6/2014. (VII. 28.) BVOP utasítás

a büntetés-végrehajtási szervezet szakmai ellenőrzéséről¹

2014.09.02.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján a következő utasítást adom ki:

Általános rendelkezések

1. Az utasítás hatálya a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: BvOP), a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények szakmai ellenőrzésére, továbbá a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetek (a továbbiakban együtt: bv. szervek) vonatkozásában az utasításban meghatározott tevékenységek, valamint a tulajdonosi joggyakorló vagy meghatalmazottja által kiadott külön határozatban foglaltak ellenőrzésére terjed ki.

2. Az ellenőrzés célja, hogy elősegítse a büntetés-végrehajtás jogszabályokban, közjogi szervezetszabályozó eszközökben és egyéb belső szabályozókban meghatározottak szerinti működését. Az ellenőrzés feladata, hogy értékelést adjon a tevékenység szabályosságáról és hatékonyságáról, mutasson rá a munkavégzés kedvező jegyeire, tárja fel a végrehajtás hiányosságait, a végrehajtást akadályozó tényezőket, tegyen javaslatot a hiányosságok felszámolására, a szakmai tevékenység fejlesztésére az ellenőrzés céljának megvalósítsa érdekében.

3. Értelmező rendelkezések

a) Átfogó ellenőrzés: a bv. szerv egészére irányuló vizsgálati forma, amelynek keretében a szakmai feladatok és végrehajtásuk összefüggő vizsgálatára és értékelésére kerül sor annak érdekében, hogy a működés komplex módon megítélhető legyen.

b) Célellenőrzés: célirányos, egyedi témájú vizsgálat vagy egy adott szolgálati feladat végrehajtásának ellenőrzése egy bv. szerv vonatkozásában.

c) Elektronikus úton történő ellenőrzés: speciális vizsgálati forma, amelynek keretében az információtechnológia alkalmazásával számítógépes ügyviteli programba vagy informatikai adatbázisba történik betekintés, adatgyűjtés.

d) Ellenőrzés: ténymegállapító, összehasonlító, értékelő és javaslattevő tevékenység, a vizsgált terület, illetve tevékenység helyzetének tényszerű feltárása, a működési gyakorlat hiteles megismerése és mindezek viszonyítása a jogszabályokhoz és belső szabályozókhoz, majd a megállapítások rendszerezése alapján javaslatok megfogalmazása a vezetői döntésekhez.

e) Ellenőr: az ellenőrzések bármely fajtáját ellenőrzési program, nyílt parancs, megbízólevél vagy az arra jogosult vezető szóbeli utasítása alapján végző személy.

f) Külső ellenőrzés: a bv. szerv szakmai tevékenységét érintő, nem a BvOP által végzett ellenőrzés, amely nem minősül a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdésében foglalt külső ellenőrzésnek, valamint az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény szerinti törvényességi felügyeletnek.

g) Megbízólevél: az országos parancsnok által a munkakörük alapján állandó jelleggel ellenőrzést végzők részére kiállított fényképes okmány, amely visszavonásig szól (1. melléklet).

h) Megismerési záradék: az ellenőrzési jelentés azon része, amelyben a bv. szerv parancsnoka nyilatkozik a jelentésben foglalt megállapítások megismeréséről, valamint arról, hogy azokkal kapcsolatban észrevételt kíván-e tenni (2. melléklet).

i) Mobil ellenőrzés: olyan speciális, előzetes bejelentés nélkül végrehajtott célellenőrzés, amely eseti jelleggel, szúrópróbaszerűen vizsgálja a jogszabályokban, valamint belső szabályozókban meghatározott előírások érvényesülését, a szakmai szabályok gyakorlati végrehajtását.

j) Nyílt parancs: az országos parancsnok és helyettesei által az ellenőrzést végző hivatásos állományú részére kiállított okmány, amely az abban meghatározott bv. szerveknél a jelen utasításban meghatározott jogok gyakorolására jogosít (3. melléklet).

k) Rendkívüli esemény vizsgálata: az országos parancsnok által elrendelt helyszíni ellenőrzés, amely a rendkívüli esemény bekövetkezésének okait és körülményeit hivatott feltárni, illetve következtetések levonására, a személyes felelősség megállapítására irányul.

l) Teljességi nyilatkozat: az ellenőrzés tárgyához szolgáltatott adatok és a rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről szóló nyilatkozat (4. melléklet).

m) Témaellenőrzés: több bv. szervnél végrehajtott ellenőrzés, mely azonos tartalmú szakmai feladat vizsgálatára irányul, és amelynek célja általánosítható következtetések levonása és ennek megfelelő intézkedések megtétele.

n) Utóellenőrzés: valamely korábban végrehajtott ellenőrzés megállapításai és javaslatai alapján a feltárt hibák és hiányosságok megszüntetésére tett intézkedések teljesítésének és azok hatásainak vizsgálata.

o) Vezető: aki kinevezés vagy megbízás alapján olyan beosztásban vagy munkakörben teljesít szolgálatot, amelyben feladatai ellátása során szervezetileg vagy a szolgálati tevékenység idejére az alárendelt állomány munkájának irányításáért felelős, ellenőrzésére jogosult és kötelezett.

4. Az ellenőrzés alapelvei

a) Törvényesség, szakszerűség: bármely típusú, szintű vagy módszerű ellenőrzés kizárólag a vonatkozó jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök vagy más belső szabályozók figyelembevételével, azok magas színvonalú ismeretének birtokában végezhető.

b) Tervszerűség: az ellenőrzéseknek összhangban kell lenniük a különböző időszaki munka- és ellenőrzési tervekkel, a vezetők által meghatározott szakmai prioritásokkal, a korábbi ellenőrzések tapasztalataival.

c) Objektivitás: az ellenőrzésnek a valós tények megállapítására és az ezekből levonható objektív összefüggések, illetve következtetések levonására kell irányulnia.

d) Hitelesség: az ellenőrzés tényét, módját, megállapításait és más lényeges elemeit minden esetben megfelelő alaki követelmények szerint, tárgyszerűen, a vonatkozó előírásokkal összevetve, a valóságnak megfelelően kell dokumentálni.

e) Együttműködés: valamennyi ellenőrzés során az ellenőrzés céljának elérése érdekében az érintett személyek és szervek kölcsönösen együttműködnek egymással.

f) Célszerűség: az ellenőrzést úgy kell megtervezni és végrehajtani, hogy az csak a feltétlenül szükséges időt vegye igénybe, a tárgyának megfelelő módszerek alkalmazásával kerüljön végrehajtásra, olyan módon, hogy az ne akadályozza az ellenőrzött személyt a halaszthatatlan szolgálati feladatok végrehajtásában, illetve ne okozzon fennakadást a bv. szerv rendeltetésszerű működésében.

5. A büntetés-végrehajtás szakmai ellenőrzési rendszere magában foglalja:

a) a BvOP-nak a bv. szervek jelen utasításban meghatározott szempontok szerinti tevékenységére irányuló szakmai ellenőrzéseit,

b) a bv. szervekben folyó szakmai belső ellenőrzéseket,

c) a vezetői ellenőrzéseket.

5.1 Szakmai ellenőrzési szervezetek:

a) a BvOP szervezeti és működési szabályzatában megnevezett, szakmai feladatok irányítását, felügyeletét és ellenőrzését végző szervezeti egységek, illetve személyek (a továbbiakban: szakmai ellenőrzési szervezet),

b) a bv. szerveknél a parancsnok, főigazgató főorvos, igazgató, ügyvezető igazgató (a továbbiakban: parancsnok) által kijelölt, szakmai belső ellenőrzést végző szervezeti egység, illetőleg személy.

5.2 A szakmai ellenőrzési szervezet felügyeletét, irányítását:

a) a BvOP-n a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka (a továbbiakban: országos parancsnok),

b) bv. szerveknél a parancsnok

látja el.

5.3 A szakmai ellenőrzési kötelezettséget, az ellenőrzést végző szervezet jogállását, feladatait a BvOP és a bv. szervek szervezeti és működési szabályzatai tartalmazzák. Az ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat munkaköri leírásban rögzíteni kell.

6. A szakmai ellenőrzés módszerei, munkaszakaszai

6.1 Általánosan alkalmazható ellenőrzési módszerek:

a) helyszíni ellenőrzés,

b) személyes meghallgatás,

c) beszámoltatás,

d) iratok, okmányok, nyilvántartások, belső szabályozók, szerződések, együttműködési megállapodások ellenőrzés helyére történő bekérése, tanulmányozása,

e) egyéb adat- és információkérés,

f) a közvetlen megfigyelésen alapuló ellenőrzés (pl. szemle, riadó- vagy együttműködési gyakorlat, rovancsolás),

g) a jelentési és adatszolgáltatási rendszer alapján a bv. szervek által írásban megküldött adatok, jelentések és emlékeztetők, az előzőleg lefolytatott ellenőrzésekről szóló jelentések elemzése,

h) statisztikai adatok értékelése,

i) elektronikus úton történő ellenőrzés,

j) az ellenőrzés céljának és tárgyának megfelelő egyéb módszer.

6.2 Az ellenőrzött bv. szervtől kizárólag olyan, a működési körébe tartozó és jogszerűen kezelt adat, irat és információ kérhető, amellyel csak a bv. szerv rendelkezik. Az adatbekérés esetén a kapott információk hitelességét szúrópróbaszerűen – az érdemi értékeléshez szükséges mértékben – vizsgálni kell.

6.3 Az ellenőrzés során alkalmazott módszereket az ellenőrnek a célnak és feladatoknak megfelelően kell megválasztania.

7. Az ellenőrzés munkaszakaszai:

a) az ellenőrzés tervezése,

b) az ellenőrzés elrendelése,

c) felkészülés az ellenőrzésre,

d) az ellenőrzés végrehajtása,

e) az ellenőrzés megállapításainak írásba foglalása,

f) az ellenőrzés megállapításai alapján indokolt intézkedések megtétele,

g) az ellenőrzés megállapításainak hasznosítása,

h) a meghatározott feladatok végrehajtásának figyelemmel kísérése, utóellenőrzés.

II. Fejezet

Az ellenőrzésben részt vevőkre vonatkozó szabályok

8. Az ellenőrként eljáró személynek a következő szakmai követelményeknek kell megfelelnie:

a) a hatályos jogszabályokban és belső szabályozókban foglalt képesítési követelmények teljesítése;

b) az ellenőrzött speciális tevékenységet érintő jogszabályok és belső szabályozók ismerete, szakmai gyakorlat;

c) a büntetés-végrehajtás területén szerzett legalább három év gyakorlat és kiemelkedő jártasság, mely alól az országos parancsnok speciális esetben felmentést adhat.

9. Az országos parancsnok az ellenőrzésbe szolgálati érdekből a bv. szerveknél állományban lévő bármely hivatásos állományú személyt vagy közalkalmazottat bevonhat.

10. Összeférhetetlenség miatt az ellenőrzésben nem vehet részt az a személy, aki:

a) az ellenőrzött bv. szerv parancsnokának vagy az ellenőrzés alá vont személynek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1 § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozója vagy volt házastársa,

b) az ellenőrzés megkezdését megelőző 2 évben az ellenőrzött bv. szerv dolgozója volt,

c) az ellenőrzés eredménye tekintetében érdekelt, akinek jogaira és kötelezettségeire annak eredménye kihatással lehet,

d) akitől elfogultsága miatt az ellenőrzés tárgyilagos lefolytatása bármely egyéb okból nem várható.

11. Az összeférhetetlenségre vonatkozó eljárási szabályok:

a) A BvOP szakmai ellenőrzési szervezetei részéről ellenőrzést végző az önmagával szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a közvetlen elöljárójának haladéktalanul írásban jelenti, aki azt állásfoglalásával együtt soron kívül megküldi az ellenőrzés vezetőjének. Ha a szakmai ellenőrzést végző szervezeti egység vezetője észleli a beosztott ellenőrrel vagy önmagával szemben fennálló összeférhetetlenségi okot, azt az ellenőrzés vezetőjének haladéktalanul írásban köteles jelenteni.

b) Az összeférhetetlenség megállapítását az ellenőrzött személy – a szolgálati út betartásával – vagy az ellenőrzött bv. szerv parancsnoka köteles haladéktalanul, írásban kezdeményezni az ellenőrzés vezetőjénél.

c) Az ellenőrzés vezetője azt az ellenőrt, akivel szemben megállapítja az összeférhetetlenséget, az ellenőrzésből kizárja. Az ellenőrzés során a kizárt ellenőr által tett megállapítások nem használhatók fel.

d) Az összeférhetetlenséget, az összeférhetetlenség hiányát, illetve az ellenőr kizárását az ellenőrzés vezetője a tudomására jutástól számított legfeljebb három munkanapon belül írásban állapítja meg.

e) Bv. szervek tekintetében a szakmai belső ellenőrzést végző szervezeti egység, illetőleg személy összeférhetetlenségének felmerülése esetén a bv. szerv parancsnoka a fenti szabályok értelemszerű alkalmazásával jár el.

f) A kizárási ok bejelentésének elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért, illetve a nyilvánvalóan alaptalan kizárási ok bejelentéséért a mulasztót, illetve az alaptalan bejelentőt fegyelmi, kártérítési felelősség terheli.

g) Ha az ellenőrzést végző az összeférhetetlenséget maga jelentette be, annak elbírálásáig az ellenőrzésben nem vehet részt, amennyiben azt más személy jelezte, az erről szóló döntésig az ellenőrzést megkezdheti, illetve folytathatja.

h) Az ellenőr helyettesítéséről a szakmai ellenőrzési szervezet vezetője gondoskodik.

