54/2014. (XII. 10.) MNB rendelet

1. A hátralék devizában történő nyilvántartása esetén alkalmazandó módszertan:

2. A hátralék forintban történő nyilvántartása esetén alkalmazandó módszertan:

3. Az 1. és 2. pont alkalmazásában:

t: a folyósítás időpontja, t+i (ahol i=0,1,…,k) pedig a folyósítást követő i-edik periódus;

k: a folyósítás napjától az elszámolási fordulónapig (ha a fogyasztói kölcsönszerződés korábban megszűnt, a fogyasztói kölcsönszerződés megszűnésének napjáig, követeléskezelőre engedményezett követelés esetén az engedményezés időpontjáig) eltelt havi, vagy tört havi periódusok száma;

e_t^V: deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésnél a pénzügyi intézmény által a folyósítás értéknapján alkalmazott devizaárfolyam (vételi), az azonos devizanemben nyilvántartott vagy nyújtott és törlesztett fogyasztói kölcsönszerződésnél és a forint kölcsönszerződésnél pedig az értéke egy;

e^E_t+i: a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésnél a pénzügyi intézmény által a t+i. periódusban a törlesztéskor alkalmazott devizaárfolyam, az azonos devizanemben nyilvántartott vagy nyújtott és törlesztett fogyasztói kölcsönszerződésnél és a forint kölcsönszerződésnél pedig az értéke egy,

e_t^MNB: deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésnél a folyósítás értéknapján érvényes, az MNВ által közzétett hivatalos devizaárfolyam, az azonos devizanemben nyilvántartott vagy nyújtott és törlesztett fogyasztói kölcsönszerződésnél és a forint kölcsönszerződésnél pedig az értéke egy,

e_t+i^MNB: deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződéseknél a t+i. periódusban a törlesztés elszámolásánál, a pénzügyi intézmény által használt árfolyam jegyzési értéknapján érvényes, az MNВ által közzétett hivatalos devizaárfolyam, a 2014. évi XXXVIII. törvény 3. § (3) bekezdése szerinti esetben a pénzügyi intézmény által alkalmazott középárfolyam, az azonos devizanemben nyilvántartott vagy nyújtott és törlesztett fo-gyasztói kölcsönszerződéseknél és a forint kölcsönszerződéseknél pedig az értéke egy,

r_t+i: a fogyasztói kölcsönszerződés kamatlába t+i. periódus elején,

∆^Tr_t+i: a kamatláb változása a t+i. periódusban a 2014. évi XXXVIII. törvény 4. §-a szerint tisztességes szerződéses kikötés alapján,

∆^NTr_t+i: a kamatláb változása a t+i. periódusban a 2014. évi XXXVIII. törvény 4. §-a szerint tisztességtelen szerződéses kikötés alapján,

r^T_t+i: a t+i. periódus elején a 2014. évi XXXVIII. törvény 4. §-a szerint tisztességes szerződéses kikötés alap-ján módosított kamatláb mértéke (ha i=1, akkor r_t^T= r_t),

r^Á_t+i: az átszámított fogyasztói kölcsön kamatlábának mértéke a t+i. periódus elején,

F_t+i: a t+i. periódusban az eredeti fogyasztói kölcsönszerződés törlesztőrészletének díjakat és költségeket tartalmazó komponense a szerződés devizájában,

F^N_t+i: a t+i. periódusban az eredeti fogyasztói kölcsönszerződés törlesztőrészletén belül az abszolút értékben meghatározott díj- és költségtételek,

F^NT_t+i: a t+i. periódus elején a 2014. évi XXXVIII. törvény 4. §-a szerint tisztességes szerződéses kikötés alap-ján módosított, abszolút értékben meghatározott díj- és költségtételek mértéke (ha i=1, akkor F_t^NT= F_t^N),

F^SZ_t+i: a t+i. periódusban az eredeti fogyasztói kölcsönszerződés törlesztőrészletén belül a fennálló tőke százalékában meghatározott díj- és költségtételek,

j: a fennálló tőke százalékában meghatározott díj- és költségtételek vetítési alapjának megfelelő periódus,

F^SZÁ_t+i: a t+i. periódusban az átszámított fogyasztói kölcsön törlesztőrészletén belül a fennálló tőke százalékában meghatározott díj- és költségtételek,

