nyomtatás  nagyítás kicsinyítés  ablak bezárása 
Betöltés...
23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet
a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről
2014-07-01
2014-07-01
1

23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet

a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 175. § (4) és (28) bekezdésében, továbbá az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 260. § (1) bekezdés c), d) és i) pontjában, valamint 260. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1. pontjában foglalt feladatkörömben eljárva – az 5. és 9. alcím, a 22. §, a 24. §, a 25. §, a 26. §, valamint az 1. melléklet tekintetében a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. § 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzeti fejlesztési miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

1. Adóigazgatási azonosításra való alkalmasság

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed

a) a nyomtatvány felhasználásával kibocsátott nyugtára és számlára,

b) a számlázó programmal előállított számlára, és

c) a számítógéppel előállított nyugtára.

(2) E rendelet hatálya annyiban terjed ki a pénztárgéppel és taxaméterrel kibocsátott számlára és nyugtára, amennyiben e rendelet erről kifejezetten rendelkezik.

(3) A nyomtatvány felhasználásával kibocsátott nyugta és számla, a számlázó programmal előállított számla, továbbá a számítógéppel előállított nyugta akkor minősül adóigazgatási azonosításra alkalmasnak, ha megfelel az e rendeletben foglalt előírásoknak.

(4) Pénztárgéppel kiállított nyugta adóigazgatási azonosításra való alkalmasságának feltétele, hogy a pénztárgép megfeleljen a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló rendeletben (a továbbiakban: Pénztárgép rendelet) meghatározott feltételeknek.

(5) A taxaméterrel kiállított nyugta adóigazgatásra való alkalmasságának feltétele, hogy a taxaméter megfeleljen a taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről szóló rendeletben meghatározott feltételeknek.

(6) Pénztárgéppel kibocsátott számla adóigazgatási azonosításra való alkalmasságának feltétele, hogy

a) a pénztárgép megfeleljen a Pénztárgép rendeletben meghatározott feltételeknek, valamint

b) a pénztárgép számlázófunkciója megfeleljen a 8. § (1) bekezdés a) pontjában és a 8. § (2)–(5) bekezdésében foglaltaknak.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

1. elektronikus formában megőrzött számla és nyugta: az elektronikus adatállományként tárolt, számlázó programmal kiállított számla és számítógéppel előállított nyugta, az elektronikus számla és nyugta, valamint a papír alapon kibocsátott számla és nyugta 17. § (2) bekezdés a) pontja szerinti elektronikus másolata;

2. számlázó program: számla kibocsátására alkalmas számítástechnikai program, programfunkció, programmodul, ideértve az online számlázó rendszereket is;

3. számlázó program azonosítója: valamely számlázó program készítője vagy fejlesztője által meghatározott megnevezés, elnevezés, valamint a számlázó program különböző előállított változatainak megkülönböztetésére szolgáló betű és szám karaktersorozat, mozaikszó;

4. számítógéppel előállított nyugta: elektronikus vagy papír alapon kibocsátott, számítógéppel előállított nyugta.

3. Nyomtatvánnyal szembeni követelmények

3. § A nyomtatvány felhasználásával kibocsátott számlával, nyugtával szemben követelmény, hogy

a) a nyomtatványt nyomdai úton, a 4. §-ban meghatározott követelmények szerint állítsák elő,

b) a nyomtatvány beszerzője rendelkezzen a 6. § (3) bekezdés szerinti tartalommal kibocsátott számlával, továbbá

c) a nyomtatványt a 7. § szerint szigorú számadású nyomtatványként kezeljék.

4. § (1) A nyomtatványt az adóhatóság által a nyomtatvány előállítója részére előre kijelölt sorszámtartományban folyamatosan, az adott sorszámtartományba illeszkedő sorszám kihagyás és ismétlés nélküli felhasználásával kell előállítani.

(2) A sorszámtartományt az adóhatóság a nyomtatvány előállítójának írásos kérelmére jelöli ki.

