nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
11/2014. (VII. 4.) BM OKF utasítás
a hivatásos katasztrófavédelmi szervek Normaalkotási Szabályzatáról
2014-07-05
2015-11-12
1

11/2014. (VII. 4.) BM OKF utasítás

a hivatásos katasztrófavédelmi szervek Normaalkotási Szabályzatáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a hivatásos katasztrófavédelmi szervek működésével kapcsolatos belső szabályozó eszközök előkészítésének, kiadásának és módosításának, közzétételének, valamint a jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítésének rendjéről kiadom az alábbi utasítást.

1. § Jelen utasítás hatálya kiterjed a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságra (a továbbiakban: BM OKF), az irányítása alatt álló területi, területi jogállású szervekre és a helyi szervekre.

2. § A hivatásos katasztrófavédelmi szervek Normaalkotási Szabályzatát jelen utasítás melléklete tartalmazza, amelyet a teljes személyi állomány köteles megismerni és alkalmazni.

3. § Nem tartozik jelen utasítás tárgyi hatálya alá a külön jogszabályban szabályozott egyedi rendelkezés (állományparancs, egyedi utasítás, határozat).

4. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

Melléklet a 11/2014. (VII. 4.) BM OKF utasításhoz

A HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERVEK NORMAALKOTÁSI SZABÁLYZATA

I. Fejezet

Általános rendelkezések

Értelmező rendelkezések

1. Jelen Szabályzat alkalmazásában:

a) érvényes norma: a kiadására feljogosított személy által, a jelen utasítás betartásával, az itt szabályozott eljárási rendben kibocsátott és az előírásoknak megfelelően közzétett norma;

b) hatályos norma: érvényes norma, amelynek alkalmazásához (megvalósításához) szükséges feltétel bekövetkezett, illetve fennáll, valamint az időbeli alkalmazhatóságát meghatározó kezdő nap bekövetkezett, és hatályon kívül helyezése nem történt meg;

c) norma vagy belső szabályozó eszköz (a továbbiakban: belső norma): a BM OKF főigazgatója (a továbbiakban: főigazgató) által közjogi szervezetszabályozó eszközként kiadott normatív utasítás, valamint az általa és a hivatásos katasztrófavédelem (a továbbiakban: katasztrófavédelem) ezen utasításban normaalkotásra feljogosított más vezetője által kiadott intézkedés, továbbá a katasztrófavédelem ezen utasításban normaalkotásra feljogosított vezetője által kibocsátott parancs;

d) norma deregulációja: a norma vagy bizonyos rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése a tárgykörre vonatkozó új norma megalkotása nélkül;

e) norma felülvizsgálata és módosítása: a normarendszer hatályosulásának vizsgálata, meghatározott időközönként történő áttekintése szakmai, célszerűségi, gazdaságossági, alkalmazhatósági, időszerűségi és jogi szempontok alapján, a normák felülvizsgálatának eredményére való tekintettel szükségessé váló hatályon kívül helyezés vagy új szabályozás megalkotásának kezdeményezése;

f) norma ismertetése: az érintett személyi állomány tájékoztatása a norma tartalmáról;

g) normaalkotás előkészítése: a szabályozás céljának, tartalmának, szakmai indokainak, várható szakmai és gazdasági hatásainak, szükségességének meghatározása és annak nem normaszerű írásba foglalása;

h) normaalkotás kezdeményezése: a normaalkotás iránti igény megfogalmazására és a normaalkotás előkészítésére hatáskörrel rendelkező szervezeti egység/szervezeti elem, illetve területi vagy területi jogállású szerv (a továbbiakban együtt: területi szerv) saját kezdeményezése vagy külön felhívása a normaalkotás előkészítésére;

i) normatervezet ellenjegyzése: a normatervezet adott formában és tartalommal a kiadmányozásra jogosult vezetőhöz történő felterjesztésének jogi jóváhagyása;

j) normatervezet felterjesztése: a normatervezetnek és a kapcsolódó előterjesztésnek, valamint az elosztójának elküldése a kiadmányozásra jogosult vezetőhöz;

k) normatervezet jóváhagyása: külön normában előírt esetben a jóváhagyási jogkör gyakorlójának a norma kiadmányozását megelőző aktusa;

l) normatervezet koordinációja és véleményezése: a szövegszerű normatervezet szakmailag érintett szervek, szervezeti egységek és szervezeti elemek (a továbbiakban együtt: szervezeti egység) részére történő megküldése és a véleményező szervezeti egységek tervezettel kapcsolatos szakmai, jogi és gazdasági álláspontjának kidolgozása;

m) normatervezet kiadmányozása: a normatervezet norma kiadására jogosult személy által történő aláírása, ezzel a végleges norma közzétételének, ismertetésének és végrehajtásának engedélyezése;

n) norma közzététele: a normatív utasítás megjelentetése a Magyar Közlöny mellékleteként önállóan megjelenő Hivatalos Értesítőben, a kibocsátott normáknak a katasztrófavédelem belső elektronikus rendszerében (a továbbiakban: Szakmai Információtár) történő megjelentetése, illetve a minősített norma címzettek részére történő elküldése;

o) normatervezet összeállítása: a szabályozás szövegének normaszerű megszerkesztése;

p) normatervezet véglegesítése: a koordináció során beérkező vélemények alapján a normatervezet szövegének felülvizsgálata és véglegesítése;

q) szervezeti és működési szabályzat: a hivatásos katasztrófavédelmi szerv tevékenységének alapdokumentuma, amely rögzíti a szerv jogállását, feladatkörét, azon belül az adott szerv szervezeti egységeinek/szervezeti elemeinek feladatait, a feladatokhoz rendelt hatásköröket, az irányítási viszonyokat, a működési rendet, valamint a szerv szervezeti/szervezeti eleme felépítését;

r) ügyrend: olyan működési okmány, amely a katasztrófavédelem szervezeti egysége tevékenységét, belső működési rendjét, irányítási viszonyait szabályozza. A készítésükre kötelezettek, valamint a jóváhagyásra jogosultak körét a szervezeti és működési szabályzatok határozzák meg.

II. Fejezet

A normafajták, a normaalkotásra jogosultak

2. A hivatásos katasztrófavédelmi szervnél az egyes normafajták tekintetében meghatározott vezetők

a) normatív utasítást;

b) intézkedést;

c) parancsot

adhatnak ki.

3. A belső norma jogszabállyal ellentétes rendelkezést nem tartalmazhat. A szervezeti hierarchiában alacsonyabb szinten elhelyezkedő, vezető által kiadott norma nem határozhat meg a magasabb szinten lévő vezető által kiadott normában foglaltakkal ellentétes rendelkezést, kivéve ha azt a magasabb szintű norma megengedi.

Normatív utasítás

4. A normatív utasítás közjogi szervezetszabályozó eszköznek minősülő, a katasztrófavédelem központi szerve, valamint az általa irányított vagy felügyelt szervek számára kötelező tartalmú normatív rendelkezés, amely a katasztrófavédelem szervezetére, működésére és tevékenységére vonatkozó előírások, illetve a személyi állomány egészét vagy jelentős részét érintő feladat(ok) meghatározására szolgál. Normatív utasítás (a továbbiakban: utasítás) kiadására kizárólag a főigazgató jogosult. Az utasítást – kivéve a minősített adatot tartalmazó utasítást – a Magyar Közlöny önállóan megjelenő mellékletében, a Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni. Utasításban kell kiadni a BM OKF Szervezeti és Működési Szabályzatát.

Intézkedés

5. Az intézkedés a kibocsátója által irányított szervre vagy szervezeti egységre vonatkozó kötelező tartalmú rendelkezés, amely a hivatásos katasztrófavédelmi szerv működési rendjének és a személyi állomány mindennapi tevékenységének általános rendezést igénylő kérdéseire adható ki, ha azt jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz nem szabályozza, vagy adott tárgykörben a kiadását kötelezően előírja. A területi szerv egy adott tárgykört érintően intézkedést csak akkor adhat ki, ha nincs az adott tárgykört szabályozó magasabb szintű norma, vagy ha az adott tárgykört szabályozó magasabb szintű norma az intézkedés kiadására kifejezetten felhatalmazza.