12. Jogok és kötelességek

12.1 Az ellenőr jogosult:

a) az ellenőrzött bv. szerv helyiségeibe – a vonatkozó előírások betartásával – belépni, az előírt rend megtartásával az ellenőrzött szerv területén szabadon mozogni,

b) a személyes adatok védelmére, az adatbiztonságra és a minősített adat védelmére vonatkozó szabályok betartása mellett az ellenőrzött bv. szerv dolgozójához kérdéseket intézni, tőle szóban vagy írásban tájékoztatást, adatgyűjtést, feldolgozást kérni,

c) a személyes adatok védelmére, az ügykezelésre vonatkozó szabályok betartása mellett bármely, a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mav. törvény) hatálya alá nem tartozó iratba, nyilvántartásba betekinteni, a bv. szerv parancsnoka (távolléte esetén a helyettesítéssel megbízott személy) tájékoztatásával dokumentumot, bizonyításhoz szükséges egyéb dolgot átvételi elismervény ellenében átvenni,

d) ha súlyos szabálytalanság történt és az irat meghamisítása vagy eltüntetése a tények bizonyítását megakadályozná, a Mav. törvény hatálya alá nem tartozó dokumentum eredeti példányát magához venni, annak másolatát az eredeti helyett a bv. szervnél hagyni és az átvételt elismervénnyel dokumentálni,

e) minősített irathoz az ellenőrzéshez szükséges mértékben – a Mav. törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott eljárási szabályok szerint – hozzáférni,

f) az ellenőrzés alá vont részére a fenti jogosultságok érvényesítése kapcsán utasítást adni.

12.2 Az ellenőr köteles:

a) az összeférhetetlenségi ok felmerülését haladéktalanul jelenteni,

b) munkája során az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályokban, belső szabályozókban, az ellenőrzési programban foglaltakat maradéktalanul betartani,

c) az ellenőrzésre felkészülni, a vonatkozó jogszabályokat és belső szabályozókat tanulmányozni, a szükséges adatokat, speciális ismereteket megszerezni,

d) az ellenőrzött bv. szervnél érvényesülő biztonsági szabályoknak eleget tenni,

e) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött bv. szerv parancsnokát tájékoztatni és ellenőrzési programját (nyílt parancsot) bemutatni,

f) a megalapozott vélemény kialakításához szükséges dokumentumokat és körülményeket megvizsgálni,

g) az ellenőrzés alatt megismert minősített adatot és magántitkot megőrizni, az adatbiztonságra és az informatikai biztonságra vonatkozó szabályokat betartani,

h) ha az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, fegyelmi vagy kártérítési eljárás megindítására alapot adó súlyos mulasztás megalapozott gyanúja merül fel, a III. Fejezetben foglaltak szerint eljárni,

i) az ellenőrzés befejezését követően megállapításait az ellenőrzött bv. szerv parancsnokával, valamint a vonatkozó részek tekintetében az ellenőrzött szakterület vezetőjével megismertetni,

j) az ellenőrzés megállapításait a vonatkozó előírásokkal összevetve tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően, határidőre írásba foglalni,

k) az átvett eredeti dokumentumokról átvételi elismervényt adni, illetőleg azokat hiánytalanul visszaszolgáltatni.

12.3 Az ellenőrzés vezetője a 12.1 pontban foglaltakon túl jogosult:

a) az ellenőrzésbe beosztottaknak az ellenőrzés időtartama alatt célhoz rendelten parancsot, utasítást adni,

b) az ellenőrzésbe beosztottak felkészülését ellenőrizni, meggyőződni arról, hogy az ellenőrzés az előírásoknak megfelelően zajlik-e.

12.4 Az ellenőrzés vezetője a 12.2 pontban foglaltakon túl köteles:

a) az ellenőrzés megkezdése előtt tájékoztatni az ellenőrzött szerv vezetőjét az ellenőrzés megkezdéséről, tárgyáról,

b) ismertetni a szerv vezetőjével az ellenőrzés közben észlelt, azonnali intézkedést igénylő hiányosságokat,

c) gondoskodni az ellenőrzésről összeállított érdemi jelentés határidőre történő elkészítéséről.

12.5 Az ellenőrzött jogosult:

a) jelezni mindazokat az információkat, amelyek az ellenőrzés tárgyilagos lefolytatásához szükségesek, illetve mindazon körülményeket, amelyek véleménye szerint az objektív megítélést befolyásolhatják,

b) az ellenőrzéssel kapcsolatban észrevételt tenni, ennek dokumentálását kérni, illetve kérdéseire választ kapni,

c) az ellenőrzésnek a tevékenységére vonatkozó megállapításait megismerni,

d) amennyiben összeférhetetlenség fennállását észleli, annak megállapítását és az ellenőr kizárását kezdeményezni.

12.6 Az ellenőrzött köteles:

a) az ellenőr személyazonosságáról, ellenőrzési jogosultságáról meggyőződni, a – vezetői ellenőrzés esetét kivéve – szolgálati igazolvány és ellenőrzési program, nyílt parancs, illetve megbízólevél felmutatását kérni, ennek hiányában az együttműködést megtagadni,

b) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, az ellenőrnek az ellenőrzés célhoz kötötten adott parancsának, utasításának eleget tenni,

c) lehetővé tenni az ellenőrzést végzőnek a bv. szerv területén történő szabad mozgását, az ellenőrzés céljával összefüggésben bármely helyiségbe történő belépését,

d) az ellenőr részére – szóban vagy írásban – a kért tájékoztatást megadni, a kért adatgyűjtést, feldolgozást végrehajtani, az iratokba való betekintést biztosítani, dokumentumot, egyéb bizonyítást szolgáló dolgot átvételi elismervény ellenében átadni,

e) az ellenőr kérésére az ellenőrzés tárgyához szolgáltatott adatok és a rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről nyilatkozni,

f) amennyiben az ellenőrzés jellege azt indokolja, halaszthatatlan szolgálati kötelezettség esetét kivéve, az ellenőrzés befejezéséig a helyszínen tartózkodni.

12.7 Az ellenőrzött szerv vezetője jogosult:

a) tájékoztatást kapni az általa vezetett szerv ellenőrzéséről, megismerni az ellenőrzési programot és egyéb ellenőrzési dokumentumokat,

b) a belépést, a területen történő mozgást – az ellenőr életének, testi épségének, egészségének, valamint a vagyonvédelem érdekében – a vonatkozó előírások betartásához, védőfelszerelés használatához kötni, e korlátozás nem minősül az ellenőrzés akadályozásának,

c) az ellenőrzés megállapításait folyamatosan, majd az ellenőrzésről szóló írásos jelentést megismerni, azokra észrevételeket tenni, az észrevételekre szóban vagy írásban választ kapni.

12.8 Az ellenőrzött szerv vezetője köteles:

a) a tervezett ellenőrzésre felkészülni, illetve az általa vezetett szervezetet felkészíteni,

b) az ellenőrzéssel érintett alárendeltjeit tájékoztatni az ellenőrzésről, annak várható időtartamáról,

c) biztosítani a feltételeket az ellenőrzés zavartalan lefolytatásához,

d) a feltárt hiányosságok megszüntetésére minden esetben intézkedni, a személyi felelősséggel érintettek körét vizsgálni, az ütemezhető feladatok végrehajtására intézkedési tervet készíteni, azt felterjeszteni, az abban foglaltakat határidőre végrehajtani és erről jelentést tenni,

e) a hatáskörébe tartozó eljárás kezdeményezése esetén azt elrendelni, lefolytatni, eredményéről az ellenőrzés elrendelőjét írásban tájékoztatni.

III. Fejezet

A BvOP által végzett ellenőrzések

13. A BvOP köteles gondoskodni a bv. szervek szakmai tevékenységének rendszeres ellenőrzéséről.

14. A BvOP által végzett szakmai ellenőrzéseknek ki kell terjednie

14.1 a bv. intézetek szolgálati feladataival, így különösen:

a) a bv. intézetek vezetésével és irányításával,

b) a személyi állomány elhelyezésével, személyzeti, szociális és egészségügyi ellátásával,

c) a fogvatartás biztonságával,

d) a fogvatartottak nevelésével, szállításával, nyilvántartásával, foglalkoztatásával, elhelyezésével, élelmezésével, ruházati, valamint egészségügyi ellátásával,

e) a bv. intézetek költségvetési gazdálkodásával, pénzkezelésével, számviteli tevékenységével,

f) a bv. intézetek honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi feladatai teljesítésével,

g) a bv. intézetek üzemeltetésével, valamint

h) az informatikával, a munkavédelemmel, a tűzvédelemmel, a környezetvédelemmel és az energiagazdálkodással,

14.2 a gazdasági társaságok vonatkozásában:

a) a gazdasági társaság és a bv. intézet közötti együttműködési megállapodásban foglaltak érvényesülésével,

b) a fogvatartottak foglalkoztatásával kapcsolatos biztonsági, munkavédelmi szabályok betartásával,

c) a védelmi felkészülési tevékenységgel,

d) az európai uniós, illetve nemzeti pályázati lehetőségek kihasználásával,

e) az 5. mellékletben külön a gazdasági társaságokra is megjelölt szempontokkal

összefüggő tevékenységekre.

15. A bv. szerveknek a 14. pontban meghatározott tevékenységére irányuló szakmai ellenőrzési kötelezettségét a BvOP

a) vezetői ellenőrzésekkel, valamint

b) a szakmai ellenőrzési szervezetei által végzett ellenőrzések útján teljesíti.

1. Vezetői ellenőrzések

16. A bv. szervek vezetői ellenőrzését az országos parancsnok és helyettesei végzik.

17. A vezetői ellenőrzés eszközei különösen:

a) a bv. szervek helyszíni ellenőrzése,

b) a bv. szervek parancsnokainak rendszeres és eseti beszámoltatása a feladatok teljesítéséről,

c) ellenőrzések, vizsgálatok elrendelése, az ellenőrzési tapasztalatok értékelése,

d) a jogszabályok, belső szabályozók, felügyeleti szervi és vezetői döntések végrehajtásával kapcsolatos szakmai és más információk, statisztikai és egyéb adatok elemzése,

e) írásos parancsnoki jelentések bekérése, értékelése.

2. A BvOP szakmai ellenőrzési szervezetei által végzett ellenőrzések

18. Az BvOP szakmai ellenőrzési szervezetei által végzett ellenőrzés:

a) átfogó,

b) téma-,

c) cél-,

d) mobil és

e) utóellenőrzés lehet.

19. Az ellenőrzések megszervezéséért és végrehajtásáért a szakmai ellenőrzési szervezetek vezetői felelősek, akik személy szerint is kötelesek ellenőrzéseket végezni.

3. Az ellenőrzések tervezése

20. A BvOP ellenőrzési szervei által tervezett ellenőrzések éves ellenőrzési tervben kerülnek rögzítésre. Az éves tervet az Ellenőrzési és Fegyelmi Ügyek Főosztályának (a továbbiakban: EFÜF) vezetője készíti el, és az országos parancsnok hagyja jóvá. A tervtől való eltérés engedélyezése, illetve a terven kívüli ellenőrzés elrendelése az országos parancsnok hatásköre, azt a téma- és célellenőrzések, továbbá az ezekkel kapcsolatos utóellenőrzések vonatkozásában a szakmai ellenőrzési szervezetet felügyelő országos parancsnokhelyettesre ruházhatja.

21. A BvOP éves ellenőrzési tervében szerepeltetni kell:

a) az ellenőrzés típusát,

b) az ellenőrzést végző szakmai ellenőrzési szervezetet,

c) az ellenőrzött bv. szervet,

d) az ellenőrzés témáját,

e) az ellenőrzés tervezett időpontját,

f) a végrehajtásért felelős nevét,

g) átfogó ellenőrzés esetén az ellenőrzés felügyeletével és vezetésével megbízott személyt.

22. Az EFÜF vezetője az éves ellenőrzési tervet a szakmai ellenőrzési szervezet és a bv. szervek parancsnokai részére megküldi.

23. A terven kívüli ellenőrzéseket az EFÜF koordinálja, a szakmai ellenőrzési szervezet vezetője az elrendelésről a jóváhagyást követően haladéktalanul köteles írásban, szükség esetén rövid úton (távbeszélőn vagy elektronikus levélben) tájékoztatni az EFÜF vezetőjét.

24. A terven kívüli ellenőrzést annak megkezdése előtt legalább 1 munkanappal korábban, szóban vagy írásban be kell jelenteni az érintett bv. szerv vezetőjének. A bejelentés az ellenőrzést végrehajtó szakmai ellenőrzési szervezet vezetőjének a kötelessége. Az előzetes bejelentést nem kell megtenni, ha az ellenőrzés célja csak a váratlan megjelenéssel biztosítható. A bejelentés mellőzéséről az országos parancsnok, illetőleg helyettesei rendelkezhetnek.