(3) Az adóhatóság a kijelölt sorszámtartományt – a nyomtatvány fajtájának és előállítójának megjelölésével – a kijelöléstől számított 15 napon belül közzéteszi a honlapján.

5. § (1) A nyomtatvány előállítója, forgalmazója – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – kizárólag a 4. § (1) bekezdésében meghatározott követelménynek megfelelő nyomtatványt értékesíthet.

(2) Ha a nyugta egyúttal az abban megjelölt szolgáltatás igénybevételére is jogosítja annak bemutatóját, a nyomtatvány előállítója, forgalmazója e tekintetben mentesül a 4. § (1) bekezdésében meghatározott követelmény teljesítése alól azzal, hogy a kihagyás és ismétlés nélküli sorszámozást biztosítania kell.

6. § (1) A nyomtatvány előállítója, forgalmazója köteles az általa értékesített nyomtatványt – a nyomtatvány értékesítéséről kibocsátott számla másodpéldánya alapján – sorszám szerint nyilvántartani.

(2) A nyomtatványt előállítóként, forgalmazóként értékesítő, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 5. §-a szerinti adóalany (a továbbiakban: adóalany) a nyomtatványt kizárólag adóalanynak értékesítheti, aki vagy amely köteles adóalanyiságát az értékesítéskor előzetesen igazolni.

(3) A nyomtatványt előállítóként, forgalmazóként értékesítő adóalany köteles a nyomtatvány értékesítéséről kibocsátott számlán feltüntetni

a) az értékesített nyomtatvány megnevezése mellett annak sorszámtartományát is, az első sorszám és az utolsó sorszám megjelölésével,

b) a nyomtatvány beszerzőjének adószámát.

7. § A nyomtatványt számla, nyugta kiállításához felhasználó adóalany a nyomtatványt a számvitelről szóló törvény szerint szigorú számadás alá vonja. Ennek keretében olyan nyilvántartást vezet, amely nyomtatványfajtánként külön-külön tartalmazza:

a) a nyomtatvány sorszámtartományát, az első sorszám és az utolsó sorszám megjelölésével,

b) a nyomtatvány beszerzését igazoló számla sorszámát,

c) a nyomtatvány beszerzésének keltét,

d) a nyomtatvány felhasználásának időtartamát, az első felhasználás keltétől az utolsó felhasználás keltéig,

e) a nyomtatvány kiselejtezésének keltét.

4. Számlázó programmal szembeni követelmények

8. § (1) A számlázó programmal szemben követelmény, hogy

a) a számlázó program – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – kihagyás és ismétlés nélküli, folyamatos sorszámozást biztosítson, és

b) a számlázó programot a 11. § szerint bejelentsék.

(2) A számlázó programnak az adóalany nem magyarországi adószámán történő számla kibocsátásához a belfölditől elkülönített sorszámtartományt kell biztosítania.

(3) A sorszámozás folyamatossága nem sérül, ha

a) a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok belső, egymás közötti kapcsolataiban a számlának nem minősülő egyéb számviteli bizonylat kibocsátása, és

b) a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok külső, harmadik személlyel szembeni kapcsolataiban a számla kibocsátása

azonos sorszámtartományon belül történik.

(4) A sorszámozás folyamatossága nem sérül akkor sem, ha a számla, az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, valamint egyéb, az Áfa tv. tárgyi hatálya alá nem tartozó ügyletről kibocsátott számviteli bizonylat kibocsátása azonos sorszámtartományon belül történik.

(5) Abban az esetben, ha a program egyaránt alkalmas számla és nyugta előállítására, számla és nyugta kibocsátása elkülönített sorszámtartományon is történhet.

9. § (1) A számlázó programot fejlesztőként, forgalmazóként értékesítő adóalany köteles az általa értékesített számlázó programot annak neve, azonosítója, a vevő neve és az értékesítés időpontja szerint nyilvántartani.

