nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
34/2014. (X. 30.) NGM rendelet
az aeroszol termékek és aeroszol csomagolások forgalmazásának követelményeiről
2017-01-01
2017-12-31
3
Jogszabály

34/2014. (X. 30.) NGM rendelet

az aeroszol termékek és aeroszol csomagolások forgalmazásának követelményeiről

A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 9. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya a legalább 50 ml, fém palack esetében legfeljebb 1000 ml, nem szilánkvédett üveg és szilánkokra törő vagy repedő műanyag palack esetében legfeljebb 150 ml, valamint műanyaggal bevont vagy más módon tartósan szilánkvédett üveg palack és nem szilánkokra törő vagy repedő műanyag palack esetében legfeljebb 220 ml névleges űrtartalmú aeroszol termékek forgalmazására terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. aeroszol csomagolás: a palack, a szelep, a kupak és a hajtógáz együtteséből álló csomagolás;

2. aeroszol termék: a palack, a szelep, a kupak, a hajtógáz és a töltet együtteséből álló olyan termék, amely

a) palackja fémből, üvegből vagy műanyagból készül,

b) egyszer használható,

c) cseppfolyósított, sűrített vagy nyomás alatt oldott hajtógázt tartalmaz,

d) folyékony, paszta, por alakú vagy gáz halmazállapotú anyaggal töltött vagy ilyen töltet nélküli, és

e) olyan adagoló szerkezettel (szeleppel) rendelkezik, amely lehetővé teszi a tartalom kijuttatását akár úgy, hogy szilárd vagy folyékony részecskék vannak a gázban diszpergálva, akár habként, pasztaként, porként vagy folyékony állapotban;

3. anyag: olyan természetes állapotban előforduló vagy gyártási folyamatból származó kémiai elem és vegyületei, amely stabilitásának megőrzéséhez szükséges adalékanyagot és az alkalmazott folyamatból származó szennyező anyagot is tartalmazhat, de nem tartalmaz olyan oldószert, amely stabilitásának befolyásolása vagy összetételének megváltoztatása nélkül elkülöníthető;

4. deformációs vizsgálati nyomás: az a nyomás, amelynek a palack 25 másodpercig úgy áll ellen, hogy semmilyen tömítetlenséget nem mutat, ezen túlmenően fém palack esetében az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott alakváltozás, valamint műanyag palack esetében semmilyen torzulás nem következik be;

5. folyékony fázis térfogata: a nem gáz fázisú rész térfogata az aeroszol termékben, ml-ben;

6. keverék: kettő vagy több anyagot tartalmazó elegy vagy oldat;

7. névleges térfogat: nyitott palack térfogata ml-ben, a palackszáj pereméig mérve;

8. névleges töltőtérfogat: a szeleppel, szeleptányérral és felvezető csővel szerelt palack össztérfogata ml-ben;

9. nyomás: a palackban uralkodó belső túlnyomás bar-ban kifejezve;

10. nyomásállósági vizsgálat: hidraulikus úton, 20—5 °C-on végzett deformációs és roncsoló vizsgálat;

11.1 piacfelügyeleti hatóság: fogyasztóknak szánt termékek esetében a fogyasztóvédelmi hatóság, gazdasági célfelhasználású termékek esetében a piacfelügyeleti feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala;

12. roncsolási vizsgálati nyomás: az a legkisebb nyomás, amely a palackot megrepeszti vagy eltöri.

3. Műszaki biztonsági követelmények

3. § (1) Az aeroszol csomagolás nyomásállóságával és nyomásával kapcsolatos követelményeket a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A szilánkvédett üvegpalack bevonatának műanyagból vagy más olyan anyagból kell készülnie, amely törés esetén védelmet nyújt a szétrepülő üvegrészecskékkel szemben. A palack bevonatát úgy kell megtervezni, hogy megfeleljen az 1. melléklet 3. pontja szerinti vizsgálat követelményeinek.

(3) Arra a műanyag palackra, amely szilánkokra törhet vagy repedhet, a nem szilánkvédett üveg palackra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

(4) Arra a műanyag palackra, amely nem törik vagy reped szilánkokra, a szilánkvédett üveg palackra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

4. § (1) Az aeroszol termék szelepének biztosítania kell, hogy szivárgásmentesen zárjon a raktározás, a szállítás és a használat átlagos feltételei esetén.

(2) A védőkupaknak vagy más megoldásnak védelmet kell nyújtania az akaratlan működtetés ellen, és védenie kell a szelepet sérülés vagy károsodás ellen is.

(3) A töltet hatására az aeroszol csomagolás mechanikai szilárdsága nem csökkenhet, még meghosszabbított idejű tárolás során sem. A töltet anyaga a palack anyagával nem léphet kémiai kölcsönhatásba.

4. Jelölésre vonatkozó rendelkezések

5. § (1) Minden aeroszol terméken, vagy – ha ez a legfeljebb 150 ml töltéstartalmú aeroszol termék esetében annak kis méretei miatt nem megvalósítható, akkor – a ráhelyezett címkén fel kell tüntetni jól látható, olvasható és letörölhetetlen módon a következő adatokat:

a) a forgalomba hozatalért felelős nevét és címét, vagy védjegyét;

b) a ”3” (fordított epszilon) jelet, amely tanúsítja, hogy az aeroszol termék megfelel a rendelet előírásainak;

c) a töltet gyártási tételét azonosító kódot;

d) nettó tartalom mennyiségét tömegben és térfogatban megadva;

e) tartalmától függetlenül a 3. melléklet táblázatában megadott és részletezett figyelmeztető és óvintézkedésekre vonatkozó mondatokat, valamint piktogramokat;

f) amennyiben az aeroszol termék a 4. mellékletben szereplő kritériumok alapján nem minősül tűzveszélyesnek, a »Figyelem« szót;

g) amennyiben az aeroszol termék a 4. mellékletben szereplő kritériumok alapján tűzveszélyesnek minősül, a »Figyelem« szót, valamint a CLP rendelet I. melléklet 2.3.1. táblázatában a tűzveszélyes aeroszolok 2. kategóriája tekintetében előírt egyéb címkeelemeket;

h) amennyiben az aeroszol termék a 4. mellékletben szereplő kritériumok alapján rendkívül tűzveszélyesnek minősül, a »Veszély« figyelmeztetést, valamint a CLP rendelet I. melléklet 2.3.1. táblázatában a tűzveszélyes aeroszolok 1. kategóriája tekintetében előírt egyéb címkeelemeket.

(2) Ha az aeroszol termék megfelel a 5. mellékletben szereplő térfogat értéksoroknak, annak nettó tömegét nem kötelező feltüntetni.

(3) Az aeroszol termék térfogata folyékony fázisban 50 °C-on nem haladhatja meg a névleges töltőtérfogat 90%-át.

