2014. évi XXXVII. törvény

1. § (1) Az e törvényben meghatározott szanálási keretrendszer alkalmazandó

(2)³ E törvény hatálya nem terjed ki az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-re, a Magyar Export-Import Bank Zrt.-re, valamint a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 648/2012/EU rendelet) 14. cikkének megfelelően is engedélyezett szervezetre.

(3)⁴

(4)⁵ A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.), a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.), a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), és a polgári perrendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

2. § (1) A szanálás az intézmény vagy csoport szerkezetátalakítására irányuló eljárás, amely az intézmény alapvető funkciói folyamatosságának biztosítására, a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának megőrzésére és az intézmény vagy csoport egésze vagy egy része életképességének helyreállítására irányul.

(2)⁶ A szanálás során alkalmazott szanálási intézkedés a szanálási eszközök és szanálási jogosultságok alkalmazása tekintetében, valamint a tőkeelemek leírása vagy átalakítása tekintetében hozott döntés.

3. § E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában

4. § (1)³⁷ A szanálási feladatkörében eljáró MNB az összevont alapú felügyelet alá nem tartozó intézményekre egyedi, az összevont alapú felügyelet alá tartozó intézményekre csoportszintű szanálási tervet készít, amelynek során biztosítja az arányosság követelményének érvényesülését.

(2)³⁸ A szanálási feladatkörében eljáró MNB adott intézmény vonatkozásában az intézmény tevékenységének jellegéből, részvényesi struktúrájából, jogi formájából, kockázati profiljából, méretéből és jogállásából, más intézményekkel vagy a pénzügyi közvetítőrendszer egészével való összefonódottságából, tevékenységeinek kiterjedéséből és komplexitásából, intézményvédelmi rendszerben vagy az 575/2013/EU rendelet 113. cikk (7) bekezdésében említett egyéb kölcsönös szolidaritási rendszerekben való tagságából, valamint a Bszt. 5. §-ban meghatározott befektetési szolgáltatások vagy tevékenységek végzéséből kifolyólag gyakorolt esetleges hatásokra, és attól függően, hogy fizetésképtelensége és azt követő, rendes fizetésképtelenségi eljárással történő felszámolása valószínűsíthetően jelentősen negatív hatással járna-e a pénzügyi piacokra, más intézményekre, a finanszírozási feltételekre, vagy a tágabb gazdaságra, – szükség esetén a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB-vel történt egyeztetést követően – jogosult meghatározni:

(2a)⁴⁰ Az egyszerűsített követelmények alkalmazása nem korlátozza a szanálási feladatkörében eljáró MNB azon jogát, hogy szükség esetén teljes körű, nem egyszerűsített kötelezettségeket írjon elő, valamint válságmegelőzési vagy válságkezelési intézkedést hozzon.

(2b)⁴¹ A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult az e fejezetben szereplő követelmények alkalmazásától eltekinteni az olyan anyavállalat és a hozzá kapcsolódó intézmények esetében, amelyek az 575/2013/EU rendelet 10. cikkének megfelelően teljes egészében vagy részben mentesülnek a prudenciális követelmények alól. E mentesítés esetén csoportszintű szanálási tervet kell készíteni az 575/2013/EU rendelet 10. cikke értelmében vett csoportra.

(2c)⁴² A (2b) bekezdésben meghatározott mentesítés alkalmazása esetén a szanálási feladatkörében eljáró MNB tájékoztatja az Európai Bankhatóságot (a továbbiakban: EBH) a mentesítés módjáról

(3) Az egyedi szanálási terv a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB-vel (a továbbiakban: Felügyelet) egyeztetve tartalmazza a szanálási feltételek fennállása esetén a Felügyelet által az intézménnyel szemben alkalmazható lehetséges intézkedéseket, kivételes intézkedéseket, valamint a szanálási feladatkörében eljáró MNB által alkalmazható lehetséges szanálási intézkedéseket, amelyeket a szanálási célok érvényre juttatása érdekében tehet.

(4) A csoportszintű szanálási terv a csoporthoz tartozó intézmények egyedi szanálási tervein kívül tartalmazza a szanálási feltételek fennállása esetén a csoporttal szemben a Felügyelet által alkalmazható intézkedéseket, kivételes intézkedéseket és a szanálási feladatkörében eljáró MNB által alkalmazható szanálási intézkedéseket.

(5) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási terv készítésére vonatkozó döntését legalább kétévente felülvizsgálja.

(6)⁴³ A szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel egyeztetve a szanálási tervet legalább évente felülvizsgálja, és szükség esetén módosítja.

5. § (1) A szanálási terv alternatív forgatókönyveket tartalmaz arra az esetre, ha a szanálás szükségessége egyedi okokra vezethető vissza, illetve ha a szanálás a pénzügyi közvetítőrendszerben fennálló általános válsághelyzet eredménye.

(2) A szanálási terv készítése során figyelmen kívül kell hagyni a bármilyen formában nyújtható rendkívüli állami pénzügyi támogatást és az MNB vagy más központi bank rendkívüli likviditási hitelét.

(3)⁴⁴ A szanálási terv felülvizsgálatára és módosítására akkor is sor kerül, ha az intézmény szervezetével, tevékenységével vagy pénzügyi helyzetével kapcsolatosan olyan változás történik, amely érdemben befolyásolhatja a szanálás eredményességét. E bekezdés szerinti felülvizsgálatot a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási intézkedések végrehajtását vagy a releváns tőkeinstrumentumok és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó hatáskör gyakorlását követően végzi.

(4) Az egyedi és csoportszintű szanálási terv minimális tartalmi elemeit az 1. melléklet tartalmazza.

(5) A szanálási terv részletezettsége igazodik az intézmény fizetésképtelensége esetén a pénzügyi piacokra, más pénzügyi szervezetekre és a finanszírozási feltételekre gyakorolt várható hatásokhoz, figyelembe véve különösen az érintett intézmény méretét, tevékenységének és üzleti modelljének összetettségét és kockázatosságát.

(6) A 4. § (1) bekezdése szerinti intézményi kör és a szanálási terv nem nyilvános.

(7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB megosztja az intézménnyel

(8)⁴⁵ A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási tervről, valamint azok módosításáról tájékoztatja a Felügyeletet.

6. § (1)⁴⁶ Az intézmény – adatszolgáltatás keretében – a szanálási feladatkörében eljáró MNB rendelkezésére bocsátja a szanálási terv készítéséhez, valamint felülvizsgálatához szükséges adatokat.

(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az intézménytől nem kérhet olyan adatot, amely a Felügyelet, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB vagy a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB rendelkezésére áll.

(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási terv tekintetében érintett intézmények körének meghatározása és a szanálási terv elkészítése érdekében a Felügyelet, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB vagy a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB rendelkezésére álló adatokat igényelheti és felhasználhatja.

(4) Az MNB kidolgozza a (2) és (3) bekezdésben meghatározott információáramlásra vonatkozó belső eljárásrendjét.

7. § (1) Ha az intézmény egy csoport tagja, és a csoportszintű szanálási hatóság a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a leányvállalat szanálási hatóságával egyeztetve készíti el a csoport szanálási tervét.

(2) Ha a magyarországi székhelyű intézmény egy csoport tagja, de a csoportszintű szanálási hatóság nem a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor a csoportszintű szanálási hatóság által elkészített csoportszintű szanálási terv egyeztetésében a szanálási feladatkörében eljáró MNB részt vesz.

(3) A csoportszintű szanálási terv kiterjed a csoportban lévő jelentős fióktelepre is, így a csoportos szanálási tervről szóló

(4)⁴⁷ A csoportszintű szanálási tervben minden egyes csoportra vonatkozóan meg kell határozni a szanálás alá vonható szervezeteket és a szanálás alá vonható csoportokat, amennyiben a csoportszintű szanálási terv szanálási intézkedést tartalmaz.

(5) A csoportszintű szanálási terv hatálya kiterjed:

(6) A csoportszintű szanálási terv nem okozhat a csoportszintű szanálás tekintetében érintett egyik EGT-államban sem aránytalan terhet.

(7) A csoportszintű szanálhatósági értékelést e §-sal összhangban kell elvégezni és aktualizálni. A csoportszintű szanálhatóság értékelését a csoportszintű szanálási tervben be kell mutatni.

(8)⁴⁸ A csoportszintű szanálási terv

(9) A (8) bekezdés a) pontja alkalmazásában, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem a csoportszintű szanálási hatóság, de a leányvállalat magyarországi székhelyű, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB aktívan közreműködik a leányvállalat esetében koordináltan alkalmazandó intézkedés tervezésében.

(10) A (8) bekezdés e) pontja alkalmazásában a csoportos szanálási terv nem tartalmazhat rendkívüli állami pénzügyi támogatást – ide nem értve a Szanálási Alapból fizetett összeget –, központi bank által nyújtott rendkívüli likviditási támogatást vagy nem szokásos feltételekkel (fedezet, futamidő és kamatozás) nyújtott központi banki likviditási támogatást.

(11)⁴⁹ A (8) bekezdés e) pontja alkalmazásakor figyelemmel kell lenni az EGT-államok közötti megosztás során az arányosságra, kiegyensúlyozottságra – így különösen a szanálást finanszírozó rendszerek hozzájárulása meghatározásánál figyelembe veendő elvekre – és az adott EGT-állam pénzügyi rendszerének stabilitására gyakorolt hatásra.

8. § (1) A csoportszintű szanálási terv elkészítéséhez az EU-szintű anyavállalat a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek – ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság – rendelkezésére bocsát minden szükséges információt a 6. § alapján. Az információknak az EU-szintű anyavállalatra, a csoporthoz tartozó vállalkozásokra és az 1. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi vállalkozásokra vonatkozóaknak kell lenniük.

(2) A titoktartási szabályok betartására való tekintettel a szanálási feladatkörében eljáró MNB az EU-szintű anyavállalat által rendelkezésére bocsátott információkból továbbítja

(3) Harmadik országban székhellyel rendelkező leányvállalatra vonatkozó információ az érintett harmadik országbeli hatóság hozzájárulásával adható át a (2) bekezdésben foglalt szervezeteknek.

(4) Ha a csoportszintű szanálási hatóság a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor az érintett szanálási hatóságokkal és érintett felügyeleti hatóságokkal – ideértve a Felügyeletet is – együttműködve, ha felállításra került, akkor a szanálási kollégium kereteiben együttműködik és konzultációt folytat a csoportszintű szanálási terv elkészítése és aktualizálása érdekében

(5)⁵¹ A (4) bekezdésben meghatározott eljárás során a szanálási feladatkörében eljáró MNB bevonja a konzultációba a harmadik országban székhellyel rendelkező leányvállalat, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás vagy jelentős fióktelep szanálási hatóságát, ha az érintett harmadik országbeli hatóság tekintetében teljesülnek a 125. § szerinti feltételek.

(6) Ha a csoportszintű szanálási hatóság nem a szanálási feladatkörében eljáró MNB, de az illetékességébe tartozik olyan intézmény, 1. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi vállalkozás vagy jelentős fióktelep, amely a csoportszintű szanálási terv tekintetében érintett, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB együttműködik a csoportszintű szanálási hatósággal.

9. § (1)⁵² A 8. § szerinti eljárás többoldalú eljárás és a meghozott határozat többoldalú eljárás keretében hozott döntés. Ha a csoport több szanálás alá vonható csoportból áll, a többoldalú eljárás keretében meghozott döntés részét képezik a 7. § (8) bekezdés f) pontja szerint tervezett szanálási intézkedések. A szanálási feladatkörében eljáró MNB – mint a csoportszintű szanálási hatóság – a részletes indokolást is tartalmazó határozatát közli a többoldalú eljárásban részt vevő valamennyi EGT-állam illetékes szanálási hatóságával és az EU-szintű anyavállalattal.

(2)⁵³ Csoportszintű szanálási hatóságként a szanálási feladatkörében eljáró MNB a többoldalú eljárás keretében csak valamennyi, az eljárásban részt vevő EGT-állam illetékes szanálási hatósága egyetértésével hozhat érvényes határozatot – az (1) bekezdésben említett többoldalú eljárás keretében hozott határozatot –, amely határozat meghozatalának határideje az együttes döntés meghozatalához szükséges valamennyi információnak az eljárásban részt vevő illetékes szanálási hatóságok részére történő megküldésétől számított négy hónap.

(3) Ha az eljárásban részt vevő EGT-állam illetékes szanálási hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, akkor a (2) bekezdésben rögzített határidőn belül az eljárásban részt vevő bármelyik EGT-állam illetékes szanálási hatósága kérésére a szanálási feladatkörében eljáró MNB az EBH-val a többoldalú eljárás eredménytelensége vonatkozásában egyeztetést köteles folytatni vagy saját kezdeményezésére egyezetést folytathat, kivéve a (6) bekezdésben említett esetet.

(4)⁵⁴ Ha az eljárásban részt vevő EGT-állam szanálási hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, akkor

(5)⁵⁶ A szanálási feladatkörében eljáró MNB a többoldalú eljárás eredménytelenséggel történő lezárultát követő 1 hónapon belül hozza meg határozatát az egyetértő szanálási hatóságokkal azzal, hogy a többoldalú eljárás keretében hozott határozatot előkészítő eljárásban részt vevő valamennyi EGT-állam illetékes szanálási hatóságának megküldi azt.

(6) Ha a csoporton belüli leányvállalat szanálási hatósága úgy ítéli meg, hogy a székhelye szerinti EGT-állama költségvetési hatáskörének sérelme áll fenn, és a (3) bekezdés alapján az EBH-hoz fordult vagy a többoldalú eljárás keretében hozott határozatot a részvétele nélkül hozta meg a többi hatóság, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB által irányított szanálási kollégium keretein belül kezdeményezheti a csoport szintű szanálási terv – ideértve a szavatoló tőkére és leírható, illetve átalakítható kötelezettségre vonatkozó minimumkövetelmény újraértékelését.

(7) A (6) bekezdés vonatkozásában, ha a leányvállalat szanálási hatósága a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor kezdeményezi a (6) bekezdés szerinti eljárást a csoportszintű szanálási hatóságnál.

(8)⁵⁷ Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a (3) bekezdés szerinti egyeztetést folytat az EBH-val, akkor a (2) bekezdéstől eltérően a határozat meghozatalának határideje az EBH-nak az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikk (3) bekezdése szerinti határozatnak a szanálási feladatkörében eljáró MNB részére történő átadását követő egy hónap.

(9) A szanálási feladatkörében eljáró MNB – a (6) és (7) bekezdésre is tekintettel – a (8) bekezdés szerinti egyeztetést követően az EBH határozatát a határozatának meghozatalakor figyelembe veszi. Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a határozatában eltér az EBH határozatától, akkor a határozatában az eltérést indokolja.

(10) Ha az eljárás lefolytatására másik EGT-állam illetékes szanálási hatósága jogosult, és az EU-szintű anyavállalat intézmény leányvállalati hitelintézetének a szanálási hatósága a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB az eljárásra jogosult EGT-állam illetékes szanálási hatósága által meghatározott határidőn belül megküldi a véleményét, fenntartását.

(11)⁵⁸ Az EU-szintű anyavállalat intézmény székhelye szerinti EGT-állam szanálási hatósága (1) bekezdés szerinti eljárás során hozott határozata Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható. A szanálási feladatkörében eljáró MNB az EGT-állam illetékes szanálási hatósága határozatának tényét magyar nyelven a honlapján közzéteszi. A szanálási feladatkörében eljáró MNB hatáskörébe tartozó szervezet tekintetében a más EGT-állam illetékes szanálási hatósága által hozott határozatban foglaltak végrehajtására, teljesítésének ellenőrzésére, az ellenőrzés alapján hozható intézkedésre a szanálási feladatkörében eljáró MNB által hozott határozatokra vonatkozó magyar jogszabályok alkalmazandóak.

(12) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (2) bekezdés szerinti határozat megváltoztatásának szükségességét legalább évente egyszer hivatalból vagy az anyavállalat, leányvállalat illetékes szanálási hatósága kezdeményezésére megvizsgálja.

10. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB értékeli, hogy az intézmény vagy – ha az intézmény összevont alapú felügyelet alá tartozik – mindazon magyarországi székhelyű intézmény és pénzügyi vállalkozás, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed, milyen mértékig szanálható anélkül, hogy az intézmény vagy a vele összevont alapú felügyelet alá tarozó intézmény vagy pénzügyi vállalkozás igénybe venné a bármilyen formában nyújtható rendkívüli állami pénzügyi támogatást vagy az MNB vagy másik központi bank nem szokásos feltételekkel (fedezet, futamidő és kamatozás) nyújtott központi banki likviditási támogatását vagy ezen felüli rendkívüli likviditási hitelét.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értékelés során a szanálási feladatkörében eljáró MNB együttműködik a Felügyelettel.

(3) Az intézmény – a 17. § figyelembevétele mellett – akkor szanálható, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint az intézménnyel szembeni fizetésképtelenségi eljárás vagy az intézménynek a szanálási terv alapján történő szanálása során

(4) A szanálhatóság értékelése során mérlegelendő szempontokat a 2. melléklet tartalmazza.

(5) A szanálhatóság értékelését a szanálási terv elkészítésekor és aktualizálásakor kell elvégezni.

(6) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB egy intézményt nem tekint szanálhatónak, akkor erről a döntés meghozatalát követően haladéktalanul tájékoztatja az EBH-t.

11. § (1)⁵⁹ Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálhatóság értékelése során megállapítja, hogy a szervezet szanálhatóságának jelentős akadályai vannak, erről írásban tájékoztatja az intézményt és a Felügyeletet.

(1a)⁶⁰ A szanálási feladatkörben eljáró MNB a szanálási terv készítését az (1) bekezdés szerinti jelentős akadályok elhárításáig felfüggeszti.

(2)⁶¹ A szervezet az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás kézhezvételét követő legfeljebb négy hónapon belül javaslatot tesz a szanálási feladatkörében eljáró MNB részére a tájékoztatásban megjelölt szanálhatósági akadályok megszüntetésére vagy kezelésére.

(2a)⁶² A szervezet az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás kézhezvételét követő legfeljebb két héten belül olyan lehetséges lépésekre tesz javaslatot a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek, mellékelve ezen javasolt lépések végrehajtásának ütemezését is, amelyekkel biztosítható, hogy megfeleljen a 68/A. vagy 68/B. §-ban foglalt követelményeknek és a kombinált pufferkövetelményeknek abban az esetben, ha a szanálhatóság jelentős akadálya a következő helyzetek valamelyike:

(2b)⁶³ A (2a) bekezdés alapján javasolt lépések végrehajtásához meghatározott ütemterv figyelembe veszi azt, hogy mi okozta a szanálhatóság akadályát.

(3)⁶⁴ A szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel egyeztetve értékeli, hogy a szervezet által a (2)–(2b) bekezdésben foglaltak szerint javasolt lépések megfelelőek-e az akadályok kezelésére, megszüntetésére.

(4)⁶⁵ Ha a szervezet (2)–(2b) bekezdés szerinti javaslata a szanálási feladatkörében eljáró MNB szerint alkalmas a szanálhatósági akadályok kiküszöbölésére vagy hatékony kezelésére, akkor legfeljebb három hónapos határidő tűzésével kötelezi a szervezetet – vagy csoportot – az intézkedések megtételére.

(5)⁶⁶ Ha a szervezet (2)–(2b) bekezdés szerinti javaslata a szanálási feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint nem küszöböli ki vagy nem kezeli hatékonyan a szanálhatósági akadályokat, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB intézkedések megtételét írja elő és legfeljebb egy hónapos határidő megjelölésével a szanálhatóság akadályainak csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges terv elkészítésére kötelezi a szervezetet vagy csoportot.

(6)⁶⁷ Az (5) bekezdésben előírt intézkedések azonosítása során a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek indokolnia kell, hogy a szervezet által javasolt lépések miért nem alkalmasak a szanálhatóság akadályainak csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez, valamint az intézkedések megvalósítására vonatkozó alternatív terv hogyan képes a szanálhatóság akadályainak kiküszöbölésére. A szanálási feladatkörében eljáró MNB figyelembe veszi, hogy a szanálhatóság akadályai milyen fenyegetést jelentenek a pénzügyi stabilitásra és az intézkedések milyen hatást gyakorolnak a szervezet üzleti tevékenységére, stabilitására, valamint arra a képességére, hogy hozzájáruljon a gazdasághoz.

12. § (1)⁶⁸ A szanálhatósági akadályok kezelése vagy megszüntetése érdekében a szanálási feladatkörében eljáró MNB – a Felügyelettel történt előzetes egyeztetést követően – előírhatja az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet számára

(2)⁶⁹ Az (1) bekezdés b), d), e) pontja, valamint l) pont la) alpontja tekintetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB döntéséhez a Felügyelet jóváhagyása is szükséges.

(3)⁷⁰ A szanálhatósági akadályok kezelése vagy megszüntetése érdekében a szanálási feladatkörében eljáró MNB – a Felügyelettel történt előzetes egyeztetést követően – előírhatja a szervezet számára, ha az vegyes tevékenységű holding társaság leányvállalata, hogy a vegyes tevékenységű holding társaság hozzon létre külön pénzügyi holding társaságot az intézmény feletti ellenőrző befolyás gyakorlására, ha ez az intézmény szanálásának elősegítése érdekében szükséges.

(4)⁷¹ A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1)–(3) bekezdés szerinti eljárása során – a Felügyelettel, valamint adott esetben a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB-vel történő egyeztetést követően – az arányosság elvére is tekintettel figyelembe veszi, hogy a szanálhatósági akadályok milyen fenyegetést jelentenek a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitására nézve, és azt, hogy a szanálhatósági akadály kezelésére vagy megszüntetésére alkalmazandó intézkedések milyen hatást gyakorolnak a szervezet üzleti tevékenységére és stabilitására, a gazdasági növekedéshez való hozzájárulási képességére, a pénzügyi szolgáltatások belső piacára, valamint az EGT-államok vagy az EGT egészének pénzügyi stabilitására.

13. § (1)⁷² Egy csoport – szanálás alá vonható szervezet – akkor szanálható, ha a csoportszintű szanálási hatóság megítélése szerint megvalósítható és hiteles a csoporthoz tartozó szervezettel szembeni fizetésképtelenségi eljárás vagy a csoport – szanálás alá vonható szervezet – szanálása, amely során

(2) Ha az MNB a csoportszintű szanálási hatóság, akkor a csoportszintű szanálhatóság értékelését a szanálási feladatkörében eljáró MNB végzi el a leányvállalatok és a jelentős fióktelepek szanálási hatóságaival azzal, hogy az összevont alapú felügyeletért felelős felügyeleti hatósággal, valamint a leányvállalatok és a jelentős fióktelepek illetékes hatóságaival is konzultációt kell folytatni.

(3)⁷³ Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportbeli – szanálás alá vonható szervezet vagy szanálás alá vonható szervezetnek nem minősülő – leányvállalat szanálási hatósága, akkor a csoportszintű szanálási hatósággal közösen határoz a csoportszintű szanálhatóság értékeléséről.

(4) A csoportszintű szanálhatóság értékelése során nem lehet figyelembe venni:

(5) A csoport szanálhatóságának értékeléséről a szanálási kollégium keretében hozza meg a szanálási feladatkörében eljáró MNB – ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság – a határozatot, amely határozat meghozatala során a 2. melléklet szempontjait figyelembe kell venni.

(6) A csoport szanálhatóságának értékelését a csoportszintű szanálási terv elkészítésekor és aktualizálásakor kell elvégezni.

(6a)⁷⁴ Ha egy csoport több szanálás alá vonható csoportból áll, akkor a szanálhatóság értékelését csoportonként is el kell végezni.

(7) Az e § szerinti határozat meghozatalakor a 7–9. § szerinti kell eljárni.

(8) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB, mint csoportszintű szanálási hatóság megítélése szerint egy csoport a szanálhatósági értékelés alapján nem szanálható, akkor erről haladéktalanul tájékoztatja az EBH-t.

14. § (1) A csoportszintű szanálhatóság értékelését követően – ha szükséges – el kell hárítani a szanálás akadályait.

