nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
8/2014. (XII. 12.) IM rendelet
a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartott elítéltek és egyéb jogcímen fogvatartottak egészségügyi ellátásáról
2015-01-02
2016-12-31
2
Jogszabály

8/2014. (XII. 12.) IM rendelet

a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartott elítéltek és egyéb jogcímen fogvatartottak egészségügyi ellátásáról

A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 434. § (2) bekezdés i) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

a) bv. orvos: a büntetés-végrehajtási intézet (a továbbiakban: bv. intézet) alkalmazásában vagy szerződéses jogviszony keretein belül – a fogvatartottak gyógyító-megelőző alapellátását végző – a rend- és honvédelmi alapellátás feltételeinek megfelelő orvos;

b) fogvatartott:

ba) a szabadságvesztésre ítélt,

bb) az elzárásra ítélt,

bc) az előzetesen letartóztatott,

bd) a szabálysértési elzárást töltő személy,

be) a közérdekű munka, illetve pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést töltő személy,

bf) a pénzbírság, a helyszíni bírság és közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárást töltő személy,

bg) a kényszergyógykezelt,

bh) az ideiglenes kényszergyógykezelt és

bi) a rendbírság helyébe lépő elzárást töltő személy;

c) gyógyászati segédeszköz: a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 3. § 6. pontja szerinti eszköz.

2. A fogvatartottak egészségügyi, gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ellátása

2. § (1) A fogvatartottat a bv. orvos köteles felvilágosítani az egészségi állapotáról, tájékoztatást adni a tervezett orvosi beavatkozások szükségességéről, kockázatáról, valamint arról, hogy a szükségesnek ítélt vizsgálat vagy beavatkozás elmaradása milyen következményekkel járhat az egészségi állapotára nézve.

(2) Ha a fogvatartott az egészségügyi ellátás visszautasításával kapcsolatos önrendelkezési jogával él – ha nem állnak fenn a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 158. §-ában foglalt korlátozások –, és az orvosi vagy egyéb kezeléseket, a járó- vagy fekvőbeteg szakellátásra beutalást megtagadja, ezt a döntését az egészségügyi nyilvántartásában (törzslapon) kell rögzíteni és a fogvatartottal aláíratni. Ha a fogvatartott írni, olvasni nem tud, vagy az aláírást megtagadja, két tanú együttes jelenlétében kell a fogvatartott döntését bejegyezni és a tanúkkal aláíratni.

(3) A Bv. tv. 158. §-ában meghatározott korlátozást kizárólag a bv. orvos javaslata alapján, a korlátozás szükségességének idejére a bv. intézet vezetője rendeli el.

3. § (1) A fogvatartottat befogadáskor közegészségügyi és járványügyi szempontból egészségügyi szakdolgozó megvizsgálja. A fogvatartott közösségbe mindaddig nem helyezhető, amíg közegészségügyi-járványügyi vizsgálata nem történt meg.

(2) Betegséget terjesztő vagy okozó rovarok észlelése vagy elkülönítést igénylő fertőző megbetegedés gyanúja esetén a fogvatartottat el kell különíteni, közösségbe helyezni csak a megfelelő kezelést, illetve gyógyulást követően a bv. orvos írásbeli engedélyével lehet.

(3) Az egészségügyi szakdolgozó a fogvatartottat nyilatkoztatja a betegségeiről, rendszeresen szedett gyógyszereiről, szükség esetén értesíti a bv. orvost.

(4) A befogadás során végrehajtott egészségügyi eljárásban tájékoztatni kell a fogvatartottat, hogy a gyógyszerrendelésre vonatkozó általános jogszabályi előírások szerint a gyógyszerellátás a fogvatartás alatt is térítés ellenében illeti meg, valamint arról is, hogy az ártámogatás igénybevételére jogosító iratok (TAJ kártya, közgyógyellátási igazolvány) bemutatása a saját felelőssége, és az iratok hitelt érdemlő bemutatásáig az árkülönbözetet a fogvatartott viseli. Ebben az esetben tájékoztatni kell, hogy kizárólag sürgősségi gyógyszerellátásra jogosult. A fogvatartottat a tájékoztatóban foglaltak tudomásul vételéről nyilatkoztatni, és a nyilatkozatot az egészségügyi dokumentációban tárolni kell. Ha a fogvatartott írni, olvasni nem tud, vagy az aláírást megtagadja, két tanú együttes jelenlétében kell a fogvatartott döntését bejegyezni és a tanúkkal aláíratni.

