nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet
az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól
2014-09-30
2014-09-30
1

246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet

az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól

A Kormány a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 32. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya a következő hulladékgazdálkodási létesítmények kialakítására és üzemeltetésére terjed ki:

a) átvételi hely,

b) a hulladékgyűjtő pont,

c) a hulladékgyűjtő udvar,

d) a munkahelyi gyűjtőhely,

e) az üzemi gyűjtőhely,

f) a hulladéktároló hely,

g) a komposztáló telep,

h) az átrakóállomás, valamint

i) a válogatómű.

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:

1. átrakóállomás: olyan hulladékkezelő létesítmény, ahol a hulladékot a gyűjtőjárműből konténerbe ürítik, adott esetben tömörítik, és – ha az azonnali elszállítás nem lehetséges – a konténert további ürítés nélkül a továbbszállításig tárolják;

2. átvételi hely: a gyártó, a forgalmazó vagy a nevében eljáró képviselőjének telephelyén kialakított gyűjtőhely, amely a gyártó átvételi kötelezettségének hatálya alá tartozó hulladék hulladékbirtokostól történő átvételére szolgál, valamint a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 12. § (2a) bekezdésében meghatározott nevelési-oktatási intézmény területén a vele jogviszonyban álló gyermektől, tanulótól papírhulladék átvételére szolgáló gyűjtőhely;

3. havária-terv: a környezetbiztonságra, az esetlegesen bekövetkező környezeti káresemény elhárítására vonatkozó terv;

4. hulladékgyűjtő pont: a hulladékgyűjtő sziget és a speciális gyűjtőhely;

5. hulladékgyűjtő sziget: különböző fajtájú, hasznosításra alkalmas hulladék elkülönített gyűjtésére és a közszolgáltatónak történő átadására szolgáló, felügyelet nélküli, közterületen kialakított, folyamatosan a lakosság rendelkezésére álló hulladékgyűjtő pont, amelyre gyűjtőedényt telepítettek;

6. hulladékgyűjtő udvar: az 1. mellékletben meghatározott hulladék átvételére és elszállításig történő tárolására szolgáló, közszolgáltató által üzemeltetett, felügyelettel biztosított telephely;

7. hulladékkezelő létesítmény: az átrakóállomás, a válogatómű, a hulladék előkezelését biztosító telephely, berendezés, valamint a hulladékhasznosító és a hulladékártalmatlanító létesítmény;

8. hulladéktároló hely: olyan, e rendeletben meghatározott műszaki kialakítással rendelkező terület vagy építmény, amely a gyűjtő, a kereskedő vagy a hulladékkezelő által átvett, illetve összegyűjtött hulladék hasznosításig vagy ártalmatlanításig történő tárolására szolgál, ideértve a Ht. 2. mellékletének D12 ártalmatlanítási műveletét is;

9. komposztáló telep: olyan hulladékhasznosító létesítmény, ahol a biológiailag lebomló hulladék komposztálását végzik;

10. konténer: a hulladék mennyiségétől, illetve minőségétől függő méretű és speciális kialakítású, zárható vagy nyitott rendszerű tárolóeszköz, amely ellenáll a hulladék fizikai és kémiai hatásainak, és alkalmas a hulladék gyűjtésére, tárolására, valamint szállítására, ideértve a préselő rendszerrel ellátott konténert és az áruszállítás céljára gyártott fémkonténert is;

11. munkahelyi gyűjtőhely: a természetes személynek nem minősülő hulladéktermelő által a telephelyén végzett munka során képződő hulladék elkülönített gyűjtésére szolgáló, a telephelyen kialakított hely, ahol a hulladéktermelő a hulladékot gyűjtőedényben, konténerben, továbbá a hulladék biztonságos gyűjtését lehetővé tevő helyiségben vagy szilárd burkolattal ellátott, elkerített területen gyűjti;

12. speciális gyűjtőhely: a környezetre fokozott veszélyt jelentő, valamint a háztartásban képződő veszélyes hulladék elkülönített gyűjtésére szolgáló, jól látható és a lakosság számára könnyen megközelíthető helyen, környezetvédelmi és közegészségügyi érdekből kialakított hulladékgyűjtő pont, ahol kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott hulladékfajta (így különösen elem- és akkumulátorhulladék, elektromos, elektronikus berendezés háztartásban képződő hulladéka, hulladékolaj, növényvédőszer vagy ezek csomagolása) a hulladékgyűjtő pontra telepített – az időjárás hatásainak ellenálló – gyűjtőedényben vagy konténerben térítésmentesen elhelyezhető;

13. üzemi gyűjtőhely: a gazdálkodó szervezet hulladéktermelő telephelyén létesített olyan, e rendeletben meghatározott műszaki kialakítással rendelkező építmény, amely a hulladéktermelő tevékenységével összefüggésben képződött és munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtött hulladék munkahelyi gyűjtést követő, elszállításig történő elkülönített gyűjtésére szolgál;

14. üzemnapló: e rendeletben meghatározott tartalommal a telephelyen vezetett naprakész nyilvántartás;

15. válogatómű: a hulladék előkezelésére szolgáló hulladékkezelő létesítmény, amelyben a hulladék és a hulladékból kinyerhető hasznosítható összetevők válogatását végzik.

(2) Az e rendeletben meg nem határozott fogalmak tekintetében a Ht.-ben, az egészségügyről szóló törvényben, a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló miniszteri rendeletben, valamint a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendeletben meghatározott fogalmakat kell alkalmazni.

3. A hulladékgyűjtő sziget

3. § (1) Hulladékgyűjtő sziget közterület-használati engedély birtokában, nyílt téren létesíthető.

(2) A hulladékgyűjtő szigetet a közszolgáltató úgy alakítja ki, hogy

a) a hulladékgyűjtő sziget alkalmas legyen a gyalogosan és gépjárművel történő megközelítésre;

b) a hulladékgyűjtő szigetre legalább 3 hulladékfajta elkülönített gyűjtését lehetővé tevő, jelzéssel, illetve felirattal ellátott gyűjtőedény legyen telepítve;

c) a hulladékgyűjtő szigetre telepített gyűjtőedény zárható vagy mechanikai védelemmel ellátott, illetve a gyűjtőjárműhöz illeszthető rendszerű legyen, rendelkezzék bedobó nyílással; valamint

d) a hulladék környezetveszélyeztetést kizáró módon történő gyűjtése, a hulladékgyűjtő szigetre telepített gyűjtőedény gyűjtőjárművel történő ürítése biztosított legyen.

(3) A hulladékgyűjtő szigetre telepített gyűjtőedények száma háromnál csak abban az esetben lehet kevesebb, ha a közszolgáltató az érintett településrészen az adott települési hulladék gyűjtését és elszállítását házhoz menő rendszerben végzi.

4. § (1) Hulladékgyűjtő szigetet a hulladékbirtokosok tevékenysége során képződő települési hulladék elkülönített gyűjtésének biztosítása érdekében kizárólag a közszolgáltató üzemeltethet gyűjtésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel.

(2) A hulladékgyűjtő szigetre telepített gyűjtőedényben csak hasznosításra alkalmas, és a gyűjtőedényen feltüntetett jelzés, felirat szerinti nem veszélyes települési hulladék helyezhető el.

(3) A közszolgáltató a hulladékgyűjtő szigetre telepített gyűjtőedényben elhelyezett települési hulladék elszállításáról rendszeres időközönként gondoskodik.

(4) Ha a hulladékgyűjtő szigeten vagy közvetlenül a hulladékgyűjtő sziget mellett hulladékot helyeznek el, a közszolgáltató a hulladék elszállításáról vagy elszállíttatásáról legkésőbb a gyűjtőedény ürítését követő 5 munkanapon belül gondoskodik.

(5) A köztisztaság és közegészségügy biztosítása érdekében a közszolgáltató a hulladékgyűjtő szigetre telepített gyűjtőedény tisztántartásáról, karbantartásáról, valamint elhasználódása vagy a rendeltetésszerű használatot akadályozó megrongálódása esetén cseréjéről a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott rendszerességgel gondoskodik.

(6) A közszolgáltató, valamint a települési önkormányzat

a) a hulladékgyűjtő sziget elérhetőségéről és működési rendjéről;

b) a hulladékgyűjtő sziget igénybevételének feltételeiről, így különösen a hulladékgyűjtő szigetre telepített gyűjtőedényben elhelyezhető hulladék jellegéről, fajtájáról, valamint elszállításának gyakoriságáról

a lakosságot honlapján és a helyben szokásos módon tájékoztatja.

4. A speciális gyűjtőhely

5. § (1) Speciális gyűjtőhelyre csak olyan műszaki védelemmel ellátott gyűjtőedény vagy konténer telepíthető, amely alkalmas a hulladék biztonságos, a környezet veszélyeztetését, szennyezését, károsítását kizáró módon történő elhelyezésére, gyűjtésére. Természetes személy speciális gyűjtőhelyet nem létesíthet.

(2) Speciális gyűjtőhely bejelentés, nyilvántartásba vétel és hulladékgazdálkodási engedély nélkül üzemeltethető. Természetes személy speciális gyűjtőhelyet nem üzemeltethet.

(3) A hulladékbirtokos a speciális gyűjtőhelyre telepített gyűjtőedénybe vagy kormányrendeletben meghatározott hulladékfajta gyűjtésének céljára gyártott konténerbe a hulladékot térítésmentesen elhelyezheti.

(4) Speciális gyűjtőhelyre telepített gyűjtőedénybe, konténerbe csak az a hulladék helyezhető el, amelyre a gyűjtőedény, konténer szerinti jelzés, felirat vonatkozik.

(5) A speciális gyűjtőhely üzemeltetője gondoskodik a gyűjtőedény, konténer

a) tisztán tartásáról, karbantartásáról, elhasználódása vagy a rendeltetésszerű használatot akadályozó megrongálódása esetén cseréjéről, valamint

b) megkülönböztető, jól látható, figyelemfelkeltő jelzéssel, felirattal történő ellátásáról, annak érdekében, hogy a hulladékbirtokos számára egyértelmű legyen az, hogy a speciális gyűjtőhelyre telepített gyűjtőedényben, konténerben milyen jellegű és fajtájú hulladék helyezhető el.

(6) A gyűjtő a gyűjtőedényben, konténerben elhelyezett hulladék elszállításáról rendszeres időközönként, és az elszállításra vonatkozó szerződésben rögzített feltételeknek megfelelően gondoskodik.