∆^TF^N_t+i: az abszolút értékben meghatározott díj- és költségtételek változása a t+i. periódusban a 2014. évi XXXVIII. törvény 4. §-a szerint tisztességes szerződéses kikötés alapján,

∆^NTF^N_t+i: az abszolút értékben meghatározott díj- és költségtételek változása a t+i. periódusban a 2014. évi XXXVIII. törvény 4. §-a szerint tisztességtelen szerződéses kikötés alapján,

f_t+i: a fennálló tőke százalékában meghatározott díjak és költségek százalékos értéke a t+i. periódus elején,

∆^Tf_t+i: a fennálló tőke százalékában meghatározott díjak és költségek változása a t+i. periódusban a 2014. évi XXXVIII. törvény 4. §-a szerint tisztességes szerződéses kikötés alapján,

∆^NTf_t+i: a fennálló tőke százalékában meghatározott díjak és költségek változása a t+i. periódusban a 2014. évi XXXVIII. törvény 4. §-a szerint tisztességtelen szerződéses kikötés alapján,

f^T_t+i: a t+i. periódus elején a 2014. évi XXXVIII. törvény 4. §-a szerint tisztességes szerződéses kikötés alap-ján módosított, a fennálló tőke százalékában meghatározott díjak és költségek mértéke (ha i=1, akkor f_t^T= f_t),

f^Á_t+i: az átszámított fogyasztói kölcsön esetén a fennálló tőke százalékában meghatározott díjak és költségek százalékos mértéke a t+i. periódus elején,

F^T_t+i: a t+i. periódusban a törlesztőrészlet 2014. évi XXXVIII. törvény 4. §-a szerint tisztességes szerződéses kikötés alapján módosított díjakat és költségeket tartalmazó komponensének a mértéke (ha i=1, akkor F_t^T= F_t), értéke független a fizetendő díjakban és költségekben érvényesített kedvezmények mértékétől,

F^Á_t+i: a t+i. periódusban az átszámított fogyasztói kölcsön esedékes törlesztőrészletének a díjakat és költségeket tartalmazó komponense, ahol az átszámítás során az egyes díj- és költségtételeket külön kell ke-zelni,

F^SZT_t+i: a t+i. periódusban a törlesztőrészlet 2014. évi XXXVIII. törvény 4. §-a szerint tisztességes szerződéses kikötés alapján módosított, a fennálló tőke százalékában meghatározott díjakat és költségeket tartalmazó komponensének a mértéke,

L_t+i: az esedékessé tett követelésrész (tőke, kamat, költség, díj és késedelmi kamat) a t+i periódusban, csökkentve a törlesztőrészletben érvényesített kedvezmények nagyságával,

L^Á_t+i: az átszámított fogyasztói kölcsön esedékessé tett követelésrészei (tőke, kamat, díj és késedelmi kamat) a t+i periódusban,

KÉ_t+i: késedelmi kamatösszeg mértéke, tényleges adat hiányában pedig becsült mértéke a t+i periódusban, függ az előző periódus végén fennálló hátralék nagyságától, a késedelmi kamatláb mértékétől, és a késedelemben töltött napok számától,

r^K_t+i: a késedelmi kamatláb mértéke t+i periódusban,

r^ÁK_t+i: az átszámított késedelmi kamatláb mértéke t+i periódusban,

•    A késedelmi kamatláb mértéke az átszámítás során az átszámított ügyleti kamatláb kiszámításával azonos alapelvek mentén történik.

•    Amennyiben a késedelmi kamatláb eredetileg az ügyleti kamatláb mértékétől függött, úgy az átszámítás során a pénzügyi intézmény ezzel megegyező módon, az átszámított ügyleti kamatláb mértékét alapul véve számolja ki a késedelmi kamatláb mértékét.

z_t+i: késedelemben töltött napok száma a t+i periódusban,

KÉ^Á_t+i: az átszámított fogyasztói kölcsön hátraléka után felszámolt késedelmi kamat összege a t+i periódusban, függ az előző periódus végén fennálló átszámított hátralék nagyságától, az átszámított késedelmi kamatláb mértékétől, és a késedelemben töltött napok számától; az átszámított késedelmi kamat maximális mértéke az eredeti lefutás során felszámolt vagy felszámolható késedelmi kamat; az egyes késedelmes követelésrészek (esedékessé vált, de be nem fizetett tőke-, illetve kamat) esetleges eltérő kamatozását kezelni kell az átszámítás során,

