32/2014. (V. 19.) KIM rendelet

1–2. §

3. § (1)³ Az anyakönyvvezető illetékességi területe a kinevezése és megbízása szerinti képviselő-testület hivatalához tartozó települési önkormányzatok területére terjed ki.

(2) A fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott területen történt anyakönyvi esemény anyakönyvezésére a Budapest XIII. kerületi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának anyakönyvvezetője illetékes.

4. § (1) Az anyakönyvvezető

(2) Minden képviselő-testület hivatalában legalább egy, városban, megyei jogú városban és fővárosi kerületben legalább két anyakönyvvezetőt kell megbízni az anyakönyvvezetői feladatok ellátásával.

(3) Az anyakönyvvezető a házasságkötés és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésében való közreműködésnél a képviselő-testület hivatalában megállapított hivatali munkaidőn túl is eljárhat.

(4) Ha a felek valamelyikének állapota közeli halállal fenyeget, az anyakönyvvezető bármely időpontban közreműködik a házasságkötésnél vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél.

5. § (1)⁶ Ha a településen az anyakönyvi igazgatási feladatok az anyakönyvvezető akadályoztatása vagy az anyakönyvvezetői feladatokat ellátó személy hiánya miatt nem láthatóak el, a jegyző kérelmére a helyettesítésről az anyakönyvi szerv az illetékességi területéhez tartozó települési önkormányzatok képviselő-testülete hivatalainak anyakönyvvezetői közül történő kijelöléssel gondoskodik. A helyettesítendő és a helyettesítő anyakönyvvezetők munkáltatóinak a helyettesítésről szóló megállapodásukat a kérelemhez csatolni kell.

(2) A helyettesítés lehet eseti vagy legfeljebb tizenkét hónap időtartamra szóló határozott időtartamú. A határozott időtartamú helyettesítés egy ízben legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.

(3) A helyettesítő anyakönyvvezető kijelölésére vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell

(4) A házasság nemzetiségi nyelven való megkötésére és a bejegyzett élettársi kapcsolat nemzetiségi nyelven való létesítésére az érintett nemzetiségi nyelvet beszélő helyettesítő anyakönyvvezetőt lehet kijelölni, ha a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye szerinti település anyakönyvvezetője az érintett nemzetiségi nyelvet nem beszéli.

6. §⁷ Az anyakönyvi szerv jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező állami tisztviselője előkészíti, szervezi és lebonyolítja az anyakönyvi szakvizsgára felkészítő tanfolyamot és a szakvizsgát.

7. §⁸

8. § (1) Az elektronikus anyakönyvbe bejegyzésre jogosult szerv hivatali felszerelése

(2)¹⁰ Az anyakönyvvezető hivatali felszerelésének a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv kivételével az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül része a nemzetiszínű vállszalag Magyarország címerével.

(3)¹¹ Az anyakönyvi szerv körbélyegzője tartalmazza a szerv megnevezését, a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv esetén az anyakönyvvezető megjelölést, továbbá Magyarország címerét és a körbélyegző számát.

(4) Az anyakönyvvezető hivatalos körbélyegzője tartalmazza az illetékességi területe szerinti település államigazgatási helységnevét és az anyakönyvvezető megjelölést, valamint Magyarország címerét. Ha egy településen több anyakönyvi bélyegzőt használnak, a bélyegzőket számozással kell ellátni.

(4a)–(4b)¹²

(5) A papír alapú anyakönyveket, az anyakönyvi alapiratokat, a biztonsági tintával töltött íróeszközt, a megszemélyesítetlen anyakönyvi kivonat nyomtatványokat, a felhasználói kártyát és a hivatalos körbélyegzőt munkaidőben használaton kívül és munkaidőn kívül tűzbiztos, zárható, más személyek számára hozzáférhetetlen tárolóban kell elhelyezni.

9. § (1) Az anyakönyvi esemény bejelentésére szolgáló jegyzőkönyvet a bejelentő és az érintett személyek személyazonosításra alkalmas okmánya és más okiratok, valamint ha azt jogszabály lehetővé teszi, az okirattal nem igazolt adatokra vonatkozóan tett személyes nyilatkozat alapján kell kitölteni.

(2)¹³ A születést legkésőbb az annak bekövetkeztét követő első munkanapon, nem tervezett intézeten kívüli szülés esetén a születést követő 5 napon belül kell bejelenteni.

10. § (1)¹⁴ A születést az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) értelmében annak bejelentésére köteles személy az At.-ban foglalt adatokat tartalmazó jegyzőkönyv adatainak közlésével jelenti be, és a jegyzőkönyvet aláírja.

(2) A születés bejelentése tekintetében a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményt kell intézetnek tekinteni.

(3) Nem tervezett intézeten kívüli szülésnél a születés helyét és az igazolásban szereplő vélelmezett születési időn belüli pontos idejét az anya személyes nyilatkozata alapján kell a jegyzőkönyvben feltüntetni.

(4) Tervezett intézeten kívüli szülésnél a jegyzőkönyvhöz csatolni kell az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személy által a születés tényéről kiállított igazolást is.

(5) Ha az intézeten kívüli szülésnél az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személy nem működött közre, a jegyzőkönyvhöz csatolni kell az anya vizsgálatát követően utólagosan kiállított szakorvosi igazolást.

11. §¹⁵

12. § (1)¹⁶ A házasságkötési vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentéséről az At.-ban foglalt adatokat tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2)¹⁷ A házasságkötési vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentésekor az anyakönyvvezető vagy a hivatásos konzuli tisztviselő a személyesen jelenlévő féllel vagy a felekkel ismerteti a törvényi akadályokat, a házasságkötés, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének törvényes előfeltételeit. Az anyakönyvvezető vagy a hivatásos konzuli tisztviselő felhívja a fél vagy a felek figyelmét a házassági, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat akadályai elhallgatásának következményeire.

(3) Az anyakönyvvezető a házasságkötési szándékot bejelentő felek figyelmét felhívja arra, hogy a házasságkötés időpontját legkorábban a bejelentéstől számított harmincegyedik napra tűzheti ki.

(4)¹⁸ A hivatásos konzuli tisztviselő a házasságkötési vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándékról az egyik féllel felvett jegyzőkönyvet és az ahhoz csatolt iratokat az első diplomáciai postával továbbítja közvetlenül a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének tervezett helye szerinti anyakönyvvezetőnek.

13. § (1) A külföldi állampolgár, valamint a külföldön élő hontalan házasságkötésre vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándékának bejelentésekor az anyakönyvvezető vagy a hivatásos konzuli tisztviselő vizsgálja, hogy a magyar családjogi előírásokban foglalt előfeltételek fennállnak-e.

(2)¹⁹ A külföldi állampolgár és a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező hontalan tanúsítvánnyal igazolja, hogy házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolatának létesítése a reá irányadó külföldi jog szerint nem ütközik akadályba. Ha a tanúsítvány a felhasználhatósága időtartamára nézve nem tartalmaz adatot, a hat hónapnál nem régebben kiállított tanúsítvány fogadható el.

(3)²⁰ Az anyakönyvvezető az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben a házasságkötési vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentésére irányuló eljárásról készített jegyzőkönyvet és az okiratokat öt napon belül felterjeszti az anyakönyvi szervhez annak elbírálására, hogy a külföldi okiratok megfelelőek-e.

(3a)²¹ Amennyiben az anyakönyvi szerv megállapítja a külföldi okiratok megfelelőségét, döntése alapján a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének időpontja kitűzhető. Ellenkező esetben az anyakönyvvezető – az anyakönyvi szerv döntése alapján – hiánypótlási felhívást bocsát ki az anyakönyvi szerv megállapítása alapján. Amennyiben a felek a hiánypótlási felhívásban előírtakat legkésőbb a házassági jegyzőkönyv érvényességi idejének lejártát megelőző hatvanadik napig nem teljesítik, az anyakönyvvezető az eljárást megszünteti.

(4)²² Ha a nem magyar állampolgár fél a tanúsítványt nem tudja beszerezni, és annak bemutatása alól felmentést kér, az anyakönyvvezető a házasságkötési vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentésére irányuló eljárás jegyzőkönyvét elkészíti és azt az iratokkal együtt az anyakönyvi szervhez felterjeszti.

14. §²³ A házasságkötési vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentési időpontjának az alábbi időpontok közül a legkésőbbit kell tekinteni:

15. § (1) A házasságkötésnél és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél az anyakönyvvezető csak az illetékességi területén járhat el.

(1a)²⁶ A házasságkötésnél vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél a település polgármestere kizárólag a település közigazgatási határain belül működhet közre.

(2)²⁷ Ha a házasulók vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni szándékozó felek valamelyikének egészségi állapota közeli halállal fenyeget, és ez a fél nyilatkozik arról, hogy a házassági akadály alól felmentést kapott, a felmentést a házasság megkötése vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése előtt nem kell okirattal igazolni. A felmentést utólag az anyakönyvi alapiratokhoz csatolni kell.

(3) Ha a felek valamelyikének egészségi állapota közeli halállal fenyeget, és orvos van jelen, vagy késedelem nélkül hívható, az anyakönyvvezető kikéri a véleményét a fél állapotáról. Az írásban adott orvosi véleményt csatolni kell a jegyzőkönyvhöz. Orvosi vélemény hiányában az anyakönyvvezető feltünteti a jegyzőkönyvben, hogy a közeli halállal fenyegető veszélyt mi alapján állapította meg.

16. § (1) Az anyakönyvvezető a házasság megkötését, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését közvetlenül megelőzően ismételten vizsgálja, hogy a házasságkötésnek vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének nincs-e törvényi akadálya, és fennállnak-e a törvényes előfeltételek.

(2) Az anyakönyvvezető a házasságkötésnél és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél Magyarország címerével ellátott nemzetiszínű vállszalagot visel, és gondoskodik arról, hogy a házasságkötés és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése a törvényben előírt módon történjék, annak időtartama alatt a felek és a tanúk, valamint szükség esetén a tolmács mindvégig folyamatosan jelen legyenek.

