nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet
a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről
2018-01-01
infinity
15
Jogszabály

223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet

a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről

A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva

a III. Fejezet tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (11) bekezdésében, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110/A. §-ában és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában és b) pont bb) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG

1. Országos Vízügyi Főigazgatóság jogállása

1. § (1) Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OVF) a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.

(2) Az OVF működési köre az ország egész területére kiterjed.

2. § (1) Az OVF-et főigazgató vezeti.

(2) Az OVF foglalkoztatottjai felett – a gazdasági vezető esetén a kinevezés és felmentés kivételével – a munkáltatói jogkört a főigazgató gyakorolja.

2. Az OVF feladatai

3. § (1) Az OVF

a) irányítja, koordinálja és ellenőrzi a területi vízügyi igazgatóságok szakmai tevékenységét, és részt vesz a területi vízügyi igazgatóságok stratégiai céljainak kialakításában,

b)1

c) ellátja a vizek kártételei elleni védelemmel, és ennek részeként az Országos Műszaki Irányító Törzs vezetésével kapcsolatos feladatokat,

d) ellátja a területi vízügyi igazgatóságok vízrajzi tevékenységének országos szintű irányításával, a vízrajzi tevékenység egységességét biztosító szakfelügyelet ellátásával, a vízrajzi tevékenység összehangolásával és fejlesztésével kapcsolatos feladatokat,

e) ellátja az egységes vízügyi nyilvántartást biztosító Vízgazdálkodási Információs Rendszer (a továbbiakban: VIZIR) országos vonatkozású üzemeltetésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatokat,

f)2 a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény előírásaival összhangban, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény előírásai alapján, a VIZIR adatainak felhasználásával elvégzi a vízkészleteink mennyiségi és minőségi számbavételével kapcsolatos feladatokat,

g) ellátja a közműves vízellátással és szennyvízkezeléssel kapcsolatos feladatokat,

h) végzi a vízügyi tárgyú nemzetközi kapcsolatok koordinálásával kapcsolatos feladatokat,

i) végzi az egyes európai uniós források felhasználásával megvalósuló vízügyi projektek tervezésével, a források felhasználásával megvalósuló központi, pályázati, valamint kiemelt kormányzati projektek megvalósításával kapcsolatos feladatokat,

j) ellátja az egyéb, jogszabály vagy a miniszter által a feladatkörébe utalt feladatokat.

(2) Az OVF irányítja

a) a területi vízügyi igazgatóságok vagyonkezelésében lévő felszíni vizek, vízfolyások és csatornák, vízgazdálkodási rendszerek és védművek fenntartását, üzemeltetését, rekonstrukcióját és fejlesztését,

b) a területi vízügyi igazgatóságok fenntartásában, üzemeltetésében lévő vízfolyásokon és csatornákon az öntözési célú vízszolgáltatást,

c) a területi vízügyi igazgatóságok felszíni és a felszín alatti vízkészletekkel való gazdálkodását,

d)3 a távlati ivóvízbázisokkal kapcsolatos vízügyi igazgatósági feladatellátást,

e) a VIZIR működtetésével kapcsolatos területi vízügyi igazgatósági feladatellátást, gondoskodva a más információs rendszerekkel történő országos és nemzetközi adatcseréről, valamint adatszolgáltatásról,

f) a területi vízügyi igazgatóságok uniós jogi aktusból következő vízgazdálkodási feladatait,

g) a Startmunka program keretében megvalósuló vízügyi közfoglalkoztatási feladatok ellátását, valamint

h) az Ivóvízminőség-javító Program végrehajtását.

(3) Az OVF részt vesz

a) az országos vízgazdálkodási stratégia és koncepció, valamint az egyéb ágazati stratégiák és koncepciók szakmai megalapozásában, valamint

b) a jogszabályokhoz kapcsolódó előzetes és utólagos hatásvizsgálatok, valamint háttéranyagok elkészítésében.

(4) Az OVF egyéb feladatkörében

a) ellátja a vízügyi múzeumi és levéltári feladatokat, továbbá felügyeli a területi vízügyi igazgatásra vonatkozó oktatási, kutatási, múzeumi és levéltári tevékenységekkel kapcsolatos feladatokat,

b) véleményezi a kiemelt térségre és megyére készülő területfejlesztési koncepciót és programot, valamint területrendezési tervet,

c) közreműködik a vízvédelmi politika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásához kapcsolódó vízgazdálkodási vonatkozású feladatokban,

d) végzi a vízgyűjtő-gazdálkodással kapcsolatosan jogszabály által feladatkörébe utalt feladatokat,

e) előkészíti a települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv által meghatározott jelentést,

f) előkészíti a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program kétévenkénti felülvizsgálatával összefüggő szakmai anyagot,

g) ellátja a Települési Szennyvíz Információs Rendszer szakmai feladatait, elvégzi a szakmai honlap karbantartását, fejlesztését, valamint az adatszolgáltatáshoz szükséges fejlesztéseket,

h) gondoskodik a víziközmű online adatfeldolgozó és információs rendszer üzemeltetéséről és fejlesztéséről,

i) végzi a szomszédos országokkal létesített vízgazdálkodási egyezmények végrehajtásából eredő feladatokat és biztosítja a képviseletet,

j) közreműködik a többoldalú nemzetközi együttműködések vízgazdálkodási és vízvédelmi feladatainak végrehajtásából származó feladatokban,

k) a szakterülete vonatkozásában közreműködik az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, Espooban (Finnország), 1991. február 26. napján aláírt egyezmény, illetve az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti nemzetközi eljárásokban,

l) ellátja a Duna-menti országok nemzetközi vízminőségi riasztórendszer ügyeleti működtetésével kapcsolatos feladatokat,

m) közreműködik a vízgazdálkodási szakterületi feladatok ellátását támogató hatástanulmányok, vizsgálatok elvégzésében, jelentések készítésében, illetve alkalmazott kutatások folytatásában, alapozó kutatási tevékenységek koordinációjában és monitorozásában,

n) háttéranyagokat, helyzetelemzéseket, felméréseket és statisztikai elemzéseket készít szakterületi stratégiák és tervek kialakításához, valamint egyedi döntésekhez.

o)4 ellátja a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer létrehozásáról és működtetéséről szóló jogszabály végrehajtásával kapcsolatos feladatkörébe tartozó feladatokat,

p)5 ellátja a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról szóló jogszabály végrehajtásával kapcsolatos feladatkörébe utalt feladatokat.

3/A. §6 Az OVF a területi vízügyi igazgatóságok középirányító szerveként

a) egyetértése esetén jóváhagyásra továbbítja a fejezetet irányító szerv részére a területi vízügyi igazgatóságok szervezeti és működési szabályzatát,

b) gyakorolja a területi vízügyi igazgatóságok vezetője tekintetében – a kinevezés, felmentés, megbízás vagy megbízás visszavonása jogának kivételével – a munkáltatói jogköröket,

c) jogszabályban meghatározott esetekben gyakorolja a területi vízügyi igazgatóságok döntéseinek előzetes egyetértése vagy utólagos jóváhagyása jogkörét,

d) egyedi utasítást adhat feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására,

e) a területi vízügyi igazgatóságokat jelentéstételre vagy beszámolóra kötelezheti,

f) kezeli a területi vízügyi igazgatóságok kezelésében lévő közérdekű adatokat és közérdekből nyilvános adatokat, valamint a b)–e) pont szerinti irányítási jogkörök gyakorlásához szükséges, törvényben meghatározott személyes adatokat.

II. FEJEZET

A TERÜLETI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁGOK

3. A területi vízügyi igazgatóságok jogállása

4. § (1) Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.

(2) Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.

(3) A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.

(4) Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.

(5) Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.

(6) A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.

(7) A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.

(8) A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.

(9) A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.

(10) A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.

(11) A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.

(12) A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.

5. § (1) A területi vízügyi igazgatóságok működési területét az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A területi vízügyi igazgatóság gazdasági szervezettel rendelkezik.

6. § A területi vízügyi igazgatóságot igazgató vezeti, aki – a gazdasági vezető kinevezése és felmentése kivételével – gyakorolja a munkáltatói jogokat a területi vízügyi igazgatóság foglalkoztatottjai felett.

4. A területi vízügyi igazgatóságok feladata

7. § (1) A területi vízügyi igazgatóság

a) ellátja a vizek kártételei elleni védelemmel, a vízkárelhárítással (árvíz- és belvízvédekezéssel, vízhiány kárelhárítással, valamint a vízminőségi kárelhárítással) összefüggő, jogszabályban meghatározott feladatokat, ennek keretében

aa) végzi az elsőrendű árvízvédelmi létesítmények fejlesztését és fenntartását, azokon a védekezést, az árvízmentesítést, ha az kettőnél több települést érint, továbbá a védelmi szakfelszerelés karbantartását és fejlesztését,

ab) irányítja és ellátja a vízkárelhárítás műszaki, igazgatási teendőit,

ac) tervezi, szervezi és szakmailag irányítja a védekezés területi feladatainak ellátását,

ad) irányítja a helyi önkormányzatok, valamint a vízitársulatok vízkárelhárítási tevékenységét, ebben a jogkörében eljárva – elrendelt védekezési készültség esetén – a vízkárelhárítási szakmai feladatok tekintetében utasítási jogkörrel rendelkezik,

ae) adatokat szolgáltat a helyi önkormányzatok számára a vizek kártételei elleni védelemmel összefüggő, a közigazgatási feladatok ellátásához szükséges tervek elkészítéséhez, vagy törvény felhatalmazása alapján elkészíti, felülvizsgálja a terveket,

af) összehangolja a védőművek építését, fejlesztését, továbbá lebonyolítja a beruházási tevékenységeket,

ag) végzi a vízhiány kárelhárítást az állami tulajdonú vízilétesítmények tekintetében,

ah) végzi a vízminőségi kárelhárítást, ideértve a tevékenység műveleti (operatív) irányítását, valamint – szükség és technikai lehetőség esetén – annak végrehajtását,

b) üzemelteti és fejleszti a vízrajzi észlelőhálózatot, ennek részeként víztest monitoringot tart fenn, vízrajzi adatokat gyűjt és feldolgoz,

c) ellátja a VIZIR területi nyilvántartásának és vízgazdálkodási adatgyűjtésének üzemeltetési és fejlesztési feladatait, a gyűjtött adatokat feldolgozza, értékeli és tárolja, továbbá együttműködik az országos vonatkozású feladatok teljesítésében,

d) ellátja a távlati ivóvízbázisok vízkészletének felhasználható állapotban tartásával kapcsolatos feladatokat,

e) ellátja a vizeink állapotértékelésével kapcsolatos területi feladatokat,

f) ellátja a közműves vízellátással és szennyvízkezeléssel, ideértve a települési ivóvízminőség-javítással, valamint a települési szennyvizek tisztításával és ártalommentes elhelyezésével kapcsolatos nemzeti és regionális programok elkészítésével kapcsolatban a feladatkörébe utalt feladatokat,

g) részt vesz a vízügyi tárgyú nemzetközi kapcsolatok fenntartásával összefüggő feladatok ellátásában,

h) ellátja az egyes európai uniós források felhasználásával megvalósuló projektek tervezésével, a források felhasználásával megvalósuló központi, pályázati, valamint kiemelt kormányzati projektek megvalósításával kapcsolatos feladatokat,

i) ellátja a vízitársulatok szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatokat,

j) szervezi és irányítja a vízügyi igazgatás keretén belül megvalósuló közfoglalkoztatási programok végrehajtását,

k) múzeumi, levéltári, oktatási tevékenységgel kapcsolatos feladatokat lát el,

l) ellátja az egyéb, jogszabály vagy a miniszter által a feladatkörébe utalt feladatokat.