(5) A bv. orvos – sürgős szükség vagy a (7) bekezdésben meghatározott eset kivételével – a befogadás után legkésőbb 72 órával a fogvatartottat megvizsgálja, rögzíti a fogvatartott kórelőzményi adatait, általános egészségi állapotát, fizikális státuszát, valamint elbírálja a munkaképességét.

(6) Amennyiben a befogadott fogvatartott közgyógyellátásra jogosult, úgy a közgyógyellátási igazolvány másolatát az egészségügyi nyilvántartásában kell elhelyezni. Amennyiben a befogadott fogvatartott méltányossági alapon rendelkezik közgyógyellátási igazolvánnyal, a bv. intézet egészségügyi szakterülete köteles írásban megkeresni az igazolványt kiállító települési önkormányzat jegyzőjét a közgyógyellátási igazolvány további jogosultságának megállapítása céljából.

(7) Befogadáskor a fogvatartotton látható külsérelmi nyomokat dokumentálni kell. Amennyiben a fogvatartotton külsérelmi nyomok láthatók vagy bántalmazás gyanúja merül fel, vagy elmondása szerint sérüléseket szenvedett, haladéktalanul intézkedni kell orvosi látlelet felvétele iránt.

4. § (1) Az egészségügyi panasszal jelentkező fogvatartott orvosi rendelésen való megjelenését biztosítani kell.

(2) A bv. orvos írásbeli rendelkezése alapján a fogvatartottat egészségi állapotának megfelelő speciális élelmezésben kell részesíteni.

(3) A bv. orvos a fogvatartott egészségi állapotára figyelemmel kezdeményezheti a házirendtől eltérő szabályok alkalmazását.

5. § A fogvatartottak tüdőszűrő vizsgálatát el kell végezni, továbbá biztosítani kell részükre a fogászati szűrésen, a nőknek nőgyógyászati szűrésen való részvétel lehetőségét.

6. § (1) A fogvatartott munkaképtelenségét a bv. intézet működésével és a fogvatartottak ellátásával kapcsolatos tevékenység keretében történő munkavégzésre vonatkozóan – legfeljebb egy évig terjedő időtartamra – a bv. orvos állapíthatja meg.

(2) A fogvatartott munkaképtelenségének az (1) bekezdésben meghatározottnál hosszabb időtartamra, illetve véglegesen történő megállapítását a Büntetés-végrehajtás Központi Kórház (a továbbiakban: Központi Kórház) Felülvizsgáló Bizottsága (a továbbiakban: FÜV Bizottság) végzi.

(3) A fogvatartott az első fokú döntés ellen a FÜV Bizottsághoz, a FÜV Bizottság döntése ellen pedig a Központi Kórház főigazgató főorvosához tizenöt napon belül írásban panaszt jelenthet be. A panaszt tizenöt napon belül kell elbírálni, és arról a fogvatartottat írásban értesíteni.

7. § A fogvatartott munkavégzéséhez szükséges járművezetői alkalmasságának térítésmentes, első fokú elbírálására a bv. orvos jogosult. Amennyiben a fogvatartott a járművezetői alkalmasság tárgyában első fokon hozott döntéssel nem ért egyet, kérelme alapján a FÜV Bizottság elé állítható. A FÜV Bizottság másodfokú döntésével szemben további jogorvoslatnak nincs helye.

8. § (1) Orvosi javaslatra a bv. intézet egészségügyi részlegén kell elhelyezni azt a fogvatartottat, akinek egészségi állapota ezt indokolja, de kórházi fekvőbeteg-ellátása nem szükséges.

(2) Az egészségügyi részlegről a fogvatartottat kizárólag a bv. orvos írásbeli hozzájárulásával lehet kihelyezni, illetve nem egészségügyi céllal elszállítani.

9. § Sürgősségi orvosi ellátást igénylő esetekben a bv. orvos, a bv. intézet székhelye szerint területileg illetékes készenléti szolgálatot teljesítő orvos, a bv. intézet székhelye szerint területileg illetékes háziorvosi ügyeleti szolgálat, sürgősségi orvosi szolgálat vagy mentőszolgálat orvosának írásos javaslata, beutalója alapján kell – a Bv. tv. 163. §-ában foglaltak alapján – a szakellátásra szoruló fogvatartottat a legközelebbi, területileg illetékes – megfelelő és kötelező ellátást biztosító – egészségügyi intézménybe szállítani.