(2) A számlázó program fejlesztője, forgalmazója a számlázó programot kizárólag adóalanynak értékesítheti, aki vagy amely köteles az értékesítést megelőzően adóalanyiságát igazolni. A számlázó program fejlesztője, forgalmazója köteles a számlázó program értékesítéséről kibocsátott számlán feltüntetni a számlázó programot beszerző adóalany adószámát.

10. § (1) A számlázó program értékesítésekor, rendelkezésre bocsátásakor az értékesítő, rendelkezésre bocsátó köteles a vevő, felhasználó részére átadni vagy egyéb módon rendelkezésére bocsátani a számlázó program fejlesztője által készített, magyar nyelvű felhasználói dokumentációt, valamint tájékoztatnia kell a vevőt, felhasználót a számlázó program nevéről és azonosítójáról.

(2) Az (1) bekezdés szerinti dokumentációnak tartalmaznia kell a számlázó program működésére, használatára vonatkozó részletes leírást és a számlázó program valamennyi funkciójának ismertetését. A számlázó program kizárólag a dokumentációban szereplő funkciókat hajthatja végre.

(3) A számlázó program funkcióinak módosítása esetén az értékesítő, rendelkezésre bocsátó köteles gondoskodni arról, hogy a vevő, felhasználó rendelkezésére álljon az (1) bekezdés szerinti dokumentáció funkciómódosítást leíró kiegészítése, módosítása.

(4) A számlázó programot használó adóalany az (1) bekezdés szerinti dokumentációt, valamint annak (3) bekezdése szerinti valamennyi kiegészítését, módosítását az ezen számlázó programmal kibocsátott számlában áthárított adó megállapításához való jog elévüléséig köteles megőrizni. Az adóalany ezen megőrzési kötelezettségének elektronikusan is eleget tehet.

(5) A (2) és a (4) bekezdésben a dokumentáció tekintetében meghatározott kötelezettségek vonatkoznak a saját fejlesztésű programot használó adóalanyra is.

11. §1

12. § Az adóhatóság jogosult a számla kiállításának folyamatát úgy is ellenőrizni, hogy felügyelete alatt a számla kiállítója – próbajelleggel – bocsát ki számlát.

13. §2

5. Az elektronikus adatcsererendszer használata

14. § Ha a felek az elektronikus számlát elektronikus adatcsererendszerben (a továbbiakban: EDI) elektronikus adatként kívánják létrehozni és továbbítani, az EDI alkalmazására és használatára az Áfa tv. 175. § (3) bekezdés a) pontjában előírt előzetes és írásos megállapodási kötelezettségüknek az 1. mellékletben meghatározott szerződés megkötésével is eleget tehetnek.

6. Számlakibocsátásra kötelezett meghatalmazottjára vonatkozó különös szabályok

15. § (1) A számlakibocsátásra kötelezett meghatalmazottjaként eljáró személy, illetve szervezet által kibocsátott számlának – az e rendeletben meghatározott egyéb feltételek teljesülése mellett – az alábbiakat kell teljesítenie:

a) papír alapon kibocsátott számla esetében a meghatalmazott a számla másolatát haladéktalanul eljuttatja a számlakibocsátásra kötelezettnek, elektronikus számla esetében pedig elektronikus formában bocsátja haladéktalanul a számlakibocsátásra kötelezett rendelkezésére;

b) a számlázó programmal előállított számla esetében a számlakibocsátásra kötelezett és meghatalmazottja előzetesen és írásban megállapodnak a számla előállítása során alkalmazott sorszámtartományról, amelyet a számlakibocsátásra kötelezett is köteles nyilvántartásában rögzíteni.

(2) Az a személy, szervezet, aki vagy amely egyidejűleg több számlakibocsátásra kötelezett meghatalmazottjaként jár el, az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségeknek megbízónként elkülönített nyilvántartás vezetésével tesz eleget.

7. A számítógéppel előállított nyugta

16. § (1) A számítógéppel előállított nyugtával szemben követelmény, hogy a program a sorszámozást kihagyás és ismétlés nélkül biztosítsa.