6. § Ha az aeroszol termék tűzveszélyes összetevőket tartalmaz, de az e rendeletben meghatározott kritériumok szerint nem minősül „tűzveszélyesnek” vagy „rendkívül tűzveszélyesnek”, az aeroszol termékben lévő tűzveszélyes anyag mennyiségét olvasható és eltávolíthatatlan formában fel kell tüntetni a termék címkéjén azzal, hogy százalékos arányban meg kell jelölni a töltet tűzveszélyességét.

5. Vizsgálatok

7. § Az aeroszol termék e rendelet előírásainak való megfelelőségét a vizsgálati eredményeket tartalmazó dokumentumokkal kell igazolni.

8. § (1)2 Az 1. melléklet 6. pont b)–c) alpontjában meghatározott vizsgálatok esetében a vizsgálati módszert a műszaki biztonsági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalának jóvá kell hagynia.

(2) A jóváhagyás iránti kérelmet az aeroszol termék forgalomba hozataláért felelős személy terjeszti elő. A kérelem mellé csatolni kell a vizsgálati módszert ismertető műszaki dokumentációt.

(3) Az (1) bekezdés szerinti hatóság jóváhagyó határozatát, a vizsgálati módszert ismertető műszaki dokumentációt, valamint – amennyiben vannak – az ellenőrzési jelentéseket az aeroszol termék forgalomba hozataláért felelős személy köteles megőrizni, és a piacfelügyeleti hatóság kérésére rendelkezésre bocsátani.

(4) A vizsgálati módszert ismertető műszaki dokumentációnak – legalább hiteles másolatban – az Európai Unió valamelyik hivatalos nyelvén rendelkezésre kell állnia.

9. § (1) A palackon a forgalomba hozatalt megelőzően a következő vizsgálatokat és mintavételt kell az 1. mellékletben meghatározottak szerint elvégezni:

a) deformációs vizsgálat,

b) roncsolási vizsgálat,

c) mintavétel homogén tételből.

(2) Az aeroszol terméken a forgalomba hozatalt megelőzően a következő vizsgálatok valamelyikét kell az 1. mellékletben meghatározottak szerint elvégezni:

a) forró vizes (vízfürdős) vizsgálat,

b) végső vizsgálat hevítéssel, vagy

c) hevítés nélküli végső vizsgálat.

(3) Az aeroszol terméken a forgalomba hozatalt megelőzően tűzveszélyességi vizsgálatot kell az 5. mellékletben meghatározottak szerint végezni.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti vizsgálatokat a gyártó köteles lefolytatni.

(5) Az aeroszol termék forgalomba hozataláért felelős személy köteles veszélyelemzést végezni az általa forgalmazott aeroszol termékek veszélyeinek azonosítására. A veszélyelemzésnek ki kell térnie a rendeltetésszerű vagy ésszerűen előrelátható használat során az aeroszol termékből kibocsátott permet belélegzéséből fakadó kockázatokra, figyelembe véve a cseppméretet és a cseppméret-eloszlást a töltet fizikai és kémiai tulajdonságaival összefüggésben. Az aeroszol terméket forgalomba hozó személy az elemzést figyelembe véve tervezi meg, állítja elő és vizsgálja meg az aeroszol terméket, valamint szükség esetén írja meg a különleges használati előírásokat.

6. Piacfelügyelet

10. § (1) A piacfelügyeleti hatóság ellenőrzi az e rendeletben meghatározott követelmények betartását.

(2) A piacfelügyeleti hatóság piacfelügyeleti eljárást folytat le, ha megállapítja, hogy az aeroszol termék nem felel meg az e rendeletben meghatározott követelményeknek, vagy feltételezi, hogy a termék veszélyt jelent a biztonságra vagy az egészségre.

7. Záró rendelkezések

11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

12. § (1) E rendeletet – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivételekkel – a hatálybalépését követően gyártott aeroszol termékekre és csomagolásokra kell alkalmazni.

(2) A keverékeket tartalmazó aeroszol termékek tekintetében 2015. május 31-éig a címkézésre vonatkozó előírásokra az aeroszol termékek és aeroszol csomagolások forgalmazásának követelményeiről szóló 1/2010. (I. 8.) NFGM rendelet e rendelet hatálybalépése előtti szabályai is alkalmazhatóak.

(3) A 2015. június 1-je előtt forgalomba hozott, e rendelet szabályainak meg nem felelő, keverékeket tartalmazó aeroszoladagolókat legkésőbb 2017. június 1-jéig kell újracímkézni.

13. § Ez a rendelet

a) az aeroszol termékekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 1975. május 30-i 75/324/EGK tanácsi irányelvnek,

b) az aeroszol termékekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 75/324/EGK tanácsi irányelv kiigazításáról szóló 1994. január 6-i 94/1/EK bizottsági irányelvnek,

c) az aeroszol termékekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 75/324/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról szóló 2008. április 8-i 2008/47/EK bizottsági irányelvnek,

d) az aeroszol termékekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 75/324/EGK tanácsi irányelv címkézési rendelkezéseinek az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelethez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló 2013. március 19-i 2013/10/EU bizottsági irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

14. §3

1. melléklet a 34/2014. (X. 30.) NGM rendelethez

Az egyes vizsgálatok műszaki követelményei

1. A palack deformációs vizsgálata

A különböző anyagú palackok deformációs vizsgálatát hidraulikus nyomáspróba formájában kell végrehajtani. A műszaki követelményeket a 2. melléklet tartalmazza. A vizsgálatkor az egyes palackokat 25 másodpercig kell az előírt nyomásnak kitenni. Amennyiben a véletlenszerűen kiválasztott öt palack bármelyike nem felel meg a vizsgálatnak, további tíz palackot kell kiválasztani véletlenszerűen ugyanabból a tételből és ezeken is el kell végezni a vizsgálatot. Ha e palackok bármelyike nem felel meg a vizsgálatnak, az egész tételt használatra alkalmatlannak kell minősíteni.

Az olyan fém palackot, amely aszimmetrikus vagy jelentősebb eltorzulást, vagy más hasonló sérülést mutat, selejtnek kell minősíteni. Nem minősül jelentősebb eltorzulásnak a palackfal alján vagy a palackfal felső profilján fellépő csekély aszimmetrikus alakváltozás, ha a palack egyébként megfelel a roncsolási vizsgálat követelményeinek.

2. Fém palack roncsolási vizsgálata

A gyártónak biztosítani kell, hogy a fém palack roncsolási nyomása legalább 20%-kal magasabb legyen, mint a fém palack anyagának megfelelő deformációs vizsgálati nyomás.

