nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
2014. évi LXXVII. törvény
az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről
2014-12-07
2015-01-31
2

2014. évi LXXVII. törvény

az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről1

1. A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya az olyan, 2004. május 1. és a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: 2014. évi XXXVIII. törvény) hatálybalépése között kötött,

a) 2015. február 1-jén még meg nem szűnt, a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között létrejött hitel- és kölcsönszerződésre, pénzügyi lízingszerződésre (a továbbiakban együtt: fogyasztói kölcsönszerződés) és

b) az e törvény hatálybalépésekor még fennálló, a pénzügyi intézmény által már felmondott fogyasztói kölcsönszerződésből eredő, a pénzügyi intézmény vagy a vele összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó pénzügyi intézmény által késedelmes követelésként még nyilvántartott tartozásra

terjed ki, amely kapcsán a pénzügyi intézményt – a 2014. évi XXXVIII. törvény és a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény (a továbbiakban: elszámolási törvény) alapján – elszámolási kötelezettség terheli.

(2) E törvény hatálya nem terjed ki:

a) a hitelkártyához vagy fizetési számlához kapcsolódó és

b) az állami kamattámogatással nyújtott forintalapú lakáscélú

fogyasztói kölcsönszerződésre.

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E törvény alkalmazásában:

a) árfolyamgáttal érintett fogyasztói kölcsönszerződés: a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: árfolyamgát törvény) 1. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott devizakölcsön alapjául szolgáló fogyasztói kölcsönszerződés;

b) BUBOR: budapesti bankközi kamatláb;

c) devizaalapú kölcsönszerződés: devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett hitel- vagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés;

d) devizakölcsön-szerződés: devizaalapúnak nem minősülő deviza hitel- vagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés;

e) eredeti kamatfelár:

ea) ha az eredeti induló kamat referencia-kamatlábhoz kötött, akkor a szerződés első törlesztőrészletének esedékességekor érvényes kamatfelár, vagy ha a pénzügyi intézmény a szerződés előre meghatározott időszakára kamatfelár-kedvezményt adott, akkor a kedvezményes időszak lejártát követően elsőként a szerződés részévé vált kamatfelár,

eb) ha az eredeti induló kamat nem referencia-kamatlábhoz kötött, akkor az eredeti induló kamat és a kölcsönösszeg folyósításának hónapjában az adott devizára érvényes három hónapos londoni bankközi kamatláb számtani átlagának különbsége;

f) eredeti induló kamat:

fa) az fb) pont kivételével a szerződés első törlesztőrészletének esedékességekor érvényes kamat,

fb) ha a pénzügyi intézmény a szerződés előre meghatározott időszakára kamatkedvezményt adott, akkor a kedvezményes időszak lejártát követően elsőként a szerződés részévé vált kamat;

g) eredeti induló kezelési költség: a szerződésben meghatározott, illetve a kedvezményes időszak lejártát követően a szerződés részévé vált kezelési költség;

h) eredetileg számítható kamat, kamatfelár: az eredeti induló kamat (referencia-kamatlábhoz kötött szerződés esetén kamatfelár) és a 2014. július 19. napján az adott fogyasztói kölcsönszerződésben alkalmazott ügyleti kamat (referencia-kamatlábhoz kötött szerződés esetén kamatfelár) közül az alacsonyabb kamat, kamatfelár;

i) fogyasztó: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdés 28. pontjában meghatározott fogyasztó;

j) fordulónap: az elszámolási törvény 6. § (5) bekezdése alapján megállapított időpont;

k) forintalapú kölcsönszerződés: forintban folyósított, nyilvántartott, és kizárólag forintban törleszthető hitel- vagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés;

l) ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing: olyan pénzügyi lízingszerződés, amelyben a felek által okiratban rögzített cél ingatlan tulajdonjogának harmadik személy eladótól történő, lízingbevevő általi megszerzése;

m) jelzálogkölcsön-szerződés: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 50. pontjában meghatározott jelzáloghitel nyújtására irányuló szerződés;

n) lakáscélú jelzálogkölcsön-szerződés: a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) 3. § 22. pontjában meghatározott jelzáloghitel nyújtására irányuló szerződés;

o) pénzügyi intézmény: a Hpt. 7. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi intézmény;

p) pénzügyi lízingszerződés: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 89. pontjában foglalt feltételeknek megfelelő szerződés.

(2) E törvény alkalmazásában

a) törlesztőrészleten a lízingdíjat,

b) tartozáson a pénzügyi lízingszerződés alapján fennálló tartozást (ideértve különösen a finanszírozási összeget és maradványértéket),

is érteni kell.

(3) E törvényben a fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésre meghatározott szabályokat az ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződésre is alkalmazni kell.

