nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
165/2014. (VII. 17.) Korm. rendelet
a fejlesztési adókedvezményről
2014-07-19
2015-12-31
2
Jogszabály

165/2014. (VII. 17.) Korm. rendelet

a fejlesztési adókedvezményről

A Kormány a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 30. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § (1) E rendelet alkalmazásában:

1. állami támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) 107. cikk (1) bekezdése szerinti támogatás és a csekély összegű (de minimis) támogatás;

2. beruházás megkezdésének napja: az építkezés kezdetének a napja, vagy a beruházás célját szolgáló első tárgyi eszköz megrendelésének a napja, vagy bármely olyan kötelezettségvállalás, amely a beruházást visszafordíthatatlanná teszi, azzal, hogy ezen időpontok közül a legkorábbit kell figyelembe venni; nem minősül a beruházás megkezdésének különösen a földterület vásárlása vagy az építésügyi hatósági engedélyek megszerzése vagy a megvalósíthatósági tanulmányok készítése; létesítmény felvásárlása esetén a beruházás megkezdésének napja a felvásárolt létesítményhez közvetlenül kapcsolódó eszközök tulajdonba vételének napja;

3. diszkont kamatláb: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 3. pontja szerinti kamatláb;

4. kedvezményezett települési önkormányzat: a fejlesztési adókedvezmény (a továbbiakban: adókedvezmény) iránti kérelem vagy bejelentés benyújtásának időpontjában az Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl régióban lévő települési önkormányzat;

5. kis- és középvállalkozás: a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásának időpontjában a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 4. § 24. pontjában foglaltaknak megfelelő vállalkozás;

6. Közép-Magyarország régió támogatható települései: a fejlesztési adókedvezmény iránti kérelem, illetve bejelentés benyújtásának időpontjában az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pont da)–db) alpontja szerinti települések;

7. létesítmény felvásárlása: a termék előállításához vagy a szolgáltatás nyújtásához közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök és támogatható immateriális javak (a továbbiakban együtt: létesítmény) megvásárlása, ha a létesítmény bezárásra került vagy – amennyiben nem vásárolják meg – bezárásra került volna, és a felvásárló adózó a létesítmény tulajdonosától független fél;

8. nagyberuházás: az az induló beruházás vagy új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költség jelenértéken meghaladja az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget és amelynek meghatározásakor egyetlen beruházásnak kell tekinteni az egy vagy több, nem független vállalkozásnak minősülő adózó által egy háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül, ugyanazon megyében megkezdett beruházásokat azzal, hogy a nagyberuházás értékét úgy kell meghatározni, hogy a kérelemben, illetve a bejelentésben szereplő beruházás elszámolható költségéhez hozzá kell adni és együttesen kell figyelembe venni az ugyanazon megyében a beruházás megkezdésének napját megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül megkezdett beruházások jelenértéken számított értékét, amelyhez vagy amelyekhez az adózó vagy kapcsolt vállalkozása igénybe vett (igényelt) állami támogatást;

9. nehéz helyzetben lévő társaság: bejelentés esetén a 6. mellékletben, kérelem esetén az Atr. 6. § (1)–(3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő társaság;

10. saját forrás: állami támogatást nem tartalmazó forrás;

11. szénipar: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A. és B. csoportba sorolt szén kitermelése;

12. szinten tartást szolgáló eszközök: azok az eszközök, amelyek az adózó által már használt tárgyi eszközöket, támogatható immateriális javakat váltják ki anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezné;

13. támogatási intenzitás: a támogatástartalom és a jelenértéken számított elszámolható költség hányadosa százalékos formában kifejezve;

14. támogatástartalom: az adózó számára nyújtott állami támogatásnak az Atr. 2. mellékletében meghatározott módszertan alapján kiszámolt értéke.

(2) E rendelet alkalmazásában elszámolható költségnek minősül:

a) a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés a)–f) és h)–j) pontja szerinti beruházás esetén a beruházás célját szolgáló

aa) tárgyi eszköznek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 47–48. §-a, 51. §-a szerinti bekerülési értéke,

ab) immateriális javak közül a vagyoni értékű jogok, a szellemi termékek (a továbbiakban: támogatható immateriális javak) Sztv. 47–48. §-a, 51. §-a szerinti bekerülési értéke, nagyvállalkozásnál legfeljebb az aa)–ae) alpont szerint elszámolható költség 50 százalékáig,

ac) tárgyi eszközök és támogatható immateriális javak vételára létesítmény felvásárlásakor,

ad) ingatlan bérleti díjának a kötelező üzemeltetési időszak végéig elszámolt összege, feltéve, hogy az ingatlanra vonatkozó bérleti jogviszony nagyvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább három évig fennáll, ide nem értve a kis- és középvállalkozás által a Közép-Magyarország régió nem támogatható településein megvalósított beruházás kapcsán elszámolt bérleti díjat,

ae) a pénzügyi lízing formájában beszerzett gép, berendezés, jármű, felszerelés bérleti díjának a kötelező üzemeltetési időszak végéig elszámolt összege, amennyiben a szerződés tartalmazza az eszköznek a bérleti időtartam lejáratakor történő megvásárlására vonatkozó kötelezettséget, ide nem értve a kis- és középvállalkozás által Közép-Magyarország régió nem támogatható településein megvalósított beruházás kapcsán elszámolt bérleti díjat;

b) a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés g) pontja szerinti beruházás esetén a bejelentés, kérelem benyújtásának napját követően a beruházás üzembe helyezését követő háromszor háromszázhatvanöt napig újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók – az Sztv. 79. §-a szerint elszámolható – személyi jellegű ráfordításának 24 havi összege, a munkakör betöltése napjától számítva,

azzal, hogy az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az az adózó és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.

(3) E rendelet alkalmazásában nem elszámolható költségnek minősül:

a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök és immateriális javak bekerülési értéke;

b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszközök és támogatható immateriális javak bekerülési értéke, amelynek alapján az adózó, más társaság vagy egyéni vállalkozó állami támogatást vett igénybe;

c) az olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak bekerülési értéke, amelyet az adózó nehéz helyzetben lévő, vagy csődeljárás, felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló adózótól szerzett be;

d) a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásának napja előtt felmerült költség, ráfordítás;

e) a Tao. törvény 4. § 31/c. pontja szerinti személygépkocsi bekerülési értéke;

f) nagyvállalkozásnál a korábban már bárki által használatba vett eszköz bekerülési értéke, kivéve létesítmény felvásárlása esetén a beszerzett eszköz vételárát;

g) a (2) bekezdés a) pont ab) alpont szerinti támogatható immateriális javak bekerülési értéke, feltéve, hogy

ga) azt az adózó nem kizárólag a támogatásban részesülő létesítményben használja; vagy

gb) arra az Sztv. alapján nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést; vagy

gc) azt az adózó nem független féltől vásárolta; vagy

gd) azt az adózó nem az eszközei között tartja nyilván vagy nem a beruházáshoz használja a beruházás befejezésétől számított öt évig, kis- és középvállalkozás három évig;

h) a munkahelyteremtő beruházás esetén a (2) bekezdés b) pontja alapján meghatározott személyi jellegű ráfordításnak az adózó adóévi számított átlagos állományi létszámának a tényleges adóévi átlagos állományi létszámot meghaladó részére arányosan számított összege, ahol az adóévi számított átlagos állományi létszámot a beruházás megkezdését megelőző adóévi átlagos állományi létszámnak és az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók átlagos állományi létszámának az összegeként kell meghatározni.

