képesek - békében és minősített időszakban egyaránt - a rájuk bízott katonai szervezetet (törzset) vezetni, katonai szakmai feladataikat maradéktalanul megoldani. Magyarország nemzeti érdekeinek képviselete során képesek nemzetközi törzsekben (NATO, EU, ENSZ, EBESZ, stb.) törzstiszti és egyéb vezetői beosztásokban tevékenykedni.

7.1. A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

- a vonatkozó társadalomtudományi, valamint a hadtudományi elméleti és gyakorlati szakismereteket;

- az általános és katonai szakterületen alkalmazható vezetéselméleti és alkalmazott pszichológiai ismereteket;

- az államigazgatási-, nemzetközi jogi és hadijogi szabályokat;

- a kutatáshoz és/vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat;

- az alapvető biztonságpolitikai ismereteket (NATO, EU, ENSZ, EBESZ, Afrikai Unió és egyéb nemzetközi szervezetek ismerete);

- a szakterület információs és média ismereteit;

- interkulturális ismeretek körében más kultúrkörök társadalmi, vallási, ideológiai felépítését, gondolkodásmódját;

- a globális társadalmi és gazdasági folyamatokat;

- az összhaderőnemi műveletek elméleti és gyakorlati problémáit tudományos igényű elemzések és megoldási alternatívák kidolgozásának módszereit;

- az összhaderőnemi műveletekben részt vevő magasabb-egységek, hadműveleti magasabb-egységek tevékenységének tervezési, szervezési és irányítási kérdéseit;

- a különböző szintű harcászati szimulációs rendszerek működési feltételeit, valamint az alárendeltek tevékenységének a begyakorláshoz szükséges előkészítési, tervezési, eljárási módszereket;

- az összhaderőnemi műveletek, illetve saját tevékenységük joganyagát;

- a vezetett részleg (törzs) munkájának, tevékenységének, működési problémáinak tudományos igényű elemzési módszereit, a vezetett szervezet munkarendjének korszerűsítésére, új munkamódszerek, eljárások kidolgozására vonatkozó lehetőségeket;

- a nemzetközi szervezetek (NATO, EU, ENSZ, EBESZ) döntéshozatali, döntés-előkészítési folyamatait, a katonadiplomácia alapvető rendszerét.

7.2. A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

- széleskörű általános műveltség és társadalomtudományi ismeretek alapján eligazodásra a nemzetközi, a társadalmi és politikai eseményekben és jelenségekben;

- a honvédség, illetve saját tevékenységük törvényi-, jogi alapjainak átfogó megértésére;

- a vezetéselméleti ismeretek és kreatív technika alkalmazására;

- vezetői ismereteik, jártasságuk, valamint szakmai tudásuk birtokában a rájuk bízott szervezet tevékenységeinek megtervezésére, megszervezésére és folyamatos vezetésére, a szervezet tevékenységében való hatékony részvételre;

- konkrét helyzetben a helyi célok és teendők körültekintő meghatározására, a végrehajtás feltételeinek biztosításának figyelembevételével;

- küldetésorientált vezetés megvalósítására;

- az alárendeltek tevékenységeinek, feladatainak megalapozott, előrelátó és a gyakorlatban végrehajtható meghatározására, a végrehajtás koordinálására, célirányos ellenőrzésére;

- a megszerzett korszerű hadműveletei-harcászati ismeretek birtokában a kialakult helyzet elemzésére, döntések előkészítésére és meghozatalára;

- katonai feladatok végrehajtása érdekében érdemi együttműködés megvalósítására a fegyveres testületek, a polgári szervek vezetőivel (képviselőivel);

- technikai ismereteik alapján a haditechnikai eszközök korszerűségének, harcászati alkalmazásuk lehetőségeinek, korlátainak megítélésére;

- a hivatásos tiszt számára előírt fizikai edzettség és állóképesség követelményeinek folyamatos teljesítésére;

- nemzetközi műveletek, illetve harctéri körülmények között az együttműködésre, annak tervezésére, megszervezésére és fenntartására a napi munka során;