Y_t+i: a fogyasztó által eredetileg a törlesztés devizanemében teljesített befizetés a t+i periódusban, tartalmazza a különböző gyűjtőszámlás konstrukciók (árfolyamgát, áthidaló kölcsön stb.) segítségével teljesített törlesztőrészt is, valamint az előtörlesztések összegét is,

H_t+i: az eredeti fogyasztó kölcsönszerződés lejárt követelésrészei t+i periódusban, a 2014. évi XL. törvény
5. § (3) bekezdése szerinti sorrendben csökkentve a fogyasztó által megfizetett összeggel; az eredeti fo-gyasztói kölcsönszerződés lejárt követelésrészeinek modellezése csak abban az esetben szükséges, ha a pénzügyi intézmény számára nem állnak rendelkezésre az erre vonatkozó adatok;

H^Á_t+i: az átszámított fogyasztói kölcsönszerződés lejárt tartozása a t+i periódusban; a hátralék átszámítását főszabály szerint jogcímenkénti bontásban kell elvégezni, a hátralék összegét a 2014. évi XL. törvény 5. § (3) bekezdése szerinti sorrendben csökkentve a fogyasztó által megfizetett összeggel; a hátralék egyes követelésrészeit az átszámítás során aggregáltan lehet kezelni, amennyiben a pénzügyi intézmény a fu-tamidő egészén nem alkalmazott eltérő késedelmi kamatlábat az egyes lejárt követelésrészek esetében;

P_t+i: a t+i. periódusban a fogyasztói kölcsönszerződés szerint esedékessé tett tőke, ami T_t+i-1, n_t+i, és r_t+i függvénye,

•    értéke 0 olyan konstrukciónál, amelynél az adott időpontban a fogyasztói kölcsönszerződés szerint nincs tőketörlesztés (pl. türelmi időszak miatt, vagy kombinált konstrukciók esetén),

•    amennyiben előtörlesztés történt az adott periódusban, akkor a kapcsolódó díj figyelembevétele mellett ehhez a tételhez kell hozzáadni,

•    értéke független a fizetendő tőkében érvényesített kedvezmények mértékétől.

P^Á_t+i: a t+i. periódusban az átszámított fogyasztói kölcsön esedékessé tett tőkéje, ami T^Á_t+i-1, n_t+i, és r^Á_t+i függvénye,

•    értéke 0 olyan konstrukciónál, amelynél az adott időpontban a fogyasztói kölcsönszerződés szerint nincs tőketörlesztés (pl. türelmi időszak miatt, vagy kombinált konstrukciók esetén),

•    amennyiben előtörlesztés történt az adott periódusban, akkor a kapcsolódó díj figyelembevétele mellett ehhez a tételhez kell hozzáadni,

I_t+i: a t+i. periódusban az eredeti fogyasztói kölcsön kamattörlesztése, ami T_t+i-1 és r_t+i függvénye, értéke független a fizetendő kamatban érvényesített kedvezmények mértékétől,

I^Á_t+i: a t+i. periódusban az átszámított fogyasztói kölcsön kamattörlesztése, ami T^Á_t+i-1 és r^Á_t+i függvénye,

T_t+i: a t+i. periódusban a szerződés szerint esedékessé még nem vált tőketartozás a szerződés devizájában (tartalmazza a pénzügyi intézmény által nyújtott kedvezmények csökkentő hatását is),

T^Á_t+i: a t+i. periódusban az átszámított fogyasztói kölcsön esedékessé még nem vált tőketartozása a szerződés devizájában,

T^Á_t: az átszámított fogyasztói kölcsönszerződés folyósítási periódusában fennálló tőketartozása, amit korrigálni kell a folyósítás során vagy azt megelőzően felmerülő költségekhez és díjakhoz kapcsolódó túlfizetésekkel is,

n_t+i: a t+i. periódus elején a fogyasztói kölcsönszerződés lejáratáig hátralévő periódusok száma,

K_t+i: a t+i. periódusban keletkezett túlfizetés értéke,

A_t+i: a t+i. periódusban a fogyasztónak nyújtott, az esedékes törlesztőteherben a fogyasztói kölcsönszerződés szerinti feltételek alapján követelhető összeghez képest érvényesített kedvezmények a fogyasztói kölcsön devizanemében kifejezett értéke,