4. Az ellenőrzések végrehajtása, írásba foglalása

25. A bv. szervnél előzetes bejelentési kötelezettség nélkül, ellenőrzési program, ellenőrzési időpont és szakterületi illetékesség megkötése nélkül szakmai ellenőrzést

a) a Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) vezetői,

b) az országos parancsnok és helyettesei végezhetnek.

26. A BvOP Biztonsági Főosztályának vezetője és helyettese a biztonsággal összefüggő tevékenységek ellenőrzésére jogosult ellenőrzési program és időkorlátozás nélkül.

27. A 25. és 26. pontokban felsoroltakon kívüli személy bv. szervnél csak ellenőrzési program, nyílt parancs vagy megbízólevél birtokában hajthat végre ellenőrzést. Halasztást nem tűrő, azonnali végrehajtást igénylő ellenőrzés esetén az ellenőrzési program készítése, nyílt parancs vagy megbízólevél kiadása az országos parancsnok vagy helyettesei engedélyével mellőzhető.

28. Az ellenőrzési programot a végrehajtásért felelős szakmai ellenőrzési szervezet készíti el, és a szakterületet felügyelő vezető hagyja jóvá, annak egy példányát a jóváhagyást követően el kell juttatni az EFÜF vezetőjének. Az ellenőrzési programot az ellenőrnek a továbbiakban utasításként kell kezelnie, a programtól eltérni csak a jóváhagyó engedélyével lehet.

29. Az ellenőrzési programnak tartalmaznia kell:

a) a jogszabályi felhatalmazást,

b) az ellenőrzést végző szakmai ellenőrzési szervezet megnevezését,

c) az ellenőrzés alá vont bv. szerv megnevezését,

d) az ellenőrzés típusát,

e) az ellenőrzés feladatát,

f) az ellenőrzés célját,

g) az ellenőrzés szempontjait,

h) az ellenőrzött időszakot,

i) a helyszíni ellenőrzés időpontját,

j) az ellenőr(ök), valamint csoport esetén a vezető nevét,

k) a jelentés, illetőleg az összefoglaló jelentés elkészítésének határidejét,

l) a kiállítás keltét,

m) a készítő és a jóváhagyásra jogosult aláírását.

30. Nyílt parancsban kell elrendelni az ellenőrzést, ha a hivatásos jogviszonyban álló ellenőrnek az adott szakterület ellenőrzésére nincs általános jogosultsága. Nyílt parancs aláírására az országos parancsnok és helyettesei jogosultak.

31. A helyszíni ellenőrzést követően az ellenőr (több személy esetén az ellenőrzést végző csoport vezetője) köteles az ellenőrzés tényét és a fontosabb megállapításokat a bv. szerv szerinti ellenőrzési naplójában (6. melléklet) rögzíteni, a bejegyzés eredeti példányát magához venni és azt a szolgálati helyén töltött első munkanapon szolgálati elöljárójának bemutatni. Az ellenőrzési naplóból kiemelt eredeti példányt az ellenőrzésről készített jelentéshez kell csatolni és az EFÜF vezetőjének megküldeni. Átfogó ellenőrzés esetén a megállapításokat az ellenőrzési naplóban külön rögzíteni nem kell.

32. Az ellenőrzési megállapításokról az ellenőrnek írásos jelentést kell készítenie, ez irányú kötelezettségének teljesítése alól nem mentesíti az ellenőrzési naplóba történő beírás. A megállapítások írásba foglalásának formái:

a) ellenőrzési részjelentés, ellenőrzési jelentés, illetve összefoglaló jelentés,

b) ellenőrzési jegyzőkönyv.

33. Ha az ellenőrzés több szakmai ellenőrzési szervezet bevonásával folyik, minden szakterület egy részjelentést készít, az ezeket összesítő egy jelentésbe foglalásért az ellenőrzési programban kijelölt vezető felelős. A jelentésben szereplő megállapítások megalapozottságáért és a levont következtetésekért az ellenőrzést végző a felelős.

34. Az ellenőrzési részjelentést, illetőleg az ellenőrzési jelentést és az összefoglaló jelentést az ellenőrzési programban egyedileg meghatározott időpontra kell elkészíteni. A jelentések elkészítésének határidejét az ellenőrzési programot jóváhagyó módosíthatja.

35. Az ellenőrzési részjelentés, ellenőrzési jelentés, illetve az összefoglaló jelentés (a továbbiakban együtt: ellenőrzési jelentés) tartalmazza:

a) az ellenőrzést végrehajtó szakmai ellenőrzési szervezet(ek) nevét,

b) az ellenőrzött bv. szerv megnevezését,

c) az ellenőrzés célját, feladatait,

d) az ellenőrzés típusát,

e) az ellenőrzött időszakot,

f) az ellenőrzés kezdetének és befejezésének időpontját,

g) az ellenőrzést végző(k), illetve az ellenőrzés vezetőjének nevét,

h) az ellenőrzési megállapításokat és következtetéseket az ellenőrzési program pontjainak megfelelő sorrendben,

i) az összefoglaló értékelést, a jellemző tendenciákat és a megállapításból fakadó javaslatokat,

j) a jelentés készítésének dátumát és az ellenőr(ök), illetve az ellenőrzés vezetőjének, valamint

k) a jelentés jóváhagyójának aláírását, a jóváhagyás dátumát.

36. Az ellenőrzési jelentésben:

a) a megállapításokat, az eredményeket és a hiányosságokat, valamint az ebből fakadó következtetéseket lényegre törően kell bemutatni,

b) ha a megállapítások, következtetések alátámasztását, jellemzését szolgáló konkrét példák nagy száma miatt azok teljes körű ismertetése túlságosan terjedelmessé tenné a jelentést, akkor ezeket a „hibajegyzék” elnevezésű mellékletben kell rögzíteni,

c) jogsértés megállapítása esetén meg kell jelölni azokat a jogszabályokat, egyéb szabályzatokat, amelyek előírásait megsértették.

37. Az ellenőrzési jelentés részét képezi a 35. és 36. pontokban foglaltakon túl a megismerési záradék. A záradékot az ellenőrzött bv. szerv a jelentés kézhezvételét követő 3 napon belül küldi meg a szakmai ellenőrzési szervezet vezetője felé, a jelentésben foglalt megállapításokkal kapcsolatos érdemi észrevételeket ezt követően 8 napon belül írásban teheti meg.

38. Az észrevételek elfogadásáról vagy elutasításáról, a jelentés jóváhagyásáról a szakmai ellenőrzési szervezetet felügyelő vezető dönt az ellenőrzött bv. szerv parancsnokával tartott megbeszélés során. A megbeszélésen az érintett bv. szerv parancsnokán kívül az ellenőrzést végrehajtó szakmai ellenőrzési szervezet vezetője és a vitatott megállapítást tevő ellenőr vesz részt. A megbeszélésről írásos emlékeztetőt kell készíteni, amely tartalmazza a vitatott megállapítások elfogadására vagy elutasítására vonatkozó döntést, az ellenőrzött bv. szerv parancsnoka által megteendő intézkedéseket, valamint azok megtételéről szóló esetleges jelentési kötelezettség teljesítésének határidejét. A megbeszélésről készült emlékeztetőt az ellenőrzési jelentéshez kell csatolni.

39. Ha a megbeszélés nem vezet eredményre, az EFÜF kezdeményez újabb egyeztetést a felek között.

5. Eljárás büntető-, szabálysértési, fegyelmi vagy kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmény észlelése esetén

40. Ha az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, fegyelmi vagy kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmény gyanúja merül fel, az ellenőr köteles arról szabálytalansági jegyzőkönyvet felvenni, valamint soron kívül értesíteni az ellenőrzött bv. szerv parancsnokát és az ellenőrzés vezetőjét.

41. A szabálytalansági jegyzőkönyv két eredeti példányban készül, amelyhez csatolni kell a megállapításokat alátámasztó adathordozókat.

42. A szabálytalansági jegyzőkönyvnek (7. melléklet) tartalmaznia kell:

a) az ellenőrzést végző szakmai ellenőrzési szervezet és az ellenőrzött bv. szerv megnevezését,

b) a szabálytalansági jegyzőkönyv készítésének pontos helyét és idejét,

c) az ellenőrzés tárgyát,

d) a szabálytalanság, mulasztás, károkozás, egyéb jogsértő cselekmény tényét (utalva a megállapításokat alátámasztó okmányokra, tárgyakra, eszközökre, anyagokra, megjelölve a megsértett jogszabályi előírásokat), a mellékleteként csatolt adathordozók megnevezését,

e) a szabálytalanság, mulasztás, károkozás, egyéb jogsértő cselekmény feltételezett okát, lehetséges kihatását, kockázatát,

f) a szabálytalansági jegyzőkönyv megállapítását tevő ellenőr nevét, beosztását és aláírását,

g) a cselekmény észlelésekor jelen lévők nevét, beosztását, aláírását.

43. A szabálytalansági jegyzőkönyv egy példányát az átvétel aláírással történő igazolása mellett át kell adni az ellenőrzött bv. szerv parancsnokának, aki köteles intézkedni a feljelentés megtételére, illetve a saját hatáskörbe tartozó eljárás megindítására és arról tájékoztatja a szakmai ellenőrzési szervezet vezetőjét.

44. Az ellenőr a szabálytalansági jegyzőkönyv másik eredeti példányát az ellenőrzési részjelentéshez csatolja, valamint annak felvételét az összefoglaló jelentésben szerepelteti.

6. Az ellenőrzések hasznosítása

45. Az ellenőrzés megállapításainak hasznosítása magában foglalja az ellenőrzött bv. szervnél az ellenőrzési megállapítások és javaslatok alapján a szabályszerű működéshez, a munkavégzés színvonalának javításához szükséges intézkedések kezdeményezését, ezeknek végrehajtását a bv. szerv parancsnoka által, valamint a megállapítások statisztikai vagy egyéb célra történő feldolgozását, értékelését, oktatási vagy továbbképzési célú felhasználását.

46. A szakmai ellenőrzési szervezet által végzett ellenőrzés tapasztalatainak hasznosításáról és a megállapítások, javaslatok alapján szükséges intézkedésekről az országos parancsnok, illetve helyettesei döntenek.

47. Ha az ellenőrzés hiányosságot nem állapított meg, a tapasztalatok hasznosítása az érintett bv. szerv parancsnokának küldött átirat keretében történik.

48. Ha az ellenőrzés által feltárt hiányosságokat a bv. szerv parancsnoka nem vitatja és ezekkel kapcsolatban személyi felelősség sem merült fel, az országos parancsnok vagy helyettesei a szükséges intézkedések saját hatáskörben történő megtételére és határidő megjelölésével írásbeli jelentéstételre utasítják a bv. szerv parancsnokát.

49. Az ellenőrzött bv. szerv parancsnoka a 48. pontban foglalt esetben az ellenőrzési megállapítások és javaslatok alapján intézkedési tervet készít, amely tartalmazza:

a) a szükséges intézkedéseket,

b) az intézkedések módját,

c) az intézkedések végrehajtásáért felelős személy nevét, beosztását,

d) az intézkedés végrehajtásának határidejét,

e) az intézkedések végrehajtásáról szóló jelentés előkészítéséért felelős nevét, beosztását.

50. Az ellenőrzés alapján tett intézkedéseket a szakmai ellenőrzési szervezet megvizsgálja. A vizsgálat történhet:

a) az ellenőrzött bv. szerv által megtett intézkedésekről szóló jelentés elemzésével, értékelésével,

b) a következő ellenőrzés alkalmával,

c) utóellenőrzés megtartásával.

51. Ha a szakmai ellenőrzési szervezet a bv. szerv által megtett intézkedésekről szóló jelentés elemzése, értékelése során megállapítja, hogy azok eredményessége kétséges, új intézkedési terv kiadását kezdeményezi.

52. Az ellenőrzések adatai a szolgálati tevékenység színvonalának továbbfejlesztése vagy az egységes gyakorlat kialakítása érdekében, az adat és minősített adat védelmére vonatkozó szabályok betartása mellett, személyazonosításra alkalmatlan módon, tanulmányok, értékelő jelentések, módszertani útmutatók készítésére, illetve statisztikai célra, valamint parancsnoki értekezleteken és szakmai továbbképzéseken felhasználhatóak.

7. Az ellenőrzések nyilvántartása, adatszolgáltatási kötelezettség

53. A BvOP által végrehajtott szakmai ellenőrzés során keletkezett ellenőrzési dokumentum két példányát – a jelentés jóváhagyását követő munkanapon – a szakmai ellenőrzési szervezetek vezetői kötelesek megküldeni az EFÜF vezetőjének nyilvántartásba vétel, központi ellenőrzési archívumba helyezés, valamint a belügyminiszter irányítása alá tartozó egyes belügyi szervek jelentési rendjéről és egyes koordinációs feladatokról szóló 9/2011. (IV. 15.) BM utasításban foglalt jelentéstétel céljából.

8. Átfogó ellenőrzésre vonatkozó külön szabályok

54. Az átfogó ellenőrzés feladata, hogy folyamatában értékelje a bv. szervnél végzett szakmai munkát és a megállapítások alapján tegyen javaslatot a tevékenység javításához, fejlesztéséhez szükséges központi és helyi vezetői intézkedések megtételére.