3. A fogyasztói kölcsönszerződések módosulásának közös szabályai

3. §2

4. § (1)3

(2) A fogyasztói kölcsönszerződés e törvény szerinti módosulása, illetve a 15. § (1) bekezdésében meghatározott tartozás e törvény szerinti forintra váltása nem akadályozza azt, hogy az okiratot készítő közjegyző

a) a fogyasztói kölcsönszerződésről szóló közjegyzői okiratot,

b) a magánokiratba foglalt fogyasztói kölcsönszerződés alapján a fogyasztó által tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tartalmazó közjegyzői okiratot, vagy

c) a fogyasztói kölcsönszerződéssel összefüggésben bármilyen jelzálogjoggal biztosított követelést tartalmazó közjegyzői okiratot

végrehajtási záradékkal lássa el. A közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal való ellátása csak a módosult fogyasztói kölcsönszerződésnek és a 15. § (1) bekezdés alapján forintra átváltott tartozásnak megfelelően kérhető.

(3) A zálogjog bírósági végrehajtáson kívüli érvényesítése esetén a kielégítési jog csak az e törvény szerint módosuló fogyasztói kölcsönszerződés, illetve a 15. § (1) bekezdés alapján forintra átváltott tartozás erejéig gyakorolható.

(4) Ha a végrehajtható okirat kiállítása még nem történt meg, akkor a végrehajtást kérő az elszámolási törvény 41. § (9) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének teljesítésével egyidejűleg jelenti be követelésének e törvény szerinti módosulását.

(5) A 15. § (1) bekezdésében meghatározott tartozás tekintetében már jogerős záradékkal ellátott közokirat alapján folyamatban lévő bírósági végrehajtás során a végrehajtást kérő az elszámolási törvény 41. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének teljesítésével egyidejűleg jelenti be a tartozás e törvény szerinti módosulását.

(6) Az e törvény alapján módosult fogyasztói kölcsönszerződést az eredeti fogyasztói kölcsönszerződés biztosítékaként bejegyzett jelzálogjog változatlanul biztosítja, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjog módosítása a tartozás pénznemének változása esetén sem szükséges.

(7) Ha a fogyasztói kölcsönszerződés fedezetéül alapított, ingatlant terhelő jelzálogjog devizaneme eltér az e törvény erejénél fogva módosult tartalmú fogyasztói kölcsönszerződés devizanemétől, akkor a bejegyzett jelzálogjog összegének forintban meghatározandó összege megállapítása során a 10. §-ban meghatározott árfolyam alkalmazandó.

5–9. §4

4. Deviza és devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződések

10–13. §5

5. A forintalapú fogyasztói kölcsönszerződések és a nem jelzálog fedezete mellett nyújtott deviza és devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződések

14. §6

6. Egyes tartozások forintban meghatározott követelésre váltása

15. § (1) A fogyasztónak a pénzügyi intézmény által felmondott – de a pénzügyi intézmény vagy a vele összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó pénzügyi intézmény által késedelmes követelésként még nyilvántartott, az elszámolási törvény alapján teljesített elszámolás szerint megállapított – deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésből eredő tartozása összegét a pénzügyi intézmény 2015. február 1. napjával

a) a 2014. június 16. napja és 2014. november 7. napja közötti időszakban az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyamainak átlaga vagy

b) a 2014. november 7. napján az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyama

közül a fogyasztó számára kedvezőbb devizaárfolyamon forintban meghatározott követelésre váltja át.

(2) A pénzügyi intézmény az (1) bekezdésben meghatározott átváltásról és a tartozás annak megfelelően forintban fennálló összegéről – a (3) bekezdésben meghatározott lehetőségre történő figyelemfelhívás mellett – a fogyasztót az elszámolási törvény szerinti elszámolás közlésével együtt tértivevényes levélben tájékoztatja.

(3) Ha a fogyasztó a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatás kézhezvételét követő 30 napon belül a pénzügyi intézménynél írásban kezdeményezi, a pénzügyi intézmény köteles a forintra átváltott követelést az (1) bekezdésben meghatározott árfolyamon az eredeti devizanemben meghatározott követelésre visszaváltani.

7. Felülvizsgálat

16. § (1) Ha a fogyasztó

a) határidőben nem kapta meg az e törvény szerinti szerződésmódosulásról szóló, valamint az azzal összefüggő dokumentumokat, vagy a 15. § (2) bekezdésében foglalt tájékoztatást, vagy

b) vitatja a 10. § és 15. § szerinti forintban kifejezett követelésre való átváltás számítását, a kamat számítását vagy az új törlesztőrészleteket tartalmazó törlesztési táblázatban foglalt adatok és számítások megfelelőségét,

az elszámolási törvény 11. alcímében foglalt szabályok szerint – a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel – felülvizsgálatot kérhet.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során az elszámolási törvény 18. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés nem alkalmazható.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a fogyasztó az elszámolási törvény 18. § (1) bekezdésében foglalt határidőn belül fordulhat panasszal a pénzügyi intézményhez.

(4) Ahol az elszámolási törvény 11. alcíme elszámolást említ, azon az 5. § (1) és (2) bekezdésében, a 12. § (5) bekezdésében és a 15. § (2) bekezdésében meghatározott dokumentumokat is érteni kell azzal, hogy a fogyasztó annak megállapítását is kérheti, hogy azokat a pénzügyi intézménynek e törvény szerint meg kellett volna küldenie.