V_t+i: a t+i. periódusban a fogyasztónak nyújtott, az esedékessé még nem vált tőketartozásban érvényesített kedvezmények (tőkejellegű elengedés) értéke,

W_t+i: a t+i. periódusban a pénzügyi intézmény által nyújtott, a fogyasztó lejárt tartozását mérséklő kedvezmény,

G_t+i: a t+i. periódusban a 2014. évi XL törvény 4 § (4) bekezdése alapján kedvezményként figyelembe vehető költség-, díjcsökkentés mértéke,

S_t+i: a t+i. periódusban a 2014. évi XL törvény 4 § (4) bekezdése alapján kedvezményként figyelembe vehető kamat csökkentések mértéke.

4. Amennyiben a fogyasztói kölcsönszerződés még nem szűnt meg, az árfolyamrésből és a tisztességtelen egyoldalú szerződésmódosításból eredő túlfizetés együttes összegét az elszámolási fordulónapon a fo-gyasztói kölcsönszerződés szerint fennálló tőketartozás és az 1-3. pont alapján átszámított fogyasztói kölcsön fennálló tőketartozásának különbsége adja. A fogyasztói követelés – amennyiben az elszámolási fordulónapon nem vált ismét teljesítővé – kiegészül az eredeti hátralék és az átszámított hátralék különbségével. A túlfizetések összegét tovább növeli az elszámolási fordulónapon fennálló elhatárolt kamat-, költség- és díjtételeken keletkezett túlfizetés. A lenti képlet szerint kiszámított fogyasztói túlfizetést elsősorban a hátralék terhére, majd – az árfolyamgáttal érintett fogyasztói kölcsönszerződés esetén – a gyűjtőszámla, végül pedig azon devizakölcsön terhére kell elszámolni, amelyhez a gyűjtőszámlahitel kapcsolódik.

, ahol

C_t+k: az árfolyamrésből és a tisztességtelen egyoldalú szerződésmódosításokból eredő túlfizetés együttes összege,

E_t+k: az elhatárolt kamatok, költségek és díjak értéke az elszámolási fordulónapon,

E^Á_t+k: az átszámított fogyasztói kölcsön esetében az elhatárolt kamatok, költségek és díjak értéke az elszámolási fordulónapon.

5. Amennyiben a fogyasztói kölcsönszerződés a 2014. évi XL. törvény 5. § (4) bekezdése szerint már meg-szűnt, vagyis

ha ,

akkor a kölcsöntartozás nullára csökkenését követően a tartozatlan fizetés (a fogyasztónak visszatérítendő összeg) kiszámítási alapját a jogalap nélküli gazdagodás elve határozza meg. A fogyasztói követelésre a pénzügyi intézmény az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal, devizában meg-határozott követelés esetén a fogyasztói kölcsönszerződés devizanemének megfelelő, az érintett naptári félév első napján érvényes 3 hónapos pénzpiaci kamattal (CHF LIBOR, EURIBOR, stb.) megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni.

Képlettel:

ahol l az a periódus, ahol az eredeti fogyasztói kölcsönszerződés fennálló tartozása nullára csökkent,

m_i: az i. havi, vagy tört havi periódus hossza napokban kifejezve,

r_i: az i. periódusban az adott naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat, illetve devizában meghatározott követelés esetén a fogyasztói kölcsönszerződés devizanemének megfelelő 3 hónapos pénzpiaci kamatláb (CHF LIBOR, EURIBOR stb.) adott naptári félév első napján érvényes mértéke.

6. Az elszámolási fordulónapig átszámított fogyasztói követelést az elszámolási fordulónaptól a fogyasztói követelés pénzügyi teljesítéséig az átszámított fogyasztói kölcsön elszámolási fordulónapon érvényes kamatlába alapján számított összeggel kell megnövelni. Amennyiben a fogyasztói kölcsönszerződés az elszámolási fordulónapon a 2014. évi XL. törvény 5. § (4) bekezdése szerint már megszűnt, akkor a fo-gyasztói követelést az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal, illetve devizában meghatározott követelés esetén a fogyasztói követelés devizanemének megfelelő 3 hónapos pénzpiaci kamattal (CHF LIBOR, EURIBOR stb.) kell megnövelni.

