nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
2014. évi LXXXVIII. törvény
a biztosítási tevékenységről
2016-01-02
2016-06-03
8

2014. évi LXXXVIII. törvény

a biztosítási tevékenységről1

Az Országgyűlés a biztosítottak érdekeinek védelme, az öngondoskodás ösztönzése, a biztosítás és a biztosítók iránti bizalom növelése, a biztosítás és a biztosítók nemzetgazdaságban betöltött szerepének erősítése, a biztosítási piac működőképességének, megbízhatóságának, a biztosítási tevékenység garanciáinak erősítése, a biztosítási tevékenység egységes, a vállalkozás szabadságát, a piaci szereplők versenyképességét és versenyegyenlőségét garantáló szabályozása, a biztosítási rendszer megbízható működését szolgáló felügyeleti rendszer továbbfejlesztése, a biztosítók kármegelőzésben vállalt szerepének elősegítése érdekében, figyelembe véve az Európai Unió jogszabályainak való megfeleltetés követelményét, illetve azt, hogy a biztosítási piac szabályozása elveiben, színvonalában és a piaci résztvevőknek nyújtott biztonságában érje el azt a szintet, amelyet az Európai Unió a tagállamok szabályozásától megkövetel, a következő törvényt alkotja:

ELSŐ KÖNYV

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya kiterjed:

a) a Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosító és viszontbiztosító által végzett biztosítási és viszontbiztosítási tevékenységre, továbbá e biztosítónak és viszontbiztosítónak a biztosítási és viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységére, továbbá a tevékenységi engedély visszavonása után a biztosító és viszontbiztosító biztosítási és viszontbiztosítási szerződésekből eredő kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatos tevékenységére;

b) Magyarország területén kívül székhellyel rendelkező biztosító és viszontbiztosító Magyarország területén végzett – e törvényben meghatározott – biztosítási és viszontbiztosítási tevékenységre, továbbá a biztosítási és viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységre;

c) az a) és a b) pontba nem tartozó, Magyarország területén végzett biztosítási tevékenységre;

d) a Magyarország területén székhellyel vagy lakcímmel rendelkező biztosításközvetítő biztosításközvetítői tevékenységére, továbbá a Magyarország területén kívül székhellyel vagy lakcímmel rendelkező biztosításközvetítő Magyarország területén végzett – e törvényben meghatározott – biztosításközvetítői tevékenységére;

e) a biztosító által kiszervezett tevékenységet végző kizárólag – az e törvény hatálya alá tartozó – kiszervezett tevékenységére;

f) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) e törvényben meghatározott tevékenységére;

g) azon vállalkozások – e törvényben meghatározott – kötelezettségeire, amelyekre a csoportfelügyelet, illetőleg a kiegészítő felügyelet kiterjed;

h) a különleges célú gazdasági egységekre és azok működésére;

i) a biztosító és a viszontbiztosító könyvvizsgálójára.

(2) E törvény rendelkezéseit Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosító, viszontbiztosító, biztosításközvetítő külföldön végzett biztosítási, viszontbiztosítási, biztosításközvetítői tevékenységére kizárólag abban az esetben kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés, az Európai Unió közvetlen hatályú, közvetlenül alkalmazható kötelező jogi aktusa eltérően nem rendelkezik.

2. § (1) E törvény hatálya nem terjed ki:

a) a társadalombiztosítási tevékenységre;

b) azon ellátási, támogatási és segélyezési célokat szolgáló szervezet tevékenységére, amely a rendelkezésre álló eszközök mértékétől függően nyújt szolgáltatást, és amelynél a tagok által fizetendő tagsági hozzájárulást átalányként határozzák meg;

c) a biztosítás ezen törvény által nem szabályozott azon módszerére, amelyben a veszélyközösség tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy ha a veszélyközösség tagjának meghatározott káresemény folytán anyagi szükséglete keletkezik, azt egymás között utólag felosztják, és a tagokra kiróják a rájuk eső részt (felosztó-kirovó rendszer);

d) az állami források terhére vagy állami garanciával végzett exporthitel-biztosítási tevékenységre;

e) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak és a foglalkoztatói nyugdíjpénztárak tevékenységére;

f) azon szervezetek tevékenységére, amelyek kizárólag halál esetére vállalják szolgáltatás nyújtását, ha a szolgáltatás összege nem haladja meg az egy halálesetre jutó, helyben szokásos temetési költséget vagy a szolgáltatásokat természetben nyújtják;

g) a jogi személyiséggel nem rendelkező azon szervezetek tevékenységére, amelyek célja az, hogy tagjaik számára bárminemű díj fizetése vagy biztosítástechnikai tartalékok képzése nélkül kölcsönös védelmet nyújtsanak;

h) a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap tevékenységére;

i) olyan szervezetek által nyújtott szolgáltatásokra, amelyek célja, hogy szolgáltatásokat nyújtsanak – gazdálkodó szervezethez, gazdálkodó szervezetek csoportjához, továbbá szakmához vagy szakmák csoportjához tartozó – alkalmazottaknak vagy önálló vállalkozó személyeknek elhalálozás, túlélés vagy a tevékenységgel való felhagyás vagy annak korlátozása esetén, függetlenül attól, hogy az ilyen tevékenységből származó kötelezettségvállalásokra a biztosítástechnikai tartalékok mindenkor teljes fedezetet biztosítanak-e;

j) az állami többségi részesedésű gazdasági társaság által folytatott vagy az állam által teljes egészében garantált viszontbiztosítási tevékenységre, ha az állam nyomós közérdek miatt folytat – jogszabályban meghatározott feltételekkel – nem piaci alapú, a tiltott állami támogatás szabályaival összeegyeztethető viszontbiztosítási tevékenységet, ideértve azt az esetet is, amikor e tevékenységét olyan piaci helyzet indokolja, amelyben nem lehetséges megfelelő piaci fedezetet találni.

(2) Az (1) bekezdés a) és e) pontjában foglaltak nem érintik a biztosító arra vonatkozó jogosultságát, hogy – e törvény rendelkezéseivel összhangban – külön törvényben meghatározott szolgáltatásokat teljesítsen a társadalombiztosítás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár és foglalkoztatói nyugdíjpénztár számára.

3. § (1) Nem terjed ki e törvény hatálya az alábbi feltételeket teljesítő – egyébként biztosítási tevékenységnek minősülő és az 1. melléklet A) rész 18. pontjában meghatározott ágazatba sorolandó – segítségnyújtási tevékenységre:

a) a segítségnyújtás gépjárművet érintő baleset vagy meghibásodás esetén történik, és a baleset vagy a meghibásodás a kötelezettségvállalás tagállamának a területén következik be,

b) a segítségnyújtási kötelezettség a következőkre korlátozódik:

ba) helyszíni hibaelhárító szolgáltatáshoz, amelyhez a biztosító fedezetet nyújt, a szolgáltató rendszerint saját személyzetét és berendezéseit veszi igénybe,

bb) a gépjármű elszállítása a legközelebbi vagy a legmegfelelőbb helyre, ahol a javítást elvégezhetik, és vonatkozó kötelezettség esetén ugyanannak a segítségnyújtásnak a keretében, a gépjármű vezetőjének és utasainak az eljuttatása a legközelebbi helyre, ahonnan útjukat más módon folytathatják, és

bc) a járműnek – lehetőleg a jármű vezetőjével és utasaival együtt – haza, a kiindulási pontra vagy az eredeti úticélnak megfelelő helyre történő szállítása ugyanazon az államon belül, és

c) a segítségnyújtást nem az e törvény hatálya alá tartozó vállalkozás végzi.

(2) Az (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában meghatározott esetben az a feltétel, mely szerint a balesetnek vagy a meghibásodásnak a kötelezettségvállalás tagállamában kell bekövetkeznie, nem alkalmazandó, ha a kedvezményezett a szolgáltatást nyújtó szervezet tagja, és a javító szolgáltatást, illetve a jármű elszállítását tagsági kártya bemutatását követően az érintett országban egy hasonló szervezet végzi el minden további díj megfizetése nélkül, viszonossági szerződés alapján.

2. Fogalmak

4. § (1) E törvény alkalmazásában:

1. ABA: a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvényben (a továbbiakban: Kbftv.) meghatározott fogalom;

2. ÁÉKBV: a Kbftv.-ben meghatározott fogalom;

3. alárendelt kölcsöntőke: minden, ténylegesen a biztosító rendelkezésére bocsátott kölcsön, ha a kölcsönszerződés tartalmazza, hogy a kölcsön a biztosító adósságának rendezésébe bevonható; a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll és a kölcsön eredeti futamideje az öt évet meghaladja;

4. anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző befolyást gyakorol;

5. azonosító adatok:

a) természetes személy személyazonosító és lakcímadatai: a természetes személyazonosító adatok, állampolgárság, lakcím, postacím,

b) szervezetet azonosító adatok: név, rövidített név, székhely, telephely és fióktelep címe, adószám, a képviseletre jogosultak neve és beosztása;

6. befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (unit-linked): olyan életbiztosítási termék, amelynél a biztosító a biztosítási szerződés alapján képzett biztosítástechnikai tartalékot az általa létrehozott, önálló befektetési politikával rendelkező, elkülönítetten kezelt – azonos értékű, elméleti elszámolási részekből (befektetési egységekből) álló – eszközállományokba (eszközalapokba) vagy más, befektetési alapkezelésre jogosult társaság által kezelt befektetési alapokba helyezi befektetés céljából, a szerződő választásától függően, a szerződésben előre meghatározott szabályok szerint;

7. biztosítási ág: a biztosítások kockázati ismérvek alapján elhatárolt két fő csoportja, amelyek lehetnek nem-életbiztosítási (1. melléklet) vagy az életbiztosítási (2. melléklet) ágak;

8. biztosítási ágazat: a biztosítások biztosítási ágon belüli azonos vagy hasonló kockázatok alapján elhatárolt csoportja;

9. biztosítási alágazat: meghatározott biztosítások biztosítási ágazaton belüli csoportja;

10. biztosítási termék: meghatározott biztosítási kockázatokra vagy kockázatcsoportokra kidolgozott feltétel- és teljesítési rendszer;

11. biztosítási tevékenység: biztosítási szerződésen alapuló kötelezettségvállalás, amely során a tevékenységet végző megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét (veszélyközösség), matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja és beszedi a kötelezettségvállalás ellenértékét (díját), meghatározott tartalékokat képez, a létrejött jogviszony alapján a kockázatot átvállalja és teljesíti a szolgáltatásokat, ideértve az üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenységet is, függetlenül attól, hogy a kötelezettségvállalás ellenértéke meghatározott pénz fizetése (díj) vagy egyéb ellenszolgáltatás formájában valósul meg;

12. biztosítási titok: minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik;

13. biztosítási üzletág: a biztosítástechnikai tartalékok képzésének, illetve a tőkeszükséglet számításának céljából, a kockázatok természete alapján történő minimálisan elvárt elkülönített kezelése szerinti, a biztosítási és viszontbiztosítási kockázatoknak a homogén csoportja, az Európai Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) szóló 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Szolvencia 2 irányelv) 86. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott tárgykörben kiadott rendeletének I. melléklete szerint;

14. biztosításközvetítői tevékenység: a biztosítási szerződés létrehozására irányuló üzletszerű tevékenység, amely kiterjed a biztosítási szerződések megkötésének elősegítésére, biztosítási termékek ismertetésére, ajánlására, az ezzel kapcsolatos felvilágosításra, a biztosítási szerződések megkötésére, a biztosítási szerződések értékesítésének szervezésére, továbbá a biztosítási szerződések lebonyolításában és teljesítésében való közreműködésre. Nem minősül biztosításközvetítői tevékenységnek:

a) a más szakmai tevékenység keretében nyújtott információszolgáltatás, amennyiben a tevékenység célja nem az, hogy az ügyfélnek segítséget nyújtson egy biztosítási szerződés megkötésében vagy teljesítésében,

b) a követelések behajtásában való közreműködés,

c) a kárfelmérési és értékbecslési tevékenység,

d) a biztosítási szerződések lebonyolításában és teljesítésében való közreműködés, ha azt olyan személy végzi, aki a biztosítási igények felkutatásában és a biztosítási védelmet kereső ügyfelek igényének szerződéskötés céljából való kiközvetítésében egyébként nem vesz részt;

15. biztosításközvetítő: az a természetes vagy jogi személy, aki biztosításközvetítői tevékenységet végez;

16. biztosítástechnikai kockázat: a veszteség vagy a biztosítási kötelezettség értékében bekövetkező kedvezőtlen változás kockázata, amely a nem megfelelő árazási, illetve tartalékolási feltevésekből ered;

17. biztosítástechnikai tartalék: a biztosító – ide nem értve a hatodik rész hatálya alá tartozó biztosítót – és a viszontbiztosító esetében a biztosítástechnikai tartalékok értéke annak az aktuális összegnek felel meg, amelyet a biztosító vagy a viszontbiztosító fizetne, ha a biztosítási és viszontbiztosítási kötelezettségeit azonnal egy másik biztosítóra vagy viszontbiztosítóra ruházná át;

18. biztosító: az a szervezet, amely a hatályos magyar jogi szabályozás vagy valamely hatályos tagállami szabályozás szerint biztosítási tevékenység végzésére jogosult;

19. biztosítói holdingtársaság: olyan – vegyes pénzügyi holdingtársaságnak nem minősülő – anyavállalat, amelynek fő üzleti tevékenysége részesedés megszerzése és birtoklása olyan leányvállalatokban, amelyek főleg biztosítók, viszontbiztosítók, harmadik országbeli biztosítók vagy harmadik országbeli viszontbiztosítók, és közülük legalább egy leányvállalat biztosító vagy viszontbiztosító;

20. bruttó biztosítástechnikai tartalék: a számviteli biztosítástechnikai tartalékok összege a viszontbiztosítás figyelembevétele nélkül, azaz a biztosító által megképzett számviteli biztosítástechnikai tartalékok és a viszontbiztosításba adott kockázatokra jutó számviteli biztosítástechnikai tartalékok összege;

21. büntetlen előéletű: akinek e törvényben külön nevesített tevékenység végzéséhez és vezető állás betöltéséhez feltétel a büntetlen előélet, annak büntetlen előéletét

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) XV. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, a hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), a hatóság félrevezetése (1978. évi IV. törvény 237. §), a hamis tanúzás (1978. évi IV. törvény 238. §), a hamis tanúzásra felhívás (1978. évi IV. törvény 242. §), a mentő körülmény elhallgatása (1978. évi IV. törvény 243. §), a bűnpártolás (1978. évi IV. törvény 244. §), az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. címében és VIII. címében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), a bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), az önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), az 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. címében, továbbá XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmények,

b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a hamis vád [Btk. 268. § (1)–(4) bekezdés], a hatóság félrevezetése [Btk. 271. § (1) bekezdés], a hamis tanúzás (Btk. 272. §), a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 276. §), a mentő körülmény elhallgatása [Btk. 281. § (1)–(2) bekezdés], a bűnpártolás (Btk. 282. §), a Btk. XXVII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (Btk. 314–316. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), illetve a Btk. XXXIII. és XXXV–XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények

tekintetében kell – a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 71. § (1) bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvánnyal – igazolnia;

22. csoport: a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben meghatározott fogalom;

23. EGT-állam: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam;

24. egyszeri díjas életbiztosítás: minden olyan életbiztosítás, amelynél a biztosítási díj a biztosítás tartamának elején egy összegben esedékes;

25. együttbiztosítás: biztosítási díj ellenében szerződésben előre meghatározott biztosítási kockázatokkal összefüggő biztosítási esemény bekövetkezése vagy megadott feltétel elérése esetére több biztosító által közösen, írásban előre rögzített arányok mellett teljesítendő szolgáltatások nyújtása és a kötelezettségvállalás mértékének megfelelő tartalékok biztosítónként elkülönített képzése és kezelése;

26. ellenőrző befolyás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott fogalom;

27. értékkövetés: a biztosítási díjnak és a biztosítási összegnek – a kárgyakoriságtól függetlenül – az árszínvonal változásához évente egy alkalommal történő hozzáigazítása;

28. értékpapír-kölcsönzés: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.) meghatározott fogalom;

29. eszközalap: a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások – a biztosítási szerződésben meghatározott levonásokkal csökkentett – díjából tőkebefektetés céljából létrehozott eszközállomány;

30. felügyeleti hatóság: a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő pénzügyi felügyeletét jogszabályi felhatalmazás alapján ellátó szervezet;

31. felügyeleti jelentés: a biztosítók – ide nem értve a hatodik rész hatálya alá tartozó biztosítókat –, a viszontbiztosító és a különleges célú gazdasági egység által a Felügyelet részére évente, és negyedévente teljesítendő rendszeres számszaki és szöveges információnyújtási kötelezettség;

32. finanszírozási viszontbiztosítás: olyan viszontbiztosítás, amely esetében a meghatározható legnagyobb lehetséges veszteség – amely a maximális áthárított gazdasági kockázatban kifejezve a jelentős biztosítási kockázatból és az időzített kockázatáthárításból ered – korlátozott, de jelentős összeggel meghaladja a szerződés időtartamára számított díjat, a következő két jellemző közül legalább az egyikkel rendelkezik:

a) a pénz időértékének megfelelő explicit és anyagi ellenszolgáltatás,

b) szerződéses rendelkezések azzal a céllal, hogy a felek gazdasági eredményei a szerződés teljes időtartama alatt egyensúlyban legyenek, és ezáltal megvalósuljon a célzott kockázatáthárítás;

33. fogyasztó: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott fogalom;

34. függő biztosításközvetítő: az a biztosításközvetítő, aki biztosítóval fennálló jogviszony alapján

a) egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egymással nem versengő biztosítási termékeit közvetíti;

b) a biztosításközvetítői tevékenységet – akár több biztosító egymással versengő biztosítási termékeit – a főtevékenységéhez kapcsolódó termékre vagy szolgáltatásra vonatkozóan, azt kiegészítő tevékenységként végzi, ha a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget nem vesz át [az a)–b) pont a továbbiakban együtt: ügynök];

c) egyidejűleg több biztosító egymással versengő biztosítási termékeit közvetíti (a továbbiakban: többes ügynök);

35. független biztosításközvetítő: az ügyfél megbízásából eljáró biztosításközvetítő;

36. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben (a továbbiakban: Pp.) meghatározott fogalom;

37. harmadik ország: az az ország, amely nem tagja az Európai Uniónak;

38. harmadik országbeli biztosító: az a harmadik országbeli szervezet, amely a székhely szerinti ország jogszabályai alapján biztosítási tevékenységre jogosult, és ezen tevékenysége e törvény szerint engedélyköteles lenne, ha a székhelye Magyarország területén lenne;

39. harmadik országbeli viszontbiztosító: az a harmadik országbeli biztosítónak nem minősülő harmadik országbeli szervezet, amely a székhely szerinti ország jogszabályai alapján viszontbiztosítási tevékenységre jogosult és ezen tevékenysége e törvény szerint engedélyköteles lenne, ha a székhelye Magyarország területén lenne;

40. határon átnyúló szolgáltatás: az a szolgáltatás, amely esetében a biztosító, a viszontbiztosító, és a biztosításközvetítő tevékenységéhez kapcsolódó kötelezettségvállalás tagállama nem azonos azzal a tagállammal, ahol a biztosító, a viszontbiztosító, és a biztosításközvetítő székhelye, központi ügyintézés helye (a továbbiakban: központi iroda) található;

41. illikvid eszköz: eszközalap olyan eszköze, amelynek értéke nem állapítható meg, ideértve különösen, ha az értékelésre alkalmas piaci árfolyam-információk az eszköz forgalmazásának, kereskedésének vagy nyilvános árjegyzésének felfüggesztése miatt nem állnak maradéktalanul rendelkezésre;

42. illeszkedési kiigazítás: a vonatkozó kockázatmentes hozamgörbére vonatkozó kiigazítás, amely azon alapszik, hogy a lejáratig tartott kötvényekkel vagy más, hasonló pénzáramlási jellemzőkkel bíró eszközökkel rendelkező biztosítók vagy viszontbiztosítók nincsenek kitéve az ezen eszközök kamatrésének megváltozásából eredő kockázatnak;

43. indulótőke: a kölcsönös biztosító egyesület alapításkori jegyzett tőkéje;

44. Információs Központ: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben (a továbbiakban: Gfbt.) meghatározott fogalom;

45. járadékszolgáltatás: a jogosult részére szerződés alapján meghatározott pénzösszeg időszakonként visszatérő szolgáltatása;

46. jegyzett tőke és saját tőke: a számvitelről szóló törvényben (a továbbiakban: Szmt.) meghatározottak szerinti jegyzett tőke és saját tőke;

47. jellemző kockázat: több biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat több alágazatába tartozó kockázatot is fedező biztosítási termék ágazati, illetve alágazati besorolását meghatározó kockázat. A több biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat több alágazatába tartozó kockázatot is fedező biztosítási termék abba az egy biztosítási ágazatba, illetve biztosítási alágazatba tartozik, amely megfelel az adott termék díjkalkulációja szerint a legnagyobb arányú díjrésszel fedezett kockázat ágazati, illetve alágazati besorolásának;

48. jogvédelmi biztosítás: a jogi eljárási költségek viselésére és a biztosítási fedezetből fakadó más szolgáltatások nyújtására vonatkozó kötelezettség díj ellenében történő elvállalása, így különösen

a) a biztosított által elszenvedett kár és a részére járó sérelemdíj peren kívüli egyezséggel vagy polgári, illetve büntetőeljárás során történő megtérülésének biztosítása,

b) a biztosított polgári, büntető-, közigazgatási hatósági vagy egyéb eljárásban, illetve a biztosítottal szemben támasztott kártérítési és sérelemdíj iránti igény esetében való védelme vagy képviselete;

49. jutalék: jogcímtől függetlenül a biztosítási díj meghatározott részét képező minden olyan pénzbeli vagy természetbeni előny, szolgáltatás, juttatás és ellentételezés, amelyben a biztosításközvetítő az általa közvetített biztosítási szerződés létrejöttéért, illetve az általa közvetített vagy fenntartott biztosítási szerződés teljesítéséért, meghatározott ideig való fenntartásáért az elvégzett biztosításközvetítői tevékenység díjazásaként a kockázatot elvállaló biztosítótól közvetve vagy közvetlenül részesül;

50. jutalékjogosultság: a biztosításközvetítő által közvetített vagy fenntartott biztosítási szerződés tekintetében a biztosításközvetítői jogviszony alapján a közvetítőt megillető jogosultság a biztosítás tartama alatt a biztosításközvetítői tevékenység által érintett időszakra járó jutalék vonatkozásában, meghatározott esetekben és mértékben a biztosítási szerződés folyamatos fennállása esetén a közvetítői jogviszony megszűnését követő időszakot is beleértve;

51. jutalék-visszatérítés: a biztosításközvetítőt a biztosításközvetítői jogviszonya alapján terhelő jutalék-visszatérítési kötelezettség, amely szerint a részére fizetett jutalékot meghatározott feltételek szerint – a jutalékfizetés alapjául szolgáló tényezők változásával arányosan – részben vagy egészben köteles visszafizetni, amennyiben a közvetített biztosítási szerződés idő előtt (biztosítási eseményhez nem köthetően) megszűnik vagy a biztosítási díj olyan mértékű változása következik be, amely nem fedezi a kifizetett jutalék összegét;

52. kapcsolt vállalkozás: a leányvállalat vagy az a vállalkozás, amelyben egy másik vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, illetve az a vállalkozás, amelyet az alábbi kapcsolatok valamelyike fűz egy másik vállalkozáshoz, de nem jön létre ellenőrző befolyás közöttük

a) az adott vállalkozás és egy vagy több egyéb vállalkozás szerződés vagy alapító (létesítő) okirat alapján egységes alapú vezetés alá tartozik vagy

b) az adott vállalkozásnak és egy vagy több egyéb vállalkozásnak az ügyviteli, ügyvezető vagy felügyelő testülete többségében azonos személyekből áll;

53. kárképviselő: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;

54. kárrendezési megbízott: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;

55. Kártalanítási Alap: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;

56. Kártalanítási Számla: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;

57. Kártalanítási Szervezet: a Gfbt.-ben meghatározott biztosítók által kártalanítási szervezetként működtetett szervezet;

58. kézbesítési megbízott: Magyarország területén bejegyzett ügyvéd, ügyvédi iroda vagy a kérelmező Magyarország területén bejegyzett biztosítója, viszontbiztosítója vagy biztosításközvetítője, és ezek munkavállalója;

59. kockázatcsökkentési technikák: a biztosító azon tevékenysége, amelyek révén a biztosító vagy viszontbiztosító kockázatait részben vagy egészben egy másik félre képes átruházni;

60. kockázati mérték: matematikai függvény, amely egy adott valószínűségeloszlási előrejelzéshez pénzügyi értéket rendel, és amely a valószínűségeloszlási előrejelzés alapjául szolgáló kockázati kitettség szintjével monoton nő;

61. koncentrációs kockázat: minden kockázati kitettség, amelynek veszteségpotenciálja elég nagy ahhoz, hogy veszélyeztesse a biztosító vagy viszontbiztosító fizetőképességét és pénzügyi helyzetét;

62. kötelezettségvállalás tagállama: az a tagállam, ahol

a) az életbiztosítási ághoz tartozó biztosítási ágazatok esetén:

aa) a természetes személy szerződő állandó lakóhelye van, vagy

ab) a gazdálkodó szervezet szerződő esetén a szerződésben meghatározott székhelye található;

b) a nem-életbiztosítási ághoz tartozó biztosítási ágazatok esetén:

ba) ingatlan és az ott található ingóságok biztosítása esetén, ha ezeket ugyanaz a biztosítási kötvény fedezi, az a tagállam, ahol az ingatlan található,

bb) bármely fajta jármű biztosítása esetén azon tagállam, amely a Gfbt.-ben meghatározott kötelezettségvállalás országának minősül,

bc) legfeljebb 4 hónapos tartamú, utazási és szabadság alatti kockázatok biztosítására szóló szerződés esetén – tekintet nélkül az érintett biztosítási ágazatra – az a tagállam, amelyben a szerződő fél a szerződést megkötötte,

bd) minden egyéb olyan esetben, amely nem tartozik kifejezetten a ba)–bc) alpontok által megjelölt körbe, az a tagállam, amelyben a szerződő állandó tartózkodási helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, az a tagállam, amelyben ezen jogi személynek az a telephelye található, amelyre a szerződés vonatkozik;

63. kötvénykölcsön: az életbiztosítási szerződés alapján a biztosító által legfeljebb a visszavásárlási összeg erejéig a szerződőnek nyújtható – pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő – kölcsön, amelyet a biztosító és a szerződő legkésőbb a biztosítási esemény bekövetkeztekor vagy a szerződés megszűntekor számol el;

64. közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott fogalom és az élettárs;

65.2 közérdeklődésre számot tartó biztosító és viszontbiztosító: az e törvény szerinti biztosító és viszontbiztosító, kivéve a hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosító és a kölcsönös biztosító egyesület;

66. közvetett tulajdon: egy vállalkozás (a továbbiakban: eredeti vállalkozás) tulajdoni hányadainak, illetve szavazatainak a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetve szavazati joggal rendelkező más vállalkozás (a továbbiakban: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadain, illetve szavazati jogán keresztül történő – az 5. melléklet szerint figyelembe vett – birtoklása vagy gyakorlása;

67. különleges célú gazdasági egység: olyan, tagállamban engedélyezett – biztosítónak vagy viszontbiztosítónak nem minősülő – vállalkozás, amely jogosult átvállalni a kockázatot a biztosítóktól és viszontbiztosítóktól, és amely teljes mértékben viseli a kockázat költségterheit egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-kibocsátásból származó bevételből vagy valamilyen más finanszírozási mechanizmus által;

68. különleges célú gazdasági eszköz: a különleges célú gazdasági egység által kibocsátott eszköz, amely esetében a kibocsátó – hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból vagy más finanszírozási mechanizmusból eredő – kötelezettségei alárendeltek az ilyen eszközzel kapcsolatos viszontbiztosítási kötelezettségeknek;

69. leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol. A leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni;

70. levelező: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;

71. likviditási kockázat: annak a kockázata, hogy a biztosító vagy viszontbiztosító a pénzügyi kötelezettségek rendezése érdekében, azok esedékességekor, nem képes befektetéseit és más eszközeit értékesíteni;

72. maradékjog: az életbiztosítási szerződés feltételeiben meghatározott azon jogok, amelyek a díjfizetés elmaradása, illetve a szerződésnek a biztosítási összeg kifizetése nélküli megszűnése esetében fennmaradnak;

73. megfelelőségi politika: a megfelelőségi feladatkör felelősségi köreinek, hatásköreinek és beszámolási kötelezettségeinek meghatározása;

74. megfelelőségi terv: a megfelelőségi feladatkör azon tervezett tevékenységeinek meghatározása, amelyek figyelembe veszik a biztosító tevékenységének valamennyi lényeges területét és azok megfelelőségi kockázatnak való kitettségét;

75. megtakarítási jellegű életbiztosítás: a tisztán kockázati (haláleseti) életbiztosítások körén kívül eső olyan életbiztosítások, amelyek lejárati szolgáltatással vagy visszavásárlási lehetőséggel (visszavásárlási értékkel) – egyes esetekben ezek mindegyikével – rendelkeznek;

76. minimális biztonsági tőkerész: a tevékenység megkezdésekor felvállalt kockázatokból adódó kötelezettségek teljesítésére szolgáló tőkerész;

77. minősített befolyás: egy vállalkozással létrejött olyan közvetett és közvetlen kapcsolat, amely alapján a befolyással rendelkező

a) vállalkozásban fennálló tulajdoni hányadának (részesedésének) mértéke vagy az általa gyakorolható szavazati jog aránya legalább tíz százalék,

b) a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei testületi tagjainak legalább húsz százalékát kinevezheti vagy felmentheti, vagy

c) a létesítő okirat, a megállapodás alapján döntő befolyást gyakorolhat a vállalkozás működésére. A minősített befolyás nagyságának megállapításakor a közvetlen és a közvetett tulajdont együttesen, valamint a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 37/A. § (2)–(6) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően figyelembe venni;

78. működési kockázat: várható veszteség, amely nem megfelelő vagy meghiúsult belső folyamatokból, az alkalmazott emberi erőforrásból vagy rendszerekből, vagy külső eseményekből ered;

79. nagykockázat:

a)3 az 1. melléklet A) rész 4–7., valamint 11. és 12. pontjában meghatározott ágazatba besorolt kockázatok, amennyiben a biztosítási összeg meghaladja az 500 millió forintot;

b)4 az 1. melléklet A) rész 14. és 15. pontjában meghatározott ágazatba besorolt kockázatok, ha a szerződő szakmája szerint ipari vagy kereskedelmi tevékenységet végez vagy szellemi szabadfoglalkozású és a kockázatok ehhez a tevékenységhez kapcsolódnak, valamint amennyiben a biztosítási összeg meghaladja az 200 millió forintot;

c) az 1. melléklet A) rész 3., 8–10., 13. és 16. pontjában meghatározott ágazatba besorolt kockázatok, ha a szerződő a következő feltételek határértékei közül legalább kettőt túllép:

ca) a 6,2 millió euró összegű mérlegfőösszeg,

cb) a 12,8 millió euró összegű nettó árbevétel,

cc) a pénzügyi év során az átlagos alkalmazotti létszáma eléri vagy meghaladja a 250 főt;

80. Nemzeti Iroda: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;

81. passzív viszontbiztosítás: viszontbiztosítási szerződés alapján a biztosító egyes kockázatainak egy viszontbiztosítónak vagy biztosítónak történő átadása;

82. pénzügyi szervezet: a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 39. § (1) bekezdés a), c), f), h), valamint k)–m) pontjában meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezet;

83. rendszeres vagy folyamatos díjas életbiztosítás: minden olyan életbiztosítás, amelynek biztosítási díja a biztosítás tartama során meghatározott időszakonként válik esedékessé;

84. reorganizációs eljárás: a felügyeleti hatóságok bármilyen beavatkozását magában foglaló eljárása, amelynek célja, hogy a biztosító pénzügyi helyzetét megőrizze vagy helyreállítsa, és amelyek a biztosítón kívüli felek korábban meglévő jogait érintik, ideértve különösen azokat az intézkedéseket, amelyek a kifizetések, illetve a végrehajtási intézkedések felfüggesztésének vagy a kárigények csökkentésének lehetőségét is magukban foglalják;

85. részesedési viszony: egy személy (szervezet) és egy vállalkozás között létrejött olyan kapcsolat, amely alapján a személy – közvetlenül vagy közvetett módon – a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább húsz százalékát, de legfeljebb ötven százalékát birtokolja a vállalkozásban. A szavazati jogok figyelembevételénél az Szmt. vonatkozó előírásai szerint kell eljárni, függetlenül attól, hogy a személy (szervezet) az Szmt. hatálya alá tartozik-e vagy sem;

86. részesedő vállalkozás: az anyavállalat vagy az a vállalkozás, amely egy másik vállalkozásban (kapcsolt vállalkozásban) részesedési viszonnyal rendelkezik;

87. segítségnyújtási tevékenység: az a biztosítási tevékenység, amelynek keretében – biztosítási díj előzetes megfizetése ellenében – a tevékenységet végző a szerződésben meghatározott esetekben és feltételekkel azonnal hozzáférhető – pénzbeli vagy természetbeni teljesítésből (ideértve a szolgáltató saját személyzetének vagy felszerelésének igénybevételét is) álló – segítséget nyújt a szerződésben meghatározott olyan személy javára, aki utazás közben véletlenszerű eseményt követően bajba kerül, illetve segítségre szorul, ide nem értve a szerviz- vagy karbantartó szolgáltatást, a vevőszolgálati tevékenységet, vagy kizárólag közvetítőként történő segítség nyújtást, illetve segítség jelzést;

88. szabályozott piac: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;

89. szabályozott vállalkozás: a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben meghatározott fogalom;

90. szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság: a vezetőnek és a tulajdonosnak az e törvény hatálya alá tartozó egyes vállalkozás irányítására vagy tulajdonlására való alkalmasságát igazoló feltételek összessége;

91. származtatott (derivatív) ügylet: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;

92. szavatolótőke: a biztosító vagy viszontbiztosító rendelkezésére álló tőkeösszeg, amely a biztosítóval vagy viszontbiztosítóval szemben fennálló követelések kielégítésébe tőkeként azonnal, harmadik fél hozzájárulása nélkül bevonható, és amely arra szolgál, hogy a biztosító vagy viszontbiztosító akkor is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha erre a beszedett díjak, és a biztosítástechnikai tartalékok nem nyújtanak fedezetet;

93. számviteli biztosítástechnikai tartalék: a biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződésekkel kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére, a károk ingadozására és a várható veszteségekre az alkalmazott számviteli szabályoknak megfelelő módon és bontásban képzett tartalék;

94. szoros kapcsolat: a Hpt.-ben meghatározott fogalom;

95. tagállam: olyan ország, amely tagja az Európai Uniónak;

96. technikai kamatláb: az a kamatláb, amellyel a biztosító az élet- és betegségbiztosítási díj és díjtartalék, és a balesetbiztosítási és felelősségbiztosítási járadéktartalék megállapításakor kalkulál, amelynek maximális mértékét jogszabály állapítja meg;

97. teljes költségmutató (TKM): a megtakarítási életbiztosítási termékekre számolt olyan mutató, amely egy értékben összegzi a szerződéssel kapcsolatban felmerült valamennyi költséget;

98. termékterv: meghatározott veszélyközösségre kialakított, a biztosító által terjeszteni kívánt biztosítási termék alkalmazhatóságáról kidolgozott terv, amelynek tartalmi követelményeit a 3. melléklet tartalmazza;

99. továbbengedményezés: a viszontbiztosítási kockázat egy részének vagy egészének viszontbiztosításba adása;

100.5 többlethozam: a számviteli biztosítástechnikai tartalékok körébe tartozó matematikai tartalék befektetési hozamának és a technikai kamatláb felhasználásával számított hozamnak a különbsége;

101.6 ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító számára szerződéses ajánlatot tett és a biztosító szolgáltatására jogosult más személy, továbbá a független biztosításközvetítő esetében az a személy is, aki a független biztosításközvetítővel alkuszi megbízási szerződést kötött;

102. ügyféli érdek védelme: a biztosítási szolgáltatások anyagi biztonságának védelme, valamint a biztosítottak jogi biztonságának megóvása;

103. ügymenet kiszervezése: a biztosító a biztosítási vagy azzal közvetlenül összefüggő tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg;

104. üzletszerű tevékenység: ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett – előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló – rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység;

105. vagyoni biztosíték: hitelintézetnél lekötött és elkülönítetten kezelt pénzösszeg (pénzbeli letét, és az állam vagy hitelintézet által kibocsátott vagy garantált, a letétbe helyezéstől számított száznyolcvan napnál hosszabb hátralévő futamidejű, azonnal beváltható vagy értékesíthető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír) vagy hitelintézet által vállalt garancia;

106. vagyoni eszközök elhelyezése: ingó vagy ingatlan vagyoni eszközök megléte a tagállamon belül anélkül, hogy az ingóság letétként, vagy az ingatlan – így különösen zálogjog bejegyzése útján – korlátozás alá esik. Egy adóssal szemben fennálló követelésben megjelenő vagyon azon tagállam területén lévőnek tekintendő, ahol a követelés érvényesíthető;

107. vállalkozás: az üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet és a harmadik országbeli biztosító fióktelepe;

108. valószínűségeloszlási előrejelzés: matematikai függvény, amely egymást kölcsönösen kizáró jövőbeli események teljes eseményrendszeréhez valószínűségi értékeket rendel;

109. vegyes pénzügyi holdingtársaság: a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben meghatározott fogalom;

110. vegyes tevékenységű biztosítói holdingtársaság: olyan anyavállalat, amely nem biztosító, harmadik országbeli biztosító, viszontbiztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító, biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság, és amelynek a leányvállalatai között legalább egy tagállami biztosító vagy viszontbiztosító van;

111. versengő termékek: azok a biztosítási termékek – ide nem értve azon biztosítók termékeit, amelyeknek a tulajdonosa azonos vagy az egyik biztosító a másik biztosító tulajdonosa, vagy azonos tulajdonosi csoportba tartoznak –, amelyek a felhasználási célra, a fedezett kockázatok körére és az ehhez kapcsolódó biztosítási szolgáltatásokra tekintettel alkalmasak az ügyfél számára helyettesíteni egymást és az 1. és 2. mellékletek szerint azonos ágazatba vagy azonos ágazat azonos alágazatába tartoznak. Azonos ágazatba vagy azonos alágazatba tartozó biztosítási terméknek minősülnek:

a) azok a biztosítási termékek, amelyek ugyanazon biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat azonos alágazatába tartózó kockázatokat fedeznek;

b) azok a biztosítási termékek, amelyek egy szerződés keretén belül több biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat több alágazatába tartozó kockázatot is fedeznek, ha a jellemző kockázat szerinti ágazati vagy alágazati besorolásuk azonos; vagy

c) az ugyanazon biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat valamely alágazatába tartozó biztosítási termék és az egy szerződés keretén belül több biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat több alágazatába tartozó kockázatot is fedező biztosítási termék, ha ez utóbbi termék jellemző kockázat szerinti ágazati vagy alágazati besorolása megegyezik az előbbi termék ágazati vagy alágazati besorolásával;

112. viszontbiztosítási tevékenység: a biztosító vagy viszontbiztosító, továbbá harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító által vállalt kockázat egy részének vagy egészének szerződésben meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében történő átvállalása;

113. viszontbiztosítás-közvetítői tevékenység: viszontbiztosítási szerződés létrehozására irányuló rendszeres, üzletszerű tevékenység, amely kiterjed a viszontbiztosítási szerződések megkötésének elősegítésére, viszontbiztosítási termékek ismertetésére, ajánlására, az ezzel kapcsolatos felvilágosításra, a viszontbiztosítási szerződések megkötésére, a viszontbiztosítási szerződések értékesítésének szervezésére, továbbá a viszontbiztosítási szerződések lebonyolításában és teljesítésében való közreműködésre;

114. viszontbiztosítás-közvetítő: az a természetes vagy jogi személy, aki főtevékenységként viszontbiztosítás-közvetítői tevékenységet végez;

115. viszontbiztosító: az a vállalkozás, amely a székhelye szerinti tagállamban kizárólag viszontbiztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenység végzésére kapott engedélyt;

116. viszontbiztosítói holdingtársaság: olyan – vegyes pénzügyi holdingtársaságnak nem minősülő – anyavállalat, amelynek alapvető tevékenysége részesedés megszerzése és birtoklása olyan leányvállalatban, amely viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító, és közülük legalább egy leányvállalat tagállami viszontbiztosító;

117. volatilitási kiigazítás: a vonatkozó kockázatmentes hozamgörbére vonatkozó kiigazítás, amely a hozamfelárak változékonyságának szavatoló tőkére gyakorolt hatását tompítja;

118. zárt biztosító: olyan biztosító, amelynek célja biztosítási fedezet biztosítása kizárólag azon vállalkozás vagy vállalkozások kockázatai tekintetében, amelyeknek a zárt biztosító tulajdonát képezi, vagy azon csoport vállalkozása vagy vállalkozásainak kockázatai tekintetében, amelynek a zárt biztosító a tagja;

119. zárt viszontbiztosító: olyan viszontbiztosító, amelynek célja viszontbiztosítási fedezet biztosítása kizárólag azon vállalkozás vagy vállalkozások kockázatai tekintetében, amelyeknek a zárt viszontbiztosító tulajdonát képezi, vagy azon csoport vállalkozása vagy vállalkozásainak kockázatai tekintetében, amelynek a zárt viszontbiztosító a tagja;

120.7 külső hitelminősítő intézet: a Hpt.-ben meghatározott fogalom;

121.8 tartós adathordozó: a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény 2. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott fogalom;

122.9 alapvető kamatkülönbözet: az eszközök nemteljesítési valószínűségének megfelelő hitelkockázati kamatkülönbözet és az eszközök leminősítéséből eredő várható veszteségeknek megfelelő hitelkockázati kamatkülönbözet összege.

(2) Az Európai Unió és az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai Gazdasági Térséget (a továbbiakban: EGT) és az EGT-államot is érteni kell, azzal, hogy a nem-életbiztosítási ág tekintetében a Svájci Államszövetségre az EGT-államra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

3. Euróban megadott összegek forintban történő meghatározása

5. § (1) Ahol e törvény euróban meghatározott összegről rendelkezik, azon a tárgyév január 1-jétől december 31-ig tartó időszakára (a továbbiakban: alkalmazási időszak) vonatkozó, forintban meghatározott összegét kell érteni.

(2) Az adott alkalmazási időszakra vonatkozó forintban meghatározott összeget az alkalmazási időszakot megelőző naptári év első tíz hónapjára és az euró forintra való átszámítására vonatkozó – Magyar Nemzeti Bank által közzétett – hivatalos napi árfolyamok átlagának alkalmazásával, a következő milliós forintértékre felkerekítve kell kiszámítani.

MÁSODIK KÖNYV

A BIZTOSÍTÓKRA ÉS A VISZONTBIZTOSÍTÓKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

ELSŐ RÉSZ

A BIZTOSÍTÓK ÉS A VISZONTBIZTOSÍTÓK MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

I. FEJEZET

A BIZTOSÍTÓK ÉS A VISZONTBIZTOSÍTÓK

4. A biztosítókra és a viszontbiztosítókra vonatkozó általános szabályok

6. § (1) Magyarország területén biztosító részvénytársaság, európai részvénytársaság, szövetkezet, egyesület, másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepe vagy harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe formájában létesíthető.

(2) Magyarország területén viszontbiztosító részvénytársaság, európai részvénytársaság, szövetkezet, másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosító magyarországi fióktelepe vagy harmadik országbeli viszontbiztosító magyarországi fióktelepe formájában létesíthető.

(3) Az egyes szervezeti formákra

a) részvénytársaság formájában működő biztosító és viszontbiztosító esetén a Ptk.,

b) európai részvénytársaság formájában működő biztosító és viszontbiztosító esetén az európai részvénytársaságról szóló törvény (a továbbiakban: SEtv.),

c) szövetkezeti formában működő biztosító és viszontbiztosító esetén a Ptk. szövetkezetekre vonatkozó,

d) kölcsönös biztosító egyesület esetén a Ptk. és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.),

e) fióktelep esetén a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvény (a továbbiakban: Fkt.) fióktelepre vonatkozó

előírásait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

5. A biztosító és a viszontbiztosító részvénytársaság

7. § (1) A biztosító részvénytársaság az engedélyezett biztosítási ágon és ágazaton belül a biztosítási tevékenységet teljeskörűen végezheti, továbbá az engedélyezett biztosítási ágazatokban viszontbiztosítási tevékenységet is végezhet az erre vonatkozó külön engedély nélkül.

(2) A viszontbiztosító részvénytársaság élet-viszontbiztosítási, nem-életviszontbiztosítási vagy mindkét viszontbiztosítási tevékenységet az erre vonatkozó engedély birtokában teljeskörűen végezheti.

(3) A biztosító és a viszontbiztosító részvénytársaság esetében a 93. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott jegyzett tőkéjén belül a pénzbeli vagyoni hozzájárulás legkisebb mértéke hetven százalék, továbbá a jegyzett tőkéjén belül a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásban nem szerepelhetnek az Szmt. szerinti immateriális javak.

(4) A biztosító és a viszontbiztosító részvénytársaság cégbejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig a pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljes egészében befizetésre került.

(5) A biztosító és a viszontbiztosító részvénytársaságra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell az európai részvénytársaság formájában működő biztosítóra és viszontbiztosítóra.

8. § (1) A biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaság ügyvezetését az igazgatóság látja el. Az alapszabály nem rendelkezhet arról, hogy az igazgatóság jogait vezető tisztségviselőként a vezérigazgató gyakorolja.

(2) A biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaságnál egységes irányítási rendszert megvalósító igazgatótanács nem működhet.

(3) A biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaságnál felügyelőbizottságot kell létrehozni.

6. A biztosító és a viszontbiztosító szövetkezet

9. § (1) A biztosító szövetkezet az engedélyezett biztosítási ágon és ágazaton belül a biztosítási tevékenységet teljeskörűen végezheti, továbbá az engedélyezett biztosítási ágazatokban viszontbiztosítási tevékenységet is végezhet az erre vonatkozó külön engedély nélkül.

(2) A viszontbiztosító szövetkezet életviszontbiztosítási, nem-életviszontbiztosítási vagy mindkét viszontbiztosítási tevékenységet az erre vonatkozó engedély birtokában teljeskörűen végezheti.

10. § (1) Biztosító szövetkezetet és viszontbiztosító szövetkezetet legalább tíz tag alapíthat.

(2) A szövetkezet tagjai által jegyzett, az alapításhoz minimálisan szükséges, a 93. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tőkén belül a pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak legalább hetven százalékot kell elérnie.

(3) A 93. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tőkén belüli nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásban nem szerepelhetnek az Szmt. szerinti immateriális javak.

(4) A szövetkezet a szövetkezeti vagyont vagy annak részét nem minősítheti közösségi alappá.

11. § A biztosító és a viszontbiztosító szövetkezetnek a cégjegyzékbe történő bejegyzésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig a pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljes egészében befizetésre került.

12. § (1) A biztosító és a viszontbiztosító szövetkezet alapszabályában – a Ptk.-ban foglaltakon túl – rendelkezni kell:

a) a biztosító szövetkezet vagy a viszontbiztosító szövetkezet tevékenységi köréről biztosítási ág, ágazat szerint,

b) a biztosító szövetkezet vagy a viszontbiztosító szövetkezet adózott eredményének felhasználási elveiről.

(2) Biztosító szövetkezet vagy viszontbiztosító szövetkezet esetében a pótbefizetés mértéke – az alapszabály erre vonatkozó rendelkezése szerint – a tag vagyoni hozzájárulásának száz százalékáig terjedhet.

13. § Igazgatósági tagnak választható az is, aki nem tagja a szövetkezetnek, vagy nem áll azzal munkaviszonyban.

14. § (1) A felügyelőbizottság tagja a szövetkezettel munkaviszonyban nem állhat.

(2) A felügyelőbizottság tagja lehet az is, aki nem tagja a szövetkezetnek.

15. § (1) A biztosító szövetkezet vagy a viszontbiztosító szövetkezet volt tagja vagy jogutódja részére az elszámolás alapján kifizetést nem lehet teljesíteni, ha ennek következtében a biztosító nem felelne meg a

a) minimális tőkeszükségletre vagy

b) a hatodik rész hatálya alá tartozó biztosító esetén a minimális szavatoló tőkére

vonatkozó előírásoknak, vagy biztosítási szükséghelyzet következne be.

(2) Az (1) bekezdés alapján a kifizetés legfeljebb négy évig halasztható.

(3) A volt tag vagy jogutódja a vele való elszámolásig részesedik a szövetkezet eredményéből.

16. § Biztosító szövetkezet vagy viszontbiztosító szövetkezet csak biztosító részvénytársasággá vagy viszontbiztosító részvénytársasággá alakulhat át.

7. A kölcsönös biztosító egyesület

17. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület olyan kölcsönösségi alapon működő egyesület, amely kizárólag tagjával kötött – ide nem értve a passzív viszontbiztosításra irányuló szerződést – biztosítási szerződés alapján, biztosítási díj ellenében, a biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetében, biztosítástechnikai elvek alapján, előre meghatározott szolgáltatást nyújt.

(2) A kölcsönös biztosító egyesületbe történő belépés feltétele a biztosítási szerződés létrejötte.

(3) A biztosítási szerződés megszűnésével – ha az egyesület alapszabálya másként nem rendelkezik – a tagsági jogviszony nem szűnik meg, feltéve, ha

a) a tag eleget tesz a tagdíjfizetési kötelezettségének, vagy

b) a tagdíjfizetésre nem kötelezett tag eleget tesz a tagsági jogviszonyából eredő egyéb kötelezettségének és egy éven belül új biztosítást köt.

18. § A Ptk. biztosítási szerződési szabályok hatályának kiterjesztésére vonatkozó rendelkezését (Ptk. 6:457. §) a kölcsönös biztosító egyesületi tagsági jogviszony keretében létrejött biztosítási szerződéseken alapuló biztosítási jogviszonyokra kell alkalmazni.

19. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület esetében a 93. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott indulótőkén belül a pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak legalább hetven százalékot kell elérnie.

(2) A kölcsönös biztosító egyesület a tevékenységi engedélyét kizárólag akkor kaphatja meg, ha az indulótőke pénzbeli vagyoni hozzájárulási részét teljes egészében befizették.

(3) A kölcsönös biztosító egyesület elnevezésében köteles egyértelműen utalni arra, hogy kölcsönös biztosító egyesületi formában tevékenykedik.

20. § A kölcsönös biztosító egyesület az engedélyezett biztosítási ágon és ágazaton belül a biztosítási tevékenységet teljeskörűen végezheti, továbbá az engedélyezett biztosítási ágazatokban viszontbiztosítási tevékenységet is végezhet az erre vonatkozó külön engedély nélkül.

21. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület alapszabályában – a Ptk.-ban foglaltakon túl – rendelkezni kell:

a) a kölcsönös biztosító egyesület tevékenységi köréről,

b) indulótőkéjéről és annak befizetési módjáról,

c) a tagdíj kialakításának elveiről, mértékéről, fizetésének módjáról,

d) az eredmény felhasználási elveiről,

e) a veszteség rendezésének módjáról,

f) a tagok által teljesítendő kötelező pótlólagos befizetésről, továbbá – a (2) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – a szolgáltatás csökkentéséről arra az esetre, ha más források nem elégségesek az egyesület tárgyévi kötelezettségeinek teljesítésére,

g) megszűnés esetén az egyesületi vagyon felhasználásáról, a fennálló kötelezettségek, ezen belül a biztosítási kötelezettségek elkülönített rendezéséről,

h) a kölcsönös biztosító egyesület átalakulására, egyesülésére, szétválására – beleértve a 27. § (1) bekezdésben foglalt esetet is –, feloszlására vonatkozó – legfőbb szervhez intézett – indítvány előterjesztésének szabályairól.

(2) A kölcsönös biztosító egyesület által kötött felelősségbiztosítási szerződés esetén az (1) bekezdés f) pontjában foglaltak szerinti szolgáltatáscsökkentésre nincs lehetőség.

(3) A kölcsönös biztosító egyesület megszűnése esetén a Ptk. 3:85. §-ának a vagyon átadására vonatkozó rendelkezéseit kizárólag az (1) bekezdés g) pontja szerinti alapszabályi vagyon-felhasználási rendelkezések hiánya, vagy azok végrehajtásának lehetetlenné válása esetén kell alkalmazni.

22. § (1) A százfős taglétszámot három egymást követő naptári évben átlagosan meghaladó kölcsönös biztosító egyesület legfőbb szerve a következő évi rendes ülésén köteles páratlan számú, de legalább három, legfeljebb tizenegy tagú igazgatóságot választani.

(2) Az alapszabályban foglalt elnevezéstől függetlenül

a) az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve alatt igazgatótanács,

b) az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének ellenőrzését ellátó testület alatt felügyelőbizottság

értendő.

(3) Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjait – az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában – a legfőbb szerv titkos szavazással, az alapszabályban meghatározott időtartamra választja meg. Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak a megbízatása az érintett személy elfogadó nyilatkozatával jön létre.

(4) A legfőbb szervet az alapszabályban meghatározott módon, a tagoknak küldött meghívó útján kell összehívni. Az alapszabály rendelkezhet úgy is, hogy azoknak a tagoknak, akik ezt kívánják, a legfőbb szerv üléséről szóló meghívót elektronikus úton kell megküldeni.

23. § (1) Az ezerfős taglétszámot három egymást követő évben átlagosan meghaladó kölcsönös biztosító egyesület esetében a legfőbb szerv a legfeljebb ötventagú küldöttgyűlés. A küldötteket a tagok, a tagok köréből – az alapszabályban meghatározottak szerint – taglétszámhoz viszonyított arányban öt évre választják. A küldöttek választásának és visszahívásának eljárási szabályait a kölcsönös biztosító egyesület alapszabálya tartalmazza. Az alapszabályban rendelkezni kell az újonnan belépő tagok képviseletéről.

(2) A küldöttválasztó közgyűlést az alapszabályban meghatározott módon, de legalább a kölcsönös biztosító egyesület honlapján és két országos napilapban közzétett hirdetmény útján kell összehívni. Az alapszabály előírhatja, hogy azokat a tagokat, akik ezt kívánják, küldöttválasztó közgyűlés összehívásáról a nyomtatott sajtóban és honlapon történt közlés mellett elektronikus úton is értesíteni kell. A hirdetmény és a tag részére elektronikus úton küldött értesítés közötti eltérés esetén a hirdetményben foglaltak az irányadók.

24. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület igazgatósága állapítja meg a 21. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott – alapszabályban kötelezően előírandó – szolgáltatáscsökkentést és a pótlólagos befizetési kötelezettséget, beleértve azok mértékét.

(2) Ha a kölcsönös biztosító egyesület az e törvényben meghatározottak szerinti szükséghelyzetbe került, a Felügyelet jogosult – a 320. § (2) bekezdésében foglaltak mellett – a pótlólagos befizetési kötelezettség megállapítására, feltéve, ha a Felügyelet erre irányuló felhívásának a kölcsönös biztosító egyesület igazgatósága nem tett eleget.

(3) A pótlólagos befizetési kötelezettség alapján a kölcsönös biztosító egyesület tagja által teljesítendő befizetés nem haladhatja meg a kölcsönös biztosító egyesület tagja által a pótlólagos befizetési kötelezettség teljesítése nélkül a kölcsönös biztosító egyesület részére bármilyen jogcímen évente teljesített befizetések száz százalékát.

(4) A kölcsönös biztosító egyesület igazgatósága pótlólagos befizetési kötelezettséget az egyesület korábbi tagjára is előírhat, feltéve, hogy a korábbi tag tagsági jogviszonya a pótlólagos befizetési kötelezettség megállapítását megelőző egy éven belül szűnt meg.

(5) Az igazgatóság a pótlólagos befizetési kötelezettséget, valamint a szolgáltatások csökkentését a kölcsönös biztosító egyesület minden tagjára, vagy a tagok – biztosítási ágak, ágazatok szerint – elkülönült csoportjára állapíthat meg.

25. § (1) A tagdíjakat, a pótlólagos befizetések és a szolgáltatások csökkentésének lehetőségét, valamint esetköreit az alapszabályban kell meghatározni, azonos feltételek esetén azonos alapelvek szerint.

(2) Az évközben belépő vagy kiváló tag részére időarányos tagdíjat vagy pótlólagos befizetést lehet előírni.

(3) Pótlólagos befizetést olyan mértékben lehet előírni, amilyen mértékben az év folyamán a tagdíjak növelésére vagy a szolgáltatások leszállítására került sor.

26. § (1) A Felügyelet a kölcsönös biztosító egyesület biztonságos működése érdekében vagy annak helyreállítása céljából, a biztosítási kötelezettségeknek való megfelelés szempontjaival összhangban legfeljebb kilencven százalékos viszontbiztosításba-adási kötelezettséget írhat elő.

(2) A kölcsönös biztosító egyesület az általa vállalt kockázatot nem adhatja teljes egészében viszontbiztosításba.

27. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület – a Ptk.-ban foglaltakon túl – jogutódlással megszűnik, ha a kölcsönös biztosító egyesület biztosító részvénytársasággá átalakul.

(2) A kölcsönös biztosító egyesület átalakulásához – beleértve az (1) bekezdésben foglalt esetet is –, megszűnéséhez a legfőbb szerv tagjai legalább háromnegyedének hozzájárulása szükséges.

28. § (1) Kölcsönös biztosító egyesület biztosító részvénytársasággá alakulhat át. Az átalakulásra a Ptk., az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény (a továbbiakban: Átaltv.), valamint a számvitelről szóló törvény előírásait kell alkalmazni az e §-ban, továbbá a 29–30. §-ban foglalt eltérésekkel.

(2) A kölcsönös biztosító egyesület átalakulásával létrejövő részvénytársaság csak zártkörűen alapítható.

(3) A részvénytársasággá történő átalakulással megszűnő kölcsönös biztosító egyesület azon tagjai, akik – az átalakulást előkészítő, első ülést megelőző harmincadik napig – úgy nyilatkoznak, hogy nem kívánnak a létrejövő részvénytársaság tagjaivá válni, tagsági jogviszonya az egyesület megszűnésével egyidejűleg megszűnik, őket a saját tőke felosztásakor figyelembe venni nem kell. Az egyesületi tagsági jogviszonyuk megszűnése a biztosítási szerződéses jogviszonyukat nem érinti.

(4) Az átalakulásra vonatkozóan nem alkalmazhatók a Ptk. 3:135. §-ában, valamint a Átaltv. 2. § (2) és (3) bekezdésében, 4. § (2) bekezdésében, valamint a 10. § (3) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezések.

29. § (1) Az igazgatóság köteles a legfőbb szerv előkészítő ülése elé olyan indítványt terjeszteni, amely

a) tájékoztatást ad az átalakulással elérni kívánt gazdasági célról, az ahhoz szükséges eszközökről, az egyesületi tagok és a munkavállalók jövőbeni helyzetéről,

b) ismerteti az indítványozók és az igazgatóság álláspontját.

(2) Az igazgatóság köteles a legfőbb szerv átalakulást előkészítő ülését megelőzően az alapszabályban meghatározott módon, de legalább a kölcsönös biztosító egyesület honlapján és két országos napilapban közzétett hirdetmény útján az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakról a tagokat tájékoztatni. Az alapszabály előírhatja, hogy azokat a tagokat, akik ezt kívánják, a nyomtatott sajtóban és honlapon történt közlés mellett elektronikus úton is tájékoztatni kell. A hirdetmény és a tag részére elektronikus úton küldött tájékoztatás közötti eltérés esetén a hirdetményben foglaltak az irányadók. Az igazgatóság a tájékoztatási kötelezettségének úgy tesz eleget, hogy a kölcsönös biztosító egyesület tagjainak legalább tizenöt nap álljon rendelkezésére a 28. § (3) bekezdésében meghatározott nyilatkozat megtételére.

(3) Az előkészítő ülésen hozott, átalakulásról szóló első döntésnek tartalmaznia kell:

a) az átalakulás szándékát,

b) az átalakulást kezdeményező kölcsönös biztosító egyesület és a létrejövő részvénytársaság nevét, székhelyét,

c) a létrejövő részvénytársaságban részt vevő egyesületi tagok adatait,

d) az átalakuló kölcsönös biztosító egyesület és a létrejövő részvénytársaság vagyonmérleg-tervezetének fordulónapját,

e) az átalakulásban érintett könyvvizsgáló adatait.

(4) Az átalakulásról szóló második döntésnek tartalmaznia kell:

a) az átalakuló kölcsönös biztosító egyesület és a létrejövő részvénytársaság vagyonmérleg-tervezet elfogadásáról szóló döntést,

b) a létrejövő részvénytársaság alapszabályának tervezetét,

c) az átalakulás időpontját,

d) a létrejövő részvénytársaság vezető tisztségviselőinek, a felügyelőbizottság tagjainak nevét és lakóhelyét,

e) a megszűnő kölcsönös biztosító egyesület vagyonmérleg-tervezete alapján a részvénytársaság egyes tagjainak vagyoni részesedésére jutó saját tőke értékét, és az annak megfelelő részvény névértéket,

f) a részvények darabszámát, névértékét, az egyes részvényfajták ismertetését.

(5) A jogutód szervezet cégbejegyzésével egyidejűleg a jogelőd kölcsönös biztosító egyesületet törölni kell a nyilvántartásból a jogutód feltüntetésével.

(6) Az átalakulással létrejövő jogi személy cégbejegyzését követő harmadik hónap utolsó napjáig mind a jogelődre, mind a jogutódra vonatkozóan a cégbejegyzés napjával végleges vagyonmérleget kell készíteni. E vagyonmérleg és az átalakulási vagyonmérleg-tervezet szerint megállapított saját tőke közötti pozitív különbözetet a jegyzett tőkén felüli vagyonként kell figyelembe venni, negatív különbözet esetén pedig – ha arra a jegyzett tőkén felüli vagyon nem nyújt fedezetet, és a fedezetről a tagok a Ptk.-ban, valamint a Átaltv.-ben meghatározottak szerint nem gondoskodtak – a jegyzett tőkét le kell szállítani.

30. § (1) Az átalakulás során az egyesületi tagok vagyoni részesedésére jutó saját tőke értékének meghatározásakor a jogutód szervezet végleges vagyonmérlege szerinti adatokat kell figyelembe venni. Az érték meghatározásakor a biztosítási állományhoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok és azok fedezete nem vehetők figyelembe.

(2) Az egyes egyesületi tagoknak a jogutód részvénytársaság saját tőkéből történő vagyoni részesedését a legfőbb szerv határozza meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti részesedés arányának meghatározása a tagsági viszonnyal rendelkező tagok között a következő formában történhet:

a) a kölcsönös biztosító egyesületi vagyonból minden tag egyenlő mértékben részesül, vagy

b) a kölcsönös biztosító egyesületi vagyonból minden tag egyenlő mértékben részesül, azon tag kivételével, aki az egyesület saját tőkéjéhez közvetlenül – a tagdíjon kívül – vagyoni hozzájárulást teljesített. Ez utóbbi tag részesedésének aránya az alapszabályban rögzített módon, a vagyoni hozzájárulással arányosan határozható meg.

(4) A 445. § (2) bekezdésében meghatározott kölcsönös biztosító egyesület esetében, amennyiben az egyes tagok által a maradékjoggal rendelkező biztosításokra befizetett biztosítási díjak aránya az életbiztosítási ág biztosítástechnikai tartalékának hozamában, és ennek megfelelően közvetetten a tőkeszerkezetben is nyomon követhető, úgy ezen hozzájárulást az azon elért időarányos hozammal és az esetleges szolgáltatási kifizetésekkel együtt kell figyelembe venni.

(5) Az egyesület legfőbb szerve a (3) bekezdés b) pontja és a (4) bekezdés alapján történő részesedésmeghatározási mód esetén nem határozhatja el az egyesületi tagok részesedése meghatározásának olyan formáját, amely a döntésben kisebbségben lévő tagok jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár.

8. A harmadik országbeli biztosító és viszontbiztosító magyarországi fióktelepe

31. § (1) Harmadik országbeli biztosító Magyarországon biztosítási tevékenységet folytató fióktelepe a Felügyelet által engedélyezett biztosítási ágon és ágazaton belül a biztosítási tevékenységet teljeskörűen végezheti.

(2) Harmadik országbeli viszontbiztosító Magyarországon viszontbiztosítási tevékenységet folytató fióktelepe élet-, nem-élet- vagy mindkét viszontbiztosítási tevékenységet a Felügyelet erre vonatkozó engedélye birtokában teljeskörűen végezheti.

(3) A harmadik országbeli biztosító fióktelepe és a harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe olyan biztosítási ág végzésére vagy viszontbiztosítási tevékenység végzésére kérhet engedélyt, amelyre az alapító biztosító vagy az alapító viszontbiztosító a székhely szerinti országban engedéllyel rendelkezik, figyelemmel a 33. § (1) bekezdésében foglaltakra.

32. § (1) A harmadik országbeli biztosító fióktelepének és a harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepének rendelkeznie kell – elfogadását követő harminc napon belül – az alapító harmadik országbeli biztosítónak vagy viszontbiztosítónak a székhely szerinti országban nyilvánosságra hozott éves beszámolójával és üzleti jelentésével mind a székhely szerinti ország nyelvén, mind pedig annak hiteles magyar fordításában.

(2) A harmadik országbeli biztosító fióktelepe az ügyfél kérésére a székhely szerinti országban nyilvánosságra hozott harmadik országbeli biztosító éves beszámolóját és üzleti jelentését helyszíni betekintésre köteles átadni.

(3) A harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe esetében az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

(4) A harmadik országbeli biztosító fióktelepének és a harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepének szavatolótőke-szükségletete fedezetére szolgáló eszközöket a minimális tőkeszükséglet összegéig Magyarország területén kell tartania, az ezen felül a szavatolótőke-szükséglete fedezetére szolgáló eszközöket az Európai Unió területén belül.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket a 255. §-ban meghatározott kedvezmények fennállásának esetén nem kell alkalmazni.

(6) A hatodik rész hatálya alá tartozó biztosító

a) köteles a minimális biztonsági tőke összegével azonos értékű vagyoni eszközök egynegyedét biztosítékként letétbe helyezni,

b) köteles a biztonsági tőke fedezetét képező vagyoni eszközeit Magyarország területén elhelyezni,

c) jogosult a minimális szavatolótőke további fennmaradó részét fedező eszközöket bármely tagállamban elhelyezni.

33. § (1) A harmadik országbeli biztosító fióktelepének a biztosítási szerződés megkötését, illetve fennállását tanúsító okiratokat – ideértve az általános szerződési feltételeket is – magyar nyelven kell kiállítania.

(2) A harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe esetében az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

34. §10 (1) Ha a Bizottság egy harmadik ország szavatolótőke-megfelelési rendszerét egyenértékűnek tekinti a Szolvencia 2 irányelvben meghatározott rendszerrel, akkor az adott harmadik országban központi irodával rendelkező viszontbiztosítóval kötött viszontbiztosítási szerződéseket ugyanúgy kell kezelni, mint az Európai Unióban székhellyel rendelkező, engedélyezett viszontbiztosítóval kötött viszontbiztosítási szerződéseket.

(2) Az (1) bekezdésben foglalttal azonos elbánásban részesülnek az olyan harmadik országbeli viszontbiztosítóval kötött viszontbiztosítási szerződések, amelyek központi irodája olyan harmadik országban található, amelynek szavatolótőke-megfelelési rendszerét a Bizottság ideiglenesen egyenértékűnek minősítette.

9. A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító és viszontbiztosító magyarországi fióktelepe

35. § (1) A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító Magyarország területén biztosítási tevékenységet folytató fióktelepe a székhely tagállam felügyeleti hatósága által engedélyezett biztosítási ágon és ágazaton belül a biztosítási tevékenységet teljeskörűen végezheti.

(2) A másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosító Magyarország területén viszontbiztosítási tevékenységet folytató fióktelepe a székhely tagállam felügyeleti hatósága által kiadott engedély alapján a viszontbiztosítási tevékenységet teljeskörűen végezheti.

36. § (1) A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepének a biztosítási szerződés megkötését vagy fennállását tanúsító okiratokat – ideértve az általános szerződési feltételeket is – magyar nyelven kell kiállítania.

(2) Az ügyfél kérésére az (1) bekezdésben meghatározott okirat a székhely szerinti tagállam hivatalos nyelvén is kiállítható.

(3) A másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosító magyarországi fióktelepe esetében az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

37. § A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító és viszontbiztosító magyarországi fióktelepe működése során a főbb adataiban bekövetkező változásról legkésőbb a változást megelőző harminc napon belül köteles a Felügyeletet írásban értesíteni.

10. A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító és viszontbiztosító Magyarországon határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenysége

38. § (1) A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító Magyarország területén határon átnyúló szolgáltatás keretében biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységet folytathat.

(2) A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító a biztosítási tevékenységét a székhely tagállam felügyeleti hatósága által engedélyezett biztosítási ágon és ágazaton belül teljeskörűen végezheti.

(3) A másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosító a viszontbiztosítási tevékenységét a székhely tagállam felügyeleti hatósága által kiadott engedély alapján teljeskörűen végezheti.

39. § (1) A határon átnyúló szolgáltatás keretében Magyarországon végzett biztosítási tevékenység végzése esetén a biztosítási szerződés megkötését, illetve fennállását tanúsító okiratokat – ideértve az általános szerződési feltételeket is – magyar nyelven kell kiállítani.

(2) Az ügyfél kérésére az (1) bekezdésben meghatározott okirat a székhely szerinti tagállam hivatalos nyelvén is kiállítható.

(3) A határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett viszontbiztosítási tevékenység esetén az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

II. FEJEZET

A BIZTOSÍTÁSI ÉS VISZONTBIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉNEK ALAPVETŐ FELTÉTELEI

11. A biztosítási és viszontbiztosítási tevékenység zártságának elve

40. § (1) Biztosító a biztosítási és viszontbiztosítási tevékenységen és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységen kívül más üzletszerű tevékenységet nem folytathat, továbbá biztosítási tevékenységet kizárólag biztosító végezhet.

(2) Viszontbiztosító a viszontbiztosítási tevékenységen és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységen kívül más üzletszerű tevékenységet nem folytathat; továbbá viszontbiztosítási tevékenységet kizárólag biztosító és viszontbiztosító végezhet.

(3) Biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységnek minősül:

a) a biztosító eszközeinek a biztosító által történő kezelése és befektetése ideértve a – biztosítástechnikai tartalékok esetében fedezeti céllal, a hatékony portfólió kialakításának, valamint az arbitrázs céljával kötött – származtatott ügyleteket,

b) a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi szolgáltatás közvetítése,

c) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.) meghatározott pénzügyi eszközre vonatkozóan végzett megbízás felvétele és továbbítása,

d) az értékpapír-kölcsönzés,

e) a biztosító által a biztosító anyavállalata, leányvállalata vagy részesedési viszonya alatt álló vállalkozása részére a biztosítási üzem működése és fenntartása körébe eső szolgáltatások nyújtása,

f) a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII. törvény 9. § (4) bekezdése szerinti tevékenység,

g) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvényben meghatározott tagszervezési tevékenység.

(4) Viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységnek minősül:

a) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben szabályozott holdingtársasági feladatok és tevékenységek ellátása, azzal az eltéréssel, hogy a biztosítóra vonatkozó előírásokat a viszontbiztosítóra kell alkalmazni;

b) a biztosítással, viszontbiztosítással kapcsolatos statisztikai, biztosításmatematikai tanácsadói, kockázatelemzői, kutatási tevékenység.

(5) A (3) és a (4) bekezdésben meghatározott tevékenység végzéséhez nem kell a Felügyelet engedélye, azonban ezen tevékenységen túl egyéb biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenység folytatását is engedélyezheti a Felügyelet.

12. A biztosítási és viszontbiztosítási tevékenység engedélyezésének elve

41. § (1) Biztosítási, viszontbiztosítási tevékenység és a biztosítási, viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenység Magyarország területén a Felügyelet, vagy – határon átnyúló szolgáltatás keretében vagy fióktelep útján végzett tevékenység esetében – a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága által kiadott engedéllyel végezhető.

(2) Harmadik országbeli biztosító a tevékenységét Magyarország területén – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – magyarországi fióktelepen keresztül a Felügyelet engedélyével végezheti.

(3) Harmadik országbeli biztosító – nemzetközi szerződés alapján – fióktelep közbeiktatása nélkül

a) viszontbiztosítási tevékenységet végezhet,

b) a nemzetközi kereskedelemben részt vevő áruban, szállítóeszközben és járműben bekövetkezett kárra, vagy az ezzel kapcsolatos felelősségre vonatkozó biztosítási szerződést köthet.

(4) Harmadik országbeli viszontbiztosító Magyarország területén viszontbiztosítási tevékenységet végezhet

a) magyarországi fióktelepen keresztül, vagy

b) nemzetközi szerződés alapján, fióktelep közbeiktatása nélkül is.

13. Az engedély hatálya

42. § (1) A Felügyelet által kiadott tevékenységi engedély területi hatálya valamennyi tagállamra kiterjed, és lehetővé teszi a biztosító vagy viszontbiztosító számára, hogy – határon átnyúló szolgáltatás keretében vagy fióktelep útján – bármely tagállam területén folytassa tevékenységét.

(2) A harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító magyarországi fióktelepe esetén a Felügyelet által kiadott tevékenységi engedély területi hatálya Magyarország területére terjed ki, a tevékenység csak Magyarország területén folytatható.

43. § (1) Biztosító, valamint a harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe élet- és nem-életbiztosítási ág együttes művelésére – a (2) és a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – tevékenységi engedélyt nem kaphat.

(2) Az életbiztosítási tevékenység művelésére engedéllyel rendelkező biztosító számára a Felügyelet engedélyezheti az 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában meghatározott ágazat művelését azzal, hogy más nem-életbiztosítási ágazat művelésére a biztosító nem jogosult.

(3) A kizárólag az 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában meghatározott ágazat művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosító számára a Felügyelet engedélyezheti életbiztosítási tevékenység művelését.

(4) A (2)–(3) bekezdésekben foglalt esetekben az életbiztosítási ágra irányadó számviteli és felszámolási szabályok alkalmazandók a biztosító egész tevékenységére.

(5)11 Ha egy nem-életbiztosítási ágazat művelésére engedéllyel rendelkező biztosítónak pénzügyi, kereskedelmi vagy igazgatási kapcsolatai vannak egy életbiztosítási tevékenység művelésére engedéllyel rendelkező biztosítóval, akkor az érintett biztosítók elszámolásait nem torzíthatják a biztosítók közötti megállapodások, vagy bármilyen olyan megállapodás, ami a ráfordítások és a bevételek arányosítását érintheti.

44. § (1) A Felügyelet a tevékenységi engedélyt biztosítási áganként és azon belül a biztosító által művelhető ágazatonként adja ki.

(2) A tevékenységi engedély az ágazat egészére kiterjed, kivéve, ha a biztosító az üzleti tervében foglaltaknak megfelelően kizárólag egyes kockázatokat vagy kockázatcsoportokat kíván biztosítani az ágazaton belül.

(3) A tevékenységi engedély az 1. melléklet B) részében meghatározott besorolás szerint is megadható.

(4) Viszontbiztosító részére a Felügyelet a tevékenységi engedélyt nem-élet viszontbiztosításra, élet-viszontbiztosításra vagy teljes körű viszontbiztosítási tevékenységre adja ki.

45. § (1) A biztosító már engedélyezett biztosítási ágazaton, kockázaton vagy kockázatcsoporton túl a Felügyelet engedélyével tevékenységét más ágazatra, kockázatra vagy kockázatcsoportra kiterjesztheti, feltéve, ha rendelkezik a módosított tevékenység folytatásához szükséges

a) szavatolótőke-szükséglet fedezetét biztosító figyelembe vehető szavatoló tőkével,

b) minimális tőkeszükséglet fedezetét biztosító figyelembe vehető alapvető szavatoló tőkével,

c) megfelelő irányítási rendszerrel, a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel.

(2) Az életbiztosítási tevékenység művelésére engedéllyel rendelkező biztosító – a 43. § (2) bekezdése szerint – az 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában meghatározott ágazat művelésére kiterjesztheti a tevékenységét, ha rendelkezik

a) az életbiztosítókra és nem-életbiztosítókra vonatkozó minimális tőkeszükséglet abszolút alsó korlátjának fedezetét biztosító figyelembe vehető alapvető szavatoló tőkével,

b) az életbiztosítókra és nem-életbiztosítókra vonatkozó minimális tőkeszükséglet fedezetét biztosító figyelembe vehető alapvető szavatoló tőkével,

c) megfelelő irányítási rendszerrel és a szükséges tárgyi feltételekkel.

(3) A kizárólag az 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában meghatározott ágazat művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosító – a 43. § (2) bekezdése szerint – életbiztosítási tevékenység művelésére kiterjesztheti a tevékenységét, ha rendelkezik

a) az életbiztosítókra és nem-életbiztosítókra vonatkozó a minimális tőkeszükséglet abszolút alsó korlátjának fedezetét biztosító figyelembe vehető alapvető szavatoló tőkével,

b) az életbiztosítókra és nem-életbiztosítókra vonatkozó minimális tőkeszükséglet fedezetét biztosító figyelembe vehető alapvető szavatoló tőkével,

c) megfelelő irányítási rendszerrel és a szükséges tárgyi feltételekkel.

(4) A hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosító esetén a biztosítási tevékenység kiterjesztésének a feltétele, hogy a biztosító rendelkezik a módosított tevékenység folytatásához szükséges szavatoló tőkével.

46. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító a biztosítási tevékenységét részben vagy egészben – saját elhatározásból – a Felügyelet engedélyével megszüntetheti, ha a kérelemmel érintett ág, ágazat vagy viszontbiztosítási tevékenység vonatkozásában a biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységből eredő minden kötelezettségét teljesítette.