2. A rendelet hatálya

2. § A rendelet hatálya a Tao. törvény 4. § 2. pontjában meghatározott adózóra terjed ki.

3. Az adókedvezmény igénylése

3. § (1) Az adózó a beruházás bejelentésben megjelölt tervezett kezdőnapja előtt az 1. mellékletben előírt tartalommal, két példányban, papír alapon bejelenti az adópolitikáért felelős miniszternek az 1. mellékletben szereplő adatokat. Nagyberuházás esetén az adózó az 1. melléklet szerinti adatok mellett bejelenti a 3. mellékletben előírt adatokat is.

(2) Az adópolitikáért felelős miniszter a fejlesztési adókedvezmény érvényesítésére irányuló bejelentést annak kézhezvételét követő 60 napon belül megvizsgálja, és a hiányos vagy a jogosulatlan bejelentésről tájékoztatja az adózót. Az adópolitikáért felelős miniszter – a hiányos vagy a jogosulatlan bejelentés kivételével – a bejelentést nyilvántartásba veszi, amennyiben a bejelentés megfelel a Tao. törvény és az e rendelet szerinti feltételeknek.

(3) Az adózó a Tao. törvény 22/B. § (2a) bekezdésében meghatározott esetekben az adókedvezmény iránti kérelmet a fejlesztési program kérelemben megjelölt tervezett kezdőnapja előtt, a 2. mellékletben előírt tartalommal, két példányban, papír alapon nyújthatja be az adópolitikáért felelős miniszterhez. Nagyberuházás esetén az adózó a 2. melléklet szerinti adatok mellett bejelenti a 3. mellékletben előírt adatokat is.

(4) Új kérelemnek minősül, ha az adózó a kérelem benyújtása és elbírálása közötti időszakban megváltoztatja a beruházás tárgyát, helyszínét vagy az elszámolható költség összegét (jelenértéken) legalább 20 százalékkal módosítja.

(5) A kérelem elbírálása, a bejelentés nyilvántartásba vétele során az adópolitikáért felelős miniszter – valamely, a beruházással összefüggő szakkérdés véleményezése céljából – más minisztert is megkereshet. A kérelem elbírálásához és a bejelentés nyilvántartásba vételéhez az adópolitikáért felelős miniszter a megkeresett miniszter véleményét figyelembe veszi. Az ezen megkeresés megválaszolásáig eltelt időtartam a kérelem elbírálására nyitva álló ügyintézési határidőbe nem számít bele.

(6) Az adókedvezmény igénylésekor az elszámolható költség és az adókedvezmény jelenértékének kiszámításához a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásának időpontjában érvényes diszkont kamatlábat kell figyelembe venni.

(7) Amennyiben az adókedvezmény a Kormány – Európai Bizottság engedélyén alapuló – határozata (a továbbiakban: határozat) alapján vehető igénybe, az elszámolható költség és az adókedvezmény jelenértékét az Európai Bizottság felé történő bejelentés időpontjában érvényes diszkont kamatláb alkalmazásával és árfolyamon kell figyelembe venni.

(8) Az elszámolható költség jelenértékének meghatározása a 7. mellékletben meghatározott módszerrel történik. Az adókedvezmény jelenértékét az Atr. 2. mellékletében meghatározott módszerrel kell meghatározni.

(9) Kérelem benyújtása esetén a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás nem haladhatja meg

a) azt a minimális összeget, amellyel a fejlesztési program jövedelmezősége eléri azt a mértéket, amely elegendő ahhoz, hogy azt az adózó megvalósítsa, vagy

b) azt a többletköltséget, ami a beruházásnak az adott helyszínen történő megvalósítására tekintettel merült fel az alternatív – a beruházás megvalósulásának helyszínéhez képest a regionális támogatási térkép szerint alacsonyabb maximális támogatási intenzitású régióban található – helyszínhez viszonyítva.

(10) A beszámolót, a könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózó a kérelem, illetve a bejelentés adatait a Magyar Nemzeti Bank hivatalos – a kérelem, illetve a bejelentés benyújtását megelőző hónap utolsó napján érvényes – devizaárfolyamának alapulvételével számítja át forintra. Ugyanígy kell eljárni abban az esetben is, ha az átszámítás forintról euróra történik.

(11) A Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés d) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a bejelentésében vagy kérelmében részletesen bemutatja a fejlesztési programot és az önálló környezetvédelmi beruházásként történő minősítést alátámasztó tényeket, körülményeket.

(12) Nem igényelhető adókedvezmény

a) bevásárlóközpont működtetését szolgáló beruházáshoz, ha az építmény szintterülete az 1000 négyzetmétert meghaladja;

b) a 4. mellékletben meghatározott acélipari tevékenységhez;

c) hajóépítő-ipari fejlesztéshez;

d) a szénipar fejlesztéséhez;

e) az energiatermelést, energiaszolgáltatást és energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz;

f) az 5. mellékletben meghatározott szintetikusszál-ipari tevékenységhez;

g) a halászati tevékenységet vagy halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz;

h) szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházáshoz;

i) az EUMSz I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez kapcsolódó tevékenységekre, továbbá a 4502, 4503, 4504 KN-kód alá tartozó parafatermékekre és a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) szóló 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletben említett, tejet és tejterméket utánzó vagy helyettesítő termékek gyártására és forgalmazására;

j) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termelését, feldolgozását és értékesítését szolgáló beruházáshoz;

k) azon beruházáshoz, amelynek üzembe helyezése érdekében az adózó e rendelet kihirdetését megelőzően költséget, ráfordítást számolt el;

l) a szerencsejátékkal és fogadással összefüggő tevékenységhez;

m) a bérmunkában vagy díjazás ellenében végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személyszállítási vagy áruszállítási szolgáltatáshoz;

n) ha az adózó nem tett eleget az Európai Bizottság valamely korábbi támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító, és annak visszatérítését elrendelő határozatának.

4. Az adókedvezmény igénybevételének feltételei

4. § (1) Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a beruházás megfelel a Tao. törvényben és az e rendeletben, illetve a Tao. törvény 22/B. § (2a) bekezdésében meghatározott esetekben a Kormány Európai Bizottság engedélyén alapuló határozatában meghatározott valamennyi feltételnek.

(2) Az adókedvezmény a kérelemben vagy a bejelentésben bemutatott, változatlan tartalmú tényállás esetén vehető igénybe. Tényállásváltozásnak minősül különösen, ha az adózó a beruházást a beruházási kezdőnapként megjelölt napot követő két naptári éven belül nem kezdi meg. Nem minősül tényállásváltozásnak a számítási hiba vagy az elírás, valamint, ha a kérelemben vagy a bejelentésben szereplő beruházás befejezésének időpontja eltér a tényleges befejezés időpontjától.

(3) Az adókedvezmény a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés a)–f) és h)–j) pontja szerinti beruházás esetén akkor vehető igénybe, ha az adózó a beruházás részét képező valamennyi tárgyi eszközt üzembe helyezi, a támogatható immateriális javakat használatba veszi, és ezeket az eszközöket (kivezetés esetén a szinten tartást szolgáló eszközöket) nagyvállalkozás a beruházás üzembe helyezését követő legalább öt évig, kis- és középvállalkozás legalább három évig (a továbbiakban: kötelező üzemeltetési időszak) az érintett régióban a hatályos, jogerős engedélyben foglaltak szerint üzemelteti, illetve használja.