(2) A csoportszintű szanálhatóság akadályainak elhárítása tekintetében többoldalú eljárás keretében hozott határozatot hoznak a szanálási kollégium tagjai a szanálási feladatkörében eljáró MNB vezetésével, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság. Az eljárásban és a határozat meghozatalában részt vesz a csoporthoz tartozó leányvállalat szanálási hatósága, és a határozat meghozatalát megelőzően egyeztet a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoport felügyeleti kollégiumával és a csoportba tartozó jelentős fióktelep illetékes szanálási hatóságával.

(3)⁷⁵ A szanálási feladatkörében eljáró MNB – ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság – jelentést készít az összevont felügyeletet ellátó hatósággal és az EBH-val – az illetékes felügyeleti hatóságokkal folytatott konzultációt követően – a szanálási intézkedések és szanálási jogosultságok csoporttal, illetve amennyiben a csoport egynél több szanálás alá vonható csoportból áll, a szanálás alá vonható csoportokkal szembeni hatékony alkalmazását hátráltató akadályokról.

(4) A (3) bekezdés szerinti jelentés

(5) A (3) bekezdésben meghatározott jelentést a szanálási feladatkörében eljáró MNB megküldi

(5a)⁷⁷ Ha a csoport szanálhatóságának akadálya a 11. § (2a) bekezdésében foglalt feltétel következménye, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB mint csoportszintű szanálási hatóság – az érintett szanálási hatóságokkal történt konzultációt követően – értesíti az EU-szintű anyavállalatot a felmerült akadály vonatkozásában az általa készített értékelésről.

(6) Ha a csoporthoz tartozó leányvállalat szanálási hatósága a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor a szanálási kollégiumban való részvétel tekintetében részére eljutatott jelentést a leányvállalat részére a kézhezvételt követően azonnal megküldi.

(7) Az EU-szintű anyavállalat a jelentés kézhezvételét követő négy hónapon belül

(7a)⁷⁸ Ha az EU-szintű anyavállalatot arról értesítették, hogy a csoport szanálhatóságának akadálya a csoporthoz tartozó, 11. § (2a) bekezdés szerinti helyzetben lévő szervezetnek tudható be, akkor az EU-szintű anyavállalat az értesítés kézhezvételét követő két héten belül olyan lehetséges lépésekre tesz javaslatot a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek – ideértve azok ütemezését is – ,amely alapján a szervezet megfelel a 68/A. §-ban vagy a 68/B. §-ban meghatározott követelményeknek az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésének megfelelően kiszámított teljes kockázati kitettség érték százalékában kifejezve, és adott esetben a kombinált pufferkövetelménynek, valamint a 68/A. §-ban vagy a 68/B. §-ban meghatározott követelményeknek az 575/2013/EU rendelet 429. és 429a. cikke szerinti teljes kitettségi mérték százalékában kifejezve. A javasolt lépések ütemezésekor figyelembe kell venni azt, hogy mi okozta a szanálhatóság akadályát. A szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel történt egyeztetést követően értékeli, hogy a javasolt lépések hatékonyan csökkentik-e vagy küszöbölik-e ki a szanálhatóság akadályát.

(8) Az EU-szintű anyavállalat által tett észrevételt és javaslatot a szanálási feladatkörében eljáró MNB – ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság – továbbítja

(9) A csoportszintű szanálhatóság akadályainak elhárítása tekintetében a (2) bekezdés alapján többoldalú eljárás keretében határozatot hoznak a szanálási kollégium tagjai a szanálási feladatkörében eljáró MNB vezetésével, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság. A határozat meghozatala során figyelembe veszik az EU-szintű anyavállalat észrevételeit és javaslatait.

(10) A többoldalú eljárás keretében hozott határozat figyelembe veszi a csoport által érintett minden EGT-államban és az Európai Unió pénzügyi rendszerében felmerülő hatást.

(11)⁷⁹ A többoldalú eljárás keretében a döntést meg kell hozni

15. § (1)⁸⁰ Ha a 14. § (11) bekezdése alapján a szanálási hatóságok együttesen nem tudnak döntést hozni, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB – ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság – határozatot hoz a szanálás alá vonható csoport szintjén a szanálhatóság értékeléséről. A határozat indokolásában a szanálási feladatkörében eljáró MNB megjeleníti a csoporthoz tartozó más szervezetek érintett szanálási hatóságainak véleményét és fenntartását.

(2)⁸¹ Az (1) bekezdés szerinti határozatot a szanálási feladatkörében eljáró MNB – ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság – megküldi az EU-szintű anyavállalat, valamint az érintett szanálási hatóságok részére.

(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB nem járhat el az (1) bekezdés szerint, ha valamelyik érintett szanálási hatóság a szanálás értékelése vonatkozásában az EBH elé utalja az ügyet

(4) A (3) bekezdés esetén a megkeresést követő egy hónapon belül az EBH határozatot hoz, amellyel összhangban kell a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság, határozatát meghoznia. Ha az EBH egy hónapon belül nem hoz határozatot, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság, akkor az (1) bekezdés szerint meghozza határozatát.

(5)⁸² Többoldalú eljárás keretében hozott döntés hiányában szanálás alá vonható szervezetnek minősülő és a szanálás alá vonható szervezetnek nem minősülő, a leányvállalatokat érintő, határozathozatalt igénylő esetekben a szanálási feladatkörében eljáró MNB – ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a leányvállalat szanálási hatósága – hozza meg a határozatot a szükséges intézkedésről azzal, hogy az indokolás tartalmazza a többi érintett szanálási hatóság véleményét és fenntartását is. Ezt a határozatot a leányvállalaton kívül a leányvállalat és ugyanazon szanálás alá vonható csoport szanálás alá vonható szervezete, az adott szanálás alá vonható szervezet szanálási hatósága, a csoportszintű szanálási hatóság részére is meg kell küldeni.

15/A. § (1) Ha a szervezet megfelel a kombinált pufferkövetelménynek és az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés a), b) és c) pontja, valamint a túlzott tőkeáttétel kockázatok kezelését célzó többlettőke-követelménynek, de a 67. §-ban és a 68. §-ban foglalt követelményekkel együtt nem felel meg a kombinált pufferkövetelménynek a 62. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelően számítva, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB megtilthatja a szervezetnek azt, hogy több nyereséget fizessen ki a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményekhez kapcsolódó, a 3. mellékletnek megfelelően számított felosztható összegnél (M-MDA)

(2) Ha a szervezet az (1) bekezdésben meghatározott helyzetben van, akkor haladéktalanul értesíti a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott helyzetben a szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel történt konzultációt követően indokolatlan késedelem nélkül mérlegeli, hogy gyakorolja-e a nyereségkifizetés megtiltását, amelyhez figyelembe veszi:

(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB legalább havonta megismétli a (3) bekezdés szerinti értékelést, ameddig a szervezet az (1) bekezdésben meghatározott helyzetben van.

(5) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB megállapítja, hogy a szervezet kilenc hónappal az erről szóló értesítést követően is az (1) bekezdésben meghatározott helyzetben van, a Felügyelettel történt konzultációt követően gyakorolja a nyereségkifizetés megtiltását, kivéve, ha az alábbi feltételek közül legalább kettő teljesül:

(6) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB az (5) bekezdés szerinti kivételt alkalmazza, akkor erről – részletes írásbeli magyarázatot adva az értékelésről – értesíti a Felügyeletet.

(7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB legalább havonta megismétli az (5) bekezdés szerinti értékelést.

16. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek a szanálási intézkedések alkalmazásakor és a szanálási jogosultságok gyakorlásakor figyelembe kell vennie a szanálási célokat, és azokat az intézkedéseket, jogosultságokat kell választania, amelyek a legjobban szolgálják az adott eset körülményeihez kapcsolódó szanálási célok elérését.

(2) A szanálási célok a következők:

(3)⁸⁵ A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (2) bekezdésben foglalt szanálási célok mindegyikét érvényesíti, az adott eset körülményeinek megfelelő sajátosságok figyelembevételével.

(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek törekednie kell

17. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB – a (10) bekezdésben foglaltak alapján – elrendeli és megindítja az intézményre vonatkozóan a szanálási eljárást, ha teljesülnek a következő együttes feltételek:

(1a)⁸⁷ A központi szerv és ahhoz tartósan kapcsolt valamennyi hitelintézet akkor vonható szanálás alá, ha a szanálási feltételek a központi szerv és a központi szervhez tartósan kapcsolt valamennyi hitelintézet vonatkozásában összességében teljesülnek.

(2) Egy intézmény fizetésképtelen vagy várhatóan fizetésképtelenné válik, ha

(3) A (2) bekezdés d) pontjában foglalt támogatások

(4) A (2) bekezdés d) pont dc) alpontja szerinti tőkeemelés csak nemzeti, több EGT-államban vagy eurózónában végzett stressz tesztek, eszközminőség vizsgálatok vagy egyéb egyenértékű eljárások által feltárt tőkehiány mértékéig nyújtható.

(5) A szanálási intézkedés akkor szolgálja a közérdeket, ha

(6)⁹⁰

(7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az intézményre vonatkozó szanálási akciótervet készít legkésőbb a szanálás (1) bekezdés szerinti elrendelésekor, amely – ha rendelkezésre áll akkor – figyelembe veszi a szanálási tervet, kivéve ha az eltérést az eset körülményei indokolttá teszik.

(8) A szanálási akcióterv tartalmazza a tervezett szanálási intézkedéseket és azok alkalmazásának tervezett menetét; valamint a szanálás finanszírozási tervét, az OBA, a Szanálási Alap e törvény szerinti hozzájárulását és esetlegesen az állam – fiskális semlegesség elvén alapuló – ideiglenes költségvetési szerepvállalásának igényét és módját.

(9) A Kormány előzetes jóváhagyása szükséges a közpénzek felhasználásához, ha a szanálás során az állam költségvetési szerepvállalása – ideértve a Szanálási Alapnak történő, az adott szanálási intézkedéshez, szanálási eljáráshoz kapcsolódó hitel nyújtását is – válik szükségessé vagy a rendelkezésre álló információk alapján várhatóan tizenkét hónapon belül az szükségessé válhat. A Kormányt a döntése meghozatalakor nem köti a szanálási feladatkörében eljáró MNB által elkészített szanálási akcióterv vagy az elrendelt szanálási intézkedés.

(10)⁹¹ A szanálásról szóló (1) bekezdés szerinti – a szanálási feltételek fennálltának tényéről szóló – döntést a Pénzügyi Stabilitási Tanács (a továbbiakban: PST) hozza meg azzal, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 4. § (9) bekezdése szerinti feladatkör ellátásáért felelős vezetők nem rendelkeznek szavazati joggal.

18. § Az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozással szemben akkor alkalmazható szanálási intézkedés, ha a szanálási feltételek az intézmény és a hozzá kapcsolódó pénzügyi vállalkozás – amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed – vonatkozásában egyaránt teljesülnek.

19. §⁹² (1) A magyarországi székhelyű pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság vagy vegyes tevékenységű holding társaság akkor vonható szanálás alá, ha a szanálási feltételek a holding társaság vonatkozásában teljesülnek.

(2) Ha a vegyes tevékenységű holding társaság leányvállalata közvetlenül vagy közvetve pénzügyi holding társaság tulajdonában van, a szanálási tervben rögzíteni kell, hogy a közbenső pénzügyi holding társaságot szanálás alá vonható szervezetként kell azonosítani és a csoportszintű szanálás céljából hozott szanálási intézkedések csak a közbenső pénzügyi holding társaságra irányulhatnak, a vegyes tevékenységű holding társaság vonatkozásában nem alkalmazhatóak.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a szanálási feladatkörében eljáró MNB szanálási intézkedést hozhat az (1) bekezdés szerinti holding társaságra akkor is, ha

20. § (1) A szanálási intézkedések meghozatala és a szanálási jogosultságok alkalmazása során a következő elvek szerint kell eljárni:

(2) Az intézmény vezetése és könyvvizsgálója köteles együttműködni a szanálási feladatkörében eljáró MNB-vel a szanálási célok elérése érdekében.

(3) Ha az intézmény egy csoport tagja, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási intézkedések meghozatala és a szanálási eszközök alkalmazása során arra törekszik, hogy minimalizálja ezeknek a csoportra, a csoport tagjaira és az érintett pénzügyi piacra gyakorolt negatív hatást.

(3a)⁹⁸ A szanálási intézkedések meghozatala és a szanálási jogosultság gyakorlása során a szanálási feladatkörében eljáró MNB tájékoztatást ad a szanálás alatt álló intézmény, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás munkavállalói képviselőinek, valamint – ha szükséges – egyeztetést folytat velük.

(4) A Felügyelet a folyamatos felügyelés – ideértve a rendszeres adatszolgáltatás értékelését – keretében a 17. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szanálási feltételek fennállásának észlelésekor értesíti a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t ezen szanálási feltételek teljesüléséről, valamint arról, ha az általa alkalmazható intézkedések és kivételes intézkedések alapján ezen szanálási feltételek megszüntetésére nincs lehetőség.

(5)⁹⁹ A szanálási feladatkörében eljáró MNB-vel és az általa a szanáláshoz kapcsolódóan igénybe vett közreműködővel szemben e minőségükben végzett cselekmény vagy elkövetett mulasztás miatt kártérítési igény csak lényeges kötelezettségük szándékos megszegése esetén érvényesíthető, feltéve, hogy az adott cselekmény vagy mulasztás a kárt közvetlenül idézte elő.

(6)¹⁰⁰ A szanálási feladatkörében eljáró MNB munkavállalói a szanálási feladatkör ellátásával összefüggésben végzett cselekményük vagy mulasztásuk miatt a szanálási feladatkörében eljáró MNB-vel szemben csak lényeges kötelezettségük szándékos megszegése esetén tartoznak munkavállalói kárfelelősséggel, feltéve, hogy az adott cselekmény vagy mulasztás a kárt közvetlenül idézte elő.

21. § A szanálási feladatkörében eljáró MNB határozatban megszünteti a szanálási eljárást, ha a szanálásra okot adó körülmények megszűntek és a szanálási célok teljesültek vagy a szanálási célok megvalósulása a szanálástól már nem várható.

22. § (1)¹⁰¹ A szanálási intézkedés meghozatalára vonatkozó döntést megelőzően a szanálási feladatkörében eljáró MNB gondoskodik arról, hogy az intézmény, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás eszközeinek és forrásainak megbízható és valós értékelését (a továbbiakban: független értékelés) független, jogszabályban meghatározott szakmai és összeférhetetlenségi követelményeknek megfelelő személy (a továbbiakban: független értékelő) végezze.

(2) A független értékelők névjegyzékét a szanálási feladatkörében eljáró MNB vezeti, és honlapján közzéteszi. A független értékelői nyilvántartásban fel kell tüntetni:

(3)¹⁰² A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás a független értékelő nyilvántartási száma, a nyilvántartásba-vétel időpontja, valamint a független értékelői tevékenység végzésére való jogosultság tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.

(4)¹⁰³ A szanálási feladatkörében eljáró MNB a független értékelőkre vonatkozóan legalább évente egyszer nyilvános pályázatot hirdet. A beérkezett pályázatokat a szanálási feladatkörében eljáró MNB által felkért, legalább három, de legfeljebb hét tagból álló bíráló bizottság bírálja el. A bíráló bizottság döntése közigazgatási perben megtámadható. Ha a pályázó a jogszabályi feltételeknek megfelel, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a névjegyzékbe felveszi.

(5) A szanálási feladatkörében eljáró MNB kidolgozza a (4) bekezdésben meghatározott bíráló bizottság tagjainak kiválasztására vonatkozó belső eljárásrendjét, és az eljárásrendet a szanálási feladatkörében eljáró MNB a honlapján közzéteszi.

(6) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a független értékelőt törli a (2) bekezdés szerinti névjegyzékből, ha

(7)¹⁰⁵ A független értékelők névjegyzékébe az a természetes személy vehető fel, aki

(7a)¹⁰⁷ Nem vehető fel a független értékelők névjegyzékébe olyan személy vagy szervezet, akinek vagy amelynek gazdasági vagy szakmai tevékenységével kapcsolatban a szanálási feladatkörében eljáró MNB olyan magatartásról szerez tudomást, amely jogszabályba, szakmai vagy etikai szabályba ütközik, vagy amely alkalmas arra, hogy a független értékelői feladatok ellátásához szükséges közbizalmat sértse vagy veszélyeztesse, továbbá, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a független értékelőként nyilvántartásba vett személyt vagy szervezetet a (6) bekezdés e) pontja szerint törölte a névjegyzékből, a törlés napjától számított öt évig.

(8)¹⁰⁸ A független értékelők névjegyzékébe az a jogi személy vehető fel, amelyik legalább egy olyan munkavállalót foglalkoztat, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében – a független értékelés elkészítése céljából – igénybe vesz, aki megfelel a (7) bekezdés szerinti követelményeknek, valamint nem áll jogutód nélküli megszüntetését eredményező eljárás alatt.

(9)¹⁰⁹ A független értékelő egy adott feladatra való pályázása, illetve megbízása esetén nyilatkozik arról, hogy független az intézménytől, a szanálási feladatkörében eljáró MNB-től és a Felügyelettől. Akkor minősül függetlennek a független értékelő, ha az üzleti évben vagy az azt megelőző 3 üzleti év egyikében sem haladta meg az éves bruttó árbevételének 5 százalékát a szanálás alá vont intézménytől vagy az MNB-től kapott bevétele.

(10) A szanálási feladatkörében eljáró MNB kidolgozza a független értékelő

(11) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a független értékelő kirendelésével egyidejűleg meghatározza a független értékelés határnapját, és a független értékelés során figyelembe veendő feltételezéseket.

(12) A független értékelővel és az általa igénybe vett közreműködővel szemben e minőségében végzett cselekmény vagy elkövetett mulasztás miatt harmadik személy kártérítési igénnyel csak lényeges kötelezettségük súlyos, gondatlan megszegése esetén léphet fel, feltéve, hogy az adott cselekmény vagy mulasztás a kárt közvetlenül idézte elő.

23. § (1)¹¹⁰ A független értékelés alapvető célja a fizetésképtelen vagy a rendelkezésre álló információk alapján várhatóan fizetésképtelenné váló intézmény, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás eszközei és forrásai értékének a megállapítása.

(2) A független értékelés kiegészítő céljai:

(3) A független értékelésnek prudens feltételezéseken kell alapulnia, ideértve az eszközök nemteljesítési arányának és a várható veszteségek mértékének meghatározását is.

(4)¹¹³ A független értékeléskor nem tételezhető fel, hogy az intézmény a jövőben rendkívüli állami pénzügyi támogatásban részesül a szanálási intézkedés időpontját követően, illetve azt követően, hogy a tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultság alkalmazására sor kerül. Ha az intézmény a független értékelést megelőző három hónapban rendkívüli állami pénzügyi támogatásban részesült, akkor annak esetleges értéknövelő hatását figyelmen kívül kell hagyni.

(5) A független értékeléskor figyelembe kell venni, hogy bármelyik szanálási eszköz alkalmazása esetén

(6) A független értékeléshez az intézmény számviteli nyilvántartásaiban szereplő információkon túl mellékelni kell:

(7) A független értékelő a (6) bekezdés c) pontjában foglalt kimutatást kiegészíti az arra vonatkozó becsléssel, hogy az egyes tulajdonosi és hitelezői csoportok az intézmény felszámolása esetén várhatóan milyen megtérülésben részesülnének.

(8) A független értékelést a szanálási feladatkörében eljáró MNB végzéssel hagyja jóvá, amely végzés kizárólag a szanálást elrendelő határozat elleni jogorvoslattal együttesen támadható meg.

24. § (1) Ha a szanálási eljárást megelőzően vagy annak során az intézmény pénzügyi helyzetére, a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitására, illetve az eljárás további körülményeire tekintettel nincs mód a független értékelés lebonyolítására annak időigénye miatt vagy a független értékelés során nem biztosítható a 23. § (6) és (7) bekezdésben foglalt követelmények teljesítése, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB az intézmény számviteli nyilvántartásait alapul véve, a vagyonelemek értékesíthetőségét, a fedezetek érvényesíthetőségével kapcsolatos bizonytalansági tényezőket is figyelembe vevő értékelési pufferek és diszkonttényezők alkalmazásával maga is elvégezheti az intézmény eszközeinek és forrásainak értékelését (a továbbiakban: ideiglenes értékelés).

(2) Az (1) bekezdés szerinti ideiglenes értékeléshez a szanálási feladatkörében eljáró MNB közreműködőt – ideértve az MNB tv.-ben meghatározott szervezetek felszámolását végző, nonprofit gazdasági társaságot is – vehet igénybe. A közreműködőre is a független értékelőre vonatkozó szakmai és összeférhetetlenségi követelményeket kell alkalmazni, kivéve a 22. § (9) bekezdést, valamint a közreműködőnek a független értékelők névjegyzékében szerepelnie kell, kivéve, ha az ebből fakadó időveszteség veszélyezteti a szanálási célok hatékony teljesülését.

(3) Az ideiglenes értékeléskor törekedni kell a független értékelés céljaként meghatározott célok és követelmények lehető legteljesebb mértékű figyelembevételére.

25. § (1) Az ideiglenes értékelés megalapozhatja a szanálási feladatkörében eljáró MNB szanálási eszközeinek meghozatalát vagy a tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultsága gyakorlását.

(2) Az ideiglenes értékelés részét képezi a szanálási eszköz alkalmazásáról vagy a szanálási jogosultság gyakorlásáról, illetve a tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultság gyakorlásáról szóló döntésnek.

(3) Az ideiglenes értékelést a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási eljárást megelőzően végzéssel hagyja jóvá, amely végzés kizárólag a szanálást elrendelő határozat elleni jogorvoslattal együttesen támadható meg. Ha az ideiglenes értékelés a szanálást elrendelő határozatot követően készül el, azt a szanálási feladatkörében eljáró MNB határozattal hagyja jóvá.

26. § (1) Az ideiglenes értékelés mindaddig nem tekinthető független értékelésnek, amíg egy független értékelő el nem végzi az értékelést, amely megfelel a 23. § (1) és (2) bekezdés szerinti céloknak és teljesíti a független értékelésre vonatkozó valamennyi követelményt (a továbbiakban: utólagos, végleges értékelés).

(2) Az utólagos, végleges értékelést a szanálási feladatkörében eljáró MNB ideiglenes értékelést jóváhagyó döntésének keltét követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb az ideiglenes értékelést követő hat hónapon belül el kell végezni.

(3) Az utólagos, végleges értékelés célja a független értékelés céljain túlmenően:

(3a)¹¹⁴ A szanálási feladatkörében eljáró MNB határozatban hagyja jóvá a (3) bekezdésben meghatározott értékelést.

(4)¹¹⁵ Ha az intézmény saját tőkéjének az utólagos, végleges értékelés szerinti becslése magasabb értéket eredményez, mint az intézmény saját tőkéjének az ideiglenes értékelés szerinti becslése, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB határozatában

27. § (1) A csoport esetében érintett szanálási hatóságok szanálási kollégiumot hoznak létre a

(2) A szanálási kollégium a csoporthoz tartozó harmadik országbeli intézmény székhelye szerinti érintett harmadik országbeli hatósággal is egyeztethet és együttműködhet, ha a harmadik országbeli intézmény érintett a szanálási eljárás tekintetében vagy közvetlen hatással van rá a szanálási eljárás.

(3) A szanálási kollégium keretében a csoportszintű szanálási hatóság és a leányvállalat szanálási hatósága az illetékes felügyeleti hatósággal és az összevont felügyeletet ellátó hatósággal egyeztetve

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott szanálási kollégium tagjai

(5) A (4) bekezdés vonatkozásában a tag

(6)¹¹⁸ Ha a csoporthoz tartozik olyan leányvállalat vagy jelentős fióktelep, amelynek székhelye harmadik országban van vagy amelyet harmadik országban létesítettek, akkor ezen leányvállalat vagy jelentős fióktelep érintett harmadik országbeli hatóságát – kérelmére – a szanálási feladatkörében eljáró MNB, ha ő a csoportszintű szanálási hatóság, meghívja megfigyelőnek a szanálási kollégium megbeszéléseire, ha a 125. § szerinti feltételek teljesülnek.