6. Intézkedésbe foglalva kell kiadni a működési okmányok közül a területi szerv szervezeti és működési szabályzatát, valamint a szerv, szervezeti egységek ügyrendjét. A katasztrófavédelmi kirendeltség ügyrendjét a katasztrófavédelmi kirendeltség-vezető készíti el és a területi szerv vezetője hagyja jóvá. A hivatásos tűzoltó-parancsnokságok ügyrendjét a katasztrófavédelmi kirendeltség ügyrendjével egységes szerkezetbe foglalva kell kiadni.

7. Az utasítás rendelkezésének végrehajtására intézkedés abban az esetben adható ki, ha a végrehajtás módjának meghatározása és ütemezése érdekében az utasítás az intézkedésre jogosultat erre kifejezetten kötelezi. Ebben az esetben az intézkedésnek az utasítás vonatkozó rendelkezését szó szerint tartalmaznia kell.

8. Intézkedés kiadására jogosultak:

a) főigazgató;

b) főigazgató-helyettes;

c) főigazgató gazdasági helyettese;

d) a területi szerv vezetője, helyettese és gazdasági vezető helyettese, valamint

e) a BM OKF-en az a)–c) pontokban megjelölt személyeken kívül a szervezeti és működési szabályzatban ügyrend készítésére kötelezett szervezeti egységek vezetői, kizárólag az ügyrend kiadása érdekében;

f) a kirendeltségvezetők.

Parancs

9. A parancs kötelező tartalmú eseti rendelkezés, amely meghatározott tevékenység vagy feladat végrehajtására vonatkozik. Nem minősül belső normának az egyedi személyzeti döntést tartalmazó állományparancs. Kiadására jogosultak a főigazgató, a főigazgató-helyettesek, a területi szervek vezetői, illetve a katasztrófavédelmi kirendeltség-vezető, valamint a tűzoltó parancsnok.

III. Fejezet

A belső normák megalkotása

A normaalkotás kezdeményezése

10. A belső norma előkészítésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy

a) szükséges-e a felmerült kérdés szabályozása, a korábbi szabályozás megváltoztatása, a tervezett megoldások alkalmasak-e a kitűzött cél elérésére;

b) a szabályozás milyen szintű és típusú belső norma kiadását igényli, kiadására ki jogosult;

c) a szövegezésre vonatkozó előírások betartása megtörténjen.

11. Belső norma előkészítésének kezdeményezésére akkor kerülhet sor, ha:

a) annak megalkotását a társadalmi-gazdasági viszonyok változása indokolttá teszi;

b) jogszabály vagy norma normaalkotásra vonatkozó kötelezettséget állapít meg;

c) ha a végrehajtást igénylő jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz azt indokolttá teszi;

d) a szakmai feladatok egységes végrehajtásának biztosítása ezt indokolttá teszi.

12. Belső norma alkotása különösen akkor indokolt, ha:

a) a működés, illetve az egységes feladatellátás általános magatartási szabályok belső normában történő meghatározását igényli;

b) a hatályos belső norma rendelkezései a jogszabályokkal nincsenek összhangban vagy hiányosak;

c) a feladatellátás szervezési intézkedésekkel nem oldható meg.

13. A szabályozási igény észlelése esetén a belső normaalkotást az érintett tárgykörben szakmai irányítást ellátó szervnél, illetve szervezeti egységnél kell kezdeményezni.

14. A belső norma kiadásának kezdeményezéséért, a tervezet előkészítéséért, illetve az előkészítéssel kapcsolatos technikai munkálatok lefolytatásáért a szabályozás tárgya szerint hatáskörrel rendelkező szervezeti egység vezetője vagy a szabályozásra kötelezett vezető felelős.

A belső normatervezet előkészítése

15. A szakmai szabályozási igényt tükröző tervezet összeállítása érdekében a belső normatervezet szövegszerű megfogalmazásának előkészítése a szabályozási tárgykör szerint érintett szakterület(ek) feladata. A szövegszerű belső normatervezet előkészítése szükség szerint más szerv vagy szervezeti egység bevonásával is történhet.

16. Ha a belső normatervezet minősített adatra vonatkozó kérdést érint, úgy szükséges a biztonsági vezető előzetes javaslatának kikérése is. Ha az elkészítendő belső norma minősített adatot tartalmaz, úgy annak előkészítésétől a kiadmányozásáig a minősített adatok védelméről szóló előírások figyelembevételével kell jelen szabályzatot alkalmazni.

17. Ha a belső normatervezet személyes adatokra, azok kezelésére, valamint adatvédelmi szabályokra vonatkozó kérdést érint, úgy szükséges a belső adatvédelmi felelős előzetes javaslatának kikérése is.

18. A szabályozás előkészítése szakmai, tudományos, jogi megalapozást, hatásvizsgálatot, illetve ezeket kiegészítő gazdasági mérlegelést igényel. Anyaggyűjtés céljából a hatáskörrel rendelkező szakterület:

a) vizsgálatokat folytathat, felméréseket végezhet;

b) információt kérhet más szervek hasonló tárgyú szabályozásáról;

c) statisztikai adatokat gyűjthet.

19. A belső normatervezetet előkészítő szakterület vezetőjének döntése alapján a feladatkör szerint érintett katasztrófavédelmi szervezeti egységek képviselőiből előkészítő bizottságot kell létrehozni, ennek érdekében az érintett szervek, szervezeti egységek vezetőit a képviselő kijelölése és részvételének biztosítása érdekében meg kell keresni.

20. A szakterületek döntésre jogosult vezetőiből, illetve az általuk kijelölt személyekből álló előkészítő bizottság létrehozása kötelező, ha a belső normaalkotás előkészítése során a szakterületek álláspontja lényeges kérdésekben eltér.

21. A szabályozás előkészítésének további szakaszában az előkészítő bizottság végzi az egyeztetést és felel az előkészítésért.

22. A belső normatervezet előkészítője az előkészítő bizottság munkájában történő részvételre külső szerveket felkérhet, így különösen központi államigazgatási szerveket, felsőoktatási intézményeket, tudományos intézeteket kereshet meg. Külső közreműködő igénybevételére a BM OKF Jogi Főosztály (a továbbiakban: Jogi Főosztály) vezetőjének előzetes beleegyezése alapján kerülhet sor.

23. A belső normaalkotás előkészítésének megállapításait a belső norma előterjesztésében szerepeltetni kell.

24. Az előkészítő szakterület megkeresésére a belső normatervezet szakmai szövegének összeállításában a Jogi Főosztály jogalkotási szakmai támogatással közreműködik, így különösen:

a) javaslatot tesz a szabályozási tárgynak megfelelő belső normatípus megválasztásához;

b) állást foglal a tervezet jogrendi-jogrendszeri és normarendszeri illeszkedéséről és minden egyéb, kapcsolódó jogi, elvi kérdésben.

A belső norma tervezetének előterjesztése

25. A belső norma szövegszerű tervezetéhez az előkészítő a szabályozás szükségességének, tartalmának és módjának indokolását tartalmazó előterjesztést készít. A belső norma tervezetét csak az előterjesztéssel együtt lehet koordinációra bocsátani.

26. Az előterjesztésben ki kell térni a normaalkotó szándékára, az akarat-elhatározásának kialakulását befolyásoló és minden egyéb olyan körülményre, amely a belső norma – adott formában történő – megalkotásának szükségességét támasztja alá. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell különösen a belső norma:

a) szabályozási tárgykörébe tartozó helyzet jellemzőit, a tapasztalt hiányosságok, hibák okait, megszüntetésük lehetőségét;

b) szükségességének, indokoltságának bemutatását, az elérni kívánt cél megjelölését, költségkihatásait, a végrehajtás feltételrendszerének meglétét, illetve megteremtési lehetőségét, forrásait;

c) hatályosulásának, illetve elmaradásának várható következményeit;

d) végrehajtásának személyi, szervezeti feltételeit és várható hatásait, megvalósításának határidejét, hatályának esetleges időtartamát;

e) a végrehajtás felülvizsgálatának időpontját, amennyiben az indokolt.

27. Olyan belső normák esetében, amelyek végrehajtása többletkiadással jár, a várható költségeket feladatonként és tételenként – felmerülésük várható időpontjának megjelölésével – ki kell dolgozni, és ezt kimutatás formájában az előterjesztéshez kell csatolni. Amennyiben a belső norma kiadása költségvonzattal nem jár, akkor az előterjesztésben ezt a tényt szerepeltetni kell.