(4) A Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés g) pontja szerinti munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó azokat az új munkahelyeket, amelyekhez kapcsolódóan elszámolható költséget vesz figyelembe, az első alkalommal történő betöltésük időpontját követően nagyvállalkozás legalább öt, kis- és középvállalkozás legalább három éven keresztül az érintett régióban fenntartja.

(5) A Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés g) pontja szerinti munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén az adóévben felmerült elszámolható költségekre igénybe vehető az adókedvezmény abban az adóévben is, amelyben az adott munkakörre tekintettel az adózó még nem számolt el 24 havi összegű személyi jellegű ráfordítást.

(6) Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásának napjától a kötelező üzemeltetési időszakban vagy – ha az későbbi időpont – az adókedvezmény igénybevételének utolsó adóévéig

a) az adózónál az adóhatóságoknál nyilvántartott adótartozás miatt – ide nem értve a késedelmi pótlék miatt fennálló tartozást – adóhatóság végrehajtási eljárást nem indított, vagy indított ugyan, de azt sikeresen foganatosította vagy az eljárás keretében fizetési könnyítést engedélyezett, amelynek feltételeit az adózó betartotta;

b) az adózót az állami adóhatóság be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt mulasztási bírsággal nem sújtotta, vagy ha sújtotta, akkor annak összegét arra tekintettel mérsékelte, hogy az adózó a munkaviszony létesítésének bejelentésére vonatkozó kötelezettségét az adóellenőrzés megkezdéséig a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesítette.

(7) Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha

a) a beruházás legalább 25 százalékban saját forrásból valósul meg;

b) a beruházás megkezdésének napját megelőzi a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásának a napja.

(8) Ha az adózó nehéz helyzetben lévő társaság, vagy bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll, vagy végelszámolását bejelentette a bírósághoz, nem jogosult adókedvezményre. Ha az adózó a kötelező üzemeltetési időszak alatt bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alá kerül, vagy végelszámolását bejelenti a bírósághoz, vagy adószámát az állami adó- és vámhatóság törli, a már igénybe vett adókedvezmény jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül.

(9) A termelési folyamat lényegi változását eredményező beruházás esetén adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek összege meghaladja az érintett tevékenységhez kapcsolódó eszközökre a bejelentés, illetve a kérelem benyújtása adóévét megelőző három adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegét.

(10) Meglévő létesítmény tevékenységének új tevékenységgel történő kibővítését eredményező beruházás esetén adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek összege legalább 200 százalékkal meghaladja a korábban már használatba vett tárgyi eszközöknek és immateriális javaknak a beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott együttes könyv szerinti értékét.

(11) Az adókedvezmény igénybevételekor a ténylegesen felmerült elszámolható költséget a Magyar Nemzeti Bank hivatalos – az adóév utolsó napján érvényes – devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítani.

(12) Az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az állami adóhatóság az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik adóév végéig legalább egyszer ellenőrzi.

5. Támogatási intenzitás, támogatástartalom

5. § (1) A Tao. törvény 22/B. § (7) bekezdése szerinti arányt a (2)–(7) bekezdésre figyelemmel kell meghatározni.

(2) A támogatási intenzitás mértéke az Atr. 25. § (1) bekezdésében meghatározott érték figyelemmel a (3)–(7) bekezdésre.

(3) Ha az adózó a Közép-Magyarország régióban található településen (ide nem értve Közép-Magyarország régió támogatható településeit) valósítja meg beruházását és a kérelem, vagy a bejelentés időpontjában

a) kisvállalkozásnak minősül, a támogatási intenzitás 20 százalék,

b) középvállalkozásnak minősül, a támogatási intenzitás 10 százalék.

(4) Ha az adózó a (3) bekezdés szerinti településen kívüli településen valósítja meg a beruházását és a kérelem, vagy bejelentés időpontjában

a) kisvállalkozásnak minősül, akkor a támogatási intenzitás 20 százalékponttal,

b) középvállalkozásnak minősül, akkor a támogatási intenzitás 10 százalékponttal

növelt értéke a (2) bekezdésben meghatározott mértéknek, kivéve, ha a beruházás nagyberuházásnak minősül.

(5) Nagyberuházás esetén a támogatási intenzitás a (2) és (4) bekezdés alapján meghatározott támogatási intenzitás

a) 100 százaléka jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszegig;

b) 50 százaléka a jelenértéken 50 és 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg közötti részre;

c) 34 százaléka a jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg feletti részre.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásakor – az 1. § (1) bekezdés 8. pontja alapján – a beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban megkezdett, támogatott, induló beruházás, új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás vagy beruházások elszámolható költségét is figyelembe véve kell a támogatástartalmat meghatározni. Ennek során a kérelem, bejelentés tárgyát képező beruházás és az annak megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban megkezdett támogatott induló beruházás, új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás vagy beruházások jelenértéken meghatározott elszámolható költsége együttes összegének alapulvételével kell meghatározni a településre érvényes – a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásakor hatályos – támogatási intenzitással a maximálisan adható állami támogatás összegét. Az így meghatározott összegből kell levonni a beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban megkezdett beruházás vagy beruházások elszámolható költségéhez megítélt (járó) állami támogatás jelenértéken meghatározott összegét (első korlát). Abban az esetben, ha az adózó csak jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszegig kéri az állami támogatás megítélését, akkor a 100 millió eurónak megfelelő forintösszegig adható állami támogatás összegének és a kérelemben, bejelentésben szereplő beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban megítélt (járó) állami támogatás jelenértéken meghatározott összegének különbsége minősül az első korlátnak. Amennyiben az így meghatározott összeg kisebb, mint a kérelemben vagy a bejelentésben szereplő elszámolható költséghez az összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül nyújtható állami támogatás (második korlát), akkor ez a kisebb összeg a jelenértéken meghatározott nyújtható vagy igénybe vehető állami támogatás felső korlátja. Fordított esetben a kérelemben vagy a bejelentésben szereplő elszámolható költséghez az összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül nyújtható állami támogatás.

(7) Nagyberuházás esetén a tényleges támogatási intenzitás nem haladhatja meg a kérelemben, bejelentésben jelenértéken szereplő, maximálisan engedélyezhető állami támogatás és a kérelemben, bejelentésben jelenértéken szereplő elszámolható költség hányadosaként, százalékban kifejezett, két tizedesjegyre kerekített mértéket. Amennyiben az Európai Bizottság határozata ettől eltérő mértékről rendelkezik, akkor a tényleges támogatási intenzitás nem haladhatja meg az Európai Bizottság jóváhagyása alapján meghatározott mértéket.

6. Az adózó nyilvántartási kötelezettsége

6. § (1) Az adózónak külön nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza a beruházás keretében üzembe helyezett, nyilvántartásba vett, az elszámolható költség részét képező, továbbá a kötelező üzemeltetési időszak alatt az állományból kikerült, illetve a szinten tartást szolgáló valamennyi tárgyi eszköz, támogatható immateriális javak

a) üzembe helyezésének, nyilvántartásba vételének időpontját és helyét,

b) bekerülési értékét,

c) hasznos élettartamát,

d) az állományból történő kikerülés időpontját, indokát.