(7) A szanálási kollégium üléseire a szanálási feladatkörében eljáró MNB, ha ő a csoportszintű szanálási hatóság, meghívja az EBH-t azzal, hogy az EBH szavazati jog nélkül javaslatokat tehet a szanálási kollégium hatékony, eredményes és következetes működése érdekében.

28. § (1) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB vezeti elnöki tisztében a szanálási kollégiumot.

(2) Az (1) bekezdés tekintetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB

(3) A szanálási kollégium tagjaival a szanálási feladatkörében eljáró MNB az eredményes és hatékony működés érdekében szorosan együttműködik.

(4) Függetlenül attól, hogy a csoportszintű szanálási hatóság a (2) bekezdés vagy a nemzeti jogrendjében kialakított hasonló szabályozás tekintetében nem hívta meg a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t, mint szanálási kollégiumi szanálási hatósági tagot, ha többoldalú eljárás keretében határozat hozatala történik vagy a hatósági feladatkörébe tartozó szervezettel kapcsolatos ügyek szerepelnek a szanálási kollégium megbeszélésének napirendjén, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult részt venni a szanálási kollégium megbeszélésén.

29. § (1) Ha a harmadik országbeli intézménynek vagy harmadik országbeli anyavállalatnak Magyarországon kívül még legalább egy EGT-államban leányvállalata vagy jelentős fióktelepe van, akkor az adott leányvállalatok és jelentős fióktelepek illetékes szanálási hatóságai által létrehozott európai szanálási kollégiumban részt vesz a szanálási feladatkörében eljáró MNB is.

(2) Az európai szanálási kollégiumnak a leányvállalat és a jelentős fióktelep vonatkozásában kell a szanálási kollégium feladatait ellátnia, és az európai szanálási kollégium a szanálási kollégium szabályai szerint működik, amelynek keretében vesz részt a munkában a szanálási feladatkörében eljáró MNB, ha teljesül az (1) bekezdés szerinti feltétel.

(2a)¹¹⁹ Ha a globális szanálási stratégia alapján az EGT-államban letelepedett leányvállalat vagy az EU-szintű anyavállalat és annak leányintézménye nem szanálás alá vonható szervezet, akkor – az európai szanálási kollégium tagjainak egyetértésével – az EGT-államban letelepedett leányvállalat vagy összevont alapon az EU-szintű anyavállalat köteles teljesíteni a 68/B. § (8) bekezdés szerinti követelményt a 68/B. § (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti instrumentumok

(3)¹²⁰ Az európai szanálási kollégium elnöki tisztét a szanálási feladatkörében eljáró MNB látja el, ha

(4) Az érintett szanálási hatóságok – így a szanálási feladatkörében eljáró MNB is – eltekinthetnek az európai szanálási kollégium felállításától, ha van másik olyan csoport vagy kollégium, amely ellátja az európai szanálási kollégium feladatait.

30. § (1) A szanálási kollégium tagjainak kérésre biztosítaniuk kell a szanálás tekintetében a többi hatóság feladatainak ellátásához a szükséges információkat, amelyeket és amelyeknek a szanálási kollégium feladatainak ellátása érdekében szükséges áramlását a szanálási feladatkörében eljáró MNB koordinálja, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság.

(2)¹²¹ A harmadik országbeli intézmény vagy anyavállalat érintett harmadik országbeli hatósága által megküldött vagy átadott információt a küldő hatóság jóváhagyásával lehet csak továbbítani.

(3) A szanálási hatóságok által rendelkezésre bocsátott információkat az illetékes minisztérium rendelkezésére bocsátja a szanálási feladatkörében eljáró MNB – ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság –, ha azok olyan határozathoz vagy ügyhöz kapcsolódnak, amelynek esetében kötelező a minisztérium értesítése vagy a vele való egyeztetés vagy közpénzeket érinthet.

31. § (1) Ha egy csoporthoz tartozó leányvállalat vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi holding társaság esetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB megállapítja a szanálási feltételek fennálltát, akkor haladéktalanul értesíti a csoportszintű szanálási hatóságot, az összevont alapú felügyeletet ellátó hatóságot és az érintett csoport szanálási kollégiumának tagjait

(2) Egy külföldi szanálási hatóságnak az (1) bekezdés szerinti értesítését követően haladéktalanul megvizsgálja és felméri a szanálási feladatkörében eljáró MNB – ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság – a szanálási kollégium tagjaival folytatott konzultációt követően, hogy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott eljárás és intézkedések a csoportra és a csoporthoz tartozó intézményekre és vállalkozásokra milyen lehetséges hatást fejtenének ki. Ezen vizsgálat során ki kell térni arra is, hogy lehetséges hatásként felmerül-e, hogy a csoporthoz tartozó másik vállalkozás esetében teljesülnek a szanálási feltételek.

(3) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság a szanálási kollégium többi tagjával való konzultáció után megállapítja, hogy nem valószínűsíthető a (2) bekezdésben említett másik vállalkozásra való átterjedés, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB saját hatáskörben lefolytatja a szanálást a magyarországi székhellyel rendelkező csoporttagok vonatkozásában az (1) bekezdés b) pontban adott értesítés szerint. Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem a csoportszintű szanálási hatóság, de tagja a szanálási kollégiumnak, akkor a szanálási kollégiumban a csoportszintű szanálási hatóság által a szanálási kollégiumban folytatott egyeztetésben vesz rész.

(4) Ha a csoportszintű szanálási hatóság a szanálási kollégium többi tagjával való konzultáció után megállapítja, hogy valószínűsíthető a (2) bekezdésben említett másik vállalkozásra való átterjedés, akkor

(5) A (4) bekezdésben meghatározott 24 órás határidőt a szanálási feladatkörében eljáró MNB, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság a szanálási feltételek fennálltát megállapító szanálási hatóság hozzájárulásával meghosszabbíthatja legfeljebb két alkalommal, alkalmanként 24 órával.

(6) A (4) vagy (5) bekezdésben meghatározott határidő leteltét követően, ha nem készült el a csoportszintű szanálási hatóság által a vizsgálat, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB meghozza határozatát.

(7) A csoportszintű szanálási akcióterv figyelembe veszi a szanálási terveket, a szanálási célok hatékony megvalósítását, meghatározza azokat a szanálási intézkedéseket, amelyeket az érintett szanálási hatóságoknak végre kell hajtaniuk, hogy a szanálási célok és alapelvek teljesüljenek. A csoportszintű szanálási akcióterv – amely magában foglalja a finanszírozási tervet is – meghatározza a szanálási intézkedések összehangolását.

(8) A csoportszintű szanálási akcióterv a szanálási feladatkörében eljáró MNB, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság és a csoportszintű szanálási akciótervben érintett leányvállalatok szanálási hatósága általi többoldalú eljárás keretében hozott határozat, amelynek meghozatalához kérhető az EBH közreműködő támogatása. Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem a csoportszintű szanálási hatóság, de a csoportszintű szanálási akciótervben érintett leányvállalat szanálási hatósága, akkor a csoportszintű szanálási hatóság, a szanálási feladatkörében eljáró MNB és másik, a szanálási akciótervben érintett leányvállalat szanálási hatósága általi többoldalú eljárás keretében hozott határozat a csoportszintű szanálási akcióterv, amely határozat meghozatalához kérhető az EBH közreműködő támogatása.

(9) Ha egy szanálási hatóság nem ért egyet a szanálási feladatkörében eljáró MNB – mint csoportszintű szanálási hatóság – által javasolt csoportszintű szanálási akciótervvel, és véleménye szerint a szanálási intézkedéseknek a pénzügyi stabilitására jelentős hatása van, akkor a véleménykülönbségről, annak okairól és az általa tervezett intézkedésekről írásban tájékoztatja a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t és a többi érintett hatóságot azzal, hogy a tájékoztatás részeként elemeznie kell az általa tervezett intézkedéseknek a csoportra, a csoporthoz tartozó vállalkozásokra és azok székhelye szerinti EGT-államokra gyakorolt hatásokat.

(10) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem a csoportszintű szanálási hatóság és nem ért egyet a csoportszintű szanálási hatóság által javasolt csoportszintű szanálási akciótervvel, és véleménye szerint a szanálási intézkedéseknek a pénzügyi stabilitására jelentős hatása van, akkor a véleménykülönbségről, annak okairól és az általa tervezett intézkedésekről írásban tájékoztatja a csoportszintű szanálási hatóságot és a többi érintett hatóságot azzal, hogy a tájékoztatás részeként elemeznie kell az általa tervezett intézkedéseknek a csoportra, a csoporthoz tartozó vállalkozásokra és azok székhelye szerinti EGT-államokra gyakorolt hatásokat.

(11) A (8) bekezdés szerint hozott többoldalú eljárás keretében hozott határozat és a (9) bekezdés szerint hozott külön határozat Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható.

(12) Ha a szanálási kollégium keretében nem kerül elfogadásra csoportszintű szanálási akcióterv, de a csoporthoz tartozó vállalkozás esetében szükséges intézkedésekről határoz a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor folyamatosan tájékoztatja a szanálási kollégium tagjait az intézkedéseiről, annak lehetséges hatásairól és a kapcsolódó folyamatokról.

32. § (1) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB, mint csoportszintű szanálási hatóság megállapítása szerint az EU-szintű anyavállalat teljesíti a szanálási feltételeket, akkor haladéktalanul értesíti az összevont alapú felügyelet ellátásáért felelős hatóságot és a szanálási kollégiumban lévő szanálási hatóságokat a 31. § (1) bekezdése szerinti információkról.

(2) Szanálási intézkedés kialakítása keretében figyelemmel kell lenni a 31. § (7) bekezdése szerinti feltételekre és célokra, valamint

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott megállapítás alapján kialakított szanálási eljárás nem tartalmaz csoportszintű szanálási eljárást, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB, mint csoportszintű szanálási hatóság a szanálási kollégiummal folytatott egyeztetést követően önállóan meghozza határozatát, amelyben figyelembe veszi

(4) Ha az (1) bekezdésben meghatározott megállapítás alapján kialakított szanálási eljárás tartalmaz csoportszintű szanálási eljárást, akkor a csoportszintű szanálási eljárás a szanálási feladatkörében eljáró MNB, mint a csoportszintű hatóság és a csoportszintű szanálási eljárásban érintett leányvállalat szanálási hatóságának többoldalú eljárás keretében hozott határozata által jön létre azzal, hogy a határozathozatali eljárás során az EBH a szanálási hatóságok által történő meghívás esetén közreműködhet.

(5) Ha az (1) bekezdésben meghatározott megállapítás alapján kialakított szanálási eljárás tartalmaz csoportszintű szanálási eljárást és a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem a csoportszintű szanálási hatóság, de a csoportszintű szanálási eljárásba érintett leányvállalat szanálási hatósága, akkor a csoportszintű szanálási hatóság, a szanálási feladatkörében eljáró MNB és másik, a szanálási akciótervben érintett leányvállalat szanálási hatósága általi többoldalú eljárás keretében hozott határozata által jön létre azzal, hogy a határozathozatali eljárás során az EBH a szanálási hatóságok által történő meghívás esetén közreműködhet.

(6) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem ért egyet a csoportszintű szanálási hatóság által javasolt csoportszintű szanálási akciótervvel, akkor a 31. § (10) bekezdése szerint jár el.

(7) Az (5) bekezdés szerint hozott többoldalú eljárás keretében hozott határozat és a (6) bekezdés szerint hozott külön határozat Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható.

(8) Ha az (1) bekezdésben meghatározott hatóságok által nem kerül elfogadásra csoportszintű szanálási akcióterv, de a csoporthoz tartozó vállalkozás esetében szükséges intézkedésekről határoz a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor folyamatosan tájékoztatja az (1) bekezdésben meghatározott hatóságokat az intézkedéseiről, annak lehetséges hatásairól és a kapcsolódó folyamatokról (ideértve ezek előrehaladását is).

(9) Az e törvény szerinti többoldalú eljárás keretében vagy annak sikertelensége esetén meghozott olyan határozattal szembeni jogorvoslathoz való jog gyakorlásának elősegítése érdekében, amelyet nem a szanálási feladatkörében eljáró MNB hoz meg, a szanálási feladatkörében eljáró MNB honlapján közzéteszi a jogorvoslatra vonatkozó – a szanálási kollégium elnöke és tagjai által rendelkezésre bocsátott – információkat.

(10) A (9) bekezdésben foglalt információk megszerzése érdekében a szanálási feladatkörében eljáró MNB megkeresi a szanálási kollégium elnökét és tagjait.

32/A. §¹²² (1) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság, a csoporthoz tartozó intézmények szanálási hatóságaival folytatott egyeztetést követően a szanálási akcióterv részeként – szükség esetén a szanálási intézkedés megtétele előtt – finanszírozási tervet javasol.

(2) A finanszírozási tervet a 31. és 32. §-ban meghatározott eljárással összhangban kell elfogadni.

(3) A finanszírozási terv a következőket tartalmazza:

(4) A finanszírozási hozzájárulás arányításához használt (3) bekezdés e) pontja szerinti alapnak összhangban kell lennie az (5) bekezdéssel és a csoportszintű szanálási tervben a 7. § (11) bekezdésével összhangban előírt elvekkel, kivéve, ha a finanszírozási terv más megállapodást tartalmaz.

(5) Ha a finanszírozási terv nem tartalmaz más megállapodást, az egyes szanálást finanszírozó rendszerek hozzájárulásának kiszámításához használt alap meghatározásánál különösen a következőket kell figyelembe venni:

33. §¹²³ Ha a szanálási eszköz alkalmazása a hitelezők által viselendő veszteséget vagy követeléseik átalakítását eredményezné, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a tőkeelemek leírására és átalakítására vonatkozó jogosultságát a szanálási eszköz alkalmazását közvetlenül megelőzően, de legkésőbb azzal együtt gyakorolja.

34. § (1) A szanálási eljárás során alkalmazható szanálási eszközök

(2) A szanálási eszközök egyenként vagy együttesen is alkalmazhatóak azzal, hogy az eszközelkülönítés eszköz csak egy másik szanálási eszközzel együtt alkalmazható.

(3)¹²⁴ Ha az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti szanálási eszközt csak a szanálás alatt álló intézmény, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás eszközei, forrásai, jogai vagy kötelezettségei egy részének átruházására használják fel, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB kezdeményezi a Felügyeletnél azon szanálás alatt álló intézmény, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás tevékenységi engedélyének visszavonását, amely vonatkozásában az eszközei, forrásai, jogai vagy kötelezettségei egy részének átruházására került sor.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott tevékenységi engedély visszavonása miatti eljárás befejezésére addig nem kerülhet sor, amíg

(5) Ha rendszerszintű válság alakul ki, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB kereshet alternatív finanszírozási megoldást a 81–83. § szerint állami pénzügyi stabilizációs eszköz keretében, ha

35. § (1)¹²⁷ A szanálási feladatkörében eljáró MNB és a Szanálási Alap jogosult a szanálási eszközök alkalmazásával vagy a szanálási jogosultságok gyakorlásával kapcsolatban indokoltan felmerülő igazolt költségeinek – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabálynak megfelelően – a szanálás alatt álló intézmény, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás általi megtérítésére:

(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdésben meghatározott módszereket együttesen is alkalmazhatja.

35/A. §¹³⁰ (1) A szanálási vagyonkezelő – a szanálási célok érvényesítése és a szanálási intézkedések hatékonyságának növelése érdekében – feladatai ellátásához

(2) Az állami tulajdonban vagy az MNB tulajdonában vagy ellenőrző befolyása alatt álló pénzügyi vállalkozás a Hpt. szerinti felügyeleti engedély nélkül jogosult a szanálási vagyonkezelővel kötött megállapodás alapján, a szanálási vagyonkezelő számára az (1) bekezdés a)–d) pontok szerinti tevékenységeket ellátni.

36. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a vagyonértékesítés alkalmazása során jogosult – Ptk. 6:2. § (3) bekezdés szerinti – hatósági határozattal áthidaló intézménynek nem minősülő átvevő részére átruházni

(2)¹³¹ Ha a Felügyelet arról tájékoztatja a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t, hogy az általa alkalmazott intézkedés és kivételes intézkedés ellenére az intézmény esetében továbbra is megalapozottan fennállnak a Hpt. vagy Bszt. szerinti felügyeleti intézkedések vagy kivételes intézkedések alkalmazásának feltételei, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelet útján kötelezheti az intézmény vezetését a 42. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények és a titoktartási előírások betartása mellett vevő felkutatására, illetve már a szanálást elrendelő határozata meghozatala előtt maga is megkezdheti felkutatni a lehetséges vevőt. A vagyonértékesítési eszköz alkalmazásának kereskedelmi feltételek mellett kell történnie, az adott eset körülményeire is tekintettel. A szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek a vagyonértékesítési eszköz alkalmazásakor minden észszerű lépést meg kell tennie annak érdekében, hogy az átruházásra a 22–26. §-ban meghatározottaknak megfelelő független vagy utólagos, végleges értékeléssel összhangban levő kereskedelmi feltételek mellett kerüljön sor az adott eset körülményeit is figyelembe véve.

(3) A vagyonértékesítési eszköz keretében az átruházásra a szanálási eljárás alatt több lépésben is sor kerülhet. Ebben az esetben az eszköz alkalmazásai során a szanálási feladatkörében eljáró MNB eltérő átvevőkre ruházhatja a szanálás alatt álló intézmény eszközei vagy forrásai egy részét vagy egészét, illetve tagsági részesedését.

(4)¹³² Az (1) bekezdés szerinti átruházáshoz az átvevő egyetértésén kívül nincs szükség a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosának vagy bármely egyéb személynek az egyetértésére, ide nem értve a befolyásoló részesedés szerzésével, elidegenítésével, a meglévő befolyásoló részesedés jogszabályban meghatározott mértéket elérő vagy meghaladó növelésével járó esetben a Felügyeletet, illetve a külföldi illetékes felügyeleti hatóságot. Az átruházás során e törvény vagyonértékesítésre vonatkozó követelményeit is figyelembe kell venni.

37. § A vagyonértékesítési eszköz alkalmazása során befolyó vételár a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek és a Szanálási Alapnak a szanálási eszközök alkalmazása miatt indokoltan felmerülő – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabálynak megfelelő – költségei megtérítését követően megilleti

38. § (1) A vagyonértékesítési eszköz alkalmazását követően a szanálási feladatkörében eljáró MNB az átvevő egyetértésével visszaruházhatja az átvevőre átruházott eszközöket, forrásokat, jogokat vagy kötelezettségeket a szanálás alatt álló intézményhez, a tagsági részesedést az eredeti tulajdonosokhoz.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ügylet esetén az intézmény vagy az eredeti tulajdonosok kötelesek visszavenni az említett eszközöket, forrásokat, jogokat vagy kötelezettségeket, illetve az intézményben lévő tagsági részesedéseket és korábban kapott ellenértéküket visszafizetni az átvevőnek.

(3) A szanálás alatt álló intézmény, illetve tagsági részesedések eredeti tulajdonosai, és az átvevő között megvalósuló átruházásokra alkalmazni kell a tulajdonosok és hitelezők védelme tekintetében e törvényben meghatározott rendelkezéseket.

39. § (1) Vagyonértékesítési eszköz alkalmazásánál az átvevőnek rendelkeznie kell az általa megszerzett eszközökkel és forrásokkal kapcsolatos tevékenység folytatásához szükséges megfelelő engedéllyel.

(2) A Felügyelet a 36. § (1) bekezdése szerinti befolyásoló részesedés szerzés vagy betétállomány, illetve egyéb szerződéses kötelezettségből fakadó állomány átruházás engedélyezésekor a szanálási feladatkörében eljáró MNB-től kapott értesítés alapján hivatalból jár el, olyan időben lefolytatva az eljárást, hogy az ne hátráltassa a vagyonértékesítés alkalmazását, és ne akadályozza meg azt, hogy a szanálási eszköz alkalmazásával elérhetők legyenek a szanálási célok.

(3) Ha a Felügyelet nem képes a (2) bekezdésben említett engedélyezési eljárást arra az időpontra vonatkozóan elvégezni, amikor a vagyonértékesítés alkalmazása keretében a szanálási feladatkörében eljáró MNB átruházza az intézményben lévő tagsági részesedéseket, akkor

(4) A vagyonértékesítés alkalmazása keretében végrehajtott átruházásokra alkalmazni kell az e törvényben meghatározott, a tulajdonosok és hitelezők védelmében meghatározott szabályokat is.

40. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szolgáltatásnyújtáshoz, illetve a más EGT-államban való letelepedéshez való jognak a gyakorlása céljából előírhatja, hogy az átvevőt az átadott eszközök, jogok és kötelezettségek tekintetében megilletik ugyanazok a jogok, amelyek megillették a szanálás alatt álló intézményt, így tovább gyakorolhat bármilyen olyan jogot, amelyet a szanálás alatt álló intézmény az átruházott eszközök, források, jogok vagy kötelezettségek tekintetében gyakorolt. Ide kell érteni a fizetési, elszámolási és kiegyenlítési rendszerekben, szabályozott piacokon, OBA-ban, Beva-ban, Szanálási Alapban való tagsággal és az azokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos jogokat is. A szanálási feladatkörében eljáró MNB a jogutódlást kimondó döntésében megjelöli azokat a jogviszonyokat, amelyek tekintetében az átvevő jogutódnak minősül, vagy megjelöli azokat a jogviszonyokat, amelyek tekintetében az átvevő nem minősül jogutódnak.

(2) Az átadással, átruházással érintett eszköz, betétállomány és más visszafizetendő pénzeszköz, valamint kötelezettség nyilvántartásához, illetve az azokkal kapcsolatos műveletek elvégzéséhez szükséges elektronikus hírközlési eszközökre, illetve számítógépi programalkotásra és az ahhoz tartozó dokumentációra – az átadót megillető jogosultságok erejéig – az átvevőt a szerződés érvényes létrejöttétől a törvény erejénél fogva használati, illetve felhasználási jog illeti meg.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott hozzáférést nem lehet megtagadni azzal az indokkal, hogy az átvevő nem rendelkezik hitelminősítő intézettől származó minősítéssel vagy a minősítés nem felel meg azoknak a minősítési szinteknek, amelyek szükségesek az említett rendszerekhez való hozzáférés engedélyezéséhez.

(4)¹³⁶ Ha az átvevő nem felel meg az adott fizetési, elszámolási és kiegyenlítési rendszer, szabályozott piac vagy OBA, Beva, illetve Szanálási Alap tagsági vagy részvételi kritériumainak, a szanálási feladatkörében eljáró MNB meghatározhatja az (1) bekezdésben említett jogok gyakorlásának időtartamát, és egyidejűleg határidőt szab a szükséges engedélyek megszerzésére. E határidő az átvevő kérelmére meghosszabbítható, azonban az engedély megszerzésére biztosított határidő összességében legfeljebb huszonnégy hónap lehet.

41. § A tulajdonosok és hitelezők védelmében az e törvényben meghatározott rendelkezések sérelme nélkül a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosai vagy hitelezői és azok az egyéb harmadik felek, amelyeknek eszközeit, jogait és kötelezettségeit nem ruházták át, nem rendelkeznek jogokkal az átruházott eszközök, források, jogok és kötelezettségek felett vagy azokhoz kapcsolódóan.

42. § (1)¹³⁷ Eszközök és források, jogok és kötelezettségek, valamint az intézményben, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozásban lévő tagsági részesedések összefüggő csoportjai külön is átruházhatóak.

(2) A vagyonértékesítési eszköz alkalmazása során az alábbi követelményeknek kell megfelelni:

(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB objektív szempontok alapján meghatározott lehetséges átvevőket kér fel.