- összfegyvernemi, (össz)haderőnemi műveleti gyakorlatok tervezésére, levezetésére;

- hadműveleti művészet alapvetéseinek gyakorlatban történő alkalmazására;

- megszerzett korszerű hadműveleti, harcászati ismereteik birtokában a kialakult helyzet elemzésére, a harcászati hadműveleti döntések előkészítésére, meghozatalára összhaderőnemi háborús és nem háborús katonai műveletek során;

- törzstájékoztatók, eligazítások anyagainak elkészítésére, azok irányítására, levezetésére a tervező-kidolgozó munka irányítására;

- vezetői ismereteik, jártasságuk, valamint szakmai tudásuk birtokában az összhaderőnemi műveletekben résztvevő haderőnemek harcászati alegységei, egységei, valamint az alkalmi harci kötelékek tevékenységének megtervezésére, megszervezésére és folyamatos irányítására;

- az alárendeltek feladatainak megalapozott, előrelátó és a gyakorlatban végrehajtható meghatározására, a végrehajtás koordinálására, a végrehajtók segítésére, valamint hatékony ellenőrzés végrehajtására;

- a feladatok végrehajtása érdekében az együttműködés megszervezésére és folyamatos fenntartására összhaderőnemi háborús és nem háborús műveletek során;

- vezetett katonai szervezetek munkarendjének korszerűsítésére, racionalizálására.

7.3. A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

a) általános elvárások:

- a honvédség (a honvédelmi feladatok) iránti elkötelezettség,

- széles látókör, általános műveltség,

- alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre,

- probléma felismerő- és megoldó készség,

- jó stressztűrő képesség,

- egészséges életmód, kitűnő fizikai állóképesség.

b) személyes adottságok:

- kreativitás, rugalmasság, autonómia,

- intuíció, módszeresség és alaposság,

- tanulási készség és jó memória,

- információ feldolgozási képesség,

- igény a minőségi munkára,

- igény a vezetői, szakmai és emberi fejlődésre;

- alkalmazkodóképesség, csapatszellem, kompromisszumkészség,

- a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás,

- kezdeményezés, döntéshozatali képesség és személyes felelősségvállalás.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 10-20 kredit

filozófia és kultúrtörténet, etika, politikaelmélet jogtudományi ismeretek, NATO, EU tanulmányok, államigazgatási ismeretek, katonai szociológia, vezetéspszichológia elmélet és tréning, biztonságpolitika, vezetés- és szervezéselmélet.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 14–22 kredit

hadművészet története, hadtudományi ismeretek, közgazdaságtan, katonaföldrajz, katonai térképészet és geoinformatika, logisztika, védelmi tervezés, haditechnika, katonai műveletek elmélete és gyakorlata, Információs műveletek.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 28-46 kredit

- differenciált szakmai ismeretek: 18-36 kredit

ősszhaderőnemi műveletek elmélete és gyakorlata, hadászat, összhaderőnemi hadművelet-elmélet, harcászat, katonai metodika, gyakorlati hadműveleti-harcászati felkészítés, katonai vezetéselmélet és gyakorlat;

- diplomamunka: 10 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat időtartamát a felsőoktatási intézmény tanterve határozza meg.

10. Idegennyelvi követelmények:

A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből STANAG 6001. 2.2.2.2. katonai szakmai nyelvvizsga-bizonyítvány vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy okirat szükséges.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 20 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:

- alapozó ismeretek: (8 kredit): katonaföldrajzi ismeretek, információs műveletek; vezetés- és szervezéselmélet ismeretkörei; katonapszichológia, katonapedagógia;

- szakmai ismeretek (12 kredit): hadtudományi alapismeretek, harcászat szakmai ismeretek, katonai műveletek alapjai ismeretek, haditechnika.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 8 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított egy féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

4. KATONAI ÜZEMELTETÉS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: katonai üzemeltetés (Military Maintenance)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

- szakképzettség: okleveles katonai üzemeltető

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Military Maintenance (Technical) Manager

3. Képzési terület: közigazgatási, rendészeti és katonai

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. A teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a katonai üzemeltetés alapképzési szak.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a katonai vezetői, a katonai gazdálkodási, had- és biztonságtechnikai mérnöki és a katonai logisztika.