(2) Ha az adózó az üzembe helyezett, az elszámolható költség összegénél figyelembe vett tárgyi eszközöket, támogatható immateriális javakat a kötelező üzemeltetési időszakon belül a befektetett eszközök közül – pótlás nélkül – kivezeti, vagy – pótlás nélkül – nem üzemelteti a hatályos, jogerős engedélyben foglaltak szerint, akkor az ilyen eszközök bekerülési értéke az adókedvezmény alapjául szolgáló elszámolható költséget csökkenti.

7. Az adózó adatszolgáltatási kötelezettsége

7. § (1) Az adókedvezmény igénybevételének adóéveiben a társaságiadó-bevallásban a következő adatokat kell az adózónak beruházásonként szerepeltetnie:

a) a beruházás megnevezését, határozattal jóváhagyott adókedvezmény esetében a határozat számát, más esetben a bejelentés időpontját (év, hónap, nap);

b) az adóévben igénybe vett adókedvezményt jelenértéken;

c) az első igénybevételtől számítva összesen igénybe vett adókedvezményt jelenértéken;

d) a beruházáshoz igénybe vett, a támogatáshalmozódásnál figyelembe veendő állami támogatás támogatástartalmát.

(2) Az adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezésének adóévében és az adókedvezmény igénybevételének adóéveiben a társaságiadó-bevallásban az adózónak a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés a)–f) és h)–j) pontja szerinti beruházás esetén a következő adatokat kell beruházásonként szerepeltetnie:

a) a beruházás befejezésének időpontját;

b) az 1. § (2) bekezdés a) alpontja szerinti, ténylegesen felmerült elszámolható költséget jelenértéken;

c) a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének jogcímét.

(3) A Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés a)–b) és i) pontja szerinti beruházásnál az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben a társaságiadó-bevallásban a következő adatokat kell az adózónak beruházásonként szerepeltetnie:

a) a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát és a beruházás megkezdését megelőző adóévben vagy – az adózó választása szerint – a beruházás megkezdését megelőző három adóév évesített adataiból számított számtani átlagnak megfelelő foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát vagy

b) az Sztv. 79. §-a szerint elszámolható személyi jellegű ráfordítást, és a beruházás megkezdését megelőző adóév vagy – az adózó választása szerint – a beruházás megkezdését megelőző három adóév évesített adataiból számított számtani átlagnak megfelelő évesített személyi jellegű ráfordítást attól függően, hogy az adózó a Tao. törvény 22/B. § (9) és (14) bekezdésében foglalt feltételek közül melyiknek a teljesítését vállalja.

(4) A Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés g) pontja szerinti beruházásnál

a) az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók számát a beruházás üzembe helyezését követő harmadik adóévről,

b) az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók tekintetében összesen elszámolt elszámolható költséget jelenértéken az adókedvezmény igénybevételének első adóévében és az azt követő adóévekben, utoljára a beruházás üzembe helyezését követő ötödik adóévben,

c) a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő harmadik és az azt követő négy adóévben

benyújtott társasági adóbevallásban kell az adózónak szerepeltetnie.

(5) Ha az adózó a beruházást a kérelemben beruházási kezdőnapként megjelölt napot követő két naptári éven belül nem kezdte meg, ennek tényéről azon adóévről készült társasági adóbevallásában köteles nyilatkozni, amely adóévben a beruházás megkezdésére nyitva álló két naptári év eredménytelenül letelt.

8. Az adópolitikáért felelős miniszter nyilvántartási kötelezettsége

8. § Az adópolitikáért felelős miniszter a kérelemről és a bejelentésről külön nyilvántartást vezet, amely

a) kérelem, illetve bejelentés esetén tartalmazza

aa) az adózó azonosító adatait,

ab) a kérelem, illetve a bejelentés érkezésének időpontját,

ac) a kérelem, illetve a bejelentés tárgyát, az adókedvezmény jogcímét,

ad) a kérelem, illetve a bejelentés elbírálásában részt vevő megnevezését,

ae) hiánypótlás esetén a hiánypótlási felhívás időpontját,

af) a beruházás elszámolható költségét jelenértéken, a beruházás helyét,

ag) az adókedvezmény tervezett összegét folyó áron és jelenértéken,

ah) az adópolitikáért felelős miniszterhez beérkezett bejelentés, vagy kérelem másolatát;

b) kérelem esetén – az a) pontban meghatározottakon túl – tartalmazza továbbá

ba) az eljárási határidő meghosszabbításáról, az eljárás felfüggesztéséről szóló végzést,

bb) a határozat számát és meghozatalának időpontját,

bc) a kérelem visszavonásának időpontját.

9. Közzététel és információszolgáltatás

9. § (1) A Tao. törvény 22/B. § (21) bekezdése szerinti kötelezettségének teljesítése érdekében az adópolitikáért felelős miniszter felhívja az állami adóhatóságot, hogy a fejlesztési adókedvezmény igénybevétele esetén a társasági adóbevallás esedékessége időpontját követő egy naptári éven belül nyilvánosan, bárki által korlátozás nélkül hozzáférhető internetes oldalon gondoskodjon az 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó mértékű fejlesztési adókedvezmény igénybe vétele esetén a következő adatok közzétételéről:

a) az adózó neve, székhelye, adószáma,

b) a vállalkozás formája,

c) a beruházás megvalósításának helye (megye),

d) az adózó szakágazati besorolása,

e) a támogatás formája,

f) a bejelentés nyilvántartásba vételének napja, a határozat jóváhagyásának napja,

g) a beruházás célja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti közzétételi kötelezettség során az állami adóhatóság a következő sávok szerint teszi közé az igénybevett adókedvezmény összegét:

1. a 0,5–1 millió eurónak megfelelő forintösszegű adókedvezmény;

2. az 1–2 millió eurónak megfelelő forintösszegű adókedvezmény;

3. a 2–5 millió eurónak megfelelő forintösszegű adókedvezmény;

4. az 5–10 millió eurónak megfelelő forintösszegű adókedvezmény;

5. a 10–30 millió eurónak megfelelő forintösszegű adókedvezmény;

6. a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó mértékű adókedvezmény.

(3) Az e § szerint közzétett adatok az adókedvezmény utolsó igénybevétele évét követő tíz naptári éven belül interneten nyilvánosan elérhetőek.

10. Záró rendelkezések

10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

11. § Ez a rendelet a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

12. § A 7. § (2) bekezdésében és (5) bekezdésében foglaltakat az N 651/2006 számú Állami Támogatás – Magyarország támogatási programra tekintettel benyújtott bejelentés és kérelem vonatkozásában is alkalmazni kell.

13. §1

1. melléklet a 165/2014. (VII. 17.) Korm. rendelethez

Bejelentés a fejlesztési adókedvezmény igénybevételéhez

I. Az adózó azonosító adatai

I.1. Név:

I.2. Székhely:

I.3. Levelezési cím:

I.4. Adószám:

I.5. Szakágazati besorolás:

I.6. A vállalkozás formája a bejelentés benyújtásakor:

a) kisvállalkozás;

b) középvállalkozás;

c) nagyvállalkozás.

