nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
13/2014. (XII. 16.) IM rendelet
a kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtásáról, valamint az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet feladatairól
2015-11-01
2016-12-31
3
Jogszabály

13/2014. (XII. 16.) IM rendelet

a kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtásáról, valamint az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet feladatairól

A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 434. § (2) bekezdés d) pontjában és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 604. § (2) bekezdés p) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

1. beteg az, akinek a bíróság

a) a kényszergyógykezelését rendelte el,

b) az ideiglenes kényszergyógykezelését rendelte el, vagy

c) a szabadságvesztés végrehajtási helyeként az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetet (a továbbiakban: IMEI) jelölte ki.

2. beutalt:

a) az a fogva lévő terhelt, akinek a bíróság az elmeállapota megfigyelését rendelte el,

b) az a terhelt, akinek az előzetes letartóztatását – a bíróság rendelkezése alapján – az IMEI-ben kell végrehajtani,

c) az, akit a szabadságvesztés, az elzárás, a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés, a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés, az előzetes letartóztatás, a rendbírság helyébe lépő elzárás vagy a szabálysértési elzárás végrehajtása során kóros elmeállapot vagy szervi-idegrendszeri megbetegedésre utaló tünetek alapján a büntetés-végrehajtási intézet orvosa (a továbbiakban: bv. orvos) az IMEI-ben történő kivizsgálásra vagy kezelésre beutalt,

d) az a szabadságvesztésre ítélt, akinek a kivizsgálása a gyógyító-terápiás részlegre történő elhelyezésről való döntés érdekében szükséges.

2. Az IMEI feladata

2. § (1) Az IMEI fekvő beteg gyógyintézetként végrehajtja

a) a kényszergyógykezelt betegek pszichiátriai kezelését és rehabilitációját,

b) az ideiglenes kényszergyógykezelt betegek pszichiátriai kivizsgálását és kezelését,

c) azon kóros elmeállapotú szabadságvesztésre ítéltek kezelését és rehabilitációját, akiknek a szabadságvesztés végrehajtási helyeként a büntetés-végrehajtási bíró az IMEI-t jelölte ki,

d) azon előzetesen letartóztatottak pszichiátriai kivizsgálását és kezelését, akiknek az előzetes letartóztatás helyeként a bíróság az IMEI-t jelölte ki,

e) az elmeállapot megfigyelésre beutaltak kivizsgálását, megfigyelését és szükség esetén kezelését,

f) a bv. orvos által beutaltak pszichiátriai, ideggyógyászati kivizsgálását és kezelését,

g) a szabadságvesztésre ítéltek gyógyító-terápiás részlegre való helyezését megelőző kivizsgálását.

(2) Az IMEI járóbeteg-ellátás keretében biztosítja a büntetés-végrehajtási intézetben (a továbbiakban: bv. intézet) elhelyezett fogvatartottak

a) pszichiátriai szakrendelői ellátását, pszichiátria gondozását,

b) ideggyógyászati szakrendelői ellátását,

c) addiktológiai szakrendelői ellátását,

d) kábítószer birtoklásával összefüggésben engedélyezett elterelése esetén a szükséges kezelés, illetve ellátás megállapítása érdekében történő vizsgálatát.

(3) Az IMEI a kegyelmi eljárás során elvégzi az igazságügyért felelős miniszter rendelkezésének megfelelően, az elítélt szakorvosi vizsgálatát és véleményezését.

(4) Az IMEI ellátja a bv. intézetekben végrehajtott pszichiátriai-terápiás programok szakmai módszertani irányítását.

3. A kényszergyógykezelt beteg befogadása

3. § A beteget kényszergyógykezelés céljából a bírósági értesítőlap végrehajtási utasítása alapján lehet az IMEI-be befogadni.

4. § A kényszergyógykezelés kezdete az IMEI-be történő befogadás napja. Abban az esetben, ha a kényszergyógykezelést ideiglenes kényszergyógykezelés előzte meg és annak végrehajtását nem szakították meg, a kényszergyógykezelés kezdete az ideiglenes kényszergyógykezelés kezdő napja.

5. § A befogadást követően meg kell állapítani, hogy a beteg

a) munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll-e,

b) társadalombiztosítási szempontból biztosítottnak minősül-e,

c) jogosult-e nyugdíjra vagy más rendszeres pénzellátásra,

d) cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezték-e, és ha igen milyen jelleggel, cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság esetén milyen ügycsoportra vonatkozóan rendelték el,

e) gyámság alatt áll-e.

6. § A főigazgató főorvos, ha

a) a beteg cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezése látszik indokoltnak, és az érintett személyének vagy vagyonának a védelme sürgős intézkedést igényel, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:25. vagy 2:26. §-ának megfelelő intézkedés szükségességéről legkésőbb a következő munkanapon tájékoztatja a gyámhatóságot;

b) a beteg személyének vagy vagyonának a védelme sürgős intézkedést nem igényel, de cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezése látszik indokoltnak, a beteg mentális megbetegedéséről tájékoztatja a gyámhivatalt.

4. Értesítés a befogadásról

7. § (1) Az IMEI a beteg befogadásáról három munkanapon belül értesíti:

a) az elrendelő bíróságot,

b) a beteg lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes rendőrkapitányságot,

c) a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát (a továbbiakban: KEKKH),

d) pártfogó felügyelet alatt álló beteg esetén a pártfogó felügyelőt, illetve a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt,

e) fiatalkorú esetén a fiatalkorú lakóhelye szerint illetékes gyámhatóságot.

(2) Az IMEI a beteg befogadásáról három munkanapon belül tájékoztatja az általa megjelölt hozzátartozót, fiatalkorú, valamint gondnokság vagy gyámság alá helyezett esetében a törvényes képviselőt. A tájékoztatás kiterjed a kapcsolattartás szabályaira.

(3) Ha a beteg nem magyar állampolgár, akkor befogadásáról késedelem nélkül értesíteni kell az állampolgársága szerint illetékes külképviseletet. Az értesítés csak akkor mellőzhető, ha a beteg írásbeli nyilatkozatában ezt kifejezetten kéri. Ha a külföldi beteg többes állampolgár, az általa megjelölt külképviseletet kell értesíteni.

(4) A Magyar Honvédség hivatásos vagy szerződéses állományú, valamint a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja szolgálati igazolványát a beteg befogadásától számított három munkanapon belül meg kell küldeni az azt kiállító szervnek.

5. A kórlap kiállítása és vezetése

8. § (1) A beteg befogadásakor kiállított kórlapon a személyi adatain kívül fel kell tüntetni az intézkedést elrendelő bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét.

(2) Az orvosi dokumentációt az orvos-szakmai szabályok betartásával elektronikus úton kell rögzíteni.

(3) A beteg kórlapjában minden jelentősebb állapot-, vagy kezelésváltozást, egyéb egészségügyi eseményt haladéktalanul fel kell tüntetni. Egészségügyi esemény hiányában legalább havonta egyszer rögzíteni kell a beteg állapotára vonatkozó észlelést.

6. izsgálat és gyógykezelés az IMEI-n kívül

9. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 328. § (4) bekezdése alapján más egészségügyi intézménybe kihelyezett beteget, ha ottani gyógykezelésének indoka megszűnt és állapota megengedi, haladéktalanul vissza kell szállítani az IMEI-be.

7. Adaptációs szabadság

10. § (1) Ha a beteg állapota lehetővé teszi és az adaptációs szabadság jogi feltételei fennállnak, meg kell vizsgálni az adaptációs szabadságra bocsátásának a lehetőségét.

(2) Az adaptációs szabadságra bocsátásról az Adaptációs Bizottság javaslatát figyelembe véve a főigazgató főorvos dönt.

(3) Az Adaptációs Bizottság tagjait a főigazgató főorvos jelöli ki, meghívott résztvevője az IMEI betegjogi képviselője. Az Adaptációs Bizottság működési rendjét a főigazgató főorvos által jóváhagyott Működési Szabályzat határozza meg.

(4) Az adaptációs szabadságra bocsátás engedélyezésekor figyelembe kell venni a beteg állapotát, szociális körülményeit, azt a cselekményt, amelynek elkövetése miatt a kényszergyógykezelést elrendelték, továbbá valamennyi feltárható kockázati tényezőt, különös figyelemmel a környezettanulmányra.

(5) Az adaptációs szabadság alatt biztosítani kell az IMEI-vel való kapcsolatfelvétel lehetőségét. A beteget és a gondozást vállaló személyt az adaptációs szabadság szabályairól és az IMEI elérhetőségéről írásban tájékoztatni kell.

(6) A beteg az adaptációs szabadságra bocsátásakor csak a gondozását vállaló személy kíséretében hagyhatja el az IMEI-t. Szükség esetén intézkedni kell a betegnek az Országos Mentőszolgálat útján történő szállítása iránt.

(7) Az adaptációs szabadságra bocsátott beteget az arcképmásával ellátott igazolással, továbbá szükség esetén az évszaknak megfelelő ruházattal kell ellátni.

(8) A (7) bekezdés szerinti igazolás tartalmazza különösen

a) a beteg természetes személyazonosító adatait,

b) az eltávozás jogszerűségét,

c) az adaptációs szabadság kezdő és utolsó napját,

d) a beteg tartózkodási helyét az adaptációs szabadság alatt,

e) a területileg illetékes ideggondozóban történő jelentkezési kötelezettségre történő felhívást.

8. Értesítések és az orvosi ellenőrzés az adaptációs szabadság alatt

11. § (1) Az adaptációs szabadság engedélyezéséről az IMEI értesíti az orvosi ellenőrzést végző pszichiátriai szakrendelőt, a beteg adaptációs szabadsága alatti tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságot és a jegyzőt, fiatalkorú esetén a fiatalkorú adaptációs szabadsága alatti tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, továbbá pártfogó felügyelet alatt álló beteg esetén a pártfogó felügyelőt, illetve a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt.

(2) Ha az 10. § (7) bekezdés szerinti igazolásban a felhívás eltérő időpontot nem jelöl meg, az adaptációs szabadságon levő beteg köteles a szabadság megkezdésétől számított negyvennyolc órán belül, és azt követően az orvos előírása szerint az orvosi ellenőrzésen megjelenni.

(3) A pszichiátriai szakrendelő az ellenőrzésen észleltekről tájékoztatja az IMEI-t. A beteg állapotában bekövetkező rosszabbodás esetén visszaszállításáról az Országos Mentőszolgálat útján haladéktalanul intézkedik.

9. A kényszergyógykezelt letéti pénzének felhasználása

12. § (1) A beteg letéti pénzéből – legalább a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj ötven százalékának megfelelő összeget – havonta saját szükségleteire fordíthatja. A felhasználás részletes szabályait és a megvásárolható cikkek körét a főigazgató főorvos a házirendben határozza meg.

(2) A beteg, cselekvőképtelen beteg esetén a gondnoka, valamint a vagyoni ügyei vitelében korlátozottan cselekvőképes nagykorú beteg kérelmére – a gondnoka hozzájárulásával – letéti pénzének a saját szükségletekre fordítható összegének levonása után fennmaradó része gyámhatósági fenntartásos betétben helyezhető el.

10. Kapcsolattartás

13. § (1) A kapcsolattartás feltételeit a főigazgató főorvos a házirendben részletesen szabályozza. A kapcsolattartás feltételeiről a befogadást követő nyolc napon belül a beteg törvényes képviselőjét és a kapcsolattartóként megjelölt személyt írásban tájékoztatni kell.

(2) Ha az engedélyezett látogatásra a beteg állapotára tekintettel előreláthatólag nem kerülhet sor, az IMEI erről haladéktalanul értesíti a kapcsolattartót. A beteg állapotának javulásával lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a látogatást, ha erre a beteg és a kapcsolattartó igényt tart, pótolhassák. A beteg állapotának a javulásáról és a pótlás lehetőségéről a kapcsolattartót értesíteni kell.

(3) A látogatás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a beteg részére csomagot adjanak át. A csomagot az IMEI rendje és biztonsága érdekében át kell vizsgálni és a betegnél nem tartható tárgyakat a látogató részére vissza kell adni.

(4) A beteg rehabilitációjának érekében elő kell segíteni, hogy az ilyen tevékenységet végző civil szervezetek és vallási közösségek tagjával kapcsolatot tarthasson. Ez a kapcsolattartás nem számolható el látogató fogadás terhére.

11. Munkaterápiás foglalkoztatás és rehabilitáció

14. § (1) A munkaterápiás foglalkoztatás módját és helyét – az osztályvezető főorvos javaslata alapján – a főigazgató főorvos írásban rendeli el.

(2) Az IMEI a munkaterápiás foglalkoztatás idejét köteles havi bontásban, betegenként elkülönítve írásban rögzíteni.

(3) A beteg rehabilitációja érdekében – a megfelelő felügyelet biztosításával – az IMEI elhagyását a főigazgató főorvos engedélyezheti.

12. A kényszergyógykezelés felülvizsgálata

15. § (1) A főigazgató főorvos a Bv. tv. 329. § (1) bekezdése szerint részletes kórrajzkivonatot küld a kényszergyógykezelés felülvizsgálatára jogosult bíróságnak, amelyben nyilatkozik arról, hogy

a) a beteg állapota alapján a kényszergyógykezelés fenntartása vagy megszüntetése indokolt,

b) a beteg egészségi állapota megengedi-e, hogy a tárgyaláson személyesen megjelenjen vagy sem.

(2) Ha a kényszergyógykezelés felülvizsgálatára vonatkozó indítvány vagy kérelem érkezik az IMEI-hez, azt haladéktalanul továbbítani kell a bíróságnak.

(3) Ha a főigazgató főorvos a Bv. tv. 327. § (1) bekezdése alapján a kényszergyógykezelés megszüntetésére tesz előterjesztést, az előterjesztéshez mellékelni kell a részletes kórrajzkivonatot.

13. A kényszergyógykezelt elbocsátása

16. § (1) A kényszergyógykezelés megszüntetésére vonatkozó előterjesztés megtételével egyidejűleg a főigazgató főorvos írásban értesíti a beteg törvényes képviselőjét vagy kapcsolattartóként megjelölt hozzátartozóját.

(2) Ha a beteg önálló életvitelre képtelen és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna, illetve arra alkalmas lenne, a főigazgató főorvos a kényszergyógykezelés megszüntetésére vonatkozó előterjesztés megtétele előtt megteszi a szükséges intézkedéseket a beteg további gondozása érdekében. Ha az elbocsátásig a megtett intézkedések nem vezetnek eredményre a főigazgató főorvos kezdeményezi a beteg soron kívüli ellátását a megfelelő intézményben.

(3) A beteget a kényszergyógykezelés megszüntetésének tényét tartalmazó igazolással kell ellátni és részére át kell adni az egészségügyi dokumentációját. Ha a beteg megfelelő ruházattal nem rendelkezik, el kell látni az évszaknak megfelelő ruházattal.

(4) Szükség esetén a főigazgató főorvos intézkedik a betegnek az Országos Mentőszolgálat útján történő szállítása iránt.

14. Értesítés az elbocsátásról

17. § (1) A beteg elbocsátásáról három munkanapon értesíteni kell a 7. § (1) bekezdésében felsorolt szerveket, valamint a nem magyar állampolgár esetén a 7. § (3) bekezdésének megfelelően a külképviseletet.

(2) Az elbocsátott beteg részletes kórrajzkivonatát meg kell küldeni a lakóhelye szerint illetékes pszichiátriai gondozó intézetnek.

15. Az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtása

18. § (1) A beteget ideiglenes kényszergyógykezelés céljából a bírósági értesítőlap végrehajtási utasítása alapján lehet az IMEI-be befogadni.

(2) A beteg befogadásáról a 7. § (1) bekezdésében meghatározott szerveket, valamint a 7. § (3) bekezdésének megfelelően az illetékes külképviseletet és az eljáró ügyészt értesíteni kell.

(3) Az ideiglenes kényszergyógykezelt adaptációs szabadságra nem bocsátható.

(4) Ha az ideiglenes kényszergyógykezelésre befogadott nem kóros elmeállapotú, a főigazgató főorvos haladéktalanul javaslatot tesz az ideiglenes kényszergyógykezelés megszüntetésére vagy annak indítványozására az eljáró ügyésznek. A megszüntetésre jogosult intézkedéséig az IMEI – a rendelkezési jogkör gyakorlójának utasítása szerint – gondoskodik az őrzésről és a felügyeletről.

19. § (1) Az ideiglenes kényszergyógykezelésből való elbocsátásról a 7. § (1) bekezdésében meghatározott szerveket, valamint a 7. § (3) bekezdésének megfelelően az illetékes külképviseletet és az eljáró ügyészt értesíteni kell.

(2) Az elbocsátott személy részletes kórrajzkivonatát meg kell küldeni a lakóhelye szerint illetékes pszichiátriai gondozó intézetnek.

16. Az elmeállapot megfigyelése

20. § (1) Az elmeállapot megfigyelésének befejezésekor a főigazgató főorvos a részletes kórdokumentációt és az összefoglaló orvosi véleményt megküldi a megfigyelést elrendelő bíróságnak.

(2) Ha az összefoglaló orvosi vélemény szerint az előzetesen letartóztatott kóros elmeállapotú és a bíróság harminc napon belül nem intézkedik, erről a főigazgató főorvos tájékoztatja a rendelkezési jogkör gyakorlóját és a törvényességi felügyelet ellátó ügyészt.

(3) Ha az összefoglaló orvosi vélemény szerint a szabadságvesztésre ítélt kóros elmeállapotú, a főigazgató főorvos a részletes kórdokumentációt és az összefoglaló orvosi vélemény megküldésével javaslatot tesz a büntetés-végrehajtási bírónak a szabadságvesztés végrehajtási helyének a megváltoztatása iránt, az intézkedések megtételéről egyidejűleg értesíti azt a bv. intézetet, amely a nyilvántartás alapján az elítéltet fogva tartja.

(4) Ha az összefoglaló orvosi vélemény szerint a fogvatartott nem kóros elmeállapotú, az IMEI intézkedik a visszaszállításáról.

(5) Ha az elmeállapot megfigyelését határidőre orvosszakmai szempontból nem lehet befejezni, az elmeállapot megfigyelése határidejének lejárta előtt legalább öt munkanappal a főigazgató főorvos az elrendelő bíróság részére javaslatot tesz a határidő harminc nappal történő meghosszabbítására.

17. Az elítélt elmeállapotának kivizsgálása

21. § (1) Ha a bv. orvos a szabadságvesztésre ítélten kóros elmeállapotra utaló tüneteket észlel, elmeállapotának kivizsgálása érdekében az IMEI-be utalja. Az orvosi beutaló tartalmazza az elítélt természetes személyazonosító adatait, valamint a kóros elmeállapot gyanúját keltő tünetek részletes leírását.

(2) Az IMEI a fekvőbetegként történő kezelés befejezésekor zárójelentésben nyilatkozik a további terápiás javaslatról, programról, egyben, ha ennek szükségessége fennáll, szakmai véleményt nyilvánít a gyógyító-terápiás részlegbe helyezésről.

(3) Ha a szabadságvesztésre ítélt kóros elmeállapotú, a főigazgató főorvos a részletes kórdokumentáció és az összefoglaló orvosi vélemény megküldésével javaslatot tesz a büntetés-végrehajtási bírónak a szabadságvesztés végrehajtási helyének a megváltoztatása iránt, az intézkedések megtételéről egyidejűleg értesíti azt a bv. intézetet, amely a nyilvántartás alapján az elítéltet fogva tartja.

(4) Az IMEI a büntetés-végrehajtási bíró döntéséig a fekvőbeteg ellátás keretén belül folytatja a szabadságvesztésre ítélt pszichiátriai kezelését.

18. Az elmeállapot kivizsgálása céljából beutaltakra vonatkozó közös szabályok

22. § Ha a beutalt fegyelmi vétségnek minősülő magatartást tanúsít az osztályvezető főorvos írásban nyilatkozik arról, hogy pszichiátriai szempontból a beutalt fenyíthető-e vagy nem.

19. Az előzetes letartóztatás IMEI-ben történő végrehajtása

23. § (1) A bírósági értesítőlap alapján az IMEI befogadja azt az előzetesen letartóztatottat, akinek előzetes letartóztatását az IMEI-ben kell végrehajtani.

(2) Az előzetesen letartóztatott pszichiátriai kezelésének szükségességéről a főigazgató főorvos a szakmai vélemény kialakítását követően haladéktalanul, legkésőbb három munkanapon belül tájékoztatja a rendelkezési jogkör gyakorlóját.

(3) Ha a terhelt pszichiátriai kezelése nem szükséges, az IMEI a bíróság döntéséig folytatja a fekvőbeteg ellátás keretén belül az előzetes letartóztatás végrehajtását.

(4) Ha a bíróság harminc napon belül nem intézkedik, erről az IMEI tájékoztatja a törvényességi felügyelet ellátó ügyészt.

20. Kóros elmeállapotú elítélt szabadságvesztésének végrehajtása az IMEI-ben

24. § (1) A kóros elmeállapotú elítélt gyógykezelésére, jogaira és kötelezettségeire a kényszergyógykezeltekre vonatkozó szabályok irányadók azzal az eltéréssel, hogy adaptációs szabadságra nem bocsátható.

(2) A felülvizsgálat határidejének lejárta előtt negyven nappal a főigazgató főorvos részletes kórrajzkivonatot küld a büntetés-végrehajtási bíró részére az elítélt pszichiátriai állapotáról, amelyben szakmai véleményt nyilvánít a végrehajtási helyének kijelöléséről.

21. Szervi-idegrendszeri megbetegedések kivizsgálása és gyógyítása

25. § (1) A beutalt ideggyógyászati kezelésére az egészségügyi jogszabályokat kell alkalmazni.

(2) A beutaltat gyógyulása után abba a bv. intézetbe kell visszaszállítani, amely a nyilvántartás alapján a fogvatartást végrehajtja.

(3) Ha az IMEI szervi-idegrendszeri megbetegedés következtében kialakult súlyos személyiség torzulást állapít meg, a szabadságvesztésre ítélt gyógyító-terápiás részlegbe helyezésének szükségességéről szakmai véleményt nyilvánít, ezzel egyidejűleg javaslatot tesz a terápiás programra.

22. Gyógyító-terápiás részlegen történő elhelyezés előtti kivizsgálás

26. § (1) A gyógyító terápiás részlegre történő elhelyezés szükségességének vizsgálatakor az IMEI

a) feltárja a fennálló pszichiátriai megbetegedést, a személyiség-vonásokat,

b) szakmai véleményt nyilvánít a gyógyító-terápiás részlegre helyezés szükségességéről és

c) javaslatot tesz az elítélt gyógykezelésének, sajátos kezelésének, terápiás foglalkoztatásának programjára.

(2) A kivizsgálás befejezésével az IMEI – kivéve ha az elítélt fekvőbeteg ellátás keretében történő pszichiátriai kezelése szükséges – intézkedik az elítélt visszaszállításáról.

23. Katonai fogdában elhelyezettek ellátása

27. § (1) Az elítélt, illetve az előzetesen letartóztatott katonát a bv. orvos által kiállított és a beutalt magatartására vonatkozó, részletes parancsnoki összefoglaló véleménnyel ellátott beutaló alapján lehet az IMEI-be befogadni ideg-, és elmegyógyászati gyógykezelés céljából.

(2) A beutalt IMEI-be történő szállításáról, visszaszállításáról, illetve más egészségügyi intézményben való őrzéséről a katonai fogda parancsnoka gondoskodik.

24. A kényszerítő eszközök alkalmazása

28. § A beutaltakkal szemben a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvényben meghatározott kényszerítő eszközök alkalmazhatók.

29. § A beteggel szemben alkalmazott korlátozott testi kényszer szükségességéről a főigazgató főorvos haladéktalanul tájékoztatja a törvényességi felügyelet ellátó ügyészt, a beteg törvényes képviselőjét, a beteg kapcsolattartóként megjelölt hozzátartozóját és az IMEI betegjogi képviselőjét.

25. Az egészségügyi korlátozás alkalmazása

30. § (1) A pszichiátriai tevékenységhez kapcsolódó egészségügyi korlátozások alkalmazására az egészségügyi jogszabályokat kell alkalmazni a következő eltérésekkel

a) az egészségügyi korlátozást orvos rendeli el, de ha ezt a sürgős szükség nem teszi lehetővé, azt utóbb haladéktalanul engedélyezi vagy, ha az egészségügyi korlátozás indoka nem áll fenn, azonnal intézkedik a megszüntetéséről;

b) az elrendelő vagy engedélyező orvos gondoskodik a korlátozás alá vont pszichiátriai beteg – ideértve a beutaltat is – szoros felügyeletéről, és ha a korlátozás indoka már nem áll fenn a korlátozás megszüntetéséről;

c) egészségügyi korlátozás esetén az elrendelő vagy engedélyező orvos írásban rögzíti az eseményre vonatkozó adatokat.

(2) Az egészségügyi korlátozás indokoltságát a főigazgató főorvos véleményezi és haladéktalanul tájékoztatja a beteg vagy a beutalt törvényes képviselőjét, kapcsolattartóként megjelölt hozzátartozóját, a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészt és az IMEI betegjogi képviselőjét.

26. A betegek és a beutaltak birtokában tartható tárgyak köre, anyagi ellátásuk és a felügyelet biztosítása

31. § A biztonságos pszichiátriai ellátás érdekében a főigazgató főorvos a házirendben részletesen szabályozza a betegek és a beutaltak birtokában tartható tárgyak körét és mennyiségét.

32. § A betegek és a beutaltak felügyeletét egészségügyi dolgozók, szakápolók, ápolási asszisztensek, valamint biztonsági felügyelők biztosítják.

33. § (1) A betegek és a beutaltak élelmezését a fekvőbeteg-intézetek normái alapján kell biztosítani. Az elhelyezésre a fekvőbeteg-intézetekre vonatkozó szabályok az irányadóak.

(2) Azon betegek számára, akik nem kívánnak élni a saját ruha viselésének jogával, az IMEI formaruhát és a fekvőbeteg-gyógyintézeti normák alapján ruházatot biztosít.

(3) A főigazgató főorvos, figyelembe véve az IMEI technikai feltételeit, a házirendben meghatározza a betegnél tartható saját ruházat mennyiségét.

(4) A fekvőbeteg gyógyintézet higiénés rendjének fenntartása érdekében a főigazgató főorvos a házirendben meghatározza a saját ruházat tisztántartásának feltételeit.

(5) A saját ruha viselése esetén a ruházat beszerzésével és tisztántartásával kapcsolatos költségek a beteget terhelik.

(6) A beutaltak részére az IMEI a fekvőbeteg-gyógyintézeti normák alapján biztosít ruházatot.

27. Jognyilatkozat előterjesztése

34. § Fiatalkorú vagy gondnokság hatálya alatt álló beteg vagy beutalt olyan jognyilatkozatát, amelyhez a törvényes képviselő hozzájárulása vagy intézkedése szükséges, állásfoglalás végett meg kell küldeni törvényes képviselőjének.

28. Az előállítás végrehajtása

35. § (1) Előállítás végrehajtása során a beteget – mérlegelve a pszichiátriai és biztonsági kockázatot – hivatásos állományú ápoló kíséretében, magas biztonsági kockázat esetén hivatásos állományú ápolói és biztonsági felügyelői kísérettel kell előállítani.

(2) Előállítás végrehajtása során a beutaltat biztonsági felügyelő kíséretében, magas pszichiátriai vagy egyéb egészségügyi kockázat esetén biztonsági felügyelői és hivatásos ápolói kísérettel kell előállítani.

29. Engedély nélküli távozás, fogolyszökés

36. § (1) A beteg engedély nélküli távozása esetén a főigazgató főorvos a büntetés-végrehajtási bírónál kezdeményezi elfogató parancs kibocsátását, ideiglenes kényszergyógykezelés esetén pedig haladéktalanul értesíti a rendelkezési jogkör gyakorlóját.

(2) A beutalt szökése esetén a főigazgató főorvos haladéktalanul megkeresi az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet a szükséges intézkedések megtétele érdekében.

30. A beteg és a beutalt elhalálozása

37. § A halálesetről a 7. § (1) bekezdésében megjelölt szerveken kívül a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészt, előzetesen letartóztatott, illetve ideiglenes kényszergyógykezelt esetén a rendelkezési jogkör gyakorlóját, valamint az elhunyt törvényes képviselőjét, kapcsolattartóként megjelölt hozzátartozóját, ennek hiányában az IMEI rendelkezésére álló adatok alapján ismert hozzátartozóját is értesíteni kell.

