nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
2014. évi XL. törvény
a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről
2015-02-01
2015-02-27
6

2014. évi XL. törvény

a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről1

1. Általános rendelkezések

1. § E törvény hatálya a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: 2014. évi XXXVIII. törvény) hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződésekre terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában:

1. ÁSZF: a 2014. évi XXXVIII. törvény 5. § (1) bekezdésében meghatározott ÁSZF,

2. fogyasztó: a 2014. évi XXXVIII. törvény 2. § 1. pontja szerinti fogyasztó,

3. fogyasztói kölcsönszerződés: a 2014. évi XXXVIII. törvény 1. § (1) és (1a) bekezdésében meghatározott szerződés,

4. pénzügyi intézmény: a 2014. évi XXXVIII. törvény 2. § 2. pontja szerinti pénzügyi intézmény,

5. pénzügyi lízingszerződés: a 2014. évi XXXVIII. törvény 2. § 3. pontja szerinti pénzügyi lízingszerződés.

3. Elszámolási elvek

3. § (1) A 2014. évi XXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti semmis kikötés alkalmazása esetén a semmis kikötés alapján folyósított és a (2) bekezdés szerinti módon átszámított kölcsön, valamint a semmis kikötésnek megfelelően teljesített és a (2) bekezdés szerinti módon átszámított törlesztőrészletek közötti különbözet összegét árfolyamrésből származó túlfizetésként kell elszámolni a fogyasztó javára.

(2) A pénzügyi intézménynek az általa folyósított kölcsön összegét, majd pedig – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – a törlesztőrészletek összegét az ezek teljesítésének tényleges elszámolási napján érvényes, Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell átszámítania. Ha a pénzügyi intézmény az ÁSZF-jeiben vagy a szerződéseiben konkrét napot határoz meg az átváltásra, úgy az átváltás napján érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell az átszámítást elvégezni.

(3) A 2014. évi XXXVIII. törvény 3. § (3) bekezdése szerinti esetekben és időszakra vonatkozóan a pénzügyi intézmény által a törvényes rendelkezéseknek megfelelően alkalmazott és a szerződés részévé vált devizaárfolyam esetén a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyam alkalmazását mellőzni kell.

4. § (1) A 2014. évi XXXVIII. törvény 4. § (2) bekezdése szerinti semmis kikötés alkalmazása esetén a semmis kikötés alapján teljesített és a kamat-, kamatfelár- (a továbbiakban együtt: kamat), költség-, díjemelés figyelmen kívül hagyásával kiszámított törlesztőrészletek közötti különbözet összegét az egyoldalú szerződésmódosításból származó túlfizetésként kell elszámolni a fogyasztó javára.

(2) Nem tekinthető az (1) bekezdés szerinti egyoldalú szerződésmódosításnak, ha a pénzügyi intézmény a szerződés megkötésekor előre meghatározott időszakra adott kamat-, költség-, díjkedvezményt megszüntetve a kedvezményes időszak lejártát követően a kamatot, költséget, díjat egyoldalúan a szerződésben meghatározott mértékre emelte.

(3) Az elszámolást a szerződésben meghatározott, illetve a (2) bekezdés szerinti kedvezményes időszak lejártát követően a szerződés részévé vált kamat, költség és díj mértékének alapulvételével kell elvégezni.

(4)2 Az egyoldalú szerződésmódosításból származó túlfizetés összege nem csökkenthető a kamat, költség, díj (3) bekezdés szerint alapul vett mértékének – akár egyoldalú szerződésmódosítás eredményeként – bekövetkezett csökkenésére tekintettel. Ha a csökkentésre jogszabály kötelező előírása alapján, illetve a díj vagy költség csökkentésére a kamat emelésével egyidejűleg került sor, abban a mértékben, amelyben azt a jogszabály előírta, illetve a kamatemelés mellett a díj vagy költség csökkent, az 5. § (5) és (6) bekezdését alkalmazni kell.

(5) Az ÁSZF olyan egyoldalú módosítása, amellyel a pénzügyi intézmény az egyoldalú szerződésmódosításra irányuló semmis kikötést változtatja meg, nem válik a módosítást megelőzően kötött fogyasztói kölcsönszerződés részévé.

(6) E § rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó szerződéses kikötés bármely más okból érvénytelen.

4. Elszámolási szabályok

5. § (1) Ha a szerződéses kikötések semmisége miatt a 3. és a 4. § szerinti elszámolást egyaránt el kell végezni, az árfolyamrésből származó és az egyoldalú szerződésmódosításból származó túlfizetés (a továbbiakban együtt: túlfizetés) elszámolását egyidejűleg és együttesen kell teljesíteni.

(2)3 A fogyasztó követelését a fogyasztói kölcsönszerződés fennállásának időszakában a Magyar Nemzeti Bank elnökének e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében (a továbbiakban: MNB rendelet) meghatározott módon úgy kell kiszámítani, mintha a 3. és 4. §-ban meghatározott túlfizetéseket a túlfizetés időpontjában – az esedékességnél későbbi időpontban történt túlfizetés esetén a következő esedékesség időpontjában – előtörlesztésként teljesítették volna (a továbbiakban: fogyasztói követelés).

(3)4 A fogyasztói követelést – a (4) bekezdés kivételével – a polgári jog általános szabályainak megfelelően elsősorban a költségre, azután a kamatra és végül a tőketartozásra kell elszámolni. Ha a fogyasztói követelés a fogyasztó pénzügyi intézménnyel szemben esedékessé vált és lejárt tartozását meghaladja, azt az MNB rendeletében meghatározott módon és időponttal előtörlesztésként kell elszámolni. Az elszámolásra köteles pénzügyi intézmény az e bekezdésben foglalt elszámolási sorrendtől a fogyasztó javára egyoldalúan eltérhet.

(4) Ha a fogyasztói kölcsönszerződés megszűnése a szerződésből eredő követelés teljesítésére irányuló kötelezettség fennmaradása nélkül következett be, a szerződés megszűnését követő tartozatlan fizetések elszámolására a jogalap nélküli gazdagodás szabályait kell alkalmazni, amelynek alapján azokat a jegybanki alapkamattal, devizában történt tartozatlan fizetés esetén pedig az adott devizára irányadó – az MNB rendeletében meghatározott – pénzpiaci kamattal megnövelt összegben kell megtéríteni.

(5) Az elszámolásra köteles pénzügyi intézmény az elszámolás során – a szerződéskötés érdekében adott kedvezmények kivételével – a fogyasztói követelés összegéből jogosult levonni az adott időszakban nyújtott kedvezményt, a kedvezmény felmerülésének időpontját figyelembe véve.

(6) Az (5) bekezdés szerinti kedvezménynek minősül minden olyan – szerződésmódosításon, a felek által, egymás közötti viszonyukban alkalmazott gyakorlaton, kötelező jogszabályi rendelkezésen vagy bírósági határozaton alapuló – vagyoni előny, illetve juttatás, amely abból származik, hogy a pénzügyi intézmény a fogyasztó fizetési kötelezettsége fennállása alatt tőkét, kamatot, illetve díjat engedett el, vagy kedvezményes árfolyamot alkalmazott, és ennek következtében a fogyasztó fizetési kötelezettsége a szerződésben eredetileg meghatározott kötelezettséghez képest csökkent. A fogyasztói követelésből levonható kedvezmények elszámolásának módját az MNB rendelet határozza meg.

(7) Az elszámolás részét képezi az új törlesztőrészlet meghatározása.

(8)5 A túlfizetés fogyasztói követelésként való elszámolása során

a) a fogyasztói kölcsönszerződésben meghatározott, a kölcsön folyósításával vagy a hitelbírálattal összefüggésben a fogyasztó által megfizetett egyszeri díjat vagy költséget,

b) a fogyasztói kölcsönszerződésben meghatározott, a törlesztési periódusokban a fogyasztó által rendszeresen megfizetett díjat vagy költséget,

c) előtörlesztés esetén a fogyasztó által megfizetett előtörlesztési díjat kell figyelembe venni.

(9)6 Ha a fogyasztói kölcsönszerződés megszűnésére ugyanazon pénzügyi intézmény által biztosított hitelkiváltás eredményeként került sor, és a hitelkiváltás céljából kötött fogyasztói kölcsönszerződésből eredően a fogyasztónak a pénzügyi intézménnyel szemben tartozása áll fenn, a fogyasztói követelést a hitelkiváltás céljából kötött fogyasztói kölcsönszerződésből eredően fennálló hitelezői követelés terhére kell elszámolni.

5. Az elszámolással kapcsolatos kötelezettséget érintő egyéb szabályok

6. § (1) A pénzügyi intézményt a meg nem szűnt és a 2009. július 26. napját követően megszűnt fogyasztói kölcsönszerződés alapján elszámolási kötelezettség terheli.