(2) Az (1) bekezdés szerinti program értékesítésekor az értékesítő köteles a vevő részére átadni vagy egyéb módon rendelkezésére bocsátani ezen program fejlesztője által készített, magyar nyelvű felhasználói dokumentációt.

(3) A (2) bekezdés szerinti dokumentációnak tartalmaznia kell a program működésére, használatára vonatkozó részletes leírást és a program valamennyi funkciójának ismertetését. A program kizárólag a dokumentációban szereplő funkciókat hajthatja végre.

(4) A programot használó adóalany a (2) bekezdés szerinti dokumentációt az ezen programmal kibocsátott nyugta kibocsátását magában foglaló évtől számított ötödik év végéig köteles megőrizni. Az adóalany ezen megőrzési kötelezettségének elektronikusan is eleget tehet.

(5) A (3) és (4) bekezdésben a dokumentáció tekintetében meghatározott kötelezettségek vonatkoznak a saját fejlesztésű programot használó adóalanyra is.

8. Másolatkészítés és megőrzés

17. § (1) A számlázó programmal előállított és papírra nyomtatott számla, valamint a számítógéppel előállított és papírra nyomtatott nyugta kibocsátónál maradó példánya – papírra nyomtatás helyett – elektronikus adatállományként is megőrizhető, feltéve, hogy a megőrzés a digitális archiválás szabályairól szóló 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet rendelkezései szerint, annak 3. § a) vagy b) pontjában meghatározott mód valamelyikeként történik.

(2) A papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló 13/2005. (X. 27.) IHM rendelet előírásai szerint kell eljárni

a) nyomtatvány felhasználásával kibocsátott számláról és nyugtáról, továbbá papírra nyomtatott számláról és nyugtáról (ideértve a pénztárgéppel és taxaméterrel kiállított számlát és nyugtát is) történő elektronikus másolatkészítés során, valamint

b) a papír alapon létrehozott, de elektronikus számlaként kibocsátott számláknak az elektronikus formátumba történő átkonvertálásánál.

9. Számla és nyugta ellenőrzése

18. § (1) Az elektronikus formában megőrzött számla és nyugta ellenőrzése során az adóalany köteles az adóhatóság részére

a) a helyszínen biztosítani a számla és a nyugta olvashatóságához szükséges technikai eszközöket,

b) rendelkezésre bocsátani az a) pontban említett eszközök használatára vonatkozó dokumentációt, továbbá

c) megadni az a) pontban említett eszközök használatához szükséges felvilágosítást.

(2)3

19. §4

10. Záró rendelkezések

20. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2014. július 1-jén lép hatályba.

(2) A 11. §, a 13. § és a 21. § 2014. október 1-jén lép hatályba.

(3) A 18. § (2) bekezdése, a 19. §, a 22. §, 26. § valamint a 2. és a 3. melléklet 2015. július 1-jén lép hatályba.

21. §5

22. §6

23. § A 14. § és az 1. melléklet az elektronikus adatcsere jogi vonatkozásairól szóló 1994. október 19-i 1994/820/EK bizottsági ajánlásnak való megfelelést szolgálja.

24. § Az elektronikus számlával kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 46/2007. (XII. 29.) PM rendelet 2. melléklet 2. pontjában az „Áfa tv.” szövegrész helyébe az „általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.)” szöveg lép.

25. § Hatályát veszti

a) a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet;

b) az elektronikus számlával kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 46/2007. (XII. 29.) PM rendelet 1. §-a és 1. melléklete.

26. §7

1. melléklet a 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelethez

Az EDI alkalmazására és használatára vonatkozó mintaszerződés a következő:

Ez az EDI Szerződés az alábbi felek között jött létre:

.................................................................................................................................…………………………………, valamint

.................................................................................................................................................………………………………….

(a továbbiakban: a felek).

1. cikk Tárgy és hatály

1.1.    Az „Európai Modell EDI Szerződés”, (a továbbiakban: Szerződés), meghatározza a kereskedelmi ügyleteket elektronikus adatcserével (EDI) lebonyolító felekre vonatkozó rendelkezéseket.