5. A hulladékgyűjtő udvar

6. § (1) A hulladékgyűjtő udvar létesítésénél a következőket kell figyelembe venni:

a) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással ellátott lakosság számát, a hulladékgyűjtő udvar és a településen lévő lakóingatlanok közötti közlekedési kapcsolatot és távolságot, valamint a település infrastruktúráját és az infrastruktúra fejlesztésének szükségleteit;

b) a hulladékbirtokostól átvehető hulladék körét, és a hulladék-összetevők szerinti hulladékmennyiséget;

c) a hulladékgyűjtő udvar és a hulladékkezelő létesítmények kapcsolatát, a hasznosítási lehetőségeket;

d) a hulladékgyűjtő udvar működésének környezetre gyakorolt hatásait, különösen a területén képződő csapadékvíz elhelyezésének, elvezetésének lehetőségeit, valamint

e) a gazdaságossági szempontokat.

(2) A hulladékgyűjtő udvarhoz vezető és a hulladékgyűjtő udvar területén kialakított közlekedési útvonalat nem veszélyes hulladék átvétele és azt követő tárolása esetén egységes és egybefüggő, veszélyes hulladék esetén egységes, egybefüggő, vízzáró és szilárd útburkolattal kell ellátni. Az útburkolat mellett biztosítani kell a csurgalék- és csapadékvíz elvezetését, valamint szükség szerint az ezek elkülönített tárolására szolgáló rendszert.

(3) A hulladékgyűjtő udvart az illetéktelenek behatolását megakadályozó módon körül kell keríteni, és zárható kapuval fel kell szerelni.

(4) A külső és belső tereket a gyűjtésre tervezett hulladék mennyiségével arányos méretben kell kialakítani úgy, hogy azok a gépi mozgató- és szállítóeszközök számára jól megközelíthetők legyenek.

(5) Ha a hulladékgyűjtő udvarban veszélyes hulladékot tárolnak, a hulladékgyűjtő udvarban a hulladék veszélyességére figyelmeztető táblát kell elhelyezni. A táblán szereplő feliratot, jelzést úgy kell feltüntetni, hogy az mindenki számára jól látható és olvasható legyen.

(6) Ha a hulladékgyűjtő udvarban veszélyes hulladékot tárolnak, a gyűjtőtér burkolatát (illetve az áruszállítás céljára gyártott fémkonténert) olyan anyagból – folyadékzáró, szükség szerint vegyszerálló felületi védelemmel, illetve kármentővel ellátott aljzattal – kell kialakítani, amely a veszélyes hulladékkal történő esetleges kölcsönhatás esetén bekövetkező kémiai reakcióknak ellenáll.

7. § (1) Hulladékgyűjtő udvar csak az 1. mellékletben meghatározott hulladék hulladékbirtokostól történő átvétele és rendszeres elszállításáig történő elkülönített tárolása céljából, gyűjtésre, illetve előkezelésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel, a közszolgáltató által üzemeltethető.

(2) A közszolgáltató az átvett hulladékról a természetes személy hulladékbirtokos kérésére átvételi elismervényt ad. Az átvételi elismervényen fel kell tüntetni az átvett hulladék típusát, fajtáját, jellegét, mennyiségét és az átvétel időpontját.

(3) Gazdálkodó szervezettől a közszolgáltató az 1. mellékletben meghatározott hulladék átvételéért térítést kérhet. A közszolgáltató az átvett hulladékról a gazdálkodó szervezetnek átvételi elismervényt ad.

(4) A közszolgáltató az 1. mellékletben meghatározott hulladékból adott időszakban legfeljebb a hulladékgazdálkodási engedélyében meghatározott mennyiséget vehet át. Az átvett hulladék elszállításig történő tárolása nem eredményezheti a környezet vagy az emberi egészség és testi épség veszélyeztetését.

(5) A hulladékgyűjtő udvarban a hulladékot hulladéktípusonként vagy hulladékfajtánként úgy kell elkülönítetten tárolni, hogy az a hulladék további kezelését elősegítse.

(6) A hulladékgyűjtő udvarban átvett hulladék csak a hulladék fajtájának biztonságos elhelyezésére alkalmas, a hulladék mennyiségétől és minőségétől függő méretű és kialakítású, zárt rendszerű konténerben tárolható. A konténerek kiválasztása során gondoskodni kell arról, hogy azok az elszállításra vagy szállítási eszközbe történő ürítésre alkalmasak legyenek.

(7) A hulladékgyűjtő udvarban tárolt hulladék fajtáját és típusát a konténeren, illetve a tárolás helyén felállított táblán – megkülönböztető, jól látható, figyelemfelkeltő jelzés, felirat alkalmazásával – egyértelműen és olvashatóan fel kell tüntetni.

(8) A hulladékgyűjtő udvart úgy kell üzemeltetni, hogy a hulladékgyűjtő udvarban elhelyezett konténerek ne sérüljenek meg. A tárolás során használt konténerek (így különösen az út- és térburkolatok) állapotát az üzemeltetési szabályzat előírásai szerint rendszeresen ellenőrizni, tisztítani és szükség szerint javítani kell. A sérült és a hulladék tárolására alkalmatlan konténereket haladéktalanul cserélni kell.

(9) A tárolás során a konténerekhez történő szabad és akadálymentes hozzáférést folyamatosan biztosítani kell.

(10) Az üzemeltetés során a közszolgáltatónak gondoskodnia kell a hulladékgyűjtő udvar őrzéséről és az illetéktelen személyek behatolása elleni védelemről.

8. § (1) Veszélyes hulladék hulladékgyűjtő udvarban csak olyan műszaki védelemmel ellátott konténerben (így különösen ütésálló, bélelt vagy kettős falú zárható konténerben) tárolható, amely a hulladék környezetbe történő kijutását és csapadékvízzel történő érintkezését megakadályozza, és megfelel a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek részletes szabályairól szóló kormányrendeletben foglalt tárolásra vonatkozó követelményeknek.

(2) Nyílt téri tárolás esetén a veszélyes hulladékot tartalmazó konténert a hulladék fizikai és kémiai tulajdonságainak ellenálló, teherbíró, folyadékzáró és – szükség szerint – kármentővel ellátott aljzaton kell tárolni.

(3) Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyes osztályba tartozó, egymással vagy önmagukban reakcióképes, továbbá gyorsan bomló szerves, illetve szervetlen anyagokat tartalmazó veszélyes hulladék a szakhatóság által jóváhagyott mennyiségben és módon tárolható. Azokat a konténereket, amelyek reakcióképes veszélyes hulladékot tartalmaznak, egymástól olyan távolságban kell elhelyezni, hogy felnyitáskor egymással ne léphessenek reakcióba.

(4) Gyógyszerhulladék hulladékgyűjtő udvarban csak zárt építményben vagy áruszállítás céljára gyártott fémkonténerben elhelyezett, lezárt konténerben tárolható.

(5) Biohulladék hulladékgyűjtő udvarban a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott ideig tárolható.

(6) Hulladékgyűjtő udvarban vegyes hulladék nem tárolható.

(7) Hulladék az átvétel időpontjától számított 1 éven túl hulladékgyűjtő udvarban nem tárolható.

9. § (1) A hulladékgyűjtő udvarban hulladékot hasznosítani vagy ártalmatlanítani nem lehet.

(2) A hulladékgyűjtő udvarban gyűjtött hulladékkal érintkező és a hulladék szállítására, tárolására szolgáló felületekről származó csurgalék- és csapadékvizet, valamint a tisztítási műveletekből származó szennyezett vizet össze kell gyűjteni, és azt a tárolására szolgáló edényzetbe kell juttatni, továbbá gondoskodni kell a kezeléséről.

(3) Azt a hulladékgyűjtő udvarban átvett hulladékot, amelyet nem a közszolgáltató kezel, a hulladékgyűjtő udvart üzemeltető közszolgáltató csak az átvett hulladék kezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek adhatja át.

10. § (1) A közszolgáltató a hulladékgyűjtő udvarban átvett és tárolt, valamint a hulladékgyűjtő udvarból elszállított hulladékról a telephelyen, naprakész módon üzemnaplót vezet.

(2) Az üzemnaplót a következő tartalommal kell vezetni:

a) a hulladékgyűjtő udvarban átvett és onnan elszállított hulladék mennyisége, összetétele (hulladéktípus, -fajta és -jelleg szerint);

b) a hulladék átvételének és elszállításának időpontja;

c) a hulladékot a közszolgáltatónak átadó gazdálkodó szervezet neve, címe, székhelye (ha a hulladék átadója gazdálkodó szervezet);

d) annak adatai, akinek részére a közszolgáltató a hulladékgyűjtő udvarban tárolt hulladékot átadja (ha a hulladékot nem a közszolgáltató kezeli);

e) az üzemvitellel kapcsolatos rendkívüli események (így különösen betörés, lopás, baleset); valamint

f) a hatósági ellenőrzések megállapításai és az ezek hatására tett intézkedések.

(3) A közszolgáltató a hulladékgyűjtő udvar részletes működési és ellenőrzési szabályait üzemeltetési szabályzatban rögzíti. A közszolgáltató az üzemeltetési szabályzat 1 példányát a hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárás iránti kérelemhez csatolja. A hulladékgyűjtő udvar csak az üzemeltetési szabályzatban foglaltak szerint, a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) általi jóváhagyását követően üzemeltethető.

(4) Az üzemeltetési szabályzatban legalább

a) az adminisztrációra (így különösen a hulladék átvételének és elszállításának rendjére);

b) a hulladék hulladékgyűjtő udvarban történő tárolásáért és felügyeletéért felelős személyre;

c) az egy időben maximálisan tárolható hulladék mennyiségére;

d) a hulladék mennyiségének nyilvántartására (hulladéktípus, -fajta és -jelleg szerint);

e) a hulladékgyűjtő udvar műszaki állapotának, a hulladékgyűjtő udvarban elhelyezett hulladék biztonságos tárolásának ellenőrzésére, az ellenőrzés megállapításaira, és a megállapítások alapján hozott intézkedésekre;

f) az üzemnapló vezetésére;

g) a munkavégzés munkavédelmi kérdéseire;

h) a tűzvédelmi szabályok betartására; valamint

i) a nyitvatartásra

vonatkozó előírásokat kell meghatározni.

(5) Az üzemeltetési szabályzatban foglaltak végrehajtására felelős személyt ki kell jelölni.

(6) A hulladékgyűjtő udvar átvétellel, tárolással és előkezeléssel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységet végző szakszemélyzetének hulladékgazdálkodási vagy környezetvédelmi szakirányú képesítéssel vagy szakoktatásban való részvételt igazoló dokumentummal kell rendelkeznie.

(7) A közszolgáltató, valamint a települési önkormányzat

a) a hulladékgyűjtő udvar elérhetőségéről és működési rendjéről;

b) a hulladékgyűjtő udvar igénybevételének feltételeiről, így különösen a hulladékgyűjtő udvarban átadható hulladék jellegéről, fajtájáról, mennyiségéről; valamint

c) a hulladékgyűjtő udvar nyitvatartási rendjéről

a lakosságot a hulladékgyűjtő udvar bejáratánál, honlapján és a helyben szokásos módon tájékoztatja.