A belső norma tervezetének koordinációja és véleményezése

28. A belső normatervezetet és előterjesztését az azt előkészítő szakterület – előzetes szakmai egyeztetés keretében (a továbbiakban: koordináció) – a szolgálati út betartásával az érintett szakterületeknek elektronikusan, a Jogi Főosztály részére pedig papír alapon és elektronikusan (a Jogi Főosztály e-mail címére) is megküldi.

29. A szolgálati út megkerülésével vagy hiányosan (előterjesztés nélkül) küldött belső normatervezeteket a Jogi Főosztály vezetője érdemi állásfoglalás nélkül – az ok megjelölésével – visszaküldi a szakmai előkészítésért felelős szerv vagy szervezeti egység vezetőjének.

30. A belső normatervezetek koordinációjára – rendkívüli eset kivételével – 10 munkanap határidőt, a visszamutatásra megküldött belső normatervezetekre 5 munkanap határidőt kell biztosítani. A belső normatervezetet visszamutatásra kell bocsátani, ha annak tartalma a beérkezett észrevételekre figyelemmel – az első koordinációra megküldött tervezethez képest – megváltozott.

31. A koordinációs határidők megállapításakor a belső normatervezet terjedelmét, az ügykezeléshez, sokszorosításhoz, szignáláshoz, illetve a szervezeti egység véleményének aláírásához és továbbításához átlagosan szükséges időt is figyelembe kell venni.

32. Ha rendkívüli ok miatt a belső normatervezet soron kívüli előkészítése és hatályba léptetése szükséges, az előkészítő szakterület vezetője – az ok megjelölésével – kezdeményezheti rövidebb koordinációs határidő megállapítását. A javaslat figyelembevételével a koordinációra rendelkezésre álló határidőt a Jogi Főosztály vezetője egyedileg határozza meg a belső normatervezetet előkészítő szakterület vezetője által megjelölt sürgősségi oknak, az érintett szervek és szervezeti egységek számának vagy a belső normatervezet terjedelmének mérlegelése alapján.

33. Különösen indokolt esetben – az előzetes szakmai egyeztetés lefolytatását követően – az előkészítő szakterület vezetője javaslatot tehet a koordináció mellőzésére. A koordináció mellőzése tárgyában a Jogi Főosztály vezetője dönt. A koordináció mellőzését szükségessé tévő indokot a Jogi Főosztály vezetőjével a belső normatervezet jogi koordinációjára vonatkozó átiratban közölni kell, és azt szerepeltetni kell az előterjesztésben is.

34. A belső normatervezetek jogi véleményezését a Jogi Főosztály a koordinációra alkalmas belső normatervezetek esetében a koordinációval egyidejűleg, a koordináció mellőzésére irányuló szakmai igény esetén az előkészítésért felelős szervezeti egység megkeresése alapján végzi.

35. A koordinációra bocsátott belső normatervezetben meg kell jelölni a belső normatervezet előkészítőjének nevét, beosztását, szolgálati helyét és elektronikus levélcímét, valamint hivatali telefonszámát, a belső normatervezeten pedig fel kell tüntetni a „Tervezet” megjelölést.

36. A belső normatervezetet – a tartalmi megalapozottság biztosítása érdekében – valamennyi érintett szakterülethez eljuttatva kell véleményezni. Ez a koordináció mindazon szervre, szervezeti egységre kiterjed, amelynek ügykörét, feladat- és hatáskörét a tervezetben foglalt szabályozás érinti.

37. Az utasítás- és intézkedéstervezeteket az előkészítő szakterület köteles a területi szerv érintett szakterülete részére – koordináció céljából – megküldeni. A területi szerv számára az észrevételek megtételére nyitva álló határidő 3 munkanap. A területi szerv szakterülete részéről érkezett észrevételekről, javaslatokról, azok beépítéséről vagy elutasításáról az előkészítő szakterület külön koordinációs adatlapot köteles vezetni.

38. A beérkezett véleményeket a belső normatervezet előkészítője koordinációs adatlap (7. függelék) segítségével összesíti, amelyen feltünteti a beérkezett véleményeket, a vélemények beépítésének tényét vagy annak elutasítását. Ez utóbbi esetben az elutasítás okát indokolni köteles.

39. Ha a belső normatervezet előkészítője nem ért egyet a beérkezett szakmai észrevételekkel, javaslatokkal, álláspontját egyezteti a véleményező szervezeti egységgel. Az egyeztetés eredménytelensége esetén koordinációs értekezletet kell összehívni a 40. pontban szabályozottak alapján.

40. Az egyes szakterületek közötti egyeztetés eredménytelensége esetén az előkészítő szerv további egyeztetés lefolytatását kezdeményezi. Ennek keretében jogosult a szakterületek vezetői, illetve az általuk kijelölt, döntésre jogosult vezetők részvételével koordinációs értekezlet összehívására, amelyen megkeresése alapján a Jogi Főosztály képviselője is részt vesz. Koordinációs értekezlet összehívására a Jogi Főosztály vezetője is jogosult.

41. Az egyeztetést követően fennmaradt vitás kérdésekben az érintett szakterületek vezetői közös felettesének döntését kell kérni, jogi kérdésekben – így különösen normakiadás jogalapja, normatív tartalom megléte – a Jogi Főosztály álláspontja az irányadó. A koordinációs értekezletről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell készíteni, amelyet az ügy irataihoz csatolni kell, valamint el kell készíteni az egyeztetés alapján szükségessé vált szövegmódosításokat.

42. Ha a megküldött belső normatervezet az adott szervezeti egységen belül több szakterületet érint, az egyes szakterületek által adott állásfoglalásokat a megkeresett szervezeti egység úgy köteles összesíteni, hogy az összegzett véleménye egységes álláspontot tükrözzön, és a véleményt kérő szervezeti egységhez ezt az egységes álláspontot kell továbbítani.

43. A véleményt adó a megküldött belső normatervezettel véleményének részletes kifejtése nélkül is egyetérthet. Ha a belső normatervezetben foglaltakkal nem ért egyet, köteles eltérő véleményét kifejteni, álláspontját megfelelő indokokkal alátámasztani és a belső normatervezet kifogásolt rendelkezése helyett indokolással ellátott új javaslatot tenni.

44. Ha a koordinációra felkért úgy ítéli meg, hogy a belső normatervezetben foglaltak nem tartoznak a szakterületéhez, a válaszában ezt a tényt rögzítheti, de a belső normatervezettel kapcsolatos véleményét ebben az esetben is kifejtheti.

A normatervezet véglegesítése

45. A szövegszerű belső normatervezet véglegesítése során az előkészítő szakterület gondoskodik a koordinációs vélemények, javaslatok beépítéséről.

46. Ha a koordináció során adott érdemi, szakmai indokolással megtett javaslat belső normatervezetbe történő beépítésére nem kerül sor, azt az előkészítő szakterület indokolással alátámasztva a koordinációs adatlapon köteles feltüntetni.

47. Ha a koordináció során a belső normatervezet és ennek következtében a korábbiakban készített előterjesztés jelentős mértékben módosul, az előterjesztést is át kell dolgozni.

48. A belső normatervezetet és az előterjesztést a tervezet előkészítéséért felelős szakterület vezetője terjeszti fel kiadmányozásra.

49. Ha külön norma előírja a belső normatervezetnek koordinációra vagy jóváhagyásra a Belügyminisztérium részére történő felterjesztését, arra csak az érintett szervek és szervezeti egységek bevonásával elvégzett teljes körű koordinációt követően kerülhet sor. A felterjesztés a Jogi Főosztályon keresztül történik.

Felterjesztés, kiadmányozás

50. A belső norma végleges tervezetét az előterjesztő szakterület vezetője által aláírt előterjesztéssel együtt lehet kiadmányozásra felterjeszteni. Ha a kiadandó belső norma végrehajtása költségkihatással jár, vagy személyzeti intézkedést tesz szükségessé, akkor a szakterületileg illetékes vezető jóváhagyásával együtt kell az előterjesztést felterjeszteni.

51. Az előkészítésért felelős szakterület vezetője a kiadmányozásra előkészített belső normatervezetet és az ahhoz készített előterjesztést a szolgálati út betartásával, papír alapon két példányban és elektronikus formában a Jogi Főosztály részére küldi meg, egyúttal csatolja a kiadmányozáshoz szükséges elosztót is. Az aláírt előterjesztés hiányában a belső normatervezet kiadmányozásra nem terjeszthető fel.