I.7. Az ügyben eljáró képviselő neve és telefonszáma, e-mail címe:

II. A beruházás adatai

II.1. A megvalósítani tervezett beruházás megjelölése:

a) jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházás,
b) a kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházás,
c) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, korábban már használatba vett, állati eredetű élelmiszert előállító létesítmény jogszabályban meghatározott élelmiszer-higiéniai feltételeinek megteremtését szolgáló beruházás,
d) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű önálló környezetvédelmi beruházás,
e) a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, az alapkutatást, az alkalmazott kutatást vagy a kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás,
f) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, kizárólag film- és videogyártást szolgáló beruházás,
g) munkahelyteremtést szolgáló beruházás,
h) az adózó jegyzett tőkéjének felemelése keretében kibocsátott részvényeknek (vagy egy részének) a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra történő bevezetésének a napját (az első kereskedési napot) követően, de legkésőbb az e napot követő harmadik év utolsó napjáig megkezdett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás,
i) jelenértéken legalább 500 millió forint értékű, kis- és középvállalkozás által megvalósított beruházás,
j) a szabad vállalkozási zóna területén megvalósított jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás.

II.2. A beruházás megkezdésének tervezett napja (év, hónap, nap):

II.3. A beruházás tervezett befejezése (év, hónap):

II.4. A beruházás helye (régió, megye és település) :

II.5. Alkalmazott árfolyam (forint/euró):

II.6. Az elszámolható költség folyó áron, településenként (ezer forint):

II.7. Az elszámolható költség jelenértéken, településenként (ezer forint):

II.8. A beruházás célja (a beruházás megvalósításával folytatni tervezett tevékenység, termék-előállítás, szolgáltatásnyújtás):

II.9. Az adókedvezmény összege folyó áron, településenként (ezer forint):

II.10. Az adókedvezmény összege jelenértéken, településenként (ezer forint):

II.11. Az elmúlt 3* 365 nap alatt megkezdett, jelen beruházással összeszámítandó beruházás:

 

II.12. Nagyberuházás esetén (3. melléklet csatolása, ha az adózó ebben a részben adatot szerepeltet)

a) a beruházás jellege:

1. Induló beruházás:

aa) új létesítmény létrehozatala,
ab) meglévő létesítmény bővítése,

ac) létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítése,

ad) meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának lényegi változását eredményező beruházás.

2. Új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás:

aa) új létesítmény létrehozatala,
ab) meglévő létesítmény tevékenységének új tevékenységgel történő kibővítését eredményező beruházás.

b) az érintett termék Prodcom besorolása
[a 3924/91/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, ipari termékekre vonatkozó Prodcom-lista megállapításáról szóló bizottsági rendelet], illetve az érintett szolgáltatás CPA besorolása [a termékek tevékenység szerinti, új statisztikai osztályozásáról (CPA, magyarul: TESZOR) és a 3696/93/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. április 23-i 451/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet] a kérelem benyújtásakor hatályos bizottsági rendelet besorolása alapján:

c) a beruházás megkezdését megelőző hároméves időszakban elszámolt
ca) elszámolható költség jelenértéken, és
cb) ezen elszámolható költség alapján megítélt támogatás jelenértéken:

d) a maximálisan engedélyezhető állami támogatás összege jelenértéken:

 

III. A Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés d) pontja alapján igényelt adókedvezmény esetében a fejlesztési program részletes ismertetése.

IV. Nyilatkozom, hogy a cég(csoport)

a) a bejelentés keltét megelőző két naptári évben EGT tagállamban azonos vagy hasonló tevékenységet szüntetett meg / nem szüntetett meg; [A megfelelő válasz aláhúzandó.]

b) a beruházás befejezését követő két naptári éven belül EGT tagállamban azonos vagy hasonló tevékenység megszüntetését tervezi / nem tervezi. [A megfelelő válasz aláhúzandó.]

V. Nyilatkozom, hogy

a)    a termelési folyamat lényegi változását eredményező beruházás esetén az elszámolható költségek meghaladják / nem haladják meg az érintett tevékenységhez kapcsolódó eszközökre a megelőző három adóévben realizált értékcsökkenés összegét. [A megfelelő válasz aláhúzandó.]

b)    meglévő létesítmény tevékenységének új tevékenységgel történő kibővítését eredményező beruházás esetén az elszámolható költségek legalább 200 %-kal meghaladják / nem haladják meg legalább 200 %-kal a korábban már használatba vett tárgyi eszközöknek és immateriális javaknak a beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott együttes könyv szerinti értékét. [A megfelelő válasz aláhúzandó.]

Kelt: ..............................................................................

P. H.

...............................................
aláírás

2. melléklet a 165/2014. (VII. 17.) Korm. rendelethez

Kérelem a fejlesztési adókedvezmény engedélyezéséhez

I. AZ ADÓZÓ ADATAI

I/A. AZ ADÓZÓ ADATAI

Az adózó cégszerű megnevezése:

Alapítás időpontja (év, hó, nap):

Adószám:

Székhely cím (megye, irányítószám, helység, utca, házszám):

Levelezési cím, ha nem azonos a székhellyel (megye, irányítószám, helység, utca, házszám):

Az adózó besorolása a kérelem benyújtásakor:

a) kisvállalkozás
b) középvállalkozás
c) nagyvállalkozás

Cégjegyzékszám:

Az adózó képviseletére jogosult, jogosultak neve, nevei:

Telefonszám:

Faxszám:

E-mail cím:

Az ügyben eljáró képviselő neve:

Telefonszám:

Faxszám:

E-mail cím:

I/B. AZ ADÓZÓ BEMUTATÁSA

1. Ismertesse, hogy a támogatást igénylő pontosan milyen tevékenységet végez, milyen terméket állít elő, milyen szolgáltatást nyújt!

II. A BERUHÁZÁS ADATAI

1. A beruházás adatai

Beruházás megkezdésének napja (év, hó, nap):

Beruházás tervezett befejezése (év, hó, nap):

Beruházás helyszíne (régió, megye, település):

Beruházás célja:

Beruházás jellege:

1. Induló beruházás:

a) új létesítmény létrehozatala,
b) meglévő létesítmény bővítése,

c) létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítése,

d) meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának lényegi változását eredményező beruházás.

2. Új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás:

a) új létesítmény létrehozatala,
b) meglévő létesítmény tevékenységének új tevékenységgel történő kibővítését eredményező beruházás.

Beruházás összetétele:

a) a beruházás kizárólag létesítmény felvásárlásából áll,
b) a beruházás részben tartalmaz létesítményfelvásárlást is,
c) a beruházás nem tartalmaz létesítményfelvásárlást.

2. A megvalósítani tervezett beruházás

a)

jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházás,

b)

a kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházás,

c)

jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, korábban már használatba vett, állati eredetű élelmiszert előállító létesítmény jogszabályban meghatározott élelmiszer-higiéniai feltételeinek megteremtését szolgáló beruházás,

d)

jelenértéken legalább 100 millió forint értékű önálló környezetvédelmi beruházás,

e)

a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, az alapkutatást, az alkalmazott kutatást vagy a kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás,

f)

jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, kizárólag film- és videogyártást szolgáló beruházás,

g)

munkahelyteremtést szolgáló beruházás,

h)

az adózó jegyzett tőkéjének felemelése keretében kibocsátott részvényeknek (vagy egy részének) a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra történő bevezetésének a napját (az első kereskedési napot) követően, de legkésőbb az e napot követő harmadik év utolsó napjáig megkezdett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás,

i)

jelenértéken legalább 500 millió forint értékű, kis- és középvállalkozás által megvalósított beruházás,

j)

a szabad vállalkozási zóna területén megvalósított jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás.

3. Az adókedvezmény törvényi feltételei közül az adózó a következő teljesítését vállalja
[csak a 2. pont a), b) és i) alpontja szerinti beruházás esetén töltendő ki]

a)

létszámnövelési feltétel;

b)

személyi jellegű ráfordítás-növelési feltétel.

4. Az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma (Tao. törvény 4. § 16/a. pontja)
[A 2. pont a), b) és i) pont szerinti beruházás esetén a 3. pont a) alpontjában szereplő feltétel választásakor,
továbbá a 2. pont g) pontja szerinti beruházás esetén töltendő ki.]

A beruházás megkezdését megelőző adóév adata alapján (fő)

A beruházás megkezdését megelőző három adóév évesített adataiból számított számtani átlag alapján (fő)

........................

........................

5. Az adózó évesített személyi jellegű ráfordítása
[A 2. pont a), b) és i) pontja szerinti beruházás esetén a 3. pont b) alpontjában szereplő feltétel választásakor töltendő ki.]

A beruházás megkezdését megelőző adóév adata alapján (ezer forint)

A beruházás megkezdését megelőző három adóév évesített adataiból számított számtani átlag alapján (ezer forint)

........................

........................

6. Az adókedvezmény igénybevételének első adóéve

a) a beruházás üzembe helyezésének adóéve

b) a beruházás üzembe helyezését követő adóév

7. A beruházás szöveges bemutatása

1. Foglalja össze röviden a beruházás célját (pl. piaci részesedés bővítése, a piaci lehetőség kihasználása, korszerűbb termék előállítása, színvonalasabb szolgáltatás nyújtása, kutatási eredmény elérése, hasznosítása) és a tervezett tevékenységet (termék-előállítás esetén a technológia tömör leírása, a termék, a szolgáltatás minőségére vonatkozó információk bemutatása)!

2. Részletezze röviden bármely fontosnak tartott egyéb körülményt (környezeti hatás, kapacitás stb.)!

3. Részletezze a beruházás várható pozitív hatásait az érintett területen (pl. létrehozott, vagy megőrzött munkahelyek száma, K+F+I tevékenységek ösztönzése, képzési tevékenységek, klaszterképző hatás)!

II/A. TÁRGYI ESZKÖZ ALAPÚ BERUHÁZÁSOKNÁL TELEPÜLÉSENKÉNT

1. A beruházás és az elszámolható költség részét képező tárgyi eszközök és támogatható immateriális javak, bérleti díjak felsorolása

1. Telek

2. Épületek, építmények jegyzéke

3. Gépek, berendezések jegyzéke

4. Járművek jegyzéke

5. Támogatható immateriális javak jegyzéke

6. Ingatlan bérleti díja

 

 

 

7. Gép, berendezés, jármű, felszerelés bérleti díja

 

 

 

2. A beruházás megvalósulásának ütemezése

EUR = HUF

Folyó ár

20..

20..

20..

20..

20..

Összesen

ezer forint

ezer euró

1. Telek

2. Épület, építmény

3. Gép, berendezés

4. Jármű

5. Támogatható immateriális javak

6. Ingatlan bérleti díja

7. Gép, berendezés, jármű, felszerelés bérleti díja

8. Elszámolható költségek összesen (1+2+3+4+5+6+7)

 

 

 

 

 

 

 

9. Nem elszámolható költségek

 

 

 

 

 

 

 

10. Összes költség (8+9)

Jelenérték

20..

20..

20..

20..

20..

Összesen

ezer forint

ezer euró

1. Telek

2. Épület, építmény

3. Gép, berendezés

4. Jármű

5. Támogatható immateriális javak

6. Ingatlan bérleti díja

 

 

 

 

 

 

 

7. Gép, berendezés, jármű, felszerelés bérleti díja

 

 

 

 

 

 

 

8. Elszámolható költségek összesen (1+2+3+4+5+6+7)

9. Nem elszámolható költségek

10. Összes költség (8+9)

II/B. MUNKAHELYTEREMTŐ BERUHÁZÁSOK ESETÉN

1. Az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók száma és elszámolható költsége

Évek

Munkahely-
teremtés (fő)

Elszámolható költség
(ezer forint)

folyó ár

jelenérték

20..-ben betöltött
munkakörökhöz kapcsolódó 24 havi személyi jellegű ráfordítások

20...

20...

20...

20..-ben betöltött
munkakörökhöz kapcsolódó 24 havi személyi jellegű ráfordítások

20...

20...

20...

20..-ben betöltött
munkakörökhöz kapcsolódó 24 havi személyi jellegű ráfordítások

20...

20...

20...

20..-ben betöltött
munkakörökhöz kapcsolódó 24 havi személyi jellegű ráfordítások

20..

20..

20..

20..-ben betöltött
munkakörökhöz kapcsolódó 24 havi személyi jellegű ráfordítások

20..

20..

20..

Összesen:

20..-20..

2. A projekt bemutatására vonatkozó kifejtendő kérdések

1. Ismertesse, hogy a projekttel milyen célokat szeretne elérni! Mutassa be a projekt indokoltságát! Térjen ki főbb paramétereire!

III. AZ ADÓZÓ ÁLTAL KÉRT ADÓKEDVEZMÉNY

1. Az adózó által kért adókedvezmény jelenértéken

EUR = HUF

ezer forint

ezer euró

1.

A beruházás megkezdését megelőző 3×365 napos időszakban megkezdett és támogatott beruházás elszámolt elszámolható költsége jelenértéken településenként

2.

A kérelemben szereplő beruházás elszámolható költsége jelenértéken településenként

3.

Összes elszámolható költség településenként jelenértéken [1+2.]

4.

Az állami támogatás számítása az összes elszámolható költség alapján

a) jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszegig
a támogatási intenzitás 100 százaléka

b) a jelenértéken 50 és 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg közötti részre a támogatási intenzitás 50 százaléka

c) jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg feletti részre a támogatási intenzitás 34 százaléka

4/a.

Összesen [a)+b)+c)]

4/b.

A megelőző 3×365 napban megkezdett beruházáshoz engedélyezett (járó) állami támogatás összege

4/c.

A 4/a. és 4/b. különbözete alapján engedélyezhető állami támogatás összege (első korlát)

4/d.

A tervezett beruházás alapján engedélyezhető támogatás (második korlát)

4/e.

100 millió euró elszámolható költséghez adható támogatás csökkentve a megelőző 3×365 napban megkezdett beruházáshoz engedélyezett (járó) állami támogatással (első korlát, ha az adózó legfeljebb 100 millió euró elszámolható költséghez kér támogatást)

4/f.

Maximálisan engedélyezhető állami támogatás összesen jelenértéken településenként
(a 4/d. és 4/c. vagy 4/e. pontokban feltüntetett támogatás közül a kisebb összeg)

5.

Az adózó által kért állami támogatás összesen (=<4/f pont) településenként,

ebből: adókedvezmény jelenértéken összesen és településenként

6.

Támogatási intenzitás

 

2. Az adókedvezmény tervezett ütemezése (ezer forint)

Az adókedvezmény igénybevételének adóévei

folyó ár

jelenérték

20..

20..

20..

20..

20..

20..

20..

20..

20..

20..

Összesen

IV. NYILATKOZATOK

Az adózó kijelenti, hogy

a) a beruházást a kérelem benyújtásáig nem kezdte meg;

b) a beruházás legalább 25 százalékban saját forrásból valósul meg;

c) tevékenysége a 4. mellékletben meghatározott acélipari tevékenységhez tartozik / nem tartozik; [A megfelelő rész aláhúzandó.]

d) tevékenysége hajóépítő-ipari fejlesztésnek minősül / nem minősül; [A megfelelő rész aláhúzandó.]

e) tevékenysége szénipar fejlesztéséhez tartozik / nem tartozik; [A megfelelő rész aláhúzandó.]

f) tevékenysége az 5. mellékletben meghatározott szintetikusszál-ipari tevékenységhez tartozik / nem tartozik; [A megfelelő rész aláhúzandó.]

g) tevékenysége a halászati tevékenységhez, továbbá halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz tartozik / nem tartozik; [A megfelelő rész aláhúzandó.]

h) tevékenysége energiatermelést, energiaszolgáltatást és energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz tartozik / nem tartozik; [A megfelelő rész aláhúzandó.]

i) tevékenysége a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termelését, feldolgozását és értékesítését szolgálja / nem szolgálja; [A megfelelő rész aláhúzandó.]

j) a kérelem benyújtásakor nem áll az állami adó- és vámhatóságnál, az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás – ide nem értve a késedelmi pótlék miatti tartozást – miatt az állami adó- és vámhatóságnál, illetve az önkormányzati adóhatóságnál végrehajtási eljárás alatt;

k) a kérelem benyújtásakor megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeiről és igazolásának módjáról szóló jogszabályban meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek;

l) nem áll bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt, illetve végelszámolását nem jelentette be a bírósághoz;

m) tevékenysége szállítást szolgáló beruházáshoz tartozik / nem tartozik; [A megfelelő rész aláhúzandó.]

n) a beruházás helyszínéül szolgáló ingatlan per- és igénymentes;

o) a kérelemben foglaltak megfelelnek a valóságnak;

p) a kérelem benyújtásakor nem nehéz helyzetben lévő társaság;

q) a kérelem keltét megelőző két naptári évben a cégcsoport EGT tagállamban hasonló tevékenységet szüntetett meg / nem szüntetett meg; [A megfelelő válasz aláhúzandó.]

r) a beruházás befejezését követő két naptári éven belül a cégcsoport EGT tagállamban hasonló tevékenység megszüntetését tervezi / nem tervezi; [A megfelelő válasz aláhúzandó.]

s) a termelési folyamat lényegi változását eredményező támogatás esetén az elszámolható költségek meghaladják / nem haladják meg az érintett tevékenységhez kapcsolódó eszközöknek a megelőző három adóévben realizált értékcsökkenését; [A megfelelő válasz aláhúzandó.]

t) meglévő létesítmény tevékenységének új tevékenységgel történő kibővítését eredményező beruházás esetén az elszámolható költségek összege legalább 200 százalékkal meghaladja /nem haladja meg a korábban már használatba vett tárgyi eszközöknek és immateriális javaknak a beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott együttes könyv szerinti értékét. [A megfelelő válasz aláhúzandó.]

V. A KÉRELEMHEZ CSATOLT MELLÉKLETEK

1. Létesítmény felvásárlása esetén a létesítmény bezárásáról a létesítmény igazgatósága (annak megfelelő testület) által hozott határozat másolata.

2. Nagyberuházás esetén az érintett termék Prodcom besorolása [a 3924/91/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, ipari termékekre vonatkozó Prodcom-lista megállapításáról szóló bizottsági rendelet], illetve az érintett szolgáltatás CPA besorolása [a termékek tevékenység szerinti, új statisztikai osztályozásáról (CPA, magyarul: TESZOR) és a 3696/93/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. április 23-i 451/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet] a kérelem benyújtásakor hatályos bizottsági rendelet besorolása alapján.

3. A Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés d) pontja alapján igényelt adókedvezmény esetében a fejlesztési program részletes ismertetése.

4/a. Amennyiben az adózó által kért támogatás összege magasabb, mint a 100 millió eurónak megfelelő forintösszegű nagyberuházáshoz adható támogatás összege, akkor az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendeletben szereplő adatok.

4/b. Amennyiben az adózó által kért támogatás összege legfeljebb a 100 millió eurónak megfelelő forintösszegű nagyberuházáshoz adható támogatással egyező, akkor a 3. melléklet csatolása.

5.     A 3. § (9) bekezdésének alkalmazása esetén ismertesse, hogy milyen szerepet játszott a beruházás helyszínének kiválasztásakor az igénybe vehető fejlesztési adókedvezmény és egyéb állami támogatások lehetősége.

6. Kérem, mutassa be, hogy az állami támogatások elmaradása esetén mely helyszínen valósulhatna meg a tervezett beruházás. Továbbá kérem, hogy számításokkal alátámasztva mutassa be a megvalósítani tervezett fejlesztési program költség-haszon elemzését.

Kelt: ...............................................

P. H.

................................................

aláírás

3. melléklet a 165/2014. (VII. 17.) Korm. rendelethez

Tájékoztató adatok nagyberuházás esetén

Ár-
folyam(ok)-
forint/euró2

Elszámolható költség jelenértéken

Fejlesztési adókedvezmény jelenértéken

Közvetlen támogatás jelenértéken

ezer forint

ezer euró

ezer forint

ezer euró

ezer forint

ezer euró

1. Megelőző 3×365. napban1

2. Megelőző 2×365. napban1

3. Megelőző 365. napban1

4. Összesen
megelőző 3×365 nap [1+2+3]

5. Jelen kérelem, bejelentés

6. Összesen a megelőző
3×365 nap és a jelen kérelem, bejelentés
[4+5]

7. A megelőző 3×365 napban állami támogatásban részesült projekt
a) kezdetének napja:
b) befejezésének (tervezett befejezésének) időpontja:
c) célja:

8. A megelőző 2×365 napban állami támogatásban részesült projekt
a) kezdetének napja:
b) befejezésének (tervezett befejezésének) időpontja:
c) célja:

9. A megelőző 365 napban állami támogatásban részesült projekt
a) kezdetének napja:
b) befejezésének (tervezett befejezésének) időpontja:
c) célja:

1 A nagyberuházás értékének meghatározásakor a jelen kérelemben, bejelentésben szereplő beruházás megkezdése napját megelőző 3×365 nap alatt, jelenértéken elszámolható költségét kell figyelembe venni az alábbiak szerint:

1. amennyiben egy állami támogatásban részesült beruházás kezdetének napja a 3×365. napot megelőző nap, azt nem kell figyelembe venni még akkor sem, ha történtek beruházások ebben az időszakban;

2. amennyiben egy állami támogatásban részesült beruházás a megelőző 3×365. napon vagy azt követően kezdődött, annak jelenértékét a következőképpen kell figyelembe venni:

- ha a teljes beruházás üzembe helyezésre került a jelen kérelemben, bejelentésben szereplő beruházás megkezdése napját megelőző napig, akkor a tényadatok alapján kell a jelenértéket meghatározni és figyelembe venni;

- ha a teljes beruházás nem került üzembe helyezésre a jelen kérelemben, bejelentésben szereplő beruházás megkezdése napját megelőző napig, akkor a tervadatok jelenértékét (a kérelemben, bejelentésben szereplő adatot) kell figyelembe venni.

2 Az állami támogatásban részesült beruházásnál

- ha a teljes beruházás üzembe helyezésre került a jelen kérelemben, bejelentésben szereplő beruházás megkezdése napját megelőző napig, akkor az adóév utolsó napján érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett devizaárfolyamot kell figyelembe venni;

- ha a teljes beruházás nem került üzembe helyezésre jelen kérelemben, bejelentésben szereplő beruházás megkezdése napját megelőző napig, akkor a kérelemben, a bejelentésben, a támogatási szerződésben szereplő forint/euró árfolyamot kell figyelembe venni.

Olyan beruházás elszámolható költségét, amelyhez az adózó nem kapott állami támogatást nem kell a megelőző három éves időszak adatai között szerepeltetni.

Kelt: ...............................................

P. H.

................................................
aláírás

4. melléklet a 165/2014. (VII. 17.) Korm. rendelethez

Az acélipar meghatározása

E rendelet alkalmazásában az acélipar a következő termékek közül egy vagy több termeléséhez kapcsolódó tevékenységeket jelenti:

a) nyersvas és ferroötvözetek: acélgyártáshoz és öntéshez használt nyersvas, más nyersvas, tükörvas és szénnel vegyített ferromangán, ide nem értve az egyéb ferroötvözeteket;

b) vasból, közönséges acélból vagy különleges acélból készült nyers és félkész termékek: tuskóöntéssel vagy más öntési eljárással feldolgozott folyékony acél, többek között félkész termékek – négyzetes bugák, blokkbugák és lemezbugák, platinák és fehérlemezrudak, melegen hengerelt széles lemeztekercsek – kovácsolására szánt öntött tuskó, kivéve a kis és közepes öntödékben öntés céljára előállított folyékony acélt;

c) vasból, közönséges acélból vagy különleges acélból melegen előállított késztermékek: 80 mm-es vagy ezt meghaladó átmérőjű sínek, sínaljzatok, csatlakozó- és alátétlemezek, gerendák, nehéz idomvasak és rudak, 80 mm-nél kisebb átmérőjű szádacélok, rudak és idomvasak és 150 mm alatti síkhengerelt termékek, acéldrótok, kör- és négyzetacélok, melegen hengerelt abroncsok és szalagok (ideértve a csövekhez használt szalagokat) és melegen hengerelt (bevonatos vagy bevonat nélküli) lemezek, 3 mm-es vagy vastagabb lemezek, 150 mm-es vagy ezt meghaladó szélesacél, kivéve huzalok és huzaltermékek, fényesre húzott rúdacélok és vasöntvények;

d) hidegen előállított termékek: fehérlemezek, ólmozott acéllemezek, feketelemezek, cinkelt lemezek, más bevonattal ellátott lemezek, hidegen hengerelt lemezek, mágneses lemezek, bádogszalag gyártására szolgáló abroncsok, hidegen hengerelt lemezek tekercsben és lapokban;

e) csövek: valamennyi varratmentes acélcső, a 406,4 mm-t meghaladó átmérőjű hegesztett acélcsövek.

5. melléklet a 165/2014. (VII. 17.) Korm. rendelethez

A szintetikusszál-ipar meghatározása

E rendelet alkalmazásában szintetikusszál-ipar:

a) végső felhasználástól függetlenül a poliészter, poliamid, akril és polipropilén alapú szálak és fonalak valamennyi generikus fajtájának extrudálása és texturálása, vagy

b) polimerizáció (beleértve a polikondenzációt), amennyiben az alkalmazott felszerelés tekintetében extrudálással együtt zajlik, vagy

c) bármely kiegészítő ipari eljárás, amely a kedvezményezett, vagy ugyanannak a csoportnak más vállalata által felállított extrudálási/texturálási kapacitással összefügg, és amely az érintett üzleti tevékenységben, az alkalmazott gépek tekintetében, rendszerint az ilyen kapacitás részét képezi.

6. melléklet a 165/2014. (VII. 17.) Korm. rendelethez

A nehéz helyzetben lévő társaság meghatározása

Az a vállalkozás, amely az alábbi kategóriák legalább egyikébe beletartozik:

a)    olyan társaság, amely esetében a társaság tartozásaiért a tagok korlátozott felelősséggel tartoznak, amennyiben a társaság jegyzett tőkéjének több, mint a felét felhalmozott veszteségei miatt elvesztette. Ez az eset áll fenn, ha a felhalmozott veszteségeknek a tartalékokból és valamennyi, a társaság saját forrásának minősülő elemből történő levonásakor negatív eredmény születik, ami meghaladja a jegyzett tőke felét;

b)    olyan társaság, amelyben a társaság tartozásaiért legalább egy tag korlátlan felelősséggel tartozik, amennyiben a társaság a könyveiben kimutatott tőkéjének több, mint felét felhalmozott veszteségei miatt elvesztette;

c)    az a vállalkozás, amely ellen kollektív fizetésképtelenségi eljárás indult, vagy megfelel a vonatkozó nemzeti jog azon feltételeinek, amelyek alapján hitelezői kérelmére ellene kollektív fizetésképtelenségi eljárást lehetne indítani;

d)    az a vállalkozás, amely

da)    megmentési célú támogatásban részesült és a kölcsönt még nem fizette vissza vagy a kezességvállalás időtartama még nem járt le, vagy

db)    szerkezetátalakítási támogatásban részesült és továbbra is a szerkezetátalakítási terv hatálya alá tartozik;

e)    kis- és középvállalkozás kivételével az a vállalkozás, amely esetében az előző két évben a könyv szerinti idegen és saját tőke aránya meghaladta a 7,5-et és az EBITDA-val számolt kamatfedezeti ráta kevesebb volt 1,0-nél.

Az a) pont alkalmazásában:

i.    korlátolt felelősségi alapon működő társaság: a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. június 26-i 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv) I. melléklete szerinti társaság;

ii.    a jegyzett tőke magában foglalja a névértéken felüli befizetést is.

A b) pont alkalmazásában a „társaság, amelyben a társaság tartozásaiért legalább egy tag korlátlan felelősséggel tartozik” kifejezés alatt a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv II. melléklete szerinti társaságokat kell érteni.

Az a) és b) pontok nem alkalmazandóak

i.    ha a kis- és középvállalkozás a tárgyévet megelőző 3 éven belül került bejegyzésre; és

ii.    a kockázatfinanszírozási támogatásra való jogosultság szempontjából olyan kis- és középvállalkozások esetében, amelyeknél az első kereskedelmi értékesítéstől számítva hét év még nem telt el, amennyiben a kis- és középvállalkozás a kiválasztott pénzügyi közvetítő hivatalos átvilágítása alapján kockázatfinanszírozási befektetésre jogosult.

7. melléklet a 165/2014. (VII. 17.) Korm. rendelethez

Az elszámolható költség jelenértékének meghatározása

ahol

EJ - az elszámolható költség jelenértéken;

Q1 - az adókedvezménnyel érintett, több adóév alatt megvalósított beruházás első adóévi részösszege, vagyis a beruházási számla tartozik oldalán szereplő azon tételek összege, amelyek az adókedvezménnyel érintett beruházáshoz tartoznak (az első adóév a kérelem, a bejelentés benyújtásának adóéve);

Q2 - az adókedvezménnyel érintett, több év alatt megvalósított beruházás második adóévi részösszege, vagyis a beruházási számla tartozik oldalán szereplő azon tételek összege, amelyek az adókedvezménnyel érintett beruházáshoz tartoznak;

Qn - az adókedvezménnyel érintett, több év alatt megvalósított beruházás n-edik adóévi részösszege, vagyis a beruházási számla tartozik oldalán szereplő azon tételek összege, amelyek az adókedvezménnyel érintett beruházáshoz tartoznak;

i - diszkont kamatláb.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!