10. § A beteg fogvatartottat írásos orvosi rendelkezés alapján egészségi állapotának megfelelően kell szállítani.

11. § (1) A fogvatartott sürgősségi fogászati ellátását a bv. intézet köteles biztosítani.

(2) A nem sürgősségi fogászati ellátások körébe tartozó fogászati beavatkozások az egészségbiztosítási jogszabályok szerint a bv. intézetben elvégezhetők.

(3) A fogvatartott a térítésköteles fogászati ellátásokért, a gyógyászati segédeszközökért, azok javításáért térítési díjat fizet.

(4) A fogvatartott a büntetés-végrehajtás fogorvosa által fogpótlásban és a műfogak javításában térítésmentesen az (5) bekezdés szerint, továbbá térítés ellenében akkor részesülhet, ha a szabadságvesztés várható hátralévő ideje azt lehetővé teszi és az annak fedezetéül szolgáló összeggel rendelkezik.

(5) A fogászati ellátás, a gyógyászati segédeszköz és annak javítási költségét – ha az a fogvatartott munkabalesete vagy a fogvatartás ideje alatt keletkezett foglalkozási megbetegedése miatt szükséges – a bv. intézet téríti.

(6) A gyógyászati segédeszköz térítési díjának átvállalásáról való döntés előtt vizsgálni kell a Bv. tv. 156. § (2) bekezdése szerinti feltételek teljesülését. Annak tényét, hogy a fogvatartott munkavégző képességének megőrzéséhez vagy helyreállításhoz szükséges-e gyógyászati segédeszköz ellátása, a bv. orvos állapítja meg. A térítési díj átvállalását a bv. intézet vezetője – egy évet meghaladó fogvatartás esetén orvosi javaslatra legfeljebb egy évre kiterjedően – engedélyezi.

(7) A Bv. tv. 156. § (6) bekezdése alapján térítésmentes egészségügyi ellátást, valamint a Bv. tv. 156. § (2) bekezdése szerinti feltételek hiányában térítésmentes gyógyászati segédeszközt és annak javítását – orvosi javaslatra, különös méltánylást érdemlő esetben – a bv. intézet vezetője engedélyezheti.

(8) Az (5)–(7) bekezdések alkalmazása során felmerült költségek a bv. intézetet terhelik.

(9) A gyógyászati segédeszköz szükségességét az arra jogosult szakorvos állapítja meg, beszerzéséről a bv. intézet gondoskodik.

12. § (1) Fogvatartottat – a 9. §-ban foglaltakat kivéve – járó- vagy fekvőbeteg szakellátásra csak bv. orvos utalhat be. Beutalás nélkül igénybe vehető ellátásokra történő kiszállítást bv. orvos jelenléte hiányában, indokolt esetben a szolgálatban lévő ápoló, szakápoló is elrendelheti.

(2) Amennyiben a fogvatartott olyan szakorvosi ellátásra szorul, amely a bv. intézetben nem biztosítható, a bv. orvos a fogvatartottat a területileg illetékes egészségügyi intézmény járóbeteg-szakrendelésére is beutalhatja.

(3) A fogvatartottat egészségügyi intézmény járóbeteg-szakrendelésére kell beutalni, ha

a) az ellátás nem tűr halasztást, és a szállítással járó időveszteség a beteg egészségi állapotát veszélyezteti;

b) a kivizsgálása, gyógykezelése a bv. intézetben nem biztosítható;

c) büntetés-végrehajtási egészségügyi intézetbe (a továbbiakban: bv. egészségügyi intézet) utalása a távolság miatt aránytalanul nagy költséget jelentene, vagy

d) bv. egészségügyi intézetben a szakvizsgálat és gyógykezelés nem végezhető el.

13. § (1) A beteg fogvatartottat fekvőbeteg-gyógyintézetbe kell utalni, ha

a) szakorvosi vizsgálata, gyógykezelése vagy betegségének, keresőképtelenségének, munkaképesség-csökkenése mértékének megállapítása a járóbeteg-ellátás keretében nem biztosítható;

b) a vizsgálattól, kezeléstől a gyógyulás, illetve a munkaképesség visszanyerése időtartamának lényeges csökkenése várható.

(2) Halasztást nem tűrő esetben a beteg fogvatartottat a legközelebbi, szakellátást biztosító fekvőbeteg-gyógyintézetben kell elhelyezni.