52. A Jogi Főosztály vezetője vagy a főosztályvezető-helyettes a megküldött belső normatervezetet jogi szempontból ellenőrzi, egyetértése esetén ellenjegyzi, és azt az előterjesztő szakterület vezetője részére – a kiadmányozás érdekében – visszaküldi. A belső normatervezetet az előterjesztő szakterület vezetője – a szolgálati út betartásával – kiadmányozásra a főigazgató vagy a kiadmányozásra jogosult részére felterjeszti.

53. A főigazgató távollétében vagy akadályoztatása esetén a főigazgatói kiadmányozású belső normatervezet kiadmányozására – az utasítás kivételével – a főigazgató-helyettes jogosult.

Közzététel

54. A kiadmányozást követően az előkészítésért felelős szakterület vezetője haladéktalanul gondoskodik a belső norma egy eredeti példányának a Hivatal Ügyviteli Irodája (a továbbiakban: Iroda) részére történő megküldéséről. Ezt követően az Iroda – az utasítás kivételével – a kiadmányozott belső normának nyilvántartási számot ad. A nyilvántartási számmal ellátott belső norma eredeti példányát az Iroda a Központi Irattárba elhelyezi, egy másodlati példányát pedig az előzményanyagokkal együtt a belső norma előkészítéséért felelős ügyintéző a hatályos Iratkezelési Szabályzatnak megfelelően kezeli. A területi és helyi szervek esetében a közzétételre a helyben szokásos módon kerül sor.

55. Az Iroda az utasítás megjelentetését – a kiadmányozását követő egy munkanapon belül – a Magyar Közlöny felelős szerkesztőjéhez benyújtott kérelemmel kezdeményezi. Az utasítás az utasítás szövegében meghatározott napon lép hatályba.

56. A kiadmányozott belső normák közzétételére – a minősített belső normák kivételével – a BM OKF Intranet Portálján a Szakmai Információtárban kerül sor. Az Iroda vezetője a kiadmányozástól számított egy munkanapon belül gondoskodik a belső norma intranetes honlapon történő közzétételéről.

57. A nyilvántartási számmal ellátott belső normát az Iroda vezetője a Szakmai Információtárba feltölti (az ellenjegyzett, aláírt, bélyegzőlenyomattal ellátott oldal szkennelve), továbbá a belső norma előkészítésért felelős szervezeti egység vezetője által összeállított elosztó alapján, elektronikus úton tájékoztatót küld a megjelenésről az előterjesztő által az elosztón felsorolt szervezeti egységek részére.

58. A minősített belső norma a közzétételekor a minősítő által meghatározott elosztón megjelölt szervek és szervezeti egységek vezetői részére közvetlenül kerül megküldésre.

59. Minősített adatot tartalmazó belső norma elektronikus formában nem jelenhet meg a hálózatba kötött számítógépeken, azt papír alapon kell továbbítani az elosztó szerint.

60. A Szabályzatnak a szabályozás kezdeményezésére, előkészítésére, a tervezet koordinációjára, véglegesítésére, felterjesztésére, közzétételére és ismertetésére vonatkozó rendelkezéseiben foglaltaktól eltérni akkor lehet, ha a belső norma minősített adatot tartalmaz. Amennyiben az előkészítő szakterület a megjelölt normaalkotási szabályoktól történő eltérést kezdeményez, annak indokait közli a Jogi Főosztály vezetőjével és azokat a normatervezet előterjesztésében is szerepelteti.

61. A területi szerv vezetője gondoskodik arról, hogy a Szakmai Információtárban közzétett belső normákat a helyi szervek is megismerjék.

IV. Fejezet

A katasztrófavédelem területi és helyi szerveinek normakiadásra feljogosított vezetői által kiadandó normák megalkotásának speciális szabályai

62. A területi és helyi szervek normakiadásra feljogosított vezetői által kiadandó belső normák megalkotására a III. fejezetben meghatározott rendelkezéseket jelen fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

63. A területi szerveknél készülő belső normákat előzetes egyeztetésre csak abban az esetben kell megküldeni a BM OKF-re, amennyiben az adott tárgyban központi belső norma (parancs, utasítás, intézkedés) került kibocsátásra, és azt a kibocsátott központi belső norma kifejezetten elrendelte. Kötelező normakontroll elrendelése esetén a kiadandó belső normát a belső norma tárgya tekintetében szakmai irányítást gyakorló szervezeti egységhez kell a kiadást elrendelő belső normában meghatározott határidőig felterjeszteni.

64. A területi szerv vezetője – amennyiben a saját belső norma előkészítése során szakmailag indokolt – a belső normatervezetet koordinációra megküldi a helyi szerveknek, illetve az érintett szakterületeknek.

65. A helyi szerveknél készülő belső normákat minden esetben véleményeztetni kell a területi szerveknél szakmai irányítást gyakorló szervezeti egységgel. A helyi szerv által előkészített intézkedés, parancs tervezetét minden esetben meg kell küldeni a területi szerv jogtanácsosa részére, jogi ellenjegyzés céljából.

66. A szakmai szabályozási igény alapján a belső normatervezet megalkotásának előkészítése, a belső normatervezet összeállítása, az előterjesztés elkészítése, az előzetes koordináció és az esetlegesen szükséges további koordináció lefolytatása a kiadmányozásra jogosult irányítása alá tartozó szervezeti egység feladata. A belső normatervezet koordinációra való alkalmasságáról, a koordináció határidejéről, illetve a koordinációba bevonni szükséges szervezeti egységek köréről – a jogtanácsos bevonásával – az előkészítő szakterület, a koordináció esetleges mellőzéséről a jogtanácsos (a továbbiakban: jogtanácsos) dönt.

67. A belső normatervezet kiadmányozásra történő felterjesztését megelőzően gondoskodni kell annak jogi – különösen normaalkotási – szempontból történő áttekintéséről. A belső normatervezet előkészítése érdekében esetlegesen létrehozott előkészítő bizottságban vagy az esetleges véleménykülönbség feloldását célzó egyeztető értekezleten a jogtanácsos vagy az erre kijelölt szervezeti egység képviselője az előkészítő szervezeti egység megkeresése alapján részt vesz.

68. A belső normatervezet kiadmányozásra csak a jogtanácsos ellenjegyzésével terjeszthető fel, kivéve ha a területi szervnél nincs jogtanácsos, vagy az tartósan távol van. Ebben az esetben a belső normatervezetet kiadmányozás előtt a hivatalvezető részére – előzetes tájékoztatás céljából – meg kell küldeni. Amennyiben a hivatalvezető nem jogász szakképzettségű, úgy a belső normatervezetet a Jogi Főosztály részére kell – előzetes tájékoztatás – céljából megküldeni.

69. A véglegesített belső normatervezetet az előkészítő szakterület vezetője – az aláírt előterjesztéssel együtt – a szolgálati út betartásával terjeszti fel a kiadmányozásra jogosultnak.

70. A területi szervek vezetői a belső normák közzétételének és elosztásának módjáról saját hatáskörben rendelkeznek.

71. A területi szervnél kiadott belső normát az előkészítésért felelős szervezeti egység vezetője másolatban vagy elektronikusan megküldi a területi szerv szervezeti egységeinek, valamint egy példányát a területi szerv központi irattárának.

72. A helyi szerveknél kiadott belső normát az előkészítésért felelős szervezeti egység vezetője megküldi a helyi szerv szervezeti egységeinek. A megküldést követően a belső norma egy példányát a helyi szerv irattárába elhelyezi, illetve egy példányát megküldi a területi szerv központi irattárának.

V. Fejezet

A normák ismertetése

73. A szervezeti egységek, valamint a területi és helyi szervek vezetői kötelesek gondoskodni a belső normák érintett személyi állománnyal történő ismertetéséről.

74. A belső normák érintett személyi állománnyal történő ismertetésével összefüggő feladatok végrehajtása érdekében gondoskodni kell azon személy(ek) kijelöléséről, aki(k) munkaköri feladatként folyamatosan köteles(ek) figyelemmel kísérni a BM OKF Intranetes portálján megjelentetett belső normákat.

75. A katasztrófavédelmi szerv tevékenységi körére, személyi állományára kiterjedő hatállyal rendelkező belső normát a kijelölt személy köteles a szervezeti egység vezetőjének bemutatni, aki ezt követően meghatározza, hogy az alárendeltségébe tartozó állomány milyen körben ismerje meg az érintett normát.