4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: azok a legalább alapfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 2 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 22-38 kredit

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 22-30 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális száma: 3 kredit

6.4. A diplomamunkához rendelt kreditek száma: 6 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 20 %

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja hivatásos állományú tisztek, katonai vezető szakemberek képzése, akik az elsajátított korszerű hadtudományi, vezetés- és szervezéstudományi, társadalomtudományi, természettudományi, műszaki tudományi elméleti és gyakorlati módszertani ismereteik, szakmai képességeik, továbbá az angol nyelv magas szintű ismerete birtokában, békében és háborúban egyaránt képesek szakterületüket magas szinten művelni, a rájuk bízott katonai szervezeteket vezetni, a katonai-szakmai feladataikat maradéktalanul megoldani, beosztásukból eredő kötelmeiket ellátni. Szakképzettségüknek megfelelően képesek békeidőszakban alegység, egység, parancsnoki, a különböző katonai szervezeteknél szakterület vezetői vagy szaktiszti beosztásokban, valamint a béketámogató és háborús műveletek során az alkalmazott haditechnikai rendszerek üzemeltetéséhez és üzemfenntartásához kapcsolódó gyakorlati tevékenységek tervezésére, szervezésére és irányítására. A végzett hivatásos állományú tisztek megfelelnek a NATO-ban a katonai vezetők részére előírt feltételeknek, és képesek feladataikat e rendszer keretei között is kiváló minőségben ellátni, valamint felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

7.1. A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek

- társadalomtudományi ismeretek;

- a szakmához kötődő elméleti, és gyakorlati ismeretek;

- rendszerszervezési ismeretek;

- katonai vezetői ismeretek;

- hadműveleti/harcászati katonai szakmai ismeretek;

- hadtudományi elméleti és gyakorlati szakismeretek;

- általános és katonai szakterületen alkalmazható vezetéselméleti ismeretek;

- államigazgatási ismeretek;

- hazai és nemzetközi közjogi, és hadijogi ismeretek;

- a kutatáshoz és a tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák, kutatás módszertani ismeretek;

- a NATO és az EU szervezési, vezetési filozófiái;

- a globális társadalmi, politikai és gazdasági folyamatok;

- az egyenlő esélyű hozzáférés elve és alkalmazásának módszere.

7.2. A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

- széleskörű általános műveltség és társadalomtudományi ismeretek alapján eligazodásra a nemzetközi, a társadalmi és a politikai eseményekben;

- komplex katonai műszaki rendszerek és azok alrendszerei működésének magasabb szintű, átfogó tervezésére, szervezésére és irányítására;

- helyesen értelmezni a modern hadsereg funkcióit, helyét és szerepét a demokratikus társadalmakban;

- a modern hadsereg magyar és európai értékeinek, hagyományainak képviseletére és tiszteletére;

- a katonai szövetségi rendszerben a számukra előírt feltételeknek és feladatoknak megfelelni;

- érvényt szerezni a hadviselés nemzetközi egyezményekben rögzített szabályainak a hazai, nemzetközi és a szövetségi műveletekben;

- a hivatásos tiszt számára előírt fizikai edzettségi és állóképességi követelmények folyamatos teljesítésére;

- rendszeresített műszaki-technikai és haditechnikai eszközök üzemeltetésének, valamint üzemfenntartásának tervezésére, szervezésére és irányítására;

- komplex haditechnikai híradó, informatikai és információvédelmi rendszerek üzemeltetésének, valamint üzemfenntartásának tervezésére, szervezésére és irányítására;

- az erők megóvásával kapcsolatos feladatok (erők védelme, kockázatelemzés, egyszerűbb és bonyolultabb védelmi tervek összeállítása) rendszerszemléletű tervezésére, szervezésére és irányítására;

- környezettudatos katonai-szakmai tevékenység végzésére;

- munkavédelmi feladatok megoldására;

- az információvédelem és rejtjeltevékenység megismerésére és alkalmazására;