(2)7 A területi vízügyi igazgatóság vagyongazdálkodási feladatai körében fenntartja, üzemelteti és fejleszti az egyes állami tulajdonú vagyontárgyakat (medrek, vízilétesítmények, erdők), így különösen a vízrajzi törzshálózatot, illetve az állami alapfeladatokat ellátó vízrajzi üzemi hálózatot, a távlati ivóvízbázisok mérő- és megfigyelő rendszerét, az üzemeltetési monitorozó rendszereket, az ár- és belvízvédelmi létesítményeket, a vízelvezető műveket, az öntözési célú vízilétesítményeket, a vízépítési műtárgyakat, a vízlépcsőket, a folyók duzzasztott tereit, a vízelosztó- és többes rendeltetésű rendszereket, továbbá a vízkészlet-gazdálkodási feladatokat ellátó vízátvezető, vízpótló műveket.

(2a)8 A távlati ivóvízbázisok mérő- és megfigyelő rendszere mellett a területi vízügyi igazgatóság fenntartja a kezelésébe tartozó felszín alatti területi vízminőségi monitoring hálózat vízilétesítményeit is.

(3) A területi vízügyi igazgatóság végzi

a) a vagyonkezelésében lévő vízilétesítmények fenntartását, üzemeltetését és fejlesztését,

b) a vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú vízfolyások, holtágak és természetes állóvizek szabályozását, mederfenntartását, partvédelmét,

c) a kitűzési terv szerint és a hajózási hatóság egyetértésével a hajózható folyószakaszokon, a természetes tavakon és csatornákon a hajóút kijelölését, kitűzését és fenntartását,

d) a védekezési célokat szolgáló gépek, felszerelések, hordozható szivattyúk, szállító járművek, hajópark üzemképességének biztosítását,

e) a vizek medrében található nádasok vízminőség-védelmi nádgazdálkodását,

f) az állami tulajdonban lévő vízilétesítményeken a mezőgazdasági vízszolgáltatást,

g) háttéranyagok készítését szakterületi stratégiák és tervek kialakításához és egyedi döntésekhez, helyzetelemzések, felmérések és statisztikai elemzések készítését,

h) a vízgyűjtő-gazdálkodással kapcsolatosan jogszabály által feladatkörébe utalt feladatokat.

(4) A területi vízügyi igazgatóság gondoskodik

a) az állami, az önkormányzati és a magántulajdonban lévő vízkárelhárítási vagy mezőgazdasági célú vízilétesítmények fenntartói, üzemeltetési, rekonstrukciós és fejlesztési összhangjának megteremtéséről,

b)9 az Ivóvízminőség-javító Program és a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program szakmai végrehajtásának felügyeletéről, továbbá

c) a vízkészletekkel való gazdálkodás körében

ca) a vízkészletek térbeli, időbeli, mennyiségi és minőségi számbavételéről és azok elosztásáról,

cb) a vizek hasznosítási lehetőségeinek megőrzéséről a természetes vizek hasznosíthatósági feltételeinek rendszeres ellenőrzésével, a vízhasználatot akadályozó vízminőségi károk megelőzésével, csökkentésével és elhárításával,

cc) a vizek mennyiségi és minőségi védelme érdekében a távlati ivóvízbázisok megóvásáról, védőidomainak, illetve védőterületének meghatározásáról, valamint ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről, valamint

cd) a laboratóriumainak működtetéséről a vízrajzi, vízkészlet-gazdálkodási és vízminőségi kárelhárítási feladatai ellátása érdekében.

(5) A területi vízügyi igazgatóság részt vesz

a) a vízellátást és szennyvízkezelést érintő szakmai pályázatok, projektek értékelésében,

b) az országos vízgazdálkodási stratégia és koncepció, valamint az egyéb ágazati stratégiák és koncepciók szakmai megalapozásában,

c) a vízhasználatok ellenőrzésében, és az ebben a feladatkörben hatáskörrel rendelkező hatóságnál intézkedést kezdeményezhet, továbbá

d) ügyfélként a vagyonkezelésébe tartozó, vagy az azokra hatást jelentő vízhasználatok, vízilétesítmények és vízimunkák vízjogi engedélyezési (elvi, létesítési, üzemeltetési, fennmaradási) eljárásában.

(6) A területi vízügyi igazgatóság közreműködik

a) a vízvédelmi politika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásához kapcsolódó vízgazdálkodási vonatkozású feladatokban,

b) a települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv által meghatározott jelentés előkészítésében,

c) a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program kétévenkénti felülvizsgálatával összefüggő szakmai anyag elkészítésében,

d) a Települési Szennyvíz Információs Rendszer ügyfélszolgálatának szakmai feladatainak ellátásában,

e) a vízkészletjárulék befizetésével, vagy annak elmulasztásával összefüggésben indult hatósági eljárásban,

f) a szomszédos országokkal létesített vízgazdálkodási egyezmények végrehajtásában,

g) a többoldalú nemzetközi együttműködések vízgazdálkodási feladatainak végrehajtásában.

(7) A területi vízügyi igazgatóság véleményezi a kiemelt térségre és a megyére készülő területfejlesztési koncepciót és programot, valamint területrendezési tervet, továbbá a településrendezési eszközöket.

(8) A területi vízügyi igazgatóság együttműködik a helyi önkormányzatokkal és a vízitársulatokkal a vízgazdálkodási feladatok megoldásában.

4a.10 A vízügyi őrszemélyzet feladatai

7/A. § (1) A területi vízügyi igazgatóság a működési területén a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a belügyminiszter ágazati végrehajtásáról szóló miniszteri rendelete szerinti őri munkakörbe beosztottak (a továbbiakban: vízügyi őr) útján gondoskodik a vagyonkezelésében lévő árvízvédelmi, belvízvédelmi és vízkormányzó létesítmények, folyók, vízfolyások, csatornák, tavak, tározók és az ezekhez kapcsolódó műtárgyak, létesítmények és azok tartozékai, valamint az erdők felügyeletéről, fenntartásáról, üzemeltetéséről, karbantartásáról és állagvédelméről, az egyéb vízgazdálkodási létesítmények felügyeletéről, vagyonvédelméről, továbbá az egyes vízrajzi elemek észleléséről.

(2) A vízügyi őrnek szolgálati feladata az (1) bekezdésben foglaltakon túl továbbá, hogy

a) ellenőrizi a szabályozási, a geodéziai, valamint a birtokhatárjeleket és létesítményeket,

b) ellenőrizi a vízilétesítmények, azok tartozékai és a parti sáv használatát,

c) figyelemmel kíséri a területi vízügyi igazgatóság vagyonkezelésébe tartozó vízilétesítmények és vizek mennyiségi és minőségi állapotváltozásait,

d) figyelemmel kíséri a nagyvízi meder állapotát – különös tekintettel a nagyvízi mederkezelési tervben elfogadott korlátozások betartására –, valamint a kisvízi meder állapotát, és az árvízlevonulásra hatással bíró mederváltozásokat,

e) felderíti a nagyvízi mederben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően megvalósított építményeket, és

f) ellátja a közfoglalkoztatottak feletti munkavezetői faladatokat.

(3) A vízügyi őr vízkárelhárítással összefüggő feladata keretében ellátja – a védekezési készültség ideje alatt – a fokozatnak megfelelő őrszolgálatot, ezen belül különösen

a) biztosítja a védművek fokozott ellenőrzését, valamint a kirendelt különleges felszereltségű osztagok és a védvonal őrzésére vezényelt járőrszolgálat szabad mozgását,

b) részt vesz a megrongálódott védművek állapotfelmérésében és helyreállításában, és

c) közreműködik a belvizek elvezetésében, a vízvisszatartásban és a szükséges vízkormányzásban.

(4) A területi vízügyi igazgatóság vízügyi őrszemélyzetének tagjai más őrjárásba, valamint más területi vízügyi igazgatóság működési területére is átirányíthatók vízkár-elhárítási, valamint egyéb szolgálati feladatok elvégzése céljából.

III. FEJEZET

VÍZÜGYI IGAZGATÁSI SZERVEK, HATÓSÁGOK ÉS SZAKHATÓSÁGOK KIJELÖLÉSE

5. Vízügyi igazgatási szervek kijelölése

8. § (1) A Kormány vízügyi igazgatási szervként

a) az OVF-et, és

b) a területi vízügyi igazgatóságot

jelöli ki.

(2) Vízügyi igazgatási szervként – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a területi vízügyi igazgatóság jár el.

9. § A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény 4. §-a szerinti vízügyi igazgatási szervként

a) a vízkárelhárítási célú szükségtározók és a nagyvízi mederben történő beavatkozások tekintetében az OVF,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetekben a területi vízügyi igazgatóság

jár el.

6. Vízügyi hatóságok, vízvédelmi hatóságok és szakhatóságok kijelölése

10. § (1)11 Területi vízügyi hatóságként, továbbá területi vízvédelmi hatóságként és – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – első fokon

1. a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,

2. a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság,

3. a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,

4. a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,

5. a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,

6. a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,

7. a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,

8. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,

9. a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,

10. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,

11. a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, és

12. a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

(az 1–12. pontban foglaltak a továbbiakban együtt: hatóság) jár el.