VI. Fejezet

A módosítás és felülvizsgálat

Módosítás

76. A normaalkotónak és a normaalkalmazóknak egyaránt figyelemmel kell kísérniük a belső norma gyakorlatban történő érvényesülését, alkalmazásának hatását, az egyes rendelkezések érvényre juttatását akadályozó körülményeket.

77. A belső norma módosítható, a módosítás a hatálybalépéssel, vagy ha a módosító rendelkezés a módosítást, illetve hatályon kívül helyezést meghatározott időponthoz vagy jövőbeli feltételhez köti, ennek az időpontnak vagy jövőbeli feltételnek a bekövetkezésével végrehajtottá válik. A végrehajtottá vált rendelkezés a végrehajtottá válást követő napon hatályát veszti, ezért a belső norma módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét közzé kell tenni a Szakmai Információtárban. A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt normaszöveg elkészítése az előkészítő szakterület feladata.

78. A módosítás csak egy belső norma módosítására vonatkozhat. Nem lehet módosítani a belső norma megjelölését, a belső norma bevezető részét, valamint a hatályba lépett rendelkezés hatályba léptető rendelkezését.

79. A módosítást és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt belső norma szövegét az előkészítő szakterület köteles megküldeni a Jogi Főosztály részére.

80. Egységes szerkezetbe foglalással történő módosítás esetén az Iroda részére meg kell küldeni a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt és a Jogi Főosztály által jóváhagyott szövegű normát, annak érdekében, hogy azt közzétegyék a Szakmai Információtárban.

81. Az utasítás módosításakor csak a módosítás szövegét kell a Magyar Közlöny felelős szerkesztőjéhez benyújtott kérelemmel megküldeni, az utasítás módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét a Szakmai Információtárban kell közzétenni.

82. A jogbiztonság követelményére tekintettel a belső norma átfogó módosítása esetén a módosítani kívánt normát hatályon kívül kell helyezni és új normát kell kiadni.

83. A kizárólag határozott időpontban vagy határozott időtartamon belül végrehajtandó feladatot tartalmazó belső norma záró rendelkezésében meg kell jelölni a hatályon kívül helyezés konkrét időpontját is.

84. Az azonos tárgykörben kiadott újabb belső norma záró rendelkezései között a korábbi belső norma hatályon kívül helyezéséről rendelkezni kell.

85. Amennyiben a belső norma hatályon kívül helyezése válik szükségessé, de az adott tárgykörben újabb belső norma nem kerül kiadásra, akkor a belső normák féléves deregulálásakor a hatáskörrel rendelkező vezető kezdeményezheti a Jogi Főosztálynál a belső norma hatályon kívül helyezését.

86. A belső norma módosítására, hatályon kívül helyezésére irányuló kezdeményezésben meg kell jelölni az azt megalapozó tényeket, körülményeket, módosítás esetén meg kell jelölni a javasolt szabályozás irányát, főbb tartalmi elemeit, illetve a hatályon kívül helyezés indokát.

87. A hatályon kívül helyező belső norma hatályon kívül helyezése nem eredményezi a korábban hatályon kívül helyezett belső norma újbóli hatálybalépését.

Felülvizsgálat

88. A belső norma kibocsátásáért felelős szakterület a saját maga által készített belső normák folyamatos ellenőrzését elvégzi, különös tekintettel a megjelenő új jogszabályok és jogszabály-módosítások átvezetésére.

89. A belső norma kibocsátásáért felelős szakterület vezetője köteles félévente gondoskodni az általuk vagy jogelődjük által kiadott belső normák tartalmi áttekintéséről, felülvizsgálatáról és az automatikusan hatályukat nem vesztő, illetve hatályon kívül nem helyezett, elavult, valamint jogszabállyal vagy magasabb szintű normával ellentétessé vált belső normáik vagy azok ilyen tartalmú rendelkezéseinek deregulációs célú felülvizsgálat keretében történő hatályon kívül helyezéséről.

90. A deregulációs felülvizsgálatnak az alábbiakra kell kiterjednie:

a) a belső normák összhangban vannak-e a jogszabályokkal, a közjogi szervezetszabályozó eszközökkel és magasabb szintű belső normákkal;

b) az azonos szintű belső normák között nincs-e párhuzamosság vagy ellentmondás;

c) a belső normákban meghatározottak nem vesztették-e el időszerűségüket;

d) szükséges-e a belső norma módosítása vagy hatályon kívül helyezése.

91. A deregulációs feladat végrehajtásáért a normát kiadó szerv vagy szervezeti egység vezetője a felelős.

92. A BM OKF szervezeti egységei minden évben elvégzik a szakterületükhöz tartozó belső szabályozó eszközök I. féléves felülvizsgálatát a Jogi Főosztály koordinációjával és március 1-jéig megküldik a Jogi Főosztály részére a deregulálni szükséges belső szabályozó eszközök listáját, a normák érdemi felülvizsgálatát végző személyek nevét és elérhetőségeit.

93. A Jogi Főosztály minden év március 15-éig elkészíti a BM OKF adott évben kiadásra tervezett belső szabályozó eszközeinek tervét és a belső szabályozó eszközök deregulációjáról szóló főigazgatói intézkedést.

94. A BM OKF szervezeti egységei minden évben elvégzik a szakterületükhöz tartozó belső szabályozó eszközök II. féléves felülvizsgálatát a Jogi Főosztály koordinációjával és október 1-jéig megküldik a Jogi Főosztálynak a deregulálni szükséges belső szabályozó eszközök listáját, a normák érdemi felülvizsgálatát végző személyek nevét és elérhetőségeit. A Jogi Főosztály minden év október 15-éig elkészíti a BM OKF belső szabályozó eszközök deregulációjáról szóló főigazgatói intézkedést.

95. A területi és helyi szervek jelen intézkedés rendelkezései alapján felülvizsgálják saját belső szabályozó eszközeiket. A felülvizsgálat után a deregulálni kívánt belső szabályozó eszközök és a hatályos belső szabályozó eszközök listáját minden év április 5-éig a területi szerv jogtanácsosa részére felterjesztik, aki a listák alapján elkészíti a deregulációs intézkedést.

96. A területi és helyi szervek minden év október 20-áig felülvizsgálják saját belső szabályozó eszközeiket és indokolt esetben október 30-áig elkészítik a II. féléves deregulációs listákat, amelyeket szintén megküldenek a területi szerv jogtanácsosa részére, aki elkészíti a II. féléves deregulációs intézkedést.

Minősített adatot tartalmazó belső norma felülvizsgálata

97. Minősített adatot tartalmazó belső norma hatályon kívül helyezése esetén a benne szereplő adatokat – függetlenül a minősítéstől, illetve a korábbi felülvizsgálattól eltelt időtartamtól – soron kívül felül kell vizsgálni.

VII. Fejezet

Az ellenőrzés

98. A Jogi Főosztály vezetője jogosult:

a) a részére megküldött belső normák címjegyzékéből kiválasztott belső normákba betekinteni, azokat jogi szempontból megvizsgálni, ellenőrizni;

b) szükség esetén – így különösen, ha belső norma magasabb szintű jogszabállyal ellentétes – megfelelő határidő megjelölésével a belső norma kiadására jogosultnál a belső norma kijavítását, kiegészítését, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezni;

c) a magasabb szintű normát sértő belső norma esetén megfelelő határidő megjelölésével a hatályon kívül helyezésre a belső norma kiadására jogosultat felhívni.

99. Ha a 98. pont b) vagy c) alpontjában foglalt javaslat ellenére a belső norma kiadására jogosult a megjelölt határidőn belül a kijavításra, kiegészítésre, módosításra vagy hatályon kívül helyezésre nem intézkedett, a Jogi Főosztály vezetője jelentést készít, amelyet további intézkedés megtétele céljából köteles a főigazgatónak haladéktalanul felterjeszteni.

VIII. Fejezet

A BM OKF belső normáinak nyilvántartása, irattározása, a hatályos címjegyzék vezetése

100. Az Iroda a részére megküldött BM OKF belső normáinak, illetve azok elektronikus formában rendelkezésre bocsátott végleges szövegének felhasználásával elkészíti, naprakészen vezeti és a Szakmai Információtárban aktualizálva közzéteszi a BM OKF hatályos belső normáinak címjegyzékét, valamint vezeti a BM OKF hatálytalanított belső normáinak címét is tartalmazó jegyzéket.