55. Az átfogó ellenőrzés során – szakmai területenként – összefoglaló értékelést kell adni:

a) a rendeltetésszerű működéssel kapcsolatos szakmai feladatok teljesítéséről;

b) a működés törvényességéről, a jogszabályok és belső szabályozók hatályosulásáról;

c) a tevékenységben jelentkező kedvező és kedvezőtlen tendenciákról, a helyzet kezelésére tett intézkedésekről;

d) a helyi szabályozottságról, az információs rendszer működéséről;

e) a munkavégzés személyi, anyagi és tárgyi feltételeinek alakulásáról;

f) a személyzet helyzetében, felkészültségében bekövetkezett változásokról;

g) a vezetői-irányítói tevékenység folyamatáról, a működési alapdokumentumok teljességéről és naprakészségéről;

h) a külső szervekkel való együttműködés alakulásáról.

56. A folyamat értékelésekor kiemelten kell figyelembe venni a BM, a hatóságok, a felügyeleti szervek és a BvOP által az értékelt időszakban végzett ellenőrzések, vizsgálatok tapasztalatait és megállapításait, a munkavégzésről készült éves jelentésben leírtakat, továbbá az irányítás és a felügyelet során szerzett egyéb információkat.

57. Átfogó ellenőrzést a bv. szerveknél szükség szerint, de legalább ötévenként kell tartani, melynek során az ellenőrzés alá vont bv. intézet mellett működő gazdasági társaság, illetve az ott működő fióktelep tevékenységét is a jelen fejezetben meghatározottak szerint vizsgálni és értékelni kell.

58. Az átfogó ellenőrzés szempontrendszerét az 5. melléklet tartalmazza.

59. Az átfogó ellenőrzést az országos parancsnok felügyeli, az EFÜF vezetője koordinálja és vezeti. Az ellenőrzés programját az EFÜF vezetője készíti el, és az országos parancsnok hagyja jóvá. Átfogó ellenőrzés vezetőjének az országos parancsnok más személyt is kijelölhet.

60. Az átfogó ellenőrzést az országos parancsnok – vagy az általa megbízott személy – nyitja meg a bv. szervnél az ellenőrzött szakterületek felelős vezetői részvételével tartott értekezleten.

61. Az átfogó ellenőrzést a szakmai ellenőrzési szervezetek az ellenőrzési program alapján önállóan hajtják végre. Az ellenőr (több személy esetén a kijelölt csoportvezető) a helyszíni ellenőrzés befejezésekor – az ellenőrzött szakterület vezetőjének, illetve a szakfeladat végrehajtásával egyedileg megbízott munkatárs jelenlétében – a lényeges megállapításokról tájékoztatja a bv. szerv parancsnokát.

62. Az átfogó ellenőrzésről készült összefoglaló jelentés elkészítéséről az EFÜF vezetője gondoskodik. Az országos parancsnok dönt az összefoglaló jelentés, a felszínre került hiányosságok megszüntetésére tett parancsnoki intézkedéseket és azok hatásait tartalmazó jelentés, illetve a még hátralévő feladatok megvalósításának ütemezésére vonatkozó intézkedési terv jóváhagyásáról, az utóellenőrzés szükségességéről, valamint az országos parancsnoki hatáskörbe tartozó intézkedések meghozataláról.

63. Az ellenőrzés vezetője – az országos parancsnok által történő jóváhagyást követően – gondoskodik a jelentésnek és az intézkedési tervnek a bv. szervhez történő megküldéséről.

64. Az átfogó ellenőrzés legfontosabb megállapításait a bv. szervnél vezetői értekezleten kell ismertetni. Az értekezletre berendeltek körét – az átfogó ellenőrzés megállapításainak függvényében – az országos parancsnok egyedileg határozza meg. Az értekezletet az országos parancsnok vagy az általa megbízott személy tartja, amely egyben az átfogó ellenőrzés lezárását jelenti.

65. A bv. szerv parancsnoka az intézkedési terv jóváhagyását követő hat hónap elteltével a feladatok végrehajtásáról írásos jelentésben számol be az országos parancsnoknak.

9. Az utóellenőrzés

66. Utóellenőrzés kötelezően végrehajtandó, ha a hiányosságok megszüntetéséről a bv. szerv vezetője nem tesz határidőre jelentést, vagy a jelentés, illetve egyéb információk alapján megállapítható, hogy a szükséges intézkedések elmaradtak, illetve azok nem vezettek eredményre. A vezető személyes felelősségét ilyen esetekben vizsgálni kell. Az ellenőrzés elrendelésére, írásba foglalására és megismerési záradékkal való ellátására az általános szabályok irányadók.

10. A mobil ellenőrzésekre vonatkozó külön szabályok

67. Az ellenőrzések elrendelésére az országos parancsnok jogosult, azok végrehajtását az EFÜF szervezi és koordinálja. A mobil ellenőrzések végrehajtása az országos parancsnok által jóváhagyott és az általa meghatározott időszakra kiterjedő terv alapján történik.

68. Az ellenőrzést végzők jogosultságukat nyílt paranccsal vagy megbízólevéllel igazolják.

69. A mobil ellenőrzés tapasztalatainak írásban történő rögzítésére az ellenőrök öt munkanapon belül kötelesek, az ellenőrzöttel történő megismertetésre az általános szabályok irányadóak.

70. A jelentésben az általánosan kötelező tartalmi elemeken túl szerepeltetni kell:

a) az ellenőrzés során az ellenőr által tett intézkedéseket,

b) az ellenőrzés során keletkezett dokumentációt,

c) az intézkedés megtételére szabott határidőt.

71. Az ellenőrzés alá vont bv. szerv parancsnoka az ellenőrzés következtében szükségessé vált halaszthatatlan intézkedés megtételéről soron kívül, egyéb intézkedés esetén a mobil ellenőrzésről készült jelentés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül írásban jelentést tesz az országos parancsnok részére.

72. Az elvégzett ellenőrzésekről az általános szabályok szerint kell naprakész nyilvántartást vezetni és az azzal kapcsolatos jelentési kötelezettségeket teljesíteni.

11. A rendkívüli események vizsgálatára vonatkozó külön szabályok

73. Bv. szervnél bekövetkezett rendkívüli esemény esetén célellenőrzést az országos parancsnok rendelhet el.

74. A feladatellátás folyamatosságának biztosítása érdekében hivatali időn túl a Biztonsági Főosztály, a Fogvatartási Ügyek Főosztálya és az EFÜF állományába tartozók részvételével készenléti rendszert kell létrehozni és működtetni, az abban részt vevőket megbízólevéllel kell ellátni. A készenlétet teljesítőt a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényben foglalt jogosultságok illetik, illetve kötelezettségek terhelik.

75. Az érintett főosztályok vezetői havi rendszerességgel teljesítenek adatszolgáltatást, amely alapján az EFÜF vezetője havi beosztást készít és célellenőrzés elrendelése esetén a készenlétben lévő személyeket kiértesíti.

76. A célellenőrzés során a legalább két főből álló bizottság helyszíni ellenőrzés keretében tárja fel a rendkívüli esemény körülményeit.

77. A bizottsági vizsgálatnak különösen az alábbi szempontokra kell kiterjednie:

77.1 A rendkívüli esemény tényszerű vizsgálata:

a) az érintett fogvatartottra vonatkozó büntetés-végrehajtási nyilvántartási adatok tisztázása,

b) az esemény lefolyása,

c) az érintett személyi állomány jelentéseinek tartalmi elemzése, illetve az eseményben érintett fogvatartottak jegyzőkönyvi meghallgatása,

d) dokumentációk, biztonságtechnikai adatok, kamerafelvételek ellenőrzése.

77.2 A személyi állomány felelősségének vizsgálata:

a) a fogvatartott ügyei intézésének szakszerűsége,

b) a fogvatartottal való foglalkozások megtartása, azok dokumentálása,

c) a fogvatartott elhelyezési körülményei,

d) a fogvatartott tevékenységének ellenőrzése, annak dokumentálása,

e) a cselekményhez használt eszköz a tartható tárgyak közé tartozott-e,

f) az esemény észlelését követő intézkedések gyorsasága, szakszerűsége.

77.3 A vezetői felelősség vizsgálata:

a) a kialakított ellenőrzési rendszer hatékonysága,

b) szabályozások, munkaköri leírások, őr- és szolgálati utasítások, szuicid lista és az egyedi utasítás megléte, valamint azok tartalma, gyakorlatban történő alkalmazhatósága, az intézet, illetve a vezetők szuicid prevenciós feladatokban végrehajtott tevékenységének színvonala, a preventív intézkedések gyakorisága, hibafeltárás esetén a tett intézkedések,

c) vezetői, középvezetői szintű, illetve ellenőrzési jogkörrel rendelkező személyek ellenőrzéseinek végrehajtása, dokumentáltsága,

d) információk kezelése, továbbítása, a végrehajtói állomány eligazítása,

e) az adott bv. szervben bekövetkezett hasonló események gyakorisága,

f) a korábbi eseményeket követően történtek-e intézkedések, azok hatékonyságának vizsgálata.

78. A vizsgálatot követően a bizottság az országos parancsnok által meghatározott határidőre részletes írásos jelentést készít a megállapításairól.

79. A bv. szerv vezetője a vizsgálat tapasztalatairól írásban értesül, a megállapítások közlésével egyidejűleg további intézkedések megtételére utasítható.

80. A helyi szintű vizsgálatnak az alábbiakra kell kiterjednie:

a) az esemény előzményeinek, okainak, körülményeinek alapos feltárására,

b) az esetleges személyi felelősség esetén a szükséges intézkedések (büntető-, fegyelmi eljárás kezdeményezése) megtételére,

c) helyi szabályozások, munkaköri leírások, őr- és szolgálati utasítások felülvizsgálatára, szükség szerinti módosítására,

d) a helyi gyakorlat felülvizsgálatára, szükség szerinti megváltoztatására,

e) vezetői felelősség vizsgálatára.

81. A bv. szerv parancsnoka a saját vizsgálatáról, a tett intézkedésekről az országos parancsnok által meghatározott határidőn belül és formában köteles jelentést tenni.

IV. Fejezet

A bv. szervek szakmai ellenőrzési rendszere

82. Az egyes bv. szervek szakmai ellenőrzési rendszere a rendeltetéssel kapcsolatos szakmai tevékenységeiknek és működésüknek a saját humán erőforrás igénybevételével történő, összehangolt, rendszeres szakmai ellenőrzéseit foglalja magában. A bv. szerv szakmai ellenőrzési rendszerének kidolgozásáért, szabályozásáért, működtetéséért és felügyeletéért a bv. szerv parancsnoka a felelős.

83. A szakmai ellenőrzési rendszert meghatározó szabályozónak tartalmaznia kell:

a) a bevont humán erőforrás beosztásának a megnevezését,

b) az ellenőrzés eszközeit, módszereit, gyakoriságát,

c) az ellenőrzés tárgyköreit,

d) a szakmai ellenőrzési rendszer jelentési láncolatát,

e) az ellenőrzések egységes dokumentálási rendjét,

f) az ellenőrzések hasznosításának módját.

84. A bv. szervek parancsnokainak féléves ellenőrzési tervet kell készítenie, mely tartalmazza a tervbe vett vezetői ellenőrzési feladatokat. A parancsnok ellenőrzési tervét – a bv. szerv munkatervével egyidejűleg – az országos parancsnok hagyja jóvá, az egyéb helyi vezetők ellenőrzési tervének jóváhagyási gyakorlatát a parancsnok határozza meg.

85. A bv. szervek parancsnoka az ellenőrzési terv készítése során szükség szerint ütemezzen hivatali munkaidőn kívüli, illetőleg munkaszüneti vagy ünnepnapra eső, továbbá éjszakai ellenőrzést, egyéb helyi vezető az ellenőrzési terv összeállításakor indokolt gyakorisággal határozzon meg hivatali munkaidőn kívüli, munkaszüneti vagy ünnepnapra eső, illetőleg éjszakai ellenőrzést.

86. A hivatali munkaidőn kívüli, illetőleg a munkaszüneti, ünnepnapon és éjszaka történt vezetői ellenőrzésre fordított időt – a túlszolgálattal kapcsolatos előírások figyelembevételével – szabadidő megváltással kell kompenzálni.

87. A vezetőknek a szakmai ellenőrzések tapasztalatait minden esetben írásban kell rögzíteni, melynek formája lehet a bv. szerv parancsnoka által végzett ellenőrzés esetén ellenőrzési naplóba tett bejegyzés, írásos feljegyzés vagy beszámoltatásról készített emlékeztető. Az egyéb helyi vezetők megállapításaikat a bv. szerv parancsnokának rendelkezése alapján ellenőrzési naplóban, írásos jelentésben, illetve alárendeltjeik vonatkozásában beszámoltatásról készített emlékeztetőben rögzíthetik.

88. Ellenőrzési naplót szakterületenként kell vezetni, az egyéb, ellenőrzésekről készített iratokat a hatályos iratkezelési szabályzatnak megfelelően kell kezelni. Minden esetben gondoskodni kell a megállapítások érintettek általi, írásban dokumentált tudomásulvételéről.