- modern vezetési módszerek és eszközök alkalmazására;

- az összhaderőnemi műveletek, illetve saját tevékenységük törvényi, jogi alapjainak megértésére;

- korszerű hadműveleti-, és harcászati ismereteik birtokában a kialakult helyzet elemzésére;

- a harcászati-hadműveleti döntések előkészítésére, meghozatalára összhaderőnemi háborús és nem háborús katonai műveletek során;

- vezetői ismereteik, jártasságuk, valamint szakmai tudásuk birtokában a rájuk bízott szervezet tevékenységeinek megtervezésére, megszervezésére és folyamatos irányítására, a szervezet tevékenységében való hatékony részvételre;

- az irányított szervezet munkájának (tevékenységének), gyakorlati problémáinak elemzésére, megoldására, a szervezet munkájának korszerűsítésére;

- az alárendeltek tevékenységeinek, feladatainak megalapozott, előrelátó és a gyakorlatban végrehajtható meghatározására, a végrehajtás koordinálására, hatékony ellenőrzésére;

- katonai feladatok végrehajtása érdekében érdemi együttműködésre a fegyveres testületek és más polgári szervek vezetőivel vagy képviselőivel;

- a feladatok végrehajtása érdekében az együttműködés megszervezésére és folyamatos fenntartására összhaderőnemi háborús és nem háborús műveletek során;

- az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására;

továbbá a választott modulnak megfelelően:

- jármű légi és földi üzemben tartásával kapcsolatos műszaki problémák felismerésére, analizálására, azok megoldásához műszaki és repülésbiztonsági szempontból helyes döntések meghozatalára;

- a repülőműszaki rendszerek üzemben tartásának megszervezésére, irányítására úgy békeidőben, mint háborús tevékenységek során;

- az állami célú és a műveleti repülések nemzeti, nemzetközi és szövetségesi eljárások szerinti irányítására és végrehajtására, valamint az irányítói eszközök megbízható és hatékony alkalmazására, célravezetési és légi szállítási feladatok előkészítésére és irányítására;

- elektronikai hadviselési eszközök, rendszerek üzemeltetésére és harci alkalmazására hazai és a NATO előírásai és eljárásai alapján;

- az információs műveletekben alkalmazható eszközök, eljárások és képességek alkalmazására, az összehangolt információs műveletek megtervezésére, megszervezésére;

- a hazai, NATO és EU információvédelmi szabályainak és eljárásainak alkalmazására és fejlesztésére;

- a rendszeresített híradó, informatikai, vezetési, vezetésirányítási (C2), információvédelmi eszközök, hálózatok és rendszerek hazai, NATO és az EU előírásoknak megfelelő tervezésére, irányítására és továbbfejlesztésére.

7.3. A szakképzettség gyakorlásához szükséges adottságok és készségek:

- kreativitás, rugalmasság, autonómia;

- problémafelismerő készség és problémamegoldó képesség;

- intuíció és módszeresség;

- tanulási készség és jó memória;

- széleskörű műveltség;

- belső igényesség;

- magas szintű stressztűrő képesség;

- információfeldolgozási képesség;

- környezettel szembeni érzékenység;

- elkötelezettség és igény a minőségi munkára;

- a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás;

- kezdeményezés, személyes felelősségvállalás, döntéshozatal;

- alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 22-38 kredit

- természettudományi alapozó ismeretek:4-8 kredit

alkalmazott matematika, alkalmazott informatika;

- gazdasági és humán ismeretek: 6-10 kredit

minőségbiztosítás, gazdálkodási és logisztikai ismeretek;

- katonai ismeretek:12-20 kredit

katonai vezető ismeretek, konfliktuskezelés;

8.2. Szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 22-30 kredit

katonai műszaki rendszerek üzemeltetése, információs műveletek, szakharcászat;

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 4-8 kredit

differenciált szakmai ismeretek: 4-8 kredit

diplomamunka: 6 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat csapat gyakorlat, amelynek időtartama a képzés alatt 2 hét. Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritérium-feltétel. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorló helyen, intézményben vagy erre alkalmas szervezetnél, intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő.

10. Idegennyelvi követelmények:

A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből STANAG 6001. 2.2.2.2. nyelvvizsga-bizonyítvány szükséges.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 30 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:

- alapozó ismeretek, legalább 15 kredit: matematika, villamosságtan, irányítástechnika, szabályozástechnika, közgazdaságtan, logisztika, katonai vezetői ismeretek, üzemeltetés elmélet, jogi ismeretek,

- szakmai ismeretek legalább 15 kredit: hadtudományi alapismeretek, harcászat szakmai ismeretek, katonai műveletek alapjai ismeretek, haditechnikai ismeretek, híradó ismeretek, informatikai ismeretek.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 24 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított egy féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

5. KATONAI MŰVELETI LOGISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: katonai műveleti logisztikai mesterképzési szak (Logistics of Military Operations)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

- szakképzettség: okleveles összhaderőnemi logisztikai vezető

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Joint Logistics Leader

3. Képzési terület: közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. A teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a katonai logisztika alapképzési szak.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a had- és biztonságtechnikai mérnöki, a katonai gazdálkodási, a katonai vezetői és a katonai üzemeltetés alapképzési szakok

4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 2 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 8-10 kredit

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 15-20 kredit

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 20-27 kredit

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális száma: 3 kredit

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditek száma: 10 kredit

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya az intézményi tanterv szerint legalább 30 %

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan okleveles összhaderőnemi logisztikai vezetők felkészítése a Magyar Honvédség részére, akik szilárd közszolgálati, hadtörténelmi, harcászati és hadműveleti ismeretek birtokában, a hazai és a nemzetközi katonai logisztikai elmélet és gyakorlat elemzésével, a katonai vezetői ismeretek hadműveleti szintre emelésével képesek szakalegységek és egységek vezetésére, törzskari szervező és döntés előkészítő, valamint vezetői feladatok ellátására nemzeti és többnemzeti csoportosításban egyaránt.

Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

7.1. A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

- a hadműveletek és hadtörténelem elméletét, törvényszerűségeit;

- a hadművelet logisztikai támogatásának és vezetésének elméleti és gyakorlati kérdéseit;

- a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat;

- a globális társadalmi és gazdasági folyamatokat;

- a hazai és külföldi civil és katonai logisztikai rendszerek elemzésének, irányításának, ellenőrzésének és működtetésének módszereit.

7.2. A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

- logisztikai alegységek és egységek vezetésére;

- harcászati és hadműveleti törzsekben törzskari feladatok ellátására, logisztikai döntések előkészítésére, a szaktisztek munkájának koordinálására;

- a védelmi szférában és a kapcsolódó államigazgatási és katasztrófavédelmi területen a logisztikai feladatok tervezésére, szervezésére és irányítására;

- többnemzeti logisztikai szervezetek vezetésére;

- a logisztikai támogatás vezetésére a vezetési dokumentumok, okmányok kidolgozására, a logisztikai támogató szervezetek feladatának meghatározására, irányítására békében és békétől eltérő időszakban egyaránt;

- az anyagellátási, fenntartási és közlekedésszervezési feladatok vezetésére minősített időszakban honi területen és többnemzeti kötelékekben műveleti területen;

- hazai és nemzetközi fórumokon a magyar katonai logisztikai támogató rendszer megfelelő szintű képviseletére;

- olyan innovatív képességek birtoklására, amelyek lehetővé teszik, hogy a feladatokat tudományos igénnyel kezeljék;

- a haderőnemi és béketámogatói műveleti követelmények változása logisztikai aspektusainak megfogalmazására, és a logisztikai rendszerbe történő rendszerszemléletű integrálásuk lehetőségeinek kidolgozására.