101. A BM OKF hatályos belső normáinak címjegyzékében – a kibocsátás idejének és a vezetői szintek sorrendjében – fel kell tüntetni:

a) a belső norma számát, a minősített belső norma kivételével annak címét;

b) a hatálybalépés időpontját, a hatályvesztés időpontját;

c) minősített belső norma esetén az eredetileg alkalmazott minősítési jelölést, a minősítő nevét, rendfokozatát, a minősítés érvényességi idejét; a minősítés megszüntetése esetén annak időpontját.

102. A területi és a helyi szervek a kiadmányozott belső normáikról – a 101. pontban meghatározott tartalommal – kötelesek nyilvántartást vezetni.

IX. Fejezet

A normaszerkesztés szabályai

A belső norma megjelölése

103. A belső norma megjelölése tartalmazza a kiadásra jogosult vezető megnevezését, a kiadás évszámával tört arab sorszámot, a belső norma típusának megnevezését és a közzététel idejét. A belső norma címében a tárgyat vagy tartalmának lényegét kell röviden megjelölni úgy, hogy az a belső normát más belső normától egyértelműen elhatárolja.

A belső norma szövegezésére vonatkozó általános követelmények

104. A belső normát a magyar nyelv szabályainak megfelelően, világosan, közérthetően és ellentmondásmentesen kell megszövegezni, jelen idejű kijelentő mondattal, egyes szám harmadik személyben kell megfogalmazni.

105. Ha egy belső normán és a kapcsolódó belső normákon belül ugyanazt a fogalmat vagy rendelkezést többféleképpen is ki lehet fejezni, a fogalom vagy rendelkezés valamennyi előfordulása esetében ugyanazt a megfogalmazást kell alkalmazni. Azonos szabályozási tárgyra vonatkozó különböző megfogalmazások csak akkor alkalmazhatóak, ha azok eltérő tartalmat fejeznek ki.

106. Ha a belső norma szövegében ismétlődően valamely kifejezés, szókapcsolat, szövegrész fordul elő, az ismétlődő elem helyett rövid megjelölést lehet alkalmazni. A rövid megjelölést a rövidíteni kívánt elem első előfordulásakor kell meghatározni, és a további használatra utaló „a továbbiakban:” kifejezéssel együtt, zárójelben kell feltüntetni. Nem alkalmazható rövid megjelölésként olyan kifejezés, amelyet a belső norma szövege a továbbiakban más jelentéstartalommal is alkalmaz.

107. Felsorolás alkalmazása esetén egyértelművé kell tenni, hogy a felsorolás elemei közül

a) valamennyinek teljesülnie kell;

b) egyik sem teljesülhet;

c) pontosan egynek kell teljesülnie vagy

d) legalább egynek teljesülnie kell

a belső normában foglaltak kiváltásához.

108. A felsorolás elemei közötti logikai kapcsolatot

a) a mondatnak a felsorolást megelőző vagy követő szövegrészében;

b) a felsorolás utolsó előtti eleméhez fűzött kötőszóval;

c) a b) pont nem alkalmazható a felsorolás több eleméhez fűzött kötőszóval vagy

d) a felsorolástól különálló mondatban

kell megállapítani.

109. Az „illetve” (jelentése: vagy) kötőszó belső normában csak más egyértelmű nyelvi megfogalmazás alkalmazhatatlansága esetén alkalmazható. Az „illetőleg” (jelentése: és) kötőszó a belső normában nem alkalmazható.

110. A mennyiségek számjeggyel történő meghatározása során kizárólag arab számok alkalmazhatóak. A belső normában az azonos mértékegységeket azonos módon kell megjelölni.

111. A belső normát az áttekinthetőség érdekében szerkezeti egységekre kell tagolni. A belső normában, összetettségtől függően, a szerkezeti egységek növekvő szintjének sorrendjében az alábbi szerkezeti egységek alkalmazhatóak:

a) az alpont;

b) a pont;

c) a bekezdés;

d) a szakasz;

e) az alcím;

f) a fejezet;

g) a rész.

112. A belső norma alapegysége a pont. A belső normában az alpontot a latin ábécé betűivel, a pontot és az alcímet folyamatos arab sorszámozással, a fejezetet és a részt folyamatos római sorszámozással kell jelölni. A belső norma a 111. pontban felsorolt szerkezeti egységeken kívüli szerkezeti egységet kivételesen indokolt esetben tartalmazhat. A belső norma jelöletlen szerkezeti egységet nem tartalmazhat.

113. Törekedni kell arra, hogy egy-egy pont egy, legfeljebb kettő, egymással elválaszthatatlanul összekapcsolódó mondatból álljon. Egyes rendelkezések kapcsolódásának jelzésére a kettőnél több mondat ugyanazon pontban történő rögzítése helyett az alpontok szerinti tagolás vagy az alcímek alkalmazása szolgálhat.

114. A belső normák egységes formai megjelenése, valamint a BM OKF hatályos belső normáinak elektronikus feldolgozása és hozzáférhetővé tétele érdekében a belső normák szövegét „Times New Roman” betűtípussal, 12-es betűmérettel, az oldal fenti, lenti részén, valamint a jobb és a baloldalán 2,5 cm-es margóbeállítással kell szerkeszteni, a több oldalból álló belső normát – az oldalak felső részén középre rendezéssel – lapszámozással kell ellátni.

115. Rövidítés, betűszó csak akkor használható, ha az adott megnevezés vagy kifejezés teljes alakban történő, gyakori szerepeltetése nehézkessé tenné a normaszöveget. Ilyen esetben a megnevezés vagy kifejezés első előfordulásakor meg kell jelölni, hogy a továbbiakban milyen rövidítés, betűszó alkalmazására kerül sor.

116. Amennyiben a jogszabályra, közjogi szervezetszabályozó eszközre vagy más normára, annak rendelkezésére történő, illetve az adott belső normán belüli hivatkozás elkerülhetetlen, lehetőség szerint pontosan meg kell jelölni az érintett jogszabályt, közjogi szervezetszabályozó eszközt, más normát, illetve rendelkezést. Amennyiben a pontos megjelölés – például az érintett jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy más norma előrelátható változása miatt – nem célszerű, úgy annak tárgykörét és fajtáját kell szerepeltetni a hivatkozásban.

A belső norma logikai tagolása és megszövegezése

117. A belső norma az alábbi sorrendben a következő logikai egységeket tartalmazhatja:

a) bevezető rész;

b) általános rendelkezések;

c) részletes rendelkezések;

d) záró rendelkezések, ezen belül:

da) hatályba léptető rendelkezések;

db) átmeneti rendelkezések;

dc) módosító rendelkezések;

dd) hatályon kívül helyező rendelkezések;

de) a hatályba nem lépésről szóló rendelkezések.

118. A belső norma bevezető része végrehajtási belső norma esetén tartalmazza a végrehajtandó jogszabály megjelölését, jogszabályban előírt konkrét véleményezési kötelezettség esetén a véleményezés megtörténtére vonatkozó utalást, ha a véleményezés a belső norma érvényességi kelléke. A bevezető részben kell rögzíteni, ha a szabályozás valamely jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz felhatalmazása alapján, annak végrehajtása érdekében történik. A bevezető részt szerkezeti egységeken kívüli szövegként kell megjeleníteni.

119. A belső norma érdemi részét – különösen nagyobb jelentőségű, átfogó szabályozásnál – tagolni lehet általános és részletes (különös) rendelkezésekre. Az általános rendelkezések tartalmazzák azokat a szabályokat, amelyek a belső norma egésze szempontjából jelentősek, így különösen:

a) a szabályozás általános elveit;

b) a belső norma alkalmazására és a szabályozásra vonatkozó alapelveket;

c) a belső norma egészére vonatkozó értelmező rendelkezést;

d) a belső norma hatályát (az időbeli hatály kivételével).

120. Az általános rendelkezések tartalmazzák az értelmező rendelkezéseket és a belső norma személyi, területi hatályára, az alkalmazási körre vonatkozó rendelkezéseket. Ha a belső norma alkalmazásához egyes fogalmak bővebb kifejtése, magyarázata szükséges, az ilyen fogalmakat a belső norma általános részében értelmezni kell. Az egyes fogalmakat ábécésorrendben, arab számmal megjelölt pontokba kell rendezni. Egy pontban csak egy fogalom magyarázható.