89. Az éves önértékelő jelentés részeként a bv. szerv a szakmai ellenőrzési rendszer működéséről is röviden beszámol, amelynek tartalmaznia kell:

a) a szakmai belső ellenőrzési rendszer működésének értékelését, a rendszerben bekövetkezett változásokat,

b) az ellenőrzés személyi és tárgyi feltételeit, a tevékenységet elősegítő és akadályozó tényezőket,

c) a megállapítások hasznosítására tett intézkedéseket,

d) az ellenőrzési megállapítás alapján kezdeményezett büntető-, szabálysértési, fegyelmi és kártérítési eljárások számát.

90. A külső ellenőrzésnek minősülő esetekről a bv. szerv negyedévente köteles adatot szolgáltatni az EFÜF részére.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

91. Ez az utasítás 2014. szeptember 1-jén lép hatályba.

92.²

93. Az utasítás hatálybalépésekor folyamatban lévő ellenőrzéseket az azok megkezdésekor hatályban lévő szabályok alapján kell lefolytatni és lezárni.

94. Az utasítás közzétételét követő 30 napon belül a bv. szerv parancsnoka köteles felülvizsgálni a bv. szervben folyó szakmai belső ellenőrzésre vonatkozó szabályokat.

1. melléklet a 6/2014. (VII. 28.) BVOP utasításhoz

2. melléklet a 6/2014. (VII. 28.) BVOP utasításhoz

Megismerési záradék

a …………………………………… ellenőrzési jelentéshez

A jelentésben foglaltakat megismertem, azokkal kapcsolatban észrevételt nem teszek.

Dátum: ………………………………………

………………………………………………
bv. szerv parancsnoka

A jelentésben foglaltakat megismertem, azokkal kapcsolatban 8 napon belül írásban észrevételt kívánok tenni.

Dátum: ………………………………………

………………………………………………
bv. szerv parancsnoka

3. melléklet a 6/2014. (VII. 28.) BVOP utasításhoz

4. melléklet a 6/2014. (VII. 28.) BVOP utasításhoz

TELJESSÉGI NYILATKOZAT

Alulírott ……………………………………………………… (név, rendfokozat, beosztás) büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a …………………………………. által ………………………………………………… témakörben folytatott ellenőrzés kapcsán az annak tárgyával összefüggő, felelősségi körömbe tartozó valamennyi adatot, illetve dokumentumot az ellenőr rendelkezésére bocsátottam.

Kelt:

……………………………………………………
az ellenőrzött egység vezetőjének aláírása

5. melléklet a 6/2014. (VII. 28.) BVOP utasításhoz

Átfogó ellenőrzések szempontjai

Valamennyi szakterületre vonatkozó általános szempontok

1. Az előző átfogó vizsgálat óta történt változások:

a) az előző átfogó ellenőrzés legfontosabb megállapításai,

b) az előző átfogó ellenőrzés során felszínre került hiányosságok megszüntetésére tett intézkedések, ezek hatásai,

c) az ellenőrzött időszak során végrehajtott ellenőrzések (szakmai, ügyészségi, NAV stb.) főbb megállapításai, a hiányosságok megszüntetésére tett intézkedések és ezek hatásai,

d) az adott szakterületet érintően az intézet alapfeladataiban, szervezeti felépítésében történt esetleges változások,

e) a szakterület munkavégzési feltételeiben (személyi, tárgyi, anyagi) bekövetkezett változások, különösen a személyzet létszámának és képzettségi szintjének változása,

f) az adott szakterületet érintően az ellenőrzött időszakban történt fontosabb intézeti események,

g) a szakmai tevékenység ellátása során jelentkezett kedvező és kedvezőtlen tendenciák, a tendenciák megváltoztatására tett intézkedések és azok hatásai.

2. A szakterület vezetőjének, illetve az egyedi megbízott tevékenységének értékelése:

a) a szakterület irányítójának vonatkozásában vezetői kvalitásainak és szakmai hozzáértésének összhangja,

b) jogszabályismerete, feladattudata, elhivatottsága, kezdeményezőkészsége, önállósága, kreativitása, motiváltsága szintje,

c) társosztályokkal való kooperációjának és társszervekkel történő együttműködésének hatékonysága, minősége.

II.

Szakterületek szerinti szempontok

1. Vezetéssel-irányítással kapcsolatos tevékenység

1.1. Vezetés-irányítás:

a) a vezetéshez szükséges alapdokumentumok [Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SzMSz), munka- és ellenőrzési tervek, együttműködési megállapodások] elkészítésével kapcsolatos kötelezettségek teljesülése, az alapdokumentumok megléte, kidolgozottsága,

b) az intézet szervezeti felépítésében, tagoltságában történt változások, a módosítások indokoltsága és hatásai,

c) az információs rendszer kidolgozottsága, egymásra épültsége, működtetése és működési hatékonysága,

d) a szakmai belső ellenőrzési rendszer kidolgozottsága, működtetése, hatékonysága és a rendszer évenként történő felülvizsgálatára vonatkozó kötelezettség teljesülése,

e) a kapcsolat és az együttműködés alakulása:

– a belső szervezeti egységek között,

– az intézet és a gazdasági társaság között,

– az együttműködő szervekkel,

– a társadalmi környezettel.

1.2. A parancsnok, parancsnokhelyettes munkájának megítélése.

2. Személyzeti és szociális tevékenység

2.1. A szakterület szervezeti felépítése, belső szabályozottsága, a feladatok ellátásának tárgyi feltételei és a szakszerű működéshez szükséges alapdokumentumok megléte:

a) az osztály létszáma és összetétele az állományszervezési táblázatban meghatározottakhoz és a feladatrendszerhez igazodóan,

b) a belső ügymenet és a helyettesítések rendje,

c) bizalmas jellegű személyzeti elbeszélgetésekhez szükséges helyiségek,

d) a munkakörülmények minősége,

e) ügyirat tárolási lehetőségek,

f) informatikai háttér,

g) a szakterület belső szabályozottsága (ügyrend, ellenőrzési napló, munkaköri leírások, munka- és ellenőrzési terv).

2.2. A személyügyi osztály állományának jogszabály- és feladatkör ismerete:

a) a munkaköri leírásban rögzített teendők és a ténylegesen végzett feladatok összeegyeztetése,

b) az egyes munkafolyamatok és intézeti gyakorlatok szakszerűségének ellenőrzése a vonatkozó jogszabályi rendelkezések tükrében.

2.3. Az intézet létszámadatainak megoszlása állománykategóriánként, osztályonként, továbbá az állománytábla-fegyelem betartása:

a) az állománytábla változásának kronológiája, okai, szabályszerűsége,

b) a rendszeresített, a munkajogi és a finanszírozott létszám szervezeti egységenkénti megoszlása,

c) az állománykategória eltérések indoklása,

d) az eltérések jogszabályi feltételeinek teljesülése,

e) a beosztáshoz meghatározott képesítési követelmények alakulása,

f) a csatolt feladatok megalapozottságának vizsgálata,

g) a megbízások jogszerűségének ellenőrzése,

h) a vezetői beosztásban történt változások bemutatása,

i) a betöltetlen álláshelyek okainak feltárása.

2.4. A fluktuáció alakulása:

a) a jelenlegi feltöltöttség alakulása a bázisnapon,

b) a felvételek és távozások arányainak és okainak elemzése,

c) a távozási paraméterek (életkor, szolgálati idő, jogcím stb.) összehasonlítása az intézet korábbi éveihez, valamint az országos tendenciákhoz viszonyítottan,

d) az állománymegtartó képesség erősítése érdekében tett vezetői intézkedések megvalósulása (munkakörülmények javítása, munkahelyi kollektíva, mentori rendszer, helyi tréningek, képzések).

2.5. Az utánpótlási tevékenység:

a) a toborzási rendszer szervezettsége és szabályozottsága a munkaerő-piaci környezethez és szervezeti elvárásokhoz igazodóan,

b) a toborzási módszerek és technikák alkalmazásának hatékonysága,

c) a rekrutációs bázis kiépítése érdekében tett intézkedések és együttműködések színvonala,

d) a kiválasztási és belső utánpótlási szempontrendszer sikeressége a beválási mutatók eredményességének függvényében,

e) a mentori rendszer szabályozottsága, működésének hatásfoka, ellenőrzésének és koordinációjának megvalósítása a tényleges intézeti gyakorlatban, a mentorok díjazása.

2.6. A munkáltatói intézkedések jogszerűségének érvényesülése:

a) a szolgálati viszonyt érintő munkáltatói döntések jogszerűsége,

b) a munkáltatói intézkedések tartalmi és formai megfelelősége,

c) a rendeltetésszerű joggyakorlás következetes alkalmazása,

d) az egyenlő bánásmód követelményének betartása és az előmeneteli lehetőség feltételének biztosítása, a teljesítményértékelési rendszer (TÉR) hatékony működésével összefüggő kötelezettségek végrehajtásának koordinációja, eredményei,

e) a TÉR alapján készített minősítések megléte, esetleges munkajogi következményeinek jogszerűsége,

f) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel összefüggő feladatok koordinálása és a vagyonnyilatkozatok tárolásának szabályszerűsége,

g) a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kapcsolódó ügyintézések végrehajtása,

h) a személyi állomány éves fizikai, pszichikai és egészségügyi alkalmassági vizsgálata végrehajtásának ellenőrzése,

i) az elismerési rendszer működésének helyi sajátosságai, az odaítélési gyakorlat szabályai, megalapozottsága.

2.7. A személyügyi alapnyilvántartás adattartalmainak köre és a nyilvántartás aktualizáltsága:

a) az új belépők kinevezéséhez szükséges iratanyagok ellenőrzése,

b) okmányok hitelesítésének, parancsok kiadmányozottságának ellenőrzése,

c) a személyi anyag tartalomjegyzékének és adatlapjának aktualizáltsága,

d) a személyi anyagok összeegyeztetése a nexONHR-ben rögzített adatokkal,

e) fogyatékanyagok ellenőrzése (elhelyezése, rendezettsége, jogszabályokban rögzített kellékek megléte),

f) a munkáltatói intézkedések ellenőrzése (parancsok és értesítések nyilvántartása, egyéb okmányok nyilvántartásának rendje),

g) határidős feladatok teljesülése, rögzítése (soron következő rendfokozatba történő előléptetés, előresorolás, jubileumi jutalom, szolgálati jel, szolgálati időpótlék, BM foglalkoztatási jogviszony),

h) a szolgálati igazolványok nyilvántartása,

i) személyes adatok védelmének megvalósulása.

2.8. Szociálpolitikai tevékenység:

a) üdültetés helyzete, tendenciái, okai,

b) segélyezés helyzete, az állomány szociális helyzetének lehetőség szerinti figyelemmel kísérése,

c) családalapítási támogatással kapcsolatos nyilvántartás, az összeg felhasználásának ellenőrzéséről készült jegyzőkönyv ellenőrzése,

d) kegyeleti gondoskodás helyzete (temetési költségtérítés, bv. szervezet halottjává nyilvánítás),

e) személyzet étkeztetésének gyakorlata, körülményei,

f) a személyzet munkahelyi körülményeinek helyzete,

g) a munkáltatói kölcsönnel kapcsolatos anyagok tárolása, nyilvántartása, kifizetett kölcsönösszegek nyomon követése, engedmények jóváírásával kapcsolatos nyilvántartás,

h) szolgálati lakásállomány (száma, kihasználtsága, igények),

i) szociális bizottság működésének gyakorlata,

j) a személyzet hangulata, a hangulatot befolyásoló belső és külső tényezők, a hangulat kompenzálására hozott helyi intézkedések és ezek hatásai.

2.9. A személyzet állami, bv. szakmai és rendészeti iskolai végzettségének alakulása:

a) a személyi állomány állami iskolai végzettsége és bv. szakmai képesítésének helyzete (rendészeti szakvizsga, vezetőképző is) a beosztásaik betöltéséhez meghatározott képesítési követelmények érvényesülése a jogszabályi előírások tükrében,

b) a beiskolázások szervezettsége és üteme (rendészeti szakvizsga és vezetőképzők is),

c) a képesítési követelmények teljesítésére vonatkozó kötelezésről szóló határozatok, valamint a képesítési követelmények alóli felmentések dokumentáltsága,

d) a tanulmányi szerződések tartalmi és formai jogszerűségének vizsgálata.

2.10. A helyi képzésre és továbbképzésre fektetett hangsúly:

a) az oktatási tervben megjelölt témakörök igazodása a bv. szervezet oktatási, illetve továbbképzési tervében meghatározottakhoz és a helyi viszonyokhoz,

b) az oktatási tevékenység dokumentáltsága.

3. A személyi állomány bűnügyi, fegyelmi helyzetének alakulásával kapcsolatos tevékenység

3.1. A fegyelmi és bűnügyi helyzetre vonatkozó számadatok, mennyiségi jellemzők, tendenciák.

3.2. A fegyelmi és bűnügyi:

a) ügyintézés jogszerűsége,

b) szakszerűsége,

c) az adminisztráció,

d) a nyilvántartások,

e) az adatszolgáltatás minősége.