1. Az esedékessé még nem vált tőkében a pénzügyi intézmény által érvényesített kedvezmény
(a képletben V betűvel jelölt tőkeelengedés) elszámolását a pénzügyi intézmény úgy végzi el, hogy az átszámított fogyasztói kölcsön még nem esedékes tőkéjéből nem vonja le a vonatkozó elengedést.

2. A lejárt követelésekben a pénzügyi intézmény által érvényesített kedvezmény (a képletben W betűvel jelölt, a késedelmes tőkét, kamatot, költséget, díjat és késedelmi kamat érintő elengedés) elszámolását a pénzügyi intézmény úgy végzi el, hogy az átszámított fogyasztói kölcsön esetén fennálló lejárt követelésekből nem vonja le a vonatkozó elengedést.

3. A fogyasztói kölcsönszerződés szerint követelhető esedékes törlesztőrészletben a pénzügyi intézmény által érvényesített (a képletben A betűvel jelölt) kedvezmény elszámolását a pénzügyi intézmény úgy végzi el, hogy a vonatkozó kedvezményeket előbb a fogyasztó által megfizetettnek tekinti, majd a felmerülés időpontjában az átszámított fogyasztói kölcsön tőketartozásához adja hozzá.

4. A 2014. évi XL. törvény 4. § (4) bekezdése alapján kedvezményként figyelembe vehető kamat-, költség- és díjcsökkentés elszámolását a pénzügyi intézmény úgy végzi el, hogy az átszámított kölcsön tőketartozására vetített kamat-, költség- és díjkülönbözet (a képletben G, illetve S betűvel jelölt) mértékét a felmerülés időpontjában az átszámított fogyasztói kölcsön fennálló tőketartozásához adja hozzá.

5. Kedvezményként vehető figyelembe, ha a pénzügyi intézmény a devizában nyilvántartott fo-gyasztói kölcsön törlesztése során az általa használt árfolyam jegyzési értéknapján érvényes, az MNВ által közzétett hivatalos devizaárfolyamnál, illetve a 2014. évi XXXVIII. törvény 3. § (3) bekezdése szerinti esetben a pénzügyi intézmény által alkalmazott középárfolyamnál a fogyasztó számára kedvezőbb árfolyamot alkalmazott a törlesztés forintra történő konvertálásakor. A pénzügyi intézmény az árfolyamban érvényesített kedvezmény elszámolását úgy végzi el, hogy az átszámított fogyasztói kölcsön törlesztését az általa használt kedvezményes árfolyam jegyzési értéknapján érvényes, az MNВ által közzétett hivatalos devizaárfolyammal, illetve a 2014. évi XXXVIII. törvény 3. § (3) bekezdése szerinti esetben a pénzügyi intézmény által alkalmazott középárfolyammal váltja át. A pénzügyi intézmény az árfolyamban érvényesített kedvezményt (a képletben A betűvel jelölt) előbb a fogyasztó által megfizetettnek tekinti, majd a felmerülés időpontjában az átszámított fogyasztói kölcsön tőketartozásához adja hozzá.

6. Amennyiben a szerződéskötés érdekében a pénzügyi intézmény valamely, a fogyasztó által teljesített tőke, kamat, díj- vagy költségtételt visszatérített a fogyasztó számára a fogyasztói kölcsön futamideje alatt, akkor az ezen tételre vonatkozó árfolyamrést nem kell elszámolni a szimuláció során.

1. Amennyiben a fogyasztó a követelés lejáratát követően, de még az elszámolási fordulónap előtt rendezte hátralékos kötelezettségét, úgy az eredeti fogyasztói kölcsönszerződés alapján kiegyenlítésre került hátralék és az ugyanazon törlesztési periódus átszámított hátraléka közötti különbözet túlfizetésként értelmezhető és az e mellékletben foglalt módszertan alapján átszámított fogyasztói kölcsön tőkéjéből kerül levonásra.

2. Az e mellékletben található módszertan alapján átszámított fogyasztói kölcsön hipotetikus lefuttatása során a hátralék átszámítását jogcímenkénti bontásban kell elvégezni, a hátralék összegét a 2014. évi XL. törvény 5. § (3) bekezdése szerinti sorrendben csökkentve a fogyasztó által teljesített összeggel. A hátralék tőke-, kamat-, költség- és díjtételeit a pénzügyi intézmény az átszámítás során együttesen kezelheti, amennyiben a pénzügyi intézmény nem alkalmazott eltérő késedelmi kamatlábat az egyes lejárt tételfajták esetében.