(2) A hatóság illetékességi területét a 2. melléklet határozza meg.

(2a)12 A vízkészletjárulékkal kapcsolatos bevallási és adatszolgáltatási eljárásokban a (2) bekezdéstől eltérően

a) természetes személy ügyfél esetében a lakóhelye szerint,

b) gazdálkodó szervezet ügyfél esetében a székhelye szerint

illetékes vízügyi hatóság jár el első fokon.

(3)13 A Kormány országos vízügyi hatóságként, továbbá országos vízvédelmi hatóságként – országos illetékességgel – a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot jelöli ki, amely a hatóság első fokú vízügyi hatósági, vízvédelmi hatósági eljárása esetén másodfokon jár el, és a hatóság felett az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti felügyeleti jogkört gyakorol.

(3a)14 A területi vízvédelmi hatóság és az országos vízvédelmi hatóság a vízvédelmi szakkérdéseket – tekintettel a környezetet veszélyeztető hatásokon belül a vizek terhelésére és állapotromlására is – minden területi vízügyi hatósági és országos vízügyi hatósági eljárásban szakkérdésként vizsgálja.

(4) A (3) bekezdés szerinti szerv részt vesz a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti, a belső piaci információs rendszeren keresztül megvalósított igazgatási együttműködésben a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről és a 2008/49/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 1024/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben és kormányrendeletben meghatározott szabályok szerint.

(5) A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény alapján megvalósuló vízilétesítmények és vízimunkák engedélyezése esetén vízügyi hatóságként első fokon az (1) bekezdés 10. pontja szerinti szerv jár el.

(6)15 A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló 40/2002. (III. 21.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) meghatározott építmények és ingatlanok esetében területi vízügyi hatóságként, valamint területi vízvédelmi hatóságként – országos illetékességgel – első fokon az (1) bekezdés 10. pontja szerinti hatóság jár el.

Ezekben az eljárásokban

a) csak olyan ügyintéző vehet részt, aki a biztonsági vezető által a nemzeti minősített adatra kiállított személyi biztonsági tanúsítvánnyal vagy a külföldi minősített adatra a Nemzeti Biztonsági Felügyelet által kiállított személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezik,

b)16 – e rendeletben meghatározottaktól eltérően, érintettségük esetén – az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló kormányrendelet szerinti szakhatóságok működnek közre.

(7)17 Több vízügyi hatóság illetékességi területén elhelyezkedő regionális víziközmű-rendszer esetén az üzemeltetési követelmények teljesítésének ellenőrzését (hatósági ellenőrzés) a víziközmű-szolgáltató székhelye szerint illetékes vízügyi hatóság végzi. A hatósági ellenőrzés alapján induló hatósági engedélyezésre, engedély-módosításra az általános illetékességi szabályok irányadóak.

(8)18 A vízvédelmi hatóságok a víz mint környezeti elem védelme tekintetében – kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben foglalt esetekben, a környezetvédelmi feladat- és hatáskör részeként – ellátják a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben meghatározott környezetvédelmi közigazgatási hatósági feladatokat.

7. A vízügyi hatóság eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelölése

11–13. §19

14. §20

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

8. Hatályba léptető rendelkezések

15. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az I–III. Fejezet, a 16–18. §, a 21. §, az 1. melléklet és a 2. melléklet 2014. szeptember 10-én lép hatályba.

9. Átmeneti rendelkezések

16. § E rendeletet a 2014. szeptember 10-én folyamatban lévő ügyben is alkalmazni kell.

17. § (1) A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a vízvédelmi hatósági és szakhatósági feladat- és hatáskörök tekintetében az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség jogutódja.

(2) Vízvédelmi hatósági és szakhatósági feladat- és hatáskörében

a) a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség,

b) a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség,

c) a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség,

d) a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség,

e) a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség,

f) a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség,

g) a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség,

h) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség,

i) a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség,

j) a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség

jogutódja.

(3) A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az illetékességi területét érintő vízvédelmi hatósági és szakhatósági feladatkörében jogutódja az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségnek, a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság pedig a Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségnek.

18. § (1) A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az Országos Vízügyi Hatóság jogutódja.

(2) A

a) Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság,

b) Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Nyugat-dunántúli Vízügyi Hatóság,

c) Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Közép-dunántúli Vízügyi Hatóság,

d) Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Dél-dunántúli Vízügyi Hatóság,

e) Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Hatóság,

f) Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Tiszántúli Vízügyi Hatóság,

g) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóság,

h) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az Észak-magyarországi Vízügyi Hatóság,

i) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóság,

j) Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóság,

k) Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Hatóság,

l) Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Körös-vidéki Vízügyi Hatóság

jogutódja.

(3) Az Országos Vízügyi Hatóságtól a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz, valamint a területi vízügyi hatóságoktól a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerveihez kerülő kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők kormányzati szolgálati jogviszonya folyamatos.

19. §21

20. § (1) E rendeletben meghatározott feladatok átadás-átvétele során a központi költségvetés központosított bevételeire vonatkozó követelés- és teljesítésadatokról vezetett részletező nyilvántartásokat a bevételt korábban beszedő szervezet átadja a beszedő feladatokat e rendelet alapján ellátó szervnek.

(2) Az átadás-átvétel megtörténtét bevételi jogcímenkénti bontásban, írásban kell rögzíteni úgy, hogy az átadás-átvételt követően rendezetlen tételek ne maradjanak. E megállapodást a beszedő feladatokat e rendelet alapján ellátó szerv a kincstár részére a megállapodás aláírását követő 8 napon belül megküldi.

(3) Az átadás-átvételt követően a központi költségvetés központosított bevételeit e rendelet szerint beszedő szerv szolgáltat adatot a kincstár részére, kivéve ha a kötelezett tévesen a korábban beszedő szervezet számára teljesíti az őt terhelő fizetési kötelezettséget. Ilyen esetben a bevételt korábban beszedő szervezet a számára megfizetett összeget a központi költségvetés központosított bevételeit beszedő szervezetekre vonatkozó szabályok szerint utalja át a kincstárnak, és erről a kincstárt és a beszedő szervezetet tájékoztatja.

20/A. §22 E rendeletnek az egyes vízgazdálkodási és vízvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 100/2016. (V. 13.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr. 1.) megállapított 11. § (1) bekezdés nyitó szövegrészét, i), j) és k) pontját, valamint a 12. § (6) bekezdését a Mód. Kr. 1. hatálybalépésekor23 első fokon még el nem bírált ügyekben és megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

20/B. §24 E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek a vízkészletek hasznosításának egyszerűsítéséhez kapcsolódó, valamint más vízgazdálkodási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 518/2017. (XII. 29.) Korm. rendelettel megállapított 10. § (2a) bekezdését a 2018. évet érintő vízkészletjárulék fizetési kötelezettség teljesítésénél, nyilatkozattételnél és adatszolgáltatásnál kell először alkalmazni.

10. Hatályon kívül helyező rendelkezések

21. §25

1. melléklet a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelethez

A területi vízügyi igazgatóságok működési területe

1. ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

A) Működési területe:

a) Győr-Moson-Sopron megye – kivéve Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Bakonypéterd, Csáfordjánosfa, Csér, Csikvánd, Egyházasfalu, Fenyőfő, Gyalóka, Gyarmat, Iván, Lázi, Répcevis, Románd, Sikátor, Sopronhorpács, Szakony, Szerecseny, Veszprémvarsány, Und, Zsira közigazgatási területét.

b) Komárom-Esztergom megye – kivéve Szárliget közigazgatási területét, a Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló, tartozó közigazgatási területét az Ipoly torkolattól a folyásirányban lefelé.

c) Vas megyéből Csánig, Csönge, Jákfa, Kenyeri, Nick, Ostffyasszonyfa, Pápoc, Rábapaty, Répcelak, Uraiújfalu közigazgatási területe.

d) Veszprém megyéből Egyházaskesző, Kemenesszentpéter, Malomsok, Marcaltő, Várkesző közigazgatási területe.

B) Működési vonalai:

a) folyók: a Duna a nyugati országhatártól az Ipoly-torkolatig (1850,2–1708,2 fkm) 142 km, a Mosoni-Duna-ág országhatártól a torkolatig terjedő 122,5 km, a Rába a sárvári vasúti hídtól a torkolatig 86,7 km hosszban, továbbá a Marcal a 22 fkm-től a torkolatig, a Lajta országhatártól a torkolatig terjedő 18,6 km hosszú szakasza, valamint a Fertő tó,

b) árvízvédelmi művek: a Duna jobb part a rajkai országhatár és Pilismarót között, a Lajta mindkét part, a Lajta jobb és bal parti csatornák, valamint az összekötő csatorna jobb- és bal parti töltései, a Mosoni-Duna jobb és bal parti töltései, a Rábca mindkét oldali töltése Bősárkány és Abda között, a Répce árapasztó töltései Répcelakig, illetve Répceszemeréig, a Rába jobb és bal parti töltése Sárvár és Győr között, a Marcal bal és jobb parti védvonal a Bakonyér visszatöltésezésével együtt,

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények: a működési területén kizárólagos állami tulajdonban lévő kisvízfolyások, csatornák, tározók, holtágak és az azokon lévő vízilétesítmények.

C) Kapcsolattartás: Győr, Sopron, Tatabánya megyei jogú városok, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas és Veszprém megye.

2. KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

A) Működési területe:

a) Budapest főváros teljes közigazgatási területe.

b) Pest megye – kivéve Abony, Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Kocsér, Kőröstetétlen, Mikebuda, Nagykőrös, Nyársapát, Pilis, Tápiószőlős, Törtel, Újszilvás közigazgatási területét.

c) Nógrád megye teljes közigazgatási területe.

d) Heves megyéből Apc, Boldog, Hatvan, Heréd, Kerekharaszt, Lőrinci, Nagykökényes, Zagyvaszántó közigazgatási területe.

e) Fejér, Tolna és Bács-Kiskun megyében azon Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló, tartozó közigazgatási területe, amelyek a folyam folyásirányát tekintve a dunaföldvári híd felső éléig helyezkednek el.

f) Komárom-Esztergom megyében a Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló, tartozó közigazgatási területe az Ipoly torkolattól folyásirányban lefelé.