3.3. A fegyelmi és parancsnoki nyomozati jogkör gyakorlásának minősége.

Referencia:

a) Az országos átlag, illetve az előző vizsgálat adatainak összevetése más – a személyi állomány létszáma szempontjából hasonló méretű és funkciójú – bv. szervek adataival.

b) Büntetőügyeknél a vizsgált bv. szervvel azonos ügyészségi illetékességi területhez tartozó – az előző pont szerinti összehasonlításra leginkább alkalmas kategóriájú – bv. szervek adatai.

4. Biztonsági tevékenység

4.1. A biztonsági szakterület szervezeti felépítése, a feladatok ellátásának feltételei (személyi, tárgyi feltételek, elhelyezési körülmények).

4.2. A biztonsági feladatok szabályozottsága:

a) SzMSz, ügyrend,

b) intézetparancsnoki intézkedések, őr- és szolgálati utasítások, biztonsági mellékletek.

4.3. A személyi állomány ismeretszintjének ellenőrzése, értékelése.

4.4. A rendkívüli események megelőzéséhez, felszámolásához szükséges készültségi állapot minősítése:

a) biztonsági rendszer-leírás,

b) riadó- és felszámolási tervek, riasztási rendszer,

c) gyakorlatok, törzsfoglalkozások, együttműködési megállapodások elemzése,

d) műveleti csoportok felkészítése,

e) lőkiképzés,

f) oktatás.

4.5. A fogvatartás rendjét, biztonságát sértő, veszélyeztető rendkívüli események száma, bekövetkezésük okai, tendenciája.

4.6. Az intézet biztonsági tevékenységének minősítése:

a) biztonsági szolgálat tervezése, szervezése, elszámolása,

b) a biztonsági tevékenységet ellátók eligazítása, szolgálatának átadása-átvétele,

c) a bv. szerv őrzése, be- és kiléptetés végrehajtása,

d) az őrhelyek, más védelmi építmények, biztonsági berendezések megléte, állapota, működőképessége.

4.7. A fogvatartottak elhelyezési körletén végrehajtott biztonsági feladatok:

a) őrzési, felügyeleti, ellenőrzési feladatok teljesítése,

b) fogvatartottak elhelyezése, elkülönítése, biztonsági csoportba sorolása, mozgatása,

c) a IV. biztonsági csoportba soroltak, egyéni kezelési utasítással ellátottak felügyeletének megszervezése,

d) biztonságtechnikai eszközök, berendezések,

e) a személyi állomány szolgálatellátása.

4.8. A fogvatartottak munkáltatásához kapcsolódó biztonsági feladatok:

a) a fogvatartottak munkára kivonulása, kísérése és az elhelyezési körletre történő bevonulása,

b) az őrzés, felügyelet és ellenőrzés végrehajtása,

c) a veszélyes eszközök, anyagok tárolása, kiadása, visszavétele és nyilvántartása,

d) a munkáltatással kapcsolatos dokumentáció megléte, vezetése, nyilvántartása,

e) a biztonsági intézkedések végrehajtása.

4.9. A fogvatartottak előállításával, szállításával kapcsolatos biztonsági tevékenység:

a) előállítás, szállítás előkészítése,

b) előállítással, szállítással kapcsolatos dokumentáció,

c) motozás és mozgáskorlátozás végrehajtása,

d) a személyi állomány és a fogvatartottak eligazítása.

4.10. Az egyéb biztonsági feladatok teljesítése:

a) járőrszolgálat,

b) látogatás biztosítása,

c) szabadlevegőn tartózkodás és más fogvatartotti programok biztosítása.

4.11. A biztonsági intézkedések alkalmazása:

a) biztonsági elkülönítés,

b) különleges biztonságú körletre, zárkára helyezés,

c) mozgáskorlátozó eszközök alkalmazása,

d) személymotozás,

e) biztonsági ellenőrzés, vizsgálat, szemle, átfogó biztonsági vizsgálat,

f) ajtók zárva tartásának elrendelése,

g) egyes jogok gyakorlásának felfüggesztése.

4.12. A kényszerítő eszközök alkalmazása:

a) az alkalmazott eszközök,

b) az alkalmazást követő intézkedések és jelentések,

c) a jogszerűségi vizsgálat,

d) a kimutatható tendencia.

4.13. A fegyverzet elhelyezése, alkalmazása, a fegyverzeti szakanyagok műszaki állapota, karbantartottsága.

4.14. A szolgálati állatok alkalmazása, képzése, élelmezése, egészségügyi állapota, a tartásukhoz szükséges dokumentáció.

4.15. A személyi állomány alaki, öltözködési fegyelme.

4.16. A biztonsági szakterületre irányuló vezetői ellenőrzések elemzése.

5. Védelmi tevékenység

5.1. A védelmi szakterületre vonatkozó helyi szabályozások (SzMSz, helyi intézkedések).

5.2. A védelmi szakfeladatok ismerete:

a) a parancsnok felkészültsége,

b) az „M” megbízott, az osztályvezetők (biztonsági osztályvezető-helyettes) és a biztonsági tisztek feladatismerete.

5.3. A védelmi felkészülési ismeretbővítő foglalkozások:

a) a törzsfoglalkozás megtartása,

b) gyakorlatok.

5.4. A védelmi felkészülési okmányok, tervek megléte, tartalmi megfelelősége:

a) a veszélyelhárítási feladatterv és annak részét képező, a szakfeladatok végrehajtására kidolgozott tervek,

b) az értesítési és készenlétbe helyezési feladatok teljesítése.

5.5. A megyei (fővárosi), a helyi védelmi igazgatási szervekkel, kijelölt szolgáltatókkal való együttműködés és kapcsolattartás.

5.6. Az anyagi, technikai és személyi biztosítás:

a) a központilag biztosított „M” készletezésű anyagok, eszközök, berendezések megléte, karbantartottsága,

b) a védelemgazdasági felkészültség helyzete,

c) a meghagyással összefüggő adminisztratív tevékenység.

5.7. A fogvatartottak foglakoztatására létrehozott gazdasági társaságok védelmi felkészülése:

a) a bv. intézet és a gazdasági társaság védelmi tevékenységre irányuló együttműködési megállapodásának tartalma, az abban foglaltak végrehajtása,

b) az ügyvezető igazgató intézkedési tervének megléte, tartalmi megfelelősége, kidolgozottsági szintje,

c) az értesítési és készenlétbe helyezési feladatok teljesítése,

d) a meghagyással összefüggő adminisztratív tevékenység.

5.8. Az „M” adathordozók ügykezelési szabályainak érvényesülése (bv. intézet, gazdasági társaság).

6. Fogvatartási ügyek intézésével kapcsolatos tevékenység

6.1. Programszervezés és foglalkoztatás:

a) a szakterület szervezeti felépítése, a feladatok ellátásának feltételei (személyi, anyagi, tárgyi),

b) a szakterületi tevékenység belső szabályozottsága, együttműködési megállapodások elemzése, munkaköri leírások tartalmi elemei,

c) a szakterület ellenőrzési rendszerének felépítése, működése, hatékonysága,

d) a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának minősítése,

e) felkészítő részleg tevékenysége,

f) befogadási és foglalkoztatási bizottság tevékenysége, biztonsági csoportba sorolás és annak felülvizsgálata, nem dolgozók felülvizsgálata, a fogvatartottak munkáltatásba történő bevonásának aránya,

g) kérelmek, panaszok ügyintézése,

h) házirend, napirend tartalma, betartása,

i) jogosultságok, kötelezettségek biztosításának gyakorlata (elhelyezés, foglalkoztatás, látogatás, csomagküldés, levelezés, távbeszélő használata, vallásgyakorlás, szabadulásra felkészítés),

j) fegyelmezési és jutalmazási rendszer gyakorlatának értékelése,

k) értékelő vélemények, előterjesztések [büntetés-félbeszakítás, enyhébb végrehajtási szabályok (a továbbiakban: EVSZ) hatálya alá helyezés, feltételes kedvezmény],

l) fogvatartottak differenciálása, speciális csoportok,

m) a szuicid prevenció,

n) a fogvatartottak ügyeivel kapcsolatos nyilvántartások vezetése,

o) fogvatartotti programok gyakorisága, formái, tartalma, szakmai színvonala,

p) együttműködés egyéb szakterületekkel és külső szervezetekkel.

6.2. Bűnügyi nyilvántartás:

a) a nyilvántartási szakterület szervezeti felépítése, a feladatok ellátásának feltételei (személyi, anyagi, tárgyi),

b) a szakterület ellenőrzési rendszerének felépítése, működése, hatékonysága,

c) együttműködés egyéb szakterületekkel és külső szervezetekkel,

d) az igazgatási tevékenység belső szabályozottsága,

e) a befogadási, szabadítási eljárás végrehajtása,

f) az előállítás, szállítás előkészítése, szervezése,

g) a fogvatartotti létszám összetétele, alakulása és tendenciája az ellenőrzött időszak során,

h) a fogvatartotti nyilvántartás (számítógépes és papír alapú, élő és archív) kezelése, vezetése,

i) a büntetés-végrehajtási intézményekkel (szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megváltoztatása, feltételes szabadságra bocsátás, EVSZ stb.) kapcsolatos eljárás végrehajtása,

j) előzetes letartóztatásokkal, szabadságvesztések foganatba vételével kapcsolatos eljárás végrehajtása.

7. Egészségügyi ellátás

a) a szakterület szervezeti felépítése, a feladatok ellátásának feltételei (személyi, anyagi, tárgyi),

b) az egészségügyi ellátó működésének jogszerűsége (működési engedély, egészségbiztosítási feladatok),

c) az egészségügyi személyzet felkészültsége, képzettsége, fegyelmi helyzete,

d) az egészségügyi adatok nyilvántartása, kezelése,

e) az egészségügyi/ápolási dokumentáció vezetése,

f) a személyi állomány egészségügyi ellátása,

g) a személyi állomány mentálhigiénés állapota, rehabilitáció, rekreáció,

h) a fogvatartottak egészségügyi ellátásának szervezése (alapellátás, szakellátás, munkaidőn kívüli ellátás módja),

i) a szuicid prevenció,

j) a személyi állomány és a fogvatartottak foglalkozás-egészségügyi ellátása,

k) az intézet közegészség- és járványügyi helyzete,

l) gyógyszergazdálkodás, gyógyszerfelhasználás, a gyógyszerek beszerzése, tárolása, nyilvántartása, a gyógyszerosztás rendje,

m) a helyi és a büntetés-végrehajtási egészségügyi intézményekkel való együttműködés, az egészségügyi előállítások alakulása, indoka,

n) szűrések helyzete,

o) a külső ellenőrzések megállapításai.

8. Informatikai tevékenység

8.1. A szakterület szervezeti felépítése, az informatika helyzetének általános megítélése:

a) személyi, tárgyi, elhelyezési és műszaki feltételek, felszereltség,

b) a szakterület intézeti szabályozottsága,

c) az intézetben folyó informatikai szaktevékenység dokumentáltsága,

d) az informatikai szolgáltatások beépülése az intézeti munkafolyamatokba,

e) a felhasználók jártassága a központilag rendszeresített alkalmazások kezelésében,

f) a szoftverek jogtisztasága,

g) a központilag rendszeresített alkalmazások és informatikai szolgáltatások kizárólagos fenntartása,

h) a felhasználói támogatás, illetve informatikai rendszergazda által végzett felhasználói tevékenységek aránya, az egyes informatikai szolgáltatások minőségi javítására, üzemeltetésére és fejlesztésére fordítandó erőforrások igényeinek feltételrendszere.

8.2. Az intézet informatikai biztonsági helyzetének értékelése.

9. Közgazdasági szakterület

9.1. Szabályzatok ellenőrzése:

a) gazdasági szervezet ügyrendje,

b) belső kontrollrendszer,

c) számviteli politika (ebbe tartoznak a számviteli politika részét képező kötelező szabályzatok is: pénz- és értékkezelési szabályzat, a leltározási és leltárkészítési szabályzat, értékelési szabályzat, önköltségszámítási szabályzat),

d) számlarend,

e) raktározási szabályzat,

f) bizonylati szabályzat, bizonylati album,

g) kötelezettségvállalási szabályzat,

h) beszerzések szabályozása,

i) közbeszerzési szabályzat,

j) egyéb, a szakterületet érintő helyi szabályozás.

9.2. A költségvetési tervezés, az előirányzatok felhasználása:

a) az elemi költségvetés összeállítása, a kiadási és bevételi előirányzatok alátámasztottsága, indokoltsága,

b) az előirányzatok alakulása, az évközi saját hatáskörben végrehajtott előirányzat átcsoportosítások indokoltsága, likviditási terv megalapozottsága,

c) a havi keretnyitáshoz kapcsolódó támogatások kiemelt előirányzatok szerinti megbontásának vezetése,

d) a tartozásállomány alakulásáról készített adatszolgáltatások alátámasztottsága,

e) a működési kiadások előirányzatainak időarányos felhasználása, az időarányos felhasználástól való eltérés indokoltsága.