(2) A 2009. július 26. napján vagy azt megelőzően megszűnt szerződés tekintetében a pénzügyi intézményt akkor terheli elszámolási kötelezettség, ha tudomása van arról, hogy a követelés nem évült el.

(3) A pénzügyi intézménynek – a 2009. július 26. napján vagy azt megelőzően megszűnt szerződés tekintetében – a fogyasztó kérésére el kell számolnia, ha a fogyasztó igazolja, hogy a pénzügyi intézmény engedményezett követelését vele szemben egy elszámolásra nem köteles pénzügyi intézmény (a továbbiakban: követeléskezelő) érvényesíti.

(4) A pénzügyi intézménynek akkor is el kell számolnia a fogyasztóval, ha a fogyasztó állítja és a pénzügyi intézmény nem vitatja, hogy a fogyasztó e törvényből eredő követelése nem évült el, vagy az el nem évülés tényét bíróság jogerős ítélete megállapította.

(5)7 A 2014. évi XXXVIII. törvény 1. § (1) bekezdése szerinti deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés és az 1. § (1a) bekezdése szerinti fogyasztói kölcsönszerződés esetén a fogyasztói követelés elszámolását 2015. február 1-i elszámolási fordulónappal kell elvégezni. A 2014. évi XXXVIII. törvény 1. § (1) bekezdése szerinti forint alapú fogyasztói kölcsönszerződés esetén a fogyasztói követelés elszámolását 2015. június 30-i elszámolási fordulónappal kell elvégezni.

(5a)8 Ha a fogyasztói kölcsönszerződésben a fogyasztó személyében változás következett be, a pénzügyi intézményt az elszámolási kötelezettség az elszámolás időpontjában vele szerződéses viszonyban álló fogyasztóval szemben terheli.

(6) A pénzügyi intézmény elszámolási kötelezettségét nem érinti, ha az elszámolás tárgyát képező fogyasztói kölcsönszerződésből eredő követelésekkel összefüggésben a bíróság jogerős ítéletet hozott, kivéve, ha a jogerős ítélet azt állapította meg, hogy a szerződés egésze érvénytelen, és azt a bíróság nem nyilvánította érvényessé vagy a határozathozatalig terjedő időre hatályossá.

(7) A fogyasztói követelés alapján keletkező fizetési kötelezettség teljesítéséért az elszámolásra kötelezett pénzügyi intézménnyel egyetemlegesen felel a fogyasztóval szemben az a pénzügyi intézmény is, amely nem elszámolásra kötelezett, de a fogyasztói kölcsönszerződésre tekintettel alapított önálló zálogjog jogosultja.

(8) Ha a pénzügyi intézmény a fogyasztói kölcsönszerződésre tekintettel felajánlott zálogtárgyon önálló zálogjogot alapított, a fogyasztói kölcsönszerződésből eredő követelés jogosultja a követelés megszűnése esetén köteles erről haladéktalanul írásban értesíteni az önálló zálogjog jogosultját, aki – ugyancsak haladéktalanul – köteles az önálló zálogjog nyilvántartásból való törlése iránt eljárni.

(9) Ha a végelszámolás vagy a felszámolási eljárás alatt álló pénzügyi intézmény esetében az elszámoláshoz szükséges információk nem állnak teljes körűen rendelkezésre, az elszámolás során az MNB rendeletben meghatározott becslési módszertant kell alkalmazni.

7. § (1)9 Ha az elszámolásra köteles pénzügyi intézmény a fogyasztóval szembeni követelését a szerződés megszűnését követően követeléskezelőre engedményezte, az elszámolásra köteles pénzügyi intézménynek az 5. § (2) bekezdése szerinti elszámolást a követelés engedményezésének időpontjával kell elkészítenie.

(2)10 Az elszámolásból eredő jogai érvényesítéséhez a fogyasztó a követeléskezelőtől igényelheti, hogy a követeléskezelő a fogyasztóval szemben fennálló követelésével az 5. § (3) bekezdése szerint – a követeléskezelő vagy a jogelődje által a fogyasztónak nyújtott kedvezmények tekintetében az 5. § (5) és (6) bekezdésének értelemszerű alkalmazásával – számoljon el. Az elszámolás során az engedményezés időpontjától – az MNB rendeletében meghatározott módon – a követeléskezelő által alkalmazott kamattal megnövelt összeggel kell figyelembe venni az engedményezés időpontjában fennálló fogyasztói követelést.

(3)11 Ha a (2) bekezdés szerinti elszámolás eredményeként a követeléskezelő tartozik a fogyasztónak, annak kifizetésére a követeléskezelő köteles, azonban az így kifizetett összeg megtérítését igényelheti az elszámolásra köteles pénzügyi intézménytől. A követeléskezelő a követelése összegének az engedményezett követelés vételárához képest bekövetkezett csökkenéséből az őt ért pénzügyi veszteség arányos megtérítését igényelheti az elszámolásra köteles pénzügyi intézménytől. Ha a követeléskezelő az engedményezett követelést nem közvetlenül az elszámolásra köteles pénzügyi intézménytől szerezte, a (2) bekezdés szerinti elszámolásban valamennyi fél együttműködik.

(4) E § rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a követeléskezelő követelése teljesítés eredményeképpen szűnt meg.

8. § Az elszámolással kapcsolatos minden költség az elszámolásra köteles pénzügyi intézményt – a 7. § (2) bekezdésében foglalt szabályok alkalmazása esetén az ott meghatározottak tekintetében a követeléskezelőt – terheli. A pénzügyi intézmény az e törvényben meghatározott kötelezettségeinek teljesítéséhez kapcsolódóan külön költséget és díjat nem számolhat fel. A pénzügyi intézmény e törvényben meghatározott kötelezettségeinek teljesítése a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerinti egyoldalú szerződésmódosítás alapjául nem szolgálhat.

9. § A fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő követelés elévülésének a 2014. évi XXXVIII. törvény 1. § (7) bekezdése szerinti nyugvása az e törvény szerinti elszámolásnak a fogyasztóval való közlése napjáig, de legkésőbb 2015. december 31-ig tart.

9/A. §12 A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvénytől eltérően az e törvény szerinti elszámolással összefüggésben a jelzálog-hitelintézet a vele összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó pénzügyi intézménytől megvásárolhatja a természetes személlyel szemben fennálló olyan követelést, mely követelés kötelezettjének a jelzálog-hitelintézetjelzáloghitelt nyújtott.

6. Az elszámolás eltérő szabályai a végtörlesztett fogyasztói kölcsönszerződés esetén

10. § (1) Ha a fogyasztói kölcsönszerződés teljesítésére irányuló kötelezettség a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 200/B. §-ában foglaltak szerinti végtörlesztés következtében szűnt meg, a pénzügyi intézménynek a fogyasztóval, a fogyasztónak a (3) bekezdés szerint bejelentett kérésére – az 5. § (5) és (6) bekezdésére is figyelemmel – el kell számolnia.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elszámolás eredménye a fogyasztó részéről nem keletkeztet fizetési kötelezettséget.

(3) A fogyasztó 2015. március 1. napja és március 31. napja között kérheti a pénzügyi intézményt, hogy a részére készítsen elszámolást. A fogyasztó az elszámolást 10 000 forintos díj ellenében kérheti. Ha az elszámolás eredményeként az állapítható meg, hogy a fogyasztó javára a pénzügyi intézménynek fizetési kötelezettsége áll fenn, a pénzügyi intézménynek a 10 000 forintos díjat a fogyasztó részére vissza kell térítenie. Ha a fogyasztó a végtörlesztés érdekében forint alapú fogyasztói kölcsönszerződést kötött, nem kell megfizetnie a 10 000 forintos díjat, feltéve hogy a forint alapú fogyasztói kölcsönszerződést az elszámolásra köteles pénzügyi intézménnyel vagy más pénzügyi intézménnyel kötötte, és a fogyasztó igazolja, hogy a forint alapú fogyasztói kölcsönszerződés megkötésére a végtörlesztés érdekében került sor.

7. Az elszámolás eltérő szabályai a Nemzeti Eszközkezelőnek vételre felajánlott lakóingatlanokkal érintett fogyasztói kölcsönszerződés esetén

11. § (1) Ha a Nemzeti Eszközkezelő a fogyasztó által felajánlott lakóingatlant a pénzügyi intézmény elszámolási kötelezettségének e törvény szerinti teljesítése előtt megvásárolta, a pénzügyi intézménynek nem kell a fogyasztóval elszámolnia.

(2) Ha a Nemzeti Eszközkezelő a fogyasztó által felajánlott lakóingatlant megvásárolta, a fogyasztónak a vételárfelosztási tervben érintett hitelezője 2015. december 31. napjáig kérheti a Nemzeti Eszközkezelőt, hogy – kérelmének továbbítása mellett – hívja fel a pénzügyi intézményt az elszámolás elkészítésére, és annak a Nemzeti Eszközkezelő részére való megküldésére.