3. Szilánkvédett üvegpalackos aeroszol csomagolás ejtő vizsgálata

Az aeroszol termék 1,8 m magasságból, 20 °C hőmérsékleten beton alapra ejtésekor nem keletkezhetnek szétrepülő üvegrészecskék. A gyártónak biztosítani kell, hogy a védőbevonattal ellátott üvegpalack e követelménynek megfelel.

4. Mintavétel

A palackok mintavételét a deformációs és roncsolási vizsgálatokhoz véletlenszerűen kiválasztott, 2500 palackból álló homogén tételből kell elvégezni. Homogénnek tekintendő az a tétel, amely azonos anyagokból folyamatosan készül, vagy az egy óra leforgása alatt termelt mennyiség.

5. Az aeroszol termék tömörségi vizsgálata

A töltés során minden aeroszol terméket ellenőrzésnek kell alávetni a 6. pont szerinti, vagy az Európai Gazdasági Térségben elfogadott más vizsgálat szerint.

6. Az aeroszol termék végső vizsgálata

a) Forró vizes (vízfürdős) vizsgálat

        Minden egyes aeroszol terméket forró vízfürdőbe kell meríteni.

aa)    A vízfürdő hőmérsékletének és a bemerítés időtartamának olyannak kell lennie, hogy a belső nyomás elérje azt az értéket, amelyet a töltet egyenletes 50 °C hőmérsékleten gyakorolna.

ab)    Minden olyan aeroszol terméket, amely látható, tartós alakváltozást vagy szivárgást mutat, le kell selejtezni.

b) Végső vizsgálatok hevítéssel

Az aeroszol termék töltetének felhevítésére egyéb módszereket is lehet használni, amennyiben azokkal is minden egyes aeroszol termékben ugyanakkora nyomást és hőmérsékletet el lehet érni, mint amekkorát a forró vizes vizsgálat vált ki, és ha az alakváltozásokat és a szivárgást ugyanolyan pontossággal kimutatják, mint a forró vizes vizsgálat.

c) Hevítés nélküli végső vizsgálatok

Hevítés nélküli alternatív vizsgálatot is lehet alkalmazni, amennyiben az megfelel a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvény 1. melléklet 6.2.6.3.2. pontjában kifejtett, az aeroszol termékek forró vizes vizsgálatát kiváltó módszerekről szóló rendelkezéseknek. Az olyan aeroszol terméket, amelynek töltete olyan fizikai vagy kémiai átalakuláson megy keresztül, amely megváltoztatja nyomást az aeroszolcsomagolás feltöltése után és az első használat előtt a 9.§ (2) bekezdés c) pontnak megfelelően hevítés nélküli vizsgálatnak kell alávetni.

2. melléklet a 34/2014. (X. 30.) NGM rendelethez

Az aeroszol csomagolás elemeinek előírásai

Jellemző

Fém palack

Szilánkvédett üveg és nem szilánkokra törő vagy repedő műanyag palack

Egyéb üveg és műanyag palack

 

a.

b.

c.

d.

e.

f.

g.

h.

i.

j.

k.

l.

1.

Névleges térfogat

(ml)

50-1000

Névleges térfogat

(ml)

50-80

< >80-160

< >160-220

Névleges térfogat

(ml)

50-70

< >70-150

 

2.

Belső

nyomás

(bar)

Csepp-
folyósított

gáz és

gáz-
keverék

<12 bar

50 °C-on,

ha azonban az aeroszol

termék nem tartalmaz olyan gázt vagy gázkeveréket,

amely levegővel érintkezve

20 °C hőmérsék-
leten és 1,013 bar légköri nyomás mellett tűzveszélyes tartománnyal rendelkezik, 50
°C-on a megengedett maximális nyomás
13,2 bar.

Gáz tömeg
szerinti
rész-

aránya a

töltetben

20 C-on*

20%

<3,5

<3,2

<2,8

Gáz tömeg
szerinti
rész-

aránya a töltetben

20 °C-on*

20%

<1,5

<1,5

3.

50%

<2,8

<2,5

<2,1

50%

<1,5

<1,5

4.

80%

<2,5

<2,2

<1,8

80%

<1,25

<1,0

5.

Sűrített gáz

<9 bar 50 °C-on

Nem engedélyezett

6.

Nyomás

alatt oldott

gáz

<8 bar 50 °C-on

<8 bar 50 °C-on

 

7.

Deformációs

vizsgálati nyomás

20 °C-on

(±5 °C)

(bar)

Csepp-
folyósított

gáz

Töltéskori

50 °C-on,
6,7 bar-nál kisebb belső nyomásnál legalább
10 bar

Töltéskori

50 °C-on,
6,7 bar vagy nagyobb belső nyomásnál a belső nyomás 1,5-szerese

>10 bar

A belső nyomás 1,5-szerese, de legalább 12 bar.

8.

Sűrített

gáz

A belső nyomás 1,5-szerese, de legalább 12 bar.

Nem engedélyezett

9.

Nyomás

alatt

oldott

gáz

A belső nyomás 1,5-szerese, de legalább 12 bar.

A belső nyomás 1,5-szerese, de legalább 12 bar.

 

10.

A folyékony fázis aránya

a névleges töltő-

térfogathoz 50 °C-on

<0,90

<0,90

<0,90

Megjegyzés:

* Az itt nem szereplő gáz részarányokhoz tartozó nyomás határértékeket extrapolációval, illetve interpolációval kell meghatározni

3. melléklet a 34/2014. (X. 30.) NGM rendelethez

Az aeroszol termékek címkézési és jelölési előírásai

A. Osztályozás

B. 1. veszélyességi kategória:

Rendkívül tűzveszélyes aeroszol

C. 2. veszélyességi kategória:

Tűzveszélyes aeroszol

D. 3. veszélyességi kategória:

Nem tűzveszélyes aeroszol

1.    GHS Piktogram

2.    Figyelmeztetés

Veszély

Figyelem

Figyelem

3.    Figyelmeztető mondat

Rendkívül tűzveszélyes aeroszol (H222)

Tűzveszélyes aeroszol (H223)

Az edényben túlnyomás uralkodik: hő hatására megrepedhet (H229)

4.    Óvintézkedésre vonatkozó mondat,

Megelőzés

Hőtől, forró felületektől, szikrától, nyílt lángtól és más gyújtóforrástól távol tartandó.