1.2.    A Szerződés az alábbiakban közölt jogi rendelkezéseket tartalmazza, és kiegészül egy Műszaki Melléklettel.

1.3.    Hacsak a felek között ettől eltérő megállapodás nem jön létre, a Szerződés rendelkezései nem határozzák meg az EDI felhasználása által érintett ügyletekből keletkező, szerződésekben rögzített kötelezettségeket.

2. cikk Definíciók

2.1.    Ebben a Szerződésben az alább felsorolt fogalmak jelentése a következő:

2.2.    EDI:

Az elektronikus adatcsere kereskedelmi és ügyviteli adatok továbbítása egy számítógéptől egy másik számítógéphez, egy EDI üzenet szerkezetét meghatározó egyeztetett formátumban.

2.3.    EDI üzenet:

Egy EDI üzenet egyeztetett szabvánnyal összhangban szerkesztett szegmensrendszer, amely számítógéppel olvasható formátumban készül, valamint automatikusan és egyértelműen feldolgozható.

2.4.    UN/Edifact:

A UN/ECE definíció értelmében az ENSZ közigazgatásban, kereskedelemben és közlekedésben megvalósuló elektronikus adatcserére vonatkozó szabályai, amelyek magukban foglalják az áruk és szolgáltatások kereskedelmére vonatkozó strukturált adatok független számítógépes információs rendszerek közötti elektronikus cseréjére vonatkozó, nemzetközi forgalomban egyeztetett szabványokat, könyvtárakat, valamint irányelveket.

2.5.     Átvétel visszaigazolása:

Egy EDI üzenet átvételének visszaigazolása egy olyan eljárás, amellyel egy EDI üzenet átvétele alkalmával ellenőrzik a szintaxist és a jelentést, és a címzett megfelelő visszaigazolást küld a feladónak.

3. cikk A Szerződés érvényessége és létrejötte

3.1.     A felek, amelyek alávetik magukat a Szerződés rendelkezéseinek, kifejezetten lemondanak azon jogukról, hogy az EDI eszközeivel és a Szerződés feltételeivel összhangban létrejött szerződés érvényességének megkérdőjelezésére pusztán arra való hivatkozással, hogy a szerződés EDI felhasználásával teljesült.

3.2.     Mindegyik fél eljár annak érdekében, hogy egy feladott vagy kapott EDI üzenet tartalma összhangban legyen saját országának hatályos törvényi rendelkezéseivel; ez utóbbiak alkalmazása nem korlátozhatja egy EDI üzenet tartalmát. Mindegyik fél megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy késedelem nélkül tájékoztassa a másik felet az összhang esetleges hiányáról.

3.3.     Egy EDI felhasználásával létrejött szerződés akkor és ott jön létre, ahol és amikor egy ajánlat elfogadását jelentő EDI üzenet eléri az ajánlattevő számítógépes rendszerét.

4. cikk EDI üzenetek bizonyítékának elfogadhatósága

A hatályos nemzeti jogszabályok által engedélyezett mértékben a felek ezennel kötelezettséget vállalnak arra, hogy ezen Szerződés a rendelkezéseivel és feltételeivel összhangban megőrzött és nyilvántartott EDI üzenetek elfogadhatóak lesznek a bíróságok előtt és az üzenetekben foglalt tények bizonyítékának minősülnek, hacsak ezzel ellentétes bizonyítékok nem állnak rendelkezésre.

5. cikk EDI üzenetek feldolgozása és az üzenetek átvételének visszaigazolása

5.1.     Az EDI üzeneteket nyomban átvételüket követően, de mindenképpen a Műszaki Mellékletben meghatározott időkereteken belül kell feldolgozni.

5.2.     Az átvétel visszaigazolása nem szükséges, hacsak azt kifejezetten nem kérik.

Az üzenet átvételének visszaigazolása a Műszaki Melléklet kifejezetten erre vonatkozó rendelkezésével vagy az EDI üzenet feladójának kifejezett kérésével igényelhető.