121. A részletes rendelkezések – a belső norma jellegétől függően – jogokat és kötelezettségeket, feladatokat és hatásköröket, eljárási cselekményeket, eljárási szabályokat, szervezeti felépítést határoznak meg. E rendelkezések szövegezése a szabályozás tárgyának megfelelő logikai sorrendben történik:

a) új szerv létesítése esetén előbb a szervet, ezután a feladatokat, hatáskört, végül az eljárást kell szabályozni;

b) az általános szabályt meghatározó szerkezeti egységnek meg kell előznie a kivételes szabályokat meghatározó szerkezeti egységet.

122. A részletes rendelkezésekben a szabályozás tárgyának megfelelő logikai sorrendben kell meghatározni a konkrét követelményeket, feladatokat és magatartási szabályokat. Ha a rendelkezés anyagi jogi és eljárásjogi szabályokat is tartalmaz, előbb az anyagi jogi szabályokat kell rögzíteni. A részletes szabályok a belső norma tárgyának megfelelően az adott szinten lehetséges teljes szabályozást foglalják magukba, a jogszabályban, közjogi szervezetszabályozó eszközben vagy belső normában meglévő szabályozás sem kifejezetten, sem tartalmában nem ismételhető meg. Ha jogszabályra, közjogi szervezetszabályozó eszközre, másik belső normára való hivatkozás vagy a belső normán belüli hivatkozás elkerülhetetlen, azt pontosan kell megjelölni.

123. A záró rendelkezések között kell rögzíteni a hatályba léptető rendelkezéseket, az átmeneti rendelkezéseket, a módosító rendelkezéseket, a hatályon kívül helyező rendelkezéseket, valamint a záró rendelkezésekben kell meghatározni a területi és helyi szervek továbbszabályozási kötelezettségét.

124. Főszabály szerint a belső norma a közzétételét követő napon lép hatályba. A belső norma egyes rendelkezéseinek hatálybalépésére különböző időpontokat is meg lehet állapítani, valamint ha a belső norma hatálybalépése valamely jövőbeli feltétel bekövetkeztéhez kötődik, ezt a feltétel bekövetkezésének időpontjával vagy az azt követő határozott nappal kell meghatározni. Új belső norma vagy egy már kiadott belső norma átfogó módosítása esetében az alkalmazásra történő felkészüléshez – amennyiben az indokolt – a kellő időt biztosítani kell.

125. Ha a szabályozás célja másként nem érhető el, a belső norma hatálybalépésének napja a közzététel napja is lehet, ebben az esetben a hatálybalépés időpontját órában kell meghatározni, mely nem előzheti meg a közzététel időpontját.

126. A belső norma a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.

127. Szükség esetén a záró rendelkezések között kell szabályozni:

a) a belső norma végrehajtására adott felhatalmazást, amelyben meg kell határozni a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit, a felhatalmazás jogosultja a szabályozásra további felhatalmazást nem adhat (szubdelegálás tilalma);

b) az átmeneti rendelkezéseket;

c) más belső norma módosítását, hatályon kívül helyezését;

d) a határozott időre, meghatározott feladat végrehajtására kiadott vagy átmeneti rendelkezéseket tartalmazó belső norma esetén – a naptári nap megjelölésével vagy más alkalmas módon – a belső norma, illetve annak egyes rendelkezései hatályvesztésének időpontját.

128. Belső normában mellékletet akkor kell alkotni, ha a belső normában rögzíteni kívánt szabályozási tartalom – annak speciális megjeleníthetősége vagy technikai jellege miatt – nem fejezhető ki átláthatóan a belső norma pontjaiban. Mellékletben indokolt elhelyezni a belső norma szövegében jellege vagy terjedelme miatt vagy más okból el nem helyezhető szöveget (pl. táblázat, iratminta, együttműködési megállapodás stb.). Amennyiben a nem minősített belső norma minősített mellékletet is tartalmaz, úgy arra, illetve a minősítés szintjére a belső normában utalni kell.

129. A pénzügyi, anyagi, technikai normákat, statisztikai táblázatokat általában a belső norma mellékletében kell elhelyezni. A melléklet – kivéve, ha az a belső norma mellékleteként kibocsátott Szabályzat – feladatot és magatartási szabályt nem tartalmazhat.

Az értelmező rendelkezések szerkesztésére vonatkozó szabályok

130. Az értelmező rendelkezéseket minden esetben az „Az utasítás alkalmazásában:” felvezető szöveggel kell megállapítani (intézkedés esetében az „utasítás” helyett értelemszerűen az „intézkedés” szövegrészt kell szerepeltetni).

131. Az értelmező rendelkezéseket egy önálló pontban kell elhelyezni alpontokkal tagolva, kivéve ha az értelmező rendelkezések egy részének hatálya (azaz, hogy az értelmező rendelkezés a belső norma mely szerkezeti egységeire vonatkozik) eltér a másik résztől. Utóbbi esetben a hatály szempontjából elkülönülő rendelkezések külön pontban is rögzíthetőek.

132. Az értelmező rendelkezések nem tartalmazhatnak önálló, az értelmezésen túli rendelkezéseket.

X. Fejezet

A jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök megalkotásának, módosításának
és hatályon kívül helyezésének kezdeményezése

133. A hivatásos katasztrófavédelmi szervre vonatkozó jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök (a továbbiakban: jogi norma) előkészítése a BM OKF tárgykör szerint illetékes szakterületén történik. A területi szervek vezetői a BM OKF-en szakmai irányítást gyakorló szervezeti egységnél, a helyi szervek vezetői a területi szervek szakmai irányítást gyakorló szervezeti egységénél kezdeményezhetik jogi norma kiadását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését.

134. A BM OKF szervezeti egységeinek vezetői figyelemmel kísérik a szakterületüket érintő jogszabályváltozásokat, és gondoskodnak a változásokból eredő jogalkotási feladataiknak a Kormány, valamint a Belügyminisztérium Munkaprogramjában és a BM OKF Munkatervében meghatározott időre történő – jelen szabályzat előírásai szerinti – elkészítéséről. Jogi norma kiadását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését a tárgya szerint érintett szakterület vezetője a Jogi Főosztálynál kezdeményezheti.

135. A kezdeményező szervezeti egység elkészíti a szabályozás szakmai összefoglalását (a továbbiakban: szabályozási koncepció), amelyet belső szakmai koordinációra bocsát a tervezett szabályozás szövegszerű összeállítását megelőzően. A szabályozási koncepcióban foglaltak megalapozottságáért a kezdeményező szervezeti egység vezetője a felelős.

136. A szabályozási koncepció tartalmazza a kezdeményezés indokait, a javaslat fő tartalmi elemeit, külön is kitérve a kapcsolódó jogi norma környezetére, a magasabb szintű jogi normákkal való kapcsolatra, a javaslattal összefüggő további jogalkotási feladatokra és a kezdeményezés hatásaira.

137. A szabályozási koncepció jóváhagyása előtt érdek-képviseleti vagy más külső szervvel egyeztetés nem folytatható.

138. A szabályozási koncepciót a kezdeményező szervezeti egység vezetője terjeszti fel főigazgatói jóváhagyásra. A jóváhagyott szakmai koncepció alapján a kezdeményező szervezeti egység munkacsoportot hoz létre a jogi norma szövegszerű tervezete és a hatásvizsgálat elkészítésére. A jogi normatervezet szövegének megszerkesztésében és a hatásvizsgálati lap elkészítésében a Jogi Főosztály szakmai segítséget nyújt. A jogi normát a jogszabályszerkesztésről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint kell szövegezni.

139. A kezdeményező szervezeti egység a normatervezetet közvetlenül megküldi a Jogi Főosztálynak és mindazon szervezeti egységeknek, amelyek feladatkörét a tervezetben foglaltak érintik (a továbbiakban: belső köröztetés). A koordináció során felmerült észrevételek alapján a kezdeményező szervezeti egység átdolgozza azt. Az előkészítő szakmai szervezeti egység vezetője az átdolgozott normatervezetet az előkészítésben részt vevő szervezeti egység vezetőjének aláírásával, jóváhagyásra felterjeszti az illetékes szakmai vezetőnek. A végleges tervezetet a szakmai koncepcióval együtt a Jogi Főosztálynak kell megküldeni. A Jogi Főosztály véleményezi a tervezetet, majd azt – a főigazgatói jóváhagyást követően – felterjeszti a Belügyminisztériumba (a továbbiakban: BM).

140. Amennyiben a tervezet előkészítéséért felelős vezető és a véleményezők között – az ismételt szóbeli egyeztetés után is – véleménykülönbség marad, ennek lényegét írásban össze kell foglalni és a Jogi Főosztályon keresztül főigazgatói döntésre kell felterjeszteni.