B) Működési vonalai:

a) folyók: a Duna az Ipoly-torkolattól a dunaföldvári hídig (1708,2–1560,5 fkm) 147,7 km, a Szentendrei Duna-ág 32 km és a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág 58 km hosszban, az Ipoly szlovák–magyar határszakasza 141 km hosszban, a Zagyva Jobbágyitól a jászfelsőszentgyörgyi elbontott hídig 41 km hosszban,

b) árvízvédelmi művek: a Duna jobb part Pilismarót és Dunafüred között, a Duna bal part Szob és Dunaegyháza között, a Szentendrei-sziget és Csepel-sziget védvonalai – kivéve Budapest és Szentendre saját szervezettel védekező városok védvonalait –, a Zagyva mindkét parti védvonalai Jobbágyi és Jászfelsőszentgyörgy között és az Ipoly bal parti védvonalai,

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények: a működési területén kizárólagos állami tulajdonban lévő kisvízfolyások, csatornák, tározók, holtágak és az azokon lévő vízilétesítmények, ezen kívül Bács-Kiskun megyében Kunpeszér határában a XX. jelű belvízcsatorna, Kunszentmiklós határában a XXXI. jelű belvízcsatornának a XXXIII. jelű belvízcsatorna betorkolása feletti szakasza, Tass határában az I. főcsatorna és a Szivárgó-csatorna kezelése, Jász-Nagykun-Szolnok megyében a Galga és az Egyesült-Tápió patakok kezelése.

C) Kapcsolattartás: Budapest főváros, Salgótarján megyei jogú város, Pest és Nógrád megye.

3. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

A) Működési területe:

a) Bács-Kiskun megye – kivéve Balotaszállás, Bócsa, Bugac, Bugacpusztaháza, Csólyospálos, Fülöpjakab, Gátér, Harkakötöny, Jászszentlászló, Kecskemét, Kelebia, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kisszállás, Kiskunfélegyháza, Kömpöc, Kunfehértó, Kunszállás, Lakitelek, Móricgát, Nyárlőrinc, Pálmonostora, Petőfiszállás, Szank, Szentkirály (Lászlófalva), Tiszaalpár, Tiszakécske, Tiszaug, Tompa, Városföld, Zsana közigazgatási területét, továbbá Baja város és Érsekcsanád közigazgatási területének a Duna jobb partjára eső részét.

b) Baranya megyéből Homorúd közigazgatási területe, Mohács város közigazgatási területének a Duna bal partjára eső része, továbbá a Duna-parti településeknek a Duna folyam (középvízi) medrébe nyúló, tartozó közigazgatási területe.

c) Tolna megyéből Báta közigazgatási területének a Duna bal partjára eső része, továbbá a Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló, tartozó közigazgatási területe.

B) Működési vonalai:

a) folyók: a Duna és az állam kizárólagos tulajdonában lévő mellékágai a dunaföldvári híd felső (északi) élétől a déli országhatárig (1560,5–1433 fkm) 127,5 km,

b) árvízvédelmi művek: a Duna bal part Solt-déli országhatár között, kivéve a Baja város belterületét védő fővédvonal 0+000–2+655 fkm szakasza,

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények: a működési területén kizárólagos állami tulajdonban lévő kisvízfolyások, csatornák, tározók, holtágak és az azokon lévő vízilétesítmények, ezen kívül Bács-Kiskun megyében Bócsa község határában a VII. számú csatorna, Pest megyében Tatárszentgyörgy határában a XXIII. jelű belvízcsatorna kezelése: Bugyi határában a Duna-völgyi főcsatorna a Kunpeszér-Bugyi közútig.

Nem tartozik működési vonalához a működési területén lévő kizárólagos állami tulajdonban lévő csatornák közül a Kunszentmiklós határában a XXXI. jelű belvízcsatornának a XXXIII. jelű belvízcsatorna betorkolása feletti szakasza, Kunpeszér határában a XX. jelű belvízcsatorna, Tass határában az I. főcsatorna és a Szivárgó-csatorna.

C) Kapcsolattartás: Kecskemét megyei jogú város, Bács-Kiskun megye.

4. KÖZÉP-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

A) Működési területe:

a) Fejér megye teljes közigazgatási területe – kivéve a Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló, tartozó közigazgatási területét.

b) Veszprém megye – kivéve Egyházaskesző, Kemeneshőgyész, Kemenesszentpéter, Magyargencs, Malomsok, Marcaltő, Várkesző közigazgatási területét.

c) Tolna megye – kivéve Attala, Báta közigazgatási területének a Duna bal partjára eső része Csikóstőttős, Jágónak, Kaposszekcső, Kapospula, Lápafő, Nak közigazgatási területét, Váralja Völgységi patak jobb partjára eső részét, Várong közigazgatási területét, továbbá Kismányoknak és Nagymányoknak a Völgységi patak jobb partjára eső részét, valamint a Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló, tartozó közigazgatási területét.

d) Somogy megyéből Balatonszabadi, Kánya, Siófok (Balatonkiliti), Siójut, Tengőd közigazgatási területe, valamint a Balaton parti településeknek a tó medrébe (jogi partvonalával határolt területébe) nyúló, tartozó közigazgatási része.

e) Baranya megyéből Ófalu területe, továbbá Hidas közigazgatási területének a Völgységi patak bal partjára eső része.

f) Bács-Kiskun megyéből Baja város és Érsekcsanád közigazgatási területének a Duna jobb partjára eső része.

g) Győr-Moson-Sopron megyéből Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Bakonypéterd, Csikvánd, Fenyőfő, Gyarmat, Lázi, Románd, Sikátor, Szerecseny, Veszprémvarsány közigazgatási területe.

h) Komárom-Esztergom megyéből Szárliget közigazgatási területe.

i) Zala megyéből a Balaton parti településeknek a tó medrébe (jogi partvonalával határolt területébe) nyúló, tartozó közigazgatási része.

B) Működési vonalai:

a) folyók, tavak: a Balaton és a Velencei-tó, a Sió a Balatontól a torkolatig,

b) árvízvédelmi művek: a Duna jobb part Ercsi-Adony és Bölcske-Báta között, a Szt. László-vízfolyás bal parti és a Váli vízfolyás jobb és bal parti torkolati szakasz, a Sió Simontornya és Sióagárd közötti bal parti, Sióagárd és Sió-torkolat közötti jobb és bal parti, a Sióba ömlő Völgységi árok torkolati szakaszának kétparti töltései, a Nádor-csatorna Kölesd alatti jobb és bal parti töltései,

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények: a működési területén kizárólagos állami tulajdonban lévő kisvízfolyások, csatornák, tározók, holtágak és az azokon lévő vízilétesítmények, ezen kívül Baranya megyében Mágocs határában a Kapos-csatorna jobb parti oldala és jobb parti depóniája, Tolna megyében Kaposszekcső és Csikóstőttős határában a Kapos-csatorna jobb parti depóniája a Dombóvár-Kaposszekcső út hídjától lefelé, Nak határában a Kis-Konda patak.

C) Kapcsolattartás: Székesfehérvár, Dunaújváros, Szekszárd és Veszprém megyei jogú városok, Fejér, Tolna és Veszprém megye.

5. DÉL-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

A) Működési területe:

a) Pécs megyei jogú város.

b) Baranya megye – kivéve a Duna-parti településeknek a Duna folyam (középvízi) medrébe nyúló, tartozó közigazgatási területe, Homorúd, valamint Ófalu közigazgatási területét, továbbá Hidas közigazgatási területének a Völgységi patak bal partjára eső részét, valamint Mohács közigazgatási területének a Duna bal partjára eső részét.

c) Somogy megye – kivéve Balatonszentgyörgy, Balatonszabadi, Csákány, Főnyed, Hollád, Iharosberény, Inke, Kánya, Nagyszakácsi, Nemesdéd, Nemesvid, Őrtilos, Pogányszentpéter, Sávoly, Siófok (Balatonkiliti), Siójut, Somogysámson, Somogysimonyi, Somogyzsitfa, Szegerdő, Szőkedencs, Tapsony, Tengőd, Tikos, Varászló, Vése, Vörs közigazgatási területét, továbbá Marcali közigazgatási területének a Zala folyó vízgyűjtőjére eső részét Horvátkút lakott hellyel, a Balaton parti településeknek a tó medrébe (jogi partvonalával határolt területébe) nyúló, tartozó közigazgatási része.

d) Tolna megyéből Attala, Csikóstőttős, Jágónak, Kapospula, Kaposszekcső, Lápafő, Nak, Várong, Váralja, továbbá Kismányok és Nagymányok közigazgatási területének a Völgységi patak jobb partjára eső része.

B) Működési vonalai:

a) folyók: a Dráva a Mura torkolatától az országhatárig (236–225 fkm és 200–68 fkm) 143 km hosszban,

b) árvízvédelmi művek: a Duna jobb part Mohács és a déli országhatár között, a Dráva bal part Korcsina átvágás és Eperjes között, a Fekete-víz bal partja a Pécsi-víz torkolata és a Dráva között, a Pécsi-víz bal partja Kémes és a Fekete-víz között, a Fekete-víz jobb partja a cuni híd és a Dráva között,

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények: a működési területén kizárólagos állami tulajdonban lévő kisvízfolyások, csatornák, tározók, holtágak és az azokon lévő vízilétesítmények, ezen kívül Tolna megyében Dombóvár határában a Kapos-vízfolyás medre a Dombóvár-kaposszekcsői út hídjától vízfolyás szerint felfelé, Váralja, Kismányok és Nagymányok határában a Völgységi patak medre.

C) Kapcsolattartás: Pécs, Kaposvár megyei jogú városok, Baranya és Somogy megye.

6. NYUGAT-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

A) Működési területe:

a) Vas megye – kivéve Csánig, Csönge, Jákfa, Kenyeri, Nick, Ostffyasszonyfa, Pápoc, Rábapaty, Répcelak, Uraiújfalu közigazgatási területét.

b) Zala megye teljes közigazgatási területe.

c) Győr-Moson-Sopron megyéből Csáfordjánosfa, Csér, Egyházasfalu, Gyalóka, Iván, Répcevis, Sopronhorpács, Szakony, Und, Zsira közigazgatási területe.

d) Veszprém megyéből Kemeneshőgyész, Magyargencs közigazgatási területe.

e) Somogy megyéből Balatonszentgyörgy, Csákány, Főnyed, Hollád, Iharosberény, Inke, Nagyszakácsi, Nemesdéd, Nemesvid, Őrtilos, Pogányszentpéter, Sávoly, Somogysámson, Somogysimonyi, Somogyzsitfa, Szegerdő, Szőkedencs, Tapsony, Tikos, Varászló, Vése, Vörs közigazgatási területe, valamint Marcali közigazgatási területének a Zala folyó vízgyűjtőjére eső része Horvátkút lakott hellyel.