(4)¹³⁹

43. §¹⁴⁰ A szanálási feladatkörében eljáró MNB a 42. § (2) bekezdésében meghatározott értékesítési követelmény teljesítése nélkül is alkalmazhatja a vagyonértékesítési eszközt, ha úgy ítéli meg, hogy az e követelménynek való megfelelés valószínűleg meghiúsítaná vagy súlyosan veszélyeztetné egy vagy több szanálási cél elérését. A szanálási feladatkörében eljáró MNB különösen a következő feltételek fennállása esetén tekinthet el a 42. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítésétől:

44. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult – Ptk. 6:2. § (3) bekezdés szerinti – hatósági határozattal az áthidaló intézményre átruházni

(2)¹⁴¹ Az áthidaló intézmény – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – olyan intézmény, amely részben vagy egészében a Szanálási Alap tulajdonában van vagy ellenőrző befolyása alatt áll és irányítását a szanálási feladatkörében eljáró MNB gyakorolja. Az áthidaló intézményt azzal a céllal hozzák létre, hogy a szanálás alá kerülő egy vagy több intézmény által kibocsátott tagsági részesedések egy részét vagy összességét, illetve eszközeinek, forrásainak, jogainak és kötelezettségeinek egy részét vagy összességét átvegye és birtokolja abból a célból, hogy az említett intézmény vagy intézmények funkcióinak, szolgáltatásainak és tevékenységeinek egy részét vagy mindegyikét fenntartsa, és eladja az intézményt vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozást.

(3) Ha a Szanálási Alap rendelkezésére álló pénzeszközök nem teszik lehetővé áthidaló intézmény alkalmazását, akkor az áthidaló intézmény az állam tulajdonában vagy ellenőrző befolyása alatt is működhet.

(4) Az áthidaló intézmény eszköz alkalmazásakor a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek biztosítania kell, hogy az áthidaló intézményre átruházott kötelezettségek összértéke ne legyen nagyobb a szanálás alatt álló intézménytől átvett vagy más forrásokból kiegészített vagyoni eszközök összértékénél.

(5)¹⁴² Az (1) bekezdés szerinti átruházáshoz az áthidaló intézmény egyetértésén kívül nincs szükség a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosának vagy bármely egyéb személynek az egyetértésére, és az átruházás során e törvény áthidaló intézmény alkalmazására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

45. § Az áthidaló intézmény által fizetett ellenszolgáltatás a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek és a Szanálási Alapnak a szanálási eszközök alkalmazása miatt indokoltan felmerülő – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabálynak megfelelő – költségei megtérítését követően

46. § (1) A szanálási eljárás során az áthidaló intézmény felé az átruházásra több lépésben is sor kerülhet. Egy szanálás alatt álló intézmény tekintetében egy áthidaló intézmény alkalmazható.

(2) Az áthidaló intézmény eszköz alkalmazását követően a szanálási eljárás során a szanálási feladatkörében eljáró MNB

(3)¹⁴³ A szanálási feladatkörében eljáró MNB visszaruházhatja az intézmény által kibocsátott tagsági részesedéseket, eszközöket, forrásokat, jogokat vagy kötelezettségeket az áthidaló intézménytől, ha

(4) A (2) bekezdésben meghatározott ügylet esetén a szanálás alatt álló intézmény vagy az eredeti tulajdonosok kötelesek visszavenni az említett eszközöket, forrásokat, jogokat vagy kötelezettségeket, illetve az intézményben lévő tagsági részesedéseket, és a korábban kapott ellenértéküket visszafizetni az áthidaló intézménynek.

(5) A visszaruházásra az intézmény tevékenységi engedélyének visszavonásáig sor kerülhet, és végrehajtása során teljesíteni kell az adott célra vonatkozó döntésben meghatározott minden feltételt.

(6) A szanálás alatt álló intézmény, illetve az intézményben lévő tagsági részesedések eredeti tulajdonosai, és az áthidaló intézmény között megvalósuló átruházásokra alkalmazni kell a tulajdonosok és hitelezők védelme tekintetében e törvényben meghatározott rendelkezéseket.

47. § (1)¹⁴⁴ A szolgáltatásnyújtáshoz, illetve a más EGT-államban való letelepedéshez való jognak a gyakorlása céljából az áthidaló intézmény folytathatja a szanálás alatt álló intézményt megillető bármely olyan jogosultság gyakorlását, amelynek gyakorlására a szanálás alatt álló intézmény az átadott eszközökkel, forrásokkal, jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben jogosult volt. Ide kell érteni a fizetési, elszámolási és kiegyenlítési rendszerekben, szabályozott piacokon, OBA-ban, Beva-ban vagy Szanálási Alapban való tagsággal és az azokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos jogokat is. Egyéb tekintetben a szanálási feladatkörében eljáró MNB előírhatja, hogy az áthidaló intézményt az átadott eszközök, jogok és kötelezettségek tekintetében megilletik ugyanazok a jogok, amelyek megillették a szanálás alatt álló intézményt, így tovább gyakorolhat bármilyen olyan jogot, amelyet a szanálás alatt álló intézmény az átruházott eszközök, források, jogok vagy kötelezettségek tekintetében gyakorolt. A szanálási feladatkörében eljáró MNB a jogutódlást kimondó döntésében megjelöli azokat a jogviszonyokat, amelyek tekintetében az átvevő jogutódnak minősül, vagy megjelöli azokat a jogviszonyokat, amelyek tekintetében az átvevő nem minősül jogutódnak.

(2) Az átadással, átruházással érintett eszköz, betétállomány és más visszafizetendő pénzeszköz, valamint kötelezettség nyilvántartásához, illetve az azokkal kapcsolatos műveletek elvégzéséhez szükséges elektronikus hírközlési eszközökre, illetve számítógépi programalkotásra és az ahhoz tartozó dokumentációra – az átadót megillető jogosultságok erejéig – az áthidaló intézményt a szerződés érvényes létrejöttétől a törvény erejénél fogva használati, illetve felhasználási jog illeti meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti hozzáférést nem lehet megtagadni azzal az indokkal, hogy az áthidaló intézmény nem rendelkezik hitelminősítő intézettől származó minősítéssel vagy a minősítés nem felel meg azoknak a minősítési szinteknek, amelyek szükségesek az említett rendszerekhez való hozzáférés engedélyezéséhez.

(4)¹⁴⁵ Ha az áthidaló intézmény nem felel meg az adott fizetési, elszámolási és kiegyenlítési rendszer, szabályozott piac, OBA, Beva vagy Szanálási Alap tagsági vagy részvételi kritériumainak, a szanálási feladatkörében eljáró MNB meghatározza az (1) bekezdésben említett jogok gyakorlásának időtartamát, és egyidejűleg határidőt szab a szükséges engedélyek megszerzésére. E határidő az áthidaló intézmény kérelmére meghosszabbítható, azonban az engedély megszerzésére biztosított határidő összességében legfeljebb huszonnégy hónap lehet.

48. § A tulajdonosok és hitelezők védelme tekintetében e törvényben meghatározottak sérelme nélkül a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosai vagy hitelezői és azok az egyéb harmadik felek, amelyeknek eszközeit, forrásait, jogait és kötelezettségeit nem ruházták át az áthidaló intézményre, nem rendelkezhetnek jogokkal az áthidaló intézményre átruházott eszközök, források, jogok és kötelezettségek felett vagy azokhoz kapcsolódóan.

48/A. §¹⁴⁶ (1) Az áthidaló intézmény tevékenységi köréből eredően a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosainak, hitelezőinek sem kötelezettsége, sem felelőssége nem keletkezhet. Az áthidaló intézmény vezetése által e minőségükben végzett cselekmény vagy mulasztás miatt a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosai, hitelezői vagy más harmadik személyek kártérítési igénnyel az áthidaló intézménnyel szemben csak a lényeges kötelezettségük szándékos megsértése esetén léphetnek fel, feltéve, hogy a kárt az adott cselekmény vagy mulasztás közvetlenül idézte elő.

(2) A szanálás alatt álló intézmény tulajdonosai, hitelezői vagy más harmadik személy az áthidaló intézmény vezetésével szemben az (1) bekezdés szerinti cselekmény vagy mulasztás miatt kártérítési igényt közvetlenül nem érvényesíthetnek.

49. § Az áthidaló intézménynek rendelkeznie kell az általa átvett eszközökkel és forrásokkal kapcsolatos tevékenység folytatásához vagy szolgáltatás nyújtásához szükséges megfelelő engedéllyel.

50. § (1) Ha a szanálási eszköz alkalmazásához nincs áthidaló intézmény, akkor erről a szanálási feladatkörében eljáró MNB haladéktalanul tájékoztatja a Szanálási Alapot vagy a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős minisztert.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az áthidaló intézmény

(3)¹⁴⁷ Az áthidaló intézmény akkor kérelmezheti a Felügyelettől a alapításának engedélyezését, ha ennek érdekében a szanálási feladatkörében eljáró MNB az áthidaló intézmény

(3a)¹⁴⁸ Az áthidaló intézmény alapításakor az alapító nevében

(4)¹⁴⁹ A (2) bekezdésben meghatározott áthidaló intézmény alapítására adott engedély birtokában megkezdheti a tevékenységét. Az áthidaló intézmény alapítására adott engedély a vezető állású személyek megválasztásához, kinevezéséhez szükséges engedélyt is tartalmazza.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott engedélyére vonatkozó kérelem elbírálásakor a Felügyelet kizárólag az engedélyezés feltételeként meghatározott induló tőke teljes befizetésének megtörténtét, a személyi feltételeket és az üzleti tervet vizsgálja.

(6) A Felügyelet az alapítási engedélyt tartalmazó határozatban – az alapításhoz és a tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb feltételek teljesítésére – legfeljebb három hónapos határidőt szab azzal, hogy a szanálási feladatkörében eljáró MNB kérelmezheti, hogy az áthidaló intézmény alapítása és tevékenységének megkezdése engedélyezésre kerüljön úgy is, hogyha az áthidaló intézmény legfeljebb 180 napig nem felel meg a Hpt.-ben és a Bszt.-ben, valamint az 575/2013/EU rendeletben az engedélyezés feltételeként és a tevékenység végzéséhez előírt minden követelménynek. A Felügyelet engedélye ebben az esetben rögzíti, hogy az áthidaló intézmény meddig és melyik követelmények teljesítése alól mentesül.

(7) A (4) bekezdés szerinti engedélykérelemhez mellékelni kell:

(8) A (4) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem benyújtására legfeljebb a szanálási feladatkörében eljáró MNB (1) bekezdés szerinti javaslatának a Szanálási Alap vagy a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter általi kézhezvételétől számított tizenöt munkanapon belül van lehetőség.

(9) Az áthidaló intézménynek a (6) bekezdésben meghatározott határozat kiadásától számított hat hónapig nem kell megfelelnie a tőkemegfelelésre, a nagykockázat vállalására, valamint a befektetések korlátozására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek.

(10) Az áthidaló intézmény vonatkozásában az MNB nem minősül a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet tekintetében anyavállalatnak.

(11) A (6) bekezdés szerinti mentesítés lejárati időpontjáig az áthidaló intézmény benyújtja a Felügyelet részére az irányadó működési feltételek maradéktalan teljesülését alátámasztó okiratokat.

51. § Az áthidaló intézményt a szanálási feladatkörében eljáró MNB azzal a céllal működteti, hogy fennmaradjon a kritikus funkciók elérhetősége az átadott eszközök és források tekintetében, és hogy megfelelő feltételek mellett és az 52. § (3) vagy (4) bekezdésben meghatározott időtartamon belül a piaci magánbefektetői elv alapján egy vagy több átvevőnek értékesítsék az intézményt, annak eszközeit, forrásait, jogait vagy kötelezettségeit.

52. § (1) Meg kell szüntetni az áthidaló intézmény működését, ha

(2) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB az áthidaló intézményt vagy annak eszközeit, forrásait, jogait vagy kötelezettségeit értékesíteni kívánja, akkor

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott esetek egyike sem következik be, akkor legkésőbb attól a naptól számított kétéves időtartam lejártával, amelyen a szanálás alatt álló intézménytől az áthidaló intézményre történő utolsó átruházás történt – meg kell szüntetni az áthidaló intézmény működését.

(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB javaslatára a Felügyelet a hivatalból indított eljárása során a (3) bekezdésben meghatározott időtartamot – az ellenőrző befolyást gyakorló állam vagy Szanálási Alap egyetértése esetén – legfeljebb öt alkalommal további egy-egy évvel meghosszabbítja, ha a meghosszabbítás a szanálási feladatkörében eljáró MNB javaslatában szereplő indoklás szerint:

(5) A szanálási feladatkörében eljáró MNB minden olyan döntését, amellyel meghosszabbítja a (3) bekezdésben meghatározott időtartamot, megindokolja. Az indokolásnak tartalmaznia kell a helyzet – többek között a piaci feltételek és kilátások – részletes elemzését és azt, hogy mindez miért teszi szükségessé a meghosszabbítást.

(6) Ha az áthidaló intézmény működését az (1) bekezdés c) vagy d) pontjában meghatározott ok miatt szüntetik meg, úgy az áthidaló intézmény tevékenységi engedélyét vissza kell vonni.

(7) Ha az áthidaló intézményt több szanálás alatt álló intézmény eszközeinek és forrásainak átruházására használják, úgy a (6) bekezdés szerinti kötelezettség akkor alkalmazandó, ha a megszüntetési ok az egyes szanálás alatt álló intézményektől átruházott eszközöket és forrásokat elkülönített portfólióként tartalmazó egységre teljesül.

53. § (1) Az eszközelkülönítési eszköz alkalmazásával a szanálási feladatkörében eljáró MNB – Ptk. 6:2. § (3) bekezdés szerinti – hatósági határozattal egy vagy több szanálási vagyonkezelőre ruházhatja át a szanálás alatt álló intézmény vagy az áthidaló intézmény eszközeit, forrásait, jogait vagy kötelezettségeit.

(1a)¹⁵¹ Az (1) bekezdés szerinti átruházáshoz a szanálási vagyonkezelő egyetértésén kívül nincs szükség a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosának vagy bármely egyéb személynek az egyetértésére. Az átruházás során e törvény eszközelkülönítés alkalmazására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(2) A szanálási vagyonkezelő olyan intézmény, amely részben vagy egészben az állam vagy a Szanálási Alap tulajdonában van vagy az állam vagy a Szanálási Alap ellenőrző befolyása alatt áll; és azzal a céllal hozták létre, hogy egy vagy több szanálás alatt álló intézmény vagy áthidaló intézmény eszközeinek, forrásainak, jogainak és kötelezettségeinek egy részét vagy összességét átvegye.

(3) A szanálási vagyonkezelőnek azzal a céllal kell kezelnie a rá átruházott eszközöket, forrásokat, jogokat vagy kötelezettségeket, hogy azok értékét egy esetleges értékesítés révén vagy a végelszámolás, felszámolás során maximalizálja. Ennek érdekében a szanálási vagyonkezelő részére az MNB tv.-ben meghatározott szervezetek felszámolását végző nonprofit gazdasági társaság tanácsadást végezhet.

(4)¹⁵² Ha a szanálási vagyonkezelő a szanálási vagyonkezelőre ruházott eszközöket, forrásokat, jogokat vagy kötelezettségeket értékesíteni kívánja, akkor

(5) A szanálási vagyonkezelő feletti tulajdonosi jogokat a szanálási feladatkörében eljáró MNB gyakorolja.

(6) A szanálási vagyonkezelő vonatkozásában az MNB nem minősül a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet tekintetében anyavállalatnak.

(7)¹⁵³ A szanálási vagyonkezelő tevékenységi köréből eredően a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosainak, hitelezőinek sem kötelezettsége, sem felelőssége nem keletkezhet. A szanálási vagyonkezelő vezetése által e minőségükben végzett cselekmény vagy mulasztás miatt a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosai, hitelezői vagy más harmadik személyek kártérítési igénnyel a szanálási vagyonkezelővel szemben csak a lényeges kötelezettségük szándékos megsértése esetén léphetnek fel, feltéve, hogy a kárt az adott cselekmény vagy mulasztás közvetlenül idézte elő.

(8)¹⁵⁴ A szanálás alatt álló intézmény tulajdonosai, hitelezői vagy más harmadik személy a szanálási vagyonkezelő vezetésével szemben a (7) bekezdés szerinti cselekmény vagy mulasztás miatt kártérítési igényt közvetlenül nem érvényesíthetnek.

53/A. §¹⁵⁵ Akkor kérelmezhető a Felügyelettől szanálási vagyonkezelő alapításának engedélyezése, ha ennek érdekében a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási vagyonkezelő

54. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB akkor alkalmazhatja az eszközelkülönítési eszközt, ha:

(2)¹⁵⁷ Az eszközelkülönítés alkalmazásakor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a független értékelés tekintetében rögzített elvekkel összhangban meghatározza a szanálási vagyonkezelőre átruházott eszközök, források, jogok és kötelezettségek ellenértékét, amely ellenérték névleges vagy negatív érték is lehet.

(3)¹⁵⁸ A szanálási vagyonkezelő által megszerzett eszközökért, forrásokért, jogokért és kötelezettségekért fizetett minden ellenszolgáltatás a szanálás alatt álló intézményt illeti meg. Az ellenszolgáltatás a szanálási vagyonkezelő által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír formájában is teljesíthető.

55. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási eljárás során több lépésben is ruházhat át eszközöket, forrásokat, jogokat és kötelezettségeket a szanálás alatt álló intézménytől egy vagy több szanálási vagyonkezelőhöz.

(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási eljárás lezárásáig eszközöket, forrásokat, jogokat és kötelezettségeket juttathat vissza átruházás révén egy vagy több szanálási vagyonkezelőtől a szanálás alatt álló intézményhez, ha teljesülnek a (4) bekezdésben meghatározott feltételek.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a szanálás alatt álló intézmény köteles a korábban kapott ellenérték egyidejű visszafizetésével visszavenni a szóban forgó eszközöket, forrásokat, jogokat és kötelezettségeket.

(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB csak akkor juttathat vissza jogokat, eszközöket és kötelezettségeket a szanálási vagyonkezelőtől a szanálás alatt álló intézményhez, ha

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a visszaruházásra a szanálási eljárás befejezéséig sor kerülhet, és végrehajtása során teljesíteni kell az adott célra vonatkozó határozatban előírt minden egyéb feltételt.

56. § (1) A szanálás alatt álló intézmény és a szanálási vagyonkezelő közötti átruházások esetében a 97–103. §-ban meghatározott, a részleges átruházásra vonatkozó biztosítékokat kell alkalmazni.

(2) A 97–103. § sérelme nélkül a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosai és hitelezői és azok az egyéb harmadik felek, amelyeknek eszközeit, forrásait, jogait és kötelezettségeit nem ruházzák át a szanálási vagyonkezelőre, nem rendelkezhetnek jogokkal a szanálási vagyonkezelőre átruházott eszközök, források, jogok és kötelezettségek felett vagy azokhoz kapcsolódóan.

(3)¹⁵⁹ Az eszközelkülönítés alkalmazásával összefüggésben a befolyásoló részesedés szerzés vagy betétállomány, illetve egyéb szerződéses kötelezettségből fakadó állomány átruházás Felügyelet általi engedélyezésére a 39. §-ban foglalt előírásokat megfelelően alkalmazni kell.

57. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a hitelezői feltőkésítés keretében a szanálási célok érvényre juttatása érdekében és a szanálási feltételek fennálltakor a következő intézkedés alkalmazásáról és célok elérése érdekében hozhat határozatot:

(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB kizárólag akkor alkalmazhatja a hitelezői feltőkésítést az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint, ha a rendelkezésre álló információk alapján

(3) Ha a (2) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesülnek, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB kizárólag a 34. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti szanálási eszközt alkalmazhatja, vagy az (1) bekezdés b) pontja szerinti intézkedéssel élhet.

(4) A hitelezői feltőkésítés alkalmazható minden intézményre és az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozásra, igazodva annak cégformájához azzal, hogy a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási célok teljesülése érdekében intézkedhet a szövetkezeti formában működő szanálás alatt álló intézmény részvénytársasággá történő átalakulásáról.

(5) A hitelezői feltőkésítés alkalmazható minden kötelezettségre, az e törvényben foglalt kivételekkel.

58. § (1) A hitelezői feltőkésítés nem terjed ki a következő kötelezettségekre, függetlenül attól, hogy egy EGT-állam vagy harmadik ország joga alapján keletkezett vagy áll fenn:

(2) Az (1) bekezdés f) pont fa) alpontja szerinti mentesítés nem vonatkozik a Hpt. 117. § (2) bekezdésben, valamint a Bszt. 4. melléklet 2. pontjában említett személyek teljesítmény-javadalmazására.

(3) A hitelezői feltőkésítés kiterjedhet a nem biztosított betétre, valamint a biztosított betét esetén fizetendő kártalanítási összeghatárt meghaladó betétrészre.

(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB alkalmazhatja a hitelezői feltőkésítést a fedezett kötvényeknek – ideértve a jelzáloglevelet – azon értékrészére, amely meghaladja a fedezett kötvény fedezetének mértékét.

(5) Az 575/2013/EU rendeletben meghatározott nagykockázat-vállalásra vonatkozó szabályozás sérelme nélkül az intézmény vagy a csoport szanálhatóságának teljesülése érdekében a szanálási feladatkörében eljáró MNB határozatban korlátozhatja a hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek tekintetében a kockázatvállalási mértéket, kivéve az ugyanazon csoportba tartozó intézmények és pénzügyi vállalkozások felé fennálló kötelezettségek mértékét.

59. § (1) Egy intézménynél ki kell zárni a hitelezői feltőkésítés keretében gyakorolt leírás vagy átalakítás alól egy vagy több kötelezettséget vagy a kötelezettség egy részét, ha az az intézmény kritikus funkcióinak és a fő üzletágainak a fenntartásához közvetlenül vagy közvetve szükséges.

(2)¹⁶⁸ Egy intézménynél egy kötelezettséget – így különösen a természetes személyek, a mikro-, kis- és középvállalkozások kártalanítási összeghatárt meghaladó biztosított betétrészeit – részben vagy egészben ki kell zárni a hitelezői feltőkésítés keretében gyakorolt leírás vagy átalakítás alkalmazása alól, ha ez szükséges és arányos azon célhoz, hogy egy negatív folyamat (fertőzés) széles körű továbbterjedése elkerülhető legyen, mivel rontaná a pénzügyi piacok működését, ezáltal súlyos zavart idézne elő Magyarországon vagy bármely más EGT-államban.

(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB részben vagy egészben kizárhat egy vagy több kötelezettséget a hitelezői feltőkésítés keretében gyakorolt leírás vagy átalakítás alkalmazása alól, ha a hitelezői feltőkésítés

(3a)¹⁶⁹ A szanálási feladatkörében eljáró MNB az azonos szanálás alá vonható csoportba tartozó, de szanálás alá nem vonható intézménnyel vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezettel szemben fennálló kötelezettség esetében, amely nincs kizárva a hitelezői feltőkésítés keretében gyakorolt leírás vagy átalakítás alkalmazásából, a szanálás hatékony végrehajtása érdekében köteles megvizsgálni, hogy a részben vagy egészben történő kizárás egyéb feltételei fennállnak-e.

(4) Ha e § alapján a szanálási feladatkörében eljáró MNB kizár egy vagy több kötelezettséget, vagy egy egész kötelezettség osztályt a hitelezői feltőkésítés keretében gyakorolt leírás vagy átalakítás alkalmazásából, ez a hitelezői feltőkésítés alá vonható többi kötelezettségnél kizárólag akkor eredményezhet nagyobb mértékű leírást vagy átalakítást, ha változatlanul teljesül a 20. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt előírás.