3. A devizában nyilvántartott hátralék kiegyenlítése során felmerülő túlfizetés elszámolása esetén figyelembe kell venni a kiegyenlített követelésrészekre vonatkozó árfolyamrés alkalmazása miatti túlfizetést is.

4. A forintban nyilvántartott hátralék esetében az árfolyamrés elszámolása a nem teljesítés időszakában, a konverzió értéknapjának megfelelő árfolyamok figyelembevételével történik. Ez esetben az elszámolás során a forintra történő átváltás az esedékesség időpontjában történik, függetlenül attól, hogy a fogyasztó ténylegesen teljesített vagy sem. Ekkor az átszámított fogyasztói kölcsönszerződésből eredő követelés hátralékos elemeinek nyilvántartása is forintban történik, az esedékesség napján érvényes, az MNВ által közzétett hivatalos devizaárfolyam, illetve a 2014. évi XXXVIII. törvény 3. § (3) bekezdése szerinti esetben a pénzügyi intézmény által alkalmazott középárfolyam alkalmazásával.

5. A forintban nyilvántartott hátralék esetében, amennyiben a fogyasztó eredeti befizetései meghaladják az átszámított hátralékot, akkor a túlfizetést a következő esedékesség időpontjában érvényes, az MNВ által közzétett hivatalos devizaárfolyamon, illetve a 2014. évi XXXVIII. törvény 3. § (3) bekezdése szerinti esetben a pénzügyi intézmény által alkalmazott középárfolyamon kell a hitelnyújtás devizanemére átváltani, és azzal csökkenteni a következő esedékesség időpontjában az átszámított, nem késedelmes követelésrészeket.

6. Amennyiben a hátralék egy része vagy egésze forintban van nyilvántartva, úgy a fogyasztói követeléssel szemben való elszámolhatóság érdekében a forintban nyilvántartott hátralékot az elszámolási fordulónapon érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell visszaváltani devizára.

1. Amennyiben a fogyasztói kölcsönszerződéshez gyűjtőszámlahitel kapcsolódik, azt az elszámolás során nem kell újraszámítani, és egy külső, a fogyasztó által az eredeti fogyasztói kölcsönszerződés törlesztéséhez felhasznált finanszírozási forrásnak kell tekinteni.

2. A forintban denominált gyűjtőszámla-egyenleget a fogyasztói kölcsönszerződés devizanemére kell átváltani egy bekerülési összegekkel súlyozott átlagos effektív árfolyam használatával. Az effektív árfolyam számítását a gyűjtőszámlára az elszámolási fordulónapig, vagy amennyiben a rögzített árfolyam alkalmazási időszak ezt megelőzően lejár, akkor annak lejáratáig bekerülő összegek felmerülésekor érvényes, az MNВ által közzétett hivatalos devizaárfolyam, illetve a 2014. évi XXXVIII. törvény 3. § (3) bekezdése szerinti esetben a pénzügyi intézmény által alkalmazott középárfolyam használatával kell elvégezni.

3. Amennyiben a fogyasztói követelés nem haladja meg a lejárt tartozások elszámolását követően az 1. és 2. pontban foglaltak szerint kiszámított, devizában kifejezett gyűjtőszámla egyenleget, úgy az egyenleg és a fogyasztói követelés különbségeként adódó összeg forintra történő visszaváltása szintén a 2. pontban meghatározott effektív árfolyam alkalmazásával történik.

4. Az elszámolás során az árfolyamgátban résztvevő ügyletek esetén a gyűjtőszámlát az alábbi módon kiszámított effektív árfolyammal kell a fogyasztói kölcsönszerződés devizanemére átváltani.

ahol

B_t+i: a t+i periódusban a gyűjtőszámlához kapcsolódó főtartozásról a gyűjtőszámlára bekerülő követelésrészek értéke forintban kifejezve,

GY^HUF_t+k: az árfolyamgát gyűjtőszámla forintban kifejezett egyenlege a t+k periódusban,

e^eff_t+k: az árfolyamgát gyűjtőszámla devizára történő átváltásához használt effektív árfolyam t+k periódusban.