B) Működési vonalai:

a) folyók: a Mura az országhatártól a Dráva torkolatig 48,6 km hosszban, a Rába a sárvári vasúti hídtól az országhatárig (86,7–16,3 fkm) 129,6 km hosszban, a Lapincs az országhatártól a Rába torkolatig 0,7 km hosszban (a 0,7–1,57 fkm között határfolyó),

b) árvízvédelmi művek: a Zala árvízvédelmi rendszer Bókaháza és a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer között, a Mura bal parti árvízvédelmi rendszer, a Rába árvízvédelmi fővédvonalai a sárvári vasúti híd és az országhatár között, valamint a Lapincs árapasztó vápa Szentgotthárdon,

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények: a működési területén kizárólagos állami tulajdonban lévő kisvízfolyások, csatornák, tározók, holtágak és az azokon lévő vízilétesítmények, ezen kívül Vas megyében a Répce a répcelaki osztómű feletti szakaszán az országhatárig, a Kőris patak a jákfai hídtól felfelé: a Marcal a Győr-Moson-Sopron, Veszprém megyék határától (Mórichida) Vas és Veszprém megyék határáig Megyer.

C) Kapcsolattartás: Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa megyei jogú városok, Vas és Zala megye.

7. FELSŐ-TISZA-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

A) Működési területe:

a) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye – kivéve Nyírlugos, Penészlek, Szorgalmatos, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszanagyfalu, Tiszavasvári települések közigazgatási területét, Balsa, Dombrád, Ibrány, Timár, Tiszabercel, Tiszakanyár, Tiszatelek, Gávavencsellő települések közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső részét, továbbá Nyírbéltek közigazgatási területének délnyugati részét, Rakamaz közigazgatási területének a Tiszanagyfalu-Rakamaz községhatár, a Nyíregyháza-Tokaj vasútvonal és a 38-as számú út által alkotott vonaltól délre eső területét.

b) Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből Cigánd, Kenézlő, Tiszakarád, Zemplénagárd közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része.

c) Hajdú-Bihar megyéből Téglás közigazgatási területe, valamint Nyíradony közigazgatási területének északi része.

B) Működési vonalai:

a) folyók: a Tisza a tiszabecsi országhatártól a Bodrog-torkolatig (744,8–543,7 fkm), a Túr az országhatártól a torkolatig 30 km és a Szamos az országhatártól a torkolatig 49,5 km hosszban,

b) árvízvédelmi művek: a Tisza jobb part Tarpa-Lónya között, Tisza bal part Tiszabecs és Rakamaz között, a Batár bal part Kispalád és Tiszabecs között, a Túr jobb és bal part Garbolc és Tiszakóród között, a Palád jobb és bal partja, a Sáréger jobb és bal part, a Szamos jobb és bal part az országhatár és Olcsva, illetve Olcsvaapáti között, a Kraszna jobb és bal part Ágerdő és Vásárosnamény között, a Szamos-Túr közi zárógát, az Olcsvaapáti körgát, a Lónyay-főcsatorna jobb és bal part, valamint a Lónyay-főcsatorna bal parti szakaszán beömlő Nyíri-főfolyások visszatöltésezett torkolati szakaszai,

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények: a működési területén kizárólagos állami tulajdonban lévő kisvízfolyások, csatornák, tározók, holtágak és az azokon lévő vízilétesítmények, ezen kívül Hajdú-Bihar megyéből Hajdúhadház határában a Hadházi (VIII/7-2.) mellékág, Téglás határában a Téglási (VIII/7.) mellékág kezelése.

C) Kapcsolattartás: Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.

8. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

A) Működési területe:

a) Borsod-Abaúj-Zemplén megye – kivéve Ároktő, Cigánd, Hejőkürt, Kenézlő, Oszlár, Révleányvár, valamint Ricse közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét, Tiszabábolna közigazgatási területének a Kiskörei-tározó területére eső részét (a Tisza 440 fkm szelvénye alatt), Tiszacsermely, Tiszadorogma, Tiszakarád, Tiszakeszi, Tiszapalkonya, Tiszatardos, Tiszatarján, Tiszaújváros közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét, Tiszavalk közigazgatási területének a Kiskörei-tározó területére eső részét, Tokaj és Zemplénagárd közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét.

b) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből Balsa, Dombrád, Ibrány, Timár, Tiszadada, Tiszabercel, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszakanyár, Tiszalök, Tiszatelek, valamint Gávavencsellő közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része.

c) Heves megye – kivéve Apc, Átány, Boldog, Erdőtelek, Hatvan, Heréd, Heves, Hevesvezekény, Kerekharaszt, Kisköre, Lőrinci, Nagykökényes, Pély, Tarnaszentmiklós, Tenk, Tiszanána, Zagyvaszántó közigazgatási területét, Kömlő közigazgatási területének a Csincsa belvízcsatorna jobb partjára eső részét, Poroszló közigazgatási területének a Kiskörei-tározó területére eső részét, Sarud és Újlőrincfalva közigazgatási területének a Laskó patak és a Csincsa belvízcsatorna jobb partjára eső részét, valamint a Kiskörei-tározó területére eső részét.

d) Hajdú-Bihar megyéből Tiszacsege közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része.

e) Jász-Nagykun-Szolnok megyéből Jászágó, Jászárokszállás, Jászdózsa, közigazgatási területe, továbbá Jászberény közigazgatási területének az Ágói patak és a Tarna patak bal partjára eső része.

B) Működési vonalai:

a) folyók: a Tisza a Bodrog-torkolattól Tiszabábolnáig (543,7–440,0 fkm) 103,7 km, a Bodrog az országhatártól a torkolatig 51,1 km, a Hernád az országhatártól a torkolatig 118,4 km és a Sajó az országhatártól a torkolatig 125,1 km hosszban,

b) árvízvédelmi művek: a Tisza jobb part Zemplénagárd és Sarud között, a Bodrog jobb és bal part az országhatár és a Tisza között, a Hernád jobb és bal part az országhatár és a torkolat között a Gönci, Vadász és Garadna patakok visszatöltésezett szakaszaival, a Takta mindkét parti töltései Szerencs és a torkolat között, a Sajó jobb és bal part Sajópüspöki és a torkolat között, a Szinva, Mercse, Hangony, Vörös J., Szuha, Szörnyűvölgyi, Keleméri, Névtelen patakok visszatöltésezett szakaszaival, a Csincse, Eger és Rima mindkét parti torkolati szakaszai, a Laskó visszatöltésezett szakaszának bal partja, a Tarna két part Kál-Jászjákóhalma közötti szakasza a Zagyváig, a Tarna jobb parti mellékvízfolyásainak a Tarnóca, Bene, Gyöngyös, Gyangya és Szarvágy, Ágói patakok visszatöltésezett szakaszai,

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények: a működési területén kizárólagos állami tulajdonban lévő kisvízfolyások, csatornák, tározók, holtágak és az azokon lévő vízilétesítmények, ezen kívül Heves megyében Sarud határában a Laskó patak medre, Sarud, Tiszanána, Kömlő határában a Csincsa belvízcsatorna vízgyűjtő területe, Jász-Nagykun-Szolnok megyében Jászberény határában az Ágói patak és a bal parti vízgyűjtője, a Tarna patak és a bal parti vízgyűjtője, Jászjákóhalma közigazgatási területén a Tarna patak, Nógrád megyében a ceredi Tarna patak, a Zabar, Kőverő, Utas patakok, Verscsátér és a Szilas patak.

C) Kapcsolattartás: Miskolc, Eger megyei jogú városok, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye.

9. TISZÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

A) Működési területe

a) Hajdú-Bihar megye – kivéve Téglás közigazgatási területét, Nyíradony közigazgatási területének északi részét, Tiszacsege közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső részét, Komádi és Körösszakál Sebes-Körös bal partjára eső részét, Darvas közigazgatási területének a Berettyó jobb partján a közúti híd alatt, Zsáka közigazgatási területének a Kálló-csatorna jobb partjára eső részét.

b) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből Nyírlúgos, Penészlek, Szorgalmatos, Tiszanagyfalu, Tiszavasvári közigazgatási területe, továbbá Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszadob, Tiszadada közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része, Nyírbéltek közigazgatási területének délnyugati része, valamint Rakamaz közigazgatási területének a Tiszanagyfalu-Rakamaz községhatár, a Nyíregyháza–Tokaj vasútvonal és a 38. sz. út által alkotott vonaltól délre eső területe.

c) Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből Tokaj, Tiszatardos, Tiszaújváros, Tiszapalkonya, Oszlár, Hejőkürt, Tiszatarján, Tiszakeszi, Ároktő, valamint Tiszadorogma közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része.

d) Jász-Nagykun-Szolnok megyéből Tiszafüred közigazgatási területének a 33. sz. közúttól északra, a karcagi közúttól és a Tiszafüredi öntöző főcsatornától keletre eső része, Tiszaigar közigazgatási területének a Tiszafüredi öntöző főcsatornától keletre eső része, Tiszaörs közigazgatási területének északkeleti része, Nagyiván közigazgatási területe, Kunmadaras közigazgatási területének keleti része, Karcag Kisújszállás közigazgatási területének a Német-ér és a Hortobágy-Berettyó bal oldali hullámterét és töltését érintő része.

e) Békés megyéből: Bucsa közigazgatási területe, Ecsegfalva közigazgatási területének északkeleti része, Szeghalom közigazgatási területének a Berettyó és a Sebes-Körös közé eső része, Biharugra és Körösnagyharsány közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partjára eső része.