(8) A hulladékgyűjtő udvar nyitvatartását a helyi lakossági igények figyelembevételével úgy kell meghatározni, hogy a hulladékgyűjtő udvar használata hétköznapokon és a hétvége valamelyik napján a lakosság számára biztosított legyen.

(9) Veszélyes hulladék tárolása esetén a hulladékgyűjtő udvar kialakítására és üzemeltetésére a 2. melléklet szerinti műszaki előírásokat is alkalmazni kell.

6. Az átvételi hely

11. § (1) Az átvételi helyet a gyártó, a forgalmazó telephelyén, valamint a nevelési-oktatási intézmény területén jól látható és könnyen megközelíthető helyen kell kialakítani.

(2) Az átvételi helyet a gyártó, a forgalmazó gyűjtésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel üzemeltetheti, kivéve, ha az átvételi helyet a Ht. 28. § (5) bekezdésében meghatározott gyártó vagy forgalmazó üzemelteti.

(3) A hulladékbirtokos az átvételi helyen a törvényben, kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott hulladékot a gyártónak, a forgalmazónak, valamint a nevelési-oktatási intézménnyel jogviszonyban álló gyermek, tanuló a nevelési-oktatási intézménynek térítésmentesen átadhatja. Az átvett hulladékért a hulladék átadója részére – a nevelési-oktatási intézménnyel jogviszonyban álló gyermek, tanuló kivételével – átvételi elismervényt kell adni. Az átvételi elismervényen fel kell tüntetni az átvett hulladék típusát, fajtáját, jellegét, mennyiségét és az átvétel időpontját.

(4) Az átvételi helyen átvett hulladékot az átvételt követően konténerben, a hulladék biztonságos gyűjtését lehetővé tevő helyiségben vagy szilárd burkolattal ellátott, elkerített területen elhelyezve kell tárolni úgy, hogy az a hulladék további kezelését elősegítse. A tárolás módjának megválasztásakor azt kell figyelembe venni, hogy az adott átvételi helyen a hulladék fajtája, típusa, jellege, mérete, mennyisége és tömege alapján mi biztosítja a környezetvédelmi szempontból legbiztonságosabb tárolást.

(5) Ha az átvételi helyen veszélyes hulladékot vesznek át, és azt az átvételt követően konténerben helyezik el, akkor a veszélyes hulladék kizárólag műszaki védelemmel ellátott, sav- és lúgálló konténerben tárolható, és amely megfelel a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek részletes szabályairól szóló kormányrendeletben foglalt tárolásra vonatkozó követelményeknek.

(6) Átvételi helyen hulladék az átvételtől számított legfeljebb 6 hónapig tárolható, ide nem értve a Ht. 12. § (2a) bekezdésében meghatározott esetet.

12. § (1) A gyártó, a forgalmazó, a nevelési-oktatási intézmény az átvételi helyen átvett hulladék elszállításáról vagy elszállíttatásáról rendszeres időközönként, és a gyűjtővel, illetve a szállítóval kötött megállapodásban rögzített feltételeknek megfelelően gondoskodik.

(2) Ha az átvételi hellyel azonos telephelyen üzemi gyűjtőhely is van, az átvett hulladékot az üzemi gyűjtőhelyre kell szállítani.

(3) Kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott esetekben az átvételi hely üzemeltetője az átvett és az átvételi helyről elszállított hulladékról az átvételi helyen üzemnaplót vezet. Az átvételi helyen átvett hulladékról külön üzemnaplót kell vezetni, ha a hulladékot az átvételi hely üzemeltetője üzemi gyűjtőhelyre szállítja.

(4) Az üzemnaplót a (3) bekezdésben meghatározott esetekben a következő tartalommal kell vezetni:

a) az átvételi helyen átvett hulladék mennyisége (hulladéktípus, -fajta és -jelleg szerint);

b) a hulladék átvételének és elszállításának időpontja;

c) annak adatai, akinek részére az átvételi hely üzemeltetője a hulladékot átadja; valamint

d) a hatósági ellenőrzések megállapításai és az ezek hatására tett intézkedések.

(5) Ha a műszaki feltételek adottak, továbbá kormányrendelet vagy miniszteri rendelet előírja, az átvételi helyen az üzemeltető a hulladék elkülönített tárolására, elszállítására, kezelésére vonatkozó tájékoztatót tesz közzé annak érdekében, hogy a lakosságot a hulladék átvételi helyre történő elszállítására ösztönözze.

(6) Ha kormányrendelet vagy miniszteri rendelet arról külön nem rendelkezik, a tájékoztatónak legalább a következőkre kell kiterjednie:

a) az elkülönített hulladékgyűjtés és hasznosítás céljára;

b) az átvételi hely szerinti önkormányzat közigazgatási területén működő újrahasználati központok, hulladékgyűjtő szigetek, hulladékgyűjtő udvarok működésének rendjére, nyitvatartására, elérhetőségére.

7. A munkahelyi gyűjtőhely

13. § (1) Ha környezetvédelmi szempontból indokolt és műszakilag megvalósítható, a munkahelyi gyűjtőhelyet a hulladék képződésének helyén kell kialakítani.

(2) Ha a munkahelyi gyűjtőhelyet nem önálló helyiségként alakítják ki, akkor vonal felfestésével vagy kerítéssel a munkahelyi gyűjtőhelyet a telephelyen lévő egyéb létesítményektől el kell határolni, ide nem értve azt az esetet, ha a munkahelyi gyűjtőhelyet egészségügyi szolgáltatónál alakítják ki. Olyan telephelyen, ahol több munkahelyi gyűjtőhely is üzemel, a munkahelyi gyűjtőhelyet táblával kell jelezni. A táblán a munkahelyi gyűjtőhelyre utaló feliratot úgy kell feltüntetni, hogy az mindenki számára jól látható és olvasható legyen.

(3) Munkahelyi gyűjtőhely hulladékgazdálkodási engedély, illetve nyilvántartásba vétel nélkül üzemeltethető.

(4) Annak megválasztásakor, hogy a munkahelyi gyűjtőhelyen a hulladékot gyűjtőedényben, konténerben, vagy a hulladék biztonságos gyűjtését lehetővé tevő helyiségben gyűjtsék, azt kell figyelembe venni, hogy a hulladék fajtája, típusa, jellege, mérete, mennyisége és tömege alapján mi biztosítja a környezetszennyezés kizárását biztosító gyűjtést.

(5) A munkahelyi gyűjtőhelyen csak olyan hulladék gyűjthető, amely a munkahelyi gyűjtőhellyel azonos telephelyen képződik.

(6) A munkahelyi gyűjtőhelyen a hulladékot hulladéktípusonként, hulladékfajtánként vagy a hulladék jellegének megfelelően elkülönítetten kell gyűjteni.

(7) Ha a hulladékot gyűjtőedényben vagy konténerben gyűjtik, akkor a gyűjtőedényt, illetve a konténert a benne elhelyezhető hulladék fajtájára vagy típusára utaló megkülönböztethető jelzéssel, illetve felirattal kell ellátni.

(8) Veszélyes hulladék gyűjtése esetén gyűjtőedényként, konténerként csak olyan műszaki védelemmel ellátott gyűjtőedény, konténer (így különösen ütésálló, bélelt vagy kettős falú zárható gyűjtőedény vagy zárható konténer) használható, amely a hulladék környezetbe történő kijutását megakadályozza, és megfelel a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek részletes szabályairól szóló kormányrendeletben foglalt, a gyűjtésre vonatkozó követelményeknek. Ha a veszélyes hulladékot nem gyűjtőedényben vagy konténerben gyűjtik, a hulladék gyűjtését lehetővé tevő helyiséget vagy területet a hulladék fizikai és kémiai tulajdonságainak ellenálló, teherbíró, folyadékzáró és – szükség szerint – kármentő aljzattal kell kialakítani.

(9) Ha a munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtött hulladék olyan tevékenységből származik, amely a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet szerinti egységes környezethasználati engedély birtokában végezhető, a munkahelyi gyűjtőhelyen egy időben gyűjthető hulladék maximális mennyiségét, elszállításának gyakoriságát és az elszállítás egyéb feltételeit a felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyben írja elő.

(10) Munkahelyi gyűjtőhelyen hulladék a hulladék képződésétől számított legfeljebb 6 hónapig gyűjthető, kivéve az egészségügyi hulladékot.

8. Az üzemi gyűjtőhely

14. § (1) Üzemi gyűjtőhelyet akkor kell kialakítani, ha

a) a munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtött hulladékot a munkahelyi gyűjtőhelyről nem szállítják el közvetlenül a telephelyen kívüli kezelése céljából;

b) a munkahelyi gyűjtőhely üzemeltetője a hulladékgazdálkodási kötelezettségeit másképp nem tudja ellátni;

c) a felügyelőség szakhatóságként vagy saját hatáskörében eljárva a telephelyi jellemzők, a képződött hulladék fajtája, jellege, típusa, továbbá a hulladék elhelyezésének módja alapján azt indokoltnak tartja; valamint

d) azt kormányrendelet vagy miniszteri rendelet előírja.

(2) Az üzemi gyűjtőhelyet térben körülhatárolt gyűjtőtérrel rendelkező hulladékgazdálkodási létesítményként kell kialakítani.

(3) Az üzemi gyűjtőhelyhez vezető és az üzemi gyűjtőhely területén belül kialakított közlekedési útvonal és gyűjtőtér burkolatát nem veszélyes hulladék gyűjtése esetén egységes és egybefüggő, veszélyes hulladék esetén egységes, egybefüggő, vízzáró és szilárd burkolattal kell ellátni.

(4) Ha az üzemi gyűjtőhelyen veszélyes hulladékot gyűjtenek, a gyűjtőtér burkolatát olyan anyagból kell kialakítani, amely a veszélyes hulladékkal történő esetleges kölcsönhatás esetén bekövetkező kémiai reakcióknak ellenáll. Ha a veszélyes hulladék csapadékvízzel érintkezik, az útburkolat mellett biztosítani kell a csurgalék- és csapadékvíz elvezetését, valamint – szükség esetén – az ezek tárolására szolgáló rendszert.

(5) A külső és belső közlekedési útvonalakat, illetve gyűjtőtereket a gyűjtésre tervezett hulladék mennyiségével arányos méretben kell kialakítani úgy, hogy azok a gépi mozgató- és szállítóeszközök számára jól megközelíthetők legyenek.

(6) Az üzemi gyűjtőhelyet körül kell keríteni.