(2) A tevékenység részben történő megszűntetése esetén a biztosítónak vagy viszontbiztosítónak rendelkeznie kell a módosított tevékenység folytatásához szükséges 45. §-ban meghatározott feltételekkel.

(3) Ha a Felügyelet a tevékenység megszüntetéséhez hozzájárult, a biztosító vagy a viszontbiztosító a döntés jogerőre emelkedését követően – az érintett biztosítási ág, ágazat, vagy az élet-viszontbiztosítás, nem-életviszontbiztosítás vonatkozásában – biztosítási, viszontbiztosítási és azzal közvetlenül összefüggő, e törvény szerint engedélyköteles tevékenység végzésére nem jogosult.

(4) Ha a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási vagy a viszontbiztosítási tevékenységét teljes egészében megszünteti, köteles az elnevezéséből a biztosítóra vagy a viszontbiztosítóra utaló megnevezést törölni.

47. § (1) Egy ágazatba vagy ágazati csoportba tartozó alapkockázatra engedélyt kapott biztosító – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – egy másik ágazatba tartozó kockázatokat (a továbbiakban: kiegészítő kockázat) is biztosíthat az ezekre vonatkozó engedély nélkül, ha

a) ezek a kockázatok összefüggnek az alapkockázattal,

b) az alapkockázat ellen biztosított vagyontárgyra vonatkoznak,

c) az alapkockázatot fedező biztosítási szerződés által biztosítottak.

(2) Az 1. melléklet A) rész 14., 15. és 17. pontjában meghatározott ágazatba tartozó kockázatokat – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – nem lehet más ágazatok kiegészítő kockázatainak tekinteni.

(3) Az 1. melléklet A) rész 17. pontjában meghatározott ágazatba tartozó kockázatot a 18. ágazat kiegészítő kockázatának lehet tekinteni, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek és

a) az alapkockázat kizárólag az utazás vagy az állandó lakóhelyétől, illetve a szokásos tartózkodási helyétől való távollét során bajba jutott személynek nyújtott segítségre vonatkozik, vagy

b) a biztosítás a tengeri hajók használatából eredő vagy e használattal kapcsolatban lévő peres ügyekre vagy kockázatokra vonatkozik.

14. A biztosító vagy a viszontbiztosító székhelye

48. § Magyarországi székhelyű biztosító vagy viszontbiztosító és a harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító magyarországi fióktelepe esetén a központi iroda is csak Magyarország területén lehet.

MÁSODIK RÉSZ

A BIZTOSÍTÓK ÉS A VISZONTBIZTOSÍTÓK MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

III. FEJEZET

A VEZETŐKRE ÉS ALKALMAZOTTAKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

15. A vezető állású személy

49. § (1) Biztosítónál vagy viszontbiztosítónál vezető állású személy

a) a biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaság, biztosító vagy viszontbiztosító szövetkezet és a kölcsönös biztosító egyesület esetén az igazgatóság tagjai és a felügyelőbizottság tagjai,

b) fióktelep formájában működő biztosító vagy viszontbiztosító esetén a cégjegyzékbe bejegyzett képviselő.

(2) A százfős taglétszámot egy naptári éven keresztül átlagosan meg nem haladó kölcsönös biztosító egyesület esetén vezető állású személy az alapszabályban meghatározott elnevezéstől függetlenül

a) az ügyintéző és képviseleti szerv feladatainak ellátása céljából választott testület elnöke vagy az ilyen célból választott személy,

b) az ügyintéző és képviseleti szervének ellenőrzése céljából választott testület elnöke vagy az ilyen célból választott személy.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon túl vezető állású személy az első számú vezető és annak helyettesei.

16. Az első számú vezető és a képviseleti jog

50. § A biztosító vagy viszontbiztosító első számú vezetője a biztosító munkaszervezetének irányítására kijelölt, képviseleti joggal rendelkező, a biztosítóval vagy viszontbiztosítóval munkaviszonyban álló vezető.

51. § (1) A biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaság, a biztosító vagy viszontbiztosító szövetkezet és a kölcsönös biztosító egyesület képviseletére – ideértve a cégjegyzést, a pénzforgalmi számla feletti rendelkezést is – az igazgatóság tagjai és az első számú vezető vagy annak helyettesei közül kettő személy együttesen jogosult.

(2) Fióktelep formájában működő biztosító vagy viszontbiztosító esetében a biztosító képviseletére a képviselő önállóan jogosult.

(3) Az (1) bekezdés szerinti együttes képviseleti jog a biztosító vagy viszontbiztosító igazgatósága által jóváhagyott belső szabályzatban rögzített eljárási rend szerint az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően együttes aláírási jogként átruházható.

(4) A biztosító ügyfelének kérésére a biztosító nevében kötelezettséget vállaló személy aláírási jogát meghatározó belső szabályzatot be kell mutatni.

52. § (1) Az első számú vezető köteles a 71. § (1) bekezdésében meghatározottakról a Felügyeletet – a könyvvizsgáló általi tájékoztatást követően – írásban tájékoztatni.

(2) A biztosító első számú vezetője – a számviteli rendért felelős vezető 62. § (2) bekezdésében meghatározott értesítését követően – köteles haladéktalanul értesíteni a Felügyeletet arról, hogy a biztosító vagy viszontbiztosító eszköznyilvántartásában feltüntetett eszközeinek értéke alacsonyabb a biztosítástechnikai tartalékok előírt mértékénél.

17. A vezető állású személyre vonatkozó feltételek

53. § (1) Biztosítónál vagy viszontbiztosítónál vezető állású személynek az nevezhető ki vagy választható meg, akinek személyét a megválasztás vagy a kinevezés tervezett időpontját harminc nappal megelőzően a biztosító vagy a viszontbiztosító a Felügyeletnek bejelentette, és a Felügyelet a kinevezést vagy megválasztást engedélyezte.

(2) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem megérkezését követő naptól számított harminc napon belül nem hoz döntést.

(3) Ha a vezető állású személy kinevezésére vagy megválasztására az engedély megszerzésétől vagy a (2) bekezdés szerinti vélelem bekövetkezésétől számított három hónapon belül nem kerül sor, a vezető állású személy csak ismételt engedélyezést követően nevezhető ki vagy választható meg. Az ismételt engedélyezési eljárásra a (2) bekezdésben meghatározott szabályok is alkalmazandók.

(4) A már kinevezett vagy megválasztott vezető állású személy esetén, ha

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény XV. fejezetének VII. és VIII. címében, XVII. és XVIII. fejezetében, vagy

b) a Btk. XXVII. vagy XXXV–XLIII. Fejezetében

meghatározott bűncselekmény miatt vádemelésre került sor, vagy külföldön az illetékes hatóság részéről vádemelésre került sor olyan bűncselekmény miatt, amely az 1978. évi IV. törvény XVII. vagy XVIII. fejezete szerint 2013. június 30-ig büntetendő volt, vagy a Btk. XXXV–XLIII. Fejezetében foglaltak szerint büntetendő a büntetőeljárás jogerős befejezéséig vezető állású tisztségéhez kapcsolódó feladatai általa történő ellátását fel kell függeszteni.

(5) Az a személy, akivel szemben a (4) bekezdésben meghatározott bűncselekmény miatt vádemelésre került sor, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig vezető állású személynek nem nevezhető ki és nem választható meg.

(6) Ha a vezető állású személy megsérti a működésére vonatkozó jogszabályok előírásait, a Felügyelet a kötelezettségszegés súlyának figyelembevételével kezdeményezheti a vezető állású személy felmentését. A biztosító és a viszontbiztosító a kezdeményezés alapján köteles megtenni a felmentéshez szükséges intézkedéseket.

54. § (1) Biztosítónál vagy viszontbiztosítónál vezető állású személy kizárólag olyan személy lehet, aki

a) büntetlen előéletű,

b) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik,

c) vezetői gyakorlattal rendelkezik,

d) felsőfokú végzettséggel rendelkezik,

e) biztosítónál vagy viszontbiztosítónál nem tevékenykedik könyvvizsgálóként.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti vezetői gyakorlatnak minősül

a) a biztosításszakmai vezetői gyakorlat,

b) a legalább húsz főt foglalkoztató vállalkozásnál szerzett gazdálkodási vezetői gyakorlat, továbbá

c) az államigazgatás pénzügyi vagy gazdasági területén szerzett vezetői gyakorlat

feltéve, ha e vezetői gyakorlat ideje hosszabb, mint öt év, és az előírt vezetői gyakorlat befejezése nem esik az engedély iránti kérelem benyújtását tíz évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.

(3) A biztosító vagy viszontbiztosító felügyelőbizottságának tagjai közül az (1) bekezdés c) és d) pontjában foglaltak kizárólag a felügyelőbizottság elnökére nézve kötelezőek.

(4) A biztosítói vagy viszontbiztosítói holdingtársaság és a vegyes pénzügyi holdingtársaság tevékenységét ténylegesen irányító vezető állású személynek az választható meg, aki megfelel az (1)–(3) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

18. Az egyéb vezetők

55. § (1) A biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási tevékenység folytatásához

a) vezető aktuáriust,

b) vezető jogtanácsost,

c) számviteli rendért felelős vezetőt,

d) belső ellenőrzési vezetőt (belső ellenőrt),

e) vezető kockázatkezelőt, és

f) a jogszabályoknak és a szabályzatoknak történő megfelelésért felelős vezetőt (a továbbiakban: megfelelőségi vezetőt)

(a továbbiakban együtt: egyéb vezető) köteles foglalkoztatni.

(2) Egyéb vezetőt a fióktelep formában működő biztosítónál nem kell alkalmazni, ide nem értve a harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepét.

(3) A harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepének az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott belső ellenőrt nem kell alkalmazni.

56. § (1) Biztosítónál vagy viszontbiztosítónál egyéb vezetőként az a személy foglalkoztatható, akinek személyét a foglalkoztatás kezdetének tervezett időpontját harminc nappal megelőzően a biztosító vagy a viszontbiztosító a Felügyeletnek bejelentette, és a Felügyelet a foglalkoztatást engedélyezte. Az egyéb vezető engedélyezésére és foglalkoztatására az 53. § (2)–(6) bekezdésében meghatározott szabályokat is alkalmazni kell.

(2) Az egyéb vezetők legfeljebb két biztosítónál tölthetnek be egyéb vezetői pozíciót.

(3) Az 55. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti egyéb vezetők jogviszonyának megszüntetéséhez a felügyelőbizottság előzetes tájékoztatása szükséges.

(4) Az 55. § (1) bekezdés a)–f) pontja szerinti egyéb vezetőket – tanácskozási joggal – a biztosító vagy a viszontbiztosító közgyűlésének felelősségi területüket érintő napirendi pontjai tárgyalására meg kell hívni.

(5) Az 55. § (1) bekezdés d) pontja szerinti belső ellenőr jogviszonyának megszüntetéséhez a felügyelőbizottság előzetes egyetértése szükséges.

19. A vezető aktuárius

57. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító vezető aktuáriusa az lehet, aki

a) az alábbi szakmai követelmények valamelyikének megfelel:

aa) biztosításmatematikai (aktuáriusi) végzettséggel rendelkezik vagy

ab) szakirányú felsőfokú – így különösen természettudományi, informatikai, gazdaságtudományi, műszaki képzési területen szerzett egyetemi vagy mesterfokozatú – végzettséggel és legalább ötéves vezető aktuáriusi vagy tízéves aktuáriusi munkakörben szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik;

b) legalább ötéves, biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél, a biztosítók, az aktuáriusok vagy biztosításközvetítők szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél vagy biztosító könyvvizsgálójánál szerzett aktuáriusi szakmai gyakorlattal rendelkezik;

c) büntetlen előéletű;

d) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik; és

e) a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval munkaviszonyban áll.

(2) Biztosításmatematikai (aktuáriusi) végzettség e törvény szerint különösen:

a) közgazdasági vagy pénzügyi szak aktuárius főszakirányán,

b) matematikus vagy alkalmazott matematikus szak aktuárius és pénzügyi matematika szakirányán,

c) biztosítási és pénzügyi matematika mesterszak aktuárius szakirányán, vagy

d) posztgraduális aktuárius szakon

szerzett végzettség.

(3) Az (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában és b) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet a vezető aktuárius foglalkoztatásának kezdetét tíz évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.

58. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító vezető aktuáriusa aláírásával igazolja:

a) a felügyeleti jelentésben szereplő tartalékok képzésének és mértékének helyességét;

b) a díjkalkulációk szakmai helyességét.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatban a biztosító vagy a viszontbiztosító vezető aktuáriusa azt is igazolja, hogy a rendelkezésre álló adatok elégségesek, teljesek és összehangoltak voltak és az alkalmazott módszerek a kockázatok természetének megfeleltek.

(3) A biztosító vagy a viszontbiztosító vezető aktuáriusa – az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl – aláírásával igazolja az aktuáriusi feladatkört ellátó személy által készített számításokat, értékeléseket és jelentéseket.

(4) A vezető aktuárius ellátja, illetve irányítja az aktuáriusi feladatkörhöz tartozó feladatok teljesítését.

20. A vezető jogtanácsos

59. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító vezető jogtanácsosa az lehet, aki

a) állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel rendelkezik,

b) jogi szakvizsgát és biztosítási szakjogászi vizsgát tett,

c) legalább ötéves, biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a biztosítók vagy biztosításközvetítők szakmai érdekvédelmi szervénél vagy biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél szerzett biztosításszakmai gyakorlattal rendelkezik,

d) büntetlen előéletű,

e) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik, és

f) a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval munkaviszonyban áll.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet a vezető jogtanácsos foglalkoztatásának kezdetét tíz évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.

60. § A vezető jogtanácsos

a) ellátja, illetve irányítja a jogtanácsosi tevékenységhez kapcsolódó feladatok teljesítését,

b) ellenőrzi és aláírásával igazolja, hogy a Felügyelethez engedélyezésre benyújtott okiratok és bejelentések a jogszabályoknak megfelelnek.

21. A számviteli rendért felelős vezető

61. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító számviteli rendért felelős vezetője kizárólag az lehet, aki

a) szakirányú felsőfokú végzettséggel,

b) mérlegképes könyvelői szakképesítéssel,

c)12 legalább ötéves, biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a biztosítók, biztosításközvetítők szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél vagy biztosító könyvvizsgáló cégénél szerzett számviteli gyakorlattal rendelkezik,

d) büntetlen előéletű,

e) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik, és

f) a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval munkaviszonyban áll.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet a számviteli rendért felelős vezető foglalkoztatásának kezdetét tíz évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.

62. § (1) A számviteli rendért felelős vezető ellenőrzi és az első számú vezető mellett aláírásával igazolja a Felügyeletnek beküldött éves beszámoló és a 109. §-ban meghatározott eszköznyilvántartás helytállóságát.

(2) A számviteli rendért felelős vezető köteles haladéktalanul értesíteni az első számú vezetőt és a felügyelőbizottságot, ha az eszköznyilvántartásában feltüntetett eszközök értéke alacsonyabb a biztosítástechnikai tartalékok előírt mértékénél.

22. A belső ellenőrzés vezetője (belső ellenőr)

63. § (1) A biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaság, a biztosító vagy viszontbiztosító szövetkezet és a kölcsönös biztosító egyesület köteles belső ellenőrt alkalmazni.

(2) A biztosító vagy a viszontbiztosító belső ellenőre az lehet, aki

a) szakirányú felsőfokú – így különösen közgazdasági, pénzügyi vagy jogi – végzettséggel rendelkezik,

b) legalább ötéves,

ba) biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a biztosítók, biztosításközvetítők szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél vagy biztosító könyvvizsgáló cégénél szerzett szakmai gyakorlattal, vagy

bb) szabályozott vállalkozásnál, illetve azok könyvvizsgáló cégénél szerzett belső ellenőrzési vagy megfelelőségi feladatok ellátása során szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik,

c) büntetlen előéletű,

d) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik, és

e) a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval munkaviszonyban áll.

(3) A belső ellenőr felett a munkáltatói jogokat közvetlenül az első számú vezető gyakorolja, a belső ellenőr irányítását a felügyelőbizottság látja el.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet a belső ellenőr foglalkoztatásának kezdetét tíz évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.

(5) Ha két, akár biztosító, akár viszontbiztosító ugyanazon személyt foglalkoztatja belső ellenőrként, kötelesek írásban megállapodni arról, hogy a belső ellenőr kölcsönös alkalmazása ellen nem emelnek kifogást. A megállapodást annak megkötésétől számított harminc napon belül meg kell küldeni a Felügyeletnek.

64. § A belső ellenőr ellátja, illetve irányítja a belső ellenőrzési feladatkörhöz tartozó feladatok teljesítését.

23. A vezető kockázatkezelő

65. § (1) Biztosítónál vagy viszontbiztosítónál vezető kockázatkezelő az lehet, aki

a) szakirányú felsőfokú – így különösen közgazdasági, aktuárius szakértő, matematikusi, mérnöki, jogi vagy pénzügyi – végzettséggel,

b) legalább kétéves,

ba) biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél, kockázatkezelők vagy biztosításközvetítők szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, biztosító könyvvizsgáló cégénél szerzett kockázatkezelői szakmai gyakorlattal, vagy

bb) szabályozott vállalkozásnál szerzett kockázatkezelési szakmai gyakorlattal rendelkezik,

c) büntetlen előéletű,

d) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik, és

e) a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval munkaviszonyban áll.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet a vezető kockázatkezelő foglalkoztatásának kezdetét tíz évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.

66. § A vezető kockázatkezelő

a) ellátja, illetve irányítja a kockázatkezelési feladatkörhöz tartozó feladatok ellátását,

b) felelős a kockázatkezelési rendszer működtetéséért,

c) aláírásával igazolja a kockázatkezelési feladatkör ellátása során készített számításokat, értékeléseket és jelentéseket.

24. A megfelelőségi vezető

67. § (1) Biztosítónál vagy viszontbiztosítónál megfelelőségi vezető az lehet, aki

a) szakirányú felsőfokú – így különösen közgazdasági, biztosítási, pénzügyi vagy jogi – végzettséggel rendelkezik,

b) legalább kétéves,

ba) biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a biztosítók vagy biztosításközvetítők szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, biztosító könyvvizsgáló cégénél szerzett biztosításszakmai jogi vagy közgazdasági gyakorlattal rendelkezik, vagy

bb) szabályozott vállalkozásnál, illetve azok könyvvizsgáló cégénél szerzett megfelelőségi vagy belső ellenőrzési szakmai gyakorlattal rendelkezik,

c) büntetlen előéletű,

d) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik, és

e) a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval munkaviszonyban áll.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet a megfelelőségi vezető foglalkoztatásának kezdetét tíz évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.

68. § A megfelelőségi vezető ellátja, illetve irányítja a megfelelőségi feladatkörhöz tartozó feladatok teljesítését.

25. Szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság

69. § Nem lehet szakmailag alkalmasnak és üzletileg megbízhatónak minősíteni azt a személyt, aki

a) minősített befolyással rendelkezik vagy rendelkezett olyan biztosítónál, viszontbiztosítónál, biztosításközvetítőnél vagy pénzügyi szervezetnél, amely esetében a fizetőképtelenséget kizárólag az illetékes felügyeleti hatóság által alkalmazott intézkedéssel lehetett elkerülni, vagy amelyet felszámoltak, vagy felszámolás alatt áll, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért öt évnél nem régebbi, jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította,

b)13 vezető állású személy vagy vezető állású személy volt olyan biztosítónál, viszontbiztosítónál vagy pénzügyi szervezetnél, illetve vezető tisztségviselő vagy vezető tisztségviselő volt olyan gazdasági társaságnál, amely esetében a fizetőképtelenséget kizárólag az illetékes felügyeleti hatóság által alkalmazott intézkedéssel lehetett elkerülni, vagy amelyet felszámoltak, vagy felszámolási eljárás alatt áll, vagy amelyet kényszertörlési eljárásban töröltek vagy kényszertörlési eljárás alatt áll és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért öt évnél nem régebbi, jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította,

c) súlyosan vagy ismételten megsértette

ca) a Felügyelet feladatkörébe tartozó törvények vagy e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok előírásait, és emiatt vele szemben a Felügyelet öt évnél nem régebbi jogerős határozatában a legmagasabb összegű bírságot szabta ki vagy a felmentését kezdeményezte, vagy a bíróság öt évnél nem régebbi jogerős határozatában felelősségét e jogszabályok megsértése miatt megállapította,

cb) a tevékenységére vonatkozó külföldi jogszabályban meghatározott rendelkezéseket és emiatt az illetékes felügyelet öt évnél nem régebbi jogerős döntésében a legmagasabb összegű bírságot szabta ki vele szemben vagy a felmentését kezdeményezte, vagy a külföldi bíróság öt évnél nem régebbi jogerős döntésében felelősségét e jogszabályok megsértése miatt megállapította.

26. A könyvvizsgáló

70. § (1) A biztosítónak vagy a viszontbiztosítónak könyvvizsgálót kell választania.

(2) A biztosító vagy a viszontbiztosító könyvvizsgálói feladatok ellátására kizárólag olyan bejegyzett könyvvizsgálót választhat, aki

a) biztosítási vagy viszontbiztosítási és az 57. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő aktuáriusi szakértelemmel és gyakorlattal rendelkezik, ez utóbbi hiánya esetén az e feltételnek megfelelő aktuáriust köteles foglalkoztatni;

b) nem áll a biztosító vagy a viszontbiztosító minősített befolyással rendelkező tulajdonosával munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy olyan könyvvizsgálói társasággal munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, amelynek a tulajdonosa a biztosító vagy a viszontbiztosító minősített befolyással rendelkező tulajdonosa;

c) nem rendelkezik a biztosítóban vagy a viszontbiztosítóban sem közvetlen, sem közvetett tulajdonnal;

d) biztosítói minősítéssel rendelkezik.

(3) A biztosító vagy a viszontbiztosító természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és az nem hosszabbítható meg. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott vagy megbízott könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a biztosítónál.

(4) A könyvvizsgáló megbízatásának megszűnését követő két év eltelte után a könyvvizsgáló ismételten megválasztható. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott vagy megbízott könyvvizsgáló megbízatásának lejártát követő két év elteltével a könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a biztosítónál ismételten elláthatja.

(5) A biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott természetes személy könyvvizsgáló egyidejűleg legfeljebb hat biztosítónál és viszontbiztosítónál láthatja el a könyvvizsgálói feladatokat, és a biztosítótól vagy a viszontbiztosítótól származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) harminc százalékát. Az egy tulajdonosi csoportba tartozó hitelintézetektől, pénzügyi vállalkozásoktól, befektetési vállalkozásoktól, befektetési alapkezelőtől, a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alaptól, valamint biztosítótól vagy a viszontbiztosítótól származó összesített jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) hatvan százalékát.

(6) A biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott könyvvizsgáló társaságon belül a könyvvizsgáló egyidejűleg legfeljebb hat biztosítónál és viszontbiztosítónál láthatja el a könyvvizsgálói feladatokat, és a könyvvizsgáló társaság biztosítótól vagy a viszontbiztosítótól származó bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének harminc százalékát. A könyvvizsgáló társaságnak az egy tulajdonosi csoportba tartozó hitelintézetektől, pénzügyi vállalkozásoktól, befektetési vállalkozásoktól, befektetési alapkezelőtől, a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alaptól, valamint biztosítótól vagy a viszontbiztosítótól származó összesített bevétele nem haladhatja meg éves nettó bevételének ötven százalékát.

(7) A biztosító vagy a viszontbiztosító köteles könyvvizsgálójának megbízatása megszűnésétől számított két hónapon belül új könyvvizsgálót választani.

71. § (1) A könyvvizsgáló köteles a biztosító vagy a viszontbiztosító első számú vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni, ha e törvény vagy a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályok megsértését észleli, így különösen, ha a biztosítástechnikai tartalékok mértéke vagy eszközfedezete nem kielégítő.

(2) A könyvvizsgáló köteles vizsgálatának eredményéről a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval egyidejűleg a Felügyeletet haladéktalanul írásban tájékoztatni, ha olyan tényeket állapított meg, amelyek alapján

a) a korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, vagy záradék megadásának elutasítása válhat szükségessé,

b) bűncselekmény elkövetésére, a biztosító vagy a viszontbiztosító belső szabályzatának súlyos megsértésére, vagy az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel,

c) a tevékenység engedélyezésére vagy a működésre vonatkozó jogszabályi előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel,

d) a biztosító vagy a viszontbiztosító kötelezettségeinek folyamatos teljesítését, a rábízott vagyoni értékek megőrzését nem látja biztosítottnak,

e) a belső ellenőrzési rendszerek súlyos hiányosságát vagy elégtelenségét állapítja meg,

f) jelentős véleménykülönbség alakul ki közte és az első számú vezető között a biztosító vagy a viszontbiztosító fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a működést lényegesen érintő kérdésekben.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakon túl a könyvvizsgáló

a) a Felügyelet kérésére köteles tájékoztatást adni a feladatkörében tudomására jutott tényekről,

b) kérésére a Felügyelet köteles konzultációt tartani.

(4) A könyvvizsgálónak a biztosító vagy viszontbiztosító éves beszámolójának vizsgálata mellett az alábbiakat is vizsgálnia kell:

a)14 a 269. § (2) bekezdés a) pontja szerinti éves felügyeleti jelentés helyességét;

b) az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, és a prudens működésre vonatkozó jogszabályok és felügyeleti határozatok betartását;

c) a 94. § (1) bekezdés b) pontjában előírt folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszer megfelelőségét;

d) az ellenőrzési rendszerek megfelelő működését.

(5)15 A könyvvizsgáló a (4) és a (6) bekezdésben foglaltakra vonatkozó megállapításait külön kiegészítő jelentésben rögzíti, és ezt az igazgatóságnak, az első számú vezetőnek, a felügyelőbizottság elnökének, valamint a Felügyeletnek a tárgyévet követő év május 31-ig a felügyeleti jelentéssel együtt megküldi.

(6)16 A könyvvizsgáló az (5) bekezdésben előírt kiegészítő jelentésében köteles arra is kitérni, hogy a 269. § (2) bekezdés a) pontja szerinti éves felügyeleti jelentésben szereplő biztosítástechnikai tartalékok és az éves beszámolóban szereplő számviteli biztosítástechnikai tartalékok mértéke elégséges-e, és eszközfedezete megfelel-e az e törvényben foglaltaknak.

(7) A könyvvizsgáló köteles az (5) bekezdésben előírt kiegészítő jelentésében a biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékait tartalékfajtánként és ágazatonként elkülönítetten írásban értékelni, és a részletes értékelést a biztosítónak átadni.

27. A vezetők, alkalmazottak és megbízottak tevékenységére vonatkozó szabályok

72. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító vezető állású személyei, egyéb vezetői, megbízottai valamint alkalmazottai munkaviszonyuk vagy megbízatásuk fennállása alatt és annak megszűnése után kötelesek a biztosítási titkot megtartani.

(2) A biztosító vagy a viszontbiztosító vezető állású személyei, egyéb vezetői, megbízottai valamint alkalmazottai a tevékenységükkel összefüggésben birtokukba jutott – a biztosító vagy a viszontbiztosító működésével és a biztosító, viszontbiztosító ügyfeleivel kapcsolatos – információt vagy adatot kizárólag tevékenységi körükben eljárva, a biztosítási vagy viszontbiztosítási jogviszonnyal kapcsolatban, annak céljaira használhatják fel.

(3) A biztosító vagy a viszontbiztosító vezető állású személyei, egyéb vezetői, megbízottai valamint alkalmazottai tevékenységükkel összefüggésben birtokukba jutott – a biztosító vagy a viszontbiztosító működésével és a biztosító ügyfeleivel kapcsolatos – információkat, adatokat nem használhatják fel arra, hogy maguk vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzenek, vagy, hogy a biztosítónak, viszontbiztosítónak vagy az ügyfélnek hátrányt okozzanak.

73. § A biztosító vagy a viszontbiztosító vezető állású személyei, egyéb vezetői mindenkor a beosztásukkal járó fokozott szakmai követelményeknek megfelelően, elvárható gondossággal és szakértelemmel, a biztosító vagy a viszontbiztosító és az ügyfelek érdekeinek figyelembevételével, a jogszabályok szerint járnak el.

74. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító vezető állású személye, egyéb vezetője, továbbá a biztosítási és a viszontbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos feladatot ellátó alkalmazottja vagy megbízottja köteles a biztosítónak vagy a viszontbiztosítónak bejelenteni, ha

a) maga vagy közeli hozzátartozója a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval szerződéses kapcsolatba lépni kívánó félnél minősített befolyással rendelkezik,

b) a megkötendő szerződéssel kapcsolatban más érdekeltséggel rendelkezik, továbbá

c) a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval szerződéses kapcsolatba lépni kívánó félnél igazgatósági, vagy felügyelőbizottsági tisztséget visel.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az összeférhetetlenséggel érintett személy a döntés előkészítésében és meghozatalában nem vehet részt.

75. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító vezető állású személye, egyéb vezetője, valamint a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos feladatot ellátó alkalmazottja a munkaviszony vagy megbízatás létrejötte előtt köteles írásbeli nyilatkozatot tenni a biztosító vagy a viszontbiztosító részére arról, hogy maga vagy közeli hozzátartozója a biztosítónál vagy a viszontbiztosítónál, más biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetnél rendelkezik-e közvetlen vagy közvetett tulajdonosi részesedéssel.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tulajdonosi részesedés fennállása esetén a nyilatkozatnak ki kell terjednie a tulajdonosi részesedés mértékére.

(3) A biztosító vagy a viszontbiztosító vezető állású személye, egyéb vezetője, továbbá a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos feladatot ellátó alkalmazottja vagy megbízottja a munkaviszony vagy megbízatás fennállása alatt az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tények keletkezésével vagy fennállásával kapcsolatos változásról két munkanapon belül írásbeli nyilatkozatot köteles tenni.

(4) Az (1)–(3) bekezdés alapján tett bejelentésekről és nyilatkozatokról a biztosító vagy a viszontbiztosító köteles nyilvántartást vezetni.

IV. FEJEZET

A BIZTOSÍTÓK ÉS VISZONTBIZTOSÍTÓK IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE

28. Az irányítási rendszerre vonatkozó általános követelmények

76. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító köteles a méretével, az általa végzett biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével arányban álló, hatékony, az üzleti tevékenység körültekintő és megbízható irányítását biztosító irányítási rendszert működtetni (a továbbiakban: arányosság elve).

(2) Az arányosság elvét a biztosító vagy a viszontbiztosító irányítási rendszerére vonatkozó valamennyi előírás tekintetében alkalmazni kell.

77. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító igazgatósága vállal végső felelősséget az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott kötelezettségek teljesítéséért, ideértve a kiszervezett tevékenység körébe tartozókat is.

(2) A biztosító vagy a viszontbiztosító az irányítási rendszer keretén belül köteles

a) a szervezeti felépítését, valamint a kiemelten fontos feladatköreit belső szabályzatban áttekinthetően rögzíteni;

b) a felelősségi köröket egyértelműen meghatározni és egymástól megfelelően elhatárolni;

c) hatékony információáramlást biztosító rendszert működtetni; és

d) tevékenységei folyamatos és szabályszerű ellátása érdekében megfelelő és arányos rendszereket, erőforrásokat és eljárásokat – ideértve a készenléti tervet is – alkalmazni.

(3) A belső szabályzatokban egyértelműen meg kell állapítani a vonatkozó feladatokat, célkitűzéseket, folyamatokat és az alkalmazandó beszámolási eljárásokat, amelyek mindegyikének összhangban kell lennie a biztosító általános üzleti stratégiájával.

(4) A szabályzatokat az irányítási rendszer vagy az érintett terület bármely jelentős változása esetén, de évente legalább egyszer felül kell vizsgálni.

78. § (1) A biztosító vagy viszontbiztosító igazgatóságának és felügyelőbizottságának üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) az ülés helyét és idejét,

b) a jelen lévő tagok nevét,

c) az elhangzott indítványokat,

d) a meghozott döntéseket, illetve e döntések elleni tiltakozásokat.

(2) Az igazgatóság vagy a felügyelőbizottság tagja kérheti véleményének szó szerinti felvételét a jegyzőkönyvbe.

(3) A jegyzőkönyvet az ülés elnöke és két jelen lévő további testületi tag írja alá. A jegyzőkönyvet valamennyi testületi tagnak, valamint az igazgatósági ülés jegyzőkönyvét a felügyelőbizottság elnökének az ülést követő tizenöt napon belül meg kell küldeni függetlenül attól, hogy az ülésen részt vett-e.

79. § A belső kontrollrendszer legalább az igazgatási és számviteli eljárásokra, belső ellenőrzési keretrendszerre, a vállalkozás minden szintjére kiterjedő megfelelő jelentési és adatszolgáltatási rendszerre, továbbá a megfelelőségi feladatkörre terjed ki.

80. § A belső ellenőrzési feladatkör kivételével minden feladatkör az igazgatóság irányítása alatt működik, és a feladatkört ellátó személy – a szervezeti felépítés sajátosságainak figyelembevételével – az igazgatóságnak számol be, szükség esetén együttműködik a többi feladatkört ellátó személlyel feladatai ellátása érdekében.

29. Kiemelten fontos feladatkörök

81. § A biztosító vagy a viszontbiztosító legalább az alábbi kiemelten fontos feladatköröket működteti:

a) aktuáriusi feladatkör,

b) kockázatkezelési feladatkör,

c) megfelelőségi feladatkör, és

d) belső ellenőrzési feladatkör.

82. § (1) Az aktuáriusi feladatkör a következő feladatok ellátására terjed ki:

a) a biztosítástechnikai tartalékok számításának összehangolása;

b) az alkalmazott módszertan és az alapul szolgáló modellek, valamint a biztosítástechnikai tartalékok számításánál figyelembe vett feltevések megfelelőségének biztosítása;

c) a biztosítástechnikai tartalék számításához használt adatok elégségességének és minőségének értékelése;

d) a legjobb becslés és a tapasztalati adatok összevetése;

e) az életbiztosítási ág befektetési hozamának felosztása;

f) az igazgatóság tájékoztatása a biztosítástechnikai tartalék számításának megbízhatóságáról és megfelelőségéről;

g) az általános biztosítási kockázatvállalási politikáról való véleménynyilvánítás;

h) a viszontbiztosítási megállapodások megfelelőségéről való véleménynyilvánítás; és

i) a kockázatkezelési rendszer hatékony működtetéséhez való hozzájárulás, különös tekintettel

ia) a szavatolótőke-szükséglet és a minimális tőkeszükséglet számításának alapjául szolgáló kockázatmodellezésre, és

ib) a saját kockázat- és szolvenciaértékelési rendszerre.

(2) Biztosítói csoport esetében a csoportszintű aktuáriusi feladatkört ellátó személy véleményt nyilvánít a viszontbiztosítási megállapodások és politikák csoportszintű megfelelőségéről.

(3) Aktuáriusi feladatkört olyan személy láthat el, aki

a) a biztosító üzleti tevékenységében rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével és összetettségével arányos aktuáriusi és pénzügyi matematikai szakmai tudással rendelkezik, és

b) az alkalmazandó szakmai követelményekkel kapcsolatos tapasztalatait bizonyítani képes.

83. § A kockázatkezelési feladatkör a kockázatkezelési rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására terjed ki.

84. § (1) A megfelelőségi feladatkör a következő feladatok ellátására terjed ki különösen

a) annak biztosítása, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító mindenkor megfeleljen a tevékenységére és működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak és a szabályzatok összhangban legyenek a jogszabályi rendelkezésekkel;

b) azon intézkedések és eljárások megfelelő érvényesülésének folyamatos nyomon követésére és rendszeres ellenőrzésére, amelyek célja, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltaknak történő megfelelésben tapasztalható esetleges hiányosságait feltárja;

c) a megfelelésbeli hiányosságok feltárása érdekében tett intézkedések folyamatos nyomon követése és rendszeres ellenőrzése;

d) a biztosító vagy a viszontbiztosító igazgatóságának, alkalmazottainak és megbízottainak segítése annak érdekében, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító teljesítse a tevékenységére és működésére vonatkozó jogszabályokban foglalt kötelezettségeit;

e) a (2) bekezdésben foglaltak szerinti jelentés elkészítésére; és

f) megfelelőségi politika és megfelelőségi terv készítésére.

(2) A megfelelőségi feladatkört ellátó személy a jogszabályokban és a szabályzatokban foglaltaknak történő megfelelésről évente legalább egyszer jelentést készít az igazgatóság és a felügyelőbizottság részére, amely tartalmazza

a) a vizsgálat időpontját, témáját, a vizsgálatban részt vevő alkalmazottak nevét, a vizsgálat tárgyát képező időszakot;

b) a vizsgálat során tett megállapításokat, a vizsgálat eredményét és az intézkedés szükségességére, tárgyára és irányára vonatkozóan tett javaslatokat, ideértve azok határidejének megjelölését is;

c) a vizsgálat során tett javaslatokban foglaltak alapján a jelentés készítésének időpontjáig tett intézkedések összefoglalását és azok eredményét; és

d) a jelentés készítésének időpontjában folyamatban lévő intézkedések összefoglalását, határidejét és a várható eredményt.

85. § (1) A belső ellenőrzési feladatkör a következő feladatok kizárólagos ellátására terjed ki:

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító belső szabályzatai megfelelő működésének és hatékonyságának, és

b) a biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységnek a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség és a célszerűség szempontjából történő

vizsgálata.

(2) A belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy – a (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – a biztosító vagy a viszontbiztosító által a Felügyelet részére adott jelentések és adatszolgáltatások tartalmi helyességét és teljességét is legalább negyedévente ellenőrzi.

(3) A belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy legalább a jelentéseiről készített összefoglalót mind a felügyelőbizottság, mind az igazgatóság részére megküldi. Az összefoglalót köteles magyar nyelven is elkészíteni és a felügyeleti ellenőrzés alkalmával az ellenőrzést végzők rendelkezésére bocsátani.

(4) A biztosító vagy a viszontbiztosító működésének ellenőrzésével kapcsolatban a felügyelőbizottság különösen az alábbi feladatokat látja el:

a) gondoskodik arról, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító rendelkezzen átfogó és eredményes működésre alkalmas ellenőrzési rendszerrel;

b) irányítja a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy tevékenységét, amelynek keretében

ba) elfogadja az éves ellenőrzési tervet,

bb)17 legalább naptári negyedévente megtárgyalja a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy által készített jelentéseket, és ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását,

bc) szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy munkáját, és

bd) megállapítja a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személyek létszámát, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító nem szervezi ki a belső ellenőrzési feladatkört; és

c) a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlásokat, javaslatokat és intézkedéseket dolgoz ki és ellenőrzi ezen ajánlások, javaslatok, intézkedések végrehajtását.

30. Kockázatkezelési rendszer

86. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító köteles olyan kockázatkezelési rendszert működtetni, amely alkalmas azon egyedi és összesített kockázatok és kockázati kölcsönhatások folyamatos azonosítására, mérésére, nyomon követésére, kezelésére és jelentésére, amelyeknek egyedi vagy összesített szinten ki van, illetve ki lehet téve. A kockázatkezelési rendszer a szükséges stratégiákból, folyamatokból és jelentési eljárásokból áll.

(2) A kockázatkezelési rendszernek hatékonynak kell lennie, és a rendszert a biztosító vagy a viszontbiztosító szervezeti felépítésébe és döntéshozatali folyamataiba kell beépíteni, kialakításakor figyelembe kell venni a vezető állású személyek, továbbá a kiemelten fontos feladatkört ellátó személyek tevékenységét.

87. § (1) A kockázatkezelési rendszer legalább a következő területekre terjed ki:

a) biztosítási vagy viszontbiztosítási kockázat vállalása és tartalékképzés;

b) eszköz-forrás gazdálkodás;

c) befektetés, különösen származtatott ügyletek;

d) likviditási és koncentrációs kockázat kezelése;

e) működési kockázat kezelése;

f) viszontbiztosítás és más kockázatcsökkentési technikák;

g) a szavatolótőke-szükséglet számítása során figyelembe veendő kockázatok, valamint a számításba nem vett vagy nem teljesen figyelembe vett kockázatok;

h) az illeszkedési kiigazítás vagy a volatilitási kiigazítás alkalmazása esetén likviditási terv készítése, amely előrejelzi az e kiigazítások hatálya alá tartozó eszközökkel és forrásokkal kapcsolatos pénzáramlásokat; és

i) biztosítástechnikai tartalékok és szavatolótőke-szükséglet számításához külső hitelminősítő intézet értékelésének alkalmazása esetén – amennyiben megvalósítható – a külső hitelminősítő intézet megfelelőségének értékelése.

(2) A részleges vagy teljes belső modellt alkalmazó biztosító vagy a viszontbiztosító esetében a kockázatkezelési feladatkör az alábbi feladatokra is kiterjed:

a) a belső modell kialakítása és bevezetése;

b) a belső modell tesztelése és érvényesítése;

c) a belső modell és módosításainak dokumentálása;

d) a belső modell teljesítményének elemzése, és az arról szóló összefoglaló jelentések elkészítése;

e) az igazgatóság tájékoztatása a belső modell teljesítményéről, a további tökéletesítésre szoruló területek megnevezése, a korábban megállapított gyengeségek kiküszöbölésére tett erőfeszítések megnevezése.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjának vonatkozásában a biztosító vagy a viszontbiztosító:

a) rendszeresen értékeli a biztosítástechnikai tartalékok és a figyelembe vehető szavatoló tőkének a kockázatmentes hozamgörbe extrapolációjának alapjául szolgáló feltevésekre való érzékenységét;

b) az illeszkedési kiigazítás alkalmazása esetén rendszeresen értékeli:

ba) a biztosítástechnikai tartalékok és a figyelembe vehető szavatolótőke érzékenységét a kiigazítás számításához használt feltevésekre, beleértve az alapvető kamatkülönbözetet és eszközei kényszerértékesítésének a figyelembe vehető alapvető szavatoló tőkére gyakorolt lehetséges hatását,

bb) a biztosítástechnikai tartalékok és a figyelembe vehető szavatolótőke érzékenységét az elkülönített eszközportfolió összetételében történő változásokra,

bc) a kiigazítás nullára való csökkentésének hatását;

c) a volatilitási kiigazítás alkalmazása esetén rendszeresen értékeli:

ca) a biztosítástechnikai tartalékok és a figyelembe vehető szavatolótőke érzékenységét a kiigazítás számításához használt feltevésekre és eszközei kényszerértékesítésének a figyelembe vehető alapvető szavatoló tőkére gyakorolt lehetséges hatását;

cb) a kiigazítás nullára való csökkentésének hatását.

(4) A biztosító vagy a viszontbiztosító a 269. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott jelentés részeként benyújtja a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott értékeléseket a Felügyeletnek.

(5) Amennyiben az illeszkedési vagy volatilitási kiigazítás nullára való csökkentése a szavatolótőke-szükséglet nem teljesítését eredményezné, a biztosító vagy a viszontbiztosító elemzést nyújt be a Felügyeletnek azon intézkedésekről, amelyeket ilyen helyzetben alkalmazhat a szavatolótőke-szükségletet fedező, figyelembe vehető szavatolótőke szintjének helyreállítása vagy kockázati profiljának csökkentése érdekében a szavatolótőke-szükséglet újbóli teljesítése céljából.

88. § (1) A 86. §-ban meghatározott követelményekkel kapcsolatban kockázatkezelési szabályzat fogalmaz meg részletes szabályokat.

(2) A befektetési kockázattal kapcsolatban a biztosítónak vagy viszontbiztosítónak bizonyítania kell, hogy megfelel a 103–106. §-ban meghatározott szabályoknak.

31. Saját kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszer

89. § (1) A kockázatkezelési rendszer részeként minden biztosító és viszontbiztosító saját kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszert működtet.

(2) A saját kockázat- és szavatolótőke-értékelés legalább a következőket tartalmazza:

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító egyedi kockázati profiljának leírását;

b) a biztosító vagy a viszontbiztosító vállalt kötelezettségeit és annak kockázatait is figyelembe vevő tőkehelyzet értékelését, amely figyelembe veszi a biztosító vagy a viszontbiztosító egyedi kockázati profilját, jóváhagyott kockázatvállalási határait és üzleti stratégiáját;

c) a szavatolótőke-szükséglettel és a minimális tőkeszükséglettel, valamint a biztosítástechnikai tartalékokkal kapcsolatos követelményeknek való folyamatos megfelelés bemutatását;

d) a biztosító vagy a viszontbiztosító egyedi kockázati profilja és a – standard formulával, vagy a részleges vagy teljes belső modellel számított – szavatolótőke-szükséglet alapjául szolgáló feltevések közötti eltérés mértékének a jelentőségét és

e) az illeszkedési kiigazítás, a volatilitási kiigazítás alkalmazása esetén a szavatolótőke-szükséglettel és a minimális tőkeszükséglettel kapcsolatos követelményeknek való megfelelés értékelését, a kiigazítás és átmeneti intézkedések figyelembevételével és a nélkül.

(3) A (2) bekezdés d) pontja tekintetében a belső modell alkalmazása esetén, az értékelést azzal az újrakalibrálással együtt kell elvégezni, amely a belső modell eredményeit a szavatolótőke-szükséglet kockázati mértékéhez és kiszámításához igazítja.

(4) A kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszer részeként a biztosító vagy a viszontbiztosító legalább 3 éves üzleti tervet készít, amely kiegészül a szavatolótőke-szükségletnek való megfelelés bemutatásával a terv teljes időtartamára.

(5) A (2) és (4) bekezdés alkalmazásában a biztosító vagy a viszontbiztosító olyan eljárásokat alkalmaz, amelyek arányosak az üzleti tevékenységében rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével és összetettségével, és amelyek révén képes megfelelően észlelni és értékelni a számára rövid és hosszú távon felmerülő kockázatokat, illetve azon kockázatokat, amelyeknek ki van vagy ki lehet téve.

(6) A saját kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszer működtetése során biztosítani kell

a) a szavatolótőkével és

b) a biztosítástechnikai tartalékokkal

kapcsolatos, a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelést.

(7) A biztosító vagy a viszontbiztosító kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszere az üzleti stratégia szerves része, amelyet stratégiai döntései során folyamatosan alkalmaz.

(8) A biztosító vagy a viszontbiztosító (2) bekezdés szerinti saját kockázat- és szavatolótőke-értékelését, valamint a (4) bekezdés szerinti üzleti terv készítését és minimális szavatolótőke-szükségletnek való megfelelés bemutatását évente legalább egyszer, valamint a kockázati profil jelentős változását követően haladéktalanul elvégzi.

(9) A biztosító vagy a viszontbiztosító minden év november 30-ig tájékoztatja a Felügyeletet a saját kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszer értékelésének eredményéről, és az értékelés során használt módszerekről.

(10) A kockázati profil jelentős változását követően elvégzett saját kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszer értékelés eredményéről a biztosító vagy a viszontbiztosító harminc napon belül tájékoztatja a Felügyeletet.

(11) A kockázat- és szavatolótőke-értékelési rendszer nem a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval szemben támasztott hatósági tőkekövetelmény kiszámítására szolgál. A minimális szavatolótőke-szükséglet számítására kizárólag a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott követelményeknek megfelelően kerülhet sor.

32. Az ügymenet kiszervezésének feltételei

90. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító – az adatvédelmi előírások betartása mellett – tevékenységének bármely elemét kiszervezheti.

(2) A biztosító vagy a viszontbiztosító ügymenetének kiszervezése esetén a (3)–(7) bekezdés és a 91–92. § alkalmazandó. A termékértékesítés más általi üzletszerű végzése nem minősül az ügymenet kiszervezésének.

(3) A kiszervezés

a) nem eredményezheti a vezető állású személyek hatáskörének, továbbá az egyéb vezetők hatáskörének átadását, e hatáskörök gyakorlása a biztosítónál vagy a viszontbiztosítónál marad,

b) nem eredményezhet érdeksérelmet az ügyfél számára az ügyféllel fennálló szerződéses viszonyban és nem befolyásolhatja az ügyfél felé fennálló, e törvényben foglalt kötelezettségek teljesítését, és

c) nem eredményezhet olyan változást, amely alapján a biztosító vagy a viszontbiztosító az e törvény szerinti tevékenység végzésére jogosító engedély megszerzéséhez szükséges feltételeket nem teljesíti.

(4) Az ügymenet kiszervezésének feltétele, hogy az irányítási, ellenőrzési jog, valamint a biztosítási kockázatokért való helytállási kötelezettség megmaradjon a biztosítónál vagy a viszontbiztosítónál.

(5) Nem szervezhetőek ki a kiemelten fontos feladatkörök vagy tevékenységek, amennyiben a kiszervezés

a) a biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítésére való képességét érintő módon

aa) veszélyezteti az irányítási rendszer minőségét,

ab) növeli a működési kockázatot,

b) akadályozza a Felügyeletet feladatai teljesítésében, vagy

c) veszélyezteti az ügyfelek érdekeit.

(6) A biztosító vagy a viszontbiztosító a kiemelten fontos feladatkörök vagy tevékenységek kiszervezését, valamint a kiszervezés tartalmában bekövetkezett változást köteles a Felügyeletnél öt nappal a kiszervezést vagy a változást megelőzően bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a kiszervezés tényét, a kiszervezett tevékenységet végző nevét és címét, valamint a kiszervezés időtartamát.

91. § (1) A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott kárért a biztosító vagy a viszontbiztosító felelős és a biztosító vagy a viszontbiztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni.

(2) A biztosító vagy a viszontbiztosító felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. Amennyiben a biztosító vagy a viszontbiztosító észleli, hogy a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik, haladéktalanul köteles felszólítani a kiszervezett tevékenységet végzőt, hogy tevékenységét a jogszabálynak, illetve a szerződésnek megfelelően végezze. Ha a kiszervezett tevékenységet végző a kiszervezett tevékenységet súlyosan szerződésszegő módon vagy a felszólítás ellenére továbbra is jogszabálysértő vagy szerződésszegő módon végzi, a biztosító vagy a viszontbiztosító köteles a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

(3) Aki egyidejűleg végez kiszervezett tevékenységet egy vagy több biztosító vagy a viszontbiztosító, illetve legalább egy biztosító és legalább egy viszontbiztosító részére, az köteles a biztosítók vagy viszontbiztosítók által átadott adatot, információt elkülönítetten, az adatvédelmi előírások betartásával kezelni.

(4) A biztosító vagy a viszontbiztosító nem szervezheti ki a tevékenységet olyan szervezethez,

a) amelyben a vezető tisztségviselőjének vagy a vezető tisztségviselő közeli hozzátartozójának tulajdonosi részesedése van, vagy

b) amelynek a vezető tisztségviselője vagy a vezető tisztségviselő közeli hozzátartozója vezető tisztségviselője.

(5) A (4) bekezdésben előírt korlátozást nem kell alkalmazni, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító és a kiszervezett tevékenységet végző szervezet tulajdonosa azonos vagy a kiszervezett tevékenységet végző szervezet a biztosító vagy a viszontbiztosító tulajdonosa, vagy a kiszervezett tevékenységet végző szervezet a biztosító vagy a viszontbiztosító tulajdonában áll, illetve azonos tulajdonosi csoportba tartoznak.

92. § (1) Ha a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a szerződésben rögzíteni kell az adatfeldolgozás rendjét és az adatvédelem szabályait.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító gondoskodik arról, hogy a könyvvizsgálója a feladatai ellátásához szükséges adatokhoz, dokumentumokhoz a kiszervezett tevékenységet végzőnél hozzáférjen.

V. FEJEZET

A BIZTOSÍTÁSI ÉS VISZONTBIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉG TÁRGYI FELTÉTELEI

33. A tevékenység megkezdésének és folytatásának tárgyi feltételei

93. § (1) A tevékenység megkezdésekor a biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaságnak legalább olyan nagyságú alaptőkével, a biztosító vagy viszontbiztosító szövetkezetnek tőkével, a kölcsönös biztosító egyesületnek indulótőkével, illetve a harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító fióktelepének dotációs tőkével kell rendelkeznie, amely elegendő

a) a működés megkezdéséhez szükséges megfelelő irányítási rendszer, a vezetőkre és alkalmazottakra vonatkozó személyi feltételek és a tevékenységhez szükséges tárgyi feltételek biztosítására, valamint

b) a minimális biztonsági tőkerész fedezésére.

(2) Az adminisztratív szolgáltatások és az üzleti tevékenység ellátását szolgáló szervezet felállításának költségeit fedező pénzeszközök minimális értéke

a) biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaságnál és harmadik országbeli biztosító fióktelepénél százmillió forint,

b) biztosító vagy viszontbiztosító szövetkezetnél ötvenmillió forint,

c) kölcsönös biztosító egyesületnél egymillió forint.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott pénzeszközöket a tevékenységi engedély kiadásáig kizárólag a működés e törvényben meghatározott feltételeinek megteremtése érdekében lehet felhasználni.

(4) A minimális biztonsági tőkerész értékét biztosítási ágazatonként és szervezettípusonként kell megállapítani a minimális tőkeszükséglet meghatározására vonatkozó szabályok szerint.

94. § (1) A biztosítási és viszontbiztosítási tevékenység végzésének a feltétele

a) a jogszabályoknak megfelelő számviteli és nyilvántartási rend;

b) folyamatos feladatellátásra alkalmas nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszer;

c) a tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, műszaki, biztonsági felszereltség és helyiség;

d) a megbízható és körültekintő működésnek megfelelő belső szabályzatok;

e) a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési eljárások és rendszerek, valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozó terv;

f) a személyi feltételekre és – a hatodik rész hatálya alá tartozó biztosító kivételével – az irányítási rendszerre vonatkozó jogszabályi követelmények teljesítése; és

g) áttekinthető szervezeti felépítés.

(2) A nyilvántartási és ellenőrzési rendszer akkor megfelelő, ha – a számviteli jogszabályokban foglaltakon túlmenően – lehetővé teszi a biztosító és a viszontbiztosító körültekintő vezetését, a biztosító és a viszontbiztosító vezetésének a belső ellenőrzés, valamint a Felügyelet által történő ellenőrzését és segíti a biztosítót abban, hogy eleget tegyen a jogszabályok alapján rá háruló kötelezettségeknek.

(3) A biztosítónak és a viszontbiztosítónak – az informatikai rendszer védelméről szóló jogszabályban meghatározott követelményekkel összhangban – ki kell alakítania a tevékenységének ellátásához használt informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozási rendszerét és gondoskodnia kell az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelméről.

(4)18 A biztosítónak és a viszontbiztosítónak a tevékenysége végzésére csak olyan informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, amely biztosítja a rendszerelemek zártságát, és megakadályozza az informatikai rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, valamint észrevétlen módosítását. Az informatikai rendszernek meg kell felelnie az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek is. Ennek érdekében a biztosítónak és a viszontbiztosítónak adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítania kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését.

(5)19 A (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést külső szakértő (a továbbiakban: tanúsító szervezet) által kiadott, az informatikai rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A tanúsító szervezettel és a tanúsítással szemben támasztott követelményeket külön jogszabály határozza meg.

(6)20 Az (5) bekezdés szerinti tanúsító szervezet írásban haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha a biztosító és a viszontbiztosító informatikai rendszerével kapcsolatosan olyan tényt állapít meg, amely a biztosító és a viszontbiztosító folyamatos működését kedvezőtlenül érinti vagy bűncselekmény elkövetésére, jogszabály megsértésére vagy a biztosító és a viszontbiztosító belső szabályzatának súlyos megsértésére vagy ezek veszélyére utaló körülményeket észlel.

34. Az üzleti terv

95. § (1) Az üzleti terv tartalmazza a biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenység terjedelmét, továbbá a biztosítási vagy a viszontbiztosítási szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentőséggel bíró tényeket és adatokat, így különösen:

a) a művelni kívánt biztosítási ág és ágazat, valamint az ágazaton belüli kockázati csoport megnevezését, továbbá a viszontbiztosítani kívánt biztosítási ág, illetve az ágon belüli kockázat megnevezését,

b) a működési terület meghatározását,

c) a minimális tőkeszükséglet abszolút alsó korlátjának fedezetét biztosító szavatolótőke összetételét,

d) az ügyvitel és az üzletmenet létrehozásának becsült költségeit és az ezek finanszírozására szolgáló pénzügyi eszközöket, a segítségnyújtási tevékenységet folytatni szándékozó biztosító esetén a tervezett segítségnyújtási szolgáltatások teljesítésére rendelkezésre álló pénzügyi és egyéb eszközöket,

e) azokat a viszontbiztosítási eljárásokat, amelyeket a viszontbiztosító a kockázat átvállalására javasol,

f) a továbbengedményezésre vonatkozó eljárásokat.

(2) Az üzleti tervnek tartalmaznia kell az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a biztosító vagy a viszontbiztosító első hároméves tevékenységére vonatkozóan

a) becslést a tervezett mérlegadatokra,

b) a tervezett mérlegadatok alapján a jövőbeni szavatolótőke-szükséglet becslését, és annak számítási módszerét,

c) a tervezett mérlegadatok alapján a jövőbeni minimális tőkeszükséglet becslését, és annak számítási módszerét,

d) azoknak a pénzügyi eszközöknek a becslését, amelyeket a biztosítástechnikai tartalékok, a minimális tőkeszükséglet és a szavatolótőke-szükséglet fedezetére szánnak,

e) a nem-életbiztosítás tekintetében

ea) a működési költségekre, így különösen a szerzési, igazgatási és kárrendezési költségekre vonatkozó becslést,

eb) a tervezett díjbevétel és a kárkifizetés várható alakulására vonatkozó becslést,

f) életbiztosítás tekintetében a díjbevétel és a biztosítási szerződésekből eredő kifizetés várható alakulására vonatkozó részletes becslést, mind az életbiztosítási tevékenység, mind a viszontbiztosításba vett és a viszontbiztosításba adott kockázatok tekintetében.

(3) Az üzleti tervnek a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell a viszontbiztosításra vonatkozó terveket, amelyekben a viszontbiztosításra vonatkozó tervezett bevételeket és kiadásokat elkülönítetten kell kimutatni.

35. Az eszközök és források értékelése

96. § (1) A biztosító vagy viszontbiztosító az eszközöket és forrásokat a (2)–(4) bekezdésben meghatározottak szerint értékeli.

(2) Az eszközöket azon az összegen kell értékelni, amelyen jól tájékozott, ügyleti szándékkal rendelkező felek között létrejött, szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított ügylet során értékesíteni lehetne.

(3) A forrásokat azon az összegen kell értékelni, amelyen jól tájékozott, ügyleti szándékkal rendelkező felek között létrejött, szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított ügylet során át lehetne ruházni vagy ki lehetne egyenlíteni.

(4) A források (3) bekezdésben meghatározottak szerinti értékelésekor a biztosító vagy viszontbiztosító saját hitelképessége alapján kiigazítást nem végezhet.

(5) Az e § rendelkezéseit a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 75. cikk (2) bekezdésében meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében megállapított szabályokkal együtt kell alkalmazni.

36. A biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó szabályok

97. § (1) A biztosító vagy viszontbiztosító köteles a biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződésekkel kapcsolatos kötelezettsége tekintetében biztosítástechnikai tartalékot képezni.

(2) A biztosítástechnikai tartalékok számítása során fel kell használni a pénzügyi piacokról származó információkat és a biztosítástechnikai kockázatokról általánosan hozzáférhető adatokat, továbbá a számításnak ezekkel összhangban kell lennie.

(3) A biztosítástechnikai tartalékokat prudens, megbízható és objektív módon kell számítani.

(4) A biztosító vagy viszontbiztosító a biztosítástechnikai tartalékok számítása során a biztosítási és viszontbiztosítási kötelezettségeit veszélyközösségek szerint elkülönítetten kezeli.

(5) Amennyiben a (4) bekezdés nem alkalmazható, a biztosító vagy viszontbiztosító biztosítási és viszontbiztosítási kötelezettségeinek elkülönített kezelését biztosítási üzletágak szerint is megteheti.

98. § A biztosító vagy viszontbiztosító a biztosítástechnikai tartalékai számítása során a 97. §-ban meghatározott szabályokat a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben és a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 86. cikk (1) bekezdés a)–d) pontjában és az f)–i) pontjában meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében megállapított szabályokkal együtt kell alkalmazni.

37. Szavatoló tőkére vonatkozó szabályok

99. § A biztosítónak vagy a viszontbiztosítónak rendelkeznie kell a szavatolótőke-szükségletet fedező figyelembe vehető szavatoló tőkével.

100. § A biztosító vagy viszontbiztosító a szavatolótőke-szükséglet számítása során a 99. §-ban meghatározott szabályokat a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben és a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 99. cikkében, a 111. cikk (1) bekezdés a)–q) pontjában és a 127. cikkében meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében megállapított szabályokkal együtt kell alkalmazni.

38. Minimális tőkeszükséglet

101. § (1) A biztosítónak vagy a viszontbiztosítónak rendelkeznie kell a minimális tőkeszükséglet fedezésére figyelembe vehető alapvető szavatoló tőkével.

(2) A minimális tőkeszükségletet a (3)–(4) bekezdésben, a 102. §-ban meghatározott szabályok szerint kell meghatározni, továbbá e szabályokat a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben és a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 130. cikkében meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében megállapított szabályokkal együtt kell alkalmazni.

(3) A minimális tőkeszükséglet az a tőkeösszeg, amelynél alacsonyabb figyelembe vehető alapvető szavatolótőke esetén veszélybe kerülhet a biztosítási szerződésen alapuló kötelezettségeinek teljesítése.

(4) A minimális tőkeszükséglet számítása során olyan számítási módot kell alkalmazni, amely lehetővé teszi a számítások szakszerűségének és helyességének ellenőrzését.

102. § (1) A minimális tőkeszükséglet nem lehet kevesebb, mint a biztosító vagy a viszontbiztosító szavatolótőke-szükségletének huszonöt százaléka, és nem haladhatja meg annak negyvenöt százalékát.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott összeg alacsonyabb, mint az a)–c) pontban meghatározott összegek, akkor minimális tőkeszükséglet abszolút alsó korlátja:

a) nem-életbiztosítási ágat művelő biztosító esetén: 2 500 000 euró, azonban az 1. melléklet A) rész 10–15. pontban meghatározott ágazatok bármelyikének művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkező biztosító esetén 3 700 000 euró,

b) életbiztosítási ágat művelő biztosító esetén 3 700 000 euró,

c) viszontbiztosítást művelő biztosító esetén 3 600 000 euró, kivéve a zárt viszontbiztosítót, amelynek minimális tőkeszükséglete nem lehet kisebb, mint 1 200 000 euró.

(3) A biztosítási áganként meghatározott minimális tőkeszükségletek – ideértve a minimális tőkeszükséglet abszolút alsó korlátjára vonatkozó összegeket is – összeadódnak, ha a biztosító az élet- és nem-életbiztosítási ág együttes művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkezik.

39. Befektetések

103. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító – a (4) bekezdésben meghatározott rendelkezés figyelembevételével – bármilyen eszközbe fektethet, megilleti őt a befektetés szabadsága.

(2) A biztosító vagy a viszontbiztosító a befektetéssel kapcsolatos döntéseit szabadon hozza meg. Ezen döntések nem kötöttek előzetes felügyeleti jóváhagyáshoz, valamint a Felügyelet rendszeres tájékoztatási kötelezettséget sem írhat elő ezen döntésekre vonatkozóan.

(3) A befektetésekkel kapcsolatos döntések során az elvárható legnagyobb körültekintéssel, prudens módon kell eljárni.

(4) A biztosító vagy a viszontbiztosító eszközeinek a befektetésére a 104–107. § rendelkezéseit a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben és a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 135. cikk (1) bekezdés a)–b) pontjában és a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében megállapított szabályokkal együtt kell alkalmazni.

104. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító az eszközei összességét olyan eszközökbe és pénzügyi instrumentumokba fekteti be, amelyek kockázatát képes azonosítani, felmérni, figyelemmel kísérni, kezelni, ellenőrizni és jelenteni.

(2) A biztosító vagy a viszontbiztosító az eszközei összességének befektetése során figyelembe veszi a 89. § (2) bekezdés b) pontja szerinti értékelését.

(3) Az eszközöket olyan módon kell befektetni, hogy az biztosítsa a befektetett eszközök egészének biztonságát, minőségét, likviditását és nyereségességét, továbbá az eszközöket úgy kell befektetni, hogy biztosítsák a biztosító számára a hozzáférhetőséget.

(4) A biztosítástechnikai tartalékok fedezete céljából tartott eszközöket oly módon kell befektetni, hogy az megfeleljen a biztosítási és viszontbiztosítási kötelezettségek jellegének és futamidejének.

(5) A biztosítástechnikai tartalékok fedezete céljából tartott eszközöket a befektetési politikákban nyilvánosságra hozott befektetési célkitűzések figyelembevételével, az ügyfelek érdekeinek figyelembevételével kell befektetni.

(6) Érdekütközés esetén a biztosító vagy a biztosító eszközeinek a kezelője gondoskodik arról, hogy a befektetés az ügyfelek érdekeinek megóvása érdekében történjen.

104/A. §21 (1) Ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az eszközeit – részben vagy egészben – maga kezeli, akkor e tevékenység irányítására köteles – munkaviszony keretében – olyan személyt foglalkoztatni, aki

a) büntetlen előéletű,

b) szakirányú felsőfokú végzettséggel – így különösen biztosításmatematikai (aktuáriusi) végzettséggel, természettudományi, gazdaságtudományi, jogi, műszaki képzési területen szerzett egyetemi vagy mesterfokozatú végzettséggel, könyvvizsgálói végzettséggel, felsőfokú vagy posztgraduális bankszakmai képesítéssel – rendelkezik,

c) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik és

d) három év pénzügyi szervezetnél végzett befektetési, vagyonkezelési gyakorlattal rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy alkalmazására az 53. § (4)–(6) bekezdésében meghatározott szabályokat is alkalmazni kell.

(3) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szakmai gyakorlat befejezése nem eshet a befektetések irányításáért felelős személy foglalkoztatásának kezdetét tíz évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott személy

a) irányítja a saját vagyonkezelési tevékenységhez kapcsolódó feladatokat,

b) felelős a biztosító, viszontbiztosító saját vagyonkezelési tevékenységének prudens végzéséért, a befektetéseknek a jelen törvényben foglalt előírásoknak való megfelelőségéért.

104/B. §22 (1) A biztosító és a viszontbiztosító köteles a folyamatos működéséhez szükséges pénzeszközei pénzforgalmát hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlán bonyolítani.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító az (1) bekezdésben meghatározott pénzforgalmi számla vezetőjét és a számlájának számát a számlanyitást követő három napon belül köteles bejelenteni a Felügyeletnek.

(3) A biztosító és a viszontbiztosító a pénzforgalmi számla alszámláin bonyolíthatja le többek között a szolgáltatási tevékenységéhez, valamint a szervezete működéséhez kapcsolódó pénzforgalmat a 109. § (1) bekezdése és a 110. § (1) és (3) bekezdése figyelembevételével.

(4) A folyamatos működéshez szükséges pénzeszközökön felüli, pénzügyi eszközbe befektetésre kerülő eszközeit a biztosító és a viszontbiztosító – az e feladatok ellátására igénybe vett – letétkezelőnél vezetett befektetési számlára utalja.

(5) A befektetés kezelője a napi ügyletekről teljeskörűen tájékoztatja a letétkezelőt.

(6) A befektetés kezelője és a letétkezelő köteles nettó eszközértéket számítani, feltéve, ha az eszközalap egységnyi árfolyama a mögöttes befektetési alap árfolyamával nem egyezik meg. A számított értékeket minden értékelési napra vonatkozóan egyeztetni kell.

(7) Ha a letétkezelő a tevékenysége végzése során közreműködőt vesz igénybe, a közreműködő tevékenységéért a letétkezelő felel.

105. § (1) A 104. §-ban meghatározottakon túl, ha az életbiztosítási szerződés alapján a biztosítástechnikai tartalék fedezetéül szolgáló eszközök tekintetében a befektetési kockázatot a szerződő viseli, és a szerződésben meghatározott szolgáltatás közvetlenül kapcsolódik

a) egy ÁÉKBV vagy ABA befektetési jegyeinek értékéhez, vagy

b) a biztosító által létrehozott, elkülönítetten kezelt – azonos értékű, elméleti elszámolási részekből (befektetési egységekből) álló – eszközállományok (eszközalapok) eszközeinek értékéhez,

az e szolgáltatások tekintetében képzett biztosítástechnikai tartalékokat a lehető legnagyobb mértékig az ilyen eszközökbe kell fektetni.

(2) Ha a szerződés szerinti szolgáltatás közvetlenül valamilyen részvényindexhez, vagy valamilyen más – az (1) bekezdésben nem szereplő – referenciaértékhez kapcsolódik, az ilyen szolgáltatások tekintetében képzett biztosítástechnikai tartalékokat – a lehető legnagyobb mértékig – a referenciaértéket megjelenítő olyan biztonságú és piacképességű eszközökbe kell fektetni, amelyek a lehető legközelebb állnak azokhoz, amelyekre az adott referenciaértéket alapozzák.

(3) Ha az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott szolgáltatások a befektetési teljesítményre vonatkozóan garanciát foglalnak magukban vagy valamilyen más garantált szolgáltatást, az ennek megfelelően képzett további biztosítástechnikai tartalékok fedezete céljából tartott eszközökre a 106. § alkalmazandó.

106. § (1) A 104. §-ban meghatározottakon túl – a (2) bekezdésben meghatározottakat ide nem értve –, a származtatott pénzügyi eszközökbe történő befektetéseket csak annyiban lehet alkalmazni, amennyiben hozzájárulnak a kockázatok csökkentéséhez, vagy elősegítik az eszközök hatékony kezelését.

(2) A szabályozott piacra nem bevezetett eszközökbe történő befektetéseket és az ilyen eszközöket prudens szintre kell korlátozni.

(3) Az eszközöket megfelelően diverzifikálni kell oly módon, hogy elkerüljék az egy adott eszközhöz, kibocsátóhoz, vállalkozások csoportjához, vagy földrajzi területhez történő túlzott kötődést és a kockázatok túlzott felhalmozódását a portfólió egészében.

(4) Ugyanazon kibocsátó vagy ugyanazon csoporthoz tartozó kibocsátók eszközeibe történő befektetések nem tehetik ki a biztosítókat túlzott kockázatkoncentrációnak.

107. § (1) A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetéül szolgáló eszközök befektetése és kezelése során a következő előírásokat kell alkalmazni:

a) az egyes eszközalapok befektetési politikájának legalább a 12. mellékletben meghatározott tartalommal kell rendelkeznie,

b) a szerződőt folyamatosan tájékoztatni kell az általa választott portfólió részét képező pénzeszközök és pénzügyi eszközök piaci értékéről,

c) a portfólió hozamát a 10. mellékletben megfogalmazott elvek szerint kell bemutatni,

d) a biztosító az általa kezelt portfólió részeként nem vásárolhat

da) saját maga által kibocsátott értékpapírt,

db) kapcsolt vállalkozása által kibocsátott értékpapírt, a szabályozott piacra bevezetett vagy a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapír kivételével,

e) a biztosító az általa kezelt portfólió javára nem köthet ügyletet – a fél évnél rövidebb lejáratú állampapír és a nyilvános, nyíltvégű befektetési jegy kivételével – szabályozott piacra be nem vezetett pénzügyi eszközre olyan vállalkozással, amelyben minősített befolyással rendelkezik, vagy amely a biztosítóban minősített befolyással rendelkezik.

(2) A biztosító szabályzatban határozza meg az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eszközök értékelésének elveire, továbbá a szerződők tájékoztatásának módjára és gyakoriságára vonatkozó szabályokat.

(3) A biztosító az eszközalapok befektetési politikáját a szerződési feltételekben foglaltak szerint és csak úgy változtathatja meg, hogy a módosítás nem befolyásolja egy adott eszközalap kockázati szintjét. A befektetési politika módosítására csak akkor kerülhet sor, ha az eredeti befektetési politika megvalósítása a befektetési környezet vagy az eszközök elérhetőségének vagy megfelelőségének megváltozása miatt nem lehetséges.

(4) A biztosító a befektetési politika módosításáról az érintett ügyfeleket annak hatálybalépését megelőzően legalább hatvan nappal – az (5) bekezdésben meghatározottak szerint – tájékoztatja, ha azonban a (3) bekezdésben meghatározott körülmények ezt nem teszik lehetővé, akkor a biztosító az értesítési kötelezettségnek legkésőbb a változás bekövetkezésétől számított öt munkanapon belül tesz eleget. A biztosító a befektetési politika módosításáról a honlapján tájékoztatót tesz közzé.

(5) Az érintett ügyfeleket a befektetési politika módosításról bizonyíthatóan, a szerződésben vagy erre vonatkozó megállapodásban rögzítettek szerint szóban, írásban vagy elektronikus úton értesíti.

(6) Az értesítést követő hatvannapos időszakban az ügyfél számára biztosítani kell más eszközalapba való díjmentes átváltás lehetőségét.

(7) E § alkalmazásában kapcsolt vállalkozás a vállalkozás anyavállalata és leányvállalata, a vállalkozás anyavállalatának leányvállalata, a vállalkozásban minősített befolyással rendelkező tulajdonos vagy olyan vállalkozás, amelyben a vállalkozás vagy a vállalkozás tulajdonosa, felügyelőbizottsági tagja, vezető tisztségviselője vagy ezek közeli hozzátartozója minősített befolyással rendelkezik.

40.23 A fizetőképességgel és a pénzügyi helyzettel kapcsolatos, továbbá egyéb közzétételi szabályok

108. § (1) A biztosító és a viszontbiztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító az (1) bekezdésben meghatározott közzétételi kötelezettség jogszabályoknak megfelelő teljesítése érdekében belső szabályzatban rögzíti:

a) a jelentés helytálló előkészítéséért felelős szervezeti egységet és

b) a jelentés előkészítésének és közzétételének szabályait.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott jelentést a biztosító vagy a viszontbiztosító igazgatósága a közzététel előtt jóváhagyja.

(4)24 Az (1) bekezdésben meghatározott jelentés tartalmára, közzétételére és az ezzel kapcsolatos felügyeleti engedélyezésre vonatkozó szabályokat a Kormány a biztosítási és a viszontbiztosítási tevékenységhez kapcsolódó fizetőképességről és pénzügyi helyzetről szóló jelentéssel összefüggő részletszabályokról szóló rendeletben állapítja meg.

108/A. §25 (1) A biztosító és a viszontbiztosító köteles a Felügyelet által vele szemben hozott határozat rendelkező részét – a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 53. §-ában meghatározott rendelkezések figyelembevételével – a honlapján közzétenni. Ha a biztosító vagy a viszontbiztosító nem rendelkezik honlappal, a közzétételi kötelezettségnek a székhelyén történő kifüggesztéssel is eleget tehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közzétételi kötelezettség az adott határozat közlésétől számított öt évig áll fenn.

(3) A biztosító és a viszontbiztosító jogosult az (1) bekezdésben meghatározott határozat indokolását is közzétenni. Az indokolás közzététele során a személyes, biztosítási és üzleti titokvédelmi szabályok által védett adatok közzétételét mellőzni kell, a biztosító vagy a viszontbiztosító mérlegelése alapján a saját üzleti titkai körébe tartozó adatokat közzéteheti.

(4) A biztosító és a viszontbiztosító – a fenti rendelkezések figyelembevételével – jogosult az (1) bekezdés szerinti határozat bírósági felülvizsgálata keretében hozott határozatot is közzétenni.

VI. FEJEZET

A BIZTOSÍTÓ ESZKÖZEINEK NYILVÁNTARTÁSÁRA, KÖNYVVEZETÉSÉRE ÉS BESZÁMOLÓJÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

41. Az eszközök nyilvántartása

109. §26 (1) A biztosító és a viszontbiztosító a számviteli biztosítástechnikai tartalékainak fedezetéül szolgáló – a számviteli szabályok szerint az éves beszámolóban megjelenítendő – eszközökről a 6. mellékletben meghatározott csoportosítás szerint külön eszköznyilvántartást vezet, amelynek függelékeként – szintén a 6. mellékletben meghatározott csoportosítás szerint – külön nyilvántartásban is kimutatja a matematikai tartalékok és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetéül szolgáló eszközöket.

(2) A nyilvántartásban feltüntetett eszközök összértéke nem lehet kevesebb a számviteli biztosítástechnikai tartalékok értékénél, ezen belül a matematikai tartalékok és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetéül szolgáló eszközök összértékének mindenkor el kell érnie azon számviteli biztosítástechnikai tartalékok értékét, amelyek fedezésére ezen eszközöket hozzárendelték.

(3) Ha az eszköznyilvántartásban szereplő eszköz olyan kötelezettséggel terhelt, amely miatt az eszköz egy része nem vonható be a biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződésekből származó kötelezettségvállalások fedezetére, ezt a tényt fel kell venni az eszköznyilvántartásba, és a nem bevonható rész értékét az eszköz értékéből le kell vonni.

(4) A biztosító és a viszontbiztosító köteles biztosításüzemi működését szolgáló ingatlanairól és gazdasági társaságban való részesedéseiről külön nyilvántartást vezetni.

110. § (1) A biztosító köteles a befektetési egységekhez kötött életbiztosításaihoz kínált eszközalapokat alaponként külön-külön nyilvántartani, elkülönítve a biztosító egyéb biztosítástechnikai tartalékainak fedezetétől, valamint a biztosító saját befektetéseit képező eszközöktől.

(2) Amennyiben a biztosító az eszközöket valamely eszközalapjából más eszközalapjába áthelyezi, a harmadik személyekkel kötött ügyletekre vonatkozó nyilvántartás szabályait kell alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott elkülönített nyilvántartáson belül – az egyes eszközalapok teljesítményének megítéléséhez – a biztosító köteles az egyes eszközalapokra nevesített alszámlákat nyitni és vezetni.

(4)27 A befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetében a biztosító a szerződő számláján kizárólag olyan befektetési egységet és olyan értéken tarthat nyilván, amelyet és amilyen értéken valamely eszközalapba vagy befektetési alapba ténylegesen befektetett.

(5)28 A biztosító nyilvántartásának és az ügyfél felé való elszámolásnak egyezőséget kell mutatnia.

42. A biztosító és a viszontbiztosító könyvvezetése és éves beszámolója

111. § (1) A biztosító és a viszontbiztosító az üzleti tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait – a számvitelre vonatkozó jogszabályok előírásai szerint – ellenőrzésre mindenkor alkalmas módon, magyar nyelven köteles vezetni.

(2) A biztosító köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termék eredményelszámolását és a számviteli biztosítástechnikai tartalékainak állományadatait más biztosítási terméktől számvitelileg elkülöníteni. A biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási terméke eredményelszámolásának szabályait a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

112. § (1) A biztosító és a viszontbiztosító köteles a közgyűlés által elfogadott – a könyvvizsgálói záradékot tartalmazó – éves beszámolót, az üzleti jelentést, a közgyűlés jegyzőkönyvét és a hozott határozatokat a mérleg fordulónapjától számított százötven napon belül a Felügyelet részére megküldeni.

(2) Ha a biztosító és a viszontbiztosító konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezett, úgy azt az (1) bekezdés szerinti iratokat mellékelve, a mérleg fordulónapjától számított száznyolcvan napon belül kell a Felügyelet részére megküldeni.

(3) Az (1)–(2) bekezdésekben meghatározott okiratok valódiságát köteles aláírásával igazolni

a) az első számú vezető,

b) a vezető aktuárius,

c) a számviteli rendért felelős vezető.

(4) A biztosító és a viszontbiztosító köteles évente pénzügyi összefoglalót készíteni a külföldi vállalkozásokkal kötött viszontbiztosításairól és továbbengedményezéseiről, ezeknek eredményeiről, és ezt az éves beszámolóval együtt a Felügyeletnek megküldeni.

113. § A segítségnyújtási tevékenységet folytató biztosító éves beszámolójában és negyedéves jelentésében köteles szerepeltetni az általa vállalt segítségnyújtási szolgáltatások teljesítéséhez rendelkezésére álló pénzügyi és egyéb eszközöket.

114. § A biztosító éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a Kormány rendeletben szabályozza.

115. § (1) A biztosító és a viszontbiztosító köteles a könyvvizsgálóval kötött azon szerződést, amely alapján a könyvvizsgáló az éves beszámoló könyvvizsgálatára köteles, és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves beszámolóval kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára megküldeni.

(2) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló jelentésének alapján a biztosító és a viszontbiztosító igazgatóságánál kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót vizsgáltassa felül, helyesbítse, gondoskodjon a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő hitelesítéséről.

(3) Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves beszámoló lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti az igazgatóságot az adatok módosítására, és a könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára. A módosított, és a könyvvizsgáló által felülvizsgált adatot a közgyűlés elé történő beterjesztése előtt a biztosító és a viszontbiztosító köteles a Felügyeletnek bemutatni, és a közgyűlés által jóváhagyott beszámolót ismételten közzétenni.

43. Auditbizottságra vonatkozó eltérő szabályok

116. § (1) A közérdeklődésre számot tartó, zártkörűen működő biztosító és viszontbiztosító részvénytársaságnál legalább háromtagú auditbizottságot kell létrehozni, amelynek tagjait az igazgatóság vagy a felügyelőbizottság tagjai közül választja a legfőbb szerv.

(2) Az auditbizottság legalább egy tagjának függetlennek kell lennie és számviteli vagy könyvvizsgálói szakképzettséggel kell rendelkeznie.

(3) Függetlennek minősül az auditbizottság tagja, ha a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval az igazgatósági, felügyelőbizottsági tagságán kívül más jogviszonyban nem áll, és a tagságért járó díjazáson felül a biztosítótól vagy a viszontbiztosítótól más javadalmazásban nem részesül, továbbá nem közeli hozzátartozója a biztosító és a viszontbiztosító vezető állású személyének vagy egyéb vezetőjének.

(4) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a biztosító és a viszontbiztosító rendelkezik olyan testülettel, amely megfelel az (1)–(2) bekezdésben foglalt feltételeknek, és a testület ellátja a Ptk. 3:291. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a biztosító és a viszontbiztosító a saját honlapján nyilvánosságra hozza, hogy melyik testület látja el a (3) bekezdésben foglaltakat, továbbá a testület összetételét.

117. § (1) A nyilvánosan működő biztosító és viszontbiztosító részvénytársaságnak nem kell a Ptk.-ban meghatározott auditbizottságot létrehoznia és működtetnie, ha rendelkezik olyan testülettel, amely megfelel a Ptk. auditbizottságra vonatkozó feltételeinek, és ellátja a Ptk.-ban meghatározott auditbizottsági feladatokat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a nyilvánosan működő biztosító és viszontbiztosító részvénytársaság a saját honlapján nyilvánosságra hozza, hogy melyik testület látja el az auditbizottsági feladatokat, továbbá a testület összetételét.

VII. FEJEZET

AZ ÁLLOMÁNYÁTRUHÁZÁS

44. Biztosítási állomány átruházása

118. § (1) A biztosítási állomány a biztosítási szerződések feltételeinek változatlanul hagyása mellett, részben vagy egészben átruházható

a) Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosítóra,

b) másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosítóra, beleértve azt az esetet, mikor nevesítetten a biztosító fióktelepe lesz az állomány kezelője, továbbá

c) harmadik országban székhellyel rendelkező biztosító tagállamban létesített fióktelepére.

(2) Az állományátruházás történhet

a) saját elhatározás alapján,

b) a 291. §-ban meghatározott intézkedésként.

(3) Az állományátruházásra a Felügyelet engedélyével az átadó és az átvevő biztosító közötti megállapodás alapján kerül sor.

(4) Az állományátruházással – a Felügyelet engedélyének időpontjától – a biztosítási állományt átvevő biztosító válik a szerződés alanyává, továbbá az ügyfelek személyes adatai és üzleti titkai tekintetében adatkezelővé.

(5) Az átadó biztosító a biztosítási titoknak és üzleti titoknak minősülő adatok tekintetében adatkezelő maradhat

a) a számviteli bizonylatok őrzésére vonatkozó kötelezettsége teljesítése céljából, az erre vonatkozó kötelezettség időtartamáig, továbbá

b) a biztosítási tevékenységhez kapcsolódó, de nem biztosítási szerződésből eredő jogok és kötelezettségek gyakorlása céljából, az ezen jogviszonyokkal kapcsolatos elévülési idő végéig.

(6) Az állományátruházáshoz nem szükséges a biztosítottak, szerződő felek hozzájárulása.

(7) A szerződésállományt átvevő biztosító az engedélyező határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles az átadásról minden érintett szerződő felet írásban értesíteni a szerződéskötés nyelvén.

(8) A szerződő fél az értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül az átvevő biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződését – harmincnapos felmondási idővel – felmondhatja.

119. § A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító Magyarország területén lévő fióktelepének biztosítási állománya részben vagy egészben átruházható a másik tagállam felügyeleti hatóságának engedélyével.

45. Viszontbiztosítási állomány átruházása

120. § A 118–119. §-okat megfelelően alkalmazni kell viszontbiztosítási állomány átruházása esetén, azzal, hogy ahol a rendelkezés

a) biztosítót nevesít, azon viszontbiztosítót,

b) biztosítási állományt nevesít, azon viszontbiztosítási állományt

kell érteni.

HARMADIK RÉSZ

A BIZTOSÍTÁSI TERMÉKEK ÉS AZOK TERJESZTÉSE, AZ ÜGYFÉLFORGALOMMAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

VIII. FEJEZET

A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

46. A biztosítási szerződési feltételek minimális tartalmi követelményei

121. § (1) A biztosítási szerződési feltételeknek tartalmaznia kell:

a) a biztosítási esemény meghatározását, az alkalmazott kizárásokat,

b) a biztosítási esemény bejelentésének módját, határidejét,

c) a díjfizetésre, továbbá a biztosítottnak, szerződő félnek, kedvezményezettnek a szerződésből eredő jogaira és kötelezettségeire, azok teljesítésének módjára, idejére, teljesítésük elmaradásának következményeire vonatkozó rendelkezéseket,

d) a biztosító szolgáltatásának megjelölését, a teljesítés módját, idejét, külön feltételeit, a biztosító mentesülésének vagy szolgáltatása korlátozásának feltételeit,

e) értékkövetés esetén annak részletes szabályait,

f) a szerződés megszűnése esetére a biztosított, szerződő, kedvezményezett jogainak és a biztosító kötelezettségeinek ismertetését, beleértve a szerződés felmondásával kapcsolatos, a 122. §-ban foglalt rendelkezésekről történő tájékoztatást,

g) betegség-, baleset- és felelősségbiztosítás esetén – ha járadékfizetéssel jár – a járadék tőkésítésére vonatkozó szabályokat,

h) az egyes igények elévülési idejét,

i) az életbiztosításnál, ha maradékjog, vagy életbiztosítási kötvénykölcsön nyújtásra lehetőség van, azok részletes szabályait,

j) a befektetési egységhez kötött életbiztosítások befektetéseinek elhelyezéséről és értékéről való napi tájékozódási lehetőséget,

k) a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalókat, amennyiben a szerződő vagy a biztosított természetes személy, illetve – részben vagy egészben – természetes személyek csoportja,

l) a biztosító címét,

m)29 a többlethozam jóváírásának rendjét,

n) befektetési egységhez kötött életbiztosítás esetén a 127. §-ban foglaltakkal összhangban meghatározott, az eszközalap-felfüggesztéssel és -szétválasztással kapcsolatos részletes szabályokat,

o) az élet-, továbbá a baleset- és betegségbiztosítások (egészségbiztosítások) esetében a technikai kamatláb biztosítási szerződés tartama alatti megváltoztathatósága lehetőségét azzal a feltétellel, hogy a változtatásra csak akkor kerülhet sor, ha a technikai kamatlábak legnagyobb mértékéről szóló jogszabályban rögzített technikai kamatláb legnagyobb mértéke módosul.

(2) A szerződő felek megállapodásukban a Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétől a fogyasztói biztosítási szerződés esetén is eltérhetnek.

47. Életbiztosítási szerződés különös felmondása

122. § (1)30 Az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő a 157. §-ban meghatározott tájékoztatás kézhezvételétől számított harminc napon belül az életbiztosítási szerződést írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja.

(2) A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles harminc napon belül a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszámolni.

(3) A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról.

(4) Az ügyfelet az (1) bekezdésben meghatározott felmondási jog – ha törvény eltérően nem rendelkezik – nem illeti meg:

a) olyan életbiztosítás esetén, amely egy hitel- vagy kölcsönszerződéshez kapcsolódik és a rendelkezésre bocsátott pénzösszeg – teljes vagy részleges – törlesztése a szerződés szerint életbiztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összegből történik (hitelfedezeti életbiztosítás),

b) ha a megkötött életbiztosítási szerződés tartama a hat hónapot nem haladja meg.

47/A.31 A biztosítási szerződés módosulásának szabályai

122/A. § (1) Ha a szerződéskötést követően a biztosítási szerződésre tekintettel igénybe vehető adókedvezményre vagy adójóváírásra jogosító jogszabályi feltételek megváltoznak, a biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követő hatvan napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerződés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerződési feltételek megváltozott szabályozásra tekintettel történő módosítására annak érdekében, hogy a szerződés tartalma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybevételére jogosító feltételeknek megfeleljen.

(2) Ha a szerződő fél a módosító javaslatot az arról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított harminc napon belül nem utasítja el, a szerződés a módosító javaslatban meghatározott feltételekkel a jogszabályváltozás hatálybalépésének időpontjával módosul.

(3) A biztosító a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatásban a 152. § (1) bekezdésében meghatározott módon tájékoztatja a szerződő felet a szerződést vagy az általános szerződési feltételeket érintő változásokról.

(4) A módosító javaslat szerződő általi elutasítása nem adhat alapot a szerződés biztosító általi felmondására.

48. A biztosítási szerződés teljesítésével kapcsolatos különös szabályok

123. § (1) A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általánosforgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a Kártalanítási Számla által teljesített kárkifizetésekre.

124. § (1) A biztosító a biztosítási szerződési feltételekben köteles meghatározni, hogy a biztosítási esemény bekövetkezése esetén milyen szolgáltatásokat és költségeket milyen okiratok bemutatása ellenében teljesít.

(2) A biztosító a szolgáltatása teljesítésének esedékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függővé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges, a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult büntető- vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez nem kötheti.

49. A tőkegarancia és hozamgarancia

125. § (1) Az eszközalap elnevezése, befektetési politikája, kereskedelmi kommunikációja vagy a biztosítási szerződési feltételek a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó garanciára való utalást (a továbbiakban: tőke-, illetve hozamgarancia) akkor tartalmazhatnak, ha a garancia megfelelő biztosítékkal garantált.

(2) A hozamra vonatkozó garancia külön utalás nélkül is magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó garanciát is.

(3) A biztosíték akkor tekinthető megfelelőnek, ha

a) a biztosítékot hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító nyújtja,

b) a biztosíték írásba foglalt kötelezettségvállalás,

c) a biztosító a kifizetés teljesítése érdekében közvetlenül a biztosítéknyújtóhoz fordulhat, és a követelését ésszerű határidőn belül érvényesítheti,

d) a biztosíték mértéke az életbiztosítás pénznemében egyértelműen meghatározott és megfelelő számítással alátámasztott,

e) a biztosítéknyújtó a kötelezettségét a biztosíték alá eső tőke-, illetve hozamgaranciával érintett biztosítási szerződések vonatkozásában nem mondhatja fel,

f) a tőke-, illetve hozamgarancia teljes összegére kiterjed, és

g) a biztosíték valamennyi irányadó joghatóság előtt érvényes és érvényesíthető.

50. A tőkevédelem és hozamvédelem

126. § (1) Az eszközalap elnevezése, befektetési politikája, kereskedelmi kommunikációja vagy a biztosítási szerződési feltételek a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretre való utalást (tőke-, illetve hozamvédelem) akkor tartalmazhatnak, ha a tőke-, illetve hozamvédelem a tőke megóvását vagy a hozamot biztosító pénzügyi eszközökre vonatkozó részletes befektetési politikával alátámasztott.

(2) A hozamra vonatkozó ígéret külön utalás nélkül is magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó ígéretet is.

51. Az eszközalap-felfüggesztés szabályai

127. § (1) A biztosító az ügyfelek érdekében a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó eszközalap befektetési egységeinek eladását és vételét felfüggeszti (a továbbiakban: eszközalap-felfüggesztés), amennyiben az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama azért nem állapítható meg, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközzé váltak. Az eszközalap felfüggesztését a biztosító az annak okául szolgáló körülményről való tudomásszerzését követően haladéktalanul végrehajtja arra az értékelési napra (a továbbiakban: az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontja) visszamenő hatállyal, amely értékelési napot megelőzően az utolsó alkalommal megállapítható volt az eszközalap nettó eszközértéke.

(2) Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt – a biztosítási díj felfüggesztett eszközalapról való átirányítása kivételével – a felfüggesztett eszközalapot érintő ügyfélrendelkezések – így különösen átváltás, rendszeres pénzkivonás, részleges visszavásárlás – nem teljesíthetőek. Amennyiben az eszközalap felfüggesztésének tartama a harminc napot meghaladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő harmincötödik napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld a felfüggesztett eszközalappal érintett valamennyi szerződő fél részére arról, hogy az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követően a biztosító akkor teljesíti ezeket az ügyfélrendelkezéseket, ha azok teljesítésére vonatkozóan a szerződő fél az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követően ismételten rendelkezést ad. A felfüggesztés tartama alatt felfüggesztett eszközalapra vonatkozóan ügyfélrendelkezést adó szerződő felek számára a biztosító haladéktalanul tájékoztatást ad az ügyfélrendelkezéssel kapcsolatban.

(3) Amennyiben a befizetett díjat a szerződés, illetve az ügyfél rendelkezése alapján a biztosítónak a felfüggesztett eszközalapba kellene befektetnie, a biztosító – a szerződés vagy a szerződő fél eltérő rendelkezése hiányában – köteles a díjat elkülönítetten nyilvántartani. Ha a fenti esetben az eszközalap felfüggesztésének tartama a harminc napot meghaladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő harmincötödik napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld az érintett szerződő fél részére arról, hogy az elkülönítetten nyilvántartott és az eszközalap-felfüggesztés időtartama alatt beérkező díjat mely másik, fel nem függesztett eszközalapba irányítja át – azzal ellentétes ügyfélrendelkezés hiányában – az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő negyvenötödik naptól.

(4) Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt a szerződésben meghatározott időpont elérése (lejárat) mint biztosítási esemény bekövetkezése vagy a szerződés teljes visszavásárlása esetében a biztosító a szerződő fél számlája aktuális egyenlegének értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek figyelmen kívül hagyásával állapítja meg. A biztosító a fenti esetekben az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő tizenöt napon belül – amennyiben a (8) bekezdésben írt feltétel nem áll fenn – köteles a szerződő fél számláján a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeiből nyilvántartott befektetési egységeknek az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamán számított aktuális értékét vagy ugyanezen az árfolyamon a visszavásárlásra vonatkozó szerződéses rendelkezések szerinti összeget kifizetni.

(5) A biztosító haláleseti (kockázati) szolgáltatása teljesítését az eszközalap felfüggesztése annyiban érinti, hogy a biztosító a szerződő fél számlája aktuális egyenlegének értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek az eszközalap-felfüggesztést megelőző utolsó ismert árfolyama alapján határozza meg, és a biztosítási szerződés szerinti kifizetési kötelezettségét a biztosító az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt is a fentiek alapján meghatározott értékben teljesíti, a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekintetében teljesítendő szolgáltatásrész vonatkozásában azonban biztosítottanként legfeljebb harmincmillió forint összeghatárig. Az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő tizenöt napon belül az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamon a biztosító a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekintetében teljesítendő haláleseti (kockázati) szolgáltatásrészt újra megállapítja, és amennyiben ez meghaladja a korábban erre kifizetett összeget, akkor a különbözetet utólag kifizeti. Amennyiben a (8) bekezdésben írt feltétel fennáll, akkor a biztosító a fenti újbóli megállapítást és a különbözet kifizetését a (8) bekezdésben írt elszámolás keretében teljesíti.

(6) Az eszközalap-felfüggesztés végrehajtását követően az eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséig és az eszközalap ezt követő első ismert nettó eszközértékének megállapításáig nem terjeszthető vagy értékesíthető olyan biztosítási termék vagy szerződés, amely mögött kizárólag felfüggesztett eszközalap áll.

(7) Az eszközalap-felfüggesztés időtartama legfeljebb egy év, amelyet a biztosító indokolt esetben összesen további egy évvel meghosszabbíthat. A biztosító a meghosszabbításról szóló döntését az eszközalap-felfüggesztés időtartamának lejártát legalább tizenöt nappal megelőzően, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján, valamint kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá egyidejűleg megküldi a Felügyelet részére. A biztosító az eszközalap-felfüggesztést haladéktalanul megszünteti:

a) az eszközalap-felfüggesztés időtartamának lejártát követően;

b) az eszközalap-felfüggesztés okául szolgáló körülmény megszűnéséről való tudomásszerzését követően; vagy

c) amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli.

(8) Amennyiben az eszközalap-felfüggesztés (7) bekezdés szerinti megszüntetésekor az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama továbbra sem állapítható meg azért, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközök, akkor a biztosító az eszközalapot megszünteti, és az ügyfelekkel – a megszüntetéskori aktuális piaci helyzet alapulvételével – elszámol.

(9) Az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő harminc napon belül a biztosító – a szerződő felek közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a biztosító eszközalappal kapcsolatos szolgáltatásainak folyamatos fenntartása érdekében – az illikviddé vált eszközöket és az eszközalap egyéb, nem illikvid eszközeit szétválasztja, azaz az eszközalapot illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalapokra bontja (a továbbiakban: szétválasztás) akkor, ha az eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékének legfeljebb hetvenöt százalékát képviselő eszközök váltak illikviddé. A szétválasztás végrehajtásával egyidejűleg a nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalap vonatkozásában az eszközalap-felfüggesztés megszűnik, és önálló eszközalapként működik tovább. Garantált eszközalap esetén – függetlenül az illikvid eszközök hányadától – a teljes eszközalap felfüggesztésre kerül. Ebben az esetben a garancia lejáratakor a biztosító az eredeti szerződéses feltételek szerint köteles elszámolni az ügyfelekkel.

(10) A szétválasztás esetében az illikviddé vált eszközöket elkülönítetten, ugyancsak önálló eszközalapként kell nyilvántartani, amelyre vonatkozóan az eszközalap-felfüggesztés az (1)–(8) bekezdésben írottak szerint marad érvényben azzal, hogy az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontjának az eredeti eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját kell tekinteni. A szétválasztás következtében az eredeti eszközalap megszűnik, amelynek során az eredeti eszközalap befektetési egységeit ügyfelenként olyan arányban kell az illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalapokhoz rendelni, amilyen arányt az illikvid és nem illikvid eszközök az eredeti eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékén belül képviseltek. Szétválasztás esetén a (2) és (3) bekezdésben szereplő tájékoztatási kötelezettség kiegészül a szétválasztásról szóló értesítéssel.

(11) Az eszközalap-felfüggesztés és szétválasztás szerződő fél díjfizetési kötelezettségét és a biztosító szolgáltatási kötelezettségét – e § rendelkezéseit figyelembe véve – nem szünteti meg.

(12) A biztosító a (13) bekezdésben írt módon tájékoztatja a szerződő felet

a) az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás törvényi megalapozottságáról, végrehajtásáról, annak indokáról, a felfüggesztés kezdő időpontjáról, a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő következményeiről, ideértve különösen az ügyfeleket érintő befektetési kockázatok változását, valamint a költségek és díjak érvényesítésének szabályait; és

b) az eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséről, annak indokáról, valamint a megszüntetésnek a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő következményeiről.

(13) A biztosító a (12) bekezdés szerinti tájékoztatást az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás végrehajtásával, valamint az eszközalap-felfüggesztés megszüntetésével egyidejűleg, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján és kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá a tájékoztatást folyamatosan naprakészen tartja. A biztosító a tájékoztatást egyidejűleg megküldi a Felügyelet részére.

52. Az eszközalap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén alkalmazandó szabályok

128. § (1) Az eszközalap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó eszközértéket a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték megállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítani kell, amennyiben a hiba mértéke meghaladja az eszközalap nettó eszközértékének egy ezrelékét. A javítás során a megállapított hiba bekövetkezésének időpontjában érvényes mértékének megfelelően kell módosítani a nettó eszközértéket minden olyan napra vonatkozóan, amelyet a feltárt hiba a későbbiek során érintett. A javított nettó eszközértéket közzé kell tenni.

(2) Nem minősül hibának az olyan hibás piaci árfolyam és adatközlés, amely nem a biztosító, a portfóliókezelő vagy a letétkezelő érdekkörében merült fel, feltéve, hogy ezen személyek a tőlük elvárható gondossággal jártak el a nettó eszközérték megállapítása során.

(3) Ha befektetési egység értékének megállapítására hibás nettó eszközértéken került sor, a hibás és a helyes nettó eszközérték szerint számított ár közötti különbséget a szerződővel a hiba feltárásától számított harminc napon belül el kell számolni, kivéve, ha

a) a hibás nettó eszközérték-számítás miatti, egy befektetési egységre jutó árkülönbség mértéke nem éri el a helyes nettó eszközértéken egy befektetési egységre számított ár egy ezrelékét, illetve – ha az eszközalap-leírás ennél kisebb értéket határoz meg – az eszközalap-leírásban megállapított értéket,

b) a hibás és a helyes nettó eszközértéken számított ár különbségéből származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg szerződőnként az egyezer forintot, illetve – ha az eszközalap-leírás ennél kisebb értéket határoz meg – az eszközalap-leírásban megállapított összeget, vagy

c) a biztosító a nettó eszközérték-számításában feltárt hiba esetén, annak javítása eredményeképpen a befektetési egység árában keletkező különbségből adódó elszámolási kötelezettség kapcsán a szerződőt terhelő visszatérítési kötelezettségtől eltekint azzal, hogy ez esetben az eszközalapot ért vagyoncsökkenést a biztosító, a portfóliókezelő vagy a letétkezelő pótolja az eszközalap számára.

53. A biztosítási szerződéskötési kötelezettség

129. § (1)32 Biztosítási szerződéskötési kötelezettség törvényben meghatározott esetekben az 1. melléklet A) részében meghatározott nem-életbiztosítási ágazathoz tartozó biztosítási szerződésekre vonatkozóan a törvényben meghatározott személyek – mint szerződő felek – részére írható elő.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott biztosítási szerződéskötési kötelezettség teljesítéséhez az a biztosítási szerződés fogadható el, amely megfelel a biztosítási szerződéskötési kötelezettséget előíró törvényben és az ilyen törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott – kötelező biztosításra vonatkozó – feltételeknek.

(3) A biztosítási szerződés megszűnése esetén a biztosító – a (2) bekezdésben meghatározott feltételeket tartalmazó törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott módon és határidőben – köteles a szerződő fél biztosítási szerződéskötési kötelezettségének ellenőrzésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot értesíteni.

(4) A biztosítási szerződéskötési kötelezettséget előíró törvény előkészítéséért felelős miniszter a szerződéskötési kötelezettséget megállapító jogszabály tartalmáról és hatályba lépéséről értesíti a Felügyeletet.

IX. FEJEZET

BIZTOSÍTÁSI TERMÉKEK TERJESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

54. A biztosítási termékek terjesztése

130. § (1) A biztosítási termékek terjesztése nem engedélyköteles.

(2) Ha a biztosítási termék közvetítése során a közvetítés körülményeiben a biztosító jogszabálysértést – ideértve a biztosítási termék független biztosításközvetítő igénybevételével történő terjesztése során észlelt jogszabálysértést is – észlel, haladéktalanul köteles intézkedni a jogszabálysértés megszüntetése iránt.

131. § A biztosítási termék terjesztése során tilos olyan módszert alkalmazni:

a) amellyel más személyek terhére ígérnek különleges előnyöket arra az esetre, ha a biztosított vagy a szerződő fél más személyt azonos vagy hasonló biztosítási szerződés megkötésére bír rá, vagy

b) amely a biztosítottól vagy a szerződő féltől olyan befektetést igényelne, amelyet részben vagy egészben olyan más személyekre hárít át, akiket hasonló vagy azonos biztosítási szerződésre kell rábírni,

c) amely biztosítási termék megvásárlását díjazással járó terjesztésbe való bevonás feltételéül szabja.

55. A termékterv

132. § (1) A biztosítónak valamennyi terjeszteni kívánt termék esetében a 3. mellékletben foglaltak szerint terméktervet kell készíteni.

(2) A terméktervnek tartalmaznia kell az első számú vezető, a vezető jogtanácsos és a vezető aktuárius aláírását.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottakon túl az élet- és nem-életbiztosítási ág együttes művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkező biztosító esetén a biztosítási termékkel kapcsolatban érintett biztosítási ág vezetésére kijelölt külön felelős vezető aláírása is szükséges.

133. § (1)33 Az életbiztosítási, baleset- és betegségbiztosítási (egészségbiztosítási) termék díjkalkulációjában, a tartalékolásnál és a járadékszámításoknál alkalmazható technikai kamatláb maximális mértékét a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletben állapítja meg.

(2) A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító fióktelepe útján, vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében terjesztett, az (1) bekezdésben meghatározott termékekre a technikai kamatláb maximális mértékének tekintetében a székhely szerinti tagállam szabályozása az irányadó.

(3)34 Életbiztosítási szerződések esetén a szerződések díjainak észszerű aktuáriusi feltételezések alapján elegendőnek kell lennie arra, hogy az életbiztosító az életbiztosítási szerződésből eredő minden – így különösen a kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok képzésére vonatkozó – kötelezettségének eleget tudjon tenni.

(4)35 A (3) bekezdésben meghatározott díjmeghatározás mérlegelése során az életbiztosító pénzügyi helyzetét bármely szempontból figyelembe lehet venni úgy, hogy a díjakon és az azokon nyert jövedelmeken kívüli forrásokból származó bevételek rendszeres és állandó jellege hosszú távon nem veszélyeztetheti az életbiztosító szavatolótőke-megfelelését.

56. A nemek közötti megkülönböztetés tilalma

134. § (1) A biztosító magatartása nem sérti – az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Ebktv.) meghatározott – a nemi hovatartozáson alapuló egyenlő bánásmód követelményét, ha a biztosító kizárólag

a) a tartalékképzés,

b) a biztosító pénzügyi eszközei összetételének összesített árképzési szempontú nyomon követésével összefüggő belső árazás,

c) a viszontbiztosítási szerződések árazása,

d) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott gazdasági reklám, továbbá hirdetési tevékenység,

e) az élet-, baleset és betegségbiztosítási szerződésekkel összefüggésben kockázatelbírálási tevékenység végzése

céljából a nemi hovatartozásra vonatkozó, illetve azzal összefüggő adatot, információt kezel, tárol és felhasznál.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl, a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét

a) az olyan – nemi hovatartozáshoz is kapcsolható – közvetett különbségtétel esetén, amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, önállóan értékelhető és valós különbségen alapuló ésszerű indoka van,

b) a biztosító ügyfelére, ügyfélcsoportjára nézve az Ebktv. 30/A. §-ában foglaltakhoz képest kedvezőbb elbírálás alkalmazása, ha az nem jelent meg nem engedett különbségtételt az adott ügyféllel, ügyfélcsoporttal összehasonlítható helyzetben lévő más személlyel, személyekkel szemben,

c) az egyik nem tagjainak meghatározott termékhez való hozzáférése megtagadása, ha a biztosító az adott terméket objektíven igazolt céllal, kizárólag vagy elsősorban az egyik nem tagjainak nyújtja, és a biztosító által alkalmazott megoldások a cél eléréséhez megfelelőek és ahhoz szükségesek.

X. FEJEZET

TITOKVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

57. A biztosítási titok

135. § (1)36 A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

(3) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

136. § Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 135. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

137. § Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

138. § (1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c)37 büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o)38 a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval

szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

(2a)39 A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.

(3) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(3a)40 Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(4) A biztosító vagy a viszontbiztosító az (1) és (6) bekezdésekben, a 137. §-ban, a 138. §-ban és a 140. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

(5) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

(6) A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel

van összefüggésben.

(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

(8) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

139. § A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.

140. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

(2) A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

141. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

142. § (1) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 136. § alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 138. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a 138. § (6) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.

(3) A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

143. § (1) A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

(3) E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

(4) Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

58. A biztosító és a viszontbiztosító üzleti titka

144. § A biztosító, a viszontbiztosító, valamint ezek tulajdonosa, a biztosítóban, a viszontbiztosítóban részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, egyéb vezető, valamint a biztosító és a viszontbiztosító alkalmazottja, megbízottja köteles a biztosító és a viszontbiztosító működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot – időbeli korlátozás nélkül – megőrizni.

145. § (1) A 144. §-ban előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró

a) Felügyelettel,

b) nemzetbiztonsági szolgálattal,

c) Állami Számvevőszékkel,

d) Gazdasági Versenyhivatallal,

e) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervvel,

f) vagyonellenőrrel,

g) Információs Központtal,

h) – a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében – az agrárkár-megállapító szervvel, agrárkár-enyhítési szervvel, mezőgazdasági igazgatási szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel

szemben.

(2) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez.

(3) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (a továbbiakban: EBFH) felé történő adatszolgáltatás, az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: 1094/2010/EU rendelet) megfelelően.

(4) A 144. §-ban előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn

a) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

b) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, valamint az önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben.

(5) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által a biztosítókról és a viszontbiztosítókról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a jogalkotás megalapozása és hatásvizsgálatok elvégzése céljából a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter részére.

(6) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a feladatkörében eljáró Információs Központ által végzett adattovábbítás.

146. § (1) Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megőrizni.

(2) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat az e törvényben meghatározott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.

(3) Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a biztosítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon.

59. A biztosítási titokra és az üzleti titkokra vonatkozó közös szabályok

147. § (1) Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

(2) Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó – az Infotv.-ben meghatározott – adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

(3) Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

60. A FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségek

148. § (1)41 A FATCA-törvény szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban ezen alcím tekintetében együtt: Számlatulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás 1. Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: illetőségvizsgálat).

(2) Az intézmény a számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg írásban tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/B–43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről,

c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségéről.

(3) Az Aktv. 43/B–43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatja.

60/A.42 A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek

148/A. § (1) Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II–VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

(2) Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges – elektronikus úton tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.

(3) Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.

61. A veszélyközösség védelme céljából történő adatátadás

149. § (1) A biztosító (e § alkalmazásában: megkereső biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e § alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a (3)–(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.

(2) A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.

(3) A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;

b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c) az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(4) A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 3–9. és 14–18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;

c) a b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(5)43 A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 10–13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító adatait;

b) a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá a (4) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott adatokat;

c) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;

e) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.

(6) A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján – az 1. melléklet A) rész 10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:

a) az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,

b) az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító felelős az (1) bekezdésben meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

(8) A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.

(9) Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (8) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

(10) Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

(11) A megkereső biztosító az (1) bekezdésben meghatározott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.

(12) Ha az ügyfél az Infotv.-ben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító – a (8)–(10) bekezdésben meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.

(13) A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

(14) A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.

150. § (1) A biztosítók – az 1. melléklet A) rész 3–6. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződésekkel kapcsolatban – a biztosítási szerződés vonatkozásában – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések kiszűrése céljából közös adatbázist (a továbbiakban: Adatbázis) hozhatnak létre, amely tartalmazza

a) a szerződő személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgy azonosító adatait;

c) az a) és b) pontokban meghatározott szerződőt vagy vagyontárgyat érintő korábbi biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat; és

d) a biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát.

(2) A biztosító az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az adat keletkezését követő harminc napon belül továbbítja az Adatbázisba.

(3) A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése és a visszaélések megakadályozása céljából az Adatbázisból adatot igényelhet.

(4) Az Adatbázis kezelője a jogszabályoknak megfelelő igénylés szerinti adatokat nyolc napon belül köteles átadni az igénylő biztosítónak.

(5) Nem áll fenn a biztosító titoktartási kötelezettsége az Adatbázis irányában, az Adatbázisba való adatátadás vonatkozásában, továbbá az Adatbázis kezelőjét terhelő biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettsége a biztosító vonatkozásában, amely a jogszabálynak megfelelő igényléssel fordul hozzá.

(6) Az Adatbázis kezelőjének az Adatbázisban kezelt adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettségére, továbbá a kezelt adatokra vonatkozó igénylések teljesítésére nézve a biztosítási titokra vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandóak.

(7) Az Adatbázis kezelője – amennyiben a megkeresés érdemi megválaszolása a kért adatok hiányában nem lehetséges – a hozzá intézett, a 138. § (1) bekezdés b), f), q) és r) pontjában, illetve a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő igényléseket köteles továbbítani a megkereséssel érintett biztosítási ágazatok művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosítók számára. Az Adatbázis kezelője az igénylés továbbításáról az igénylőt egyidejűleg köteles tájékoztatni.

(8) Az igénylő biztosító az igénylés eredményeként kapott adatokat a biztosítandó vagy biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a (3) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

(9) Az Adatbázisban továbbított adatok helyességéért és pontosságáért az azt továbbító biztosító felelős.

(10) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a (11) bekezdésben meghatározott kivétellel a nyilvántartásba vételt követő öt évig kezelhetők.

(11) Biztosítási szerződés létrejötte esetén az (1) bekezdésben meghatározott adatok a szerződés fennállása alatt, a szerződésből származó igények elévüléséig kezelhetők az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban. A szerződés megszűnésének és a szerződésből származó igények elévülésének tényéről a biztosító tájékoztatja az Adatbázis kezelőjét.

(12) Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.

(13) Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (12) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős befejezéséig.

(14) Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

(15) Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot csak az (1) bekezdésben meghatározott célból kezelheti.

(16) Az igénylő biztosító a (3) bekezdésben meghatározott igénylésről, az abban szereplő adatokról, továbbá az igénylés teljesítéséről az ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az Infotv.-ben szabályozott módon tájékoztatja.

151. § (1) A 150. § (1) bekezdésében meghatározott Adatbázist a biztosítók abban az esetben hozhatják létre, ha a 150. § (1) bekezdésében meghatározott biztosítási ágazatokat művelő biztosítók megállapodást megelőző piaci részesedés szerint számított kétharmada megállapodik az adatbázis létrehozásáról, a működésében történő részvétel feltételeiről és az Adatbázis fenntartásával kapcsolatos költségek fedezetéről.

(2) Az adatbázis létrehozásának további feltétele, hogy az Adatbázisba adatot szolgáltató biztosítók az Adatbázisba továbbított adatok továbbításának és lekérdezésének lehetőségét az érintett szerződések feltételeiben meghatározzák.

XI. FEJEZET

ÜGYFÉLFORGALOMMAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

62. Az ügyfelek tájékoztatása

152. § (1) A biztosítónak a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a biztosítási szerződés megkötése előtt, bizonyítható és azonosítható módon, közérthető, egyértelmű és részletes írásbeli tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfél részére

a) a biztosító elnevezéséről, székhelyéről, jogi formájáról,

b) fióktelep útján kötött biztosítási szerződés esetén a fióktelep székhelyéről (külföldön létesített fióktelep esetén a címéről), külföldi biztosító magyarországi fióktelepe útján kötött biztosítási szerződés esetén a külföldi biztosító székhelyéről, cégjegyzékszámáról vagy nyilvántartási számáról, valamint a nyilvántartását végző bíróság vagy hatóság nevéről,

c) a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságról,

d) a biztosítási szerződés 4. melléklet A) pontjában meghatározott egyes jellemzőiről, és

e) a 108. § (1) bekezdésében meghatározott jelentés közzétételéről.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatónak figyelemfelhívásra alkalmas módon kell tartalmaznia:

a) a biztosító mentesülésének a szabályait,

b) a biztosító szolgáltatása korlátozásának a feltételeit,

c) a biztosítási szerződésben alkalmazott kizárásokat, valamint

d) minden, a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltérő feltételt, így különösen azt a körülményt, hogy a magyartól eltérő jog alkalmazása vagy a magyartól eltérő bíróság kizárólagos illetékessége került kikötésre.

(3)44 Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven és az ügyfél ez irányú kifejezett hozzájárulása esetén tartós adathordozón is történhet.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség megsértése az e törvényben meghatározott jogkövetkezményeket vonja maga után, és nem érinti az általános szerződési feltételek vagy azok egyes kikötései – a Ptk.-ban meghatározottak szerinti – szerződéses tartalommá válását.

(5)45 A biztosító – a 4. melléklet A) pont 17. alpontjában foglaltakat kivéve – az (1) bekezdésben foglalt adatok változása esetén a szerződés módosításakor és megújításakor köteles az (1) bekezdésben meghatározott módon a szerződő fél részére a változásokról tájékoztatást nyújtani.

153. § (1) Életbiztosítási szerződés megkötése előtt – az olyan megtakarítási elemet nem tartalmazó, tisztán kockázati életbiztosítások kivételével, amelyeket pénzügyi intézmény az általa nyújtott pénzügyi szolgáltatással összefüggésben javasolt, vagy amelyeknek a biztosítási összege nem haladja meg az egymillió forintot – a biztosító köteles felmérni, illetve legalább az ügyfél által megadott információk alapján pontosítani az ügyfél igényeit.

(2) Azon életbiztosítási szerződések esetében, amelyek megkötése előtt az (1) bekezdés alapján igényfelmérést kell készíteni, a biztosító köteles – a 152. §-ban meghatározott tájékoztatáson túl – az (1) bekezdésben meghatározott igényfelmérés, illetve igénypontosítás alapján a 4. melléklet B) pontja szerinti termékismertetőt is a 152. § (1) bekezdésében meghatározott módon átadni.

(3) A biztosítót a 152. §-ban, az (1)–(2) és (5) bekezdésben és a 155. § (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség

a) nem terheli, ha a szerződés viszontbiztosítási szerződés, valamint a szerződés nagykockázatra létrejövő biztosítási szerződés,

b) az alkusszal szemben terheli, ha a biztosítási szerződés megkötése során alkusz működik közre.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott igényfelmérés, illetve igénypontosítás céljából a biztosító által használható dokumentum (a továbbiakban: életbiztosítási igényfelmérő) tartalmi elemeit a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletben határozza meg.

(5) A rendszeres vagy folyamatos és egyszeri díjas megtakarítási jellegű életbiztosítás esetén a biztosító a (2) bekezdésben meghatározott termékismertető átadásakor köteles tájékoztatni az ügyfelet az adott biztosítás teljes költségmutatójáról és annak internetes elérhetőségéről.

(6) A biztosító köteles a teljes költségmutatót az internetes honlapján közzétenni.

154. § (1) A biztosító a tájékoztatást elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfél számára folyamatosan és könnyen elérhető módon elektronikus úton is köteles elérhetővé tenni.

(2) Ha a biztosító elfogadó nyilatkozatát az elektronikus aláírásról szóló törvényben meghatározott fokozott biztonságú elektronikus aláírást tartalmazó elektronikus dokumentum igazolja, a biztosító köteles a 152. § (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatót az ügyfél számára folyamatosan és könnyen elérhető módon elektronikus úton hozzáférhetővé tenni.

155. § (1) A biztosító – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a szerződés megkötése előtt bizonyítható módon köteles beszerezni ügyfele arra vonatkozó külön nyilatkozatát, hogy a 152. § (1) bekezdésében és a 153. § (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatást megkapta.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy az ügyfél a szerződés megkötése előtt milyen más, a megkötendő biztosítási szerződéssel összefüggő tájékoztatást kapott meg.

156. § (1) Az életbiztosítási szerződés – kivéve a maradékjoggal nem rendelkező, kockázati életbiztosításokat és az életbiztosítási ágba tartozó baleseti és betegségi kiegészítő biztosításokat – megkötését követően a biztosító évente legalább egyszer köteles írásban tájékoztatni ügyfelét az életbiztosítási szerződése szolgáltatási értékéről, aktuális visszavásárlási értékéről és a visszajáró többlethozam jóváírásának mértékéről.

(2) A biztosítási szerződésben rögzített értékkövetés érvényesítése során az ügyfélnek egyértelmű tájékoztatást kell adni az értékkövetéssel érintett és nem érintett elemek vonatkozásában. A biztosító köteles felhívni a figyelmet a biztosítási szerződés értékkövetéssel kapcsolatos rendelkezéseire, külön is kitérve az ügyfelet az értékkövetéssel kapcsolatban megillető jogokra.

(3) A befektetési egységhez kötött életbiztosítások esetében a biztosító köteles lehetővé tenni, hogy a szerződő tájékozódhasson a befektetés elhelyezéséről, azaz a befektetéseinek fedezetéül szolgáló befektetési formák egymáshoz viszonyított arányáról, az egyes befektetési formák típusáról, valamint a befektetéseinek aktuális értékéről. A befektetési egységhez kötött életbiztosítások esetén az ügyfeleknek szóló adatszolgáltatás formáját és tartalmát a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

(4) Amennyiben a biztosítási szerződés feltétele – élet- és nem-életbiztosítások esetében egyaránt – a leendő ügyfél orvosi vizsgálata, akkor a biztosító köteles arról is tájékoztatást adni, hogy az ügyfél az elvégzett vizsgálatok eredményeit az egészségügyről szóló törvény alapján az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti.

157. § (1) Az életbiztosítási szerződés megkötését követően a biztosító a szerződés létrejöttétől számított harminc napon belül – a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén, vagy ez irányú megegyezés esetén, a szerződő kifejezett kérésére más nyelven – köteles a szerződőt bizonyítható és azonosítható módon, egyértelműen tájékoztatni a biztosítási szerződés létrejöttéről.

(2) Fogyasztó szerződő esetén a biztosító az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatásban köteles felhívni figyelmet a 122. §-ban foglaltakra.

158. § A 368. §-ban meghatározott biztosításközvetítést végző természetes személy – ha törvény eltérően nem rendelkezik – csak a 152. § (1) bekezdésében meghatározott adatokról köteles tájékoztatást adni.

63. Panaszkezelés

159. § (1) A biztosító biztosítja, hogy az ügyfél a biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.

(2) A biztosító

a) a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább a hét egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább tizenkét órán keresztül folyamatosan,

b) a telefonon közölt szóbeli panaszt minden munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább tizenkét órán keresztül folyamatosan,

c)46 az írásbeli panaszt elektronikus eléréssel – üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva – folyamatosan

fogadja.

(3) A biztosító a szóbeli panasz ügyfelek részére nyitva álló helyiségben vagy annak hiányában székhelyén történő kezelése esetén köteles biztosítani, hogy az ügyfeleknek lehetőségük legyen elektronikusan és telefonon keresztül is a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására. A személyes ügyintézés időpontja igénylésének napjától számított öt munkanapon belül a biztosító köteles személyes ügyfélfogadási időpontot biztosítani az ügyfél számára.

(4) Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. A biztosító az ügyintézőjének – a biztosító felé indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított – öt percen belüli élőhangos bejelentkezése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

(5)47 Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a biztosító hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.

(6) A biztosító a szóbeli panaszt – a (7) bekezdésben meghatározott eltéréssel – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a biztosító a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a (8) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

(7) Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a biztosító a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a (8) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

(8)48 A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek. A biztosító a panaszkezelés során köteles úgy eljárni, hogy a körülmények által adott lehetőségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasztói jogvita kialakulását.

(9)49 A panasz elutasítása esetén a biztosító válaszában írásban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy az MNBtv.-ben meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, amennyiben a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó szabályok alapján fogyasztónak minősül. A biztosítónak tájékoztatni kell e fogyasztót arról, hogy tett-e általános alávetési nyilatkozatot, meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét, továbbá a fogyasztó külön kérésére meg kell küldenie a Pénzügyi Békéltető Testület által készített és a biztosító rendelkezésére bocsátott kérelem nyomtatványt.

(10)50 A biztosító a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyeletnek kérésére bemutatja.

(11) A biztosító az ügyfelek panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügyintézés módjáról, valamint a (12) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésének szabályairól szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) készít. A biztosító a panaszkezelési szabályzatban tájékoztatja az ügyfelet a panaszügyintézés helyéről, levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.

(12) A biztosító az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet.

(13) A (12) bekezdés szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell

a) a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,

b) a panasz benyújtásának időpontját,

c) a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát,

d) a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, továbbá

e) a panasz megválaszolásának időpontját.

(14) A biztosító a panaszkezelési szabályzatot az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhelyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi.

(15) A biztosító a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel. A telefonon történő panaszkezelés emelt díjas szolgáltatással nem működtethető.

(16) A biztosító köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek tizenöt napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.

(17) Viszontbiztosítás megkötése és nagykockázatra létrejövő biztosítási szerződés esetén a biztosítót az e §-ban meghatározott kötelezettség nem terheli.

XII. FEJEZET

A JOGVÉDELMI BIZTOSÍTÁSRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

64. A fejezet alkalmazási köre

160. § (1) E fejezet szabályait – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a biztosító jogvédelmi biztosítással kapcsolatos tevékenységére kell alkalmazni.

(2) E fejezet szabályai nem alkalmazandók

a) a tengeri hajók használatából eredő vagy az e használattal kapcsolatos peres ügyekre vagy kockázatokra vonatkozó jogvédelmi biztosításra,

b) a felelősségbiztosítást művelő biztosító azon tevékenységére, amelyet biztosítottja védelme vagy képviselete érdekében a felelősségbiztosítási szerződés alapján folytat, amennyiben ezt a tevékenységet a biztosító egyidejűleg saját érdekében is végzi,

c) a segítségnyújtási tevékenységet folytató biztosító által kifejtett jogvédelmi tevékenységre, amennyiben ezt a tevékenységet nem a biztosított lakóhelyén vagy szokásos tartózkodási helye szerinti országban, hanem más országban gyakorolják, és ez egy olyan szerződés részét képezi, amely csak az utazás, vagy a lakóhelyétől vagy szokásos tartózkodási helyétől való távollét során bajba jutott személyeknek nyújtott segítségre vonatkozik.

(3) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a biztosítónak a szerződésben fel kell tüntetni, hogy a jogvédelmi szolgáltatás csak a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott körre korlátozódik és a segítségnyújtási szolgáltatáshoz kapcsolódik.

(4) A 161–163. § csak arra a biztosítóra alkalmazandó, amely a jogvédelmi biztosítási ágazat mellett más nem-életbiztosítási ágazatban is tevékenykedik.

65. A jogvédelmi biztosítás elkülönítése

161. § A jogvédelmi biztosítási tevékenység végzése során

a) a biztosító a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, továbbá az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai ugyanilyen vagy hasonló tevékenységet nem folytatnak a biztosító által művelt másik ágazat részére vagy más, az 1. melléklet A) részében meghatározott bármely ágazatot művelő más biztosító számára, és a biztosítóban az ezen alkalmazottak felett utasítási joggal rendelkező vezető állású személy nem rendelkezhet utasítási joggal más biztosítási ágazatba tartozó károk rendezésével kapcsolatban,

b) a biztosító a jogvédelmi biztosítási szerződésben név és székhely szerint megjelölt más vállalkozást bíz meg a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, továbbá az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással, vagy

c) a jogvédelmi biztosítási szerződés tartalmazza a biztosított azon jogát, hogy a biztosítási esemény bekövetkezését követően egy általa választott jogi képviselőt bízhat meg érdekei védelmével.

162. § (1) A 161. § b) pontja esetén a károk rendezésével csak részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság vagy egy külföldi székhelyű, jogvédelmi biztosítási károk rendezésével foglalkozó vállalkozás fióktelepe bízható meg, feltéve, hogy a biztosítóval nem áll semmilyen pénzügyi, kereskedelmi vagy adminisztratív kapcsolatban, vagy egyéb olyan közvetlen vagy közvetett kapcsolatban, amely a kárrendezés pártatlanságát befolyásolhatja, és egyéb tevékenysége nem veszélyezteti a kárrendezési pártatlanságát.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott jogilag elkülönült szervezet más biztosítóval pénzügyi, kereskedelmi vagy adminisztratív kapcsolatban áll, akkor e vállalkozásnak a vezető tisztségviselői és a jogvédelmi károk rendezésével, az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai ugyanilyen vagy hasonló tevékenységet más, az 1. melléklet A) részében meghatározott bármely ágazatot művelő biztosító részére nem végezhetnek. A jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, és az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással nem bízható meg egy olyan másik biztosító, amely nemcsak jogvédelmi biztosítással foglalkozik.

(3) A jogvédelmi biztosító és a kárrendezéssel megbízott más vállalkozás közötti információátadásnak olyan módon, olyan adatokra kiterjedően kell történnie, amely nem ad lehetőséget arra, hogy a jogvédelmi biztosító az így rendelkezésre álló adatokat más biztosítási szerződésekkel kapcsolatos károk rendezése során felhasználhassa.

(4) A 161. § b) pontja esetén a biztosító csak a biztosított kifejezett, írásban vagy más bizonyítható módon tett kérésére ajánlhat jogi képviselőt, azt követően, hogy a biztosított nem kívánt élni a jogi képviselő szabad megválasztásának jogával.

(5) A biztosító a (4) bekezdésben meghatározott esetben legalább három jogi képviselőt köteles ajánlani a biztosított részére.

(6) A jogvédelmi biztosító és a jogi képviselő közötti információátadásnak olyan módon, olyan adatokra kiterjedően kell történnie, amely nem ad lehetőséget arra, hogy a jogvédelmi biztosító az így rendelkezésre álló adatokat más biztosítási szerződésekkel kapcsolatos károk rendezése során felhasználhassa.

163. § A biztosító a 161. §-ban meghatározott megoldások közül egyszerre kettőt vagy hármat is követhet azzal, hogy egy biztosítási jogviszony esetében csak egy megoldás alkalmazása lehetséges.

66. Képviselet

164. § Külön meghatalmazás alapján

a) a biztosítónak a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, továbbá az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai,

b) a biztosító által a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, továbbá az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással megbízott vállalkozás képviseletére jogosult személyek

– amennyiben törvény másként nem rendelkezik – bármely közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárásban elláthatják a biztosított képviseletét.

67. A jogvédelmi biztosítási szerződés tartalmi elemei

165. § (1) Jogvédelmi biztosítás esetén a biztosítási szerződési feltételeknek a 121. §-ban foglaltakon túlmenően tartalmazniuk kell

a) a biztosított jogát arra, hogy bármely bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásban, vagy az ilyen eljárás megkezdését megelőzően, az eljárás elkerülését elősegítő eljárás során szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét, amennyiben az érdekeinek védelme, illetve képviselete céljából szükséges,

b) egy pártatlanságot biztosító egyeztető eljárás meghatározását, amelyet a biztosító és a biztosított között a biztosító szolgáltatásával kapcsolatban keletkezett véleményeltérés esetén a feleknek követniük kell,

c) a biztosított jogát arra, hogy amennyiben a b) pontban jelzett eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmében szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét,

d) a biztosított írásban vagy más bizonyítható módon történő tájékoztatását arról, hogy a biztosítóval keletkezett véleményeltérés esetén megilletik a b) és c) pontban meghatározott jogok,

e) azon eljárás szabályait, amelyet abban az esetben követnek a felek, ha a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beálltának alapjául szolgáló esemény során két vagy több ellenérdekű fél ugyanannál a biztosítónál rendelkezik jogvédelmi, vagy felelősségbiztosítási szerződéssel,

f) az arról való tájékoztatást, hogy az a)–c) pont közül a jogvédelmi biztosítási tevékenység során mely feltétel áll fenn.

(2) Ha az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott egyeztető eljárás eredménye a biztosítottra kedvező, az eljárás költségét a biztosító viseli, ellenkező esetben a biztosított és a biztosító a saját költségét viseli. A biztosítási szerződés eltérő rendelkelése hiányában véleményeltérés esetén a biztosított egy általa választott ügyvédhez fordulhat. Ha az ügyvéd a biztosított álláspontját fogadja el, a biztosító köteles ennek megfelelően eljárni.

(3) Ha a biztosító és a biztosított között a biztosító szolgáltatásával kapcsolatban véleményeltérés keletkezik, a biztosító köteles írásban tájékoztatni a biztosítottat a (1) bekezdés a)–c) pontjában foglaltakról.

166. § (1) Ha a jogvédelmi biztosítás más kockázatokat is fedező biztosítási szerződés részét képezi, akkor a jogvédelmi biztosításnak külön, az ügyfelek számára felismerhetően elkülönülő részt kell képeznie a biztosítási szerződésen belül.

(2) A biztosító az ügyfeleinek átadásra kerülő valamennyi dokumentumon köteles felhívni a figyelmet a jogvédelmi biztosítási fedezet létére, továbbá a biztosító a biztosítási díj meghatározása során külön is köteles feltüntetni a jogvédelmi biztosítási fedezet díját, abban a pénznemben, amelyben a szerződő fél a biztosítási díj megfizetésére köteles.

NEGYEDIK RÉSZ

A BIZTOSÍTÓK REORGANIZÁCIÓJA ÉS FELSZÁMOLÁSA

XIII. FEJEZET

A BIZTOSÍTÓKKAL KAPCSOLATOS REORGANIZÁCIÓS ELJÁRÁSOK

68. A biztosítási állomány átruházása a biztosítottak érdekében

167. § (1) A tevékenységi engedély visszavonásával egyidejűleg – a 304. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl – a Felügyelet a biztosítottak érdekeinek a védelme érdekében intézkedhet a biztosító tevékenységi engedély visszavonásával érintett állományának részben vagy egészben történő átruházása érdekében szükséges intézkedések megtételére.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott esetben az állományátruházás sikeres lebonyolítása céljából felügyeleti biztost rendel ki, vagy a már kijelölésre került felügyeleti biztos megbízólevelét haladéktalanul módosítja.

(3) A felügyeleti biztos – a biztosító képviseletében – az állományátruházás lebonyolítása érdekében a kijelölését, vagy a megbízólevél módosítását követő harminc napon belül, állományátruházásra irányuló megállapodás megkötése céljából, ajánlattételre hívja fel az átruházandó szerződéses állomány vagy állományok művelésére jogosító tevékenységi engedéllyel rendelkező, Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosítókat és a tagállami biztosítók magyarországi fióktelepeit.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott felhívásnak tartalmaznia kell:

a) az átruházandó állomány pontos meghatározását, az átruházásra kerülő állomány szerződési feltételeit,

b) az átruházandó állományhoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok és az azokhoz kapcsolódó átadni tervezett eszközök megjelölését.

(5) Az átruházandó szerződéses állomány művelésére feljogosító tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosító az ajánlattételi felhívásban meghatározott időpontig – amely nem lehet hosszabb, mint az ajánlati felhívás közzétételétől számított két hónap – tehet ajánlatot az állomány átvételére, amely ajánlatához a felügyeleti biztos (6) bekezdésben meghatározott döntésének a meghozataláig kötve van.

(6) A felügyeleti biztos a felhívásban megjelölt határidőt követő tizenöt napon belül dönt, hogy melyik biztosítóval állapodik meg az állományátruházásról. Több ajánlat esetén versenytárgyalás is tartható. A felügyeleti biztos a (9) bekezdésben foglaltakkal összhangban azon ajánlatot fogadhatja el, amely – a biztosítottak érdekeinek védelmére és az átadó biztosító pénzügyi helyzetére is tekintettel – az ajánlatban fogalt összes feltételek figyelembevételével a legkedvezőbb. Ugyanazon kötelezettségekből álló állomány esetében az alacsonyabb értéken megvalósítható átruházás tekintendő kedvezőbbnek.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott döntés meghozatalát követően a felügyeleti biztos és az átvevő biztosító haladéktalanul köteles a 256. § (1) bekezdésében meghatározott kérelmet a Felügyelethez benyújtani. A kérelemről a Felügyelet soron kívül, de legkésőbb a kérelem beérkezését követően tizenöt munkanapon belül határoz, kivéve, ha az átvevő biztosító székhelye Magyarország területén kívül van.

(8) Ha az átvevő biztosító székhelye Magyarország területén kívül van, akkor a Felügyelet ügyintézési határidejére az eljárására vonatkozó általános szabályok az irányadók.

(9) Ha a biztosító állománya csak egy részének átruházására kerül sor, akkor a biztosító azon hitelezője, amelynek biztosítási szerződésből eredő követelése van a biztosítóval szemben, nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe ahhoz képest, mintha a biztosító az állományátruházás nélkül felszámolásra kerülne. Ennek való megfelelés érdekében úgy kell eljárni, hogy az átruházásra kerülő állományra jutó, (4) bekezdés b) pontja szerinti tartalékok és eszközök mértéke ne haladja meg a biztosító teljes állományára jutó tartalékok és eszközök mértékét.

168. § (1) Ha a tevékenységi engedély visszavonása a biztosító Gfbt.-ben meghatározott tevékenységére vonatkozik és a Felügyelet a 167. §-ban meghatározott intézkedés meghozataláról dönt, a felügyeleti biztos haladéktalanul köteles egyeztetni a Kártalanítási Alap kezelőjével a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási állománnyal kapcsolatos tartalékok fedezetének tisztázása érdekében.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott egyeztetés eredményeként megállapításra kerül, hogy a tevékenységi engedély visszavonásával érintett biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási állományával kapcsolatban nem állnak rendelkezésre a biztosítástechnikai tartalékok fedezetére szolgáló eszközök és a 167. § (3)–(6) bekezdésében meghatározott intézkedések nem vezettek eredményre, akkor a felügyeleti biztos és a Kártalanítási Alap kezelője harminc napon belül tervet készít a hiányzó eszközök – Kártalanítási Alap terhére történő – pótlása, és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási állomány átruházásának újbóli előkészítése érdekében.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott terv elkészítését követően a felügyeleti biztos ismételten felhívja a 167. § (3) bekezdésében meghatározott ajánlattételre az érintett biztosítókat, azzal, hogy a 167. § (4) bekezdésében foglaltakon túl a felhívásnak tartalmaznia kell a (2) bekezdésben meghatározott tervet.

168/A. §51 (1) A 167. és 168. §-ban meghatározott intézkedés megindításáról és annak joghatásairól a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja az Európai Unió tagállamainak felügyeleti hatóságait.

(2) A 167. és 168. §-ban meghatározott intézkedésről szóló döntés honlapon történő közzétételét követően a Felügyelet soron kívül közzéteszi annak tartalmát az Európai Unió Hivatalos Lapjában, angol és magyar nyelven a 11. melléklet C) részében meghatározott nyomtatványon.

69. Másik tagállamban elrendelt reorganizációs eljárással kapcsolatos szabályok

169. § (1) A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosítóval szemben hozott reorganizációs eljárásban hozott döntés joghatásai tekintetében a biztosító székhelye szerinti jog az irányadó.

(2) Az ilyen eljárásokban hozott döntéseket minden további eljárás nélkül el kell ismerni.

170. §52 Ha másik tagállam érintett felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy a területén székhellyel rendelkező biztosító ellen reorganizációs vagy azzal egy tekintet alá eső eljárás indult, a Felügyelet – mérlegelve a tájékoztatás szükségességét a magyarországi esetleges hitelezők tekintetében – honlapján tájékoztatót tehet közzé az eljárás megindításáról és annak gyakorlati következményeiről.

XIV. FEJEZET

A BIZTOSÍTÓK FELSZÁMOLÁSA

70. Általános szabályok

171. § (1) E fejezet szabályait magyarországi székhelyű biztosító részvénytársaság, az európai részvénytársasági formában működő biztosító, a biztosító szövetkezet, a kölcsönös biztosító egyesület és a harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe elleni felszámolási eljárásra kell alkalmazni.

(2) Ahol ez a rész biztosítót említ, ott e fejezet alkalmazásában a felszámolás alatt álló – tevékenységi engedéllyel már nem rendelkező – volt biztosítót is érteni kell.

172. § (1) Az Európai Unió tagállamaiban székhellyel rendelkező biztosítóval szemben lefolytatott felszámolási vagy azzal egyenértékű eljárás joghatásai tekintetében a biztosító székhelye szerinti jog az irányadó.

(2) Az ilyen eljárásokban hozott határozatokat minden további eljárás nélkül el kell ismerni.

173. § (1) A biztosító részvénytársaság, az európai részvénytársasági formában működő biztosító és a biztosító szövetkezet elleni felszámolási eljárásra – az e fejezetben foglalt eltérésekkel – a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezéseit, a kölcsönös biztosító egyesület elleni felszámolási eljárásra – az e fejezetben foglalt eltérésekkel – a Civil tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe elleni felszámolási eljárásra az Fkt.-ban foglaltakat kell az e fejezetben foglalt eltérésekkel alkalmazni.

(3) A biztosító részvénytársaság, az európai részvénytársasági formában működő biztosító, a harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe, a biztosító szövetkezet, továbbá a kölcsönös biztosító egyesület ellen csődeljárásnak nincs helye.

(4) Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepével szemben felszámolási eljárást a Felügyelet nem kezdeményezhet.

174. § A biztosító – ide nem értve a kisbiztosító-egyesületet – felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel rendelkezik.

175. § (1) Biztosító felszámolójának kizárólag az MNBtv. 39. §-ában meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetek felszámolását végző, nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki vagy választható meg.

(2) A felszámolót a 135–147. §-ban előírt titoktartási kötelezettség terheli.

(3) A felszámoló jogosult valamennyi tagállamban e törvény, a Cstv., a Civil tv., és az Fkt. rendelkezései által meghatározott jogkörök ellátására, de ennek során köteles betartani azon tagállam jogszabályait, amelynek területén eljárását foganatosítja.

176. § (1) A biztosítóval szembeni – biztosítási szerződésen alapuló – hitelezői igények rendezése érdekében a felszámoló jogosult az adott biztosítási szerződésekkel érintett biztosítási ágazat művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosítóval vagy a biztosítók érdekvédelmi szervezetével (a továbbiakban együtt: Szerződő) szerződést kötni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerződés megkötéséhez nem szükséges a hitelezői igény jogosultjának hozzájárulása.

(3) A szerződés megkötésével a Szerződő – a biztosító nevében – gyakorolja a hitelezői igény vonatkozásában a biztosítót a biztosítási szerződés alapján, a felszámolás elrendelését megelőzően megillető jogokat és kötelezettségeket, továbbá a Szerződő a kártérítési igény jogosultjának személyes adatai és üzleti titkai tekintetében adatkezelővé válik.

177. § (1) A felszámolói díj összege nem haladhatja meg a felszámolás során eladott vagyontárgyak árbevételének és a befolyt követelések együttes összegének 1,25 százalékát. Egyezség esetén a felszámoló díja nem lehet több a vagyontárgyak nettó értékének 1,25 százalékánál.

(2) A felszámolóra a Cstv. 59. §-a és 60. § (4)–(6) bekezdése nem alkalmazható.

178. § (1) A felszámoló – munkájának hatékonyabb elvégzése érdekében – az érintett tagállamok területén képviselőt bízhat meg, aki segítséget nyújt az eljárást érintően a helyi hitelezőknek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott képviselőnek csak olyan személy jelölhető ki, akivel szemben a Cstv. 27/A. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

(3) A felszámoló az (1) bekezdésben meghatározott képviselője nevét, elérhetőségét és a képviseleti jogosultságának tartalmára vonatkozó adatokat a saját honlapján közzéteszi.

(4) A (3) bekezdés szerinti adatokat a Felügyelet a honlapján közzéteszi.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott képviselő megbízásával járó indokolt költségek Cstv. 57. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott felszámolási költségnek minősülnek.

179. § (1) A kölcsönös biztosító egyesület felszámolása esetén a Civil tv. 10. § (3), (5) és (6) bekezdése nem alkalmazható.

(2) A felszámolás során a biztosítási szerződésből származó kötelezettségek tekintetében a Cstv. 46. § (7) bekezdése nem alkalmazható.

(3) Biztosító felszámolása esetén az eljárás szünetelésének és felfüggesztésének nincs helye.

180. § (1) A Cstv. 40. §-ának vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a szerződéssel jogot szerzett fél igazolja, hogy az adott szerződésre más tagállam joga az irányadó és ezen alkalmazandó jog szerint a szerződés megtámadhatósága kizárt.

(2) A 196. §-ban meghatározott jog fennállását annak jogosultjával szemben a felszámoló a felszámolási eljárásban köteles tiszteletben tartani, ugyanakkor ez – az (1) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – nem zárja ki a Cstv. 40. §-ában meghatározott rendelkezések alkalmazását.

71. A felszámolási eljárás megindítása

181. § (1) A biztosító elleni felszámolási eljárás bíróság általi megindítását kizárólag a Felügyelet kezdeményezheti.

(2) A Felügyelet a felszámolási eljárás megindításának kezdeményezéséről abban az esetben hozhat döntést, ha a biztosító tevékenységi engedélyének visszavonására sor került.

(3) A bíróság a felszámolás elrendeléséről a kezdeményezés beérkezésétől számított harminc napon belül határoz.

(4) A bíróság a felszámolást a Felügyelet kezdeményezésére a biztosító fizetésképtelenségének a vizsgálata nélkül köteles elrendelni.

(5) Ha a biztosító elleni felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelmet nem a Felügyelet terjesztette elő, a bíróság a kérelem elutasítását követően soron kívül értesíti a Felügyeletet. Az értesítés kézhezvételét követően a Felügyelet haladéktalanul megvizsgálja a felszámolási eljárás megindítása kezdeményezésének szükségességét.

(6) A felszámolás megindításának kezdeményezéséről szóló, a (2) bekezdésben meghatározott döntés ellen

a) a biztosító vagy viszontbiztosító alapítói vagy tagsági jogait gyakorló legfőbb szerv képviselője, és

b) bármely olyan személy, aki a 183. § (2) bekezdésében meghatározott biztosítási szerződésből eredő követelés jogosultja

kezdeményezheti a Felügyeleti döntés bírósági felülvizsgálatát.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott felülvizsgálat a (2) bekezdésben meghatározott döntés jogszerűségének a felülvizsgálatán túl kiterjed a biztosító tevékenységi engedélyének visszavonásáról szóló döntés jogszerűségének felülvizsgálatára is, kivéve, ha a biztosító tevékenységi engedély visszavonásáról szóló döntés felülvizsgálata tárgyában már jogerős ítéletet hoztak.

(8) Ha a tevékenységi engedély visszavonásáról szóló döntés jogszerűségének felülvizsgálata tárgyában már per van folyamatban a (6) bekezdésben meghatározott eljárást fel kell függeszteni.

(9) A (6) bekezdésben meghatározott kereset előterjesztésére a Pp. 330. § (2) bekezdésében meghatározott határidő az irányadó azzal, hogy a határidő számítása során a felszámolás megindításának a kezdeményezéséről szóló döntés közlésének, a hitelezők esetén a közzétételének a napja az irányadó, függetlenül attól, hogy a tevékenységi engedély visszavonásáról szóló döntés mikor született.

72. A hitelezői igények bejelentése

182. § (1) Biztosító felszámolása során a hitelezők – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a felszámolást elrendelő jogerős bírósági végzés közzétételétől számított hatvan napon belül kötelesek követeléseiket bejelenteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

73. A hitelezői igények kielégítése

183. § (1) A felszámolás során a felszámoló a biztosítónak a biztosítási szerződésből származó kötelezettségeit a Cstv. 57. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott követelések kielégítése után a Cstv. 57. § (1) bekezdés c)–h) pontjában meghatározott követelések kielégítése előtt köteles kielégíteni.

(2) A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségeit az alábbi sorrendben teljesíti:

a) személyi sérüléshez, balesethez, betegséghez kapcsolódó szerződéses kötelezettségek vonatkozásában

aa) a betegségbiztosítási szerződésből vagy a biztosítási szerződés betegségbiztosítási kockázatainak fedezetéből eredő kötelezettségek,

ab) a balesetbiztosítási szerződésből vagy a biztosítási szerződés balesetbiztosítási kockázatainak fedezetéből eredő kötelezettségek, és

ac) a felelősségbiztosítási szerződésből vagy a biztosítási szerződés felelősségbiztosítási kockázatainak fedezetéből eredő, személyi sérüléssel összefüggésben felmerült, a felszámolás kezdő időpontjáig bekövetkezett biztosítási események alapján elismert szolgáltatások, ideértve a károsultat vagy a károsulttal szemben tartásra jogosult hozzátartozót illető járadékfizetési szolgáltatásokat (e alpont tekintetében a Kártalanítási Alapot, a Kártalanítási Számlát és a Nemzeti Irodát megillető követelések kivételével);

b) az életbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek, továbbá a felelősségbiztosításból eredő kötelezettségek (e pont tekintetében az a) pontban meghatározott kötelezettségek kivételével);

c) a felszámolás kezdő időpontjáig bekövetkezett biztosítási események alapján elismert szolgáltatások, ide nem értve az a) és b) pontban meghatározott szolgáltatásokat (e pont tekintetében a Kártalanítási Alapot, a Kártalanítási Számlát és a Nemzeti Irodát megillető követelések kivételével);

d) a Nemzeti Irodát, a Kártalanítási Alapot, a Kártalanítási Számlát az általa teljesített szolgáltatások alapján megillető követelések;

e) az előre fizetett, de kockázatviseléssel meg nem szolgált díjakból származó visszafizetési kötelezettségek.

184. § (1) A biztosító biztosítási szerződésből eredő követelései a közbenső felszámolási mérleg (a továbbiakban: közbenső mérleg) alapján is kielégíthetők.

(2) Ha a biztosító közbenső mérleg szerinti vagyoni helyzete fedezetet nyújt a 183. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségek kielégítésére, azokat a biztosító teljes egészében kielégíti.

(3) Ha a biztosító közbenső mérleg szerinti vagyoni helyzete nem nyújt fedezetet a 183. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségek kielégítésére, a biztosító a rendelkezésre álló vagyont a 183. § (2) bekezdés a) pont aa)–ac) alpontjában meghatározott követelések azonos arányában osztja fel e hitelezők között.

(4) Ha a biztosító közbenső mérleg szerinti vagyoni helyzete – a 183. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségek kielégítése után – fedezetet nyújt 183. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettségek kielégítésére, azokat a biztosító részben kielégíti, oly módon, hogy

a) egy életbiztosítási szerződésből eredő kötelezettség – e kötelezettség tekintetében ide nem értve a 183. § (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában meghatározott kötelezettséget – kielégítése a harmincmillió forintot nem haladhatja meg,

b) egy felelősségbiztosítási szerződésből vagy egy biztosítási szerződés felelősségbiztosítási kockázatainak fedezetéből eredő kötelezettség – e kötelezettség tekintetében ide nem értve a 183. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontjában meghatározott kötelezettséget – kielégítése a követelés hetvenöt százalékát nem haladhatja meg.

(5) Ha a biztosító közbenső mérleg szerinti vagyoni helyzete – a 183. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségek kielégítése után – nem nyújt fedezetet 183. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettségek (4) bekezdésben meghatározottak szerinti kielégítésére, a biztosító a rendelkezésre álló vagyont a 183. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott követelések azonos arányában osztja fel e hitelezők között.

(6) Ha a biztosító közbenső mérleg szerinti vagyoni helyzete – a 183. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségek és a 183. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettségek (4) bekezdés szerinti kielégítése után – fedezetet nyújt 183. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettségek kielégítésére, azokat a biztosító részben kielégíti oly módon, hogy egy biztosítási szerződésből eredő kötelezettség kielégítése a követelés hetvenöt százalékát nem haladhatja meg.

(7) Ha a biztosító közbenső mérleg szerinti vagyoni helyzete – a 183. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségek és a 183. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettségek (4) bekezdés szerinti kielégítése után – nem nyújt fedezetet 183. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettségek (6) bekezdés szerinti kielégítésére, a biztosító a rendelkezésre álló vagyont a 183. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott követelések azonos arányában osztja fel e hitelezők között.

(8) Ha a biztosító közbenső mérleg szerinti vagyoni helyzete – a 183. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségek kielégítése és a 183. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettségek (4) bekezdés szerinti kielégítése, továbbá a 180. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettségek (6) bekezdés szerinti kielégítése után – fedezetet nyújt

a) a (4) és (6) bekezdésben meghatározott követelések (4) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a (6) bekezdésben meghatározott értékhatár feletti részére, és

b) a 183. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kötelezettségek kielégítésére,

azokat a biztosító teljes egészében kielégíti.

(9) Ha a biztosító – fenti eljárást követően – megmaradt vagyona nem nyújt fedezetet a követelések (8) bekezdés szerinti kielégítésére, a megmaradt vagyont elsősorban a (4) és (6) bekezdésben meghatározott követelések (4) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a (6) bekezdésben meghatározott értékhatár feletti részének kifizetésére kell fordítani oly módon, ha a megmaradt vagyon nem elegendő a követelések teljes körű kifizetésére, akkor e követeléseket azonos arányában osztja fel e hitelezők között.

(10) Ha a biztosítónak a (9) bekezdésben meghatározott követelések kielégítését követően maradt vagyona, azt

a) elsősorban a Nemzeti Irodát, a Kártalanítási Alapot, a Kártalanítási Számlát az általa teljesített szolgáltatások alapján megillető követelések kielégítésére,

b) másodsorban a 183. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott követelések kielégítésére

kell fordítani.

185. § (1) Járadékfizetési kötelezettségből adódó követelések esetében a biztosító egyösszegű – biztosításmatematikai eszközökkel meghatározott – fizetést (a továbbiakban: megváltás) teljesít vagy járadéktartalékok – vagy e tartalékok fedezetét képező eszközök – felhasználásával járadékbiztosítási szerződést köthet más biztosítóval a járadékfizetési kötelezettségből adódó követelések teljesítésére.

(2) A 184. §-ban meghatározott rendelkezések teljesítése során a járadékfizetési kötelezettségből adódó követelések vonatkozásában ezen megváltás összege alapján kell eljárni a biztosítónak.

186. § (1) A biztosító felszámolása esetén azok a hitelezők, amelyeknek a biztosítási szerződésből eredő követelését a biztosító viszontbiztosította, az adott viszontbiztosítási szerződés vagy szerződések vonatkozásában megszerzik a felszámolás alatt álló biztosító viszontbiztosítóval szembeni jogait a felszámoló által elismert hitelezői igényük erejéig.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hitelező jogszerzése a hitelezői igénye elismert követelésként történő visszaigazolásával következik be, ezt követően a viszontbiztosítóval szembeni jogok az (1) bekezdésben meghatározott hitelezőt és a biztosítót egyetemlegesen illetik meg.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott hitelező a felszámoló által elismert hitelezői igénye erejéig – a viszontbiztosítási szerződés erre vonatkozó kikötésétől függetlenül – saját lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban is pert indíthat a viszontbiztosítóval szemben.

(4) Ha a felszámolás alatt álló biztosító felszámolója kéri, az (1) bekezdésben meghatározott hitelező a biztosító igényét is köteles érvényesíteni a viszontbiztosítóval szemben, az igény érvényesítését azonban az ezzel kapcsolatos költségek felszámoló általi megelőlegezésétől teheti függővé.

(5) A per eredményeként befolyt összegből először az (1) bekezdésben meghatározott – a viszontbiztosítóval szemben az adott pert indító – hitelező igényét kell kielégíteni.

(6) Ha a viszontbiztosítási szerződés alapján a viszontbiztosító teljesít, a felszámolás alatt álló biztosítóhoz befolyó összegek külön kezelendők, és azok kizárólag az adott viszontbiztosítással fedezett biztosítási szerződések alapján fennálló kötelezettségek teljesítésére használhatók fel.

74. A felszámolás elrendelésének hatása a biztosítási szerződésekre

187. § (1) A felszámolás kezdő időpontjában a biztosítási szerződések – a folyamatban lévő állományátruházás esetét, és a 188. §-ban meghatározott esetet kivéve – megszűnnek.

(2) A megszűnt biztosítási szerződések esetében a megszűnés napjáig járó biztosítási díjak szedhetők be.

(3) Folyamatban lévőnek minősül az állományátruházás, ha az állományátruházás engedélyezésére vonatkozó engedélykérelem a Felügyelethez benyújtásra került.

188. § (1) A Felügyelet a 167–168. §-ban meghatározott intézkedés esetén, az állományátruházás sikeres lebonyolítása érdekében határozatában meghatározza azokat az állományokat, amelyekhez tartozó biztosítási szerződéseket úgy kell tekinteni, hogy a felszámolás kezdő időpontjában nem szűnnek meg.

(2) Ha a 167–168. §-ban meghatározott állományátruházás sikertelen volt, az (1) bekezdésben meghatározott állományokhoz tartozó szerződéseket úgy kell tekinteni, mintha a felszámolás kezdő időpontjában megszűntek volna.

75. Tájékoztatási szabályok

189. § (1) A felszámolási eljárás megindításáról és annak joghatásairól a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja az Európai Unió tagállamainak felügyeleti hatóságait.

(2)53 A felszámolást elrendelő jogerős bírósági végzés cégközlönyben történő közzétételét követően a Felügyelet soron kívül közzéteszi annak tartalmát az Európai Unió Hivatalos Lapjában, angol és magyar nyelven a 11. melléklet A) részében meghatározott nyomtatványon.

(3) Minden olyan hitelező esetében, akinek állandó lakóhelye, székhelye vagy fióktelepe az Európai Unió másik tagállamában található, a (2) bekezdés szerinti közzétételhez fűződnek a Cstv. 28. §-a szerinti közzétételhez kapcsolódó joghatások.

190. § Ha másik tagállam érintett felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy a területén székhellyel rendelkező biztosító ellen felszámolási vagy azzal egy tekintet alá eső eljárás indult, a Felügyelet honlapján tájékoztatót tesz közzé az eljárás megindításáról és annak gyakorlati következményeiről.

191. § (1) A felszámoló a felszámolást elrendelő jogerős bírósági végzés közzétételét követő öt napon belül köteles a saját, a biztosító és a Felügyelet honlapján tájékoztatót közzétenni

a) a felszámolás elindításának tényéről;

b) a biztosítási szerződések megszűnésének tényéről, annak időpontjáról és joghatásairól;

c) a felszámolásról szóló végzés tartalmáról;

d) az egyes felszámolással kapcsolatos határidőkhöz fűződő jogkövetkezményekről;

e) a 183–184. §-ban foglaltak szerint a kielégítés sorrendjéről;

f) a 193. § (3) bekezdésében meghatározott tájékoztató elektronikus elérésének módjáról.

(2) A felszámoló az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatót köteles két országos napilapban is megjelentetni.

(3) A felszámoló a felszámolást elrendelő jogerős bírósági végzés közzétételét követő harminc napon belül köteles az (1) bekezdésben meghatározott tartalommal egyenként írásbeli tájékoztatást küldeni azon szerződőknek, biztosítottaknak, továbbá egyéb ismert hitelezőknek, akiknek állandó lakóhelye, székhelye vagy fióktelepe az Európai Unió másik tagállamában található.

(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatást magyar nyelven kell elkészíteni és a 11. melléklet B) részében meghatározott címekkel ellátni.

(5) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatást annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén is meg kell adni, amelyben annak a személynek az állandó lakóhelye, székhelye vagy fióktelepe található, akinek ismert, a felszámolás elrendelését megelőzően bejelentett kárigénye, sérelemdíj iránti igénye van.

192. § Minden olyan hitelező, akinek állandó lakóhelye, székhelye vagy fióktelepe az Európai Unió másik tagállamában található, követelését magyar nyelven vagy saját tagállamának hivatalos nyelvén nyújthatja be. Amennyiben követelését saját tagállamának hivatalos nyelvén nyújtja be, úgy a beadványán a „Követelés benyújtása” címet magyar nyelven is fel kell tüntetni.

193. § (1) A felszámoló a Felügyeletet – a Felügyelet által meghatározott rendszerességgel – tájékoztatja a felszámolás helyzetéről.

(2) A Felügyelet az Európai Unió más tagállamai felügyeleti hatóságainak megkeresésére tájékoztatást ad a felszámolás helyzetéről.

(3) A felszámoló rendszeresen, de legalább félévente a szerződőknek, biztosítottaknak, továbbá az egyéb hitelezőknek szóló tájékoztatót tesz közzé a saját, a biztosító és a Felügyelet honlapján.

194. §54 (1) A biztosító első számú vezetője a számviteli biztosítástechnikai tartalékok közül a matematikai tartalékok és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközök – 109. § (1) bekezdésében és a 212. § (1) bekezdésében meghatározott eszköznyilvántartás szerinti – listáját a felszámolás kezdő időpontjának napjával lezárja és azt a Cstv.-ben meghatározott tevékenységet lezáró mérleg átadásával egyidejűleg a felszámolónak átadja.

(2) A felszámolási eljárás megindítása után az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban szereplő eszközök összetétele – az elírásból származó hibák javítása kivételével – csak a Felügyelet hozzájárulásával változtatható meg.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban szereplő eszközök értékesítésének eredménye kevesebb, mint a nyilvántartásban meghatározott értékük, a felszámolónak meg kell indokolnia az eltérés okát a Felügyeletnek.

(4) A felszámoló az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban szereplő eszközökhöz hozzáadja az ezen eszközökből származó hozamot, valamint a felszámolási eljárás megindítása és az esetleges állományátruházás időpontja között az érintett biztosítási állomány tekintetében beérkezett díjbevétel összegét.

XV. FEJEZET

A REORGANIZÁCIÓS ÉS FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁSRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK

76. Bizonyos szerződésekre alkalmazandó jog

195. § (1) A reorganizációs eljárás és a felszámolási eljárás ingatlanra vonatkozó szerződéssel kapcsolatos joghatásai tekintetében az ingatlan fekvési helyének a joga az irányadó.

(2) A reorganizációs eljárásnak és a felszámolási eljárásnak a nyilvántartásba-vételi kötelezettség alá tartozó hajóra vagy légi járműre vonatkozó szerződéssel kapcsolatos joghatásai tekintetében a nyilvántartást vezető tagállam joga az irányadó.

(3) A reorganizációs eljárás és a felszámolási eljárás munkaszerződéssel kapcsolatos joghatásai tekintetében az adott munkaszerződésre alkalmazandó jog az irányadó.

77. Dologi jogok

196. § (1) Más tagállamban megindított reorganizációs eljárás vagy felszámolási eljárás során hozott intézkedés nem érinti a hitelező vagy harmadik fél olyan dolgon fennálló jogát, amely az ilyen intézkedések foganatosítása vagy az eljárás megindítása időpontjában Magyarország területén található, és a biztosító tulajdonát képező tárgyi eszközökre vagy immateriális javakra, ingó vagy ingatlan eszközökre vonatkoznak.

(2) Az (1) bekezdésben említett jognak tekintendők különösen a következők:

a) az eszközök közvetlen vagy közvetett elidegenítésének joga és az ilyen eszközökből származó bevételből vagy jövedelemből a kielégítés joga;

b) a kizárólagos jog valamely követelés teljesítésére, különösen a követelés tekintetében a zálogjoggal biztosított jog, vagy a követelés garancia útján történő engedményezése;

c) az eszközök visszakövetelésére vagy helyreállítására irányuló jog bárkivel szemben, aki az erre jogosult fél szándékával ellentétes módon az eszközöket birtokolja, vagy használja;

d) a haszonélvezeti jog;

e) olyan jog, amelynek létrejöttének feltétele a jogosultság nyilvántartásba történő bejegyzése.

197. § Azon értékpapírokkal kapcsolatos jogok érvényesítésére, amelyek létrejöttéhez vagy átruházásához nyilvántartásba történő bejegyzés vagy számlán történő nyilvántartás szükséges, annak a tagállamnak a joga az irányadó, ahol a nyilvántartást vagy a számlát vezetik.

ÖTÖDIK RÉSZ

A VISZONTBIZTOSÍTÁSRA, A KÜLÖNLEGES CÉLÚ GAZDASÁGI EGYSÉGRE ÉS AZ EGYÜTTBIZTOSÍTÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

XVI. FEJEZET

A VISZONTBIZTOSÍTÁSRA ÉS A KÜLÖNLEGES CÉLÚ GAZDASÁGI EGYSÉGRE VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ SZABÁLYOK

78. A finanszírozási viszontbiztosítás

198. § (1) A finanszírozási viszontbiztosítási szerződéseket kötő vagy finanszírozási viszontbiztosítást végző biztosítónak és viszontbiztosítónak képesnek kell lennie az ezen szerződésekből vagy ezen tevékenységekből eredő kockázatok megfelelő azonosítására, mérésére, figyelemmel kísérésére, kezelésére, ellenőrzésére és jelentésére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályokat a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 210. cikk (2) bekezdésében meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében megállapított szabályokkal együtt kell alkalmazni.

79. Különleges célú gazdasági egység

199. §55 Magyarország területén – a biztosítótól vagy a viszontbiztosítótól kockázatot átvállalni jogosult – különleges célú gazdasági egység a Felügyelet engedélyével akkor alapítható, ha az megfelel a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 211. cikk (2) bekezdés a)–g) pontjában meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében meghatározott követelményeknek.

XVII. FEJEZET

A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTBIZTOSÍTÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

80. E fejezet alkalmazási köre

200. § A 201–203. § azon együttbiztosításra alkalmazandó, amely az 1. melléklet A) rész 3–16. pontban meghatározott ágazatába tartozó egy vagy több kockázathoz kapcsolódik, és amely megfelel a következő feltételek mindegyikének:

a) a kockázat nagykockázat;

b) a kockázat helye az Európai Unió területén található;

c) a szerződésben meghatározásra kerül a vezető biztosító;

d) az együttbiztosítási szerződésben részes biztosítók egyike a vezető biztosítóétól eltérő tagállamban

da) rendelkezik székhellyel vagy

db) létesített fióktelep.

81. Az együttbiztosításra vonatkozó eltérő szabályok

201. § (1) A 284–285. §-ban meghatározott szabályok az együttbiztosítási szerződés vezető biztosítójára alkalmazandók.

(2) Ha az együttbiztosítás kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz kapcsolódik, a kárrendezési megbízott megbízásának a kötelezettsége a vezető biztosítót terheli az együttbiztosítási szerződés vonatkozásában.

202. § (1) Együttbiztosítás esetén a biztosítástechnikai tartalékokat az együttbiztosításban részt vevő biztosítók kockázatvállalásukból eredő kötelezettségeiknek megfelelő mértékben képzik.

(2) Az (1) bekezdés szerint az együttbiztosításban részt vevő biztosítók által megképzett biztosítástechnikai tartalékok összegének akkorának kell lennie, mint a vezető biztosító által a székhelye szerinti tagállamnak a szabályai alapján meghatározott összeg.

203. § Az együttbiztosításban részt vevő biztosító köteles nyilvántartást vezetni az együttbiztosítással érintett tevékenysége terjedelméről, és az ezen tevékenységgel érintett tagállamokról.

HATODIK RÉSZ

KISBIZTOSÍTÓKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

82. A rész hatálya és alkalmazása

204. § (1) E részben meghatározott szabályok arra a biztosítóra terjednek ki, amely megfelel a következő feltételek mindegyikének:

a) a biztosító éves bruttó díjbevétele nem haladja meg az ötmillió eurót;

b) a biztosítónak a viszontbiztosítási szerződésekből és a különleges célú gazdasági egységektől megtérülő összegekkel együtt számított bruttó biztosítástechnikai tartalékai nem haladják meg a huszonöt millió eurót, továbbá csoporthoz tartozó biztosító esetén a csoport viszontbiztosítási szerződésekből és a különleges célú gazdasági egységektől megtérülő összegekkel együtt számított bruttó biztosítástechnikai tartalékai nem haladják meg a huszonöt millió eurót;

c) a biztosító nem folytat felelősség-, hitel- és kezesi biztosítási kockázatokat fedező biztosítási tevékenységet, kivéve, ha azok a 47. §-ban meghatározottak szerint kiegészítő kockázatnak minősülnek;

d) a biztosító üzleti tevékenysége nem terjed ki

da) a félmillió eurós éves bruttó díjbevételt meghaladó,

db) a viszontbiztosítási szerződések alapján és a különleges célú gazdasági egységektől megtérülő összegekkel együtt számított két és fél millió euró bruttó biztosítástechnikai tartalékot meghaladó,

dc) az éves bruttó díjbevételük vagy a viszontbiztosítási szerződésekből és a különleges célú gazdasági egységektől megtérülő összegekkel együtt számított bruttó biztosítástechnikai tartalékuk tíz százalékát meghaladó viszontbiztosítási

ügyletekre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak mellett az ebben a részben meghatározott szabályok alkalmazandók minden olyan biztosítási tevékenység folytatására engedélyt kérő vállalkozásra, amelynek a Felügyelet részére benyújtott öt évre szóló üzleti tervében foglaltak alapján megállapítható, hogy az éves bruttó díjbevétele, vagy a – viszontbiztosítási szerződések alapján és a különleges célú gazdasági egységektől megtérülő összegekkel együtt számított – bruttó biztosítástechnikai tartalékai várhatóan öt éven belül nem haladják meg az (1) bekezdésben meghatározott valamely küszöbértéket.

205. § (1) Az elsőtől a negyedik részben meghatározott szabályokat az e részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni a 204. §-ban meghatározott kisbiztosítók esetében.

(2) Az elsőtől a negyedik részben meghatározott szabályokat kell alkalmazni minden olyan biztosítási tevékenység folytatására engedélyt kérő vállalkozásra, amelynek a Felügyelet részére benyújtott öt évre szóló üzleti tervében foglaltak alapján megállapítható, hogy az éves bruttó díjbevétele, vagy a – viszontbiztosítási szerződések alapján és a különleges célú gazdasági egységektől megtérülő összegekkel együtt számított – bruttó biztosítástechnikai tartalékai várhatóan öt éven belül meghaladják az 204. § (1) bekezdésében meghatározott valamely küszöbértéket.

206. § (1) Ha a 204. § (1) bekezdésében meghatározott összegek bármelyikét a biztosító kettő egymást követő évben túllépi, akkor a harmadik évtől a Felügyelet eseti adatszolgáltatásra kötelezi a biztosítót.

(2) Ha az eseti adatszolgáltatás alapján megállapításra kerül, hogy a biztosító három egymást követő évben túllépi a 204. § (1) bekezdésében meghatározott összegeket, akkor a negyedik évtől az elsőtől a negyedik részben meghatározott szabályok az e részben meghatározott eltérések nélkül alkalmazandók a biztosítóra.

207. § Az elsőtől a negyedik részben meghatározott szabályokat az e részben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni arra a biztosítóra, amely esetében a Felügyelet megállapította az összes alábbi feltétel teljesülését:

a) a biztosító a 204. § (1) bekezdésében meghatározott küszöbértékek egyikét sem haladta meg az elmúlt három egymást követő évben;

b) a biztosító a 204. § (1) bekezdésében meghatározott küszöbértékek közül az elkövetkező öt év alatt – üzleti tervében foglaltak alapján – várhatóan egyiket sem lépi túl.

208. § (1) A 204–207. §-ban foglalt szabályok nem gátolják a biztosítót, hogy az elsőtől a negyedik részben meghatározott szabályok alapján kérje engedélyezését vagy hogy továbbra is az elsőtől a negyedik részben meghatározott szabályok szerint folytassa tevékenységét.

(2) Ha Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosító másik tagállamban határon átnyúló szolgáltatás keretében, vagy fióktelep útján

a) kívánja folytatni a jövőben

b) folytatja

a biztosítási tevékenységet, az e részben meghatározott eltérő szabályok nem alkalmazhatók.

XVIII. FEJEZET

A KISBIZTOSÍTÓKRA VONATKOZÓ ELTÉRŐ SZABÁLYOK

83. Szervezeti és tevékenységbeli eltérések

209. § (1) A biztosító részvénytársaság esetén a 8. §-ban meghatározott rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

(2)56 A kisbiztosítók esetén az 55. § (1) bekezdés e)–f) pontjában, a 65–68. §-ban, a 76–84. §-ban, a 86-90. §-ban és a 94. § (4)–(6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

(3) A 93. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott minimális biztonsági tőkerész értékét biztosítási ágazatonként és szervezettípusonként kell megállapítani a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló Kormány rendelet biztonsági tőkére meghatározott előírásai szerint.

(4) A kisbiztosító számviteli rendjéért felelős vezetője – a 62. § (1) bekezdésétől eltérően – ellenőrzi és az első számú vezető mellett aláírásával igazolja a Felügyeletnek beküldött éves beszámoló, a 109. §-ban meghatározott eszköznyilvántartás és éves adatszolgáltatás helytállóságát.

210. § (1) A könyvvizsgáló a 71. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően az éves beszámoló vizsgálata mellett vizsgálja:

a) hogy az éves beszámolóban szereplő számviteli biztosítástechnikai tartalékok mértéke elégséges-e, és eszközfedezete megfelel-e a jogszabályokban foglaltaknak,

b) az éves beszámoló készítésére, a szavatoló tőkére, a tőkeszükségletre, számviteli biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó szabályok betartását, a szavatolótőke és a számviteli biztosítástechnikai tartalékok számításának helyességét,

c) a 71. § (4) bekezdés b)–d) pontjában meghatározottakat.

(2) A könyvvizsgáló az (1) és a (3) bekezdésekben foglaltakra vonatkozó megállapításait külön kiegészítő jelentésben rögzíti, és ezt az igazgatóságnak, az első számú vezetőnek, a felügyelőbizottság elnökének, valamint a Felügyeletnek a tárgyévet követő évben az éves adatszolgáltatással együtt megküldi.

(3) A könyvvizsgáló a (2) bekezdésben előírt kiegészítő jelentésében köteles arra is kitérni, hogy az éves beszámolóban szereplő számviteli biztosítástechnikai tartalékok mértéke elégséges-e, és eszközfedezete megfelel-e az e törvényben foglaltaknak.

(4) A könyvvizsgáló köteles a biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékait tartalékfajtánként és ágazatonként elkülönítetten írásban értékelni, és a részletes értékelést a biztosítónak átadni.

211. § (1) A kisbiztosító vezető aktuáriusa – az 58. § (1) bekezdésétől eltérően – aláírásával igazolja

a) az éves beszámolóban szereplő számviteli biztosítástechnikai tartalékok képzésének és mértékének helyességét;

b) a szavatolótőke-szükséglet számításának helyességét;

c) az életbiztosítási ág befektetési hozamának felosztását;

d) a díjkalkulációk szakmai helyességét; és

e) az a)–d) pontra vonatkozó adatok, valamint a tartalékok helytállóságát.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatban a kisbiztosító vezető aktuáriusa azt is igazolja, hogy a rendelkezésre álló adatok elégségesek, teljesek és összehangoltak voltak és az alkalmazott módszerek a kockázatok természetének megfeleltek.

(3) A kisbiztosító vezető aktuáriusa az éves beszámolóval együtt, ahhoz kapcsolódóan – a felügyeleti ellenőrzés elősegítése céljából – benyújtja a Felügyeletnek a biztosító éves külön aktuáriusi jelentését.

(4) A kisbiztosító vezető aktuáriusa esetén az 58. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezést nem kell alkalmazni.

(5) Az aktuáriusi jelentés tartalmi követelményeit a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletben állapítja meg.

84. Eszközök nyilvántartása

212. § (1)57 A számviteli biztosítástechnikai tartalékok közül a matematikai tartalékok és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetéül szolgáló eszközökről a biztosító a 6. mellékletben meghatározott csoportosítás szerint külön eszköznyilvántartást vezet.

(2)58 A biztosító eszköznyilvántartásban feltüntetett eszközei összértékének mindenkor el kell érnie az (1) bekezdés szerinti tartalékok előírt nagyságát.

(3) A biztosító köteles biztosításüzemi működését szolgáló ingatlanairól és gazdasági társaságban való részesedéseiről külön nyilvántartást vezetni.

85. Üzleti terv

213. § (1) Az üzleti terv tartalmazza a biztosítási tevékenység terjedelmét, továbbá a biztosítási szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentőséggel bíró tényeket és adatokat, így különösen:

a) 95. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározottakat és

b) a tevékenység megkezdéséhez szükséges tőke nagyságát és összetételét.

(2) Az üzleti tervnek tartalmaznia kell az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a biztosító első 3 éves tevékenységére vonatkozó becslést

a) a működési költségekre, különös tekintettel a szerzési, igazgatási és kárrendezési költségekre,

b) a tervezett állomány darabszámára és állománydíjára termékenként,

c) a díjbevétel és a kárkifizetés termékenkénti várható alakulására,

d) a likviditási helyzet várható alakulására,

e) a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségek és a minimális szavatolótőke-szükséglet, és a biztonsági tőke fedezetéhez szükséges pénzügyi eszközökre,

f) a tervezett mérlegadatokra.

(3) Az üzleti tervnek a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell a viszontbiztosításra vonatkozó terveket, amelyekben a viszontbiztosításra vonatkozó tervezett bevételeket és kiadásokat elkülönítetten kell kimutatni.

86. A kisbiztosítói ügymenet-kiszervezés feltételei

214. § (1) A biztosító ügymenetének kiszervezése nem terjedhet ki

a) a biztosító szervezeti kialakításával kapcsolatos feladatok,

b) a kockázat elvállalásának,

c) a belső ellenőrzési tevékenység,

d) a mérlegelemzés és a szavatolótőke-számítás,

e) a személyzeti ügyekben való döntés,

f) a viszontbiztosítási szerződés megkötésének

kiszervezésére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem terjed ki a ki nem szervezhető feladatok teljesítéséhez szükséges szakértői szolgáltatások igénybevételére.

(3) A biztosító köteles a Felügyeletnek az éves adatszolgáltatás keretében bejelenteni

a) az aktuáriusi feladatok,

b) az elektronikus adatfeldolgozás,

c) a kárrendezés,

d) a vagyonkezelési tevékenység

kiszervezését.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott bejelentésnek tartalmaznia kell a kiszervezés tényét, a kiszervezett tevékenységet végző nevét és címét, valamint a kiszervezés időtartamát.

(5) A kiszervezésre vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a kiszervezett tevékenység végzése során a tevékenységet végző tudomására jutott biztosítási titok megőrzésére vonatkozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket;

b) a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a biztosító belső ellenőre, könyvvizsgálója és a Felügyelet által történő ellenőrzéséhez;

c) a kiszervezett tevékenységet végző felelősségét a tevékenység megfelelő színvonalon történő végzéséért;

d) az elvárt, a tevékenység végzésének minőségére vonatkozó részletes követelményeket;

e) a biztosító részéről történő azonnali hatályú felmondás lehetőségét a kiszervezett tevékenységet végző által történő jogszabálysértő tevékenység, illetve ismételt vagy súlyos szerződésszegés esetén.

(6) Az ügymenet-kiszervezési szerződésben a biztosító köteles előírni, hogy bármely típusú felügyeleti ellenőrzés esetén a vele szerződő fél köteles a felügyeleti ellenőrzést végzőnek az ügymenet-kiszervezéssel kapcsolatos valamennyi adatot, dokumentumot, információt megadni. Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a szerződésben rögzíteni kell az adatfeldolgozás rendjét és az adatvédelem szabályait.

(7) Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

(8) Az ügymenet kiszervezésének feltétele, hogy az irányítási és ellenőrzési jog megmaradjon a biztosítónál.

87. A biztosítástechnikai tartalékra, a szavatoló tőkére és a biztonsági tőkére vonatkozó szabályok

215. § (1) A biztonságos üzletmenet érdekében a biztosítónak a mérleg fordulónapján fennálló, várható kötelezettségei teljesítésére, a károk ingadozására, valamint a várható biztosítási veszteségekre számviteli biztosítástechnikai tartalékokat kell képeznie.

(2) A biztosítónak a számviteli biztosítástechnikai tartalékokat a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott szabályok szerint kell képezni.

216. § (1) A biztosítónak a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségei mindenkori teljesíthetősége érdekében biztosítási áganként folyamatosan legalább annyi szavatoló tőkével kell rendelkeznie, mint az általa folytatott biztosítási tevékenység terjedelmének megfelelő minimális szavatolótőke-szükséglet.

(2) A biztosítónak a szavatoló tőkét a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott szabályok szerint kell megképezni.

217. § (1) A biztosítónak mindenkor rendelkeznie kell biztonsági tőkével.

(2) A minimális szavatolótőke-szükséglet egyharmada képezi a biztosító biztonsági tőkéjét akkor, ha ez nagyobb, mint a 218. §-ban meghatározott minimális biztonsági tőke értéke, egyébként a biztosító biztonsági tőkéje megegyezik a 218. § szerinti minimális biztonsági tőkével.

218. § (1) A részvénytársaság és a szövetkezet minimális biztonsági tőkéje:

a) az életbiztosítási ág esetén egymilliárd forint,

b) a nem-életbiztosítási ág esetén hatszázötven millió forint, azonban az 1. melléklet A) rész 10–15. pontjában meghatározott ágazat bármelyikének művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkező biztosító esetén egymilliárd forint,

c) viszontbiztosítási tevékenységet végző nem-életbiztosító esetén nyolcszázötven millió, de az 1. melléklet A) rész 10–15. pontjában meghatározott ágazat bármelyikének művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkező viszontbiztosítási tevékenységet végző nem életbiztosító esetén egymilliárd forint, amennyiben e biztosítók esetében:

ca) a beszedett viszontbiztosítási díjak összege meghaladja az összes díj tíz százalékát; vagy

cb) a viszontbiztosításba vételek eredményeként számított számviteli biztosítástechnikai tartalék összege meghaladja az összes számviteli biztosítástechnikai tartalék tíz százalékát.

(2) Kölcsönös biztosító egyesületnél – a (3)–(4) bekezdésben foglalt kivételekkel – a minimális biztonsági tőke az (1) bekezdésben meghatározott értékek hetvenöt százaléka.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott összeg helyett a minimális biztonsági tőke összege

a) a (2) bekezdésben meghatározott kölcsönös biztosító egyesületnél, ha az egyesület éves díjbevételének és tagdíjbevételének együttes összege az utolsó három üzleti évben

aa) legalább egy alkalommal elérte az egymilliárd-egyszázmillió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg hatvan százaléka,

ab) egy alkalommal sem érte el az egymilliárd-egyszázmillió forintot, de legalább egy alkalommal elérte a kilencszázmillió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg negyven százaléka,

ac) egy alkalommal sem érte el a kilencszázmillió forintot, de legalább egy alkalommal elérte a hatszázmillió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg húsz százaléka,

ad) egy alkalommal sem érte el a hatszázmillió forintot, de legalább egy alkalommal elérte a háromszázmillió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg tíz százaléka,

ae) egy alkalommal sem érte el a háromszázmillió forintot, de legalább egy alkalommal elérte a százötvenmillió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg öt százaléka,

af) egy alkalommal sem érte el a százötvenmillió forintot, akkor a (2) bekezdésben meghatározott összeg két és fél százaléka;

b) kizárólag az 1. melléklet A) rész 8., 9., 18. pontjában meghatározott ágazatokat művelő egyesületeknél, ha

ba) legalább egy alkalommal elérte az egymilliárd forintot, akkor hetvenötmillió forint,

bb) egy alkalommal sem érte el az egymilliárd forintot, de legalább egy alkalommal elérte a hétszázötvenmillió forintot, akkor ötvenmillió forint,

bc) egy alkalommal sem érte el az hétszázötvenmillió forintot, de legalább egy alkalommal elérte az ötszázmillió forintot, akkor huszonötmillió forint,

bd) egy alkalommal sem érte el az ötszázmillió forintot, de legalább egy alkalommal elérte a kétszázötvenmillió forintot, akkor tizenkétmillió forint,

be) egy alkalommal sem érte el a kétszázötvenmillió forintot, de legalább egy alkalommal elérte a százhuszonötmillió forintot, akkor hatmillió forint,

bf) egy alkalommal sem érte el a százhuszonötmillió forintot, akkor hárommillió forint.

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti egyesület esetén – az egyesület kérelmére – a Felügyelet a mindenkori biztonsági tőke nyolcvan százalékos mértékéig engedélyezheti a viszontbiztosítás beszámítását.

(5) A biztosítási áganként meghatározott minimális biztonságitőke-szükségletek összeadódnak, ha a biztosító az élet- és nem-életbiztosítási ág együttes művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkezik.

219. § A kisbiztosítók esetén a 96–106. §-ban és a 108. §-ban meghatározott szabályokat nem kell alkalmazni.

88. A befektetésekre vonatkozó eltérő szabályok

220. § (1) A biztosító szavatolótőkéjét és számviteli biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező eszközöket – a céljuk, a művelt biztosítási ágnak és a kötelezettségek lejárati szerkezetének figyelembevételével – úgy kell befektetni, hogy a befektetések a biztosító mindenkori likviditásának megőrzése mellett egyidejűleg a lehető legnagyobb biztonságot és jövedelmezőséget teljesítsék.

(2) A számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközök esetében a biztonságos befektetés érdekében a biztosítónak egyidejűleg több befektetési formát kell választania, és az adott befektetési formán belül is törekednie kell a befektetési kockázat mérséklésére a befektetési kockázatok megosztásával.

(3) A biztosítónak a számviteli biztosítástechnikai tartalékainak befektetése során be kell tartania a 8. mellékletben foglaltakat is, kivéve a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékait.

(4) A biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékai a 6. mellékletben meghatározott eszközökben tarthatók.

221. § (1) A biztosító részesedése más részvénytársaságban nem érheti el a részvénytársaság jegyzett tőkéjének hetvenöt százalékát, kivéve a más biztosítóban, hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban vagy befektetési alapkezelőben való részesedést.

(2) A számviteli biztosítástechnikai tartalékok befektetésénél a biztosító részesedése más vállalkozásban nem haladhatja meg az adott vállalkozás jegyzett tőkéjének huszonöt százalékát.

(3) A biztosító a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló eszközeit nem fektetheti be a minősített befolyással rendelkező tulajdonos biztosítási tevékenységet nem folytató vállalkozásába, kivéve, ha azok tevékenysége túlnyomórészt közvetlenül összefüggésben van a biztosító tevékenységével.

(4) Az (1)–(2) bekezdésben előírt befektetési korlátozások nem vonatkoznak a biztosító saját tevékenysége kiszervezésére, továbbá a biztosítási üzemét szolgáló vállalkozásokra, ha a vállalkozás éves árbevételének legalább hetvenöt százaléka a biztosító számára nyújtott tevékenységből származik.

(5) A matematikai tartalékon és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékán kívüli számviteli biztosítástechnikai tartalékok pénzeszközeinek befektetéseinél elsődlegesen a likviditás szempontját kell szem előtt tartani.

222. § (1) A számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonható eszközök esetében a következő elvekre kell figyelemmel lenni:

a) a számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközöket nettó módon kell értékelni, levonva minden felmerült költséget, amely ezen eszközök megvételével, megszerzésével merült fel,

b) a gazdálkodó szervezetnek, az államnak, a nemzetközi szervezetnek, a helyi és regionális önkormányzatnak vagy a természetes személynek nyújtott kölcsönök kizárólag akkor képezhetik a számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetét, ha a kölcsönvevő megfelelő biztosítékot – ingatlanzálogjog, hitelintézet által vállalt garancia, biztosítás, vagy egyéb biztosítékok – tud felmutatni, kivételt képeznek ez alól a 223. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott kölcsönök,

c) a harmadik féllel szembeni követeléseket a viszontkövetelések levonása után lehet a számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonni.

(2) A biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékának fedezetét nem képezheti jelzáloggal terhelt, továbbá olyan eszköz, amely felett a rendelkezési jog korlátozott.

(3) A biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékának fedezetét nem képezheti a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendelet szerinti származtatott ügyletekbe befektető befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy.

223. § (1) A számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetének a tagállamok területén kell elhelyezkednie, illetve

a) a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) tagállama,

b) OECD-tagállam helyi vagy regionális önkormányzata,

c) OECD-tagállamban székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet,

d) legalább egy tagállam tagságával működő nemzetközi szervezet

által kibocsátott eszközben kell lennie.

(2) A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékát kivéve, a számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonható eszközök esetében a következő korlátok állnak fenn:

a) a 6. melléklet a) pontjában felsoroltak közül az állam által nem garantált és egyéb biztosítékkal nem rendelkező eszközök a számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetének legfeljebb huszonöt százalékát tehetik ki,

b) a 6. melléklet c) pontjában felsorolt eszközök a számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetének legfeljebb harmincöt százalékát tehetik ki,

c) a 6. melléklet d) pontjában felsorolt eszközök a számviteli biztosítástechnikai tartalékok harmincöt százalék erejéig vehetők figyelembe,

d) a biztosító egy adott ingatlanának (telek, épület) értékét kizárólag az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék tíz százalékáig veheti figyelembe fedezetként. E szabályt kell alkalmazni több egymáshoz közel eső olyan ingatlanra is, amelyek egy befektetésnek minősülnek,

e) a biztosító az összes bruttó biztosítástechnikai tartaléka öt százalékáig fektethet be ugyanazon vállalkozás által kibocsátott részvénybe, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba vagy egyéb pénz- és tőkepiaci eszközébe, ugyanazon vállalkozásnak nyújtott kölcsönbe, kivéve a valamely tagállamnak, valamely tagállam helyi vagy regionális önkormányzatának, nemzetközi szervezetnek – amelynek egy vagy több tagállam tagja – nyújtott kölcsönt. E mérték legfeljebb az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék tíz százalékáig növelhető, ha az értékpapírok és a kölcsönök együttes összege sem haladja meg a bruttó biztosítástechnikai tartalék negyven százalékát,

f) a biztosító az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék öt százalékáig számíthat be fedezetként biztosítékkal nem fedezett kölcsönt, kivéve ha azt tagállami székhelyű hitelintézetnek, biztosítónak vagy befektetési vállalkozásnak nyújtja. Ez a mérték kölcsönügyletenként az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék egy százaléka,

g) a bruttó biztosítástechnikai tartalékok három százalékáig vonható fedezetbe a pénztári készpénzállomány,

h) a bruttó biztosítástechnikai tartalékok tíz százalékáig vehetők figyelembe azok a részvények, részesedések és kötvények, amelyek a szabályozott piacon nem kerültek bevezetésre,

i) a biztosító bruttó biztosítástechnikai tartalékainak tíz százalékáig fektethet be adott befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyekbe vagy adott kollektív befektetési forma által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírokba,

j) a biztosító bruttó biztosítástechnikai tartalékainak öt százalékáig fektethet be különleges célú gazdasági eszközbe.

(3) A 6. melléklet h) pontjában meghatározott eszközök kategóriáiban felsorolt eszközök együttesen a bruttó biztosítástechnikai tartalékok fedezetének legfeljebb öt százalékát tehetik ki.

(4) A származtatott ügyletek nem nettósított, összesített, az eszközértékelési szabályzat szerint számított piaci értéke nem haladhatja meg a biztosító bruttó biztosítástechnikai tartalékainak fedezetét képező értékpapírok piaci értékének a tizenöt százalékát.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott korlátozások nem vonatkoznak a legalább egy tagállam részvételével működő nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott eszközökre.

224. § (1) A zártvégű ingatlanalap által kibocsátott befektetési jegy és ingatlanbefektetéseket megtestesítő zártvégű kollektív befektetési értékpapír, valamint a nyíltvégű ingatlanalap által kibocsátott befektetési jegy és ingatlanbefektetéseket megtestesítő nyíltvégű kollektív befektetési értékpapír és ingatlan együttesen a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló pénzeszközök legfeljebb húsz százalékát tehetik ki.

(2) Az értékpapír-befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló pénzeszközök legfeljebb harmincöt százalékát teheti ki.

(3) Hitelintézet által vállalt garanciával, biztosítással, jelzáloggal vagy egyéb biztosítékkal nem fedezett kötvény, vagy más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és kölcsön, valamint szabályozott piacra be nem vezetett részvény és kötvény együttesen a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló pénzeszközök legfeljebb tizenöt százalékát tehetik ki.

(4) A hitelintézeti betétek, illetve betételfogadásra jogosult intézménynél lévő betét a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló pénzeszközök legfeljebb huszonöt százalékát tehetik ki.

(5) A matematikai tartalék fedezetét képező eszközök piaci értékének legfeljebb öt százalékát teheti ki a származtatott ügyletek nem nettósított, összesített, az eszközértékelési szabályzat szerint számított piaci értéke.

(6) Az (5) bekezdés és a 223. § (4) bekezdése szerinti korlátba nem számítandó bele:

a) az árfolyam- és kamatkockázat csökkentésére kötött származtatott ügylet;

b) a hitelintézettel állampapírra kötött repóügylet.

225. § (1) A derivatív eszközök értékelésénél az óvatosság elve szerint kell eljárni és ezen eszközök figyelembe veendők az alaptermék értékelésekor.

(2) A származtatott ügyletekre vonatkozóan a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendelet származtatott ügyletekre vonatkozó általános szabályokkal kapcsolatos rendelkezéseit kell alkalmazni úgy, hogy a befektetési alap alatt a biztosítót, a befektetési alap nettó eszközértéke helyett a számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközöket, a kezelési szabályzat alatt a biztosító eszközértékelési szabályzatát kell érteni.

(3) A biztosító nem köthet olyan ügyletet, amely a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendelet származtatott ügyletekre vonatkozó általános szabályokkal kapcsolatban előírt nettósítási szabályainak alkalmazásával rövid nettó pozíciót eredményezne, kivéve az indexre szóló származtatott ügylet esetét, amely nettósítható az indexkosárban szereplő értékpapírokkal, feltéve ha az értékpapírok összetétele legalább nyolcvan százalékban fedi az indexkosár összetételét.

(4) A biztosítónak folyamatosan rendelkeznie kell a származtatott hosszú pozíciói összesített kötési árfolyama és a már befizetett változóletét különbsége száz százalékának megfelelő beszámítási értékű likvid eszközzel, a rendes üzletmenethez vagy működéshez szükséges likvid eszközökön felül. A beszámítási érték a látra szóló vagy legfeljebb harminc napra lekötött bankbetét esetén megegyezik a betét összegével; egyéb likvid eszköz esetén pedig a likvid eszköz piaci értéke nyolcvanöt százalékával.

226. § (1) A követelések értékelésekor az óvatosság elve szerint kell eljárni, figyelemmel a nem-fizetés kockázatára. Különösen, az ingatlanokon kívüli tárgyi eszközök esetében csak az óvatosság elve alapján számított értékcsökkenéssel csökkentett érték fogadható el a számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezeteként.

(2) A számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevont valamennyi eszköz értékelésekor az óvatosság elvét alkalmazva kell eljárni, különös figyelemmel a nem realizálható bevételek kockázatára. A biztosítottakkal és a biztosításközvetítőkkel szembeni három hónapnál régebbi követelések nem vehetők figyelembe.

(3) Az elhatárolt szerzési költségek csak akkor vonhatók be a matematikai tartalékok fedezetére, ha azok a díjátvitel (meg nem szolgált díjak tartaléka) számításával összhangban vannak.

227. § (1) Azon eszközök esetében, amelyekre a 223. § (2)–(3) bekezdése és a 224. § (1)–(6) bekezdése nem állított fel korlátokat, a következő alapelvek érvényesek:

a) a 220. § (2) bekezdésének megfelelően a befektetési portfólió kialakítása során minél több befektetési formát kell választani és a kockázatokat meg kell osztani, egyetlen befektetési kategória értéke sem lehet olyan mértékű, hogy az a biztosító függőségéhez vezetne,

b) azon befektetési kategóriáknál, ahol maga az eszköz vagy a kibocsátó kockázata magas, óvatos, alacsony mértékben kell megállapítani a fedezetre figyelembe vehető mértéket,

c) a 6. melléklet f) pontja szerinti esetben a viszontbiztosítóval szembeni követelések meghatározása során figyelembe kell venni a viszontbiztosítás minősítését,

d) ha a biztosító egy leányvállalata a biztosító befektetéseit részben vagy egészben vagyonkezeli, akkor az e §-ban foglaltakat kell alkalmazni a leányvállalat eszközeinek, valamint a más leányvállalatokban való részesedések megítélésekor is,

e) az óvatosság elvére figyelemmel kell eljárni a nem likvid befektetési eszközök arányának meghatározásakor,

f) azok a hitelintézet által nyújtott kölcsönök, illetve e hitelintézetek által kibocsátott értékpapírok a számviteli biztosítástechnikai tartalékok befektetései fedezeteként beszámíthatók, amely hitelintézetek székhelye valamely tagállamban van, kizárólag e tagállam vagy helyi önkormányzata tulajdonában van, valamint tevékenysége a tagállam, a helyi önkormányzat és a velük kapcsolatban álló közüzemek, hivatalok kölcsönügyleteire terjed ki.

(2) A 223. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott negyven százalékos határt a Felügyelet engedélyével meg lehet emelni a jelzáloglevelek esetében, valamint abban az esetben, ha az adott értékpapírt kibocsátó hitelintézet székhelye valamely tagállamban van és törvény által garantált olyan állami felügyelet alatt áll, amelyet ezen értékpapírok tulajdonosainak védelme érdekében hoznak létre. Ezen értékpapírok kibocsátásából befolyt összegeket a törvény szerint kell befektetni úgy, hogy az értékpapírok teljes futamideje alatt az értékpapírban foglalt kötelezettségek teljesíthetőek legyenek, úgy, hogy ezen eszközök elsődlegesen a tőkerész, és annak kamatai kifizetését szolgálják.

(3) A 6. mellékletben meghatározott befektetési eszközök közül a biztosító szabadon választhat a befektetési korlátok figyelembevételével.

(4) A Felügyelet a biztosító kérelmére – kivételes körülmények fennállása esetén – ideiglenes jelleggel, meghatározott mértékben engedélyezheti a 6. mellékletben rögzített eszközkategóriáktól, valamint a 222–223. §-ban szabályozott korlátoktól való eltérést.

(5) Abban a kérdésben, hogy adott eszköz a törvényben megjelölt eszközkategóriák közül melyikbe tartozik, vitás esetben a Felügyelet határoz.

228. § (1) A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak befektetésére nem vonatkoznak a 223. § (2)–(4) bekezdésben és a 224. §-ában, valamint a 227. § (1) bekezdés a), b), d), e) és f) pontjában és a 227. § (2) és (3) bekezdésében foglalt előírások. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékait a biztosító fennálló kötelezettségeinek megfelelő szerkezetben köteles befektetni.

(2) Ha a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra vonatkozóan a biztosító tőke- vagy hozamgaranciát nyújt, úgy a garancia teljesítéséhez képzett további tartalékok esetében be kell tartani a 223. § (2)–(3) bekezdésében, a 224. § (1)–(6) bekezdésében, a 227. § (1) bekezdés a), b), d), e), f) pontjában és a 227. § (2)–(3) bekezdésében foglalt előírásokat is.

229. § A biztosító köteles a matematikai tartalékoknak, a függőkártartalékoknak és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékának nagyságáról, és azoknak befektetéséről év közben negyedévenként jelentést készíteni, és azt a tárgynegyedévet követő hónap 15. munkanapjáig, a 4. negyedévre vonatkozó jelentést pedig a tárgyévet követő év január 31-éig a Felügyelet részére megküldeni.

XIX. FEJEZET

A KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ EGYESÜLETI FORMÁBAN MŰKÖDŐ KISBIZTOSÍTÓKRA VONATKOZÓ ELTÉRŐ SZABÁLYOK

89. E fejezet alkalmazási köre

230. § (1) Azon kölcsönös biztosító egyesület esetén, amelynek az éves biztosítási díjbevétele és tagdíjbevétele három egymást követő évben nem éri el a háromszázmillió forintot (a továbbiakban e feltételnek eleget tevő kölcsönös biztosító egyesület: kisbiztosító-egyesület) az elsőtől a negyedik részben meghatározott, e részben foglalt eltérő szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott összeget a kölcsönös biztosító egyesület három egymást követő évben túllépi, akkor a negyedik évtől az e fejezetben foglalt eltérések nem alkalmazhatók.

90. Szervezeti és tevékenységbeli eltérések

231. § (1) A kisbiztosító-egyesület legalább első számú vezetőt köteles foglalkoztatni, más vezető állású személy foglalkoztatása nem kötelező.

(2) Az első számú vezető megbízási jogviszony keretében is foglalkoztatható.

232. § A kisbiztosító-egyesület képviseletére – ideértve a pénzforgalmi számla feletti rendelkezést is – az ügyintéző és képviseleti szerv tagjai és az első számú vezető, vagy annak helyettesei önállóan vagy együttesen jogosultak.

233. § (1) A kisbiztosító-egyesület az 55. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott egyéb vezetőket megbízási jogviszony keretében is foglalkoztathatja, vagy e tevékenység ellátásával más – az adott tevékenység ellátására a 55. § (1) bekezdés a)–d) pontjában, a 59. § (1) bekezdés a)–d) pontjában és a 61. § (1) bekezdés a)–e) pontjában előírtaknak megfelelő személlyel rendelkező – szervezetet is megbízhat.

(2) A kisbiztosító-egyesület esetén az 55. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott egyéb vezetőként a Felügyelet az egyesület viszontbiztosítását ellátó biztosító egyéb vezetőinek igénybevételét is elfogadhatja.

(3) A kisbiztosító-egyesület az 55. § (1) bekezdés d)–f) pontjában meghatározott egyéb vezetőket nem köteles alkalmazni.

(4) A kisbiztosító-egyesületnek nem kell könyvvizsgálót választani.

234. § (1) Kisbiztosító-egyesület esetén, ha a vezető állású személy megbízatásának megszűnésével ismételten ugyanaz a személy kerül kinevezésre vagy megválasztásra vezető állású személyként, a kisbiztosító egyesület köteles ennek tényét a Felügyeletnek bejelenteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az 53. §-ban meghatározott engedélyezési eljárást nem kell lefolytatni, az erre irányuló kérelem az (1) bekezdésben meghatározott bejelentésnek tekintendő.

235. § (1) Kisbiztosító-egyesület esetében – az alapszabály erre vonatkozó rendelkezése esetén – a 17. § (2) bekezdésében foglaltak nem zárják ki különleges jogállású tag egyesületbe történő belépését biztosítási szerződés létrejötte hiányában.

(2) A kisbiztosító-egyesület alapszabályában nem kell rendelkezni a 21. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározottakról.

(3) A kisbiztosító-egyesület esetén a 26–30. § rendelkezései nem alkalmazhatók.

(4) Kisbiztosító-egyesület nem köteles terméktervet készíteni.

236. § (1) Kisbiztosító-egyesület esetén a Felügyelet részére teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése a kisbiztosító-egyesületek érdekvédelmi szervezetének közreműködésével is történhet.

(2)59 Kisbiztosító-egyesület esetében a 94. § (1) bekezdés e) pontját és a (3)–(6) bekezdését nem kell alkalmazni.

(3) Kisbiztosító-egyesület esetében a 159. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

HETEDIK RÉSZ

A BIZTOSÍTÓK ÉS VISZONTBIZTOSÍTÓK FELÜGYELETE

XX. FEJEZET

ENGEDÉLYEZÉSI SZABÁLYOK

237. § (1) A Felügyelet engedélye szükséges:

a) a biztosító vagy viszontbiztosító alapításához,

b) a biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenység, a biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenység megkezdéséhez,

c) harmadik országban székhellyel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító által létesíteni kívánt fióktelep biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységének, továbbá a biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységének megkezdéséhez,

d) harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító több tagállamban engedélyezett fióktelepeinek nyújtott kedvezmények alkalmazásához,

e) a biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenység módosításához és megszüntetéséhez,

f) teljes vagy részleges belső modell alkalmazásához, a belső modell jelentős módosításához, a belső modell módosítására vonatkozó szabályzat módosításához, a standard modellhez való visszatéréshez, biztosítóspecifikus elemek alkalmazásához a standard modellen belül,

g) a kiegészítő szavatolótőke meghatározásához, a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 97. cikk (1) bekezdésében meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében a szavatolótőke-elemek szintekre való besorolása céljából meghatározott felsorolásban nem szereplő szavatolótőke-elem értékeléséhez és besorolásához,

h) a biztosítási, viszontbiztosítási állomány átruházásához,

i) a biztosító vagy a viszontbiztosító átalakulásához, egyesüléséhez, szétválásához,

j) a belföldi biztosító vagy viszontbiztosító által harmadik országban működő biztosító alapításához, vagy harmadik országban székhellyel rendelkező biztosítóban vagy viszontbiztosítóban részesedés megszerzéséhez, harmadik országban fióktelep létesítéséhez,

k) a biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaságban vagy biztosító szövetkezetben történő minősített befolyás megszerzéséhez,

l) az élet- és nem-életbiztosítási ág együttes művelésére jogosult biztosító esetében valamely biztosítási ágban adódó szavatolótőke-hiány másik biztosítási ágból történő pótlásához,

m) a vezető állású személy és egyéb vezető foglalkoztatásához, megbízásához, illetve kinevezéséhez, választásához,

n) a vezérügynök foglalkoztatásához vagy megbízásához,

o)60 a biztosítási és a viszontbiztosítási tevékenységhez kapcsolódó fizetőképességről és pénzügyi helyzetről szóló jelentéssel összefüggő részletszabályokról szóló rendeletben meghatározott információk közzétételének mellőzéséhez, más közzététel alkalmazásához vagy az arra történő hivatkozáshoz.

(2) A hatodik rész hatálya alá tartozó biztosító esetén a Felügyelet engedélye szükséges

a) az (1) bekezdés a)–e) és h)–n) pontjában meghatározottakhoz,

b) a biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékainak e törvényben meghatározott mértéket meghaladó befektetéséhez, továbbá az eszközkategóriáktól való eltéréshez,

c) a viszontbiztosítás 218. § (4) bekezdésében meghatározott mértékű beszámításához.

(3) A Felügyelet engedélye szükséges különleges célú gazdasági egység létrehozásához.

(4) A Felügyelet az engedélyezés tárgyában e törvény rendelkezései, a biztosításra vonatkozó jogszabályok alapján, továbbá az ügyfelek érdekeire és a biztosító kötelezettségei teljesítésére tekintettel dönt.

(5) A teljes vagy részleges belső modell alkalmazására vonatkozó kérelem elbírálására az ügyintézési határidő hat hónap.

91. Biztosító vagy viszontbiztosító alapításának engedélyezése

238. § Az alapítási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) az alapítani tervezett biztosító vagy viszontbiztosító – formájának, tevékenységi körének egyértelmű meghatározását tartalmazó – alapszabály-tervezetét,

b) az adminisztratív szolgáltatások és az üzleti tevékenység ellátását szolgáló szervezet felállításának költségeire vonatkozó előzetes számításokat és az ezeket a költségeket fedező pénzeszközök meglétének hitelintézeti igazolását,

c) az alapítani tervezett biztosító vagy viszontbiztosító alapítás során cégjegyzékbe bejegyzésre kerülő vezető állású személyeinek természetes személyazonosító adatait, továbbá az 54. § (1) bekezdésében meghatározott tények fennállását igazoló dokumentumokat,

d) külföldi természetes személy – amennyiben nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel –, vagy külföldi nem természetes személy alapító esetén kézbesítési megbízottjáról szóló nyilatkozatot,

e) az alapítani tervezett biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaság esetén tájékoztatást a részvényesek azonosító adatairól és a részesedésük mértékéről, továbbá a minősített befolyással rendelkező tulajdonosokról és a minősített befolyás mértékéről,

f) az alapítani tervezett biztosítóval vagy viszontbiztosítóval szoros kapcsolatban álló – az e) pontba nem tartozó – személyek adatait,

g) a csoport, illetve a kiegészítő felügyelet alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító alapítása esetében a csoport, illetve a kiegészítő felügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének bemutatását és a biztosítóval, viszontbiztosítóval szoros kapcsolatban álló személyek nyilatkozatát arról, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító a csoport, illetve kiegészítő felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt a Felügyelet rendelkezésére bocsátja,

h) a csoport, illetve a kiegészítő felügyelet alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító alapítása esetében a biztosítóval vagy viszontbiztosítóval szoros kapcsolatban álló természetes személy nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a biztosító vagy a viszontbiztosító részére átadott személyes adatainak a csoport, illetve a kiegészítő felügyelet ellátása céljából történő kezeléséhez, illetve továbbításához.

239. § (1) Ha a biztosító vagy a viszontbiztosító részvénytársaság vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító szövetkezet alapítói között olyan személy szerepel, aki az alapítás alatt álló biztosítóban vagy viszontbiztosítóban minősített befolyást kíván szerezni, a 238. §-ban foglaltakon kívül az alapítási engedély iránti kérelemhez – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – mellékelnie kell

a) a 258. § (3) bekezdés b)–g) és i)–k) pontja szerinti feltételek,

b) a 258. § (5) bekezdésében foglalt feltételek, és

c) a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság fennállásának

igazolását.

(2) Ha a kérelmező a 258. § (3) bekezdés b), d), e) és i) pontjában foglalt adatokat – a Felügyelet által meghatározott határidőben – nem igazolja, a Felügyelet – a részesedésszerzés engedélyezéséhez – adatszolgáltatási kérelemmel fordulhat a szükséges adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.

240. § (1) A Felügyelet a biztosító vagy a viszontbiztosító alapítási engedélyének megadásához előzetesen kikéri az Európai Unió másik tagállama érintett felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt biztosító

a) a másik tagállamban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalata,

b) a másik tagállamban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalatának leányvállalata,

c) ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy tulajdonosa a másik tagállamban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben, biztosítóban vagy viszontbiztosítóban ellenőrző befolyással rendelkezik.

(2) A Felügyelet a másik tagállam érintett felügyeleti hatóságával konzultációt folytat az ugyanazon csoporthoz tartozó másik vállalkozás részvényeseinek megfelelésére, valamint a vezető állású személyekre és egyéb vezetőkre vonatkozó követelmények értékelésére vonatkozó döntés előtt.

(3) A Felügyelet a másik tagállam érintett felügyeleti hatóságának megkeresésére rendelkezésére bocsátja azokat a részvényesek megfelelésére, valamint a vezető állású személyekre és egyéb vezetőkre vonatkozó követelményekre vonatkozó információkat, amelyek az érintett felügyeleti hatóság megkeresésében foglaltak alapján valószínűsíthetően fontosak lehetnek a másik érintett felügyeleti hatóság számára egy engedély kiállításához, továbbá a működési feltételeknek való megfelelés folyamatos értékeléséhez.

241. § (1) A Felügyelet az alapítási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha

a) a kérelmező az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl,

b) a kérelem nem felel meg az 238–239. §-ban foglalt követelményeknek vagy a hiánypótlás eredménytelen volt,

c) az alapítani tervezett biztosító szervezeti formája nem felel meg az e törvényben foglalt követelményeknek,

d) a központi iroda és a székhelye nem azonos országban van.

(2) Az alapítási engedély iránti kérelmet a Felügyelet – az (1) bekezdésben meghatározottakon túl – elutasíthatja, ha olyan tények, adatok, körülmények jutnak tudomására, amelyek alapján megalapozottan feltehető, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító hatékony felügyelete nem biztosítható, különösen, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító közvetlen, illetve közvetett tulajdonosának tevékenysége, a biztosítóra vagy a viszontbiztosítóra gyakorolt befolyása veszélyeztetheti a független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítást,

b) a biztosító vagy a viszontbiztosító közvetlen, illetve közvetett tulajdonosának – a felügyeleti tevékenység szempontjából nem kellően átlátható – üzleti tevékenysége, kapcsolatainak jellege vagy más vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete olyan, hogy a felügyeleti tevékenységet akadályozza,

c) a biztosító vagy a viszontbiztosító harmadik országban székhellyel rendelkező közvetlen, illetve közvetett tulajdonosára vonatkozó, harmadik országban alkalmazott szabályozás a felügyeleti tevékenységet akadályozza.

(3) Az alapítási engedély iránti kérelmet a Felügyelet – az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon túl – elutasítja, ha a vezető állású személyeivel szemben nem teljesülnek az e törvényben meghatározott feltételek.

(4) Ha a biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaság, továbbá a biztosító vagy viszontbiztosító szövetkezet alapítói között olyan személy szerepel, aki az alapítás alatt álló biztosítóban minősített befolyást kíván szerezni, a Felügyelet az alapítási engedély iránti kérelmet – az (1) bekezdésben meghatározottakon túl – akkor is elutasítja, ha a kérelmező esetében fennállnak a 261. § (1) bekezdésében foglalt körülmények.

242. § Az alapítási engedély birtokában az alapító a biztosító vagy a viszontbiztosító megalapításához, és a biztosítási, valamint az azzal közvetlenül összefüggő tevékenységének előkészítéséhez szükséges tevékenységet végezhet.

92. Biztosító vagy a viszontbiztosító tevékenységének engedélyezése

243. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító a Felügyelet alapítást engedélyező határozatának kézhezvételétől számított kilencven napon belül köteles a biztosítási vagy a viszontbiztosítási tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelmet a Felügyelethez benyújtani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelem határidőben történő benyújtásának elmulasztása esetén a Felügyelet az alapítási engedélyt visszavonja.

244. § (1) A biztosítási vagy a viszontbiztosítási tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a 95. §-ban meghatározottaknak megfelelő üzleti tervet;

b) annak igazolását, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító rendelkezik a minimális tőkeszükséglet abszolút alsó korlátjának fedezetét biztosító, figyelembe vehető alapvető szavatolótőkével;

c) annak igazolását, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító képes lesz – az üzleti terve alapján – a szavatolótőke-szükséglet fedezetét biztosító, figyelembe vehető szavatolótőke fenntartására;

d) annak igazolását, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító képes lesz – az üzleti terve alapján – a minimális tőkeszükséglet fedezetét biztosító, figyelembe vehető alapvető szavatolótőke fenntartására;

e) annak igazolását, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító megfelel – a 49–75. §-ban meghatározottak szerint – a vezetőkre és alkalmazottakra vonatkozó követelményeknek és az azzal kapcsolatos szabályoknak történő megfelelésre felkészült, továbbá a 76–92. §-ban meghatározottaknak megfelelő irányítási rendszerrel rendelkezik, ennek keretében mellékelni kell

ea) a szervezeti és működési szabályzatot,

eb) a vezető állású személyek és egyéb vezetők természetes személyazonosító adatait, és az 54. § (1) bekezdésében, az 57. § (1) bekezdésében, az 59. § (1) bekezdésében, a 61. § (1) bekezdésében, a 63. § (2) bekezdésében, a 65. § (1) bekezdésében és a 67. § (1) bekezdésében meghatározott követelmények fennállását igazoló dokumentumokat, ide nem értve a 238. § c) pontjában meghatározott személyeket, ha az alapítási engedélyhez képest e vezető állású személyeket illetően változás nem következett be,

ec) a kockázatkezelési rendszer, a belső audit, a belső ellenőrzési rendszer működésére vonatkozó dokumentumokat, továbbá – ha ügymenet kiszervezésre kerül sor – az ügymenet-kiszervezésre vonatkozó dokumentumokat;

f) a biztosítási vagy a viszontbiztosítási tevékenység végzéséhez szükséges 93–94. §-ban meghatározott tárgyi feltételek meglétének igazolását, amelynek keretében mellékelni kell legalább

fa)61 a nyilatkozatot arról, hogy biztosítási tevékenységhez igazodó, folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszer fenntartására felkészült, valamint a nyilvántartáshoz, adatfeldolgozáshoz és adatszolgáltatáshoz használt számítógépes programok tesztfutási eredményeit, továbbá a rendkívüli helyzetek kezelésére szolgáló tervet,

fb) a tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, műszaki, biztonsági felszereltség és helyiség meglétének igazolását,

fc) számviteli politikájának, részletes számviteli rendszerének tervezetét,

fd) nyilatkozatot arról, hogy az adatvédelmet szolgáló (kézi és gépi) irattározásra felkészült,

fe) a megbízható és körültekintő működésnek megfelelő belső szabályozás rendjének leírását, a belső szabályozások felsorolását,

ff) a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti pénzmosási szabályzatot;

g) a nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy tevékenységét mikor kívánja megkezdeni;

h) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra is kiterjedő engedélykérelem esetén valamennyi tagállamban működő kárrendezési megbízott megbízásának igazolását, a kárrendezési megbízott nevét és címét.

(2) A hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosító esetén biztosítási tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) az (1) bekezdés a), f)–h) pontjában meghatározott dokumentumokat, azzal, hogy az üzleti tervre a 213. § szabályait kell alkalmazni,

b) a 218. §-ban meghatározott minimális biztonsági tőkefedezet meglétének igazolását,

c) annak igazolását, hogy a biztosító megfelel – a 49–75. §-ban meghatározottak szerint – a vezetőkre és alkalmazottakra vonatkozó követelményeknek és az azzal kapcsolatos szabályoknak történő megfelelésre felkészült,

d) a biztosító likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapot esetén alkalmazandó eljárási rendet.

(3) A XVIII. Fejezetben meghatározott kisbiztosító-egyesület esetében a (2) bekezdésben meghatározott szabályok a 231–236. §-ban meghatározott eltérések figyelembevételével alkalmazandók.

(4) Ha a biztosító jogvédelmi biztosítási tevékenységet kíván folytatni, akkor a tevékenységi engedély megadása iránti kérelemben nyilatkoznia kell, hogy a jogvédelmi biztosítási tevékenység végzése során a 161. § a)–c) pontjában meghatározottak közül mely megoldást választja.

245. § (1) A tevékenységi engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmező

a) nem rendelkezik a minimális tőkeszükséglet abszolút alsó korlátjának fedezetét biztosító figyelembe vehető alapvető szavatoló tőkével,

b) az üzleti terve alapján nem lesz képes szavatolótőke-szükséglet fedezetét biztosító, figyelembe vehető szavatolótőke fenntartására,

c) az üzleti terve alapján nem lesz képes a minimális tőkeszükséglet fedezetét biztosító, figyelembe vehető alapvető szavatolótőke fenntartására,

d) nem rendelkezik megfelelő irányítási rendszerrel,

e) vezetőkre és alkalmazottakra vonatkozó követelményeknek nem felel meg,

f) a szükséges tárgyi feltételekkel nem rendelkezik,

g) üzleti terve, az engedély iránti kérelemhez mellékelt egyéb irat, továbbá a Felügyelet rendelkezésére álló okirat, adat vagy információ alapján megállapítható, hogy a kérelmező nem lesz képes megfelelni a tevékenységére vonatkozó jogszabályi előírásoknak, illetve tevékenysége a biztosítottak érdekét sértené vagy veszélyeztetné.

(2) A hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosító esetén a tevékenységi engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmező

a) az (1) bekezdés e)–g) pontban meghatározottaknak nem felel meg,

b) nem rendelkezik a 218. §-ban foglalt minimális biztonsági tőkével, illetve az üzleti tervében foglaltak szerinti tevékenység folytatásához a minimális szavatoló tőkével,

(3) A XVIII. Fejezetben meghatározott kisbiztosító-egyesület esetében a (2) bekezdésben meghatározott szabályok a 231–236. §-ban meghatározott eltérések figyelembevételével alkalmazandók.

246. § Ha a biztosító vagy a viszontbiztosító a szavatolótőke-szükséglet fedezetét biztosító, figyelembe vehető szavatoló tőkét belső modell alkalmazásával számítja ki, a tevékenységi engedély megadására az ügyintézési határidő hat hónap.

93. A harmadik országban székhellyel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító által létesíteni kívánt fióktelep tevékenységének engedélyezése

247. § (1) Harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító fióktelepe esetén a tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemnek – a 244. § (1) és (4) bekezdésében foglaltak igazolásán túl – tartalmaznia kell:

a) a harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozás alapító okiratát, tevékenységi engedélyének másolatát, az előző három év auditált mérlegét;

b) a székhely szerinti állam felügyeleti hatóságának nyilatkozatát arról, hogy Magyarország területén történő fióktelep-alapítás nem ütközik a székhely szerinti állam jogszabályaiba, illetve nem veszélyezteti a kérelmező működését.

(2) A harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító esetén a tevékenységi engedélyt az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása és a 245. § (1) bekezdésében meghatározott elutasítási ok hiányában a Felügyelet abban az esetben adja meg, ha

a) a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló – fióktelepekkel összefüggő kérdésekre is kiterjedő – nemzetközi együttműködési megállapodás van hatályban a Felügyelet és a kérelmező székhelye szerinti államban a felügyeleti hatóság között;

b) a kérelmező székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal;

c) a kérelmező székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi előírásokkal;

d) a kérelmező rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal;

e) a kérelmező nyilatkozik arról, hogy helytáll a fióktelep útján keletkezett kötelezettségeiért;

f) a kérelmező nyilatkozatban kötelezi magát arra, hogy Magyarország területén folytatott tevékenységre vonatkozó pénzforgalmi számláját magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezeti;

g) a kérelmező nyilatkozatban kötelezi magát arra, hogy Magyarország területén folytatott tevékenységére vonatkozó nyilvántartásokat Magyarország területén vezeti;

h) a kérelmező a fióktelepének tőkeszükséglete abszolút alsó korlátjának fedezetét biztosító figyelembe vehető alapvető szavatolótőke

ha) fedezésére szolgáló eszközeinek legalább fele Magyarország területén található,

hb) egynegyedének megfelelő pénzeszköz biztosítékként magyarországi hitelintézetnél letétbe helyezésre került;

i) a kérelmező benyújtja az általa alkalmazni kívánt általános szerződési feltételeket;

j) a Felügyelet által engedélyezésre kerülő általános képviselőt jelöl ki;

k) a kérelmező székhelye és főirodája azonos országban van.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti megállapodások megkötéséről szóló tájékoztatót a Felügyelet internetes honlapján közzéteszi és gondoskodik arról, hogy ezen információk a honlapon folyamatosan elérhetőek legyenek.

(4) A hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosító esetén

a) az (1) bekezdésben meghatározott szabályok alkalmazása során a 244. § (2) és (4) bekezdésben foglaltakat kell igazolni,

b) a (2) bekezdésben meghatározott szabályok alkalmazása során a 245. § (2) bekezdésben foglalt elutasítási okokat kell figyelembe venni és a (2) bekezdés h) pontjában meghatározott szabályokat a kisbiztosító minimális biztonsági tőkéjére vonatkozóan kell alkalmazni.

(5) A XVIII. Fejezetben meghatározott kisbiztosító-egyesület esetében a (4) bekezdésben meghatározott szabályok a 231–236. §-ban meghatározott eltérések figyelembevételével alkalmazandók.

94. A biztosítási vagy a viszontbiztosítási tevékenység módosításának és megszüntetésének engedélyezése

248. § (1) Ha a biztosító már engedélyezett biztosítási ágazaton, kockázaton vagy kockázatcsoporton túl tevékenységét más ágazatra, kockázatra vagy kockázatcsoportra kívánja kiterjeszteni (biztosítási tevékenység kiterjesztése), az erre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a módosított alapszabályt,

b) a módosított üzleti tervet,

c) a módosított tevékenységhez szükséges irányítási rendszer és a szükséges tárgyi feltételek meglétének igazolását,

d) annak igazolását, hogy rendelkezik a szavatolótőke-szükséglet fedezetét biztosító, figyelembe vehető szavatoló tőkével,

e) annak igazolását, hogy rendelkezik a minimális tőkeszükséglet fedezetét biztosító, figyelembe vehető alapvető szavatoló tőkével.

(2) A hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosító esetén az (1) bekezdés szerinti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározottakat,

b) a módosított tevékenységhez szükséges feltételek meglétének igazolását,

c) annak igazolását, hogy a tevékenység módosítása után a szükséges szavatoló tőkével rendelkezik.

(3) Ha a biztosító jogvédelmi biztosítási tevékenységet kíván folytatni, akkor a biztosítási tevékenység módosításának engedélyezése iránt benyújtott kérelemben nyilatkoznia kell, hogy a jogvédelmi biztosítási tevékenység végzése során a 161. § a)–c) pontjában meghatározottak közül mely megoldást választja.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő kérelmet kell benyújtani abban az esetben, ha a viszontbiztosító a tevékenységét a már engedélyezett viszontbiztosítási tevékenységen túl kívánja kiterjeszteni.

249. § A tevékenység kiterjesztésére vonatkozó engedély kiadását a Felügyelet elutasítja a 245. §-ban meghatározott esetekben, továbbá ha a biztosító nem felel meg a 45. §-ban foglalt feltételeknek.

250. § (1) Ha a biztosító a biztosítási tevékenységét részben vagy egészben meg kívánja szüntetni, a Felügyelet a tevékenység megszüntetését akkor engedélyezi, ha a biztosító a kérelemmel érintett ág vagy ágazat vonatkozásában a biztosítási tevékenységből eredő minden kötelezettségét teljesítette.

(2) A kötelezettségek teljesítésének lehetséges módjai különösen:

a) az állomány átruházása; vagy

b) az ügyfelekkel történő megállapodás.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt körülmények bizonyítására alkalmas okiratokat a biztosító köteles a Felügyeletnek benyújtani.

(4) A Felügyelet – a tevékenység megszüntetésére vonatkozó engedély megadását megelőzően – a biztosítottak érdekeinek megóvása céljából meghatározhatja azokat az e törvény rendelkezéseivel összefüggésben indokolható részletes feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a biztosító a működését – az arra vonatkozó szabályok szerint – köteles folytatni.

(5) Ha a Felügyelet a biztosítási tevékenység megszüntetését engedélyezi, egyidejűleg dönt a tevékenységi engedély részben vagy egészben történő visszavonásáról.

(6) A biztosító jogutód nélküli megszűnésének elhatározásáról és a végelszámolás elrendeléséről szóló döntés meghozatalára, továbbá a végelszámolás megindításáról szóló változásbejegyzési kérelem bírósághoz történő benyújtására a Felügyelet a tevékenység megszüntetését teljes egészében engedélyező határozatát követően kerülhet sor.

251. §62 A 250. §-ban meghatározott rendelkezéseket a viszontbiztosítási tevékenység teljes vagy részleges megszüntetése esetén megfelelően alkalmazni kell.

95. Vezető állású személyek és egyéb vezetők engedélyezése

252. § (1) A vezető állású személy és egyéb vezető engedélyezésére irányuló kérelemhez mellékelni kell:

a) az 54. § (1) bekezdésében, az 57. § (1) bekezdésében, az 59. § (1) bekezdésében, a 61. § (1) bekezdésében, a 63. § (2) bekezdésében, a 65. § (1) bekezdésében és a 67. § (1) bekezdésében meghatározott követelmények fennállását igazoló dokumentumokat,

b) az 53. § (4)–(5) bekezdésében és az 56. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények fennállását igazoló dokumentumokat, továbbá

c) a szakmai alkalmasságot és üzleti megbízhatóságot alátámasztó tények fennállását igazoló dokumentumokat a 69. §-ban meghatározott követelmények figyelembevételével.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott kérelmet elutasítja, ha a vezető állású személy és egyéb vezető nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek.

253. § (1) A szakmai alkalmasságot és az üzleti megbízhatóságot alátámasztó tényeket a kérelmezőnek kell bizonyítania.

(2) A szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság igazolását alátámasztó dokumentumokat a kérelmező megválaszthatja, azonban a Felügyelet egyéb, pontosan meghatározott, a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság fennállását tanúsító iratok benyújtását írhatja elő.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott dokumentumok akkor fogadhatók el, ha a kiállításuktól számítva három hónap nem telt el.

(4) A szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság bizonyításának sikertelenségét a Felügyeletnek határozattal kell megállapítania.

(5) A Felügyelet a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság fennállásának megállapítása érdekében az illetékes külföldi hatóságot közvetlenül megkeresheti.

254. § (1) Másik tagállami állampolgár esetén a Felügyelet a 253. § (2) bekezdésében meghatározott okiratok tekintetében elfogadja a másik tagállam bírósági vagy egyéb hatósági nyilvántartásában szereplő adatok kivonatát, vagy ennek hiányában a székhely szerinti állam, illetve a külföldi állampolgár lakóhelye szerinti tagállam illetékes bírósága vagy közigazgatási hatóságai által kibocsátott, ezzel egyenértékű okiratot.

(2) Ha a székhely szerinti tagállam vagy a külföldi állampolgár lakóhelye szerinti tagállam nem bocsátja ki az (1) bekezdésben említett dokumentumot, az helyettesíthető esküvel, vagy azokban a tagállamokban, ahol esküre vonatkozó rendelkezések nem léteznek, ünnepélyes nyilatkozattal, amelyet az érintett külföldi állampolgár az illetékes bíróság vagy közigazgatási hatóság, vagy adott esetben közjegyző előtt tesz meg a székhely szerinti tagállamban vagy a külföldi állampolgár lakóhelye szerinti tagállamban.

254/A. §63 A Felügyelet tájékoztatást nyújt a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságainak, továbbá az Európai Bizottságnak – a magyar állampolgárok és magyarországi székhelyű jogi személyek vonatkozásában – a 252. § (1) bekezdésében meghatározott dokumentumok kiállítására jogosult hatáskörrel és illetékességgel rendelkező magyar hatóságokról.

96. A harmadik országbeli biztosító több tagállamban engedélyezett fióktelepeinek nyújtott kedvezmények engedélyezése

255. § (1) Ha a harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító fióktelepe Magyarország mellett más tagállamban is kért vagy kapott engedélyt biztosítási tevékenység folytatására, kérelmezheti

a) a 244. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szavatolótőke-szükséglet az Európai Unión belül folytatott összes tevékenységére tekintettel történő kiszámítását,

b) a 247. § (2) bekezdés h) pontjában megkövetelt letétnek csak a (3) bekezdésben meghatározott, kérelmezett felügyeleti hatóság tagállamában történő elhelyezését,

c) a minimális tőkeszükségletet alkotó eszközök olyan tagállamban történő elhelyezését, amelyben üzleti tevékenységet folytat.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményeket együttesen engedélyezheti.

(3) A harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító fióktelepe az (1) bekezdésben meghatározott kérelmében megjelöli annak a tagállamnak a felügyeleti hatóságát, amely a jövőben a Európai Unión belül létrehozott fióktelepek teljes üzleti tevékenységének a szavatolótőke-megfelelését felügyeli, egyúttal megindokolja a kérelmezett hatóság megválasztását.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmények abban az esetben engedélyezhetők, ha azokhoz mindegyik olyan tagállam felügyeleti hatósága hozzájárul, ahol ugyanerre vonatkozóan kérelmet nyújtottak be.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmények a Magyarország területén folytatott tevékenységgel kapcsolatban akkor alkalmazhatók, ha a (3) bekezdésben meghatározott, kérelmezett felügyeleti hatóság tájékoztatja a Felügyeletet arról, hogy a harmadik országbeli biztosító Európai Unión belüli fióktelepei teljes üzleti tevékenységének szavatolótőke-megfelelését felügyeli.

(6) A (3) bekezdésben meghatározott, kérelmezett felügyeleti hatóság megkeresésére a Felügyelet megküldi a Magyarország területén működő fióktelep teljes szavatolótőke-megfelelésének ellenőrzéséhez szükséges adatokat.

(7) Ha a Felügyelet a (3) bekezdésben meghatározott kérelmezett felügyeleti hatóság és határozatában visszavonja az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményeket, értesíti a többi – a harmadik országbeli biztosító fióktelepei által érintett – tagállam felügyeleti hatóságát e kedvezmények visszavonásához szükséges intézkedések megtétele céljából.

(8) Ha a más tagállam felügyeleti hatósága arról értesíti a Felügyeletet, hogy az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmények visszavonásra kerültek, a Felügyelet határozatában visszavonja az általa engedélyezett kedvezményeket.

(9) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a számítás során csak az Európai Unión belül létesített fióktelepek által végzett tevékenységet kell figyelembe venni.

(10) Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmények nem alkalmazhatók a hatodik rész hatálya alá tartozó biztosító esetén.

(11)64 Ha a Felügyelet a (3) bekezdésben meghatározott, kérelmezett felügyeleti hatóság, akkor a Felügyelet jogosult a 307. § (1) bekezdésében, a 309. és 310. §-ban, továbbá a 312. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott intézkedések megtételére az Európai Unión belül létrehozott fióktelepek teljes üzleti tevékenységének szavatolótőke-megfelelése tekintetében.

97. Állományátruházás engedélyezése

256. § (1) A 118. § (3) bekezdésében meghatározott állományátruházás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) az átruházandó állomány pontos meghatározását, az átruházásra kerülő állomány szerződési feltételeit,

b) az átruházó és az átvevő állományátadásra és -átvételre irányuló jognyilatkozatát,

c) az átruházandó állományhoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok és azok fedezetének megjelölését,

d) az állományátruházás időpontját, ellenértékét,

e) a magyarországi székhelyű átvevő biztosító esetén, annak bemutatását, hogy az átvevő biztosító rendelkezik a saját állományához kapcsolódó szavatoló tőkén túl

ea) az átvett állomány szavatolótőke-szükséglet fedezetéhez szükséges figyelembe vehető szavatoló tőkével, vagy

eb) a hatodik rész hatálya alá tartozó biztosító esetén az átvett állományhoz szükséges minimális szavatoló tőkével.

(2) Másik tagállamban létesített biztosító vagy viszontbiztosító részére történő állományátruházás esetén az (1) bekezdés e) pontja szerinti igazolást nem kell csatolni.

(3) Ha az átvevő biztosító vagy viszontbiztosító székhelye másik tagállamban van, a Felügyelet megkeresi az átvevő biztosító vagy viszontbiztosító felügyeleti hatóságát, kérve annak igazolását, hogy az átvevő biztosító szavatolótőkéje az állomány átvétele után is eléri a szükséges szintet.

(4) A Felügyelet az állományátruházásra vonatkozó engedélyt a kötelezettségvállalás tagállama felügyeleti hatóságainak beleegyezését követően adhatja meg.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott beleegyezés beszerzése érdekében a Felügyelet megkeresi a kötelezettségvállalás tagállama felügyeleti hatóságát.

(6) Ha az átvevő biztosító vagy viszontbiztosító felügyeleti hatósága a (3) bekezdésben meghatározott igazolást, vagy a kötelezettségvállalás tagállama felügyeleti hatósága az (5) bekezdésben meghatározott beleegyezést a jogsegélykérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül nem küldi meg, az igazolás megadottnak tekintendő.

(7) Az állományátruházási engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha

a) az (1) bekezdésben meghatározottak nem teljesülnek, vagy

b) egyébként valószínűsíthető, hogy az állományátruházás következtében a biztosítottak érdeke sérülne.

(8) A Felügyelet az állományátruházás engedélyezéséről szóló határozatát a honlapján közzéteszi.

257. § Más tagállamból érkező állományátruházással kapcsolatos jogsegélykérelem esetén a Felügyelet három hónapon belül tájékoztatja a tagállam felügyeleti hatóságát arról, hogy

a) az átruházáshoz hozzájárul-e,

b) az átvevő rendelkezik-e az állomány átvétele után is az előírt szavatoló tőkével.

98. Minősített befolyás megszerzésének engedélyezése

258. § (1) Aki biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaságban olyan mértékű részesedést kíván szerezni, amellyel eléri a minősített befolyás minimális mértékét, vagy minősített befolyását úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga elérje vagy meghaladja a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket, vagy aki valamely biztosító vagy viszontbiztosító működése felett ellenőrző befolyást kíván gyakorolni, köteles a szerződés megkötéséhez a Felügyelet előzetes engedélyét beszerezni. A tulajdonjoghoz, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó, annak arányát meghaladó előnyöket biztosító megállapodás kizárólag a Felügyelet engedélyével köthető.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosító vagy viszontbiztosító megnevezését, az ellenőrző befolyás mibenlétét, a meglévő és a megszerezni kívánt részesedés nagyságát.

(3) A részesedésszerzés vagy ellenőrző befolyás létrejötte engedélyezése iránti kérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl mellékelni kell

a) a kérelmező, illetve a kérelmező vállalkozásban minősített vagy ellenőrző befolyással rendelkező azonosító adatait;

b) természetes személy kérelmező esetén bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági erkölcsi bizonyítványt, vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot;

c) természetes személy kérelmező, a kérelmező vállalkozásban minősített vagy ellenőrző befolyással rendelkező természetes személy esetén arról szóló nyilatkozatát, hogy személyével kapcsolatban a (7) bekezdésben meghatározott kizáró ok nem áll fenn;

d) nem természetes személy kérelmező esetén a kérelem benyújtásakor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése, nyilvántartásba vétele megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, továbbá nyilatkozatot arról, hogy vezető állású személyével szemben e törvényben meghatározott kizáró ok nem áll fenn;

e) harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a kérelmező személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel szemben nincs tartozása, vagy hogy a kérelmező szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban;

f) a minősített vagy ellenőrző befolyás megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes eredetének igazolását;

g) nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem veszélyezteti a pénzügyi intézmény működését, továbbá hogy milyen – az Szmt. szerinti – függő és jövőbeni kötelezettségei vannak;

h) az ellenőrző befolyás megszerzésére, a tulajdonszerzésre, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó jelentős előnyöket biztosító megállapodásra tett szerződéses ajánlatot;

i) nem természetes személy kérelmező esetén a kérelmező tulajdonosi szerkezetének részletes leírását;

j) a 238. § g) és h) pontjában meghatározott nyilatkozatokat;

k) a kérelmező teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.

(4) A részesedésszerzés feltétele, hogy a kérelmező – közvetlen részesedésszerzés esetén – a részesedésszerzéshez szükséges tőke pénzbeli részét valamely tagállamban bejegyzett hitelintézetnél helyezze el.

(5) Ha a kérelmező harmadik országbeli biztosító, viszontbiztosító, hitelintézet vagy befektetési vállalkozás, a (3)–(4) bekezdésekben foglaltakon kívül a kérelemhez mellékelni kell a székhely szerinti állam érintett felügyeleti hatóságának arra vonatkozó igazolását, illetve nyilatkozatát, hogy a vállalkozás a tevékenység végzésére vonatkozó szabályok betartásával működik.

(6) Ha a kérelmező a (3) bekezdés d), e) és i) pontjában foglalt adatokat – a Felügyelet által meghatározott határidőben – nem igazolja, a Felügyelet – a részesedésszerzés vagy az ellenőrző befolyás létrejötte engedélyezéséhez – adatszolgáltatási kérelemmel fordulhat a szükséges adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.

(7) A biztosítóban vagy viszontbiztosítóban minősített befolyással az rendelkezhet,

a) akinek tevékenysége vagy a biztosítóra vagy viszontbiztosítóra gyakorolt befolyása nem veszélyezteti a független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítást,

b) akinek üzleti tevékenysége, kapcsolatainak jellege vagy más vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete a felügyeleti tevékenységet nem akadályozza.

(8) A kérelmező tevékenysége, továbbá a biztosítóra vagy viszontbiztosítóra gyakorolt befolyása különösen akkor veszélyezteti a biztosító vagy viszontbiztosító független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását, ha szavazati jogának gyakorlását a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság – a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül – felfüggesztette.

259. § (1) Ha a kérelmező

a) a másik tagállamban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet, biztosító, viszontbiztosító, ABA-t vagy ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás,

b) anyavállalata az a) pontban foglalt vállalkozásnak, vagy

c) ellenőrzött vállalkozása az a) pontban foglalt vállalkozás,

akkor a Felügyelet kikéri a befektetési vállalkozás, a hitelintézet, a biztosító, a viszontbiztosító, az ABA-t vagy ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás székhelye szerint érintett felügyeleti hatóságának véleményét.

(2) A Felügyelet az engedélyezéshez szükséges feltételek igazolása vagy ellenőrzése céljából a kérelmező székhelye vagy lakóhelye szerinti érintett hatósághoz fordulhat.

260. § (1) A Felügyelet a kérelem, az ahhoz mellékelt iratok átvételét legkésőbb két munkanapon belül írásban igazolja a kérelmező személy felé. A Felügyelet az igazolásban tájékoztatja a kérelmezőt az ügyintézési határidő lejártának időpontjáról.

(2)65 A Felügyeletnek az (1) bekezdésben meghatározott átvételi igazolás kiállításának napjától számított legfeljebb ötven munkanap áll rendelkezésére a kérelemmel összefüggő és rendelkezésre álló okiratok és információk értékelésére (a továbbiakban: ügyintézési határidő), és a 258. § (1) bekezdésében előírt engedély megadására.

(3)66 A Felügyelet a kérelem beérkezésének napjától számított negyvenöt munkanapon belül, a döntés meghozatalához szükséges információk pótlására hívhatja fel a kérelmezőt.

(4) A kérelmezőnek az információk pótlására húsz munkanap áll a rendelkezésére, az információk pótlásáig az ügyintézési határidő nyugszik. A (3) bekezdésben meghatározott információk pótlásának átvételét a Felügyelet legkésőbb két munkanapon belül írásban igazolja a kérelmező személy felé.

(5) A hiánypótlás kérelmező általi teljesítését követően a Felügyelet a kérelmezőtől jogosult egyéb tájékoztatást is kérni. Ezen tájékoztatás teljesítésére biztosított határidőt azonban az ügyintézési határidő számításánál figyelembe kell venni.

(6) A kérelmezőnek az információk pótlására harminc munkanap áll a rendelkezésére, ha:

a) székhelye harmadik országban található, vagy

b) nem tartozik a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, a 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet vagy a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető tagállami jogszabályok szerinti felügyelet hatálya alá.

261. § (1) A 258. § (1) bekezdésében meghatározott engedély megadását a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmező

a) természetes személy nem büntetlen előéletű;

b) jogállása, tulajdonosi háttere nem tisztázott, vagy nem állapítható meg;

c) vagyoni, üzleti helyzete nem szilárd;

d) súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény vagy más, a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait és emiatt vele szemben a Felügyelet öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatában a kiszabható legmagasabb összegű bírságot alkalmazta, illetve a bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatában felelősségét megállapította;

e) nem rendelkezik szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal;

f) pénzügyi, gazdasági helyzete az ajánlat tárgyát képező részesedésszerzés nagyságához viszonyítva nem minősíthető megfelelőnek, vagy a kérelem benyújtását megelőző három év során megfelelő gazdasági eredménnyel nem rendelkezik;

g) részesedés- vagy ellenőrző befolyásszerzésével kapcsolatosan feltételezhető, hogy az erre vonatkozó jogszabályok alapján pénzmosást vagy terrorizmusfinanszírozást követnek vagy követtek el, vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg elkövetni, vagy hogy a szándékolt részesedés- vagy ellenőrző befolyásszerzés növelheti ennek kockázatát;

h) kézbesítési megbízottal nem rendelkezik (külföldi kérelmező esetén).

(2) Az engedély iránti kérelem benyújtásának elmulasztása, a kérelem elutasítása, a bejelentési kötelezettség elmulasztása, illetve az adatszolgáltatás megtagadása esetén a részesedésszerzésre, ellenőrző befolyásszerzésre vagy az előny biztosítására irányuló szerződésből, vagy az előnyt biztosító egyéb bekövetkezett jogi tényből származó szavazati jogok gyakorlását a Felügyelet a megfelelő törvényes feltételek biztosításáig megtilthatja.

(3) Ha a Felügyelet az érdemi döntését határidőben nem hozza meg, a kérelmező engedély hiányában is részesedést vagy ellenőrző befolyást szerez, kivéve, ha a Felügyelet a (2) bekezdésben foglalt jogával él.

(4) A kérelmezőnek az engedélyezett részesedés vagy ellenőrző befolyás megszerzésére legfeljebb hat hónap áll rendelkezésre.

(5) Amennyiben ugyanazon biztosító tekintetében kettő vagy több, minősített befolyás szerzésére vagy növelésére vonatkozó ajánlat kapcsán nyújtanak be kérelmet a Felügyelethez, úgy a kérelmezőket megkülönböztetéstől mentes módon kell kezelni.

262. § Az ezen alcímben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a biztosító és a viszontbiztosító szövetkezetekre.

99. A belföldi biztosító által harmadik országban működő biztosító alapításának, vagy harmadik országban székhellyel rendelkező biztosítóban részesedés megszerzésének, harmadik országban fióktelep létesítésének engedélyezése

263. § (1) A belföldi biztosító vagy viszontbiztosító által harmadik országban működő biztosító vagy viszontbiztosító alapításának engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az alapítás helye szerinti harmadik ország megnevezését, továbbá az alapítani kívánt biztosító vagy viszontbiztosító tervezett székhelyének megjelölését,

b) a kérelmező

ba) 95. §-ban meghatározottaknak megfelelő,

bb) 213. §-ban meghatározottaknak megfelelő

a harmadik országban történő biztosító alapítással kapcsolatos adatokkal kiegészített üzleti tervét,

c) igazolást arról, hogy az alapításhoz szükséges tőke fedezete a kérelmező rendelkezésére áll,

d) az alapítani kívánt biztosító üzleti tervét,

e) az alapítani kívánt biztosító létesítő okiratának tervezetét,

f) az alapítani kívánt biztosító szervezeti felépítésére vonatkozó tervet,

g) a kérelmező irányítási rendszerében a tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok bemutatását.

(2) A belföldi biztosító vagy viszontbiztosító által harmadik országban történő fióktelep létesítésének engedélyezése iránti kérelemnek megfelelően tartalmaznia kell az (1) bekezdésben meghatározott adatokat, iratokat, azzal, hogy az alapítani kívánt biztosító vagy viszontbiztosító alatt a létesíteni kívánt fióktelepet kell érteni.

(3) A belföldi biztosító vagy viszontbiztosító által harmadik országban működő biztosítóban történő részesedésszerzés engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a részesedésszerzés helye szerinti harmadik ország megnevezését, a biztosító vagy viszontbiztosító elnevezésének és székhelyének megjelölését, amelyben a kérelmező részesedést kíván szerezni, a biztosítási tevékenység bemutatását,

b) a kérelmező 95. §-ban vagy 213. §-ban meghatározottaknak megfelelő üzleti tervét,

c) igazolást arról, hogy a részesedésszerzéshez szükséges tőke fedezete a kérelmező biztosító rendelkezésére áll,

d) a kérelmező biztosító vállalatirányítási rendszerében a tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok bemutatását.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha

a) az (1)–(3) bekezdésekben meghatározottak nem teljesülnek, vagy

b) az alapítás, fióktelep létesítés, részesedésszerzés veszélyeztetné a kérelmező biztosító kötelezettségeinek teljesítését.

100. Az élet- és nem-életbiztosítási ág együttes művelésére jogosult biztosító esetében valamely biztosítási ágban adódó szavatolótőke-hiány másik biztosítási ágból történő pótlásának engedélyezése

264. § (1) Az élet- és nem-életbiztosítási ág együttes művelésére jogosult biztosító egyik biztosítási ágban felmerülő 446. § (6) bekezdésében meghatározott minimális tőkeszükséglet hiányának a másik ágban rendelkezésre álló alapvető szavatolótőke-elemmel történő pótlásának engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a pótlandó minimális tőkeszükségletnek az alapvető szavatolótőke-elemekkel történő fedezettsége hiányának mértékére vonatkozó számítást,

b) a másik biztosítási ágban rendelkezésre álló, áthelyezni kívánt figyelembe vehető szavatolótőke-elem bemutatását, továbbá e tőkeelem meglétének igazolását,

c) annak igazolását, hogy a minimális tőkeszükségletet fedező alapvető szavatolótőke-elemek a másik ágba történő pótlást követően is megfelelő szinten maradnak.

(2) A hatodik rész hatálya alá tartozó olyan biztosító esetén, amely az élet- és nem-életbiztosítási ág együttes művelésére jogosult, az egyik biztosítási ágban felmerülő szavatolótőke-hiány másik biztosítási ágból történő pótlásának engedélyezése iránti kérelemnek – az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően – tartalmaznia kell:

a) a pótlandó szavatolótőke-hiány mértékére vonatkozó számítást,

b) a másik biztosítási ágban rendelkezésre álló szavatolótőke bemutatását,

c) annak igazolását, hogy a szavatolótőke szintje a másik ágba történő pótlást követően is megfelelő szinten marad.

(3) Az engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha

a) az (1) bekezdésben meghatározott kérelemben a biztosító nem igazolja, hogy a kérelmezett pótlást követően a szavatolótőke-elemek, vagy

b) a (2) bekezdésben meghatározott kérelemben a biztosító nem igazolja, hogy a kérelmezett pótlást követően a szavatolótőke

szintje meg fog felelni mindkét biztosítási ágban az e törvényben meghatározott előírásoknak.

101. A viszontbiztosítás beszámításának engedélyezése

265. § (1) A biztosító a 218. § (4) bekezdésében meghatározott, viszontbiztosítás biztonsági tőkébe történő beszámításának engedélyezése iránti kérelmének tartalmaznia kell:

a) a beszámítás kérelmezett mértékének megjelölését,

b) a beszámítani kért viszontbiztosítási fedezetre vonatkozó szerződést.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a beszámítani kért viszontbiztosítás nem fedezi megfelelően a biztosító által vállalt kockázatokat.

102. A vezérügynök foglalkoztatásának vagy megbízásának engedélyezése

266. § (1) A vezérügynök foglalkoztatása vagy megbízása engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a vezérügynöki tevékenységre irányuló megbízási szerződés vagy munkaszerződés tervezetét,

b) vezérügynöki tevékenységet végző vállalkozás esetén

ba) a vezérügynöki tevékenység irányításáért felelős természetes személy – vezérügynöki tevékenységet végző vállalkozás által történő – alkalmazása tényét alátámasztó dokumentumot,

bb) a 395. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott tényeket alátámasztó dokumentumokat,

c) a vezérügynöki tevékenységet végző természetes személy esetén a 395. § (2)–(3) bekezdésben meghatározott követelmények fennállását igazoló okiratokat.

(2) A Felügyelet a vezérügynök foglalkoztatása vagy megbízása engedélyezése iránti kérelmet elutasítja, ha az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek a kérelem nem felel meg.

XXI. FEJEZET

A FELÜGYELETTEL KAPCSOLATOS ELLENŐRZÉSI, BEJELENTÉSI ÉS TÁJÉKOZTATÁSI SZABÁLYOK

103. A biztosító általános bejelentési kötelezettségei

267. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító köteles a Felügyeletnek két munkanapon belül bejelenteni, ha

a) fizetési kötelezettségét pénzügyi fedezet hiányában nem képes teljesíteni,

b) biztosítástechnikai tartalékai – ideértve a számviteli biztosítástechnikai tartalékokat is – nem érik el a szükséges mértéket, vagy e tartalékok fedezete nem kielégítő, továbbá az illeszkedési kiigazítást alkalmazó biztosító vagy viszontbiztosító már nem tudja teljesíteni az illeszkedési kiigazításra vonatkozó feltételeket,

c) nem teljesíti – a e törvényben meghatározottak szerint – a szavatolótőke-szükségletet, vagy ha ennek kockázata a következő három hónapban fennáll,

d) nem teljesíti a minimális tőkeszükségletet, vagy ha ennek kockázata a következő három hónapban fennáll,

e) más vállalkozásban saját jegyzett tőkéjének tíz százalékát meghaladó részesedést szerez,

f) a vezető állású személyek, valamint az egyéb vezetők kinevezésére, foglalkoztatására vagy megbízatására került sor, továbbá kinevezés, foglalkoztatás vagy megbízatás megszűnésére került sor,

g) a székhelye megváltozott,

h) könyvvizsgálót bízott meg vagy – a (2) bekezdésben meghatározott esetet ide nem értve – könyvvizsgáló megbízása megszűnt,

i) hitelviszonyból származó kötelezettségeinek értéke meghaladja a jegyzett tőkéjének öt százalékát,

j) a biztosításközvetítői belső nyilvántartásában a 412. § (3) bekezdés f) pont fa) alpontjában meghatározott adatokban változás következett be,

k) a 446. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint annak tényét, hogy az egyik biztosítási ágból a szavatolótőke-szükséglete fedezésére más ágban rendelkezésre álló, figyelembe vehető szavatolótőke-elemet felhasznált.

(2) A könyvvizsgáló megbízásának előrelátható lejártáról a Felügyeletet a lejárat napját megelőzően legalább két hónappal kell írásban tájékoztatni.

268. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító köteles a Felügyeletnek harminc napon belül bejelenteni:

a) a jegyzett tőkéjének felemelését vagy leszállítását,

b) a biztosítóban öt százalékot meghaladó, de a 258. § (1) bekezdése szerint engedélykötelesnek nem minősülő részesedés megszerzését,

c) a belső ellenőr személyére vonatkozó 63. § (5) bekezdésében meghatározott megállapodást,

d) az alapszabály módosítását,

e) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő biztosító esetén a tagállamokban megbízott kárrendezési megbízottjait, ezeknek a feladataik ellátásával összefüggő adatait, illetve az ezekben az adatokban bekövetkezett változásokat,

f) a biztosításközvetítői belső nyilvántartásában a 412. § (3) és (4) bekezdésében – ide nem értve a 412. § (3) bekezdés b) és f) pontjában, valamint a 412. § (4) bekezdés b) pontjában – meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat,

g) hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban vagy befektetési alapkezelőben szerzett, a minősített befolyás minimális szintjénél kisebb részesedését,

h) a szavatolótőke-szükséglet újraszámításának eredményét, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító kockázati profilja eltért az utoljára bejelentett szavatolótőke-szükséglet alapjául szolgáló feltevésektől,

i) annak okát, ha a 102. § (1) bekezdésében meghatározott határérték határozza meg a minimális tőkeszükségletet,

j) a többes ügynökkel és az alkusszal kötött felelősségbiztosítási szerződés megszűnésének tényét és időpontját.

(2) A hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosító esetén az (1) bekezdés e), h)–i) pontjában meghatározott kötelezettség nem áll fenn.

269. § (1) A biztosítók és a viszontbiztosítók az MNBtv.-ben meghatározottak szerint adatszolgáltatást teljesítenek a Felügyeletnek.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító köteles a Felügyelet részére

a) az éves beszámolón kívül évente egy alkalommal a felügyeleti jelentést,

b) negyedévenként a biztosító vagy a viszontbiztosító tevékenységének legfontosabb jellemzőire vonatkozó – a nagykockázatokat, valamint a szavatolótőke, a saját tőke és a biztosítástechnikai tartalékok becsült értékének bemutatását is felölelő – jelentést,

c) évente egy alkalommal a szavatolótőke-szükséglet számítás eredményét,

d) negyedévenként a minimális tőkeszükséglet-számítás eredményét

megküldeni.

(3) A hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosító – a (2) bekezdéstől eltérően – köteles a Felügyelet részére

a) az éves beszámolón kívül évente egy alkalommal a biztosító tevékenységét értékelő belső, nyilvánosságra nem kerülő jelentést,

b) évente egy alkalommal az aktuáriusi jelentést, és

c) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott jelentést

megküldeni.

(4) A XVIII. Fejezetben meghatározott kisbiztosító-egyesület esetében a (2) bekezdésben és a (3) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott kötelezettség nem áll fenn.

(5) A biztosítók és a viszontbiztosítók (2) bekezdés a) pontjában meghatározott felügyeleti jelentéstételi kötelezettség rendjét és tartalmát – a Szolvencia 2 irányelv felügyelet céljára nyújtandó tájékoztatásra vonatkozó szabályaival (35. cikk) összhangban – a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletében állapítja meg.

(6) A kisbiztosítók (3) bekezdés a) pontjában meghatározott belső adatszolgáltatásának rendjét és tartalmát a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletében állapítja meg.

(7) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő biztosító köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékével kapcsolatban – a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletében meghatározott szabályok szerint – adatszolgáltatást teljesíteni a Felügyelet részére.

104. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások eszközalapjaival kapcsolatos bejelentés

270. § (1) A biztosító, ha befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződéseket köt, köteles az ilyen életbiztosításai mellé kínált eszközalapjait – azok bevezetését követő tizenöt munkanapon belül – a Felügyeletnek bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell az indított eszközalap elnevezését és befektetési politikáját.

(2) Ha a biztosító valamely eszközalapjának megszüntetéséről határoz, akkor ezt a megszűnést követő tizenöt munkanapon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell

a) az eszközalap elnevezését,

b) a megszüntetés okát,

c) az eszközök más alapokba való rendelésének módját, valamint

d) az ügyfeleknek kiküldött tájékoztatót.

(3) Ha a biztosító valamely eszközalapjának befektetési politikáját módosítja, akkor ezt a módosítást követő tizenöt munkanapon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell az érintett eszközalap megnevezését, a módosítás okát, valamint az ügyfeleknek kiküldött tájékoztatót.

105. A kiszervezett tevékenységgel kapcsolatos bejelentési kötelezettség

271. § A biztosító és a viszontbiztosító köteles haladéktalanul bejelenteni a Felügyeletnek, ha észleli, hogy a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a biztosítottak érdekeit veszélyeztető módon a kiszervezési szerződésbe ütközik.

106. A felügyelőbizottság elnökének bejelentési kötelezettsége

272. § A biztosító és a viszontbiztosító felügyelőbizottságának elnöke – a bizottsági ülést követő tíz munkanapon belül – a Felügyeletnek megküldi azon jegyzőkönyveket, előterjesztéseket, illetve jelentéseket, amelyek a felügyelőbizottság által tárgyalt olyan napirendi pontokra vonatkoznak, amelynek tárgya a biztosító belső szabályzatainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság.

107. Minősített befolyással kapcsolatos bejelentés

273. § (1) A biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaságban minősített befolyással rendelkező személy, ha

a) minősített befolyását teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy

b) tulajdoni részesedését, szavazati jogát, vagy az előnyt biztosító szerződését úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga a 20, 33 vagy 50 százalékos határérték alá csökkenjen,

köteles azt a Felügyeletnek bejelenteni a befolyása elvesztését megelőző tizenöt munkanappal.

(2) A befolyás megszüntetését megelőző tizenöt munkanappal felügyeleti bejelentést köteles tenni az a személy is, aki a biztosító vagy viszontbiztosító feletti ellenőrző befolyását meg kívánja szüntetni.

(3) A bejelentésnek az (1) bekezdés b) pontja esetén tartalmaznia kell a fennmaradó tulajdoni részesedést, a szavazati jog mértékét vagy a jelentős előnyt biztosító szerződés módosítását is.

274. § (1) Aki biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaságban

a) minősített befolyást szerzett,

b) minősített befolyását megszüntette,

c) minősített befolyását úgy módosította, hogy

ca) a tulajdoni részesedése vagy szavazati joga eléri a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket, vagy

cb) tulajdoni részesedése vagy szavazati joga már nem éri el a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket, vagy

d) a tulajdoni részesedéshez, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó, előnyöket biztosító megállapodást kötött vagy az ilyen megállapodást módosította,

köteles arról harminc napon belül írásban tájékoztatni a Felügyeletet.

(2) A Felügyeletet – az ellenőrző befolyás megszűntétől számított harminc napon belül – az a személy is köteles tájékoztatni, akinek megszűnt az ellenőrző befolyása valamely biztosító vagy viszontbiztosító működése felett.

(3) A biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaság tizenöt munkanapon belül köteles a Felügyeletet írásban tájékoztatni, ha tudomást szerez a 258. § (1) bekezdésében meghatározott arányú részesedés, szavazati jog megszerzéséről, elidegenítéséről, vagy módosulásáról.

(4) A biztosító vagy viszontbiztosító részvénytársaság – éves belső adatszolgáltatása keretében – köteles a Felügyeletnek megküldeni a 258. § (1) bekezdésében meghatározott arányú részesedéssel rendelkező részvényesei nevét, valamint a tőkerész nagyságát.

275. § Az ezen alcímben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a biztosító és a viszontbiztosító szövetkezetekre.

108. Felügyeleti felülvizsgálat és az ezzel kapcsolatos ellenőrzési jogosultságok

276. § (1) A Felügyelet az ellenőrzési eljárása keretében vizsgálja és értékeli azokat a stratégiákat, folyamatokat és jelentéstételi eljárásokat, amelyeket a biztosító vagy a viszontbiztosító az e törvény, vagy a biztosítási tevékenységre vonatkozó más jogszabályban, továbbá a felügyeleti határozatokban meghatározott feltételeknek való megfelelés teljesítése érdekében dolgoztak ki.

(2) A vizsgálat és értékelés tartalma az irányítási rendszerrel kapcsolatos minőségi követelmények értékelése, azon kockázatok értékelése, amelyeket a biztosítók vállalnak vagy vállalhatnak, valamint a biztosítók vagy a viszontbiztosítók arra irányuló képességének értékelése, hogy működési környezetüket figyelembe véve mennyire képesek felmérni a tevékenységükhöz kapcsolódó kockázatokat.

(3) A Felügyelet különösen a következőkkel kapcsolatos megfelelőséget vizsgálja és értékeli:

a) a 76–92. §-ban meghatározott irányítási rendszer, beleértve a saját kockázat- és szavatolótőke-megfelelés értékelését;

b) a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott biztosítástechnikai tartalékokra, szavatolótőke minőségére és mennyiségére, szavatolótőke-követelményekre, a teljes és részleges belső modellekre vonatkozó követelményeknek való folyamatos megfelelés és

c) a 103–108. §-ban meghatározott befektetési szabályokra vonatkozó követelményeknek való folyamatos megfelelés.

(4) A Felügyelet értékeli a biztosítók által kidolgozott azon módszerek és eljárások megfelelőségét, amelyek célja azoknak a lehetséges eseményeknek vagy a gazdasági körülmények olyan jövőbeni változásainak azonosítása, amelyek kedvezőtlen hatással járhatnak általános pénzügyi helyzetükre.

(5) A Felügyelet értékeli a biztosítónak a (4) bekezdésben meghatározott eseményekkel vagy a gazdasági körülmények jövőbeni változásaival szembeni ellenálló képességét.

(6) A Felügyelet a biztosítókkal kapcsolatos ellenőrzési tevékenység gyakoriságának és alkalmazási körének tervezése során figyelembe veszi a biztosítók tevékenységeinek jellegét, nagyságrendjét és összetettségét.

(7) Az e §-ban meghatározott vizsgálatokkal és értékelésekkel kapcsolatos felügyeleti kritériumokat és módszereket, továbbá a (3) bekezdésben meghatározott szabályok alkalmazásának főbb területeire vonatkozó statisztikai szektorszintű összesített adatokat a Felügyelet honlapján folyamatosan közzéteszi.

(8) E § rendelkezéseit nem kell alkalmazni a hatodik rész hatálya alá tartozó biztosítók esetében.

109. A kiszervezett tevékenység felügyeleti ellenőrzése

277. § (1) A kiszervezett tevékenységet a Felügyelet a tevékenységet végzőnél ugyanazon módon és eszközökkel vizsgálhatja, mintha a tevékenységet a biztosító vagy a viszontbiztosító végezné.

(2) A másik tagállamban székhellyel rendelkező, tevékenységét kiszervező biztosító vagy viszontbiztosító felügyeleti hatósága vagy az erre általa felhatalmazott személy jogosult arra, hogy a Felügyelet előzetes értesítését követően, közvetlenül vagy a Felügyelet közreműködésével Magyarország területén a kiszervezett tevékenységet végzőt ellenőrizze.

(3) A (2) bekezdés szerinti ellenőrzés során – ha nem a másik tagállam felügyeleti hatósága vagy megbízottja jár el – a Felügyelet jár el a másik tagállamban székhellyel rendelkező, tevékenységét kiszervező biztosító vagy viszontbiztosító felügyeleti hatósága ellenőrzési tevékenysége ellátása érdekében.

(4) Az érintett felügyeleti hatóság kérelmére a Felügyelet jogosult a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító megbízásából Magyarország területén a kiszervezett tevékenységet végzőt a helyszínen ellenőrizni, valamint a kiszervezett tevékenységet végzőtől adatszolgáltatást kérni.

(5) Másik tagállam érintett felügyeleti hatóságának a Felügyelet közreműködésével történő (2) bekezdésben meghatározott ellenőrzése esetén az EBFH az 1094/2010/EU rendelet 21. cikkével összhangban a helyszíni ellenőrzésben részt vehet.

278. § (1) A Felügyelet vagy az erre általa felhatalmazott személy jogosult a biztosító vagy viszontbiztosító által kiszervezett tevékenységet másik tagállamban végzőt az érintett felügyeleti hatóság előzetes értesítését követően közvetlenül vagy az érintett felügyeleti hatóság közreműködésével ellenőrizni.

(2) Ha a Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott helyszíni ellenőrzéshez való joga gyakorlásában akadályoztatva van, a Felügyelet az EBFH-hoz utalhatja az ügyet és az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban a segítségét kérheti.

(3) Másik tagállam érintett felügyeleti hatóságának az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzésben történő közreműködése esetén a Felügyelet biztosítja, hogy az EBFH az 1094/2010/EU rendelet 21. cikkével összhangban a helyszíni ellenőrzésben részt vehessen.

109/A.67 A helyszíni vizsgáló

278/A. § (1) A Felügyelet az e törvényben foglalt, továbbá a biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységre vonatkozó előírások felügyeleti ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörének gyakorlása érdekében, a biztosító vagy a viszontbiztosító működésének szükségtelen zavarása nélkül, indokolt gyakorisággal, ideiglenes jelleggel, meghatározott időtartamra – egy vagy több – helyszíni vizsgálót rendelhet ki.

(2) A Felügyelet a helyszíni vizsgálatot végző alkalmazottját megbízólevéllel látja el.

(3) A kirendelt helyszíni vizsgáló jogosult

a) bármely ellenőrzési tevékenység ellátására;

b) megfigyelőként részt venni és felszólalni, az igazgatóság, bármely más döntést hozó testület vagy bizottság, valamint a felügyelőbizottság ülésén, a közgyűlésen (küldöttgyűlésen);

c) konzultálni a biztosító és viszontbiztosító könyvvizsgálójával.

(4) A helyszíni vizsgáló kirendelésének időtartama harminc napra szól, amely indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható.

(5) Ha az e §-ban meghatározott helyszíni vizsgáló a működése során jogszabálysértést tapasztal – a vizsgáló kezdeményezésére – a Felügyelet a jogsértés súlyának figyelembevételével köteles célvizsgálatot vagy rendkívüli célvizsgálatot indítani.

(6) A helyszíni vizsgáló kirendelése a határozott időtartam lejártával vagy a Felügyelet végzésével zárul.

110.68 A másik tagállamban történő biztosítói fióktelep-létesítés bejelentése és szabályai

279. § (1)69 Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosító köteles bejelenteni a Felügyeletnek, ha másik tagállamban fióktelepet kíván létesíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell:

a)70 annak a tagállamnak a megnevezését, ahol a biztosító a fióktelepet kívánja létesíteni,

b)71 a biztosító irányítási rendszerében a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó szabályokat tartalmazó dokumentumokat,

c) a végezni kívánt tevékenységek megnevezését,

d) az üzleti tervet,

e) a fióktelep irányítását ellátó felelős személyek, meghatalmazott képviselők megnevezését, a szakmai alkalmasságukat és üzleti megbízhatóságukat alátámasztó dokumentumokat,

f) a fióktelep nevét és címét,

g) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet folyatni kívánó fióktelep esetén az arról szóló nyilatkozatot, hogy a Gfbt.-ben meghatározott Nemzeti Iroda és Kártalanítási Számla feladatait – a fogadó államban a vonatkozó szabályok alapján – ellátó szervezet felé fennálló kötelezettségének eleget tesz.

(3)72 A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott bejelentésről – annak kézhezvételétől számított három hónapon belül – írásban tájékoztatja a fogadó tagállam felügyeleti hatóságát, ha a bejelentő biztosító

a) irányítási rendszere és pénzügyi helyzete megfelel a jogszabályi előírásoknak és

b) fióktelep irányítását ellátó felelős személyek vagy meghatalmazott képviselők szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkeznek.

(4)73 A (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatásban a Felügyelet igazolja, hogy a fióktelepet létesítő biztosító rendelkezik a szavatolótőke-szükséglet és minimális tőkeszükséglet megfelelő fedezetével.

(5) A Felügyelet a (3) bekezdésében meghatározott tájékoztatást megtagadja, ha

a)74 a biztosító a (2) bekezdésében felsorolt adatokat nem közli,

b) a bejelentő biztosító nem felel meg a (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(6)75 A tájékoztatás (5) bekezdésben meghatározott megtagadásáról a Felügyelet határozatban dönt, amelyet az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés kézhezvételétől számított három hónapon belül közöl a bejelentő biztosítóval.

(7)76 A fogadó tagállam felügyeleti hatóságának tájékoztatásával egyidejűleg a Felügyelet a biztosítóval közli azt is, hogy a fióktelep a tevékenységét a másik tagállamban a 280. § (2) bekezdése szerint mikor kezdheti meg.

280. § (1)77 A Felügyelet – a másik tagállam felügyeleti hatóságának a 279. § (3) bekezdésében foglalt tájékoztatás kézhezvételétől számított két hónapon belüli tájékoztatását követően – tájékoztatja a bejelentő biztosítót azon feltételekről, amelyek keretében a fióktelep tevékenységét a másik tagállamban végezheti.

(2) A fióktelep az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követően, vagy a tájékoztatásra rendelkezésre álló kéthónapos időtartam lejártát követően hozható létre és kezdheti meg működését.

281. §78 Ha a 279. § (2) bekezdés b)–g) pontjában meghatározott adatokban változás következik be, a biztosító, valamint annak fióktelepe a változásokról – legkésőbb a változást megelőzően egy hónappal – írásban tájékoztatja a Felügyeletet és a fogadó tagállam felügyeleti hatóságát a 279. § (3)–(6) bekezdésében, a 280. §-ban és a 283. §-ban meghatározott eljárások lefolytatása érdekében.

282. §79 (1) A 279–281. § alkalmazásában másik tagállamban történő fióktelep-létesítésnek minősül a biztosító más tagállamban történő állandó jelenléte, ha az állandó jelenlét nem fióktelep formájában valósul meg, hanem a vállalkozás saját alkalmazottai vagy egy olyan személy által működtetett iroda formájában, aki független, de állandó felhatalmazással rendelkezik arra, hogy a vállalkozás érdekében úgy léphessen fel, ahogy azt egy fióktelep tenné.

(2) A Gfbt. szerinti kárképviselő kijelölése önmagában nem alapozza meg a fióktelep létesítésének e § szerinti vélelmét.

111.80 Másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító fióktelepe létesítésével kapcsolatos tagállami értesítés kezelésének szabályai

283. § (1)81 Ha a Felügyeletet másik tagállam felügyeleti hatósága tájékoztatja arról, hogy a tagállamban székhellyel rendelkező biztosító fióktelepet kíván létesíteni Magyarország területén, akkor a Felügyelet a tájékoztatás kézhezvételétől számított két hónapon belül tájékoztatja a biztosító székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságát a biztosítási tevékenység magyarországi végzésének feltételeiről.

(2)82 A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepe tevékenységét a Felügyelet (1) bekezdésben meghatározott – felügyeleti hatóságnak küldött – tájékoztatásának kézhezvételét követően, vagy a tájékoztatásra rendelkezésre álló kéthónapos időtartam lejártát követően kezdheti meg.

(3)83 A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepe köteles a 279. § (2) bekezdés b)–g) pontjában meghatározott, vagy az adott tagállamban ennek minősülő adatokban bekövetkező változásról legkésőbb a változást megelőző egy hónapon belül a Felügyeletet írásban értesíteni.

112. A határon átnyúló szolgáltatás végzésének bejelentése és szabályai

284. § (1)84 Ha a magyarországi székhelyű biztosító határon átnyúló szolgáltatásként első alkalommal kíván biztosítási tevékenységet végezni másik tagállam területén, köteles ezt a Felügyeletnek előzetesen bejelenteni és meghatározni a másik tagállamban vállalni tervezett kockázatokat.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül írásban tájékoztatja a másik tagállam felügyeleti hatóságát arról, hogy

a)85 a biztosító mely ágazatokra tevékenységre rendelkezik tevékenységi engedéllyel,

b)86 milyen ágazatokban kíván tevékenykedni a másik tagállam területén,

c)87 a biztosító rendelkezik-e a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott szabályok szerinti szavatolótőke-szükséglet és minimális tőkeszükséglet megfelelő fedezetével,

d) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet határon átnyúló szolgáltatásként folyatni kívánó biztosító esetén

da) valamennyi tagállamban működő kárrendezési megbízott nevét és címét,

db) az arról szóló nyilatkozatot, hogy a Gfbt.-ben meghatározott Nemzeti Iroda és Kártalanítási Számla feladatait – a fogadó államban a vonatkozó szabályok alapján – ellátó szervezet felé fennálló kötelezettségének eleget tesz.

(3)88 A Felügyelet a (2) bekezdésben foglalt tájékoztatást megtagadja, ha a biztosító

a) az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségét hiányosan teljesítette,

b)89 a bejelentő biztosító irányítási rendszere és pénzügyi helyzete – ideértve különösen a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott szabályok szerinti szavatolótőke-szükséglet és minimális tőkeszükséglet megfelelő fedezetét – nem felel meg a jogszabályi előírásoknak.

(4)90 A tájékoztatás (3) bekezdésben meghatározott megtagadásáról a Felügyelet határozatban dönt, amelyet az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül közöl a bejelentő biztosítóval.

(5)91 A fogadó tagállam felügyeleti hatóságának tájékoztatásával egyidejűleg a Felügyelet a biztosítóval közli azt is, hogy a határon átnyúló tevékenységét a másik tagállamban a 285. § (1) bekezdése szerint mikor kezdheti meg.

285. § (1)92 A biztosító a tevékenységét a Felügyelet 284. § (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatásról szóló határozat közlését követő napon kezdheti meg a másik tagállamban.

(2)93 Ha a 284. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatokban változás következik be, a biztosító a 284. § (1) bekezdésében előírtak szerint a változás bekövetkeztétől számított tizenöt napon belül köteles bejelenteni a Felügyeletnek, amelynek eljárására a 284. § (2)–(3) bekezdésekben foglaltak az irányadók.

113. Másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító határon átnyúló szolgáltatásával kapcsolatos tagállami értesítés kezelésének szabályai

286. §94 Ha a másik tagállam felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy a székhelyén bejegyzett biztosító első alkalommal kíván biztosítási tevékenységet végezni határon átnyúló szolgáltatás keretében, a Felügyelet tájékoztatja a biztosítót a biztosítási tevékenységre vonatkozó magyar szabályozásról.

114. A határon átnyúló tevékenységekre vonatkozó statisztikai tájékoztatás

287. § (1)95 Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosítónak évente egyszer – a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározottak szerint – tájékoztatni kell a Felügyeletet a más tagállamban létesített fióktelepe által, vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységével kapcsolatban tagállamonként – a viszontbiztosítás levonása nélkül – a biztosítási díjbevételről, a kárkifizetések és a kifizetett jutalékok összegéről biztosítási üzletáganként, a nem-életbiztosítás és az életbiztosítás vonatkozásában elkülönítetten.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenység végzése esetén a biztosító a kárgyakoriságról és az egy káresetre jutó átlagos kárfelhasználásról is tájékoztatja a Felügyeletet.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatokat – összesített formában – a Felügyelet továbbítja a fogadó tagállam felügyeleti hatósága számára, az erre irányuló felkérés kézhezvételét követő harminc napon belül.

115. A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepének, vagy Magyarországon határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységének felügyeletével kapcsolatos szabályok

288. § A Felügyelet nem rendszeres tájékoztatást kérhet a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepétől vagy a Magyarországon határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységével összefüggésben a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosítótól a terjesztett biztosítási szerződési feltételekről és az ezzel összefüggő dokumentumokról annak igazolására, hogy azok megfelelnek a biztosítási szerződésekre vonatkozó jogszabályoknak.

289. § (1) Ha a Magyarország területén fióktelep útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében tevékenységet végző, másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító megsérti a Magyarország területén hatályos – a fióktelepre vagy a határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységre vonatkozó – előírásokat, vagy működésében a Felügyelet hiányosságokat észlel, a Felügyelet kötelezi a fióktelepet vagy a biztosítót a szabályellenes helyzet megszüntetésére.

(2) Ha a fióktelep vagy a biztosító a Felügyelet határozatában foglalt kötelezésnek határidőben nem tesz eleget, a Felügyelet értesíti a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságát és kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét.

(3)96 Ha a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága által tett intézkedések ellenére a jogszabálysértés továbbra is fennáll, a Felügyelet – a székhely szerinti tagállam előzetes értesítését követően – a 291. § (1) bekezdés a)–g), i) és q) pontjában foglalt intézkedéseket alkalmazhatja, vagy az EBFH-hoz utalhatja az ügyet és az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban a segítségét kérheti.

(4) A Felügyelet az új biztosítási szerződések létrejöttének megakadályozása érdekében a magyar jogszabályok megsértése esetén – az (1)–(3) bekezdések mellőzésével – közvetlenül is intézkedhet, ha a jogszabálysértő helyzet fennállása súlyosan veszélyezteti a biztosítási piac biztonságát vagy az ügyfelek érdekeit.

(5) Ha a Felügyelet a rendelkezésére álló információk alapján úgy ítéli meg, hogy a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító Magyarország területén fióktelepe útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenysége veszélyezteti a biztosító pénzügyi biztonságát, értesíti a biztosító székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságát.

(6) Ha a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító fióktelepének székhely szerinti felügyeleti hatósága a biztosító tevékenységi engedélyét visszavonta és erről a Felügyeletet értesítette, a Felügyelet köteles megtenni a szükséges intézkedéseket, hogy megakadályozza az érintett biztosítót a további biztosítási tevékenység folytatásában.

(6a)97 Ha másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító Magyarország területén határon átnyúló szolgáltatás vagy magyarországi fióktelepe útján végzi a tevékenységét és a tevékenységi engedélyét a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága – részben vagy egészben – visszavonta, a Felügyelet – a tudomásszerzését követően – a honlapján tájékoztatót tesz közzé a tevékenységi engedélyt visszavonó döntésről.

(7) A Magyarország területén fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében tevékenységet végző, másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosító esetében az (1), a (3)–(6) bekezdésben meghatározott szabályok alkalmazandók azzal, hogy az (1) bekezdésben meghatározott intézkedés meghozataláról és az intézkedés alapjául szolgáló felügyeleti eljárás megállapításairól a Felügyelet értesíti a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságát.

290. § (1) Magyarország területén fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységet végző, másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító felügyeleti hatósága vagy az erre általa felhatalmazott személy jogosult, hogy – a Felügyelet előzetes értesítését követően – Magyarország területén a határon átnyúló szolgáltatást, a fióktelepet ellenőrizze.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzésben a Felügyelet is részt vehet.

(3) Az illetékes felügyeleti hatóság kérelmére a Felügyelet jogosult a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosítónak vagy viszontbiztosítónak Magyarország területén fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységét a helyszínen ellenőrizni, valamint a biztosítótól adatszolgáltatást kérni.

XXII. FEJEZET

A FELÜGYELET INTÉZKEDÉSEI

116. A Felügyelet intézkedéseinek általános szabályai

291. § (1) A Felügyelet a biztosító vagy a viszontbiztosító kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosítási vagy a viszontbiztosítási tevékenység e törvényben meghatározott szabályoknak, továbbá ezen tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a következő intézkedéseket hozhatja:

a) figyelmeztetheti a biztosítót, a viszontbiztosítót és vezető állású személyét e törvény és a biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályok előírásainak betartására;

b) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, vagy megtilthatja a jogszabályba ütköző magatartás további folytatását;

c) határidő tűzésével kötelezheti a biztosítót vagy a viszontbiztosítót, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket e törvény és a biztosítási vagy a viszontbiztosítási tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályok előírásainak betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére;

d) felfüggesztheti vagy megtilthatja egyes biztosítási termékek terjesztését;

e) a biztosítóval, viszontbiztosítóval, továbbá annak vezető állású személyével és egyéb vezetőjével szemben bírságot szabhat ki;

f) előírhatja rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését;

g) határidő tűzésével kötelezheti a biztosítót vagy a viszontbiztosítót

ga) belső szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására vagy alkalmazására,

gb) az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére vagy megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére,

gc) az okozott kárért való felelősség megállapítása érdekében vizsgálat lefolytatására, és a felelőssel szembeni eljárás kezdeményezésére;

h) az általa meghatározott napirenddel az igazgatóság, felügyelőbizottság vagy legfőbb szerv összehívására kötelezhet, továbbá meghatározott döntések meghozatalának szükségességére hívhatja fel e testületek figyelmét;

i) visszavonhatja a vezető állású személy vagy az egyéb vezető kinevezésére adott engedélyt, kezdeményezheti az alkalmazott felelősségre vonását, a könyvvizsgálója megbízásának megszüntetését;

j) a tevékenység kiszervezését megtilthatja vagy feltételhez kötheti;

k) kötelezheti a biztosítót vagy a viszontbiztosítót az irányítási rendszerére, vállalatirányítási rendszerére és kockázatkezelési rendszerére, valamint a saját kockázat és szolvenciaértékelés folyamatára vonatkozó szabályzatok, eljárások, stratégiák és módszerek megerősítésére;

l) felszólíthatja a biztosítót vagy a viszontbiztosítót

la) a működési költségek csökkentésére,

lb) megfelelő nagyságú biztosítástechnikai tartalék vagy számviteli biztosítástechnikai tartalék képzésére,

lc) a szavatolótőke újraszámolására, megfelelő nagyságú szavatolótőke képzésére,

ld) pénzügyi helyzetének megőrzésére vagy javítására;

m) előírhatja a hatodik rész hatálya alá

ma) nem tartozó biztosító vagy viszontbiztosító részére pénzügyi terv vagy pénzügyi helyreállítási terv, vagy

mb) tartozó kisbiztosító részére szanálási terv, pénzügyi terv, pénzügyi helyreállítási terv

benyújtását;

n) kötelezheti a biztosítót vagy viszontbiztosítót – átvételre vállalkozó másik biztosító vagy viszontbiztosító esetén – állományának átruházására;

o) a biztosító vagy a viszontbiztosító számára többlettőke-követelményt írhat elő;

p) a biztosítót vagy a viszontbiztosítót intézkedési terv készítésére és annak végrehajtására kötelezheti;

q) megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti

qa) az osztalék kifizetését,

qb) a vezető állású személyek és az egyéb vezetők díjainak kifizetését,

qc) a tulajdonosok vagy a vezető állású személyek, illetve az érdekeltségi körükbe tartozó vállalkozások és a biztosító közötti ügyleteket,

qd) új biztosítási szerződések megkötését, a már megkötött szerződések meghosszabbítását,

qe) a biztosító vagy a viszontbiztosító eszközei feletti rendelkezési jog gyakorlását,

qf) meghatározott biztosítási ágazatok, kockázatcsoportok vagy kockázatok művelését, illetve a biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenység végzését,

qg)98 a biztosítási szerződések teljesítését, részleges vagy teljes visszavásárlását, továbbá kötvénykölcsön nyújtását;

r) felügyeleti biztost rendelhet ki;

s) a kiadott tevékenységi engedélyt részben vagy egészben felfüggesztheti;

t) a kiadott alapítási vagy tevékenységi engedélyt visszavonhatja;

u)99 előírhatja a biztosító és a viszontbiztosító számára a biztosítási és a viszontbiztosítási tevékenységhez kapcsolódó fizetőképességről és pénzügyi helyzetről szóló jelentéssel összefüggő részletszabályokról szóló rendeletben meghatározott információk közzétételét.

(2) Az (1) bekezdés q) pont qd)–qf) alpontjában meghatározott intézkedéseket a Felügyelet határozott időtartamra, de legfeljebb egy évre hozhatja meg. Ezt a határidőt a Felügyelet egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja.

(3) Az (1) bekezdés q) pont qg) alpontjában meghatározott intézkedést a Felügyelet legfeljebb kilencven napra rendelheti el.

(4) Nyilvánosan működő részvénytársaság esetében az (1) bekezdés h) pontjának alkalmazásakor a Ptk.-tól eltérően a közgyűlést annak kezdőnapját huszonegy nappal megelőzően kell összehívni.

(5) Az (1) bekezdés o) pontjában meghatározott intézkedésekre a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések alkalmazása során a Felügyelet a biztosító és a viszontbiztosító biztonságos, illetve jogszabályoknak megfelelő működésének a biztosítása vagy helyreállítása érdekében jár el.

(7) A meghozott intézkedésnek szükségesnek és alkalmasnak kell lenni a (6) bekezdésben meghatározott érdekek megvalósítására, továbbá az intézkedés meghozatalának az okszerűségét az intézkedésről szóló határozat indokolásában teljeskörűen meg kell határozni.

292. § (1) Ha a biztosító vagy a viszontbiztosító nem tesz eleget a Felügyelet közgyűlés összehívására vonatkozó intézkedésének, a Felügyelet a cégbíróságnál kezdeményezheti a közgyűlés összehívását.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti kérelemben javaslatot tesz a közgyűlés összehívásának helyére, idejére, napirendi pontjaira.

(3) A közgyűlés összehívásáról a cégbíróság nyolc napon belül határoz.

293. § A Felügyelet a biztosító vagy a viszontbiztosító tulajdonosainak szavazati jogát meghatározott időre, de legfeljebb egy évre felfüggesztheti, ha a tag tevékenysége, illetve a biztosítóra, viszontbiztosítóra gyakorolt befolyása a rendelkezésre álló tények alapján veszélyezteti megbízható, biztonságos működést. Ilyen esetben a határozatképesség megállapításánál a korlátozással érintett szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni.

117. A felügyeleti bírság

294. § A Felügyelet a biztosítót, a viszontbiztosítót, az első számú vezetőjét és egyéb vezetőjét felügyeleti bírság megfizetésére kötelezheti, ha

a) az megsérti e törvény vagy egyéb, a biztosítási és az azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait,

b) a felügyeleti határozatban előírtakat nem vagy nem határidőben teljesíti, vagy

c) a Felügyelet által elrendelt adatszolgáltatási kötelezettségének határidőre nem tesz eleget.

118. A felügyeleti biztos

295. § (1) A Felügyelet a 320. § szerinti biztosítási szükséghelyzetben felügyeleti biztost rendelhet ki.

(2) A felügyeleti biztos feladata az e törvényben foglalt szabályok betartása és betartatása.

(3) A felügyeleti biztos legfeljebb száznyolcvan napra rendelhető ki.

(4) Felszámolási eljárás esetén a felügyeleti biztos megbízatása a felszámoló kijelöléséig tart, a (3) bekezdésben meghatározott időtartam a felszámoló kijelöléséig hosszabbítható meg.

296. § A kirendelésről a minősített befolyással rendelkező tulajdonosokat vagy tagokat értesíteni kell.

297. § (1) A kirendelés tartama alatt a felügyeleti biztos gyakorolja az igazgatóság tagjának törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit. A felügyeleti biztos megbízólevelében meg kell határozni feladatait.

(2) Az igazgatóság tagja a részvénytársaságra, a szövetkezetre, egyesületre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagja a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is kezdeményezheti a felügyeleti biztost kirendelő határozat, a felszámolási eljárás megindításának kezdeményezéséről szóló – a 181. § (2) bekezdésében meghatározott – döntés és a Felügyelet által a biztosítóval vagy a viszontbiztosítóval szemben hozott jogot vagy kötelezettséget tartalmazó határozat bírósági felülvizsgálatát.

(4) Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagja a (3) bekezdésben meghatározott kezdeményezés tekintetében a Pp. 327. § (1) bekezdés alkalmazásában ügyfélnek tekintendő, a bírósági felülvizsgálat során képviselheti a biztosítót vagy a viszontbiztosítót, továbbá a képviselet ellátására megbízást adhat.

298. § A felügyeleti biztos az általa megtett intézkedésekről a tulajdonosokat (tagokat) – írásbeli kérésükre – három napon belül írásban köteles tájékoztatni.

299. § Kölcsönös biztosító egyesület esetében, amennyiben a Civil tv. 11. § (3) bekezdésben foglalt körülmények valamelyike áll elő, a bíróság haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.

119. A biztosítási termék terjesztésének felfüggesztése, megtiltása

300. § (1) Ha a Felügyelet a termék terjesztésének megkezdését követően megállapítja, hogy

a) a termék vagy a terjesztés körülményei jogszabálysértőek, illetve nyilvánvalóan sértik az ügyfelek érdekeit,

b) a díjkalkuláció nem tesz eleget a biztosításmatematikai elveknek, vagy

c) a biztosító nem, vagy nem a 3. mellékletnek megfelelően készítette el a terméktervet,

a jogszabálysértés, az érdeksérelem, a hiba, illetve a hiányosság megszüntetésére kötelezi a biztosítót határidő tűzésével.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott jogszabálysértés, érdeksérelem, hiba, illetve hiányosság az ügyfelek számára súlyos érdeksérelmet okoz, a Felügyelet a termék terjesztését – a jogszabálysértés, az érdeksérelem, a hiba, illetve a hiányosság megszüntetésének időtartamára – felfüggesztheti.

(3) Ha a Felügyelet a biztosítási termék terjesztését felfüggeszti, az érintett biztosító a döntés tényét és az érintett termék megjelölését köteles a felfüggesztő határozat kézhezvételét követő két munkanapon belül a honlapján közzétenni.

301. § (1) A termék terjesztését a Felügyelet megtiltja, ha a biztosító a 300. § (1) bekezdésében foglalt kötelezésnek nem tesz eleget.

(2) Ha a Felügyelet a biztosítási termék terjesztését megtiltja, az érintett biztosító a döntés tényét és az érintett termék megjelölését köteles a tiltó határozat kézhezvételét követő két munkanapon belül a honlapján közzétenni.

120. A tevékenységi engedély felfüggesztése

302. § (1) A Felügyelet a biztosító vagy a viszontbiztosító tevékenységi engedélyét – részben vagy egészben – felfüggesztheti, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító a tevékenység végzésére vonatkozó jogszabályi előírásokat súlyosan megsérti, de megalapozottan várható, hogy a felfüggesztés időtartama alatt a jogsértő helyzet megszüntethető.

(2) A felfüggesztés időtartama a hat hónapot nem haladhatja meg.

121. Az alapítási engedély visszavonása

303. § A biztosító vagy a viszontbiztosító alapítási engedélyének visszavonására kizárólag akkor kerülhet sor, ha a biztosító

a) az alapítási engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy jogszabálysértő módon szerezte meg,

b) az alapítási engedély közlésétől számított kilencven napon belül a tevékenységi engedély iránti kérelmet nem nyújtja be, vagy

c) az alapítási engedély megszerzéséhez előírt feltételeknek a b) pontban meghatározott időtartam alatt már nem felel meg.

122. A tevékenységi engedély visszavonása

304. § (1) A biztosítási vagy a viszontbiztosító tevékenység folytatására adott engedély egészben vagy részben való visszavonására kizárólag akkor kerülhet sor, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító

a) a tevékenységi engedély megadásától számított egy éven belül a biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységét nem kezdte meg,

b) tevékenységi engedélyét a Felügyelet megtévesztésével vagy más, jogszabályt sértő módon szerezte meg,

c) több mint hat hónapon át szünetelteti a tevékenységét,

d) a felfüggesztés időtartamának lejártát követő harminc napon belül a tevékenységét nem kezdi meg,

e) tevékenysége felfüggesztésének időtartama alatt a jogsértő helyzet megszüntetése érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre,

f) a tevékenységre vonatkozó jogszabályokat ismételten és súlyosan megsérti, és a 291. §-ban meghatározott intézkedések nem vezettek eredményre,

g) a biztosítási tevékenységi engedély megszerzéséhez előírt feltételeknek a Felügyelet felszólításában foglalt határidő lejártát követően sem felel meg,

h) esetén a biztosítási szükséghelyzet megszüntetése érdekében tett felügyeleti intézkedések nem vezettek eredményre, és további intézkedések meghozatalától sem várható a jogsértő helyzet megszűnése, vagy

i) a felügyeleti intézkedés ellenére az esedékes és nem vitatott fizetési kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt tizenöt munkanapon belül nem tesz eleget, vagy tartozásai saját tőkéjét tartósan meghaladják (túladósodás),

j) nem teljesíti a minimális tőkeszükségletre vonatkozó szabályokat és a Felügyelethez benyújtott pénzügyi terv nyilvánvalóan nem megfelelő, vagy a minimális tőkeszükséglet nemteljesítésének észlelésétől számított három hónapon belül nem hajtja végre a jóváhagyott tervet.

(2) A harmadik országbeli biztosító fióktelepe esetén – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – a tevékenységi engedély akkor is visszavonásra kerül, ha a harmadik országbeli biztosító tevékenységi engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta.

(3) Az engedély visszavonása után új biztosítási szerződés nem köthető, a már létező biztosítási szerződésekben a biztosító által vállalt kötelezettségek nem növelhetők, és a biztosítási szerződések nem hosszabbíthatók meg.

(4) Az engedély visszavonásával egyidejűleg a Felügyelet köteles minden olyan intézkedés megtételére, amely a biztosítottak érdekének védelmét szolgálja. Ennek keretében korlátozhatja vagy megtilthatja a biztosító eszközei feletti szabad rendelkezést.

(5)100 Az engedély visszavonásáról a Felügyelet köteles valamennyi tagállam felügyeleti hatóságát értesíteni, és az engedély visszavonását az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétenni.

(6) A tevékenységi engedély visszavonását követően a biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségek megszűnéséig vagy a biztosítási állomány átruházásáig a Felügyelet – a biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban – az e törvényben vagy más biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabályban meghatározott rendelkezések és a (4) bekezdés alapján meghozott intézkedések betartását ellenőrzi.

123. A könyvvizsgáló megbízásának megszűntetése

305. § (1) Ha a könyvvizsgáló a 71. §-ban meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a Felügyelet jogosult arra, hogy kötelezze a biztosítót vagy a viszontbiztosítót a könyvvizsgáló megbízatásának a megszüntetésére és egyidejűleg más, a 70. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló választására.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott intézkedés alkalmazásakor jogosult a könyvvizsgáló biztosítói minősítésének visszavonását kezdeményezni.

124. Tevékenység kiszervezésének megtiltása, feltételhez kötése

306. § (1) Ha a Felügyelet észleli, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító a 91. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a kiszervezés szabályszerűségének a helyreállítása érdekében a tevékenység kiszervezését – a helyreállítás időszakára – felfüggesztheti.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott intézkedés a Felügyelet által megjelölt határidőben nem vezetett eredményre, a Felügyelet a tevékenység kiszervezését megtilthatja.

125. A biztosítástechnikai tartalékok nem megfelelősége

307. § (1) Ha a biztosító vagy a viszontbiztosító nem felel meg a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó követelményeknek, a Felügyelet – az intézkedés hatálya alá tartozó eszközök megjelölésével – határozatában megtilthatja a biztosító eszközei feletti szabad rendelkezési jogot.

(2) Másik tagállamban fiókteleppel rendelkező biztosító vagy másik tagállamban – határon átnyúló szolgáltatásként – biztosítási tevékenységet folytató biztosító esetén a Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott intézkedésről szóló határozat meghozatala előtt értesíti a fogadó tagállam felügyeleti hatóságát.

308. § Más tagállami székhelyű, Magyarország területén fiókteleppel rendelkező biztosító vagy Magyarországon – határon átnyúló szolgáltatásként – biztosítási tevékenységet folytató biztosító esetén a 303. §-ban meghatározott, vagy azzal egy tekintet alá eső intézkedés kezdeményezésének kézhezvételét követően a Felügyelet – a tagállam felügyeleti hatósága által meghatározott eszközök tekintetében – határozatában korlátozza vagy megtiltja a biztosító Magyarország területén található eszközei feletti szabad rendelkezési jogot.

126. A szavatolótőke-szükséglet nemteljesítése

309. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító a 267. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott bejelentéstől számított két hónapon belül jóváhagyás céljából helyreállítási tervet nyújt be a Felügyeletnek.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott tervet akkor hagyja jóvá, ha az alkalmas arra, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító a 267. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott bejelentéstől számított hat hónapon belül

a) helyreállítsa a szavatolótőke-szükségletet fedező figyelembe vehető szavatolótőke szintjét, vagy

b) a szavatolótőke-szükséglet teljesítése céljából csökkentse kockázati profilját.

310. § (1) A szavatolótőke-szükséglet szintjének helyreállítása érdekében az intézkedések megtételére jóváhagyott helyreállítási terv hat hónapos időszaka a biztosító vagy a viszontbiztosító kérelmére három hónappal meghosszabbítható.

(2) Kivételesen kedvezőtlen helyzetekben, amikor jelentős piaci részesedéssel vagy az érintett biztosítási üzletágban szerzett jelentős részesedéssel rendelkező biztosító vagy a viszontbiztosító pénzügyi helyzetét súlyosan vagy kedvezőtlenül befolyásolja

a) a pénzügyi piacok előre nem látható jelentős és mélyreható visszaesése, vagy

b) huzamosan alacsony kamatkörnyezet, vagy

c) súlyos hatással járó katasztrófahelyzet,

az (1) bekezdésben kapott jóváhagyást a Felügyelet szükség esetén a biztosító vagy viszontbiztosító kérelmére legfeljebb hét évvel meghosszabbíthatja.

(3) A (2) bekezdés szerinti kivételesen kedvezőtlen helyzet fennállása esetén a Felügyelet a jóváhagyást az összes vonatkozó szempont – többek között a biztosítástechnikai tartalékok átlagos hátralévő tartamának – figyelembevételével adja meg.

(4) Kivételesen kedvezőtlen helyzet megállapítása a felügyeleti hatóság kérésére az EBFH bevonásával – az 1094/2010/EU rendelet 18. cikke alapján fennálló hatásköreinek sérelme nélkül –, adott esetben az Európai Rendszerkockázati Testülettel történt konzultációt követően történik.

(5) A kivételesen kedvezőtlen helyzet fennállásának (2) bekezdés szerinti feltételeit az EBFH-val együttműködve rendszeresen felül kell vizsgálni és amennyiben azok már nem állnak fenn, megszűnését be kell jelenteni.

(6) Az érintett biztosító vagy a viszontbiztosító háromhavonta eredményjelentést nyújt be a Felügyeletnek, amelyben közli a szavatolótőke-szükséglet fedezése érdekében a figyelembe vehető szavatolótőke szintjének visszaállítása vagy a kockázati profil csökkentése révén a szavatolótőke-szükségletnek való megfelelés érdekében tett intézkedéseket és az elért eredményeket.

(7) A (2) bekezdésben említett hosszabbítást vissza kell vonni abban az esetben, ha az eredményjelentés tanúsága szerint a nemteljesítés megállapítása és a jelentés benyújtása között nem történt lényeges előrelépés a szavatolótőke-szükséglet fedezése érdekében a figyelembe vehető szavatolótőke visszaállítása vagy a kockázati profil csökkentése révén.

(8) Különleges körülmények között, a szavatolótőke-szükséglet szintjének visszaállítása vagy a kockázati profil csökkentése érdekében tett intézkedések és az elért eredmények ellenére, a Felügyelet véleménye szerint az érintett biztosító pénzügyi helyzete várhatóan tovább romlik, a Felügyelet korlátozhatja vagy megtilthatja az adott biztosító eszközei feletti szabad rendelkezés jogát.

311. § Más tagállami székhelyű, Magyarország területén fiókteleppel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító, továbbá Magyarországon – határon átnyúló szolgáltatásként – biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységet folytató biztosító vagy viszontbiztosító esetén a 310. § (8) bekezdésében meghatározott, vagy azzal egy tekintet alá eső intézkedés kezdeményezésének kézhezvételét követően a Felügyelet – a tagállam felügyeleti hatósága által meghatározott eszközök tekintetében – határozatában korlátozza vagy megtiltja a biztosító vagy a viszontbiztosító Magyarország területén található eszközei feletti szabad rendelkezési jogot.

127. A minimális tőkeszükséglet nemteljesítése

312. § (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító a 267. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott bejelentéstől számított egy hónapon belül jóváhagyás céljából pénzügyi tervet nyújt be a Felügyeletnek.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott tervet akkor hagyja jóvá, ha az alkalmas arra, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító a 267. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott bejelentéstől számított három hónapon belül

a) visszaállítsa legalább a minimális tőkeszükséglet szintjére a figyelembe vehető alapvető szavatoló tőkét, vagy

b) a minimális tőkeszükséglet teljesítése céljából csökkentse kockázati profilját.

(3) A pénzügyi terv nemteljesítése esetén a Felügyelet – az intézkedés hatálya alá tartozó eszközök megjelölésével – határozatában korlátozhatja vagy megtilthatja a biztosító vagy a viszontbiztosító eszközei feletti szabad rendelkezési jogot.

(4) Másik tagállamban fiókteleppel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító, továbbá másik tagállamban – határon átnyúló szolgáltatásként – biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységet folytató biztosító vagy a viszontbiztosító esetén a Felügyelet a (3) bekezdésben meghatározott intézkedésről értesíti a fogadó tagállam felügyeleti hatóságát.

313. § Más tagállami székhelyű, Magyarország területén fiókteleppel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító, továbbá Magyarországon – határon átnyúló szolgáltatásként – biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységet folytató biztosító vagy viszontbiztosító esetén a 312. § (3) bekezdésében meghatározott, vagy azzal egy tekintet alá eső intézkedés kezdeményezésének kézhezvételét követően a Felügyelet – a tagállam felügyeleti hatósága által meghatározott eszközök tekintetében – határozatában korlátozza vagy megtiltja a biztosító vagy a viszontbiztosító Magyarország területén található eszközei feletti szabad rendelkezési jogot.

128. A pénzügyi és a helyreállítási tervre vonatkozó közös rendelkezések

314. § (1) A pénzügyi tervnek és a helyreállítási tervnek – a 309. § (2) bekezdésében és a 312. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeken felül – a következőket kell tartalmaznia:

a) az igazgatási költségek várható alakulását,

b) a biztosítási tevékenység – ideértve az aktív és passzív viszontbiztosítást – várható bevételeinek és kiadásainak alakulására vonatkozó részletes tervet,

c) az előzetes mérlegtervet,

d) a biztosítási és viszontbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek és a minimális szavatolótőke-szükséglet fedezetéhez szükséges pénzügyi eszközök várható alakulását,

e) a viszontbiztosításra vonatkozó átfogó terveket.

(2) A Felügyelet – a pénzügyi terv és a helyreállítási terv megvalósulásának nyomon követése érdekében – kötelezheti a biztosítót a pénzügyi terv és a helyreállítási terv olyan kiegészítésére, amely az (1) bekezdésben meghatározottakat legfeljebb hároméves időtartamra vonatkozóan tartalmazza.

(3) Ha a biztosító a pénzügyi tervet és a helyreállítási tervet hiányosan nyújtotta be, vagy a terv nem felel meg a jogszabályban foglalt feltételeknek, célszerűtlen vagy szakszerűtlen előírást tartalmaz, a Felügyelet a biztosítót legfeljebb egy alkalommal pénzügyi terv esetében tizenöt, a helyreállítási terv esetében pedig huszonkét munkanapon belül a terv kiegészítésére vagy módosítására hívja fel.

(4) A Felügyelet a terv kiegészítésének vagy módosításának elrendelése során figyelmezteti a biztosítót arra, hogy annak elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a rendelkezésre álló adatok alapján fog dönteni.

315. § Ha a Felügyelet jóváhagyta a helyreállítási tervet vagy pénzügyi tervet, mindaddig visszautasíthatja a 256. § (3) bekezdésben meghatározott igazolás kiadását, ameddig a szerződők jogai vagy a viszontbiztosító szerződéses kötelezettségei veszélyeztetve vannak.

129. A kisbiztosítók pénzügyi terve, szanálási terve és pénzügyi helyreállítási terve

316. § (1) A Felügyelet a hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosítót pénzügyi terv készítésére kötelezi, ha

a) a biztosító szavatolótőkéje nem éri el a biztonsági tőke előírt nagyságát,

b) a biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, illetve, ha a számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégítő, vagy

c) a biztosítónak a kötvénykibocsátásból, hitelekből és egyéb, nem biztosítási szerződésből adódó kötelezettségei – a kölcsöntőkét kivéve – együttesen meghaladják saját tőkéjének huszonöt százalékát.

(2) A pénzügyi terv az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére a Felügyelet által meghatározott, de legfeljebb féléves időszakra terjedő intézkedéseket tartalmaz. A pénzügyi tervet a Felügyelet határozatának közlésétől számított harminc napon belül kell a biztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra benyújtania.

(3) A Felügyelet a pénzügyi terv megérkezését követő naptól számított harminc napon belül köteles elbírálni, hogy a pénzügyi terv alkalmas-e az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére.

(4) A pénzügyi terv készítésére kötelezéssel egyidejűleg, továbbá a pénzügyi terv elutasítása, vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 287. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.

317. § (1) Ha a hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosító szavatolótőkéje kevesebb, mint a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott minimális szavatolótőke-szükséglet, és a közgyűlés nem döntött a feltöltés egy évet meg nem haladó ütemezéséről, akkor a Felügyelet a biztosítót a szükséges minimális szavatolótőke fedezetének pótlására vonatkozó szanálási terv készítésére kötelezi.

(2) A legfeljebb egyéves időtartamra terjedő szanálási tervnek tartalmaznia kell a hiány megszüntetésének módját és ütemét. A szanálási tervet a Felügyelet határozatának közlésétől számított kilencven napon belül a biztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra be kell nyújtania. Ez a határidő különösen indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható.

(3) A Felügyelet a szanálási terv megérkezését követő naptól számított két hónapon belül köteles elbírálni, hogy a szanálási terv alkalmas-e a biztosító szavatolótőke-hiányának megszüntetésére.

(4) A szanálási terv készítésére kötelezéssel egyidejűleg, továbbá a szanálási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 291. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.

318. § (1) Ha a hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosító működése a biztosítottak érdekeit veszélyezteti, akkor a Felügyelet e biztosítót hároméves időtartamra terjedő pénzügyi helyreállítási terv készítésére kötelezi.

(2) A pénzügyi helyreállítási tervet a Felügyelet határozatának közlésétől számított kilencven napon belül a biztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra be kell nyújtania. Ez a határidő különösen indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható.

(3) A Felügyelet a pénzügyi helyreállítási terv megérkezését követő naptól számított két hónapon belül köteles elbírálni, hogy a pénzügyi helyreállítási terv alkalmas-e a biztosító biztonságos működésének helyreállítására.

(4) Ha a biztosító romló pénzügyi helyzete a biztosítottak érdekeit veszélyezteti, akkor a biztosító rövid távú fizetőképességének biztosítása érdekében – a pénzügyi helyreállítási terv alapján – a Felügyelet a biztosító számára a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint számított minimális szavatolótőke-szükségletnél magasabb szavatolótőke-szükségletet is előírhat.

(5) A Felügyelet előírhatja a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerinti minimális szavatolótőke-szükséglete számításánál a viszontbiztosítás beszámításának csökkentését, ha

a) a viszontbiztosítási fedezet minősége az előző üzleti évhez viszonyítva lényegesen romlott, vagy

b) a biztosító viszontbiztosítási szerződései tényleges kockázatmegosztást nem, vagy nem elégséges mértékben biztosítanak.

(6) A pénzügyi helyreállítási terv készítésére kötelezéssel egyidejűleg, továbbá a pénzügyi helyreállítási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 291. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.

319. § (1) A 316. §-ban meghatározott pénzügyi tervnek, a 317. §-ban meghatározott szanálási tervnek és a 318. §-ban meghatározott pénzügyi helyreállítási tervnek – a 316. § (2) bekezdésében és a 317. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeken felül – a következőket kell tartalmaznia:

a) az igazgatási költségek várható alakulását,

b) a biztosítási tevékenység – ideértve az aktív és passzív viszontbiztosítást – várható bevételeinek és kiadásainak alakulására vonatkozó részletes tervet,

c) az előzetes mérlegtervet,

d) a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségek és a minimális szavatolótőke-szükséglet fedezetéhez szükséges pénzügyi eszközök várható alakulását,

e) a viszontbiztosításra vonatkozó átfogó terveket.

(2) A Felügyelet – a pénzügyi terv és a szanálási terv megvalósulásának a 316. § (2) bekezdésében és a 317. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamot követő nyomon követése érdekében – kötelezheti a biztosítót a pénzügyi terv és a szanálási terv olyan kiegészítésére, amely az (1) bekezdésben meghatározottakat legfeljebb hároméves időtartamra vonatkozóan tartalmazza.

(3) Ha a biztosító a pénzügyi tervet, a szanálási tervet és a pénzügyi helyreállítási tervet hiányosan nyújtotta be, vagy a terv nem felel meg a jogszabályban foglalt feltételeknek, célszerűtlen vagy szakszerűtlen előírást tartalmaz, a Felügyelet a biztosítót legfeljebb egy alkalommal pénzügyi terv esetében tizenöt, szanálási terv és a pénzügyi helyreállítási terv esetében pedig huszonkét munkanapon belül a terv kiegészítésére, illetve módosítására hívja fel.

(4) A Felügyelet a terv kiegészítésének vagy módosításának elrendelése során figyelmezteti a biztosítót arra, hogy annak elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a rendelkezésre álló adatok alapján fog dönteni.

130. A biztosítási szükséghelyzet

320. § (1) A biztosító és a viszontbiztosító szükséghelyzetbe kerül, ha

a) az esedékes és nem vitatott fizetési kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt öt munkanapon belül nem tesz eleget;

b) a biztosítástechnikai tartalékai – ide értve a számviteli biztosítástechnikai tartalékokat is – nem érik el a szükséges mértéket, illetve e tartalékainak fedezete nem kielégítő;

c) a biztosítónak és a viszontbiztosítónak

ca) a minimális tőkeszükséglet fedezésére figyelembe vehető alapvető szavatolótőke, vagy

cb) a biztonsági tőke

fedezete nem elegendő, vagy az előírt mérték alá csökkent;

d) a 309. § (1) bekezdésében, a 312. § (1) bekezdésében, a 316. § (1) bekezdésében és a 317. § (1) bekezdésében meghatározott tervet a Felügyelet által meghatározott időn belül nem tudja végrehajtani;

e) tevékenysége körében más olyan különösen súlyos veszélyhelyzet alakult ki, amely a biztosítási szolgáltatások biztonságát fenyegeti; vagy

f) a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 116. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kényszertörlési eljárásnak lenne helye.

(2) A Felügyelet a felszámolás elkerülése, a jogsértő helyzet megszűnése, valamint a biztosítottak érdekében az (1) bekezdésben meghatározott szükséghelyzetben a 291. §-ban meghatározott intézkedéseket teheti.

(3) Biztosító esetében a Ctv. 84. §-ában meghatározott megszűntnek nyilvánításáról a Felügyelet előzetes értesítését követően dönthet a bíróság.

XXIII. FEJEZET

A FELÜGYELET ADATKEZELÉSE

321. § (1) A Felügyelet a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletével kapcsolatos feladatai ellátása céljából szükséges mértékben adatot kezelhet, ideértve az e törvényben meghatározott körben kezelt személyes adatot is.

(2) A Felügyelet határozattal nyilvántartásba veszi a biztosító és a viszontbiztosító következő adatait:

a) név, székhely,

b) tevékenységi kör (engedélyezett biztosítási ágazatok, biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenység),

c) az alapítás pontos időpontja,

d) a jegyzett tőke, indulótőke,

e) minősített befolyással rendelkező tulajdonos azonosító adatai,

f) a vezető állású személy és az egyéb vezető azonosító adatai,

g) a biztosítási tevékenység megkezdésének időpontja,

h) a biztosító, viszontbiztosító leányvállalata és külföldi fióktelepe létesítésének időpontja és helye,

i) a h) pontban felsoroltak vezetésével megbízott személyek azonosító adatai, és

j) az a)–i) pontban felsorolt adatokban történt változások.

(3) A Felügyelet határozattal nyilvántartásba veszi

a) a csoport- vagy a kiegészítő felügyelet alá tartozó biztosítóval vagy viszontbiztosítóval szoros kapcsolatban álló személy adatait,

b) a csoport- vagy a kiegészítő felügyelet alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalatával szoros kapcsolatban álló személy adatait, és

c) a biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalatának – ha az vegyes tevékenységű biztosítói vagy viszontbiztosítói holdingtársaság, vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság – azon adatait, amelyek a biztosító felügyelete érdekében szükségesek.

322. § (1) A Felügyelet a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletével kapcsolatos feladatai ellátása céljából biztosítási titkot, üzleti titkot és egyéb adatot vagy információt kizárólag a 138. § (1)–(2) bekezdésében megjelölt szerveknek, törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben, valamint nemzetközi együttműködési megállapodásban foglaltak szerint szolgáltathat.

(2) A külföldi felügyeleti hatóságtól származó biztosítási titoknak vagy üzleti titoknak minősülő adatot és információt a Felügyelet nem közölheti harmadik féllel. Az ilyen adatot kizárólag a külföldi felügyeleti hatósággal kötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint kezelheti és az érintett külföldi felügyelet hozzájárulásával továbbíthatja. Nem jelenti a biztosítási titok és üzleti titok sérelmét az MNBtv. szerinti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a biztosítói csoport irányító tagja részére történő átadása.

323. § (1) A Felügyelet a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletével kapcsolatos feladatai ellátása céljából az e törvényben meghatározott bejelentések, engedélyezések, valamint az általa elrendelt adatszolgáltatások alapján nyilvántartja

a) a biztosítói, viszontbiztosítói, biztosításközvetítői, viszontbiztosítás-közvetítői fióktelepeket,

b) a különleges célú gazdasági egységeket,

c) a biztosító, viszontbiztosító tulajdonosait,

d) a biztosító, viszontbiztosító könyvvizsgálóit, és

e) a kérelmezőket.

(2) A nyilvántartás az azonosító adatokon túl a következőket tartalmazza:

a) a minősített befolyással összefüggésben a minősített befolyás arányát, valamint a minősített befolyás gyakorlását biztosító szerződést,

b) a 321. § (3) bekezdése szerinti szoros kapcsolattal összefüggésben a szoros kapcsolat mértékét, valamint a szoros kapcsolat gyakorlását biztosító szerződést,

c) a vezető állású személy tisztségét, a betöltött munkakört, a megbízás tárgyát, a jogviszony jellegét, továbbá a Felügyelet által a nyilvántartott személlyel szemben alkalmazott intézkedéseket,

d) az engedély kiadásával vagy visszavonásával kapcsolatos kérelem tartalmát, továbbá a kérelem elbírálásához csatolt dokumentum adatait,

e) a biztosító, viszontbiztosító belső szabályzatait, így különösen az alapszabályt,

f) a biztosító, viszontbiztosító, független biztosításközvetítő éves beszámolóját, valamint az eredmény felhasználására vonatkozó határozatot,

g) a biztosító, viszontbiztosító közgyűléséről, az igazgatóság és a felügyelőbizottsági üléséről készült jegyzőkönyveket,

h) a panasz vagy közérdekű bejelentés esetén a panasztevő által megjelölt személyes adatokat és a panaszra okot adó eseményt és az érintett intézményt,

i) a szavatolótőke és a tőkemegfelelés kiszámításának dokumentálását,

j) az adatszolgáltatás során beérkező adatokat,

k) a saját kockázat- és szolvenciaértékelés adatait, valamint

l) a fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartó nevét.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt adatokhoz kapcsolódóan a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletével kapcsolatos feladatai ellátása céljából szükséges mértékben az azonosító adatokon kívül a Felügyelet a biztosító, független biztosításközvetítő ügyfelének biztosítási titkot képező adatait is kezelheti.

(4) A Felügyelet engedélye egyúttal a nyilvántartásba vételt is igazolja.

XXIV. FEJEZET

A FELÜGYELETI DÍJ

324. § (1) A biztosító és a viszontbiztosító a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet.

(2) A felügyeleti díj – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – az alapdíj és a változó díj összege.

(3) A XVIII. Fejezetben meghatározott kisbiztosító-egyesület esetén a felügyeleti díj összege megegyezik az alapdíjjal.

131. Az alapdíj

325. § (1) Az alapdíj az alapdíjegység és a (3) bekezdés szerinti szorzószámok szorzata.

(2) Az alapdíjegység ötvenezer forint.

(3) A szorzószám

a) biztosító és viszontbiztosító részvénytársaság, az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító fióktelepe és harmadik országbeli biztosító és viszontbiztosító magyarországi fióktelepe esetén: negyven,

b) biztosító és viszontbiztosító szövetkezet esetén: négy,

c) kölcsönös biztosító egyesület esetén: kettő,

d) a XVIII. Fejezetben meghatározott kisbiztosító-egyesület esetén: fél.

132. A változó díj

326. § (1) A biztosító által fizetendő változó díj éves mértéke

a) a minimális szavatolótőke-szükséglet 3,8 ezrelékének, és

b) a számviteli biztosítástechnikai tartalékok könyv szerinti értéke 0,25 ezrelékének

összege.

(2) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mértéke a biztosító magyarországi fióktelepének éves beszámolója szerinti mérlegfőösszeg 0,1 ezreléke.

XXV. FEJEZET

A CSOPORTFELÜGYELET

133. A csoportfelügyelet terjedelme

327. § (1) A csoportfelügyelet alá tartozik az a biztosító és viszontbiztosító,

a) amely anyavállalata másik biztosítónak, viszontbiztosítónak vagy harmadik országbeli biztosítónak, viszontbiztosítónak, vagy részesedési viszonnyal rendelkezik legalább egy másik biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy harmadik országbeli biztosítóban, viszontbiztosítóban,

b) amelynek anyavállalata biztosítói holdingtársaság, vegyes pénzügyi holdingtársaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító,

c) amelynek anyavállalata vegyes tevékenységű biztosítói holdingtársaság.

(2) A csoportfelügyelet kiterjed az (1) bekezdésben foglaltakon túl

a) a biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalatára, vagy a biztosítóban vagy a viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozásra,

b) a biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalatára, vagy a biztosítónak vagy viszontbiztosítónak olyan vállalkozására, amelyben részesedési viszonya van,

c) a biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalatának, vagy a biztosítóban vagy viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozásának más leányvállalatára vagy olyan vállalkozására, amelyben részesedési viszonya van.

(3) A csoportfelügyelet – a Felügyelet határozata alapján – nem terjed ki a biztosítóra, viszontbiztosítóra, biztosítói holdingtársaságra, vegyes pénzügyi holdingtársaságra és vegyes tevékenységű biztosítói holdingtársaságra, ha

a) olyan harmadik országban van a székhelye, ahol a székhely szerinti állam jogrendszere nem teszi lehetővé a csoportfelügyelet ellátásához szükséges információk átadását,

b) bevonása a csoportfelügyelet céljára nézve félrevezető eredményt adna, vagy

c) bevonása a csoportfelügyelet céljára nézve elhanyagolható jelentőségű, kivéve, ha az egyedileg elhanyagolható jelentőségű biztosítók, viszontbiztosítók, biztosítói holdingtársaságok, vegyes pénzügyi holdingtársaságok vagy vegyes tevékenységű biztosítói holdingtársaságok együttesen már nem elhanyagolható jelentőségűek.

(4) Amennyiben a (3) bekezdés b) és c) pontja alapján a vállalat nem kerül csoportfelügyelet alá, az erről szóló döntést megelőzően a csoportfelügyeletért felelős hatóság konzultál az érintett felügyeleti hatóságokkal.

(5) A Felügyelet a (3) bekezdés b) és c) pontja alapján kizárt vállalattól is kérhet adatot és információt a csoportfelügyelet gyakorlásához.

(6) A (2) bekezdés a) és b) pontjában említett esetekben, amennyiben a részesedéssel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító, vagy az Európai Unión belül központi irodával rendelkező biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság maga is a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvény szerinti kiegészítő felügyelet hatálya alá tartozó szabályozott vállalkozás vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság vagy annak kapcsolt vállalkozása, akkor a Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság – a többi érintett felügyeleti hatósággal folytatott konzultációt követően – dönthet úgy, hogy nem végzi el a kockázatkoncentráció-felügyeletet vagy a csoporton belüli ügyletekre vonatkozó felügyeletét, vagy ezek egyikét sem a részesedéssel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító, illetve biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság szintjén.

(7)101 Ha a vegyes pénzügyi holdingtársaságra a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvény vagy a Hpt. alapján vagy a Felügyelet megítélése szerint a magyarországi szabályozással egyenértékű szabályok vonatkoznak, akkor a Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság – a többi érintett hatósággal való konzultációt követően – kizárólag a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvény vagy a Hpt. rendelkezéseit is alkalmazhatja, attól függően, hogy a vegyes pénzügyi holdingtársaság melyik törvény hatálya alá tartozik.

(8) Ha az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti, tagállamban székhellyel rendelkező biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy biztosítói holdingtársaságban részesedési viszonnyal rendelkezik egy szabályozott vállalkozás vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság, és a Felügyelet a csoportfelügyeletet ellátó felügyeleti társaság, akkor a Felügyelet a többi érintett felügyeleti hatósággal való egyeztetést követően dönthet úgy, hogy nem végzi el a kockázati koncentráció felügyeletét vagy csoporton belüli ügyletek felügyeletét, vagy egyiket sem az anyavállalat szintjén.

(9) A Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság tájékoztatja az Európai Bankhatóságot, valamint az EBFH-t a (7) és a (8) bekezdés alapján meghozott határozatokról.

328. § (1) A Felügyelet a csoportfelügyelet alá tartozó biztosítókról és viszontbiztosítókról nyilvántartást vezet.

(2) A Felügyelet feladata a 327. § (1) bekezdésében meghatározott, magyarországi székhelyű biztosítónak és viszontbiztosítónak az e fejezet szerinti csoportfelügyelete.

(3) A csoportfelügyelet alá tartozó magyarországi székhelyű biztosító és viszontbiztosító két munkanapon belül köteles bejelenteni a Felügyeletnek a (2) bekezdés szerinti anya- és leányvállalati, valamint részesedési viszony létrejöttét, módosulását, illetve megszűnését.

(4) A 327. § (1) bekezdése alapján a csoportfelügyelet alá tartozó biztosító és viszontbiztosító a csoportfelügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének bemutatását a Felügyelet rendelkezésére köteles bocsátani akkor, amikor első alkalommal kerül a 327. § (2) bekezdésének hatálya alá.

(5) Ha a biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalata, leányvállalata, olyan vállalkozása, amelyben a biztosító vagy a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, illetőleg a biztosítóban vagy viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozás első alkalommal kerül a 327. § (2) bekezdésének hatálya alá, akkor ezen vállalkozás nyilatkozatot köteles adni arról, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportfelügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt a Felügyelet rendelkezésére bocsátja.

(6) Ha a Felügyelet be nem jelentett anya- és leányvállalati, valamint részesedési viszonyt állapít meg, határozatban köteles felhívni a biztosítót vagy a viszontbiztosítót a viszony e törvényben meghatározottak szerinti kezelésére.

329. § (1) Ha egy biztosító, viszontbiztosító, biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság a csoportfelügyelet alá tartozik és egy tagállamban székhellyel rendelkező biztosítói holdingtársaságnak vagy vegyes pénzügyi holdingtársaságnak a leányvállalata, akkor a csoportfelügyeletet kizárólag arra a tagállamban székhellyel rendelkező anyavállalatra (a továbbiakban: EU-szintű anyavállalat) kell alkalmazni, amelynek nincs tagállamban székhellyel rendelkező anyavállalata.

(2) Ha az EU-szintű anyavállalat a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló 2013. évi LXXXIII. törvény 7. § (2) bekezdése alapján kiegészítő felügyelet alá tartozó vállalat leányvállalata, akkor a Felügyelet – mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság – dönthet úgy az érintett felügyeletekkel folyatott konzultációt követően, hogy nem szükséges a kockázati koncentráció és a csoportbeli ügyletek felügyelete az EU-szintű anyavállalat szintjén.

(3) Ha egy csoportfelügyelet alá tartozó biztosítónak, viszontbiztosítónak, biztosítói holdingtársaságnak vagy vegyes pénzügyi holdingtársaságnak van egy másik tagállamban székhellyel rendelkező anyavállalata, akkor erre a tagállami szintű anyavállalatra a Felügyelet – az EU-szintű anyavállalattal folytatott egyeztetést követően – alkalmazhatja a csoportfelügyeletet vagy a csoport szavatolótőke-számítás egyes szabályait.

(4) A Felügyelet nem dönthet a tagállami szintű anyavállalat csoportfelügyeléséről, vagy az erre vonatkozó, már kiadott határozatát vissza kell vonnia, ha az EU-szintű anyavállalatnak a felügyeleti hatósága engedélyezte a 343–344. § alkalmazását.

(5) Ha a Felügyelet a (3) bekezdés alapján tagállami szintű anyavállalatra alkalmazza a csoportfelügyeletet, akkor a szavatolótőke számításánál ugyanazt a módszert kell alkalmaznia, mint ami a tagállami szintű anyavállalat EU-szintű anyavállalata esetében alkalmazásra kerül.

(6)102 Ha a Felügyelet a (3) bekezdés alapján a tagállami szintű anyavállalatra alkalmazza a csoportfelügyeletet, valamint az EU-szintű anyavállalat a belső modell módszert alkalmazza a szavatolótőke-szükségletének megállapításához és a Felügyelet megítélése szerint ennek a módszernek az alkalmazása a tagállami szintű anyavállalat esetében félrevezető eredményt adna, mivel a tagállami szintű anyavállalat kockázati profilja jelentősen eltér az EU-szintű anyavállalat kockázati profiljától, akkor a Felügyelet többlettőke-követelményt írhat elő a tagállami szintű anyavállalat számára vagy – amennyiben ez előbbit nem tartja célszerűnek – előírhatja a standard módszer alkalmazását is.

(7) A Felügyelet a (2) bekezdésben hozott határozatát, amely tartalmazza az eltérő módszertan előírásainak részletes indoklását, megküldi a tagállami szintű anyavállalatnak és az EU-szintű anyavállalat felügyeleti hatóságának.

(8) Ha a Felügyelet a (3) bekezdés alapján a tagállami szintű anyavállalatra alkalmazza a csoportfelügyeletet, akkor a tagállami szintű anyavállalat nem kérelmezheti a 343–344. §-ok alkalmazását.

330. § (1) A Felügyelet megállapodást köthet egy olyan másik tagállamban lévő tagállami anyavállalat felügyeleti hatóságával, amely a tagállami anyavállalatára alkalmazza a csoportfelügyelet szabályait, ha a Felügyelet által felügyelt és a másik tagállamban székhellyel rendelkező tagállami szintű anyavállalat részesedési viszonyban áll egymással.

(2) Ha a Felügyelet és egy másik felügyeleti hatóság az (1) bekezdésben rögzített megállapodást kötött, akkor a megállapodásban rögzítik, hogy a két tagállami anyavállalat közül melyik esetében végzik el a csoportfelügyeleti feladatokat, figyelemmel a 329. § (3)–(8) bekezdésében foglaltakra.

134. A biztosító és viszontbiztosító korrigált szavatolótőke-megfelelése

331. § (1) A 327. § (1) bekezdés a) pontja alapján a csoportfelügyelet hatálya alá tartozó biztosító és viszontbiztosító a 333–339. § szerint számítja ki a szavatolótőkéjét.

(2) A 327. § (1) bekezdés b) pontja alapján a csoportfelügyelet hatálya alá tartozó biztosító és viszontbiztosító a 333–339. § szerint számítja ki a szavatolótőkéjét azzal, hogy a biztosítói holdingtársaság és a vegyes pénzügyi holdingtársaság anyavállalatként úgy jár el, mint a 327. § (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosító vagy viszontbiztosító.

(3) Ha a csoportfelügyelet hatálya alá tartozó vállalkozás észleli, hogy nem tesz eleget az összevont alapon számított szavatolótőke-szükséglet mértékének vagy megítélése szerint a következő három hónapban várhatóan nem fog eleget tenni annak, akkor erről haladéktalanul – de legkésőbb a tudomására jutásától számított öt munkanapon belül – írásban tájékoztatja a Felügyeletet.

(4) A Felügyelet a (3) bekezdés szerinti tájékoztatást követően öt munkanapon belül tájékoztatja a felügyeleti kollégium tagjait a (3) bekezdés szerinti tájékoztatásról és az általa készített elemzésről.

332. § (1) A korrigált szavatolótőke-megfelelés számításának célja annak ellenőrzése, hogy a csoportfelügyelet alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító korrigált szavatolótőkéje fedezetet nyújt-e a korrigált szavatolótőke-szükségletére.

(2) Ha a biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalat vagy egy vállalkozás a biztosítóban vagy viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkezik és ezen biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalat egy másik biztosítóban vagy viszontbiztosítóban vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy másik biztosítóban vagy viszontbiztosítóban, a korrigált szavatolótőke-megfelelés számítását minden olyan biztosítónak és viszontbiztosítónak el kell végeznie, amely anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy másik biztosítóban vagy viszontbiztosítóban.

(3) Ha több biztosító vagy viszontbiztosító ugyanazon biztosítói holdingtársaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság leányvállalata, akkor a korrigált szavatolótőke-megfelelés számítását a biztosítói holdingtársaság, a viszontbiztosító, a harmadik országbeli biztosító, a harmadik országbeli viszontbiztosító vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaság végzi el és adja át a csoportfelügyelet alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító részére.

(4) Az összevont alapon számított szavatolótőke megfelelésére vonatkozó számításokat évente legalább egyszer kell elvégezni azzal, hogy, ha a csoport összetétele jelentősen megváltozik, akkor öt munkanapon belül a számításokat újra el kell végezni és a Felügyelet részére meg kell küldeni.

(5) Ha a Felügyelet észleli a csoport kockázati összetételének jelentős megváltozását, akkor határozatban kötelezi a (2) vagy (3) bekezdésbeli vállalkozást az újraszámításra.

(6) A csoportfelügyeleti feladatok ellátása érdekében a Felügyelet eseti jelleggel jelentést, adatot, illetőleg információt kérhet a csoportfelügyelet alá tartozó biztosítótól, amely köteles azt a Felügyeletnek megadni.

(7) A csoportfelügyelet alá tartozó biztosítónak és viszontbiztosítónak rendelkeznie kell a csoportfelügyelet ellátásához szükséges adatok és információk szolgáltatására alkalmas információs rendszerrel, illetve azok megbízhatóságát biztosító belső ellenőrzési rendszerrel.

(8) A 327. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozás – ha jogszabály másként nem rendelkezik – köteles a csoportfelügyelet alá tartozó biztosító és viszontbiztosító részére megadni a csoportfelügyelet ellátásához szükséges minden adatot és információt.

(9) Ha a 327. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozás nem szolgáltatja a csoportfelügyelet alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító részére a korrigált szavatolótőke-megfelelés számításához szükséges adatokat, akkor a csoportfelügyelet alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító köteles levonni a szavatoló tőkéből a 327. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozásában fennálló részesedés könyv szerinti értékét, valamint az ilyen vállalkozás részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét.

(10) A Felügyelet a 327. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozástól – eseti jelleggel – közvetlenül is kérhet a csoportfelügyeleti feladatok ellátása érdekében szükségessé váló adatot és információt.

333. § (1) A 327. § (1) bekezdés a) pontja alapján a csoportfelügyelet hatálya alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító az összevont szavatolótőke-megfelelés számítását a 336. § szerinti 1. módszer szerint végzi el azzal, hogy ha az 1. módszer alkalmazása félrevezető eredményt ad és a Felügyelet a csoportfelügyeletért felelős hatóság, akkor engedélyezheti – a többi érintett felügyeleti hatósággal való konzultációt követően – a 339. § szerinti 2. módszer vagy az 1. és 2. módszer kombinációjának alkalmazását.

(2) A csoport szavatolótőke-megfelelés számítása során figyelembe kell venni a csoportba tartozó összes vállalkozást azzal, hogy a beszámítás során:

a) a 336. § szerinti 1. módszer esetében az Szmt. szerint összeállított összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésekor használt százalékos arányokat kell alkalmazni,

b) a 339. § szerinti 2. módszer esetében az anyavállalat vagy a részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozás közvetlen vagy közvetett – az 5. mellékletben rögzített módon számított – tulajdoni hányada alapján kell az arányokat alkalmazni.

(3) Ha valamely leányvállalatnál tőkehiány jelentkezik, a leányvállalat teljes tőkehiányát figyelembe kell venni. A Felügyelet egyedi mérlegelés alapján mentesítést adhat ezen előírás alkalmazása alól, és az arányos beszámítást engedélyezheti abban az esetben, ha az anyavállalat hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy kötelezettségvállalás kizárólag tulajdoni hányada arányában terhelheti.

(4) Az összevonás módját a Felügyelet, ha ő a csoportfelügyeletért felelős felügyeleti hatóság, akkor az érintett felügyeleti hatóságokkal való konzultációt követően határozza meg, ha

a) az ellenőrző befolyás tőkekapcsolat nélkül valósul meg,

b) a Felügyelet vagy valamely érintett felügyeleti hatóság megállapította, hogy egy vállalkozás szavazati jogának vagy tőkéjének közvetett vagy közvetlen birtoklása részesedésnek tekinthető, mert ténylegesen jelentős befolyást gyakorol a csoportfelügyelet hatálya alá tartozó valamely vállalkozás a szóban forgó vállalkozás felett,

c) a Felügyelet vagy valamely érintett felügyeleti hatóság megállapította, hogy egy vállalkozás egy másik vállalkozás anyavállalata azáltal, hogy ténylegesen jelentős befolyást gyakorol felette.

334. § (1) A korrigált szavatolótőke-megfelelés számítása során ugyanazon tőkeelemet, azon vállalkozások között, amelyekre a csoportfelügyelet kiterjed, csak egyszer lehet számításba venni. Ennek érdekében a korrigált szavatolótőke-megfelelés számítása során figyelmen kívül kell hagyni:

a) a biztosító vagy viszontbiztosító minden olyan tőkeelemét, amelyet valamely olyan leányvállalata vagy valamely olyan vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatolótőke-szükségletének fedezeteként figyelembe vesz, és

b) a biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalatának vagy részesedési viszonya alatt álló vállalkozásának minden olyan tőkeelemét, amelyet a biztosító vagy viszontbiztosító saját szavatolótőke-szükségletének fedezeteként figyelembe vesz, és

c) a biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalatának vagy olyan vállalkozásának, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, minden olyan tőkeelemét, amelyet a biztosító vagy viszontbiztosító egy másik olyan leányvállalata vagy egy másik olyan vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatolótőke-szükségletének fedezeteként figyelembe vesz.

(2) Egy életbiztosító,

a)103 amelynek biztosító az anyavállalata vagy abban a biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, eredménytartaléka és adózott eredménye, vagy

b) bármely leányvállalatának vagy olyan vállalkozásának, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, jegyzett, de még be nem fizetett tőkéje

a korrigált szavatolótőke számítása során kizárólag akkor vehető figyelembe, ha az annak a biztosítónak, amely leányvállalat vagy amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik egy vállalat, a szavatolótőkéjébe beszámítható.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól függetlenül nem vehető figyelembe:

a) a biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalata vagy a biztosító vagy viszontbiztosító olyan vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, jegyzett, de még be nem fizetett tőkéjének azon része, amellyel összefüggésben a biztosítónak vagy viszontbiztosítónak az adott vállalkozás felé még kötelezettségvállalása keletkezhet,

b) a biztosító vagy viszontbiztosító jegyzett, de még be nem fizetett tőkéjének azon része, amellyel összefüggésben bármely leányvállalatának vagy bármely vállalkozásának, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, még kötelezettségvállalása keletkezhet, és

c) a leányvállalat vagy olyan vállalkozás, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, jegyzett, de még be nem fizetett tőkéjének azon része, amellyel összefüggésben a biztosító vagy viszontbiztosító valamely más leányvállalatának vagy más vállalkozásának, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, még kötelezettségvállalása keletkezhet.

(4) A Felügyelet egyedi mérlegelés alapján más, olyan szavatolótőke-elemek beszámíthatóságát is korlátozhatja, amelyek nem állnak szabadon a biztosító rendelkezésére és előírhatja, hogy egy adott leányvállalati biztosító vagy viszontbiztosító, vagy egy olyan biztosító vagy viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatolótőkéjének részét képező tétel a korrigált szavatolótőke-megfelelés számítása során csak akkor vehető figyelembe, ha az a leányvállalati biztosító vagy viszontbiztosító, vagy az olyan biztosító vagy viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatolótőkéjébe is beszámítható.

(5) A (2)–(4) bekezdésben meghatározott tőkeelemek összege nem haladhatja meg a leányvállalati biztosító vagy viszontbiztosító, vagy olyan biztosító vagy viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatolótőkéjét.

(6) A korrigált szavatolótőke számítása során figyelmen kívül kell hagyni minden olyan tőkeelemet, amely a biztosító vagy viszontbiztosító és

a) valamely leányvállalata vagy valamely vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik,

b) a biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalata, vagy olyan vállalkozása, amelyben a biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, vagy

c) a b) pont szerinti vállalkozások valamelyikének másik leányvállalata vagy más vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik,

között kölcsönös finanszírozás eredményeként keletkezett.

(7) Kölcsönös finanszírozásnak tekintendő, ha egy biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalata vagy vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, olyan harmadik vállalkozásnak az anyavállalata, vagy olyan harmadik vállalkozásban rendelkezik részesedési viszonnyal, vagy olyan harmadik vállalkozás részére nyújt kölcsönt, amely közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik a biztosító vagy viszontbiztosító szavatolótőkéjének, illetve saját tőkéjének valamelyik elemével.

(8) A korrigált szavatolótőke számítása során figyelmen kívül kell hagyni azon tőkeelemeket is, amelyeket a korrigált szavatolótőke számítására kötelezett biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalata vagy olyan vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatolótőke számítása során ugyan figyelembe vesz, de az a biztosító vagy viszontbiztosító egy másik leányvállalata vagy másik vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, által nyújtott kölcsönös finanszírozást takar.

(9) Ha biztosító vagy viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik hitelintézetben, befektetési vállalkozásban, pénzügyi vállalkozásban, akkor részesedésének könyv szerinti értékét, valamint az előbb említett vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét le kell vonnia a korrigált szavatolótőkéjének számítása során.

335. § (1) A 327. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott biztosító vagy viszontbiztosító korrigált szavatolótőke-megfelelésének számításába valamennyi leányvállalatát vagy olyan vállalkozását, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, be kell vonni.

(2) A Felügyelet egyedi mérlegelés alapján engedélyezheti, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító más tagállamban bejegyzett biztosítója vagy viszontbiztosítója – ha az leányvállalata vagy olyan vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik – szavatolótőke-szükségletét és szavatolótőkéjét az adott ország előírásainak megfelelően számított értéken vegye figyelembe a korrigált szavatolótőke-megfelelés számításakor.

(3) A korrigált szavatolótőke-megfelelés számítása során a biztosító vagy viszontbiztosító valamennyi leányvállalatát vagy olyan vállalkozását, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, ha az viszontbiztosító, az e törvényben rögzített szabályoknak megfelelően kalkulált tőkekövetelményekre vonatkozó előírások alapján veszi figyelembe.

(4) Ha a biztosító biztosítói holdingtársaságon vagy vegyes pénzügyi holdingtársaságon keresztül rendelkezik részesedési viszonnyal más biztosítóban, viszontbiztosítóban, harmadik országbeli biztosítóban vagy harmadik országbeli viszontbiztosítóban, a közbenső biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság szavatolótőke-szükségletét a biztosító korrigált szavatolótőke-szükségletének számítása során nullának kell tekinteni, a szavatolótőke-elemei pedig megegyeznek a (3) bekezdésben megjelölt tőkekövetelmények számításánál figyelembe vehető tőkeelemekkel.

(5) Ha egy biztosító vagy viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik egy harmadik országbeli biztosítóban vagy viszontbiztosítóban, akkor ezeket a csoport szavatolótőke-megfelelés számítása során biztosítóként vagy viszontbiztosítóként kell kezelni.

(6) Ha a harmadik országbeli biztosítóra az e törvényben rögzítettekkel egyenértékű engedélyezési és szavatolótőke-követelmények vonatkoznak, a Felügyelet érvényben lévő felügyeleti megállapodáson alapuló egyedi mérlegelés alapján engedélyezheti, hogy a biztosító vagy viszontbiztosító a harmadik országbeli kapcsolt biztosítója vagy viszontbiztosítója szavatolótőke-szükségletét és szavatolótőkéjét az adott ország előírásainak megfelelően számított értéken vegye figyelembe a korrigált szavatolótőke-megfelelés számításakor.

(7) Annak megállapítására, hogy egy harmadik ország jogrendje a biztosítók vagy viszontbiztosítók szavatolótőke-szükséglete és szavatolótőkéje tekintetében egyenértékű, a Bizottság által hozott határozatban foglaltakat kell figyelembe venni.

(8) Ha a Bizottság a (7) bekezdés szerint nem hoz határozatot és a Felügyelet a csoportfelügyeletért felelős hatóság, akkor a Felügyelet – az EBFH közreműködésével – a 327. § szerinti valamely vállalkozás kérésére vagy hivatalból megállapíthatja a vizsgálat lefolytatása után, hogy egyenértékű-e a harmadik ország vonatkozó jogrendje.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott vizsgálat során az EBFH közreműködésével a Felügyelet egyeztet az érintett felügyeleti hatóságokkal.

(10) A Felügyelet (8) bekezdés szerinti határozata nem lehet ellentmondásban a harmadik országgal kapcsolatban hozott korábbi határozatokkal, kivéve, ha a fogadó országban vagy a harmadik országban a vonatkozó szabályozás jelentősen megváltozott.

(11) Ha a Felügyelet nem a csoportfelügyeletért felelős hatóság, de érintett felügyeleti hatóság,

a) akkor részt vesz a (9) bekezdés szerinti egyeztetésen,

b) ha nem ért egyet a csoportfelügyeletért felelős hatóság (4) bekezdés szerinti határozatával, akkor a (9) bekezdésben meghatározott egyeztetés során a határozat közlésétől számított három hónapon belül az EBFH-hoz fordulhat segítség kérése érdekében.

(12)104 Ha a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 227. cikk (5) bekezdésében meghatározott tárgykörben kiadott rendelete alapján egy harmadik ország szavatolótőke-megfelelési rendszere ideiglenesen egyenértékű, akkor azt a harmadik országot a (6) bekezdés tekintetében egyenértékűnek kell tekinteni.

135. A korrigált szavatolótőke-megfelelés 1. számítási módszere: konszolidált beszámolón alapuló módszer

336. § (1) Ha a biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalat részesedési viszonnyal rendelkezik, akkor korrigált szavatolótőke-megfelelését az Szmt. összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó előírásai szerint összeállított összevont (konszolidált) beszámolók alapján számítja.

(2) Az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító korrigált szavatolótőke-megfelelését az a) és b) pontban foglaltak különbségeként kell számítani:

a) az összevont (konszolidált) alapon számított szavatolótőke,

b) az összevont (konszolidált) alapon számított szavatolótőke-szükséglet.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti érték minimuma az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító minimális szavatolótőke-szükséglete és a leányvállalati vagy olyan biztosító vagy viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, minimális szavatolótőke-szükséglete.

(4) A szavatolótőke és a szavatolótőke-szükséglet meghatározása során a részesedési viszonyban lévő vállalkozás, az anyavállalat és a leányvállalat esetén az összevont (konszolidált) beszámolók összeállítása során használt százalékos arányok kerülnek alkalmazásra.

(5) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti összevont (konszolidált) alapon számított szavatolótőke-szükséglet meghatározása

a) a standard formula alapján, vagy

b) a jóváhagyott belső modell alapján

történhet.

(6) A (3) bekezdés szerinti minimális tőkeszükségletet a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott figyelembe vehető alapvető szavatoló tőkével kell fedezni.

136. Csoportszintű belső modell

337. § (1) Ha egy biztosító vagy viszontbiztosító és ezek leányvállalatai, kapcsolt vállalkozásai vagy egy biztosítói holdingtársaság vagy egy vegyes pénzügyi holdingtársaság leányvállalatai és kapcsolt vállalkozásai együttesen kérelmezik

a) a csoport szavatolótőke-szükséglet, vagy

b) a szavatolótőke-szükséglet

belső modell alapján történő számítása engedélyezését, akkor a Felügyelet és érintett felügyeleti hatóságok együttesen járnak el (a továbbiakban: többoldalú eljárás) az engedély megadása vagy az engedély feltételekkel történő megadása vonatkozásában.

(2) Ha a Felügyelet látja el a csoportfelügyeletet, akkor az (1) bekezdésben meghatározott eljárás megkezdésekor a Felügyelet

a) haladéktalanul továbbítja a szükséges információkat és dokumentumokat a felügyeleti kollégium tagjai számára, és

b) ezzel egyidejűleg tájékoztatja a felügyeleti kollégium tagjait a határozattervezetre vonatkozó vélemény, elemzés és fenntartás Felügyelet részére történő megküldésének határidejéről.

(3) A Felügyelet a többoldalú eljárás keretében csak valamennyi, az eljárásban részt vevő tagállam érintett felügyeleti hatósága egyetértésével hozhat érvényes határozatot (a továbbiakban: többoldalú eljárás keretében hozott határozat), amely határozat meghozatalának határideje a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított hat hónap.

(4) Ha az eljárásban részt vevő tagállam érintett felügyeleti hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, akkor a (3) bekezdésben rögzített határidőn belül az eljárásban résztvevő bármelyik tagállam érintett felügyeleti hatósága kérésére a Felügyelet az EBFH-val a többoldalú eljárás eredménytelensége vonatkozásában egyeztetést köteles folytatni vagy saját kezdeményezésére egyeztetést folytathat.

(5) Ha az eljárásban részt vevő tagállam érintett felügyeleti hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, a Felügyelet a többoldalú eljárás lezárultát követő tíz munkanapon belül, az eljárásban részt vevő valamennyi tagállam érintett felügyeleti hatóságának a többoldalú eljárás során adott véleményére, elemzésére és fenntartására figyelemmel hozza meg a határozatát.

(6) Ha a Felügyelet a (4) bekezdés szerinti egyeztetést folytat az EBFH-val, akkor a (3) bekezdéstől eltérően az eljárás határideje az EBFH-nak az 1094/2010/EU rendelet 19. cikk (3) bekezdése szerinti határozatnak a Felügyelet részére történő átadását követő tíz munkanap elteltével jár le.

(7) A (6) bekezdés esetén a megkeresést követő egy hónapon belül az EBFH határozatot hoz. A Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság az EBFH határozatnak megfelelően hozza meg saját határozatát, amelyet az érintett felügyeleti hatóságok irányadónak tekintenek és teljesítik az abban foglaltakat.

(8) A Felügyelet az (5) és (7) bekezdés szerinti – részletes indoklást is tartalmazó – határozatát közli a többoldalú eljárásban részt vevő valamennyi tagállam érintett felügyeleti hatóságával és a csoportfelügyelet alá tartozó anyavállalattal.

(9) Ha az eljárás lefolytatására másik tagállam érintett felügyeleti hatósága jogosult és a Felügyelet érintett felügyeleti hatóság, akkor a Felügyelet az eljárásra jogosult tagállam érintett felügyeleti hatósága által meghatározott határidőn belül megküldi a véleményét, fenntartását.

(10) Ha a csoportfelügyelet tekintetében érintett felügyeleti hatóság – amely nem a Felügyelet – az (1) bekezdés szerinti eljárást követően döntést hozott, határozata Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható. A Felügyelet a tagállam érintett felügyeleti hatósága határozatának szövegét magyar nyelven a honlapján közzéteszi. A Felügyelet hatáskörébe tartozó szervezet tekintetében a más tagállam érintett felügyeleti hatósága által hozott határozatban foglaltak végrehajtására, teljesítésének ellenőrzésére, az ellenőrzés alapján hozható intézkedésre a Felügyelet által hozott határozatokra vonatkozó magyar jogszabályok alkalmazandóak.

(11) Ha a Felügyelet nem a csoportfelügyeletért felelős hatóság és a felügyelete alá tartozó, csoportbeli biztosító vagy viszontbiztosító kockázati profilja jelentősen eltér a belső modell alapjául szolgáló feltevésektől, akkor többlettőke-követelményt írhat elő a biztosító vagy viszontbiztosító számára, amíg az nem bizonyítja megnyugtatóan a Felügyelet számára, hogy nem indokolt a többlettőke-követelmény. A Felügyelet ezen határozatáról és annak indoklásáról írásban tájékoztatja a csoportfelügyeletért felelős hatóságot és a többi érintett hatóságot.

338. § (1) Azon vállalkozások vonatkozásában, amelyekre a csoportfelügyelet kiterjed, a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság a kockázati profilt figyelembe veszi a csoport szavatolótőke-szükséglet meghatározásakor, így különösen, ha

a) a kapcsolt biztosító vagy viszontbiztosító szavatolótőke-szükségletéhez többlettőke-követelmény került előírásra, vagy

b) a kockázatok nehezen számszerűsíthetők vagy egyedi jellegűek.

(2) Ha a csoportfelügyelet keretében a felügyelt vállalkozások összevont alapon számított szavatolótőke-szükséglete nem megfelelően fedi le a vállalkozások együttes kockázati profilját, akkor a Felügyelet többlettőke-követelményt írhat elő a biztosító vagy viszontbiztosító számára.

137. A korrigált szavatolótőke-megfelelés 2. számítási módszere: levonás és összeadás módszere

339. § (1) Ha a biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkezik más biztosítóban vagy viszontbiztosítóban, akkor korrigált tőkemegfelelését az a) és b) pontban foglaltak különbségeként kell számítani:

a) a biztosító vagy viszontbiztosító szavatolótőkéjének és a leányvállalati biztosító vagy viszontbiztosító vagy olyan biztosító vagy viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatolótőkéjéből az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító tulajdoni hányadával arányos részének összege,

b) a leányvállalati biztosító vagy viszontbiztosító, vagy olyan biztosító vagy viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosítóban, vagy viszontbiztosítóban lévő befektetéseinek könyv szerinti értékének, az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító szavatolótőke-szükségletének, és a leányvállalati vagy olyan biztosító vagy viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatolótőke-szükséglete arányos részének összege.

(2) Egy biztosító vagy viszontbiztosító, amely leányvállalat vagy abban egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatolótőkéjének és szavatolótőke-szükségletének meghatározása során ugyanazon részesedési arányokkal kell számolni. A szavatolótőke számításánál és a szavatolótőke-szükséglet meghatározásánál a közvetett részesedéseket is figyelembe kell venni.

(3) Ha egy biztosítóban vagy viszontbiztosítóban részben vagy egészben közvetett tulajdona van a számítások elvégzésére kötelezett biztosítónak vagy viszontbiztosítónak, akkor szavatolótőkéjének és szavatolótőke-szükségletének meghatározása során arányosan figyelembe kell vennie ezen részesedést is.

(4) Ha a biztosító, viszontbiztosító és kapcsolt vállalkozásai vagy egy biztosító holdig társaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság kapcsolt vállalkozásai a 337. §-nak megfelelően együttesen nyújtanak be kérelmet a belső modell módszer alkalmazására, akkor a 337. § alkalmazandó.

138. A biztosítói holdingtársaság és a vegyes pénzügyi holdingtársaság szavatolótőke-megfelelése a csoportfelügyelet tekintetében

340. § Ha egy biztosító vagy viszontbiztosító egy biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság leányvállalata és a Felügyelet a csoportfelügyeletért felelős felügyeleti hatóság, akkor a Felügyelet engedélyezi, hogy a biztosító holdingtársaság vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaság végezze el a szavatolótőke-megfelelésének számítását e résznek megfelelően azzal, hogy az anyavállalatot úgy kell kezelni a szavatolótőke-szükséglet meghatározása során, mintha biztosító vagy viszontbiztosító lenne.

139. Biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalataival kapcsolatos feltételek

341. § (1) A 343–344. § alkalmazandó minden olyan biztosítóra vagy viszontbiztosítóra, amely egy biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalata, ha

a) a leányvállalat tekintetében a csoportfelügyeletért felelős hatóság nem hozott határozatot, azonban a csoportfelügyelet kiterjed rá,

b) az anyavállalat kockázatkezelése és belső ellenőrzési mechanizmusai kiterjednek a leányvállalatra és az anyavállalat eleget tesz az érintett felügyeleti hatóságok elvárásainak a leányvállalat prudens irányítását illetően,

c) az anyavállalat megkapta a 349. § (6) bekezdése és a 359. § (2) bekezdése szerinti engedélyt, és

d) az anyavállalat 343–344. § alkalmazása iránti engedélykérelmet nyújtott be és az engedélykérelemnek a hatóság helyt adott.

(2) E § rendelkezéseit a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 241. cikk a) pontjában meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében megállapított szabályokkal együtt kell alkalmazni.

140. Biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalataival kapcsolatosan határozat a kérelemről

342. § (1) A 343–344. §-ban meghatározott szabályok alkalmazása iránti engedélykérelmek esetében a Felügyelet mint érintett felügyeleti hatóság a felügyeleti kollégium keretében – a többi érintett felügyeleti hatósággal – teljes körű konzultációt folytat egyrészt annak eldöntésére, hogy megadják-e a kért engedélyt, másrészt, hogy adott esetben meghatározzák azokat a többletfeltételeket, amelyekhez az engedélyt kötik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet kizárólag a Felügyeletnek kell benyújtani, amennyiben ő a leányvállalatot korábban engedélyező felügyeleti hatóság. A Felügyelet ez esetben haladéktalanul tájékoztatja a felügyeleti kollégium tagjait, valamint továbbítja számukra a teljes kérelmet.

(3) A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti esetben mindent megtesz annak érdekében, hogy a kérelemről – annak a felügyeleti kollégium valamennyi felügyeleti hatósága által történt kézhezvételét követő – három hónapon belül – az érintett felügyeleti hatóságokkal közös – határozatot hozzon.

(4) Ha a (3) bekezdésben említett három hónapos időszak alatt valamelyik érintett felügyeleti hatóság az ügyet – az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban – az EBFH elé utalja, akkor a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság köteles a döntését elhalasztani és megvárni az EBFH által – az 1094/2010/EU rendelet 19. cikk (3) bekezdése alapján – hozott határozatot, majd az EBFH határozatának megfelelően köteles meghozni saját határozatát. Amennyiben a Felügyelet nem a csoportfelügyeletért felelős hatóság, hanem érintett felügyeleti hatóságként jár el, úgy köteles elismerni az említett határozatot és köteles teljesíteni az abban foglaltakat.

(5) Amennyiben az EBFH – az 1094/2010/EU rendelet 41. cikk (2) és (3) bekezdésével, illetve 44. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban – a javasolt határozatot elutasítja, a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság hozza meg a végső döntést. Amennyiben a Felügyelet nem a csoportfelügyeletért felelős hatóság, hanem érintett felügyeleti hatóságnak minősül, úgy köteles elismerni az említett határozatot és köteles teljesíteni az abban foglaltakat.

A három hónapos időtartam eltelte vagy az együttes határozat meghozatala után az ügy már nem utalható az EBFH elé.

(6) Ha az érintett felügyeleti hatóságok megállapodtak a (3) bekezdésben említett közös határozatban, a Felügyelet mint a leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság köteles a kérelmező rendelkezésére bocsátani a határozatot.

(7) Ha a (3) bekezdésben meghatározott három hónapos időtartamon belül a felügyeleti hatóságok nem hoznak közös határozatot, a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság saját maga határoz a kérelemről.

(8) Döntése során a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság megfelelően figyelembe veszi a következőket:

a) bármely álláspont vagy fenntartás, amelyet a többi érintett felügyeleti hatóság az alkalmazandó időtartam során kifejezett;

b) bármely fenntartás, amelyet a felügyeleti kollégiumon belüli többi érintett felügyeleti hatóság az alkalmazandó időtartam során kifejezett.

(9) A (7) bekezdés szerinti határozat indokolásában ki kell térni a többi érintett felügyeleti hatóság fenntartásaitól való bármely jelentős eltérés magyarázatára. A Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság a kérelmező és a többi érintett felügyeleti hatóság rendelkezésére bocsátja a határozat másolatát.

(10) Amennyiben a Felügyelet nem a csoportfelügyeletért felelős hatóság, hanem érintett felügyeleti hatóságnak minősül, úgy köteles magára nézve irányadónak elismerni a (7) bekezdés szerinti határozatot és köteles teljesíteni az abban foglaltakat.

(11) A Felügyelet e § szerinti jogaira és kötelezettségeire vonatkozó részletszabályokat a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 237. cikk (4) bekezdésében és a 241. cikk c) pontjában meghatározott tárgykörökben kiadott rendeletei tartalmazzák.

141. Biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalataival kapcsolatosan a szavatolótőke-szükséglet meghatározása

343. § (1) A leányvállalat a 337. § sérelme nélkül a (2)–(4) bekezdésben meghatározottak szerint számítja ki szavatolótőke-szükségletét.

(2) Ha a Felügyelet nem a csoportfelügyeletért felelős hatóság és a felügyelete alá tartozó, csoportbeli biztosító vagy viszontbiztosító kockázati profilja jelentősen eltér a belső modell alapjául szolgáló feltevésektől, akkor

a) többlettőke-követelményt írhat elő a leányvállalat biztosító vagy viszontbiztosító számára, amíg az nem bizonyítja megnyugtatóan a Felügyelet számára, hogy nem indokolt a többlettőke-követelmény, vagy

b) a standard formula által való szavatolótőke-szükséglet meghatározását írhatja elő a leányvállalat biztosító vagy viszontbiztosító számára.

(3) A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott határozatáról és annak indokairól írásban tájékoztatja a csoportfelügyeletért felelős hatóságot, a többi érintett hatóságot és a leányvállalatot.

(4) Ha a Felügyelet nem a csoportfelügyeletért felelős hatóság és a felügyelete alá tartozó, csoportbeli biztosító vagy viszontbiztosító kockázati profilja jelentősen eltér a standard formula alapjául szolgáló feltevésektől, akkor

a) többlettőke-követelményt írhat elő a leányvállalat biztosító vagy viszontbiztosító számára, amíg az nem bizonyítja megnyugtatóan a Felügyelet számára, hogy nem indokolt a többlettőke-követelmény, vagy

b) a Felügyelet előírhatja a leányvállalat biztosító vagy viszontbiztosító számára, hogy helyettesítse az élet-, nem-élet- és az egészségbiztosítási kockázati modul kiszámításakor alkalmazott paraméterek egy részét a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint.

(5) A Felügyelet a (4) bekezdésben meghatározott határozatáról és annak indokairól írásban tájékoztatja a csoportfelügyeletért felelős hatóságot, a többi érintett hatóságot és a leányvállalatot.

(6) A felügyeleti kollégiumban, ha

a) a Felügyelet az (1)–(5) bekezdés szerint járt el, vagy

b) egy másik felügyeleti hatóság járt el az (1)–(5) bekezdéssel megegyező módon,

akkor a Felügyelet mindent megtesz annak érdekében, hogy a felügyeleti kollégiumban a felügyeleti hatóságok megállapodjanak a Felügyelet a) pont szerinti vagy egy másik felügyeleti hatóság b) pont szerinti javaslatáról.

(7) Ha a Felügyelet a csoportfelügyeletért felelős hatóság és nem ért egyet a leányvállalat felügyeletéért felelős felügyeleti hatóság javaslatával, akkor a Felügyelet ezen felügyeleti hatóság kezdeményezésére vagy saját kezdeményezésre az ügyet konzultáció céljából az EBFH elé terjeszti.

(8) Ha a csoportfelügyeletért felelős hatóság és a leányvállalat felügyeletéért felelős felügyeleti hatóság nem ért egyet, akkor a Felügyelet mint érintett felügyeleti hatóság is az EBFH elé terjesztheti az ügyet konzultáció céljából.

(9) A (7) és (8) bekezdés esetén az EBFH által a megkeresést követő egy hónapon belül hozott határozatával összhangban kell a Felügyeletnek mint a leányvállalatért felelős felügyeleti hatóságnak, a határozatát meghoznia. Ha az EBFH egy hónapon belül nem hoz határozatot, akkor a Felügyelet mint a leányvállalatért felelős felügyeleti hatóság, meghozza a határozatát.

(10) A Felügyelet mint a leányvállalatért felelős felügyeleti hatóság a részletes indokolást is tartalmazó határozatát közli a többi érintett felügyeleti hatósággal és a leányvállalattal.

(11) A Felügyelet e § szerinti jogaira és kötelezettségeire vonatkozó részletszabályokat a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 241. cikk c) pontjában meghatározott tárgykörben kiadott rendelete tartalmazza.

142. Biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalataival kapcsolatosan a szavatolótőke és a minimális tőkeszükséglet nemteljesítése

344. § (1) A szavatolótőke-szükséglet nemteljesítése esetén, a 343. §-ban foglaltak sérelme nélkül a Felügyelet – ha a leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság – haladéktalanul továbbítja a leányvállalat által benyújtott helyreállítási tervet a felügyeleti kollégium tagjai számára. A helyreállítási tervet annak érdekében készíti a leányvállalat, hogy a szavatolótőke-szükséglet nemteljesítésének első észlelését követő hat hónapon belül helyre lehessen állítani a szavatolótőke-szükséglet fedezéséhez figyelembe vehető szavatolótőke szintjét vagy a szavatolótőke-szükséglet teljesítése céljából csökkenteni lehessen a kockázati profilt.

(2) A Felügyelet a felügyeleti kollégium tagjaként minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a szavatolótőke-szükséglet nemteljesítésének első észlelését követő négy hónapon belül megállapodás szülessen a Felügyelet – mint a leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság – javaslatáról a helyreállítási terv vonatkozásában.

(3) A (2) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a Felügyelet mint a leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság határoz a helyreállítási terv jóváhagyásáról, a felügyeleti kollégium többi érintett felügyeleti hatósága által kifejezett bármely álláspont vagy fenntartás kellő figyelembevétele mellett.

(4) Ha nem a Felügyelet a leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság és a felügyeleti kollégium tagjai nem tudnak megállapodni a helyreállítási terv tekintetében, akkor a Felügyelet véleményt ad az érintett felügyeleti hatóság részére a helyreállítási terv tekintetében.

(5) Ha a Felügyelet mint a leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság romló pénzügyi helyzetet észlel, haladéktalanul értesíti a felügyeleti kollégiumot a javasolt meghozandó intézkedésekről. Szükséghelyzetek kivételével a Felügyelet kezdeményezi, hogy az intézkedéseket a felügyeleti kollégiumon belül megvitassák. Szükséghelyzet esetén a Felügyelet haladéktalanul köteles tájékoztatni a felügyeleti kollégiumot a megtett intézkedésekről.

(6) A Felügyelet a felügyeleti kollégium tagjaként – vélemény, javaslat adásával – minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a közlés időpontjától számított egy hónapon belül megállapodás szülessen a felügyeleti hatóság meghozandó intézkedésekről szóló javaslata tekintetében.

(7) A (6) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a Felügyelet mint a leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság határoz a javasolt intézkedések jóváhagyásáról, a felügyeleti kollégium többi érintett felügyeleti hatósága által kifejezett bármely álláspont vagy fenntartás kellő figyelembevétele mellett.

(8) A minimális tőkeszükséglet nem teljesítése esetén – a 358. §-ban foglaltak sérelme nélkül – a Felügyelet mint a leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság haladéktalanul továbbítja a leányvállalat által benyújtott rövid távú pénzügyi tervet a felügyeleti kollégium tagjai számára annak érdekében, hogy a minimális tőkeszükséglet nemteljesítésének első észlelését követő három hónapon belül helyre lehessen állítani a minimális tőkeszükségletet fedező figyelembe vehető szavatolótőke szintjét vagy a minimális tőkeszükséglet teljesítése céljából csökkenteni lehessen a kockázati profilt. A felügyeleti kollégium tagjait tájékoztatja a Felügyelet a minimális tőkeszükséglet végrehajtása érdekében a leányvállalat szintjén hozott valamennyi intézkedésről is.

(9) Ha a Felügyelet mint leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság nem ért egyet a csoportfelügyeletért felelős hatósággal vagy a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság nem ért egyet a leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatósággal

a) a helyreállítási terv jóváhagyását – beleértve a helyreállításhoz rendelkezésre álló időszak meghosszabbítását – illetően, a felügyeleti kollégiumnak a (2) bekezdéssel összefüggésben létrejött megállapodáson alapuló határozata meghozatalára előírt négy hónapos időszak alatt, illetve

b) a javasolt intézkedések elfogadását illetően a felügyeleti kollégiumnak a (6) bekezdéssel összefüggésben létrejött megállapodáson alapuló határozata meghozatalára előírt egy hónapos időszak alatt,

az ügyet a Felügyelet – az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban – az EBFH elé utalhatja és kérheti a segítségét a megállapodás eléréséhez.

(10) Az ügy nem utalható az EBFH elé, ha a következő körülmények egyike fennáll:

a) a (2) és (6) bekezdés szerinti négy hónapos vagy egy hónapos időszak leteltével;

b) a kollégiumon belül megállapodás jön létre;

c) az (5) bekezdésben említett szükséghelyzetek esetén.

(11) A Felügyelet mint leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság elhalasztja határozatának meghozatalát és megvárja az EBFH által – az 1094/2010/EU rendelet 19. cikke alapján – meghozott határozatot, majd az EBFH határozatának megfelelően hozza meg saját határozatát. A határozatot teljes körű indokolással kell ellátni. A határozatot mind a leányvállalatnak, mind a felügyeleti kollégiumnak meg kell küldeni.

(12) Amennyiben a Felügyelet érintett felügyeleti hatóságnak minősül, úgy köteles magára nézve elismerni a (11) bekezdés szerinti határozatot és köteles teljesíteni az abban foglaltakat.

(13) A Felügyelet e § szerinti jogaira és kötelezettségeire vonatkozó részletszabályokat a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 241. cikk b) és c) pontjában meghatározott tárgykörökben kiadott rendeletei tartalmazzák.

143. Biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalatai: egy leányvállalatra vonatkozó eltérések megszűnése

345. § (1) A 343–344. §-ban előírt szabályokat nem kell alkalmazni, amennyiben:

a) a 341. § (1) bekezdés a) pontjában említett feltétel a továbbiakban nem teljesül;

b) a 341. § (1) bekezdés b) pontjában említett feltétel a továbbiakban nem teljesül és a csoport az előírt időtartamon belül nem tesz újra eleget a feltételnek;

c) a 341. § (1) bekezdés c) és d) pontjában említett feltételek a továbbiakban nem teljesülnek.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben, ha a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság a felügyeleti kollégiummal történt konzultációt követően úgy határoz, hogy többé nem vonja be az általa végzett csoportfelügyeletbe a leányvállalatot, erről azonnal tájékoztatja az érintett felügyeleti hatóságot és az anyavállalatot.

(3) A 341. § (1) bekezdés b)–d) pontjának alkalmazása során az anyavállalat felelős a feltételek folyamatos teljesülésének biztosításáért. Nemteljesítés esetén haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóságot és az érintett leányvállalat érintett felügyeleti hatóságát. Az anyavállalat tervet mutat be a teljesülés megfelelő határidőn belüli visszaállításáról.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakkal összhangban, a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság évente legalább egyszer hivatalból ellenőrzi, hogy továbbra is teljesülnek-e a 341. § (1) bekezdés b)–d) pontjában foglalt feltételek. A Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság ezt az ellenőrzést az érintett felügyeleti hatóság kérésére is elvégzi, amennyiben annak jelentős kétségei vannak a feltételek folyamatos teljesülését illetően. Amennyiben a Felügyelet nem, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság, hanem, mint érintett felügyeleti hatóság jár el, úgy az e bekezdés szerinti kérést intézheti a csoportfelügyeletért felelős hatósághoz.

(5) Amennyiben az elvégzett ellenőrzés során a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság hiányosságot tapasztal, kötelezi az anyavállalatot, hogy nyújtson be tervet a hiányosság kiküszöböléséről.

(6) Amennyiben a felügyeleti kollégiummal történt konzultációt követően a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság megállapítja, hogy a (3) vagy (5) bekezdésben említett terv nem elegendő, vagy nem hajtják végre a megállapított határidőn belül, akkor megállapítja, hogy a 341. § (1) bekezdés b)–d) pontjában említett feltételek többé nem teljesülnek és erről haladéktalanul tájékoztatja az érintett felügyeleti hatóságot.

(7) A 343–344. §-ban előírt rendszer akkor alkalmazható újra, ha az anyavállalat erre irányuló új kérelmére a felügyeleti kollégium ezt – a 342. §-ban meghatározott eljárással összhangban – engedélyezi.

(8) A Felügyelet e § szerinti jogaira és kötelezettségeire vonatkozó részletszabályokat a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 241. cikk c) pontjában meghatározott tárgykörben kiadott rendelete tartalmazza.

144. Biztosítói holdingtársaság és vegyes pénzügyi holdingtársaság leányvállalatai

346. § A 341–345. § értelemszerűen alkalmazandó azokra a biztosítókra és viszontbiztosítókra, amelyek biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság leányvállalatai.

145. Kockázatkoncentráció felügyelete

347. § (1) A kockázatkoncentráció felügyeletét csoportszinten e §-ban, valamint a 349–362. §-ban foglaltakkal összhangban kell gyakorolni.

(2) A biztosító, viszontbiztosító, biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság – a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 244. cikk (6) bekezdésében meghatározott tárgykörben kiadott végrehajtástechnikai standardjában foglaltakkal összhangban – rendszeresen, évente legalább egyszer jelentést köteles tenni a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság részére bármely jelentős csoportszintű kockázatkoncentrációról, azon esetek kivételével, amelyekre a 329. § (2) bekezdését kell alkalmazni.

(3) A szükséges információt a csoport élén álló biztosító vagy viszontbiztosító, vagy ha nem biztosító vagy viszontbiztosító áll a csoport élén, akkor a biztosítói holdingtársaság vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaság vagy a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság által – a többi érintett felügyeleti hatósággal és a csoporttal folytatott konzultációt követően – kijelölt csoporton belüli biztosító vagy viszontbiztosító köteles benyújtani a Felügyelethez mint a csoportfelügyeletért felelős hatósághoz.

(4) Az (1) bekezdés szerinti kockázatkoncentráció felülvizsgálata a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság feladatkörébe tartozik.

(5) A Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság – a többi érintett felügyeleti hatósággal és a csoporttal folytatott konzultációt követően, a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 244. cikk (4) és (5) bekezdésében meghatározott tárgykörökben kiadott rendeleteiben foglaltakkal összhangban – megállapítja azon kockázattípusokat, amelyeket az adott csoporton belül a biztosítóknak vagy a viszontbiztosítóknak jelenteniük kell.

(6) A Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság és a többi érintett felügyeleti hatóság a kockázattípusok meghatározásakor vagy véleményezésekor figyelembe veszi az adott csoport jellemzőit és a csoport kockázatkezelési struktúráját is.

(7) A jelentendő jelentős kockázatkoncentráció meghatározása érdekében a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság – a többi érintett felügyeleti hatósággal és a csoporttal folytatott konzultációt követően – a szavatolótőke-szükségleten, a biztosítástechnikai tartalékokon vagy mindkettőn alapuló megfelelő küszöbértékeket ír elő. A kockázatkoncentrációk felülvizsgálatakor a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság különös figyelmet fordít a negatív jelenségek csoporton belüli átterjedéséből eredő lehetséges kockázatok, valamint az érdekütközés kockázatának és a kockázatok szintjének vagy volumenének figyelemmel kísérésére.

146. Csoporton belüli ügyletek felügyelete

348. § (1) A csoporton belüli ügyletek felügyeletét a (2)–(4) bekezdéssel, valamint a 349–362. §-sal összhangban kell gyakorolni.

(2) A biztosító, viszontbiztosító, biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság – a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 245. cikk (6) bekezdésében meghatározott tárgykörben kiadott végrehajtástechnikai standardjában foglaltakkal összhangban – rendszeresen, évente legalább egyszer jelentést köteles tenni a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság részére a csoportba tartozó biztosítók vagy viszontbiztosítók minden jelentős csoporton belüli ügyletéről, ideértve az olyan természetes személlyel folytatott ügyleteket is, aki szoros kapcsolatban áll egy csoporton belüli vállalkozással, azon esetek kivételével, amelyekre a 329. § (2) bekezdését kell alkalmazni. A különösen jelentős csoporton belüli ügyleteket haladéktalanul jelenteni kell a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság részére.

(3) A szükséges információt a csoport élén álló biztosító vagy viszontbiztosító, vagy ha nem biztosító vagy viszontbiztosító áll a csoport élén, akkor a biztosítói holdingtársaság vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaság vagy a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság által – a többi érintett felügyeleti hatósággal és a csoporttal folytatott konzultációt követően – kijelölt csoporton belüli biztosító vagy viszontbiztosító nyújtja be a Felügyelethez, mint a csoportfelügyeletért felelős hatósághoz.

(4) A csoporton belüli ügyletek a Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság általi felügyeleti felülvizsgálat hatálya alá tartoznak.

(5) A Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság – a többi érintett felügyeleti hatósággal és a csoporttal folytatott konzultációt követően, a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 245. cikk (4) és (5) bekezdésében meghatározott tárgykörökben kiadott rendeleteiben foglaltakkal összhangban – megállapítja azon csoporton belüli ügyletek típusát, amelyeket egy adott csoporton belüli biztosítóknak vagy viszontbiztosítóknak minden körülmények között jelenteniük kell. A 347. § (5)–(7) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

147. Az irányítási rendszer felügyelete

349. § (1) A 76–92. §-ban meghatározott követelmények csoportszinten értelemszerűen alkalmazandók. A kockázatkezelési és belső ellenőrzési rendszereket, valamint a jelentéstételi eljárásokat következetesen kell végrehajtani minden olyan csoportfelügyelet hatálya alá tartozó biztosítóban vagy viszontbiztosítóban, amely részesedési viszonnyal rendelkezik legalább egy biztosítóban, viszontbiztosítóban, harmadik országbeli biztosítóban vagy harmadik országbeli viszontbiztosítóban, vagy amelynek anyavállalata az Európai Unión belül központi irodával rendelkező biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság, annak érdekében, hogy az említett rendszereket és jelentéstételi eljárásokat csoportszinten ellenőrizni lehessen.

(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül a csoport belső ellenőrzési mechanizmusainak legalább a következőket kell tartalmazniuk:

a) megfelelő mechanizmusok a csoportszintű szavatolótőke-megfelelés tekintetében, annak érdekében, hogy minden jelentős kockázatot azonosítsanak és mérjenek, és hogy a figyelembe vehető szavatoló tőkét megfelelően hozzárendeljék a kockázatokhoz;

b) megbízható jelentéstételi és számviteli eljárások a csoporton belüli ügyletek és a kockázatok koncentrációjának figyelemmel kísérésére és kezelésére.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett rendszerek és jelentéstételi eljárások a 350–362. §-ban meghatározott szabályokkal összhangban a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság által végzett felügyeleti felülvizsgálat hatálya alá tartoznak.

(4)105 A részesedő biztosító vagy viszontbiztosító, a biztosítói holdingtársaság vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaság a 89. §-ban előírt értékelést a csoport szintjén köteles elvégezni. A csoportszinten végzett saját kockázat- és szavatolótőke-megfelelési értékelést a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság felügyeleti felülvizsgálatnak veti alá a 343–362. §-ban foglaltakkal összhangban.

(5) Ha csoportszinten a szavatolótőke-megfelelés kiszámítása a 336. § szerinti 1. módszer szerint történik, a részesedő biztosító vagy viszontbiztosító, a biztosítói holdingtársaság vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaság köteles egyértelműen feltüntetni a különbséget a csoport összes kapcsolt biztosítója vagy viszontbiztosítója szavatolótőke-szükségletének összege és a konszolidált csoportszintű szavatolótőke-szükséglet között.

(6) A részesedő biztosító vagy viszontbiztosító, a biztosítói holdingtársaság vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaság – a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság engedélyével – a 89. §-ban foglaltaknak megfelelően előírt értékeléseket egyszerre végezheti el csoportszinten és a csoport bármely leányvállalatának szintjén, és egyetlen dokumentumban össze is foglalhatja az értékelést.

(7) A (6) bekezdés szerinti engedély megadását megelőzően a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság konzultál a felügyeleti kollégium tagjaival és érdemben figyelembe veszi álláspontjaikat és fenntartásaikat.

(8) Ha a csoport él a (6) bekezdésben foglalt lehetőséggel, a dokumentumot egyidejűleg megküldi minden érintett felügyeleti hatóságnak. E lehetőség kihasználása nem mentesíti az érintett leányvállalatokat a 89. §-ban foglalt követelmények teljesítésére irányuló kötelezettségük alól.

148. A csoportfelügyeletért felelős hatóság

350. § (1) A Felügyelet mint érintett felügyeleti hatóság – évente legfeljebb egyszer – kérheti annak a csoporton belüli megvitatását (a továbbiakban: tanácskozási kérelem), hogy a csoportfelügyeletért felelős hatóság kijelölésének kritériumai megfelelők-e.

(2) A Felügyelet, amennyiben érintett felügyeleti hatóság, köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a csoportfelügyeletért felelős hatóság kiválasztásáról, a tanácskozási kérelem előterjesztésétől számított három hónapon belül – a többi érintett felügyeleti hatósággal – közös határozatot hozzon. A határozat meghozatala előtt az érintett felügyeleti hatóságok véleménynyilvánítási lehetőséget adnak a csoportnak. Ha a Felügyelet a kijelölt csoportfelügyeletért felelős hatóság, köteles a csoport elé terjeszteni az indokolással ellátott, közös határozatot.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti három hónapos időszak alatt a Felügyelet mint érintett felügyeleti hatóság az ügyet – az 1094/2010/EU rendelet 19. cikk (1)–(3) és (6) bekezdésével összhangban – az EBFH elé utalta, akkor az érintett felügyeleti hatóságok elhalasztják közös döntésüket és megvárják az EBFH által – a 1094/2010/EU rendelet 19. cikk (3) bekezdése alapján – hozott határozatot, majd az EBFH határozatának megfelelően hozzák meg saját közös határozatukat. A Felügyelet mint érintett felügyeleti hatóság köteles elismerni az említett közös határozatot, és teljesíteni az abban foglaltakat. A három hónapos időtartam eltelte vagy a közös határozat meghozatala után az ügy már nem utalható az EBFH elé. Amennyiben a Felügyelet a kijelölt csoportfelügyeletért felelős hatóság, köteles a csoport és a felügyeleti kollégium elé terjeszteni a teljes körű indokolással ellátott, közös határozatot.

149. A csoportfelügyeletért felelős hatóság és a többi felügyeleti hatóság jogai és kötelezettségei. A felügyeleti kollégium

351. § (1) A Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság csoportfelügyelettel kapcsolatos jogai és kötelezettségei a következők:

a) releváns vagy alapvető információk gyűjtésének és terjesztésének összehangolása rendes körülmények között és szükséghelyzetben is, beleértve mindazon információk terjesztését, amelyekre a felügyeleti hatóságnak a felügyeleti feladatok elvégzéséhez szüksége van;

b) felügyeleti felülvizsgálat és a csoport pénzügyi helyzetének értékelése;

c) annak értékelése, hogy a csoport megfelel-e a szavatolótőke-megfelelésre, a kockázatkoncentrációra és a csoporton belüli ügyletekre vonatkozó szabályoknak a 332–348. §-ban meghatározottak szerint;

d) a csoport irányítási rendszerének az értékelése a 349. §-ban meghatározottak szerint, valamint annak értékelése, hogy a részesedéssel rendelkező vállalkozás igazgatási, irányító vagy felügyelő testületének tagjaira vonatkozóan teljesül-e a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság követelménye;

e) a felügyeleti tevékenységek tervezése és koordinációja rendszeres, évente legalább egyszer megtartott értekezletek útján vagy más megfelelő módon, rendes körülmények között és szükséghelyzetekben is, az érintett felügyeleti hatóságokkal együttműködve, és figyelembe véve a csoport részét képező összes vállalkozás üzleti tevékenységében rejlő kockázatok jellegét, nagyságrendjét és összetettségét;

f) az e fejezet, valamint a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 248. cikk (6) és (7) bekezdésében meghatározott tárgykörökben kiadott rendeletei által a csoportfelügyeletért felelős hatóságra ruházott vagy az e rész, valamint a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 248. cikk (6) és (7) bekezdésében meghatározott tárgykörökben kiadott rendeletei alkalmazásából eredő egyéb feladatok, intézkedések elvégzése és döntések meghozatala, különösen a csoportszintű belső modellek jóváhagyási eljárásának vezetése a 337. és 339. §-ban meghatározottak szerint és a rendszer alkalmazása engedélyezési eljárásának vezetése a 342–345. §-ban meghatározottak szerint.

(2) A csoportfelügyelet (1) bekezdésben említett feladatai végrehajtásának megkönnyítése érdekében a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság elnökletével – a Felügyelet által kidolgozott írásbeli megállapodás alapján – létre kell hozni a felügyeleti kollégiumot.

(3) Ha a Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság elmulasztja az (1) bekezdésben említett feladatok végrehajtását, vagy a felügyeleti kollégium tagjai nem működnek együtt a csoportfelügyeletért felelős hatósággal az e § szerinti feladatok végrehajtásához szükséges mértékben, az ügyet a Felügyelet az EBFH elé utalhatja, és kérheti a segítségét a megállapodás eléréséhez az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban.

(4) Az e fejezetben, valamint a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 248. cikk (6) és (7) bekezdésében meghatározott tárgykörökben kiadott rendeleteiben foglaltak sérelme nélkül, a kollégiumok létrehozása és működése a csoportfelügyeletért felelős hatóság és a többi érintett felügyeleti hatóság által megkötött koordinációs megállapodásokon alapul.

(5) Amennyiben az álláspontok eltérnek a koordinációs megállapodásokkal kapcsolatban, a Felügyelet, amennyiben a felügyeleti kollégium tagja, az EBFH elé utalhatja az ügyet, és az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban kérheti a segítségét a megállapodás eléréséhez. A Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság az EBFH határozatának megfelelően köteles meghozni a határozatát, amit továbbítani köteles a többi érintett felügyeleti hatóságnak.

(6) A Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 248. cikk (6) és (7) bekezdésében meghatározott tárgykörökben kiadott rendeleteiben foglaltak sérelme nélkül, a (4) bekezdés szerinti koordinációs megállapodások meghatározzák az alábbiakra vonatkozó eljárásokat:

a) a 337., 338. és 350. §-ban foglaltakkal összhangban, az érintett felügyeleti hatóságok közötti döntéshozatali folyamat;

b) az (5) bekezdésben és a 331. § (4) bekezdésében említett konzultáció.

(7) A csoportfelügyeletért felelős hatóságra és a többi felügyeleti hatóságra ruházott jogok és kötelezettségek sérelme nélkül a koordinációs megállapodások további feladatokat bízhatnak a csoportfelügyeletért felelős hatóságra, a többi felügyeleti hatóságra vagy az EBFH-ra, amennyiben ez a csoport hatékonyabb felügyeletét eredményezi, és – saját feladataik tekintetében – nem akadályozza a felügyeleti kollégium tagjai által végzett felügyeleti tevékenységeket.

(8) A koordinációs megállapodások ezen kívül meghatározhatják az alábbi eljárásokat:

a) a különösen a 327–330. §, a 332–333. §, a 335. §, a 347–349. §, a 353. §, a 359. §, a 363. § és a 365. §-ban meghatározott, az érintett felügyeleti hatóságok közötti konzultáció;

b) az egyéb felügyeleti hatóságokkal való együttműködés.

(9) A Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság a kollégiumok munkájára és az EBFH által lefolytatott felülvizsgálatok tekintetében tapasztalt bármely releváns nehézségre vonatkozó információt köteles átadni az EBFH-nak.

(10) A csoportfelügyelet e § szerinti koordinációját a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 248. cikk (6) és (7) bekezdésében meghatározott tárgykörökben kiadott rendeleteiben foglaltakkal összhangban kell gyakorolni.

150. A felügyeleti hatóságok közötti együttműködés és információcsere

352. § (1) A Felügyelet mint a csoporton belüli egyes biztosítók vagy viszontbiztosítók felügyeletéért felelős hatóság vagy csoportfelügyeletért felelős hatóság szorosan együttműködik a többi érintett felügyeleti hatósággal, különösen olyan esetekben, amikor valamely biztosító vagy viszontbiztosító pénzügyi nehézségbe kerül.

(2) A Felügyelet mint érintett felügyeleti hatóság vagy csoportfelügyeletért felelős hatóság haladéktalanul – külön ez irányú megkeresés nélkül is – közöl minden releváns – a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 249. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott tárgykörökben kiadott szabályozástechnikai és végrehajtástechnikai standardjában meghatározott – információt a többi érintett felügyeleti hatósággal. Ezen információk közé tartoznak különösen a csoport és a felügyeleti hatóságok intézkedéseire vonatkozó információk, valamint a csoport által szolgáltatott információk.

(3) A Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság az érintett felügyeleti hatóságok és az EBFH rendelkezésére bocsátja a csoport jogi struktúrájára, a csoport irányítására és szervezeti felépítésére vonatkozó információkat.

(4) Ha valamely felügyeleti hatóság releváns információt nem közölt, vagy az együttműködés – különösen a releváns információk cseréje – iránti kérést elutasította vagy két héten belül nem teljesítette, a Felügyelet az EBFH elé utalhatja az ügyet.

(5) A Felügyelet mint érintett felügyeleti hatóság vagy csoportfelügyeletért felelős hatóság köteles haladéktalanul megbeszélésre hívni a csoportfelügyeletben érintett valamennyi felügyeleti hatóságot, ha az alábbi körülmények valamelyikének fennállását észleli:

a) tudomást szerez arról, hogy egy biztosító vagy viszontbiztosító súlyosan megsértette a szavatolótőke-szükségletre vonatkozó előírásokat vagy megsértette a minimális tőkeszükséglettel kapcsolatos előírásokat;

b) tudomást szerez a konszolidált adatokon alapuló összevont alapon számított szavatolótőke-szükségletre vagy az összesített összevont alapon számított szavatolótőke-szükségletre vonatkozó előírások súlyos megsértéséről, attól függően, hogy melyik szavatolótőke-szükségleti számítási módszert alkalmazták; vagy

c) egyéb rendkívüli körülmények állnak vagy álltak fenn.

(6) A Felügyelet mint érintett felügyeleti hatóság vagy csoportfelügyeletért felelős hatóság az (5) bekezdésben foglaltakon túl akkor is megbeszélésre hívhatja a csoportfelügyeletben érintett valamennyi felügyeleti hatóságot, ha ennek szükségét látja.

151. A felügyeleti hatóságok közötti konzultáció

353. § (1) A 344. § sérelme nélkül, a Felügyelet a többi érintett felügyeleti hatóság felügyeleti feladatai szempontjából fontos határozat meghozatala előtt – a felügyeleti kollégium keretében – konzultál a többi, érintett felügyeleti hatósággal, a következőkkel kapcsolatban:

a) a csoporton belüli biztosítók vagy viszontbiztosítók tulajdonosi szerkezetében, szervezeti vagy irányítási struktúrájában bekövetkező változások, amelyekhez a felügyeleti hatóságok jóváhagyása vagy engedélye szükséges;

b) a 309. § (2) bekezdésében és a 310. § (1) és (2) bekezdésében előírt helyreállításhoz rendelkezésre álló időszak meghosszabbítására vonatkozó határozat;

c) a felügyeleti hatóságok által meghozott jelentős szankciók vagy kivételes intézkedések, többek közt a szavatolótőke-szükségleten felül többlettőke-követelmény előírása és a szavatolótőke-szükséglet számításához belső modell használatát korlátozó előírás.

(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontja alkalmazásában a Felügyelet köteles konzultálni a csoportfelügyeletért felelős hatósággal. Ezenkívül, ha egy határozat más felügyeleti hatóságtól kapott információn alapul, annak meghozatala előtt az érintett felügyeleti hatóságok kötelesek egymással is konzultálni.

(3) A 351. § sérelme nélkül, a Felügyelet a konzultáció elhagyása mellett dönthet sürgős esetben, vagy ha a konzultáció veszélyeztetné a határozat végrehajtását. Ebben az esetben a Felügyelet haladéktalanul köteles tájékoztatni a többi érintett felügyeleti hatóságot.

152. A csoportfelügyeletért felelős hatóságtól származó információkérés a többi felügyeleti hatóság felé

354. § (1) A Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság megkeresheti egy másik tagállam – amelyben valamely anyavállalat központi irodája van – felügyeleti hatóságait, ha azok nem maguk végzik a 343. § szerint a csoportfelügyeletet, hogy az anyavállalattól kérjenek ki és továbbítsanak számára minden olyan információt, amely szükséges lehet a 351. §-ban meghatározott koordinációs jogai gyakorlásához és kötelezettségei teljesítéséhez.

(2) Ha a Felügyeletnek, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóságnak olyan – 357. § (2)–(5) bekezdése szerinti – információra van szüksége, amely egy másik felügyeleti hatóság rendelkezésére áll, úgy köteles ettől a hatóságtól kérni az információ rendelkezésre bocsátását.

153. Együttműködés a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások felügyeletéért felelős hatóságokkal

355. § Ha egy biztosító vagy viszontbiztosító és a Hpt.-ben meghatározott hitelintézet vagy a Bszt.-ben meghatározott befektetési vállalkozás, vagy mindkettő közvetlenül vagy közvetetten kapcsolt vállalkozás, vagy közös részesedő vállalkozással rendelkeznek, a Felügyelet mint érintett felügyeleti hatóság a többi vállalkozás felügyeletéért felelős hatósággal együttműködik.

154. Szakmai titoktartás és az információk bizalmas kezelése

356. § A csoportfelügyelet keretében kapott információ és a felügyeleti hatóságok közötti, valamint a felügyeleti hatóságok és más hatóságok közti információcsere a X. Fejezet rendelkezéseinek hatálya alá tartozik.

155. Az információhoz való hozzáférés

357. § (1) A csoportfelügyelet hatálya alá tartozó természetes és jogi személyek, valamint kapcsolt vállalkozásaik és részesedő vállalkozásaik minden olyan információt kötelesek eljuttatni egymáshoz, amely a csoportfelügyelet szempontjából fontos lehet.

(2) A Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság – az érintett vállalkozás jellegétől függetlenül – a felügyelet céljából minden fontos információhoz hozzáférhet.

(3) A Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság csoportszinten könnyíthet az évesnél gyakoribb rendszeres felügyeleti jelentéstételi kötelezettségen, amennyiben e könnyítés valamennyi csoporton belüli biztosítóra vagy viszontbiztosítóra kiterjed, figyelembe véve a csoport üzleti tevékenységében rejlő kockázatok jellegét, nagyságrendjét és összetettségét.

(4) A Felügyelet mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság csoportszinten mentesíthet a tételes jelentések készítése alól, ha a mentesítés valamennyi csoporton belüli biztosítóra vagy viszontbiztosítóra kiterjed, figyelembe véve a csoport üzleti tevékenységében rejlő kockázatok jellegét, nagyságrendjét és összetettségét, valamint a pénzügyi stabilitásra vonatkozó célt.

(5) Amennyiben a Felügyelet nem csoportfelügyeletért felelős hatóságként, hanem érintett felügyeleti hatóságként jár el, akkor a szükséges információ megszerzése érdekében csak akkor fordulhat közvetlenül a csoporton belüli vállalkozásokhoz, ha ezt az információt a csoportfelügyelet alá tartozó biztosítótól vagy viszontbiztosítótól – kérése ellenére – a megszabott határidőn belül nem kapta meg.

156. Az információ ellenőrzése

358. § (1) A Felügyelet Magyarország területén elvégzi a 357. § szerinti információ helyszíni ellenőrzését a következő vállalkozások telephelyein:

a) a csoportfelügyelet alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító;

b) a csoportfelügyelet alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító kapcsolt vállalkozásai;

c) a csoportfelügyelet alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalatai;

d) a csoportfelügyelet alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalatának kapcsolt vállalkozásai.

(2) Ha a Felügyelet – egyedi esetben – egy csoport részét képező, másik tagállamban található vállalkozást – függetlenül attól, hogy az szabályozott vagy nem – érintő információt kíván ellenőrizni, akkor a másik tagállam felügyeleti hatóságát kell felkérnie az ellenőrzés elvégzésére.

(3) Amennyiben a Felügyeletet keresik meg a (2) bekezdésben foglaltak szerint, akkor a Felügyelet vagy közvetlenül maga végzi el az ellenőrzést, vagy engedélyezi – a titoktartási szabályok betartása és betartatása mellett – külső szakértő felkérésével vagy magának a kérelmező hatóságnak, hogy azt elvégezze. A Felügyelet köteles írásban tájékoztatni a csoportfelügyeletért felelős hatóságot a hozott intézkedéséről. Az ellenőrzést kérő felügyeleti hatóság részt vehet az ellenőrzésben, amennyiben nem közvetlenül maga végzi az ellenőrzést.

(4) Ha a Felügyelet (2) bekezdés szerinti kérelmét a megkeresett felügyeleti hatóság két héten belül nem teljesíti, vagy ha a Felügyelet számára lehetetlenné teszik a (3) bekezdés szerinti részvételhez való jogának gyakorlását, a Felügyelet az EBFH-hoz utalhatja az ügyet, és az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban kérheti a segítségét a megállapodás eléréséhez.

157. Az összevont alapon számított szavatolótőke-megfelelésről és a pénzügyi helyzetről szóló jelentés

359. § (1) A részesedő biztosító, viszontbiztosító, valamint a biztosítói holdingtársaság és a vegyes pénzügyi holdingtársaság – a 108. §-ban foglaltak értelemszerű alkalmazásával – évente csoportszintű jelentést köteles közzétenni a szavatolótőke-megfeleléséről és a pénzügyi helyzetéről.

(2) A részesedő biztosító, viszontbiztosító, valamint a biztosítói holdingtársaság és a vegyes pénzügyi holdingtársaság – a Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság engedélyével – egy összefoglalt, a fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló jelentést is közzétehet, amely a következőket tartalmazza:

a) az (1) bekezdéssel összhangban közzéteendő csoportszintű információ;

b) a csoporton belüli bármely leányvállalatra vonatkozó, külön-külön azonosítható és a 108. §-ban foglaltakkal összhangban közzéteendő információ.

(3) A Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság az engedély megadását megelőzően konzultál a felügyeleti kollégium tagjaival és véleményüket figyelembe veszi.

(4) Ha a (2) bekezdésben említett jelentés nem tartalmaz olyan információt, amelynek rendelkezésre bocsátását a csoporton belüli leányvállalatot engedélyező felügyeleti hatóság megköveteli az összehasonlítható vállalkozásoktól, és amennyiben a mulasztás jelentős, a Felügyelet, mint érintett felügyeleti hatóság kötelezheti az érintett leányvállalatot a szükséges kiegészítő információ közzétételére.

158. Csoportszerkezet

360. § A biztosítók, viszontbiztosítók, biztosítói holdingtársaságok és vegyes pénzügyi holdingtársaságok a csoport szintjén évente kötelesek közzétenni a csoport jogi, valamint irányítási és szervezeti felépítését, ideértve a csoporthoz tartozó valamennyi leányvállalat leírását, valamint a csoporthoz tartozó vállalatokkal és a fontosabb fiókvállalatokkal kapcsolatos tájékoztatást is.

159. Biztosítói holdingtársaságok és vegyes pénzügyi holdingtársaságok ügyviteli, ügyvezető vagy felügyelő testülete

361. § A biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületi tagjainak a feladataik elvégzésére szakmailag alkalmasnak és üzletileg megbízhatónak kell lenniük.

160. Végrehajtási intézkedések

362. § (1) Amennyiben a csoporthoz tartozó biztosítók vagy viszontbiztosítók nem teljesítik a 331–349. §-ban foglalt követelményeket, vagy ha teljesítik azokat, de a szavatolótőke-megfelelés mégis veszélyben lehet, vagy ha a csoporton belüli ügyletek vagy a kockázatkoncentrációk fenyegetik a biztosítók vagy viszontbiztosítók pénzügyi helyzetét, a helyzet mihamarabbi orvoslása érdekében:

a) a biztosítói holdingtársaság vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaság tekintetében a csoportfelügyeletért felelős hatóság;

b) a biztosítók és viszontbiztosítók tekintetében a felügyeleti hatóságok

hozzák meg a szükséges intézkedéseket.

(2) Ha az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság nem egyike azon tagállami felügyeleti hatóságoknak, amelyben a biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság központi irodája van, akkor köteles tájékoztatni az említett felügyeleti hatóságokat a megállapításairól, hogy azok meghozhassák a szükséges intézkedéseket.

(3) Ha az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a Felügyelet, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóság nem egyike azon tagállami felügyeleti hatóságoknak, amelyben a biztosító vagy viszontbiztosító központi irodája van, akkor köteles tájékoztatni az említett felügyeleti hatóságokat a megállapításairól, hogy azok meghozhassák a szükséges intézkedéseket.

(4) A Felügyelet mint csoportfelügyeletért felelős hatóság, figyelembe véve a csoport részét képező valamennyi vállalkozás üzleti tevékenysége kockázatainak jellegét, nagyságrendjét és összetettségét, meghozza a szükséges intézkedéseket a biztosítói holdingtársaságok és vegyes pénzügyi holdingtársaságok tekintetében. A Felügyelet, amennyiben érintett felügyeleti hatóságként jár el, a csoportfelügyeletért felelős hatósággal összehangolja intézkedéseit.

(5) A Felügyelet szorosan együttműködik a többi érintett felügyeleti hatósággal az ilyen intézkedések eredményességének biztosítása érdekében, különösen, ha a biztosítói holdingtársaság vagy a vegyes pénzügyi holdingtársaság ügyvezetése nem a központi irodájával megegyező tagállamban található.

(6) A Felügyelet az e §-ban foglalt jogait és kötelezettségeit a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 258. cikk (3) bekezdésében meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében foglaltakkal összhangban gyakorolja.

161. Az Európai Unión kívül székhellyel rendelkező anyavállalatok: az egyenértékűség vizsgálata

363. § (1) A Felügyelet, mint érintett felügyeleti hatóság ellenőrzi, hogy azon biztosítók vagy viszontbiztosítók, amelyeknek anyavállalata harmadik országban rendelkezik központi irodával, olyan harmadik országbeli felügyeleti hatóság általi felügyelet alá tartoznak-e, amely egyenértékű azon biztosítók vagy viszontbiztosítók csoportfelügyeletét illetően az e fejezetben előírt felügyelettel, amelyek részesedési viszonnyal rendelkeznek legalább egy biztosítóban, viszontbiztosítóban, harmadik országbeli biztosítóban vagy harmadik országbeli viszontbiztosítóban, vagy amelyeknek anyavállalata az Európai Unión belül központi irodával rendelkező biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság.

(2) Ha a Bizottság nem határozott valamely ország prudenciális rendszere egyenértékűségéről vagy ideiglenes egyenértékűségéről, az ellenőrzést – az anyavállalat vagy az Európai Unióban engedélyezett bármely biztosító vagy viszontbiztosító kezdeményezésére vagy hivatalból – a Felügyeletnek, mint a csoportfelügyeletért felelős hatóságnak kell elvégeznie (a továbbiakban: eljáró csoportfelügyeletért felelős hatóság).

(3) A (2) bekezdés szerinti ellenőrzés lefolytatása során a Felügyelet, mint eljáró csoportfelügyeletért felelős hatóság – mielőtt határozna az egyenértékűségről – az EBFH-val való együttműködés mellett konzultál a többi érintett felügyeleti hatósággal. Az egyenértékűségről hozott határozatot a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 260. cikk (2), (3) és (5) bekezdésében meghatározott tárgykörökben kiadott rendeleteiben meghatározott kritériumok szerint kell meghozni. A Felügyelet, mint eljáró csoportfelügyeletért felelős hatóság harmadik országokkal szemben nem hozhat olyan határozatot, amely ellentmond az azzal az országgal kapcsolatban hozott korábbi határozatok tartalmának, kivéve, ha a fogadó országban vagy a harmadik országban a vonatkozó szabályozás jelentősen megváltozott.

(4) Ha a Felügyelet nem eljáró csoportfelügyeletért felelős hatóság, hanem érintett felügyeleti hatóság és nem ért egyet a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 260. cikk (2), (3) és (5) bekezdésében meghatározott tárgykörökben kiadott rendeleteiben meghatározott kritériumok alapján meghozott határozattal, az ügyet az eljáró csoportfelügyeletért felelős hatóság határozatáról szóló értesítést követő három hónapon belül az EBFH-hoz utalhatja, és az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban kérheti a segítségét a megállapodás eléréséhez.

(5) Ha a Bizottság nem határozott valamely ország prudenciális rendszere egyenértékűségéről vagy ideiglenes egyenértékűségéről, akkor a 358. § alkalmazandó, feltéve, ha a Felügyelet gyakorolja az Európai Unión kívül székhellyel rendelkező anyavállalatok felett a felügyeletet.

(6) Ha bizottsági határozat születik arról, hogy a harmadik ország prudenciális rendszere ideiglenesen egyenértékű, a 364. § alkalmazandó, kivéve, ha van olyan tagállami biztosító vagy viszontbiztosító, amelynek mérlegfőösszege meghaladja az Európai Unión kívül található anyavállalat mérlegfőösszegét. Ebben az esetben a csoportfelügyeletért felelős hatóság feladatát a megbízott csoportfelügyeletért felelős hatóság látja el.

162. Az Európai Unión kívül székhellyel rendelkező anyavállalattal kapcsolatos egyenértékűség

364. § (1) A 363. §-ban említett egyenértékű felügyelet esetén a Felügyelet a harmadik országbeli felügyeleti hatóságok által végzett egyenértékű csoportfelügyeletre támaszkodik, a (2) bekezdéssel összhangban.

(2) A 349–362. § értelemszerűen alkalmazandó a harmadik országok felügyeleti hatóságaival való együttműködésre is.

163. Harmadik országokban működő anyavállalatokkal kapcsolatosan az egyenértékűség hiánya

365. § (1) A 356. § szerinti egyenértékű felügyelet hiányában, vagy ha ideiglenes egyenértékűség esetén valamely tagállam a 363. § (6) bekezdésével összhangban nem alkalmazza a 367. §-t, az érintett tagállamnak a biztosítókra vagy viszontbiztosítókra az alábbiak valamelyikét kell alkalmaznia:

a) a 331–340. § és a 350–362. § rendelkezéseit;

b) a (2) bekezdésben meghatározott módszerek valamelyikét.

(2) A 331–362. §-ban meghatározott általános elvek és módszerek alkalmazandók a biztosítói holdingtársaság, a vegyes pénzügyi holdingtársaság, a harmadik országbeli biztosító vagy a harmadik országbeli viszontbiztosító szintjén is.

(3) Kizárólag az összevont alapon számított szavatolótőke-megfelelés kiszámításának céljából az anyavállalatot úgy kell kezelni, mintha a szavatolótőke-szükséglet fedezetéhez figyelembe vehető szavatolótőke tekintetében a 99–100. §-ban meghatározott azonos feltételek hatálya és a következők egyikének hatálya alá tartozó biztosító vagy viszontbiztosító lenne:

a) biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság esetében a 335. § (1)–(4) bekezdésében kifejtett elvekkel összhangban meghatározott szavatolótőke-szükséglet;

b) harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító esetében a 335. § (5)–(12) bekezdésében kifejtett elvekkel összhangban meghatározott szavatolótőke-szükséglet.

(4) A Felügyelet a 291. §-ban meghatározott olyan intézkedéseket alkalmazhat, amelyek biztosítják a csoporton belüli biztosítók vagy viszontbiztosítók felügyeletét. Ezen intézkedéseket,

a) ha nem a Felügyelet a csoportfelügyeletért felelős felügyeleti hatóság, a csoportfelügyeletért felelős felügyeleti hatóság jóváhagyását,

b) ha a Felügyelet a csoportfelügyeletért felelős felügyeleti hatóság, a többi érintett felügyeleti hatósággal folytatott konzultációt

követően lehet meghozni.

(5) A Felügyelet előírhatja olyan biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság létrehozását, amelynek központi irodája Magyarországon van, és e rész rendelkezéseit alkalmazhatja azon csoporthoz tartozó biztosítókra vagy viszontbiztosítókra, amelynek élén ez a biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság áll.

(6) A választott módszereknek lehetővé kell tenniük az e részben meghatározott csoportfelügyelet célkitűzéseinek elérését, és értesíteni kell róluk a többi érintett felügyeleti hatóságot és a Bizottságot is.

164. Az Európai Unión kívül székhellyel rendelkező anyavállalatokkal kapcsolatos szintek

366. § (1) Ha a 363. § szerinti anyavállalat maga is a harmadik országban központi irodával rendelkező biztosítói holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság, illetve harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalata, a Felügyelet a 363. §-ban előírt ellenőrzést csak az olyan legfőbb anyavállalat szintjén alkalmazza, amely egy harmadik országbeli biztosítói holdingtársaság, harmadik országbeli vegyes pénzügyi holdingtársaság, harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító.

(2) A Felügyelet a 363. § szerinti egyenértékű felügyelet hiánya esetén új ellenőrzést végezhet azon az alacsonyabb szinten, ahol a biztosítók vagy viszontbiztosítók anyavállalata található. Ez lehet a harmadik országbeli biztosítói holdingtársaság, harmadik országbeli vegyes pénzügyi holdingtársaság, harmadik országbeli biztosító vagy harmadik országbeli viszontbiztosító szintje is. Ebben az esetben a Felügyelet, mint a 363. § (2) bekezdése szerint eljáró csoportfelügyeletért felelős hatóság köteles megindokolni a döntését a csoportnak. A 365. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandóak.

165. Csoporton belüli ügyletek

367. § (1) Amennyiben egy vagy több biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalata vegyes tevékenységű biztosítói holdingtársaság, és a Felügyelet ezen biztosítók vagy viszontbiztosítók felügyeletéért felelős, akkor egyben általános felügyeletet is gyakorol az említett biztosítók vagy viszontbiztosítók és a vegyes tevékenységű biztosítói holdingtársaság és annak kapcsolt vállalkozásai közötti ügyletek felett is.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a 348. §, a 353–358. § és a 362. § rendelkezései megfelelően alkalmazandóak.

HARMADIK KÖNYV

A BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐK

166. E könyv alkalmazási köre

368. § (1) E könyv rendelkezéseit nem kell alkalmazni arra a személyre, akinek tevékenysége kizárólag olyan biztosítási szerződések közvetítésére terjed ki, amelyek az alábbi feltételeknek együttesen megfelelnek:

a) a biztosítási szerződés kizárólag a közvetített szerződés feltételeinek ismeretét teszi szükségessé,

b) a biztosítási szerződés nem-életbiztosítási szerződés,

c) a biztosítási szerződés nem tartalmaz felelősségi kockázatot,

d) a személy fő szakmai tevékenysége nem biztosításközvetítés,

e) a biztosítási szerződés kizárólag kiegészítője valamely szolgáltató által kínált terméknek vagy nyújtott szolgáltatásnak és a következőkre nyújt fedezetet:

ea) ezen szolgáltató által kínált termék törésének, elvesztésének vagy károsodásának kockázatára, vagy

eb) ezen szolgáltatónál megrendelt utazáshoz, illetőleg utazási, üdülési szolgáltatáshoz kapcsolódva a poggyász elvesztésére vagy sérülésére és egyéb kockázatokra, akkor is, ha a biztosítás életbiztosítási vagy felelősségi kockázatokat fedez, feltéve, hogy a fedezet az utazással kapcsolatos kockázatok fő fedezetének kiegészítője,

f) a biztosítási szerződés éves biztosítási díja nem haladja meg a 125 ezer forintot, és a biztosítási szerződés teljes tartama, beleértve a megújításokat is, nem haladja meg az 5 évet.

(2) E könyv rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a viszontbiztosítást közvetítőre.

(3) Ha a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy munkaerőkölcsönzés alapján végzi a tevékenységét az őt kölcsönbe vevő biztosításközvetítő részére, akkor e könyv rendelkezései szempontjából úgy kell tekinteni, mintha a kölcsönbe vevő biztosításközvetítővel állna biztosításközvetítői tevékenységre végzésére irányuló munkaviszonyban.

NYOLCADIK RÉSZ

A BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐK MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

XXVI. FEJEZET

A BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐK MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK

167. A biztosításközvetítői tevékenység alapvető feltételei

369. § (1) Biztosításközvetítői tevékenységet függő biztosításközvetítő vagy független biztosításközvetítő végezhet.

(2) Biztosításközvetítői tevékenységet Magyarország területén olyan biztosításközvetítő végezhet, aki – a 370–371. §-ban foglalt kivételekkel – aktív státuszban szerepel a Felügyelet által vezetett nyilvántartásban.

(3) Biztosításközvetítői tevékenységet csak olyan természetes személy végezhet – beleértve a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet, vagy e szervezettel megbízási jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző szervezet keretein belül végzett tevékenységet is –, aki

a) büntetlen előéletű,

b) felsőfokú végzettséggel vagy a 9. mellékletben meghatározott szakképesítéssel vagy a biztosításközvetítői hatósági képzés és vizsgáztatás rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott hatósági vizsgával rendelkezik, és

c) a 376. § (2) bekezdésében meghatározott szakmai továbbképzési kötelezettségnek eleget tesz.

(4) A biztosító, többes ügynök és az alkusz köteles meggyőződni arról, hogy az általa alkalmazott vagy megbízott biztosításközvetítést végző természetes személy, vagy ha a közvetítői tevékenységgel gazdálkodó szervezetet bízott meg, ennél a szervezetnél közvetítői tevékenységet végző természetes személy aktív státuszúként szerepel-e a felügyeleti nyilvántartásban.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott kötelezettség a biztosítót nem terheli az általa megbízott többes ügynök által alkalmazott vagy megbízott biztosításközvetítést végző természetes személy, vagy ha a többes ügynök a közvetítői tevékenységgel gazdálkodó szervezetet bízott meg, ennél a szervezetnél közvetítői tevékenységet végző természetes személy vonatkozásában.

(6) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott hatósági vizsga tekintetében

a) az ügynöki tevékenységet végző természetes személy függő vagy független biztosításközvetítői hatósági vizsga,

b) az alkuszi és többes ügynöki tevékenységet végző természetes személy független biztosításközvetítői hatósági vizsga

birtokában végezheti a biztosításközvetítői tevékenységét.

(7) Az a természetes személy, aki a biztosításközvetítői hatósági képzés és vizsgáztatás rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott hatósági vizsga birtokában biztosításközvetítői tevékenység végzésére jogosult lenne, de a felügyeleti nyilvántartásból történő törléstől vagy – nyilvántartásba vétel hiányában – a hatósági vizsga letételétől számított öt év már eltelt, abban az esetben vehető fel a felügyeleti nyilvántartásba, ha újból hatósági vizsgát tesz.

370. § (1) A biztosításközvetítői tevékenység végzéséhez nem szükséges a Felügyelet által történő nyilvántartásba vétel, ha a biztosításközvetítői tevékenységet

a) a biztosító a részére engedélyezett tevékenység vonatkozásában,

b) munkaviszonyával összefüggésben a biztosító munkavállalója a biztosító felelősségvállalása mellett,

c)106 a biztosításközvetítői tevékenységet kiegészítő tevékenységként, a gazdálkodó szervezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló, a gazdálkodó szervezet vezetőinek körébe nem tartozó természetes személy,

d) a Hpt.-ben meghatározott hitelintézettel vagy a postai szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott egyetemes postai szolgáltatóval és az egyetemes postai szolgáltató által megbízott közreműködővel munkaviszonyban álló természetes személy a munkáltatója utasításainak megfelelően, a munkáltató ügyfélfogadásra szolgáló helyiségében vagy mobilposta útján,

e) a Nemzeti Adó és Vámhivatallal hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személy – kizárólag a jogszabályban meghatározott külföldi telephelyű gépjármű üzemben tartója (vezetője) részére történő kötelező felelősségbiztosítási szerződés értékesítésével kapcsolatban –

végzi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy nem köteles eleget tenni a 369. § (3) bekezdésében foglalt követelményeknek.

(3) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételek szerint biztosításközvetítői tevékenységet végző hitelintézettel, egyetemes postai szolgáltatóval és az egyetemes postai szolgáltató által megbízott közreműködővel munkaviszonyban álló természetes személy kizárólag abban az esetben végezhet biztosításközvetítői tevékenységet, ha az általa közvetített termékekkel kapcsolatban megfelelő képzést kapott. A szakmai követelmények ellenőrzéséért a munkáltató és az a biztosító felelős, akinek a természetes személy a biztosítási termékét közvetíti.

(4) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételek szerint biztosításközvetítői tevékenységet végző hitelintézettel, egyetemes postai szolgáltatóval és az egyetemes postai szolgáltató által megbízott közreműködővel munkaviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző, a (3) bekezdésben meghatározott képzettségi követelménynek megfelelő természetes személyt a munkáltatója köteles belső nyilvántartásba venni.

(5)107 A munkáltató a (4) bekezdés szerinti nyilvántartást és az ahhoz kapcsolódó dokumentumokat köteles a megbízó biztosító rendelkezésére bocsátani, aki azt felügyeleti ellenőrzés során köteles a Felügyelet részére átadni.

371. § (1) A másik tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező biztosításközvetítő tevékenységét Magyarország területén határon átnyúló szolgáltatásként vagy magyarországi fióktelepe útján akkor végezheti, ha a saját tagállamában nyilvántartásba vételre került.

(2) A másik tagállamban nyilvántartásba vett biztosításközvetítő esetében a Felügyelet által történő nyilvántartásba vétel nem szükséges a biztosításközvetítői tevékenység folytatásához.

372. § (1) A harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vállalkozás tevékenységét Magyarország területén kizárólag magyarországi fióktelepen keresztül végezheti.

(2) A harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vállalkozás fióktelepe esetén az Fkt. fióktelepre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő által létesített fióktelep általános képviselője kizárólag az a természetes személy lehet, aki megfelel az alábbi feltételeknek:

a) büntetlen előéletű,

b) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik,

c) legalább ötéves biztosítási, állami gazdálkodási, vagy az államigazgatás pénzügyi és gazdasági területén szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik, és

d) felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

373. § (1) A biztosításközvetítővel munkaviszonyban, megbízási vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző személy biztosításközvetítői tevékenység végzésére irányuló további munkaviszonyt, megbízási vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt másik biztosítóval vagy biztosításközvetítővel nem létesíthet.

(2) A biztosításközvetítővel munkaviszonyban, megbízási vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző személy biztosításközvetítői tevékenységének végzésére mással további megbízási vagy munkavégzésre irányuló – munkaviszonynak nem minősülő – egyéb jogviszonyt nem létesíthet.

374. § (1) A felügyeleti nyilvántartásban szereplő természetes személy biztosításközvetítő a biztosításközvetítői tevékenységet a biztosító, a többes ügynök vagy a független biztosításközvetítő által kiállított arcképes igazolvány birtokában folytathatja.

(2) Az igazolványnak tartalmaznia kell a természetes személy

a) nevét,

b) címét, és

c) a Felügyelet által megállapított nyilvántartási számát.

(3) Abban az esetben, ha a nyilvántartásban szereplő természetes személy a biztosításközvetítői tevékenységét gazdálkodó szervezettel fennálló munkaviszony, megbízási vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzi, az igazolvány tartalmazza – az (1) bekezdésben meghatározottakon túl – a gazdálkodó szervezet

a) nevét,

b) székhelyét és

c) cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát).

(4) Ha a Felügyelet a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy felügyeleti nyilvántartásban szereplő státusza inaktív szerepeltetéséről döntött, a közvetítő köteles az arcképes igazolványt a kibocsátónak visszaadni.

375. §108 (1) A 131. §-ban meghatározott rendelkezéseket alkalmazni kell a biztosításközvetítő által történő termékterjesztésre is.

(2) A független biztosításközvetítő és a többes ügynök esetében megfelelően alkalmazni kell a 108/A. §-ban meghatározott rendelkezéseket, azzal, hogy ahol a rendelkezés biztosítót említ, azon a független biztosításközvetítőt és a többes ügynököt kell érteni. Ha a független biztosításközvetítő vagy a többes ügynök nem rendelkezik honlappal, a közzétételi kötelezettségnek a székhelyén történő kifüggesztéssel is eleget tehet.

168. A biztosításközvetítők szakmai továbbképzése

376. § (1) A biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy köteles az általa közvetített biztosítási termékek alapos ismeretével rendelkezni, a már megszerzett ismereteket naprakészen tartani, fejleszteni és a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény teljesítése érdekében a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy köteles az általa közvetített vagy a jövőben közvetíteni szándékozott biztosítási termék vonatkozásában szakmai továbbképzésen részt venni.

(3) Ha a független biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy a megbízás teljesítése által érintett biztosítási terméket illetően a (2) bekezdésben meghatározott szakmai továbbképzésen korábban nem vett részt, a foglalkoztató vagy megbízó független biztosításközvetítő a kielégítő mennyiségű, a piacon hozzáférhető biztosítási termék elemezéséhez kapcsolódóan – a megbízás teljesítését megelőzően – köteles meggyőződni arról, hogy a közvetítő az elemzés elvégzéséhez szükséges termékismerettel rendelkezik, és ennek tényét a (7) bekezdésben szereplő nyilvántartásba bejegyezni.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott szakmai továbbképzési kötelezettség nem áll fenn, ha

a) a függő biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy által közvetített biztosítási termék feltétel- és teljesítési rendszerében,

b) a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy által közvetített termékek körében

változás nem következett be.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott szakmai továbbképzést a biztosításközvetítői tevékenységet folytató természetes személyt foglalkoztató vagy megbízó biztosító, többes ügynök vagy független biztosításközvetítő végezheti, valamint a szakmai továbbképzés lebonyolítására a 9. mellékletben meghatározott szakképesítés megszerzésére irányuló képzést nyújtó szakképző intézményt, vagy a biztosításközvetítői hatósági képzés és vizsgáztatás rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a hatósági vizsgára felkészítő hatósági képzést nyújtó képző szervet is megbízhat.

(6) A biztosításközvetítői tevékenységet folytató természetes személyt foglalkoztató vagy megbízó biztosító, többes ügynök vagy független biztosításközvetítő köteles a (2) bekezdésben meghatározott szakmai továbbképzési kötelezettség alá eső biztosításközvetítői tevékenységet folytató természetes személyek továbbképzését oly módon megszervezni, hogy az adott személy vonatkozásában az új vagy módosult termék értékesítését a szakmai továbbképzés előzze meg.

(7) A (2) bekezdésben meghatározott szakmai továbbképzésen történő részvételt a biztosításközvetítői tevékenységet folytató természetes személyt foglalkoztató vagy megbízó biztosító, többes ügynök vagy független biztosításközvetítő köteles nyilvántartani, és a felügyeleti ellenőrzés során a Felügyelet részére – a nyilvántartásban szereplő dokumentumokkal – igazolni.

(8)109 A 370. § (1) bekezdése szerinti természetes személy e § szerinti szakmai továbbképzését a munkáltatója is elvégezheti, a megbízó biztosító által rendelkezésre bocsátott ismeretanyag alapján, a megbízó biztosító és a munkáltató együttes szakmai felelőssége mellett.

(9)110 A (8) bekezdés alkalmazása esetén a (7) bekezdés szerinti nyilvántartást a munkáltató köteles vezetni, azzal, hogy a nyilvántartást és az ahhoz kapcsolódó dokumentumokat köteles a megbízó biztosító rendelkezésére bocsátani, aki azt felügyeleti ellenőrzés során köteles a Felügyelet részére átadni.

169. A megtakarítási jellegű életbiztosítások jutalékfizetési szabályai

377. § (1) A megtakarítási jellegű életbiztosítási szerződés vonatkozásában a kifizetett jutalék összege nem haladhatja meg a jutalékfizetés időpontjáig a biztosítóhoz beérkezett biztosítási díj összegét.

(2)111 Az (1) bekezdéstől eltérően rendszeres díjas megtakarítási jellegű életbiztosítási szerződés vonatkozásában jutalék a szerződés létrejöttétől számított első év terhére – legalább a díjelőírásnak megfelelő első díjrészlet biztosítóhoz történő beérkezését követően – legfeljebb tizennégy havi díjelőírásnak megfelelő összegben fizethető.

(2a)112 A szerződés teljes tartamának terhére összességében kifizetett jutalék összege nem haladhatja meg a biztosítóhoz a szerződés teljes tartamára vonatkozóan beérkezett biztosítási díj összegét.

(3) A biztosító és a biztosításközvetítő közötti, írásban létrejött megállapodásnak tartalmaznia kell legalább az alábbiakat:

a) a jutalékfizetés esedékességének időpontját, amely – az első jutalékfizetés esetén – nem lehet korábbi, mint a szerződés első díjrészlete biztosítóhoz történő beérkezésének időpontja,

b) a jutalék mértékét,

c) a jutalék kifizetésének feltételeit,

d) a jutalékfizetés ütemezését,

e) a jutalék-visszatérítési kötelezettség feltételeit, az ezen kötelezettség alóli mentesítés feltételeit,

f) a jutalék-visszatérítési kötelezettség megszűnésének időpontját,

g) a jutalékjogosultságot és a jogosultság megvonásának feltételeit.

(4) A biztosító előre egységesen meghatározott feltételek alapján – a biztosításközvetítői tevékenység, és annak résztevékenységei teljesítésének mértékéhez arányosan igazodó – eltérő jutalékszintet állapíthat meg az egyes közvetítők vonatkozásában.

(5) A biztosításközvetítő részére jutalékelőleg nem fizethető.

(6) A biztosításközvetítőt a biztosításközvetítői tevékenységéért a kapott jutalékon kívül más juttatás nem illeti meg a biztosítótól. A biztosító a biztosításközvetítőt a jutalékon kívül, a biztosításközvetítői tevékenységtől eltérő szolgáltatás ellentételezéseként egyéb díjazásban, juttatásban részesítheti, a jogosultság pontos jogcímének feltüntetésével, ellenőrizhető és átlátható módon, dokumentált formában.

170. A biztosításközvetítő tájékoztatási kötelezettsége

378. § (1)113 A biztosításközvetítő – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a biztosítási szerződés megkötését megelőzően köteles az ügyfél részére a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén vagy az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven írásban tájékoztatást adni

a) a biztosításközvetítést végző természetes személy nevéről, valamint azon gazdálkodó szervezet cégnevéről, székhelyéről, amelynek keretében vagy megbízásából a biztosításközvetítést végzi és felügyeleti hatóságának megjelöléséről,

b) a felügyeleti nyilvántartásról, amelyben szerepel, és annak módjáról, ahogyan nyilvántartását ellenőrizni lehet,

c) arról, hogy rendelkezik-e minősített befolyással az adott biztosítóban,

d) az adott biztosító vagy az adott biztosító anyavállalata rendelkezik-e minősített befolyással a biztosításközvetítőben,

e) a panasztétel lehetőségéről és annak elbírálására jogosult szervekről,

f) arról, hogy a szakmai tevékenysége során okozott kár vagy felmerült sérelemdíj megfizetéséért ki áll helyt,

g) arról, hogy függő vagy független biztosításközvetítőként jár-e el,

h) függő biztosításközvetítő esetén arról, hogy mely biztosítók nevében jár vagy járhat el,

i) arról, hogy milyen biztosítási termék terjesztésére van jogosultsága,

j) arról, hogy a biztosítási termék közvetítése során az ügyféltől díjat vagy díjelőleget átvehet-e,

k) független biztosításközvetítő esetén arról, hogy a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget átvehet-e, és ha igen, annak esetleges összegszerűségi korlátairól,

l) függő biztosításközvetítő esetén arról, hogy a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget előzetesen nem vehet át,

m) függő biztosításközvetítő esetén arról, hogy a biztosítóval kötött megállapodása alapján milyen képviseleti jogosultsággal rendelkezik, különös tekintettel arra vonatkozóan, hogy a biztosító nevében megkötheti-e a biztosítási szerződést.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a biztosításközvetítőnek a 152. §-ban, a 153. § (1)–(2) bekezdésében és a 155. §-ban meghatározottakról is tájékoztatást kell nyújtani.

(3) A tájékoztatást azon személyek részére kell teljesíteni, akik a biztosítási (viszontbiztosítási) szerződés létrejötte esetén a biztosított (viszontbiztosított) vagy a biztosítóval szerződő fél pozíciójába kerülnek.

(4)114 Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatás az ügyfél ez irányú kifejezett hozzájárulása esetén tartós adathordozón is történhet.

(5)115 A biztosításközvetítő

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok változása esetén, a változástól számított tizenöt napon belül,

b) az (1) bekezdés b)–m) pontjában foglalt adatok változása esetén, a szerződés módosításakor és megújításakor

köteles az (1) bekezdésben meghatározott módon az ügyfél részére a változásokról tájékoztatást nyújtani.

171. A biztosításközvetítőkkel kapcsolatos titokvédelmi szabályok

379. § (1) A biztosításközvetítő az ügyfelek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, a biztosítás fenntartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosításközvetítő csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

(3) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosításközvetítő tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosításközvetítővel kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

380. § A biztosításközvetítő, valamint annak tulajdonosa, a biztosításközvetítői vállalkozásban részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint a biztosításközvetítő alkalmazottja, megbízottja vagy a biztosításközvetítővel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy köteles a biztosító és a biztosításközvetítő működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot – időbeli korlátozás nélkül – megőrizni.

381. § A 137–143. §-ban, és a 145–147. §-ban meghatározott rendelkezéseket alkalmazni kell a biztosításközvetítők esetében is azzal, hogy ahol az adott rendelkezés biztosítót nevesít, azon a biztosításközvetítőt kell érteni.

172. A biztosításközvetítő panaszkezelése

382. § (1) A többes ügynök és az alkusz biztosítja, hogy az ügyfél a többes ügynök és az alkusz magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.

(2) A többes ügynök és az alkusz

a) a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig,

b) a telefonon közölt szóbeli panaszt minden munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább egy munkanapon 8 órától 20 óráig,

c)116 az írásbeli panaszt elektronikus eléréssel – üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva – folyamatosan

fogadja.

(3) A többes ügynök és az alkusz panaszkezelési eljárására egyebekben a 159. § (3)–(16) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy ahol a rendelkezés biztosítót nevesít, azon a többes ügynököt és az alkuszt kell érteni.

(4) A 159. § (3)–(4) bekezdését, valamint az 159. § (5) bekezdése első mondatában foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a panasz azonnali kivizsgálása követelményének a többes ügynök és az alkusz úgy is eleget tehet, hogy a hívás fogadása hangfelvétel rögzítésével történik és az ügyfelet legkésőbb a következő munkanapon érdemi panaszkezelés céljából a többes ügynök és az alkusz rögzített hangfelvétel alkalmazásával visszahívja. A visszahívást egy évig meg kell őrizni.

(5) Ha a többes ügynök vagy az alkusz a panaszkezelési eljárást részben vagy egészében mással végezteti, úgy köteles a titokvédelmi szabályok 379. § (3) bekezdésének megfelelő betartásáról gondoskodni.

(6) Ha a többes ügynök vagy az alkusz a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (3) bekezdésében meghatározott mikrovállalkozásnak minősül, nem köteles fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni.

XXVII. FEJEZET

A FÜGGŐ BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐK MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

173. Az ügynök

383. § (1) Az ügynök előkészíti a biztosítási szerződés megkötését, tevékenysége kiterjedhet

a) a biztosító ez irányú meghatalmazása esetén a szerződés biztosító képviseletében történő megkötésére és a biztosítási díj átvételére, továbbá

b) a biztosító szerződésből eredő jogainak gyakorlásában és kötelezettségeinek teljesítésében való közreműködésre és a szerződéskötés lebonyolításában való közreműködésre.

(2) Az ügynök a biztosítási szerződést a biztosítóval fennálló munkaviszonya keretében vagy a biztosító megbízása alapján közvetíti.

384. § Ha a szerződő fél a díjat – díjátvételre biztosítói meghatalmazással rendelkező – ügynöknek fizette, a díjat – legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon – a biztosító számlájára, vagy pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

385. § (1) Az ügynök a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni.

(2) Az ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – közvetítői tevékenysége során okozott kárért a biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni.

(3) Ha az ügynök több biztosító megbízása alapján végzi közvetítői tevékenységét, a közvetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely termékének közvetítése során az ügynök a kárt okozta.

386. § A Ptk. 6:298. §-ában meghatározott kártalanítás a biztosítóval fennálló jogviszony alapján biztosításközvetítői tevékenységet végző ügynököt kizárólag az erre irányuló, a biztosítóval írásban megkötött megállapodás esetében illeti meg, a megkötött megállapodás feltételei szerint.

174. A többes ügynök

387. § (1) A többes ügynök előkészíti a biztosítási szerződés megkötését, tevékenysége kiterjedhet

a) a biztosító ez irányú meghatalmazása esetén a szerződés biztosító képviseletében történő megkötésére és a biztosítási díj átvételére, továbbá

b) a biztosító szerződésből eredő jogainak gyakorlásában és kötelezettségeinek teljesítésében való közreműködésre és a szerződéskötés lebonyolításában való közreműködésre.

(2)117 A többes ügynök független biztosításközvetítői tevékenységet – beleértve a termék kiválasztására irányuló tanács nyújtását – nem végezhet, ugyanakkor köteles felhívni az ügyfél figyelmét, hogy igényeinek és szükségleteinek megfelelő döntést hozzon a szerződés megkötését és a termék kiválasztását illetően.

(3) A biztosítási szerződés megkötése előtt a többes ügynök köteles az ügyféllel együttműködve az ügyfél igényeit és szükségleteit meghatározni és az ügyfél igényeihez igazodó termékcsoportban az általa közvetített versengő termékek közül kielégítő mennyiségű termékről az ügyfél befolyásolásától mentesen, részletes, a termékek összehasonlítására alkalmas tájékoztatást nyújtani, amely lehetővé teszi az ügyfél számára a legmegfelelőbb termék kiválasztását.

388. § (1) Többes ügynök biztosításközvetítői tevékenységet a Felügyelet engedélye alapján

a) részvénytársaság,

b) legalább ötmillió forint törzstőkével rendelkező korlátolt felelősségű társaság,

c) harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vállalkozás legalább ötmillió forint tőkével rendelkező magyarországi fióktelepe

formájában végezhet.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott engedély megadását követően a többes ügynököt – aktív státusz megjelölésével – nyilvántartásba veszi.

(3) Nem szükséges a Felügyelet engedélye a másik tagállamban székhellyel rendelkező többes ügynök esetén tevékenységének fióktelep útján vagy határon átnyúló szolgáltatásként történő végzéséhez.

389. § (1) A többes ügynök – a biztosításközvetítői tevékenység folytatásához igazodóan – köteles rendelkezni

a) ügyfélfogadásra alkalmas helyiség tulajdonjogával, használati vagy bérleti jogával,

b) a végzett tevékenységhez igazodó egyedi azonosítására alkalmas folyamatos nyilvántartással,

c) a Felügyelet felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges tárgyi feltételekkel.

(2) A többes ügynök köteles biztosításközvetítői tevékenysége irányításáért felelős természetes személyt munkaviszony keretében foglalkoztatni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott biztosításközvetítői tevékenység irányításáért felelős természetes személy az lehet, aki

a) büntetlen előéletű,

b) az alábbi szakmai követelmények valamelyikének megfelel:

ba) felsőfokú végzettséggel rendelkezik és biztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, az államigazgatás pénzügyi vagy gazdasági területén vagy a megfelelő szakmai érdek-képviseleti szervnél legalább három évig biztosításszakmai vezető beosztást töltött be vagy biztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, az államigazgatásban pénzügyi, illetve gazdasági területen vagy a megfelelő szakmai érdek-képviseleti szervnél összesen ötéves, biztosításszakmai beosztásban eltöltött munkaviszonnyal, közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik, vagy

bb) középfokú végzettséggel rendelkezik és biztosítónál vagy biztosításközvetítést folytató gazdálkodó szervezetnél legalább hét éven át biztosításszakmai vezetői beosztást töltött be,

c) kizárólag az adott biztosításközvetítőnél folytatja tevékenységét,

d) biztosítóval nem áll munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban,

e) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik.

(4) A (3) bekezdés b) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet az engedélyezési kérelem benyújtását tíz évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott biztosításközvetítői tevékenység irányításáért felelős természetes személy mindenkor a tevékenységével járó fokozott szakmai követelményeknek megfelelően, elvárható gondossággal és szakértelemmel, az ügyfelek érdekeinek figyelembevételével, a jogszabályok szerint jár el.

390. § Ha a többes ügynök működése során saját tőkéje a 388. § (1) bekezdésében meghatározott, továbbá részvénytársaság esetében a Ptk. által előírt kötelező minimális alaptőke mértéke alá csökken, a többes ügynök köteles a saját tőkét az előírt minimális tőke mértékéig kiegészíteni.

391. § (1) A többes ügynök a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni.

(2) A többes ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – közvetítői tevékenysége során okozott kárért a biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni.

(3) A közvetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely termékének közvetítése során a többes ügynök a tevékenységével vagy mulasztásával a kárt okozta.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott biztosító megtérítést követelhet a többes ügynöktől, így különösen abban az esetben, ha a többes ügynök megszegte a 387. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettséget, és a kárt vagy a sérelemdíj iránti igényt ez idézte elő.

(5) Ha vitás, vagy nem állapítható meg, hogy mely biztosító termékének a közvetítése során okozta a többes ügynök a kárt vagy a sérelemdíj iránti igényt, a többes ügynök köteles a kárt megtéríteni, illetve a felmerült sérelemdíjat megfizetni.

(6) A többes ügynök köteles tevékenységének felelősségbiztosítására mindenkor legalább

a) biztosítási eseményenkénti 1 251 000 euró, és évente együttesen legalább 1 876 000 euró összegű, az Európai Unió egész területére kiterjedő hatályú felelősségbiztosítással, vagy

b) 1 876 000 euró vagyoni biztosítékkal

rendelkezni.

(7)118 A többes ügynök szakmai felelősségbiztosításának és vagyoni biztosítékának a többes ügynöki tevékenységgel összefüggésben okozott, de a felelősségbiztosítási szerződés vagy a vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződés megszűnését követően bekövetkezett vagy a károsult által ezt követően bejelentett károkra és sérelemdíj iránti igényekre is ki kell terjednie.

(8) A felelősségbiztosítási szerződés minimális tartalmi követelményeit a Kormány rendeletben állapítja meg.

392. § (1)119 A többes ügynök a Felügyeletnek – az alapítás vagy részesedésszerzés tervezett időpontját harminc nappal megelőzően – történő bejelentést követően alapíthat másik tagállamban vagy harmadik országban székhellyel rendelkező többes ügynöki vagy alkuszi tevékenységet folytató vállalkozást, vagy szerezhet másik többes ügynöki vagy alkuszi tevékenységet folytató vállalkozásban minősített befolyást.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentésben meg kell jelölni az alapítani tervezett, vagy a befolyásszerzéssel érintett vállalkozás azonosító adatait és az alapítás vagy részesedésszerzés tervezett időpontját.

393. § (1) A többes ügynök köteles a lebonyolított biztosítási ügyletekről a 379–381. § szabályainak betartásával egyedi azonosításra alkalmas nyilvántartást vezetni.

(2) A nyilvántartás egyedi azonosításra nem alkalmas főbb adatait tartalmazó éves jelentést a tárgyévet követő év május 31-ig a Felügyeletnek meg kell küldeni.

(3) A többes ügynök jelentésének szabályait a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletében állapítja meg.

394. § A Ptk. 6:298. §-ában meghatározott kártalanítás a biztosítóval fennálló jogviszony alapján a többes ügynököt kizárólag az erre irányuló, a biztosítóval írásban megkötött megállapodás esetében illeti meg, a megkötött megállapodás feltételei szerint.

XXVIII. FEJEZET

A VEZÉRÜGYNÖK

395. § (1) A vezérügynök a biztosító azon ügynöke, akinek a biztosító teljes körű felhatalmazást adott mindannak a jogkörnek az ellátására, amely a biztosító üzletviteléhez szükséges, így különösen

a) a szerződés megkötésére,

b) a biztosítási szerződés megkötését igazoló okirat kiállítására és

c) a biztosítási díj átvételére.

(2) Vezérügynöki tevékenységet végző természetes személy és a vezérügynöki tevékenység irányítója kizárólag olyan természetes személy lehet, aki

a) büntetlen előéletű,

b) felsőfokú végzettséggel rendelkezik és

c) az alábbi szakmai gyakorlattal rendelkezik

ca) korábban biztosítónál, viszontbiztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdasági társaságnál, az államigazgatás pénzügyi-gazdasági területén vagy a megfelelő szakmai érdek-képviseleti szervnél legalább három évig biztosításszakmai vezető beosztást töltött be,

cb) öt évig biztosításközvetítőként működött, vagy

cc) a ca)–cb) pontban meghatározott szervnél összesen ötéves szakmai munkaviszonnyal, köztisztviselői jogviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik.

(3) A (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott követelmény helyett vezérügynöki tevékenységet végző természetes személy és a vezérügynöki tevékenység irányítója az a természetes személy is lehet, aki

a) középfokú végzettséggel rendelkezik, és

b) korábban biztosítónál, viszontbiztosítónál vagy biztosításközvetítőnél legalább hét éven át biztosításszakmai vezetői beosztást töltött be.

(4) A (2) bekezdés c) pontjában és a (3) bekezdés b) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtását tíz évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.

(5) Vezérügynöki tevékenységet folytató vállalkozás köteles vezérügynöki tevékenység irányításáért felelős természetes személyt alkalmazni.

(6) A vezérügynöki tevékenység irányításáért felelős természetes személy mindenkor a tevékenységével járó fokozott szakmai követelményeknek megfelelően, elvárható gondossággal és szakértelemmel, az ügyfelek érdekeinek figyelembevételével, a jogszabályok szerint jár el.

396. § (1) A vezérügynök kizárólag

a) vezérügynöki tevékenységet végezhet, és

b) egy biztosítóval vagy viszontbiztosítóval állhat vezérügynöki jogviszonyban.

(2) A vezérügynök nem szerezhet minősített befolyást biztosítóban, többes ügynöki vagy alkuszi tevékenységet folytató vállalkozásban.

397. § A vezérügynökre az e törvény ügynökre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.

XXIX. FEJEZET

A FÜGGETLEN BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐK MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

175. Az alkusz

398. § (1)120 A független biztosításközvetítő (a továbbiakban: alkusz) az ügyféllel kötött szerződés alapján, az ügyfél megbízásából jár el, előkészíti a biztosítási szerződés megkötését, tevékenysége kiterjedhet – az ügyfél képviseletében – a szerződés megkötésére, a megbízó igényeinek érvényesítésében történő közreműködésre.

(2) A biztosító ez irányú hozzájárulása esetén, az ügyfél megbízásából az alkusz jogosult a biztosítási díj átvételére, valamint a biztosító hozzájárulása vagy az ügyfél felhatalmazása alapján a kockázat felmérésében, a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek teljesítésében és lebonyolításában való közreműködésre.

(3) Az alkusz ügynöki és többes ügynöki tevékenységet nem végezhet.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott szabályoktól eltérően az alkusz – az ügyfél megbízásából – jogosult a 368. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontjában meghatározott tevékenység végzésére, feltéve, ha az alkuszi tevékenységéhez kapcsolódóan kerül sor biztosítási termék közvetítésére.

(5) Az alkusz a biztosítási szerződés megkötésének előkészítése során köteles kielégítő mennyiségű, a piacon hozzáférhető biztosítást tárgyszerűen elemezni, és egyértelmű, szakszerű tájékoztatást nyújtani az ügyfél igényeinek és szükségleteinek megfelelően.

(6) A biztosítási szerződés megkötése előtt az alkusz köteles az ügyfél tájékoztatása alapján pontosítani az ügyfél igényeit és szükségleteit, valamint azokat az indokokat, amelyek a közvetítő által a biztosítási termékkel összefüggésben adott szaktanácsot alátámasztják.

(7) A (4) bekezdésben meghatározott esetben az alkuszt nem terheli az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettség, ugyanakkor igazolható módon, külön köteles az alkusz tájékoztatni ügyfelét arról, hogy

a) az adott biztosítási szerződés közvetítése során nem került sor kielégítő mennyiségű, a piacon hozzáférhető biztosítás elemezésére, és

b) az adott biztosítási termékkel összefüggésben mely biztosítóval áll szerződéses kapcsolatban.

399. § (1) Az alkusz biztosításközvetítői tevékenységet a Felügyelet alkuszi engedélye alapján

a) részvénytársaság,

b) legalább ötmillió forint törzstőkével rendelkező korlátolt felelősségű társaság,

c) harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vállalkozás legalább ötmillió forint tőkével rendelkező magyarországi fióktelepe

formájában végezhet.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott engedély megadását követően az alkuszt – aktív státusz megjelölésével – nyilvántartásba veszi.

(3) Nem szükséges a Felügyelet engedélye a másik tagállamban székhellyel rendelkező alkusz esetén fióktelepe útján vagy határon átnyúló szolgáltatásként történő tevékenység végzéshez.

400. § (1) Az alkusz – a biztosításközvetítői tevékenység folytatásához igazodóan – köteles rendelkezni

a) ügyfélfogadásra alkalmas helyiség tulajdonjogával, használati vagy bérleti jogával,

b) a végzett tevékenységhez igazodó egyedi azonosítására alkalmas folyamatos nyilvántartással,

c) a Felügyelet felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges tárgyi feltételekkel.

(2) Az alkusz köteles biztosításközvetítői tevékenysége irányításáért felelős természetes személyt munkaviszony keretében foglalkoztatni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott biztosításközvetítői tevékenysége irányításáért felelős természetes személy az lehet, aki

a) büntetlen előéletű,

b) az alábbi szakmai követelmények valamelyikének megfelel:

ba) felsőfokú végzettséggel rendelkezik és biztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, az államigazgatás pénzügyi vagy gazdasági területén vagy a megfelelő szakmai érdek-képviseleti szervnél legalább három évig biztosításszakmai vezető beosztást töltött be vagy biztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, az államigazgatásban pénzügyi, illetve gazdasági területen vagy a megfelelő szakmai érdek-képviseleti szervnél összesen ötéves, biztosításszakmai beosztásban eltöltött munkaviszonnyal, közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik; vagy

bb) középfokú végzettséggel rendelkezik és biztosítónál vagy biztosításközvetítést folytató gazdálkodó szervezetnél legalább hét éven át biztosításszakmai vezetői beosztást töltött be,

c) kizárólag az adott biztosításközvetítőnél folytatja tevékenységét,

d) biztosítóval nem áll munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban,

e) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik.

(4)121 A (3) bekezdés b) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet az engedélyezési kérelem benyújtását tíz évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott biztosításközvetítői tevékenység irányításáért felelős természetes személy mindenkor a tevékenységével járó fokozott szakmai követelményeknek megfelelően, elvárható gondossággal és szakértelemmel, az ügyfelek érdekeinek figyelembevételével, a jogszabályok szerint jár el.

401. § Ha az alkusz működése során saját tőkéje a 399. § (1) bekezdésében írt, továbbá részvénytársaság esetében a Ptk. által előírt kötelező minimális alaptőke mértéke alá csökken, az alkusz köteles a saját tőkét az előírt minimális tőke mértékéig kiegészíteni.

402. § (1) Az alkusz a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni, az e kötelezettsége elmulasztásáért, így különösen a téves tanácsadásért, téves tájékoztatásért, a szabálytalan díjkezelésért, a nyilatkozatok hibás vagy késedelmes továbbításáért felelős.

(2) Az alkusz (1) bekezdésben meghatározott felelőssége kiterjed a nevében eljáró személyek tevékenységére is.

(3) Az alkusz mentesül az (1) bekezdésben meghatározott felelőssége alól abban az esetben, ha bizonyítja, hogy a biztosító által rendszeresített, a szerződéskötés során alkalmazott nyomtatvány vagy dokumentum hibája miatt következett be a téves tájékoztatás vagy hibás nyilatkozat megtétele.

403. § (1) Az alkusz köteles tevékenységének felelősségbiztosítására mindenkor legalább

a) biztosítási eseményenkénti 1 251 000 euró, és évente együttesen legalább 1 876 000 euró összegű, az Európai Unió egész területére kiterjedő hatályú felelősségbiztosítással, vagy

b) 1 876 000 euró vagyoni biztosítékkal

rendelkezni.

(2)122 Az alkusz szakmai felelősségbiztosításának és vagyoni biztosítékának az alkuszi tevékenységgel összefüggésben okozott, de a felelősségbiztosítási szerződés vagy a vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződés megszűnését követően bekövetkezett vagy a károsult által ezt követően bejelentett károkra és sérelemdíj iránti igényekre is ki kell terjednie.

(3) A felelősségbiztosítási szerződés minimális tartalmi követelményeit a Kormány rendeletben állapítja meg.

404. § (1) Az alkusz az ügyfél által befizetett, a biztosítót megillető, vagy a biztosító által kifizetett, az ügyfelet megillető pénzeszközzel sajátjaként nem rendelkezhet, betétként nem kezelheti, az az alkusz felszámolása esetén – a Cstv. rendelkezéseitől eltérően – nem része a felszámolás körébe tartozó vagyonnak.

(2) Ha az alkusz az (1) bekezdés szerinti pénzeszközt a befizetést vagy a kifizetést követő munkanap végéig a jogosultnak nem továbbítja, a pénzeszközt tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézetnél vezetett letéti számlára (elkülönített ügyfélszámla) helyezi el.

(3) Az alkusz az ügyfélszámla kezelésére vonatkozó részletes szabályokat pénzkezelési szabályzatban rögzíti.

405. § (1)123 Az alkusz a Felügyeletnek – az alapítás vagy részesedésszerzés tervezett időpontját harminc nappal megelőzően – történő bejelentést követően alapíthat másik tagállamban vagy harmadik országban székhellyel rendelkező többes ügynöki vagy alkuszi tevékenységet folytató vállalkozást, vagy szerezhet másik többes ügynöki vagy alkuszi tevékenységet folytató vállalkozásban minősített befolyást.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentésben meg kell jelölni az alapítani tervezett, vagy a befolyásszerzéssel érintett vállalkozás azonosító adatait és az alapítás vagy részesedésszerzés tervezett időpontját.

406. § (1) Az alkusz köteles a lebonyolított biztosítási ügyletekről a 379–381. § szabályainak betartásával egyedi azonosításra alkalmas nyilvántartást vezetni.

(2) A nyilvántartás egyedi azonosításra nem alkalmas főbb adatait tartalmazó éves jelentést a tárgyévet követő év május 31-ig a Felügyeletnek meg kell küldeni.

(3) Az alkusz jelentésének szabályait a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletében állapítja meg.

KILENCEDIK RÉSZ

A BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐK FELÜGYELETE

XXX. FEJEZET

A BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐK NYILVÁNTARTÁSA

176. A biztosításközvetítők felügyeleti nyilvántartása

407. § (1) A Felügyelet az e törvény alapján bejelentett vagy engedélyezett biztosításközvetítőkről a biztosításközvetítőkkel kapcsolatos engedélyezési és felügyeleti feladatok ellátása céljából nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás a biztosításközvetítést végző természetes személyek nyilvántartásából és a biztosításközvetítő gazdálkodó szervezetek nyilvántartásából és a törölt biztosításközvetítők nyilvántartásából áll.

(3) A biztosításközvetítést végző természetes személyek nyilvántartása a biztosításközvetítő természetes személy alábbi adatait tartalmazza:

a) neve és születési neve, születési helye, születési ideje, anyja neve, lakcíme,

b) nyilvántartási száma és annak kelte,

c) azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosításközvetítői tevékenységet folytatja,

d) ha a biztosításközvetítő természetes személy tevékenységét gazdálkodó szervezet keretében végzi, akkor

da) ennek a gazdálkodó szervezetnek a neve (a változások nyomon követésével),

db) a gazdálkodó szervezet nyilvántartási száma,

dc) a gazdálkodó szervezettel fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése (a változások nyomon követésével),

e) a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő),

f) a biztosító vagy biztosítók, a többes ügynök, illetve az alkusz neve, amellyel közvetítésre irányuló jogviszonyban áll (a változások nyomon követésével),

g)124 az ügynök esetén a közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati besorolása biztosítónként,

h) a végzettség típusa (felsőfokú végzettség, szakképesítés vagy hatósági vizsga),

i) státusza (aktív, inaktív).

(4) A biztosításközvetítő gazdálkodó szervezetek nyilvántartása a gazdálkodó szervezet alábbi adatait tartalmazza:

a) a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet neve, rövidített neve, székhelye, telephelye és fióktelepe címe, adószáma, képviseletére jogosultak neve és beosztása,

b) nyilvántartási száma és annak kelte,

c) azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosításközvetítői tevékenységet folytatja,

d) a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő),

e) a biztosító, a többes ügynök, illetve az alkusz neve, amellyel közvetítésre irányuló jogviszonyban áll (a változások nyomon követésével),

f)125 az ügynök esetén a közvetített termékek 1. és 2. számú melléklet szerinti ágazati besorolása biztosítónként,

g) státusza (aktív, inaktív).

(5)126 A Felügyelet a (3) és (4) bekezdésben meghatározott adatokat biztosításközvetítői tevékenység megszűnését követő öt évig kezelheti.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartással érintett személyes adatok tekintetében az adatkezelő a Felügyelet.

408. § (1) A Felügyelet a biztosításközvetítő természetes személy természetes személyazonosító adatait (név, születési hely, születési idő, anyja neve) és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyiadat- és lakcímnyilvántartó szerv részére. A sikeres azonosítást követően a személyiadat- és lakcímnyilvántartó kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a Felügyelet részére.

(2) A személyiadat- és lakcímnyilvántartó szerv az azonosított természetes személy adatainak a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásairól az (1) bekezdésben meghatározott kapcsolati kódon értesíti a Felügyeletet.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti adategyeztetés díjmentes.

409. § A 407. § (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartás az e törvény alapján engedélyezett vagy bejelentett biztosításközvetítési tevékenységet végző természetes vagy jogi személy vonatkozásában

a) a biztosításközvetítő természetes személy vagy gazdálkodó szervezet neve,

b) a nyilvántartási szám és annak kelte, valamint

c) a függő vagy független biztosításközvetítői tevékenység végzésére való jogosultság tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.

410. § (1) A felügyeleti nyilvántartásba vétel során a Felügyelet a biztosításközvetítő természetes személy és gazdálkodó szervezet számára nyilvántartási számot állapít meg.

(2) Ugyanazon természetes személy és gazdálkodó szervezet részére újabb nyilvántartási szám nem állapítható meg és ugyanazt a nyilvántartási számot újabb természetes személy, és gazdálkodó szervezet nem kaphatja meg.

(3) A biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy nevét, gazdálkodó szervezet nevét és székhelyét, valamint a 407. § (3) bekezdés b)–g) és i) pontjában és a 407. § (4) bekezdés b–g) pontjában szereplő adatokat a Felügyelet a honlapján folyamatosan közzéteszi.

411. § (1)127 A biztosításközvetítő annak a biztosítónak, többes ügynöknek vagy alkusznak a – Magyar Nemzeti Bank elnöke által kiadott rendeletben meghatározott módon történő – bejelentése alapján kerül nyilvántartásba vételre, amely részére biztosításközvetítői tevékenységet végez. Az alkusz 398. § (4) bekezdésében meghatározott tevékenysége vonatkozásában nyilvántartásba vételre nincs szükség.

(2) A biztosításközvetítő természetes személy az adott biztosításközvetítői tevékenységre vonatkozó nyilvántartásba vételekor köteles megfelelni a 369. § (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételeknek.

(3) A biztosításközvetítő természetes személy, gazdálkodó szervezet és a vele jogviszonyban álló biztosításközvetítő természetes személy köteles a 412. §-ban meghatározott nyilvántartást vezető biztosítónak, többes ügynöknek vagy alkusznak a nyilvántartásba-vételi feltételek teljesítését igazolni.

177. A biztosításközvetítők belső nyilvántartása

412. § (1) A biztosító, a többes ügynök és az alkusz az általa alkalmazott vagy megbízott biztosításközvetítést végző természetes személyekről, vagy ha a közvetítői tevékenységgel gazdálkodó szervezetet bízott meg, akkor erről a gazdálkodó szervezetről és az ennél a szervezetnél közvetítő tevékenységet végző természetes személyről biztosításközvetítőkkel kapcsolatos nyilvántartási és felügyeleti feladatok elősegítése céljából köteles belső nyilvántartást vezetni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott belső nyilvántartás a biztosításközvetítést végző természetes személyek belső nyilvántartásából és a biztosításközvetítő gazdálkodó szervezetek belső nyilvántartásából áll.

(3) A biztosításközvetítést végző természetes személyek belső nyilvántartása – a biztosításközvetítő adataiban a közvetítői jogviszony tartama alatt bekövetkezett változások nyomon követésével és dokumentálásával – az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy neve, születési helye, születési ideje, anyja neve, lakcíme,

b) nyilvántartási száma és annak kelte,

c) azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosításközvetítői tevékenységet folytatja,

d) ha a biztosításközvetítő természetes személy tevékenységét egy függő biztosításközvetítő gazdálkodó szervezet keretében végzi, akkor

da) ennek a gazdálkodó szervezetnek a neve,

db) a gazdálkodó szervezet nyilvántartási száma,

dc) a gazdálkodó szervezettel fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése,

e) a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő),

f) a biztosítóval, a többes ügynökkel vagy az alkusszal

fa) fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése,

fb) fennálló jogviszony keretében a biztosítónak, a többes ügynöknek vagy az alkusznak végzett tevékenység részletes meghatározása,

fc) fennállott jogviszony esetleges korlátozása, a jogviszony megszüntetésének oka, körülményei,

g)128 az ügynök esetén a közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati besorolása,

h) a végzettség típusa (felsőfokú végzettség, szakképesítés vagy hatósági vizsga), az ezt igazoló dokumentum másolata,

i) a biztosítótól, többes ügynöktől vagy alkusztól kilépett biztosításközvetítő természetes személy közvetítői igazolványa bevonásának tényét,

j) bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány.

(4) A biztosításközvetítő gazdálkodó szervezetek belső nyilvántartása – a biztosításközvetítő adataiban a közvetítői jogviszony tartama alatt bekövetkezett változások nyomon követésével és dokumentálásával – az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet neve, rövidített neve, székhelye, telephelye és fióktelepe címe, adószáma, képviseletére jogosultak neve és beosztása,

b) nyilvántartási száma és annak kelte,

c) azon állam vagy államok neve, amelyekben a biztosításközvetítői tevékenységet folytatja,

d) a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő),

e)129 az ügynök esetén a közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati besorolása.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartással érintett személyes adatok tekintetében az adatkezelő az adott belső nyilvántartást vezető biztosító, a többes ügynök vagy alkusz.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat – ide nem értve a (3) bekezdés b) és f) pontjában, valamint a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat – az adott belső nyilvántartást vezető biztosító, a többes ügynök vagy alkusz köteles – Magyar Nemzeti Bank elnöke által kiadott rendeletben meghatározott módon – a Felügyeletnek harminc napon belül bejelenteni.

(7) A biztosító, a többes ügynök és az alkusz köteles a (3) bekezdés f) pont fa) alpontjában meghatározott adatokban bekövetkezett változást a Felügyeletnek két munkanapon belül bejelenteni.

(8) A biztosító, a többes ügynök és az alkusz a (3) és (4) bekezdésben meghatározott adatokat a biztosításközvetítő természetes személlyel fennálló jogviszonya megszűnését követően, vagy ha a közvetítői tevékenységgel gazdálkodó szervezetet bízott meg, akkor ezzel a gazdálkodó szervezettel fennálló jogviszonya megszűnését követő öt évig kezelheti.

XXXI. FEJEZET

A BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐKKEL KAPCSOLATOS ENGEDÉLYEZÉSI SZABÁLYOK

413. § A Felügyelet engedélye szükséges:

a) a többes ügynöki és az alkuszi tevékenység végzéséhez,

b) a többes ügynöki és az alkuszi tevékenység irányításáért felelős természetes személy foglalkoztatásához,

c) harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő által létesíteni kívánt fióktelep tevékenységének megkezdéséhez,

d) harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő által létesített fióktelep általános képviselőjének foglalkozatásához,

e)130 a többes ügynöki és az alkuszi tevékenység kérelemre történő megszüntetéséhez és felfüggesztéséhez.

178. A többes ügynök és az alkusz engedélyezése

414. § (1) A többes ügynöki és az alkuszi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) az ügyfélfogadásra alkalmas helyiség tulajdonjogának, használati vagy bérleti jogának igazolását,

b)131 annak igazolását, hogy a végzett tevékenységhez igazodó egyedi azonosítására alkalmas folyamatos nyilvántartási feladatokra felkészült,

c) a Felügyelet felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges tárgyi feltételek meglétét igazoló dokumentumokat,

d) a biztosításközvetítői tevékenység irányításáért felelős természetes személy foglalkoztatásának igazolását.

(2) Az alkuszi engedély iránti kérelemhez – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – mellékelni kell a tevékenységével kapcsolatban okozott károk fedezetére szolgáló felelősségbiztosítási szerződés megkötésének vagy a vagyoni biztosíték meglétének igazolását.

(3)132 Ha a Felügyelet a többes ügynöki és az alkuszi tevékenység irányításáért felelős természetes személy foglalkoztatásának engedélyezéséről a többes ügynöki és az alkuszi tevékenységi engedélyezés tárgyában induló eljárásban dönt, az (1) bekezdésben meghatározott kérelemhez mellékelni kell a 416. § (1) bekezdésében meghatározott dokumentumokat.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a 416. § (2) és (3) bekezdése nem alkalmazható.

415. § A Felügyelet a többes ügynöki és az alkuszi engedély iránti kérelmet elutasítja, ha

a) a kérelmező vagy a minősített befolyással rendelkező tulajdonosának a többes ügynöki és az alkuszi tevékenység végzésére jogosító engedélyét a kérelem benyújtását megelőző három év során a Felügyelet intézkedésével visszavonta,

b) a kérelmező vezető tisztségviselője, minősített befolyással rendelkező tulajdonosa, a tevékenység irányításáért felelős vezetője a kérelem benyújtását megelőző három év során vezető tisztségviselője, tulajdonosa vagy tevékenység irányításáért felelős vezetője volt olyan többes ügynöknek és alkusznak, amelynek a tevékenység végzésére jogosító engedélyét a kérelem benyújtását megelőző három év során a Felügyelet intézkedésével visszavonta, vagy

c) a kérelmező a 414. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállását az eljárás során nem igazolta.

179. A többes ügynöki és az alkuszi tevékenység irányításáért felelős természetes személy engedélyezése

416. § (1) A többes ügynöki és az alkuszi tevékenység irányításáért felelős természetes személy engedélyezése iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) a büntetlen előéletet igazoló dokumentumot,

b) a 389. § (3) bekezdésében, illetve a 400. § (3) bekezdésében meghatározott követelmények igazolását,

c) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy kizárólag az adott biztosításközvetítőnél folytatja tevékenységét, és biztosítóval nem áll munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban.

(2) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem megérkezését követő naptól számított harminc napon belül nem hoz döntést.

(3) Ha a biztosításközvetítői tevékenység irányításáért felelős természetes személy foglalkoztatására az engedély megszerzésétől vagy a (2) bekezdés szerinti vélelem bekövetkezésétől számított három hónapon belül nem kerül sor, a személy csak ismételt engedélyezést követően foglalkoztatható. Az ismételt engedélyezési eljárásra a (2) bekezdésben meghatározott szabályok is alkalmazandók.

(4) A szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság megállapítása során alkalmazni kell a 69. § és a 253–254. § rendelkezéseit is.

180. A harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő által létesíteni kívánt fióktelep tevékenységének engedélyezése

417. § (1) Harmadik országbeli biztosításközvetítő fióktelepe esetén a többes ügynöki vagy alkuszi tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemnek a 414. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott követelményeken túl tartalmaznia kell:

a) a harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozás alapító okiratát, tevékenységi engedélyének másolatát, az előző három év auditált mérlegét,

b) a székhely szerinti állam felügyeleti hatóságának nyilatkozatát arról, hogy Magyarország területén történő fióktelep-alapítás nem ütközik a székhely szerinti állam jogszabályaiba és nem veszélyezteti a kérelmező biztosításközvetítő működését.

(2) A tevékenységi engedélyt az (1) bekezdésben foglalt feltételeken túl a Felügyelet abban az esetben adja meg, ha

a) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló – fióktelepekkel összefüggő kérdésekre is kiterjedő – nemzetközi együttműködési megállapodás van a Felügyelet és a kérelmező biztosításközvetítő székhelye szerinti államban a felügyeleti hatóság(ok) között,

b) a kérelmező biztosításközvetítő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal,

c) a kérelmező biztosításközvetítő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi előírásokkal,

d) a kérelmező biztosításközvetítő rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal,

e) a kérelmező biztosításközvetítő nyilatkozik arról, hogy helytáll a fióktelep útján keletkezett kötelezettségeiért,

f) a kérelmező biztosításközvetítő nyilatkozatban kötelezi magát arra, hogy Magyarország területén folytatott tevékenységre vonatkozó pénzforgalmi számláját magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezeti,

g) a kérelmező biztosításközvetítő nyilatkozatban kötelezi magát arra, hogy Magyarország területén folytatott tevékenységére vonatkozó nyilvántartásokat Magyarország területén vezeti,

h) a Felügyelet által engedélyezésre kerülő általános képviselőt jelöl ki,

i) a kérelmező biztosításközvetítő székhelye és főirodája azonos országban van.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti megállapodások megkötéséről szóló tájékoztatót a Felügyelet internetes honlapján közzéteszi és gondoskodik arról, hogy ezen információk a honlapon folyamatosan elérhetőek legyenek.

(4) A Felügyelet a harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő által létesített fióktelep általános képviselője engedélyezéséről többes ügynöki és az alkuszi engedély iránti kérelem jóváhagyásával egy eljárásban dönt, az (1) bekezdésben meghatározott kérelemhez mellékelni kell a 418. § (1) bekezdésében meghatározott dokumentumokat.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a 418. § (2) és (3) bekezdése nem alkalmazható.

181. A harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő által létesített fióktelep általános képviselőjének engedélyezése

418. § (1) A harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő által létesített fióktelep általános képviselője engedélyezése iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a büntetlen előélet igazolására szolgáló dokumentumot,

b) a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság igazolását alátámasztó dokumentumokat,

c) a vezetői gyakorlat és a felsőfokú végzettség igazolására szolgáló dokumentumokat.

(2) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem megérkezését követő naptól számított harminc napon belül nem hoz döntést.

(3) Ha a képviselő foglalkoztatására az engedély megszerzésétől vagy a (2) bekezdés szerinti vélelem bekövetkezésétől számított három hónapon belül nem kerül sor, a személy csak ismételt engedélyezést követően foglalkoztatható. Az ismételt engedélyezési eljárásra a (2) bekezdésben meghatározott szabályok is alkalmazandók.

419. § A szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság megállapítása során alkalmazni kell a 69. § és a 253–254. § rendelkezéseit is.

182. A többes ügynöki és alkuszi tevékenység kérelemre történő megszüntetése és felfüggesztése

420. § (1) Ha a többes ügynök vagy az alkusz a tevékenységét megszünteti, a Felügyelet a tevékenység megszüntetését akkor engedélyezi, ha a többes ügynök vagy az alkusz a tevékenységből eredő minden kötelezettségét teljesítette.

(2) A kérelmező az (1) bekezdésben foglalt körülmények bizonyítására alkalmas okiratot vagy nyilatkozatot köteles a Felügyeletnek benyújtani.

(3) A Felügyelet – a tevékenység megszüntetésére vonatkozó engedély megadását megelőzően – az ügyfelek érdekeinek megóvása céljából meghatározhatja azokat az e törvény rendelkezéseivel összefüggésben indokolható részletes feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a többes ügynök és az alkusz a működését – az arra vonatkozó szabályok szerint – köteles folytatni.

(4) Ha a Felügyelet a tevékenység megszüntetéséhez hozzájárul, egyidejűleg dönt a többes ügynöki és alkuszi engedély visszavonásáról és a felügyeleti nyilvántartásban szereplő státusz inaktívként való szerepeltetéséről.

421. § (1) A többes ügynöki vagy az alkuszi tevékenység felfüggesztését a Felügyelet kérelemre, legfeljebb hat hónapra engedélyezheti.

(2) Az engedély megadásának feltétele, hogy a többes ügynök, illetve az alkusz igazolja, hogy rendelkezik a tevékenység végzése alatt okozott, de a felfüggesztés időtartama alatt bekövetkezett, illetve bejelentett károkra és sérelemdíj igényekre fedezetet biztosító felelősségbiztosítással, illetve a vagyoni biztosítékkal.

(3) A felfüggesztés időtartama alatt a tevékenység végzéséhez előírt egyéb feltételeket nem kell teljesíteni.

(4) A Felügyelet a felfüggesztést engedélyező határozatának kiadásával egyidejűleg a többes ügynököt, illetve az alkuszt a felügyeleti nyilvántartásban inaktív státuszba helyezi.

(5) A többes ügynöki, illetve az alkuszi tevékenység azt követően kezdhető meg újra, ha a többes ügynök, illetve az alkusz a tevékenység megkezdéséhez előírt feltételek fennállását igazolja a Felügyeletnek.

(6) A tevékenység megkezdéséhez előírt feltételek fennállásának igazolása esetén a Felügyelet határozatban állapítja meg a felfüggesztés megszűnését, és e határozat kiadásával egyidejűleg a többes ügynököt, illetve az alkuszt valamint tevékenység irányítót a felügyeleti nyilvántartásban aktív státuszba helyezi.

XXXII. FEJEZET

A BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐK FELÜGYELETÉVEL KAPCSOLATOS ELLENŐRZÉSI, BEJELENTÉSI ÉS TÁJÉKOZTATÁSI SZABÁLYOK

183. A biztosításközvetítő által másik tagállamban fióktelep létesítésének, valamint határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenység megkezdésének szabályai

422. § (1) Ha a biztosításközvetítő fióktelepen keresztül vagy határon átnyúló szolgáltatásként, első alkalommal másik tagállamban biztosításközvetítői tevékenység végzését tervezi, köteles azt a Felügyeletnek előzetesen bejelenteni.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben foglalt bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a másik tagállam felügyeleti hatóságát a biztosításközvetítő tervezett tevékenységéről.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatás megtételéről a Felügyelet egyidejűleg értesíti a bejelentő biztosításközvetítőt.

(4) A Felügyelet a másik tagállam felügyeleti hatósága által rendelkezésre bocsátott, az érintett tagállamban a biztosításközvetítésre vonatkozó szabályokról köteles a bejelentőt tájékoztatni.

(5) A biztosításközvetítő tevékenységét a másik tagállamban a Felügyelet a (3) bekezdésben foglalt tájékoztatásának kézhezvételét követően, vagy ennek hiányában a tájékoztatásra rendelkezésre álló egy hónapos időtartam lejártát követően kezdheti meg.

184. Másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő magyarországi tevékenységének megkezdésére vonatkozó szabályok

423. § Ha a Felügyeletet másik tagállam felügyeleti hatósága arról tájékoztatja, hogy a tagállam területén biztosításközvetítői tevékenységre jogosult első alkalommal kíván Magyarország területén biztosításközvetítői fióktelepet létesíteni, vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében tevékenységet végezni, a Felügyelet a felügyeleti tájékoztatás kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a biztosításközvetítőt a tevékenységvégzésre vonatkozó magyar szabályozásról.

185. A biztosításközvetítők egyéb bejelentési kötelezettsége

424. § (1) A többes ügynök és az alkusz köteles a Felügyeletnek két munkanapon belül bejelenteni

a) a biztosításközvetítői tevékenységet irányító személyében történt változást,

b) a székhely címének megváltozását,

c) saját tőkéjének a 388. § (1) és a 399. § (1) bekezdésében írt minimális tőke mértéke alá csökkenését.

(2) A többes ügynök és az alkusz köteles a Felügyeletnek harminc napon belül bejelenteni a törzstőke (alaptőke) felemelését vagy leszállítását.

(3) A többes ügynök és az alkusz köteles a cégbíróságnál letétbe helyezettel egyező éves beszámolót a Felügyeletnek a mérlegfordulónapot követő ötödik hónap utolsó napjáig megküldeni.

(4) A többes ügynök és az alkusz köteles a Felügyeletnek két munkanapon belül bejelenteni

a) a tevékenységéhez kapcsolódó felelősségbiztosítási szerződés megszűnésének tényét és időpontját,

b) a tevékenységéhez kapcsolódó új felelősségbiztosítási szerződés megkötésének tényét és időpontját, annak egyidejű igazolásával.

186. A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő magyarországi fióktelepének, vagy Magyarországon határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységének felügyeletével kapcsolatos szabályok

425. § A Felügyelet nem rendszeres tájékoztatást kérhet a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő magyarországi fióktelepétől vagy a Magyarországon határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységével összefüggésben a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítőtől a biztosításközvetítői tevékenységével kapcsolatban annak igazolására, hogy a tevékenysége megfelel a biztosításközvetítői tevékenységre vonatkozó magyarországi jogszabályoknak.

426. § (1) Ha a Magyarország területén fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében tevékenységet végző, másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő megsérti a Magyarország területén hatályos, a tevékenységére vonatkozó előírásokat, vagy működésében a Felügyelet hiányosságokat észlel, a Felügyelet kötelezi a biztosításközvetítőt a jogszabályellenes helyzet megszüntetésére.

(2) Ha a biztosításközvetítő a Felügyelet határozatában foglalt kötelezésnek határidőben nem tesz eleget, a Felügyelet értesíti a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságát és kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét.

(3) Ha a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága által tett intézkedések ellenére a jogszabálysértés továbbra is fennáll, a Felügyelet – a székhely szerinti tagállam előzetes értesítését követően – a 431. § (1) bekezdés a)–c) és f) pontjában foglalt intézkedéseket alkalmazhatja.

(4) A Felügyelet a biztosításközvetítő ügyfelei érdekeinek a megóvása érdekében a magyar jogszabályok megsértése esetén – az (1)–(3) bekezdések mellőzésével – közvetlenül is intézkedhet, ha a jogszabálysértő helyzet fennállása súlyosan veszélyezteti a biztosításközvetítő ügyfeleinek érdekeit.

(5) Ha a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő székhely szerinti felügyeleti hatósága a biztosításközvetítőt törölte a nyilvántartásából és erről a Felügyeletet értesítette, a Felügyelet köteles megtenni a szükséges intézkedéseket, hogy megakadályozza az érintett biztosításközvetítőt a további tevékenység folytatásában.

427. § (1) Magyarország területén fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében biztosításközvetítői tevékenységet végző, másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő felügyeleti hatósága vagy az erre általa felhatalmazott személy jogosult, hogy – a Felügyelet előzetes értesítését követően – Magyarország területén a határon átnyúló szolgáltatást, a fióktelepet ellenőrizze.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzésben a Felügyelet is részt vehet.

(3) Az illetékes felügyeleti hatóság kérelmére a Felügyelet jogosult a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő Magyarország területén fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységét a helyszínen ellenőrizni, valamint adatszolgáltatást kérni.

187. Harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő magyarországi fióktelepének felügyeletével kapcsolatos szabályok

428. § Magyarország területén fiókteleppel rendelkező harmadik országbeli biztosításközvetítő a saját joga alapján elkészített és könyvvizsgálóval hitelesített mérlegének és eredménykimutatásának hivatalos magyar nyelvű fordítását a jóváhagyást követő harminc napon belül köteles megküldeni a Felügyelet részére.

429. § (1) A Felügyelet intézkedéseket tehet, ha a harmadik országbeli biztosításközvetítő székhelye szerinti felügyeleti hatóság az adott biztosításközvetítővel vagy annak bármely államban működő fióktelepével szemben olyan ok miatt alkalmazott intézkedést, amely a magyarországi fióktelep biztonságos működését érinti.

(2) Ha az érintett felügyeleti hatóság kéri, a Felügyelet jogosult Magyarország területén fiókteleppel rendelkező harmadik országbeli biztosításközvetítő tevékenységét a helyszínen ellenőrizni, valamint azoktól adatszolgáltatást kérni.

(3) Viszonosság fennállásának esetén, illetve érvényben lévő felügyeleti együttműködési megállapodás alapján a Felügyelet hozzájárulhat, hogy a harmadik országbeli biztosításközvetítő székhelye szerinti felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő Magyarország területén lévő fióktelep tevékenységét a helyszínen ellenőrizze.

188. A hatósági képzéssel és vizsgáztatással kapcsolatos nyilvántartás

430. § (1) A Felügyelet a biztosításközvetítői hatósági képzés és vizsgáztatás rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott hatósági képzéssel és vizsgáztatással kapcsolatban nyilvántartást vezet a képző és vizsgáztató szervekről, a hatósági vizsgára jelentkező személyekről, a képző szerv által aláíró személyként megjelölt, a képzési igazolás kiállítására és aláírására feljogosított személyekről (a továbbiakban: aláíró személy), az oktatóról és a Felügyelet által kijelölt, a hatósági vizsga jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő lebonyolítását felügyelő személyekről.

(2) A közvetítői tevékenység gyakorlását lehetővé tevő közvetítői hatósági vizsgának és az ahhoz szükséges képzésnek a biztosításközvetítői hatósági képzés és vizsgáztatás rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő képzés és vizsga fogadható el.

(3) A képző és vizsgáztató szervekről vezetett nyilvántartás tartalmazza:

a) a szerv megnevezését, székhelyét, levelezési címét,

b) a hatósági képzés helyszínének, a hatósági vizsga helyszínének címét,

c) a nyilvántartási számot,

d) az intézményi kódot,

e) a nyilvántartásba vételről szóló döntés ügyiratszámát,

f) az aláíró személy nevét és személyi kódját, és

g) a nyilvántartásba vétel időpontját.

(4) A Felügyelet a nyilvántartásba vételről szóló döntésben a képző és vizsgáztató szerv részére nyilvántartási számot és intézményi kódot állapít meg.

(5) Ha a Felügyelet a képző és vizsgáztató szerv nyilvántartásból történő törléséről döntést hozott, a (3) bekezdésben foglalt adatok mellett, a törlés időpontját, a törlésről szóló döntés ügyiratszámát, a döntés tényét, okát és a döntés jogerőre emelkedésének időpontját is nyilvántartja.

(6) A Felügyelet a hatósági képzés és vizsgáztatás hatósági ellenőrzésével, továbbá a hatósági képzésre történő jelentkezés lebonyolításával és a sikeres vizsgákat igazoló hatósági tanúsítvány kiadásával, pótlásával kapcsolatos feladatai ellátása érdekében nyilvántartást vezet

a) az aláíró személyekről;

b) az oktatóról;

c) a hatósági vizsgára jelentkező személyekről; és

d) a Felügyelet által kijelölt, a hatósági vizsga jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő lebonyolítását felügyelő személyekről (a továbbiakban: vizsgabiztos).

(7) A Felügyelet által vezetett nyilvántartás tartalmazza a (6) bekezdésben meghatározott személyek vonatkozásában:

a) nevét és születési nevét;

b) anyja nevét;

c) születési helyét, idejét;

d) lakcímét;

e) személyi kódját; és

f) vizsgabiztos esetén a nyilvántartási számát a kijelölés visszavonásának a tényét és időpontját.

(8) A Felügyelet a nyilvántartásba vételről szóló döntésben az (1) bekezdésben meghatározott személyek számára személyi kódot állapít meg.

(9) Az e §-ban meghatározott nyilvántartással érintett személyes adatok tekintetében az adatkezelő a Felügyelet.

(10) A hatósági képzés és vizsgáztatás során a Felügyelet jogosult ellenőrizni a hatósági képzést és vizsgáztatást végző, a hatósági képzésben és vizsgáztatásban részt vevő szervezeteket és személyeket.

XXXIII. FEJEZET

A BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐKKEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK

431. § (1) A Felügyelet a biztosításközvetítő kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosításközvetítői tevékenység e törvénynek, valamint az ezen tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a következő intézkedéseket hozhatja:

a) az e törvényben, a biztosításközvetítői tevékenységre vonatkozó más jogszabályban, továbbá a felügyeleti határozatokban meghatározott feltételeknek való megfelelésre figyelmeztethet, indokolt esetben – határidő kitűzésével – kötelezhet,

b) felügyeleti bírság megfizetésére kötelezhet,

c) megtilthatja az engedély nélküli többes ügynöki és alkuszi tevékenység, továbbá a felügyeleti nyilvántartáson kívüli biztosításközvetítői tevékenység folytatását,

d) elrendelheti a biztosításközvetítő nyilvántartásban szereplő státusza inaktív szerepeltetését,

e) előírhatja a többes ügynök és az alkusz jegyzett tőkéjének az e törvényben előírt minimumra való felemelését,

f) a harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő által létesített fióktelep általános képviselőjének, továbbá a biztosításközvetítői tevékenység irányítójának meghallgatását rendelheti el,

g) kezdeményezheti a biztosításközvetítői tevékenység irányítójának, vagy a harmadik országban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő által létesített fióktelep általános képviselőjének a felmentését,

h) a kiadott alkuszi vagy többes ügynöki tevékenységi engedélyt felfüggesztheti,

i) a kiadott alkuszi vagy többes ügynöki tevékenységi engedélyt visszavonhatja.

(2) A Felügyelet az e törvényben, a biztosításközvetítői tevékenységre vonatkozó más jogszabályban, továbbá a felügyeleti határozatokban meghatározott feltételeknek való megfelelés teljesítése érdekében, határozott időtartamra szóló intézkedési terv kidolgozására, valamint – jóváhagyás esetén – az abban foglaltak végrehajtására kötelezheti a biztosításközvetítőt.

189. A felügyeleti bírság

432. § A Felügyelet a többes ügynököt, az alkuszt, a biztosításközvetítői tevékenység irányítóját, a harmadik országbeli biztosításközvetítő általános képviselőjét felügyeleti bírság megfizetésére kötelezheti, ha az

a) megsérti e törvény vagy egyéb, a biztosításközvetítői tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait,

b) a felügyeleti határozatban előírtakat nem vagy nem határidőben teljesíti, vagy

c) a Felügyelet által elrendelt adatszolgáltatási vagy meghallgatási kötelezettségének határidőre nem tesz eleget.

190. A biztosításközvetítő nyilvántartásból történő törlése

433. § (1) A Felügyelet dönthet a biztosításközvetítő a biztosításközvetítő nyilvántartásban szereplő státusza inaktív szerepeltetéséről, ha

a) a nyilvántartásba-vételi és működési feltételek bármelyikének – az azok teljesítésére történő kötelezésnek való megfelelés teljesítésére nyitva álló határidő eredménytelen elteltét követően – nem felel meg,

b) ellenőrzése során bebizonyosodik, hogy működése súlyosan vagy ismétlődően sértette a biztosítottak érdekeit,

c)133 megállapítja, hogy a biztosításközvetítő tevékenységi engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végez pénzügyi szervezet által végezhető tevékenységet és

ca) e tevékenységével előidézett jogsértés súlya indokolja, vagy

cb) azon személyek érdekeinek a megóvása indokolja, amelyek számára e tevékenységet végezte.

(2) A harmadik országbeli biztosításközvetítő fióktelep biztosításközvetítő nyilvántartásban szereplő státusza inaktív szerepeltetéséről a Felügyelet – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – akkor is dönt, ha a biztosításközvetítő székhelye szerinti ország jogszabályai alapján már nem jogosult biztosításközvetítői tevékenység végzésére.

191. A többes ügynöki és alkuszi tevékenységi engedély felfüggesztése

434. § (1) A Felügyelet a többes ügynök és alkusz tevékenységét felfüggesztheti, ha a többes ügynök és alkusz tevékenysége végzésére vonatkozó jogszabályi előírásokat nem teljesíti, de megalapozottan várható, hogy a felfüggesztés időtartama alatt a jogsértő helyzet megszüntethető.

(2) A felfüggesztés időtartama a hat hónapot nem haladhatja meg.

192. A többes ügynöki és alkuszi tevékenységi engedély visszavonása

435. § (1) A többes ügynöki és az alkuszi engedélyt a Felügyelet visszavonhatja és ezzel egyidejűleg a biztosításközvetítő nyilvántartásban szereplő státusza inaktív szerepeltetéséről dönt, ha

a) az e törvényben előírt nyilvántartásba-vételi és működési feltételek bármelyikének – az azok teljesítésére történő kötelezésnek való megfelelés teljesítésére nyitva álló határidő eredménytelen elteltét követően – nem felel meg,

b) nyilvántartása vagy az éves beszámolója nem felel meg a valóságnak,

c) ellenőrzése során bebizonyosodik, hogy a működésére vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsértette, vagy működése súlyosan vagy ismétlődően sérti a biztosítottak érdekeit,

d) az engedély megadásától számított egy éven belül a többes ügynök vagy az alkusz tevékenységét nem kezdte meg, vagy a biztosításközvetítői tevékenységet engedély nélkül hat hónapon túl felfüggeszti,

e) a többes ügynök vagy az alkusz tevékenysége felfüggesztésének időtartama alatt a jogsértő helyzet megszüntetése érdekében tett felügyeleti intézkedések nem vezettek eredményre,

f)134 megállapítja, hogy a többes ügynök vagy az alkusz tevékenységi engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végez pénzügyi szervezet által végezhető tevékenységet és

fa) e tevékenységével előidézett jogsértés súlya indokolja, vagy

fb) azon személyek érdekeinek a megóvása indokolja, amelyek számára e tevékenységet végezte.

(2) A harmadik országbeli független biztosításközvetítő fióktelep engedélyét a Felügyelet – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – akkor is visszavonja, ha a biztosításközvetítő székhelye szerinti ország jogszabályai alapján már nem jogosult független biztosításközvetítői tevékenység végzésére.

XXXIV. FEJEZET

A BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐK ÁLTAL FIZETENDŐ FELÜGYELETI DÍJ

436. § (1) A többes ügynök és az alkusz – ide értve a másik tagállamban székhellyel rendelkező többes ügynöki és az alkuszi tevékenységet végző biztosításközvetítő magyarországi fióktelepét is – a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet.

(2) A felügyeleti díj ötvenezer forint, amely összeg minden ötven – többes ügynök és az alkusz által alkalmazott vagy megbízott, továbbá a részéről megbízott gazdálkodó szervezet által alkalmazott vagy megbízott – biztosításközvetítést végző természetes személy után újabb ötvenezer forinttal nő.

NEGYEDIK KÖNYV

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

193. Felhatalmazó rendelkezések

437. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a)135

b) a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjére és biztosítástechnikai tartalékaira,

c) a biztosítók és viszontbiztosítók informatikai rendszere védelmének követelményeire,136

d)137

e) a többes ügynöki és az alkuszi felelősségbiztosítási szerződés minimális tartalmi követelményeire,138

f)139 a biztosítási és a viszontbiztosítási tevékenységhez kapcsolódó fizetőképességről és pénzügyi helyzetről szóló jelentéssel összefüggő részletszabályokra140

vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.

438. § Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy

a) a befektetési egységhez kötött életbiztosítások esetén az ügyfeleknek szóló adatszolgáltatás formájára és tartalmára,

b) a biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási terméke eredményelszámolására,

c)141

d) a biztosítási ágak elkülönítésének módjára,142

e) a biztosításközvetítői hatósági képzés szabályaira, a hatósági képzés során szerzett, függő és független biztosításközvetítői tevékenység folytatására feljogosító okirat megszerzésének követelményeire, a hatósági vizsga díjának mértékére, megfizetésére és visszatérítésére143

vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.

439. § Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljárva

a) az ügyféllel kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás és ügyfélpanaszok kezelésének formájára és módjára,

b) a határon átnyúló tevékenységekre vonatkozó – 287. § (1)–(2) bekezdésben meghatározott – statisztikai tájékoztatás tartalmára és módjára,

c) a biztosítók 269. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott belső adatszolgáltatásának rendjére és tartalmára,

d) a többes ügynök és az alkusz jelentésének szabályaira,

e)144 a biztosításközvetítő – biztosító, többes ügynök vagy alkusz általi – nyilvántartásba történő, a 411. § (1) bekezdésében és a 412. § (6)–(7) bekezdésében meghatározott bejelentésére,145

f) a gépjármű-felelősségbiztosítási termék adatszolgáltatásának szabályaira,

g) az életbiztosítási igényfelmérő tartalmi elemeire,146

h) a teljes költségmutató számítására és közzétételére,147

i) a technikai kamatláb maximális mértékére,148

j) a 269. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott felügyeleti jelentéstételi kötelezettség rendjére és tartalmára

vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.

194. Hatálybalépés

440. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) A 456. § (2) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 456. § (1) bekezdése és a 456. § (5)–(8) bekezdése 2015. április 1-jén lép hatályba.

(4) Az 1–439. §, a 441–455. §, a 457–460. §, a 461. § (1)–(4) és (6) bekezdése, a 462–465. §, a 466. § (1)–(2) bekezdése és az 1–12. melléklet 2016. január 1-jén lép hatályba.

195. Átmeneti rendelkezések

441. § (1)149 2016. január 1-jét követő négy éven keresztül a biztosító vagy viszontbiztosító Felügyelet felé fennálló, a 87. § (4) bekezdésében, valamint a 269. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettsége, valamint a 108. §-ban meghatározott közzétételi kötelezettsége teljesítésének határideje évenként két héttel csökken. A 2016. június 30-án vagy azt követően, de legkésőbb 2016. december 31-ével lezárt pénzügyi évről legkésőbb a 2017. január 1-jétől számított 20. hét zárónapján, a 2019. június 30-án vagy azt követően, de legkésőbb 2019. december 31-ével lezárt pénzügyi évről legkésőbb a 2020. január 1-jétől számított 14. hét zárónapján kell az adatszolgáltatási és közzétételi kötelezettséget teljesíteni.

(2)150 2016. január 1-jét követő négy éven keresztül a biztosító vagy viszontbiztosító Felügyelet felé fennálló, a 269. § (2) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésének határideje évenként egy héttel csökken. A 2016. január 1-jén vagy azután, de 2017. január 1-jét megelőzően záruló negyedévet követően legfeljebb a 8. hét, a 2019. január 1-jén vagy azután, de 2020. január 1-jét megelőzően záruló negyedévet követően legfeljebb az 5. hét zárónapja az adatszolgáltatási kötelezettség határideje.

(3) Az (1)–(2) bekezdés alkalmazandó csoportszinten a részesedéssel rendelkező biztosítókra és viszontbiztosítókra, biztosítói holdingtársaságokra és vegyes pénzügyi holdingtársaságokra a 357. § és a 359. § értelmében azzal, hogy az (1)–(2) bekezdésben meghatározott határidők hat héttel hosszabbak.

442. § (1) E törvényben meghatározott szabályok helyett a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 2015. december 31-én hatályos rendelkezései alkalmazandók azokra a biztosítókra, amelyek 2016. január 1-jét követően nem kötnek új biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződéseket, és a meglévő szerződésállományukat kizárólag a tevékenységük megszüntetése céljából kezelik, amennyiben:

a) a biztosító 2019. január 1-jéig eleget tesz a Felügyelet határozatainak a tevékenysége megszüntetésével kapcsolatban, vagy

b) a biztosító reorganizációs intézkedés hatálya alatt áll.

(2) Azokra a biztosítókra, amelyek:

a) az (1) bekezdés a) pontjának hatálya alatt állnak

aa) 2019. január 1-jétől, vagy

ab) a Felügyelet által meghatározott, az aa) alpontban foglaltnál korábbi időponttól, ha a Felügyelet nem találja kielégítőnek a vállalkozás tevékenységének megszüntetése tekintetében elért Felügyelet által meghatározott előrehaladást,

b) az (1) bekezdés b) pontjának hatálya alatt állnak,

ba) 2021. január 1-jétől, vagy

bb) a Felügyelet által meghatározott, a ba) alpontban foglaltnál korábbi időponttól, ha a Felügyelet nem találja kielégítőnek a vállalkozás tevékenységének megszüntetése tekintetében elért Felügyelet által meghatározott előrehaladást

alkalmazandók az e törvényben meghatározott szabályok.

(3) A biztosító csak akkor tartozik az (1)–(2) bekezdésben meghatározott átmeneti intézkedések hatálya alá, ha a biztosító:

a) nem egy csoport része, vagy amennyiben az, a csoporthoz tartozó egyetlen vállalkozás sem köt új biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződéseket, és

b) éves jelentést nyújt be a Felügyelet számára a tevékenysége megszüntetése tekintetében elért előrehaladásról, és

c) értesíti a Felügyeletet arról, hogy alkalmazza az átmeneti intézkedéseket.

(4) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott rendelkezések ellenére a biztosító dönthet úgy, hogy az e törvény rendelkezése szerint végzi a tevékenységét.

(5)151 A Felügyelet összeállítja az (1) és (2) bekezdésben, továbbá a (6) bekezdésben meghatározott átmeneti intézkedésekkel érintett biztosítók listáját és azt továbbítja a többi tagállam felügyeleti hatóságának.

(6)152 Ha a biztosító vagy viszontbiztosító 2015. december 31-én – a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény vagy a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény 2015. december 31-én hatályos rendelkezései szerint – rendelkezik a minimális szavatolótőke-szükséglet fedezésére szolgáló minimális szavatolótőkével vagy, amennyiben az nagyobb összegű, akkor a biztonsági tőkével, de 2016. december 31-ig nem teljesíti a 99. és 100. §-ban, továbbá e §-okkal összefüggésben a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott előírásokat, a Felügyelet a biztosítónak vagy viszontbiztosítónak előírja, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy 2017. december 31-ig teremtse meg a szavatolótőke-szükségletet fedező figyelembe vehető szavatolótőke szintjét, vagy a szavatolótőke-szükséglet teljesítése céljából csökkentse kockázati profilját.

(7)153 A (6) bekezdésben meghatározott átmeneti intézkedéshez kapcsolódóan a biztosító vagy viszontbiztosító háromhavonta jelentést nyújt be a Felügyeletnek, amelyben közli a szavatolótőke-szükséglet fedezése érdekében a figyelembe vehető szavatolótőke létrehozása vagy a kockázati profil csökkentése révén tett intézkedéseket és elért eredményeket.

(8)154 A (6) bekezdésben meghatározott átmeneti intézkedést vissza kell vonni abban az esetben, ha a jelentés szerint a nemteljesítés megállapítása és a jelentés benyújtása között nem történt lényeges előrelépés a szavatolótőke-szükséglet fedezése érdekében a figyelembe vehető szavatolótőke visszaállítása vagy a kockázati profil csökkentése révén. Az átmeneti intézkedés visszavonását követően a 309. § rendelkezései alkalmazandók.

(9)155 Ha a biztosító vagy viszontbiztosító 2015. december 31-én – a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény vagy a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény 2015. december 31-én hatályos rendelkezései szerint – rendelkezik a minimális szavatolótőke-szükséglet fedezésére szolgáló minimális szavatolótőkével, de 2016. december 31-ig nem teljesíti a 101. és 102. §-ban, továbbá e §-okkal összefüggésben a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott – minimális tőkeszükségletre vonatkozó – előírásokat, a Felügyelet a tevékenységi engedélyét visszavonja.

(10)156 Azon biztosítók és viszontbiztosítók tekintetében, amelyek 2011. január 1-je előtt kibocsátott, átcsomagolt hitelkonstrukciókon alapuló, forgalomképes értékpapírokba vagy más pénzügyi eszközökbe fektetnek be, a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 135. cikk (2) bekezdésében meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében megállapított követelményeket csak a 2014. december 31-ét követő új kitettségek felmerülése esetén kell alkalmazni.

442/A. §157 (1) 2022. március 31-ig a Felügyelet – kérelemre – engedélyezheti a biztosítók vagy viszontbiztosítók legfőbb anyavállalatainak egy csoportszintű belső modell alkalmazásának jóváhagyását a csoport egy részére vonatkozóan, amennyiben a biztosító és a legfőbb anyavállalat székhelye ugyanabban a tagállamban van, és a csoportnak ez a része egy különálló részt alkot a csoport többi részétől a jelentősen különböző kockázati profilja miatt.

(2) A Bit. 331. §-ától eltérően a 441. §-ban, továbbá a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott átmeneti rendelkezések csoportszinten értelemszerűen alkalmazandók.

(3) A Bit. 331. §-ától eltérve, az (1) bekezdésben meghatározott átmeneti rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók csoportszinten és azokban az esetekben, amikor egy csoport részesedéssel rendelkező biztosítói vagy viszontbiztosítói teljesítik a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény vagy a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény 2015. december 31-én hatályos rendelkezései szerinti korrigált szavatolótőke-követelményt, de nem teljesítik az e törvényben meghatározottak szerinti csoportszintű szavatolótőke-szükséglet követelményét.

443. § (1) A (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivétellel az e törvény hatálybalépését megelőzően a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény – 2015. december 31-én hatályos – 1. számú melléklet A) része szerint egyes ágazatokra és kockázatokra megadott engedélyek ágazatok és kockázatok szerinti besorolása megfelel az 1. mellékletben meghatározott ágazatok és kockázatok szerinti besorolásnak.

(2) E törvény hatálybalépését megelőzően a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény – 2015. december 31-én hatályos – 1. számú melléklet A) rész 19. pontjában meghatározott „Temetési biztosítás” ágazatra kiadott engedély az 1. melléklet A) rész 16. pont k) alpontjában meghatározott „egyéb pénzügyi veszteségek” megnevezésű kockázatra megadott engedélynek felel meg.

(3) E törvény hatálybalépését megelőzően a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény – 2015. december 31-én hatályos – 1. számú melléklet A) rész 6. pont b) alpontjában meghatározott „tengeri járművekben bekövetkezett károk” megnevezésű kockázatra megadott engedély az 1. melléklet A) rész 6. pont b) és c) alpontjában meghatározott „tavi hajók” és „tengeri hajók” megnevezésű kockázatra együttesen megadott engedélynek felel meg.

(4) E törvény hatálybalépését megelőzően a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény – 2015. december 31-én hatályos – 2. számú melléklet I–III. pontjaiban meghatározott életbiztosítási ágazatokra kiadott engedély a 2. melléklet 1–3. pontjaiban meghatározott életbiztosítási ágazatokra megadott engedélyeknek felelnek meg.

(5) E törvény hatálybalépését megelőzően a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény – 2015. december 31-én hatályos – 2. számú melléklet IV. pontjában meghatározott „Egyéni és csoportos nyugdíjbiztosítás” megnevezésű ágazaton belül a „nyugdíjalapok kezelése” alágazatra kiadott engedély a 2. melléklet 5. pontjában meghatározott életbiztosítási ágazatra megadott engedélynek felel meg.

(6) E törvény hatálybalépését megelőzően a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény – 2015. december 31-én hatályos – 2. számú melléklet V. pontjában meghatározott „Társadalombiztosítási nyugdíjat kiegészítő járadékbiztosítás” megnevezésű ágazatra kiadott engedély a 2. melléklet 1. pontjában meghatározott életbiztosítási ágazatra megadott engedélynek felel meg.

(7) A Felügyelet hivatalból indított eljárás keretében az (1)–(6) bekezdésben meghatározott szabályok alapján, az e törvény hatálybalépése előtt kiadott, (1)–(6) bekezdés rendelkezéseivel érintett tevékenységi engedélyek vonatkozásában – 2016. június 1-jéig – új tevékenységi engedélyt ad ki, egyidejűleg a korábban kiadott tevékenységi engedélyeket visszavonja.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott új tevékenységi engedélyt a Felügyelet úgy bocsátja ki, hogy a korábban kiadott tevékenységi engedély (1)–(6) bekezdésben meghatározott rendelkezésekkel nem érintett részeit változatlan tartalommal fenntartja.

(9) A (7) bekezdésben meghatározott eljárást bizonyítás elrendelése nélkül folytatja le a Felügyelet.

(10) Az e §-ban meghatározott eljárás lefolytatásáért igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni.

444. § (1) A 8. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni annál a biztosítónál részvénytársaságnál, amelynél 2015. december 31-én az igazgatóság jogait vezető tisztségviselőként vezérigazgató gyakorolja, vagy egységes irányítási rendszert megvalósító igazgatóság működik, vagy ahol a felügyelőbizottság létrehozása nem volt kötelező.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kivétel mindaddig alkalmazható, amíg az adott biztosító részvénytársaság alapszabálya nem kerül módosításra.

445. § (1) Az 1996. január 1-je előtt biztosítási és egyéb tevékenységet egyaránt folytató kölcsönös biztosító egyesület biztosítási tevékenységet csak elkülönített számviteli nyilvántartás szerint végezhet.

(2) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) hatálybalépése előtt alakult kölcsönös biztosító egyesület életbiztosítási ágban nyújtott – az Öpt. 10. §-ának (1) bekezdés a) pontjában meghatározott – szolgáltatásai ellenértékeként a tag javára történt befizetések – ideértve a munkáltatói hozzájárulást, támogatói adományt is – utáni adó- és társadalombiztosítási járulék fizetésének szabályai e törvény hatálybalépését követően megegyeznek a nyugdíjpénztárakra vonatkozó szabályokkal, amennyiben a szolgáltatásaira az Öpt. 46–49. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazzák és ezt a Felügyelet igazolja.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kölcsönös biztosító egyesület esetében a 132. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

(4) Ha a (2) bekezdés szerinti kölcsönös biztosító egyesület e rendelkezés szerinti szolgáltatását igénybe vevő tagjai az Öpt. rendelkezései szerint önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat alapítanak, a pénztár tevékenységi engedélyének megszerzését követően a kölcsönös biztosító egyesület legfelsőbb szerve dönt az e tagokra vonatkozó szerződésállomány átruházásáról és az ezen szolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenység megszüntetéséről.

(5) Ha a kölcsönös biztosító egyesület legfelsőbb szerve a (4) bekezdés szerint az átruházáshoz hozzájárul, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat alapító tagok egyéni, illetve szolgáltatási számláján lévő összeget a legfelsőbb szerv döntését követő harminc napon belül a tagnak az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál nyitott egyéni, illetve szolgáltatási számláján kell jóváírni, a kölcsönös biztosító egyesület fedezeti tartaléka eszközfedezetének az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat alapító tagokra eső részét pedig a kölcsönös biztosító egyesület a legfelsőbb szerv döntését követő harmincadik napig átadja az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére.

(6) Ha a kölcsönös biztosító egyesület tagja a megalapítást követően lép be a (4) bekezdés szerint alapított önkéntes biztosító pénztárba, a tag egyéni, illetve szolgáltatási számláján lévő összeget a tag erre irányuló, a kölcsönös biztosító egyesülethez intézett kérelmét követő harminc napon belül kell jóváírni az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál nyitott egyéni, illetve szolgáltatási számláján, és ezen időpontig kell a fedezeti tartalék eszközfedezetének arányos részét az (5) bekezdésben foglaltak szerint átadni.

(7) Az (5) és (6) bekezdés szerinti vagyonátadás adó- és illetékmentes.

446. § (1) 2016. január 1-jén élet- és nem-életbiztosítási ág együttes művelésére vonatkozó engedéllyel rendelkező biztosító jogosult a két ág együttes művelését folytatni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott biztosító az élet- és nem-életbiztosítási tevékenységét elkülönített módon úgy kell megszervezni, hogy az életbiztosítási tevékenység elkülönüljön a nem-életbiztosítási tevékenységtől.

(3) Az életbiztosítási szerződések és a nem-életbiztosítási szerződések vonatkozásában nem sérülhet az ügyfelek azon érdeke, hogy az életbiztosításból származó többlethozam az életbiztosítási szerződők javát szolgálja, úgy mintha az életbiztosító kizárólag életbiztosítási tevékenységet folytatna.

(4) A biztosítási ágak (1)–(3) bekezdésben előírt elkülönítésének módját a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

(5)158 Az (1) bekezdésében meghatározott biztosító köteles – a 101–102. § és a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendelet alapján – kiszámítani:

a) a minimális tőkeszükségletet az életbiztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységük tekintetében, úgy mintha az érintett vállalkozás csak ezt a tevékenységet végezné, a (9) bekezdésben említett elkülönített elszámolás alapulvételével (a továbbiakban: fiktív életági minimális tőkeszükséglet);

b) a minimális tőkeszükségletet a nem-életbiztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységük tekintetében, úgy mintha az érintett vállalkozás csak ezt a tevékenységet végezné, a (9) bekezdésben említett elkülönített elszámolás alapulvételével (a továbbiakban: fiktív nem-életági minimális tőkeszükséglet).

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott biztosító egyenértékű összegű figyelembe vehető alapvető szavatolótőke-elemekkel fedezi

a) a fiktív életági minimális tőkeszükségletet az életbiztosítási tevékenység tekintetében;

b) a fiktív nem-életági minimális tőkeszükségletet a nem-életbiztosítási tevékenység tekintetében

oly módon, hogy egyik tevékenység tekintetében meghatározott minimális tőkeszükséglet fedezésére szolgáló szavatolótőke-elem nem szolgálhat a másik tevékenység tekintetében meghatározott minimális tőkeszükséglet fedezésére.

(7) Mindaddig, amíg a biztosító a (6) bekezdésben meghatározott kötelezettséget teljesíti, a szavatolótőke-szükséglete fedezésére felhasználhatja azokat a figyelembe vehető szavatolótőke-elemeket, amelyek így is rendelkezésre állnak az egyik vagy a másik tevékenységre, feltéve, ha ezt a Felügyeletnek bejelenti, megjelölve egyúttal a szavatolótőke-elem áthelyezésének mértékét és indokát.

(8) Ha valamelyik tevékenység tekintetében a figyelembe vehető alapvető szavatolótőke-elemek összege nem elegendő a (6) bekezdésben meghatározott minimális tőkeszükségletek fedezetére, a Felügyelet a 291. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja, továbbá engedélyezheti a 237. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározottakat, függetlenül attól, hogy a másik tevékenységre vonatkozóan mulasztás áll-e fenn.

(9) A biztosító a Felügyelet számára teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségének úgy tesz eleget, hogy az az életbiztosításra és a nem-életbiztosításra elkülönítve mutassa be az eredmények forrásait. Minden bevételt, különösen a díjakat, a viszontbiztosítási tevékenységet végzőktől kapott összegeket és a befektetési bevételt és ráfordítást, különösen a biztosítási ügymenettel kapcsolatos ráfordításokat, a biztosítástechnikai tartalékok növelését, a viszontbiztosítási díjakat és a biztosítási tevékenység tekintetében felmerülő működési költségeket eredet szerinti bontásban kell megadni. A két tevékenység közös tételeit a Felügyelet által elfogadott felosztási módszerrel kell kimutatni az elszámolásokban.

A biztosítók elszámolásaik alapján kimutatást készítenek, amelyben világosan meghatározzák a fiktív minimális tőkeszükségleteket fedező figyelembe vehető alapvető szavatolótőke-elemeket.

(10) A hatodik rész hatálya alá tartozó biztosító esetén a biztosító szavatolótőkéje megfelel a 215–218. §-ban és a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatoló-tőkéjére és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott szavatolótőke-követelményeknek.

(11)159 Az (1) bekezdésben meghatározott biztosító a 109. §-ban és a 212. §-ban meghatározott eszköznyilvántartásait biztosítási áganként elkülönítetten köteles vezetni.

447. § (1) Az e törvény 134. §-ában és – az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CLI. törvénnyel megállapított – az Ebktv. 30/A. §-ában foglalt rendelkezések 2007. december 21-ét követően, de 2012. december 21-ét megelőzően létrejött biztosítási szerződés vonatkozásában akkor alkalmazandók, ha a szerződés módosítása a biztosító és a szerződő olyan együttes, kifejezett hozzájárulását igényli, amely az egyének által egyedileg fizetendő biztosítási díj nagyságát vagy az őket megillető szolgáltatás összegét befolyásolja, és az adott módosításhoz szükséges utolsó nyilatkozat megtételére 2012. december 21-ét követően kerül sor.

(2) Az e törvény 134. §-ában és – az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CLI. törvénnyel megállapított – az Ebktv. 30/A. §-ában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni 2007. december 21-ét követően, de 2012. december 21-ét megelőzően létrejött biztosítási szerződések módosításának alábbi eseteiben:

a) a biztosítás kockázati terjedelmének megváltoztatása, így különösen a szerződés személyi vagy tárgyi hatályának újabb biztosítottra, vagy újabb biztosított vagyontárgyra való kiterjesztése, a szerződés új biztosítási kockázattal való bővítése, vagy a szerződés személyi vagy tárgyi hatályának egyes biztosítottak, biztosított vagyontárgyak, biztosítási kockázatok vonatkozásában való megszüntetése, illetve az ügyfél által kötelezően bejelentendő, bejelentett vagy közlendő, közölt változásból eredő módosítások eseteiben, ha a szerződés ilyen módosítással nem érintett része változatlan marad,

b) az életbiztosítási szerződés nemi hovatartozástól független befektetési díjrészének és szolgáltatási tartalmának módosítása az életbiztosítási szerződés kockázati biztosítási díjának és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásnak a módosítása nélkül, így különösen a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések befektetési díjrészének vagy szolgáltatásának módosítása,

c) a szerződés biztosítási díjának és szolgáltatásának a szerződésben előre lefektetett módon történő, a nemi hovatartozástól független tényezőkön alapuló módosítása.

(3) Az e törvény 134. §-ában és – az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CLI. törvénnyel megállapított – az Ebktv. 30/A. §-ában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni a 2007. december 21-ét megelőzően létrejött biztosítási szerződések esetében.

448. § (1) Az üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenység e törvény rendelkezéseivel összhangban folytatható.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni azon szervezetek vagy személyek szolgáltatási tevékenysége keretében létrejött szerződéses állományára, amelyek 2015. január 1-jéig az üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenységet nem a 4. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott biztosítási tevékenységként végezték.

(3)160 Üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenységet folytató azon biztosítókra, amelyek kötelezettségvállalásának ellenértéke ingatlan átruházása formájában valósul meg, 2016. január 1-jét követően nem kell alkalmazni a 121. §-ban foglalt rendelkezéseket, az általuk kötött szerződésekre a Ptk. életjáradéki szerződésekre vonatkozó rendelkezései alkalmazandók.

(4) 2016. január 1-jét követően az üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenységet folytató azon biztosítók esetében, amelyek kötelezettségvállalásának ellenértéke ingatlan átruházása formájában valósul meg

a) az 57. § (1) bekezdésében meghatározott szabályoktól eltérően – kizárólag üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenységet folytató biztosító esetén – a vezető aktuárius megbízási jogviszony keretében is foglalkoztatható;

b) az üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenység keretében létrejött szerződéses állomány számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képezheti jelzáloggal terhelt, továbbá olyan eszköz, amely felett a rendelkezési jog korlátozott;

c) a számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonható eszközök tekintetében az üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenység keretében létrejött szerződéses állomány összes bruttó biztosítástechnikai tartaléka száz százalékban lefedhető ingatlanokkal.

449. § (1) E törvénynek a 149. §-át már megkötött biztosítási szerződésekre is alkalmazni kell, feltéve, ha az e szerződésekkel érintett szerződők részére a biztosító által küldött értesítés kézhezvételét követő tizenöt napon belül az ügyfél nem kifogásolja.

(2) A kifogás megküldése nem adhat alapot a szerződés felmondására.

450. § (1) A vezető kockázatkezelő és megfelelőségi vezető a 65. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 67. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott követelményeknek első alkalommal 2018. január 1-jétől köteles megfelelni.

(2) A biztosításközvetítői tevékenységet irányító személyekre vonatkozó, az e törvényben meghatározott feltételeknek csak e törvény hatálybalépését követően foglalkoztatott biztosításközvetítői tevékenységet irányító személyek kötelesek megfelelni.

(3) E törvény hatálybalépését követő tíz évig

a) az 57. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szakmai gyakorlatként az az aktuáriusi szakmai gyakorlat,

b) az 59. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szakmai gyakorlatként az a biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlat,

c) a 61. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szakmai gyakorlatként az a biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlat,

d) a 63. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott szakmai gyakorlatként az a biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlat,

e) a 65. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott szakmai gyakorlatként az a kockázatkezelői szakmai gyakorlat,

f) a 67. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott szakmai gyakorlatként az a biztosításszakmai jogi, közgazdasági gyakorlat vagy biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlat

is elfogadható, amelyet szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, továbbá biztosítási szaktanácsadónál az érintett személy szerzett, feltéve, ha az a)–f) pontban meghatározott szakmai gyakorlat időtartamára és a szakmai gyakorlat befejezésére vonatkozó egyéb feltételek fennállnak.

(4) E törvény hatálybalépését követő tíz évig a 389. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontjában és a 400. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott szakmai követelményként elfogadható, ha az érintett személy

a) legalább három évig biztosítási szaktanácsadóként működött, vagy

b) szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, továbbá biztosítási szaktanácsadónál legalább ötéves biztosításszakmai beosztásban eltöltött munkaviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik,

feltéve, ha a szakmai gyakorlat befejezésére vonatkozó egyéb feltételek fennállnak.

(5) E törvény hatálybalépését követő tíz évig a 395. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontjában meghatározott szakmai gyakorlatként elfogadható, ha az érintett személy

a) legalább öt évig biztosítási szaktanácsadóként működött,

b) szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél legalább három évig biztosításszakmai vezető beosztást töltött be, vagy

c) szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, továbbá biztosítási szaktanácsadónál legalább ötéves biztosításszakmai beosztásban eltöltött munkaviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik

feltéve, ha a szakmai gyakorlat befejezésére vonatkozó egyéb feltételek fennállnak.

(6)161 A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 2015. december 31-én hatályos 51. § (2) bekezdésében és az 5. számú mellékletének 1.C) és 1.D) pontjában meghatározott felügyeleti nyilvántartásban 2015. december 31-én – a szaktanácsadói tevékenységet végző természetes személy vagy gazdálkodó szervezet vonatkozásában – szereplő adatokat a Felügyelet 2026. január 1-jéig a (3)–(5) bekezdésben meghatározott rendelkezések végrehajtása és hatóságoktól vagy más szervektől érkező megkeresések teljesítése céljából kezelheti.

451. § A 129. §-ban meghatározott rendelkezéseket nem kell alkalmazni az állami, önkormányzati, önkéntes és létesítményi tűzoltóság tűzoltásban, műszaki mentésben részt vevő tagjaira vonatkozóan élet- és balesetbiztosítási szerződés kötésére vonatkozó kötelezettségre.

452. § (1) Nem sérülhet a biztosított többlethozam-visszajuttatással kapcsolatos jogosultsága a 2016. január 1-jét megelőzően kötött olyan életbiztosítási szerződések vonatkozásában, amely alapján a biztosítottat többlethozam-visszajuttatás illeti meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerződések esetén a számviteli biztosítástechnikai tartalékok körébe tartozó matematikai tartalék befektetési többlethozamának legalább nyolcvan százalékát kell visszajuttatni, amely visszajuttatás mértéke nem lehet alacsonyabb a biztosítási szerződésben foglaltaknál.

(3)162 A biztosító az 1996. január 1. előtt megkötött életbiztosítási szerződései után, vagy addig megadott termékengedély alapján 2000. december 31-éig megkötött életbiztosítási szerződései után a (2) bekezdésében foglaltak helyett az életbiztosítási ág számviteli biztosítástechnikai tartalékai körébe tartozó matematikai tartalékai befektetési eredményének legalább ötven százalékát köteles visszajuttatni, amennyiben nem vállalt egyéb kötelezettséget. A visszajuttatás nem lehet kedvezőtlenebb a szerződésben foglaltaknál. E visszajuttatott rész magában foglalja a technikai kamatlábnak megfelelő bevételt is.

(4)163 A (2) bekezdésben meghatározottak szerinti többlethozam-visszajuttatást és a (3) bekezdésben meghatározott visszajuttatást a biztosító elkülönítetten köteles kezelni és kimutatni.

452/A. §164 (1) A 377. §-ban meghatározott rendelkezéseket 2016. január 1-jén fennálló jutalékfizetésre vonatkozó megállapodásokra is alkalmazni kell.

(2) A 104/A. § – az egyes tőkepiaci és biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXII. törvénnyel megállapított – rendelkezéseinek a biztosító és a viszontbiztosító 2017. január 1-jét követően köteles megfelelni.

(3) A 122/A. § – az egyes tőkepiaci és biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXII. törvénnyel megállapított – rendelkezéseit a 2016. január 1-jén fennálló biztosítási szerződésekre is alkalmazni kell.

(4) A 133. § (3) és (4) bekezdésének – az egyes tőkepiaci és biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXII. törvénnyel megállapított – rendelkezéseit a 2016. január 1-jén vagy azt követően megkötött életbiztosítási szerződésekre kell alkalmazni.

(5) A 138. § (2a) bekezdésének – az egyes tőkepiaci és biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXII. törvénnyel megállapított – rendelkezéseit a 2016. január 1-jén fennálló biztosítási szerződésekre is alkalmazni kell, ha a szerződő fél az adatátadást az arról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem kifogásolja.

452/B. §165 A 110. § (4) és (5) bekezdésének – az egyes tőkepiaci és biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXII. törvénnyel megállapított – rendelkezéseit a 2017. január 1-jén vagy azt követően megkötött életbiztosítási szerződésekre kell alkalmazni.

196. Az Európai Unió jogának való megfelelés

453. § Ez a törvény

1. a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/49/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi irányelvek, illetve a 98/78/EK és 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek módosításáról szóló 2002. december 16-i 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

2. az Európai Gazdasági Közösség és a Svájci Államszövetség között az életbiztosítás körén kívüli közvetlen biztosításokra vonatkozó megállapodás végrehajtásáról szóló 1991. június 20-i 91/371/EGK tanácsi irányelvnek,

3. a biztosítási közvetítésről szóló 2002. december 9-i 2002/92/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

4. a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2004. december 13-i 2004/113/EK tanácsi irányelvnek,

5. a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról szóló 2010. november 24-i 2010/78/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

6. a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról szóló 2011. november 16-i 2011/89/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

7. a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) szóló 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

8. a 2003/71/EK és a 2009/138/EK irányelvnek, valamint az 1060/2009/EK, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendeletnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról szóló 2014. április 16-i 2014/51/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

9.166 a 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló 2014. december 9-i 2014/107/EU tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

197. Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések

454–455. §167

456. § (1)168

(2)169

(3)–(4)170

(5)–(8)171

457–460. §172

461. § (1)–(4)173

(5)174

(6)175

462–465. §176

466. § (1)–(2)177

(3)178

467. § Nem lép hatályba az egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXVI. törvény 35. §-a.

1. melléklet a 2014. évi LXXXVIII. törvényhez

A) rész

A nem-életbiztosítási ágazatok kockázat szerinti besorolása

1. Baleset (beleértve a munkahelyi balesetet és a foglalkozási megbetegedéseket):

a) meghatározott összegű szolgáltatások;

b) kártérítési jellegű szolgáltatások;

c) kombinált (meghatározott összegű és kártérítési jellegű) szolgáltatások;

d) utasok sérülése esetén nyújtott szolgáltatások.

2. Betegség

a) meghatározott összegű szolgáltatások;

b) kártérítési jellegű szolgáltatások;

c) kombinált (meghatározott összegű és kártérítési jellegű) szolgáltatások.

3. Szárazföldi járművek (sínpályához kötött járművek kivételével)

A következő járművek minden károsodása vagy vesztesége:

a) szárazföldi gépjárművek;

b) nem gépi meghajtású szárazföldi járművek.

4. Sínpályához kötött járművek

A sínpályához kötött járművek minden károsodása vagy vesztesége.

5. Légi járművek

Légi járművek minden károsodása vagy vesztesége.

6. Hajók (tengeri, tavi, folyami vagy csatornán használt járművek)

A következő járművek minden károsodása vagy vesztesége:

a) a folyami és csatornán használt hajók;

b) a tavi hajók;

c) a tengeri hajók.

7. Szállítmány (beleértve az árut, a poggyászt és minden egyéb vagyontárgyat)

A szállítmány vagy poggyászok minden károsodása vagy vesztesége, tekintet nélkül a szállítás módjára.

8. Tűz és elemi károk

A vagyontárgy – ide nem értve a 3., 4., 5., 6. és 7. ágazatokban szereplő vagyontárgyakat – minden károsodása vagy vesztesége a következők miatt:

a) tűz;

b) robbanás;

c) vihar;

d) viharon kívüli egyéb elemi kár;

e) atomenergia;

f) földcsuszamlás, talajsüllyedés és földrengés.

9. Egyéb vagyoni kár

A 3., 4., 5., 6. és 7. ágazatba nem tartozó vagyontárgyakban bekövetkezett olyan kár vagy veszteség, amelyet jégeső vagy fagy, valamint bármilyen más, a 8. ágazatba nem tartozó esemény okozott (pl. lopás).

10. Szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség

A szárazföldi járművek használatából származó felelősség, beleértve a fuvarozó felelősségét és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást.

11. Légi járművekkel kapcsolatos felelősség

A légi járművek használatából származó felelősség, beleértve a fuvarozó felelősségét.

12. Hajókkal kapcsolatos felelősség (tengeri, tavi, folyami és csatornán használt vízi járművek)

Hajók és más vízi járművek tengeren, tavon, folyamon vagy csatornán való használatából származó felelősség, beleértve a fuvarozó felelősségét.

13. Általános felelősség

Minden egyéb felelősség a 10., 11. és 12. ágazatban említetteken kívül.

14. Hitel:

a) általános fizetésképtelenség;

b) exporthitel;

c) részletfizetési hitel;

d) jelzáloghitel;

e) mezőgazdasági hitel.

15. Kezesség és garancia:

a) közvetlen kezesség, garancia;

b) közvetett kezesség, garancia.

16. Különböző pénzügyi veszteségek:

a) foglalkoztatással összefüggő kockázatok;

b) a jövedelem elégtelensége (általános);

c) rossz időjárás;

d) nyereségkiesés;

e) folyó általános költségek;

f) előre nem látható üzleti többletköltségek;

g) piaci érték vesztesége;

h) bérleti díj- vagy bevételkiesés;

i) egyéb – eddig említettektől eltérő – közvetett üzleti veszteségek;

j) egyéb nem üzleti pénzügyi veszteségek;

k) egyéb pénzügyi veszteségek.

17. Jogvédelem

Jogi költségek és perköltségek.

18. Segítségnyújtás

B) rész

A több ágazatra is kiterjedő engedélyek megnevezése

Ha az engedély egyszerre érvényes

a) az 1. és 2. ágazatokra, akkor a „Baleset és betegség” vagy „Egészségbiztosítás”,

b) az 1. d), 3., 7. és 10. ágazatokra, akkor a „Gépjármű-biztosítás”,

c) az 1. d), 4., 6., 7. és 12. ágazatokra, akkor a „Tengeri-szállítmányozási biztosítás”,

d) az 1. a), 5., 7. és 11. ágazatokra, akkor a „Légi biztosítás”,

e) a 8. és 9. ágazatokra, akkor a „Tűz- és egyéb vagyoni károk”,

f) a 10., 11., 12. és 13. ágazatokra, akkor a „Felelősség”,

g) a 14. és 15. ágazatokra, akkor a „Hitel és kezesség”

elnevezést kell használni.

A különböző biztosítási ágazatokba besorolt kockázatok minden egyéb kombinációjánál a Felügyelet által jóváhagyott elnevezést kell használni. A Felügyelet az általa jóváhagyott elnevezésről értesíti az Európai Bizottságot.

2. melléklet a 2014. évi LXXXVIII. törvényhez

Az életbiztosítási ágazatok kockázat szerinti besorolása

1. Az alábbi életbiztosítási tevékenységek, a 2. és 3. pontban meghatározottak kivételével:

a) életbiztosítás, azaz a meghatározott tartam elérésére szóló biztosítás, a halál esetére szóló biztosítás, a meghatározott tartam elérésére vagy az azt megelőző elhalálozás esetére szóló biztosítás, a díj-visszatérítéses életbiztosítás;

b) életjáradékok;

c) az életbiztosítással kapcsolatban kötött kiegészítő biztosítás, különösen a személyi sérülés esetére szóló, a munkaképtelenséget is magában foglaló biztosítás, a baleset miatti elhalálozás esetére szóló biztosítás, valamint a balesetből vagy betegségből származó rokkantság esetére szóló biztosítás.

2. Házassági biztosítás, születési biztosítás

3. Az 1. pont a) és b) alpontjában említett olyan biztosítás, amely befektetési egységekhez kötött.

4. Tőkésítési ügyletek (biztosítási megtakarítások), kockázati elemet nem tartalmazó ügyletek, amennyiben biztosításmatematikai számítások alapján a biztosító előre megállapodott egyszeri vagy időszakos befizetések ellenében meghatározott időpontokra és összegre szóló fizetési kötelezettségeket vállal.

5. Csoportos nyugdíjalapok kezelése:

a) Csoportos nyugdíjalapok kezelése, amibe a befektetések kezelése is beletartozik, különösen olyan szervezet tartalékokat képviselő eszközeinek kezelése, amelyek elhalálozás vagy túlélés, illetve valamely tevékenységgel való felhagyás, vagy annak korlátozása esetén teljesítenek kifizetéseket.

b) Az a) alpontban említett műveletek, amennyiben ezekhez a tőke értékmegőrzésére, vagy egy minimális kamat fizetésére vonatkozó biztosítás kapcsolódik.

6. Az emberi élet hosszához kapcsolódó ügyletek, amelyeket a társadalombiztosítási jogszabályok előírnak, vagy amelyekről azok rendelkeznek, amennyiben azokat saját kockázatukra életbiztosítók végzik vagy irányítják az arra vonatkozó jogszabályoknak megfelelően.

3. melléklet a 2014. évi LXXXVIII. törvényhez

A biztosítási termékterv

A biztosítási termékekhez olyan terméktervet kell készíteni, amely a következőket tartalmazza:

1. A biztosítási szerződési feltételeket

2. A díjkalkulációt

A díjkalkulációnak a következők egyértelmű és részletes leírását kell tartalmaznia:

2.1. Az életbiztosítási ághoz tartozó kockázatot tartalmazó termék esetén

2.1.1. az alkalmazott halandósági táblázatokat,

2.1.2. a díj számításának módját, a díjtáblázatokat,

2.1.3. az életbiztosítási díjtartalék számítási módszerét,

2.1.4. a díjmentes leszállítás számításának módját,

2.1.5. a visszavásárlási összeg meghatározásának módját,

2.1.6. a befektetési hozam számítását, a többlethozam számítását és visszajuttatásának mértékét és módját.

2.2. A nem-életbiztosítási ághoz tartozó kockázatot tartalmazó termék esetén

2.2.1. kár- és kockázateloszlásokat vagy egyéb statisztikákat,

2.2.2. a díjkalkulációs elv leírását,

2.2.3. a díjszámítás elemeinek és tervezett paramétereinek megadását, beleértve a díjtáblázatokat is.

2.3. Az esetleges értékkövetés módszerét.

A 2.2. alponthoz tartozó díjkalkulációnak tartalmaznia kell a kalkuláció utólagos ellenőrzését szolgáló adatgyűjtésbe vont adatok körét is.

3. Kiegészítő adatokat

A kiegészítő adatoknak 3 évre előre becsülve – évenkénti bontásban – a következőket kell tartalmazniuk:

3.1. a tervezett állomány darabszámot és állománydíjat,

3.2. a termék várható költségfelhasználását: a szerzési, a kárrendezési, az igazgatási költségeket,

3.3. a várható díjbevételt,

3.4. a biztosítási esemény alapján várható kifizetéseket.

4. melléklet a 2014. évi LXXXVIII. törvényhez

Az ügyfelek tájékoztatásáról

A) A biztosítási szerződésre vonatkozó írásos tájékoztatásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

1. a biztosítási időszakot és tartamot;

2. a kockázatviselés kezdetét;

3. a biztosítási eseményt;

4. a díjfizetés, díjmódosítás módját, idejét, lehetőségét az alapbiztosításra és a kiegészítő kockázatokra, továbbá arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a biztosításközvetítő jogosult-e, és ha igen, akkor milyen korlátozásokkal az ügyféltől biztosítási díjat átvenni, továbbá jogosult-e a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni;

5. a biztosító szolgáltatásait, azok teljesítésének módját, idejét és a választható lehetőségeket;

6. a szerződés megszűnésének eseteit;

7. a szerződésfelmondás feltételeit;

8. a biztosító mentesülésének feltételeit, az alkalmazott kizárásokat;

9. az értékkövetés módját, mértékét;

10. a többlethozam visszajuttatásának mértékét és módját;

11. a 159. § (1) bekezdésre vonatkozó tájékoztatást, továbbá a panasz – annak jellege szerint – a Felügyelethez vagy a békéltető testületekhez való előterjesztésének lehetőségét, illetve tájékoztatást a bírói út igénybevételének lehetőségéről;

12. harmadik országbeli biztosító fióktelepével kötött szerződés esetén azt, hogy jogvita esetén mely ország bírósága jár el, milyen anyagi és eljárási jogszabályok alkalmazásával, továbbá az eljárás nyelvének meghatározását;

13. azon szervezetek felsorolását, amelyeknek a biztosító az ügyfelek adatait, a 134–142. §, a 146–151. § rendelkezései alapján továbbíthatja;

14.179 a szerződésre irányadó jog megjelölését vagy természetes személlyel kötendő nem-életbiztosítási szerződés esetén a szerződésre irányadó jog vonatkozásában – amennyiben az a felek által választható – a jogválasztás lehetőségét és a biztosító által irányadó jogként alkalmazni javasolt jog megjelölését;

15. kölcsönös biztosító egyesületeknél a szükségessé váló pótlólagos befizetési kötelezettség előírását, illetve a szolgáltatás csökkentése tekintetében a szabályzatra való hivatkozást;

16. a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő kölcsönös biztosító egyesület esetében a szükségessé váló pótlólagos befizetési kötelezettség tekintetében a szabályzatra való hivatkozást;

17. életbiztosítás esetén a szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat;

18. életbiztosítási szerződés esetén mekkora és milyen jogcímen merül fel az a költség, amit a biztosító a szerződő által befizetett első vagy egyszeri díjból a szerződés 30 napon belüli felmondása esetén visszatart;

19. életbiztosítási szerződés esetén a biztosító vállal-e tőke-, illetve hozamgaranciát;

20. befektetési egységhez kötött életbiztosítás esetén a 127. §-ban meghatározott eszközalap felfüggesztéssel és szétválasztással kapcsolatos részletes szabályokat.

B) Az életbiztosítási termékismertető minimális tartalma:

1. Annak rövid indokolása, hogy az igényfelmérés, illetve igénypontosítás alapján miért az adott

a) szolgáltatású,

b) tartamú, és

c) biztosítási összegű

biztosítás megkötésére tesznek javaslatot.

2. Annak bemutatása a 3. pontban meghatározott módon, hogy a megkötni javasolt életbiztosítás tartama alatt – 1. és 2. életbiztosítási ágazatba tartozó biztosítás esetében a tartam végéig, illetve határozatlan tartamú biztosítás esetén legalább 20 évig, 3. életbiztosítási ágazatba tartozó biztosítás esetén a tartam végéig, de legfeljebb 5 évig, feltéve, hogy a biztosítási szerződés a visszavásárlást, illetve a díjmentes leszállítást lehetővé teszi – minden évre nézve a biztosítási év első napján mekkora az adott biztosítási szerződésre:

a) a visszavásárlási érték,

b) a díjmentes leszállítás értéke.

3. A visszavásárlási, illetve a díjmentes leszállítási érték meghatározásánál az alábbiak szerint kell eljárni:

3.1. A szerződő figyelmét fel kell hívni, hogy az alábbi pontokban foglaltak szerint bemutatott adatok – figyelemmel arra, hogy részben feltételezéseken alapulnak – tájékoztató jellegűek.

3.2. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén fel kell hívni az ügyfél figyelmét, hogy a befektetett egységek értéke csökkenhet, illetve növekedhet. Ezzel összefüggésben tájékoztatni kell az ügyfelet arról is, hogy a biztosítási szerződésben rögzített tőkegarancia vagy tőke- és hozamgaranciára vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően az egységek értékének változásából eredő kockázatot ki viseli.

3.3. Rendszeres díjas biztosítás esetén a biztosítási év elején a díjfizetés időpontja előtti állapotot kell figyelembe venni.

3.4. Azzal a feltételezéssel kell élni, hogy a biztosítás főbb jellemzői (biztosítási díj, biztosítási összeg, különböző elvonások stb.) a tartam során nem változnak, kivéve a szerződésben előre meghatározott változást.

3.5. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén a 3.4. pontban foglaltak figyelembevételén túl azzal a feltételezéssel is élni kell, hogy a befektetett egységek értéke nem változik. Amennyiben a biztosító tőkegaranciát vagy tőke- és hozamgaranciát vállal, a visszavásárlási értéket ennek figyelembevételével kell megállapítani.

3.6. Technikai kamatlábbal nem rendelkező, az 1. és 2. életbiztosítási ágazatba tartozó biztosítások esetén – értelemszerű módosításokkal – a 3.5. pontban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

5. melléklet a 2014. évi LXXXVIII. törvényhez

A közvetett tulajdon megállapítása, illetve kiszámítása

1. A közvetett tulajdon arányának megállapításához a köztes vállalkozásban fennálló tulajdoni hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az eredeti vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadával.

2. A köztes vállalkozáson keresztül fennálló közvetett tulajdont a számítás szempontjából nem kell figyelembe venni akkor, ha a köztes vállalkozásban a közvetlen és a köztes tulajdon együttes aránya nem éri el a minősített befolyás mértékét.

3. Természetes személyek esetében a közeli hozzátartozók által birtokolt, vagy gyakorolt tulajdoni vagy szavazati hányadokat egybe kell számítani.

4. A szavazati jogokat a tulajdoni hányadokkal azonos módon kell számításba venni.

6. melléklet a 2014. évi LXXXVIII. törvényhez

A biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékai eszközeinek a csoportosítása

A számviteli biztosítástechnikai tartalékok eszközei:

A) befektetések

a) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kötvények, és más hitelviszonyt megtestesítő pénzpiaci és befektetési eszközök,

b) kölcsönök,

c) részvények, részesedési viszonyt megtestesítő változó hozamú egyéb értékpapírok, illetve egyéb részesedések,

d) befektetési jegyek és egyéb kollektív befektetési értékpapírok,

e) ingatlanok, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok;

B) követelések

f) követelések a viszontbiztosítótól, ideértve a viszontbiztosításba adott kockázatokra a viszontbiztosító által megképzett számviteli biztosítástechnikai tartalékokat is,

g) letéti követelések és más, a viszontbiztosításba átvett biztosítási ügyletekből származó követelések,

h) a biztosítási és a viszontbiztosítási ügyletekből származó, az ügyfelekkel és a biztosításközvetítőkkel szembeni 3 hónapnál nem régebbi követelések,

i) biztosítási kötvénykölcsön,

j) adó-visszatérítések,

k) visszkereseti követelés;

C) egyéb eszközök

l) ingatlanokon kívüli tárgyi eszközök, az óvatosság elve alapján számított értékcsökkenéssel csökkentett értékben,

m) pénzforgalmi számlán és a pénztárban lévő pénzkészlet, valamint a hitelintézeti betétek, vagy betételfogadásra jogosult intézménynél lévő betét (követelés),

n) elhatárolt kamatok, bérleti díjak,

o) elhatárolt szerzési költségek;

D) egyéb követelések

p) különleges célú gazdasági eszközökből származó követelések.

7. melléklet a 2014. évi LXXXVIII. törvényhez180

8. melléklet a 2014. évi LXXXVIII. törvényhez

Megfeleltetési szabályok

Azt a pénznemet, amelyben a biztosító kötelezettségeit teljesíteni köteles, a mindenkori devizajogszabályoknak megfelelően a következő rendelkezések alapján kell meghatározni:

1. Ha a szerződésben meghatározott fedezetet egy meghatározott pénznemben fejezték ki, akkor a devizamegfeleltetési szabályok szempontjából a biztosító kötelezettségeit ebben a pénznemben fennállónak kell tekinteni.

2. A biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékai fedezetéül szolgáló eszközöket az 1. pontban meghatározott pénznemben fennálló követelésekbe kell fektetni.

3. Nem-életbiztosítások esetében, ha egy szerződés által nyújtott fedezet semmilyen devizában sincs kifejezve, úgy a biztosító kötelezettségei annak az országnak a hivatalos fizetőeszközében értendők, amelyben a kockázat felmerül.

4. Nem-életbiztosítások esetén a 2. pontban foglalt szabálytól eltérően, abban az esetben, ha adott szerződés esetében valószínűsíthető, hogy a kötelezettségek teljesítésének pénzneme meg fog egyezni a díjfizetés pénznemével, a biztosító választhatja azt a lehetőséget, hogy ezeket a kötelezettségeket a devizamegfeleltetési szabályok szempontjából a díjfizetés pénznemében tartja nyilván. A 2. pontban foglalt főszabálytól való eltérésről és annak indokairól a biztosítónak a Felügyeletet tájékoztatnia kell.

5. Nem-életbiztosítások esetében, ha a biztosítónak egy olyan biztosítási eseményt jelentenek be, amelyet a fenti szabályok alkalmazásától eltérő, más pénznemben kell rendezni, úgy a biztosító kötelezettségei ebben a pénznemben kifejezettnek tekintendők, mindenekelőtt abban a pénznemben, amely a biztosító által fizetendő kártérítés bírósági ítéleten vagy a biztosító és a szerződő közötti megállapodáson alapszik.

6. Nem-életbiztosítások esetében, ha a biztosító egy szerződéshez kapcsolódó jövőbeli kárkifizetésének pénznemét a biztosító meg tudja becsülni, de ez eltér attól a pénznemtől, amit a fenti eljárások szerint alkalmaznia kellene, a biztosító alkalmazhatja az általa becsült, kárkifizetésre vonatkozó pénznemet a devizamegfeleltetési szabályok szempontjából. A Felügyeletet az eltérésről és annak indoklásáról tájékoztatnia kell.

7. A biztosító mentesülhet a 2. pontban előírt kötelezettség alól, ha annak végrehajtása azt eredményezi, hogy az adott pénznemben köteles lenne a más pénznemekben lévő eszközeinek 7 százalékát meg nem haladó eszközt tartani.

9. melléklet a 2014. évi LXXXVIII. törvényhez

1. Ügynöki tevékenységet az a természetes személy végezhet, aki rendelkezik

a) biztosításközvetítő szakképesítéssel;

b) függő biztosításközvetítői szakképesítéssel;

c) független biztosításközvetítői szakképesítéssel; vagy

d) biztosítási tanácsadó szakképesítéssel.

2. Ha az ügynök kizárólag az 1. melléklet A) részének 17. pontjában foglalt Jogvédelem biztosítási ágazat termékeinek közvetítését végzi, akkor rendelkeznie kell

a) biztosításközvetítő szakképesítéssel;

b) jogvédelmi biztosításközvetítő szakképesítésével;

c) függő biztosításközvetítői szakképesítéssel;

d) független biztosításközvetítői szakképesítéssel; vagy

e) biztosítási tanácsadó szakképesítéssel.

3. A többes ügynöki és alkuszi tevékenységet azon természetes személy végezhet, aki rendelkezik

a) biztosításközvetítő szakképesítéssel;

b) független biztosításközvetítői szakképesítéssel; vagy

c) biztosítási tanácsadó szakképesítéssel.

10. melléklet a 2014. évi LXXXVIII. törvényhez

A portfóliókezelési tevékenységet végző által a kezelt portfólión elért teljesítmény, illetve hozam számításának, bemutatásának és közzétételének szabályai, elvei

1. Minden olyan adatot és információt, amely egy portfólión elért teljesítmény bemutatásához és az előírt számítások elvégzéséhez szükséges, össze kell gyűjteni és meg kell őrizni.

2. A portfólióértékelések forrásait és módszereit a befektető számára hozzáférhetővé kell tenni.

3. A portfóliókat legalább havonta értékelni kell.

4. A portfólió értékelését piaci értéken kell elvégezni.

5. A kamatozó kötvény típusú értékpapírok, valamint minden olyan eszköz esetén, amelyből kamatjövedelem származik, az időarányos kamatokat figyelembe kell venni az értékelésnél.

6. A pénzből és pénzjellegű eszközökből származó hozamokat bele kell foglalni a teljes hozam számításába.

7. A kereskedésnapi elszámolás elvét kell alkalmazni.

8. A portfólió hozamának számításakor – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – havi tőkesúlyozott vagy napi idősúlyozott hozamszámítást kell alkalmazni.

9. A realizált és nem realizált (árfolyam) nyereséget és a bevételeket is magába foglaló teljes hozamot kell kimutatni.

10. Az időszakok hozamait mértani láncba kell állítani.

11. Egy évnél rövidebb időszakok teljesítményét nem lehet évesíteni.

12. Mindig meg kell jelölni, hogy mely időszakra vonatkozik a hozamadat.

13. A teljesítményt a kereskedési költség levonása után kell kiszámítani.

14. A hozamot az osztalékon, kamaton és árfolyamnyereségen keletkező vissza nem igényelhető forrásadó levonása után kell számítani. A visszaigényelhető forrásadót figyelembe kell venni.

15. Meg kell jelölni azt is, hogy a teljesítményeket bruttó vagy nettó módon, azaz a befektető által a portfóliókezelési tevékenységet végzőnek vagy kapcsolt vállalkozásának fizetett díjat figyelembe véve számítják-e.

16. Meg kell jelölni minden olyan tényt, kiegészítő információt, amely a teljesítmények megítéléséhez, illetve a bemutatott teljesítmény teljes értékű magyarázata szempontjából fontos lehet.

17. A teljesítményadatok bemutatásánál a tőkeáttétel és a származékos termékek használatát, mértékét is be kell mutatni oly módon, amely lehetővé teszi a kockázatok azonosítását.

18. Amennyiben a portfólióhoz, annak befektetési politikájában referenciaindexet is rendeltek, ezen referenciaindex hozamát ugyanarra (ugyanazokra) az időszakra (időszakokra) és ugyanolyan hozamszámítási módszert alkalmazva kell bemutatni, amelyekre a portfólió hozama bemutatásra kerül.

19. A befektetési alapkezelési és portfóliókezelési tevékenységet végző teljesítményeinek bemutatásakor a hozamadatokat lehetőleg öt évre visszamenően, illetve tevékenysége megkezdésétől – a naptári éveknek megfelelő bontásban – kell bemutatni.

11. melléklet a 2014. évi LXXXVIII. törvényhez181

A) Rész
Winding-up proceedings
Felszámolási eljárások

Decision to open winding-up proceedings in respect of (name of the insurance undertaking)

Határozat a/az (biztosító megnevezése) ellen indított felszámolási eljárás megindításáról

Publication made in accordance with Article 280 of Directive 2009/138/EC of the European Parliament and of the Council of 25 November 2009 on the taking-up and pursuit of the business of Insurance and Reinsurance (Solvency II).

A közzététel a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) szóló 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvvel összhangban készült.

Insurance undertaking
Biztosító

(Angolul és magyarul: Cég elnevezése és rövidített elnevezése, székhelye)

Date, entry into force and nature of the decision
A határozathozatal és a jogerőre emelkedés dátuma, a döntés joghatása

(Angolul és magyarul: a határozathozatal és a jogerőre emelkedés dátuma, a döntés joghatása)

Competent authorities
Illetékes hatóságok

(Angolul és magyarul: Bíróság elnevezése és címe)

Supervisory authority
Felügyeleti hatóság

(Angolul és magyarul: Felügyeleti hatóság elnevezése és címe)

Liquidator appointed
Kijelölt felszámoló

(Angolul és magyarul: Felszámoló elnevezése, székhelye, elérhetőségi adatai)

Applicable law
Alkalmazandó jog

[Angolul és magyarul: Ország megnevezése és az alkalmazandó jogszabályi rendelkezés(ek)]

B) Rész

A 191. § (4) bekezdésében meghatározott tájékoztató esetén alkalmazandó címek az alábbiak:

(bg) «Ďîęŕíŕ çŕ ďđĺä˙â˙âŕíĺíŕ âçĺěŕíĺ. Ńďŕçĺňĺ ńđîęŕ»

(es) «Convocatoria para la presentación de créditos. Plazos aplicables»

(cs) «Výzva k přihlášení pohledávky. Závazné lhůty»

(da) «Opfordring til anmeldelse af fordringer. Vćr opmćrksom pĺ fristerne»

(de) «Aufforderung zur Anmeldung einer Forderung. Etwaige Fristen beachten!»

(et) «Nőude esitamise kutse. Järgitavad tähtajad»

(el) «Đńď’óęëçóç ăéá áíáăăĺëé’á áđáéôç’óĺůň. Đńďóď÷Ţ’ óôéň đńďčĺóěé’ĺň»

(en) «Invitation to lodge a claim. Time limits to be observed»

(fr) «Invitation ŕ produire une créance. Délais ŕ respecter»

(it) «Invito alľinsinuazione di un cedito. Termine da osservare»

(lv) «Uzaicinâjums iesniegt pras?jumu. Termini, kas jâievçro»

(It) «Kvietimas pateikti reikalavimą. Privalomieji terminai»

(hu) «Felhívás követelés bejelentésére. Betartandó határidők»

(mt) «Stedina ghal preżentazzjoni ta’ talba. Limiti taż-żmien li ghandhom jigu osservati»

(nl) «Oproep tot indiening van schuldvorderingen. In acht te nemen termijnen»

(pl) «Wezwanie do zgłoszenia wierzytelności. Przestrzegać terminów»

(pt) «Aviso de reclamaçăo de créditos. Prazos legais a observar»

(ro) «Invitaţie de a prezenta o creanţă; termene ce trebuie respectate»

(sk) «Výzva na prihlásenie pohľadávky. Je potrebné dodržať stanovené termíny»

(sl) «Poziv k prijavi terjatve. Roki, ki jih je treba upoštevati!»

(fi) «Kehotus saatavan ilmoittamiseen. Noudatettavat määräajat»

(sv) «Anmodan att anmäla fordran. Tidsfrister att iaktta»

C) Rész

Reorganisation measures Reorganizációs intézkedések

Decision on a reorganisation measure in respect of (name of the insurance undertaking)

Határozat a/az (biztosító megnevezése) ellen indított reorganizációs intézkedésről

Publication made in accordance with Article 271 of Directive 2009/138/EC of the European Parliament and of the Council of 25 November 2009 on the taking-up and pursuit of the business of Insurance and Reinsurance (Solvency II).

A közzététel a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) szóló 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvvel összhangban készült.

Insurance undertaking
Biztosító

(Angolul és magyarul: Cég elnevezése és rövidített elnevezése, székhelye)

Date, entry into force and nature of the decision
A határozathozatal és a jogerőre emelkedés dátuma, a döntés joghatása

(Angolul és magyarul: a határozathozatal és a jogerőre emelkedés dátuma, a döntés joghatása)

Competent authorities
Illetékes hatóságok

(Angolul és magyarul: Felügyeleti hatóság elnevezése és címe)

Supervisory authority
Felügyeleti hatóság

(Angolul és magyarul: Felügyeleti hatóság elnevezése és címe)

Liquidator appointed
Kijelölt felszámoló

(Angolul és magyarul: Felügyeleti Biztos elnevezése, székhelye, elérhetőségi adatai)

Applicable law
Alkalmazandó jog

[Angolul és magyarul: Ország megnevezése és az alkalmazandó jogszabályi rendelkezés(ek)]

12. melléklet a 2014. évi LXXXVIII. törvényhez

A befektetési politika tartalmi elemei

1. Az eszközalap létrehozásának célja, azon piaci folyamatok ismertetése, melyek kihasználására létrehozták

2.182 Az a minimális befektetési időtartam, amely alatt a piacon a hasonló összetételű portfóliók elvárt hozama – a rendelkezésre álló historikus adatok alapján – várhatóan realizálódik

3. A megcélzott ügyfélkör

4. Az eszközalap devizaneme, a befektetések földrajzi és szektoriális kitettsége

5. Azon főbb eszközcsoportok megnevezése a piacon általánosan elfogadott tartalommal, amelyekbe az eszközalap befektethet

6. Az egyes lehetséges eszközcsoportok esetében azon értékpapírtípusok köre, amelyeket az eszközalap tartalmazhat

7. A releváns alapvető kockázatok ismertetése, a piaci kockázatok közül különösen a kamat-, részvény-devizaárfolyam-, ingatlan-, árukockázat, illetve a likviditási piaci kockázat, a nem piaci kockázatok közül különösen az ország- és politikai kockázat, a hitel- és partnerkockázat és a koncentrációs kockázat

8. Az eszközalap kockázati besorolásának megjelölése a biztosító által kialakított sorrendi skálán

9. Az eszközalap stratégiai eszközallokációja (az egyes befektetési eszközök megcélzott aránya), illetve az attól való eltérés minimális és maximális megengedett aránya, továbbá azok a feltételek, melyek fennállása esetén az eltérés lehetséges

10. A megcélzott hozam mutatója (referencia index), alapvetően az eszközalap jellemző összetételét tükröző tőkepiaci index vagy több tőkepiaci index kombinációja

11. Azon kollektív befektetési forma befektetési politikája, amelybe az eszközalap az eszközeinek legalább ötven százalékát meghaladó mértékben kíván befektetni

12. Abszolút hozamú (total return alapú) eszközalap esetén annak részletezése, hogy a portfóliókezelési stratégia milyen módon járul hozzá a befektetésen elért hozam növekedéséhez

13. Azon ügyletek felsorolása, amelyek megkötésére az eszközalap kezelőjének lehetősége van

14. Annak rögzítése, hogy az eszközalap portfóliójával kapcsolatban megengedett-e az értékpapír-kölcsönzés, az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése, illetve van-e lehetőség fedezeti, valamint arbitrázs célú ügyletek kötésére

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!