B) Működési vonalai:

a) folyók: a Berettyó az országhatártól a torkolatig, Hortobágy-Berettyó Bucsától az Ágotai hídig,

b) árvízvédelmi művek: a Tisza bal part Rakamaz és Tiszafüred között, a Keleti-főcsatorna visszatöltésezett szakasza mindkét parti védtöltésével, a Tiszavasvári zsilipig, a Hortobágy-Berettyó bal part Nádudvar és Bucsa között, a Berettyó jobb part az országhatár–Darvas között, a Berettyó bal part országhatár Sebes-Körös között, a Berettyóba torkoló Ér- és Kálló-főcsatorna visszatöltésezett jobb és bal partja (az Ér-főcsatornának az országhatárig, a Kálló-főcsatornánál a Bakonszegi útig), a Sebes-Körös jobb part az országhatár és a Berettyó-torkolat között,

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények: a működési területén kizárólagos állami tulajdonban lévő kisvízfolyások, csatornák, tározók, holtágak és az azokon lévő vízilétesítmények, ezen kívül Békés megyében Ecsegfalva határában a Sárréti-főcsatorna kezelése, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Nyírbéltek határában az országhatárt metsző Penészleki belvízcsatornák kezelése, Jász-Nagykun-Szolnok megyében Tiszaörs és Tiszaigar határában a Sarkad-Mérges-Sáros-ér kezelése.

C) Kapcsolattartás: Debrecen megyei jogú város, Hajdú-Bihar megye.

10. KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

A) Működési területe:

a) Jász-Nagykun-Szolnok megye – kivéve Jászágó, Jászárokszállás, Jászdózsa, Nagyiván közigazgatási területét, továbbá Jászberény közigazgatási területének az Ágói patak és a Tarna patak bal partjára eső részét, Karcag közigazgatási területének a Német-ér és a Hortobágy-Berettyó bal oldalára eső részét, Kunmadaras közigazgatási területének a keleti részét, Tiszafüred közigazgatási területének a 33. sz. közúttól északra, a karcagi közúttól és a Tiszafüredi öntöző főcsatornától keletre eső részét, Tiszaigar közigazgatási területének a Tiszafüredi öntöző főcsatornától keletre eső részét, Tiszaörs közigazgatási területének északkeleti részét, Túrkeve közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó bal partjára eső részét, Mezőtúr közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó, valamint a Hármas-Körös bal partjára eső részeit, Öcsöd közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső részét, Kunszentmárton és Szelevény közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső részét, valamint Tiszasas közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső részét.

b) Heves megyéből: Átány, Erdőtelek, Heves, Hevesvezekény, Kisköre, Pély, Tarnaszentmiklós, Tenk, Tiszanána közigazgatási területe, továbbá Kömlő közigazgatási területének a Csincsa belvízcsatorna jobb partjára eső része, Poroszló közigazgatási területének a Kiskörei-tározó területére eső része, Sarud és Újlőrincfalva közigazgatási területének a Laskó patak és a Csincsa belvízcsatorna jobb partjára eső része, valamint a Kiskörei-tározó területére eső része.

c) Békés megyéből: Ecsegfalva közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó jobb partjára eső része.

d) Csongrád megyéből Csongrád város közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része, Szentes-Magyartés közigazgatási területének a Hármas-Körös jobb partjára eső része.

e) Bács-Kiskun megyéből: Lakitelek, Szentkirály (Lászlófalva), Tiszakécske közigazgatási területe, Tiszaug közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része.

f) Pest megyéből: Abony, Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Kocsér, Kőröstetétlen, Mikebuda, Nagykőrös, Nyársapát, Pilis, Tápiószőlős, Törtel, Újszilvás közigazgatási területe.

g) Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből: Tiszavalk és Tiszabábolna közigazgatási területének a Kiskörei-tározó területére eső része.

B) Működési vonalai:

a) folyók: a Tisza Tiszabábolnától Csongrád város északi közigazgatási határáig (Csongrád-Bokros) (440,0–253,8 fkm) 186,2 km hosszban, a Kiskörei-tározó a Tisza 440,0 fkm-ig, a Zagyva a jászfelsőszentgyörgyi elbontott hídtól a torkolatig 83,9 km hosszban,

b) árvízvédelmi művek: a Tisza jobb partja Sarudtól Lakitelek és Tiszaalpár közigazgatási határáig, a Laskó visszatöltésezett szakaszának jobb partja, Tisza bal part a tiszafüredi vasúti hídtól a Hármas-Körös torkolatáig, a Zagyva mindkét partja Jászfelsőszentgyörgy és Szolnok között, a Tápió jobb és bal partja visszatöltésezett szakasza Tápiógyörgyéig, a Német-éri-főcsatorna mindkét parti töltései, Hortobágy-Berettyó jobb parti töltése, a Német-éri-főcsatorna és a Hármas-Körös közötti szakaszon, a Hármas-Körös jobb parti szakasza a Hortobágy-Berettyó torkolat és a Tisza között,

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények: a működési területén kizárólagos állami tulajdonban lévő kisvízfolyások, csatornák, tározók, holtágak és az azokon lévő vízilétesítmények, ezen kívül Heves megyében Dormánd, Füzesabony, Kál, Kompolt, Kápolna és Kerecsend határában a Hanyi belvízi főcsatorna vízrendszeréhez tartozó mellékcsatornák, Pest megyében Tápiószentmárton határában a Perje-felső-, Söregi- és Kutyatejes-csatornák.

Kiemelt vízilétesítmények: a Kiskörei Vízlépcső, a Kiskörei-tározó, a Nagykunsági-főcsatorna (Keleti-ág, Nyugati-ág, NK III-2), a Jászsági-főcsatorna.

C) Kapcsolattartás: Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok megye.

11. ALSÓ-TISZA-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

A) Működési területe:

a) Csongrád megye – kivéve Csongrád város közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét. Szentes-Magyartés közigazgatási területének a Hármas-Körös jobb partjára eső részét.

b) Bács-Kiskun megyéből Balotaszállás, Bócsa, Bugac, Bugacpusztaháza, Csólyospálos, Fülöpjakab, Gátér, Harkakötöny, Jászszentlászló, Kecskemét, Kelebia, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kisszállás, Kömpöc, Kunfehértó, Kunszállás, Móricgát, Nyárlőrinc, Pálmonostora, Petőfiszállás, Szank, Tiszaalpár, Tompa, Városföld, Zsana közigazgatási területe, valamint Tiszaug közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része.

c)26 Békés megyéből: Almáskamarás közigazgatási területe, kivéve a Dögös-Kákafoki belvízrendszerhez tartozó terület, Battonya, Békéssámson, Csanádapáca, Dombegyháza, Dombiratos, Gádoros, Kardoskút, Kaszaper teljes közigazgatási területe, Kevermes közigazgatási területe, kivéve a Dögös-Kákafoki belvízrendszerhez tartozó terület, Kisdombegyház, Kunágota, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, Medgyesbodzás teljes közigazgatási területe, Medgyesegyháza közigazgatási területe, kivéve a Dögös-Kákafoki belvízrendszerhez tartozó terület, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Nagybánhegyes teljes közigazgatási területe, Nagyszénás közigazgatási területe, kivéve a Dögös-Kákafoki belvízrendszerhez tartozó terület, Orosháza közigazgatási területe, kivéve a Dögös-Kákafoki belvízrendszerhez tartozó terület, Pusztaföldvár, Pusztaottlaka, Tótkomlós, Végegyháza teljes közigazgatási területe, ezen kívül Csorvás, Gerendás, Nagykamarás közigazgatási területéből a Kurcai belvízrendszerre eső része.

d)27 Jász-Nagykun-Szolnok megyéből: Öcsöd közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső része, kivéve a Dögös-Kákafoki belvízrendszerhez tartozó területe, Kunszentmárton és Szelevény közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső része, Tiszasas közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része.

B) Működési vonalai:

a) folyók: a Tisza Csongrád város északi közigazgatási határától (Csongrád-Bokros) a déli országhatárig (253,8–159,6 fkm) 94,2 km és a Maros a keleti országhatártól a torkolatig 49,6 km hosszban,

b) árvízvédelmi művek: a Tisza jobb part Lakitelek és Tiszaalpár közigazgatási határa, valamint a déli országhatár közötti szakasza, a Dong-éri-főcsatorna torkolati szakaszának jobb és bal parti visszatöltésezése, a Tisza bal part a Hármas-Körös torkolattól a déli országhatárig, a Hármas-Körös bal part a Horgavölgy-ér mellékága alatti Darurampától a Tiszáig, a Maros mindkét parti töltés az országhatár és a torkolat között, a Sámson-Apátfalvi-főcsatorna jobb és bal parti töltése a Maros és a Királyhegyesi-főcsatorna között,

c)28 kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények: a működési területén kizárólagos állami tulajdonban lévő kisvízfolyások, csatornák, tározók, holtágak és az azokon lévő vízilétesítmények, ezen kívül Bács-Kiskun megyében Félegyházi-vízfolyás Helvécia közigazgatási területén.

C) Kapcsolattartás: Szeged, Kecskemét, Hódmezővásárhely megyei jogú városok, Csongrád megye.

12. KÖRÖS-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

A) Működési területe

a)29 Békés megye – kivéve Almáskamarás Kurcai belvízrendszerre eső részét, Battonya, Békéssámson, Bucsa, Csanádapáca, Dombegyháza, Dombiratos, Gádoros, Kardoskút, Kaszaper közigazgatási területét, Kevermes Kurcai belvízrendszerre eső részét, Kisdombegyháza, Kunágota, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, Medgyesbodzás közigazgatási területét, Medgyesegyháza Kurcai belvízrendszerre eső részét, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Nagybánhegyes közigazgatási területét, Nagyszénás Kurcai belvízrendszerre eső részét, Orosháza Dögös-Kákafoki belvízrendszeren kívüli részét, Pusztaföldvár, Pusztaottlaka, Tótkomlós, Végegyháza közigazgatási területét, Biharugra közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partjára eső részét, Ecsegfalva közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó jobb partjára eső részét és a Hamvas-Sárréti belvízrendszer területére eső részét, Kőrösnagyharsány közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partjára eső részét, Szeghalom közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partja és a Berettyó bal partja közé eső részét, valamint Csorvás, Gerendás, Nagykamarás közigazgatási területének a Kurcai belvízrendszerre eső részét.

b)30 Jász-Nagykun-Szolnok megyéből: Mezőtúr közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó bal és a Hármas-Körös jobb partjának a Hortobágy-Berettyó torkolat feletti része és a Hármas-Körös bal parti része, Túrkeve város közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó bal partjára eső része, valamint Öcsöd közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső részéből a Dögös-Kákafoki belvízrendszerhez tartozó terület.

c) Hajdú-Bihar megyéből: Komádi és Kőrösszakál közigazgatási területének a Sebes-Körös bal partjára eső része, Darvas közigazgatási területének a Berettyó jobb partjára, valamint Zsáka közigazgatási területének a Kálló-csatorna jobb partjára eső része.