60. § (1)¹⁷⁰ Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB kizár egy vagy több kötelezettséget, vagy egy kötelezettség osztályt a hitelezői feltőkésítésből, és azon veszteségek, amelyeket a hitelezői feltőkésítésből kizártak viseltek volna, teljes mértékben nem háríthatóak át a hitelezői feltőkésítésből nem kizárt hitelezőkre, akkor a Szanálási Alap pénzeszközt nyújthat a szanálás alatt álló intézmény részére annak érdekében, hogy

(2)¹⁷² Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás akkor nyújtható, ha a szanálási eljárás alatt a független értékelés alapján megállapítható, hogy

(3) A Szanálás Alapból nyújtott hozzájárulás származhat

(4) Ha a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott 5%-os határértékig hozzájárult a Szanálási Alap, valamint megtörtént a nem fedezett és nem elsőbbségi kötelezettségek (ideértve a biztosított betétek kártalanítási értékhatár feletti értékrész) leírása vagy átalakítása, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB rendkívüli körülmények esetén egyéb források bevonását kezdeményezheti az e törvényben foglalt rendelkezések betartása mellett.

(4a)¹⁷³ Ha a (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek, a Szanálási Alap a Szanálási Alap tagjai által fizetett csatlakozási díj és rendszeres éves díj addig fel nem használt forrásaiból is adhat hozzájárulást.

(5) A (2) bekezdés a) pontjától eltérően a Szanálási Alap akkor is nyújthat (1) bekezdés szerinti hozzájárulást, ha

(6) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az 59. § szerinti döntésekor legalább a következőket értékeli:

61. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a hitelezői feltőkésítés alkalmazása során a független értékelés alapján a következők összegét határozza meg:

(2)¹⁷⁵ Az (1) bekezdésben meghatározott hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségeket úgy kell megállapítani, hogy

(2a)¹⁷⁶ Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB szanálási eszközként eszközelkülönítést kíván alkalmazni, akkor azon összeg meghatározásakor, amellyel a hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségeket csökkenteni kell, figyelembe veszi a szanálási vagyonkezelő tőkeszükségletének prudens becslését.

(3)¹⁷⁷ Ha a 74–79. § alapján a tőkeelemek, leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírásra kerültek vagy az 57. § alapján a hitelezői feltőkésítés került alkalmazásra, és a leírás mértéke az elvégzett utólagos, végleges értékelés alapján meghaladja a szükséges mértéket, akkor a leértékelés mértéke terén utólagosan korrekciót kell végrehajtani a hitelezők és a tagsági részesedéssel rendelkezők kártalanítására.

(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB minden szükséges lépést és intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a szanálás alatt álló intézmény tekintetében szükséges és lehetséges becslések és értékelések során felhasznált, a szanálás alatt álló intézménnyel kapcsolatos adatok és információk naprakészek és pontosak legyenek.

61/A. § (1)¹⁷⁹ Az 575/2013/EU rendelet – 72a. cikk (1) bekezdés b) pontja és 72b. cikk (3)–(5) bekezdésének kivételével – 72a. cikkében meghatározott valamennyi feltételnek eleget tevő leírható, illetve átalakítható kötelezettségeket átruházó intézmény (e § alkalmazásában a továbbiakban: eladó) e kötelezettségeket a Bszt.-ben meghatározott lakossági ügyfeleknek az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén értékesíti:

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek, és az adott lakossági ügyfél pénzügyi eszközökből álló portfóliója és betéteinek állománya az átruházás napján nem haladja meg az ötszázezer eurót, az eladónak a lakossági ügyfél által a (3) bekezdés szerint megadott információk alapján biztosítania kell, hogy az átruházás napján teljesüljön mindkét alábbi feltétel:

(3) A lakossági ügyfélnek az eladó részére pontos információkat kell szolgáltatnia a pénzügyi eszközökből álló portfóliójáról – az (1) bekezdés szerinti kötelezettségekbe való befektetésekkel együtt –, valamint betéteinek állományáról.

(4) A (2) és a (3) bekezdés alkalmazásában a biztosítékként nyújtott pénzügyi eszközöket nem kell figyelembe venni.

(5)¹⁸¹ Ha magyarországi székhelyű 68/A. § szerinti követelmény hatálya alá tartozó szervezetek összes eszközének értéke nem haladja meg az ötvenmilliárd eurót, az (1)–(4) bekezdésében meghatározott követelményektől eltérően kizárólag a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott követelmény is alkalmazható.

(6) E § rendelkezései az (1) bekezdésben meghatározott, 2020. december 28. előtt kibocsátott kötelezettségekre nem alkalmazandók.

(7) Az e §-ban euróban meghatározott összegeket az adott napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

62. §¹⁸³ (1) Az intézmény és az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet eleget tesz a szavatoló tőkére, a leírható vagy átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimum követelménynek, ha e § és a 65–68/F. § azt előírja.

(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdés szerinti követelményt a 67. § (4)–(13) vagy a 67. § (16)–(23) bekezdésével összhangban, a szavatoló tőke és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek összegeként számítja ki és alábbiak százalékos mértékében fejezi ki:

(3)¹⁸⁴ Ha a befektetési vállalkozás nem minősül az (EU) 2019/2033 rendelet 1. cikk (2) vagy (5) bekezdésében említett befektetési vállalkozásnak, akkor az egyedi szavatoló tőkével kapcsolatos, az 575/2013/EU rendelet 92. cikkére történő hivatkozások az alábbiak szerint értelmezendőek:

(4)¹⁸⁵ Ha a befektetési vállalkozás nem minősül az (EU) 2019/2033 rendelet 1. cikk (2) vagy (5) bekezdésében említett befektetési vállalkozásnak, akkor a többlettőke-követelményre történő hivatkozást a Bszt.-ben meghatározottak szerint kell értelmezni.

65. § (1) A 62. §-tól eltérően a fedezett kötvény – ideértve a jelzáloglevelet is – kibocsátásából forrást szerző jelzálog-hitelintézetet a szanálási feladatkörében eljáró MNB mentesíti a minimumkövetelményeknek való megfelelés alól, ha az adott jelzálog-hitelintézet

(2) A 62. §-ban foglalt követelmények alól mentesülő intézményt nem kell figyelembe venni a 68/A. § szerinti összevont alapon megállapítandó követelmény számítása során.

66. § (1) A szanálás alá vonható szervezet akkor tekintheti egy kötelezettségét a szavatoló tőke és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek részének, ha a kötelezettség eleget tesz az 575/2013/EU rendelet 72a., 72b. – ide nem értve a (2) bekezdés d) pontját – és a 72c. cikkének.

(2) Ha e törvény az 575/2013/EU rendelet 92a. vagy 92b. cikkét említi, akkor a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek esetében az 575/2013/EU rendelet 72k. cikkével és az 575/2013/EU rendelet MÁSODIK RÉSZ I. Cím 5a. Fejezetével összhangban megállapított leírható, illetve átalakítható kötelezettségeket kell érteni.

(3) A beágyazott származtatott ügyletekkel rendelkező, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokból, különösen strukturált értékpapírokból eredő kötelezettségek, amelyek teljesítik az (1) bekezdésben foglalt feltételeket – az 575/2013/EU rendelet 72a. cikk (2) bekezdés l) pontja kivételével –, csak akkor számíthatók be a szavatoló tőke és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek összegébe, ha

(4) A (3) bekezdés szerinti, hitelviszonyt megtestesítő instrumentum, ideértve a beágyazott származtatott ügyletet is, nem képezheti nettósítási megállapodás tárgyát és így értékelésére nem alkalmazható a 73. § (3) bekezdése.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség a (3) bekezdés a) pontja szerinti összegnek vagy b) pontja szerinti összegnek megfelelő részben számítható csak be a szavatoló tőke és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek összegébe.

(6) Ha a kötelezettséget az Európai Unióban székhellyel rendelkező leányvállalat bocsátotta ki olyan részvényes részére, amely nem része a szanálás alá vonható csoportnak és a leányvállalat a szanálás alá vonható szervezetével azonos szanálás alá vonható csoport tagja, akkor ezen kötelezettségeket akkor lehet beszámítani a szanálás alá vonható szervezet szavatoló tőkéjébe, leírható, illetve átalakítható kötelezettségeinek összegébe, ha

(7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a 67. § (12) és (13) bekezdése és a 68. § (1) bekezdés a) pontja szerinti minimum követelmény sérelme nélkül biztosítja, hogy a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény vagy a 67. § (12)–(15) bekezdése szerint szanálás alá vonható szervezet szavatoló tőkével, alárendelt leírható instrumentummal vagy a (6) bekezdés szerinti kötelezettséggel teljesítse a 68/A. §-ban meghatározott követelmény azon részét, amely a szavatoló tőkét is tartalmazó teljes kötelezettségállomány 8 százaléka.

(8) A (7) bekezdéstől eltérően a szanálási feladatkörében eljáró MNB engedélyével a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény vagy a 67. § (12)–(15) bekezdése szerint szanálás alá vonható szervezet szavatoló tőkével, alárendelt leírható instrumentummal vagy a (6) bekezdés szerinti kötelezettséggel teljesíti a 68/A. §-ban meghatározott követelmény azon részét, amely a szavatoló tőkét is tartalmazó kötelezettségállomány 8 százalékánál alacsonyabb, de a 4. melléklet 1. pontja eredményeként kapott összegnél magasabb értéket eléri, ha eleget tesz az 575/2013/EU rendelet 72b. cikk (3) bekezdésének is.

(9)¹⁹¹ Ha a 67. § (12) és (13) bekezdése szerint szanálás alá vonható szervezet esetében a (7) és (8) bekezdés alkalmazása által a teljes kockázati kitettségértékének 27 százaléka feletti követelmény állna elő, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a teljes kockázati kitettségérték 27 százalékra korlátozza a 68/A. § szerinti követelmény azon részét, amely szavatoló tőkével, alárendelt leírható instrumentummal vagy a (6) bekezdés szerinti kötelezettséggel teljesítendő, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint

(10)¹⁹² A szanálási feladatkörében eljáró MNB a nem globálisan rendszerszinten jelentős, szanálás alá vonható szervezet és a 67. § (12)–(15) bekezdés hatálya alá nem tartozó szanálás alá vonható szervezet esetében dönthet úgy, hogy a 68/A. § szerinti követelményt részben – a szavatoló tőkét is tartalmazó teljes kötelezettségállomány 8 százalékáig – vagy amennyiben ez nagyobb összeg, a (13) bekezdésben rögzített képlet szerinti összeg erejéig szavatoló tőkével, alárendelt leírható instrumentummal vagy a (6) bekezdésben rögzített kötelezettségekkel teljesítse, ha

(11) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB azt állapítja meg, hogy egy leírható, illetve átalakítható kötelezettségeket tartalmazó kötelezettség-osztályon belül 10%-nál magasabb azon kötelezettségek aránya, amelyek ki vannak zárva vagy valószínűsíthetően ki lesznek zárva az 58. § (1) bekezdése és az 59. § (1)–(4) bekezdése szerinti leírási és átalakítási hatáskör alkalmazásából, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a (10) bekezdés b) pontja szerinti kockázatot felméri.

(12) A (7)–(11) és (13) bekezdés alkalmazásában a partnerek nettósítási jogának teljes elismerésével kell a származtatott kötelezettségeket a teljes kötelezettségállomány részeként tekinteni.

(12a)¹⁹³ Szanálás alá vonható szervezet kombinált pufferkövetelményének teljesítéséhez felhasznált szavatoló tőkéje elismerhető a (7)–(11) és (13) bekezdésben meghatározott követelmények teljesítéséhez.

(13)¹⁹⁴ A (7)–(9) bekezdéstől eltérően a szanálási feladatkörében eljáró MNB a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény vagy a 67. § (12)–(15) bekezdés szerint szanálás alá vonható szervezet esetében dönthet úgy, hogy a 68/A. §-ban meghatározott követelményt olyan mértékben teljesítse szavatoló tőkével, alárendelt leírható instrumentummal vagy a (6) bekezdés szerinti kötelezettséggel, hogy ezek összege a szanálás alá vonható szervezetnek a kombinált pufferkövetelménye, valamint az 575/2013/EU rendelet 92a. cikke szerinti, a 67. § (12) és (13) bekezdése szerinti, továbbá a 68/A. § szerinti követelmények teljesítésére vonatkozó kötelezettsége miatt ne haladja meg a 4. melléklet 2. pontja szerinti összegekből a magasabb összeget.

(14) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény vagy a 67. § (12)–(15) bekezdés szerint szanálás alá vonható szervezet esetében alkalmazhatja a (13) bekezdés szerinti hatáskört az összes olyan globálisan rendszerszinten jelentős intézmény vagy a 67. § (12)–(15) bekezdés szerint szanálás alá vonható szervezet 30 százalékáig, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a 68/A. §-ban foglalt követelményt meghatározza és a szanálási feladatkörében eljáró MNB mérlegelése alapján

(15) A (14) bekezdés szerinti százalékos értékek meghatározása során a szanálási feladatkörében eljáró MNB a legközelebbi egész számra kerekíti a kapott értéket.

(16) A Felügyelettel történt konzultációt követően hozza meg a szanálási feladatkörében eljáró MNB a (10) és (11) bekezdésben vagy a (13) bekezdésben meghatározott döntést, amely során figyelembe veszi

(17) A (16) bekezdés d) pontja tekintetében, ha a kizárt kötelezettségek összege nem haladja meg a szanálás alá vonható szervezet szavatoló tőkéjének és leírható, illetve átalakítható kötelezettségei összegének az 5 százalékát, akkor a kizárt összeg nem jelentős azzal, hogy a határérték felett a szanálási feladatkörében eljáró MNB értékeli a kizárt kötelezettségek jelentőségét.

67. § (1) A Felügyelettel folytatott konzultációt követően a 62. § (1) bekezdése szerinti minimumkövetelményt a szanálási feladatkörében eljáró MNB úgy határozza meg, hogy

(2) A 62. § (1) bekezdése szerinti minimumkövetelmény összegét úgy kell megállapítani, ha a szanálási terv előírja az 5. § (1) bekezdésében rögzített forgatókönyv szerinti szanálási intézkedéseket vagy a 74. § szerint a tőkeelemek és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírását vagy átalakítását, hogy biztosított legyen

(3)¹⁹⁶ Ha a szervezet a szanálási tervben foglalt fizetésképtelenségi eljárás keretében kerül megszüntetésre, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB vizsgálja többek között a pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatás és a pénzügyi rendszerre való átterjedés szempontjából is a 62. § szerinti követelmény korlátozásának indokolhatóságát a (2) bekezdés a) pontja szerinti veszteségviselési képességben.

(4) A szanálás alá vonható szervezet esetében a (2) bekezdés szerinti összeg:

(5) A 62. § (2) bekezdés a) pontja esetében a 62. § (1) bekezdésében meghatározott minimumkövetelményt százalékos formában úgy kell meghatározni, hogy a (4) bekezdés a) pontja szerint számított összegnek és a teljes kockázati kitettség értékének a hányadosát kell venni.

(6) A 62. § (2) bekezdés b) pontja esetében a 62. § (1) bekezdésében meghatározott minimum követelményt százalékos formában úgy kell meghatározni, hogy a (4) bekezdés b) pontja szerint számított összegnek és a teljes kitettség érték hányadosát kell venni.

(7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (4) bekezdés a) és b) pontjában rögzített követelmény meghatározásakor figyelembe veszi a 34. § (5) bekezdését, valamint a 60. § (2) és (5) bekezdését azzal, hogy a feltőkésítési összeg meghatározásakor

(8) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (4) bekezdés a) pont ab) alpont szerinti követelmény összegét megemelheti olyan mértékig, amely biztosítja, hogy a szanálás alá vonható szervezet a szanálást követően legfeljebb egy éven keresztül képes legyen fenntartani magával szemben a megfelelő piaci bizalmat.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott összeg megegyezik a szanálási eszköz alkalmazását követően alkalmazandó kombinált pufferkövetelmény összegének az intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferrel csökkentett összegével.

(10)¹⁹⁷ A (8) bekezdés szerinti összeget lefelé kell korrigálni, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel folytatott konzultációt követően azt állapítja meg, hogy a hiteles piaci bizalom fenntartásához, az intézmény és az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet kritikus funkcióinak a fenntartásához alacsonyabb összeg is elégséges, valamint forráshoz tud jutni anélkül, hogy a Szanálási Alap 60. § (2) és (5) bekezdésével és a 127. §-sal összhangban nyújtott hozzájárulásán kívül rendkívüli állami támogatást venne igénybe.

(11)¹⁹⁸ A (8) bekezdés szerinti összeget felfelé kell korrigálni, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel folytatott konzultációt követően azt állapítja meg, hogy a hiteles piaci bizalom legfeljebb egy évig történő fenntartásához és az intézmény és az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet kritikus funkcióinak a fenntartásához magasabb összeg szükséges, valamint forráshoz tud jutni anélkül, hogy a Szanálási Alap 60. § (2) és (5) bekezdésével és a 127. §-sal összhangban nyújtott hozzájárulásán kívül rendkívüli állami támogatást venne igénybe.

(12) Az 575/2013/EU rendelet 92a. cikkének hatálya alá nem tartozó szanálás alá vonható olyan szervezet, amely olyan szanálás alá vonható csoporthoz tartozik, amelynek a mérlegfőösszege meghaladja a 100 milliárd EUR-t, a (4)–(11) bekezdés szerinti követelmény legalább 13,5 százalék a 62. § (2) bekezdés a) pontja szerint számítva és 5 százalék a 62. § (2) bekezdés b) pontja szerint számítva.

(13)¹⁹⁹ A 66. §-tól eltérően a (12) bekezdés szerinti minimumösszeget szavatoló tőkével, alárendelt leírható instrumentummal vagy a 66. § (6) bekezdésében meghatározott kötelezettséggel kell teljesíteni.

(14) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel folytatott konzultációt követően dönthet úgy, hogy ha megítélése szerint fizetésképtelensége rendszerszintű kockázatot jelentene, akkor az 575/2013/EU rendelet 92a. cikkének hatálya alá nem tartozó szanálás alá vonható olyan szervezetre, amely olyan szanálás alá vonható csoporthoz tartozik, amelynek a mérlegfőösszege nem éri el a 100 milliárd EUR-t is alkalmazza a (12) és (13) bekezdés szerinti követelményeket azzal, hogy a döntése nem befolyásolja a 66. § (10) és (11) bekezdésében hozott döntését.

(15) A (14) bekezdésben meghatározott döntése során a szanálási feladatkörében eljáró MNB figyelembe veszi

(16)²⁰⁰ A szanálás alá nem vonható szervezet esetében a (2) bekezdés szerinti összeg:

(17) A 62. § (2) bekezdés a) pontja esetében a 62. § (1) bekezdésében meghatározott minimumkövetelményt százalékos formában úgy kell meghatározni, hogy a (16) bekezdés a) pontja szerint számított összegnek és a teljes kockázati kitettség érték hányadosát kell venni.

(18) A 62. § (2) bekezdés b) pontja esetében a 62. § (1) bekezdésében meghatározott minimumkövetelményt százalékos formában úgy kell meghatározni, hogy a (16) bekezdés b) pontja szerint számított összegnek és a teljes kitettség érték hányadosát kell venni.

(19) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (16) bekezdés b) pontjában rögzített követelmény meghatározásakor figyelembe veszi a 34. § (5) bekezdését, valamint a 60. § (2) és (5) bekezdését azzal, hogy a feltőkésítési összeg meghatározásakor

(20) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (16) bekezdés a) pont ab) alpont szerinti követelmény összegét megemelheti olyan mértékig, amely biztosítja, hogy miután sor került a releváns tőkeinstrumentumok és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó hatáskörnek a 74. § szerinti gyakorlására vagy a szanálás alá vonható csoport szanálására, a szervezet legfeljebb egy éven keresztül képes legyen fenntartani magával szemben a megfelelő piaci bizalmat.

(21) A (20) bekezdésben meghatározott összeg megegyezik a szanálási eszköz alkalmazását követően alkalmazandó kombinált pufferkövetelmény összegének az intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferrel csökkentett összeggel.

(22)²⁰² A (20) bekezdés szerinti összeget lefelé kell korrigálni, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel folytatott konzultációt követően azt állapítja meg, hogy a hiteles piaci bizalom megvalósításához és fenntartásához, továbbá annak biztosításához, hogy a szanálási intézkedést vagy a szanálás alá vonható csoport szanálását követően az intézmény és az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet kritikus funkcióinak a fenntartásához alacsonyabb összeg is elégséges, valamint forráshoz tud jutni anélkül, hogy a Szanálási Alap 60. § (2) és (5) bekezdésével és a 127. §-sal összhangban nyújtott hozzájárulásán kívül rendkívüli állami támogatást venne igénybe.

(23)²⁰³ A (20) bekezdés szerinti összeget felfelé kell korrigálni, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel folytatott konzultációt követően azt állapítja meg, hogy a hiteles piaci bizalom legfeljebb egy évig történő fenntartásához és az intézmény és az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet kritikus funkcióinak a fenntartásához magasabb összeg szükséges, valamint forráshoz tud jutni anélkül, hogy a Szanálási Alap 60. § (2) és (5) bekezdésével és a 127. §-sal összhangban nyújtott hozzájárulásán kívül rendkívüli állami támogatást venne igénybe.

(24) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek egyes osztályairól észszerűen feltételezhető, hogy azok az 59. § (1)–(4) bekezdése alapján részben vagy egészben kizárásra kerülnek a hitelezői feltőkésítésből vagy részleges transzfer keretében teljes egészében átruházzák egy átvevő félnek, akkor a 62. § (1) bekezdés szerinti minimumkövetelményt olyan szavatoló tőkével vagy egyéb leírható, illetve átalakítható kötelezettséggel kell teljesíteni, amely elegendő az 59. § (1)–(4) bekezdésével összhangban kizárt kötelezettségek fedezetére és a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésére.

(25)²⁰⁴ A szanálási feladatkörében eljáró MNB az e § szerinti minimumkövetelményt előíró határozatának indokolásában kitér a (2)–(24) bekezdésben foglaltak teljes körű értékelésére és a határozatát indokolatlan késedelem nélkül felülvizsgálja a Hpt. 186. § szerinti követelményhez való igazítás érdekében.

(26) A (4)–(11) és (16)–(23) bekezdés alkalmazásában a tőkekövetelményt az 575/2013/EU rendelet TIZEDIK RÉSZ I. Cím 1., 2. és 4. Fejezete szerinti átmeneti rendelkezések Felügyelet általi alkalmazásának megfelelően kell értelmezni.

68. § (1) A 62. § (1) bekezdésében meghatározott minimumkövetelmény a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény vagy a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény részét képező szanálás alá vonható szervezet esetében

(2) A 62. § (1) bekezdésében meghatározott minimumkövetelmény a nem EU-beli globálisan rendszerszinten jelentős intézmény jelentős uniós leányvállalata esetében

(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB akkor határozza meg az (1) bekezdés b) pontja és a (2) bekezdés b) pontja szerinti szavatoló tőkére, valamint leírható, illetve átalakítható kötelezettségre vonatkozó kiegészítő követelményt, ha

(4)²⁰⁶ Ha egy globálisan rendszerszinten jelentős intézményhez egynél több olyan globálisan rendszerszinten jelentős intézmény tartozik, amely szanálás alá vonható szervezetnek minősül vagy olyan harmadik országbeli szervezet tartozik, amely szanálás alá vonható szervezetnek minősülne, ha EGT-államban telepedne le, akkor a 68/D. § (4) bekezdésének alkalmazásában a (3) bekezdés szerinti összeget a szanálási feladatkörében eljáró MNB meghatározza minden szanálás alá vonható szervezetre, vagy ezen harmadik országbeli szervezetre és az EU-szintű anyavállalatra, mintha az EU-szintű anyavállalat lenne a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény egyetlen szanálás alá vonható szervezete.

(5) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az e § szerinti határozatának indokolásában kitér a (3) bekezdésben foglaltak teljes körű értékelésére és a határozatát rendszeresen felülvizsgálja a Hpt. 186. § szerinti követelményhez való igazítás érdekében.

68/A. § (1) A szanálás alá vonható szervezet összevont alapon eleget tesz a 66–68. §-ban foglalt követelményeknek a szanálás alá vonható csoport szintjén.