(3) Ha a pénzügyi intézmény javára az elszámolás bejelentését megelőzően kifizetett vételár – az elszámolás eredményére és a Nemzeti Eszközkezelő által ennek alapján módosított vételárfelosztási tervre tekintettel – az őt megillető vételárrész összegét meghaladja, a különbözet összegét a pénzügyi intézmény köteles a Nemzeti Eszközkezelőnek – a felhívásában meghatározott, de legalább 30 napos határidőn belül – visszatéríteni. A visszatérített összegnek a vételárfelosztási terv alapján arra soron következő jogosultaknak történő kifizetéséről a Nemzeti Eszközkezelő gondoskodik.

8. Az elszámolás eltérő szabályai az árfolyamgáttal érintett fogyasztói kölcsönszerződés esetén

12. § (1) A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvény alapján rögzített árfolyam alkalmazásának időszakától kezdődően a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés esetében az 5. § (3) bekezdését úgy kell alkalmazni, hogy a fogyasztói követelést – az esedékessé vált és lejárt tartozások elszámolását követően – elsősorban a gyűjtőszámlahitel terhére és annak fennmaradó részét azon devizakölcsön terhére kell elszámolni, amelyhez a gyűjtőszámlahitel kapcsolódik. A devizában meghatározott fogyasztói követelésnek azt a részét, amely a gyűjtőszámlahitel terhére került elszámolásra, az MNB rendeletében meghatározott időpont szerint érvényes, Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos árfolyamon kell forintra átszámítani.

(2) A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvény alapján az állam által megtérített mentesített követelésrész 50%-ával megegyező összeg az 5. § (6) bekezdés alkalmazásában kedvezménynek minősül.

(3)13 Az 5. § (5) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pénzügyi intézmény a gyűjtőszámlahitelhez kapcsolódóan adott kedvezményt csak azt követően érvényesítheti, hogy a fogyasztói követelést a gyűjtőszámlahitel terhére az (1) bekezdés szerint már nem lehet elszámolni.

8/A.14 Az elszámolás eltérő szabályai az áthidaló kölcsönnel érintett fogyasztói kölcsönszerződés esetén

12/A. § (1) A lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény alapján az áthidaló kölcsön terhére teljesített törlesztőrészletek tekintetében és azok megfizetésének időszaka alatt az 5. § (3) bekezdését úgy kell alkalmazni, hogy a fogyasztói követelést az esedékessé vált és lejárt tartozások elszámolását, gyűjtőszámlahitel esetén az ennek terhére történő elszámolását követően elsősorban az áthidaló kölcsön, ennek fennmaradó részét pedig azon devizakölcsön terhére kell elszámolni, amelyhez az áthidaló kölcsön kapcsolódik.

(2) A devizában meghatározott fogyasztói követelésnek azt a részét, amely az áthidaló kölcsön terhére számolandó el, az MNB rendeletében meghatározott időpontban érvényes, Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos árfolyamon kell forintra átszámítani.

9. Az elszámolási kötelezettség teljesítésének határideje

13. §15 (1) A deviza alapú (devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett) hitel- vagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés esetén a pénzügyi intézménynek az elszámolást 2015. március 1. napja és 2015. április 30. napja között kell a fogyasztó részére megküldenie. Ha a 2014. évi XXXVIII. törvény alapján indított polgári peres eljárás befejezésére 2015. március 1. napja után kerül sor, az elszámolás megküldésének véghatárideje a polgári peres eljárás befejezésétől számított hatvanadik nap.

(2) A forint alapú, továbbá deviza alapúnak nem minősülő deviza hitel- vagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés esetén a pénzügyi intézménynek az elszámolást 2015. augusztus 1. napja és 2015. szeptember 30. napja között kell a fogyasztó részére megküldenie. Ha a pénzügyi intézmény vagy a Felügyelet által e törvény vagy a 2014. évi XXXVIII. törvény alapján indított polgári peres eljárás befejezésére 2015. augusztus 1. napja után kerül sor, az elszámolás megküldésének véghatárideje a polgári peres eljárás befejezésétől számított hatvanadik nap.

(3) A pénzügyi intézménynek a 10. § (3) bekezdésben meghatározott esetben 2015. november 30-áig kell megküldenie az elszámolást a fogyasztónak.

(4) A pénzügyi intézménynek a 11. § (2) bekezdésben meghatározott esetben 2016. február 28. napjáig kell az elszámolást a Nemzeti Eszközkezelőnek megküldenie.

(5) E § alkalmazásában a polgári peres eljárás befejezésének időpontja a bíróság eljárást befejező határozata jogerőre emelkedésének napja, ha felülvizsgálati kérelem előterjesztésére került sor, a felülvizsgálati eljárás során hozott, eljárást befejező határozat közlésének napja.

14. § A követeléskezelő a 7. § (2) bekezdésben meghatározott elszámolást a fogyasztó erre irányuló igényének benyújtásától számított 30 napon belül köteles elvégezni.

10. Az elszámolás és az elszámolás közlése

15. § Ha a fogyasztó lakóhelye a fogyasztói kölcsönszerződésben megjelölttől vagy a fogyasztó által utoljára bejelentett lakóhelytől eltér, a fogyasztónak be kell jelentenie az új lakóhelyét az elszámolásra köteles pénzügyi intézménynek. Lakóhelyként azt a címet kell bejelenteni, amelyre a fogyasztó a pénzügyi intézmény küldeményeit várja.

16. § (1) Az elszámolást a pénzügyi intézmény a fogyasztó részére, annak fogyasztói kölcsönszerződésben megjelölt, illetve a 15. § szerinti bejelentett címére küldi meg tértivevényes levélben. A megküldés időpontjának az elszámolás postára adásának időpontját kell tekinteni.

(2) Az elszámolást az MNB rendeletben meghatározott tartalommal és formában kell elkészíteni.

(3) Ha a pénzügyi intézmény valamennyi érintett fogyasztó számára megküldte az elszámolást, ennek tényét 15 napon belül az internetes honlapján közzéteszi és azt egyidejűleg valamennyi bankfiókjában kifüggeszti. Ha a pénzügyi intézménynek a 13. § alapján eltérő időpontokban kell elszámolnia a fogyasztóval, a közzétételt a 13. §-ban meghatározott időpontok szerinti csoportosításban kell megtennie, azt követően, hogy az egyes csoportokban valamennyi elszámolás megtörtént vagy nem kell elszámolni. A közzététel részletes tartalmi és formai követelményeit az MNB rendeletben állapítja meg. Akkor is beáll a pénzügyi intézmény közzétételi kötelezettsége, ha a fogyasztó helyébe lépő örökös személye bizonytalan, ezért számára az elszámolás megküldésére nem került sor, de a többi érintett fogyasztó számára megküldésre került az elszámolás.

(4)16 Ha a pénzügyi intézmény bármely adós, kezes vagy zálogkötelezett részére az elszámolást nem köteles közvetlenül megküldeni, az adós, a kezes vagy a zálogkötelezett kérheti, hogy részére az elszámolás másolatát a pénzügyi intézmény tájékoztatásul küldje meg.

17. § (1)17 Ha e rendelkezés hatálybalépése előtt a fogyasztói kölcsönszerződés teljesítésére irányuló kötelezettség megszűnt, és az elszámolás alapján a pénzügyi intézménynek fizetési kötelezettsége keletkezik a fogyasztó javára, a fogyasztónak be kell jelentenie azt a fizetési számlaszámot, amelyre az elszámolásban szereplő összeg utalását kéri vagy közölnie kell, hogy az összeget a bankfiókban történő készpénzfizetés útján veszi át. Ha a fogyasztó az elszámolásra köteles pénzügyi intézménynél vagy – ha a fogyasztói kölcsönszerződéssel összefüggésben a fogyasztó adatainak korábbi átadása alapján a pénzügyi intézmény által ismerten – a pénzügyi intézménnyel összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó pénzügyi intézménynél fizetési számlával rendelkezik, a javára fizetendő összeget e fizetési számlán kell jóváírni. Ha a fogyasztó az elszámolásra köteles pénzügyi intézménynél több fizetési számlával rendelkezik, úgy a pénzügyi intézmény a fizetendő összeget a fogyasztó számára legkedvezőbb kondíciókkal vezetett fizetési számlán köteles jóváírni.

(1a)18 A pénzügyi intézménynek az (1) bekezdés szerinti

a) átutalás iránt a fizetési számlaszám bejelentésétől számított,

b) jóváírás iránt az elszámolás megküldésétől számított

15 napon belül kell intézkednie.

(2) Ha az elszámolás a fogyasztói kölcsönszerződésben, illetve a fogyasztó által bejelentett lakóhelyről „cím nem azonosítható”, „címzett ismeretlen”, „nem kereste”, „átvételt megtagadta”, „elköltözött”, „kézbesítés akadályozott” vagy „bejelentve: meghalt” jelzéssel érkezik vissza vagy a fogyasztó az (1) bekezdésben meghatározott bejelentést 30 napon belül nem teszi meg, a fogyasztót megillető összeget a pénzügyi intézmény elkülönített számlán – a polgári jog kötelmekre vonatkozó általános szabályai szerint elévülő követelésként – kezeli. A pénzügyi intézmény az elkülönített számlán történő kezeléshez kapcsolódóan kezelési költséget nem számíthat fel, és a fogyasztó kamatot nem igényelhet.

11. Az elszámolás felülvizsgálata

18. § (1) Ha a fogyasztó a pénzügyi intézmény által a számára megküldött elszámolást vitatja – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel –, az elszámolás kézbesítésétől számított 30 napon belül panasszal élhet a pénzügyi intézmény felé. Ha a fogyasztó a panasz benyújtásában akadályozva volt, a panaszt az akadály megszűnésétől számított 30 napon belül, de legkésőbb a panasz benyújtására nyitva álló határidőt követő 90 napig terjesztheti elő.

(2) Ha az elszámolás a fogyasztói kölcsönszerződésben, illetve a fogyasztó által bejelentett lakóhelyről „cím nem azonosítható”, „címzett ismeretlen”, „nem kereste”, „átvételt megtagadta”, „elköltözött”, „kézbesítés akadályozott” vagy „bejelentve: meghalt” jelzéssel érkezik vissza, a panasz az elszámolásról való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, ha a fogyasztó a panasz benyújtásában akadályozva van, az akadály megszűnésétől számított 30 napon belül, de – a (4) bekezdés és a 31. § (2) bekezdés esetét ide nem értve – legkésőbb 2015. december 31. napjáig terjeszthető elő.

(3) A tudomásszerzés időpontja

a)19 ha nem kereste jelzéssel érkezik vissza: a kézbesítés megkísérlését követő 10. munkanap,

b) ha „átvételt megtagadta” jelzéssel érkezik vissza: a kézbesítés megkísérlésének napja,

c) ha „cím nem azonosítható”, „címzett ismeretlen”, „elköltözött”, „kézbesítés akadályozott” vagy „bejelentve: meghalt” jelzéssel érkezik vissza: a 16. § (3) bekezdés szerinti honlapon történő közzétételt követő harmincadik nap.

(4) Ha a 16. § (3) bekezdés szerinti honlapon történő közzétételre 2015. december 31. napját követő időpontban kerül sor, a (2) bekezdés szerinti panasz legkésőbb a honlapon történő közzétételt követő hatvan napon belül terjeszthető elő.

(5) Ha az (1)–(4) bekezdésben foglaltak szerint a panasz előterjesztésére nem kerül sor, úgy kell tekintetni, hogy az elszámolásban foglaltakat a fogyasztó elfogadja. Ezt követően az elszámolás nem vitatható.

19. § (1) Ha a pénzügyi intézmény a fogyasztóval nem számolt el, és a fogyasztó álláspontja szerint a pénzügyi intézménynek vele szemben a 2014. évi XXXVIII. törvény, illetve e törvény alapján elszámolási kötelezettsége áll fenn, panasszal élhet a pénzügyi intézmény felé. A panaszt legkésőbb a 16. § (3) bekezdés szerinti honlapon történő közzétételt követő 60 napon belül, ha a fogyasztó a panasz benyújtásában akadályozva van, az akadály megszűnésétől számított 30 napon belül, de – a (2) bekezdés és a 31. § (2) bekezdés esetét ide nem értve – legkésőbb 2015. december 31. napjáig terjesztheti elő.

(2) Ha a 16. § (3) bekezdés szerinti honlapon történő közzétételre 2015. december 31. napját követő időpontban kerül sor, az (1) bekezdés szerinti panasz legkésőbb a honlapon történő közzétételt követő 60 napon belül terjeszthető elő.

20. §20 A 18. § és 19. § szerinti panasz előterjesztésére és annak elintézésére – a 21. § (1) és (1a) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a Hpt. panaszkezelésre vonatkozó rendelkezéseit és a panaszkezelésre vonatkozó MNB rendelet szabályait kell alkalmazni.

21. § (1) A Hpt. 288. § (8) bekezdése nem alkalmazható; a panasz elutasítása esetén a fogyasztónak – ha a panaszban foglaltakat továbbra is fenntartja – a pénzügyi intézmény álláspontjának kézbesítésétől számított 30 napon belül a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kell kezdeményeznie. Ha a kérelem benyújtásában akadályozva volt, akkor az akadály megszűnésétől számított 30 napon belül, de legkésőbb a kézbesítéstől számított 6 hónapon belül kell az eljárást kezdeményezni. Erről a pénzügyi intézmény a válaszában tájékoztatja a fogyasztót, és megadja a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét.

(1a)21 A panaszt kizárólag írásban lehet előterjeszteni és azt a pénzügyi intézmény az annak beérkezését követő 60 napon belül köteles megválaszolni.

(2) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB törvény) szerinti Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó szabályokat az e törvényben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(3) A Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának kezdeményezésekor a fogyasztó kérelmének tartalmaznia kell az arra irányuló határozott kérelmet is, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület állapítsa meg, hogy

a) az elszámolás az általa megjelölt helytelen adatot, illetve számítási hibát tartalmazza, és állapítsa meg a helyes elszámolást, továbbá kötelezze a pénzügyi intézményt annak végrehajtására vagy

b) a panasz nem volt elkésett és így a panasz elutasításának nem volt helye, ezért a pénzügyi intézmény a panaszeljárás keretében a panasszal érdemben köteles foglalkozni és a panaszeljárást az arra irányadó szabályok szerint lefolytatni vagy

c) a pénzügyi intézménynek vele szemben az elszámolási kötelezettsége a 2014. évi XXXVIII. törvény, illetve e törvény szerint fennáll, és kötelezze az elszámolásra.

(4) A (3) bekezdés c) pontja szerinti kérelem alapján indult eljárás során a Pénzügyi Békéltető Testület az elévülés tekintetében csak a 6. § (2) és (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállását vizsgálhatja.

(5) A kérelemben be kell mutatni

a) a (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a helytelen adatot, illetve számítási hibát és annak okát is,

b) a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben annak indokát, hogy a panasz miért nem volt elkésett,

c) a (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben annak indokát, hogy a pénzügyi intézménynek vele szemben az elszámolási kötelezettsége a 2014. évi XXXVIII. törvény, illetve e törvény szerint miért áll fenn

és ahhoz mellékelni kell az állítást alátámasztó iratokat.

22. § (1) A Pénzügyi Békéltető Testület a 21. § (3) bekezdés szerinti kérelmet háromtagú tanácsban eljárva, az eljárás írásbeli lefolytatásával bírálja el, azzal hogy bármelyik fél kérelmére meghallgatást kell tartani; erről a feleket értesíti és felhívja a feleket, hogy ha kérik meghallgatás tartását, azt 8 napon belül írásban jelentsék be. A tanács egyezséget jóváhagyó vagy kötelezést tartalmazó határozattal dönt, vagy a kérelmet elutasítja és az eljárást megszünteti.

(2) Az eljáró tanács a meghallgatás kitűzött időpontjáról a feleket kellő időben – de legalább a meghallgatást 8 nappal megelőzően – előzetesen írásban értesíti és a kérelem másolatát a pénzügyi intézménynek egyidejűleg megküldi. Az eljáró tanács az értesítésben a pénzügyi intézményt felszólítja, hogy 15 napon belül válasziratban nyilatkozzon a fogyasztó igényének jogosságáról és elektronikus adathordozón a Pénzügyi Békéltető Testület által megadott formátumban küldje meg a fogyasztóval közölt elszámolást, továbbá az annak alapjául szolgáló adatokat. Az eljáró tanács felhívja a pénzügyi intézményt arra is, hogy válasziratát közvetlenül a fogyasztónak is küldje meg és egyezségi ajánlat esetén azt közölje. Ha a felek között a meghallgatást megelőzően egyezség születik, az egyezség tényéről a pénzügyi intézmény az eljáró tanácsot értesíti, és az aláírt egyezséget 8 napon belül megküldi. Az írásbeli egyezség kézhezvételét követően a tanács az egyezséget jóváhagyja, ha az megfelel a jogszabályoknak.

(3) A kérelmező és a pénzügyi szolgáltató hatásköri kifogást a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásával kapcsolatban sem a válasziratában, sem a meghallgatáson nem terjeszthet elő.

(4) A Pénzügyi Békéltető Testület kötelezést tartalmazó határozata az érintett pénzügyi intézményt akkor is kötelezi, ha sem általános, sem egyedi alávetést nem tett.

23. § (1) Az MNB törvény 116. § (1) bekezdése alkalmazásának nincs helye, a fogyasztó vagy a pénzügyi intézmény a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását követően nemperes eljárásban a 24–29. §-ban foglaltak szerint a döntés megváltoztatását kérheti.

(2) Az MNB törvény 116. § (2) bekezdését alkalmazni kell, azzal hogy az MNB törvény 116. § (3) bekezdésében foglaltak mellett a fogyasztó vagy a pénzügyi intézmény a kötelezést tartalmazó határozat hatályon kívül helyezését akkor is kérheti, ha az eljárás nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek. A perben perújításnak nincs helye.

24. § A nemperes eljárásra – ha a 25–29. § másként nem rendelkezik – a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

25. § (1) A fogyasztó mint kérelmező az elszámolást készítő pénzügyi intézmény mint kérelmezett ellen, a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását követően, a Pénzügyi Békéltető Testület eljárást megszüntető döntésének vagy a 21. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kérelem alapján a helyes elszámolást megállapító határozatának a fogyasztó részére történő kézbesítését követő 30 napon belül a Pénzügyi Békéltető Testület eljárást megszüntető döntésének vagy a helyes elszámolást megállapító határozatának megváltoztatása iránt polgári nemperes eljárást kezdeményezhet. Ha a fogyasztó a kérelem előterjesztésében akadályozva van, akkor az akadály megszűnésétől számított 30 napon belül, de legkésőbb 2016. október 31. napjáig kell a kérelmet előterjesztenie.

(2) A kérelmező a kérelmében kérheti, hogy a bíróság a kérelmet elutasító és az eljárást megszüntető döntést változtassa meg és határozatában állapítsa meg, hogy

a) az elszámolás a kérelmező által megjelölt helytelen adatot, illetve számítási hibát tartalmazza, és állapítsa meg a helyes elszámolást, továbbá kötelezze a pénzügyi intézményt annak végrehajtására vagy

b) a panasz nem volt elkésett és így a panasz elutasításának nem volt helye, ezért a pénzügyi intézmény a panaszeljárás keretében a panasszal érdemben köteles foglalkozni és a panaszeljárást az arra irányadó szabályok szerint lefolytatni vagy

c) a pénzügyi intézménynek a kérelmezővel szemben az elszámolási kötelezettsége a 2014. évi XXXVIII. törvény, illetve e törvény szerint fennáll és kötelezze a kérelmezettet az elszámolásra.

(3) Ha a Pénzügyi Békéltető Testület határozatában a fogyasztó kérelmétől eltérően állapítja meg a helyes elszámolást, a kérelmező a kérelmében kérheti, hogy a bíróság a Pénzügyi Békéltető Testület helyes elszámolást megállapító határozatát változtassa meg és határozatában állapítsa meg, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület elszámolása helytelen adatot, illetve számítási hibát tartalmaz és állapítsa meg a helyes elszámolást, továbbá kötelezze a pénzügyi intézményt annak végrehajtására.

(4) A kérelmező a (2) bekezdés a) pontja és (3) bekezdés szerinti kérelmében kizárólag olyan helytelen adat, illetve számítási hiba megállapítását kérheti, melyre hivatkozással a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását is kérte, és abban kizárólag olyan indokot jelölhet meg, melyre hivatkozással a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását is kérte.

(5) A kérelmező a (2) bekezdés b) pontja szerinti kérelmében kizárólag olyan indokot adhat elő annak alátámasztására, hogy a panasz miért nem volt elkésett, melyre hivatkozással a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását is kérte.

(6) A kérelmező a (2) bekezdés c) pontja szerinti kérelmében kizárólag olyan indokot adhat elő annak alátámasztására, hogy a pénzügyi intézménynek vele szemben az elszámolási kötelezettsége a 2014. évi XXXVIII. törvény, illetve e törvény szerint miért áll fenn, melyre hivatkozással a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását is kérte.

26. § (1) Az elszámolást készítő pénzügyi intézmény, mint kérelmező a fogyasztó, mint kérelmezett ellen – a Pénzügyi Békéltető Testület határozatának kérelmező részére történő kézbesítését követő – 30 napon belül polgári nemperes eljárást kezdeményezhet a Pénzügyi Békéltető Testület határozatának megváltoztatása iránt.

(2) A kérelmező a kérelmében kérheti, hogy a bíróság a Pénzügyi Békéltető Testület határozatát változtassa meg és határozatában állapítsa meg, hogy

a) az elszámolás helyes vagy

b) a panasz elkésett és ezért a panaszeljárást nem kell lefolytatni vagy

c) a kérelmezőnek a kérelmezettel szemben az elszámolási kötelezettsége a 2014. évi XXXVIII. törvény, illetve e törvény szerint nem áll fenn.

(3) A kérelmező kérelmében csak olyan indokot adhat elő kérelme alátámasztására, melyet már a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásában is előadott.

27. § (1)22 A polgári nemperes eljárás lefolytatására a fogyasztó lakóhelye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság – a Fővárosi Törvényszék illetékességi területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság – illetékes. Belföldi lakóhely hiányában az illetékességet a fogyasztó tartózkodási helye alapozza meg; ha a fogyasztó tartózkodási helye ismeretlen vagy külföldön van, az utolsó belföldi lakóhely irányadó, ha pedig ez nem állapítható meg vagy a fogyasztónak belföldön lakóhelye nem is volt, az illetékességet a pénzügyi intézmény székhelye alapítja meg.

(2) A kérelmet a Pénzügyi Békéltető Testülethez kell benyújtani. A Pénzügyi Békéltető Testület a kérelmet az ügy irataival együtt, a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül a bírósághoz továbbítja.

28. § (1)23 A polgári nemperes eljárásban a bíróság – ha az MNB ilyen segédprogramot jóváhagyott – az MNB által jóváhagyott ellenőrző segédprogram alkalmazásával, illetve kizárólag azon iratok és adatok alapján dönt, amelyek a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása során rendelkezésre álltak. Az eljárásban egyéb bizonyításnak helye nincs.

(2) A bírósági titkár első fokon önállóan, önálló aláírási joggal eljárhat, érdemi határozatot hozhat a polgári nemperes eljárásban.

(3) A bíróság bármelyik fél kérelmére meghallgatást tart.

(4) A polgári nemperes eljárásban szünetelésnek, felfüggesztésnek nincs helye.

(5) A polgári nemperes eljárásban nincs helye felülvizsgálatnak és perújításnak.

(6) A kérelem benyújtásának a Pénzügyi Békéltető Testület határozata végrehajtására halasztó hatálya van.

29. § A Pénzügyi Békéltető Testület előtti eljárásban és a 23. § (1) bekezdése alapján lefolytatott nemperes eljárásban hozott jogerős, az elszámolás tárgyában született határozat más polgári eljárásban nem vitatható.

12. Az elszámolás, az elszámolás közlése, felülvizsgálata követeléskezelő esetén

30. § (1) Ha az elszámolás a 7. § szerint történik, mind az elszámolásra köteles pénzügyi intézmény, mind a követeléskezelő elszámolásával szembeni felülvizsgálat a 18–29. § szerinti rendben külön érvényesíthető.

(2) Nem érinti a 7. § (2) szerinti elszámolási kötelezettséget az, ha az elszámolásra köteles pénzügyi intézmény elszámolását a fogyasztó vitatja.

(3) Ha az elszámolásra köteles pénzügyi intézmény elszámolása a 18–29. § szerinti igényérvényesítés eredményeképpen megváltozik, a fogyasztó kérheti, hogy a követeléskezelő az elszámolását – az elszámolásra köteles pénzügyi intézmény új elszámolására figyelemmel – módosítsa. A módosított elszámolással szembeni felülvizsgálat a 18–29. § szerinti rendben érvényesíthető.

13. Az örökössel való elszámolás egyes szabályai

31. § (1) Ha a fogyasztó helyébe örökös lép, a követelésre az öröklés szabályai irányadók.

(2) Hagyatéki eljárás, póthagyatéki eljárás esetén a 18. § (2) bekezdésében és a 19. § (1) bekezdésében meghatározott, az akadály megszűnésétől számított határidőt a hagyatéki eljárás, póthagyatéki eljárás befejezésétől kell számítani, ha a pénzügyi intézmény részére a 16. § (3) bekezdése szerinti közzétételt követő 30 napon belül igazolható módon bejelentésre kerül a hagyatéki eljárás, póthagyatéki eljárás megindítása vagy az, hogy a hagyatéki eljárás, póthagyatéki eljárás már folyamatban van. Ha a hagyatéki eljárás, póthagyatéki eljárás befejezésére 2015. december 31. napját követő időpontban kerül sor, a 18. § (2) bekezdése szerinti, illetve a 19. § (1) bekezdése szerinti panasz legkésőbb a hagyatéki eljárás, póthagyatéki eljárás befejezését követő 60 napon belül terjeszthető elő.

14. Ellenőrzési eljárás

32. § (1) A Felügyelet az MNB törvény szerinti – hivatalból megindítható – ellenőrzési eljárás keretében vizsgálja, hogy a pénzügyi intézmények a 2014. évi XXXVIII. törvényben és e törvényben, valamint az MNB rendeletben foglaltaknak megfelelően jártak-e el.

(2) A 2014. évi XXXVIII. törvényben, az e törvényben és az MNB rendeletben meghatározott, a pénzügyi intézménynek a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettségek az MNB törvény 81–89/B. §-a tekintetében fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek minősülnek.

15. A közérdekű keresettel indított perek

33. § (1) A 2014. évi XXXVIII. törvény 6. § (2) bekezdése szerinti közérdekű keresettel indított per a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességébe tartozik.

(2) A közérdekű keresettel indított perre a 2014. évi XXXVIII. törvény 6. alcímében foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni a 34–36. §-ban meghatározott eltéréssel.

34. § (1) Ha a Felügyelet keresetlevele 2015. február 14-e előtt érkezett be, azt ebből az okból elutasítani nem kell, hanem úgy kell tekinteni, mintha a keresetlevél benyújtására 2015. február 14. napján került volna sor.

(2) A bíróságnak a keresetlevél beérkezésétől számított 15 napon belül kell megvizsgálnia a keresetlevelet, és döntenie a keresetlevél elutasításáról vagy a tárgyalás kitűzéséről. A tárgyalást legkésőbb a keresetlevél vizsgálatától számított tizenötödik napra kell kitűzni. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a keresetlevélnek az alperes részére való kézbesítése a tárgyalás napját legalább 8 nappal megelőzze. A bíróság a keresetet 45 napon belül bírálja el, amely határidőt a tárgyalás kitűzésétől kell számítani.

(3) A perben nem kell alkalmazni a 2014. évi XXXVIII. törvény 7. § (2) bekezdését és 8. § (1) bekezdését.

(4) A Felügyelet személyes illetékmentessége erre az eljárásra is kiterjed.

35. § (1) A 2014. évi XXXVIII. törvény 8. § (3)–(5) bekezdése helyett az e §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(2) A Felügyeletnek egy keresetlevélben kell kérnie egy pénzügyi intézmény valamennyi – 2014. évi XXXVIII. törvény 6. § (2) bekezdése szerinti – ÁSZF szerződéses kikötései érvénytelenségének megállapítását.

(3) A Felügyelet kizárólag a 36. § (2) bekezdésében foglaltak megállapítását kérheti.

(4) A keresetlevélhez a Pp. 121. § (2) és (3) bekezdésében meghatározottak mellett csatolni kell a (2) bekezdés szerinti ÁSZF-ek egy okiratba foglalt azon kivonatát, amely kizárólag azokat a szerződéses kikötéseket tartalmazza, amelyek tekintetében a Felügyelet az érvénytelenség megállapítását kéri, a szerződéses kikötések esetén meg kell jelölni azt az időszakot, amely alatt a pénzügyi intézmény a szerződéses kikötést alkalmazta. A kivonatban az egyes szerződéses feltételek mellett fel kell tüntetni azon tényeket és bizonyítékokat, amelyek a Felügyelet szerint megalapozzák a kereseti kérelemben foglaltakat. A keresetlevélhez továbbá elektronikus adathordozót kell csatolni, amely tartalmazza a keresetlevélnek és mellékleteinek informatikai eszköz alkalmazásával megszerkesztett, szerkeszthető formátumú változatát.

36. § (1) A 2014. évi XXXVIII. törvény 11. §-a helyett az e §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(2) A bíróság az eljárásban kizárólag azt vizsgálja, hogy a Felügyelet által tisztességtelennek tartott szerződéses kikötés a 2014. évi XXXVIII. törvény 4. § (1) bekezdése szerint tisztességes-e.

(3) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a Felügyelet által tisztességtelennek tartott szerződéses kikötés megfelel a 2014. évi XXXVIII. törvény 4. § (1) bekezdése szerinti valamennyi feltételnek és ezért a szerződéses kikötés tisztességes, a keresetet elutasítja.

(4) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a Felügyelet által tisztességtelennek tartott szerződéses kikötés nem felel meg a 2014. évi XXXVIII. törvény 4. § (1) bekezdése szerinti bármelyik feltételnek, és ezért a szerződéses kikötés tisztességtelen, megállapítja, hogy a szerződéses kikötés tisztességtelen és ezért érvénytelen.

16. A szerződés érvénytelenségének vagy a szerződés egyes rendelkezései érvénytelenségének (részleges érvénytelenség) megállapítása iránti perekre vonatkozó szabály alkalmazásának kizárása

37. § (1)24 E törvény hatálya alá tartozó szerződések tekintetében a szerződés érvénytelenségének vagy a szerződés egyes rendelkezései érvénytelenségének (a továbbiakban: részleges érvénytelenség) megállapítását – az érvénytelenség okától függetlenül – a bíróságtól a fél csak az érvénytelenség jogkövetkezményeinek – a szerződés érvényessé vagy a határozathozatalig terjedő időre történő hatályossá nyilvánításának – alkalmazására is kiterjedően kérheti. Ennek hiányában a keresetlevél, illetve a kereset érdemben – eredménytelen hiánypótlási felhívást követően – nem bírálható el. Ha a fél az érvénytelenség vagy a részleges érvénytelenség jogkövetkezményének levonását kéri, úgy azt is meg kell jelölnie, hogy a bíróság milyen jogkövetkezményt alkalmazzon. A jogkövetkezmény alkalmazására vonatkozóan a félnek a felek közötti elszámolásra kiterjedő és összegszerűen is megjelölt, határozott kérelmet kell előterjesztenie.

(2)25 Az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a törvény hatálya alá tartozó szerződések tekintetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 239/A. § (1) bekezdése alapján, illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:108. § (2) bekezdése alapján – ha annak e törvényben foglalt feltételei fennállnak – a szerződés érvénytelenségének vagy részleges érvénytelenségének megállapítása iránt indult és folyamatban lévő eljárásokban a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani vagy az eljárásokat meg kell szüntetni. Nincs helye a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának vagy az eljárás megszüntetésének, ha a fél a szerződés érvénytelenségének vagy részleges érvénytelenségének megállapítása iránti kereseti kérelme mellett az eljárásban más kereseti kérelmet is előterjesztett; ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a megállapítás iránti kereseti kérelmet nem tartja fenn. E szerint kell eljárni a felfüggesztés megszűnését követően folytatott eljárásokban is.

(3)26 Ha a folyamatban lévő eljárásban a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának már nincs helye, az eljárást meg kell szüntetni, ha a fél a keresetében (viszontkeresetében) a bíróság erre irányuló hiánypótlási felhívásának kézbesítésétől számított 30 napon belül nem kéri az érvénytelen szerződés érvénytelensége vagy részleges érvénytelensége jogkövetkezményének levonását, továbbá nem jelöli meg, hogy milyen jogkövetkezmény alkalmazását kéri. Nincs helye az eljárás megszüntetésének, ha a fél a szerződés érvénytelenségének vagy részleges érvénytelenségének megállapítása iránti kereseti kérelme mellett az eljárásban más kereseti kérelmet is előterjesztett; ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a fél a megállapítás iránti kereseti kérelmet nem tartja fenn.

17. A felfüggesztett perekre vonatkozó szabályok

38. §27 (1) A 2014. évi XXXVIII. törvény

a) 16. § (1) bekezdése alapján külön törvényben meghatározott intézkedésig, de legkésőbb 2014. december 31. napjáig,

b) 16. § (2) bekezdése alapján külön törvényben meghatározott intézkedésig, de legkésőbb 2015. december 31. napjáig

felfüggesztett eljárásokban a pénzügyi intézmény és a fogyasztó közötti felülvizsgált elszámolás bejelentését követő harmincadik napot követően kell az eljárást folytatni, kivéve az (5) bekezdésben meghatározott esetet. A bejelentést a fogyasztó fél ellenfelének kell megtennie. Ha a fogyasztó a felperes, és a keresetlevél az ellenfelének még nem került kézbesítésre, a bejelentési kötelezettség a fogyasztót terheli.

(2) Ha 2014. december 31-ig az eljárás folytatására az (1) bekezdés a) pontja alapján nem kerülhet sor, a felfüggesztés tartama e törvény erejénél fogva a felülvizsgált elszámolás bejelentéséig meghosszabbodik.

(3) Ha 2015. december 31-ig az eljárás folytatására az (1) bekezdés b) pontja alapján nem kerülhet sor, a felfüggesztés tartama e törvény erejénél fogva a felülvizsgált elszámolás bejelentéséig meghosszabbodik.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetben a felfüggesztés időtartamának meghosszabbodásáról a feleket nem kell értesíteni, az eljárást a pénzügyi intézmény és a fogyasztó közötti felülvizsgált elszámolás bejelentését követő harmincadik napot követően kell folytatni, kivéve az (5) bekezdésben meghatározott esetet. A bejelentést a fogyasztó fél ellenfelének kell megtennie. Ha a fogyasztó a felperes, és a keresetlevél az ellenfelének még nem került kézbesítésre, a bejelentési kötelezettség a fogyasztót terheli.

(5) Ha az (1), illetve a (4) bekezdés szerint folytatandó felfiggesztett eljárások tárgyát képező fogyasztói kölcsönszerződéssel kapcsolatosan végrehajtási eljárás is indult, és ennek a végrehajtási eljárásnak a folytatására a 41. § és 42. § alapján az (1) bekezdésben, illetve a (4) bekezdésben meghatározott időpontnál előbb sor kerül, akkor az eljárást a végrehajtási eljárás folytatása tényének bejelentését követő harmincadik napot követően folytatni kell. A végrehajtási eljárás folytatása tényét a fogyasztó fél ellenfelének kell bejelentenie, a fogyasztó bejelentheti. Ha a fogyasztó a felperes, és a keresetlevél az ellenfelének még nem került kézbesítésre, a bejelentési kötelezettség a fogyasztót terheli.

(6) Felülvizsgált elszámolásnak minősül az elszámolás, ha

a) az e törvényben meghatározott időn belül a fogyasztó nem élt panasszal a pénzügyi intézmény felé az elszámolással szemben, vagy nem élt panasszal arra hivatkozással, hogy a pénzügyi intézmény nem számolt el vele,

b) az e törvényben meghatározott határidőn belül a fogyasztó nem kezdeményezte a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását,

c) az e törvényben meghatározott határidőn belül a fogyasztó vagy a pénzügyi intézmény nem kezdeményezte a 23. § (1) bekezdése szerinti nemperes eljárást vagy a 23. § (2) bekezdése szerinti peres eljárást,

d) a fogyasztó vagy a pénzügyi intézmény által kezdeményezett 23. § (1) bekezdése szerinti nemperes eljárást vagy a 23. § (2) bekezdése szerinti peres eljárást befejező határozat jogerőre emelkedett.

39. §28 Ha a 2014. évi XXXVIII. törvény 16. §-a alapján felfüggesztett eljárásban a szerződés érvénytelenségének vagy részleges érvénytelenségének megállapítása iránti keresetet érvényesítenek, a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani – vagy ha a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának már nincs helye – az eljárást meg kell szüntetni, ha a fél a keresetében (viszontkeresetében) az eljárás folytatásáról szóló tájékoztatás és a hiánypótlásra szóló felhívás kézbesítésétől számított 30 napon belül a 37. § (1) bekezdésben részletezett feltételeknek megfelelő módon nem kéri az érvénytelen szerződés érvénytelensége vagy részleges érvénytelensége jogkövetkezményének alkalmazását. Nincs helye az eljárás megszüntetésének, ha a fél a szerződés érvénytelenségének vagy részleges érvénytelenségének megállapítása iránti kereseti kérelme mellett az eljárásban más kereseti kérelmet is előterjesztett; ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a fél a megállapítás iránti kereseti kérelmet nem tartja fenn.

40. § (1) Ha a peres felek – a 39. § szerinti per kivételével – legkésőbb az eljárás felfüggesztésének megszűnését követő első tárgyalási napon

a) egyezséget kötnek,

b) a per megszüntetését közösen kérik,

a peres eljárás illetékét az állam viseli, ezen túlmenően mindegyik fél maga viseli a saját költségeit, a bíróság e kérdésekről hivatalból határoz.

(2) Akkor is az állam viseli a peres eljárás illetékét – a 39. § szerinti per kivételével –, ha a felperes legkésőbb az eljárás felfüggesztésének megszűnését követő első tárgyalási napon eláll a keresetétől és ennek folytán a per megszüntetésére kerül sor. Ez esetben a Pp. 160. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felperes az érdemi tárgyalás megkezdését követően is jogosult az alperes hozzájárulása nélkül elállni, valamint mindegyik fél maga viseli a saját költségeit.

(3) A per 39. § szerinti megszüntetetése esetén a peres eljárás illetékét az állam viseli, ezen túlmenően mindegyik fél maga viseli a saját költségeit.

(4) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 80. § (1) bekezdése szerint kell eljárni az (1)–(3) bekezdésben meghatározott esetben is, akként, hogy a kiszabott, de még meg nem fizetett illeték törlésének, illetve a megfizetett illeték visszatérítésének hivatalból van helye.

18. A végrehajtási eljárásokra vonatkozó szabályok

41. § (1) A 2014. évi XXXVIII. törvény 17. §-ában foglalt szabályokat az ott szabályozott végrehajtási eljárásokban a pénzügyi intézmény és a fogyasztó közötti elszámolás adós részére történő megküldésének bejelentését vagy a (3) vagy (4) bekezdés szerinti bejelentést követő harmincadik nap elteltét követően nem kell alkalmazni.

(2)29 A végrehajtást kérőnek az elszámolás adós részére történő megküldését követő 30 napon belül kell az (1) bekezdés szerinti bejelentést a végrehajtónak – ha a végrehajtható okirat a végrehajtónak még nem került megküldésre a bejelentést a végrehajtást elrendelő bíróságnak, közjegyzőnek – megküldenie, valamint ahhoz mellékelnie kell az elszámolást is, egyúttal meg kell tennie azokat az intézkedéseket, melyeket a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény a végrehajtást kérő részére előír.

(3) A (2) bekezdés szabályainak alkalmazásával azt is be kell jelenteni, ha a fogyasztói kölcsönszerződés tekintetében e törvény rendelkezései szerint nem kell elszámolni.

(4) Ha a végrehajtást kérő követeléskezelő, és a fogyasztó nála nem kérte a 7. § (2) bekezdése szerinti elszámolást a 16. § (3) bekezdése szerinti honlapon való közzétételt követő harminc napon belül, ezt kell bejelenteni a (2) bekezdés szabályainak alkalmazásával.

(5) A bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 14/1994. (IX. 8.) IM rendelet 16. § (3) bekezdése alkalmazásának az (1) bekezdés szerinti esetben nincs helye.

(6)30 A végrehajtónak a 2014. évi XXXVIII. törvény 17. §-a alapján szünetelő ügyként nyilvántartandó ügyek intézését a (2) bekezdés szerinti bejelentés és melléklete végrehajtóhoz érkezésétől számított 60 napon belül kell megkezdenie.

(7) Ha a 2014. évi XXXVIII. törvény 17. §-ában szabályozott végrehajtási eljárásokban a 2014. évi XXXVIII. törvény 17. §-ában foglalt szabályokat az (1) bekezdés alapján már nem kell alkalmazni és az eljárásban az adós részére korábban részletfizetést engedélyeztek, az adósnak a még nem teljesített részleteket – ha kérte a 2014. évi XXXVIII. törvény 17. § (9) bekezdése szerint a 2014. évi XXXVIII. törvény 17. § (3) bekezdésének alkalmazását – a részletfizetés engedélyezésének szabályai szerinti időszakonként kell megfizetnie.

(8) Ha a 2014. évi XXXVIII. törvény 17. §-ában szabályozott végrehajtási eljárásokban a 2014. évi XXXVIII. törvény 17. §-ában foglalt szabályokat az (1) bekezdés alapján már nem kell alkalmazni és az eljárásban az adóssal szemben korábban letiltást alkalmaztak – ha kérte a 2014. évi XXXVIII. törvény 17. § (9) bekezdése szerint a 2014. évi XXXVIII. törvény 17. § (3) bekezdésének alkalmazását –, a levonás folytatása iránt intézkedni kell.

(9)31 Ha az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek a végrehajtást elrendelő bírósághoz, közjegyzőhöz való beérkezésekor a végrehajtható okirat kiállítása még nem történt meg, és az elszámolás eredményeképpen a végrehajtást kérő követelése a már előterjesztett végrehajtható okirat kiállítása iránti kérelemtől eltér, a végrehajtást kérő köteles az elszámolás eredményének megfelelő tartalmú módosított végrehajtható okirat kiállítása iránti kérelmet – a végrehajtható okirat kiállítása iránti kérelemre vonatkozó szabályok szerint és kellő példányszámban – az elszámolás előterjesztésével egyidejűleg előterjeszteni; avagy ha az elszámolás eredményeképpen követelése már nem áll fenn, akkor a már előterjesztett végrehajtható okirat kiállítása iránti kérelmet köteles visszavonni. Ezek elmulasztása esetén a végrehajtást elrendelő bíróság, közjegyző a végrehajtható okirat kiállítása iránti kérelmet elutasítja. Ha a végrehajtható okirat kiállítása már megtörtént, de annak a végrehajtó részére való megküldésére még nem került sor, a végrehajtást elrendelő bíróság, közjegyző a végrehajtást kérő által előterjesztett elszámolást a végrehajtható okirat mellékleteként a végrehajtónak megküldi.

(10) Ha végrehajtási ügy beterjesztésre került a bírósághoz, a végrehajtó az (1) bekezdés szerinti bejelentésről tájékoztatja a bíróságot.

(11)32 A 2014. évi XXXVIII. törvény 17. §-ában szabályozott végrehajtási eljárásokban legkésőbb 2016. december 31. napját követően a 2014. évi XXXVIII. törvény 17. §-ában foglalt szabályokat nem kell alkalmazni, azzal hogy ha eddig az időpontig a végrehajtást kérő nem teszi meg a (2)–(4) bekezdés szerinti bejelentést, a végrehajtás – az e bekezdésben foglalt kivétellel – a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 52. § c) pontja alapján szünetel. Ha az adós részére részletfizetést engedélyeztek vagy a letiltás előjegyzését a munkáltató (a járandóságot folyósító szerv) igazolta és más intézkedésre nincs lehetőség vagy nincs szükség, a részletfizetés, illetve a letiltás tekintetében szükséges eljárási cselekmények, intézkedések foganatosíthatók.

(12)33 Ha az (1) bekezdés szerinti bejelentés megküldésekor a végrehajtás elrendelésére már sor került, a végrehajtó munkadíja az elszámolás alapján végrehajtandó főkövetelést, járulékot és költséget magában foglaló együttes összeghez igazodik, ha az így megállapított végrehajtási ügyérték alacsonyabb, mint a végrehajtható okiratban feltüntetett főkövetelést, járulékot és költséget magában foglaló együttes összeg. E bekezdés alkalmazása szempontjából elszámolásnak kell tekinteni azt is, ha a fogyasztónak a végrehajtást kérővel szemben olyan követelése áll fenn, melyet a végrehajtást kérőnek a 17. § (1) bekezdése alapján a fogyasztónak meg kell fizetnie és a végrehajtást kérő a fogyasztó e követelését a végrehajtással érintett követelésbe beszámítja; ha a végrehajtást kérő erről nyilatkozik.

(13)34 A behajtási jutalék számítása szempontjából nem tekinthető behajtott összegnek az az összeg, amellyel a végrehajtást kérő a végrehajtandó követelést a (12) bekezdés szerinti elszámolással csökkentette.

(14)35 Ha a végrehajtást kérő a végrehajtandó követelést a (12) bekezdés szerinti elszámolással csökkentette, annak az összegnek a tekintetében, amellyel a végrehajtandó követelés csökkent, a végrehajtót nem illeti meg a Vht. 34. § (5) bekezdésében szerint őt a végrehajtás foganatosításáért megillető összeg.

42. § (1) A Vht. 303. §-ában meghatározott lakóingatlan-kiürítés foganatosítása – a Vht. 182/A. §-ában foglalt rendelkezések figyelembevételével – a pénzügyi intézmény és a fogyasztó közötti elszámolás adós részére történő megküldésének végrehajtó részére történő bejelentését vagy a (2) vagy a (3) bekezdés szerinti bejelentést követő harmincadik napon folytatható, a bejelentésre a 41. § (2) bekezdésének szabályait kell alkalmazni.

(2) A 41. § (2) bekezdés szabályainak alkalmazásával azt is be kell jelenteni, ha a fogyasztói kölcsönszerződés tekintetében e törvény rendelkezései szerint nem kell elszámolni.

(3) Ha a végrehajtást kérő követeléskezelő és a fogyasztó nála nem kérte a 7. § (2) bekezdése szerinti elszámolást a 16. § (3) bekezdése szerinti honlapon való közzétételt követő harminc napon belül, ezt kell bejelenteni a 41. § (2) bekezdés szabályainak alkalmazásával.

(4) A Vht. 303. §-ában meghatározott lakóingatlan-kiürítés foganatosítása – a Vht. 182/A. §-ában foglalt rendelkezések figyelembevételével – legkésőbb 2016. december 31. napját követően folytatható.

19. A zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítését szabályozó kormányrendelet szabályainak alkalmazása

43. § (1) A 2014. évi XXXVIII. törvény 18. §-ában szabályozott eljárásban a 2014. évi XXXVIII. törvény 18. §-ában foglalt szabályokat a pénzügyi intézmény és a fogyasztó közötti elszámolás adós részére történő megküldését követő harmincadik napot követően nem kell alkalmazni.

(2) A 2014. évi XXXVIII. törvény 18. §-ában szabályozott eljárásban a 2014. évi XXXVIII. törvény 18. §-ában foglalt szabályokat annak megállapítását követő harmincadik napot követően nem kell alkalmazni, hogy a fogyasztói kölcsönszerződés tekintetében e törvény rendelkezései szerint nem kell elszámolni.

(3) A 2014. évi XXXVIII. törvény 18. §-ában szabályozott eljárásban a 2014. évi XXXVIII. törvény 18. §-ában foglalt szabályokat annak megállapítását követő harmincadik napot követően nem kell alkalmazni, hogy a követeléskezelőnél a fogyasztó nem kérte a 7. § (2) bekezdése szerinti elszámolást a 16. § (3) bekezdése szerinti honlapon való közzétételt követő harminc napon belül.

(4) A 2014. évi XXXVIII. törvény 18. §-ában szabályozott eljárásban az ott meghatározott szabályokat legkésőbb 2016. december 31. napját követően nem kell alkalmazni.

20. Az elszámolással kapcsolatos számviteli szabályok

44. § A 2014. évi XXXVIII. törvény és e törvény végrehajtása következtében a fogyasztóknak – az előző üzleti évekkel kapcsolatosan – túlfizetésként elszámolt, megtérített összeg a pénzügyi intézménynél a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti jelentős összegű hibának minősül, azzal hogy azt – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 19. § (3) bekezdésének és 37. § (5) bekezdésének előírásaitól eltérően – a jóváírás (elszámolás), a kifizetés (megtérítés) üzleti évének tárgyidőszaki ráfordításai között, rendkívüli ráfordításként kell elszámolni. Az előző üzleti évekkel kapcsolatosan túlfizetésként elszámolt, megtérített összeg tekintetében nem kell alkalmazni a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 170. §-ának rendelkezéseit.

21. Egyoldalú kamatemelés, költségemelés, díjemelés tilalma, és a fogyasztói kölcsönszerződések körében a felmondás tekintetében érvényesülő speciális szabályozás

45. § (1) A pénzügyi intézmény fogyasztói kölcsönszerződések tekintetében külön törvényben meghatározott időpontig, de legkésőbb 2016. április 30. napjáig nem jogosult egyoldalú kamatemelésre, költségemelésre vagy díjemelésre.

(2) A fogyasztói kölcsönszerződést a fogyasztót terhelő fizetési kötelezettség nem teljesítése miatt a pénzügyi intézmény az e törvény szerinti elszámolás fogyasztó részére való megküldését követő hatállyal mondhatja fel, illetve a fogyasztóval szembeni hátralékos követelése ilyen hatállyal válhat egy összegben esedékessé.

(3) A (2) bekezdés szerinti felmondás az elszámolás megküldését követő napon, de legkésőbb 2016. december 31. napján és abban az esetben válik hatályossá, ha a fogyasztóval szemben az elszámolás eredményeként is fennállnak a felmondás, illetve a részletekben történő teljesítés jogának elvesztése alapjául szolgáló törvényes, illetve szerződéses feltételek.

22. Záró rendelkezések

46. § Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke – az MNB törvény 4. § (7) bekezdésében rögzített, a Magyar Nemzeti Bank makroprudenciális, így különösen a rendszerszintű kockázatok megelőzésével kapcsolatos és a 4. § (9) bekezdésének a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében –, hogy rendeletben határozza meg

a) az elszámolás módszertanának részletes szabályait és annak képleteit,36

b) a fogyasztói követelésből levonható kedvezmények elszámolásának szabályait, módját és annak képleteit,37

c) az elszámolás részletes tartalmi és formai követelményeit,38

d)39

e) a pénzügyi teljesítésre vonatkozó teljesítési határidőket,40

f) a végelszámolás és a felszámolási eljárás alatt álló pénzügyi intézmény esetében az elszámolás során az MNB rendeletben meghatározott becslési módszertant,41

g) az elszámolással kapcsolatos honlapon való közzététel tartalmi és formai követelményeit, és42

h) az elszámoláshoz és az elszámolással kapcsolatos igényérvényesítéshez szükséges egyéb részletes szabályokat.43

47. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2014. október 15. napján lép hatályba.

(2) E törvény 1–45. §-a és 48–51. §-a 2014. november 1. napján lép hatályba.

48–51. §44

52. §45

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!