8. Kézbesítési szabályok

17. § Ha e törvény tértivevényes levélben történő értesítést ír elő, akkor a kézhezvétel napja az elszámolási törvény szerinti kézbesítési szabályok alapján megállapítható nap azzal az eltéréssel, hogy ha „cím nem azonosítható”, „címzett ismeretlen”, „elköltözött”, „kézbesítés akadályozott” vagy „bejelentve: meghalt” jelzéssel érkezik vissza, a visszakézbesítés napja.

9. A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítésével érintett fogyasztói kölcsönszerződésekre vonatkozó eltérő szabályok

18. § (1) A fogyasztói kölcsönszerződésre vonatkozó e törvényben meghatározott szabályokat, valamint az árfolyamgát törvénynek a devizakölcsön törlesztési árfolyamának rögzítésére és a gyűjtőszámla hitelkeret-szerződésre, valamint a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó szabályait az ezen alcím szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az árfolyamgáttal és az e törvény alapján a forintra átváltással egyaránt érintett fogyasztói kölcsönszerződés esetében a 2015. február hónapban esedékes törlesztőrészlettől kezdve az árfolyamgát törvényben meghatározott, a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának kezdő időpontjától számított hatvanadik hónapban esedékes törlesztőrészletig, a törlesztőrészlet – az e törvény alapján számítható kamatváltozásból eredő törlesztőrészlet-növekedés kivételével – nem haladhatja meg a 2015. januárjában esedékes törlesztőrészletet.

(3) Az árfolyamgáttal érintett fogyasztói kölcsönszerződés esetében, ha az elszámolási törvény 12. §-ában meghatározott elszámolást követően forintban kifejezett gyűjtőszámlahitel-tartozás marad fenn, a gyűjtőszámla hitelkeret-szerződésekre és a gyűjtőszámlahitelre az e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a fordulónaptól a gyűjtőszámlahitel – az árfolyamgát törvényben meghatározott, a gyűjtőszámlahitel terhére felszámolható kamat kivételével – nem növekedhet.

(4)–(5)7

(6) A fogyasztó a (2) bekezdésben meghatározott fogyasztói kölcsönszerződések esetében – az árfolyamgát törvényben meghatározott rögzített árfolyam alkalmazási időszak kezdő időpontjától számított hatvanadik hónapig – bármikor kezdeményezheti a fogyasztói kölcsönszerződés olyan módosítását, amely alapján a (2) bekezdésben meghatározott időszak alatt is az ott meghatározott törlesztőrészletnél magasabb törlesztőrészletet fizet. A felek a kezdeményezés kézhezvételét követő harminc nap utáni első törlesztőrészlet esedékességétől a szerződést a kezdeményezésnek megfelelően módosítják.

10. Záró rendelkezések

19. § (1) Felhatalmazást kap az MNB elnöke, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva rendeletben állapítsa meg8

a) a szerződésmódosulás lényegi elemeiről szóló összefoglaló és

b) a 12. § (1) bekezdésében meghatározott kezdeményezés

tartalmi és formai követelményeit.

(2) Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a 18. § (4) bekezdésében meghatározott futamidő-számítás részletes szabályait.

20. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 3. §, a 4. § (1) bekezdése, az 5–14. §, a 18. § (4) és (5) bekezdése, a 21. § (2) bekezdése és a 22. § 2015. február 1-jén lép hatályba.

21. § (1) 2015. január 1-jét követően – az e törvény szerinti szerződésmódosulás alapján fizetendő törlesztőrészlet első alkalommal történő teljesítéséig is – a pénzügyi intézmény a deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés esedékes törlesztőrészletének, valamint a devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék forintban meghatározott összegének megállapítása során a

a) 2014. június 16. napja és 2014. november 7. napja közötti időszakban az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyamainak átlaga vagy

b) 2014. november 7. napján az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyama

közül a fogyasztó számára kedvezőbb árfolyamot alkalmazza.

(2)9

(3) A forintalapúra módosult deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződések esetében a pénzügyi intézmény az e törvény és az elszámolási törvény szerinti elszámolásokat az ügyféllel szemben 2015. február 1-jei nappal teljesíti azzal, hogy az elszámolások hatásait az ügyfélre vonatkozó belső nyilvántartásaiban, valamint a számviteli nyilvántartásaiban 2015. március 31-ig vezeti át, illetve rögzíti.

(4) A pénzügyi intézmény 2015. január 1. napja és az elszámolási törvény 13. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott, az elszámolás megküldésére nyitva álló határidő utolsó napja között a fogyasztási kölcsönszerződésekkel kapcsolatos, a Hpt. és az Fhtv. szerint teljesítendő tájékoztatási kötelezettségét az elszámolási törvény szerinti elszámolással együtt teljesíti.

(5) Az árfolyamgáttal érintett fogyasztói kölcsönszerződések esetében az árfolyamgát törvény szerinti gyűjtőszámlahitelből történő folyósításkor 2015. januárjában az (1) bekezdésben meghatározott árfolyamot kell a pénzügyi intézmény által alkalmazott törlesztési árfolyamnak tekinteni.

22. §10

23. §11

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!