17. § (1) A tolmács vagy az idegen nyelvet értő és beszélő anyakönyvvezető az először magyar nyelven feltett kérdéseket az ügyfél nyelvén is felteszi, szükség esetén megmagyarázza, majd az ügyfél nyelvén adott választ magyarul megismétli.

(2) A siket, nagyothalló vagy beszédfogyatékos személy ügyfél esetén a magyar nyelvet nem értő és nem beszélő személyre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az eljárásban tolmács közreműködése kötelező.

(3) Ha tolmács nem működött közre, a nem magyar állampolgár által tett jognyilatkozatok felvételekor minden esetben fel kell tüntetni a nem magyar állampolgárnak azt a nyilatkozatát, hogy a magyar nyelvet érti és beszéli.

18. §²⁸ (1) A hazai anyakönyvi eljárást kivéve, az anyakönyvvezető a születést és a halálesetet bejelentés alapján, a házasságkötést és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését – az At. 63. § (2a) bekezdésében foglalt eseteket kivéve – a felek előtte tett egybehangzó kijelentése alapján anyakönyvezi. Hivatalból kell elvégezni az anyakönyvezést megkeresésre, más szerv értesítése alapján vagy akkor, ha annak szükségessége más módon jut az anyakönyvvezető tudomására.

(2)²⁹ Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az elektronikus anyakönyvbe bejegyzett adat megváltozását az az anyakönyvvezető jegyzi be az anyakönyvbe, akinél a változást bejelentették. Amennyiben az adatváltozás oka olyan apai elismerő nyilatkozat, melynek bejegyzésére az anyakönyvi szervnek van hatásköre, akkor

(3) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a papír alapú anyakönyvbe bejegyzett adat megváltozását – az anyakönyvi bejegyzésnek az elektronikus anyakönyvbe való rögzítését követően – a nyilvántartó anyakönyvvezető jegyzi be az anyakönyvbe.

(4) Az anyakönyvi nyilvántartásba tévesen vagy a jogszabályi rendelkezések megsértésével bejegyzett adatokat – kérelemre vagy hivatalból – kijavítással módosítani vagy törölni kell.

19. § (1)³² Az anyakönyvezés – az At.-ban meghatározott kivételekkel – a magyar helyesírás szabályai szerint történik, a személynevek és a földrajzi nevek bejegyzése során csak a 44 betűs magyar ábécé betűit lehet használni.

(2) Az adatokat az anyakönyvi esemény időpontjának megfelelően kell bejegyezni az anyakönyvbe.

(3)³³ Az anyakönyvi bejegyzés teljesítésére jogosult szerv az ugyanarra a személyre vonatkozó adatokat a korábbi bejegyzés adataival összehasonlítja, az összehasonlítás eredménye alapján a téves vagy jogsértő bejegyzésből fakadó eltéréseket – hivatalból vagy az összehasonlítást elvégző más szerv megkeresésére – a téves vagy jogsértő bejegyzés adatmódosításával vagy adattörléssel megszünteti.

20. § (1)³⁴ Az anyakönyvbe az anyakönyvi esemény helyeként a település hivatalos közigazgatási elnevezését kell bejegyezni. Ha az igazgatási kerület száma ismert, azt a Budapest közigazgatási területén történt anyakönyvi eseményeknél minden esetben fel kell tüntetni, megyei jogú városoknál abban az esetben, ha az az esemény időpontjában létezett. A fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület esetén a területnek a lakcímnyilvántartásban használt megnevezését kell feltüntetni.

(2) Ha a külföldi helység az anyakönyvi esemény időpontjában Magyarország területéhez tartozott, a település nevét a hivatalos magyar elnevezéssel kell anyakönyvezni.

(3) Ha a külföldi helység az anyakönyvi esemény időpontjában nem, de azt megelőzően vagy azt követően Magyarország területéhez tartozott és volt hivatalos magyar elnevezése, a település nevét a hivatalos magyar elnevezéssel, valamint az adott országban az anyakönyvi esemény időpontjában alkalmazott hivatalos elnevezés feltüntetésével kell anyakönyvezni.

(4) Ha a külföldi helységnek nem volt hivatalos magyar elnevezése, a település nevét az adott országban alkalmazott hivatalos elnevezéssel kell anyakönyvezni.

(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott esetben a helységnév anyakönyvezésekor – ha az iratokból megállapítható – az adott kanton, tartomány vagy szövetségi tagállam nevét, illetve a helység kerületének megjelölését is fel kell tüntetni az adott országban alkalmazott hivatalos elnevezéssel. Az ország nevét minden esetben hivatalos magyar elnevezésével kell bejegyezni.

(6)³⁵ Ha az anyakönyvi bejegyzés a (2)–(5) bekezdésben meghatározott szabályoktól eltérően tartalmazza a külföldi település nevét, az anyakönyvi bejegyzéssel érintett személy, elhalt személy esetén a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója kérheti annak adatmódosítását.

(7)³⁶ Ha a külföldi anyakönyvi okirat nem tartalmazza az anyakönyvi esemény helye szerinti település nevét, azt más külföldi okirat, annak hiányában az ügyfél személyes nyilatkozata alapján kell bejegyezni.

21. § (1) A tévesen holtnak nyilvánított vagy a halál tényének téves megállapításával érintett személy családi állapotát, ha volt házastársa vagy bejegyzett élettársa a holtnak nyilvánítás hatálya alatt ismét házasságot kötött vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített – a korábbi házasságra vagy bejegyzett élettársi kapcsolatra utalóan – „házassága megszűnt”, illetve „bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt” családi állapottal kell az anyakönyvbe bejegyezni. A tévesen holtnak nyilvánított vagy a halál tényének téves megállapításával érintett személy volt házastársának vagy bejegyzett élettársának a tévesen megállapított haláleset időpontja és az új házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létrejötte közötti időszakban fennálló családi állapotát – a korábbi házasságra vagy bejegyzett élettársi kapcsolatra utalóan – „házassága megszűnt”, illetve „bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt” családi állapottal kell az anyakönyvbe bejegyezni.

(2) Az érvénytelen házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot megelőző állapot szerint kell bejegyezni a házasságkötéskor, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor és a haláleset anyakönyvezésekor annak a személynek a családi állapotát, akinek korábbi házasságát vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát a bíróság érvénytelennek nyilvánította.

22. § Ha az anyakönyvbe bejegyzésre jogosult személy, anyakönyvi eljárásban eljáró szerv eljárásában megállapítja, hogy az a személy, akit a bíróság jogerős döntésével holtnak nyilvánított, vagy akinek a halála tényét jogerősen megállapította, ténylegesen meghalt, a bírósági döntés hatályon kívül helyezésére irányuló eljárás megindítása érdekében értesíti a bíróság székhelye szerint illetékes ügyészt.

23. §³⁷ Ha az anyakönyvi eljárásban a kérelmező magyar állampolgársága nem igazolt, de az állampolgárság megállapításához szükséges, az Ápt. 14. § (1) bekezdésében meghatározott adatok és az azok alátámasztására szolgáló okiratok rendelkezésre állnak, az állampolgárság igazolása céljából a kérelmező által benyújtott iratokat mellékleteikkel együtt az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek kell felterjeszteni.

24. §³⁸ (1) A gyermek születését nyilvántartó anyakönyvvezető – a papír alapú születési bejegyzés rögzítését követően – a magyar állampolgárság megszerzését az állampolgársági eskütétel helye szerinti anyakönyvvezető vagy az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján jegyzi be az elektronikus anyakönyvbe.

(2) A magyar állampolgárság megszűnését az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján kell bejegyezni az elektronikus anyakönyvbe.

(3) Az ismeretlen állampolgárságú gyermek ismertté vált külföldi állampolgárságát kérelemre a külföldi állampolgárság igazolására alkalmas okirat, hivatalból pedig az érintett állam értesítése alapján kell bejegyezni.

25. § (1)³⁹ A gyermek szülőjeként az anyakönyvvezető annak a személynek az adatait jegyzi be az elektronikus anyakönyvbe, akit a Ptk. alapján a gyermek szülőjének kell tekinteni.

(2)⁴⁰ Ha a szülők a gyermek családi nevében korábban nem állapodtak meg, legkésőbb a gyermek születésének anyakönyvezéséig nyilatkozniuk kell a házasságukból származó gyermekek családi nevéről. Ha az anyakönyvben a gyermekek családi nevéről szóló megállapodás még nem szerepel, a szülők házasságával kapcsolatos adatmódosításként a megállapodást az elektronikus anyakönyvben rögzíteni kell.

(3) A házasságból származó közös gyermekek családi nevét

(4)⁴¹ A közös gyermekek családi nevének bejegyzése előtt az anyakönyvvezető megvizsgálja, hogy az anyakönyvezni kívánt családi név a Ptk. vagy – amennyiben a külföldi jogot kell alkalmazni – a külföldi névviselési szabályoknak megfelel-e. Az anyakönyvvezető a bejegyzést megtagadja, ha az a névviselési szabályokba ütközik.

(5) Az apa családi nevét kell a gyermek családi neveként bejegyezni, ha egyik szülő sem él, vagy szülői felügyeleti jogát egyik szülő sem gyakorolja, és a gyermek családi neve az anyakönyv adatai, a szülők házassági anyakönyvi kivonata vagy korábbi megállapodása alapján nem állapítható meg.

26. §⁴² (1) Ha az anyakönyvvezető ismeretlen szülőktől származó gyermek születéséről értesül, a születés anyakönyvezését a 29. § (3) bekezdése szerint elhalasztja, és ezzel egyidejűleg megkeresi az illetékes gyámhivatalt a gyermek családi jogállásának rendezése céljából.

(2) Az anyakönyvvezető az anyakönyvbe a képzelt szülő vagy szülők adatait a gyámhivatal határozata alapján jegyzi be.

(3) Amennyiben a gyermek apjaként korábban képzelt személy került bejegyzésre, a gyermek családi jogállásának rendezésekor a képzelt apa helyett a vérszerinti vagy örökbefogadó apa adatait adatváltozásként kell az elektronikus anyakönyvbe bejegyezni.

(4) Az anyakönyvvezető a korábban megállapított és az anyakönyvi nyilvántartásba bejegyzett képzelt apa adatait – a gyámhivatalnak a nagykorú gyermek kérelmére meghozott határozata alapján – a gyermek aktuális adatai közül törli. A nagykorú gyermek nyilatkozatától függően az anyakönyvvezető a gyermek családi nevét vagy változatlanul hagyja, vagy azt – ha a továbbiakban nem kívánja a korábbi képzelt apa családi nevét viselni – a Ptk. 4:150. § (3) bekezdésében meghatározottak szerinti családi névre módosítja.

27. §⁴³ A névváltoztatásért felelős anyakönyvi szerv a nem megváltoztatásáról, valamint az ennek következtében szükséges utónév módosításáról a nem megváltozását támogató egészségügyi szakvélemény beérkezését követő 8 napon belül értesíti a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőt az anyakönyvi nyilvántartásban történő átvezetés érdekében. A nyilvántartó anyakönyvvezető a nem megváltozását a névváltoztatásért felelős anyakönyvi szerv alapiratnak minősülő értesítése és az egészségügyi szakvélemény hitelesített fénymásolata alapján jegyzi be az anyakönyvi nyilvántartásba.

28. § (1) Az anyakönyvi bejegyzés teljesítésére jogosult szerv az adatoknak az anyakönyvbe történő bejegyzését követően

(1a)⁴⁵ Az anyakönyvi szerv az eljárása során keletkezett alapiratokat megküldi a nyilvántartó anyakönyvvezetőnek.

(2) Az anyakönyvi kivonatot

(3) Az anyakönyvvezető a haláleset anyakönyvezése után, vagy ha az anyakönyvezést elhalasztja, a halottvizsgálati bizonyítványnak a temetésről gondoskodni köteles személy vagy szerv számára átadott példányára az anyakönyvezés megtörténtét vagy az elhalasztás tényét feljegyzi, azt aláírja, bélyegzőlenyomatával ellátja és a bejelentőnek átadja.

29. § (1) A születés bejelentésének tartalmaznia kell legalább a gyermek

(2) A haláleset bejelentésének – ideértve a bíróságnak a holtnak nyilvánításról vagy a halál tényének megállapításáról szóló értesítését – tartalmaznia kell legalább

(3)⁴⁶ Ha a születés vagy a haláleset bejelentése az (1) vagy a (2) bekezdésben foglalt adatokat nem tartalmazza, vagy azokat – az anyakönyvvezető által beszerzendő adatok, okiratok kivételével – nem igazolták, az anyakönyvvezető az anyakönyvezést a hiányzó adatok beszerzéséig, de legfeljebb a bejelentéstől számított harminc napra elhalasztja. A születés anyakönyvezésének elhalasztásáról az anyakönyvvezető a bejelentőnek kérelemre igazolást ad.

(4) Ha a gyermek születését azért nem lehet anyakönyvezni, mert sem születési családi, sem utóneve nem ismert, az anyakönyvvezető haladéktalanul értesíti a gyámhivatalt. Az anyakönyvvezető a gyámhivatal határozata alapján jegyzi be az anyakönyvbe a gyermek születésével összefüggő adatokat.

(5)⁴⁷

(6) Ha a haláleset bejelentésével összefüggésben a (2) bekezdés c)–e) pontjában foglalt adatok az anyakönyvezés elhalasztását követően sem válnak ismertté, a rendőrség feladat- és hatáskörrel rendelkező szervének értesítése alapján az ismeretlen holttest anyakönyvezésének szabályait kell alkalmazni.

(7)⁴⁸ Ha a haláleset pontos éve, hónapja és napja nem volt megállapítható, az anyakönyvben és az anyakönyvi okiraton a halottvizsgálati bizonyítványon szereplő vagy egyébként megállapított időpontot vagy időintervallumot kell feltüntetni.

(8) Mindkét házastárs vagy mindkét bejegyzett élettárs halála esetén, ha a halottvizsgálati bizonyítványból az elhalálozás sorrendje nem állapítható meg, az anyakönyvvezető a családi állapotra vonatkozó adatot nem jegyzi be.

30. § (1) Az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy eljárása során a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény alapján általa megismerhető adatokat a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban ellenőrzi.

(2) Az anyakönyvvezető eljárása során a nyilvántartás szabályait meghatározó törvény alapján általa megismerhető adatokat az útiokmány-nyilvántartásban, a közúti közlekedési nyilvántartásban, valamint – ha annak feltételei rendelkezésre állnak – a gondnokoltak nyilvántartásában ellenőrzi.

31. § Az okirat helyett megtett személyes nyilatkozattal összefüggésben az ügyfelet tájékoztatni kell a valótlan tartalmú nyilatkozattétel jogkövetkezményéről.

32. § (1) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá nem tartozó személynek, valamint annak, akinek családi állapotát ez a nyilvántartás nem tartalmazza, nőtlen vagy hajadon családi állapotát igazolnia kell.

(2) Az elvált vagy özvegy családi állapotot az anyakönyvvezető az elektronikus anyakönyvi bejegyzés, annak hiányában

(2a)⁴⁹ Ha a házasság megszűnését a papír alapú anyakönyv tartalmazza, az anyakönyvvezető szerzi be az igazolást.

(3)⁵⁰ A házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat érvénytelenné nyilvánítását az anyakönyvvezető az anyakönyvi bejegyzés, jogerős bírósági határozat, közjegyző által hozott végzés vagy az ezt a tényt tartalmazó külföldi okirat alapján állapítja meg.

(4)⁵¹ Az anyakönyvi szerv az igazságügyért felelős miniszter nyilatkozatát kéri a határozat elismerhetősége és jogerőre emelkedésének időpontja kérdésében, ha a magyar állampolgár a házasságának vagy bejegyzett élettársi kapcsolatának felbontását, érvénytelenné nyilvánítását vagy megszüntetését külföldi bíróság, hatóság vagy közjegyző határozatával igazolja, kivéve, ha a külföldi határozat hazai elismerésére a házassági ügyekben és a szülői felelősséggel kapcsolatos eljárásokban irányadó joghatóságról, valamint az ilyen ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2201/2003/EK tanácsi rendelet) az irányadó.

(5) Külföldi állampolgár vagy hontalan személy a családi állapotát a házasságkötést vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőző eljárásban tanúsítvánnyal is igazolhatja.

(6)⁵² A Ptk. 4:20. § (2) bekezdése szerinti esetben a korábbi házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnése a volt házastárs, illetve bejegyzett élettárs újabb házasságkötését vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését tanúsító anyakönyvi bejegyzéssel, anyakönyvi kivonattal és a hatálytalanná vált holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító bírósági határozattal igazolható.

(7)⁵³ Abban az esetben, ha a gyermek emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásból származik, az anyakönyvi bejegyzés teljesítéséhez az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 179. § (4) bekezdése szerinti igazolást kell csatolni.

(8)⁵⁴ Az anyakönyvi bejegyzés teljesítésére jogosult az igazságügyért felelős miniszter nyilatkozatát kéri, ha a gyermek családi jogállásának rendezését külföldön tett apai elismerő nyilatkozattal, illetve az apaság megállapításáról szóló külföldi bírósági vagy más hatósági határozattal igazolják, vagy a gyermek vonatkozásában az apaság vélelmének megdöntéséről külföldön bírósági vagy más hatósági határozatot hoztak.

33. § (1) Az adatok megváltozását

(2) Ha a bíróság, közjegyző vagy más szerv köteles az (1) bekezdés a) pontja szerinti döntésről az anyakönyvvezetőt értesíteni, de e kötelezettség teljesítését elmulasztotta, az anyakönyvvezető az adatszolgáltatás teljesítése érdekében megkeresi az adatszolgáltatásra kötelezettet.

34. §⁵⁵ (1) A név megváltoztatása iránti kérelmet

(2) Hazai vagy külföldi hatóságok vagy más szervek részére megszemélyesítetlen vagy fiktív adatokkal megszemélyesített specimen névváltoztatási okiratot a névváltoztatásért felelős anyakönyvi szerv továbbíthat.

34/A. § (1) Az At. 44. §-a, és 55–55/A. §-a szerinti családi név korrekciójára irányuló kérelmet annyi példányban kell felvenni, ahány anyakönyvi bejegyzést az eljárás érint.

(2)⁵⁷ A hivatásos konzuli tisztviselő a születés helye szerint illetékes anyakönyvvezetőhöz továbbítja a családi név korrekciójára irányuló kérelmet, aki gondoskodik valamennyi adatváltozás átvezetéséről.

(3) Ha a családi név korrekciójára irányuló kérelmet anyakönyvvezetőnél terjesztették elő, úgy a kérelem benyújtásának helye szerinti anyakönyvvezető vezeti át az adatváltozásokat az elektronikus anyakönyvben.

(4) A családi név korrekciójára irányuló kérelemnek tartalmazni kell:

(5) A családi név korrekciójára irányuló kérelemben meg kell jelölni azt a családi nevet, amelyet a kérelmező új névként kíván viselni.

35. § (1) Az anyakönyvvezető vagy a hivatásos konzuli tisztviselő az apai elismerő nyilatkozatot tevő férfi figyelmét felhívja a nyilatkozat jogkövetkezményeire, és ennek megtörténtét jegyzőkönyvben rögzíti. Az anyakönyvvezető vagy a hivatásos konzuli tisztviselő tájékoztatja a nyilatkozót, hogy az apai elismerő nyilatkozatot és a hozzájáruló nyilatkozatot a jegyzőkönyv aláírása után visszavonni nem lehet.

(2) Ha az apai elismerő nyilatkozatot nem a születést nyilvántartó anyakönyvvezető előtt teszik meg, arról négy példányban kell jegyzőkönyvet felvenni. A jegyzőkönyv mindegyik példánya tartalmazza az eredeti aláírásokat és az apai elismerő nyilatkozatot tevő személy, az anya, és ha a nyilatkozatot már megszületett gyermekre teszik, a gyermek személyi azonosítóját is, ha azzal rendelkezik.

(3) A jegyzőkönyv első példányát a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőnek kell megküldeni, a második példányt a jegyzőkönyvet felvevő anyakönyvvezető őrzi, a harmadik példány a nyilatkozatot tevő apáé, a negyedik példány pedig az anyáé.

(4) Ha az apai elismerő nyilatkozatot a gyermek születése előtt teszik, a magzat fogantatásának vélelmezett idejét és a szülés várható időpontját a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 59. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint kell igazolni. Ebben az esetben a nyilatkozat négy példányából az első példány az azt felvevő anyakönyvvezetőé, a második példány az apáé, a harmadik és negyedik példányt pedig az anyakönyvvezető az anyának adja át azzal, hogy az egyik példányt gyermeke születésének bejelentéséhez csatolja.

(5) Az apai elismerő nyilatkozat megtételekor az anya nyilatkozik

(6) Az anyakönyvvezető az apai elismerő nyilatkozat felvételekor, valamint a más szerv által megküldött apai elismerő nyilatkozat rögzítését megelőzően, a hivatásos konzuli tisztviselő az apai elismerő nyilatkozat felvételekor vizsgálja, hogy annak a jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e. Az anyakönyvvezető az anya hozzájáruló nyilatkozatának felvételekor, valamint a más szerv által megküldött hozzájáruló nyilatkozat rögzítését megelőzően, a hivatásos konzuli tisztviselő és a konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott tiszteletbeli konzul az anya hozzájáruló nyilatkozatának felvételekor vizsgálja az anya családi állapotát és más férfi vonatkozásában esetlegesen fennálló apasági vélelem meglétét.

(7) Ha a (6) bekezdésben meghatározott, az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásával való összevetésre is kiterjedő vizsgálat – és szükség esetén hiánypótlás – alapján az apai elismerő nyilatkozat vagy a hozzájáruló nyilatkozat jogszabályi feltételei nem állnak fenn, az anyakönyvvezető az apai elismerő nyilatkozatot nem rögzíti az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában.

(8) Ha az anya korábban házasságban élt, a nyilatkozatot felvevő anyakönyvvezető vagy a hivatásos konzuli tisztviselő a jegyzőkönyvben feltünteti a korábbi házasság megszűnésének tényét és ennek időpontját.

(9) Ha az apai elismerő nyilatkozathoz hozzájáruló nyilatkozat szükséges, és az nem áll rendelkezésre, az anyakönyvvezető intézkedik a hozzájáruló nyilatkozat beszerzése érdekében, szükség esetén a gyámhivatal megkeresésével.

36. § (1)⁵⁹ A hivatásos konzuli tisztviselő által felvett apai elismerő nyilatkozatot az első diplomáciai postával – ha a gyermek Magyarországon született, a születés helye szerint illetékes anyakönyvi szervnek, ha az apai elismerő nyilatkozatot még meg nem született gyermekre tették, az apai elismerő nyilatkozat rögzítésére jogosult anyakönyvi szervnek – kell megküldeni. Az anyakönyvi szerv a megszületett gyermekre tett apai elismerő nyilatkozatot továbbítja a gyermek születésének helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnek, kivéve, ha a bejegyzés teljesítésére maga jogosult. A születendő gyermekre tett apai elismerő nyilatkozatot a rögzítésre jogosult anyakönyvi szerv a gyermek születésének anyakönyvezéséig őrzi, majd a gyermek megszületése után továbbítja a születés helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnek, külföldön történt születés esetében a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szervnek.

(2)⁶⁰ Ha a gyermek külföldön született, az (1) bekezdésben meghatározott apai elismerő nyilatkozatot – ha a születés hazai anyakönyvezése korábban nem történt meg, a hazai anyakönyvezésre irányuló kérelemmel együtt – közvetlenül a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szervnek kell megküldeni.

(3) A hivatásos konzuli tisztviselő és a konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott tiszteletbeli konzul az előtte megtett, az apai elismerő nyilatkozatra vonatkozó hozzájáruló nyilatkozatot az (1) és a (2) bekezdés szerint küldi meg.

37. § (1) A más hatóság előtt megtett és az anyakönyvvezetőhöz az elektronikus rendszerben történő rögzítés érdekében megküldött apai elismerő nyilatkozatot az anyakönyvvezető az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásával való összevetésre is kiterjedően ellenőrzi. A hibásan vagy hiányosan kitöltött nyilatkozatok esetén az anyakönyvvezető az apai elismerő nyilatkozatot felvevő szervet vagy az ügyfelet hiánypótlásra, vagy szükség esetén az ügyfelet személyes megjelenésre hívja fel. Az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában rögzített nyilatkozatot az anyakönyvvezető az apai elismerő nyilatkozattal összefüggésben nyilvántartott adatok törléséig őrzi.

(2)⁶¹ Az anyakönyvvezető a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv kivételével kérelemre az arra jogosult részére az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásából hatósági bizonyítványt állít ki.

38. §⁶² (1)⁶³ Az ebben az alcímben megállapított, az apai elismerő nyilatkozatot felvevő anyakönyvvezetőre vonatkozó rendelkezéseket a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szervre nem kell alkalmazni.

(2) Az anyakönyvi alapiratok között megtalálható teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatról az anyakönyvvezető az arra jogosult kérelmére másolatot adhat.

39. § (1) Ha a külföldön örökbefogadott magyar állampolgár esetében a nagykorú örökbefogadott a külföldi örökbefogadási határozat hazai elismerése iránti kérelmet terjeszt elő, azt személyesen kell benyújtani bármelyik magyarországi anyakönyvvezetőnél vagy a hivatásos konzuli tisztviselőnél.

(2)⁶⁴ Ha a kérelmet nem a születési hely szerinti anyakönyvvezetőnél terjesztik elő, vagy a születés helye külföldön van, az anyakönyvvezető azt öt napon belül továbbítja a születés helye szerint illetékes anyakönyvi szervnek vagy a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szervnek. Ha a születés hazai anyakönyvezése korábban még nem történt meg, az erre irányuló kérelmet is elő kell terjeszteni és meg kell küldeni a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szervnek.

(3)⁶⁵ A hivatásos konzuli tisztviselőnél előterjesztett kérelmet a következő diplomáciai postával a születés helye szerint illetékes anyakönyvi szervnek kell megküldeni. Az anyakönyvi szerv az igazságügyért felelős miniszter véleményét kéri a külföldi határozat elismerhetőségéről. Ha a születés helye külföldön volt, a hivatásos konzuli tisztviselő a kérelmet a következő diplomáciai postával a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szervnek küldi meg.

40. § (1) A házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat külföldön történt megszüntetésének anyakönyvezése iránti kérelmet bármelyik anyakönyvvezetőnél vagy konzuli tisztviselőnél be lehet nyújtani. Ha a külföldön kötött házasság vagy létesített bejegyzett élettársi kapcsolat hazai anyakönyvezése még nem történt meg, a házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat külföldön történt megszüntetésének anyakönyvezése iránti kérelemmel együtt a házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat hazai anyakönyvezésére irányuló kérelmet is elő kell terjeszteni.

(2)⁶⁶ Ha a házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot külföldön létesítették, a kérelmet az anyakönyvvezető öt napon belül a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szervnek továbbítja.

(3) Ha a házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot belföldön létesítették, az anyakönyvvezető a kérelmet öt napon belül

(4)⁶⁸ Ha a házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot külföldön létesítették, a kérelmet a konzuli tisztviselő a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szervnek az első diplomáciai postával továbbítja.

(5)⁶⁹ Ha a házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot belföldön létesítették, a konzuli tisztviselő a kérelmet az első diplomáciai postával

41. § (1) A külföldi állampolgárságú házastárs vagy bejegyzett élettárs külföldön történt halálesetével összefüggő adatváltozás bejegyzése iránti kérelmet bármelyik anyakönyvvezetőnél vagy konzuli tisztviselőnél be lehet nyújtani.

(2)⁷⁰ Ha a házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot belföldön létesítették, a kérelmet az anyakönyvvezető öt napon belül az anyakönyvi szervnek továbbítja.

(3)⁷¹ Ha a házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot külföldön létesítették, a kérelmet az anyakönyvvezető öt napon belül a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szervnek továbbítja.

(4)⁷² Ha a házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot belföldön létesítették, a konzuli tisztviselő a kérelmet az első diplomáciai postával a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése helye szerint illetékes anyakönyvi szervnek továbbítja.

(5)⁷³ Ha a házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot külföldön létesítették, a kérelmet a konzuli tisztviselő a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szervnek az első diplomáciai postával továbbítja.

42. § (1) A hazai anyakönyvezésre eltérő rendelkezés hiányában e rendelet általános szabályait kell alkalmazni.

(2)⁷⁴ A hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szervnél helyettes anyakönyvvezető nem jelölhető ki.

43. § (1)⁷⁵ A hazai anyakönyvezésre irányuló – a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv által rendszeresített – kérelmet

(2) A kérelemhez mellékelni kell az adatok igazolására szolgáló külföldi anyakönyvi okiratot, a családi állapotra és a családi jogállásra vonatkozó okiratot, valamint az elektronikus anyakönyvbe bejegyzendő adatok igazolásához szükséges egyéb okiratokat.

(3)⁷⁶ A hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv megvizsgálja, hogy a kérelem és mellékletei a hazai anyakönyvezés szabályainak megfelelnek-e, szükség esetén a kérelmezőt vagy a felterjesztőt hiánypótlásra felhívja.

(4)⁷⁷ Ha a kérelem mellékletei közül valamely magyar anyakönyvi okirat hiányzik, a szükséges adatokat a hiánypótlásra való felhívás mellőzésével a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv szerzi be, ha az érintett anyakönyvi esemény helye és ideje ismert.

(5)⁷⁸ Ha a hivatásos konzuli szolgálatnál az EAK rendszer használatához szükséges infrastruktúra átmenetileg nem áll rendelkezésre, a hivatásos konzuli tisztviselő a hazai anyakönyvezésre irányuló kérelmeket és azok mellékleteit diplomáciai postával továbbítja a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szervnek.

44. § (1) Ha a külföldi születési anyakönyvi okirat a szülők születési neve helyett a házassági vagy bejegyzett élettársi nevet tartalmazza, és a szülők születési neve más okirattal sem igazolható, a hazai anyakönyvezésre irányuló eljárásban a nagykorú gyermek a szülők születési nevéről személyes nyilatkozatot tehet.

(2) A születés hazai anyakönyvezése során a gyermek családi neveként a külföldi okiratban szereplő családi nevet kell bejegyezni, ha az a magyar névviselés szabályainak megfelel. Ha a külföldi okiratban szereplő családi név nem felel meg a magyar névviselés szabályainak, a szülők, vagy nagykorú gyermek születésének hazai anyakönyvezése során az érintett nyilatkozata alapján kell a magyar névviselés szabályainak megfelelő családi nevet bejegyezni, kivéve, ha a nemzetközi magánjogról szóló előírások alapján a születés anyakönyvezésekor a névviselésre külföldi jogot kell alkalmazni.

(3) Házasság hazai anyakönyvezése során a felek házassági neveként a külföldi házassági anyakönyvi kivonatban, ennek hiányában más külföldi okiratban szereplő nevet kell az elektronikus anyakönyvbe házassági névként bejegyezni.

(4)⁷⁹ Ha a külföldi házassági okirat házassági nevet nem tartalmaz, a magyar állampolgárságú fél a Ptk.-ban felsorolt házassági névviselési formák közül választhat. Ha a nyilatkozata nem szerezhető be, a házassági név elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzését mellőzni kell. Ha a fél a későbbiekben az anyakönyvvezetőnél a Ptk.-ban felsorolt házassági névviselési formák közüli választást tartalmazó nyilatkozatot tesz, az ennek megfelelő házassági nevét az elektronikus anyakönyvbe adatváltozásként be kell jegyezni.

(5) Ha a külföldi házassági okirat házassági nevet nem tartalmaz, a külföldi fél házassági nevét a rendelkezésre álló egyéb külföldi okirat alapján lehet a hazai anyakönyvbe bejegyezni.

45. § (1)⁸⁰ A hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv törli az adatokat az anyakönyvből, ha az állampolgársági ügyekben eljáró szerv megállapítja, hogy az érintett személy a hazai anyakönyvezés időpontjában nem volt magyar állampolgár.

(2) Kiskorú gyermek születésének hazai anyakönyvezése iránti kérelem előterjesztésekor, ha az apasági vélelem alapja a szülők külföldön kötött házassága, a szülők házasságának hazai anyakönyvezésére irányuló kérelmet is elő kell terjeszteni, ha a szülők vagy azok egyike magyar állampolgár.

(3) Az Ápt. 4. § (3) bekezdése, 4. § (3a) bekezdése, illetve 5. §-a szerinti eljáráshoz kapcsolódó hazai anyakönyvezési eljárásban anyakönyvi kivonatot csak erre irányuló kérelem esetén kell kiadni.

(4)⁸¹ Ha a hazai anyakönyvezés során nem állapítható meg a külföldön megkötött házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létrejötte vagy érvényessége, a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv az igazságügyért felelős miniszter nyilatkozatát kéri.

45/A. §⁸²

45/B. §⁸³ (1) A hazai anyakönyvezési tevékenység tekintetében a nyilvántartó anyakönyvvezető Budapest Főváros Kormányhivatala.

(2)⁸⁴ A hivatásos konzuli tisztviselő által az EAK-ban rögzített hazai anyakönyvezésre irányuló kérelmeket és az eredeti anyakönyvi okiratokat a külképviselet kétévente egy alkalommal diplomáciai futárpostával küldi meg a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szervnek.

45/C. §⁸⁵ Az anyakönyvi szervek kijelöléséről és az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételekről szóló 415/2016. (XII. 14.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv a hazai anyakönyvezés megtörténtét követő 90 napon belül a hazai anyakönyvezés alapiratait megküldi az anyakönyvi szervek kijelöléséről és az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételekről szóló 415/2016. (XII. 14.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szervnek.

46. §⁸⁶ (1) A holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító döntés hatályon kívül helyezése esetén az anyakönyvvezető a halálesettel kapcsolatban az anyakönyvben nyilvántartott adatokról anyakönyvi kivonatot nem, csak hatósági bizonyítványt állíthat ki.

(2) Az 1983. január 1-je előtt a születési anyakönyvbe bejegyzett halvaszületésekről születési anyakönyvi kivonatot nem, csak hatósági bizonyítványt lehet kiállítani. A hatósági bizonyítványon minden esetben szerepeltetni kell azt a tényt is, hogy a gyermek halva született.

47. § (1)⁸⁷ Anyakönyvi kivonat kiállítására csak a nyilvántartó szerv által rendszeresített, központilag előállított anyakönyvi kivonat nyomtatvány, annak aláírására a nyilvántartó szerv által rendszeresített, biztonsági tintával töltött íróeszköz használható.

(2)⁸⁸ Ha az anyakönyvi kivonattal igazolandó anyakönyvi eseménnyel érintett személynek az At. 46. § (1) bekezdése szerinti neve szerepel az anyakönyvben, az anyakönyvi kivonaton feltüntetett rovatok megnevezését kérelemre az anyakönyvi kivonat az érintett nemzetiségi nyelven is tartalmazza.

48. § (1) Az anyakönyvi okiratot a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül, ha az anyakönyvi okirattal igazolni kívánt adat az elektronikus anyakönyvnek adattartalma, de az elektronikus anyakönyvbe még nem jegyezték be, a bejegyzéstől számított nyolc napon belül kell kiállítani, és azt a személyesen megjelent kérelmezőnek átadni vagy a kérelmezőnek elküldeni.

(2) A papír alapon benyújtott, anyakönyvi okirat kiállítása iránti kérelmet az anyakönyvi okirattal érintett adattartalomnak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzése érdekében az EAK rendszerben a kérelem beérkezésétől számított öt napon belül rögzíteni kell.

(3)⁸⁹ Anyakönyvi okiratot postai úton, hivatalos iratként kell kézbesíteni. Az illetékköteles anyakönyvi okiratot a külpolitikáért felelős miniszter útján kell külföldre továbbítani, a lerovandó illeték mértékének közlésével.

(4)⁹⁰ Az anyakönyvi hatósági bizonyítványt kizárólag elektronikai eszközök felhasználásával lehet kiállítani és kinyomtatni. A kiállított hatósági bizonyítványon javítást, törlést vagy adattal történő kiegészítést végezni nem lehet.

(5)⁹¹ Anyakönyvi kivonat kizárólag az EAK rendszeren keresztül, a nyilvántartó szerv által rendszeresített, biztonsági patronnal ellátott nyomtató használatával állítható ki. A kiállított anyakönyvi kivonaton javítást, törlést vagy adattal történő kiegészítést végezni nem lehet.

(6)⁹² Az anyakönyvvezető a külföldre kézbesítendő anyakönyvi okiratot az anyakönyvi szervnek küldi meg, amely azzal kapcsolatban a kézhezvételtől számított nyolc napon belül a (3) bekezdés szerint jár el.

49. §⁹³ Az anyakönyvi szerv az ügyfélnek a nála vagy az anyakönyvvezetőnél előterjesztett kérelmére a külpolitikáért felelős miniszter útján – amennyiben azt a fogadó ország jogszabályai lehetővé teszik – külföldről beszerzi a külföldi anyakönyvi okiratot.

50. §⁹⁴ (1) Ha a hivatásos konzuli tisztviselőnél az EAK rendszer használatához vagy az anyakönyvi okirat kiállításához szükséges technikai feltételek átmenetileg nem állnak rendelkezésre, a hivatásos konzuli tisztviselő az anyakönyvi okirat kiállítása iránti kérelmet a következő diplomáciai postával megküldi

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben Budapest Főváros Kormányhivatala az anyakönyvi okiratot 8 napon belül kiállítja és megküldi a külpolitikáért felelős miniszternek. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a külpolitikáért felelős miniszter 3 napon belül kezdeményezi az anyakönyvi esemény rögzítését az illetékes anyakönyvvezetőnél, aki a rögzítés megtörténte után az anyakönyvi okiratot 8 napon belül kiállítja és megküldi a külpolitikáért felelős miniszternek.

(3) Ha az anyakönyvi okirat felhasználása szerinti állam a hivatásos konzuli tisztviselő által kiállított anyakönyvi kivonatot a külpolitikáért felelős miniszter közlése alapján nem fogadja el, a kivonat kiállítására Budapest Főváros Kormányhivatala jogosult az (1) és (2) bekezdésben foglalt eljárás szerint.

(4) Ha az anyakönyvi okirat kiállítását valamely Magyarországra akkreditált külképviselet kéri, a kivonat kiállítására Budapest Főváros Kormányhivatala jogosult.

(5) Az anyakönyvi okirat kiállítására jogosult személyek nevét, aláírás mintáját és a kiállító szervek bélyegzőlenyomatát az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter nyilvántartja. A nyilvántartott adatok egy példányát a külföldön felhasználásra kerülő anyakönyvi okiratok felülhitelesítésének céljából a külpolitikáért felelős miniszternek folyamatosan, azok beérkezésétől számított 5 napon belül megküldi.

51. § (1) A megszemélyesítetlen anyakönyvi kivonat nyomtatványokat és a biztonsági tintával töltött íróeszközt az EAK rendszeren keresztül a várható felhasználást figyelembe véve az anyakönyvi kivonat kiállítására jogosult szerv igényli.

(2)⁹⁵ A megrendelt, megszemélyesítetlen anyakönyvi kivonat nyomtatványok szállításáról a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (a továbbiakban: NISZ) gondoskodik. Az átvételi elismervénnyel érkező küldeményt az iktatókönyvben érkeztetni, majd

(3)⁹⁶ Az ellenőrzés alapján feltárt eltérésekről, hiányról vagy többletről három példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv egy példányát a szállítónak, egyet a NISZ számára kell továbbítani, egy példányt pedig irattárba kell helyezni. Az eltérések rendezésére a NISZ intézkedik.

(4) Az ellenőrzést követően az átvett megszemélyesítetlen anyakönyvi kivonat nyomtatványokat az EAK rendszerben bevételezni kell.

52. § (1)⁹⁷ A nyomdai hibás vagy megrongálódott megszemélyesítetlen anyakönyvi kivonat nyomtatványokat áthúzással, pecsételéssel vagy átlyukasztással érvényteleníteni kell. Az érvénytelenített anyakönyvi kivonat nyomtatványokról jegyzőkönyvet kell kiállítani. A jegyzőkönyvet és a nyomdai hiba, illetve a megrongálódás jellege, valamint az anyakönyvi kivonat nyomtatvány típusa szerint szétválogatott anyakönyvi kivonat nyomtatványokat a NISZ részére tételes kísérőjegyzékkel ellátva, az EAK rendszeren történő átvezetést követően a szállító útján kell továbbítani.

(2) A nyomdai hibás vagy megrongálódott megszemélyesítetlen anyakönyvi kivonat nyomtatványokról kiállított jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

(3) A kiállított anyakönyvi kivonat selejtezéséről, ha azt az arra jogosult nem vette át,

(4) A kiállított anyakönyvi kivonat (3) bekezdés szerinti selejtezéséről, ha az anyakönyvi kivonat

(5) Az elveszett vagy eltulajdonított megszemélyesítetlen anyakönyvi kivonat nyomtatványokat az EAK rendszerben érvényteleníteni kell.

(6)⁹⁹ A selejtezhető, hibás adattal megszemélyesített, továbbá a megszemélyesítés során megsérült, valamint át nem vett anyakönyvi kivonat nyomtatványok, illetve anyakönyvi kivonatok selejtezését a képviselő-testület hivatalánál a jegyző, az anyakönyvi szervnél a szerv vezetője, a külképviseletnél a külpolitikáért felelős miniszter engedélyével lehet megkezdeni.

(7) A selejtezés végrehajtásához bizottságot kell felállítani. A selejtezést megsemmisítéssel kell végrehajtani, amelynek megtörténtéről jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt az irattárban kell elhelyezni. Selejtezést évente legalább egyszer kell végezni. Az anyakönyvi kivonat nyomtatványok és anyakönyvi kivonatok selejtezését az EAK rendszeren át kell vezetni.

53. § Az anyakönyvi bejegyzést tartalmazó anyakönyvek nem selejtezhetők.

54. § (1) Ha az anyakönyvi esemény felkutatása szükséges, mert a közölt időpontban az anyakönyvi bejegyzés nem található, a kutatást a megadott időpont évére, valamint az azt megelőző és követő két-két évre is ki kell terjeszteni. Ha ez sem vezet eredményre, az érdekeltet az eredménytelenségről annak közlésével kell értesíteni, hogy a kutatás mely évekre terjedt ki.

(2)¹⁰⁰ Ha az anyakönyvi okirat kiállítása vagy anyakönyvi adat szolgáltatása iránti kérelem alapján nem állapítható meg, hogy az igazolni kért anyakönyvi esemény a főváros mely kerületében történt, illetve hogy az igazolni kért anyakönyvi esemény bekövetkezésének helye az illetékességi szabályok alapján az anyakönyvi esemény bekövetkezésekor mely fővárosi kerülethez tartozott, az anyakönyvvezető, a konzuli tisztviselő vagy a kérelmező az anyakönyvi okirat kiállítása és az anyakönyvi adat szolgáltatása iránti kérelmet továbbítja Budapest Főváros Kormányhivatalának.

(3)¹⁰¹ A kérelem (2) bekezdés szerinti továbbítása esetén a kutatást Budapest Főváros Kormányhivatala folytatja le. Ha a kutatás eredményeképpen megállapítható, hogy az anyakönyvi okirat kiállítására vagy az anyakönyvi adat szolgáltatására melyik anyakönyvvezető illetékes, a kérelmet továbbítja az illetékes anyakönyvvezetőnek. Ha a kutatás nem vezet eredményre, erről a megkereső személyt vagy szervet értesíti.

55. §¹⁰² Az anyakönyvi eljárásban az adatok bejegyzése, módosítása, törlése az anyakönyvi okiratok kiállítása, az adatszolgáltatás és a jogszabályban meghatározott egyéb feladatok elvégzése az EAK rendszer alkalmazásával történik.

56. § Az anyakönyvi esemény bejelentéséről szóló jegyzőkönyvet az EAK rendszerben kell elkészíteni vagy a papír alapon elkészített jegyzőkönyv adatait az EAK rendszer erre a célra szolgáló felületén rögzíteni kell. Ha a jegyzőkönyvet az EAK rendszerben készítik el, annak egy példányát kinyomtatás után az At.-ben meghatározott személyek aláírják.

57. § Ha az eljárásban anyakönyvi okirat kiállítása szükséges, a kérelmet az EAK rendszerben rögzíteni kell.

58. § (1)¹⁰³ A papír alapú anyakönyvben nyilvántartott adat megismerése céljából annak az elektronikus anyakönyvbe történő rögzítése érdekében az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult szerv, a nyilvántartó szerv, a hivatásos konzuli tisztviselő és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az EAK rendszeren keresztül értesítést küld az anyakönyvi eseményt nyilvántartó anyakönyvvezető számára.

(2) Ha az eljárásban a papír alapú anyakönyvi bejegyzésnek az elektronikus anyakönyvbe történő rögzítése mellett az elektronikus anyakönyvbe be nem jegyezhető adat megismerése is szükséges, az (1) bekezdésben meghatározott szerv az EAK rendszeren keresztül értesítést küld az anyakönyvi eseményt nyilvántartó anyakönyvvezető számára.

(3) A nyilvántartó anyakönyvvezető a papír alapú anyakönyvben nyilvántartott adatnak az elektronikus anyakönyvbe történő rögzítése teljesítéséről az EAK rendszeren keresztül értesítést küld a rögzítést kezdeményező szervnek.

(4)¹⁰⁴ Az állampolgársági eskü letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető a magyar állampolgárság megszerzését az EAK rendszerben adatváltozásként átvezeti, ha az érintett személy születési eseménye már korábban rögzítésre került.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek belföldi jogsegély iránti megkeresésére és az (1)–(4) bekezdésben meghatározott értesítésre adott nemleges választ az EAK rendszeren keresztül kell továbbítani.

(6) Ha a papír alapú anyakönyvi bejegyzés elektronikus anyakönyvben történő rögzítésére vonatkozó értesítés oka az adatokban bekövetkezett változás, a változás bejegyzése céljából az (1) bekezdésben meghatározott szerv az értesítést és a változást igazoló okiratokat a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel papír alapon küldi meg a nyilvántartó anyakönyvvezetőnek.

59. § (1) Ha az adattovábbítás iránti igény előterjesztésekor az igényelt adat nem szerepel az elektronikus anyakönyvben, az igényelt adatok közlését az anyakönyvi eseményt nyilvántartó anyakönyvvezető teljesíti.

(2)¹⁰⁵ A nyilvántartó szervhez az At. 81–81/D. §-a alapján közvetlen hozzáférésre és adatátadásra jogosult szerv az adattovábbítás iránti igényét elektronikus úton nyújthatja be.

(3) Ha az At. 81–81/D. §-a alapján közvetlen hozzáférésre és adatátadásra jogosult szerv anyakönyvi kivonat kiállítását kéri, és jogszabály nem írja elő az anyakönyvi kivonat kötelező bizonyítási eszközként való használatát, az adattovábbítást anyakönyvi kivonat kiállítása helyett az igényelt adatok közlésével kell teljesíteni.

60. § Az At. 82. § (3) bekezdésében meghatározott feljegyzéseket az EAK rendszer e célra szolgáló felületén kell rögzíteni.

60/A. §¹⁰⁶ (1) Egy személyhez csak egy egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító rendelhető.

(2) Amennyiben egy személynek több egyedi elektronikus anyakönyvi azonosítója képződött, az egynél többet az ahhoz tartozó eseménnyel vagy eseményekkel együtt az elektronikus anyakönyvből törölni kell. A törölt eseményeket a nem törölt elektronikus anyakönyvi azonosító felhasználásával haladéktalanul újra rögzíteni kell.

61. § (1)¹⁰⁷ Az EAK rendszerhez való hozzáférési jogosultságot a nyilvántartó szerv biztosítja.

(2)¹⁰⁸ Az EAK rendszer működtetéséhez szükséges, településenként legalább egy darab számítógépet, az anyakönyvi kivonat kiállításához és a felhasználói kártya használatához szükséges számítástechnikai eszközöket és feltételeket a nyilvántartó szerv biztosítja az anyakönyvvezetők és az anyakönyvi szervek részére.

(3) Az EAK rendszerhez történő hozzáférési jogosultság visszavonásig vagy a kinevezés megszűnéséig, de legfeljebb öt évig érvényes.

62. § (1) A hozzáférési jogosultság biztosítását, módosítását, illetve visszavonását a munkáltató írásban igényli az arra rendszeresített igénylőlapon.

(2) Az igénylőlapon fel kell tüntetni

(3) Az igénylőlapon a (2) bekezdésben meghatározottakon túl fel kell tüntetni az elektronikus anyakönyvi nyilvántartásban adatok rögzítésére jogosult személy

(4) Az igénylőlapon a (2) bekezdésben meghatározottakon túl fel kell tüntetni a közvetlen hozzáférésre jogosult személy

(5) A hozzáférési jogosultság első ízben történő igénylése esetén az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy részére felhasználói kártyát kell kiállítani.

(6)¹⁰⁹ Az anyakönyvvezető igénylőlapját a munkáltatói jogkör gyakorlója haladéktalanul továbbítja az anyakönyvi szervhez. Az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szerv állami tisztviselője igénylőlapját a kormánymegbízott továbbítja a nyilvántartó szervhez. A közvetlen hozzáférésre jogosult személy igénylőlapját a szerv vezetője, a hivatásos konzuli tisztviselő, továbbá a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium konzuli ügyekben feladatkörrel rendelkező kormánytisztviselőjének igénylőlapját a külpolitikáért felelős miniszter továbbítja a nyilvántartó szervhez.

63. § (1)¹¹⁰ A nyilvántartó szerv az elektronikus anyakönyvi nyilvántartásban adatok rögzítésére jogosult személy és a közvetlen hozzáférésre jogosult személy részére létrehozza a felhasználói azonosítót és az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy részére biztosítja a felhasználói kártya előállítását.

(2)¹¹¹ A nyilvántartó szerv a központilag előállított felhasználói kártyát az anyakönyvvezetők és az anyakönyvi szerv bejegyzésre jogosult állami tisztviselői esetében az anyakönyvi szerv részére az igénylés beérkezésétől számított öt napon belül küldi meg.

(3) A felhasználói kártyát

64. §¹¹³ Az elektronikus anyakönyvbe bejegyzést a felhasználói kártyával történő azonosítást követően lehet teljesíteni. Ha felhasználói kártyával történő azonosítást lehetővé tevő számítástechnikai eszközök átmenetileg nem állnak rendelkezésre, az elektronikus anyakönyvbe a bejegyzést a nyilvántartó szerv által meghatározott, a bejegyzést teljesítő személy azonosítását lehetővé tevő módon kell rögzíteni.

65. § (1)¹¹⁴ A jogosult a felhasználói kártya használatát más személynek nem engedheti át, az annak használatához szükséges kódokat más személynek nem hozhatja tudomására. Helyettesítő anyakönyvvezető kijelölése esetén anyakönyvi szerv vezetője intézkedik az EAK rendszer használatához szükséges jogosultság módosításával kapcsolatban.

(2) A jogosult a kártya gyártás- vagy gyártmányhibáját, elvesztését, megrongálódását, megsemmisülését, a használathoz szükséges kódok elvesztését, illetéktelen birtokába kerülését és a kártyán szereplő adatok megváltozását haladéktalanul köteles bejelenteni az igénylésre jogosult munkáltatónak. Az előbbi tényekről, körülményekről az igénylő haladéktalanul, de legkésőbb a bekövetkezést követő munkanapon írásban köteles tájékoztatni az igénylés továbbítására jogosult szervet a szükséges intézkedések végrehajtása érdekében. A felhasználói kártyát öt napon belül pótolni kell.

(3)¹¹⁵ A jogosult a felhasználói kártyát a jogosultság megszűnése vagy új kártya kibocsátása esetén leadja a jogosultságot igénylő munkáltatónak, aki az átvételt írásban igazolja, majd a felhasználói kártyát lyukasztással érvényteleníti, és – a képviselő-testület hivatala anyakönyvvezetője esetén az anyakönyvi szerv útján – megküldi a nyilvántartó szervnek a bevonás és érvénytelenítés technikai műveletei és a selejtezés végrehajtása érdekében.

66. §¹¹⁶ (1) A papíralapú anyakönyv megsemmisülése esetén az anyakönyv adattartalmát újból össze kell állítani.

(2) Az anyakönyv újból való összeállításához szükséges adatokat az elektronikus anyakönyvben nyilvántartott adatok, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, az anyakönyvi alapiratok, valamint más szerveknél található iratok felhasználásával, a lakosság birtokában levő anyakönyvi kivonatokba való betekintéssel és az érdekelt személyek meghallgatásával gyűjti össze az anyakönyvvezető.

(3) Az anyakönyvvezető az adatgyűjtés befejezése után – a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv kivételével az anyakönyvi szerv útmutatása szerint – az anyakönyv adattartalmának tervezetét a beszerzett adatok alapján összeállítja, majd hirdetményi úton, és ha a helyi önkormányzat honlappal rendelkezik, a helyi önkormányzat honlapján is közzéteszi, hogy harminc napig mindenki megtekintheti a saját személyére vonatkozó adatokat. Kiskorú személy születési anyakönyvi bejegyzése esetén a megtekintésre a törvényes képviselő, elhalt személy anyakönyvi bejegyzése esetén pedig a közeli hozzátartozó jogosult. Az anyakönyvvezető az igazoltan téves adatot a tervezeten kijavítja.

(4) A pótolt anyakönyvet az anyakönyvi szerv hitelesíti.

(5) A tervezet alapján a (3) bekezdésben meghatározott időtartam eltelte vagy az adatigazolások elbírálása után harminc napon belül az anyakönyvvezető az összeállított bejegyzéseket bejegyzi az elektronikus anyakönyvbe.

(6) Ha a megsemmisült papíralapú anyakönyv másodpéldánya a levéltárban megtalálható, a bejegyzéseket az anyakönyvvezető a levéltári másodpéldány alapján, a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott eljárások eredményeként igazolt adatokkal szükség szerint javítva és kiegészítve rögzíti az elektronikus anyakönyvben. A levéltár e célból a papíralapú anyakönyv másodpéldányát az anyakönyvvezető rendelkezésére bocsátja.

66/A. § Amennyiben a papír alapú anyakönyv állapota azt indokolja, a könyvet újra kell kötni. Újrakötés után az anyakönyvet a jegyző hitelesíti. A hitelesítési záradékot a papíralapú anyakönyv első számozatlan oldala tartalmazza. A jegyző az anyakönyv lapjainak vagy oldalainak számát számmal és betűvel is feltünteti, a záradékot keltezi és aláírja, valamint hivatali körbélyegzőjének lenyomatával látja el.

67. § (1) Az anyakönyvi ügyekben keletkezett irat az EAK rendszerben képzett számot (a továbbiakban: EAK ügyazonosító) vagy iktatószámot kap.

(2) Az azonos anyakönyvi eseményhez kapcsolódó anyakönyvi iratokon az EAK rendszerben képzett eseményazonosítót kell feltüntetni.

(3)¹¹⁸ A házasságkötési szándék, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentésére irányuló eljárásról készített jegyzőkönyvet és az ahhoz kapcsolódó okiratokat az azon alapuló anyakönyvi bejegyzés teljesítéséig az anyakönyvi alapiratoktól elkülönítve kezeli az anyakönyvvezető. A házasság megkötése, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése és annak anyakönyvbe történő bejegyzése után az iratot EAK eseményazonosítóval kell ellátni, és az anyakönyvi irattárba kell helyezni.

68. §¹¹⁹ (1) Az anyakönyvi eljárás befejezése után az anyakönyvi alapiratot az anyakönyvi irattárban kell elhelyezni.

(2) Az anyakönyvi irattárban a 2014. július 1-je után anyakönyvezett események alapiratait az érintett anyakönyvi esemény típusa szerint, évek szerint és a képzett eseményazonosítók sorrendjében kell elhelyezni.

(3) Amennyiben a papír alapú bejegyzés rögzítésére a szülő személyében történt változás miatt kerül sor, az alapiratokat az eredeti helyéről ki kell emelni és a képzett eseményazonosító alapján kell az anyakönyvi irattárba besorolni.

(4) Ha a korábban nem EAK eseményazonosítón kezelt iratot az anyakönyvi irattárban helyezik el, az irattárba helyezést megelőzően azon az EAK eseményazonosítót kell feltüntetni. Egyidejűleg az iktatókönyvben és az előadói íven fel kell jegyezni, hogy az iratot az anyakönyvi irattárban milyen EAK eseményazonosító alatt helyezték el.

(5) Amennyiben a papír alapú bejegyzés rögzítésére nem a (3) bekezdésben foglalt okból kerül sor, az alapiratokat vissza kell helyezni eredeti – a korábbi folyószám szerinti – fellelhetőségi helyükre, azokat nem lehet az anyakönyvi irattárban a (2) bekezdés szerinti módon elhelyezni.

(6) Ha az alapirat egyidejűleg több, eltérő anyakönyvi eseményhez kapcsolódó bejegyzésnek is alapirata, az anyakönyvvezető az eredeti alapiratot az elsőként bejegyzett anyakönyvi esemény alapiratai között helyezi el, és a további anyakönyvi események alapiratai között az eredeti alapirat fellelhetőségére utaló feljegyzést helyez el.

69. §¹²⁰ Az anyakönyvi alapiratot az anyakönyvi eseményt nyilvántartó anyakönyvvezető őrzi. Ha az elektronikus anyakönyvben nyilvántartott anyakönyvi eseménnyel kapcsolatban adatváltozást kell az elektronikus anyakönyvbe bejegyezni, az adatváltozás alapjául szolgáló anyakönyvi alapiratot a bejegyző anyakönyvvezető az anyakönyvi eseményt nyilvántartó anyakönyvvezetőnek öt napon belül megküldi. Az elektronikus anyakönyvbe bejegyzést teljesítő anyakönyvi szerv a bejegyzés alapjául szolgáló anyakönyvi alapiratokat az anyakönyvi eseményt nyilvántartó anyakönyvvezetőnek öt napon belül megküldi.

70. §¹²¹ Az anyakönyvi alapiratok az At.-ban meghatározottak szerint a megismerésükre jogosult szerveknek adhatóak ki. Az anyakönyvi alapirat kiadása esetén az anyakönyvvezető iratpótlót és a kiadott eredeti iratok fénymásolatát helyezi el az anyakönyvi irattárban, valamint gondoskodik arról, hogy az eredeti iratok az anyakönyvi irattárba visszakerüljenek.

71. § (1) Az anyakönyvi értesítés tartalmazza az adattovábbítás iránti kérelemmel érintett adatokat, vagy az anyakönyvi eseménnyel érintett személy természetes személyazonosító adatait és az anyakönyvi esemény típusát, időpontját és helyét.

(2)¹²² Anyakönyvi értesítést az At. alapján az adat kezelésére jogosult szerv vagy személy számára kell kiállítani. Anyakönyvi értesítést kell kiállítani akkor is, ha nem tűnik ki, hogy a hivatalos szerv milyen anyakönyvi okirat kiadását kezdeményezte.

(3)¹²³ A nem közvetlen hozzáféréssel teljesített adatszolgáltatást az EAK rendszerből kell elvégezni.

72. §¹²⁴ A Magyar Nemzeti Levéltár (a továbbiakban: Levéltár) értesítését évente, március hó utolsó napjáig az EAK rendszerből kiállított jegyzékkel, papír alapú anyakönyvenkénti bontásban, a Levéltárral történt megállapodás szerinti formában kell teljesíteni.

73. § (1) Ha a gyermek születését az apa adatai nélkül anyakönyvezték, az anyakönyvvezető a bejegyzésről anyakönyvi értesítést állít ki, és azt a (2) bekezdésben foglalt kivétellel az anya lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalnak nyolc napon belül megküldi.

(2) Ha a terhességét eltitkoló válsághelyzetben levő várandós anya kérelmére születendő gyermeke lakóhelyéül a gyámhivatal a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelyét állapította meg, az anyakönyvvezető az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a bejegyzéstől számított négy hónap elteltét követő nyolc napon belül teljesíti, ha a gyermek családi jogállása időközben örökbefogadással vagy egyéb módon nem rendeződött.

(3)¹²⁵ Ha az anyakönyvvezető vagy az anyakönyvi szerv az apa adatait az (1) bekezdés szerinti anyakönyvi értesítés elküldése után jegyzi be az anyakönyvbe, a bejegyzésről anyakönyvi értesítést állít ki, és azt a gyámhivatalnak a bejegyzést követő nyolc napon belül megküldi. Az értesítésen feltünteti, hogy az apa adatait milyen jogcímen és mely hatóság vagy bíróság milyen számú intézkedése alapján jegyezte be az anyakönyvbe.

(4) Ha a gyermek születését apa adatai nélkül anyakönyvezték, és az apa adatainak bejegyzésére később sem került sor, az anyakönyvvezető a kiskorú gyermek elhalálozásának tényéről anyakönyvi értesítést állít ki, és azt a bejegyzést követő nyolc napon belül megküldi a gyámhivatalnak.

(5) Ha kiskorú személy köt házasságot, a házasságkötésről az anyakönyvvezető anyakönyvi értesítést állít ki, és azt nyolc napon belül a házasságkötést engedélyező gyámhivatalnak megküldi. Az értesítésen a gyámhivatal határozatának számát fel kell tüntetni.

74. § (1)¹²⁶ Az anyakönyvvezető a külföldi állampolgár vagy hontalan személy anyakönyvi eseményéről és gyermeke születéséről az EAK rendszeren keresztül anyakönyvi értesítést küld az anyakönyvi szervnek. Ha nemzetközi szerződés azt előírja, az anyakönyvi szerv az anyakönyvi eseményről anyakönyvi kivonatot állít ki.

(2)¹²⁷ Az anyakönyvi szerv a menekültként elismert személyek kivételével az anyakönyvi kivonatot nemzetközi szerződésben meghatározott időtartamon, ennek hiányában harminc napon belül közvetlenül a külföldi személy állampolgársága szerinti állam illetékes magyarországi külképviseleti hatóságának megküldi. Ha a külföldi személy állampolgársága szerinti államnak Magyarországon nincs külképviselete, a kivonatot a külpolitikáért felelős miniszternek kell megküldeni.

75. § (1) A papír alapú anyakönyvben szereplő bejegyzésekből az elektronikus anyakönyv adattartalmát képező adatokat a papír alapú anyakönyvben szereplő bejegyzés teljesítésének időpontjában hatályos anyakönyvi jogszabályoknak megfelelően kell az elektronikus anyakönyvben rögzíteni.

(2)¹²⁸ A papír alapú anyakönyvből az elektronikus anyakönyvbe történő rögzítéskor a papír alapú anyakönyvi bejegyzést az anyakönyv utólagos bejegyzések rovatában „Az elektronikus anyakönyvben rögzítve.” szöveggel le kell zárni. A bejegyzés lezárását a bejegyzés dátumával és a bejegyző aláírásával kell ellátni. A bejegyzés lezárását a betűrendes névmutatóban is fel kell tüntetni.

(3) A papír alapú anyakönyvben szereplő alapbejegyzést az ahhoz tartozó utólagos bejegyzésekkel együtt kell rögzíteni. Ha az alapbejegyzést újbóli anyakönyvezés eredményeként rögzítették, elsőként az eredeti és azt követően az újból anyakönyvezett bejegyzés adattartalmát is rögzíteni kell.

76. § (1)¹²⁹ Ha a papír alapú anyakönyvben szereplő bejegyzést törölni kell, és az anyakönyvi bejegyzés törlése következtében új anyakönyvi bejegyzés teljesítése nem szükséges, vagy azt más szervnek kell teljesítenie, az anyakönyvvezető a bejegyzést az anyakönyv utólagos bejegyzések rovatában „A bejegyzést törlöm. A bejegyzést az elektronikus anyakönyvben nem rögzítettem.” szöveggel, valamint a törlés dátumával és aláírásával zárja le.

(1a)¹³⁰ Nem kell bejegyezni a papír alapú anyakönyvi bejegyzésben szereplő téves, helyesbített vagy kijavított adatot.

(2)¹³¹ Ha az alapiratok alapján megállapítható, hogy a papír alapú anyakönyvben hibás adat szerepel, az anyakönyvvezető már az alapiratoknak megfelelő helyes adatot rögzíti az elektronikus anyakönyvben.

(3) Ha a papír alapú anyakönyv ismeretlen holttesttel összefüggő adatokat tartalmaz, az elhalt személyazonosságának ismertté válásakor az anyakönyvvezető az ismeretlen holttestre vonatkozó bejegyzést az (1) bekezdés szerint lezárja. Az elektronikus anyakönyvbe az anyakönyvvezető csak az elhalt személyazonosító adatait és a halálesettel kapcsolatos adatokat jegyzi be.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott esetben az anyakönyvvezető a törlés, illetve a javítás okáról feljegyzést készít, és azt az alapiratok között helyezi el, valamint a bejegyzés lezárását feltünteti a betűrendes névmutatóban.

77. § (1) Ha az elektronikus anyakönyvbe bejegyzendő külföldi helység az anyakönyvi esemény időpontjában Magyarország területéhez tartozott, vagy volt hivatalos magyar megnevezése, a település nevét az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzés teljesítésének időpontjában hatályos szabályok szerint kell bejegyezni.

(2) A törvény alapján nem viselhető vagy be nem jegyezhető adatok nem jegyezhetőek be az elektronikus anyakönyvbe.

(3) A papír alapú anyakönyvben szereplő kétes vagy vitás állampolgárságot ismeretlen állampolgárságként kell az elektronikus anyakönyvbe bejegyezni.

(4) Ha az anyakönyvi bejegyzésből a külföldi állampolgárság nem állapítható meg, a papír alapú anyakönyvbe külföldi illetőségűként bejegyzett személyt ismeretlen állampolgárságú személyként kell az elektronikus anyakönyvbe bejegyezni.

(5) Ha a papír alapú anyakönyvbe történő bejegyzéskor a személy állampolgársága ismeretlen volt, de a bejegyzés utólagos bejegyzésként tartalmazza a bejegyzéskor fennálló, később ismertté vált állampolgárságát, az elektronikus anyakönyvbe csak az ismertté vált, igazolt külföldi állampolgárságot kell bejegyezni.

(6) Az elektronikus anyakönyvben a papír alapú anyakönyvben rövidítésként feltüntetett adatokat azok teljes szövegével kell az elektronikus anyakönyvbe bejegyezni.

78. § (1) A papír alapú születési anyakönyvbe bejegyzett, 1947. június 1-je előtt tett apai elismerő nyilatkozat alapján az apa adatait akkor kell az elektronikus anyakönyvbe bejegyezni, ha az apai elismerő nyilatkozatot az apa 1947. június 1-jét követően nyilatkozattal megerősítette.

(2) Ha a gyermek anyja 1947. június 1-je előtt kötött utólagos házasságot, a férjet a házasságkötés alapján akkor lehet a gyermek apjaként a papír alapú bejegyzés elektronikus rendszerbe történő bejegyzésekor bejegyezni, ha

79. § (1) Ha az 1953. január 1-jét megelőzően keletkezett házassági anyakönyvi bejegyzés a feleség házassági nevét nem tartalmazza, az elektronikus anyakönyvbe a Ptk. 4:27. § (1) bekezdés b) pontjának első fordulata szerinti házassági nevet kell bejegyezni.

(2) Ha az 1953. január 1-jét megelőzően keletkezett születési anyakönyvi bejegyzés a gyermek születési családi nevét nem tartalmazza, a gyermek születési családi neveként a gyermeket megillető születési családi nevet kell bejegyezni.

(3) Örökbefogadást tartalmazó anyakönyvi bejegyzés esetén az 1953. január 1-jét megelőzően létrejött örökbefogadás és a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény alapján létrejött örökbefogadások tény szerinti anyakönyvezése esetén az At. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bf) és bg) alpontjában foglalt adatokhoz a vér szerinti szülők adatait kell bejegyezni.

80. § Ez a rendelet 2014. július 1-jén lép hatályba.

81. § (1)¹³² A Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 31. §-a szerinti esetben az apai elismerő nyilatkozatot a házasságot megkötő anyakönyvvezető a házasság megkötését követően rögzíti az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában.

(2)¹³³ A 2014. július 1-jén folyamatban levő névváltoztatási ügyekben az anyakönyvi eseményt nyilvántartó anyakönyvvezető a központi anyakönyvi szerv által az EAK rendszeren keresztül megküldött névváltoztatási értesítés alapján nyolc napon belül rögzíti az elektronikus anyakönyvbe a névváltoztatással érintett anyakönyvi eseményt.

(3) A házasságkötési szándék bejelentéséről és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentéséről 2014. július 1-jét megelőzően készült jegyzőkönyvet, ha a házasságkötésre vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére ezt követően kerül sor, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése időpontjáig kell az EAK rendszer erre a célra szolgáló felületén rögzíteni.

82. § (1) A papír alapú anyakönyveket 2014. július 15-ig le kell zárni.

(2) A névmutatót és az apa adatai nélkül anyakönyvezett gyermekek nyilvántartását 2014. december 31-ig le kell zárni.

(3) A bejegyzést nem tartalmazó papír alapú anyakönyveket és a 2014. június 30-áig használt megszemélyesítetlen anyakönyvi kivonat nyomtatványokat 2014. december 31-ig le kell selejtezni.

83. §¹³⁴ E rendeletnek a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításához kapcsolódó intézkedésekkel összefüggésben egyes belügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 11/2015. (III. 31.) BM rendelettel (a továbbiakban: MÓD 1. rendelet) megállapított 1. §-át a MÓD 1. rendelet hatálybalépése¹³⁵ előtt benyújtott, folyamatban lévő hazai anyakönyvezési ügyekben is alkalmazni kell.