Tilos a dohányzás (P210)

Tilos nyílt lángra vagy más gyújtóforrásra permetezni (P211)

Ne lyukassza ki vagy égesse el, még használat után sem (P251)

5.    Óvintézkedésre vonatkozó mondat,

Tárolás

Napfénytől védendő. Nem érheti 50 °C/122 °F hőmérsékletet meghaladó hő (P410+P412)

Gyermekektől elzárva tartandó (P102)

Figyelmeztető és óvintézkedésekre vonatkozó mondatok:

·    az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CLP rendelet) II. rész 1.1. táblázatában előírt, H229 figyelmeztető mondat;

·    a CLP rendelet IV. melléklet 1. rész 6.2. táblázatában előírt, a P210 és P251 óvintézkedésre vonatkozó mondatok;

·    a CLP rendelet IV. melléklet 1. rész 6.4. táblázatában előírt, a P410 + P412 óvintézkedésre vonatkozó mondatok;

·    a CLP rendelet IV. melléklet 1. rész 6.1. táblázatában előírt, a P102 óvintézkedésre vonatkozó mondat, amennyiben az aeroszol termék fogyasztói termék;

·    a működtetésre vonatkozó bármely kiegészítő óvintézkedés, amely felhívja a fogyasztók figyelmét a termék sajátos veszélyeire; ha az aeroszol termékhez külön használati utasítást mellékelnek, ez utóbbinak szintén tükröznie kell az említett óvintézkedéseket.

4. melléklet a 34/2014. (X. 30.) NGM rendelethez

A tűzveszélyesség megítélése

1.    Tűzveszélyes tartalom

A töltetet tűzveszélyesnek kell tekinteni, ha bármilyen tűzveszélyesnek minősülő összetevőt tartalmaz:

a) „tűzveszélyes folyadék”: olyan folyadék, amelynek lobbanáspontja nem haladja meg a 93 °C-ot;

b) „tűzveszélyes szilárd anyag”: olyan szilárd anyag vagy keverék, amely könnyen ég, és súrlódás hatására tüzet okozhat vagy hozzájárulhat a tűz kitöréséhez. „Könnyen égő szilárd anyagok”: olyan porított, granulált vagy képlékeny anyagok vagy keverékek, amelyek veszélyesek, ha a gyújtóforrással – például égő gyufával – való rövid érintkezést követően könnyen meggyulladnak, és ha a láng gyorsan terjed;

c) „tűzveszélyes gáz”: olyan gáz vagy gázkeverék, amely levegővel érintkezve 20 °C hőmérsékleten és 1,013 bar légköri nyomás mellett tűzveszélyes tartománnyal rendelkezik.

Ez a meghatározás nem terjed ki a piroforos, önmelegedő és a vízzel reakcióba lépő anyagokra és keverékekre, mivel az ilyen összetevőket soha nem alkalmazzák aeroszol termékek részeként.

2.    Tűzveszélyes aeroszol termék

E rendelet alkalmazásában az aeroszol termék kémiai égéshőjének és a tűzveszélyes összetevői tömegszázalékának megfelelően lehet „nem tűzveszélyes”, „tűzveszélyes” és „rendkívül tűzveszélyes” az alábbiak szerint:

a) az aeroszol termék „rendkívül tűzveszélyesnek” minősül, ha legalább 85%-ban tűzveszélyes összetevőkből áll, valamint kémiai égéshője legalább 30 kJ/g;

b) az aeroszol termék „nem tűzveszélyesnek” minősül, ha összetevőinek legfeljebb 1%-a tűzveszélyes, valamint kémiai égéshője nem haladja meg a 20 kJ/g-ot;

c) minden egyéb aeroszol terméket az alábbi tűzveszélyességi besorolási eljárásoknak kell alávetni, vagy „rendkívül tűzveszélyesnek” kell minősíteni. A gyulladási távolság vizsgálatának, a zárt téri vizsgálatnak és a hab tűzveszélyességi vizsgálatának meg kell felelnie az 6. mellékletben leírtaknak.

3.    Tűzveszélyes permetaeroszol termék

A permetaeroszol termék besorolása a kémiai égéshő és a gyulladási távolság vizsgálatának eredményei alapján történik az alábbiak szerint:

a) Amennyiben a kémiai égéshő nem haladja meg a 20 kJ/g-ot:

aa)    ha a gyulladási távolság legalább 15 cm, de nem haladja meg a 75 cm-t, az aeroszol termék „tűzveszélyesnek” minősül;

ab)    ha a gyulladási távolság legalább 75 cm, az aeroszol termék „rendkívül tűzveszélyesnek” minősül;

ac)    ha a gyulladási távolság vizsgálata során nem következik be gyulladás, zárt téri vizsgálatot kell végezni; ebben az esetben az aeroszol termék akkor minősül „tűzveszélyesnek”, ha az időekvivalens legfeljebb 300 s/m3 vagy a deflagrációs sűrűség legfeljebb 300 g/m3; minden egyéb esetben az aeroszol termék a „nem tűzveszélyes” besorolást kapja.

b)    Legalább 20 kJ/g kémiai égéshő mellett az aeroszol termék akkor minősül „rendkívül tűzveszélyesnek”, ha a gyulladási távolság meghaladja a 75 cm-t; minden egyéb esetben az aeroszol termék a „tűzveszélyes” besorolást kapja.

4. Tűzveszélyes habaeroszol termék

A habaeroszol terméket a hab tűzveszélyességi vizsgálatának eredményei alapján kell besorolni.

a) Az aeroszol termék „rendkívül tűzveszélyesnek” minősül, amennyiben:

aa) a láng magassága legalább 20 cm, időtartama legalább 2 s; vagy

ab) a láng magassága legalább 4 cm, időtartama legalább 7 s.

b) Az az aeroszol termék, amelyik nem tesz eleget az a) pontban leírt kritériumoknak, akkor minősül „tűzveszélyesnek”, ha a láng magassága legalább 4 cm és időtartama legalább 2 s.

5. Kémiai égéshő

A kémiai égéshőt AHC az alábbi módszerek valamelyikével kell meghatározni:

a) elismert műszaki eljárások, amelyek leírása például az ASTM D 240, ISO 13943 86.1-86.3 és a NFPA 30B szabványban, valamint a szakirodalomban található, vagy

b) az alábbi számítási módszer:

ahol:

Az aeroszol termék forgalomba hozataláért felelős személynek le kell írnia, hogy milyen módszert használt a kémiai égéshő meghatározására. A leírást tartalmazó dokumentumot valamelyik hivatalos közösségi nyelven kell írni, és könnyen hozzáférhetően azon a címen kell tartani, amelyet fel kell tüntetni az aeroszol termék címkéjén, amennyiben a kémiai égéshő volt az a paraméter, amelyet az aeroszol termék tűzveszélyességének megállapítására használtak a rendelet rendelkezéseinek értelmében.