(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a 68/D. §-sal összhangban – a Felügyelettel egyeztetve – meghatározza a 62. § (1) bekezdésében meghatározott, a szanálás alá vonható szervezetre összevont alapon vonatkozó követelményt a 66–68. §-ban meghatározottak alapján azzal, hogy figyelemmel van a szanálási tervben a harmadik országbeli leányvállalat megítélésére.

(3) A 3. § 56a. pont b) alpontja szerint azonosított szanálás alá vonható csoport esetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szolidaritási mechanizmus jellemzői és az előnyben részesített szanálási stratégia függvényében, valamint a szanálási tervvel összhangban meghatározza a szanálás alá vonható szervezet és a csoport megfelelési módját a 67. § (4)–(13) bekezdésének, valamint a 68. § (1) bekezdésének annak érdekében, hogy a szanálás alá vonható csoport megfeleljen az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak.

68/B. § (1)²⁰⁹ Az olyan szanálás alá nem vonható leányvállalat, amely intézmény és amelynek az anyavállalata szanálás alá vonható szervezet vagy harmadik országbeli anyavállalat, egyedi alapon felel meg a 67. §-ban foglalt követelményeknek.

(1a)²¹⁰ A szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel folytatott konzultációt követően dönthet úgy, hogy alkalmazza az e §-ban meghatározott követelményt az 1. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett szervezetre, amely egy szanálás alá vonható szervezet leányvállalata, de maga nem szanálás alá vonható szervezet.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a szanálás alá nem vonható EU-szintű anyavállalat, amely harmadik országbeli szervezetek leányvállalata összevont alapon felel meg a 67. §-ban és a 68. §-ban meghatározott követelményeknek.

(3) A szanálás alá nem vonható, központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet és a szanálás alá nem vonható központi szerv, továbbá a 68/A. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó, szanálás alá vonható szervezet egyedi alapon felel meg a 67. § (16)–(23) bekezdésének.

(4) A 62. § (1) bekezdésében meghatározott követelményt az (1)–(3) bekezdésben meghatározott esetekben a 67. §-ban rögzített követelmények alapján a 68/D. §-sal és adott esetben a 29. §-sal összhangban kell meghatározni.

(5) A 62. § (1) bekezdésében meghatározott követelménynek az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek az alábbiakkal tudnak eleget tenni:

(5a)²¹³ A szanálási feladatkörében eljáró MNB abban az esetben engedélyezi vagy adhat általános előzetes engedélyt az intézmény kérelmére az (5) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettségek lehívására, visszaváltására, visszafizetésére vagy visszavásárlására, ha az 575/2013/EU rendelet 77. és 78a. cikkében rögzített – ideértve a 68/B. § (5) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettségeket is –, a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumok lehívására, visszaváltására, visszafizetésére vagy visszavásárlására vonatkozó a kérelemtől függően az engedélyezés vagy általános előzetes engedély megadásának feltételei az (5) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség esetében is fennállnak.

(6) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálás alá vonható szervezetnek nem minősülő leányvállalat esetében eltekinthet az egyedi minimumkövetelmény alkalmazásától, ha

(7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálás alá vonható szervezetnek nem minősülő leányvállalat esetében a (6) bekezdésen túl eltekinthet a minimumkövetelmény alkalmazásától akkor is, ha

(8) A szanálási feladatkörében eljáró MNB engedélyezheti, hogy a leányvállalat a 62. § (1) bekezdésében meghatározott követelményt részben vagy egészben a szanálás alá vonható szervezet garanciájával biztosítsa a (6) bekezdés a) és b) pontja esetében, ha a garancia

(9) A szanálási feladatkörében eljáró MNB kérésére a szanálás alá vonható szervezet független, indokolással ellátott írásos jogi véleményt bocsát rendelkezésre vagy más módon bizonyítja, hogy a (8) bekezdés g) pontja teljesül.

68/C. § A szanálási feladatkörében eljáró MNB részben vagy teljesen mentesítheti a központi szerveket, illetve valamely központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézeteket a 68/B. § alkalmazása alól, ha

68/D. § (1)²²⁰ A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálás alá vonható szervezet szanálási hatóságaként, a csoportszintű szanálási hatóságként amennyiben az előbbi eltér vagy a 68/B. § szerinti követelmény hatálya alá tartozó leányvállalatért felelős szanálási hatóságaként minden tőle telhetőt megtesz, hogy az érintett hatóságokkal többoldalú eljárás keretében hozott döntésben rendelkezzenek

(2) A többoldalú eljárás keretében hozott döntés – teljes körű indoklással együtt – biztosítja a 68/A. §-nak és a 68/B. §-nak való megfelelést, valamint a szanálási feladatkörében eljáró MNB mint

(3) Ha a szanálási stratégiával összeegyeztethető és a szanálás alá vonható szervezet közvetve vagy közvetlenül nem vásárolt elegendő, a 68/B. § szerinti követelményeknek megfelelő instrumentumot, akkor az e § szerinti többoldalú eljárás keretében hozott döntés rendelkezhet úgy, hogy a 67. §-ban meghatározott követelményeket a leányvállalat a 68/B. §-sal összhangban részben olyan instrumentumokkal teljesíti, amelyeket a szanálás alá vonható csoporthoz nem tartozó szervezetek számára bocsátottak ki és vásárolták meg.

(4)²²² Ha ugyanahhoz a globálisan rendszerszinten jelentős intézményhez több olyan globálisan rendszerszinten jelentős intézmény tartozik, amely szanálás alá vonható szervezetnek minősül, vagy olyan harmadik országbeli szervezet tartozik, amely szanálás alá vonható szervezetnek minősülne, ha EGT-államban telepedne le, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB tárgyalásokat folytat a többi érintett hatósággal és a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény szanálási stratégiájával összhangban megállapodik az érintett hatóságokkal az 575/2013/EU rendelet 72e. cikkének alkalmazásáról és minden olyan korrekcióról, amely

(5) A (4) bekezdés szerinti korrekció esetén

(6) Ha négy hónapon belül sikertelen a többoldalú eljárás keretében hozott döntés érdekében folytatott konzultáció, akkor a (7)–(10) bekezdés szerint kell eljárni.

(7) Ha négy hónapon belül azért nem születik többoldalú eljárás keretében hozott döntés, mert véleménykülönbség áll fenn a szanálás alá vonható csoport szintjén összevont alapon alkalmazandó a 68/A. §-ban meghatározott követelmény tekintetében, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB mint a szanálás alá vonható szervezet szanálási hatósága meghozza a döntést figyelemmel

(8) Ha a négy hónapos időszak végén valamelyik érintett szanálási hatóság az ügyet az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikkének megfelelően az EBH elé utalta, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB mint a szanálás alá vonható szervezet szanálási hatósága elhalasztja a döntés meghozatalát addig, amíg az EBH az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikk (3) bekezdésével összhangban döntést hoz, amellyel összhangban hozhatja majd meg a szanálási feladatkörében eljáró MNB a döntését.

(9) A (8) bekezdés szerinti négy hónapos időtartam végét vagy a többoldalú eljárás keretében hozott döntés meghozatalát követően az ügy már nem utalható az EBH elé.

(10) Ha az EBH az ügy elé kerülésének időpontjától számított egy hónapon belül nem hoz határozatot, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB mint a szanálás alá vonható szervezet szanálási hatósága hozza meg a döntést.

(11) Ha négy hónapon belül azért nem születik többoldalú eljárás keretében hozott döntés, mert véleménykülönbség áll fenn a szanálás alá vonható csoport bármely szervezetére egyedi alapon alkalmazandó a 68/B. § szerinti követelmény szintjét illetően, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB hoz döntést figyelemmel:

(12)²²⁴ Ha a négy hónapos időszak végén a szanálás alá vonható szervezet szanálási hatósága vagy a csoportszintű szanálási hatóság az ügyet az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikkének megfelelően az EBH elé utalta, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB mint a leányvállalat szanálási hatósága elhalasztja a döntés meghozatalát addig, amíg az EBH az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikk (3) bekezdésével összhangban határozatot hoz, amellyel összhangban hozhatja majd meg a szanálási feladatkörében eljáró MNB a döntését.

(13) A (12) bekezdés szerinti négy hónapos időtartam végét vagy a többoldalú eljárás keretében hozott döntés meghozatalát követően az ügy már nem utalható az EBH elé.

(14) A szanálási feladatkörében eljáró MNB mint a szanálás alá vonható szervezet szanálási hatósága vagy a csoportszintű szanálási hatóság nem utalhatja az ügyet kötelező erejű közvetítés céljából az EBH elé, ha a leányvállalat szanálási hatósága által meghatározott szint

(15) Ha az EBH az ügy elé kerülésének időpontjától számított egy hónapon belül nem hoz határozatot, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB mint a leányvállalatért felelős szanálási hatóság hozza meg a döntést.

(16) A többoldalú eljárás keretében hozott döntést, illetve az annak hiányában hozott minden döntést rendszeresen felül kell vizsgálni és szükség esetén naprakésszé kell tenni.

(17)²²⁵ Ha négy hónapon belül azért nem születik többoldalú eljárás keretében hozott döntés, mert véleménykülönbség áll fenn a szanálás alá vonható csoport esetén az összevont alapon alkalmazandó követelmény szintjét, illetve a szanálás alá vonható csoport szervezeteire egyedi alapon alkalmazandó követelmény szintjét illetően, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB döntést hoz

(18) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott többoldalú eljárás keretében hozott döntés, illetve annak hiányában az érintett szanálási hatóságok által a (7)–(17) bekezdésben meghatározottak szerinti döntés kötelezően alkalmazandó minden érintett szanálási hatóság számára, azzal, hogy a (16) bekezdés szerint kell eljárni a felülvizsgálata során.

(19)²²⁶ A szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel együttműködve előírja a szervezetek számára a 62. § (1) bekezdése szerinti követelmény teljesítését, amely betartását ellenőrzi, továbbá figyelemmel a szanálási tervek kialakítására és naprakészen tartására rendszeresen frissíti a határozatát.

68/E. § (1) Az 1. § (1) bekezdés szerinti, a 62. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó szervezet adatokat szolgáltat a Felügyeletnek és a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek

(2) A Felügyelet vagy a szanálási feladatkörében eljáró MNB kérésére az (1) bekezdés szerinti szervezet az (1) bekezdésben rögzítettnél gyakrabban szolgáltat adatot.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szervezet évente legalább egyszer nyilvánosságra hozza

(3a)²²⁸ Szanálási intézkedés alkalmazása esetén a (3) bekezdés szerinti nyilvánosságra hozatal a 68/A. §-ra, illetve 68/B. §-ra vonatkozó követelmények teljesítésére előírt határidőtől kezdődően alkalmazandó.

(4) Ezt a §-t nem kell alkalmazni azokra a szervezetekre, amelyeknek a szanálási tervében kizárólag a rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében történő felszámolás szerepel.

68/F. § (1) A szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó, a 68/A. §, illetve a 68/B. § szerinti minimumkövetelmény megsértésekor a Felügyelet vagy a szanálási feladatkörében eljáró MNB

(2) A Felügyelet arra vonatkozó értékelést is végezhet, hogy adott esetben a 17. §-sal, a 19. §-sal vagy a 33. §-sal összhangban az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet fizetésképtelen-e vagy valószínűleg fizetésképtelenné válik-e.

(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB és a Felügyelet egyeztet az (1) bekezdésben meghatározott hatásköreik gyakorlása során.

69. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a hitelezői feltőkésítés alkalmazása során a tőkeelemek leírása vagy átalakítása során

(2) Az (1) bekezdés b) pontja tekintetében az átváltásnál olyan átváltási rátát kell alkalmazni, amelynek alapján a tagsági viszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében jelentős mértékű felhígulás történik.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket az olyan tagsági részesedést megtestesítő értékpapír tekintetében is meg kell valósítani,

(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdés szerinti intézkedése során mérlegeli

(5) Ha az intézmény a Hpt. 126–134. §-a alapján és a Bszt. 37–39. §-a alapján befolyásoló részesedést szerezne, akkor a Felügyelet az eljárást a lehető leggyorsabban lefolytatja, hogy a hitelezői feltőkésítést, a tőkeelemek leírását vagy átalakítását ne akadályozza.

(6)²³² Ha az (5) bekezdésben foglalt eljárás nem fejeződött be a hitelezői feltőkésítés, tőkeelem leírása vagy átalakítása alkalmazásáig, és a hitelezői feltőkésítés, tőkeelem leírása vagy átalakítása eredményeként befolyásoló részesedés megszerzése vagy befolyásoló részesedés mértékének növelése történt, akkor a 39. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint kell eljárni.

(7)²³³ A hitelezői feltőkésítés és a tőkeelemek leírása vagy átalakítása során a szanálási feladatkörében eljáró MNB a hitelezői feltőkésítésbe bevont, valamint a tagsági részesedést megtestesítő értékpapírok tulajdonosai részére hirdetményi úton kézbesít.

70. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a hitelezői feltőkésítés alkalmazása során e § szerint határozza meg a leírandó, illetve átalakítandó forráselemeket azzal, hogy

(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdés b) pontja tekintetében figyelembe veszi a Szanálási Alap hozzájárulását is.

(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB – az 58. § (1) bekezdést és az 59. §-t figyelembe véve – az alábbi sorrendben alkalmazza a leírásra, illetve átalakításra vonatkozó jogkörét:

(4) Az egyes tőkeelemek vagy kötelezettségek leírása vagy átalakítása során a Csődtv. szerinti kielégítési sorrendben azonos ranghelyen álló tulajdonosok vagy hitelezők tulajdonrésze vagy követelése azonos mértékben kerül leírásra vagy átalakításra, kivéve az e törvény szerint vagy a szanálási feladatkörében eljáró MNB által mentesített kötelezettségeket. A szanálási feladatkörében eljáró MNB a különböző ranghelyeken szereplő tőkeelemekre vagy kötelezettségekre a (3) bekezdés szerinti rendelkezések szerint különböző átváltási rátákat alkalmaz.

(5) Az átváltási rátának megfelelően ellensúlyoznia kell az adott hitelező által a követelésére vonatkozó leírás vagy átváltás következtében elszenvedett pénzügyi veszteséget, figyelembe véve az elszámolandó veszteségeket is. A veszteségviselési sorrendben alacsonyabb ranghelyen szereplő kötelezettségekre vagy tőkeelemekre alacsonyabb átváltási rátát kell alkalmazni, mint a hozzá képest magasabb ranghelyen szereplő kötelezettségekre vagy tőkeelemekre.

(6) Ha az ideiglenes vagyonértékelést követően a független vagyonértékelés kimutatja, hogy az ideiglenes vagyonértékelés alapján elvégzett leírások vagy átalakítások meghaladták a független értékelés alapján meghatározott szükséges mértéket, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB

(7) Ha a (3) bekezdés b)–d) pontja szerinti instrumentumok valamelyike olyan szerződéses feltételekkel rendelkezik, amelyek szerint az adott instrumentum tőkeösszege leírandó vagy tagi részesedést jelentő értékpapírrá alakítandó át egy előre meghatározott, a kibocsátó intézmény vagy szervezet pénzügyi helyzetéhez, így különösen szolvenciájának vagy adott szavatoló tőke szintjéhez kötött esemény bekövetkeztekor – ideértve a Ptk. szerinti átváltozó kötvényt is –, akkor az (1) bekezdés szerinti intézkedés alkalmazása előtt

(8) Ha egy instrumentum tőkeösszegét a (7) bekezdésben meghatározott feltétel alapján az (1) bekezdés szerint nem nullára csökkentették, akkor az (1) bekezdésnek megfelelően a tőkeösszeg maradványértékét nullára kell a leírás és átalakítás keretében csökkenteni.

71. § (1)²³⁵ Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a hitelezői feltőkésítést az 57. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint alkalmazta egy intézmény vagy 1. § szerinti pénzügyi vállalkozás esetében, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB hitelezői feltőkésítésre vonatkozó döntésének hatálybalépését követő 30 nappal ezen intézmény vagy pénzügyi vállalkozás igazgatósága reorganizációs tervet készít és benyújtja a szanálási feladatkörében eljáró MNB részére.

(2) A reorganizációs terv készítésére és az abban foglaltak megvalósítására a szanálási feladatkörében eljáró MNB kijelölhet egy vagy több természetes személyt, gazdasági társaságot vagy a szanálási biztost. A reorganizációs terv készítőjére is a szanálási biztosra vonatkozó szakmai és összeférhetetlenségi követelményeket kell alkalmazni.

(2a)²³⁶ Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a reorganizációs terv készítésére természetes személyt jelöl ki, akkor jogosult annak a Hpt. 2. melléklet szerinti azonosító adatait a kijelölés időtartama alatt kezelni a zavartalan feladatellátása céljából. A reorganizációs terv elkészítésére kijelölt természetes személy személyes adatai csak törvényben meghatározott esetben ismerhetők meg harmadik személy által.

(3) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107–109. cikk szerinti állami támogatások keretrendszerének alkalmazása esetén a reorganizációs tervnek illeszkednie kell az állami támogatások uniós keretrendszeréhez, és a reorganizációs tervet az Európai Bizottság részére meg kell küldeni. A reorganizációs terv elkészítésének határidejét a szanálási feladatkörében eljáró MNB úgy határozza meg, hogy

(4)²³⁷ Ha a szanálási célok eléréséhez szükséges, akkor az (1) bekezdésben meghatározott határidőt a szanálási feladatkörében eljáró MNB az intézmény vagy az 1. §-ban meghatározott pénzügyi vállalkozás kérelmére két hónappal meghosszabbíthatja.

(5) Ha a hitelezői feltőkésítést az 57. § (1) bekezdés a) pontja szerint a csoporthoz tartozó két vagy több vállalkozásra alkalmazzák, akkor a reorganizációs tervet az EU-szintű anyavállalatnak kell elkészítenie, amelynek ki kell terjednie a csoport minden tagjára, és azt az EU-szintű anyavállalatnak be kell nyújtania a szanálási hatóságának. Ha az EU-szintű anyavállalat szanálási hatósága a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB az EU-szintű anyavállalat által benyújtott reorganizációs tervet megküldi a többi érintett szanálási hatóságnak és az EBH-nak.

(6) A reorganizációs tervet – annak kézhezvételét követő harminc napon belül – a szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel együtt értékeli, és ha a szanálás alatt álló intézmény vagy 1. § szerinti pénzügyi vállalkozás hosszú távú életképessége megítélésük szerint helyreállítható a tervben foglalt javaslatok által, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a reorganizációs tervet jóváhagyja.

(7) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel egyetértve megállapítja, hogy a reorganizációs terv nem biztosítja az intézmény vagy az 1. § szerinti pénzügyi vállalkozás hosszú távú életképességet, akkor tájékoztatja erről a szanálás alatt álló intézmény vagy 1. § szerinti pénzügyi vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületét vagy a (2) bekezdésben kijelölt személyt és felszólítja a reorganizációs terv módosítására, amire a vezető testületnek vagy a kijelölt személynek 14 nap áll rendelkezésére.

(8) A (7) bekezdés alapján módosított reorganizációs tervet a szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel történő konzultációt követően, a benyújtást követő 7 napon belül értékeli és

(9) A szanálás alatt álló intézmény vagy 1. § szerinti pénzügyi vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület vagy a (2) bekezdésben kijelölt személy a jóváhagyott reorganizációs tervben foglaltakat végrehajtja és legalább hathavonta jelentést nyújt be a szanálási feladatkörében eljáró MNB számára az eredményekről és a végrehajtás folyamatáról.

(10) Ha a (9) bekezdésben meghatározott jelentés alapján a szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel való konzultáció alapján úgy ítéli meg, hogy a reorganizációs tervet módosítani kell, akkor felszólítja az intézmény vagy az 1. § szerinti pénzügyi vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületét vagy a (2) bekezdésben kijelölt személyt, hogy a (7) bekezdésnek megfelelően módosítsa a reorganizációs tervet.

72. § (1) A hitelezői feltőkésítés joghatásának biztosítása érdekében a szanálási feladatkörében eljáró MNB által elrendelt hitelezői feltőkésítés során a forráselem értékének csökkentése vagy teljes leírása, továbbá a kötelezettség alapján fizetendő összeg átalakítása vagy leírása azonnali hatállyal kötelezi a szanálás alatti intézményt, és azonnali hatállyal hat ki az érintett tulajdonosra és hitelezőre.

(2) A hitelezői feltőkésítés joghatásának biztosítása érdekében a szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult

(3) Ha a szanálási feladatkörben eljáró MNB valamely forráselem értékét nullára írja le, akkor az érintett kötelezettség, illetve az azzal kapcsolatos esetleges felhalmozott, de még ki nem fizetett vagy nem tőkésített kamatfizetési vagy bármilyen hasonló kötelezettség e törvény erejénél fogva megszűnik, azzal kapcsolatban követelést érvényesíteni semmilyen bírósági vagy fizetésképtelenségi eljárásban nem lehet.

(4) Ha a szanálási feladatkörben eljáró MNB valamely forráselem értékét lecsökkenti, ám nem nullára írja le, akkor az eredeti kötelezettséget keletkeztető instrumentum vagy szerződés hatályban marad a csökkentett értékű kötelezettségre nézve, figyelembe véve a kamatozásra vonatkozó esetleges változást a csökkentett tőkeösszegre vagy a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a 84. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott módosításokat.

(5)²³⁸ A szanálás alatt álló intézmény vagy az anyaintézmény számára előírt tagsági részesedés, illetve egyéb tőkeinstrumentum kibocsátásának sérelme nélkül az intézménynek vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pont szerinti szervezetnek megfelelő mértékű saját tőkét, alapvető tőkeelemet kell tartania arra az esetre, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB az intézménnyel, az 1. § (1) bekezdés b) és c) pont szerinti szervezettel vagy annak leányvállalatával szemben a 84. § (1) bekezdés szerinti hatáskört gyakorolja, akkor az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pont szerinti szervezet képes legyen elegendő új tagsági részesedést megtestesítő értékpapírt kibocsátani annak érdekében, hogy a kötelezettségek tagsági részesedéssé alakítása ténylegesen végrehajtható legyen.

(6) A szanálási feladatkörében eljáró MNB értékeli, hogy az (1) bekezdésben meghatározott követelmény teljesül-e és megfelelő-e

(7)²⁴⁰ Az intézmény és az 1. § (1) bekezdés szerinti szervezet által kibocsátott vagy keletkeztetett bármilyen értékpapír vagy kötelezettség – amely nem mentesül a leírási vagy átalakítási hatáskör gyakorlása alól, nem a Hpt. 57. § (1) bekezdés a) és b) pontjába sorolandó betét, és nem EGT-állam jogszabályai által szabályozott, továbbá amelyet e törvény hatálybalépését követően bocsátanak ki vagy keletkezik, – olyan szerződéses feltételt tartalmaz, amely

(7a)²⁴¹ A szanálási feladatkörében eljáró MNB azon intézmények és azon 1. § (1) bekezdés szerinti szervezetek tekintetében eltekinthet a (7) bekezdésben foglaltak alkalmazásától, amelyek esetében a szavatoló tőkére és a leírható vagy átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény megegyezik az e törvény szerint meghatározott veszteségviselési összeggel, feltéve, hogy a (7) bekezdésben foglaltaknak megfelelő, szerződésben nem rögzített kötelezettség nem kerül figyelembevételre a szavatoló tőkére, leírható, illetve átalakítható kötelezettségre vonatkozó minimumkövetelmény teljesítése során.

(7b)²⁴² A (7) bekezdés szerinti szerződéses feltételre vonatkozó kötelezettség nem alkalmazható, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB megállapítja, hogy a szanálás alá vonható intézmény, vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti szervezet által kibocsátott értékpapír vagy kötelezettség harmadik ország joga vagy harmadik országgal kötött megállapodás alapján a szanálási feladatkörében eljáró MNB leírási vagy átalakítási hatáskörébe tartozik.