141. A katasztrófavédelem egységes álláspontjának megfelelő javaslatot a Jogi Főosztály vezetőjének kell megküldeni, indokolt esetben utalva az esetlegesen lefolytatott egyeztetésekre és azok eredményére.

142. A kezdeményező szervezeti egység vezetője, amennyiben a normatervezet előkészítése során szakmailag indokolt, koordinációra kiküldi a tervezetet a területi szervekhez. A területi szerv szervezeti egységének vezetője a BM OKF-től koordináció céljából kapott jogi normatervezetet indokolt esetben véleményezésre kiküldi a helyi szerveknek.

143. A BM-ből érkezett szakmai észrevételek és javaslatok megadott határidőre történő feldolgozása és a BM által elektronikusan közzétett tervezetre érkezett szakmai észrevételekről összefoglaló készítése a kezdeményező és szakmai tartalom kialakításáért felelős szervezeti egység feladata, a jogi, kodifikációs észrevételek feldolgozása a Jogi Főosztály feladata.

XI. Fejezet

A Belügyminisztériumból érkező jogi normák véleményezése

144. A BM-ből érkező előterjesztés tervezetek a Jogi Főosztályhoz érkeznek, véleményezésük a Jogi Főosztály koordinációjával történik, a BM OKF-hez véleményezésre megküldött előterjesztés-tervezetekkel kapcsolatos katasztrófavédelmi állásfoglalás kialakításának megszervezése a Jogi Főosztály feladata.

145. A tervezetet a szakmailag érintett szervek vagy szervezeti egységek részére kell véleményezésre megküldeni, akik javaslataikat, észrevételeiket kötelesek szakmai indokolással ellátni. Az összesített véleményt a Jogi Főosztály által meghatározott határidőre kell megküldeni.

146. A Jogi Főosztály vezetője a külső szervek által előkészített tervezetet közvetlen válaszadásra küldheti meg a szakterület szerint érintett szerv vagy szervezeti egység vezetőjének, ha a véleményezendő anyag csak az adott szakterületet érinti.

147. Ha a koordináció során az egyes szakterületek által tett, megfelelő szakmai indokolással ellátott észrevételek, javaslatok egymással ellentétesek, vagy azokkal a Jogi Főosztály nem ért egyet, a Jogi Főosztály köteles a vélemény kiadmányozójával – vagy az általa kijelölt személlyel – egyeztetni. Az egyeztetésről feljegyzést vagy emlékeztetőt kell készíteni. Eredménytelen egyeztetés esetén a koordinációs vélemény kiadmányozására jogosult vezető a tervezet előkészítőjének figyelmét az eltérő álláspont(ok)ra is köteles felhívni. Nem minősül eltérő véleménynek a szakmai jelentőséggel nem bíró, kizárólag szövegezési vagy szerkesztési észrevétel.

148. A BM OKF Hivatal Titkárságán kívül más szervezeti egységhez érkező előterjesztés tervezetet haladéktalanul továbbítani kell a Jogi Főosztályra.

149. A BM-ből érkező előterjesztések koordinációja során az érintett szervezeti egységektől a Jogi Főosztályra beérkezett szakmai véleményeket, javaslatokat, észrevételeket a Jogi Főosztály összegzi és saját véleményével együtt megküldi a BM részére.

150. A külső szervek által előkészített tervezetek tárgyában egyeztetésre kitűzött megbeszéléseken a BM OKF álláspontjának képviseletére a főigazgató, a helyettesei, a főigazgató közvetlen alárendeltségébe tartozó vezetők, a Jogi Főosztály vezetője, valamint az általuk esetileg kijelölt személy jogosult.

Függelékek a Normaalkotási Szabályzathoz

IRATMINTATÁR

1. a BM OKF főigazgatója által kiadható utasítás mintája

2. a BM OKF főigazgatója által kiadható parancs vagy intézkedés mintája

3. a BM OKF főigazgató-helyettesek által kiadható parancs vagy intézkedés mintája

4. a területi szervek által kiadható parancs vagy intézkedés mintája

5. a katasztrófavédelmi kirendeltség-vezető által kiadható parancs vagy intézkedés mintája

6. a hivatásos tűzoltó parancsnok által kiadható parancs vagy intézkedésmintája

7. Koordinációs Adatlap

8. a normaalkotás folyamatábrája

1. függelék

sorszám/év. (közzététel időpontja) BM OKF utasítás

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja, valamint ………… alapján kiadom az alábbi

utasítást.

általános rendelkezések

1. §

a)

b)

2. §

részletes rendelkezések

záró rendelkezések

főigazgató

2. függelék

BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI

FŐIGAZGATÓSÁG

A BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓ

sorszám/évszám. számú

PARANCSA / INTÉZKEDÉSE

(a rendelkezés címe)

Budapest, év, hónap, nap.

bevezető rész

kiadom az alábbi

parancsot / intézkedést

általános rendelkezések

1.

a)

b)

2.

részletes rendelkezések

záró rendelkezések

főigazgató

Készült: 2 eredeti példányban

Egy példány:    lap

Készítette:

Kapja:

1. eredeti példány - Központi Irattár

2. eredeti példány – előkészítő szervezeti egység

másolatban - csatolt elosztó szerint

3. függelék

………………………………

FŐIGAZGATÓ-HELYETTESI SZERVEZET

A …………………………… FŐIGAZGATÓ-HELYETTES

sorszám/évszám. számú

PARANCSA / INTÉZKEDÉSE

(a rendelkezés címe)

Budapest, év, hónap, nap.

bevezető rész

kiadom az alábbi

parancsot / intézkedést:

általános rendelkezések

1.

a)

b)

2.

részletes rendelkezések

záró rendelkezések

……………………………………

Készült: 2 példányban

Egy példány:    lap

Készítette:

Kapja:

1. eredeti példány - Központi Irattár

2. eredeti példány – előkészítő szervezeti egység

másolatban - csatolt elosztó szerint

4. függelék

…………………………
(FŐVÁROSI/MEGYEI)
KATASZTRÓFAVÉDELMI
IGAZGATÓSÁG

A ………………… FŐVÁROSI/MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓ

sorszám/évszám. számú

PARANCSA / INTÉZKEDÉSE

(a rendelkezés címe)

………………… év, hónap, nap.

bevezető rész

kiadom az alábbi

parancsot / intézkedést:

általános rendelkezések

1.

a)

b)

2.

részletes rendelkezések

záró rendelkezések

………………………………

Készült: 2 példányban

Egy példány:    lap

Készítette:

Kapja:

1. eredeti példány - Központi Irattár

2. eredeti példány – előkészítő szervezeti egység

másolatban - csatolt elosztó szerint

5. függelék

……………………………

KATASZTRÓFAVÉDELMI

KIRENDELTSÉG

A ………………… KATASZTRÓFAVÉDELMI KIRENDELTSÉG-VEZETŐ

sorszám/évszám. számú

PARANCSA / INTÉZKEDÉSE

(a rendelkezés címe)

………………… év, hónap, nap.

bevezető rész

kiadom az alábbi

parancsot / intézkedést:

általános rendelkezések

1.

a)

b)

2.

részletes rendelkezések

záró rendelkezések

……………………………………

Készült: 2 példányban

Egy példány:    lap

Készítette:

Kapja:

1. eredeti példány - Központi Irattár

2. eredeti példány – előkészítő szervezeti egység

másolatban - csatolt elosztó szerint

6. függelék

……………………………

HIVATÁSOS TŰZOLTÓ-

PARANCSNOKSÁG

A ………………… TŰZOLTÓ PARANCSNOK

sorszám/évszám. számú

PARANCSA

(a rendelkezés címe)

………………… év, hónap, nap.

bevezető rész

kiadom az alábbi

parancsot:

általános rendelkezések

1.

a)

b)

2.

részletes rendelkezések

záró rendelkezések

………………………………………

Készült: 2 példányban

Egy példány:    lap

Készítette:

Kapja:

1. eredeti példány - Irattár

2. eredeti példány – előkészítő szervezeti egység

másolatban - csatolt elosztó szerint

7. függelék

Koordinációs Adatlap

Normatervezet címe

Véleményező szerv

Vélemény

Beépítése megtörtént

Beépítés elutasítva
(indokolással)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

8. függelék

A normaalkotás folyamata

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!