30/A.1 A bűncselekmény sértettjévé vált beteggel és beutalttal kapcsolatos rendelkezések

37/A. § (1) Ha a beteg vagy beutalt bűncselekmény sértettjévé válik, az IMEI minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvénynek (a továbbiakban: Be.) a sértett jogaira, védelmére, illetve a vele szembeni kíméletes eljárásra vonatkozó szabályainak az érvényesülését a fogvatartás során – elsősorban a megfelelő tájékoztatással – elősegítse.

(2) A főigazgató intézkedik annak érdekében, hogy a sértett és a terhelt

a) ne kerülhessen azonos kórteremben elhelyezésre,

b) egy időben történő szállítása külön szállítójárművön történjen.

30/B.2 A sértett értesítése a beteg és a beutalt szabadulásáról, eltávozásáról, szökéséről

37/B. § (1) Az IMEI a Bv. tv. 13. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatásában közli a BVOP-val a sértett, illetve a Be. 51. § (3) vagy (3a) bekezdése alapján a sértett jogait gyakorló személy (a továbbiakban: értesítendő személy) nevét, az általa megadott lakcímet, a kérelem azonosítására szolgáló egyéb adatokat, továbbá az értesítés alapjául szolgáló ügyben érintett beteg vagy beutalt nevét, az értesítést megalapozó tény vagy körülmény megjelölését és bekövetkezésének időpontját.

(2) Az értesítendő személynek szóló, a Bv. tv. 13. § (3) bekezdése szerinti értesítésben csak az értesítés alapjául szolgáló ügyben érintett beteg vagy beutalt nevét, az értesítést megalapozó tény vagy körülmény megjelölését és bekövetkezésének időpontját lehet közölni. Az értesítés semmilyen módon nem utalhat az IMEI-re.

(3) Ha az IMEI vagy a BVOP olyan információval rendelkezik, amelynek alapján alappal feltételezhető, hogy a szabaduló vagy az IMEI-t engedéllyel elhagyó beteg vagy beutalt az értesítendő személy vagy őrá tekintettel más részéről támadásnak vagy fenyegetésnek lenne kitéve, akkor a tájékoztatással vagy értesítéssel egyidejűleg a beteg vagy beutalt megfelelő védelme érdekében

a) erről értesíti a betegnek vagy a beutaltnak a szabadulását követő tartózkodási helye szerint illetékes rendőri szervet, vagy

b) – ha ennek feltételei fennállnak – a beteg vagy beutalt személyi védelme elrendelését kezdeményezi.

31. Záró rendelkezések

38. § Ez a rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba.

39. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 2010. május 1-jétől 2013. június 30-ig hatályban volt rendelkezéseinek alkalmazásával elrendelt kényszergyógykezelés végrehajtása során a kényszergyógykezelés kezdő napját a 4. § szerint kell megállapítani és ehhez mérten kell kiszámítani a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 2010. május 1-jétől 2013. június 30-ig hatályban volt 74. § (3) bekezdése alapján annak végső napját.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben, ha a beteg pszichiátria gyógykezelésének szükségessége továbbra is fennáll, az IMEI főigazgató főorvosa az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 200. §-ában foglaltak szerint jár el azzal, hogy a kötelező gyógykezelés iránti eljárást a kényszergyógykezelés végső napjának lejárta előtt legalább harminc nappal kell a bíróságnál kezdeményezni.

(3) Az IMEI a bírósági határozatról, valamint a bíróság által kijelölt pszichiátriai intézményről értesíti a beteg törvényes képviselőjét, kapcsolattartóként megjelölt hozzátartozóját.

(4) Az IMEI a bírósági határozatot, valamint az elbocsátott beteg egészségügyi és egyéb adatait tartalmazó dokumentációjának másolatát a kijelölt pszichiátriai intézménynek adja át.

(5) A beteg elbocsátásáról az IMEI a 17. §-ban foglaltakat értesíti.

40. §3 E rendelet 37/A. és 37/B. §-a a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikk (5) bekezdésének, valamint 19. cikkének való megfelelést szolgálja.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!