5. melléklet a 34/2014. (X. 30.) NGM rendelethez

A palackok térfogat értéksorai

1. Fém palackban forgalomba kerülő termék

A. A termék űrtartalma folyékony fázisban, ml-ben

B. A palack űrtartalma (ml-ben)

 

folyékony hajtógázzal

sűrített hajtógázzal, vagy
olyan hajtógázzal, mely kizárólag
dinitrogén-oxidból, vagy kizárólag
szénsavanhidridből, vagy a két gáz keverékéből
áll, amennyiben a termék eredő
Bunsen-együtthatója legfeljebb 1,2

1.    35

49

75

2.    50

75

89

3.    60

89

110

4.    75

110

140

5.    100

140

175

6.    125

175

210

7.    150

210

270

8.    200

270

335

9.    250

335

405

10.    300

405

520

11.    400

520

650

12.    500

650

800

13.    600

800

1000

14.     750

1000

2. Átlátszó vagy nem átlátszó üveg- vagy műanyag palackos csomagolásban forgalomba kerülő termék

a folyékony fázis adagnagysága ml-ben

25-50-75-100-125-150

6. melléklet a 34/2014. (X. 30.) NGM rendelethez

Az aeroszol termékek tűzveszélyességi vizsgálata

1. A permetaeroszol termék gyulladási távolság-vizsgálata

1.1. Bevezetés

1.1.1. Ez a szabványos vizsgálat azt a módszert írja le, amellyel az aeroszolpermet gyulladási távolságát meg lehet határozni, és az ezzel járó gyulladási kockázatot fel lehet mérni. A töltetet 15 cm távolságból rápermetezik a gyújtóforrásra, hogy megfigyeljék, meggyullad-e, és huzamosan ég-e a permet. Gyulladásról és huzamosabb ideig tartó égésről akkor beszélünk, ha a stabil láng legalább 5 s-ig megmarad. A gyújtóforrás olyan gázégő, amelynek kék, nem világító, 4-5 cm magas lángja van.

1.1.2. Ezt a vizsgálatot a legalább 15 cm-es permettávolsággal rendelkező aeroszol termék esetében kell alkalmazni. A15 cm-t nem meghaladó permettávolságú aeroszol termék, mint például a hab, gél, paszta vagy az adagolószeleppel ellátott aeroszol termék nem vizsgálható ezzel a módszerrel. A habot, gélt vagy pasztát adagoló aeroszol terméket az aeroszolhab tűzveszélyességi vizsgálatával kell ellenőrizni.

1.2. Felszerelés és anyagok

1.2.1. Az alábbi felszerelésre van szükség:

20 °C-os vízfürdő ± 1 °C pontosságú

Kalibrált laboratóriumi lépték (mérleg) ± 0,1 g pontosságú

Kronométer (stopperóra) ± 0,2 s pontosságú

Skála tartóval és szorítókapoccsal cm-beosztás

Gázégő tartóval és szorítókapoccsal

Hőmérő ± 1 °C pontosságú

Higrométer (légnedvességmérő) ± 5% pontosságú

Manométer ± 0,1 bar pontosságú

1.3. Az eljárás

1.3.1. Általános követelmények

1.3.1.1. Minden egyes aeroszol terméket vizsgálat előtt kondicionálni kell, majd a szelep 1 s-en keresztüli lenyomásával be kell indítani. Ennek az eljárásnak az a célja, hogy a merülőcsőből távozzon az inhomogén anyag.

1.3.1.2. A használati utasításokat pontosan követni kell, különös tekintettel arra, hogy az aeroszol terméket álló helyzetben vagy fordítva kell-e tartani használat közben. Ha használat előtt felrázandó termékről van szó, akkor közvetlenül vizsgálat előtt fel kell rázni az aeroszol terméket.

1.3.1.3. A vizsgálatot huzatmentes, szellőztethető környezetben kell végezni, ahol az ellenőrzött hőmérséklet 20 °C ± 5 °C, a relatív páratartalom pedig 30-80%.

1.3.1.4. Minden aeroszol terméket az alábbi módon kell vizsgálni:

a)    teljesen feltöltött aeroszol termék esetében a teljes eljárást alkalmazni kell, a gázégőt 15-90 cm-re tartva az aeroszol termék szelepétől;

b)    ha az aeroszol termék töltési szintje a névleges töltési tömeg csupán 10-12%-ának felel meg (tömegszázalékban megadva), akkor elegendő egy vizsgálat elvégzése; amennyiben a teli aeroszol termékből kibocsátott permet egyáltalán nem gyulladt meg, a szeleptől 15 cm távolságra, ellenkező esetben pedig a teli aeroszol termékből kibocsátott permet gyulladási távolságához hozzáadott 15 cm-re kell a gázégőt elhelyezni.

1.3.1.5. A vizsgálat során az aeroszol terméket a címkéjén olvasható utasítások szerinti helyzetben kell tartani. A gyújtóforrást ennek megfelelően kell elhelyezni.

1.3.1.6. Az alábbi eljárás során a permetet az aeroszol termék szelepe és az égő lángja közötti 15-90 cm távolságon belül 15 cm-enként kell vizsgálni. Célravezető a vizsgálatot a lángtól 60 cm-re kezdeni. Amennyiben a permet gyújtótávolsága 60 cm, a vizsgálatot a láng és az aeroszol termék szelepe közötti távolság 15 cm-enkénti növelésével kell folytatni. Amennyiben a láng és a szelep közötti 60 cm távolságon nem következett be gyulladás, a távolságot 15 cm-enként kell csökkenteni. Az eljárás azt hivatott meghatározni, hogy mekkora az a maximális távolság a szelep és a láng között, amelyen a permet huzamosabb ideig tartó égése tapasztalható, és azt hivatott megállapítani, hogy a szelep és a láng közötti 15 cm-es távolság esetében nem következik-e be gyulladás.

1.3.2. Vizsgálati eljárás

a)    Minden vizsgálat előtt termékenként legalább 3 teli aeroszol terméket 20 °C ± 1 °C-on legalább 30 percig kondicionálni kell az aeroszol termék legalább 95%-ának vízbemerítésével (az aeroszol termék teljes bemerítése mellett 30 perc kondicionálás is elegendő);

b)    Be kell tartani az általános követelményeket. Fel kell jegyezni a környezet hőmérsékletét és relatív páratartalmát;

c)    Meg kell mérni egy aeroszol terméket és fel kell jegyezni a tömegét;

d)    Meg kell mérni a belső nyomást és a töltet kezdeti kiáramlási sebességét 20 °C ± 1 °C hőmérsékleten (hogy ezáltal kiszűrjük a hibás vagy nem teljesen feltöltött aeroszol terméket);

e)    Ki kell támasztani a gázégőt egy egyenletes, vízszintes felületen, vagy rögzíteni kell az égőt a tartó és a szorítókapocs segítségével;

f)    Meg kell gyújtani a gázégőt; és be kell úgy állítani, hogy nem-világító, kb. 4-5 cm magas láng keletkezzen;

g)    El kell helyezni a szelep kibocsátó nyílását a lángtól előírt távolságban. Az aeroszol terméket abban a helyzetben kell tartani vizsgálat közben, mint rendeltetésszerű használata során, tehát álló helyzetben vagy fordítva;

h)    Be kell állítani egy szintre a szelep kibocsátó nyílását és az égő lángját. Meg kell győződni arról, hogy a kibocsátó nyílás a láng felé néz, és egy vonalban található azzal (lásd 1.1. ábra). A permetnek a láng felső felén kell áthatolnia;