(8)²⁴³ Az intézménynek vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pont szerinti szervezetnek nem kötelező a (7) bekezdésben foglalt feltételt az értékpapír vagy kötelezettség szerződéses feltételeibe foglalnia, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB döntésében rögzíti, hogy a megállapodás biztosítja a hitelezői feltőkésítés e törvény szerinti joghatásának kiváltását. A szanálási feladatkörében eljáró MNB kérésére az értékpapírt kibocsátani vagy kötelezettséget keletkeztetni kívánó intézménynek vagy az 1. § szerinti pénzügyi vállalkozásnak jogi szakvéleményt kell bemutatnia arra vonatkozóan, hogy a szanálási feladatkörében eljáró MNB az értékpapír vagy a kötelezettség tekintetében a leírási vagy átalakítási hatáskörét gyakorolhatja.

(8a)²⁴⁴ Amennyiben az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet megállapítja, hogy a (7) bekezdésben foglalt feltétel értékpapír vagy kötelezettség szerződéses feltételeibe foglalásának akadálya van, úgy erről – a kötelezettség és osztályának pontos megjelölésével – értesíti a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t, továbbá átad minden a hatóság által – a szanálási célok érvényre juttatása és a szanálási feltételek fennállásának értékeléséhez – észszerű időn belül kért adatot és információt. Az értesítés MNB általi kézhezvételével a (7) bekezdésben foglalt feltételek szerződésbe foglalásának kötelezettsége automatikusan felfüggesztésre kerül.

(8b)²⁴⁵ A (8a) bekezdés szerinti kötelezettségek nem tartalmazhatnak kiegészítő alapvető tőke és járulékos tőkeelemekből, továbbá a 3. § 34a. pontja szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból származó fedezetlen kötelezettségeket. Ezen kötelezettségek a felszámolási eljárásban alkalmazandó kielégítési sorrendben megelőzik a Hpt. 57. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségeket, valamint a 70. § (3) bekezdés a)–d) pont szerinti besorolású kötelezettségeket.

(8c)²⁴⁶ Amennyiben a szanálási feladatkörében eljáró MNB azt állapítja meg, hogy a (7) bekezdés szerinti feltétel szerződéses rendelkezésbe történő foglalására lehetőség van, úgy határozatával kötelezi az intézményt vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezetet a feltétel szerződésbe foglalására, egyúttal előírhatja számára a hitelezői feltőkésítés szerződéses elismerése alóli mentesítésre vonatkozó gyakorlatának módosítását.

(8d)²⁴⁷ Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet szanálhatóságának értékelése során azt állapítja meg, hogy a (7) bekezdés szerinti feltételt nem tartalmazó kötelezettségek aránya, illetve a leírási vagy átalakítási eszközök alkalmazásából kizárt vagy várhatóan kizárt kötelezettségek aránya együttesen meghaladja a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek 10 százalékát, úgy haladéktalanul felméri ennek az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet szanálhatóságára gyakorolt hatását, ideértve különösen a hitelezői védintézkedések megszegésének kockázatából eredő hatást is.

(8e)²⁴⁸ Ha a szanálási jogkörében eljáró MNB megállapítja, hogy a (7) bekezdésben foglalt kötelezettség nem teljesítése az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet szanálhatósága szempontjából jelentős akadályt jelent, úgy jogosult az akadály kezelése vagy megszüntetése érdekében a 11. §-ban meghatározott intézkedéseket elvégezni.

(8f)²⁴⁹ A szanálási feladatkörében eljáró MNB előírja az intézmények és az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezetek számára, hogy a (7) bekezdésben foglalt feltétel jogi kikényszeríthetőségére és hatályosságára vonatkozó jogi szakvéleményt nyújtsanak be a szanálási feladatkörében eljáró MNB-hez.

(9) A (7) bekezdésben foglalt kötelezettség nem teljesítése nem akadályozza a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t, hogy alkalmazza a hitelezői feltőkésítést az érintett instrumentumra vagy kötelezettségre.

(9a)²⁵⁰ A szavatoló tőkére és a leírható vagy átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmények teljesítése során a (7) bekezdés szerinti szerződéses feltételt nem tartalmazó kötelezettségeket nem lehet figyelembe venni.

(9b)²⁵¹ Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB szükségesnek ítéli, akkor meghatározza a kötelezettségek azon kategóriáit, amelyek esetében az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet saját hatáskörében megállapíthatja a (7) bekezdés szerinti szerződéses feltétel szerződésbe foglalásának lehetetlenségét.

(10) Ha a hitelezői feltőkésítés során befolyásoló részesedés megszerzése valósul meg, akkor a Hpt.-ben és a Bszt.-ben a vonatkozó engedélyezési szabályozást alkalmazni kell – a szanálási célok teljesülése figyelembevételével – a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a Felügyeletnél kérelmezett határidőig.

73. § (1) A szanálás elrendelésével egyidejűleg vagy azt követően a szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult a származtatott ügyletek felmondására és a pozíciók lezárására. Hitelezői feltőkésítés kizárólag a pozíciók lezárása után alkalmazható.

(2) Ha egy származtatott ügyletből származó kötelezettséget a szanálási feladatkörében eljáró MNB mentesített a hitelezői feltőkésítés alól, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek nem kell felmondania vagy lezárnia az érintett ügyletet.

(2a)²⁵² A szanálási feladatkörében eljáró MNB megfelelő módszereket alkalmaz a származtatott ügyletek kategóriái értékének meghatározására, ideértve a nettósítási megállapodások tárgyát képező tranzakciókat is.

(3) Ha egy származtatott ügylet nettósítási megállapodás hatálya alá tartozik, akkor a szanálási feladatkörben eljáró MNB az ideiglenes értékelés vagy az általa megbízott független értékelő a független értékelés során megállapítja a származtatott ügyletekből származó nettó kötelezettséget az érintett ügylet nettósítására vonatkozó szerződéses feltételei alapján.

(4) A származtatott ügylet értékelésekor a szanálási feladatkörében eljáró MNB meghatározza, hogy melyik időpontra kell az ügyletet értékelni, valamint összehasonlítja az ügylet lezárása és hitelezői feltőkésítés alá vonása alapján és a felszámolási eljárásban lehetségesen viselt veszteségeket.

74. § (1)²⁵⁵ A szanálási feladatkörében eljáró MNB az e törvényben meghatározott körülmények és feltételek fennállása esetén jogosult az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás releváns tőkeelemeinek és leírható, illetve átalakítható kötelezettségeinek leírására, valamint az intézmény tagsági részesedésévé történő átalakítására.

(2)²⁵⁶ A tőkeelemek és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultságot a szanálási feladatkörében eljáró MNB önállóan vagy szanálási eszközzel együtt gyakorolja, ha a szanálási feltételek teljesülnek.

(2a)²⁵⁷ Ha a tőkeelemeket és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségeket a szanálás alá vonható szervezet közvetetten, ugyanazon szanálás alá vonható csoportba tartozó más szervezeten keresztül vásárolta meg, akkor a veszteségek tényleges áthárítása, valamint az érintett szervezetnek a szanálás alá vonható szervezet általi feltőkésítése céljából a tőkeelemek és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírása vagy átalakítására vonatkozó jogosultság gyakorlásával egyidejűleg a szanálási feladatkörében eljáró MNB ugyanezen jogosultságát az érintett szervezet anyavállalata vagy a nem szanálás alá vonható szervezetnek minősülő más anyavállalat szintjén is gyakorolja.

(2b)²⁵⁸ A tőkeelemek és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultságnak a szanálási eszköztől független gyakorlását követően az érintett tulajdonosok és hitelezők védelme érdekében el kell végezni a 97. §-ban meghatározott független értékelést a 98. § alkalmazásával.

(2c)²⁵⁹ A leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultságnak a szanálási eszköztől független gyakorlása csak azon leírható, illetve átalakítható kötelezettségek tekintetében lehetséges, amelyek – a kötelezettségek hátralévő futamidejére vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 72c. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltétel kivételével – megfelelnek a 68/B. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeknek azzal, hogy a jogosultság gyakorlásával egyetlen tulajdonos vagy hitelező sem viselhet annál nagyobb veszteséget, mint amelyet akkor viselt volna, ha az intézményt vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezetet felszámolják.

(2d)²⁶⁰ Ha egy szanálás alá vonható szervezetnél vagy – rendkívüli körülmények esetén a szanálási tervtől eltérve – egy szanálás alá vonható szervezetnek nem minősülő szervezetnél szanálási eszközt alkalmaznak, a 79. § (1) bekezdésével összhangban az adott szervezet szintjén csökkentett, leírt vagy átalakított összegeket kell figyelembe venni az érintett szervezetre alkalmazandó a 34. § (5) bekezdése, a 60. § (2) bekezdés a) pontja vagy a 60. § (5) bekezdés a) pontja szerinti küszöbértékekre vonatkozó számításokban.

(3)²⁶¹ A szanálási feladatkörében eljáró MNB akkor gyakorolhatja az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás által kibocsátott releváns tőkeelem és a (2c) bekezdés alapján leírható, illetve átalakítható kötelezettség tekintetében a leírásra vagy átalakításra vonatkozó jogosultságát

(4) Az intézmény vagy csoport a (3) bekezdés alkalmazásában többé nem életképes, ha

(5) A (4) bekezdés a) pontjának alkalmazásában akkor tekintendő egy csoport fizetésképtelennek vagy a rendelkezésre álló információk alapján várhatóan fizetésképtelenné válónak, ha a csoport megsérti vagy objektív tényezők alapján megállapítható, hogy a közeljövőben – de legkésőbb 12 hónapon belül – meg fogja sérteni az összevont alapú prudenciális követelményeket, amely indokolná a Felügyelet intézkedését, mivel a csoport olyan mértékű veszteséget szenvedett el vagy fog valószínűleg elszenvedni, hogy az teljesen vagy jelentősen felemészti a szavatoló tőkéjét.

(6)²⁶⁷ Ha a releváns tőkeinstrumentumokat vagy a (2c) bekezdés szerinti leírható, illetve átalakítható kötelezettségeket figyelembe veszik a 68/B. § (1)–(4) bekezdés szerinti követelmény teljesítéséhez, akkor a (3) bekezdésben meghatározott megállapítások megtételéért azon EGT-állam szanálási hatósága a felelős, amely EGT-államban az intézményt vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezetet engedélyezték.

75. § (1) Egy leányvállalat által kibocsátott kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemek a 74. § (3) bekezdés b) pontja szerint nem írhatók le vagy nem alakíthatók át nagyobb mértékben, mint amilyen mértékben az anyavállalati szintű azonos besorolású tőkeelemeket leírták vagy átalakították.

(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB köteles a tőkeinstrumentumok leírására vagy átalakítására vonatkozó jogkörének gyakorlására, ha a 74. § (3) bekezdés c) vagy d) pontjában foglaltak teljesülnek.

76. § (1)²⁶⁹ A szanálási feladatkörében eljáró MNB a 84. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott jogosultságok gyakorlásakor a (2) és (3) bekezdésében meghatározottakkal összhangban különböző átváltási rátákat alkalmazhat a tőkeelemek különböző kategóriáira.

(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek az átváltási rátának megfelelő mértékben kompenzálnia kell az érintett tőkeelem tulajdonosát a leírási és átalakítási jogosultság alkalmazásából eredő veszteségekért.

(3) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdésnek megfelelően különböző átváltási rátákat alkalmaz, az előresorolt kötelezettségekre alkalmazandó átváltási rátának nagyobbnak kell lennie, mint az alárendelt kötelezettségekre alkalmazandó átváltási ráta.

77. § (1) A tőkeelemeknek leírása vagy átalakítása során a szanálási feladatkörében eljáró MNB bevonhatja vagy felhígíthatja az intézményben lévő tagsági részesedéseket.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket azon intézményben lévő tagsági részesedések vonatkozásában is meg kell tenni, amelyiknél

(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt tőkeelem átalakítására akkor kerül sor, ha az átalakításra az eredeti hitelviszonyt megtestesítő instrumentum szerződéses feltételei szerint egy olyan esemény bekövetkezte kapcsán került sor, amely esemény megelőzte vagy egyidejűleg következett be azzal, hogy elrendelésre kerül az intézmény szanálása.

(4) Ha a tőkeelemek átalakítása azt eredményezné, hogy az átvevő befolyásoló részesedést szerez egy intézményben vagy befolyásoló részesedésének mértékét növeli, akkor a Felügyelet hivatalból eljárva olyan időtartamon belül folytatja le a befolyásoló részesedés szerzésére vonatkozó engedélyezési eljárást, hogy az ne késleltesse a tőkeelemek átalakítását, és ne akadályozza meg azt, hogy szanálási intézkedésekkel elérhetők legyenek a szanálási célok.

(5) Ha a Felügyelet a tőkeelemek átalakításának időpontjáig nem fejezi be a (4) bekezdés szerinti engedélyezési eljárást, a 39. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni minden olyan esetben, amikor a tőkeelemek átalakításának eredményeként egy átvevő befolyásoló részesedést szerez vagy befolyásoló részesedésének mértékét megnöveli.

78. § A 22. § (1) bekezdésében előírt független értékelés képezi

79. § (1) A 74–78. §-ban meghatározott rendelkezések teljesítése során a szanálási feladatkörében eljáró MNB úgy gyakorolja a leírásra vagy átalakításra vonatkozó jogosultságát, hogy az megfeleljen a követelések felszámolási eljárásban alkalmazandó kielégítési sorrendnek és

(2)²⁷⁵ Ha egy releváns tőkeelem vagy a 74. § (2c) bekezdés alapján leírható, illetve átalakítható kötelezettség leírásra kerül, akkor

(3)²⁷⁶ A releváns tőkeelemnek és a 74. § (2c) bekezdése alapján leírható, illetve átalakítható kötelezettségeknek az (1) bekezdés b), c) és d) pontja szerinti átalakítása céljából a szanálási feladatkörében eljáró MNB előírhatja az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet számára, hogy bocsásson ki elsődleges alapvető tőkeelemeket a releváns tőkeelemek és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek tulajdonosai számára. A releváns tőkeelemek és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek csak akkor alakíthatók át, ha

(4)²⁷⁷ Az elsődleges alapvető tőkének a (3) bekezdéssel összhangban történő rendelkezésre bocsátása céljából a szanálási feladatkörében eljáró MNB előírhatja az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás számára, hogy mindenkor rendelkezzen a megfelelő mennyiségű elsődleges alapvető tőke kibocsátásához szükséges előzetes engedéllyel.

80. § (1)²⁷⁸ A 68/B. §-ban meghatározott követelmény egyedi alapon történő teljesítése céljából releváns tőkeelemeket vagy a 74. § (2c) bekezdése szerinti leírható, illetve átalakítható kötelezettségeket kibocsátó, vagy a szavatoló tőke követelmények egyedi vagy összevont alapon történő teljesítése céljából elismerhető releváns tőkeelemeket kibocsátó leányvállalatra vonatkozó, a 74. § (3) bekezdés a)–c) vagy e) pontja szerinti megállapítás megtétele előtt a szanálási feladatkörében eljáró MNB

(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdés szerinti értesítésben a megállapítását indokolja.

(3)²⁷⁹ Ha az (1) bekezdés szerinti értesítésre került sor, a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek az (1) bekezdés a) pont aa) alpontjával vagy b) pontjával összhangban az illetékes felügyeleti hatósággal folytatott konzultációt követően értékelnie kell, hogy

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában az alternatív intézkedések:

(5) Ha a (3) bekezdés alapján értesített illetékes felügyeleti hatóságokkal folytatott konzultációt követően a szanálási feladatkörében eljáró MNB úgy értékeli, hogy nem áll rendelkezésre olyan alternatív intézkedés, amely a (3) bekezdés c) pontjában szereplő eredményre vezetne, akkor döntenie kell arról, hogy megfelelő-e a 74. §-ban meghatározott, mérlegelés tárgyát képező megállapítás.

81. § (1) Az MNB elnöke rendszerszintű válság esetén tájékoztatja a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős minisztert, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB által alkalmazott szanálási intézkedésekkel a szanálás célja nem valósult meg, valamint ésszerű kilátás sincs arra, hogy az további szanálási intézkedésekkel megvalósuljon.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatásnak tartalmaznia kell:

(3)²⁸⁰ Az (1) bekezdésben kapott tájékoztatás alapján a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter határozatában dönthet arról, hogy állami pénzügyi stabilizációs eszköz alkalmazásának van helye, ha megállapította, hogy

(4) Az állami pénzügyi stabilizációs eszköz lehet

(5)²⁸¹ A (3) bekezdésben meghatározott határozat megtámadására a szanálást elrendelő határozat megtámadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy ahol a XIII. Fejezet a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t említi, azon a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályzásáért felelős minisztert kell érteni.

(6) A (3) bekezdésben meghatározott határozat hatályon kívül helyezése nem érinti a bíróság ítéletének közlése napján vagy azt megelőzően a hatályon kívül helyezett határozat alapján végrehajtott ügyletek érvényességét.

(7) A (3) bekezdésben meghatározott határozatot követően az állami pénzügyi stabilizációs eszköz alkalmazásáról a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter előterjesztése alapján a Kormány dönt.

(8) Az állami pénzügyi stabilizációs eszköz alkalmazásakor a pénz- tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter rendelkezik mindazon jogosultságokkal, amelyeket a IX. fejezet a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek biztosít.

82. § (1) Az állami pénzügyi stabilizációs eszköz keretében alkalmazott, tőkeemelés történhet elsődleges alapvető tőkével, kiegészítő alapvető tőkével és járulékos tőkével.

(2) A Kormány által jóváhagyott tőkeemelést az állam nevében az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. útján – e törvény alapján hajtja végre a központi költségvetés terhére. A tőkeemelés pénzbeni hozzájárulással vagy állampapír rendelkezésre bocsátásával teljesíthető. A tőkeemelést a központi költségvetés állami vagyonnal kapcsolatos kiadásait tartalmazó fejezet terhére kell költségvetési kiadásként elszámolni, amellyel a fejezet tervezett kiadása túlléphető.

(3) Az intézmény, a pénzügyi holding társaság, a vegyes pénzügyi holding társaság, a vegyes tevékenységű holding társaság a nem állami tulajdonban lévő tőkeinstrumentumok tulajdonosainak osztalékot, kamatot vagy kuponfizetést nem teljesít addig, amíg az állam az állami pénzügyi stabilizációs eszköz alapján szerzett tagsági részesedéseit nem értékesíti.

83. § (1) Az állami pénzügyi stabilizációs eszköz keretében alkalmazott ideiglenes államosításkor a szanálás alatt álló magyarországi székhelyű intézményben, pénzügyi holding társaságban, vegyes pénzügyi holding társaságban, vegyes tevékenységű holding társaságban meglévő tagi részesedések az államra vagy az állam kizárólagos tulajdonában álló társaságára kerül átruházásra.

(2) Az államra történő átruházáskor a tulajdonosi jogok gyakorlására a pénz- tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter jogosult.

(3) Az ideiglenes államosításkor a vagyonértékesítésre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kel alkalmazni, hogy ahol e törvény szanálási feladatkörében eljáró MNB-t említ, azon a pénz- tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős minisztert kell érteni.

(4) Az állami feltőkésítés és az ideiglenes államosítás során biztosítani kell, hogy az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás üzleti alapon működjön valamint a piaci magánbefektetői elv alapján a legkorábbi időpontban az állam szerepét tőkeelemek tulajdonosaként nyilvános pályázat útján piaci szereplők vegyék át.

84. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult

(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdésben meghatározott szanálási jogosultságokat külön-külön vagy együttesen is alkalmazhatja.

(2a)²⁸⁸ A szanálási eszközök alkalmazásakor és a szanálási jogosultságok gyakorlásakor a szanálási feladatkörében eljáró MNB

(2b)²⁸⁹ A (2a) bekezdés b) pontja nem érinti az állami támogatások uniós keretrendszeréhez kapcsolódó értesítési követelményeket.

(3) Ha az e törvény hatálya alá tartozó valamely intézmény esetében a szervezet sajátos jogi formája következtében nem alkalmazható az (1) bekezdésben felsorolt bármely jogosultság, a szanálási feladatkörében eljáró MNB olyan intézkedést alkalmazhat, amely – hatásait tekintve is – a leginkább hasonló.

85. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult

(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB akkor gyakorolhatja az (1) bekezdésben meghatározott jogosultságokat, ha úgy ítéli meg, hogy azok szükségesek a szanálási intézkedés hatékonyságának biztosítása, illetve egy vagy több szanálási cél megvalósítása érdekében.

(3)²⁹² A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási jogosultságok gyakorlása során olyan üzletmenet folytonosságot biztosító intézkedéseket alkalmazhat, amelyek szükségesek a szanálási intézkedés hatékonyságának és annak a biztosításához, hogy az átvevő működtetni tudja az átruházott üzleti tevékenységet, ideértve azt is, hogy

(4) Az (1) bekezdés d) pontjában és a (3) bekezdésben foglalt jogosultságok nem érintik

86. § (1)²⁹³ A szanálási feladatkörében eljáró MNB előírhatja a szanálás alatt álló intézmény vagy a szanálás alatt álló intézménnyel azonos csoportba tartozó vállalkozás számára – ideértve azt az esetet is, ha a szanálás alatt álló intézmény vagy csoporthoz tartozó érintett vállalkozás ellen a szanálást követően felszámolási eljárás indult – mindazon szolgáltatások nyújtásának és létesítmények használatának az átvevő intézmény részére történő biztosítását, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az átvevő tudja működtetni az átruházott üzleti tevékenységet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatások és létesítmények csak a működési szolgáltatásokra és létesítményekre korlátozódnak, és a pénzügyi támogatás semmilyen formáját nem foglalják magukban.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatásnyújtás és létesítménybiztosítás az alábbi feltételekkel történik:

(4)²⁹⁴ Az (1) bekezdés szerinti előírást megsértő kötelezettel szemben a szanálási feladatkörében eljáró MNB az e törvény szerinti szankciókat alkalmazhatja.

87. § (1) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB által hozott szanálási intézkedés olyan intézkedést foglal magában, amely harmadik országban található tulajdont vagy harmadik ország joga alá tartozó tagsági részesedéseket, illetve jogokat vagy kötelezettségeket érint, a szanálási feladatkörében eljáró MNB előírhatja, hogy

(2) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB egy intézmény tagsági részesedését, jogát vagy kötelezettségét egy másik szervezetre ruházza át vagy szándékozik átruházni, de az átruházott vagy átruházni szándékozott tagsági részesedések, jogok vagy kötelezettségek egy része harmadik országban helyezkedik el, vagy az átruházott vagy átruházni szándékozott tagsági részesedések, jogok vagy kötelezettségek egy része a harmadik ország jogának hatálya alá tartozik, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB előírhatja, hogy a szanálás alatt álló intézmény felett ellenőrző befolyást gyakorló más személyre és az átvevőre az (1) bekezdésben szereplő feltételek vonatkoznak.

(3)²⁹⁵ Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB úgy ítéli meg, hogy a szanálás alatt álló intézmény felett ellenőrző befolyást gyakorló személy minden szükséges lépésének megtétele ellenére igen valószínűtlen, hogy az átruházás, leírás, átalakítás vagy intézkedés a harmadik országban található tulajdon vagy harmadik ország joga alá tartozó tagsági részesedés tekintetében hatályossá válik, nem kezdheti meg az átruházást, leírást, átalakítást vagy intézkedést. Az elrendelt intézkedés végrehajtása teljességének szempontjából az intézkedés elrendelését az érintett eszközök, részvények vagy egyéb tagsági részesedést megtestesítő instrumentumok, jogok vagy kötelezettségek vonatkozásában érvénytelennek kell tekinteni.

87/A. § (1) Ha másik EGT-állam szanálási hatósága a vagyonértékesítés alkalmazása során olyan tagsági részesedés, eszköz, forrás, jog vagy kötelezettség átruházásáról hoz a szanálási hatóság tagállamának joga szerint érvényes és végleges határozatot, amelyre a magyar jog alkalmazandó, az átruházást a magyar jog szerint érvényesnek kell tekinteni abban az esetben is, ha a másik tagállam szanálási hatósága által hozott határozat alapján történő átruházás a magyar jog szerint egyébként nem lenne érvényes.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határozat alapján történő átruházás érvénytelenségének megállapítása nem kérhető azon az alapon, hogy az átruházás a magyar jog szerint nem érvényes.