B) Működési vonalai:

a) folyók: a Sebes-Körös az országhatártól a torkolatig 59 km, a Fekete-Körös az országhatártól a torkolatig 20 km, a Fehér-Körös az országhatártól a torkolatig 10 km, a Kettős- és Hármas-Körös teljes 37 km, illetve 91 km hosszban, a Hortobágy-Berettyó a torkolattól Ecsegfalva és Bucsa közigazgatási határáig 54,8 km hosszban,

b) árvízvédelmi művek: a Hortobágy-Berettyó bal parti töltése a torkolattól Ecsegfalva és Bucsa közigazgatási határáig 43 km hosszban és a Hármas-Körös jobb parti töltése a Hortobágy-Berettyó és a Sebes-Körös között, a Sebes-Körös jobb parti töltése a Hármas-Körös és Berettyó torkolata között, a Berettyó jobb parti töltése Darvas és a Sebes-Körös között, a Sebes-Körös bal parti töltése az országhatár és a Hármas-Körös között, a Hármas-Körös bal parti töltése a Horgavölgyi-ér mellékága alatti Darurampa és a Sebes-Körös között, a Kettős-Körös, a Fekete-Körös és a Fehér-Körös mindkét parti töltései, a Fehér-Körös bal parti lokalizációs töltés, a mérgesi és a mályvádi árvízi szükségtározók töltései, a Kisdelta szükségtározó zárótöltése (a Fehér-Körös jobb oldali és a Fekete-Körös bal oldali védtöltései között), a Gyulavári és Dénes-majori körtöltések, a Fehér-Körös és a Fekete-Körös közötti lokalizációs töltés, a Fekete-Körös és a Sebes-Körös közötti lokalizációs töltés, az Öcsöd-Békésszentandrási lokalizációs töltés az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság határáig,

c)31 kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények: a működési területén kizárólagos állami tulajdonban lévő kisvízfolyások, csatornák, tározók, holtágak és az azokon lévő vízilétesítmények, ezen kívül Hajdú-Bihar megyében Biharnagybajom-Nagyrábé-Darvas község határában az Ó-Berettyó-csatorna.

2. melléklet a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelethez

A hatóságok illetékességi területe vízügyi hatósági és vízvédelmi hatósági ügyekben

1. Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

a) Győr-Moson-Sopron megye – kivéve Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Bakonypéterd, Csáfordjánosfa, Csér, Csikvánd, Egyházasfalu, Fenyőfő, Gyalóka, Gyarmat, Iván, Lázi, Répcevis, Románd, Sikátor, Sopronhorpács, Szakony, Szerecseny, Veszprémvarsány, Und, Zsira közigazgatási területét.

b) Komárom-Esztergom megye – kivéve Szárliget közigazgatási területét, a Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló, tartozó közigazgatási területét az Ipoly torkolattól a folyásirányban lefelé.

c) Vas megyéből Csánig, Csönge, Jákfa, Kenyeri, Nick, Ostffyasszonyfa, Pápoc, Rábapaty, Répcelak, Uraiújfalu közigazgatási területe.

d) Veszprém megyéből Egyházaskesző, Kemenesszentpéter, Malomsok, Marcaltő, Várkesző közigazgatási területe.

2. Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság

a) Budapest főváros teljes közigazgatási területe.

b) Pest megye – kivéve Abony, Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Kocsér, Kőröstetétlen, Mikebuda, Nagykőrös, Nyársapát, Pilis, Tápiószőlős, Törtel, Újszilvás közigazgatási területét.

c) Nógrád megye teljes közigazgatási területe.

d) Heves megyéből Apc, Boldog, Hatvan, Heréd, Kerekharaszt, Lőrinci, Nagykökényes, Zagyvaszántó közigazgatási területe.

e) Fejér, Tolna és Bács-Kiskun megyében azon Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló, tartozó közigazgatási területe, amelyek a folyam folyásirányát tekintve a dunaföldvári híd felső éléig helyezkednek el.

f) Komárom-Esztergom megyében a Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló, tartozó közigazgatási területe az Ipoly torkolattól folyásirányban lefelé.

3. Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

a) Bács-Kiskun megye – kivéve Balotaszállás, Bócsa, Bugac, Bugacpusztaháza, Csólyospálos, Fülöpjakab, Gátér, Harkakötöny, Jászszentlászló, Kecskemét, Kelebia, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kisszállás, Kiskunfélegyháza, Kömpöc, Kunfehértó, Kunszállás, Lakitelek, Móricgát, Nyárlőrinc, Pálmonostora, Petőfiszállás, Szank, Szentkirály (Lászlófalva), Tiszaalpár, Tiszakécske, Tiszaug, Tompa, Városföld, Zsana közigazgatási területét, továbbá Baja város és Érsekcsanád közigazgatási területének a Duna jobb partjára eső részét.

b) Baranya megyéből Homorúd közigazgatási területe, Mohács város közigazgatási területének a Duna bal partjára eső része, továbbá a Duna-parti településeknek a Duna folyam (középvízi) medrébe nyúló, tartozó közigazgatási területe.

c) Tolna megyéből Báta közigazgatási területének a Duna bal partjára eső része, továbbá a Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló, tartozó közigazgatási területe.

4. Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

a) Fejér megye teljes közigazgatási területe – kivéve a Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló, tartozó közigazgatási területét.

b) Veszprém megye – kivéve Egyházaskesző, Kemeneshőgyész, Kemenesszentpéter, Magyargencs, Malomsok, Marcaltő, Várkesző közigazgatási területét.

c) Tolna megye – kivéve Attala, Báta közigazgatási területének a Duna bal partjára eső része Csikóstőttős, Jágónak, Kaposszekcső, Kapospula, Lápafő, Nak közigazgatási területét, Váralja Völgységi patak jobb partjára eső részét, Várong közigazgatási területét, továbbá Kismányoknak és Nagymányoknak a Völgységi patak jobb partjára eső részét, valamint a Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló, tartozó közigazgatási területét.

d) Somogy megyéből Balatonszabadi, Balatonvilágos, Kánya, Siófok (Balatonkiliti), Siójut, Tengőd közigazgatási területe, valamint a Balaton parti településeknek a tó medrébe (jogi partvonalával határolt területébe) nyúló, tartozó közigazgatási része.

e) Baranya megyéből Ófalu területe, továbbá Hidas közigazgatási területének a Völgységi patak bal partjára eső része.

f) Bács-Kiskun megyéből Baja város és Érsekcsanád közigazgatási területének a Duna jobb partjára eső része.

g) Győr-Moson-Sopron megyéből Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Bakonypéterd, Csikvánd, Fenyőfő, Gyarmat, Lázi, Románd, Sikátor, Szerecseny, Veszprémvarsány közigazgatási területe.

h) Komárom-Esztergom megyéből Szárliget közigazgatási területe.

i) Zala megyéből a Balaton parti településeknek a tó medrébe (jogi partvonalával határolt területébe) nyúló, tartozó közigazgatási része.

5. Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

a) Baranya megye – kivéve a Duna-parti településeknek a Duna folyam (középvízi) medrébe nyúló, tartozó közigazgatási területe, Homorúd, valamint Ófalu közigazgatási területét, továbbá Hidas közigazgatási területének a Völgységi patak bal partjára eső részét, valamint Mohács közigazgatási területének a Duna bal partjára eső részét.

b) Somogy megye – kivéve Balatonszentgyörgy, Balatonszabadi, Balatonvilágos, Csákány, Főnyed, Hollád, Iharosberény, Inke, Kánya, Nagyszakácsi, Nemesdéd, Nemesvid, Őrtilos, Pogányszentpéter, Sávoly, Siófok (Balatonkiliti), Siójut, Somogysámson, Somogysimonyi, Somogyzsitfa, Szegerdő, Szőkedencs, Tapsony, Tengőd, Tikos, Varászló, Vése, Vörs közigazgatási területét, továbbá Marcali közigazgatási területének a Zala folyó vízgyűjtőjére eső részét Horvátkút lakott hellyel, a Balaton parti településeknek a tó medrébe (jogi partvonalával határolt területébe) nyúló, tartozó közigazgatási része.

c) Tolna megyéből Attala, Csikóstőttős, Jágónak, Kapospula, Kaposszekcső, Lápafő, Nak, Várong, Váralja, továbbá Kismányok és Nagymányok közigazgatási területének a Völgységi patak jobb partjára eső része.

6. Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

a) Vas megye – kivéve Csánig, Csönge, Jákfa, Kenyeri, Nick, Ostffyasszonyfa, Pápoc, Rábapaty, Répcelak, Uraiújfalu közigazgatási területét.

b) Zala megye teljes közigazgatási területe.

c) Győr-Moson-Sopron megyéből Csáfordjánosfa, Csér, Egyházasfalu, Gyalóka, Iván, Répcevis, Sopronhorpács, Szakony, Und, Zsira közigazgatási területe.

d) Veszprém megyéből Kemeneshőgyész, Magyargencs közigazgatási területe.

e) Somogy megyéből Balatonszentgyörgy, Csákány, Főnyed, Hollád, Iharosberény, Inke, Nagyszakácsi, Nemesdéd, Nemesvid, Őrtilos, Pogányszentpéter, Sávoly, Somogysámson, Somogysimonyi, Somogyzsitfa, Szegerdő, Szőkedencs, Tapsony, Tikos, Varászló, Vése, Vörs közigazgatási területe, valamint Marcali közigazgatási területének a Zala folyó vízgyűjtőjére eső része Horvátkút lakott hellyel.

7. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

a) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye – kivéve Nyírlugos, Penészlek, Szorgalmatos, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszanagyfalu, Tiszavasvári települések közigazgatási területét, Balsa, Dombrád, Ibrány, Timár, Tiszabercel, Tiszakanyár, Tiszatelek, Gávavencsellő települések közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső részét, továbbá Nyírbéltek közigazgatási területének délnyugati részét, Rakamaz közigazgatási területének a Tiszanagyfalu–Rakamaz községhatár, a Nyíregyháza–Tokaj vasútvonal és a 38-as számú út által alkotott vonaltól délre eső területét.

b) Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből Cigánd, Kenézlő, Tiszakarád, Zemplénagárd közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része.

c) Hajdú-Bihar megyéből Téglás közigazgatási területe, valamint Nyíradony közigazgatási területének északi része.

8. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

a) Borsod-Abaúj-Zemplén megye – kivéve Ároktő, Cigánd, Hejőkürt, Kenézlő, Oszlár, Révleányvár, valamint Ricse közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét, Tiszabábolna közigazgatási területének a Kiskörei-tározó területére eső részét (a Tisza 440 fkm szelvénye alatt), Tiszacsermely, Tiszadorogma, Tiszakarád, Tiszakeszi, Tiszapalkonya, Tiszatardos, Tiszatarján, Tiszaújváros közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét, Tiszavalk közigazgatási területének a Kiskörei-tározó területére eső részét, Tokaj és Zemplénagárd közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét.

b) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből Balsa, Dombrád, Ibrány, Timár, Tiszadada, Tiszabercel, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszakanyár, Tiszalök, Tiszatelek, valamint Gávavencsellő közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része.

c) Heves megye – kivéve Apc, Átány, Boldog, Erdőtelek, Hatvan, Heréd, Heves, Hevesvezekény, Kerekharaszt, Kisköre, Lőrinci, Nagykökényes, Pély, Tarnaszentmiklós, Tenk, Tiszanána, Zagyvaszántó közigazgatási területét, Kömlő közigazgatási területének a Csincsa belvízcsatorna jobb partjára eső részét, Poroszló közigazgatási területének a Kiskörei-tározó területére eső részét, Sarud és Újlőrincfalva közigazgatási területének a Laskó patak és a Csincsa belvízcsatorna jobb partjára eső részét, valamint a Kiskörei-tározó területére eső részét.

d) Hajdú-Bihar megyéből Tiszacsege közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része.

e) Jász-Nagykun-Szolnok megyéből Jászágó, Jászárokszállás, Jászdózsa, közigazgatási területe, továbbá Jászberény közigazgatási területének az Ágói patak és a Tarna patak bal partjára eső része.

9. Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

a) Hajdú-Bihar megye – kivéve Téglás közigazgatási területét, Nyíradony közigazgatási területének északi részét, Tiszacsege közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső részét, Komádi és Körösszakál Sebes-Körös bal partjára eső részét, Darvas közigazgatási területének a Berettyó jobb partján a közúti híd alatt, Zsáka közigazgatási területének a Kálló-csatorna jobb partjára eső részét.

b) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből Nyírlúgos, Penészlek, Szorgalmatos, Tiszanagyfalu, Tiszavasvári közigazgatási területe, továbbá Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszadob, Tiszadada közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része, Nyírbéltek közigazgatási területének délnyugati része, valamint Rakamaz közigazgatási területének a Tiszanagyfalu–Rakamaz községhatár, a Nyíregyháza–Tokaj vasútvonal és a 38. sz. út által alkotott vonaltól délre eső területe.

c) Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből Tokaj, Tiszatardos, Tiszaújváros, Tiszapalkonya, Oszlár, Hejőkürt, Tiszatarján, Tiszakeszi, Ároktő, valamint Tiszadorogma közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része.

d) Jász-Nagykun-Szolnok megyéből Tiszafüred közigazgatási területének a 33. sz. közúttól északra, a karcagi közúttól és a Tiszafüredi öntöző főcsatornától keletre eső része, Tiszaigar közigazgatási területének a Tiszafüredi öntöző főcsatornától keletre eső része, Tiszaörs közigazgatási területének északkeleti része, Nagyiván közigazgatási területe, Kunmadaras közigazgatási területének keleti része, Karcag Kisújszállás közigazgatási területének a Német-ér és a Hortobágy-Berettyó bal oldali hullámterét és töltését érintő része.

e) Békés megyéből Bucsa közigazgatási területe, Ecsegfalva közigazgatási területének északkeleti része, Szeghalom közigazgatási területének a Berettyó és a Sebes-Körös közé eső része, Biharugra és Körösnagyharsány közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partjára eső része.

10. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

a) Jász-Nagykun-Szolnok megye – kivéve Jászágó, Jászárokszállás, Jászdózsa, Nagyiván közigazgatási területét, továbbá Jászberény közigazgatási területének az Ágói patak és a Tarna patak bal partjára eső részét, Karcag közigazgatási területének a Német-ér és a Hortobágy-Berettyó bal oldalára eső részét, Kunmadaras közigazgatási területének a keleti részét, Tiszafüred közigazgatási területének a 33. sz. közúttól északra, a karcagi közúttól és a Tiszafüredi öntöző főcsatornától keletre eső részét, Tiszaigar közigazgatási területének a Tiszafüredi öntöző főcsatornától keletre eső részét, Tiszaörs közigazgatási területének északkeleti részét, Túrkeve közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó bal partjára eső részét, Mezőtúr közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó, valamint a Hármas-Körös bal partjára eső részeit, Öcsöd közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső részét, Kunszentmárton és Szelevény közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső részét, valamint Tiszasas közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső részét.

b) Heves megyéből Átány, Erdőtelek, Heves, Hevesvezekény, Kisköre, Pély, Tarnaszentmiklós, Tenk, Tiszanána közigazgatási területe, továbbá Kömlő közigazgatási területének a Csincsa belvízcsatorna jobb partjára eső része, Poroszló közigazgatási területének a Kiskörei-tározó területére eső része, Sarud és Újlőrincfalva közigazgatási területének a Laskó patak és a Csincsa belvízcsatorna jobb partjára eső része, valamint a Kiskörei-tározó területére eső része.

c) Békés megyéből Ecsegfalva közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó jobb partjára eső része.

d) Csongrád megyéből Csongrád város közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része, Szentes-Magyartés közigazgatási területének a Hármas-Körös jobb partjára eső része.

e) Bács-Kiskun megyéből Lakitelek, Szentkirály (Lászlófalva), Tiszakécske közigazgatási területe, Tiszaug közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része.

f) Pest megyéből Abony, Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Kocsér, Kőröstetétlen, Mikebuda, Nagykőrös, Nyársapát, Pilis, Tápiószőlős, Törtel, Újszilvás közigazgatási területe.

g) Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből Tiszavalk és Tiszabábolna közigazgatási területének a Kiskörei-tározó területére eső része.

11. Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

a) Csongrád megye – kivéve Csongrád város közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét, Szentes-Magyartés közigazgatási területének a Hármas-Körös jobb partjára eső részét.

b) Bács-Kiskun megyéből Balotaszállás, Bócsa, Bugac, Bugacpusztaháza, Csólyospálos, Fülöpjakab, Gátér, Harkakötöny, Jászszentlászló, Kecskemét, Kelebia, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kisszállás, Kömpöc, Kunfehértó, Kunszállás, Móricgát, Nyárlőrinc, Pálmonostora, Petőfiszállás, Szank, Tiszaalpár, Tompa, Városföld, Zsana közigazgatási területe, valamint Tiszaug közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része.

c)32 Békés megyéből: Almáskamarás közigazgatási területe, kivéve a Dögös-Kákafoki belvízrendszerhez tartozó terület, Battonya, Békéssámson, Csanádapáca, Dombegyháza, Dombiratos, Gádoros, Kardoskút, Kaszaper teljes közigazgatási területe, Kevermes közigazgatási területe, kivéve a Dögös-Kákafoki belvízrendszerhez tartozó terület, Kisdombegyház, Kunágota, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, Medgyesbodzás teljes közigazgatási területe, Medgyesegyháza közigazgatási területe, kivéve a Dögös-Kákafoki belvízrendszerhez tartozó terület, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Nagybánhegyes teljes közigazgatási területe, Nagyszénás közigazgatási területe, kivéve a Dögös-Kákafoki belvízrendszerhez tartozó terület, Orosháza közigazgatási területe, kivéve a Dögös-Kákafoki belvízrendszerhez tartozó terület, Pusztaföldvár, Pusztaottlaka, Tótkomlós, Végegyháza teljes közigazgatási területe, ezen kívül Csorvás, Gerendás, Nagykamarás közigazgatási területéből a Kurcai belvízrendszerre eső része.

d)33 Jász-Nagykun-Szolnok megyéből: Öcsöd közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső része, kivéve a Dögös-Kákafoki belvízrendszerhez tartozó területet, Kunszentmárton és Szelevény közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső része, Tiszasas közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része.

12. Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

a)34 Békés megye – kivéve Almáskamarás Kurcai belvízrendszerre eső részét, Battonya, Békéssámson, Bucsa, Csanádapáca, Dombegyháza, Dombiratos, Gádoros, Kardoskút, Kaszaper közigazgatási területét, Kevermes Kurcai belvízrendszerre eső részét, Kisdombegyháza, Kunágota, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, Medgyesbodzás közigazgatási területét, Medgyesegyháza Kurcai belvízrendszerre eső részét, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Nagybánhegyes közigazgatási területét, Nagyszénás Kurcai belvízrendszerre eső részét, Orosháza Dögös-Kákafoki belvízrendszeren kívüli részét, Pusztaföldvár, Pusztaottlaka, Tótkomlós, Végegyháza közigazgatási területét, Biharugra közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partjára eső részét, Ecsegfalva közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó jobb partjára eső részét és a Hamvas-Sárréti belvízrendszer területére eső részét, Kőrösnagyharsány közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partjára eső részét, Szeghalom közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partja és a Berettyó bal partja közé eső részét, valamint Csorvás, Gerendás, Nagykamarás közigazgatási területének a Kurcai belvízrendszerre eső részét.

b)35 Jász-Nagykun-Szolnok megyéből: Mezőtúr közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó bal és a Hármas-Körös jobb partjának a Hortobágy-Berettyó torkolat feletti része és a Hármas-Körös bal parti része, Túrkeve város közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó bal partjára eső része, valamint Öcsöd közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső részéből a Dögös-Kákafoki belvízrendszerhez tartozó terület.

c) Hajdú-Bihar megyéből Komádi és Kőrösszakál közigazgatási területének a Sebes-Körös bal partjára eső része, Darvas közigazgatási területének a Berettyó jobb partjára, valamint Zsáka közigazgatási területének a Kálló-csatorna jobb partjára eső része.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!