1.1. ábra

i)    Be kell tartani az általános követelményeket, különös tekintettel arra, hogy használat előtt felrázandó termékről van-e szó;

j)    Permetezni kell a töltetből az aeroszol termék szelepének 5 s-en keresztüli lenyomva tartásával (amennyiben nem következik be hamarabb gyulladás). Gyulladás esetén a szelepet továbbra is lenyomva kell tartani, hogy a láng időtartama elérje a belobbanástól számított 5 s-t;

k) Fel kell jegyezni az erre a célra előkészített táblázatba a gázégő és az aeroszol termék közötti távolság gyulladási eredményeit;

l)     Ha a j) lépés során nem következik be gyulladás, az aeroszol terméket más pozíciókban (pl. fejjel lefelé, ha a használati útmutató ennek ellenkezőjét írja elő) is meg kell vizsgálni, hogy ellenőrizzük, történik-e gyulladás;

m)    Meg kell ismételni a g)-l) lépést további két alkalommal (összesen háromszor) ugyanazon aeroszol termék esetében a szelep és a gázégő ugyanakkora távolsága mellett;

n) Meg kell ismételni a vizsgálati eljárást ugyanazon termék további két aeroszol termékén a szelep és a gázégő ugyanakkora távolsága mellett;

o) Meg kell ismételni a vizsgálati eljárás g)-n) lépését az aeroszol termék szelepe és az égő lángja közötti 15-90 cm távolságon az egyes vizsgálatok eredményétől függően (lásd a 1.3.1.4. és 1.3.1.5. pontban leírtakat);

p) Ha 15 cm távolságon nem történik gyulladás, az eljárást befejezettnek kell tekinteni a kezdetben teli aeroszol termékek esetében. Az eljárást szintén befejezettnek kell tekinteni, ha a gyulladás és a huzamosabb ideig tartó égés 90 cm távolságban következett be. Ha 15 cm távolságban nem történt gyulladás, ezt fel kell jegyezni. Minden más körülmény esetén a „gyulladási távolság” az égő lángja és a szelep közötti azon legnagyobb távolság, amelyen a gyulladást és a huzamosabb ideig tartó égést megfigyelték;

q) Három 10-12%-os névleges töltési szinten lévő aeroszol terméken is kell végezni egy vizsgálatot. E dobozok vizsgálata során a szelep és az égő lángja közötti távolság a következő: „a teli aeroszol termék gyulladási távolsága +15 cm”;

r) Ki kell üríteni egy aeroszol terméket 10-12% névleges töltési szintre (tömegszázalékban megadva) egyenként legfeljebb 30 s-ig tartó sorozatos permetezéssel. A permetezések között legalább 300 s szünetet kell beiktatni. Ebben a köztes időszakban a az aeroszol termékeket vízfürdőben kell kondicionálni;

s) Meg kell ismételni a g)-n) lépést a 10-12% névleges töltési szinten levő aeroszol termékek esetében az l) és m) lépés kihagyásával. Ezt a vizsgálatot csak az aeroszol termék egy pozíciójában kell elvégezni, pl. álló helyzetben vagy fordítva, a teli aeroszol termék gyulladási eredményének (ha történt gyulladás) függvényében;

t) Fel kell jegyezni valamennyi eredményt. Az eredmények rögzítésére szolgáló mintatáblázat az 1.1. pontban található.

1.3.2.1. Valamennyi kísérletet egy jól szellőztethető helyiségben, füstelszívó süveg alatt kell végezni. A füstelszívó süveget és a helyiséget minden vizsgálat után legalább 3 percig szellőztetni kell, minden szükséges óvintézkedést meg kell tenni az égéstermékek belélegzésének elkerülésére.

1.3.2.2. A 10-12% névleges töltési szinten levő aeroszol termékeket csak egyszer kell vizsgálni. Az eredménytáblákba elegendő termékenként egy eredményt felvezetni.

1.3.2.3. Amennyiben a vizsgálat az aeroszol termék rendeltetésszerű használata szerinti helyzetben negatív eredményhez vezet, a vizsgálatot meg kell ismételni abban a helyzetben, amelyben minden valószínűség szerint pozitív eredmény várható.

1.4. Az eredmények becslésének módszere

1.4.1. Rögzíteni kell az összes eredményt.

1.1. táblázat

A. Dátum

B. Hőmérséklet: … °C

 

C. Relatív páratartalom: …%

1.    A termék elnevezése

 

 

 

2.    Nettó térfogat

 

1. aeroszol termék

2. aeroszol termék

3. aeroszol termék

3.    Kezdeti töltési szint

 

%

%

%

4.    A szelep és
a gyújtóforrás közti
távolság

Vizsgálat

1 2 3

1 2 3

1 2 3

5.    15 cm

Gyulladás?

 

 

 

 

Igen/nem

 

 

 

6.    30 cm

Gyulladás?

 

 

 

 

Igen/nem

 

 

 

7.    45 cm

Gyulladás?

 

 

 

 

Igen/nem

 

 

 

8.    60 cm

Gyulladás?

 

 

 

 

Igen/nem

 

 

 

9.    75 cm

Gyulladás?

 

 

 

 

Igen/nem

 

 

 

10.    90 cm

Gyulladás?

 

 

 

 

Igen/nem

 

 

 

11.    Megfigyelések – többek között az aeroszol termékkel kapcsolatban

 

 

 

 

2. Zárt térben végzett gyulladási vizsgálat

2.1. Bevezetés

Ez a szabványos vizsgálat azt a módszert írja le, amellyel az aeroszol termék permetének zárt vagy körülhatárolt térben való gyúlékonyságából fakadó tűzveszélyességét lehet vizsgálni. Az aeroszol termék tartalmát egy hengeres vizsgálati edénybe kell permetezni, amelybe előzőleg égő gyertyát helyeztünk. Ha mérhető gyulladás történik, fel kell jegyezni az eltelt időt és a kibocsátott töltet mennyiségét.

2.2. Felszerelés és anyagok

2.2.1. Az alábbi felszerelésre van szükség:

Kronométer (stopperóra) ± 0,2 s pontosságú

20 °C-os vízfürdő ± 1 °C eltérés megengedett

Kalibrált laboratóriumi lépték (mérleg) ± 0,1 g pontosságú

Hőmérő ± 1 °C pontosságú

Higrométer (légnedvességmérő) ± 5% pontosságú

Manométer ± 0,1 bar pontosságú

Hengeres vizsgálati tartály részletes leírását lásd lent

2.2.2. A vizsgálati berendezés előkészítése

2.2.2.1. Át egy kb. 200 dm3 űrtartalmú, 600 mm átmérőjű és 720 mm hosszú, egyik végén nyitott hengeres vizsgálati tartályt az alábbiak szerint:

a)     Az edény nyitott végére egy csuklósan kapcsolt fedelet kell rögzíteni; vagy

b)    Az edényt 0,01-0,02 mm vastagságú műanyag fóliával is lezárhatjuk. Ha a vizsgálat során műanyag fóliát használunk, azt az alábbiak szerint tegyük: A fóliát ki kell feszíteni a henger nyitott vége fölött, majd gumigyűrűvel rögzíteni kell. A gumigyűrűnek olyan erősségűnek kell lennie, hogy az elfektetett hengerre feszítve csak 25mm-t engedjen, mikor 0,45 kg súlyt akasztunk a gumigyűrű legalsó pontjára. A fóliába a henger peremétől 50 mm távolságban egy 25 mm-es hasadékot kell vágni. Ellenőrizni kell, hogy feszes-e a fólia;

c)    Egy 50 mm-es lyukat kell fúrni a henger másik végébe a henger peremétől 100 mm távolságra, hogy a vizsgálatra előkészített, elfektetett edényben a nyílás felül legyen (2.1. ábra);

2.1. ábra

d)    El kell helyezni l egy 20-40 mm átmérőjű, 100 mm magas paraffingyertyát egy 200 × 200 mm felületű fémtalapzatra. Amikor a gyertya magassága 80 mm alá csökken, ki kell cserélni. A gyertya lángját a permet hatásától egy 150 mm széles, 200 mm magas terelőlappal védjük. A terelőlap folytatásaként egy, a vízszintessel 45°-ot bezáró lapot is kell szerelni, a terelőlap aljától 150 mm magasságban (2.2. ábra);

2.2. ábra

e)    A fémtalapzatra helyezett gyertyát a henger két végétől egyenlő távolságra kell elhelyezni (2.3. ábra);

2.3. ábra

f)      A hengert le kell fektetni a padlóra vagy egy talpazatra egy 15-25 °C-os hőmérsékletű helyen. A vizsgálandó terméket a körülbelül 200 dm3 űrtartalmú hengerbe kell permetezni, amelybe gyújtóforrást helyeztünk.

2.2.2.2. A termék rendszerint az aeroszol termék függőleges tengelyével bezárt 90°-os szögben hagyja el a dobozt. A leírt eljárás és az ábrák az ilyen típusú aeroszol termékre vonatkoznak. A nem szokásos módon működő (pl. függőleges irányban permetező) aeroszol termékek esetében fel kell jegyezni az eljárással és felszereléssel kapcsolatos változásokat a helyes laboratóriumi gyakorlatnak megfelelően, lásd pl. „Vizsgáló- és kalibráló laboratóriumok felkészültségének általános követelményei” című ISO/IEC17025:1999 szabvány.

2.3. Az eljárás

2.3.1. Általános követelmények

2.3.1.1. Minden egyes aeroszol terméket vizsgálat előtt kondicionálni kell, majd az adagolószelep 1 s-en keresztüli lenyomásával be kell indítani. Ennek az eljárásnak az a célja, hogy a merülőcsőből távozzon az inhomogén anyag.

2.3.1.2. A használati utasításokat pontosan követni kell, különös tekintettel arra, hogy az aeroszol terméket álló helyzetben vagy fordítva kell-e tartani használat közben. Ha használat előtt felrázandó termékről van szó, akkor közvetlenül vizsgálat előtt rázzuk fel az adagolót.

2.3.1.3. A vizsgálatokat huzatmentes, szellőztethető környezetben kell végezni, ahol az ellenőrzött hőmérséklet 20 °C ± 5 °C, a relatív páratartalom pedig 30-80%.

2.3.2. Vizsgálati eljárás

a) Termékenként legalább 3 teli aeroszol terméket 20 °C ± 1 °C-on legalább 30 percig kondicionálni kell az aeroszol termék legalább 95%-ának vízbemerítésével (az aeroszol termék teljes bemerítése mellett 30 perc kondicionálás is elegendő);

b) Le kell mérni, vagy ki kell számítani a henger tényleges űrtartalmát dm3-ben kifejezve;

c) Be kell tartani az általános követelményeket. Fel kell jegyezni a környezet hőmérsékletét és relatív páratartalmát;

d) Meg kell mérni a belső nyomást és a töltet kezdeti kiáramlási sebességét 20 °C ± 1 °C-os hőmérsékleten (hogy ezáltal kiszűrjük a hibás vagy nem teljesen feltöltött aeroszol terméket);

e) Le kell mérni az egyik aeroszol terméket és fel kell jegyezni tömegét;

f)     Meg kell gyújtani a gyertyát és le kell zárni a hengert (a fedéllel vagy a műanyag fóliával);

g)     Az aeroszol terméket úgy kell elhelyezni, hogy annak szelepnyílása a henger bejárati nyílásának közepétől
35 mm-re (széles sugárban permetező aeroszol termékek esetében közelebb) legyen. El kell indítani a kronométert (a stopperórát), majd a termék használati utasításait követve a permetet a henger másik (fedéllel és műanyag fóliával fedett) végének közepe felé kell irányítani. Az aeroszol terméket abban a helyzetben kell tartani vizsgálat közben, mint rendeltetésszerű használata során, tehát álló helyzetben vagy fordítva;

h)     A szelepet a gyulladás bekövetkeztéig lenyomva kell tartani. Ekkor le kell állítani a kronométert, és fel kell jegyezni az eltelt időt. Ezután ismét le kell mérni az aeroszol terméket, és fel kell jegyezni a tömegét;

i)     Ki kell szellőztetni és meg kell tisztítani a hengert minden olyan maradék anyagtól, amely befolyásolhatná a további vizsgálatok eredményeit. Szükség esetén hagyni kell a hengert lehűlni;

j)     Meg kell ismételni a vizsgálati eljárás d)-i) lépését ugyanazon termék további két aeroszol terméke esetében (összesen tehát 3 aeroszol terméken; megjegyzés: minden aeroszol terméket csak egyszer kell vizsgálni);

2.4. Az eredmények becslésének módszere

2.4.1. Jelentést kell írni a vizsgálat eredményeiről, amely kitér az alábbi információkra:

a)    a vizsgált termék neve és referenciái;

b)    az aeroszol termék belső nyomása és a töltet kezdeti kiáramlási sebessége;

c)    a környezet hőmérséklete és relatív páratartalma;

d)    minden egyes vizsgálat esetén a gyújtáshoz szükséges kiáramlási idő (s) (ha a termék nem gyullad meg, ezt fel kell jegyezni);

e)    minden egyes vizsgálat során kipermetezett termék tömege (g-ban megadva);

f)    a henger tényleges űrtartalma (dm3-ben megadva).

2.4.2. Az egy köbméterben elért gyulladáshoz szükséges időekvivalenst (teq) a következő módon lehet kiszámolni:

2.4.3. A vizsgálat során bekövetkező gyulladáshoz szükséges deflagrációs sűrűséget (D) a következő módon lehet kiszámolni:

3. Az aeroszolhab tűzveszélyességi vizsgálata

3.1. Bevezetés

3.1.1. Ez a szabványos vizsgálat azt a módszert írja le, amellyel a hab, gél vagy paszta formájában kibocsátott aeroszolpermet tűzveszélyességét lehet meghatározni. Kb. 5 g habot, gélt vagy pasztát kibocsátó aeroszol terméket egy kémlelőüvegre kell permetezni. A kémlelőüveg aljára gyújtóforrást (gyertyát, vékony viaszgyertyát, gyufát vagy öngyújtót) kell helyezni, hogy megfigyeljük, bekövetkezik-e gyulladás és hosszan tartó égés. Gyulladásról akkor beszélünk, ha a stabil láng legalább 2 s-ig megmarad, és magassága legalább 4 cm.

3.2. Felszerelés és anyagok

3.2.1. Az alábbi felszerelésre van szükség:

Skála tartóval és szorítókapoccsal cm-beosztással

Kb. 150 mm átmérőjű, tűzálló kémlelőüveg

Kronométer (stopperóra) ± 0,2 s pontosságú

Gyertya, vékony viaszgyertya, gyufa vagy öngyújtó

Kalibrált laboratóriumi lépték (mérleg) ± 0,1 g pontosságú

20 °C-os vízfürdő ± 1 °C pontosságú

Hőmérő ± 1 °C pontosságú

Higrométer (légnedvességmérő) ± 5% pontosságú

Manométer ± 0,1 bar pontosságú

3.2.2. A kémlelőüveget tűzálló felületre kell helyezni, olyan, huzatmentes környezetben, amelyet minden vizsgálat után ki lehet szellőztetni. A skálát pontosan a kémlelőüveg mögé kell helyezni, és rögzíteni kell függőleges helyzetben a tartó és szorítókapocs segítségével.

3.2.3. A skálát úgy kell rögzíteni, hogy kezdőpontja egy szinten legyen a vízszintes síkon elhelyezett kémlelőüveg aljával.

3.3. Az eljárás

3.3.1. Általános követelmények

3.3.1.1. Minden egyes aeroszol terméket vizsgálat előtt kondicionálni kell, majd a szelep 1 s-en keresztüli lenyomásával be kell indítani. Ennek az eljárásnak az a célja, hogy a merülőcsőből távozzon az inhomogén anyag.

3.3.1.2. A használati utasításokat pontosan követni kell, különös tekintettel arra, hogy az aeroszol terméket álló helyzetben vagy fordítva kell-e tartani a rendeltetésszerű használat során. Ha használat előtt felrázandó termékről van szó, akkor közvetlenül vizsgálat előtt fel kell rázni az aeroszol terméket.

3.3.1.3. A vizsgálatokat huzatmentes, szellőztethető környezetben kell végezni, ahol az ellenőrzött hőmérséklet 20 °C ± 5 °C, a relatív páratartalom pedig 30-80%.

3.3.2. Vizsgálati eljárás

a)    Minden vizsgálat előtt termékenként legalább négy teli aeroszol terméket 20 °C ± 1 °C-on legalább 30 percig kondicionálni kell az aeroszol termék legalább 95%-ának vízbemerítésével (az aeroszol termék teljes bemerítése mellett 30 perc kondicionálás is elegendő).

b)    Be kell tartani az általános követelményeket. Fel kell jegyezni a környezet hőmérsékletét és relatív páratartalmát.

c)     Mérje meg a belső nyomást 20 °C ± 1 °C hőmérsékleten (hogy ezáltal kiszűrje a hibás vagy nem teljesen feltöltött aeroszol terméket).

d) Meg kell mérni a vizsgálandó aeroszol termék kiáramlási sebességét, hogy a permetezett termék mennyiségét még pontosabban le lehessen mérni.

e)      Le kell mérni az egyik aeroszol terméket, és fel kell jegyezni a tömegét.

f)     A lemért kibocsátás és kiáramlási sebesség, valamint a gyártó utasításai alapján mintegy 5 g terméket egy tiszta kémlelőüveg közepére kell permetezni, 25 mm-nél nem magasabb halmot képezve.

g)    A kibocsátás utáni 5 s-en belül közelítani kell a gyújtóforrást a minta alsó széléhez, és ezzel egyidejűleg el kell indítani a kronométert (stopperórát). Szükség esetén el kell távolítani a gyújtóforrást a minta szélétől mintegy 2 s múlva, hogy világosan látszódjon, történt-e gyulladás. Amennyiben a minta nem mutat gyulladásra utaló jelet, ismét közelíteni kell a gyújtóforrást a minta széléhez.

h)    Gyulladás esetén fel kell jegyezni az alábbi adatokat:

ha)    a láng maximális magasságát a kémlelőüveg aljától mérve cm-ben;

hb)    a láng időtartamát (s);

hc)     meg kell szárítani, majd újból le kell mérni az aeroszol terméket, és ki kell számítani a kibocsátott termék tömegét.

i)     Minden vizsgálatot követően ki kell szellőztetni azt a helyiséget, ahol a vizsgálatot végezték.

j)     Ha nem következik be gyulladás, illetve változás a kibocsátott termék hab vagy paszta állagában felhasználása során, meg kell ismételni az e)-i) lépést. A terméket 30 s, és 1, 2 vagy 4 percig állni kell hagyni, mielőtt a gyújtóforrással megint feléje közelítünk.

k)     Meg kell ismételni a vizsgálati eljárás e)-i) lépéseit még kétszer (azaz összesen három alkalommal) ugyanazon aeroszol termék esetében.

l)    Meg kell ismételni a vizsgálati eljárás e)-k) lépéseit még két (azaz összesen három) aeroszol termék esetében.

3.4. Az eredmények becslésének módszere

3.4.1. A vizsgálat eredményeiről jelentést kell írni, amelyben ki kell térni az alábbi információkra:

a) meggyullad-e a termék;

b) a láng maximális magassága cm-ben;

c) a láng időtartama s-ben;

d) a vizsgált termék tömege.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!