14. § (1) A fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra szoruló fogvatartottat elsősorban a Központi Kórházba vagy az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe (a továbbiakban: IMEI) kell szállítani.

(2) A Szegedi Fegyház és Börtön III. Objektumának Krónikus Utókezelő Részlegében (a továbbiakban: Utókezelő Részleg) lehet elhelyezni azokat a csökkent munkaképességű vagy tartós ápolásra szoruló fogvatartottakat, akik állandó orvosi felügyeletre szorulnak.

(3) A Központi Kórház, az IMEI főigazgató főorvosa, valamint a Szegedi Fegyház és Börtön parancsnoka saját hatáskörben állapítja meg a beutaltak egészségi állapotának megfelelő sajátos magatartási és kapcsolattartási szabályokat.

(4) A megváltozott munkaképességű vagy folyamatos orvosi felügyeletre, illetve tartós ápolásra szoruló fogvatartott Utókezelő Részlegbe utalásához a bv. orvos köteles a Központi Kórház vagy az IMEI szakvéleményét beszerezni.

15. § (1) A kegyelmi eljárásban a Bv. tv. 46. § (1) bekezdése szerint elrendelt szakorvosi vizsgálat időpontjáról a Központi Kórház vagy az IMEI értesíti a szabadlábon lévő elítéltet, a vizsgálat eredményéről vagy az elítélt távolmaradásáról tájékoztatja az igazságügyért felelős minisztert. A szakorvosi vizsgálat elrendelőjének haladéktalanul jelezni kell, ha olyan vizsgálatra van szükség, amely a Központi Kórházban vagy az IMEI-ben nem végezhető el.

(2) A büntetés egészségügyi okból történő félbeszakítására vagy kegyelemre irányuló kérelmet (javaslatot) a bv. orvos vagy az illetékes egészségügyi intézet kijelölt orvosa írásban véleményezi.

16. § (1) Befogadás után az IMEI-be kell szállítani a kényszergyógykezelt és az ideiglenes kényszergyógykezelt kivételével azt a fogvatartottat, akinek a beszámítási képessége a bíróság szerint korlátozott.

(2) Az (1) bekezdés szerinti fogvatartottat, akinél a bv. orvos a fogvatartás alatt kóros elmeállapotra utaló tüneteket észlel, a lehető legrövidebb időn belül az IMEI-be kell beutalni.

(3) Ha a bv. orvos az előzetesen letartóztatottnál kóros elmeállapotra utaló tüneteket észlel, haladéktalanul beutalja az IMEI-be. A beutalásról huszonnégy órán belül értesíteni kell a büntetőügyben eljáró hatóságot.

17. § (1) A gyógyításhoz szükséges gyógyszert, valamint a gyógykezelés időtartamát a bv. orvos határozza meg.

(2) A fogvatartott csak a bv. orvos egyedi megítélésén alapuló, írásos engedélye alapján tarthat magánál gyógyszert.

(3) Gyógyszertartási engedély csak különösen indokolt esetben adható azon gyógyszerekre, amelyek visszaélésre adhatnak lehetőséget, így különösen az altató- és nyugtató hatású gyógyszerekre.

(4) Fogvatartott gyógyszert nem kezelhet és nem oszthat.

(5) A fogvatartott, illetve az anya–gyermek részlegen elhelyezett gyermek részére csak Magyarországon érvényes forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszer, tápszer vagy gyógyhatású készítmény rendelhető.

(6) Gyermeknek gyógyszert kizárólag orvosi rendelkezés alapján a csecsemőgondozó adhat be.

(7) A bv. intézetbe bejuttatott és a bv. orvos által nem engedélyezett gyógyszert – a fogvatartott kérelmére és költségére az általa megjelölt kapcsolattartójának – vissza kell küldeni. Ha a fogvatartott a visszaküldést nem kéri, a gyógyszert meg kell semmisíteni. A megsemmisítés tényét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

3. A halottvizsgálat

18. § A halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazása során, ha a halál

a) a Központi Kórházban, az IMEI-ben vagy az Utókezelő Részlegben következett be, a fogvatartottat kezelő osztály vezetője, helyettese vagy az ügyeletes orvos;

b) egészségügyi intézményben következett be, a fogvatartottat kezelő osztály vezetője, helyettese vagy az ügyeletes orvos;

c) a bv. intézetben vagy a munkáltatás helyén következett be, a bv. orvos

végzi a halottvizsgálatot.