5.3.     Ott, ahol egy EDI üzenet visszaigazolását igénylik, a visszaigazolandó EDI üzenet címzettjének gondoskodnia kell arról, hogy a visszaigazolandó EDI üzenet átvételét követően egy munkanapon belül visszaigazolják az üzenet átvételét, hacsak a Műszaki Melléklet más határidőről nem rendelkezik.

Egy EDI üzenet átvételének bejelentett helyén munkanapnak minősül minden nap, kivéve a szombatot, a vasárnapot és a bejelentett hivatalos állami ünnepeket.

Egy EDI üzenet visszaigazolását igénylő címzett nem tehet semmilyen intézkedést az EDI üzenet tartalma alapján mindaddig, amíg a visszaigazolást meg nem küldi.

5.4.     Amennyiben a feladó a meghatározott időn belül nem kapja meg az általa igényelt visszaigazolást, a címzett megfelelő értesítését követően a határidő lejárta után semmisnek tekintheti az üzenetet, vagy kezdeményezheti a Műszaki Mellékletben meghatározott alternatív eljárást az üzenet tényleges visszaigazolására.

Amennyiben az alternatív eljárás az időkeret lejártáig nem jár eredménnyel, az EDI üzenetet az időkeret lejártával – a címzettnek megküldött értesítéssel – semmisnek kell tekinteni.

6. cikk EDI üzenetek biztonsága

6.1.     A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy megfelelő biztonsági eljárások megvalósításával és fenntartásával gondoskodnak az EDI üzenetek biztonságáról, az illetéktelen hozzáférés, módosítás, késedelem, megsemmisítés vagy elvesztés kockázatainak elhárításáról.

6.2.     A biztonsági eljárások és intézkedések tartalmazzák az eredet és a sértetlenség ellenőrzését, az eredet és az átvétel igazolását (letagadhatatlanságát) és az EDI üzenetek bizalmas kezelését.

Minden EDI üzenet esetében kötelező az eredet és a sértetlenség ellenőrzésére vonatkozó biztonsági eljárások és intézkedések alkalmazása; ezeknek az intézkedéseknek a rendeltetése EDI üzenet feladójának azonosítása és az EDI üzenet hiánytalan és érintetlen voltának ellenőrzése. A Műszaki Melléklet szükség esetén pótlólagos biztonsági eljárásokat és intézkedéseket is tartalmazhat.

6.3.     Amennyiben a biztonsági eljárások és intézkedések alkalmazása az üzenet elutasítását vagy egy EDI üzenetben egy hiba kiszűrését eredményezi, a címzett meghatározott időn belül köteles tájékoztatni erről a feladót.

Egy elutasított EDI üzenet címzettje, vagy hibát tartalmazó EDI üzenet címzettje nem tesz EDI üzenet nyomán semmilyen intézkedést mindaddig, amíg a feladó erre vonatkozó intézkedéseit meg nem kapja. Amennyiben a feladó ismételten megküld egy elutasított vagy hibás EDI üzenetet, az EDI üzenetnek egyértelműen jelezni kell, hogy ez egy korrigált EDI üzenet.

7. cikk Bizalmas adatkezelés és személyi adatok védelme

7.1.     A feleknek gondoskodniuk kell arról, hogy a feladó által bizalmas információként feltüntetett, illetve a felek közötti megállapodás értelmében ilyennek minősülő információkat tartalmazó EDI üzeneteket bizalmas információként kezeljék, és ne tegyék hozzáférhetővé arra illetéktelen személyek részére, illetve ne továbbítsák ilyen személyeknek, illetve ne használják fel olyan célokra, amelyek ellentétesek a felek szándékaival.

Az ilyen bizalmas információ engedélyezett továbbküldése esetén hasonló mértékű bizalmas adatkezelést kell alkalmazni.

7.2.     EDI üzenetek nem minősülnek bizalmas információkat tartalmazó üzeneteknek, amennyiben az ilyen információ egyébként hozzáférhető és szabadon felhasználható.

7.3.     A felek megállapodhatnak abban, hogy bizonyos üzeneteknél – országaik törvényeiben engedélyezett mértékben – a védelem meghatározott módozatait (például a kódolás) módszerét alkalmazzák.

7.4.     Amennyiben személyes adatokat tartalmazó EDI üzeneteket továbbítanak vagy fogadnak olyan országokban, ahol nincs hatályos adatvédelmi törvény, a Közösség vonatkozó jogszabályának elfogadásáig mindegyik fél kötelezettséget vállal, hogy – minimum előírásként – tiszteletben tartja a személyes adatok automatikus feldolgozására vonatkozó rendelkezéseket.

8. cikk EDI üzenetek iktatása és tárolása

8.1.     Egy kereskedelmi ügylet során a felek által az egymásnak megküldött EDI üzenetek esetében mindegyik fél – saját országa törvényeiben meghatározott időkeretekkel és követelményekkel összhangban, de mindenképpen az ügylet befejezését követően további legalább három éven keresztül – köteles módosítások nélkül és biztonságosan megőrizni a felek által egymásnak megküldött összes EDI üzenet hiánytalan és időrendi sorrendben rendezett rekordját.

8.2.     Hacsak az illető ország hatályos jogszabályai ettől eltérő módon nem rendelkeznek, az EDI üzeneteket a feladónak a feladott formátumban, a címzettnek az átvett formátumban kell megőriznie.

8.3.     A felek kötelesek gondoskodni arról, hogy az EDI üzenetek elektronikus vagy számítógépes nyilvántartásai azonnal hozzáférhetőek, szükség esetén olvasható formában reprodukálhatóak és kinyomtathatóak legyenek. Be kell szerezni az ehhez szükséges műszaki berendezéseket.

9. cikk EDI üzemi követelmények

9.1.     A felek kötelezettséget vállalnak az EDI ebben a Szerződésben megfogalmazott feltételeknek megfelelő működtetéséhez szükséges üzemi környezet fenntartására, ami többek között az alábbiak fenntartását jelenti:

9.2.     Üzemi berendezések

A feleknek gondoskodniuk kell az EDI üzenetek továbbításához, fogadásához, fordításához, iktatásához és tárolásához szükséges berendezésekről, számítógépes programokról és szolgáltatásokról.

9.3.     A kommunikáció eszközei

A feleknek meg kell határozniuk a kommunikáció eszközeit, beleértve a távközlési protokollokat, valamint szükség esetén a külső szolgáltatók kiválasztását.

9.4.     EDI üzenetek szabványai

Az összes EDI üzenetet az Egyesült Nemzetek Szervezete európai gazdasági bizottsága által engedélyezett UN/Edifact szabványokkal, ajánlásokkal és eljárásokkal (UN/ECE-NP 4) és az európai szabványokkal összhangban kell megküldeni.

9.5.     Kódok

Az EDI üzenetekben említett, adatok kódolására alkalmazott kódok a UN/Edifact kódjegyzékek, a nemzetközi kódjegyzéke, többek között az ISO nemzetközi szabványok és ENSZ/ECE szabványok, vagy egyéb hivatalosan közzétett kódjegyzékek.

Ott, ahol ilyen kódjegyzékek nem állnak rendelkezésre, előnyben kell részesíteni a közzétett, karbantartott, illetve az egyéb kódrendszerekkel összhangban levő kódjegyzékeket.

10. cikk Műszaki specifikációk és követelmények

A Műszaki Mellékletnek tartalmaznia kell az EDI ennek a Szerződésnek a feltételeivel összhangban történő működtetéséhez szükséges műszaki, szervezeti és eljárási specifikációkat és követelményeket, amelyek többek között az alábbiakat tartalmazzák:

- EDI üzemi követelmények, lásd a 9. cikket, beleértve az üzemi berendezéseket, a kommunikáció eszközeit, EDI üzenet szabványokat és kódokat,

- az EDI üzenetek feldolgozását és visszaigazolását,

- az EDI üzenetek biztonságát,

- az EDI üzenetek iktatását és tárolását,

- időkorlátokat,

- a műszaki specifikációk és követelmények megfelelő voltának megállapítására és nyomon követésére alkalmas vizsgálatokat és teszteket.

11. cikk Felelősség

11.1.     Egyik fél sem tartozik felelősséggel a Szerződésben vállalt kötelezettségek nem teljesítése által előidézett különleges, közvetett vagy következményes károkért.

11.2.     Egyik fél sem tartozik felelősséggel a másik fél által elszenvedett, illető fél késedelmes teljesítése vagy nem a Szerződés rendelkezéseinek megfelelő teljesítése által okozott károkért, amennyiben az ilyen károk keletkezésének oka a nem teljesítő fél által nem befolyásolható, illetve a Szerződés létrejöttének időpontjában előre nem jelezhető körülmény, vagy olyan körülmény, amelynek következményeit nem lehetett sem megelőzni, sem áthidalni.

11.3.     Amennyiben egy fél közvetítőt bíz meg az EDI üzenet továbbításával, naplózásával vagy feldolgozásával, ez a fél tartozik felelősséggel az említett szolgáltatások ellátása során az ilyen közvetítő cselekményei, nem teljesítései vagy mulasztásai által közvetlenül okozott károkért.

11.4.     Amennyiben egy fél arra kötelezi a másik felet, hogy közvetítőt bízzon meg az EDI üzenet továbbításával, naplózásával vagy feldolgozásával, az ezt megkövetelő fél tartozik felelősséggel a másik félnek az említett szolgáltatások ellátása során az ilyen közvetítő cselekményei, nem teljesítései vagy mulasztásai által közvetlenül okozott károkért.

12. cikk Jogviták rendezése

1. alternatíva

Választott bírósági záradék

Az ebből a Szerződésből vagy a Szerződéssel kapcsolatban keletkező minden jogvitában, beleértve a Szerződés fennállását, érvényességét vagy megszüntetését, a felek által egyeztetett személyből (vagy három személyből) álló választott bíróság jogosult eljárni; ennek a testületnek a döntése végleges. A választott bíróság tagjait a ................. jogosult kinevezni, a ................... eljárási szabályai alapján.

2. alternatíva

Bírósági záradék

Az ezzel a szerződéssel kapcsolatban vagy abból eredően keletkező bármely jogvitában ............................. bíróságok jogosultak eljárni; ezek a bíróságok kizárólagos joghatósággal rendelkeznek.

13. cikk Irányadó jog

Az EDI üzenetek iktatására, tárolására, vagy a személyi adatok bizalmas kezelésére, illetve védelmére vonatkozó, a szerződő feleket kötelező nemzeti jogi rendelkezéseket tiszteletben tartva, erre a Szerződésre .................... joga irányadó.

14. cikk A Szerződés hatálya, módosítása, megszűnése és a részleges érvénytelenség

14.1.     Hatály

Ez a Szerződés akkor lép hatályba, amikor azt mindkét fél aláírja.

14.2.     Módosítások

Amennyiben szükséges, a Szerződésnek a felek által írásban egyeztetett kiegészítő vagy alternatív rendelkezései az aláírás időpontjától a Szerződés részének minősülnek.

14.3.     Megszűnés

Bármelyik fél a másik félnek ajánlott levélben vagy a felek által egyeztetett egyéb módon megküldött írásbeli értesítéssel, egyhavi felmondási idővel megszüntetheti a Szerződést. A Szerződés megszüntetése csak ezt a napot követően létrejött ügyleteket érinti.

A bármely oknál fogva bekövetkezett megszüntetéstől függetlenül, a felek 4., 6., 7. és 8. cikkében rögzített jogai és kötelességei a megszüntetést követően is hatályban maradnak.

14.4.     Részleges érvénytelenség

Amennyiben ennek a Szerződésnek bármely cikke vagy annak egy része érvénytelenné válik, az összes többi cikk érvényben és hatályban marad.

2. melléklet a 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelethez8

3. melléklet a 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelethez9

Címer Jogszabálykereső
Szolgáltatja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó
Logó