(7) Az üzemi gyűjtőhelyet táblával kell jelezni. Az üzemi gyűjtőhelyen – nyílt téri gyűjtés és az üzemi gyűjtőhely területén belüli gépjárművel történő közlekedés esetén – a forgalom irányítására szolgáló közlekedési jelzőtáblákat kell elhelyezni. Ha az üzemi gyűjtőhelyen veszélyes hulladékot gyűjtenek, az üzemi gyűjtőhelyen a hulladék veszélyességére figyelmeztető táblát is el kell helyezni. Valamennyi táblán az üzemi gyűjtőhelyre utaló feliratot, jelzést úgy kell feltüntetni, hogy az mindenki számára jól látható és olvasható legyen.

(8) Ha az üzemi gyűjtőhelyet üzemeltető gazdálkodó szervezet több telephelyet üzemeltet, üzemi gyűjtőhelyet több telephelyen is létesíthet.

15. § (1) Üzemi gyűjtőhely hulladékgazdálkodási engedély vagy nyilvántartásba vétel nélkül üzemeltethető.

(2) Üzemi gyűjtőhelyen a hulladékot hulladéktípusonként, hulladékfajtánként vagy a hulladék jellegének megfelelően elkülönítetten kell gyűjteni.

(3) Az üzemi gyűjtőhelyen elhelyezett gyűjtőedényt, konténert a benne gyűjtött hulladéktípusra, hulladékjellegre vagy hulladékfajtára utaló megkülönböztető jelzéssel, illetve felirattal kell ellátni.

(4) Az üzemi gyűjtőhelyet úgy kell üzemeltetni, hogy az üzemi gyűjtőhelyen elhelyezett gyűjtőedények, konténerek ne sérüljenek meg. A gyűjtés során használt gyűjtőedények, konténerek és gyűjtőterek (így különösen az út- és térburkolatok) állapotát az üzemeltetési szabályzat előírásai szerint rendszeresen ellenőrizni, tisztítani és szükség szerint javítani kell.

(5) Üzemi gyűjtőhelyen a hulladék az üzemeltetési szabályzatban meghatározott ideig, de legfeljebb 1 évig gyűjthető.

(6) Ha az üzemi gyűjtőhelyen gyűjtött hulladék olyan tevékenységből származik, amely a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet szerinti egységes környezethasználati engedély birtokában végezhető, az üzemi gyűjtőhelyen egy időben gyűjthető hulladék maximális mennyiségét, elszállításának gyakoriságát és az elszállítás egyéb feltételeit a felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyben írja elő.

(7) Üzemi gyűjtőhelyen a telephely vagy a telephelyek területén belül képződő hulladékon, az üzemeltetéséhez szükséges eszközökön, berendezéseken kívül mást gyűjteni, elhelyezni vagy tárolni nem lehet. A gyűjtés során a hulladékhoz történő szabad és akadálymentes hozzáférést folyamatosan biztosítani kell.

(8) Az üzemeltető gondoskodik az üzemi gyűjtőhely őrzéséről és az illetéktelen személyek behatolása elleni védelemről.

16. § (1) Ha az üzemi gyűjtőhelyen veszélyes hulladékot gyűjtenek, a gyűjtőhely üzemeltetése során alkalmazott műszaki megoldásokkal biztosítani kell, hogy a gyűjtés időtartama alatt veszélyes hulladék ne szennyezze a környezetet.

(2) Veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyen csak olyan műszaki védelemmel ellátott gyűjtőedényben, konténerben (így különösen ütésálló, bélelt vagy kettős falú zárható gyűjtőedényben vagy zárható konténerben) gyűjthető, amely a hulladék környezetbe történő kijutását megakadályozza, és megfelel a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek részletes szabályairól szóló kormányrendeletben foglalt, a gyűjtésre vonatkozó követelményeknek.

(3) Nyílt téri gyűjtés esetén a veszélyes hulladékot tartalmazó gyűjtőedényt vagy konténert a hulladék fizikai és kémiai tulajdonságainak ellenálló, teherbíró, folyadékzáró és – szükség szerint – kármentővel ellátott aljzaton kell gyűjteni.

(4) Az üzemi gyűjtőhelyen a veszélyes hulladékkal érintkező és a veszélyes hulladék szállítására, gyűjtésére szolgáló felületekről származó csurgalék- és csapadékvizet össze kell gyűjteni, és gondoskodni kell a kezeléséről.

(5) Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyes osztályba tartozó, egymással vagy önmagukban reakcióképes, továbbá gyorsan bomló szerves, illetve szervetlen anyagokat tartalmazó veszélyes hulladék a szakhatóság által jóváhagyott mennyiségben és módon gyűjthető. Azokat a gyűjtőedényeket és konténereket, amelyek reakcióképes veszélyes hulladékot tartalmaznak, egymástól olyan távolságban kell elhelyezni, hogy felnyitáskor egymással ne léphessenek reakcióba.

17. § (1) Az üzemi gyűjtőhelyen gyűjtött hulladékról naprakész módon üzemnaplót kell vezetni.

(2) Az üzemnaplót a következő tartalommal kell vezetni:

a) az üzemi gyűjtőhelyen gyűjtött hulladék mennyisége, összetétele (hulladéktípus, -fajta, és -jelleg szerint);

b) a hulladék üzemi gyűjtőhelyen történő elhelyezésének és onnan történő elszállításának időpontja;

c) annak adatai, akinek részére az üzemi gyűjtőhely üzemeltetője a hulladékot átadja (ha a hulladékot nem az üzemi gyűjtőhely üzemeltetője kezeli);

d) az üzemvitellel kapcsolatos rendkívüli események (így különösen az üzemzavar, a szokásostól eltérő, rendkívüli üzemállapotok oka, ideje és időtartama, az azok megszüntetésére tett intézkedések, továbbá betörés, lopás, baleset); valamint

e) a hatósági ellenőrzések megállapításai és az ezek hatására tett intézkedések.

(3) Az üzemeltető az üzemi gyűjtőhely részletes működési és ellenőrzési szabályait üzemeltetési szabályzatban rögzíti. Az üzemeltetésről – a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – a felügyelőség szakhatóságként állást foglal. Az üzemi gyűjtőhely csak az üzemeltetési szabályzatban foglaltak szerint, a felügyelőség általi jóváhagyását követően üzemeltethető.

(4) A felügyelőség az üzemeltetési szabályzatot – a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló KvVM rendelet szerinti hulladékgazdálkodási létesítmények működési szabályzat jóváhagyására vonatkozó –igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását követően hagyja jóvá, ha

a) a használatbavételi eljárás hiányában az üzemeltető megváltozott személyére vagy technológiaváltozásra hivatkozva az üzemi gyűjtőhely üzemeltetője a felügyelőségtől ezt kérelmezi, vagy

b) a gyűjtött hulladék típusa, a gyűjtés módja, illetve körülményei miatti felügyelőségi felszólításra az üzemeltető az üzemeltetési szabályzat jóváhagyását kérelmezi.

(5) Az üzemeltetési szabályzatban legalább

a) az adminisztrációra (a hulladék üzemi gyűjtőhelyen történő elhelyezésének és az onnan történő elszállításának rendjére);

b) a hulladék üzemi gyűjtőhelyen történő gyűjtéséért és felügyeletéért felelős személyre;

c) az egy időben maximálisan gyűjthető hulladék mennyiségére;

d) a hulladék mennyiségének nyilvántartására (hulladéktípus, -fajta és -jelleg szerint);

e) az üzemnapló vezetésére;

f) az üzemi gyűjtőhely műszaki állapotának, az üzemi gyűjtőhelyen elhelyezett hulladék biztonságos gyűjtésének ellenőrzésére, az ellenőrzés megállapításaira, és a megállapítások alapján hozott intézkedésekre;

g) a munkavégzés munkavédelmi kérdéseire; valamint

h) a tűzvédelmi szabályok betartására

vonatkozó előírásokat kell meghatározni.

(6) Az üzemeltetési szabályzatban foglaltak végrehajtására felelős személyt ki kell jelölni.

(7) Ha az üzemi gyűjtőhelyre beszállított és ott elhelyezett veszélyes hulladék mennyisége meghaladja a napi 1 tonnát, az üzemi gyűjtőhelyen történő gyűjtés során esetlegesen bekövetkező, a környezetet veszélyeztető üzemzavar vagy baleset következményeinek csökkentésére és elhárítására havária-tervet kell készíteni.

(8) Veszélyes hulladék gyűjtése esetén az üzemi gyűjtőhely kialakítására és üzemeltetésére a 2. melléklet szerinti műszaki előírásokat is alkalmazni kell.

9. A hulladéktároló hely

18. § (1) A hulladéktároló helyhez vezető és a hulladéktároló hely alapjául szolgáló létesítmény területén belül kialakított közlekedési útvonal és tárolótér burkolatát nem veszélyes hulladék tárolása esetén egységes és egybefüggő, veszélyes hulladék esetén egységes, egybefüggő, vízzáró és szilárd burkolattal kell ellátni. A szilárd útburkolat mellett biztosítani kell a csurgalék- és csapadékvíz elvezetését, valamint – szükség esetén – az ezek tárolására szolgáló rendszert.

(2) A hulladéktároló helyet az illetéktelenek behatolását megakadályozó módon körül kell keríteni, és zárható kapuval fel kell szerelni, ide nem értve azt az esetet, ha a hulladéktároló helyet a tároláson kívül más hulladékgazdálkodási tevékenységet is ellátó létesítményként alakítják ki, és a létesítmény zárható.

(3) A külső és belső tereket a tárolásra tervezett hulladék mennyiségével arányos méretben úgy kell kialakítani, hogy azok a gépi mozgató- és szállítóeszközök számára jól megközelíthetők legyenek.

(4) A hulladéktároló helyet táblával kell jelezni. Ha a hulladéktároló helyen veszélyes hulladékot tárolnak, a hulladéktároló helyen a hulladék veszélyességére figyelmeztető táblát kell elhelyezni. A táblán szereplő feliratot, jelzést úgy kell feltüntetni, hogy az mindenki számára jól látható és olvasható legyen.

(5) Ha a hulladéktároló helyen veszélyes hulladékot tárolnak, a tárolás céljára szolgáló burkolatot olyan anyagból – folyadékzáró, szükség szerint vegyszerálló felületi védelemmel, illetve kármentővel ellátott aljzattal – kell kialakítani, amely a veszélyes hulladékkal történő esetleges kölcsönhatás esetén bekövetkező kémiai reakcióknak ellenáll.

19. § (1) Aki hulladékot tárol, a tárolást – a hulladékgyűjtő udvar kivételével – hulladéktároló helyen végzi.

(2) Hulladéktároló hely kizárólag a hulladékgazdálkodási engedély tárolásra vonatkozó előírásai szerint üzemeltethető.

(3) A hulladéktároló helyen csak annyi hulladék tárolható, amennyi a hulladék zavartalan és biztonságos tárolása érdekében lehetséges, figyelemmel a hulladéktároló hely tárolókapacitására. Ezt a hulladékmennyiséget, valamint a tárolás lehetséges leghosszabb időtartamát a felügyelőség a hulladékgazdálkodási engedélyben határozza meg.