19. § (1) A halálesetet haladéktalanul jelenteni kell a bv. intézet parancsnokának és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (a továbbiakban: BVOP).

(2) Ha az orvos a helyszíni halottvizsgálat során azt állapítja meg, hogy a halál nem természetes módon következett be, arról a bv. intézet parancsnokát haladéktalanul értesíti.

4. Az anya–gyermek védelem

20. § (1) Ha a fogvatartott várandósságát jelzi, kérelmére negyvennyolc órán belül térítésmentesen biztosítani kell részére a terhességi gyors teszt elvégzését.

(2) A várandós fogvatartottat gondozásba vétel céljából a szakorvosi vizsgálatot követő három munkanapon belül a Központi Kórházba kell szállítani.

21. § A várandós gondozásra jogosult nő a várandósságával és a gyermeke születésével kapcsolatos juttatások folyósítása iránti igényét a Központi Kórházban írásban terjesztheti elő. A jogosultságot érintő bármely körülmény változását a tudomásra jutástól számított három munkanapon belül a Központi Kórház főigazgató főorvosának kell bejelenteni.

22. § (1) Ha a fogvatartott nő várandósságára tekintettel a büntetés félbeszakítását nem engedélyezték, a fogvatartottat a szülés várható időpontja előtt négy héttel a Központi Kórházba kell szállítani.

(2) A fogvatartott nőt, ha a várandósság hatodik hónapját követően kérelmére továbbra is részt vesz a munkavégzésben, a szülés várható időpontja előtt huszonnyolc nappal a munkavégzés alól fel kell menteni. A felmentést a bv. orvos a szülési szabadsággal megegyező időtartamra engedélyezi, kivéve azt az esetet, ha a szülő nő a Bv. tv. 223. § (1) bekezdés b) pontja alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.

(3) A várandós fogvatartott Központi Kórházba történő befogadása után a főigazgató főorvos megkeresi a fogvatartott lakhelye szerinti gyámhivatalt, hogy szükségesnek tart-e valamilyen intézkedést a születendő gyermek elhelyezésével kapcsolatban, valamint kíván-e pert indítani a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránt.

(4) A Központi Kórház főigazgató főorvosának értesítése alapján a BVOP intézkedik az anyának és a gyermeknek az együttes elhelyezésre kialakított részleggel (a továbbiakban: anya–gyermek részleg) rendelkező bv. intézetbe történő átszállíttatására. Az értesítést a gyermek várható születésének időpontját megelőzően tizenöt nappal kell megküldeni a BVOP-nak.

(5) A gyermek születéséről a Központi Kórház főigazgató főorvosa értesíti az apát, az anya lakhelye szerinti gyámhivatalt, kiskorú fogvatartott anya esetében a törvényes képviselőt is.

(6) Amennyiben az anya és a gyermek együttes elhelyezése nem engedélyezhető, a Központi Kórház főigazgató főorvosa vagy a bv. intézet parancsnoka a gyermek elhelyezése érdekében a bv. intézet székhelye szerinti gyámhivatal intézkedését kezdeményezi. A gyermek a gyámhivatal intézkedéséig nem adható ki.

(7) A látogatás – a Központi Kórház vagy a bv. intézet házirendje szerint – a Központi Kórház főigazgató főorvosának vagy a bv. intézet vezetőjének engedélyével történik.

(8) Ha az anya a gyermeket bántalmazza vagy testi, szellemi, erkölcsi fejlődését más módon veszélyezteti, a bv. intézet parancsnoka haladéktalanul intézkedik a gyermek veszélyeztetésének megakadályozása érdekében, és soron kívül értesíti a bv. intézet székhelye szerinti gyámhivatalt a szükséges intézkedés megtétele miatt.

5. Az anya–gyermek részleg

23. § (1) Az anya–gyermek részleget a bv. intézet többi részétől elkülönítve kell kialakítani. Az anya–gyermek részlegen a Bv. tv. 128. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamra egy lakóhelyiségben egy anya és gyermeke helyezhető el.

(2) Amennyiben a gyermek a lakóhelyiségben tartózkodik, az ajtót minden napszakban nyitva kell tartani.

(3) A részleg, valamint a lakóhelyiség felszerelését ki kell egészíteni a gyermek elhelyezéséhez és gondozásához szükséges, a közegészségügyi követelményeknek megfelelő berendezési, felszerelési tárgyakkal, és gondoskodni kell a folyamatos egészségügyi felügyeletről.

(4) A gyermeket az anyával együtt kell a gyermek orvosi vizsgálatára és a kötelező védőoltásokra kísérni.

(5) A gyermek fekvőbeteg kórházi kezelése esetén lehetővé kell tenni, hogy a fogvatartott – felügyelettel, hetente legalább egy alkalommal – meglátogathassa gyermekét. A látogatás engedélyezése csak kivételesen tagadható meg, így, ha a gyermek kórházi kezelésének szükségességét az anya veszélyeztető magatartása, továbbá fertőző megbetegedés okozta, vagy azt biztonsági szempontok indokolják. A kórházi kezelés idején – a gyermekorvos véleménye alapján, szükség szerint – gondoskodni kell arról, hogy a gyermek anyatejet kapjon.

6. A terhesség-megszakítás

24. § (1) Ha a várandósság fennállását szülész-nőgyógyász szakorvos igazolja, a fogvatartott nyilatkozik arról, hogy terhességét meg kívánja-e tartani vagy igényli annak megszakítását.

(2) Fogvatartott esetében a terhesség-megszakításra vonatkozóan a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény rendelkezései irányadóak.

(3) A terhesség megszakítása a terhesség betöltött tizenkettedik hetéig a Központi Kórházban is elvégezhető.

7. Közegészségügy-járványügy

25. § (1) Fertőző beteg, járványügyi megfigyelés, illetve járványügyi zárlat alá helyezett fogvatartott esetén a járványügyi intézkedések végrehajtására az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 56–70. §-ának rendelkezései az irányadók.

(2) A bv. intézet a fertőző betegeket és fertőző betegség gyanúja esetén a fogvatartottakat a fertőző betegségek jelentésének rendjéről szóló és az egészségügyi adatok kezelésére vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint az illetékes egészségügyi államigazgatási szervnek és a BVOP egészségügyi szakterületének köteles bejelenteni.

(3) Járványügyi érdekből az illetékes egészségügyi államigazgatási szerv egyeztetve a BVOP egészségügyi szakterületével határozattal intézkedik a fogvatartottaknak az egészségügyről szóló törvényben biztosított egyes jogai gyakorlásának korlátozásáról, amelyről a bv. intézet parancsnoka értesíti a bv. intézet törvényességi felügyeletét ellátó ügyészt.

(4) Járvány vagy fertőző betegség esetén – a BVOP egészségügyi szakterülete vezetőjének javaslatára az illetékes egészségügyi államigazgatási szerv jóváhagyásával – a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka az érintett bv. intézetnél a befogadást és a bv. intézetek közötti szállítást, valamint az előállítást felfüggesztheti, amelyről a bv. intézet parancsnoka értesíti a bv. intézet törvényességi felügyeletét ellátó ügyészt.

26. § (1) Tetvesség esetén hajnyírás (szőrtelenítés) csak akkor végezhető, ha az másként nem szüntethető meg. A hajnyírás szükségességét a bv. orvos állapítja meg. Az előzetesen letartóztatott hajának leborotválásáról vagy rövidre nyírásáról a büntetőügyben eljáró hatóságot értesíteni kell.

(2) A tetvességi vizsgálatokat és a tetvetlenítést – a körülményektől függően és a szükséges mértékben a bv. orvos rendelkezésének megfelelően – ki kell terjeszteni az érintett fogvatartott közvetlen környezetére, valamint a vele rendszeresen érintkező személyekre is.

(3) Halmozott előfordulás esetén a vizsgálat alá vonandó, valamint a kezelendő személyek körét és a környezet érintettségét – indokolt esetben, továbbá ha a bv. intézet értesítette a népegészségügyi intézetet – a járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézet állapítja meg.

(4) Az érintett fogvatartott köteles magát alávetni a tetvesség felderítése, megszüntetése, valamint megelőzése érdekében szükséges eljárásoknak.

(5) Az egészségügyi kártevők elleni védekezésről, a költségek fedezéséről, valamint a szükséges rendszabályok kidolgozásáról és eljárások végrehajtásáról az érintett bv. intézet parancsnoka köteles gondoskodni.

27. § A szerzett immunhiányos tünetcsoport vírusával (HIV) fertőzött fogvatartottak – fokozott védelmükre, a közösség védelmére és sajátos egészségi állapotukra figyelemmel – fokozattól függetlenül az arra kijelölt bv. intézetben helyezhetők el.

8. Záró rendelkezések

28. § Ez a rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba.

29. §1

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!