nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
143/2014. (IV. 30.) Korm. rendelet
a Szeged, Dorozsmai úti Labdarúgó Stadion kialakításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről
2017-01-01
2017-12-31
4
Jogszabály

143/2014. (IV. 30.) Korm. rendelet

a Szeged, Dorozsmai úti Labdarúgó Stadion kialakításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről

A Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a), b), d) és e) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 3. § (4) bekezdése tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 16.2., 17. és 24. pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja a Szeged város közigazgatási területén lévő, a Dorozsmai út–Körtöltés–Bajai út–Városgazda sor–Méntelepi-Fehér-tó által közrezárt tömbben elhelyezkedő, az ingatlan-nyilvántartás szerinti 25866/6, 25868, 25869/1, 25870, 25871, 25877/2, 25883/2 és 25886/47 helyrajzi számú ingatlanokon, illetve ezen földrészletekből a telekalakítási eljárások jogerős befejezését követően kialakított földrészleteken megvalósuló beruházást érintő, az 1. mellékletben felsorolt közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek a Szeged, Dorozsmai úti Labdarúgó Stadion megvalósításához, használatbavételéhez szükségesek.

(2)1 A Kormány az (1) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági ügyben eljáró

a) első fokú hatóságként – az (4) bekezdésben foglalt kivétellel – azt a hatóságot jelöli ki, amely az adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint első fokú hatóságként jár el,

b) első fokú szakhatóságként – a (5) bekezdésben foglalt kivétellel – azt a hatóságot jelöli ki, amely az adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint első fokú szakhatóságként jár el.

(3) A Kormány az (1) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági ügyben eljáró

a) másodfokú hatóságként azt a hatóságot jelöli ki, amely az adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint másodfokú hatóságként jár el,

b) másodfokú szakhatóságként azt a hatóságot jelöli ki, amely az adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint másodfokú szakhatóságként jár el.

(4)2 A Kormány az 1. melléklet 7. pontja szerinti közigazgatási hatósági ügyekben első fokon eljáró hatóságként a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot jelöli ki.

(5)3 Azokban az esetekben, amikor az 1. mellékletben meghatározott ügyfajtára vonatkozó jogszabály az adott ügyben tűzvédelmi szakkérdésben szakhatóság közreműködését rendeli el, a Kormány első fokú eljárásban eljáró szakhatóságként a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot jelöli ki.

2. §4 A Kormány az 1. § (1) bekezdése szerinti kiemelt jelentőségű ügyekben koordinációs feladatokat ellátó kormánymegbízottként a Csongrád Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízottat jelöli ki.

3. § (1) Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére az 1. § (1) bekezdése szerinti hatósági ügyekben a szakhatóság – a hatóság határozatának jogerőre emelkedéséig felhasználható – előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki azzal, hogy a kérelemhez benyújtott előzetes szakhatósági hozzájárulást a hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (8) bekezdése szerint használja fel.

(2) Az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekben hozott döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

(3)5

(4) Az 1. § (1) bekezdése szerinti

a) építésügyi hatósági ügyekben nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni,

b) beruházással összefüggésben településképi bejelentési eljárásnak nincs helye,

c) beruházással összefüggésben nem kell építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

5. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

1. melléklet a 143/2014. (IV. 30.) Korm. rendelethez

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházással összefüggő kiemelt jelentőségű üggyé minősített közigazgatási hatósági eljárások

Az 1. § (1) bekezdésben foglalt beruházással összefüggő kiemelt jelentőségű üggyé minősített közigazgatási hatósági ügyek:

1. környezetvédelmi hatósági eljárások,

2. természetvédelmi hatósági eljárások,

3. általános építésügyi hatósági eljárások,

4. területrendezési hatósági eljárások,

5. örökségvédelmi hatósági engedélyezési eljárások és régészeti feltárásokkal kapcsolatos hatósági eljárások,

6. vízügyi hatósági eljárások,

7. tűzvédelmi hatósági eljárások,

8.6

9. útügyi hatósági eljárások,

10.7 műszaki biztonsági hatóság hatáskörébe tartozó sajátos építményfajtákra vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások,

11. műszaki biztonsági engedélyezési eljárások,

12. hírközlési hatósági eljárások,

13. telekalakításra irányuló hatósági eljárások,

14. ingatlan-nyilvántartással összefüggő hatósági eljárások,

15. földmérési hatósági eljárások,

16. termőfölddel összefüggő engedélyezésre irányuló hatósági eljárások,

17. talajvédelmi engedélyezésre irányuló hatósági eljárások,

18. erdővédelmi hatósági eljárások,

19. közegészségügyi hatósági eljárások,

20. azok a további hatósági engedélyezési eljárások, melyek az 1. § (1) bekezdése szerinti beruházás megvalósításához és használatbavételéhez (üzemeltetéséhez, működéséhez) közvetlenül szükségesek,

21. az 1–20. pontban felsorolt ügyfajtákban kiadott hatósági döntések módosítására irányuló hatósági eljárások.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!