(4) Hulladéktároló helyen hulladék – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak a hulladék fajtájának biztonságos elhelyezésére alkalmas, a hulladék mennyiségétől és minőségétől függő méretű és kialakítású, zárt rendszerű konténerben tárolható. A konténerek kiválasztása során gondoskodni kell arról, hogy azok a biztonságos elszállításra vagy szállítási eszközbe történő ürítésre alkalmasak legyenek.

(5) Az olyan hulladék, amely mérete, fizikai tulajdonsága és mennyisége folytán konténerben nem helyezhető el, kizárólag a hulladékgazdálkodási engedélyben meghatározott feltételek mellett tárolható.

(6) A hulladéktároló helyen tárolt hulladék fajtáját és típusát a konténeren vagy – nem konténerben történő tárolás esetén – a tárolás helyén, megkülönböztető, jól látható, figyelemfelkeltő jelzés, felirat alkalmazásával egyértelműen és olvashatóan fel kell tüntetni.

(7) A hulladéktároló helyet úgy kell üzemeltetni, hogy a hulladéktároló helyen elhelyezett konténerek ne sérüljenek meg. A tárolás során használt konténerek és tárolóterek (így különösen az út- és térburkolatok) állapotát az üzemeltetési szabályzat előírásai szerint rendszeresen ellenőrizni és szükség szerint javítani kell. A sérült és a hulladék tárolására alkalmatlan konténereket haladéktalanul épre kell cserélni.

(8) A hulladéktároló hely számára kialakított tárolótéren tároláson kívül más hulladékgazdálkodási tevékenység csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.

(9) A tárolás során a hulladékhoz történő szabad és akadálymentes hozzáférést folyamatosan biztosítani kell.

(10) A hulladéktároló hely üzemeltetője gondoskodik a hely őrzéséről és az illetéktelen személyek behatolása elleni védelemről.

20. § (1) Hulladéktároló helyen veszélyes hulladék kizárólag olyan műszaki védelemmel ellátott, zárható konténerben tárolható, amely ellenáll a hulladék kémiai hatásainak és kizárja a hulladék csapadékvízzel történő érintkezését. A porlékony, folyékony vagy illékony összetevőket tartalmazó veszélyes hulladékot olyan konténerben kell tárolni, amely biztosítja, hogy a tárolás során ezek az összetevők nem kerülnek a környezetbe és nem okoznak környezetterhelést.

(2) Nyílt téren a veszélyes hulladékot tartalmazó konténert a hulladék fizikai és kémiai tulajdonságainak ellenálló, teherbíró, folyadékzáró és – szükség szerint – kármentővel ellátott aljzaton kell elhelyezni.

(3) A veszélyes hulladékot hulladéktípusonként vagy hulladékfajtánként elkülönítetten kell tárolni, figyelemmel a hulladék fizikai, kémiai jellegére, továbbá a tárolást követően alkalmazandó kezelési technológia igényeire.

(4) A hulladéktároló hely üzemeltetése során alkalmazott műszaki megoldásokkal biztosítani kell, hogy veszélyes hulladék tárolása esetén a tárolás időtartama alatt hulladék ne szennyezze a környezetet.

(5) Hulladéktároló helyen az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyes osztályba sorolt, egymással vagy önmagukban reakcióképes, továbbá gyorsan bomló szerves, illetve szervetlen anyagokat tartalmazó veszélyes, valamint fertőző hulladék nem tárolható.

(6) A hulladéktároló helyen tárolt veszélyes hulladékkal érintkező és a veszélyes hulladék szállítására, tárolására szolgáló felületekről származó csurgalék- és csapadékvizet, valamint a tisztítási műveletekből származó szennyezett vizet össze kell gyűjteni, és azt a tárolására szolgáló edényzetbe kell juttatni, továbbá gondoskodni kell a kezeléséről.

21. § (1) A hulladéktároló hely üzemeltetője gondoskodik arról, hogy az üzemeltetés megfeleljen az elérhető legjobb technikáknak.

(2) A hulladéktároló hely üzemeltetője a hulladéktároló helyen tárolt hulladékról a telephelyen, naprakész módon üzemnaplót vezet.

(3) Az üzemnaplót a következő tartalommal kell vezetni:

a) a hulladéktároló helyen tárolt hulladék mennyisége, összetétele (hulladéktípus, -fajta, és -jelleg szerint);

b) a tárolásra átvett hulladék elhelyezésének és elszállításának időpontja;

c) a hulladéktároló hely üzemeltetőjének neve, címe, székhelye;

d) annak adatai, akinek részére a hulladéktároló hely üzemeltetője a tárolt hulladékot átadja (ha a hulladékot nem a hulladéktároló hely üzemeltetője hasznosítja, ártalmatlanítja);

e) az üzemvitellel kapcsolatos rendkívüli események (így különösen az üzemzavar, a szokásostól eltérő, rendkívüli üzemállapotok oka, ideje és időtartama, az azok megszüntetésére tett intézkedések, továbbá betörés, lopás, baleset); valamint

f) a hatósági ellenőrzések megállapításai és az ezek hatására tett intézkedések.

(4) A hulladéktároló hely üzemeltetője a hulladéktároló hely részletes működési és ellenőrzési szabályait üzemeltetési szabályzatban rögzíti. Az üzemeltető az üzemeltetési szabályzat 1 példányát a hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárás iránti kérelemhez csatolja. A hulladéktároló hely csak az üzemeltetési szabályzatban foglaltak szerint, a felügyelőség általi jóváhagyását követően üzemeltethető.

(5) A hulladéktároló hely üzemeltetési szabályzatában legalább

a) az adminisztrációra (a hulladék tárolásra történő elhelyezésének és elszállításának rendjére);

b) a hulladék tárolásra történő elhelyezéséért és felügyeletéért felelős személyre;

c) az egy időben maximálisan tárolható hulladék mennyiségére;

d) a hulladék mennyiségének nyilvántartására (hulladéktípus, -fajta és -jelleg szerint);

e) a hulladéktároló hely műszaki állapotának, a hulladék biztonságos tárolásának ellenőrzésére, az ellenőrzés megállapításaira, és a megállapítások alapján hozott intézkedésekre;

f) az üzemnapló vezetésére;

g) a munkavégzés munkavédelmi kérdéseire; valamint

h) a tűzvédelmi szabályok betartására

vonatkozó előírásokat kell meghatározni.

(6) Az üzemeltetési szabályzatban foglaltak végrehajtására felelős személyt ki kell jelölni.

(7) A hulladéktároló helyen a veszélyes hulladékot úgy kell tárolni, hogy a tárolóterek környezeti és egészségügyi veszélyhelyzetben a lehető legrövidebb időn belül kiüríthetők legyenek.

(8) Ha a hulladéktároló helyen veszélyes hulladékot tárolnak, az esetlegesen bekövetkező baleset megelőzésére vagy környezetszennyező hatásainak enyhítésére a hulladéktároló hely üzemeltetője havária-tervet készít.

(9) Veszélyes hulladék tárolása esetén a hulladéktároló hely kialakítására és üzemeltetésére a 2. melléklet szerinti műszaki előírásokat is alkalmazni kell.

10. A komposztáló telep

22. § (1) A komposztáló telepnek legalább a következő területi egységekből kell állnia:

a) előkezelő tér,

b) komposztáló tér,

c) utókezelő és tároló tér.

(2) A komposztáló telep területi egységeinél a csurgalék- és csapadékvíz földtani közegbe jutását megakadályozó, szilárd burkolattal ellátott területet kell kialakítani.

(3) A komposztáló telepet az illetéktelenek behatolását megakadályozó módon körül kell keríteni, és zárható kapuval fel kell szerelni, ide nem értve azt az esetet, ha a komposztáló telepet a komposztáláson kívül más hulladékgazdálkodási tevékenységet is ellátó létesítményként alakítják ki, és a létesítmény zárható.

(4) A komposztáló telepen biztosítani kell a csurgalék- és csapadékvíz megfelelő elvezetését, valamint az ezek elkülönített tárolására szolgáló rendszert.

23. § (1) Komposztáló telep hasznosításra vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel üzemeltethető.

(2) A komposztáló telep üzemeltetője a komposztáló telepen tárolt biológiailag lebomló hulladékról, valamint a komposztáló telepen előállított komposztról a telephelyen, naprakész módon üzemnaplót vezet.

(3) Az üzemnaplót a következő tartalommal kell vezetni:

a) a komposztáló telepen tárolt biológiailag lebomló hulladék (hulladéktípus szerint), valamint az elszállított komposzt mennyisége, összetétele;

b) a biológiailag lebomló hulladékot a komposztáló telep üzemeltetője részére átadó természetes személy, gazdasági társaság hulladékbirtokos neve, címe, székhelye;

c) a komposztot a komposztáló telep üzemeltetőjétől átvevő neve, címe, székhelye;

d) a telepi komposztáláshoz használt technológiai berendezések, eszközök napi, havi és éves üzemideje, az alkalmazott kezelési technológia és kezelési műveletek;

e) a komposztálásra vonatkozó adatok, így különösen a felhasznált alapanyagok köre, a komposztálás ideje, hőmérséklete, a forgatási gyakoriság száma, tekintettel a kezelési technológiára;

f) az üzemvitellel kapcsolatos rendkívüli események (így különösen betörés, lopás, baleset, üzemzavar, a szokásostól eltérő, rendkívüli üzemállapotok oka, ideje és időtartama, valamint az azok megszüntetésére tett intézkedések);

g) a végrehajtott karbantartások (javítások) ideje és időtartama; valamint

h) a hatósági ellenőrzések megállapításai és az ezek hatására tett intézkedések.

(4) A komposztáló telep üzemeltetője a telep részletes működési és ellenőrzési szabályait üzemeltetési szabályzatban rögzíti. Az üzemeltető az üzemeltetési szabályzat 1 példányát a hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárás iránti kérelemhez csatolva a felügyelőségnek megküldi. A komposztáló telep csak az üzemeltetési szabályzat felügyelőség általi jóváhagyását követően üzemeltethető.

(5) A komposztáló telep üzemeltetési szabályzata legalább

a) a komposzt alapjául szolgáló egyes hulladéktípusok mennyiségét és minőségét tartalmazó nyilvántartás készítésére;

b) a komposztálás rendjének, módjának előírására;

c) a hulladék komposztálásáért és felügyeletéért felelős személyre;

d) az üzemnapló vezetésére;

e) a nyitvatartásra;

f) a beérkező biológiailag lebomló hulladék, valamint a komposzt minőségi vizsgálatának lefolytatására (így különösen a mintavételezésre, az elemzésre, a dokumentálásra);

g) a komposztálás során felhasznált segédanyagok mennyiségére és minőségére;

h) a komposzt felhasználási, illetve további kezelési lehetőségeinek meghatározására, mennyiségére, ellenőrzésének módjára;

i) a tovább nem hasznosítható maradék hulladék ártalmatlanításának módjára;

j) a komposztáló telep üzemeltetésére vonatkozó műszaki és környezetvédelmi előírások betartására (így különösen a csurgalék- és csapadékvíz, levegő- és zajszennyezés kezelésére, havária-terv készítésére, munka- és tűzvédelmi szabályok betartására, illetve a védőfelszerelés használatára)

vonatkozó kötelezettségeket tartalmazza.

(6) Az üzemeltetési szabályzatban foglaltak végrehajtására felelős személyt ki kell jelölni.

(7) A komposztáló telep működtetését közvetlenül irányító vezetőnek környezetvédelmi szakirányú középfokú vagy felsőfokú végzettséggel, vagy a környezetvédelmi megbízotti foglalkoztatását igazoló dokumentummal kell rendelkeznie.

(8) A komposztálás mérvadó jellemzőit (így különösen a hőmérsékletet és a tartózkodási időt) a higiénizációs fázisban naponta fel kell jegyezni. A rögzített adatokat 5 éven keresztül meg kell őrizni, és azokat a környezetvédelmi hatóság kérésére annak rendelkezésére kell bocsátani.

(9) A komposztáló telep hulladékforgalmáról éves anyagmérleget kell készíteni, valamint a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendelet előírásai szerint nyilvántartást kell vezetni, és adatszolgáltatást kell teljesíteni.

(10) A komposztáló telepen végzett tevékenységek gyakorlása során esetlegesen bekövetkező, a környezetet veszélyeztető üzemzavar vagy baleset következményeinek csökkentésére és elhárítására a komposztáló telepre vonatkozó havária-tervet kell készíteni.

(11) Komposztáló telepen biológiailag lebomló hulladék kizárólag komposztálás céljából tárolható.

24. § (1) Ha a komposztáló telep lakosságnál képződő biológiailag lebomló hulladékot is átvesz, a komposztáló telep működési rendjéről az üzemeltető a komposztáló telep bejáratánál és a honlapján a lakosságot tájékoztatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a komposztáló telep elérhetősége;

b) a komposztáló telepen átadható biológiailag lebomló hulladék fajtája, mennyisége;

c) a komposztáló telep igénybevételének (így különösen a szállításnak, a nyitvatartásnak, illetve a díjmentességnek) feltételei;

d) a komposztáló telep használatának előnyei;

e) a káros környezeti hatások megelőzésének módjai;

f) a hasznosítás lehetőségei, azok várható környezeti, gazdasági hatásai.

(3) A komposztáló telep üzemeltetője a biológiailag lebomló hulladék átvételekor ellenőrzi, hogy a biológiailag lebomló hulladék megfelel-e a kezelési követelményeknek. Ha a biológiailag lebomló hulladék a kezelési követelményeknek nem felel meg, az átvételt meg kell tagadni.

11. Az átrakóállomás

25. § (1) Az átrakóállomás közlekedési, ürítő helyi, konténermozgatási és -tárolási területeit lefedő úttestet egységes és egybefüggő, a tehergépkocsik forgalmára méretezett, szilárd útburkolattal kell ellátni. Az útburkolatot közlekedési útburkolati jelek felfestésével kell kialakítani.

(2) Az útburkolat mellett szükség szerint biztosítani kell a csurgalék- és csapadékvíz elvezetését, valamint az ezek tárolására szolgáló rendszert. A csurgalék- és csapadékvíz tároló rendszernek biztosítania kell, hogy az fogadni tudja a konténer, a garat és a tömörítő pajzs mosásából származó szennyezett vizet is.

(3) Az ürítő helyet garattal kell ellátni, amelyet a hulladék kiporzását és kiszóródását megakadályozó módon kell kialakítani.

(4) Ha az átrakóállomásra veszélyes hulladékot szállítanak, az átrakóállomáson a hulladék veszélyességére figyelmeztető táblát is el kell helyezni. A táblán szereplő feliratot, jelzést úgy kell feltüntetni, hogy az mindenki számára jól látható és olvasható legyen.

(5) Az átrakóállomás kialakítható más hulladékgazdálkodási létesítményekkel közös telephelyen is. Ebben az esetben a kiszolgáló létesítmények – a technológiai berendezések kivételével – elhagyhatók, illetve más kezelési műveletek kiszolgálására együttesen is alkalmazhatók.

(6) Az átrakóállomást az illetéktelenek behatolását megakadályozó módon körül kell keríteni, és zárható kapuval fel kell szerelni, ide nem értve azt az esetet, ha az átrakóállomást más hulladékgazdálkodási tevékenységet is ellátó létesítményként alakítják ki, és a létesítményt körülkerítik, továbbá zárható kapuval szerelik fel.

26. § (1) Átrakóállomás az átrakóállomáson végzett tevékenységnek megfelelő hulladékgazdálkodási engedéllyel üzemeltethető.

(2) Az átrakóállomás üzemeltetője az átrakóállomásra beszállított hulladékról a telephelyen, naprakész módon üzemnaplót vezet.

(3) Az üzemnaplót a következő tartalommal kell vezetni:

a) az átrakóállomásra be- és az onnan elszállított hulladék mennyisége, összetétele (hulladéktípus, -fajta és -jelleg szerint);

b) az átrakóállomáson használt technológiai berendezések, eszközök havi üzemideje, továbbá az alkalmazott kezelési technológia és kezelési műveletek;

c) az üzemvitellel kapcsolatos rendkívüli események (így különösen betörés, lopás, baleset, üzemzavar, a szokásostól eltérő, rendkívüli üzemállapotok oka, ideje és időtartama, valamint az azok megszüntetésére tett intézkedések);

d) a végrehajtott karbantartások (javítások) ideje és időtartama; valamint

e) a hatósági ellenőrzések megállapításai és az ezek hatására tett intézkedések.

(4) Az átrakóállomás üzemeltetője az átrakóállomás részletes működési és ellenőrzési szabályait üzemeltetési szabályzatban rögzíti. Az üzemeltető az üzemeltetési szabályzat 1 példányát a hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárás iránti kérelemhez csatolva a felügyelőségnek megküldi. Az átrakóállomás csak az üzemeltetési szabályzat felügyelőség általi jóváhagyását követően üzemeltethető.

(5) Az átrakóállomás üzemeltetési szabályzatában legalább

a) az adminisztrációra (így különösen a hulladék beszállításának és elszállításának rendjére);

b) a hulladék felügyeletéért és az átrakóállomáson végzett hulladékgazdálkodási tevékenységek elvégzéséért felelős személyre;

c) a hulladék mennyiségének nyilvántartására (hulladéktípus, -fajta és -jelleg szerint);

d) az átrakóállomáson végzett hulladékgazdálkodási tevékenységek ellenőrzésére, az ellenőrzés megállapításaira, és a megállapítások alapján hozott intézkedésekre;

e) a munkavégzés munkavédelmi kérdéseire;

f) az üzemnapló vezetésére;

g) az átrakóállomás és a hozzá tartozó berendezések, eszközök rendszeres állapot felülvizsgálatára, továbbá a felülvizsgálat időpontjaira és módjára; valamint

h) a tűzvédelmi szabályok betartására

vonatkozó előírásokat kell meghatározni.

(6) Az üzemeltetési szabályzatban foglaltak végrehajtására felelős személyt ki kell jelölni.

(7) Az átrakóállomás működtetését közvetlenül irányító vezetőnek környezetvédelmi szakirányú középfokú vagy felsőfokú végzettséggel, vagy a környezetvédelmi megbízotti foglalkoztatását igazoló dokumentummal kell rendelkeznie.

(8) Az átrakóállomásra beszállított hulladék legfeljebb a hulladékgazdálkodási engedélyben meghatározott ideig tárolható.

12. A válogatómű

27. § (1) A válogatómű belső tereit egybefüggő szilárd burkolattal kell ellátni. A burkolat mellett – szükség esetén – biztosítani kell a csurgalék- és csapadékvíz elvezetését, valamint az ezek tárolására szolgáló rendszert.

(2) A külső és belső tereket a válogatóműbe szállított hulladék mennyiségével arányos méretben úgy kell kialakítani, hogy azok a gépi mozgató- és szállítóeszközök számára jól megközelíthetők legyenek.

(3) A válogatómű kialakítható más hulladékgazdálkodási létesítményekkel közös telephelyen is. Ebben az esetben a kiszolgáló létesítmények – a technológiai berendezések kivételével – elhagyhatók, illetve más kezelési műveletek kiszolgálására együttesen is alkalmazhatók.

(4) A válogatóművet az illetéktelenek behatolását megakadályozó módon körül kell keríteni, és zárható kapuval fel kell szerelni, ide nem értve azt az esetet, ha a válogatóművet más hulladékgazdálkodási tevékenységet is ellátó létesítményként alakítják ki, és a létesítményt körülkerítik, továbbá zárható kapuval szerelik fel.

28. § (1) Válogatómű a válogatóműben végzett tevékenységnek megfelelő hulladékgazdálkodási engedéllyel üzemeltethető.

(2) A válogatóműbe került veszélyes hulladék válogatásáról és tárolásáról a válogatómű üzemeltetője gondoskodik.

(3) Válogatóműben nem előkezelhető bomló szervesanyag-tartalmú hulladék, kivéve, ha az üzemeltető a válogatóműben a bomló szervesanyag-tartalmú frakció gépi (így különösen röntgensugaras vagy optikai berendezés segítségével történő) válogatását követően közvetlenül elvégzi az anyagában hasznosítható frakció további válogatását is.

(4) A válogatóműben a válogatást követően hasznosításra nem kerülő másodlagos hulladék ártalmatlanításáról az üzemeltető gondoskodik.

(5) A válogatómű üzemeltetője a válogatóműben előkezelt, tárolt, valamint a válogatóműből elszállított hulladékról a telephelyen, naprakész módon üzemnaplót vezet.

(6) Az üzemnaplót a következő tartalommal kell vezetni:

a) a válogatóműben előkezelt és tárolt hulladék mennyisége, összetétele (hulladéktípus, -fajta és -jelleg szerint);

b) a válogatómű kezelési technológiája;

c) az előkezelésre átvett hulladék átvételének és a válogatóműből történő elszállításának időpontja;

d) a hulladékot a válogatómű részére átadó gazdálkodó szervezet neve, címe, székhelye (ha a hulladék átadója gazdálkodó szervezet);

e) annak adatai, akinek részére a válogatómű üzemeltetője az előkezelt hulladékot átadja (ha a hulladékot nem a válogatómű üzemeltetője előkezeli);

f) az üzemvitellel kapcsolatos rendkívüli események (így különösen az üzemzavar, a szokásostól eltérő, rendkívüli üzemállapotok oka, ideje és időtartama, az azok megszüntetésére tett intézkedések, továbbá betörés, lopás, baleset); valamint

g) a hatósági ellenőrzések megállapításai és az ezek hatására tett intézkedések.

(7) A válogatómű üzemeltetője a válogatómű részletes működési és ellenőrzési szabályait üzemeltetési szabályzatban rögzíti. Az üzemeltető az üzemeltetési szabályzat 1 példányát a hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárás iránti kérelemhez csatolva a felügyelőségnek megküldi. A válogatómű csak az üzemeltetési szabályzat felügyelőség általi jóváhagyását követően üzemeltethető.

(8) A válogatómű üzemeltetési szabályzatában legalább

a) az adminisztrációra (így különösen a hulladék beszállításának és elszállításának rendjére);

b) a válogatómű üzemeltetésének felügyeletéért felelős személyre;

c) a hulladék mennyiségének nyilvántartására (hulladéktípus, -fajta és -jelleg szerint);

d) a hulladék válogatásának ellenőrzésére, az ellenőrzés megállapításaira, és a megállapítások alapján hozott intézkedésekre;

e) a munkavégzés munkavédelmi kérdéseire;

f) az üzemnapló vezetésére;

g) a válogatómű és a hozzá tartozó berendezések, eszközök rendszeres állapot felülvizsgálatára, továbbá a felülvizsgálat időpontjaira és módjára; valamint

h) a tűzvédelmi szabályok betartására

vonatkozó előírásokat kell meghatározni.

(9) Az üzemeltetési szabályzatban foglaltak végrehajtására felelős személyt ki kell jelölni.

(10) A válogatómű működtetését közvetlenül irányító vezetőnek környezetvédelmi szakirányú középfokú vagy felsőfokú végzettséggel, vagy a környezetvédelmi megbízotti foglalkoztatását igazoló dokumentummal kell rendelkeznie.

(11) A válogatóműben végzett tevékenységek gyakorlása során esetlegesen bekövetkező, a környezetet veszélyeztető üzemzavar vagy baleset következményeinek csökkentésére és elhárítására a válogatóműre vonatkozó havária-tervet kell készíteni.

(12) A válogatómű területére beszállított hulladék legfeljebb a hulladékgazdálkodási engedélyben meghatározott ideig tárolható.

(13) A válogatómű kialakítására vonatkozó műszaki előírásokat a 3. melléklet tartalmazza.

13. Záró rendelkezések

29. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

30. § Az e rendelet hatálybelépésekor működő munkahelyi gyűjtőhely, hulladékgyűjtő udvar, hulladéktároló hely – ideértve a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet szerinti tárolótelepet is –, valamint üzemi gyűjtőhely e rendeletben meghatározott módon történő műszaki kialakításáról, e rendelet hatálybalépését követő 2 éven belül gondoskodni kell, ha kialakítása nem felel meg a 2. melléklet szerinti követelményeknek.

31. § A nem rendszeres hulladékszállítás szabályairól és az ennek során eljáró állami szervek kijelöléséről szóló 292/2013. (VII. 26.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A települési hulladék ideiglenes ellátás körében történő gyűjtésére és elszállítására a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletet, valamint az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló kormányrendeletet azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ideiglenes ellátásra kijelölt közérdekű szolgáltató minősül közszolgáltatónak.”

32. § Hatályát veszti a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól szóló 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet.

1. melléklet a 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelethez

A hulladékgyűjtő udvarban gyűjthető hulladék azonosító kódja, megnevezése

1. táblázat

A

B

C

D

A hulladék azonosító kódja:

A hulladéktípus megnevezése:

02

 

 

MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, AKVAKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDÁLKODÁSBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER-ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS

-FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK

 

02 01

 

mezőgazdaság, kertészet, akvakultúrás termelés, erdőgazdálkodás, vadászat és halászat hulladéka

 

 

02 01 04

műanyaghulladék (kivéve a csomagolást)**

 

 

02 01 08*

veszélyes anyagokat tartalmazó, agrokémiai hulladék

 

 

02 01 09

agrokémiai hulladék, amely különbözik a 02 01 08-tól

 

 

02 01 10

fémhulladék**

03

 

 

FAFELDOLGOZÁSBÓL ÉS FALEMEZ-, BÚTOR-, CELLULÓZ ROST SZUSZPENZIÓ-, PAPÍR- ÉS KARTONGYÁRTÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK

 

03 02

 

faanyagvédőszer-hulladék

 

 

03 02 99

közelebbről meg nem határozott faanyagvédőszer

07

 

 

SZERVES KÉMIAI FOLYAMATOKBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK

 

07 03

 

szerves festékek, pigmentek és színezékek gyártásából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladék (kivéve a 06 11)

 

 

07 03 99

közelebbről meg nem határozott hulladék

 

07 06

 

zsírok, kenőanyagok, szappanok, mosószerek, fertőtlenítőszerek és kozmetikumok gyártásából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladék

 

 

07 06 99

közelebbről meg nem határozott hulladék

 

07 07

 

finom vegyszerek és vegyipari termékek gyártásából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó, közelebbről meg nem határozott hulladék

 

 

07 07 99

közelebbről meg nem határozott hulladék

08

 

 

BEVONATOK (FESTÉKEK, LAKKOK ÉS ZOMÁNCOK), RAGASZTÓK, TÖMÍTŐANYAGOK ÉS NYOMDAFESTÉKEK GYÁRTÁSÁBÓL, KISZERELÉSÉBŐL, FORGALMAZÁSÁBÓL ÉS FELHASZNÁLÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK

 

08 01

 

festékek és lakkok gyártásából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából, valamint ezek eltávolításából származó hulladék

 

 

08 01 11*

szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- és lakk-hulladék

 

 

08 01 12

festék- vagy lakk-hulladék, amely különbözik
a 08 01 11-től

 

 

08 01 17*

festékek és lakkok eltávolításából származó, szerves oldószereket vagy egyéb veszélyes anyagokat tartalmazó hulladék

 

 

08 01 18

festékek és lakkok eltávolításából származó hulladék, amely különbözik a 08 01 17-től

 

 

08 01 21*

festékek és lakkok eltávolítására használt, hulladékká vált anyagok

 

08 03

 

nyomdafestékek gyártásából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladék

 

 

08 03 17*

veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner

 

 

08 03 18

hulladékká vált toner, amelyik különbözik a 08 03 17-től

 

08 04

 

ragasztók és tömítőanyagok gyártásából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladék (a vízhatlanító termékeket is beleértve)

 

 

08 04 09*

szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok hulladéka

 

 

08 04 10

ragasztók, tömítőanyagok hulladéka, amely különbözik a 08 04 09-től

09

 

 

FÉNYKÉPÉSZETI IPAR HULLADÉKA

 

09 01

 

fényképészeti ipar hulladéka

 

 

09 01 07

ezüstöt vagy ezüstvegyületeket tartalmazó fotófilm és -papír

 

 

09 01 08

ezüstöt vagy ezüstvegyületeket nem tartalmazó fotófilm és -papír

 

 

09 01 10

egyszer használatos fényképezőgép, áramforrás nélkül**

 

 

09 01 11*

egyszer használatos fényképezőgép, amely a 16 06 01,
a 16 06 02 vagy a 16 06 03 azonosító kóddal jelölt tételekhez tartozó áramforrást is tartalmaz**

 

 

09 01 12

áramforrást is tartalmazó, egyszer használatos fényképezőgép, amely különbözik a
09 01 11-től**

12

 

 

FÉMEK, MŰANYAGOK ALAKÍTÁSÁBÓL, FIZIKAI ÉS MECHANIKAI FELÜLETKEZELÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ HULLADÉK

 

12 01

 

fémek és műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladék

 

 

12 01 01

vasfém reszelék és esztergaforgács

 

 

12 01 02

vasfém részecskék és por

 

 

12 01 03

nem-vas fém reszelék és esztergaforgács

 

 

12 01 04

nem-vas fém részecskék és por

 

 

12 01 10*

szintetikus gépolaj

 

 

12 01 13

hegesztési hulladék

 

 

12 01 21

elhasznált csiszolóanyagok és eszköz, amelyek különböznek a 12 01 20-tól

13

 

 

OLAJHULLADÉK ÉS A FOLYÉKONY ÜZEMANYAG HULLADÉKA (kivéve az étolajokat, valamint a 05, a 12 és a 19 főcsoportokban meghatározott hulladékot)

 

13 02

 

motor-, hajtómű- és kenőolaj hulladék

 

 

13 02 05*

ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolaj**

 

 

13 02 06*

szintetikus motor-, hajtómű- és kenőolaj**

 

 

13 02 07*

biológiailag könnyen lebomló motor-, hajtómű- és kenőolaj**

15

 

 

CSOMAGOLÁSI HULLADÉK; KÖZELEBBRŐL MEG NEM HATÁROZOTT FELITATÓ ANYAGOK (ABSZORBENSEK), TÖRLŐKENDŐK, SZŰRŐANYAGOK ÉS VÉDŐRUHÁZAT

 

15 01

 

csomagolási hulladék (beleértve a válogatottan gyűjtött települési csomagolási hulladékot)

 

 

15 01 01

papír és karton csomagolási hulladék**

 

 

15 01 02

műanyag csomagolási hulladék**

 

 

15 01 03

fa csomagolási hulladék

 

 

15 01 04

fém csomagolási hulladék**

 

 

15 01 05

vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék

 

 

15 01 06

egyéb, kevert csomagolási hulladék

 

 

15 01 07

üveg csomagolási hulladék**

 

 

15 01 09

textil csomagolási hulladék**

 

 

15 01 10*

veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék

 

 

15 01 11*

veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladék, ideértve a kiürült hajtógázos palackokat

16

 

 

A HULLADÉKJEGYZÉKBEN KÖZELEBBRŐL MEG NEM HATÁROZOTT HULLADÉK

 

16 01

 

a közlekedés (szállítás) különböző területeiről származó hulladékká vált gépjármű (ideértve a terepjáró járművet is), a hulladékká vált gépjármű bontásából, valamint karbantartásából származó hulladék (kivéve a 13, a 14 főcsoportokban, a 16 06 és a 16 08 alcsoportokban meghatározott hulladék)

 

 

16 01 03

hulladékká vált gumiabroncsok**

 

 

16 01 07*

olajszűrő**

 

 

16 01 13*

fékfolyadék**

 

 

16 01 14*

veszélyes anyagokat tartalmazó fagyálló folyadék**

 

 

16 01 15

fagyálló folyadék, amely különbözik a 16 01 14-től

 

 

16 01 17

vasfémek

 

 

16 01 18

nem-vas fémek

 

 

16 01 19

műanyagok

 

 

16 01 20

üveg

 

16 02

 

elektromos és elektronikus berendezések hulladéka

 

 

16 02 11*

klór-fluor-szénhidrogéneket (HCFC, HFC) tartalmazó használatból kivont berendezés

 

 

16 02 13*

veszélyes anyagokat tartalmazó kiselejtezett berendezés, amely különbözik a 16 02 09-től 16 02 12-ig terjedő hulladéktípusoktól

 

 

16 02 14

kiselejtezett berendezés, amely különbözik a 16 02 09-től 16 02 13-ig terjedő hulladéktípusoktól

 

 

16 02 16

kiselejtezett berendezésből eltávolított anyag, amely különbözik a 16 02 15-től

 

16 06

 

elemek és akkumulátorok

 

 

16 06 01*

ólomakkumulátorok**

 

 

16 06 02*

nikkel-kadmium elemek

 

 

16 06 03*

higanyt tartalmazó elemek

 

 

16 06 04

lúgos akkumulátorok (kivéve a 16 06 03)

 

 

16 06 05

egyéb elemek és akkumulátorok

17

 

 

ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉK (BELEÉRTVE A SZENNYEZETT TERÜLETEKRŐL KITERMELT FÖLDET IS)

 

17 01

 

beton, tégla, cserép és kerámia

 

 

17 01 01

beton**

 

 

17 01 02

tégla**

 

 

17 01 03

cserép és kerámia**

 

 

17 01 07

beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a
17 01 06-tól**

 

17 02

 

fa, üveg és műanyag

 

 

17 02 01

fa

 

 

17 02 02

üveg**

 

 

17 02 03

műanyag**

 

17 04

 

fémek (beleértve azok ötvözeteit is)

 

 

17 04 01

vörösréz, bronz, sárgaréz**

 

 

17 04 02

alumínium**

 

 

17 04 03

ólom**

 

 

17 04 04

cink**

 

 

17 04 05

vas és acél**

 

 

17 04 06

ón**

 

 

17 04 07

fémkeverék**

 

 

17 04 11

kábel, amely különbözik a 17 04 10-től**

 

17 06

 

szigetelőanyagokat és azbesztet tartalmazó építőanyag

 

 

17 06 04

szigetelő anyag, amely különbözik a 17 06 01 és
a 17 06 03-tól

 

17 08

 

gipsz-alapú építőanyag

 

 

17 08 02

gipsz-alapú építőanyag, amely különbözik
a 17 08 01-től**

 

17 09

 

egyéb építési-bontási hulladék

 

 

17 09 04

kevert építési-bontási hulladék, amely különbözik a 17 09 01-től, a 17 09 02-től és a
17 09 03-tól**

20

 

 

TELEPÜLÉSI HULLADÉK (HÁZTARTÁSI HULLADÉK ÉS A HÁZTARTÁSI HULLADÉKHOZ HASONLÓ, KERESKEDELMI, IPARI ÉS INTÉZMÉNYI HULLADÉK), IDEÉRTVE AZ ELKÜLÖNÍTETTEN GYŰJTÖTT FRAKCIÓT IS

 

20 01

 

elkülönítetten gyűjtött hulladék frakciók (kivéve a 15 01)

 

 

20 01 01

papír és karton**

 

 

20 01 02

üveg**

 

 

20 01 10

ruhanemű

 

 

20 01 11

textíliák

 

 

20 01 13*

oldószerek

 

 

20 01 14*

savak

 

 

20 01 15*

lúgok

 

 

20 01 17*

fényképészeti vegyszer

 

 

20 01 19*

növényvédő szer**

 

 

20 01 21*

fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladék

 

 

20 01 23*

klór-fluor-szénhidrogént tartalmazó kiselejtezett berendezés

 

 

20 01 25

étolaj és zsír**

 

 

20 01 26*

olaj és zsír, amely különbözik a 20 01 25-től**

 

 

20 01 27*

veszélyes anyagokat tartalmazó festékek, tinták, ragasztók és gyanták**

 

 

20 01 28

festékek, tinták, ragasztók és gyanták, amelyek különböznek a 20 01 27-től**

 

 

20 01 29*

veszélyes anyagokat tartalmazó mosószer**

 

 

20 01 30

mosószerek, amelyek különböznek a 20 01 29-től**

 

 

20 01 32

gyógyszerek, amelyek különböznek a 20 01 31-től

 

 

20 01 33*

elemek és akkumulátorok, amelyek között a 16 06 01,
a 16 06 02 vagy a 16 06 03 azonosító kóddal jelölt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók**

 

 

20 01 34

elemek és akkumulátorok, amelyek különböznek
a 20 01 33-tól**

 

 

20 01 35*

veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek
a 20 01 21-től és a 20 01 23-tól**

 

 

20 01 36

kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a
20 01 21-től, 20 01 23-tól és
20 01 35-től**

 

 

20 01 37*

veszélyes anyagokat tartalmazó fa

 

 

20 01 38

fa, amely különbözik a 20 01 37-től

 

 

20 01 39

műanyagok**

 

 

20 01 40

fémek**

 

20 02

 

kerti és parkokból származó hulladék
(a temetői hulladékot is beleértve)

 

 

20 02 01

biológiailag lebomló hulladék

 

20 03

 

egyéb települési hulladék

 

 

20 03 07

lomhulladék**

* A *-gal megjelölt hulladéktípus a hulladék veszélyességét jelöli.

** A **-gal megjelölt hulladékot valamennyi hulladékgyűjtő udvarban kötelezően át kell venni a hulladékgyűjtő udvar gyűjtési kapacitásának erejéig.

2. melléklet a 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelethez

A hulladékgyűjtő udvar, az üzemi gyűjtőhely és a hulladéktároló hely kialakítására és üzemeltetésére vonatkozó műszaki előírások

1.    Az üzemi gyűjtőhely, a hulladékgyűjtő udvar és a hulladéktároló hely kialakítására vonatkozó műszaki előírások:

1.1.    A hulladékgyűjtő udvar területe legalább 200 m2.

1.2.    Ha az üzemi gyűjtőhelyen veszélyes hulladékot gyűjtenek, valamint a hulladékgyűjtő udvarban és a hulladéktároló helyen veszélyes hulladékot tárolnak, a hulladékgazdálkodási létesítmény szigetelési rendszerét a következők szerint kell kialakítani:

1.2.1.    Nyílt téren történő kialakítás:

1.2.2.    Fedett helyen történő kialakítás:

1.2.3.    A fedett gyűjtő-, illetve tárolóterületek funkcionális, épületszerkezeti és épületgépészeti kialakítására vonatkozó követelményeket – a helyi körülmények és a hulladék környezeti veszélyességét mérlegelve – kell meghatározni.

1.2.4.    A szivárgórendszer részét képező perforált elvezető csövet zárt, vízzáró betonaknába kell bekötni. Az aknák belső felületét – szükség szerint – vegyszerálló felületi bevonattal kell kialakítani. Az elvezető csövet a gyűjtő-, illetve tárolótér burkolatának teljes felülete alatt kell kialakítani. Az elvezető cső átmérője legalább 10 cm.

1.2.5.    Nyílt téren történő kialakítás esetében a 2. táblázat 2. és 3. pontja szerinti feltétel abban az esetben hagyható el, ha a létesítményt összefolyóval és övárokkal veszik körül, és a hulladék biztonságos, valamint a környezet veszélyeztetését kizáró gyűjtése, tárolása maradéktalanul biztosítható.

1.2.6.    Fedett helyen történő kialakítás esetében a 3. táblázat 3. és 4. pontja szerinti feltétel abban az esetben hagyható el, ha a táblázat 2. pontja szerinti feltétellel a hulladék biztonságos és a környezet veszélyeztetését kizáró gyűjtése, tárolása maradéktalanul biztosítható.

1.2.7.    A hulladékgyűjtő udvarban a veszélyes hulladék gyűjtésének céljára kialakított építmény alapterülete legalább 25 m2, áruszállítás céljára gyártott fémkonténer esetén legalább 12 m2. Ha a hulladékgyűjtő udvarban a veszélyes hulladékot áruszállítás céljára gyártott fémkonténerben gyűjtik, a 8. § (2) bekezdés szerinti kármentő elhagyható.

2.    Az üzemi gyűjtőhely, a hulladékgyűjtő udvar és a hulladéktároló hely üzemeltetésére vonatkozó előírások:

2.1.    A hulladékgyűjtő udvar üzemeltetése során legalább a következő műszaki felszereltséget kell biztosítani:

a)    a hulladék biztonságos gyűjtéséhez szükséges kültéri és beltéri világítás;

b)    illemhelyiséggel, fűtéssel ellátott porta-, irodaépület vagy irodakonténer;

c)    1 db legalább 200 kg-os méréshatárú, hitelesített mérleg.

2.2.    A hulladéktároló hely üzemeltetése során a hulladék biztonságos tárolásához szükséges kültéri és beltéri világítást biztosítani kell.

2.3.    Az üzemi gyűjtőhely, a hulladékgyűjtő udvar és a hulladéktároló hely üzemeltetése során legalább a következő műszaki felszereltséget kell biztosítani:

a)    kármentesítési anyagok;

b)    tűzoltó készülékek;

c)    kéziszerszámok;

d)    egyéni védőfelszerelések;

e)    telefon.

3. melléklet a 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelethez

A válogatóművek kialakítására vonatkozó műszaki előírások

1. A kész bálák tárolására fedett bálatárolót kell építeni, amelynek alapterülete 1000 tonna/év kapacitásonként

a) vegyes hulladék esetén legalább 7 m2;

b) elkülönítetten gyűjtött hulladék esetén legalább 50 m2.

2. A válogatóműnek legalább a következő műszaki berendezésekkel, felszerelésekkel, eszközökkel kell rendelkeznie:

a) számítógépes kapcsolattal ellátott hitelesített hídmérleg;

b) illemhelyiséggel, mosdóval, zuhanyzóval, öltözővel, munkaruha- és kéziraktárral ellátott porta- vagy irodaépület;

c) gyűjtő- és felhordó szalagok, válogatószalag;

d) válogatókabin munkaállásokkal;

e) kármentesítési anyagok;

f) tűzoltó készülékek;

g) kéziszerszámok;

h) egyéni védőfelszerelések;

i) telefon;

j) konténer.

3. A válogatóműnek a következő műszaki berendezések közül legalább eggyel kell rendelkeznie:

a) dobrosta;

b) mágnes szeparátor;

c) előaprító vagy zsáknyitó berendezések;

d) légszeparátor;

e) ballisztikus szeparátor;

f) optikai, infravörös, illetve röntgensugaras szeparátor;

g) örvényáramú szeparátor;

h) egyéb – fajsúly, méret vagy a hasznosítható anyagok megkülönböztetésére és leválasztására szolgáló – szortírozó berendezések;

i) utóaprító berendezés.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!