87/B. § (1)²⁹⁷ Ha másik EGT-állam szanálási hatósága gyakorolja leírási vagy átalakítási hatáskörét a hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek tekintetében – ideértve annak a 74. § szerinti, tőkeelemek kapcsán történő alkalmazását is – a szanálás alatt álló intézmény olyan kötelezettségei, illetve releváns tőkeelemei vonatkozásában, amelyek

(2) Az (1) bekezdés szerinti határozat alapján történő tőkeösszeg-csökkentés, illetve átalakítás érvénytelenségének megállapítása nem kérhető azon az alapon, hogy a tőkeösszeg-csökkentés, illetve átalakítás a magyar jog szerint nem érvényes.

87/C. § A szanálási hatóság államának jogát kell alkalmazni

88. § (1)²⁹⁸ A szanálási intézkedések alkalmazása – és az ilyen intézkedés alkalmazásához közvetlenül kapcsolódó bármilyen esemény bekövetkezése – önmagában még nem ismerhető el a Tvt. értelmében vett jogérvényesítési vagy fizetésképtelenségi eljárásként, ha a szerződés szerinti érdemi kötelezettségeket, többek között a fizetési és szállítási kötelezettségeket, valamint a biztosíték rendelkezésre bocsátását továbbra is teljesítik.

(2) A szanálási intézkedések alkalmazása – és az ilyen intézkedés alkalmazásához közvetlenül kapcsolódó bármilyen esemény bekövetkezése – nem teszi lehetővé:

(3) Az e §-ban foglaltak nem érintik a személyek arra vonatkozó jogát, hogy a (2) bekezdésben meghatározott jogukat gyakorolják, ha ez a jog a szanálási intézkedéstől – vagy az ilyen intézkedés alkalmazásához közvetlenül kapcsolódó bármilyen eseménytől – eltérő, egyéb esemény következtében keletkezett.

(4) A 89–91. § szerinti felfüggesztés vagy korlátozás nem jelenti az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában a szerződéses kötelezettségek nem teljesítését.

(5) Az e §-ban foglalt rendelkezések az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I.) szóló 593/2008/EK rendelet 9. cikke értelmében imperatív rendelkezésnek minősülnek.

(6) A harmadik országbeli e törvény alapján elismert szanálási eljárás e § alkalmazásában szanálási intézkedésnek minősül.

89. § (1)³⁰² A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult – a Felügyelettel folytatott egyeztetést követően – felfüggeszteni az olyan szerződésből eredő kifizetést vagy kötelezettségteljesítést, amely szerződésben a szanálás alatt álló intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti szervezet részes fél, ha

(1a)³⁰³ A szanálási feladatkörében eljáró MNB a kötelezettségek felfüggesztésére vonatkozó jogosultságát az eset összes körülményének figyelembevételével gyakorolja, így különösen figyelemmel van a felfüggesztésnek a kártalanítási kötelezettség alá tartozó betétrészre, a természetes személyek, továbbá a mikro-, kis és középvállalkozások tulajdonában álló betétekre történő kiterjeszthetőségére.

(1b)³⁰⁴ A felfüggesztés időtartamának a lehető legrövidebbnek kell lennie, így nem haladhatja meg a szanálási feladatkörében eljáró MNB által az (1) bekezdés c) és d) pontjában foglaltak megállapításához minimálisan szükséges időtartamot, és az nem lehet hosszabb, mint a 114. § (4) bekezdése szerinti közlemény közzétételétől a közzétételt követő munkanapon éjfélig terjedő időtartam.

(1c)³⁰⁵ A felfüggesztés időtartamának leteltekor a kötelezettségek felfüggesztése automatikusan megszűnik.

(2) Ha a fizetési vagy szállítási kötelezettség teljesítése a felfüggesztés időtartama alatt lenne esedékes, akkor az a felfüggesztési időtartam lejártakor válik esedékessé.

(3) Ha egy szanálás alatt álló intézménynek a szerződés szerinti fizetési vagy szállítási kötelezettségeit az (1) bekezdés alapján felfüggesztik, akkor a szanálás alatt álló intézmény ugyanazon szerződés szerinti partnereinek fizetési és szállítási kötelezettségeit azonos időtartamra szintén felfüggeszti.

(4)³⁰⁶ Az (1) bekezdés szerinti felfüggesztést nem kell alkalmazni a Tvt. alkalmazásában kijelölt rendszerekkel vagy rendszer-üzemeltetőkkel, valamint a 648/2012/EU rendelet 14. cikke alapján EGT-államban engedélyezett központi szerződő felekkel, valamint az Európai Értékpapír-piaci Hatóság által a 648/2012/EU rendelet 25. cikkének megfelelően elismert harmadik országbeli központi szerződő felekkel és a központi bankokkal szembeni fizetési és szállítási kötelezettségekre.

(5)³⁰⁷ A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdés szerinti fizetési vagy szállítási kötelezettségek felfüggesztésére vonatkozó jogosultság gyakorlása során figyelembe veszi a pénzügyi piacok rendezett működésére gyakorolható hatást, a vonatkozó jogszabályok, a felügyeleti és a bírósági hatáskörökre vonatkozó rendelkezéseket, annak érdekében, hogy a rendes fizetésképtelenségi eljárásban a hitelezők jogainak és a hitelezőkkel szembeni egyenlő bánásmód érvényesülése biztosított legyen. A szanálási feladatkörében eljáró MNB tekintettel arra, hogy közérdek megállapításának hiánya miatt az intézményt vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezetet fizetésképtelenségi eljárás alá vonhatják, biztosítja a közigazgatási, illetve igazságügyi hatóságokkal a megfelelő koordinációt.

(6)³⁰⁸ Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén a szanálási feladatkörében eljáró MNB minden egyes eset körülményeit értékelve határozatban dönt arról, hogy mely kötelezettségek felfüggesztésére kerül sor. A szanálási feladatkörében eljáró MNB a határozat meghozatalát megelőzően értékeli, hogy a felfüggesztést ki kell-e terjeszteni a biztosítható betétekre, különösen pedig az olyan biztosított betétekre, amelyek természetes személyeknek és mikro-, kis- és középvállalkozásoknak a tulajdonában vannak.

(7)³⁰⁹ Amennyiben a szanálási feladatkörében eljáró MNB a fizetési vagy szállítási kötelezettségek felfüggesztését biztosítható betétek tekintetében alkalmazza, úgy határozatban dönt a betéteseket megillető betétekből származó megfelelő napi összeg meghatározásáról.

(8)³¹⁰ Ha egy intézmény, vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet szerződésből eredő fizetési vagy szállítási kötelezettsége az (1) bekezdés alapján felfüggesztésre kerül, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a felfüggesztés időtartama alatt:

(9)³¹¹ Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB megállapította, hogy az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet fizetésképtelen vagy a rendelkezésre álló információk alapján várhatóan fizetésképtelenné válik, és az (1) bekezdés vagy a (8) bekezdés szerinti jogosultság gyakorlását követően szanálási intézkedés alkalmazására kerül sor, a szanálási feladatkörében eljáró MNB az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet vonatkozásában nem gyakorolhatja ismételten az e §-ban meghatározott jogosultságát.

90. § (1)³¹² A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult a 114. § (4) bekezdésben meghatározott, korlátozásról szóló közlemény közzétételétől a 89. § (1b) bekezdése szerinti időtartam alatt korlátozni a szanálás alatt álló intézmény biztosított hitelezőinek birtokában levő hitelbiztosítékoknak a szanálás alatt álló intézmény eszközeivel összefüggésben történő érvényesítését.

(2)³¹³ A szanálási feladatkörében eljáró MNB nem gyakorolhatja az (1) bekezdésben meghatározott jogosultságot a Tvt. alkalmazásában kijelölt rendszerek vagy rendszer-üzemeltetők, a 648/2012/EU rendelet 14. cikke alapján EGT-államban engedélyezett központi szerződő felek, valamint az Európai Értékpapír-piaci Hatóság által a 648/2012/EU rendelet 25. cikkének megfelelően elismert harmadik országbeli központi szerződő felek és központi bankok birtokában lévő olyan hitelbiztosíték esetén, amely olyan eszközre vonatkozik, melyre a szanálás alatt álló intézmény letéttel vagy más fedezettel biztosítékot nyújtott.

(3) A 103. § alkalmazása esetén a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek biztosítania kell, hogy az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság alapján alkalmazott korlátozások minden olyan, csoporthoz tartozó vállalkozás vonatkozásában következetesek legyenek, amelyek kapcsán szanálási intézkedésre kerül sor.

(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek az e § szerinti jogosultság gyakorlásakor figyelembe kell venniük, hogy a jogosultság gyakorlása milyen hatással lehet a pénzügyi piacok zavartalan működésére.

91. § (1)³¹⁴ A szanálási feladatkörében eljáró MNB a 114. § (4) bekezdésben meghatározott közlemény közzétételétől a 89. § (1b) bekezdése szerinti időtartam alatt felfüggesztheti a szanálás alatt álló intézménnyel szerződéses viszonyban álló feleknek a szerződés felmondására vonatkozó jogait.

(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a 114. § (4) bekezdésben meghatározott közlemény közzétételétől a közzétételt követő munkanapon a szanálás alatt álló intézmény leányvállalatának székhelye szerinti EGT-állam ideje szerint éjfélig felfüggesztheti a szanálás alatt álló intézmény leányvállalatával szerződéses viszonyban álló feleknek a szerződés felmondására vonatkozó jogait, ha:

(3)³¹⁵ Az (1) és (2) bekezdés szerinti felfüggesztést nem kell alkalmazni a Tvt. alapján kijelölt rendszerekre vagy rendszerüzemeltetőkre, illetve a 648/2012/EU rendelet 14. cikke alapján EGT-államban engedélyezett központi szerződő felekre, és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság által a 648/2012/EU rendelet 25. cikkének megfelelően elismert harmadik országbeli központi szerződő felekre, valamint a központi bankokra.

(4)³¹⁶ Valamely személy az (1) és (2) bekezdésben meghatározott időszak vége előtt is élhet a szerződés szerinti felmondási jogával, ha értesítést kap a szanálási feladatkörében eljáró MNB-től arra vonatkozóan, hogy a szerződés szerinti jogok és kötelezettségek nem kerülnek átruházásra az átvevőhöz, az áthidaló intézményhez vagy a szanálási vagyonkezelőhöz, valamint nem terjed ki rá a hitelezői feltőkésítés.

(5)³¹⁷ Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB gyakorolja az (1) és (2) bekezdésben a felmondási jog felfüggesztésére vonatkozóan meghatározott jogosultságot, és nem került sor a (4) bekezdés szerinti értesítésre, akkor

(6) A szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek az e § szerinti jogosultság gyakorlásakor figyelembe kell vennie az intézkedés pénzügyi piacok zavartalan működésére gyakorolt hatását.

(7)³¹⁸ A szanálási feladatkörében eljáró MNB kérésére a kereskedési adattárnak elérhetővé kell tennie a szükséges információkat az illetékes felügyeleti hatóságok vagy a szanálási hatóságok számára annak érdekében, hogy lehetővé tegye számukra feladataik és megbízatásaik ellátását a 648/2012/EU rendelet 81. cikkével összhangban.

91/A. §³¹⁹ (1)³²⁰ Az intézmény és az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet által harmadik ország joga alapján 2020. december 26. napját követően kötött új kötelezettséget keletkeztető vagy meglévő kötelezettséget érdemben módosító pénzügyi szerződéseknek biztosítaniuk kell a szanálási feladatkörében eljáró MNB részére a szanálási jogkörének gyakorlására vonatkozó, a 89–91. § szerinti jogosultságot és az annak gyakorlásához szükséges felhatalmazást.

(1a)³²¹ A magyarországi székhelyű EU-szintű anyavállalatoknak gondoskodni kell arról, hogy a harmadik országbeli leányvállalataik – amelyek lehetnek hitelintézetek, befektetési vállalkozások, pénzügyi vállalkozások – az (1) bekezdésben említett pénzügyi szerződésekbe foglaljanak bele olyan feltételeket, amelyekben kizárják annak lehetőségét, hogy az EU-szintű anyavállalat jogait és kötelezettségeit felfüggesztő vagy korlátozó hatáskör szanálási feladatkörében eljáró MNB általi, (1) bekezdés szerinti gyakorlása a szóban forgó szerződések viszonylatában érvényes indokként szolgáljon a korai felmondásra, a felfüggesztésre, a módosításra, a nettósításra, az egymással szembeni elszámolási jog gyakorlására vagy a hitelbiztosítékok érvényesítésére.

(2) Pénzügyi szerződésnek minősül minden olyan szerződés, amely egy vagy több olyan felmondási vagy hitelbiztosíték-érvényesítési jog gyakorlását írja elő, amely vonatkozásában a 89. §, a 90. §, a 91. § és a 114. § alkalmazásának van helye.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség nem teljesítése nem akadályozza a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t, hogy az adott pénzügyi szerződés vonatkozásában alkalmazza a 89. §-ban, a 90. §-ban, a 91. §-ban és a 114. §-ban biztosított szanálási jogosultságait.

92. §³²² (1) A szanálási célok elérése és a szanálási intézkedések alkalmazása céljából a szanálási eljárás elrendelésétől annak megszűnéséig a szanálási feladatkörében eljáró MNB gyakorolja a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosainak, valamint vezetésének a szanálás alá volt intézmény feletti minden irányítási jogosultságait

(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdésben meghatározott tulajdonosi és vezetési jogosultságokat közvetlenül vagy az általa megbízott személy révén gyakorolja, ideértve a szanálás alatt álló intézmény részvényeiből és más tagsági részesedéseiből származó szavazati jogosultságok gyakorlását is. A részvények és más tagsági részesedések tulajdonosai szavazati jogukat a szanálási eljárás alatt nem gyakorolják.

(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosait és vezetését megillető irányítási jogosultságok gyakorlása nélkül, közigazgatási hatósági döntések révén is megteheti a szanálás céljának elérése érdekében szükséges szanálási intézkedéseket, valamint meghatározhatja a szanálás alá vont intézmény tulajdonosai és vezetése által gyakorolható irányítási jogosultságok körét.

(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB

93. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálás alatt álló intézményhez szanálási biztost rendelhet ki.

(1a)³²³ Ha egy csoportba tartozó több intézményhez szükséges szanálási biztost kirendelni, a szanálási feladatkörében eljáró MNB mérlegeli, hogy az érintett intézmények pénzügyi biztonságát támogató megoldások elősegítése érdekében nem célszerűbb-e ugyanazt a szanálási biztost kirendelni.

(2) A szanálási biztos gyakorolja a kirendelés időtartama alatt a szanálás alá vont intézmény igazgatóságának, valamint – az állami pénzügyi stabilizációs eszköz alkalmazása kivételével – közgyűlésének jogköreit.

(3) Szanálási biztosként kirendelhető:

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti szanálási biztos kijelöli azt a természetes személyt, aki főfelelősként képviseli a gazdasági társaságot a szanálási biztosi teendők ellátása során.

(4a)³²⁴ Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB természetes személyt rendel ki szanálási biztosként, akkor jogosult annak a Hpt. 2. melléklet szerinti azonosító adatait a kirendelés időtartama alatt kezelni a zavartalan feladatellátása céljából. A természetes személy szanálási biztos személyes adatai csak törvényben meghatározott esetben ismerhetők meg harmadik személy által.

(5)³²⁵ A szanálási biztos – a szanálási feladatkörében eljáró MNB előzetes jóváhagyásával – közreműködőt vehet igénybe.

(6)³²⁶ A szanálási biztos a szanálási feladatkörében eljáró MNB által utasítható és a szanálási feladatkörében eljáró MNB által ellenőrzött tevékenysége során jogosult és köteles megtenni minden olyan intézkedést, amely a szanálási céloknak és a szanálási intézkedéseknek – ideértve a tőkeemelést, az intézmény tulajdonosi szerkezetének átalakítását és a szanálási eszközök alkalmazását – a szanálási feladatkörében eljáró MNB döntésének megfelelő érvényre juttatásához szükségesek.

(6a)³²⁷ A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási biztos tevékenységeire vonatkozóan korlátozásokat, valamint előzetes jóváhagyási kötelezettséget írhat elő.

(6b)³²⁸ A szanálási feladatkörében eljáró MNB előírhatja a szanálási biztos részére, hogy a szanálás alatt álló intézmény gazdasági és pénzügyi helyzetéről és a szanálási biztosi tevékenységéről a kirendelése kezdetén, továbbá meghatározott rendszerességgel és a kirendelésének megszűnésekor részére számoljon be.

(6c)³²⁹ A szanálási biztos legfeljebb egy év időtartamra rendelhető ki azzal, hogy a kirendelés kivételesen megújítható, amennyiben a szanálási feladatkörében eljáró MNB megállapítja, hogy a kirendelés feltételei továbbra is fennállnak.

(7) Ha az intézményhez már felügyeleti biztos került kirendelésre, akkor a Felügyelet legkésőbb a szanálási biztos kirendelésével egyidejűleg visszahívja a felügyeleti biztost azzal, hogy a szanálási feladatkörében eljáró MNB ugyanazt a gazdasági társaságot vagy természetes személyt is kirendelheti szanálási biztosnak.

(8)³³⁰ Az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság tagja a szanálási biztos kirendelésének ideje alatt is megtámadhatja a szanálási biztost kirendelő határozatot és a szanálási feladatkörében eljáró MNB által az intézménnyel szemben hozott határozatot, az intézményt képviselheti vagy a képviselet ellátására meghatalmazást adhat e perben.

(9) A szanálási biztosra és az általa az (5) bekezdés alapján igénybe vett közreműködőre alkalmazni kell a felügyeleti biztosra az MNB tv.-ben meghatározott szakmai és összeférhetetlenségi előírásokat.

94. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási biztos kirendelésekor, illetve a szanálási biztosi tevékenységének folytatása során is – a lefolytatandó vagy folyamatban lévő eljárás körülményeinek mérlegelése alapján – dönthet úgy, hogy több természetes személyt rendel ki a feladatmegosztás megjelölésével a szanálási biztosi tevékenység ellátására. A kirendelésben rendelkezni kell a cégjegyzési jogosultság gyakorlásának módjáról is. A szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek lehetősége van arra is, hogy a már kirendelt személyek számát csökkentse, ha ez a lefolytatandó vagy folyamatban lévő eljárás összes körülményének mérlegelése alapján indokolt.

(2) Hitelintézethez történő természetes személy szanálási biztos kirendelése esetén az MNB a hitelintézethez egyidejűleg legalább két személyt jelöl ki a szanálási biztosi tevékenység ellátására a feladatmegosztás megjelölésével.

95. § (1) E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok megsértése, illetve a szanálás akadályozása esetén a szanálási feladatkörében eljáró MNB a következő szankciókat alkalmazhatja:

(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdésben foglalt szankciók alkalmazásakor különösen a következő szempontokat mérlegeli:

96. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szankcióval sújtott természetes vagy jogi személynek a döntésről való értesítését követően honlapján haladéktalanul nyilvánosságra hozza a szanálási feladatkörében hozott szankciós döntések rendelkező részét.

(2)³³⁴ Nem végleges döntéssel szembeni jogorvoslat esetén a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek a honlapján jeleznie kell a jogorvoslati folyamat aktuális fázisát, valamint a jogorvoslat eredményét.

(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB név nélkül teszi közzé a döntést, ha

(4) A (3) bekezdésben foglalt esetkörökben a név nélküli közzététel helyett az MNB dönthet a döntés – legfeljebb 60 nappal – halasztott közzétételéről is, ha alappal feltételezhető, hogy a halasztás időszaka alatt a név nélküli nyilvánosságra hozatal indokai meg fognak szűnni.

(5) A szanálási feladatkörében eljáró MNB gondoskodik arról, hogy az e § szerint nyilvánosságra hozott döntés, valamint a kapcsolódó jogorvoslatra vonatkozó információ legalább öt évig a honlapján hozzáférhető legyen.

97. § (1) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB egy vagy több szanálási eszköz alkalmazása során a szanálás alatt álló intézmény jogainak, eszközeinek és kötelezettségeinek csak egy részét ruházza át, azon tulajdonosoknak és hitelezőknek, akiknek a követeléseit nem ruházták át, a követelések kielégítésére kifizetett összeg nem lehet kevesebb, mint az az összeg, amelyhez akkor jutottak volna, ha a szanálás alatt álló intézmény közvetlenül az átruházás előtt felszámolásra kerül.

(2) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB hitelezői feltőkésítést alkalmaz, akkor azon részvényesek és hitelezők, akiknek a követelése leírásra vagy saját tőkévé alakításra került, nem szenvedhetnek el nagyobb veszteséget annál, mint amit akkor szenvedtek volna el, ha a szanálás alatt álló intézmény közvetlenül a leírás vagy átalakítás előtt rendes felszámolási eljárás keretében megszüntetésre került volna.

(3)³³⁶ A szanálási intézkedés végrehajtását követően a független értékelő által folytatott értékelésnek kell felmérnie, hogy a tulajdonosok és a hitelezők milyen elbánásban részesültek a szanálási eljárás eredményeképpen, milyen elbánásban részesültek volna, ha a szanálás elrendelésének időpontjában a szanálás alatt álló intézménnyel szemben felszámolási eljárás indult volna, illetve azt, hogy a kétféle elbánás között milyen különbség állapítható meg. Ennek az értékelésnek el kell különülnie az e törvény szerinti független értékeléstől.

(4)³³⁷ A (3) bekezdésben meghatározott értékelés készítése során

(5) A (3) bekezdésben meghatározott értékelésben meg kell határozni:

(6) A szanálási feladatkörében eljáró MNB határozatban hagyja jóvá a (3) bekezdésben meghatározott értékelést.

98. § (1)³³⁸ Ha a 97. § (3) bekezdés szerinti értékelés megállapítja, hogy a 97. § (1) bekezdésben említett bármely tulajdonos vagy hitelező, vagy az OBA nagyobb veszteséget szenvedett el, mint amekkorát felszámolás esetén szenvedett volna el, jogosult arra, hogy a Szanálási Alap kártalanításként a különbözetet a részére megfizesse.

(2)³³⁹ Az (1) bekezdésben említett kártalanítást a Szanálási Alap a 97. § (6) bekezdésében meghatározott határozat meghozatalától számított 30 munkanapon belül köteles az érintett tulajdonos, hitelező, vagy az OBA részére megfizetni.

99. § (1) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni a következő szerződéses jogviszonyok esetében:

(3) Az (1) bekezdés szerinti követelmény a (2) bekezdésben felsorolt megállapodásokban részt vevő felek számától és attól függetlenül alkalmazandó, hogy a megállapodások:

100. § (1) A 99. § (2) bekezdés b)–d) pontjában foglalt megállapodások vonatkozásában a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem jogosult jogok és kötelezettségek

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a jogokat és kötelezettségeket akkor kell az ilyen megállapodás alapján védettként kezelni, ha a megállapodás felei jogosultak az említett jogok és kötelezettségek egymással szembeni elszámolására vagy nettósítására.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően, ha kártalanítási összeghatár alá tartozó betétekhez való hozzáférés szempontjából szükséges, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB

101. § (1) A 99. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt megállapodások vonatkozásában a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem jogosult

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem nem alkalmazandó a biztosított betétekhez kapcsolódó eszközök, források, jogok és kötelezettségek átruházására, módosítására vagy megszüntetésére.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően, ha kártalanítási összeghatár alá tartozó betétekhez való hozzáférés szempontjából szükséges, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB

102. § (1) A 99. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott megállapodások vonatkozásában a szanálási feladatkörében eljáró MNB nem jogosult

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni a 99. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott megállapodásra is.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően, ha kártalanítási összeghatár alá tartozó betétekhez való hozzáférés szempontjából szükséges, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB

103. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB következő szanálási intézkedései nem korlátozhatják a Tvt. hatálya alá tartozó rendszerek működését és e rendszerek szabályainak érvényesülését:

(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB által alkalmazott szanálási intézkedés