7.3. A katonai műveleti logisztikai mesterképzési szakon végzett okleveles összhaderőnemi logisztikai vezetők képesek:

- alegységek, egységek vezetésére, törzskari együttműködésre hazai és nemzetközi törzsekben egyaránt;

- szövetségi rendszerben a katonai középvezetők (törzsek) részére előírt feltételeknek megfelelni, feladataikat e rendszer keretei között ellátni;

- a megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a problémamegoldó technikák használatára;

- a tudományágban megszerzett szakmai tapasztalat ismereti határaiból származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek feldolgozására;

- megalapozott vélemény, illetve bírálat megfogalmazására, következtetések levonására, döntések meghozatalára;

- a megoldandó problémák megértésére, megfogalmazására és megoldására, eredeti ötletek felvetésére;

- önművelésre, önfejlesztésre, az egyéni tudás, ismeret elmélyítésére, bővítésére;

- át- és továbbképzés után a közszolgálati feladatok ellátására;

- a haderőfejlesztés haderőnemi koncepciói által meghatározott képességkövetelményekhez igazodva a szakirányú technikai és strukturális biztosítási-támogatási rendszer tervezési, szervezési és végrehajtási feladataiban a vonatkozó mértékben és szinteken részt venni.

7.4. A szakképzettség gyakorlásához szükséges adottságok és készségek:

- vezetői és együttműködési készség;

- kreativitás, rugalmasság, autonómia;

- probléma felismerő- és megoldó készség;

- intuíció és módszeresség;

- tanulási készség és jó memória;

- széles műveltség;

- információ feldolgozási képesség;

- környezettel szembeni érzékenység;

- elkötelezettség és igény a minőségi munkára;

- a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás;

- kezdeményezés, személyes felelősségvállalás és gyakorlás, döntéshozatal.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 8-10 kredit

közgazdaságtan-katonai gazdaságtan, katonai műszaki ismeretek, biztonságpolitika, honvédelmi jog, döntéspszichológia, katonai műveletek szociológiája, katonai kommunikáció elmélete és gyakorlata,

8.2. Szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 15-20 kredit

hadtudományi és hadelméleti ismeretek, katonai műveletek elmélete és gyakorlata, honvédelmi igazgatás, szárazföldi erők műveletei, légierő műveletei, védelemgazdaságtan, döntéselőkészítő módszerek, katonai logisztikai folyamatok,

8.3. Differenciált szakmai ismeretek: 30-37 kredit

- kötelezően választható ismeretkörei: 20-27 kredit

logisztikai informatika, logisztikai törzsszolgálat és nemzetközi gyakorlat, szárazföldi- és légi erő műveleteinek logisztikai támogatása, nem háborús műveletek logisztikai támogatása, összhaderőnemi ellátási lánc, technológiai fejlődés és katonai logisztika, esettanulmányok a katonai logisztikában,

- diplomamunka: 10 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat időtartama legalább két hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.

10. Idegennyelvi követelmények:

A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert középfokú (C1) komplex katonai szaknyelvi, vagy azzal egyenértékű STANAG 6001 2.2.2.2. nyelvvizsga-bizonyítvány szükséges.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek - felsőoktatási törvényben meghatározott - összevetése alapján elismerhető legyen legalább 30 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:

– alapozó ismeretek: (12 kredit): közszolgálati ismeretek, katonai alapozó ismeretek, természettudományi és társadalomtudományi alapismeretek.

– szakmai ismeretek (18 kredit): békefenntartói alapismeretek, logisztikai alapismeretek, logisztikai támogatás, katonai szervezetek vezetése, katonai gazdálkodási alapismeretek, katonai közlekedési alapismeretek, műszaki alapismeretek, logisztikai szaktechnikai eszközök, katonai pénzügyek, haditechnikai ismeretek.

A rendeletet az 1/2015. (I. 14.) MvM rendelet 11. §-a hatályon kívül helyezte 2015. január 29. napjával.

A 7. § a 6. § (3) bekezdése alapján 2015. november 1-jén lép hatályba.

A 8. § a 6. § (4) bekezdése alapján 2017. november 1-jén lép hatályba.

⁴

A 9. § a 6. § (3) bekezdése alapján 2015. november 1-jén lép hatályba.

⁵

A 10. § a 6. § (4) bekezdése alapján 2017. november 1-jén lép hatályba.

⁶

A 11. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁷

A 12. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

⁸

A 3. melléklet a 11. § szerint módosított szöveg.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek