nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
32/2014. (V. 19.) KIM rendelet
az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól
2014-12-24
2015-03-31
4
Jogszabály

32/2014. (V. 19.) KIM rendelet

az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 95. § (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az 1. § tekintetében az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 95. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva

az Alaptörvény 22. cikk (4) bekezdése szerinti halaszthatatlan esetre tekintettel a következőket rendelem el:

1. A hazai anyakönyvezést végző hatóság

1. § A hazai anyakönyvezést végző hatóság a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (a továbbiakban: hazai anyakönyvezést végző hatóság).

2. Az anyakönyvezéssel összefüggő feladatok ellátása

2. § Az elektronikus anyakönyvbe az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) 4. § (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott hatáskörben bejegyzést teljesíthet

a) a fővárosi és megyei kormányhivatal anyakönyvi igazgatási feladatokat ellátó, és

b)1 a központi anyakönyvi szerv

az anyakönyvi igazgatási és szakfelügyeleti feladatok ellátásához szükséges, jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező kormánytisztviselője.

3. Az anyakönyvvezető illetékességi területe

3. § (1) Az anyakönyvvezető illetékességi területe a kinevezése szerinti képviselő-testület hivatalához tartozó települési önkormányzatok területére terjed ki.

(2) A fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott területen történt anyakönyvi esemény anyakönyvezésére a Budapest XIII. kerületi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának anyakönyvvezetője illetékes.

4. Az anyakönyvbe bejegyzésre jogosult személyek feladatai és az anyakönyvvezető helyettesítése

4. § (1) Az anyakönyvvezető

a) törvényben meghatározottak szerint adatokat rögzít az elektronikus anyakönyvi nyilvántartásban, kiállítja az anyakönyvi okiratokat és teljesíti a törvényben előírt adatszolgáltatásokat,

b) felveszi a törvényben meghatározott kérelmeket,

c) határidő nélkül őrzi az illetékességi területén történt anyakönyvi eseményeket tartalmazó papír alapú anyakönyveket és a betűrendes névmutatókat.

(2) Minden képviselő-testület hivatalában legalább egy, városban, megyei jogú városban és fővárosi kerületben legalább két anyakönyvvezetőt kell megbízni az anyakönyvvezetői feladatok ellátásával.

(3) Az anyakönyvvezető a házasságkötés és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésében való közreműködésnél a képviselő-testület hivatalában megállapított hivatali munkaidőn túl is eljárhat.

(4) Ha a felek valamelyikének állapota közeli halállal fenyeget, az anyakönyvvezető bármely időpontban közreműködik a házasságkötésnél vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél.

5. § (1) Ha a településen az anyakönyvi igazgatási feladatok az anyakönyvvezető akadályoztatása vagy az anyakönyvvezetői feladatokat ellátó személy hiánya miatt nem láthatóak el, a jegyző kérelmére a helyettesítésről a fővárosi és megyei kormányhivatal az illetékességi területéhez tartozó települési önkormányzatok képviselő-testülete hivatalainak anyakönyvvezetői közül történő kijelöléssel gondoskodik.

(2) A helyettesítés lehet eseti vagy legfeljebb tizenkét hónap időtartamra szóló határozott időtartamú. A határozott időtartamú helyettesítés egy ízben legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.

(3) A helyettesítő anyakönyvvezető kijelölésére vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell

a) a helyettesítést kérő települési önkormányzat képviselő-testülete hivatalának megnevezését,

b) a helyettesítés időtartamát,

c) a helyettesítő anyakönyvvezető

ca) nevét,

cb) munkáltatójának megnevezését,

cc) a képesítési feltételeknek való megfelelést igazoló okiratának megnevezését és számát,

d) azt a tényt, hogy a helyettesítő anyakönyvvezető vállalja a helyettesítést, és

e) a helyettesítő anyakönyvvezető munkáltatójának hozzájárulását.

(4) A házasság nemzetiségi nyelven való megkötésére és a bejegyzett élettársi kapcsolat nemzetiségi nyelven való létesítésére az érintett nemzetiségi nyelvet beszélő helyettesítő anyakönyvvezetőt lehet kijelölni, ha a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye szerinti település anyakönyvvezetője az érintett nemzetiségi nyelvet nem beszéli.

6. § A fővárosi és megyei kormányhivatal anyakönyvi igazgatási feladatokat ellátó és az ahhoz szükséges, jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező kormánytisztviselője

a) ellátja az anyakönyvi eljárásról szóló törvényben a fővárosi és megyei kormányhivatal részére megállapított feladatokat,

b) teljesíti az adatnak az anyakönyvbe történő bejegyzését és kiállítja az anyakönyvi kivonatot,

c) a hazai anyakönyvezést végző hatóság kivételével ellenőrzi az anyakönyvvezető tevékenységét,

d) előkészíti, szervezi és lebonyolítja az anyakönyvi szakvizsgát.

7. §2 A központi anyakönyvi szervnek az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételekről szóló jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező kormánytisztviselője

a)3 ellátja a központi anyakönyvi szerv vezetője névváltoztatással összefüggő döntésének előkészítéséhez szükséges feladatokat,

b)4 a központi anyakönyvi szerv vezetője névváltoztatással összefüggő döntését követően teljesíti az adatok bejegyzését az elektronikus anyakönyvbe és kiállítja az anyakönyvi kivonatot,

c) ellátja a külföldi felhasználás céljából kiadott anyakönyvi okirat diplomáciai felülhitelesítéséhez szükséges közbenső felülhitelesítéssel összefüggő feladatokat,

d) ellátja a számára törvényben megállapított további feladatokat.

5. A hivatali felszerelés

8. § (1) Az elektronikus anyakönyvbe bejegyzésre jogosult szerv hivatali felszerelése

a) a születési, házassági, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről szóló, valamint halotti anyakönyvi kivonat kitöltetlen nyomtatványok,

b) a hivatalos körbélyegző,

c) Magyarország Helységnévtára,

d) a magyar és nemzetiségi utónévjegyzékek,

e) a központi nyilvántartó szerv által rendszeresített, biztonsági tintával töltött íróeszköz,

f) az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás informatikai rendszerének (a továbbiakban: EAK rendszer) használatához szükséges számítástechnikai eszközök és a felhasználói kártya.

(2) Az anyakönyvvezető hivatali felszerelésének a hazai anyakönyvezést végző hatóság kivételével az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül része a nemzetiszínű vállszalag Magyarország címerével.

(3) A hazai anyakönyvezést végző hatóság körbélyegzője tartalmazza a hazai anyakönyvezést végző hatóság elnevezését, az anyakönyvvezető megjelölést, továbbá Magyarország címerét és a körbélyegző számát.

(4) Az anyakönyvvezető hivatalos körbélyegzője tartalmazza az illetékességi területe szerinti település államigazgatási helységnevét és az anyakönyvvezető megjelölést, valamint Magyarország címerét. Ha egy településen több anyakönyvi bélyegzőt használnak, a bélyegzőket számozással kell ellátni.

(5) A papír alapú anyakönyveket, az anyakönyvi alapiratokat, a biztonsági tintával töltött íróeszközt, a megszemélyesítetlen anyakönyvi kivonat nyomtatványokat, a felhasználói kártyát és a hivatalos körbélyegzőt munkaidőben használaton kívül és munkaidőn kívül tűzbiztos, zárható, más személyek számára hozzáférhetetlen tárolóban kell elhelyezni.

6. Az anyakönyvi esemény bejelentése

9. § (1) Az anyakönyvi esemény bejelentésére szolgáló jegyzőkönyvet a bejelentő és az érintett személyek személyazonosításra alkalmas okmánya és más okiratok, valamint ha azt jogszabály lehetővé teszi, az okirattal nem igazolt adatokra vonatkozóan tett személyes nyilatkozat alapján kell kitölteni.

(2) A születést és a halálesetet legkésőbb az annak bekövetkeztét követő első munkanapon, nem tervezett intézeten kívüli szülés esetén a születést követő nyolc napon belül kell bejelenteni.

10. § (1) A születést az anyakönyvi eljárásról szóló törvény értelmében annak bejelentésére köteles személy az anyakönyvi eljárásról szóló törvényben foglalt adatokat tartalmazó jegyzőkönyv adatainak közlésével jelenti be, és a jegyzőkönyvet aláírja.

(2) A születés bejelentése tekintetében a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményt kell intézetnek tekinteni.

(3) Nem tervezett intézeten kívüli szülésnél a születés helyét és az igazolásban szereplő vélelmezett születési időn belüli pontos idejét az anya személyes nyilatkozata alapján kell a jegyzőkönyvben feltüntetni.

(4) Tervezett intézeten kívüli szülésnél a jegyzőkönyvhöz csatolni kell az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személy által a születés tényéről kiállított igazolást is.

(5) Ha az intézeten kívüli szülésnél az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személy nem működött közre, a jegyzőkönyvhöz csatolni kell az anya vizsgálatát követően utólagosan kiállított szakorvosi igazolást.

11. § (1) A halálesetet

a) intézetben történt haláleset esetén az intézet az anyakönyvi eljárásról szóló törvényben foglalt adatokat tartalmazó, a bejelentő által aláírt jegyzőkönyv adatainak közlésével,

b) intézeten kívül történt haláleset esetén a bejelentő a halottvizsgálati bizonyítvány alapján az anyakönyvi eljárásról szóló törvényben foglalt adatokat tartalmazó, a bejelentő által aláírt jegyzőkönyv adatainak közlésével, vagy

c) intézeten kívül történt haláleset esetén a halottvizsgálati bizonyítványt kitöltő személy a halottvizsgálati bizonyítványnak az anyakönyvvezető részére történő megküldésével

jelenti be.

(2) A haláleset bejelentése tekintetében az egészségügyi intézményt és a szociális intézményt kell intézetnek tekinteni.

7. A házasságkötési és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentése

12. § (1) A házasságkötési vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentéséről az anyakönyvi eljárásról szóló törvényben foglalt adatokat tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A házasságkötési vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentésekor az anyakönyvvezető vagy a hivatásos konzuli tisztviselő a felekkel ismerteti a törvényi akadályokat, a házasságkötés, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének törvényes előfeltételeit. Az anyakönyvvezető vagy a hivatásos konzuli tisztviselő felhívja a felek figyelmét a házassági, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat akadályai elhallgatásának következményeire.

(3) Az anyakönyvvezető a házasságkötési szándékot bejelentő felek figyelmét felhívja arra, hogy a házasságkötés időpontját legkorábban a bejelentéstől számított harmincegyedik napra tűzheti ki.

(4) A hivatásos konzuli tisztviselő a házasságkötési vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándékról felvett jegyzőkönyvet és az ahhoz csatolt iratokat az első diplomáciai postával továbbítja a házasságkötés tervezett helye szerinti anyakönyvvezetőnek.

13. § (1) A külföldi állampolgár, valamint a külföldön élő hontalan házasságkötésre vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándékának bejelentésekor az anyakönyvvezető vagy a hivatásos konzuli tisztviselő vizsgálja, hogy a magyar családjogi előírásokban foglalt előfeltételek fennállnak-e.

(2) A külföldi állampolgár és a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező hontalan tanúsítvánnyal igazolja, hogy házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolatának létesítése a reá irányadó külföldi jog szerint nem ütközik akadályba. Ha a tanúsítvány a felhasználhatósága időtartamára nézve nem tartalmaz adatot, a hat hónapnál nem régebbi tanúsítvány fogadható el.

(3) Az anyakönyvvezető az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben a házasságkötési vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentésére irányuló eljárásról készített jegyzőkönyvet és az okiratokat öt napon belül felterjeszti a fővárosi és megyei kormányhivatalhoz annak elbírálására, hogy a külföldi okiratok megfelelőek-e.

(4) Ha a nem magyar állampolgár fél a tanúsítványt nem tudja beszerezni, és annak bemutatása alól felmentést kér, az anyakönyvvezető a házasságkötési vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentésére irányuló eljárás jegyzőkönyvét elkészíti és azt az iratokkal együtt a fővárosi és megyei kormányhivatalhoz felterjeszti.

14. § A házasságkötési szándék bejelentési időpontjának az alábbi időpontok közül a legkésőbbit kell tekinteni:

a) amikor az anyakönyvvezetőnél a bejelentést megtették,

b) ha a házasságkötési szándékot a hivatásos konzuli tisztviselőnél jelentették be, amikor a hivatásos konzuli tisztviselő által megküldött jegyzőkönyv az anyakönyvvezetőhöz megérkezett,

c) a 13. § (3) és (4) bekezdése szerinti esetben amikor a fővárosi és megyei kormányhivatal döntése az anyakönyvvezetőhöz megérkezett.

8. A házasságkötés és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése

15. § (1) A házasságkötésnél és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél az anyakönyvvezető csak az illetékességi területén járhat el.

(2) Ha a házasulók vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni szándékozó felek valamelyikének egészségi állapota közeli halállal fenyeget, és ez a fél nyilatkozik arról, hogy a házassági akadály alól felmentést kapott, a felmentést nem kell okirattal igazolni.

(3) Ha a felek valamelyikének egészségi állapota közeli halállal fenyeget, és orvos van jelen, vagy késedelem nélkül hívható, az anyakönyvvezető kikéri a véleményét a fél állapotáról. Az írásban adott orvosi véleményt csatolni kell a jegyzőkönyvhöz. Orvosi vélemény hiányában az anyakönyvvezető feltünteti a jegyzőkönyvben, hogy a közeli halállal fenyegető veszélyt mi alapján állapította meg.

16. § (1) Az anyakönyvvezető a házasság megkötését, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését közvetlenül megelőzően ismételten vizsgálja, hogy a házasságkötésnek vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének nincs-e törvényi akadálya, és fennállnak-e a törvényes előfeltételek.

(2) Az anyakönyvvezető a házasságkötésnél és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél Magyarország címerével ellátott nemzetiszínű vállszalagot visel, és gondoskodik arról, hogy a házasságkötés és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése a törvényben előírt módon történjék, annak időtartama alatt a felek és a tanúk, valamint szükség esetén a tolmács mindvégig folyamatosan jelen legyenek.

9. A tolmács közreműködése

17. § (1) A tolmács vagy az idegen nyelvet értő és beszélő anyakönyvvezető az először magyar nyelven feltett kérdéseket az ügyfél nyelvén is felteszi, szükség esetén megmagyarázza, majd az ügyfél nyelvén adott választ magyarul megismétli.

(2) A siket, nagyothalló vagy beszédfogyatékos személy ügyfél esetén a magyar nyelvet nem értő és nem beszélő személyre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az eljárásban tolmács közreműködése kötelező.

(3) Ha tolmács nem működött közre, a nem magyar állampolgár által tett jognyilatkozatok felvételekor minden esetben fel kell tüntetni a nem magyar állampolgárnak azt a nyilatkozatát, hogy a magyar nyelvet érti és beszéli.

10. Az anyakönyvi bejegyzés teljesítése

18. § (1) Az anyakönyvvezető a születést és a halálesetet bejelentés alapján, a házasságkötést és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését a felek előtte tett egybehangzó kijelentése alapján anyakönyvezi. Hivatalból kell elvégezni az anyakönyvezést megkeresésre, más szerv értesítése alapján vagy akkor, ha annak szükségessége más módon jut az anyakönyvvezető tudomására.

(2) A születéseket és a haláleseteket a bejelentések beérkezése, a házasságokat a megkötésük, a bejegyzett élettársi kapcsolatokat létrehozásuk sorrendjében kell bejegyezni az anyakönyvbe.

(3) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az elektronikus anyakönyvbe bejegyzett adat megváltozását az az anyakönyvvezető jegyzi be az anyakönyvbe, akinél a változást bejelentették. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a papír alapú anyakönyvbe bejegyzett adat megváltozását – az anyakönyvi bejegyzésnek az elektronikus anyakönyvbe való rögzítését követően – a nyilvántartó anyakönyvvezető jegyzi be az anyakönyvbe.

(4) Az anyakönyvbe tévesen vagy a jogszabályi rendelkezések megsértésével bejegyzett adatokat kérelemre vagy hivatalból ki kell javítani vagy törölni kell.

19. § (1)5 Az anyakönyvezés – az anyakönyvi eljárásról szóló törvényben meghatározott kivételekkel – a magyar helyesírás szabályai szerint történik.

(2) Az adatokat az anyakönyvi esemény időpontjának megfelelően kell bejegyezni az anyakönyvbe.

(3) Az anyakönyvi bejegyzés teljesítésére jogosult szerv az ugyanarra a személyre vonatkozó adatokat a korábbi bejegyzés adataival összehasonlítja, az összehasonlítás eredménye alapján az anyakönyvvezető, hazai anyakönyvezés esetén a hazai anyakönyvezést végző hatóság az esetleges, téves vagy jogsértő bejegyzésből fakadó eltéréseket hivatalból vagy az összehasonlítást elvégző más szerv megkeresésére a téves vagy jogsértő bejegyzés adatának kijavításával vagy törlésével megszünteti.

20. § (1) Az anyakönyvbe az anyakönyvi esemény helyeként csak a település nevét kell bejegyezni. Ha az igazgatási kerület száma ismert, azt a Budapest közigazgatási területén történt anyakönyvi eseményeknél minden esetben fel kell tüntetni, megyei jogú városoknál abban az esetben, ha az az esemény időpontjában létezett. A fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület esetén a területnek a lakcímnyilvántartásban használt megnevezését kell feltüntetni.

(2) Ha a külföldi helység az anyakönyvi esemény időpontjában Magyarország területéhez tartozott, a település nevét a hivatalos magyar elnevezéssel kell anyakönyvezni.

(3) Ha a külföldi helység az anyakönyvi esemény időpontjában nem, de azt megelőzően vagy azt követően Magyarország területéhez tartozott és volt hivatalos magyar elnevezése, a település nevét a hivatalos magyar elnevezéssel, valamint az adott országban az anyakönyvi esemény időpontjában alkalmazott hivatalos elnevezés feltüntetésével kell anyakönyvezni.

(4) Ha a külföldi helységnek nem volt hivatalos magyar elnevezése, a település nevét az adott országban alkalmazott hivatalos elnevezéssel kell anyakönyvezni.

(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott esetben a helységnév anyakönyvezésekor – ha az iratokból megállapítható – az adott kanton, tartomány vagy szövetségi tagállam nevét, illetve a helység kerületének megjelölését is fel kell tüntetni az adott országban alkalmazott hivatalos elnevezéssel. Az ország nevét minden esetben hivatalos magyar elnevezésével kell bejegyezni.

(6) Ha az anyakönyvi bejegyzés a (2)–(5) bekezdésben meghatározott szabályoktól eltérően tartalmazza a külföldi település nevét, az anyakönyvi bejegyzéssel érintett személy, elhalt személy esetén a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozója kérheti annak kijavítását.

(7) Ha a külföldi okirat nem tartalmazza az anyakönyvi esemény helye szerinti település nevét, és az más módon sem állapítható meg, azt az ügyfél személyes nyilatkozata alapján kell bejegyezni.

21. § (1) A tévesen holtnak nyilvánított vagy a halál tényének téves megállapításával érintett személy családi állapotát, ha volt házastársa vagy bejegyzett élettársa a holtnak nyilvánítás hatálya alatt ismét házasságot kötött vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített – a korábbi házasságra vagy bejegyzett élettársi kapcsolatra utalóan – „házassága megszűnt”, illetve „bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt” családi állapottal kell az anyakönyvbe bejegyezni. A tévesen holtnak nyilvánított vagy a halál tényének téves megállapításával érintett személy volt házastársának vagy bejegyzett élettársának a tévesen megállapított haláleset időpontja és az új házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létrejötte közötti időszakban fennálló családi állapotát – a korábbi házasságra vagy bejegyzett élettársi kapcsolatra utalóan – „házassága megszűnt”, illetve „bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt” családi állapottal kell az anyakönyvbe bejegyezni.

(2) Az érvénytelen házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot megelőző állapot szerint kell bejegyezni a házasságkötéskor, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor és a haláleset anyakönyvezésekor annak a személynek a családi állapotát, akinek korábbi házasságát vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát a bíróság érvénytelennek nyilvánította.

22. § Ha az anyakönyvbe bejegyzésre jogosult személy, anyakönyvi eljárásban eljáró szerv eljárásában megállapítja, hogy az a személy, akit a bíróság jogerős döntésével holtnak nyilvánított, vagy akinek a halála tényét jogerősen megállapította, ténylegesen meghalt, a bírósági döntés hatályon kívül helyezésére irányuló eljárás megindítása érdekében értesíti a bíróság székhelye szerint illetékes ügyészt.

23. § Ha az anyakönyvi eljárásban a kérelmező magyar állampolgársága nem igazolt, de az állampolgárság megállapításához szükséges, a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.) 14. § (1) bekezdésében meghatározott adatok és az azok alátámasztására szolgáló okiratok rendelkezésre állnak, az állampolgárság igazolása céljából a kérelmező által benyújtott iratokat mellékleteikkel együtt az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek kell felterjeszteni.

24. § (1) A magyar állampolgárság megszerzését más anyakönyvvezetőnek vagy az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek a magyar állampolgárságról szóló törvény szerinti értesítése alapján kell bejegyezni.

(2) A magyar állampolgárság megszűnését az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján kell bejegyezni.

(3) Az ismeretlen állampolgárságú gyermek ismertté vált állampolgárságát a külföldi állampolgárság igazolására alkalmas okirat vagy az érintett állam értesítése alapján kell bejegyezni.

25. § (1) A gyermek szülőjeként az anyakönyvvezető annak a személynek az adatait jegyzi be az elektronikus anyakönyvbe, akit a gyermek szülőjének kell tekinteni.

(2) Ha a szülők a gyermek családi nevében korábban nem állapodtak meg, legkésőbb a gyermek születésének anyakönyvezéséig nyilatkoznak a házasságukból származó gyermekek családi nevéről. Ha az anyakönyvben a gyermekek családi nevéről szóló megállapodás még nem szerepel, a szülők házasságával kapcsolatos adatként a megállapodást az elektronikus anyakönyvben rögzíteni kell.

(3) A házasságból származó közös gyermekek családi nevét

a) ha a szülők házasságával kapcsolatban az anyakönyvben nyilvántartott adatok között a szülők megállapodása szerepel, az anyakönyv vagy a házassági anyakönyvi kivonat,

b) a születés bejelentéséről készült, a szülők megállapodását tartalmazó jegyzőkönyv,

c) a szülők megállapodásáról anyakönyvvezető, hivatásos konzuli tisztviselő vagy konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott tiszteletbeli konzul által készített jegyzőkönyv,

d) a szülők által együttesen írásban tett, két tanú aláírásával hitelesített nyilatkozat,

e) a szülők megállapodását tartalmazó közjegyzői okirat,

f) a szülői felügyeleti jogot egyedül gyakorló szülő által írásban tett és két tanú aláírásával hitelesített nyilatkozat vagy a szülői felügyeleti jogot egyedül gyakorló szülő nyilatkozatáról anyakönyvvezető, hivatásos konzuli tisztviselő vagy konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott tiszteletbeli konzul által készített jegyzőkönyv, vagy

g) a szülők megállapodásának hiányában az illetékes gyámhivatal jogerős határozata

alapján kell bejegyezni.

(4) A közös gyermekek családi nevének bejegyzése előtt az anyakönyvvezető megvizsgálja, hogy az anyakönyvezni kívánt családi név a névviselési szabályoknak megfelel-e. Az anyakönyvvezető a bejegyzést megtagadja, ha az a névviselési szabályokba ütközik.

(5) Az apa családi nevét kell a gyermek családi neveként bejegyezni, ha egyik szülő sem él, vagy szülői felügyeleti jogát egyik szülő sem gyakorolja, és a gyermek családi neve az anyakönyv adatai, a szülők házassági anyakönyvi kivonata vagy korábbi megállapodása alapján nem állapítható meg.

26. § (1) Ha az anyakönyvvezető ismeretlen szülőktől származó gyermek születéséről értesül, a születés anyakönyvezését a 29. § (3) bekezdése szerint elhalasztja, és a gyermek családi jogállásának rendezése céljából megkeresi az illetékes gyámhivatalt.

(2) Az anyakönyvvezető az anyakönyvbe a képzelt szülő adatait a gyámhivatal határozata alapján jegyzi be. Az anyakönyvvezető a képzelt apa adatait a gyámhivatal határozata alapján törli.

27. §6 A központi anyakönyvi szerv a nem megváltozásával összefüggésben történt névváltoztatásról haladéktalanul értesíti a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőt a nem megváltozásának az anyakönyvbe való bejegyzése érdekében. A nyilvántartó anyakönyvvezető a nem megváltozását a központi anyakönyvi szerv értesítése alapján jegyzi be az anyakönyvbe.

11. A bejegyzést követő feladatok

28. § (1) Az anyakönyvi bejegyzés teljesítésére jogosult szerv az adatoknak az anyakönyvbe történő bejegyzését követően

a) születés, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése, valamint haláleset anyakönyvezésekor hivatalból, egyéb esetben kérelemre kiadja az anyakönyvi kivonatot,

b) teljesíti a jogszabályban előírt adatszolgáltatást és

c) a fővárosi és megyei kormányhivatal kivételével elhelyezi az anyakönyvi irattárban a bejegyzéshez kapcsolódó iratokat és az eljárás során keletkezett egyéb iratokat.

(2) Az anyakönyvi kivonatot

a) születés esetén a gyermek törvényes képviselőjének,

b) házasság esetén a házasuló feleknek,

c) bejegyzett élettársi kapcsolat esetén a feleknek,

d) haláleset esetén a temetésről gondoskodni köteles személynek vagy szervnek

vagy meghatalmazottjának kell átadni.

(3) Az anyakönyvvezető a haláleset anyakönyvezése után, vagy ha az anyakönyvezést elhalasztja, a halottvizsgálati bizonyítványnak a temetésről gondoskodni köteles személy vagy szerv számára átadott példányára az anyakönyvezés megtörténtét vagy az elhalasztás tényét feljegyzi, azt aláírja, bélyegzőlenyomatával ellátja és a bejelentőnek átadja.

12. Az anyakönyvezéshez szükséges adatok, anyakönyvezés hiányos adatokkal és az anyakönyvezés elhalasztása

29. § (1) A születés bejelentésének tartalmaznia kell legalább a gyermek

a) születési helyét,

b) születési idejét,

c) születési családi és utónevét, ezek hiányában születési családi vagy utónevét, azonos nemű ikergyermekek esetén legalább a születési utónevét,

d) nemét,

e) anyja születési családi és utónevét.

(2) A haláleset bejelentésének – ideértve a bíróságnak a holtnak nyilvánításról vagy a halál tényének megállapításáról szóló értesítését – tartalmaznia kell legalább

a) a holtnak nyilvánítás kivételével a haláleset helyét,

b) a haláleset idejét,

c) az elhalt személy születési helyét,

d) az elhalt személy születési idejét,

e) az elhalt személy születési családi és utónevét.

(3) Ha a születés vagy a haláleset bejelentése az (1) vagy a (2) bekezdésben foglalt adatokat nem tartalmazza vagy azokat nem igazolták, az anyakönyvvezető az anyakönyvezést a hiányzó adatok beszerzéséig, de legfeljebb a bejelentéstől számított harminc napra elhalasztja. A születés anyakönyvezésének elhalasztásáról az anyakönyvvezető a bejelentőnek kérelemre igazolást ad.

(4) Ha a gyermek születését azért nem lehet anyakönyvezni, mert sem születési családi, sem utóneve nem ismert, az anyakönyvvezető haladéktalanul értesíti a gyámhivatalt. Az anyakönyvvezető a gyámhivatal határozata alapján jegyzi be az anyakönyvbe a gyermek születésével összefüggő adatokat.

(5) Ha az anyakönyvezés elhalasztását követő harminc napon belül a hiányzó adatok beszerzése nem járt eredménnyel, az anyakönyvvezető a születést vagy a halálesetet a rendelkezésre álló adatokkal anyakönyvezi.

(6) Ha a haláleset bejelentésével összefüggésben a (2) bekezdés c)–e) pontjában foglalt adatok az anyakönyvezés elhalasztását követően sem válnak ismertté, a rendőrség feladat- és hatáskörrel rendelkező szervének értesítése alapján az ismeretlen holttest anyakönyvezésének szabályait kell alkalmazni.

(7) Ha a haláleset pontos éve, hónapja és napja nem volt megállapítható, az anyakönyvben a halottvizsgálati bizonyítványon szereplő vagy egyébként megállapított időpontot vagy időintervallumot kell feltüntetni.

(8) Mindkét házastárs vagy mindkét bejegyzett élettárs halála esetén, ha a halottvizsgálati bizonyítványból az elhalálozás sorrendje nem állapítható meg, az anyakönyvvezető a családi állapotra vonatkozó adatot nem jegyzi be.

13. Az adatok igazolása

30. § (1) Az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy eljárása során a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény alapján általa megismerhető adatokat a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban ellenőrzi.

(2) Az anyakönyvvezető eljárása során a nyilvántartás szabályait meghatározó törvény alapján általa megismerhető adatokat az útiokmány-nyilvántartásban, a közúti közlekedési nyilvántartásban, valamint – ha annak feltételei rendelkezésre állnak – a gondnokoltak nyilvántartásában ellenőrzi.

31. § Az okirat helyett megtett személyes nyilatkozattal összefüggésben az ügyfelet tájékoztatni kell a valótlan tartalmú nyilatkozattétel jogkövetkezményéről.

32. § (1) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá nem tartozó személynek, valamint annak, akinek családi állapotát ez a nyilvántartás nem tartalmazza, nőtlen vagy hajadon családi állapotát igazolnia kell.

(2) Az elvált vagy özvegy családi állapotot az anyakönyvvezető az elektronikus anyakönyvi bejegyzés, annak hiányában

a) a volt házastárs vagy bejegyzett élettárs halála esetén

aa) halotti vagy a házastárs vagy bejegyzett élettárs halálát megjegyzésként tartalmazó házassági vagy bejegyzett élettársi anyakönyvi kivonat, vagy

ab) a volt házastársat vagy bejegyzett élettársat holtnak nyilvánító vagy halálának tényét megállapító jogerős bírósági határozat,

b) a házasságot vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot felbontó jogerős bírósági határozat,

c) a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése esetén jogerős közjegyzői végzés,

d) a házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot felbontó vagy megszüntető jogerős külföldi bírósági vagy hatósági döntés,

e) a b)–d) pontban foglaltakat megjegyzésként tartalmazó házassági vagy bejegyzett élettársi anyakönyvi kivonat

alapján állapítja meg.

(3) A házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat érvénytelenné nyilvánítását az anyakönyvvezető az anyakönyvi bejegyzés, jogerős bírósági határozat vagy az ezt tartalmazó külföldi okirat alapján állapítja meg.

(4) Az anyakönyvvezető az igazságügyért felelős miniszter nyilatkozatát kéri a határozat elismerhetősége és jogerőre emelkedésének időpontja kérdésében, ha a magyar állampolgár a házasságának vagy bejegyzett élettársi kapcsolatának felbontását, érvénytelenné nyilvánítását vagy megszüntetését külföldi bíróság, hatóság vagy közjegyző határozatával igazolja, kivéve, ha a külföldi határozat hazai elismerésére a házassági ügyekben és a szülői felelősséggel kapcsolatos eljárásokban irányadó joghatóságról, valamint az ilyen ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2201/2003/EK tanácsi rendelet) az irányadó.

(5) Külföldi állampolgár vagy hontalan személy a családi állapotát a házasságkötést vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőző eljárásban tanúsítvánnyal is igazolhatja.

(6) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:20. § (2) bekezdése szerinti esetben a korábbi házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnése a volt házastárs, illetve bejegyzett élettárs újabb házasságkötését vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát tanúsító anyakönyvi bejegyzéssel, anyakönyvi kivonattal és a hatálytalanná vált holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító bírósági határozattal igazolható.

33. § (1) Az adatok megváltozását

a) bíróság, közjegyző vagy más szerv jogerős vagy jogorvoslattal nem támadható döntése alapján hivatalból vagy kérelemre,

b) ha az adatváltozás bejegyzése nem az a) pont szerinti döntésen alapul, az adatváltozással érintett személy vagy törvényes képviselője kérelme alapján

kell bejegyezni.

(2) Ha a bíróság, közjegyző vagy más szerv köteles az (1) bekezdés a) pontja szerinti döntésről az anyakönyvvezetőt értesíteni, de e kötelezettség teljesítését elmulasztotta, az anyakönyvvezető az adatszolgáltatás teljesítése érdekében megkeresi az adatszolgáltatásra kötelezettet.

14. A névváltoztatási kérelem

34. § A név megváltoztatása iránti kérelmet

a) az anyakönyvvezető az EAK rendszerben rögzíti és a kérelem benyújtásától számított öt napon belül,

b)7 a hivatásos konzuli tisztviselő az első diplomáciai postával

megküldi a központi anyakönyvi szervnek, amely a b) pont szerinti esetben a kérelmet rögzíti az EAK rendszerben.

15. Apai elismerő nyilatkozat

35. § (1) Az anyakönyvvezető vagy a hivatásos konzuli tisztviselő az apai elismerő nyilatkozatot tevő férfi figyelmét felhívja a nyilatkozat jogkövetkezményeire, és ennek megtörténtét jegyzőkönyvben rögzíti. Az anyakönyvvezető vagy a hivatásos konzuli tisztviselő tájékoztatja a nyilatkozót, hogy az apai elismerő nyilatkozatot és a hozzájáruló nyilatkozatot a jegyzőkönyv aláírása után visszavonni nem lehet.

(2) Ha az apai elismerő nyilatkozatot nem a születést nyilvántartó anyakönyvvezető előtt teszik meg, arról négy példányban kell jegyzőkönyvet felvenni. A jegyzőkönyv mindegyik példánya tartalmazza az eredeti aláírásokat és az apai elismerő nyilatkozatot tevő személy, az anya, és ha a nyilatkozatot már megszületett gyermekre teszik, a gyermek személyi azonosítóját is, ha azzal rendelkezik.

(3) A jegyzőkönyv első példányát a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőnek kell megküldeni, a második példányt a jegyzőkönyvet felvevő anyakönyvvezető őrzi, a harmadik példány a nyilatkozatot tevő apáé, a negyedik példány pedig az anyáé.

(4) Ha az apai elismerő nyilatkozatot a gyermek születése előtt teszik, a magzat fogantatásának vélelmezett idejét és a szülés várható időpontját a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 59. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint kell igazolni. Ebben az esetben a nyilatkozat négy példányából az első példány az azt felvevő anyakönyvvezetőé, a második példány az apáé, a harmadik és negyedik példányt pedig az anyakönyvvezető az anyának adja át azzal, hogy az egyik példányt gyermeke születésének bejelentéséhez csatolja.

(5) Az apai elismerő nyilatkozat megtételekor az anya nyilatkozik

a) arról, hogy tudomása szerint a gyermek apaságával összefüggő per más férfival szemben nincs folyamatban,

b) arról, hogy a gyermek reprodukciós eljárásból származik-e, és

c) ha a gyermek reprodukciós eljárásból származik, arról, hogy a reprodukciós eljárásban való részvételkor a gyermek apjával élettársi kapcsolatban élt-e.

(6) Az anyakönyvvezető az apai elismerő nyilatkozat felvételekor, valamint a más szerv által megküldött apai elismerő nyilatkozat rögzítését megelőzően, a hivatásos konzuli tisztviselő az apai elismerő nyilatkozat felvételekor vizsgálja, hogy annak a jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e. Az anyakönyvvezető az anya hozzájáruló nyilatkozatának felvételekor, valamint a más szerv által megküldött hozzájáruló nyilatkozat rögzítését megelőzően, a hivatásos konzuli tisztviselő és a konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott tiszteletbeli konzul az anya hozzájáruló nyilatkozatának felvételekor vizsgálja az anya családi állapotát és más férfi vonatkozásában esetlegesen fennálló apasági vélelem meglétét.

(7) Ha a (6) bekezdésben meghatározott, az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásával való összevetésre is kiterjedő vizsgálat – és szükség esetén hiánypótlás – alapján az apai elismerő nyilatkozat vagy a hozzájáruló nyilatkozat jogszabályi feltételei nem állnak fenn, az anyakönyvvezető az apai elismerő nyilatkozatot nem rögzíti az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában.

(8) Ha az anya korábban házasságban élt, a nyilatkozatot felvevő anyakönyvvezető vagy a hivatásos konzuli tisztviselő a jegyzőkönyvben feltünteti a korábbi házasság megszűnésének tényét és ennek időpontját.

(9) Ha az apai elismerő nyilatkozathoz hozzájáruló nyilatkozat szükséges, és az nem áll rendelkezésre, az anyakönyvvezető intézkedik a hozzájáruló nyilatkozat beszerzése érdekében, szükség esetén a gyámhivatal megkeresésével.

36. § (1)8 A hivatásos konzuli tisztviselő által felvett apai elismerő nyilatkozatot, ha a gyermek Magyarországon született, vagy az apai elismerő nyilatkozatot még meg nem született gyermekre tették, a központi anyakönyvi szervnek kell megküldeni. A központi anyakönyvi szerv a megszületett gyermekre tett apai elismerő nyilatkozatot továbbítja a gyermek születésének helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnek, vagy ha a bejegyzés teljesítésére a fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult, a fővárosi és megyei kormányhivatalnak.

(2) Ha a gyermek külföldön született, az (1) bekezdésben meghatározott apai elismerő nyilatkozatot – ha a születés hazai anyakönyvezése korábban nem történt meg, a hazai anyakönyvezésre irányuló kérelemmel együtt – a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak kell megküldeni.

(3) A hivatásos konzuli tisztviselő és a konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott tiszteletbeli konzul az előtte megtett, az apai elismerő nyilatkozatra vonatkozó hozzájáruló nyilatkozatot az (1) és a (2) bekezdés szerint küldi meg.

37. § (1) A más hatóság előtt megtett és az anyakönyvvezetőhöz az elektronikus rendszerben történő rögzítés érdekében megküldött apai elismerő nyilatkozatot az anyakönyvvezető az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásával való összevetésre is kiterjedően ellenőrzi. A hibásan vagy hiányosan kitöltött nyilatkozatok esetén az anyakönyvvezető az apai elismerő nyilatkozatot felvevő szervet vagy az ügyfelet hiánypótlásra, vagy szükség esetén az ügyfelet személyes megjelenésre hívja fel. Az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában rögzített nyilatkozatot az anyakönyvvezető az apai elismerő nyilatkozattal összefüggésben nyilvántartott adatok törléséig őrzi.

(2) Az anyakönyvvezető a hazai anyakönyvezést végző hatóság kivételével kérelemre az arra jogosult részére az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásából hatósági bizonyítványt állít ki.

38. § Az ebben az alcímben megállapított, az apai elismerő nyilatkozatot felvevő anyakönyvvezetőre vonatkozó rendelkezéseket a hazai anyakönyvezést végző hatóságra nem kell alkalmazni.

16. Külföldi események anyakönyvezése

39. § (1) Ha a külföldön örökbefogadott magyar állampolgár esetében a nagykorú örökbefogadott a külföldi örökbefogadási határozat hazai elismerése iránti kérelmet terjeszt elő, azt személyesen kell benyújtani bármelyik magyarországi anyakönyvvezetőnél vagy a hivatásos konzuli tisztviselőnél.

(2) Ha a kérelmet nem a születési hely szerinti anyakönyvvezetőnél terjesztik elő, vagy a születés helye külföldön van, az anyakönyvvezető azt öt napon belül továbbítja a születés helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnak vagy a hazai anyakönyvezést végző szervnek. Ha a születés hazai anyakönyvezése korábban még nem történt meg, az erre irányuló kérelmet is elő kell terjeszteni és meg kell küldeni a hazai anyakönyvezést végző szervnek.

(3)9 A hivatásos konzuli tisztviselőnél előterjesztett kérelmet a következő diplomáciai postával a központi anyakönyvi szervnek kell megküldeni. A központi anyakönyvi szerv a hozzá érkezett kérelmet az igazságügyért felelős miniszter véleményével együtt küldi meg a fővárosi és megyei kormányhivatalnak. Ha a születés helye külföldön volt, a hivatásos konzuli tisztviselő a kérelmet a következő diplomáciai postával a hazai anyakönyvezést végző szervnek küldi meg.

40. § (1) A házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat külföldön történt megszüntetésének anyakönyvezése iránti kérelmet bármelyik anyakönyvvezetőnél vagy konzuli tisztviselőnél be lehet nyújtani. Ha a külföldön kötött házasság vagy létesített bejegyzett élettársi kapcsolat hazai anyakönyvezése még nem történt meg, a házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat külföldön történt megszüntetésének anyakönyvezése iránti kérelemmel együtt a házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat hazai anyakönyvezésére irányuló kérelmet is elő kell terjeszteni.

(2) Ha a házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot külföldön létesítették, a kérelmet az anyakönyvvezető öt napon belül a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak továbbítja.

(3) Ha a házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot belföldön létesítették, az anyakönyvvezető a kérelmet öt napon belül

a) a 2201/2003/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó ügyekben az illetékes anyakönyvvezetőnek,

b) egyéb esetben a fővárosi és megyei kormányhivatalnak

küldi meg.

(4) Ha a házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot külföldön létesítették, a kérelmet a konzuli tisztviselő a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak az első diplomáciai postával továbbítja.

(5)10 Ha a házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot belföldön létesítették, a konzuli tisztviselő a kérelmet az első diplomáciai postával a központi anyakönyvi szervnek küldi meg, amely öt napon belül

a) a 2201/2003/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó ügyekben az illetékes anyakönyvvezetőnek,

b) egyéb esetben a fővárosi és megyei kormányhivatalnak

küldi meg.

41. § (1) A külföldi állampolgárságú házastárs vagy bejegyzett élettárs külföldön történt halálesetével összefüggő adatváltozás bejegyzése iránti kérelmet bármelyik anyakönyvvezetőnél vagy konzuli tisztviselőnél be lehet nyújtani.

(2) Ha a házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot belföldön létesítették, a kérelmet az anyakönyvvezető öt napon belül a fővárosi és megyei kormányhivatalnak továbbítja.

(3) Ha a házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot külföldön létesítették, a kérelmet az anyakönyvvezető öt napon belül a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak továbbítja.

(4)11 Ha a házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot belföldön létesítették, a konzuli tisztviselő a kérelmet az első diplomáciai postával a központi anyakönyvi szervnek küldi meg, amely öt napon belül a fővárosi és megyei kormányhivatalnak továbbítja.

(5) Ha a házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot külföldön létesítették, a kérelmet a konzuli tisztviselő a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak az első diplomáciai postával továbbítja.

17. Hazai anyakönyvezés

42. § (1) A hazai anyakönyvezésre eltérő rendelkezés hiányában e rendelet általános szabályait kell alkalmazni.

(2) A hazai anyakönyvezést végző hatóságnál helyettes anyakönyvvezető nem jelölhető ki.

43. § (1) A hazai anyakönyvezésre irányuló kérelmet

a) az anyakönyvvezető a kérelem benyújtásától számított öt napon belül,

b) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az állampolgárság igazolását vagy az állampolgárság megszerzésére vonatkozó okirat kiállítását követő öt napon belül,

c) a konzuli tisztviselő az első diplomáciai postával

küldi meg a hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezetőnek.

(2) A kérelemhez mellékelni kell az adatok igazolására szolgáló külföldi anyakönyvi okiratot, a családi állapotra és a családi jogállásra vonatkozó okiratot, valamint az elektronikus anyakönyvbe bejegyzendő adatok igazolásához szükséges egyéb okiratokat.

(3) A hazai anyakönyvezést végző hatóság megvizsgálja, hogy a kérelem és mellékletei a hazai anyakönyvezés szabályainak megfelelnek-e, szükség esetén a kérelmezőt vagy a felterjesztőt hiánypótlásra felhívja.

(4) Ha a kérelem mellékletei közül valamely magyar anyakönyvi okirat hiányzik, a szükséges adatokat a hiánypótlásra való felhívás mellőzésével a hazai anyakönyvezést végző hatóság szerzi be, ha az érintett anyakönyvi esemény helye és ideje ismert.

44. § (1) Ha a külföldi születési anyakönyvi okirat a szülők születési neve helyett a házassági vagy bejegyzett élettársi nevet tartalmazza, és a szülők születési neve más okirattal sem igazolható, a hazai anyakönyvezésre irányuló eljárásban a nagykorú gyermek a szülők születési nevéről személyes nyilatkozatot tehet.

(2) A születés hazai anyakönyvezése során a gyermek családi neveként a külföldi okiratban szereplő családi nevet kell bejegyezni, ha az a magyar névviselés szabályainak megfelel. Ha a külföldi okiratban szereplő családi név nem felel meg a magyar névviselés szabályainak, a szülők, vagy nagykorú gyermek születésének hazai anyakönyvezése során az érintett nyilatkozata alapján kell a magyar névviselés szabályainak megfelelő családi nevet bejegyezni, kivéve, ha a nemzetközi magánjogról szóló előírások alapján a születés anyakönyvezésekor a névviselésre külföldi jogot kell alkalmazni.

(3) Házasság hazai anyakönyvezése során a felek házassági neveként a külföldi házassági anyakönyvi kivonatban, ennek hiányában más külföldi okiratban szereplő nevet kell az elektronikus anyakönyvbe házassági névként bejegyezni.

(4) Ha a külföldi házassági okirat házassági nevet nem tartalmaz, a magyar állampolgárságú fél a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben felsorolt házassági névviselési formák közül választhat. Ha a nyilatkozata nem beszerezhető, az elektronikus anyakönyvbe házassági név bejegyzését mellőzni kell. Ha a fél a későbbiekben az anyakönyvvezetőnél a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben felsorolt házassági névviselési formák közüli választást tartalmazó nyilatkozatot tesz, az ennek megfelelő házassági nevét az elektronikus anyakönyvbe be kell jegyezni.

(5) Ha a külföldi házassági okirat házassági nevet nem tartalmaz, a külföldi fél házassági nevét a rendelkezésre álló egyéb külföldi okirat alapján lehet a hazai anyakönyvbe bejegyezni.

45. § (1) A hazai anyakönyvezést végző hatóság törli az adatokat az anyakönyvből, ha az állampolgársági ügyekben eljáró szerv megállapítja, hogy az érintett személy a hazai anyakönyvezés időpontjában nem volt magyar állampolgár.

(2) Kiskorú gyermek születésének hazai anyakönyvezése iránti kérelem előterjesztésekor, ha az apasági vélelem alapja a szülők külföldön kötött házassága, a szülők házasságának hazai anyakönyvezésére irányuló kérelmet is elő kell terjeszteni, ha a szülők vagy azok egyike magyar állampolgár.

(3) Az Ápt. 4. § (3) bekezdése, 4. § (3a) bekezdése, illetve 5. §-a szerinti eljáráshoz kapcsolódó hazai anyakönyvezési eljárásban anyakönyvi kivonatot csak erre irányuló kérelem esetén kell kiadni.

(4) Ha a hazai anyakönyvezés során nem állapítható meg a külföldön megkötött házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létrejötte vagy érvényessége, a hazai anyakönyvezést végző hatóság az igazságügyért felelős miniszter nyilatkozatát kéri.

18. Anyakönyvi okiratok

46. § A holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító döntés hatályon kívül helyezése esetén az anyakönyvvezető a halálesettel kapcsolatban az anyakönyvben nyilvántartott adatokról kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki.

47. § (1) Anyakönyvi kivonat kiállítására csak a központi nyilvántartó szerv által rendszeresített, központilag előállított anyakönyvi kivonat nyomtatvány, annak aláírására a központi nyilvántartó szerv által rendszeresített, biztonsági tintával töltött íróeszköz használható.

(2) Ha az anyakönyvi kivonattal igazolandó anyakönyvi eseménnyel érintett személynek az At. 46. § (1) bekezdése szerinti neve szerepel az anyakönyvben, az anyakönyvi kivonaton feltüntetett adatok megnevezését kérelemre az anyakönyvi kivonat az érintett nemzetiségi nyelven is tartalmazza.

48. § (1) Az anyakönyvi okiratot a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül, ha az anyakönyvi okirattal igazolni kívánt adat az elektronikus anyakönyvnek adattartalma, de az elektronikus anyakönyvbe még nem jegyezték be, a bejegyzéstől számított nyolc napon belül kell kiállítani, és azt a személyesen megjelent kérelmezőnek átadni vagy a kérelmezőnek elküldeni.

(2) A papír alapon benyújtott, anyakönyvi okirat kiállítása iránti kérelmet az anyakönyvi okirattal érintett adattartalomnak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzése érdekében az EAK rendszerben a kérelem beérkezésétől számított öt napon belül rögzíteni kell.

(3) Anyakönyvi okiratot postai úton, hivatalos iratként kell kézbesíteni. Az illetékköteles anyakönyvi okiratot a külpolitikáért felelős miniszter útján kell külföldre továbbítani.

(4) Az anyakönyvi okiratokat kizárólag elektronikai eszközzel lehet kiállítani. A kiállított anyakönyvi okiratokon javítani vagy helyesbíteni, a kiállított anyakönyvi okiratból törölni nem lehet.

(5) Anyakönyvi kivonat kizárólag az EAK rendszeren keresztül, a központi nyilvántartó szerv által rendszeresített, biztonsági patronnal ellátott nyomtató használatával állítható ki.

(6) Az anyakönyvvezető – a hazai anyakönyvezést végző hatóság kivételével – a külföldre kézbesítendő anyakönyvi okiratot a fővárosi és megyei kormányhivatalnak küldi meg, amely azzal kapcsolatban a kézhezvételtől számított nyolc napon belül a (3) bekezdés szerint jár el.

49. § A fővárosi és megyei kormányhivatal az ügyfélnek a nála vagy az anyakönyvvezetőnél előterjesztett kérelmére a külpolitikáért felelős miniszter útján külföldről beszerzi a külföldi anyakönyvi okiratot.

50. § (1)12 Ha a hivatásos konzuli tisztviselőnél az EAK rendszer használatához szükséges technikai feltételek átmenetileg nem állnak rendelkezésre, a hivatásos konzuli tisztviselő az anyakönyvi okirat kiállítása iránti kérelmet a következő diplomáciai postával megküldi a központi anyakönyvi szervnek, amely azt öt napon belül megküldi az anyakönyvi eseményt nyilvántartó anyakönyvvezetőnek. Az anyakönyvvezető a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül kiállítja az anyakönyvi okiratot és megküldi azt a központi anyakönyvi szervnek, amely azt továbbítja a kérelmet felvevő hivatásos konzuli tisztviselőnek.

(2)13 Ha a hivatásos konzuli tisztviselőnél az anyakönyvi kivonat kiállításához szükséges technikai feltételek átmenetileg nem állnak rendelkezésre, az anyakönyvi kivonatot az anyakönyvi eseményt nyilvántartó anyakönyvvezető állítja ki a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül, és megküldi azt a központi anyakönyvi szervnek, amely továbbítja az anyakönyvi kivonat kiállítása iránti kérelmet felvevő hivatásos konzuli tisztviselőnek.

51. § (1) A megszemélyesítetlen anyakönyvi kivonat nyomtatványokat és a biztonsági tintával töltött íróeszközt az EAK rendszeren keresztül a várható felhasználást figyelembe véve az anyakönyvi kivonat kiállítására jogosult szerv igényli.

(2) A megrendelt, megszemélyesítetlen anyakönyvi kivonat nyomtatványok szállításáról a központi nyilvántartó szerv gondoskodik. Az átvételi elismervénnyel érkező küldeményt az iktatókönyvben érkeztetni, majd

a) a típus,

b) az első és az utolsó kivonat nyomtatvány egyedi azonosítójának ellenőrzésével a tartomány és

c) a darabszám

szerint ellenőrizni kell.

(3) Az ellenőrzés alapján feltárt eltérésekről, hiányról vagy többletről három példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv egy példányát a szállítónak, egyet a központi nyilvántartó szerv számára kell továbbítani, egy példányt pedig irattárba kell helyezni. Az eltérések rendezésére a központi nyilvántartó szerv intézkedik.

(4) Az ellenőrzést követően az átvett megszemélyesítetlen anyakönyvi kivonat nyomtatványokat az EAK rendszerben bevételezni kell.

52. § (1) A nyomdai hibás vagy megrongálódott megszemélyesítetlen anyakönyvi kivonat nyomtatványokat áthúzással, pecsételéssel vagy átlyukasztással érvényteleníteni kell. Az érvénytelenített anyakönyvi kivonat nyomtatványokról jegyzőkönyvet kell kiállítani. A jegyzőkönyvet és a nyomdai hiba, illetve a megrongálódás jellege, valamint az anyakönyvi kivonat nyomtatvány típusa szerint szétválogatott anyakönyvi kivonat nyomtatványokat a központi nyilvántartó szerv részére tételes kísérőjegyzékkel ellátva, az EAK rendszeren történő átvezetést követően a szállító útján kell továbbítani.

(2) A nyomdai hibás vagy megrongálódott megszemélyesítetlen anyakönyvi kivonat nyomtatványokról kiállított jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

a)14 a képviselő-testület hivatala, a hazai anyakönyvezést végző hatóság, a fővárosi és megyei kormányhivatal, a külképviselet vagy a központi anyakönyvi szerv megnevezését és címét,

b) az anyakönyvvezető, ügyintéző vagy hivatásos konzuli tisztviselő nevét,

c) az anyakönyvi kivonat nyomtatványok típusát és egyedi azonosítóját, valamint

d) az érvénytelenítés időpontját.

(3) A kiállított anyakönyvi kivonat selejtezéséről, ha azt az arra jogosult nem vette át,

a) ha azt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerint kézbesítettnek kell tekinteni, a vélelem beálltától számított,

b) a kivonat személyes átvétele esetén a személyes átvétel lehetőségéről szóló értesítés átvételéről szóló igazolás visszaérkezését, ennek hiányában az értesítés megküldését követő harmadik hónap első napját követő

hat hónap elteltét követően intézkedni kell.

(4) A kiállított anyakönyvi kivonat (3) bekezdés szerinti selejtezéséről, ha az anyakönyvi kivonat

a) az anyakönyvi bejegyzést teljesítő szerv őrzésében van, ez a szerv,

b) magyar külképviselet őrzésében van, a külképviselet

intézkedik.

(5) Az elveszett vagy eltulajdonított megszemélyesítetlen anyakönyvi kivonat nyomtatványokat az EAK rendszerben érvényteleníteni kell.

(6)15 A selejtezhető, hibás adattal megszemélyesített, továbbá a megszemélyesítés során megsérült, valamint át nem vett anyakönyvi kivonat nyomtatványok, illetve anyakönyvi kivonatok selejtezését a képviselő-testület hivatalánál a jegyző, a hazai anyakönyvezést végző hatóságnál a hatóság vezetője, a fővárosi és megyei kormányhivatalnál a kormánymegbízott, a külképviseletnél a külpolitikáért felelős miniszter, a központi anyakönyvi szervnél a szerv vezetője engedélyével lehet megkezdeni.

(7) A selejtezés végrehajtásához bizottságot kell felállítani. A selejtezést megsemmisítéssel kell végrehajtani, amelynek megtörténtéről jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt az irattárban kell elhelyezni. Selejtezést évente legalább egyszer kell végezni. Az anyakönyvi kivonat nyomtatványok és anyakönyvi kivonatok selejtezését az EAK rendszeren át kell vezetni.

53. § Az anyakönyvi bejegyzést tartalmazó anyakönyvek nem selejtezhetők.

54. § (1) Ha az anyakönyvi esemény felkutatása szükséges, mert a közölt időpontban az anyakönyvi bejegyzés nem található, a kutatást a megadott időpont évére, valamint az azt megelőző és követő két-két évre is ki kell terjeszteni. Ha ez sem vezet eredményre, az érdekeltet az eredménytelenségről annak közlésével kell értesíteni, hogy a kutatás mely évekre terjedt ki.

(2) Ha az anyakönyvi okirat kiállítása iránti kérelem alapján nem állapítható meg, hogy az igazolni kért anyakönyvi esemény a főváros mely kerületében történt, illetve hogy az igazolni kért anyakönyvi esemény bekövetkezésének helye az illetékességi szabályok alapján az anyakönyvi esemény bekövetkezésekor mely fővárosi kerülethez tartozott, az anyakönyvvezető, a konzuli tisztviselő vagy a kérelmező az anyakönyvi okirat kiállítása iránti kérelmet továbbítja Budapest Főváros Kormányhivatalának.

(3) A kérelem (2) bekezdés szerinti továbbítása esetén a kutatást Budapest Főváros Kormányhivatala folytatja le. Ha a kutatás eredményeképpen megállapítható, hogy az anyakönyvi okirat kiállítására melyik anyakönyvvezető illetékes, az anyakönyvi okirat kiállítása iránti kérelmet továbbítja az anyakönyvi okirat kiállítására illetékes anyakönyvvezetőnek. Ha a kutatás nem vezet eredményre, az anyakönyvi okirat kiállítása iránti kérelmet visszaküldi az anyakönyvi okirat kiállítása iránti kérelmet továbbító anyakönyvezetőnek, aki értesíti az érdekeltet a kutatás eredménytelenségéről.

19. Az EAK rendszer

55. § Az anyakönyvi eljárásban az adatok rögzítése, az anyakönyvi okiratok kiállítása és a jogszabályban meghatározott feladatok elvégzése az EAK rendszer alkalmazásával történik.

56. § Az anyakönyvi esemény bejelentéséről szóló jegyzőkönyvet az EAK rendszerben kell elkészíteni vagy a papír alapon elkészített jegyzőkönyv adatait az EAK rendszer erre a célra szolgáló felületén rögzíteni kell. Ha a jegyzőkönyvet az EAK rendszerben készítik el, annak egy példányát kinyomtatás után az At.-ben meghatározott személyek aláírják.

57. § Ha az eljárásban anyakönyvi okirat kiállítása szükséges, a kérelmet az EAK rendszerben rögzíteni kell.

58. § (1) A papír alapú anyakönyvben nyilvántartott adat megismerése céljából annak az elektronikus anyakönyvbe történő rögzítése érdekében az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult szerv, a központi nyilvántartó szerv, a hivatásos konzuli tisztviselő és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az EAK rendszeren keresztül értesítést küld az anyakönyvi eseményt nyilvántartó anyakönyvvezető számára.

(2) Ha az eljárásban a papír alapú anyakönyvi bejegyzésnek az elektronikus anyakönyvbe történő rögzítése mellett az elektronikus anyakönyvbe be nem jegyezhető adat megismerése is szükséges, az (1) bekezdésben meghatározott szerv az EAK rendszeren keresztül értesítést küld az anyakönyvi eseményt nyilvántartó anyakönyvvezető számára.

(3) A nyilvántartó anyakönyvvezető a papír alapú anyakönyvben nyilvántartott adatnak az elektronikus anyakönyvbe történő rögzítése teljesítéséről az EAK rendszeren keresztül értesítést küld a rögzítést kezdeményező szervnek.

(4) Az állampolgársági eskü letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető a magyar állampolgárság megszerzéséről az EAK rendszer útján küld értesítést az olyan anyakönyvi eseményt nyilvántartó anyakönyvvezetőnek, amelyen ezt a változást át kell vezetni.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek belföldi jogsegély iránti megkeresésére és az (1)–(4) bekezdésben meghatározott értesítésre adott nemleges választ az EAK rendszeren keresztül kell továbbítani.

(6) Ha a papír alapú anyakönyvi bejegyzés elektronikus anyakönyvben történő rögzítésére vonatkozó értesítés oka az adatokban bekövetkezett változás, a változás bejegyzése céljából az (1) bekezdésben meghatározott szerv az értesítést és a változást igazoló okiratokat a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel papír alapon küldi meg a nyilvántartó anyakönyvvezetőnek.

59. § (1) Ha az adattovábbítás iránti igény előterjesztésekor az igényelt adat nem szerepel az elektronikus anyakönyvben, az igényelt adatok közlését az anyakönyvi eseményt nyilvántartó anyakönyvvezető teljesíti.

(2) A központi nyilvántartó szervhez az At. 81–81/D. §-a alapján közvetlen hozzáférésre és adatátadásra jogosult szerv az adattovábbítás iránti igényét elektronikus úton nyújthatja be.

(3) Ha az At. 81–81/D. §-a alapján közvetlen hozzáférésre és adatátadásra jogosult szerv anyakönyvi kivonat kiállítását kéri, és jogszabály nem írja elő az anyakönyvi kivonat kötelező bizonyítási eszközként való használatát, az adattovábbítást anyakönyvi kivonat kiállítása helyett az igényelt adatok közlésével kell teljesíteni.

60. § Az At. 82. § (3) bekezdésében meghatározott feljegyzéseket az EAK rendszer e célra szolgáló felületén kell rögzíteni.

20. Az EAK rendszerhez való hozzáférési jogosultság

61. § (1) Az EAK rendszerhez való hozzáférési jogosultságot a központi nyilvántartó szerv biztosítja.

(2)16 Az EAK rendszer működtetéséhez szükséges, településenként legalább egy darab számítógépet, az anyakönyvi kivonat kiállításához és a felhasználói kártya használatához szükséges számítástechnikai eszközöket és feltételeket a központi nyilvántartó szerv biztosítja az anyakönyvvezetők, a fővárosi és megyei kormányhivatal, a hazai anyakönyvezést végző hatóság és a központi anyakönyvi szerv részére.

(3) Az EAK rendszerhez történő hozzáférési jogosultság visszavonásig vagy a kinevezés megszűnéséig, de legfeljebb öt évig érvényes.

62. § (1) A hozzáférési jogosultság biztosítását, módosítását, illetve visszavonását a munkáltató írásban igényli az arra rendszeresített igénylőlapon.

(2) Az igénylőlapon fel kell tüntetni

a) az igénylő szerv nevét és szervkódját,

b) a jogosult születési családi és utónevét, házassági nevét,

c) a jogosult személyi azonosítóját, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait,

d) a jogosultság igénylésének okát,

e) a jogosult számára igényelt hozzáférési jogosultságot,

f) a jogosult aláírását és

g) a munkáltató jóváhagyó nyilatkozatát és aláírását.

(3) Az igénylőlapon a (2) bekezdésben meghatározottakon túl fel kell tüntetni az elektronikus anyakönyvi nyilvántartásban adatok rögzítésére jogosult személy

a) kormányrendeletben meghatározott képesítési feltételeknek való megfelelését igazoló okiratának számát és a kiállító hatóság megnevezését,

b) kinevezése szerinti települési önkormányzat vagy konzuli kerület megnevezését,

c) kinevezésének kezdő és befejező időpontját,

d) hozzáférési jogosultsága keletkezésének és – ha a jogosultság határozott idejű – megszűnésének időpontját,

e) telefon- és telefaxszámát, elektronikus levélcímét.

(4) Az igénylőlapon a (2) bekezdésben meghatározottakon túl fel kell tüntetni a közvetlen hozzáférésre jogosult személy

a) beosztását,

b) szervezeti egységét,

c) hozzáférési jogosultsága terjedelmét, keletkezésének és – ha a jogosultság határozott idejű – megszűnésének időpontját,

d) számára közvetlen hozzáférési jogosultságot kérő szerv

da) címét,

db) telefon- és telefaxszámát, elektronikus levélcímét és

dc) hozzáférési jogosultsága terjedelmét, keletkezésének időpontját.

(5) A hozzáférési jogosultság első ízben történő igénylése esetén az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy részére felhasználói kártyát kell kiállítani.

(6)17 Az anyakönyvvezető igénylőlapját a munkáltatói jogkör gyakorlója haladéktalanul továbbítja a fővárosi és megyei kormányhivatalhoz. Az anyakönyvvezető és a fővárosi és megyei kormányhivatal bejegyzésre jogosult kormánytisztviselője igénylőlapját a kormánymegbízott továbbítja a központi nyilvántartó szervhez. A hazai anyakönyvezést végző hatóság, a központi anyakönyvi szerv erre feljogosított kormánytisztviselője, a központi nyilvántartó szerv erre feljogosított kormánytisztviselője és a közvetlen hozzáférésre jogosult személy igénylőlapját a szerv vezetője, a hivatásos konzuli tisztviselő igénylőlapját a külpolitikáért felelős miniszter továbbítja a központi nyilvántartó szervhez.

63. § (1) A központi nyilvántartó szerv az elektronikus anyakönyvi nyilvántartásban adatok rögzítésére jogosult személy és a közvetlen hozzáférésre jogosult személy részére létrehozza a felhasználói azonosítót és az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy részére biztosítja a felhasználói kártya előállítását.

(2) A központi nyilvántartó szerv a központilag előállított felhasználói kártyát

a) az anyakönyvvezetők és a fővárosi és megyei kormányhivatal bejegyzésre jogosult kormánytisztviselői esetében a fővárosi és megyei kormányhivatal,

b) a hazai anyakönyvezést végző hatóság esetében a szerv vezetője,

c)18 a központi anyakönyvi szerv erre feljogosított kormánytisztviselője esetében a központi anyakönyvi szerv

számára, az igénylés beérkezésétől számított öt napon belül küldi meg.

(3) A felhasználói kártyát

a) az anyakönyvvezető és a fővárosi és megyei kormányhivatal bejegyzésre jogosult kormánytisztviselője a fővárosi és megyei kormányhivatal székhelyén,

b) az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult más személy a szerv székhelyén

személyesen veszi át.

64. § Az elektronikus anyakönyvbe bejegyzést a felhasználói kártyával történő azonosítást követően lehet teljesíteni. Ha felhasználói kártyával történő azonosítást lehetővé tevő számítástechnikai eszközök átmenetileg nem állnak rendelkezésre, az elektronikus anyakönyvbe a bejegyzést a központi nyilvántartó szerv által meghatározott, a bejegyzést teljesítő személy azonosítását lehetővé tevő módon kell rögzíteni.

65. § (1) A jogosult a felhasználói kártya használatát más személynek nem engedheti át, az annak használatához szükséges kódokat más személynek nem hozhatja tudomására. Helyettesítő anyakönyvvezető kijelölése esetén a fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott intézkedik az EAK rendszer használatához szükséges jogosultság módosításával kapcsolatban.

(2) A jogosult a kártya gyártás- vagy gyártmányhibáját, elvesztését, megrongálódását, megsemmisülését, a használathoz szükséges kódok elvesztését, illetéktelen birtokába kerülését és a kártyán szereplő adatok megváltozását haladéktalanul köteles bejelenteni az igénylésre jogosult munkáltatónak. Az előbbi tényekről, körülményekről az igénylő haladéktalanul, de legkésőbb a bekövetkezést követő munkanapon írásban köteles tájékoztatni az igénylés továbbítására jogosult szervet a szükséges intézkedések végrehajtása érdekében. A felhasználói kártyát öt napon belül pótolni kell.

(3) A jogosult a felhasználói kártyát a jogosultság megszűnése vagy új kártya kibocsátása esetén leadja a jogosultságot igénylő munkáltatónak, aki az átvételt írásban igazolja, majd a felhasználói kártyát lyukasztással érvényteleníti, és – a képviselő-testület hivatala anyakönyvvezetője esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal útján – megküldi a központi nyilvántartó szervnek a bevonás és érvénytelenítés technikai műveletei és a selejtezés végrehajtása érdekében.

21. A papír alapú anyakönyv pótlása

66. § (1) A papír alapú anyakönyv megsemmisülése esetén az anyakönyv adattartalmát újból össze kell állítani.

(2) Az anyakönyv újból való összeállításához szükséges adatokat az elektronikus anyakönyvben nyilvántartott adatok, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, az anyakönyvi alapiratok, valamint más szerveknél található iratok felhasználásával, a lakosság birtokában levő anyakönyvi kivonatokba való betekintéssel és az érdekelt személyek meghallgatásával gyűjti össze az anyakönyvvezető.

(3) Az anyakönyvvezető az adatgyűjtés befejezése után – a hazai anyakönyvezést végző hatóság kivételével a fővárosi és megyei kormányhivatal útmutatása szerint – az anyakönyv adattartalmának tervezetét a beszerzett adatok alapján összeállítja, majd hirdetményi úton, és ha a helyi önkormányzat honlappal rendelkezik, a helyi önkormányzat honlapján is közzéteszi, hogy harminc napig mindenki megtekintheti a saját személyére vonatkozó adatokat. Kiskorú személy születési anyakönyvi bejegyzése esetén a megtekintésre a törvényes képviselő, elhalt személy anyakönyvi bejegyzése esetén pedig a közeli hozzátartozó jogosult. Az anyakönyvvezető az igazoltan téves adatot a tervezeten kijavítja.

(4) A tervezet alapján a (3) bekezdésben meghatározott időtartam eltelte vagy az adatigazolások elbírálása után harminc napon belül az anyakönyvvezető az összeállított bejegyzéseket bejegyzi az elektronikus anyakönyvbe.

(5) Ha a megsemmisült papír alapú anyakönyv másodpéldánya a levéltárban megtalálható, a bejegyzéseket az anyakönyvvezető a levéltári másodpéldány alapján, a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott eljárások eredményeként igazolt adatokkal szükség szerint javítva és kiegészítve rögzíti az elektronikus anyakönyvben. A levéltár e célból a papír alapú anyakönyv másodpéldányát az anyakönyvvezető rendelkezésére bocsátja.

22. Iratkezelés

67. § (1) Az anyakönyvi ügyekben keletkezett irat az EAK rendszerben képzett számot (a továbbiakban: EAK ügyazonosító) vagy iktatószámot kap.

(2) Az azonos anyakönyvi eseményhez kapcsolódó anyakönyvi iratokon az EAK rendszerben képzett eseményazonosítót kell feltüntetni.

(3) A házasságkötési szándék, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentésére irányuló eljárásról készített jegyzőkönyvet és az ahhoz kapcsolódó okiratokat az azon alapuló anyakönyvi bejegyzés teljesítéséig az anyakönyvi alapiratoktól elkülönítve kezeli az anyakönyvvezető. A bejegyzéskor az iratot EAK ügyazonosítóval kell ellátni, és az anyakönyvi irattárba kell helyezni.

68. § (1) Az anyakönyvi eljárás befejezése után az anyakönyvi alapiratot az anyakönyvi irattárban kell elhelyezni.

(2) Az anyakönyvi irattárban az alapiratokat az érintett anyakönyvi esemény típusa szerint, évek szerint és a bejegyzés teljesítésének megfelelő sorrendben kell elhelyezni.

(3) Ha a korábban nem EAK ügyazonosítón kezelt iratot az anyakönyvi irattárban helyezik el, azon az EAK ügyazonosítót kell feltüntetni. Egyidejűleg az iktatókönyvben és az előadói íven fel kell jegyezni, hogy az iratot az anyakönyvi irattárban milyen EAK ügyazonosító alatt helyezték el.

(4) Ha az alapirat egyidejűleg több, eltérő anyakönyvi eseményhez kapcsolódó bejegyzésnek is alapirata, az anyakönyvvezető az eredeti alapiratot az elsőként bejegyzett anyakönyvi esemény alapiratai között helyezi el, és a további anyakönyvi események alapiratai között az eredeti alapirat fellelhetőségére utaló feljegyzést helyez el.

69. § Az anyakönyvi alapiratot az anyakönyvi eseményt nyilvántartó anyakönyvvezető őrzi. Ha az elektronikus anyakönyvben nyilvántartott anyakönyvi eseménnyel kapcsolatban adatváltozást kell az elektronikus anyakönyvbe bejegyezni, az adatváltozás alapjául szolgáló anyakönyvi alapiratot a bejegyző anyakönyvvezető az anyakönyvi eseményt nyilvántartó anyakönyvvezetőnek öt napon belül megküldi. Az elektronikus anyakönyvbe bejegyzést teljesítő fővárosi és megyei kormányhivatal a bejegyzés alapjául szolgáló anyakönyvi alapiratokat az anyakönyvi eseményt nyilvántartó anyakönyvvezetőnek öt napon belül megküldi.

70. § Az anyakönyvi alapiratok az anyakönyvi eljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint a megismerésükre jogosult szerveknek adhatóak ki. Az anyakönyvi alapirat kiadása esetén az anyakönyvvezető iratpótlót és a kiadott eredeti iratok fénymásolatát helyezi el az anyakönyvi irattárban, valamint gondoskodik arról, hogy az eredeti iratok az anyakönyvi irattárba visszakerüljenek.

23. Adatszolgáltatás

71. § (1) Az anyakönyvi értesítés tartalmazza az adattovábbítás iránti kérelemmel érintett adatokat, vagy az anyakönyvi eseménnyel érintett személy természetes személyazonosító adatait és az anyakönyvi esemény típusát, időpontját és helyét.

(2) Anyakönyvi értesítést az anyakönyvi eljárásról szóló törvény alapján az adat kezelésére jogosult szerv vagy személy számára kell kiállítani. Anyakönyvi értesítést kell kiállítani akkor is, ha nem tűnik ki, hogy a hivatalos szerv milyen anyakönyvi okirat kiadását kezdeményezte.

72. § A fővárosi és megyei kormányhivatal a megye területén működő anyakönyvvezetők őrizetében levő papír alapú anyakönyvekből, a hazai anyakönyvezést végző hatóság az őrizetében levő papír alapú anyakönyvekből az elektronikus anyakönyvben rögzített bejegyzések folyószámáról értesíti az anyakönyvek másodpéldányait őrző levéltárat a bejegyzések elektronikus rendszerbe történő rögzítésének a másodpéldányban történő feltüntetése érdekében. Az értesítést évente, a tárgyévet követő hónap utolsó napjáig az EAK rendszerben kiállított jegyzékkel, papír alapú anyakönyvenkénti bontásban, a levéltárral kötött megállapodás szerinti módon kell teljesíteni.

73. § (1) Ha a gyermek születését az apa adatai nélkül anyakönyvezték, az anyakönyvvezető a bejegyzésről anyakönyvi értesítést állít ki, és azt a (2) bekezdésben foglalt kivétellel az anya lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalnak nyolc napon belül megküldi.

(2) Ha a terhességét eltitkoló válsághelyzetben levő várandós anya kérelmére születendő gyermeke lakóhelyéül a gyámhivatal a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelyét állapította meg, az anyakönyvvezető az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a bejegyzéstől számított négy hónap elteltét követő nyolc napon belül teljesíti, ha a gyermek családi jogállása időközben örökbefogadással vagy egyéb módon nem rendeződött.

(3) Ha az anyakönyvvezető az apa adatait az (1) bekezdés szerinti anyakönyvi értesítés elküldése után jegyzi be az anyakönyvbe, a bejegyzésről anyakönyvi értesítést állít ki, és azt a gyámhivatalnak a bejegyzést követő nyolc napon belül megküldi. Az értesítésen feltünteti, hogy az apa adatait milyen jogcímen és mely hatóság vagy bíróság milyen számú intézkedése alapján jegyezte be az anyakönyvbe.

(4) Ha a gyermek születését apa adatai nélkül anyakönyvezték, és az apa adatainak bejegyzésére később sem került sor, az anyakönyvvezető a kiskorú gyermek elhalálozásának tényéről anyakönyvi értesítést állít ki, és azt a bejegyzést követő nyolc napon belül megküldi a gyámhivatalnak.

(5) Ha kiskorú személy köt házasságot, a házasságkötésről az anyakönyvvezető anyakönyvi értesítést állít ki, és azt nyolc napon belül a házasságkötést engedélyező gyámhivatalnak megküldi. Az értesítésen a gyámhivatal határozatának számát fel kell tüntetni.

74. § (1)19 Az anyakönyvvezető a külföldi állampolgár vagy hontalan személy anyakönyvi eseményéről és gyermeke születéséről az EAK rendszeren keresztül anyakönyvi értesítést küld a központi anyakönyvi szervnek. Ha nemzetközi szerződés azt előírja, a központi anyakönyvi szerv az anyakönyvi eseményről anyakönyvi kivonatot állít ki.

(2)20 A központi anyakönyvi szerv a menekültként elismert személyek kivételével az anyakönyvi kivonatot nemzetközi szerződésben meghatározott időtartamon, ennek hiányában harminc napon belül közvetlenül a külföldi személy állampolgársága szerinti állam illetékes magyarországi külképviseleti hatóságának megküldi. Ha a külföldi személy állampolgársága szerinti államnak Magyarországon nincs külképviselete, a kivonatot a külpolitikáért felelős miniszternek kell megküldeni.

24. A papír alapú anyakönyv bejegyzéseinek rögzítésére vonatkozó szabályok

75. § (1) A papír alapú anyakönyvben szereplő bejegyzésekből az elektronikus anyakönyv adattartalmát képező adatokat a papír alapú anyakönyvben szereplő bejegyzés teljesítésének időpontjában hatályos anyakönyvi jogszabályoknak megfelelően kell az elektronikus anyakönyvben rögzíteni.

(2) A papír alapú anyakönyvből az elektronikus anyakönyvbe történő rögzítéskor a papír alapú anyakönyvi bejegyzést az anyakönyv utólagos bejegyzések rovatában „Az elektronikus anyakönyvben rögzítve.” szöveggel le kell zárni. A bejegyzés lezárását a bejegyzés dátumával és a bejegyző nevével és aláírásával kell ellátni. A bejegyzés lezárását a betűrendes névmutatóban is fel kell tüntetni.

(3) A papír alapú anyakönyvben szereplő alapbejegyzést az ahhoz tartozó utólagos bejegyzésekkel együtt kell rögzíteni. Ha az alapbejegyzést újbóli anyakönyvezés eredményeként rögzítették, elsőként az eredeti és azt követően az újból anyakönyvezett bejegyzés adattartalmát is rögzíteni kell.

76. § (1) Ha a papír alapú anyakönyvben szereplő bejegyzést törölni kell, és az anyakönyvi bejegyzés törlése következtében új anyakönyvi bejegyzés teljesítése nem szükséges, vagy azt más szervnek kell teljesítenie, az anyakönyvvezető a bejegyzést az anyakönyv utólagos bejegyzések rovatában „A bejegyzést törlöm. A bejegyzést az elektronikus anyakönyvben nem rögzítettem.” szöveggel lezárja. Az anyakönyvvezető a bejegyzés lezárását a bejegyzés dátumával, az anyakönyvvezető nevével és aláírásával látja el.

(2) Ha az alapiratok alapján megállapítható, hogy a papír alapú anyakönyvben hibás adat szerepel, az anyakönyvvezető az alapiratoknak megfelelő helyes adatot rögzíti az elektronikus anyakönyvben.

(3) Ha a papír alapú anyakönyv ismeretlen holttesttel összefüggő adatokat tartalmaz, az elhalt személyazonosságának ismertté válásakor az anyakönyvvezető az ismeretlen holttestre vonatkozó bejegyzést az (1) bekezdés szerint lezárja. Az elektronikus anyakönyvbe az anyakönyvvezető csak az elhalt személyazonosító adatait és a halálesettel kapcsolatos adatokat jegyzi be.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott esetben az anyakönyvvezető a törlés, illetve a javítás okáról feljegyzést készít, és azt az alapiratok között helyezi el, valamint a bejegyzés lezárását feltünteti a betűrendes névmutatóban.

77. § (1) Ha az elektronikus anyakönyvbe bejegyzendő külföldi helység az anyakönyvi esemény időpontjában Magyarország területéhez tartozott, vagy volt hivatalos magyar megnevezése, a település nevét az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzés teljesítésének időpontjában hatályos szabályok szerint kell bejegyezni.

(2) A törvény alapján nem viselhető vagy be nem jegyezhető adatok nem jegyezhetőek be az elektronikus anyakönyvbe.

(3) A papír alapú anyakönyvben szereplő kétes vagy vitás állampolgárságot ismeretlen állampolgárságként kell az elektronikus anyakönyvbe bejegyezni.

(4) Ha az anyakönyvi bejegyzésből a külföldi állampolgárság nem állapítható meg, a papír alapú anyakönyvbe külföldi illetőségűként bejegyzett személyt ismeretlen állampolgárságú személyként kell az elektronikus anyakönyvbe bejegyezni.

(5) Ha a papír alapú anyakönyvbe történő bejegyzéskor a személy állampolgársága ismeretlen volt, de a bejegyzés utólagos bejegyzésként tartalmazza a bejegyzéskor fennálló, később ismertté vált állampolgárságát, az elektronikus anyakönyvbe csak az ismertté vált, igazolt külföldi állampolgárságot kell bejegyezni.

(6) Az elektronikus anyakönyvben a papír alapú anyakönyvben rövidítésként feltüntetett adatokat azok teljes szövegével kell az elektronikus anyakönyvbe bejegyezni.

78. § (1) A papír alapú születési anyakönyvbe bejegyzett, 1947. június 1-je előtt tett apai elismerő nyilatkozat alapján az apa adatait akkor kell az elektronikus anyakönyvbe bejegyezni, ha az apai elismerő nyilatkozatot az apa 1947. június 1-jét követően nyilatkozattal megerősítette.

(2) Ha a gyermek anyja 1947. június 1-je előtt kötött utólagos házasságot, a férjet a házasságkötés alapján akkor lehet a gyermek apjaként a papír alapú bejegyzés elektronikus rendszerbe történő bejegyzésekor bejegyezni, ha

a) a férj a gyermeket magáénak elismerte, és az elismerést az anyakönyvbe bejegyezték,

b) a férj a gyermeket anyakönyvvezető, gyámhivatal, bíróság, közjegyző vagy magyar külképviseleti hatóság előtt tett és jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozattal a magáénak elismerte, de a nyilatkozatot az anyakönyvbe nem jegyezték fel, vagy

c) jogerős bírósági határozat megállapította, hogy az utólagos házasságkötés folytán a férjet kell a gyermek apjának tekinteni.

79. § (1) Ha az 1953. január 1-jét megelőzően keletkezett házassági anyakönyvi bejegyzés a feleség házassági nevét nem tartalmazza, az elektronikus anyakönyvbe a Ptk. 4:27. § (1) bekezdés b) pontjának első fordulata szerinti házassági nevet kell bejegyezni.

(2) Ha az 1953. január 1-jét megelőzően keletkezett születési anyakönyvi bejegyzés a gyermek születési családi nevét nem tartalmazza, a gyermek születési családi neveként a gyermeket megillető születési családi nevet kell bejegyezni.

(3) Örökbefogadást tartalmazó anyakönyvi bejegyzés esetén az 1953. január 1-jét megelőzően létrejött örökbefogadás és a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény alapján létrejött örökbefogadások tény szerinti anyakönyvezése esetén az At. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bf) és bg) alpontjában foglalt adatokhoz a vér szerinti szülők adatait kell bejegyezni.

25. Záró rendelkezések

80. § Ez a rendelet 2014. július 1-jén lép hatályba.

81. § (1) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 31. §-a szerinti esetben az apai elismerő nyilatkozatot a házasságot megkötő anyakönyvvezető a házasság megkötését követően rögzíti az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában.

(2)21 A 2014. július 1-jén folyamatban levő névváltoztatási ügyekben az anyakönyvi eseményt nyilvántartó anyakönyvvezető a központi anyakönyvi szerv által az EAK rendszeren keresztül megküldött névváltoztatási értesítés alapján nyolc napon belül rögzíti az elektronikus anyakönyvbe a névváltoztatással érintett anyakönyvi eseményt.

(3) A házasságkötési szándék bejelentéséről és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándék bejelentéséről 2014. július 1-jét megelőzően készült jegyzőkönyvet, ha a házasságkötésre vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére ezt követően kerül sor, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése időpontjáig kell az EAK rendszer erre a célra szolgáló felületén rögzíteni.

82. § (1) A papír alapú anyakönyveket 2014. július 15-ig le kell zárni.

(2) A névmutatót és az apa adatai nélkül anyakönyvezett gyermekek nyilvántartását 2014. december 31-ig le kell zárni.

(3) A bejegyzést nem tartalmazó papír alapú anyakönyveket és a 2014. június 30-áig használt megszemélyesítetlen anyakönyvi kivonat nyomtatványokat 2014. december 31-ig le kell selejtezni.

83. §22

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!