9.3. Az elítéltek letéti, keresményi pénzeinek kezelése:

a) a letéti könyvelés szabályszerűsége, egyezősége,

b) a befogadásnál átvett pénz-, érték- és okmányletét kezelése, egyezősége a nyilvántartással,

c) a tartási, előállítási költségek kiszámítása és levonása,

d) a letéti és keresményi pénzek felhasználása,

e) személyi szükségleti cikkek vásárlására fordítható összegek elszámolása,

f) az elítéltek keresményi pénzeire érkezett letiltások nyilvántartása, végrehajtása,

g) a kártérítési határozatok nyilvántartása és levonása,

h) a hitelezett vasúti utalványok nyilvántartása, kiadásuk indokoltága,

i) készpénzkezelés a pénztárban,

j) a térítésköteles egészségügyi ellátás elszámolása,

k) a szabaduló és átszállított fogvatartottak elszámolása, készpénzsegély folyósításának jogossága,

l) az előirányzat-felhasználási keretszámlára történt utalások jogosságának ellenőrzése,

m) a mínuszos fogvatartotti számlalapok rendezése.

9.4. Pénzügyi, számviteli feladatok:

a) személyi juttatások főkönyvi és analitikus nyilvántartásának egyezősége a KIR listákkal,

b) a tényleges kifizetés és a KIR listák közötti eltérések analitikus nyilvántartása,

c) azonosítás alatt álló bevételek rendezésének bizonylatai, analitikája,

d) a kincstári és a főkönyvi könyvelés közötti eltérésekhez készített analitikus nyilvántartás és az ehhez kapcsolódó rovatrend szerinti „ERA” kód rendezések,

e) az egyéb sajátos eszközoldali elszámolásokon kimutatott tételek alátámasztottsága,

f) a PFN-01 számú „Kincstáron kívüli pénzforgalom bejelentése” bizonylatok alátámasztottsága, a kapcsolódó ERA kódhoz tartozó rendezés analitikája,

g) pályázati források számviteli elszámolásának helyessége,

h) költségvetési maradvány felhasználásának, elszámolásának alátámasztottsága, indokoltsága,

i) a kötelezettségvállalások nyilvántartása, ennek teljeskörűsége,

j) az átlátható szervezetre vonatkozó nyilatkozatok nyilvántartása, ezek teljeskörűsége,

k) banki és pénztári bizonylatok szúrópróbaszerű, alaki és tartalmi vizsgálata,

l) az eszköz és készlet analitika, kiemelten az alábbiak:

– bevételezés helyessége, nyilvántartás és elszámolás módjának vizsgálata,

– idegen tulajdonként nyilvántartott eszközök nyilvántartása,

– EU-s projektek költségvetése terhére beszerzett eszközök nyilvántartása,

– gyógyszerbeszerzések analitikus nyilvántartásának egyeztetése a raktári készlettel,

– társintézettől átvett és átadott eszközök nyilvántartása.

9.5. Létszám- és bérgazdálkodás:

a) a felterjesztett állománytábla módosítások, létszámfelvételi engedélyek költségvetési megalapozottsága,

b) a nem rendszeres személyi juttatásokra vonatkozó (utazási költségtérítések, egészségügyi költségtérítés, kiküldetéshez kapcsolódó költségek: túlóra, túlszolgálat stb.) elszámolások vizsgálata, költségvetési megalapozottsága,

c) a megbízás alapján kifizetendő összegek számfejtéséhez az adatszolgáltatások teljesítésének megvalósulása, a dokumentumok rendelkezésre állásának vizsgálata,

d) albérleti díj hozzájárulás elszámolásának, a jogosultság megállapításának vizsgálata.

9.6. Beszerzés, közbeszerzés:

a) az intézet beszerzési, közbeszerzési tevékenysége,

b) az intézet központosított közbeszerzési tevékenysége,

c) a közbeszerzések, beszerzések szabályozása (közbeszerzési szabályzat, beszerzési szabályzat jogszabályoknak való megfelelősége),

d) a beszerzési, közbeszerzési eljárás jogszabályokban, belső szabályozókban foglaltak szerinti lefolytatásának vizsgálata,

e) a beszerzési, közbeszerzési eljárás dokumentálása,

f) a beszerzési tilalom figyelembevételének vizsgálata,

g) az egybeszámítási kötelezettség figyelembevételének vizsgálata,

h) a beszerzésekhez, közbeszerzésekhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségek megvalósulása.

9.7. Az intézet és a gazdasági társaság együttműködési megállapodásában foglaltak alapján az elszámolás rendszere.

10. Műszaki-ellátási szakterület

10.1. Ingatlan- és lakásgazdálkodás:

a) az intézet ingatlan- és lakásgazdálkodási tevékenysége, a hatályos jogszabályoknak való megfelelése,

b) a lakásbérleti szerződéseknek a helyi lakásgazdálkodási koncepcióhoz való kapcsolódása,

c) az előírt adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése, határidők betartása, tartalmi megfelelősége,

d) az intézet ingatlanainak, épületeinek és építményeinek az állapota, karbantartása,

e) az ingatlanok, épületek használata, a használaton kívüli ingatlanok, épületek hasznosítása,

f) a nem bv. vagyonkezelésű épületek, ingatlanok használata,

g) a vagyonkataszter számviteli, földhivatali nyilvántartásokkal való egyezősége,

h) az egyedileg nyilvántartott tárgyi eszközök intézetek közötti térítésmentes átadása-átvétele.

10.2. Az 500 000 Ft-ot meghaladó beszerzések, valamint megbízási szerződések:

a) a beszerzések és a megbízási szerződések előkészítése, lefolytatása, belső ellenőrzésének felelősségi rendje,

b) az intézet nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, valamint szervezetek felelősségi köre,

c) a beszerzési eljárás dokumentálási rendje,

d) a kötelezettségvállalás jóváhagyásának felterjesztési rendje, nyilvántartása.

10.3. Beruházások, felújítások, karbantartások végrehajtása, elszámolása:

a) épületek, épületszerkezetek műszaki állapota,

b) a zárkák és egyéb helyiségek műszaki állapota,

c) berendezési és felszerelési tárgyak, nagy értékű tárgyi eszközök állapota, karbantartása,

d) a megvalósult beruházások, felújítások megvalósulásának módja szerinti megosztása,

e) beruházások, felújítások intézeti lebonyolításának és az összeg felhasználásának szabályszerűsége,

f) külső vállalkozó bevonásával végzett munkák végrehajtása, a lebonyolítás szabályszerűsége, ezen belül különösen:

– a megbízott/vállalkozó kiválasztásához kapcsolódó dokumentumok,

– a szerződések tartalmi kellékei,

– műszaki ellenőr megnevezése, aláírásának megléte,

– építési napló és mellékletei, valamint a felmérési naplók az elszámolás igazolására,

– készre jelentők, átadás-átvételi jegyzőkönyvek, teljesítésigazolások, számlák,

– utó-felülvizsgálati jegyzőkönyvek, beruházást lezáró értékelő jelentés,

g) a beruházási/felújítási/beszerzési akták dokumentumainak nyilvántartása, teljeskörűsége,

h) az építési célra beszerzett tárgyi eszközök és a nagy értékű tárgyi eszköz beszerzések dokumentáltsága,

i) a házi műhely kialakítása és működése, karbantartások végzésének szabályossága, naprakész vezetése,

j) intézeti ingatlanok használata, hasznosítása, szolgálati lakások műszaki állapota, állagmegóvásuk.

10.4. Az adományok elfogadásával kapcsolatos rendelkezések érvényesülése, az átvételre vonatkozó adminisztráció megfelelősége.

10.5. Az elítéltek tárgyletétjeinek kezelése:

a) a letéti szelvényen felsorolt tárgyak és a nyilvántartásukra használt modulban rögzített adatok egyezősége, a letéti tárgyak tárolása, karbantartása, a letéti zsákok zárásának szabályszerűsége,

b) a letéti nyilvántartások vezetése, egyezősége,

c) a visszamaradt letétekkel kapcsolatos intézkedések,

d) a kérelmi lapok ügyintézésének menete, a kiadások szabályszerűsége,

e) a tárgyletétek szállításba helyezése, szállításból történő befogadásának szabályszerűsége.

10.6. A központi ellátású és a saját beszerzésű termékekkel kapcsolatos anyag- és készletgazdálkodás:

a) rendelkezésre álló készlet mennyisége, összetétele nem túlzott-e, normáknak megfelelő-e, alkalmas-e a feladatok zavartalan ellátására,

b) a készletek tárolása, osztályozása, tárolóhelyek berendezése, tárolási és biztonsági szabályok betartása,

c) felesleges, elfekvő, normán felüli készletek feltárása, hasznosítására tett intézkedések,

d) a készletek szabályszerű kezelése, jogszerű felhasználása,

e) az anyagok bevételezésének, kiadásának, könyvelésének szabályossága,

f) anyag- és készletgazdálkodás értékelése.

10.7. A központi ellátású és a saját beszerzésű termékek selejtezése:

a) selejtezés előkészítése (selejtezési javaslatok, bizottságok kijelölése),

b) selejtezés végrehajtásának dokumentációja, jegyzőkönyvek elkészítése,

c) selejtértékesítés módja, végrehajtása.

10.8. A központi ellátású és a saját beszerzésű termékek leltározása:

a) helyi szabályozás szabályossága,

b) leltározás előkészítése, dokumentáció megléte, szabályossága,

c) leltározás végrehajtása, dokumentáció megléte, szabályossága,

d) leltárösszesítők és egyeztetések megléte, szabályossága,

e) kompenzálási engedélykérelmek megléte, szabályossága,

f) kártérítések lefolytatása,

g) leltárértékelés, záró jegyzőkönyv megléte, szabályossága.

10.9. Elhelyezés:

a) a fogvatartottak elhelyezési körülményei, zárkák és lakóhelyiségek felszereltsége,

b) különleges rendeltetésű helyiségek biztosítása, azok felszereltsége, állapota,

c) a fogvatartottak tisztasági szerekkel való ellátásának szabályszerűsége, dokumentálása,

d) az elhelyezésre vonatkozó helyi szabályok teljeskörűsége, szabályossága,

e) a személyi állomány munkakörülményei, munkaeszközökkel való ellátottsága.

10.10. Ruházati ellátás:

I. Fogvatartotti:

a) felszerelési raktár kialakítása, rendje,

b) a ruházat és felszerelési tárgyak mennyisége, összetétele,

c) ruházati ellátás biztosítottsága,

d) ruházati és felszerelési tárgyak nyilvántartásának vezetése, készletmozgások,

e) a segély-ruházati készlet összetétele, kezelése és nyilvántartása,

f) munka- és védőruházat nyilvántartása,

g) ruházat, felszerelési tárgyak karbantartása, cseréje.

II. Személyi állomány:

a) a személyi állomány egyenruházati ellátása (csökkentett alapellátás, alapellátás-kiegészítés, ruházati utánpótlási ellátmányok),

b) a személyi állomány munka- és védőruha ellátása (alapellátás, utánpótlás, csere),

c) a személyi állomány egyenruha, munka- és védőruházatának nyilvántartása (ruházati könyvek vezetése, tartozásállomány nyilvántartása),

d) a ruházati raktár kezelése, készletnyilvántartások vezetése,

e) a beszerzési tervek megalapozottsága, összhangja az analitikus nyilvántartással,

f) a személyi állomány ruházati készleteinek nagysága, összetétele, indokoltsága,

g) ruházati készletekkel történő gazdálkodás és a ruházati ellátás értékelése.

10.11. Az állomány és a fogvatartottak élelmezési ellátása:

a) az élelmezési ellátás személyi, tárgyi és higiéniai feltételeinek (előkészítés, elkészítés, kiosztás, mosogatás stb.) biztosítása,

b) a konyhák állapota, felszereltsége, HACCP minőségellenőrzési rendszerhez való megfelelése, a HACCP rendszer működése,

c) a fogvatartottak élelmezési kategóriába sorolása, az élelmezési létszámnak megfelelő nyersanyag kiadása, az élelmezési pénzügyi normák betartása,

d) élelmezési elszámolások szabályszerűsége, előírt tápérték biztosítása,

e) az élelmiszerkészletek szavatossági és tárolási idejének betartása,

f) étlap összeállítása, étlapváltoztatások menete,

g) szállítói szerződések hatályossága,

h) élelmezési modul használatának szabályszerűsége,

i) a belső ellátás termékeinek fogadása, feldolgozása, kezelése,

j) diéták biztosítása,

k) a személyi állomány étkezési jegy elszámolása, az önköltség megállapítása,

l) az élelmezés értékelése.

10.12. Gépjármű igénybevétel, szállítási feladatok végrehajtása:

a) az intézet gépjármű állománytábla szerinti ellátottsága,

b) a gépjárművek műszaki állapota, javítások, karbantartások végrehajtása,

c) a gépjárművek igénybevételi rendjének, használatának, a nem szolgálati igénybevételek szabályossága,

d) a gépjármű állomány nagysága, összetétele mennyiben felel meg a szolgálati feladatok ellátásának,

e) gépjárművek kihasználtsága, gazdaságos üzemeltetése,

f) forgalmazáshoz szükséges menetokmányok megléte, érvényessége,

g) üzemeltetési normák betartása (üzemanyag, fődarab, akkumulátor, gumi stb.),

h) gépjármű üzemeltetés értékelése.

10.13. Ellátó, szolgáltató egységek ellenőrzése:

a) anyagnormák betartása, kézi raktárak készletének kezelése,

b) mosodai technológiai utasítások betartása,

c) szolgáltató egységek kapacitás-kihasználtsága,

d) az eszközellátottság színvonala,

e) az egységek kapacitásának és a szolgálati feladatok ellátásának összhangja,

f) a munkalapok, okmánynapló, műhelykönyv és más, rendszeresített okmány vezetésének, egyezőségének ellenőrzése,

g) az ellátó, szolgáltató egységek működésének értékelése.

10.14. A fogvatartottak költségvetési munkáltatásának törvényessége:

a) a „Befogadási és Foglalkoztatási Bizottság” munkáltatással kapcsolatos feladatainak ellátása,

b) a munkáltatásban részt vevő fogvatartottak létszámának indokoltsága,

c) a munkáltatásban részt vevő fogvatartottak munkadíj számfejtésének, munkaidő nyilvántartásának, a túlmunka elrendelésének szabályossága,

d) a dolgozó fogvatartottak munkaidő elszámolása, túlmunka elrendelése, nyilvántartása,

e) a dolgozó fogvatartottak ösztönzése, végrehajtásának szabályossága,

f) az előírt nyilvántartások vezetése, adatszolgáltatás megalapozottsága,

g) az oktatásban, képzésben részt vevő fogvatartottak pénzbeli díjazásának szabályossága,

h) a díjazás nélküli munkavégzés nyilvántartása, szabályossága,

i) a szabadkapacitás terhére foglalkoztatott fogvatartottak munkáltatásával kapcsolatban készült szerződések, együttműködési megállapodások stb. szabályosságának ellenőrzése,

j) a költségvetési foglalkoztatás értékelése.

10.15. A szolgálati állatok nyilvántartása, ellátási normák betartása.

11. Munkavédelem

a) a munkavédelem irányítása, ellenőrzése, személyi feltételek,

b) a munkaköri leírásokban foglalt munkavédelmi kötelezettségek,

c) a munkavédelmi szabályzat,

d) a munkahelyi kockázatértékelések,

e) a munkavédelmi oktatások, segédletek, naplók,

f) a munkavédelmi vizsgáztatások,

g) a munkahelyi elsősegélynyújtó helyek, elsősegélynyújtók képzése,

h) a dohányzóhelyek kijelölése,

i) a munkavédelmi szemlejegyzőkönyvek és nyilvántartások dokumentálása, baleseti naplók,

j) egyéni védőeszközök kiadásának rendje, dokumentálása,

k) kémiai biztonság ellenőrzése,

l) a munkabalesetek kivizsgálása, nyilvántartása,

m) az időszakos biztonságtechnikai és érintésvédelmi felülvizsgálatok,

n) a munkagépek kezelési és karbantartási utasításai, elhelyezése,

o) munkavédelmi érdekképviselet, bizottság,

p) a munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok (személyi állomány és fogvatartottak),

q) a munkáltatási és szolgálati helyek, helyiségek és szálláskörletek ellenőrzése,

r) a munkavédelmi helyzet értékelése.

12. Tűzvédelem

a) a tűzvédelmi szervezet felépítése, a feladatok szabályozása, ellátásának feltételei (személyi, anyagi, tárgyi), munkájának értékelése,

b) tűzvédelmi szabályzat és mellékleteinek elkészítése, kiadása, szabályozottsága,

c) létesítményi tűzoltóság szervezése, képzése, működési feltételek biztosítása (személyi, anyagi, tárgyi),

d) tűzvédelmi oktatások végrehajtása, szabályozottsága, dokumentálása,

e) tűzvédelmi szakvizsgáztatások végrehajtása, nyilvántartása,

f) elektromos, villámvédelmi szerelvények időszakos szabványossági felülvizsgálatai, minősítések, intézkedések a feladatok, hiányosságok végrehajtására,

g) alkalomszerű tűzveszélyes munkák engedélyezése, szabályozottsága és végrehajtása, nyilvántartása,

h) tűzvédelmi berendezések (tűzoltó készülékek, tűzcsapok, tűzivíz források, légzőkészülékek, automatikus tűzjelző és oltó berendezések stb.) megfelelősége, időszakos ellenőrzése, készenlétbe helyezése, nyilvántartása,

i) negyedéves tűzvédelmi szemlék megtartása, dokumentálása, a minősítések alapján a szükséges intézkedések megtétele,

j) a létesítéssel, használati szabályokkal kapcsolatos tapasztalatok,

k) az elmúlt három-négy évben keletkezett tűzesetek száma, a kár értéke, a felelősökkel szemben az intézkedések megtétele, hasonló esetek elkerülésére tett intézkedések.

13. Környezetvédelem

a) a feladat ellátásának feltételei (személyi, anyagi, tárgyi),

b) a tevékenység szabályozottsága,

c) a környezetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati rendeletek (nyilvántartása, ismerete, betartása),

d) közüzemi szerződések, számlák, nyilvántartások,

e) önellenőrzési tervek (engedélyezése, végrehajtása, a mérési eredmények nyilvántartása, a szükséges intézkedések megtétele),

f) szennyvíztisztító telepek üzemeltetése (engedélyek, szabályzatok, dokumentációk, nyilvántartások, jelentések stb.),

g) ivóvíz hálózatok üzemeltetése (engedélyek, szabályzatok, dokumentációk, nyilvántartások, jelentések stb.),

h) levegő tisztaságának védelmével kapcsolatos tevékenység (szerződések, jelentések, engedélyek, határozatok),

i) a hulladékok gyűjtése, tárolása, kezelése, nyilvántartása, jelentése (szerződések, hulladékgazdálkodási tervek és azok végrehajtása, engedélyek, anyagmérlegek, hulladékkezelési utasítások),

j) a veszélyes anyagokkal, veszélyes készítményekkel kapcsolatos tevékenység (felhasználási engedélyek, bejelentések, nyilvántartások, biztonságtechnikai adatlapok, tárolás stb.),

k) veszélyes anyagok tároló tartályai (üzemeltetés, engedélyek, határozatok, időszakos vizsgálatok, a szükséges intézkedések megtétele),

l) telepengedélyek megléte, a környezetvédelmi előírások betartása, a szükséges intézkedések megtétele, végrehajtásuk helyzete,

m) az ellenőrzött időszak környezetvédelmi területet érintő beruházásainak felsorolása,

n) környezetvédelmi pályázati tevékenység.

14. Energiagazdálkodás

a) a feladatok ellátásának feltételei (személyi, anyagi, tárgyi),

b) a tevékenység szabályozottsága,

c) felhasznált energiahordozók, nyilvántartásaik, szerződések, számlák,

d) időszakos jelentések végrehajtása,

e) az energetikai alaphálózatok (villamos energia, földgáz, víz- és csatorna, fűtés szekunder kör) és az épület(ek) hőtechnikai állapota, változások,

f) az energetikai rendszerek (pl. fázisjavító berendezés, aggregátor, kazán és segédberendezései, hőközpontok) állapota, változások,

g) vásárolt vagy eladott energiahordozóval kapcsolatos gazdálkodás (szerződés, szabályozottság, nyilvántartás, mérések hitelessége stb.),

h) szervezeten belüli alfogyasztói mérések (nyilvántartások, megállapítások),

i) energiaveszteség feltáró vizsgálatok végzése, dokumentációk, takarékossági intézkedések és végrehajtásuk,

j) energetikai pályázati tevékenység,

k) az ellenőrzött időszak energetikai szakterületet érintő beruházásainak felsorolása.

15. A gazdasági társaságok tevékenysége

a) a munkáltatási szabályzat elemzése,

b) a munkáltatási szerződések elemzése,

c) a munkáltatás személyi feltételei, különösen a gazdasági társaságok személyi állománya munkakörülményeinek és a munkával összefüggő jogosultságok vizsgálata, különös tekintettel a munkaviszonyban foglalkoztatottakra,

d) a munkáltatással kapcsolatos nyilvántartások vezetése, nyilvántartása, a munkavégzés elszámolása,

e) a munkáltatás hatékonysága, eredményessége, különösen a fogvatartottak teljes körű foglalkoztatásának érdekében tett intézkedések megvalósulásának szintje,

f) a munkába állítás, a munkáltatás feltételeinek teljesülése,

g) együttműködési megállapodás naprakész állapota, a vonatkozó belső szabályozóknak való megfelelősége,

h) a gazdasági társaságot érintő reintegrációs tevékenység, fogvatartotti foglalkoztatás,

i) a fogvatartottak munkáltatással összefüggő jogainak érvényesülése.

16. Ügyiratkezelés

a) a büntetés-végrehajtási szervezetre vonatkozó hatályos iratkezelési szabályzatban meghatározott szempontok szerint.

17. A minősített adatok kezelésének ellenőrzése

a) a minősített adat kezelési folyamatának szabályozottsága, a jogszabályok, belső szabályozók érvényesülése,

b) a minősített adat kezelésének személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági feltételei,

c) a minősített adat kezelését érintő esetleges mulasztások, azok okai.

18. Személyes adatok védelme

a) a büntetés-végrehajtási szervezet – személyes adatokra vonatkozó – adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzata alapján.

19. Kommunikációs tevékenység

a) a kommunikációs területet szabályozó jogszabályi környezet ismerete,

b) a sajtókérelmek ügyintézési határidejének betartása, a formai követelményeknek való megfelelés,

c) az intézeti programok, sajtónyilvános események engedélyezési folyamata, utólagos jelentések rendje,

d) a személyi állomány, illetve a fogvatartottak nyilatkozattételének gyakorisága, minősége, dokumentációja,

e) a sajtófigyelés hatékonysága, kapcsolat a regionális médiumokkal,

f) a bv. szervezet kiadványaiban való megjelenések gyakorisága,

g) az adatszolgáltatási kötelezettség szabályszerűsége (közérdekű adatok).

20. Jogi tevékenység

a) a peres ügyek képviseletének ellátása és az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése,

b) az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek hatása a bv. intézet működésére,

c) a személyi állománnyal kapcsolatos kártérítési eljárások jogszerűsége,

d) a belső szabályozók előkészítésének, közzétételének, felülvizsgálatának rendszere.

21. Pályázati tevékenység

a) a pályázati referens kijelölése, munkaköri leírása, munkavégzésének feltételrendszere,

b) a projektekkel kapcsolatos intézeti adatszolgáltatás teljeskörűsége,

c) a benyújtott/nyertes/lezárt/futó/előkészítés alatt álló projektek száma,

d) az elutasítások okai,

e) a pályázati tapasztalattal rendelkező munkatársak száma, bevonásuk a feladat ellátásába,

f) a pályázatok dokumentációja,

g) külső ellenőrzések megállapításai, intézkedések,

h) a projekt költségvetésének a személyi állomány tagja részére kifizetett összege,

i) a projekten belüli együttműködés társszervekkel, pályázatírókkal,

j) a pályázatokkal összefüggő nemzetközi tevékenység.

22. PPP üzemeltetésű intézetek

a) az üzemeltetési szerződés teljesítésére vonatkozó monitoring-tevékenység ellenőrzése,

b) a költségkeretek alakulásának, dokumentálásának ellenőrzése.

6. melléklet a 6/2014. (VII. 28.) BVOP utasításhoz

Sorszám: 000000

____________________________________
/a bv. szerv neve/

Ellenőrzési napló

_________________________________ név _________ rendfokozat _________________ beosztás

_____________________________________________________________________________ szolgálati hely

által tartott ellenőrzésről.

Az ellenőrzés	kezdete:
	vége:

Észrevételek:

______________________________________
ellenőr (ellenőrzés vezetőjének) aláírása

7. melléklet a 6/2014. (VII. 28.) BVOP utasításhoz

SZABÁLYTALANSÁGI JEGYZŐKÖNYV

Az ellenőrzést végző szakmai ellenőrzési szervezet:

Az ellenőrzött bv. szerv:

A szabálytalansági jegyzőkönyv készítésének pontos helye és ideje:

Az ellenőrzési program tárgya:

A szabálytalanság, mulasztás, károkozás, egyéb jogsértő cselekmény ténye:

A szabálytalanság, mulasztás, károkozás, egyéb jogsértő cselekmény oka:

A szabálytalanság, mulasztás, károkozás, egyéb jogsértő cselekmény lehetséges kihatása, kockázata:

A jelen lévő felek kijelentik, hogy a jegyzőkönyv a valóságnak megfelelően tartalmazza a tényeket, adatokat és nyilatkozatokat, a jegyzőkönyvhöz egyéb megjegyzést fűzni nem kívánnak.

A szabálytalansági jegyzőkönyv készült 2 eredeti példányban, amelyből az 1. sz. példány ………….-t, a 2. sz. példány a ………….-t illeti meg. A szabálytalansági jegyzőkönyv ……….. számú oldalt tartalmaz.

A szabálytalansági jegyzőkönyv mellékleteként csatolt adathordozók:

k.m.f.

………………………………………………… …………………………………………………
Az ellenőr(ök) neve, beosztása, aláírása

A cselekmény észlelésekor jelen lévők neve, beosztása, aláírása:

…………………………………………………

A jegyzőkönyv egy példányát a mai napon átvettem:

Kelt: ………………………………….……………

…………………………………………………
bv. szerv vezetője

Az utasítást a 2/2015. (VII. 10.) BVOP utasítás 91. pontja hatályon kívül helyezte 2015. augusztus 1. napjával, alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező utasítás 92. pontját.

A 92. pont a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek