nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
1992. évi LXVI. törvény
a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról
2015-01-01
2015-03-29
81
Jogszabály

1992. évi LXVI. törvény

a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról,
a végrehajtásáról kiadott 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben1

[A vastag betűs szedés az 1992: LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) a normál betűs szedés a 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) szövege.]

Az Országgyűlés, az Alaptörvénynek a személyes adatok védelméről szóló rendelkezéseire figyelemmel, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról a következő törvényt alkotja2:

A Kormány a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 47. §-ának (1) bekezdése a) és c) pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

Nytv. 1. § (1)3 E törvény célja, hogy meghatározza a polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartás (a továbbiakban: nyilvántartás) működésének törvényes feltételeit.

(2)4 A nyilvántartás azokat az alapvető személyi, lakcím és értesítési cím adatokat tartalmazza, amelyek a polgárok egymás közötti jogviszonyaiban személyazonosságuk igazolásához, továbbá a közigazgatási és igazságszolgáltatási szervek, a helyi önkormányzatok, valamint más természetes és jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek törvényen alapuló adatigényeinek kielégítéséhez szükségesek.

(3)5 E törvény biztosítja a természetes személy (a továbbiakban: polgár) személyes adataival való önrendelkezési jogának, valamint az egyéb alkotmányos jogok érvényesítéséhez és a közigazgatás hatékonyságának biztosításához szükséges személyazonosító, lakcím és értesítési cím adatok használatához fűződő közérdek összhangját.

(4)6E törvény a nyilvántartás törvényességét annak célhoz kötöttségével, az adatkezelés feltételeinek és a személyes adatok körének pontos meghatározásával, az adatkezelési jogosultságoknak a nyilvántartás szervei közötti megosztásával, továbbá az adatkezelés időbeni korlátozásával biztosítja.

(5) E törvény garanciális szabályokat állapít meg a nyilvántartásban kezelt adatok védelmére, valamint előírja az adatkezelés és a szolgáltatás ellenőrzésének kötelezettségét.

(6) A személyazonosító jel csak az e törvényben meghatározott korlátozott körben és szabályozott feltételek mellett, valamint az ebben megállapított határidőig használható.

A törvény alapelvei

Nytv. 2. § (1) A polgár — ha törvény másként nem rendelkezik — jogosult megtiltani a róla nyilvántartott adatok kiadását. A tilalommal érintett adat a polgár erre irányuló eseti engedélye alapján kiadható. Ez utóbbi eljárás költségei a kérelmezőt terhelik.

(2) A nyilvántartás szervei (6. §), ha törvény másként nem rendelkezik — az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges adatokon kívül — nem ismerhetik meg azon adatkezelők által kezelt adatokat, amelyekhez adatot szolgáltatnak.

(3)–(4)7

(5)8 A nyilvántartás szervei statisztikai célra – a népszámlálással kapcsolatos feladatok és a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai célú adatkezelése kivételével – csak olyan módon szolgáltathatnak adatot, amellyel a polgár és az adat kapcsolata nem állítható helyre.

(6)9 A nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárok teljes körére — ha törvény másként nem rendelkezik — személyi, lakcím és értesítési cím adatokat csak a nyilvántartás szervei gyűjthetnek.

Adatszolgáltatást korlátozó, megtiltó nyilatkozat

R. 1. §10 A polgár az adatainak szolgáltatását korlátozó vagy tiltó nyilatkozatát (a továbbiakban: korlátozó nyilatkozat, 1. számú melléklet) vagy annak visszavonását ajánlott levélben is megteheti bármely fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (a továbbiakban: járási hivatal), továbbá a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervnél (a továbbiakban: központi szerv). A polgár korlátozó nyilatkozatát és annak visszavonását a központi szervnél elektronikus úton, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 89. § (2) bekezdése alapján írásban vagy elektronikus úton a helyi választási irodaként eljáró jegyzőnél is előterjesztheti.

R. 2. §11 Az a nyilvántartási szerv, amelynél a polgár a korlátozó nyilatkozatát megtette vagy visszavonta, illetve – ha a polgár a nyilatkozatot írásban vagy elektronikus úton a helyi választási irodaként eljáró jegyzőnél tette meg vagy vonta vissza – a központi szerv az adatváltozásnak a nyilvántartáson történő átvezetéséről haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül gondoskodik.

R. 2/A. §12

A nyilvántartás fogalma és feladatai

Nytv. 3. § (1)13 A nyilvántartás olyan közhiteles hatósági nyilvántartás, amely a nyilvántartásban szereplő polgároknak az e törvényben meghatározott személyi, lakcím és értesítési cím adatait, valamint az azokban bekövetkezett változásokat tartalmazza és igazolja.

(2) A nyilvántartás feladata az e törvényben meghatározott adatok és változásaik gyűjtése és kezelése, azokról okiratok kiadása és törvényben meghatározott jogosultaknak adatok szolgáltatása.

A törvény hatálya

Nytv. 4. § (1)14 A törvény hatálya alá tartoznak:

a)15 Magyarország területén élő magyar állampolgárok, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személyek,

b)16 a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy), amennyiben a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogukat Magyarország területén gyakorolják,

c)17 a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (3) és (3a) bekezdése vagy 5. §-a alapján honosított vagy visszahonosított külföldön élő polgárok; és

d)18 – e törvényben meghatározott esetekben – a külföldön élő magyar állampolgárok.

(2)19 A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (3) és (3a) bekezdése vagy 5. §-a alapján honosított vagy visszahonosított külföldön élő polgár adatai az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján hivatalból szerepelnek a nyilvántartásban.

(2a)20 A külföldön élő magyar állampolgár adatai a nyilvántartásban akkor szerepelnek, ha

a) Magyarország területén kívül élő magyar állampolgár kéri adatai nyilvántartásba való felvételét,

b) a magyar állampolgár bejelenti külföldi letelepedésre vonatkozó szándékát,

c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár magyar állampolgárságot szerez,

d) a Magyarország területén kívül élő polgár a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 5/A. §-a alapján nyilatkozattal magyar állampolgárságot szerez,

e) a Magyarország területén kívül élő magyar állampolgár kérelmére a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény alapján az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a magyar állampolgársága fennállását igazolja, vagy

f) a Magyarország területén kívül élő magyar állampolgár külföldön történt születését, házasságkötését vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát a hazai anyakönyvezést végző hatóság anyakönyvezi,

g)21 a Magyarország területén kívül élő magyar állampolgár Magyarországon történt születését az anyakönyvvezető anyakönyvezi.

(2b)22

(2c)23 Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján – ha a nyilvántartásban nem szerepelnek – hivatalból kerülnek a nyilvántartásba

a) a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 5/A. §-a alapján magyar állampolgárságot nyilatkozattal szerzett polgár adatai, és

b) azon magyar állampolgár adatai, akinek a kérelmére az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény alapján a magyar állampolgárság fennállását igazolja.

(2d)24 A hazai anyakönyvezést végző hatóság értesítése alapján – ha a nyilvántartásban nem szerepelnek – hivatalból kerülnek a nyilvántartásba a Magyarország területén kívül született, házasságot kötött vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített magyar állampolgár adatai, ha a külföldön történt születését, házasságkötését vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát a hazai anyakönyvezést végző hatóság anyakönyvezte.

(3)25 E törvény hatálya kiterjed:

a)26 a személyiadat- és lakcímnyilvántartási, az adatkezelési és a lakcímbejelentési eljárásra,

b)27 a külföldön élő magyar állampolgárok, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy kivételével a személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos eljárásra,

c) a személyazonosítás célját szolgáló és jogosultságot igazoló egyéb okmányok kiadásával összefüggő eljárásra,

d)28 az értesítési cím bejelentési eljárásra.

Az Nytv. 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgárok és a külföldön élő magyar állampolgárok nyilvántartása29

R. 3. §30 (1) Az Nytv. 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgárokat az állampolgársági ügyekben eljáró szerv elektronikus úton megküldött értesítésében szereplő adatokkal – a honosítási, visszahonosítási okirat kiállításának időpontjával – a központi szerv hivatalból veszi nyilvántartásba.

(2) Az Nytv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerinti magyar állampolgár külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételére irányuló kérelmét a konzuli tisztviselőnél vagy a központi szervnél terjesztheti elő.

(3)31 Az Nytv. 4. § (2a) bekezdés b) pontja szerinti magyar állampolgár külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételére irányuló eljárás a külföldi letelepedési nyilatkozat megtételét követően hivatalból indul.

(4) Ha a nyilvántartásba vett, Nytv. 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár magyar állampolgárságot szerez, akkor – az anyakönyvvezető vagy a konzuli tisztviselő közreműködésével – az érintettet az eskü vagy fogadalomtétel időpontjával az Nytv. 4. § (2a) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgárként kell nyilvántartani.

(4a)32 Az Nytv. 4. § (2a) bekezdés d) és e) pontja szerinti magyar állampolgárt a magyar hatóság által vezetett anyakönyvbe bejegyzett adatokkal az állampolgársági ügyekben eljáró szerv veszi nyilvántartásba.

(4b)33 Az Nytv. 4. § (2a) bekezdés f) pontja szerinti magyar állampolgárt a magyar hatóság által vezetett anyakönyvbe bejegyzett adatokkal a hazai anyakönyvezést végző hatóság veszi nyilvántartásba.

(4c)34 Az Nytv. 4. § (2a) bekezdés g) pontja szerinti magyar állampolgárt a magyar hatóság által vezetett anyakönyvbe bejegyzett adatokkal a születés helye szerinti anyakönyvvezető veszi nyilvántartásba.

(5)35 A külföldön élő magyar állampolgár a konzuli tisztviselőnél, a központi szervnél vagy a tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnál is bejelentheti a nyilvántartott adatai változását, megteheti vagy visszavonhatja a korlátozó nyilatkozatát.

(6) A (2) bekezdés szerinti, kérelemre induló nyilvántartási eljárásban, ha az érintett magyar állampolgárságát a magyar állampolgárságról szóló törvény szerint nem tudja igazolni, az állampolgárság megállapítása iránt az állampolgársági ügyekben eljáró szervet kell megkeresni.

(7) A (2), (3) és (5) bekezdés szerinti, kérelemre induló nyilvántartási eljárásban az érintett természetes személyazonosító adatai, családi állapota, házasságkötésének vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helye magyar hatóság által kiállított okirattal, a nőtlen vagy hajadon családi állapot személyes nyilatkozattal is igazolható.

R. 4. § (1)36

(2)37 A nyilvántartásba az Nytv. 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár, valamint a külföldön élő magyar állampolgár lakóhelyeként az általa bejelentett országot, települést és lakcímet (postacímet) kell bejegyezni.

(3) A nyilvántartásba vett külföldön élő magyar állampolgárok adatai — az ellenkező értesítés hiányában — 100. életévük betöltéséig maradnak az aktív nyilvántartásban.

R. 5. § (1)38 A konzuli tisztviselő a nála előterjesztett kérelmeket, adatváltozásról szóló bejelentéseket haladéktalanul továbbítja a központi szervnek.

(2)39 A külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartási ügyében az ügyintézési határidő két hónap.

(3)40 Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a 3. § (4a) bekezdése szerinti esetben haladéktalanul gondoskodik a külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartásba történő felvételéről.

(4)41 A hazai anyakönyvezést végző hatóság a 3. § (4b) bekezdése szerinti esetben haladéktalanul gondoskodik a külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartásba történő felvételéről.

(5)42 Az anyakönyvvezető a 3. § (4c) bekezdése szerinti esetben a születés bejegyzésével egyidejűleg gondoskodik a külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartásba történő felvételéről.

(6)43 A polgárnak a magyar állampolgárságról való lemondás időpontjában a személyi azonosítójáról és a lakcíméről szóló hatósági igazolványát le kell adnia a konzuli tisztviselőnek, a központi szervnél, vagy a tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnál.

Értelmező rendelkezések

Nytv. 5. § E törvény alkalmazása során:

(1)44

(2)45 A polgár lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ, továbbá – a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgárok kivételével – az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy – amennyiben más lakása nincs – megszáll.

(3) A polgár tartózkodási helye: annak a lakásnak a címe, ahol — lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül — három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik.

(4) A polgár lakcím adata: bejelentett lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címe (a továbbiakban együtt: lakcím).

(5)46 A polgár értesítési címe: az a cím (címhely, postafiók vagy postai szolgáltató hely), amelyet kapcsolattartásra szolgáló elérhetősége céljából a lakcímén kívül a polgár bejelentett.

(5a)47 Szállásadó: az a személy, aki jogosult egy természetes személynek valamely lakás vagy lakás céljára szolgáló egyéb helyiség használatát biztosítani.

(6) A személyazonosító jel: a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárok egyedi azonosítására szolgáló, matematikai módszerrel, e törvény mellékletében leírt módon képzett kódjel.

(7) Adatszolgáltatás: a nyilvántartásban szereplő polgárok adatainak a törvényben meghatározott tartalmú és terjedelmű közlése. Ezen belül:

a) egyedi adatszolgáltatás: egy polgár adatainak közlése;

b) csoportos adatszolgáltatás: az adatigénylő által vagy jogszabályban meghatározott szempontok szerint képzett csoportba tartozó polgárok adatainak rendszeres vagy eseti közlése.

(8) A személyazonosító igazolvány: olyan hatósági igazolvány, amely a polgár személyazonosságát és az e törvényben meghatározott adatait közhitelűen igazolja.

(9)48 A nyilvántartás alapiratai: azok az iratok, amelyek alapján a polgár személyi, lakcím és értesítési cím adatait és azokban bekövetkezett változásokat a nyilvántartásba felvették.

(10)49 Archív adatok: azok az adatok, amelyek a polgár adatainak változása miatt már nem részei az aktuális és a történeti adatállománynak, továbbá azok a korábbi alapiratok, amelyek a nyilvántartás alapját képezték.

(11)50 Személyi azonosító: a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárt törvényben meghatározott adatkezelés során egyértelműen azonosító, különleges adatra nem utaló – külön törvényben meghatározott módon képzett – számjegysor.

(12)51 Okmányazonosító: a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány nyomtatványának, illetőleg a személyazonosító igazolvány nyomtatványának azonosítására alkalmazott jel.

(13)52 A polgár aláírása: születési vagy házassági családi és utónevének az általa használt és elismert írásképe.

(14)53 A polgár anyja neve: a polgár anyja születési családi és utóneve.

(15)54 Címjogosult: az a személy, aki az értesítési címként megadott címhely tekintetében az (5a) bekezdés értelmében szállásadónak minősül.

(16)55 Értesítési cím bejelentése: az értesítési cím nyilvántartásba vételének első alkalommal történő igénylése, a bejelentett értesítési cím megújítása, megváltoztatásának vagy törlésének kérése.

(17)56 Központi címregiszter: az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott nyilvántartás.

II. Fejezet

A nyilvántartás szervezete, hatásköri és illetékességi szabályai

Nytv. 6. § (1)57 Az e törvényben meghatározott feladatokat a települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző (a továbbiakban együtt: jegyző), fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal), a kormányablak, a fővárosi és megyei kormányhivatal és a nyilvántartást kezelő központi szerv (a továbbiakban: központi szerv) látja el.

(2)58 Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, az anyakönyvvezető, a konzuli tisztviselő közreműködik a nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek adatainak, adatváltozásainak nyilvántartásba vételében.

(3)59 Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv ellátja a 4. § (2a) bekezdés d) és e) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgárok nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat.

(4)60 A hazai anyakönyvezést végző hatóság ellátja a 4. § (2a) bekezdés f) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgárok nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat.

Nytv. 7. §61 (1) A járási hivatal

a) gondoskodik a járás (fővárosi kerület) területén lakcímmel rendelkező polgár adatainak, adatváltozásainak, illetve adatjavításainak, valamint a polgár adataiban a járás (fővárosi kerület) közigazgatási területén bekövetkezett változásoknak a nyilvántartáson történő átvezetéséről;

b) végzi a polgár személyi azonosítóval történő ellátásával, annak módosításával, illetőleg visszavonásával kapcsolatos feladatokat;

c)62 ellátja a lakcímbejelentés és az értesítési cím bejelentése tudomásulvételével összefüggő, jogszabályban meghatározott hatósági feladatokat;

d) a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén adatszolgáltatást teljesít a nyilvántartásból;

e) közokiratot ad ki a nyilvántartott adatokról;

f) a törvény hatálya alá tartozó tevékenységével összefüggésben gondoskodik a személyes adatok védelméről;

g) eljár a személyazonosító igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben;

h) ellenőrzi a személyazonosító igazolvány iránti kérelem adatait, intézkedik az okmány kitöltéséről és gondoskodik a polgár részére történő átadásáról;

i) végzi a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kitöltésével, nyilvántartásával és a polgár részére történő kézbesítésével kapcsolatos feladatokat;

j) ellátja a személyazonosítás céljára szolgáló, illetőleg jogosultságot igazoló okmányok kiadásával kapcsolatosan hatáskörébe utalt, törvényben meghatározott adatkezelési feladatokat.

(2) A települési önkormányzat jegyzője a 14 éven aluli érintett és az egészségügyi okból történő akadályoztatása esetén átveszi a polgár személyazonosító igazolvány iránti kérelmét, ellenőrzi a kérelmező jogosultságát és személyazonosságát, ellátja a kérelem továbbításával kapcsolatban hatáskörébe utalt hatósági feladatokat.

R. 6–7. §63

A helyi szintű feladatok64

R. 8. §65 (1)66 Helyi szinten a nyilvántartást a községi, városi – fővárosban a kerületi, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi – önkormányzat (a továbbiakban: települési önkormányzat) polgármesteri hivatalában számítógépen – és átmenetileg manuális, kartonos módszerrel – kezelik.

(2)67 A nyilvántartást helyi szinten kezelő szerv megváltozásáról, az új szervezeti rend szerint illetékes jegyző – a járási hivatal útján – a vonatkozó határozat jogerőre emelkedését követő nyolc napon belül értesíti a központi szervet.

R. 9. §68 (1)69 A jegyző vagy a járási hivatal a nyilvántartás folyamatos és naprakész vezetése érdekében gondoskodik az illetékességi területén bekövetkezett adatváltozások, valamint az illetékességi területén lakcímmel rendelkező polgár adatváltozásának és adatjavításának nyilvántartáson történő átvezetéséről.

(2)70 A jegyző a feldolgozott adatváltozások és az adatjavítások alapiratait, valamint a leadott személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolványt haladéktalanul továbbítja a járási hivatalnak. A járási hivatal az intézkedését vagy a jegyző intézkedését követően gondoskodik az alapiratoknak a központi szervnek való továbbításáról.

(3)71 Ha az adatváltozást a személyazonosító igazolvány, valamint a személyazonosítás célját szolgáló és a jogosultságot igazoló egyéb okmányok kiadásával összefüggő eljárásban jelentik be, a járási hivatal értesíti az adatváltozásról a központi szervet.

(4)72 A járási hivatal átvezeti a nyilvántartáson a személyi és lakcímadatokat, értesítési cím adatokat, adatváltozásokat és adatjavításokat

a)73 az illetékességi területén lakcímmel rendelkező polgár tekintetében, valamint

b) a személyazonosító igazolvány, illetve a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásával kapcsolatos – kormányrendeletben megállapított – hatósági jogkörében eljárva.

(5)74

(6)75 A lakóhely szerint illetékes járási hivatal az Nytv. 9. § (2) bekezdés n) pontjában foglalt eset kivételével felveszi a nyilvántartásba a letelepedett jogállású polgárt.

(7)76 A lakóhely szerint illetékes járási hivatal felveszi a nyilvántartásba a menekült és az oltalmazott jogállású polgárt.

R. 10. §77 A Magyarország területét külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgárt külföldön élő magyar állampolgárként a járási hivatal veszi nyilvántartásba.

Nytv. 7/A. §78

Nytv. 7/B. §79

Nytv. 8. §80 (1)81 A fővárosi és megyei kormányhivatal

a) felügyeletet gyakorol a helyi nyilvántartási tevékenység felett;

b) ellenőrzi a személyes adatok védelmének érvényesülését, szükség esetén helyreállítja a törvényes állapotot.

(2)82 A fővárosi és megyei kormányhivatal a nyilvántartás működtetésével kapcsolatos technikai feltételek biztosítása során közreműködik a nyilvántartás adatkezelésének és adatszolgáltatásának megszervezésében.

A területi szervek feladatai

R. 11. §83 A fővárosi és megyei kormányhivatal

a)84 érvényesíti a központi szerv szakmai iránymutatásait és rendszeresen ellenőrzi ezek végrehajtását, tájékoztatja a központi szervet felügyeleti, koordinációs tevékenységéről;

b)85 felügyeli a személyi, a lakcím-, az értesítési cím, valamint a címnyilvántartási adatok feldolgozását és a nyilvántartási rendszeren belüli továbbítását;

c) intézkedik a tudomására jutott eljárási szabálytalanságok megszüntetése, valamint az adathibák és eltérések helyesbítése iránt;

d)86

e)87 másodfokú hatósági jogkörrel rendelkezik a jegyző vagy a járási hivatal által nyilvántartási ügyben hozott első fokú döntések tekintetében;

f) ellátja a nyilvántartás helyi szintű számítógépes kezelésének technikai felügyeletét;

g) gondoskodik a nyilvántartás helyi és területi számítógépes rendszereinek üzemeltetéséhez szükséges számítástechnikai eszközök és programrendszerek üzembe állításáról;

h) gondoskodik a területi adatgyűjtő és adatszétosztó, valamint a kommunikációs és felügyelő rendszerek üzemeltetéséről.

Nytv. 9. § (1)88 A nyilvántartás adatkezelője a központi szerv.

(2)89 A központi szerv

a) gondoskodik a személyi azonosító képzéséről;

b) kezeli a nyilvántartás adatállományát és biztosítja a nyilvántartásban kezelt adatok helyességét;

c) a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetében, e törvény vagy külön jogszabály szerint hatáskörébe tartozó esetben – adatszolgáltatást teljesít a nyilvántartásból;

d)90 ellátja a nyilvántartás, valamint a személyazonosító igazolvány kiadásával és nyilvántartásával kapcsolatos, külön jogszabályban hatáskörébe utalt hatósági feladatokat;

e) működteti a nyilvántartás informatikai rendszerét;

f)91 a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és az e-közigazgatásért felelős miniszter jóváhagyásával államigazgatási szerv vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet adatfeldolgozót bízhat meg egyes adatfeldolgozási műveletek, technikai feladatok elvégzésével kivéve, ha a miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározottak alapján más adatfeldolgozó megbízását engedélyezi;

g)92 a polgárnak a személyazonosító igazolványban szereplő adatai alapján történő azonosítása, illetőleg azok igazolása céljából a személyazonosító igazolvány nyilvántartásban kezeli a 29. § (2) bekezdése szerinti adatokat, továbbá a személyazonosító igazolvány elvesztésére, illetve találására utaló adatokat, valamint a személyazonosító igazolvány elvételének vagy bevonásának tényét és következő indokait:

ga) a szabadságvesztés, kényszergyógykezelés, vagy pénzbírságot helyettesítő elzárás letöltésének megkezdését, az őrizetbe vagy előzetes letartóztatásba vételt,

gb)93 Magyarország területének külföldi letelepedés szándékával történő elhagyását,

gc)94 a bevándorlási engedély, letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély EK letelepedési engedély, vagy az ideiglenes letelepedési engedély visszavonását, valamint a menekült vagy oltalmazott jogállás megszűnését,

gd) a magyar állampolgárság megszűnését,

ge) a tulajdonos halálát;

h)95 kezeli a Központi Okmánytárat;

m)96 ellátja a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy személyi és lakcímadatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos – jogszabályban meghatározott – feladatokat;

n)97 ellátja a menekült vagy oltalmazott jogállású személy utóbb megszerzett letelepedett jogállásának nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat;

o)98 ellátja a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgárok személyi és lakcímadatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat;

p)99 ellátja a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezendő vagy elhelyezett figyelmeztető jelzés (a továbbiakban: figyelmeztető jelzés) kezelésével kapcsolatos nyilvántartási és adattovábbítási feladatokat;

q)100 ellátja az értesítési cím tudomásul vételével összefüggő – jogszabályban meghatározott – hatósági feladatokat;

r)101 ellátja a Magyarország területén élő, a 4. § (2c) bekezdése szerinti magyar állampolgárok nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat;

s)102 ellátja a Magyarország területén élő, a 4. § (2d) bekezdése szerinti magyar állampolgárok nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat.

(3)103 A központi szerv Központi Okmánytárában – adatlapokon, illetve számítógépes adathordozón tárolva – kezeli:

a)104 a személyazonosító igazolvány adatlapokat és fényképeket, a lakcímbejelentő lapokat, valamint az ezen iratokban szereplő adatok változását igazoló okmányokat, valamint az értesítésicím-bejelentőlapot;

b)105 a külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozatot, valamint a külföldön élő magyar állampolgároknak a nyilvántartással kapcsolatos bejelentéseit, illetőleg nyilatkozatait tartalmazó iratokat;

c)106 a nyilvántartási eljárásban keletkezett – a nyilvántartásba vétellel, az abból való törléssel, adatszolgáltatási korlátozással, adatváltozással, adathelyesbítéssel kapcsolatos alapiratokat, az anyakönyvi alapiratok kivételével;

d)107 a 2015. január 1. napját megelőzően keletkezett területszervezési, közigazgatás-szervezési, címváltozási iratokat.

(4)108 A (3) bekezdés a) pontja szerinti, 1993. június 1-je előtt keletkezett iratokat és fényképeket a Központi Okmánytár elkülönítetten, zárt archívumként kezeli. Ebben az adatállományban csak a passziválás okát és időpontját, továbbá a magyar állampolgárság megszűnésének tényét és időpontját lehet átvezetni.

(5)109 A (4) bekezdés szerinti adatállományból adatot szolgáltatni az érintetten kívül a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség, a nyomozó hatóságok, az ügyészség, valamint állampolgársági ügyekért felelős miniszter, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, a névváltoztatási ügyeket intéző szerv, a hagyatéki ügyeket intéző szerv és az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által rendeletben kijelölt szerv részére, törvényben előírt feladatainak ellátásához, továbbá a 17. § (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti adatok felhasználásának célját és jogalapját igazoló adatigénylő részére lehet, feltéve, ha az adatszolgáltatást a történeti adatállományból nem lehet teljesíteni.

Nytv. 10. §110

A központi szerv feladatai111

R. 12. § (1)112 A központi szerv első fokú hatósági jogkörében

a) dönt a személyi azonosító kiadásáról, módosításáról vagy visszavonásáról;

b)113 dönt a 3. § (1), (2) és (4) bekezdése szerinti esetekben a nyilvántartásba vételről, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásáról, visszavonásáról, valamint a külföldön élő magyar állampolgárok adatainak helyesbítéséről, módosításáról,

c) dönt a nála előterjesztett kérelmek ügyében a személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásáról vagy visszavonásáról;

d) egyedi és csoportos adatszolgáltatást teljesít;

e)114 az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján dönt a Magyarországon lakóhellyel rendelkező, honosított vagy visszahonosított (a továbbiakban együtt: honosított) polgár adatainak helyesbítéséről, törléséről, továbbá a személyazonosító igazolványa, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványa kiadásáról, visszavonásáról;

f)115 az illetékes idegenrendészeti szerv értesítése alapján felveszi a nyilvántartásba a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek személyi- és lakcímadatait, és átvezeti a nyilvántartáson külföldön bekövetkezett elhalálozásuk és névváltozásuk adatait;

g)116 az eljáró idegenrendészeti szerv értesítése alapján átvezeti a nyilvántartásban a menekült vagy oltalmazott jogállású személy utóbb megszerzett letelepedett jogállásának tényét,

h)117 az eljáró idegenrendészeti szerv értesítése alapján átvezeti a nyilvántartáson a bevándorolt, letelepedett, valamint a menekült vagy oltalmazott jogállású polgár külföldön bekövetkezett elhalálozásának adatait.

i)118 dönt a nála előterjesztett kérelmek ügyében az értesítési cím nyilvántartásba vételéről, megújításáról, törléséről;

j)119 az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján nyilvántartásba veszi a Magyarország területén élő, az Nytv. 4. § (2c) bekezdése szerinti magyar állampolgárok személyi- és lakcímadatait;

k)120 a hazai anyakönyvezést végző hatóság értesítése alapján nyilvántartásba veszi a Magyarország területén élő, az Nytv. 4. § (2d) bekezdése szerinti magyar állampolgárok személyi- és lakcímadatait;

l)121 dönt a külföldön élő magyar állampolgárok külföldi lakóhely változásának nyilvántartásba vételéről.

(2)122 A központi szerv működteti a nyilvántartás központi rendszerét, továbbá közreműködik a nyilvántartás informatikai és rendszertechnikai szabványainak kialakításában, minősíti a nyilvántartást kezelő szoftvereket, engedélyezi használatukat, ellenőrzi a szabványok, technikai előírások érvényesülését.

(3)123 A központi szerv gondoskodik a törvényben előírt feladatok végrehajtásához szükséges rendszertechnikai fejlesztések végrehajtásáról, ezen belül olyan rendszerek kidolgozásáról és az illetékes szervekhez történő eljuttatásáról, amelyek lehetővé teszik az adatállomány számítástechnikai módszerrel történő karbantartását.

(4)124 A központi szerv gondoskodik a települési szintet meghaladó területszervezési döntés kihirdetését követően a közigazgatási változásoknak a nyilvántartáson történő átvezetéséről.

(5)125 A fővárosi és megyei kormányhivatalnak másodfokú eljárása során hozott elsőfokú végzése elleni fellebbezés elbírálására a központi szerv jogosult.

R. 13. §126 A központi szerv felügyeli a nyilvántartás helyi és területi szerveinek lakcím- és értesítési cím bejelentéssel összefüggő hatósági tevékenységét. A központi szerv jogosult a nyilvántartás bármely szervénél, illetve üzemeltetőjénél keletkezett egyedi adathibák vizsgálatára, és utasítást adhat a hiba megszüntetésének módjára.

R. 14. §127 (1)128 A központi szerv ellátja a járási hivatal által végzett – a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány (a továbbiakban: hatósági igazolvány) kiadásával és nyilvántartásával kapcsolatos hatósági tevékenység szakmai felügyeletét.

(2)129

(3)130 A központi szerv az okmánynyilvántartásban rögzíti az általa kiadott hatósági igazolvány kitöltésének tényét, és kezeli a – a Nytv. 9. §-ának (3) bekezdése szerint – az eljárásban keletkezett alapiratokat.

(4)131 A központi szerv a nála benyújtott bejelentések alapján gondoskodik a hatósági igazolványok visszavonása, elvesztése, eltulajdonítása, valamint megsemmisülése tényének az okmánynyilvántartáson történő átvezetéséről.

III. Fejezet

A nyilvántartás adatai

Nytv. 11. § (1) A nyilvántartás tartalmazza a polgár

a) nevét;

b)132 magyar vagy külföldi állampolgárságát, illetve hontalanságát, magyar állampolgársága megszűnésének tényét (a továbbiakban: állampolgárság), menekült vagy oltalmazott, bevándorolt, letelepedett jogállását, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy esetében a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joggal történő rendelkezés tényét, illetve a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár esetén a honosítás vagy visszahonosítás tényét;

c) nemét;

d) születési helyét és idejét;

e) anyja nevét;

f)133 személyi azonosítóját;

g) elhalálozása helyét és idejét (a holttá nyilvánítását vagy a halál tényének bírói megállapítását);

h) lakcímét;

i) az adatszolgáltatásra vonatkozó, 2. § (1) bekezdés szerinti korlátozást, illetve tilalmat;

j) adataiból történő rendszeres adatszolgáltatásra vonatkozó jelzést.

k)134 családi állapotát, házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helyét;

l)135 arcképmását és – ha a 14. életévét betöltötte – aláírását, ha személyazonosító igazolványra jogosult;

m)136 személyazonosító igazolványának, továbbá személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítóját;

n)137 személyazonosító igazolványa kiadásának, érvényességének, cseréjének, elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, visszaadásának, leadásának, elvételének adatait;

o)138 személyazonosító igazolványa tekintetében a figyelmeztető jelzés kezelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott adatokat;

p)139 értesítési címét, ha azt a polgár bejelentette a nyilvántartás helyi vagy központi szervének.

(2)140 A nyilvántartás a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személynek az (1) bekezdés a)–j) pontja szerinti adatait, aláírását, valamint személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítóját tartalmazza.

(3)141 Ha a menekült vagy oltalmazott jogállású személy letelepedett jogállást szerez, a nyilvántartás mind a menekült, illetve oltalmazott, mind a letelepedett jogállását tartalmazza.

(4)–(5)142

A nyilvántartás adatai

R. 15. § (1)143 A nyilvántartás a névadatokat úgy tartalmazza, hogy a nyilvántartásban vagy az annak alapján kiadott iratokban legfeljebb – a polgár által megjelölt – kéttagú családinév és két utónév szerepelhet.

(2)144

(3)145 A születési, házassági, bejegyzett élettársi és halálozási események anyakönyvi bejegyzéseinek alapiratai a nyilvántartásnak is alapiratai, amelyeket – az anyakönyvekre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően – az esemény helye szerint illetékes anyakönyvezető őriz.

(4)146 A nyilvántartás az adatokat a magyar ábécé betűinek felhasználásával kezeli.

(5)147 A lakcím adattartalma:

a)148 településnév, a fővárosban a kerület megjelölésével, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott Margitsziget tekintetében a Budapest-Margitsziget elnevezés használatával,

b) postai irányítószám,

c) közterület neve és jellege,

d) házszám, ennek hiányában helyrajzi szám,

e) – ha az ingatlan több lakást foglal magában – épület, lépcsőház, szint (emelet), ajtó.

(6)149 Az értesítési cím adattartalma:

a) postafiók értesítési címként történő megadása esetén

aa) településnév,

ab) postafiók száma,

ac) a postafiókot biztosító postai szolgáltató hely postai irányítószáma,

b) címhely értesítési címként megadása esetén

ba)150 településnév, a fővárosban a kerület megjelölésével, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott Margitsziget tekintetében a Budapest-Margitsziget elnevezés használatával,

bb) postai irányítószám,

bc) közterület neve és jellege,

bd) házszám, ennek hiányában helyrajzi szám,

be) – ha az ingatlan több lakást vagy önálló egységet foglal magában – épület, lépcsőház, szint (emelet), ajtó,

c) postai szolgáltató hely értesítési címként történő megadása esetén

ca) településnév,

cb) a postai szolgáltató hely neve,

cc) a postai szolgáltató hely irányítószáma.

(7)151 A nyilvántartásban rögzíteni kell az adatok keletkezésének, változásának és megszűnésének, továbbá a tartózkodási hely megújításának időpontját.

(8)152 A nyilvántartás szervei és üzemeltetői kezelik azokat a technikai jellegű, nem személyes adatokat, melyek a nyilvántartás működtetéséhez szükségesek, így különösen a nyilvántartás szervei és a szolgáltatást igénybe vevők azonosító adatait, valamint a jelszórendszereket.

R. 15/A. §153 (1)154 Ha első fokon a központi szerv jár el, a honosított polgár esetében az Nytv. 4. § (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eljárásokban – az Nytv. 17–24/A. §-a szerinti adatszolgáltatások kivételével – a döntés-előkészítés során az állampolgársági ügyekben eljáró szerv által elektronikus úton megküldött adatokat kell figyelembe venni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók azt követően, hogy a honosított polgár az állampolgársági esküt vagy fogadalmat letette, továbbá ha a honosítási, visszahonosítási határozat hatályát vesztette.

R. 15/B. §155 (1) Külföldön történt születés, elhalálozás, házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén a nyilvántartás a helység hivatalos elnevezésén kívül az ország magyar nyelvű megnevezését is tartalmazza.

(2) A nyilvántartás a polgár kérelmére a külföldi helységnek a hivatalos magyar elnevezését is tartalmazza.

R. 15/C. §156 (1) Az Nytv. 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár, valamint a magyar állampolgárok esetében a 15/B. §-t a (2)–(5) bekezdés szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha az anyakönyvi esemény időpontjában a külföldi helység Magyarország területéhez tartozott, akkor a település nevét kizárólag a hivatalos magyar elnevezéssel kell bejegyezni.

(3) Ha az anyakönyvi esemény időpontjában a külföldi helység nem Magyarország területéhez tartozott, de a külföldi helységnek volt hivatalos magyar elnevezése, akkor a település nevét a hivatalos magyar elnevezéssel, valamint az adott országban hivatalos elnevezéssel kell bejegyezni.

(4) Ha a külföldi helységnek nem volt hivatalos magyar elnevezése, akkor a település nevét az adott országban hivatalos elnevezéssel kell bejegyezni.

(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott esetben a helységnév bejegyzését követően az adott ország nevét – az anyakönyvi esemény időpontjában érvényes módon, magyar elnevezéssel – is be kell jegyezni.

R. 15/D. §157 (1) A doktori címet az érintett kérelmére, viselt nevéhez „dr.” jelzéssel, az azt igazoló okirat adatai alapján, a kérelem előterjesztésének napjával kell a nyilvántartásba bejegyezni. A kérelmező több doktori címe közül csak egy jegyezhető be. Tudományos fokozat – a doktori cím kivételével – a nyilvántartásba nem jegyezhető be.

(2) Ha a polgár a doktori címének a nyilvántartásba való bejegyzése időpontjában házassági nevet visel, a „dr.” jelzőt

a) a feleség esetében

aa)158 a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:27. § (1) bekezdés a) és d) pontjában, valamint (3) bekezdésében meghatározott esetben a házassági nevet megelőzően,

ab)159 a Ptk. 4:27. § (1) bekezdés b) pontjának a feleség nevének a férj nevéhez való hozzákapcsolására vonatkozó rendelkezésében és a Ptk. 4:27. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a házassági név születési névből álló tagját megelőzően,

ac) ha a férje családi és utónevét viseli házasságra utaló toldással, a házassági nevet követően,

ad) ha a férje családi és utónevét viseli házasságra utaló toldással, amelyhez előző teljes házassági nevét hozzákapcsolja, az előző teljes házassági nevet megelőzően,

ae) ha az előző házassági nevét viseli tovább változatlan formában, az előző házassági nevet megelőzően

kell a nyilvántartásba bejegyezni;

b)160 a férj esetében a Ptk. 4:27. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, valamint (3) bekezdésében meghatározott esetben, továbbá ha az előző házassági nevét viseli tovább változatlan formában, a házassági nevet megelőzően kell a nyilvántartásba bejegyezni.

(3) Ha a doktori cím viselésére a férj jogosult, a férj doktori címét viselni kívánó feleség csak abban az esetben kérheti a doktori cím bejegyzését, ha a férj már kérelmezte annak nyilvántartásba vételét.

(4)161 A feleség házassági névviselésében a férj doktori címét a Ptk. 4:27. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a házassági nevet megelőzően kell a nyilvántartásba bejegyezni.

Nytv. 12. §162 (1)163 A nyilvántartás történeti állománya tartalmazza a polgár minden eddigi, a törvény hatálya alá tartozó adatát és adatváltozását az érintett elhalálozásától, magyar állampolgárságának megszűnésétől, illetve a külföldi letelepedés szándékával külföldre távozásától, bevándorolt, menekült vagy oltalmazott, letelepedett jogállásának megszűnésétől, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tartózkodási jogának megszűnésétől számított 15 évig, kivéve, ha jogállásának megszűnését a magyar állampolgárság megszerzése eredményezte. Ha az érintett személy a menekült vagy oltalmazott jogállás mellett letelepedett jogállást is szerzett, a 15 évet a később megszűnt jogállás megszűnésének időpontjától kell számítani. Ha az érintett magyar állampolgársága a külföldi letelepedés szándékával történt külföldre távozását követően szűnik meg, e tényt a nyilvántartás történeti állományán át kell vezetni.

(1a)164 A nyilvántartás történeti állományában tárolt adatok az (1) bekezdés szerinti időpont lejártával átkerülnek a nyilvántartás archív állományába 40 évig történő őrzésre. Ezen az adatállományon az érintett magyar állampolgársága megszűnésének tényén és időpontján kívül más adatváltozás nem vezethető át.

(2)165 A Központi Okmánytárban a 9. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat, illetőleg okiratokat az (1) bekezdés szerinti időpont lejártától számított ötven évig kell megőrizni.

(3)166 A nyilvántartás történeti és archív állományából, valamint a Központi Okmánytárból – a 9. § (5) bekezdésében tett kivétellel, illetve a 9. § (2) bekezdés p) pontjában meghatározott adatok kivételével – e törvény általános szabályai szerint teljesíthető adatszolgáltatás.

(4)167 A nyilvántartás történeti és archív állományában, továbbá a Központi Okmánytárban tárolt adatokat, okiratokat az e törvényben meghatározott megőrzési idő lejárta után egy éven belül meg kell semmisíteni, illetőleg törölni kell.

Nytv. 12/A. §168 (1) Ha a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár magyar állampolgárságot nem szerez, akkor a nyilvántartásban szereplő adatait a honosítási vagy visszahonosítási okirat hatályvesztéséről küldött értesítést követően a nyilvántartásból törölni kell.

(2) A 12. §-tól eltérően a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgárok nyilvántartásban szereplő adatai nem kerülnek a történeti állományba, valamint a Központi Okmánytárba, ha magyar állampolgárságot nem szereznek.

A személyi azonosító 169

Nytv. 13. §170 (1) Az érintettet a személyi azonosítójáról a nyilvántartó szerv hatósági igazolvánnyal tájékoztatja.

(2)171 A személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány tartalmazza a polgár természetes személyazonosító adatait, lakcímét – a (2a) bekezdésben meghatározott eltéréssel –, személyi azonosítóját, az okmány azonosítóját, valamint tájékoztatás céljából a 14. életévét be nem töltött kiskorú esetén – a törvényes képviselő kérelemére – a kiskorú törvényes képviselőinek nevét és a kiállítás időpontja szerinti telefonszámát.

(2a)172 A 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár és a külföldön élő magyar állampolgár esetében a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány azt igazolja, hogy az érintettnek nincs magyarországi lakóhelye.

(3) Az eljáró hatóság a 14 éven aluli kiskorú törvényes képviselőjének (2) bekezdésben meghatározott adatait kizárólag a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásáig jogosult kezelni, azokat a hatósági igazolvány kiadásakor haladéktalanul törölni kell.

(4) A személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványt úgy kell kiállítani, hogy abból az érintett polgár személyi azonosítója és lakcím adata egyidejűleg ne váljon megismerhetővé.

(5)173 A polgár személyi azonosítójának megváltozásáról a központi szerv az anyakönyvbe történő bejegyzés céljából értesíti az elektronikus anyakönyvi nyilvántartási rendszer adatkezelőjét.

Nytv. 13/A. §174 A helységnév, postai irányítószám, közterület elnevezés, közterület jelleg változása vagy területszervezési eljárásban hozott döntés miatt költözéssel nem járó lakcímváltozás esetén a címváltozásnak megfelelő személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolványt a címváltozás szerinti lakó vagy tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatal hivatalból állítja ki és kézbesíti a polgár részére.

Személyi azonosítóról és a lakcímről szóló
hatósági igazolvány

R. 16. §175 (1)176 Az Nytv. 13. § (1) bekezdése szerinti hatósági igazolvány célja a polgár tájékoztatása személyi azonosítójáról és bejelentett lakcíméről annak érdekében, hogy azokat a polgár törvényben előírt kötelezettsége teljesítéséhez közhitelűen igazolhassa.

(2)177 A hatósági igazolvány az Nytv. 13. § (2) bekezdésében meghatározott adatokon kívül tartalmazza a hatósági igazolvány okmányazonosítóját, kiállításának keltét és a kiállító hatóság megnevezését.

(3)178 A hatósági igazolvány a személyi azonosítót gépi olvasásra alkalmas vonalkód formájában is tartalmazza.

(4)179 A polgár születési hely adatának a hatósági igazolványba történő bejegyzésénél a 15/B. és 15/C. §-a szerint kell eljárni.

(5) A polgár egyidejűleg csak egy érvényes hatósági igazolvánnyal rendelkezhet.

R. 17. §180 (1) A hatósági igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben első fokon jár el:

a)181 az érintett polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyző és a járási hivatal a személyi azonosító visszavonása és törlése kivételével az adatok megváltozása esetén, továbbá a nyilvántartásba vétellel vagy a lakcímbejelentéssel kapcsolatos eljárásban;

b)182 a járási hivatal a személyazonosító igazolvány kiadási eljárásban, valamint a hatósági igazolványba tévesen bejegyzett adatok helyesbítése vagy a hatósági igazolvány gyártmányhibája esetén;

c)183 a központi szerv

ca) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy valamint a Magyarország területén élő, az Nytv. 4. § (2c) és (2d) bekezdése szerinti magyar állampolgár adatainak nyilvántartásba vételével,

cb)184 a honosított polgár és – a 10. §-ban meghatározott kivétellel – a magyarországi tartózkodási hellyel nem rendelkező, külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartásával, adatváltozásával, elveszett, eltulajdonított, megsemmisült vagy használhatatlanná vált hatósági igazolványával, valamint

cc) a személyi azonosító visszavonásával és törlésével

kapcsolatos eljárásban;

d)185 az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a 3. § (4a) bekezdése szerinti esetben;

e)186 a hazai anyakönyvezést végző hatóság a 3. § (4b) bekezdése szerinti esetben;

f)187 az eljárás megindításának helye szerint illetékes járási hivatal, a konzuli tisztviselőnél megindított eljárásban az érintett polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal a Magyarország területének a külföldi letelepedés szándékával történő elhagyásával kapcsolatos eljárásban, valamint a külföldön letelepedő magyar állampolgár külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételének eredményeként kiállításra kerülő hatósági igazolvánnyal kapcsolatos eljárásban;

g)188 a születés helye szerint illetékes járási hivatal a 3. § (4c) bekezdése szerinti esetben.

(2) Az eljáró hatóság

a) dönt a hatósági igazolvány kiadásáról, kiadásának megtagadásáról, valamint a hatósági igazolvány cseréjéről és visszavonásáról;

b)189 végzi – a hatósági igazolvánnyal összefüggő ügyintézés során tapasztalt, vagy a polgár által bejelentett, igazolt – adatváltozás, illetve a hibás adat kijavítás személyiadat- és lakcímnyilvántartáson történő átvezetésével kapcsolatos feladatokat;

c) kezeli a hatósági igazolvány kiadásának megtagadásával kapcsolatos alapiratokat;

d)190 gondoskodik a hatósági igazolvány kiadása, visszavonása, leadása, elvesztése, eltulajdonítása megsemmisülése és találása tényének az okmánynyilvántartáson történő átvezetéséről.

(2a)191 A (2) bekezdéstől eltérően az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a hazai anyakönyvezést végző hatóság kizárólag a hatósági igazolvány kiadásáról dönt.

(3)192 Az eljáró hatóság a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben továbbítja az illetékes járási hivatalnak a hatósági igazolvány kitöltéséhez szükséges adatokat, iratokat.

R. 18. §193 (1)194

(2) A hatósági igazolvány kiadása hivatalból történik, ha

a) arra a személyazonosító igazolvány kiadási eljárásban és oly módon kerül sor, hogy a polgár a lakcímet is tartalmazó régi típusú személyazonosító igazolványát cseréli le, és hatósági igazolvánnyal még nem látták el;

b)195 arra a személyi azonosító kiadásával vagy módosításával, továbbá a honosított polgár nyilvántartásával összefüggő eljárásban vagy a lakcímbejelentéssel kapcsolatos eljárásban kerül sor;

c) a hatósági igazolvány kiállítása tévesen bejegyzett adatok helyesbítése vagy a hatósági igazolvány gyártmányhibája miatt történt;

d)196 a magyar állampolgár bejelenti Magyarország területének külföldi letelepedés szándékával történő elhagyását.

e)197 arra helységnév, postai irányítószám, közterület elnevezés, közterület jelleg változása vagy területszervezési eljárásban hozott döntés miatti címváltozás miatt kerül sor;

f)198 arra a Budapest főváros közigazgatási területével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvény miatti címváltozás miatt kerül sor.

(3) Az érintett polgár kérelmére akkor kell kiadni a hatósági igazolványt, ha a polgár

a) személyi azonosítót nem érintő személyi adatai (névadatai, anyja neve) megváltoztak;

b) a hatósági igazolvánnyal azért nem rendelkezik, mert az a birtokából kikerült (elvesztés, eltulajdonítás, megsemmisülés);

c) hatósági igazolványa megrongálódott;

d)199 lakóhelyének vagy tartózkodási helyének címe házszám, lépcsőház, szint, ajtó számozása miatt megváltozott;

e)200 14 éven aluli kiskorú törvényes képviselőjeként neve és telefonszáma feltüntetését kéri a kiskorú hatósági igazolványán, illetve a feltüntetett adat módosítását vagy törlését kéri.

(4)201 Az újszülött törvényes képviselője a születés anyakönyvi bejelentésének szabályai szerint a születés anyakönyvi bejelentésével egyidejűleg továbbíthatja az anyakönyvvezetőnek az iránti kérelmét, hogy a törvényes képviselők neve és telefonszáma a hatósági igazolványon kerüljön feltüntetésre.

(5)202 A 14 éven aluli kiskorú törvényes képviselői nevének és telefonszámának feltüntetésére irányuló kérelmet a 4. mellékletben meghatározott nyomtatványon kell előterjeszteni.

(6)203 A hatósági igazolványt

a)204 az újszülött törvényes képviselőjének az anyakönyvvezető vagy a járási hivatal,

b)205 kérelemre vagy hivatalból indult eljárásban a külföldön élő magyar állampolgárnak – a 3. § (4c) bekezdése szerinti külföldön élő magyar állampolgár kivételével – a konzuli tisztviselő,

c)206 a nyilvántartásba vételre, illetve a lakcímbejelentésre irányuló eljárás során egyéb esetekben a jegyző és a járási hivatal,

d)207 az állandó személyazonosító igazolvány egyidejű kiadása esetén, a járási hivatal

e)208 a honosított polgár részére az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételekor,

ea) ha a honosított polgár a polgármester előtt teszi le az állampolgársági esküt vagy fogadalmat, a polgármester,

eb)209 ha a honosított polgár a külképviselet vezetője előtt teszi le az állampolgársági esküt vagy fogadalmat, a honosított polgár lakóhelye szerint illetékes járási hivatal,

f)210 a magyar állampolgárságot szerző, az Nytv. 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár részére az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételekor

fa) ha az érintett az állampolgársági esküt vagy fogadalmat a külképviselet vezetője előtt teszi le, a külképviselet vezetője,

fb) ha az érintett az állampolgársági esküt vagy fogadalmat a polgármester előtt teszi le a polgármester

g)211 a 3. § (4a) bekezdése szerinti esetben a külföldön élő magyar állampolgárnak az állampolgársági ügyekben eljáró szerv,

h)212 a Magyarország területén élő, az Nytv. 4. § (2c) bekezdése szerinti magyar állampolgárnak a központi szerv,

i)213 a 3. § (4b) bekezdése szerinti esetben a külföldön élő magyar állampolgárnak a hazai anyakönyvezést végző hatóság,

j)214 a Magyarország területén élő, az Nytv. 4. § (2d) bekezdése szerinti magyar állampolgárnak a központi szerv,

k)215 a 3. § (4c) bekezdése szerinti esetben a külföldön élő magyar állampolgárnak az anyakönyvvezető, a járási hivatal vagy a konzuli tisztviselő

adja át vagy kézbesíti.

(6a)216 A külképviselet vezetője vagy a polgármester a hivatalból kiállított hatósági igazolványt a központi szervnek haladéktalanul visszaküldi, ha a kiadása alapjául szolgáló honosítási, visszahonosítási okirat hatályát vesztette.

(7)217 A központi szerv a hatósági igazolványt közvetlenül is átadhatja az érintettnek.

(8)218 A hatósági igazolványt a 21. § (2) és (3) bekezdése szerinti esetben a járási hivatal személyes átvételre irányuló kérelem hiányában postai úton továbbítja a letelepedett polgárnak, a menekültnek és az oltalmazottnak.

R. 19. §219 (1)220 A járási hivatal – a bejelentett tartózkodási hellyel nem rendelkező, külföldön élő magyar állampolgár esetén a központi szerv – a polgár kérelmére új hatósági igazolványt állít ki, ha a korábban kiadott igazolványt a polgár elvesztette, az megsemmisült, azt eltulajdonították, vagy megrongálódása miatt használhatatlanná vált.

(2) Érvénytelen a hatósági igazolvány, ha

a) az abba bejegyzett adatok megváltoztak,

b) az megrongálódott, elveszett, eltulajdonították,

c)221 az hamis adatokat tartalmaz, az abba bejegyzett lakcím a nyilvántartásban érvénytelen vagy fiktív jelzéssel szerepel vagy azt nem a kiállítására jogosult szerv állította ki,

d) megszűnt a hatósági igazolványra való jogosultság,

e) a polgár meghalt.

(3) Megszűnik a hatósági igazolványra való jogosultság, ha

a)222 a nem magyar állampolgár Magyarország területét a külföldön történő letelepedés szándékával elhagyja;

b)223 a letelepedett jogállású polgár letelepedési engedélyét, ideiglenes letelepedési engedélyét, nemzeti letelepedési engedélyét, illetve EK letelepedési engedélyét (a továbbiakban együtt: letelepedett jogállást igazoló okmány) az idegenrendészeti hatóság visszavonta;

c)224 a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tartózkodási joga megszűnt, vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott;

d)225 a menekültként elismert személy menekültkénti, az oltalmazottként elismert személy oltalmazottkénti elismerését visszavonták;

e)226

f)227 a polgár magyar állampolgársága megszűnt;

g)228 a bevándorolt jogállású személy bevándorlási engedélyét visszavonták.

(3a)229 A menekültként vagy oltalmazottként és egyidejűleg letelepedettként nyilvántartott személy hatósági igazolványra jogosultsága abban az esetben szűnik meg, ha mindkét jogállását igazoló okmányát, illetve engedélyét, elismerését visszavonták.

(4)230 A (2) bekezdés a)–e) pontjában foglalt esetben a polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnak, az elhalálozás helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnek vagy a központi szervnek gondoskodnia kell a hatósági igazolvány bevonásáról, érvénytelenítéséről és az érvénytelenítés tényének a hatósági igazolvány nyilvántartásba történő bejegyzéséről. A (2) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben az anyakönyvvezető az anyakönyvi eljárásról szóló törvény szerint jár el.

(4a)231 A (3) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindításának helye szerint illetékes járási hivatal, a konzuli tisztviselőnél megindított eljárásban az érintett polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal gondoskodik a hatósági igazolvány bevonásáról, érvénytelenítéséről és az érvénytelenítés tényének nyilvántartásba vételéről.

(5)232 A (3) bekezdés b) pontjában foglalt esetekben a hatósági igazolvány elvételére az érintett lakóhelye szerint illetékes idegenrendészeti hatóság intézkedik. Az elvett hatósági igazolványt érvénytelenítés céljából továbbítani kell a lakóhely szerint illetékes járási hivatalnak.

(6)233 A (3) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a hatósági igazolvány bevonásáról az érintett lakóhelye szerint illetékes menekültügyi hatóság is intézkedhet. A menekültügyi hatóság a bevont hatósági igazolványt érvénytelenítés és az érvénytelenítés tényének a hatósági igazolvány nyilvántartásba történő bejegyzése céljából továbbítja az illetékes járási hivatalnak vagy a központi szervnek.

(7)234 Az érvénytelen hatósági igazolványt a polgár, illetve – elhalálozása esetén – hozzátartozója vagy az egészségügyi vagy szociális intézmény köteles nyolc napon belül leadni a (4), (5) és (6) bekezdésben megjelölt hatóságnak.

(8)235 Ha a magyar állampolgár hatósági igazolványa a (2) bekezdés a) pontja alapján a külföldi letelepedési szándék bejelentésének nyilvántartásba vételére tekintettel érvénytelen, a magyar állampolgár az érvénytelen hatósági igazolványt köteles

a) személyesen, törvényes képviselő vagy meghatalmazott útján a külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindításának helye szerint illetékes járási hivatalnál vagy konzuli tisztviselőnél leadni, vagy

b) személyes megjelenés nélkül, postai úton megküldeni a külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindításának helye szerint illetékes járási hivatalnak vagy konzuli tisztviselőnek.

R. 19/A. §236 (1) A 18. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben a költözéssel nem járó címváltozás miatt csere alatt álló hatósági igazolvány érvénytelenségének tényére és a hivatalból kiállított hatósági igazolvány érvényességére vonatkozó bejegyzésről a járási hivatalnak a hivatalból kiállított hatósági igazolvány átvételét igazoló tértivevény visszaérkezését követően kell gondoskodnia.

(2) Ha a 18. § (2) bekezdés e) pontja szerint hivatalból kiállított hatósági igazolvány kézbesítése másodszori alkalommal is sikertelen, a járási hivatal a hatósági igazolványt a címváltozás szerint illetékes jegyzőnek küldi meg személyes átadás céljából.

(3) Ha a címváltozás szerint illetékes jegyző a hatósági igazolványt személyesen átadja, az átadás tényéről értesíti a járási hivatalt. A járási hivatal az értesítés alapján az (1) bekezdés szerinti bejegyzést teszi a nyilvántartásba.

(4) Ha a címváltozás szerint illetékes jegyző a hatósági igazolványt személyesen nem adja át, a hatósági igazolványt érvénytelenítés céljából visszaküldi a járási hivatalnak. A járási hivatal a hatósági igazolványt érvényteleníti, valamint a csere alatt álló hatósági igazolvány és a hivatalból kiállított hatósági igazolvány érvénytelenségének tényére vonatkozó bejegyzést tesz a nyilvántartásba.

(5) A 18. § (2) bekezdés e) pontja szerint hivatalból kiállított hatósági igazolvány átvételét igazoló tértivevény visszaérkezésének hiányában a járási hivatal a polgárt postai úton írásban nyilatkoztatja arról, hogy a hatósági igazolványt átvette-e. A polgárt tájékoztatni kell arról is, hogy ha a hivatalból kiállított hatósági igazolványt nem vette át, az új hatósági igazolványa kiállítására kérelmére kerül sor, és a birtokában lévő csere alatt álló hatósági igazolványa adatváltozás miatt érvénytelen.

(6) Ha a polgár az (5) bekezdés szerinti esetben úgy nyilatkozott, hogy

a) a hatósági igazolványt átvette, a járási hivatal a nyilatkozat alapján az (1) bekezdés szerinti bejegyzést teszi a nyilvántartásba,

b) a hatósági igazolványt nem vette át, a járási hivatal a (4) bekezdés szerint jár el.

(7) Ha a járási hivatalnak a polgár (5) bekezdés szerinti nyilatkozattételére irányuló megkeresése eredménytelen vagy a megkeresés kézbesítése sikertelen, a járási hivatal a címváltozás szerint illetékes jegyzőtől kér belföldi jogsegélyt a tényállás tisztázásához. A tényállás tisztázása esetén az (1) és (4) bekezdés szerint kell eljárni.

(8) Ha a tényállás tisztázása során a 18. § (2) bekezdés e) pontja szerinti hatósági igazolvány fellelhetősége nem állapítható meg, a járási hivatal a (7) bekezdés szerinti jegyző értesítése alapján a (4) bekezdés szerint jár el.

(9) A polgár a címváltozás miatt érvénytelenné vált hatósági igazolványát a járási hivatalban vagy a címváltozás szerint illetékes jegyzőnél adhatja le.

A nyilvántartás adatforrásai

Nytv. 14. § A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik:

a) a polgár lakcímbejelentése;

b)237 a polgár kérelme a személyazonosító igazolvány kiállítása iránt, az ehhez csatolt okiratok, az arcképmása és a saját kezű aláírása, illetve az újszülött arcképmása;

c)238 az anyakönyv;

d)239 az idegenrendészeti hatóság és a menekültügyi hatóság által továbbított, a nyilvántartásba vételhez szükséges adatok;

e)240 a konzuli szolgálat konzuli tisztviselőjének az értesítése;

f)241

g)242 a címek tekintetében a központi címregiszterből automatikus adatátvétel;

h)243 a helyi önkormányzat jegyzője (főjegyzője) által küldött értesítés a g) pontba nem tartozó, de a címnyilvántartás részét képező adatok vonatkozásában;

i)244 a polgár értesítési címének bejelentése;

j) a polgár adatai letiltására vagy helyesbítésére vonatkozó kérelme;

k)245 a jegyző, a járási hivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal, a központi szerv, valamint a bíróságok nyilvántartási eljárás tárgyában hozott határozatai;

l) a külföldön élő magyar állampolgár kérelme;

m)246 az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése

ma) a honosítási vagy visszahonosítási okirat aláírásának időpontjáról, illetve arról a tényről, hogy a honosítási vagy visszahonosítási okirat hatályát vesztette,

mb) a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár esetében a természetes személyazonosító és külföldi lakóhely adatairól, valamint családi állapotáról és neméről,

mc) honosított vagy visszahonosított (a továbbiakban együtt: honosított) okirattal igazolt vagy nyilatkozata szerinti nőtlen vagy hajadon családi állapotáról,

md) a 4. § (2a) bekezdés d) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár esetében a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 5/A. § (2) bekezdése szerinti bizonyítvány kiállításáról, a természetes személyazonosító és külföldi lakóhely adatokról, a családi állapotról, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyéről és a neméről,

me) a 4. § (2a) bekezdés e) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár esetében a magyar állampolgárság igazolásáról, a természetes személyazonosító és külföldi lakóhely adatokról, a családi állapotról, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyéről és a neméről,

mf) – a Magyarország területén élő, a 4. § (2c) bekezdés a) pontja szerinti magyar állampolgárok esetében – a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 5/A. § (2) bekezdése szerinti bizonyítvány kiállításáról, a természetes személyazonosító és magyarországi lakcím adatokról, a családi állapotról, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyéről és a neméről,

mg) – a Magyarország területén élő, a 4. § (2c) bekezdés b) pontja szerinti magyar állampolgárok esetében – a magyar állampolgárság igazolásáról, a természetes személyazonosító és magyarországi lakcím adatokról, a családi állapotról, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyéről és a neméről,

mh) az állampolgársági eljárásban engedélyezett névmódosításról,

mi) a magyar állampolgárság megszűnéséről és annak időpontjáról;

n)247 az anyakönyvvezető értesítése

na) a magyar állampolgárság megszerzéséről és annak időpontjáról, valamint

nb) a honosított okirattal igazolt vagy nyilatkozata szerinti nőtlen vagy hajadon családi állapotáról,

o)248 a konzuli tisztviselő értesítése a magyar állampolgárság megszerzéséről és annak időpontjáról,

p)249 a hazai anyakönyvezést végző hatóság értesítése

pa) a 4. § (2a) bekezdés f) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár esetében a természetes személyazonosító és külföldi lakóhely adatokról, a családi állapotról, a házasságkötés helyéről vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyéről és a neméről,

pb) – a Magyarország területén élő, a 4. § (2d) bekezdése szerinti magyar állampolgár esetében – a természetes személyazonosító és magyarországi lakcím adatokról, a családi állapotról, a házasságkötés helyéről vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyéről és a neméről.

Nytv. 15. § (1)250 A polgár a lakcímbejelentés során a következő adatokat közli a helyi nyilvántartó szervvel:

a)251 természetes személyazonosító adatait;

b)–c)252

d) állampolgárságát;

e) előző lakcímét;

f) új lakcímét;

g) a bejelentés időpontját;

h)253 jogszabályban meghatározott kivétellel a szállásadó nevét, szállásadói minőségét, lakcímét vagy székhelyét és hozzájárulását.

(1a)254 A polgár a 26. § (2a) vagy (2b) bekezdése szerinti lakcímbejelentés során a következő adatokat közli az állampolgársági ügyekben eljáró szervvel vagy a hazai anyakönyvezést végző hatósággal:

a) természetes személyazonosító adatait,

b) új lakcímét,

c) jogszabályban meghatározott kivétellel a szállásadó nevét, szállásadói minőségét, lakcímét vagy székhelyét és hozzájárulását.

(2)255 A polgár a személyazonosító igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor rendelkezésre bocsátja – és a jogszabályban foglaltak szerint igazolja – a 29. § (2) bekezdésében megjelölt személyi adatait, arcképmását, és a kérelmet – ha a 14. életévét betöltötte – saját kezűleg aláírja. Ha a polgár írásképtelen vagy írástudatlan a kérelem aláírás rovatában a kiállító hatóság az „írásképtelen” megjelölést tünteti fel.

(3)256 A polgár az értesítési cím bejelentése során a következő adatokat közli a helyi vagy a központi nyilvántartó szervvel:

a) természetes személyazonosító adatait,

b) értesítési címét, valamint

c) a bejelentés időpontját.

(4)257 A külföldön élő magyar állampolgár külföldi lakóhely változásának bejelentése során a következő adatokat közli a központi nyilvántartó szervvel:

a) természetes személyazonosító adatait,

b) személyi azonosítóját,

c) magyar állampolgárságát igazoló okiratának számát vagy magyar állampolgárságát igazoló okmányának számát,

d) új külföldi lakóhelyét, valamint

e) a bejelentés időpontját.

Nytv. 16. §258 (1) Az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy az anyakönyvben rögzített – a 11. § (1) bekezdésében meghatározott – adatokat átvezeti a nyilvántartáson.

(2) A 4. § (2a) bekezdés f) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár esetében a hazai anyakönyvezést végző hatóság az anyakönyvben rögzített – a 11. § (1) bekezdésében meghatározott, illetve a külföldi lakóhely – adatokat átvezeti a nyilvántartáson.

(3)259 A 4. § (2a) bekezdés g) pontja szerinti, külföldön élő magyar állampolgár esetében az anyakönyvvezető az anyakönyvben rögzített – a 11. § (1) bekezdésében meghatározott, illetve a külföldi lakóhelyre vonatkozó – adatokat átvezeti a nyilvántartáson.

Értesítési kötelezettségek a nyilvántartás számára260

R. 20. §261 Az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy az anyakönyvbe történő bejegyzésből eredő adatváltozásokat, adatjavításokat haladéktalanul átvezeti a nyilvántartáson.

R. 21. § (1)262 A magyarországi letelepedés szándékával külföldről hazatérő magyar állampolgár – az Nytv. 26. § (2a) és (2b) bekezdése szerinti eset kivételével – a magyarországi lakóhelyére történt beköltözéstől számított öt napon belül köteles a lakóhelye szerinti járási hivatalnál a nyilvántartásba vételhez szükséges – okirattal igazolt – személyi és lakcímadatokat bejelenteni. Az adatok nyilvántartásba vételéről a járási hivatal hatósági igazolványt ad ki.

(2)263 Az idegenrendészeti hatóság – az Nytv. 9. § (2) bekezdés n) pontjában meghatározott eset kivételével – a letelepedett jogállását igazoló okmány kiállításától számított öt napon belül a letelepedett polgár nyilvántartásba vétele érdekében a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi és lakcímadatokat elektronikus úton továbbítja a letelepedett jogállású polgár lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak. Az adatok nyilvántartásba vételéről a járási hivatal hatósági igazolványt ad ki.

(3)264 A menekültügyi hatóság a menekült és az oltalmazott jogállását elismerő határozat kiállításától számított öt napon belül a menekült és az oltalmazott nyilvántartásba vétele érdekében a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi- és lakcímadatokat elektronikus úton továbbítja a menekült és az oltalmazott lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak. Az adatok nyilvántartásba vételéről a járási hivatal hatósági igazolványt ad ki.

(4)265 A külföldön letelepedni szándékozó polgár esetében a konzuli tisztviselőnél előterjesztett, a külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozatot és a külföldön letelepedni szándékozó polgár által személyesen, törvényes képviselő vagy meghatalmazott útján vagy postai úton leadott hatósági igazolványt a konzuli tisztviselő haladéktalanul megküldi a központi szervnek. A központi szerv a nyilatkozatot és a hatósági igazolványt feldolgozás, illetve további intézkedés céljából haladéktalanul megküldi az érintett polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnak.

(5)266 Az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének kitűzött időpontjáról az anyakönyvvezető vagy a konzuli tisztviselő a kitűzést követő nyolc napon belül értesíti a központi szervet.

(6)267 A honosítási, visszahonosítási okirat kiadásáról és a honosítási, visszahonosítási eljárásban engedélyezett névmódosításról, továbbá arról a tényről, hogy a honosítási, visszahonosítási okirat hatályát vesztette az állampolgársági ügyekben eljáró szerv haladéktalanul értesíti a központi szervet.

(6a)268 Az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető a magyar állampolgárság megszerzését, és a magyarországi lakóhellyel rendelkező polgár okirattal igazolt vagy nyilatkozata szerinti nőtlen vagy hajadon családi állapotát haladéktalanul átvezeti a nyilvántartáson.

(6b)269 Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a magyar állampolgárság megszűnésének tényét és időpontját, valamint – ha az eskü vagy fogadalom letételére a külképviselet vezetője előtt került sor – a honosított polgár okirattal igazolt vagy nyilatkozata szerinti nőtlen vagy hajadon családi állapotát haladéktalanul átvezeti a nyilvántartáson.

(6c)270 Az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes konzuli tisztviselő a magyar állampolgárság megszerzését haladéktalanul átvezeti a nyilvántartáson.

(7)271 A menekültügyi hatóság haladéktalanul értesíti a központi szervet

a) a menekült vagy az oltalmazott jogállásának jogerős megszűnéséről,

b) a menekült vagy az oltalmazott külföldön bekövetkezett elhalálozásáról.

(8)272 Az idegenrendészeti hatóság haladéktalanul értesíti a központi szervet

a) a bevándorolt vagy a letelepedett jogállásának jogerős megszűnéséről,

b) a bevándorolt vagy a letelepedett külföldön bekövetkezett elhalálozásáról.

(9)273 Az idegenrendészeti hatóság haladéktalanul értesíti a központi szervet a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy nyilvántartásba vételéhez szükséges személyi- és lakcímadatokról.

(9a)274 Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv haladéktalanul értesíti a központi szervet a Magyarország területén élő, az Nytv. 4. § (2c) bekezdése szerinti magyar állampolgárok nyilvántartásba vételéhez szükséges személyi- és lakcímadatokról.

(9b)275 A hazai anyakönyvezést végző hatóság haladéktalanul értesíti a központi szervet a Magyarország területén élő, az Nytv. 4. § (2d) bekezdése szerinti magyar állampolgárok nyilvántartásba vételéhez szükséges személyi- és lakcímadatokról.

(10)276 A járási hivatal gondoskodik a nyilvántartási ügyben saját hatáskörében, valamint az illetékes területi szerv és a bíróság értesítése alapján az e szervek által hozott jogerős és végrehajtható határozatokban foglaltaknak a nyilvántartáson történő átvezetéséről.

IV. Fejezet

Adatszolgáltatás a nyilvántartásból

Nytv. 17. § (1) A nyilvántartás szervei az e törvényben meghatározott feltételekkel és korlátok között — a polgár, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kérelmére, a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása esetén — adatot szolgáltatnak.

(2) A nyilvántartásból adatok az alábbi csoportosítás szerint szolgáltathatók:

a)277 név, lakcím és értesítési cím adatok (felvilágosítás a lakcímről és az értesítési címről);

b)278 természetes személyazonosító adatok és lakcímadatok, értesítési cím adatok, állampolgárság, családi állapot, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, a nyilvántartásból való kikerülés oka, helye és ideje;

c) a b) pontban felsorolt adatok és a személyazonosító jel;

d)279 a 9. § (2) bekezdés p) pontja kivételével a nyilvántartásba felvett adatok teljes köre;

e)280 természetes személyazonosító adatok és állampolgárság.

(3) A nyilvántartás szervei a 11. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott adatokat — a 2. § (5) bekezdésében foglalt feltételekkel — statisztikai célra felhasználhatják és azokat nyilvánosságra hozhatják.

(4)281 A központi szerv a személyazonosító igazolvány, továbbá a személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány okmányazonosítóját megjelölő kérelmező részére a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül is adatszolgáltatást teljesít az okmányok kiadásáról, érvényességének, elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének tényéről.

(5)282

(6)283 A központi szerv a 29. § (2) bekezdésében meghatározott adatokról és a lakcímről, valamint a 11. § (1) bekezdés n) pontjában meghatározott adatokról törvény, illetve az érintett hozzájárulása alapján az adat kezelésére jogosult adatkérő részére a személyazonosító igazolvány adatainak, valamint az érintett lakcímének ellenőrzése, az érintett személy azonosítása céljából adatot szolgáltathat. Az érintett arcképmását és saját kezű aláírását a személyazonosítást követően az adatkérő haladéktalanul törli, kivéve, ha az érintett ezen adatok további kezeléséhez hozzájárult, vagy azt törvény lehetővé teszi.

(7)284 A rendőrség határforgalom-ellenőrzést végző szerve a jogosulatlan külföldre utazás megakadályozása, illetőleg a személyazonosító igazolvány adattartalmának és érvényességének a személyazonosítás során történő ellenőrzése céljából a személyazonosító igazolvány nyilvántartásból – közvetlen adathozzáféréssel – adatokat vehet át. Az átvett adatokat a személyazonosítást követően az adatkérőnek haladéktalanul törölnie kell.

(8) A nyilvántartás szervei a külön törvényben meghatározott esetekben és megkereső szervek javára, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvényben meghatározott rendelkezések szerint adatot szolgáltatnak a polgár azonosítása, a megkereső szervek általi azonosítás, a megkereső szervek által kezelhető azonosító kódok lekérdezése érdekében.

Nytv. 18. §285 (1)286 Egyedi adatszolgáltatás az adatigénylő lakó- vagy tartózkodási helye, székhelye, telephelye szerint, illetőleg az érintett polgár ismert lakcíme szerint illetékes járási hivataltól kérelmezhető. A központi szervtől akkor igényelhető az egyedi adatszolgáltatás, ha az a járási hivatal által – a szükséges technikai feltételek hiányában, vagy egyéb okból – nem, illetőleg csak célszerűtlenül teljesíthető.

(2)287 Csoportos adatszolgáltatás a járási hivatal illetékességi területén lakcímmel rendelkező polgárok adatairól az illetékes járási hivataltól, a polgárok szélesebb körének adatait érintően a központi szervtől igényelhető.

(3) Adatszolgáltatás helyett a kérelmező igényelheti, hogy kapcsolatfelvétel céljából a nyilvántartás illetékes szerve az általa megjelölt személyt, személyi kört keresse meg és

a)288 kérje írásos hozzájárulását ahhoz, hogy név, lakcím és értesítési cím adatait a kérelmező rendelkezésére bocsáthassa, vagy

b) arról értesítse, hogy a kérelmezőt közvetlenül keresse meg, ha vele a kapcsolatot fel kívánja venni.

Nytv. 18/A. §289 (1) A központi szerv azon személy vagy szervezet részére, amelynek jogszabályban meghatározott hivatalos eljárásában törvény rendelkezése alapján a magyar állampolgárság igazolása szükséges, kérelemre a magyar állampolgárság tényéről a nyilvántartás adatai alapján adatot szolgáltat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az adatszolgáltatást igénylő az egyedi adatszolgáltatás igénylésekor azt, hogy eljárásában a magyar állampolgárság igazolása szükséges, az eljárását szabályozó törvényi rendelkezésre hivatkozással igazolja.

(3) A központi szerv az (1) bekezdés szerinti esetben a kérelemben közölt természetes személyazonosító adatoknak megfelelő polgárról végez egyedi adatszolgáltatást.

(4) Az (1) bekezdés szerinti esetben csoportos adatszolgáltatás nem teljesíthető.

Nytv. 19. § (1)290 A 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti adatok szolgáltatását bármely polgár, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása mellett jogosult kérni:

a) jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében,

b) tudományos kutatás céljából,

c) közvélemény-kutatás és piackutatás megkezdéséhez szükséges minta, valamint

d) közvetlen üzletszerzés (direkt marketing) célját szolgáló lista összeállításához.

(2)291 Az (1) bekezdés b)–d) pontja alapján adatigénylésre jogosultak az adatokat az alábbi kiválasztási szempontok szerint igényelhetik:

a) tudományos kutatás céljából a törvény 11. §-a (1) bekezdésének a)–e), g–h) és k) pontjaiban meghatározott adatok szerint,

b) közvélemény-kutatás és piackutatás céljából a 11. § (1) bekezdésének c)–d), h) és k) pontja szerint,

c) közvetlen üzletszerzés céljából a 11. § (1) bekezdésének c)–d), h) és k) pontja szerint.

(3) Az (1) bekezdés b)–d) pontja alapján történő adatigénylés esetén a kérelmezőnek az ott meghatározott tevékenység végzésére, illetőleg az adatigénylésre való jogosultságát is megfelelően igazolnia kell.

(4) A kérelem teljesítését meg kell tagadni, ha

a) az adatok kiadását a polgár letiltotta, kivéve, ha az adat kiszolgáltatására eseti engedélyt adott;

b) a kérelmező az adat felhasználásának célját, illetőleg jogalapját nem vagy nem megfelelően igazolta;

c) a megjelölt cél a kérelmező jogát, illetve jogos érdekét nem érinti, vagy az adattal érintett polgár személyiségi jogát sérti;

d)292 az újszülött adatainak nyilvántartásba vételét követően kilencven nap még nem telt el.

(5)293 .Az adatletiltás tényéről tájékoztatni kell a tudományos kutatás, közvélemény-kutatás vagy piackutatás, illetőleg közvetlen üzletszerzés céljából a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény 4. §-ának (3) bekezdése alapján adategyeztetést kérő adatigénylőt.

(6)294 A nyilvántartás szerve — amennyiben név- és lakcímadatokat a letiltást megelőző hat hónapon belül az (1) bekezdés d) pontja alapján szolgáltatott — köteles az érintett közvetlen üzletszerző szervet az adatletiltásról haladéktalanul értesíteni.

Nytv. 19/A. §295 (1)296 A Kormány által meghatározott ügyekben a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter

a) a polgárok személyre szóló tájékoztatása, illetve

b) a polgárok álláspontjának megkérdezése

céljából a 17. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adatok szolgáltatását jogosult kérni, a 11. § (1) bekezdés b), c), d), h) és k) pontjában meghatározott kiválasztási szempontok szerint.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem teljesítését meg kell tagadni a 19. § (4) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti esetben.

(3)297 A kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter az (1) bekezdésben meghatározott célból átvett adatokat – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az átvételtől számított kilencven napig kezelheti.

(4)298 A kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszternek az (1) bekezdésen alapuló adatkezelésére a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény 5. és 6. §-ában, valamint 13–15. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmaznia kell.

Nytv. 20. § (1) A polgárnak a 17. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott adatairól — függetlenül attól, hogy élt-e adatai letiltásának jogával — más polgárnak, jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek adatszolgáltatás akkor teljesíthető, ha azt törvény, nemzetközi szerződés vagy viszonosság előírja, vagy ha a kérelmező

a) polgár vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az adatok felhasználásához fűződő jogát vagy jogos érdekét okirattal igazolja;

b) jogi személy a polgárral szemben igazolt joga érvényesítése vagy kötelezettsége teljesítése érdekében kéri. Ez esetben is csak legfeljebb annyi adat szolgáltatható, amennyi a felhasználás célját még kielégíti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás nem terjed ki a 21—24. §-ok alapján teljesített adatszolgáltatásra.

Adatszolgáltatás

R. 22. §299 (1)300 Adatszolgáltatás igénylésekor az érintett polgár azonosításra alkalmas természetes személyazonosító adatait, illetve lakcímét, csoportos adatszolgáltatás igénylése esetén a csoportismérveket, a személyazonosító igazolványra vonatkozó adat igénylésekor pedig az igazolvány okmányazonosítóját kell megadni. Ha a csoportismérv olyan következtetések levonására alkalmas, amelynek alapján valószínűsíthető az érintett személyek faji eredete, nemzeti, nemzetiségi hovatartozása, vallásos vagy más meggyőződése, az adatszolgáltatási kérelem nem teljesíthető, kivéve, ha ezeknek az adatoknak a kezelésére törvény a kérelmezőt feljogosítja.

(2)301 A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény alapján vagy az érintett által a személyi azonosító kezelésére és továbbítására feljogosított személynek vagy szervnek az adatszolgáltatással érintett polgár személyi azonosítóját kell megadnia, ennek hiányában az (1) bekezdés szerint igényelhet adatot.

(3) Egyedileg azonosítandó személy adatainak igénylése esetén a nyilvántartás szerve adatszolgáltatást teljesít, amennyiben a közölt ismérveknek csak egy személy adata felel meg.

(4)302 A nyilvántartás szerve az Nytv. 21. §-ának b)g) és i)j) pontjaiban, valamint 22–24. §-aiban meghatározott szervek, továbbá az állami és önkormányzati adóhatóságok, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó szakigazgatási szerve, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az egyéb nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek, az egészségügyi igazgatás szervei, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve, a járási (fővárosi kerületi) hivatal járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézete egyedileg azonosítandó személyre vonatkozó adatigénylése esetén a kérelemben közölt – személyazonosításra alkalmas – adatoknak megfelelő személyek adatait szolgáltatja.

(5)A nyilvántartás szerve az Nytv. 24. §-ában meghatározott szervek kutatási kérelmére a közölt hiányos, illetve töredékadatoknak megfelelő személyek adatait szolgáltatja.

(6) Az adatigénylő felelősséggel tartozik azért, hogy a nyilvántartás szerve által tévedésből közölt, vagy a (4)–(5) bekezdések szerinti adatszolgáltatás esetén a személyazonosítás elvégzését vagy meghiúsulását követően feleslegessé vált adatokat haladéktalanul törölje.

(7) Rendszeres adatszolgáltatást az első alkalommal történő igényléskor (alapszolgáltatás) kell kérni. A személyi azonosító kezelésére nem jogosult adatigénylő a rendszeres adatszolgáltatást kapcsolati kód alkalmazásával is kérheti

R. 23. § (1)303 A nyilvántartásból statisztikai célra adatszolgáltatás – az Nytv. 2. §-ának (5) bekezdésében foglalt kivétellel – egyedi azonosításra alkalmatlan módon teljesíthető.

(2) Statisztikai szolgáltatás igénylésekor meg kell jelölni a felhasználás célját, az érintettek körét (területi, időbeli meghatározást és személyi kört) és az adatszolgáltatás teljesítésének kért formáját (papír vagy mágneses adathordozó).

R. 23/A. §304 Statisztikai adatszolgáltatás keretében a központi szerv a központi címregiszterből automatikus adatátvétellel átvett valamennyi címelemet, címkoordinátát, a címtörténeti állományt és a címek egyedi azonosító kódját a Központi Statisztikai Hivatal részére a statisztikai egységek címeinek nyilvántartása céljából térítésmentesen átadja.

R. 24. §305 A polgár, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a nyilvántartásból adatszolgáltatást írásban — vagy jegyzőkönyvbe foglalva — kérhet. A kérelem adattartalmát a 2. számú melléklet tartalmazza.

R. 25. § (1)306 A kérelmező a jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges adat igénylésekor azt a tényt, illetve eseményt köteles igazolni, amely bizonyítja azt az adatfelhasználási célnak alapot adó kapcsolatot, amely az érintett polgár és közötte fennáll, vagy fennállt.

(2)307 A kérelmező okirattal köteles igazolni:

a)308 az adatigénylésre való jogosultságát, amennyiben kérelmében az Nytv. 19. §-a (1) bekezdésének b)d) pontjaiban megjelölt célokra hivatkozik, illetve

b) a személyi azonosító kezelésének jogszerűségét, amennyiben a kérelemben feltüntetett személyi azonosítót a polgár előzetes írásbeli hozzájárulása alapján kezeli.

(3)309 A személyi azonosító kezelésére és továbbítására törvényben feljogosított, továbbá az Nytv. 21–24. §-aiban felsoroltak, valamint az állami és önkormányzati adóhatóság, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó szakigazgatási szerve, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az egyéb nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek, a munkaügyi igazgatás és az egészségügyi igazgatás szervei, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szervezetrendszerének szervei, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve, a járási (fővárosi kerületi) hivatal járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézete az adatszolgáltatás igénylésekor a felhasználás célját és jogalapját a számukra feladatot meghatározó jogszabályra hivatkozással igazolják.

(4)310 Ha az adatszolgáltatásra jogosult közvetlen (on-line) hozzáféréssel kívánja az adatokat átvenni, az adatigénylésnek – a 24. §-ban és a 25. § (1) bekezdésben foglaltakon kívül – tartalmaznia kell

a) az adatigénylő szervezet által az adatok lekérdezésére feljogosított személy egyedi azonosítóját, valamint a kért adathozzáférési jogosultságok körét, és

b) az adathozzáférés határidejét.

(5) A feljogosított személyében és egyedi azonosítójában bekövetkezett változást haladéktalanul közölni kell az adatszolgáltatást végző nyilvántartó szervvel.

(6) Az Nytv. 21—24. §-aiban felsorolt szervek számára — ha az adatvédelmi előírások biztosíthatók — telefonon is szolgáltatható adat.

R. 26. § (1) Az egyedi adatszolgáltatási engedély tartalmazza

a) az adatszolgáltatás célját;

b) az engedélyezett adatkört és a figyelembe veendő adatszolgáltatási tilalmat vagy korlátozást;

c) az adatvédelmi záradékot, amely felhívja a figyelmet az átadott adatok jogszerű felhasználására.

(2) Csoportos adatszolgáltatás esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túl az engedély tartalmazza az adatszolgáltatás módját, a szolgáltatás teljesítésével kapcsolatos egyéb feltételeket, illetve követelményeket.

(3) A rendszeres adatszolgáltatásra vonatkozó engedély az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza a szolgáltatás időpontját (időszakonkénti vagy folyamatos) és az engedély érvényességi idejét.

(4)311

(5)312

(6)313

Nytv. 21. § E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:

a) a helyi önkormányzatok szervei törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feladataik ellátásához;

b) a személyazonosító igazolványt kiadó és nyilvántartó hatóság az ezzel kapcsolatosan előírt feladatai végrehajtásához;

c) a szabálysértési hatóság a hatáskörébe tartozó szabálysértési eljárásban a feljelentett vagy tanú (szakértő) személyi adatainak és lakcímének megállapításához;

d) a szociális igazgatás szervei a szociális gondoskodás körében felmerülő, törvényben meghatározott feladataik ellátásához;

e)314 a díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére jogosult szervezetek törvényben meghatározott feladataik ellátásához.

f) a gépjárműveket, a forgalmi és vezetői engedélyeket nyilvántartó hatóság a nyilvántartásban szereplő polgárok adatai változásának követéséhez;

g)315 a legfőbb ügyész, illetve az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárás, valamint az igazságügyért felelős miniszter a bűnügyi költség és rendbírság mérséklése, elengedése iránti kérelmek elbírálása során;

h)316 a Központi Statisztikai Hivatal a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvényben meghatározott feladatai ellátásához;

i)317 a polgári védelmi kötelezettség érvényesítése céljából a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a polgármester;

j)318 az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvény 5. §-ában meghatározott bizottság, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága, valamint a bíróság a törvényben meghatározott ellenőrzés lefolytatásához;

k)319 a nyugdíjfolyósító szerv a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához a központi szervtől;

l)320 az egészségbiztosítási szerv a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához, a központi szervtől;

m)321 a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló polgári nemperes eljáráshoz a közjegyző,

n)322 az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetésére irányuló polgári nemperes eljáráshoz a közjegyző, az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában szereplő személy házasságkötésének, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének és halálának az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában való feltüntetése érdekében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara.

o)323 az állampolgárság, a családi állapot, a házasságkötés helye, a nem, valamint a nyilvántartásból való kikerülés okára, helyére és idejére vonatkozó adatok kivételével a kártörténeti nyilvántartást kezelő szerv a kártörténeti nyilvántartásban szereplő üzemben tartó személyazonosító adatai nyilvántartásának naprakészen tartásához,

p)324 a gondnokoltak nyilvántartásában és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásában szereplő természetes személyek adatainak egyeztetése céljából az Országos Bírósági Hivatal elnöke;

q)325 a szociális hatóság a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 20/C. §-a, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 139. § (2) bekezdése szerinti feladata teljesítésével, továbbá a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény vezetője a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások, ellátások biztosításával összefüggésben,

r)326 az út- és úthasználati díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére jogosult szervezetek törvényben meghatározott feladataik ellátásához.

s)327 a fővárosi és megyei kormányhivatal integrált ügyfélszolgálati irodája az anyakönyvi eljárással és az állampolgársági eljárással kapcsolatos feladatainak, valamint más, törvényben meghatározott feladatainak ellátásához,

t)328 a családi állapot, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, valamint a nyilvántartásból való, az elhalálozáson kívüli kikerülés okára, helyére és idejére vonatkozó adatok kivételével az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer létrehozásával és működtetésével összefüggő feladatai ellátásához.

R. 27. § (1) A jegyző az általa vezetett nyilvántartásból külön kérelem nélkül is felhasználhat, illetve szolgáltathat adatot ugyanazon települési önkormányzat képviselő-testületének, polgármesterének, illetve a polgármesteri hivatal ügyintézőjének feladatai ellátásához, feltéve, hogy ezt törvény vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendelet lehetővé teszi. Az e rendelkezések alapján teljesített adatszolgáltatást is fel kell tüntetni az adatszolgáltatási nyilvántartásban.

(2)329 A fővárosi és megyei kormányhivatal és a járási hivatal a nyilvántartásból külön kérelem nélkül is felhasználhat adatot, feltéve, hogy az törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet által hatáskörébe utalt feladatainak ellátásához szükséges, és azt a törvény lehetővé teszi. Az e rendelkezések alapján történt adatfelhasználást is fel kell tüntetni az adatszolgáltatási nyilvántartásban.

Nytv. 22. § E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:

a)330 az ingatlan-nyilvántartás, illetve földhasználati nyilvántartás szervei az ingatlan-nyilvántartás és a földhasználati nyilvántartás vezetésével összefüggésben;

b)331 a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, a katonai igazgatás illetékes területi szervei és a Magyar Honvédség központi irattározásra kijelölt szerve a hadkötelesek nyilvántartásának vezetéséhez és a háborús veszteség nyilvántartással kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséhez;

c) a rendészeti feladatokat ellátó igazgatási szervek a polgári kézi lőfegyverekkel, lőszerekkel, gáz- és riasztófegyverekkel, ipari célokat szolgáló robbantóanyagokkal, pirotechnikai termékek gyártásával, forgalmazásával, a kábítószerekkel és pszichotrop anyagokkal kapcsolatos engedélyezési és nyilvántartási eljárásokhoz;

d) az idegenrendészeti szervek a jogszabályban meghatározott idegenrendészeti feladataik ellátásához;

e)332 a központi menekültügyi szerv a törvényben meghatározott feladatai ellátásához;

f)333 a szabálysértési hatóság és a szabálysértési nyilvántartó szerv az eljárás alá vont személy személyazonosságának ellenőrzéséhez;

g)334 az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy az anyakönyvezési feladatainak ellátása céljából;

h)335 a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselője a konzuli érdekvédelmi feladatok ellátásához;

i)336 az útlevélhatóság, valamint a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselője az útlevél-ügyintézéshez.

Nytv. 23. §337 E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:

a)338 a választási szerv a népszavazásról és az európai polgári kezdeményezésről szóló törvényekben és önkormányzati rendeletekben, továbbá a népszámlálásról szóló törvényben, valamint a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátásához;

b) a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását vezető szerv a nyilvántartás vezetéséhez;

c) a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását vezető szerv részére adatszolgáltatásra kötelezett szerv, adatszolgáltatási feladatai teljesítéséhez.

Nytv. 24. § (1)339 A bíróság, az ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik ellátása érdekében – a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén, – a nyomozó hatóságok, valamint a rendőrség bűnüldözési tevékenységük ellátásához, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a katasztrófavédelmi tervezéshez, a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az utasadatok kockázatelemzéséhez, az állampolgársági ügyekért felelős miniszter és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kérelmező adatainak azonosításához, illetve az Országgyűlési Őrség törvényben meghatározott személy- és létesítményvédelmi feladatainak ellátásához e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének [17. § (2) bekezdés d) pont], továbbá a szabálysértési hatóság a szabálysértési eljárás, a rendőrség a szabálysértési eljárásról szóló törvény szerinti előkészítő eljárás lefolytatásához, valamint a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, a javítóintézet és a pártfogó felügyelői szolgálat a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának biztosítása érdekében a nyilvántartásba felvett meghatározott adatok [11. § (1) bekezdés a)–h), l), m) és p) pont] igénylésére jogosultak.

(2)340 A személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány kiadási eljárásban – személyazonosítás céljára – az eljáró hatóság jogosult a polgár arcképmásának és saját kezű aláírásának megismerésére, illetőleg igénylésére.

R. 28. §341

Nytv. 24/A. §342 (1)343 A nyilvántartás szerve kizárólag az ugyanazon polgárokra vonatkozó, rendszeresen ismétlődő csoportos adatszolgáltatás igényléséhez és átadásához, valamint az adatszolgáltatást kérő nyilvántartásának karbantartásához felhasználható kapcsolati kódot képezhet.

(2) A kapcsolati kód tartalmát és képzési szabályát az adatkérő nem határozhatja meg. Az ugyanazon polgárra vonatkozó különféle adatszolgáltatásoknál adatkérőnként eltérő tartalmú kapcsolati kódot kell képezni.

(3) A kapcsolati kód képzése nem lehet azonos a TAJ szám, az adóazonosító jel és a személyazonosító jel képzési módszerével, illetve a kapcsolati kód nem lehet azonos a TAJ számmal, az adóazonosító jellel és a személyazonosító jellel, illetőleg nem származtatható azokból.

(4)344 A kapcsolati kódot csak a nyilvántartás szerve, valamint az adatszolgáltatást kérő kezelheti, azt továbbítani csak az adatszolgáltatás igénylésekor, illetve az adat átadásakor lehet.

(5) A kapcsolati kód kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott célra használható, azt az adatkezelés céljának teljesülése után mind a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, mind pedig az adatkérő nyilvántartásából törölni kell.

Nytv. 24/B. §345 (1) Ha az adatszolgáltatással érintett jogintézmény vonatkozásában a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat fennállásához, illetve a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnéséhez nem állapít meg eltérő jogkövetkezményt, továbbá ha a jogosultság vagy a kötelezettség az özvegyet és az özvegy bejegyzett élettársat megkülönböztetés nélkül megilleti vagy terheli, a családi állapotot tartalmazó személyes adatra vonatkozó adatszolgáltatást a nyilvántartásból a „házas vagy bejegyzett élettárs”, „elvált vagy elvált bejegyzett élettárs” vagy „özvegy vagy özvegy bejegyzett élettárs” megjelöléssel kell teljesíteni.

(2)346 A járási hivatal – az érintett személy kifejezetten eltérő kérelme hiányában – a nyilvántartás alapján kiadott hatósági bizonyítványban a családi állapotra vonatkozó adatot a „házas vagy bejegyzett élettárs”, „elvált vagy elvált bejegyzett élettárs” vagy „özvegy vagy özvegy bejegyzett élettárs” megjelöléssel tünteti fel.

(3) A családi állapot igazolására a nyilvántartás alapján kiállított hatósági bizonyítványon kívül más okirat nem követelhető meg.

Nytv. 24/C. §347 A 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgárról a magyar állampolgársága megszerzéséig a nyilvántartásból – saját nyilvántartott adatról való tájékoztatás kivételével – nem teljesíthető adatszolgáltatás.

Nytv. 24/D. §348 A polgárnak a 11. § (1) bekezdés o) pontjában meghatározott adatairól adatszolgáltatás a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény rendelkezéseivel összhangban teljesíthető.

Nytv. 24/E. §349 Az anyakönyvvezető az elhalálozott személyek személyazonosító igazolványának, valamint a személyi azonosítóját és lakcímét igazoló hatósági igazolványának bevonása céljából a 11. § (1) bekezdés m) pontja és a 17. § (4) bekezdése szerinti adatokat jogosult igényelni.

V. Fejezet

A nyilvántartási eljárás

Nytv. 25. § (1) Az e törvényben előírt adatszolgáltatási és nyilvántartási feladataik teljesítéséhez az eljárásban érintett polgár személyazonosító jelét az alábbi szerveknek köteles átadni:

a) a nyilvántartás (6. §) szerveinek;

b)350 a szülő, illetve hozzátartozó a születés és a haláleset bejelentésekor az egészségügyi intézménynek és az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személynek, illetve az anyakönyvi esemény elektronikus anyakönyvbe rögzítésére jogosult személynek;

c)351 a házasulók a házassági szándékuk bejelentésekor, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítők e szándékuk bejelentésekor az anyakönyvvezetőnek;

d)352 a peres felek a családjogi és házassági bontóperben, a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontására irányuló perben, valamint a holttá nyilvánítással és a halál tényének bírói megállapításával összefüggő ügyekben a bíróságnak, a bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntetni kívánók a közjegyzőnek;

e)353 a szülők a gyermek családi jogállása rendezésekor a gyámhatóságnak, a bíróságnak, az anyakönyvi esemény elektronikus anyakönyvbe rögzítésére jogosult személynek, illetve egyéb jogszabály alapján az eljárásban közreműködő szervnek;

f)354 a konzuli tisztviselőnek olyan ügyek intézése során, amelyekben az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hazai hatóság jogosult a személyazonosító jelet kérni;

g)355 az idegenrendészeti szerveknek a bevándorlással, a letelepedéssel, illetőleg a tartózkodással kapcsolatos ügyintézés során.

(2)–(3)356

A lakcím és az értesítési cím bejelentése és nyilvántartása357

Nytv. 26. §358 (1) A Magyarország területén élő, e törvény hatálya alá tartozó polgár [4. § (1) bekezdés] köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a járási hivatalnál nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni (a továbbiakban együtt: lakcímbejelentés).

(2)359 A lakcímbejelentés a bejelentendő lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalnál teljesíthető. Az értesítési cím bejelentése bármely járási hivatalnál és a központi szervnél teljesíthető.

(2a)360 Ha a 4. § (2c) bekezdése szerinti polgár Magyarország területén kíván életvitelszerűen élni, első lakóhely bejelentését a nyilatkozat megtételével vagy a magyar állampolgárság igazolása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg az állampolgársági ügyekben eljáró szervnél köteles teljesíteni.

(2b)361 Ha a 4. § (2d) bekezdése szerinti polgár Magyarország területén kíván életvitelszerűen élni, első lakóhely bejelentését a születés, házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat hazai anyakönyvezésének megindításával egyidejűleg a hazai anyakönyvezést végző hatóságnál köteles teljesíteni.

(2c)362 Ha a (2a) vagy a (2b) bekezdés szerint teljesített első lakóhely nyilvántartásba vétele során a központi szerv megállapítja, hogy a polgár a lakóhely bejelentéséhez – jogszabályban meghatározott kivétellel – szükséges szállásadói hozzájárulással nem rendelkezik, a polgárt nyilatkozata ellenére külföldön élő magyar állampolgárként kell nyilvántartásba vennie.

(2d)363 A járási hivatal vagy a központi szerv az értesítési címet bejegyzi a nyilvántartásba, ha az postafiók, postai szolgáltató hely vagy a címnyilvántartásban szereplő címhely. Egyéb esetekben az értesítési cím bejegyzésére a cím fekvése szerinti járási hivatal az illetékes.

(3)364 Az (1) bekezdésben meghatározott polgárnak azt a tényt, hogy Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, bármely járási hivatalnál vagy a konzuli tisztviselőnél

a) személyesen vagy

b) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás útján

kell bejelentenie (a továbbiakban: külföldi letelepedési nyilatkozat).

(4)365 A lakcímbejelentéshez – jogszabályban meghatározott kivétellel – a szállásadó hozzájárulása szükséges.

(5)366 A lakcímbejelentés és az értesítési cím bejelentésének ténye önmagában a lakás vagy az ingatlan használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet és nem szüntet meg. Érvénytelen a bejelentett lakcímadat, ha a polgárnak a lakás használatára vonatkozó joga megállapodás alapján már nem áll fenn, illetve jogerős bírósági vagy hatósági határozat alapján megszűnt és a határozatot végrehajtották.

(5a)367 Érvénytelen a bejelentett lakcímadat, ha a járási hivatal megállapította, hogy a polgár bejelentett lakcímadata nem valós. Érvénytelen a bejelentett értesítési cím, ha a járási hivatal vagy a központi szerv megállapította, hogy a polgár bejelentett értesítési címe nem valós.

(6)368 Ha a 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár a nyilvántartásba vételét kéri, akkor a külföldi lakóhelyét a nyilvántartásba vételt kérő nyilatkozatban be kell jelentenie.

(7)369

(8) A külföldön élő magyar állampolgár magyarországi tartózkodási helyét az illetékes járási hivatalnál jelenti be.

A lakcím- és az értesítési cím nyilvántartása370

R. 29. § (1)371 A polgárnak a lakcímét, illetve annak változását az új lakcíme szerint illetékes jegyzőnél vagy járási hivatalnál kell bejelentenie. A polgár tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél vagy járási hivatalnál is bejelentheti.

(2)372 A lakcímbejelentésről a polgár lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványt kiállítja és kézbesíti a polgár részére.

(2a)373 A Magyarország területén élő, az Nytv. 4. § (2c) bekezdése szerinti polgár első lakóhelyét az állampolgársági eljárásban a magyar állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozat megtételével, vagy az állampolgárság igazolása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg jelenti be.

(2b)374 A Magyarország területén élő, az Nytv. 4. § (2d) bekezdése szerinti polgár első lakóhelyét a hazai anyakönyvi eljárásban a születés, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat hazai anyakönyvezésére irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg jelenti be.

(3)375 A letelepedett jogállású polgár, a menekült és az oltalmazott nyilvántartásba való első bejelentési kötelezettsége a 21. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott eljárással teljesül.

(4)376 A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy első lakóhelyét az idegenrendészeti hatóságnál a regisztrációs igazolás, az állandó tartózkodási kártya, illetve a tartózkodási kártya kiállításával kapcsolatos eljárásban jelenti be. Az idegenrendészeti hatóság az eljárásban a 34. § (1) bekezdése szerint jár el.

R. 30. § (1)377 A kiskorú gyermek lakóhelyeként – ha a bíróság vagy a járási (fővárosi kerületi) gyámhivatal (a továbbiakban: gyámhivatal) a gyermek lakóhelyéről jogerősen másként nem határoz – a szülő, ennek hiányában a törvényes képviselő lakóhelyét kell bejelenteni.

(2)378 Az újszülött első lakóhelyeként a szülők nyilatkozata alapján az anya vagy az apa lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét – a születés tényével együtt – az anyakönyvvezető jelenti be.

(3)379 A nevelésbe vett gyermek lakóhelyét – a szülőjének lakóhelyével megegyezően – a gyámhivatal állapítja meg. A nevelésbe vett gyermek lakóhelyeként – ha az fontos okból érdekében áll – a gyámhivatal megállapíthatja a tényleges gondozás helye szerinti gyermekotthont vagy – ha a nevelőszülő ehhez hozzájárult – a nevelőszülő lakóhelyét, ennek hiányában a területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelyét.

(4)380 Az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban, illetve más bentlakásos intézményben elhelyezett gyermek lakóhelye megegyezik szülőjének, ennek hiányában törvényes képviselőjének lakóhelyével.

(5)381 Titkolt terhesség esetén – az anya kérelmére – az újszülött első lakóhelye a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelye.

R. 31. § (1)382 A polgár lakcím-bejelentési kötelezettségét – a 29. § (3) bekezdése, valamint a (2)–(5) bekezdés szerinti esetek kivételével – személyesen, illetve törvényes képviselője vagy meghatalmazottja útján teljesítheti.

(2) Ha a bejelentési kötelezettség több együtt költöző hozzátartozót érint, a bejelentést valamennyiükre vonatkozóan az egyik bejelentésre kötelezett is teljesítheti.

(3)383 A kiskorú gyermek, illetve a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett személy lakcímbejelentését törvényes képviselője teljesíti. A 14. életévet betöltött kiskorú gyermek tartózkodási helyét maga is bejelentheti.

(4)384 Az átmeneti gondozásban részesülő gyermek lakcímbejelentéséről a szállásadó gondoskodik. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt tekintetében is.

(5) A munkásszálláson, mozgószálláson vagy építkezés felvonulási lakóépületben lakó polgár bejelentését a lakóhely tekintetében szállásadónak minősülő személy (képviselője) is elvégezheti.

R. 31/A. §385 (1) A polgár értesítési címét személyesen vagy az Nytv. 34. § (4) bekezdése szerint jelentheti be.

(2) A nyilvántartás egyidejűleg kizárólag egy, a polgár által bejelentett értesítési címet tartalmazhat.

(3) A polgár csak saját maga tekintetében jelenthet be értesítési címet.

R. 32. § (1)386 A lakcímbejelentést – a 29. § (3) bekezdésében, a 30. § (2) bekezdésében, valamint az Nytv. 26. § (2a) és (2b) bekezdésében, valamint jogszabályban meghatározott kivétellel – a 3. számú mellékletben előírt adattartalmú bejelentőlapon kell teljesíteni. A bejelentőlapot a lakcímbejelentés teljesítésére kötelezettnek és az e rendeletben meghatározott esetekben – az Nytv. 27/A. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében foglalt kivétellel – a szállásadónak is saját kezűleg alá kell írnia.

(1a)387 Az értesítési címet a 6. számú mellékletben előírt adattartalmú, az értesítési címét bejelentő polgár által saját kezűleg aláírt bejelentőlapon vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás útján kell bejelenteni.

(2)388 Az (1) és (1a) bekezdés szerinti bejelentőlapon szereplő személyi adatokat a személyazonosító igazolvány, ennek hiányában a személyazonosság igazolására alkalmas más érvényes okmány adattartalmával egyezően kell kiállítani. Ilyen okmány hiányában az adatok igazolására szolgál

a) bevándorolt esetében a jogerős bevándorlási engedély,

b)389 a letelepedett jogállású polgár esetében az érvényes letelepedett jogállást igazoló okmánya,

c)390 a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy esetében érvényes úti okmánya,

d)391 menekült esetében a menekültkénti, az oltalmazott esetében az oltalmazottkénti elismerésről rendelkező jogerős határozat.

(3)392 A bejelentkezés teljesítésekor a polgár a személyazonosító igazolványát vagy – amennyiben személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezik – más, személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványát köteles bemutatni és a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványát leadni.

R. 33. § (1) A lakcímbejelentési eljárásban a befogadott polgár tekintetében szállásadó

a)393 a magánszemély tulajdonában lévő lakás tulajdonosa vagy haszonélvezője;

b) az általa bérelt lakásra nézve a bérlő (bérlőtárs, társbérlő);

c) a munkásszállásra, a felvonulási lakóépületbe vagy a munkáltató zárt területén belül szolgálati lakásra nézve a munkáltató;

d) a hajléktalanszállásra nézve a szálláshely fenntartója, illetve annak megbízottja.

(2) Szállásadó továbbá

a) a kereskedelmi szálláshely (szálloda, fogadó, kemping, üdülőház, turistaszállás, fizetővendég szálláshely, sátortábor, panzió stb.) vezetője a szálláshelyre befogadott polgár, valamint az irányítása alatt álló szálláshelyen lakó alkalmazott és hozzátartozói tekintetében;

b) a csecsemőotthon, más egészségügyi intézmény, diákotthon, kollégium, bentlakásos szociális intézmény vezetője (gondnoka) az irányítása alá tartozó szálláshelyre vagy lakóhelyre befogadott polgár és az ott lakó alkalmazott vagy hozzátartozó esetében.

(3)394 A tulajdonosnak, a haszonélvezőnek, a bérlőnek, valamint a bíróság vagy más hatóság jogerős és végrehajtható határozata alapján lakó- vagy tartózkodási helyet változtatónak a lakcímjelentőlapján a ,,tulajdonos'', ,,bérlő'', illetve értelemszerűen a megfelelő kifejezést kell feltüntetni.

R. 34. § (1)395 A bejelentett lakcím valódiságát a címnyilvántartásban szereplő adatok – és ha az eset körülményei ezt indokolják, helyszíni szemle – alapján a jegyző, illetve a járási hivatal ellenőrzi. Ha

a) a bejelentett lakcím nem valós,

b) – az Nytv. 27/A. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében foglalt kivétellel – a bejelentőlapot a szállásadó nem írta alá,

c) – az Nytv. 27/C. §-ában meghatározott kivétellel – a szállásadó címnyilvántartásba bejegyzett szállásadói nyilatkozatának megfelelő, az Nytv. 27/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hozzájárulása hiányzik,

d) a szállásadó nyilatkozattételi jogosultsága nem áll fenn, vagy

e) a bejelentés egyéb okból nem felel meg a lakcímbejelentésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek,

a bejelentkezést el kell utasítani.

(1a)396 A bejelentett értesítési cím valódiságát az adatok alapján a járási hivatal – az értesítési cím központi szervnél történő megadása esetén a központi szerv – ellenőrzi. Ha

a) a bejelentett értesítési cím nem valós vagy

b) az értesítési cím bejelentése egyéb okból nem felel meg a bejelentésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek,

a bejelentést el kell utasítani.

(2)397 Ha a polgár által bejelentett lakcím vagy az értesítési címként bejelentett címhely nem szerepel a címnyilvántartásban, de a polgár a lakcím vagy értesítési cím természetbeni létezését hitelt érdemlően igazolja, a bejelentést – a jegyző által annak központi címregiszterbe bejegyzésével – el kell fogadni.

(2a)398 Ha a szállásadó az Nytv. 27/B. §-a szerinti értesítés szolgáltatást igényelt, a központi szerv a szállásadó választásának megfelelő módon értesítést küld részére az elfogadott lakcímbejelentésről.

(3)399 Ha a jegyző, illetve a járási hivatal a bejelentkezés elfogadása után állapítja meg, hogy a bejelentett lakcím nem valós, megállapítja a lakcím érvénytelenségét és a döntés jogerőre emelkedését követően az érvénytelen lakcímadatot a nyilvántartásban fiktív jelzéssel szerepelteti mindaddig, amíg a polgár a valós lakcímét be nem jelenti.

(3a)400 Ha a járási hivatal a bejelentkezés elfogadása után állapítja meg, hogy a bejelentett értesítési cím nem valós, megállapítja az értesítési cím érvénytelenségét és a döntés jogerőre emelkedését követően az érvénytelen értesítési címet törli a nyilvántartásból.

(4)401 A lakcímbejelentés (1) bekezdés szerinti elutasításáról, illetve a lakcím érvénytelenségének megállapításáról a jegyző, illetve a járási hivatal a bevándorolt, illetve letelepedett jogállású polgár, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy esetén haladéktalanul értesíti az illetékes területi idegenrendészeti hatóságot.

R. 35. § (1)402 Ha a Magyarországon élő polgárnak a nyilvántartásban sem lakó-, sem tartózkodási helye nincs, adatait „lakcím nélküli”-ként kezelik.

(2)403 A bíróság vagy más hatóság – ha a lakás használatának megváltoztatására vonatkozó döntés végrehajtásának foganatosítására sor került – erről értesíti a járási hivatalt, amely hivatalból intézkedik a lakcím érvénytelenítésére. Ha egyidejűleg a döntéssel érintett polgár új lakcímet nem jelent be vagy a járási hivatal a bejelentett lakcímről nem szerez tudomást, az (1) bekezdésnek megfelelően kell eljárni.

(3)404 Ha a polgár igazolja, hogy a lakásába bejelentkezett személy ténylegesen nem lakik ott, a jegyző, illetve a járási hivatal a 34. § (3) bekezdése szerint jár el. Nem szerepeltethető „fiktív” jelzéssel a lakcím, ha a jegyző, illetve a járási hivatal az eljárása során megállapítja, hogy az érintett – a lakás végleges elhagyásának szándéka nélkül – átmenetileg nem tartózkodik a lakásban.

(4)405 A lakcím érvénytelenítése vagy „fiktív” jelzéssel szerepeltetése esetén a jegyző, illetve a járási hivatal haladéktalanul gondoskodik arról, hogy az érintett polgár lakcímet tartalmazó hatósági igazolványa érvénytelenségének ténye a hatósági igazolvány nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön.

(5)406 A címjogosult és a postafiók bérlője a bejelentett értesítési cím törlését kérheti a nyilvántartásból, ha a cím (címhely vagy postafiók) értesítési címként történő nyilvántartását nem kívánja biztosítani.

R. 36. § (1) A mozgószálláson (mozgó lakókocsiban, hajón lévő szálláson, kihelyezett idényszálláson) történt elszállásolást, amennyiben a polgár más bejelentett lakcímmel nem rendelkezik, lakóhelyként, egyéb esetben tartózkodási helyként kell bejelenteni.

(2)407 Az (1) bekezdésben meghatározott szálláshely esetén a lakó- vagy tartózkodási hely címeként a munkáltató székhelyét, ennek hiányában telephelyét kell bejegyezni. E lakcímet a székhely (telephely) szerint illetékes jegyzőnél vagy járási hivatalnál kell bejelenteni.

(3)408 A hajléktalanszálláson tíz napot meghaladóan tartózkodó lakcím nélküli személyt a szállásadónak a befogadástól számított tizedik napot követő huszonnégy órán belül be kell jelentenie a szálláshely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél vagy járási hivatalnál.

(4)409 Az ideiglenes szálláshellyel sem rendelkező hajléktalan személynek lakóhelyeként azt a települést (fővárosi kerületet) kell bejelentenie, ahol szokásosan megtalálható. A nyilvántartásba ebben az esetben a bejelentett település neve (a fővárosban a kerület megjelölése) mellett ,,lakcím nélküli'' bejegyzést kell tenni.

(5)410

R. 37. §411 (1)412 A központi címregiszterbe bejegyzett címelemek megváltozása miatt költözéssel nem járó lakcímváltozásról vagy értesítésicím-változásról a polgárnak nem kell bejelentést tennie.

(2) A lakcímadat (1) bekezdés szerinti megváltozása nem minősül adatváltozásnak, arról az eredeti bejegyzési időpont változatlanul hagyásával – az Nytv. 13/A. §-ban meghatározott kivétellel – a változással érintett lakcím szerint illetékes járási hivatalnál előterjesztett kérelemre a lakcím szerint illetékes járási hivatal a címváltozásnak megfelelő hatósági igazolványt állít ki és kézbesít a polgár részére.

(3)413 A járási hivatal az (1) és (2) bekezdés szerinti címadatok módosulásához kapcsolódó változást hivatalból vezeti át a nyilvántartáson.

R. 38. §414 Nem tartozik lakcímbejelentési kötelezettség alá a Magyar Honvédség, az Országgyűlési Őrség és a rendvédelmi szervek tagja, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja tartózkodási helyének bentlakásos iskolára (tanfolyamra) vezénylés miatti változása, valamint az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítőknek, továbbá a szerződéses tisztes és honvéd rendfokozatú állománynak a Magyar Honvédség, az Országgyűlési Őrség, illetve a rendvédelmi szervek által biztosított elhelyezése.

R. 39. §415 (1) A jegyző, illetve a járási hivatal átvezeti a nyilvántartáson a lakcímbejelentés adatait, és megküldi a lakcímbejelentőlapot, valamint a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló leadott hatósági igazolványt a központi szervnek.

(2) A járási hivatal vagy – ha a polgár az értesítési címét a központi szervnél jelenti be – a központi szerv átvezeti a nyilvántartáson a megadott értesítési cím adatait.

R. 40. §416

Nytv. 27. § (1)417 Az értesítési címet – annak bejelentésétől számított két éven belül – ismét be kell jelenteni, ha annak a nyilvántartásban való szerepeltetését a polgár továbbra is kéri. Az ismételt bejelentéssel való megújítás hiányában az értesítési címet a nyilvántartásból törölni kell.

(2)418 A polgár tartózkodási helyének megszűnését bármely járási hivatalnál is bejelentheti.

(3)419 A tartózkodási helyet – annak bejelentésétől számított öt éven belül – ismét be kell jelenteni. Az ismételt bejelentés hiányában az érintett tartózkodási helye e törvény erejénél fogva megszűnik.

(4) Nem kell bejelenteni a tartózkodási helyét annak a polgárnak, aki

a)420 sorkatonai vagy tartalékos katonai szolgálat teljesítése, illetve gyógyintézeti kezelés miatt nem tartózkodik lakóhelyén;

b) előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti.

R. 41. §421 A tartózkodási hely megszüntetéséről vagy megújításáról a jegyző, illetve a járási hivatal nyolc napon belül értesíti a központi szervet.

R. 41/A. §422 (1) A Magyarország területét külföldi letelepedés szándékával elhagyó polgár a külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozatát az 5. számú melléklet szerinti adattartalommal nyújtja be.

(2)423 Ha a kiskorú gyermek külföldi letelepedéséhez a Ptk. 4:175. § (3) bekezdése alapján gyámhatósági döntés szükséges, a kiskorú gyermek külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozatához a gyámhatóság döntését is csatolni kell.

R. 41/B. §424 A jegyző az Nytv. 28/A. § (2) bekezdés f) és g) pontját érintő adatjavításokat és adatváltozásokat a vonatkozó döntés jogerőre emelkedését követően átvezeti a címnyilvántartásban, a cím központi címregiszterbe történő bejegyzésével egyidejűleg.

R. 41/C. §425 (1) A nyilatkozattételi jogosultsággal rendelkező tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó lakcímbejelentéssel összefüggő szállásadói nyilatkozatát és a nyilatkozat visszavonását a járási hivatal vezeti át a címnyilvántartáson. A járási hivatal gondoskodik a feldolgozott nyilatkozatok (alapiratok) megőrzéséről.

(2) Ha a járási hivatal bejelentés útján vagy hivatalból tudomást szerez a nyilatkozattételi jogosultság megszűnéséről – és e tényt az ingatlan-nyilvántartásba történt betekintéssel való ellenőrzés eredménye is megerősíti – a lakcímbejelentéssel összefüggő szállásadói nyilatkozatot hivatalból haladéktalanul törli a címnyilvántartásból.

Nytv. 27/A. §426 (1)427 A szállásadó bármely járási hivatalnál személyesen vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás útján nyilatkozhat arról, hogy a lakcímbejelentéshez szükséges hozzájárulását olyan módon adja meg, hogy

a) a lakcímbejelentéskor a bejelentkezővel együtt személyesen jelenik meg, vagy

b)428 a lakcímbejelentéshez a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás útján előzetesen járul hozzá.

(2) Ha a szállásadó nem él az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételi jogával, akkor a bejelentéshez szükséges, a 26. § (4) bekezdése szerinti hozzájárulást a lakcímjelentő lap aláírásával adja meg.

(3)429 Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően a szállásadó általi hozzájárulásra nincs szükség, ha a bejelentkező olyan érvényes teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal rendelkezik, amely a lakás használatára feljogosítja. Ebben az esetben az okiratot a lakcímbejelentő lappal együtt kell a járási hivatalnak benyújtani.

Nytv. 27/B. §430 (1)431 A szállásadó nyilatkozhat továbbá arról, hogy a címre történő lakcímbejelentésről a bejegyzéssel egyidejűleg értesítést kér.

(2) Az értesítés a szállásadó választása szerint történhet levélben, telefax, e-mail útján vagy szöveges üzenetközvetítési szolgáltatás igénybevételével.

(3)432 Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás megszűnik

a) ismételt igénylése hiányában az igény bejelentésétől számított egy év elteltével,

b) az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételi jogosultság megszűnésével vagy

c) az igénylő elhalálozásának nyilvántartásba vételével.

Nytv. 27/C. §433 A szállásadónak a 27/A. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozata nem vehető figyelembe abban az esetben, ha az adott címre történő bejelentést jogszabály kötelezővé teszi.

Nytv. 27/D. §434 (1) A címjogosult és a postafiók bérlője bármely járási hivatalnál személyesen vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás útján előzetesen nyilatkozhat arról, hogy a cím (címhely vagy postafiók) értesítési címként történő nyilvántartását nem kívánja biztosítani.

(2) A címjogosult nyilatkozhat arról, hogy az értesítési cím bejelentéséről a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg értesítést kér.

(3) A (2) bekezdés szerinti értesítés módjára a 27/B. § (2) bekezdését kell alkalmazni.

(4) A (2) bekezdés szerinti szolgáltatás megszűnik

a) ismételt igénylése hiányában az igény bejelentésétől számított egy év elteltével,

b) a (2) bekezdés szerinti nyilatkozattételi jogosultság megszűnésével, vagy

c) az igénylő elhalálozásának nyilvántartásba vételével.

Nytv. 28. §435 (1) A külföldi letelepedési nyilatkozattal összefüggő lakcím ügyben az a járási hivatal jár el, amelynél az eljárást az ügyfél megindítja, a konzuli tisztviselőnél megindított eljárásban az érintett polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal jár el.

(2) A külföldi letelepedési nyilatkozatot előterjesztő magyar állampolgár – külföldi letelepedési szándékának bejelentésével egyidejűleg – a járási hivatalnak nyilatkozik külföldi lakóhelyének címéről.

Címnyilvántartás436

Nytv. 28/A. §437 (1)438 A nyilvántartás központi szerve a lakcímbejelentés feltételeinek vizsgálata, a szállásadónak a lakcímbejelentéssel összefüggő jogosultságai érvényesítésének biztosítása, valamint a címhez kapcsolódó állami feladatellátás szervezésének megkönnyítése céljából kezeli a települési címek, valamint a lakcímbejelentéssel összefüggő szállásadói nyilatkozatok nyilvántartását (a továbbiakban: címnyilvántartás).

(2) A címnyilvántartás tartalmazza

a) a település megnevezését, a fővárosban a kerület megjelölését is;

b) a településrész nevét és a városi kerületet, ha azt a településen létrehoztak;

c) a postai irányítószámot;

d) a közterület nevét és jellegét;

e) a ház számát, ezen belül az épület, lépcsőház, szint, emelet és ajtó számát, illetve megjelölését;

f)439 az ingatlan elhelyezkedését leíró címkoordinátát, valamint a 2015. január 1. napját megelőzően keletkezett címek esetén a helyrajzi számot;

g) az ingatlan jellegét, technikai azonosítóját;

h)440 a szállásadó nyilatkozatát a lakcímbejelentéshez történő hozzájárulásának módjáról;

i)441 a szállásadó nyilatkozattételének időpontját;

j)442 a nyilatkozatot tevő szállásadó személyi azonosítóját, ennek hiányában négy természetes személyazonosító adatát, továbbá értesítési címét;

k)443 a nyilatkozatot tevő nem természetes személy szállásadó nevét, székhelyét;

l) közös vagy osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetén e tény feltüntetését;

m) a nyilatkozat visszavonásának időpontját, a hivatalbóli törlés időpontját és okát;

n) a szállásadó nyilatkozatát arról, hogy a lakcímbejelentésről a lakcím bejegyzésével egyidejűleg értesítést kér.

(3) A címnyilvántartás a (2) bekezdés h) pontja szerinti szállásadói nyilatkozatot annak visszavonásáig vagy hivatalbóli törléséig tartalmazza.

(4)444 A szállásadó hozzájáruló nyilatkozatának bejegyzésekor, valamint a címre történő lakcímbejelentéskor minden esetben vizsgálni kell, hogy a címre vonatkozóan nyilatkozatot tevő szállásadó nyilatkozattételi jogosultsága fennáll-e.

(5) A nyilatkozattételi jogosultság fennállásának hiányában a nyilatkozat nyilvántartásba vételét el kell utasítani, illetve a nyilatkozatot a címnyilvántartásból hivatalból törölni kell.

(6)445 A járási hivatal a szállásadó nyilatkozattételi jogosultságának fennállását az ingatlan-nyilvántartásba történő betekintéssel ellenőrzi.

(7)446 A (2) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott címelemek a központi címregiszterből történő, folyamatos, automatikus adatátvétel útján a nyilvántartás részévé válnak.

(8)447 A (2) bekezdés g) pontjában foglalt adatok címnyilvántartásba vételéről a jegyző gondoskodik.

(9)448 A (2) bekezdés h)–n) pontjában foglalt adatok tekintetében a nyilvántartásba vételről a járási hivatal gondoskodik.

Nytv. 28/B. §449 (1)450 A nyilvántartás szervei az igényelt adatok körét megjelölő kérelmező részére a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül adatszolgáltatást teljesítenek a címnyilvántartás 28/A. § (2) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott adatairól.

(2)451 A bíróság és a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében – a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén –, valamint a nyomozó hatóságok és az ügyészség a bűncselekmények megelőzése, felderítése és büntetőeljárás lefolytatása, valamint a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az utasadatok kockázatelemzése céljából a címnyilvántartásba felvett adatok teljes körének igénylésére jogosultak.

(3)452 A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy első, a Magyarország területén lévő lakóhelyének bejelentése során az eljáró hatóság a címnyilvántartásban közvetlen hozzáférés útján ellenőrzi a bejelentett címet, valamint a szállásadó lakcímbejelentéshez történő hozzájárulásának módjáról tett nyilatkozatát.

Személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok453

Nytv. 29. § (1)454 A személyazonosító igazolvány a polgár írásbeli nyilatkozata, valamint az anyakönyv és a nyilvántartás – nem magyar állampolgár esetén ezeken túlmenően a polgár útlevele és a magyarországi tartózkodásának jogcímét igazoló közokirat – alapján kiállított olyan hatósági igazolvány, mely a polgár személyazonosságát és az e törvényben meghatározott adatait közhitelűen igazolja.

(2)455 A személyazonosító igazolvány tartalmazza a polgár

a) nevét,

b) születési helyét,

c) születési idejét,

d) állampolgárságát,

e) anyja nevét,

f) nemét,

g) arcképmását,

h) aláírását, ha a 14. életévét betöltötte,

i) személyazonosító igazolványa érvényességi idejét,

j) személyazonosító igazolványa okmányazonosítóját.

(3)456 A polgár személyazonosságát a személyazonosító igazolványon túl az érvényes útlevél vagy kártyaformátumú vezetői engedély igazolja. Személyazonosítás céljából – jogszabályban meghatározott kivételekkel – a polgár nem kötelezhető más okmány bemutatására.

(4)457 A kiskorúság miatt cselekvőképtelen polgár részére a személyazonosító igazolványt a törvényes képviselő kérelmére kell kiadni. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú jogosultat a személyazonosító igazolvány kiadása ügyében megilleti az eljárási képesség.

(5)458 A polgár köteles a személyazonosító igazolvány kiadását igényelni, ha nem rendelkezik más érvényes, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolvánnyal.

(6)459 A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadására irányuló kérelem – jogszabályban meghatározott kivétellel – csak személyesen terjeszthető elő.

(7)460 A polgár a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás útján is bejelentheti a személyazonossága igazolására alkalmas hatósági igazolványa elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisülését, és kérheti a személyazonosító igazolványa és a vezetői engedélye pótlását, ha az adataiban nem következett be változás, és ideiglenes okmány kiadására nincs szükség. Az előzőekben felsorolt és a jogszabályban meghatározott más eseteket kivéve a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadásával összefüggő eljárásokban a hatóság nem tart elektronikusan kapcsolatot az ügyféllel.

(8)461 A személyazonosító igazolványt a (7) bekezdés szerinti esetben az okmányazonosító kivételével a korábbi hatósági igazolvánnyal megegyező adattartalommal kell kiadni.

(9)462 Ha a személyazonosító igazolvány igénylésére – 14. életévét be nem töltött polgár kivételével – annak eltulajdonítása miatt, a (2) bekezdés a)–i) pontja szerinti adatok változatlansága mellett kerül sor, a személyazonosító igazolványt az okmányazonosító kivételével a korábbi hatósági igazolvánnyal megegyező adattartalommal kell kiadni.

Nytv. 29/A. §463 (1) A központi szerv a jogszabályban meghatározott figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából az N.SIS II Hivatalnak elektronikus úton továbbítja annak a személyazonosító igazolványnak az adatait, amelynek elvesztését, eltulajdonítását bejelentették, illetve az a jogszabályban meghatározott egyéb okból érvénytelenítésre került és ezt a tényt a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejegyezték.

(2) Ha a személyazonosító igazolvány megszemélyesítését végző adatfeldolgozó szerv kitöltetlen személyazonosító igazolvány eltűnéséről (elvesztéséről, eltulajdonításáról), illetve az eltűnt kitöltetlen személyazonosító igazolvány megkerüléséről értesíti a központi szervet, a központi szerv a jogszabály szerinti felhasználói felületen keresztül gondoskodik a figyelmeztető jelzés beviteléről, illetve törléséről.

(3) Ha az (1) vagy (2) bekezdés szerinti személyazonosító igazolvány időközben megkerült és a kitöltött személyazonosító igazolvány esetében annak megkerülése tényét a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejegyezték, a központi szerv az (1) bekezdés szerinti módon gondoskodik az (1) vagy (2) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzés törléséről.

Nytv. 29/B. §464 Ha törvény valamely, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nyilvántartott személyes adat megváltozása esetén előírja, a központi szerv a törvényben megjelölt nyilvántartást vezető szervet az adatváltozással érintett személy természetes személyazonosító adatainak továbbításával értesíti az adatváltozásról. A törvényben megjelölt nyilvántartást vezető szerv haladéktalanul egyedileg összehasonlítja az érintett természetes személyazonosító adatait a nyilvántartásában kezelt adatokkal. Az összehasonlítást követően a törvényben megjelölt nyilvántartást vezető szerv az értesítésben megküldött adatokat haladéktalanul törli, ha az érintett természetes személyazonosító adatait nyilvántartásában nem kezeli.

VI. Fejezet

Adatvédelem

Nytv. 30. § (1)465 A jegyző, a járási hivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a központi szerv vezetője a polgárok személyes adatai védelméért való felelősségének körében köteles olyan technikai, szervezési intézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert kialakítani és adatvédelmi szabályzatot kiadni, amely biztosítja az adatvédelmi követelmények teljesülését.

(2)466 Az adatkezelés törvényességének ellenőrzésére az e-közigazgatásért felelős miniszter a központi szervnél, a fővárosi és megyei kormányhivatalnál a kormánymegbízott adatvédelmi felelőst nevez ki.

Nytv. 31. § (1) A nyilvántartás szervei (6. §) kötelesek adatszolgáltatási nyilvántartást vezetni.

(2) A nyilvántartás tartalmazza

a) az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját;

b) az adatszolgáltatás idejét;

c) az adatszolgáltatás célját és jogalapját;

d) az adatszolgáltatást igénylő polgár, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve megbízottja vagy képviselője nevét;

e)467 a szolgáltatott adatok körének megnevezését.

(3) A polgár az adatszolgáltatási nyilvántartásból jogosult megismerni, hogy mely adatszolgáltatások alanya volt. Ezt a jogosultságot a 24. §-ban felsorolt szervek részére teljesített adatszolgáltatás tekintetében külön törvény korlátozhatja vagy kizárhatja.

(4) Az adatszolgáltatási nyilvántartást öt évig meg kell őrizni.

(5)468 A járási hivatal nyilvántartást vezet azokról a köztisztviselőkről, akik az eljárás során jogosultak az egyes okmány-nyilvántartások adataihoz hozzáférni.

(6)469 Az (5) bekezdésben meghatározott nyilvántartás tartalmazza:

a) az érintett köztisztviselő természetes személyazonosító adatait;

b) okmány-nyilvántartásonként elkülönítve a hozzáférési jogosultságot, a hozzáférési jogosultság kezdő időpontját és időtartamát, valamint a hozzáférési jogosultság módosításának, visszavonásának okát és időpontját.

(7)470 A járási hivatal az érintett köztisztviselő nevét, nyilvántartási kód számát és a (6) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat legkésőbb a jogosultság kezdő időpontját megelőző munkanapon közli a központi szervvel.

(8)471 A nyilvántartás adatait a hozzáférési jogosultság megszűnésétől számított 5 évig kell megőrizni.

R. 42. § (1) A nyilvántartás szerveinél az adatvédelemért felelős vezető, valamint a számítástechnikai rendszerek üzemeltetője gondoskodik az adatállomány fizikai megsemmisülés elleni védelméről, a rendszerben alkalmazott adatkezelési eljárások és az adatállományok biztonságáról, valamint az illetéktelen hozzáférés elleni védelemről.

(2) A nyilvántartás kezelője, illetve üzemeltetője

a) gondoskodik a fokozott tűzvédelemről, valamint lehetőség szerint folyamatos áramforrást alkalmaz;

b) nyilvántartja a mágneses adathordozókat, és azokat a biztonsági előírásoknak megfelelően kezeli;

c) rendszeresen menti az adatállományt, és a másolatot olyan helyen tárolja, ahol biztonságosan megőrizhető és hozzáférhető. A helyi állomány biztonsági másolatául a területi, továbbá a központi számítógépes adatbázis szolgál;

d) gondoskodik a vírusvédelemről.

(3)472 A központi szervnél kezelt, illetve a helyi papír alapú nyilvántartások esetén is megfelelően gondoskodik a kezelő a fizikai megsemmisülés elleni védelméről, és arról, hogy e nyilvántartásokhoz csak a 43. § (1) bekezdés szerint jogosult személyek férhessenek hozzá.

R. 43. § (1) Az adatok kezelésére, illetve a számítógépes rendszer üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátására felhatalmazott személyek az adatokhoz csak a feladatuk ellátásához szükséges mértékben, a (2)—(3) bekezdésben foglaltak szerint férhetnek hozzá.

(2) A rendszerben adatkarbantartást csak a felelős vezető által erre felhatalmazott dolgozó végezhet. Az adatszolgáltatás igénybe vevő, illetve a nyilvántartást vezető vagy üzemeltető szerv más dolgozója az adatállományban változtatást nem végezhet. Az általa észlelt adathiba esetén erről a felhatalmazott köztisztviselőt értesíti, aki a kijavítás elvégzéséről intézkedik.

(3) A rendszerfejlesztők a feladataik ellátásához szükséges mértékig az adatállományokhoz hozzáférhetnek, az adatokat azonban nem használhatják fel más célra, és nem hozhatják mások tudomására.

R. 44. § (1) A nyilvántartó szerv, az üzemeltető, illetve az adatszolgáltatást közvetlenül (on-line) igénybe vevő szerv dolgozói csak meghatározott jelszó és azonosító használatával férhetnek hozzá az adatállományhoz, amelyek egyidejűleg meghatározzák az adathozzáférési jogosultság mértékét is.

(2) A rendszer üzemeltetői csak az adatállományok kezelésére, a nyilvántartás szervei által jelentett változások átvezetésére, a szolgáltatásokkal kapcsolatos technikai feladatok ellátására, a számítógépes rendszer működéséhez szükséges beavatkozások elvégzésére jogosultak. Az üzemeltető az adatállományban szereplő adatokat más, általa kezelt nyilvántartáshoz törvényi felhatalmazás nélkül nem használhatja fel.

R. 45. §473 A nyilvántartás központi, területi és helyi szerve a következő nyilvántartásokat vezeti:

a) adatszolgáltatási nyilvántartást, az általa teljesített adatszolgáltatásokról;

b) jogosultsági nyilvántartást, az on-line rendszer használatára jogosultakról;

c) üzemeltetési naplót;

d) technikai háttérnyilvántartást (gép-, szerv- és szoftvernyilvántartás).

R. 46. § (1) Az adatszolgáltatási nyilvántartásból az Nytv. 31. §-ának (3) bekezdése alapján a polgár tájékoztatást kérhet a nyilvántartás helyi, területi és központi szervétől, hogy mely adatszolgáltatások alanya volt.

(2) Az Nytv. 24. §-ában meghatározott szerveknek nyújtott adatszolgáltatásról a kérelmező polgárnak az e szervekre vonatkozó törvényben foglaltak szerint adható tájékoztatás. A tájékoztatás teljesítése előtt — kivéve, ha jogszabály eltérően rendelkezik — meg kell keresni az érintett szervet és az általa közöltek szerint kell megadni a tájékoztatást.

(3)474 Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az adatszolgáltatási nyilvántartásból a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak, az adatvédelmi felelősnek, valamint az Nytv. 24. § (1) bekezdésében felsorolt szerveknek szolgáltatható adat.

R. 46/A. §475 A polgár kérelmére saját adatairól a nyilvántartásból kivonatot vagy másolatot, illetve szóbeli tájékoztatást kell adni. Nem adható tájékoztatás az Nytv. 11. § (1) bekezdés j) pont szerinti jelzésről, ha azt a jelzés elhelyezését elrendelő szervre vonatkozó törvény kizárja, vagy a jelzés elhelyezését elrendelő a törvényre hivatkozva megtiltja.

Nytv. 32. §476 A nyilvántartás szerve külföldre rendszeres vagy csoportos adatszolgáltatást csak a miniszter engedélyével végezhet.

Nytv. 33. § (1) A nyilvántartás más nyilvántartásokkal — ha törvény az adatkezelés céljának és az adatok körének pontos meghatározásával másképp nem rendelkezik — nem kapcsolható össze.

(2)477 Önkormányzati rendelet alapján a helyi nyilvántartás csak a 17. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott adatokat adhatja át a képviselő-testület, a polgármester vagy a jegyző hatáskörébe utalt hatósági ügyekhez, illetve hatósági nyilvántartás vezetéséhez.

VII. Fejezet

Egyéb rendelkezések

Nytv. 34. §478 (1)479 A nyilvántartásba vételre, a nyilvántartás alapján történő okirat kiadására és a nyilvántartott adatokon alapuló adatszolgáltatásokra irányuló ügyekben – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivételekkel – a hatóság az ügyféllel nem tart elektronikusan írásban kapcsolatot.

(2) Az érintett elektronikus kapcsolattartás keretében is igényelhet tájékoztatást saját nyilvántartott adatairól és arról, hogy milyen adatszolgáltatások alanya volt, kezdeményezheti nyilvántartott adatainak javítását, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadását, valamint a birtokából kikerült hatósági igazolványa pótlását.

(3)480 A nyilvántartás szerve a 17. § (4) bekezdésében, a 26. § (3) bekezdés b) pontjában és a 29. § (7) bekezdésében meghatározott ügyfajtákban tart elektronikusan kapcsolatot az ügyféllel.

(4) A polgár a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás útján is bejelentheti értesítési címét.

(5)481 A külföldön élő magyar állampolgár a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás útján is bejelentheti külföldi lakóhelyének változását.

Nytv. 35. § (1) A nyilvántartásban és annak alapján kiadott iratokban a családi név megelőzi az utónevet.

(2) A nyilvántartásban az idegen írásmódú neveket — az érintett nyilatkozatának figyelembevételével — a magyar ábécé betűinek felhasználásával kell szerepeltetni.

(3) A nyilvántartás működőképességét rendkívüli állapot, szükségállapot és veszélyhelyzet esetén is biztosítani kell.

Nytv. 36. § (1) A nyilvántartás a nemzeti vagyon része, kialakítása, működtetése és fejlesztése állami feladat, az ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet az állami költségvetésből kell biztosítani.

(2)482 A nyilvántartás működésének költségeit az e-közigazgatásért felelős miniszter által vezetett központi államigazgatási szerv, illetve a helyi önkormányzatok költségvetése tartalmazza.

(3)483

(4)484 Az adatszolgáltatásért, valamint a 18. § (3) bekezdése szerinti kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, értesítésért, az értesítési cím bejelentéséért, továbbá a 27/B. § (1) bekezdése és a 27/D. § (2) bekezdése szerinti értesítésért – ha jogszabály másként nem rendelkezik – igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

R. 47. § (1) Az állami költségvetésből kell biztosítani a nyilvántartás működtetését és fejlesztését, így különösen

a) a nyilvántartás helyi, területi és központi rendszere működtetésének személyi, tárgyi, technikai feltételeinek biztosítását;

b) a nyilvántartás adatgyűjtési rendszerének működtetését;

c) a nyilvántartás karbantartását, a karbantartáshoz szükséges adatforgalom, adatátadás biztosítását;

d) a technikai adatvédelem feltételeinek biztosítását;

e) a címnyilvántartás és a központi okmánytár kialakítását és fenntartását;

f) a személyazonosító jel képzésével, kiadásával, módosításával, visszavonásával kapcsolatos feladatokat;

g) a polgárok jogainak érvényesítésével összefüggő adatletiltási, adathelyesbítési kérelmek elbírálásával, adatbetekintési jog biztosításával kapcsolatos eljárásokat;

h) a felügyeleti, irányítási, ellenőrzési tevékenységet;

i)485

j) a hivatali munkarendtől eltérő, folyamatos üzemeltetést;

k) a nyilvántartás fejlesztését.

(2) A nyilvántartás szervein kívüli, továbbá a nyilvántartás szervei között nem a nyilvántartás vezetésével összefüggő adatátadás adatszolgáltatásnak minősül.

VIII. Fejezet

Átmeneti rendelkezések

Nytv. 37. § (1) A személyazonosító jel 1996.486 december 31-ig alkalmazható, az ennek helyébe lépő azonosítási módot és annak használatát külön törvény állapítja meg.

(2)487 Az 1996.488 december 31-ig keletkezett kötelezettségek tekintetében a 17. § (2) bekezdésének c) pontjában foglalt adatok igénylésére jogosult az állami és az önkormányzati adóhatóság és a vámhatóság (együttesen: az adóigazgatás szervei), az adó beszedéséhez, a mentességek és a kedvezmények megállapításához, ellenőrzéséhez (ideértve az adó jellegű befizetési kötelezettséget, az illetéket, a vámot és a központi költségvetés terhére folyósított támogatást is).

(3) Az adóigazgatás szervei a (2) bekezdésben meghatározott határidő után, a korábbi kötelezettségek tekintetében az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott elévülési idő elteltéig az egyes adóalanyok konkrét ügyeiben jogosultak a személyazonosító jel használatával a nyilvántartás adatait igényelni, az ezen időpont után keletkezett kötelezettségek vonatkozásában pedig a 17. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt adatok igénylésére jogosultak.

(4)489 1996. december 31-ig a 17. § (2) bekezdésének c) pontjában, ezen időpont után pedig a 17. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt adatok igénylésére jogosult:

a)490 a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 58. § (2) bekezdése alapján a Kormány rendeletében meghatározott, társadalombiztosítási feladatokat ellátó szervek – a családi állapottal kiegészítve – a járulékfizetéssel, a nyilvántartással, az adatszolgáltatással kapcsolatos, jogszabályban előírt kötelezettségük teljesítése, továbbá e szervek hatáskörébe tartozó ellátásoknak (szolgáltatásoknak) a jogosultak részére történő megállapítása és folyósítása (szolgáltatása), valamint ezeknek ellenőrzése céljából.;

b)491 az egészségügyi államigazgatási szerv, valamint az egészségügyi igazgatás szervei az egészségügyi alap- és szakellátással, a gondozóhálózati ellátással, a vérellátással, a közegészségügyi-járványügyi nyilvántartásokkal kapcsolatos feladatai ellátásához; valamint

c) a munkaügyi igazgatás szervei.

(5) A polgár a (2) és (4) bekezdésben meghatározott időpontig, az ott felsorolt szerveknek, valamint a munkáltatónak és a kifizetőnek a személyi jövedelemadóval, illetőleg a társadalombiztosítással kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez a személyazonosító jelét köteles átadni.

(6)492 Az 1996. évi jövedelmek bevallásához az adóigazgatás szervei a bevallás teljesítéséig kérhetik a polgártól a korábbi személyazonosító jelet, valamint az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szerint adatszolgáltatásra kötelezett szervek az 1996. évi jövedelmekre vonatkozó, az Art.-ban előírt határidőig teljesítendő adatszolgáltatáshoz használhatják azt.

Nytv. 38. § (1) Az e törvény hatálybalépése előtt vezetett népesség-, lakcím- és személyi igazolvány nyilvántartásokból személyi adatokat szolgáltatni csak az e törvényben meghatározott adattartalommal lehet.

(2) Az e törvény hatálybalépése előtt a népességnyilvántartásba felvett, de időközben Magyarország területéről véglegesen eltávozott polgároknak a 11. § (4) bekezdésének c) pontjában, illetve a 12. § (1) bekezdésében meghatározott határidő eltelte után tárolt adatait — az alapiratok kivételével — e törvény hatálybalépésétől számított három hónapon belül törölni kell.

(3) A személyi szám a törvény hatálybalépésével egyidejűleg megszűnik. Ahol más jogszabály ,,személyi számot'' említ azon ,,személyazonosító jelet'', ,,népesség-nyilvántartást'' azon ,,személyi adat- és lakcímnyilvántartást'', ,,állandó bejelentett lakást'' azon ,,lakóhelyet'', ,,ideiglenes lakáscímet'' azon ,,tartózkodási helyet'' és ahol ,,személyi igazolványt'' azon ,,személyazonosító igazolványt'' kell érteni.

(4)493 A központi szerv vagyonjogi és munkajogi ügyek tekintetében az Állami Népességnyilvántartó Hivatal jogutódja.

R. 48. § (1)–(5)494

(6)495

(7)496 A 11. § (2) bekezdésében felsorolt szerveken kívül a központi szerv vezetőjének megbízásából a megyei önkormányzat, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal adatfeldolgozást végezhet.

(8)497 Az Nytv. hatálybalépése előtt kiadott személyi számot tartalmazó személyi lap, valamint a személyi számot nem tartalmazó személyi lap és a személyi számról kiadott igazolás együtt, továbbá az Nytv. alapján a személyazonosító jelről kiadott hatósági bizonyítvány a személyi azonosítóról szóló hatósági igazolványnak minősül.

R. 48/A. §498 (1) E kormányrendeletnek az egyszerűsített honosítási eljárással összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 26/2011. (III. 10.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: 1. módosító kormányrendelet) megállapított rendelkezései az 1. módosító kormányrendelet hatálybalépése499 előtt kiadott okmányok érvényességét nem érinti.

(2) Az 1. módosító kormányrendelettel megállapított 15/B. és 15/C. §-t a nyilvántartás vezetése során az 1. módosító kormányrendelet hatálybalépését500 követő eljárásokban lehet alkalmazni.

(3) Ha a nyilvántartás nem az 1. módosító kormányrendelettel megállapított 15/B. és 15/C. § szerinti formában tartalmazza a külföldi helység nevét, akkor az érintett kérheti, hogy a nyilvántartás a külföldi helység nevét az 1. módosító kormányrendelettel megállapított 15/B. és 15/C. § szerint tartalmazza.

R. 48/B. §501 A központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdésben meghatározott felülvizsgálat lezárásáig a nyilvántartásban a felülvizsgálattal érintett címeket érvényes címként kell kezelni, azonban azok 2015. január 1-jét követően a nyilvántartásban nem módosíthatók, törölhetők.

Nytv. 39. §502 (1) A jegyző – az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott központi címregiszter létrehozásának előkészítése céljából – ellenőrzi az illetékességi területén lévő települési címeket.

(2) Az ellenőrzés a 28/A. § (2) bekezdés a)–e) pontjaiban meghatározott adatok teljes körűségére, pontosságára és valóságtartalmának ellenőrzésére terjed ki.

(3) Az ellenőrzés végrehajtásához szükséges elektronikus adatállományt a központi szerv bocsátja a jegyző rendelkezésére.

(4) Az ellenőrzött adatállományt a jegyző legkésőbb 2014. november 15-ig visszajuttatja a központi szervnek.

IX. Fejezet

Záró és hatálybaléptető rendelkezések

Nytv. 40. §503

Nytv. 41–42. §504

Nytv. 43. § A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A népi kezdeményezést és a népszavazás állampolgári kezdeményezését tartalmazó íveken — az aláírások mellett — fel kell tüntetni a kezdeményező olvasható nevét és lakcímét, valamint természetes személyazonosító adatait vagy személyazonosító jelét.''

Nytv. 44. § Az országgyűlési képviselők választásáról szóló, módosított 1989. évi XXXIV. törvény (Vjt.) a következő 37/A—37/B. §-okkal egészül ki:

,,37/A. § (1) A választók nyilvántartásának összeállítása céljából, a választás kitűzésétől számított 25 napon belül, a választásban érintett választókerület települési önkormányzata(i) jegyzője részére az a)c) pontokban megjelölt szervek a választójoggal nem rendelkező személyek (2) bekezdés szerinti adatait kötelesek közölni az alábbiak szerint:

a) a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezésről és annak megszűnéséről az illetékes bíróság, illetve a gyámhatósági feladatokat ellátó jegyző vagy megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője 505;

b) a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt álló személyekről a bűntetteseket nyilvántartó szerv;

c) szabadságvesztés büntetését töltő, valamint a büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt álló polgárokról az illetékes büntetésvégrehajtási intézet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jelentés adattartalma:

a) családi és utónév (nők esetében leánykori és családi utónév is);

b) lakóhely;

c) személyazonosító jel [az (1) bekezdés a) pontja esetén a természetes személyazonosító adatok];

d) a választójog gyakorlásából való kizárás oka, kezdete és megszűnésének várható időpontja;

e) a kizáró okot elrendelő bíróság megnevezése, az ítélet ügyiratszáma, kelte és jogerőre emelkedésének időpontja.

37/B. § A 37/A. § szerinti adatot szolgáltató nyilvántartások bármelyike (egymástól elkülönítetten) és a helyi személyi adat- és lakcímnyilvántartás — a választással, illetve a népszavazással és népi kezdeményezéssel érintett választókerület lakosságát érintően — a választók nyilvántartásának összeállítására előírt időpontban, a választásra jogosultak megállapítása érdekében összekapcsolható. Az összekapcsolást a választás lebonyolítása, illetve az irányadó törvényekben a jogorvoslatra megállapított határidő letelte után meg kell szüntetni. Az összekapcsolás alapján létrehozott nyilvántartásból a személyi adat- és lakcímnyilvántartás nem vehet át adatot.''

Nytv. 45. §506

Nytv. 46. § (1)507 E törvény — a (2)—(5) bekezdésben foglaltak kivételével — a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A törvény 31. §-ában szabályozott nyilvántartási kötelezettség a törvény hatálybalépését követő 9. hónap első napján, valamint a 12. §-ban szabályozott archiválási rend a törvény hatálybalépését követő 13. hónap első napján lép hatályba.

(3) A törvény 8. §-ának (2) bekezdése és a 26—28. §-ai 1993. június 1-jén lépnek hatályba.

(4) A törvény 4. §-ának (2) bekezdése és a 9. § (2) bekezdésének f) pontja 1993. november 1-jén lép hatályba.

(5)508

Nytv. 47. § (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg

a)509 a személyi adat- és lakcímnyilvántartási, lakcímmegállapítási és lakcím-bejelentési eljárásnak, az értesítési cím bejelentési eljárásnak, a nyilvántartás vezetésének és az adatszolgáltatásnak részletes, valamint a személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásának és nyilvántartásának szabályait;510

b)511

c) a nyilvántartásból kiadott okiratok, valamint a nyilvántartás adatforrásául szolgáló alapiratok kezelésének szabályait;

d)512 a központi szerv kijelölését.513

(1a)514 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a nyilvántartás vezetésével összefüggésben feladat- és hatáskört telepítsen a települési önkormányzat jegyzőjére, valamint meghatározza a feladat- és hatáskör ellátásához szükséges, azzal összefüggő szabályokat.

(1b)515 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a települési címek 39. §-ban meghatározott jegyzői ellenőrzési eljárásának részletes szabályait.516

(2)517 A miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza

a) a nyilvántartás üzemeltetésével és működésével, továbbá a személyazonosító igazolvány kiadásával és nyilvántartásával, valamint a lakcímnyilvántartással kapcsolatos technikai szabályokat;

b) a nyilvántartási eljárás során használandó iratmintákat;

c)518 az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az adatszolgáltatásért, valamint a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, illetve értesítésért, az értesítési cím bejelentéséért, továbbá a lakcímbejelentésről és az értesítési cím bejelentésről történő értesítésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összegét és megfizetésének részletes szabályait;519

d) az adatvédelmi felelős [30. § (2) bekezdés] feladatát és hatáskörét,

e)520 a személyazonosítás célját szolgáló és a jogosultságot igazoló kitöltetlen biztonsági okmányok nyilvántartásának, azok kezelésének és tárolásának szabályait.521

(3)522

(4)523

(5)524

Nytv. 48. §525 (1)526 A központi szerv a letelepedett polgárok adatainak egyeztetése céljából a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szervtől jogosult igényelni az érintettek

a) természetes személyazonosító és állampolgársági adatait,

b) magyarországi tartózkodási helyének címét,

c) tartózkodási jogosultságát igazoló okmány számát és érvényességi idejét.

(2)527

(3)528 A központi szerv a bevándorolt polgárok adatainak egyeztetése céljából a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szervtől jogosult igényelni az érintettek állampolgársági adatait.

Nytv. 49. §529 A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (3) bekezdése vagy 5. §-a alapján – 2011. január 1-je és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló 2011. évi XIV. törvény (a továbbiakban: 1. módosító törvény) hatálybalépése530 között – honosított vagy visszahonosított külföldön élő polgárok adatairól a nyilvántartásba vétel érdekében az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az 1. módosító törvény hatálybalépését követő harminc napon belül értesíti a központi szervet.

R. 49. § (1) E rendelet — a (2) bekezdésben foglaltak kivételével — 1993. november 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet 36. § (4) bekezdése, 40. §-a, 45. § b) pontja 1994. január 1-jén, 15. § (3) bekezdése 1995. január 1-jén lép hatályba.

(3)531

R. 50. § 532 E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetésével összefüggő módosításáról szóló 340/2010. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit a 2011. január 1-jét követően induló eljárásokban kell alkalmazni.

Nytv. 50. §533 (1) E törvény a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló 2007/533/IB tanácsi határozat 38–39. és 45–49. cikkének átültetését szolgálja.

(2) E törvény a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 1987/2006/EK parlamenti és tanácsi rendelet 31–34. cikkének végrehajtását szolgálja.

R. 51. §534 E rendelet 9. § (6) bekezdése, 12. § (1) bekezdés g) pontja, 19. § (3a) és (6) bekezdése és 21. § (2) bekezdése a 2003/109/EK tanácsi irányelv hatályának a nemzetközi védelmet élvező személyekre történő kiterjesztése tekintetében a fenti irányelv módosításáról szóló, 2011. május 11-i 2011/51/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Melléklet az 1992. évi LXVI. törvény 13. §-ához

A személyazonosító jel képzésének szabályai

1. A személyazonosító jel tizenegy jegyű.

2. A személyazonosító jelet az alábbiak szerint kell képezni:

a) az 1. számjegy az állampolgár állampolgárságát, születésének évszázadát és nemét jelöli a következők szerint:

 

Születési idő és nem

Állampolgárság

1899 után

1900 előtt

 

született

 

férfi

férfi

magyar

1

2

3

4

nem magyar

5

6

7

8

b) a 2—7 számjegyek az állampolgár születési évének utolsó két számjegyét, a születés hónapját és napját tartalmazzák;

c) a 8—10. számjegyek az azonos napon születettek születési sorszáma;

d) a 11. számjegy az 1—10. számjegyek felhasználásával matematikai módszerekkel képzett ellenőrző szám.

3. A személyazonosító jel 11. számjegyét úgy kell képezni, hogy a 2. a)–c) pontok szerint képzett tíz számjegy mindegyikét szorozni kell azzal a sorszámmal, ahányadik helyet foglalja el a személyazonosító jelen belül. (Első számjegy szorozva eggyel, a 2. számjegy szorozva kettővel és így tovább.) Az így kapott szorzatokat össze kell adni és az összeget tizeneggyel osztani. Az osztás maradéka a 11. számjeggyel lesz egyenlő. A c) pont szerinti születési sorszámot nem szabad kiadni, ha a tizeneggyel való osztásnál a maradék egyenlő tízzel.

1. számú melléklet a 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelethez535

Nyilatkozat az adatszolgáltatás korlátozásáról

Érkezett:

Ikt. szám:

Továbbítva:

Címzett:

Én536

– családi neve:

– utóneve(i):

– anyja születési családi neve:

– születési utóneve(i):

– a személyazonosító igazolványban szereplő

= lakóhelye (állandó lakcím):

= tartózkodási helye (ideiglenes lakcím):

– személyi azonosítója (volt személyi szám):

a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdése alapján a rólam nyilvántartott adatok kiadását megtiltom.

Tudomásul veszem, hogy a járási hivatal vagy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának megkeresésére – eseti engedélyem alapján – az adatszolgáltatási tilalmat feloldhatom.

A nyilatkozat nem érinti a törvényben kötelezően előírt adatszolgáltatások teljesítését (pl. adóigazgatás, honvédelmi nyilvántartás, ingatlan-nyilvántartás), továbbá a törvény 20. §-a alapján engedélyezett adatszolgáltatásokat.

Kelt:

Aláírás / Elektronikus aláírás

2. számú melléklet a 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelethez537

Adatszolgáltatást kérő lap adattartalma

1. A kérelmező:

1.1. neve

1.2. címe

1.3. képviselőjének neve

2. A kérelmező személyi azonosítója

3. A kért adatkör meghatározása:

3.1. név

3.2. születési név

3.3. lakóhely

3.4. tartózkodási hely

3.5. értesítési cím

3.6. születési idő

3.7. születési hely

3.8. anyja neve

3.9. személyi azonosító

3.10. egyéb

4. Az adatszolgáltatás terjedelme:

4.1. azon polgárok körének meghatározása, akikről a 3. pontban meghatározott adatkörbe tartozó adatokat kéri (csoportismérv meghatározása)

5. Az adatfelhasználás célja

6. Az adatkérés jogalapja és igazolása

7. Az adatszolgáltatás formája:

7.1. on-line

7.2. mágneses adathordozó

7.3. papír

8. Az adatszolgáltatás kért határideje, rendszeressége

9. A kérelem benyújtásának időpontja

10. A kérelmező aláírása

3. számú melléklet a 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelethez538

A lakcímbejelentő lap adattartalma

1. A bejelentő

1.1. családi és utóneve,

1.2. születési családi és utóneve,

1.3. anyja neve,

1.4. születési helye és ideje,

1.5. állampolgársága,

1.6. személyi azonosítója,

1.7. nyilvántartásba bejegyzett és újonnan létesítendő lakcíme,

1.8. aláírása.

2. A bejelentés következő jogcímei:

2.1. lakóhely

2.1.1. létesítése,

2.1.2. megváltoztatása,

2.2. tartózkodási hely

2.2.1. létesítése,

2.2.2. megváltoztatása,

2.2.3. megszüntetése,

2.2.4. megújítása.

3. A szállásadó neve, aláírása, szállásadói minősége, lakcíme, az Nytv. 27/A. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében foglalt kivétellel.

4. A bejelentés dátuma.

5. Az ügyintéző aláírása.

6. A feldolgozáshoz szükséges technikai jellegű adatok.

4. melléklet a 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelethez539

Kérelem a törvényes képviselő adatainak feltüntetése iránt

A 14 éven aluli kiskorú adatai:

– családi és utónév,

– születési hely, idő,

– anyja születési családi és utóneve.

A törvényes képviselők adatai:

– családi és utónév,

– telefonszám.

5. számú melléklet a 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelethez540

Külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozat adattartalma

1. A nyilatkozó által a nyilatkozatban rögzített adatok:

1.1. családi és utónév,

1.2. születési családi és utónév,

1.3. születési hely, idő,

1.4. anyja neve,

1.5. családi állapot,

1.6. a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye,

1.7. állampolgárság,

1.8. személyi azonosító,

1.9. eddigi lakóhely,

1.10. külföldi lakóhely,

1.11. nyilatkozat Magyarország külföldi letelepedési szándékkal történő elhagyásáról,

1.12. nyilatkozattétel dátuma,

1.13. nyilatkozó aláírása,

2. Az ügyintéző által a nyilatkozaton rögzített adatok:

2.1. az érvénytelen hatósági igazolványok átvételének időpontja,

2.2. ügyintéző aláírása.

6. számú melléklet a 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelethez541

Bejelentőlap adattartalma az értesítési cím nyilvántartás számára történő megadásáról,

a bejelentett értesítési cím megújításáról, megváltoztatásáról és törléséről

1. családi és utónév,

2. születési családi és utónév,

3. születési hely, idő,

4. anyja neve,

5. személyi azonosító,

6. a kitöltés indoka: értesítési cím első alkalommal történő megadása, bejelentett értesítési cím megújítása, törlése, bejelentett értesítési cím változása,

7. értesítési cím,

8. bejelentés dátuma,

9. bejelentő aláírása,

10. az ügyintéző által a fenti adatokból kódolt adattartalom,

11. ügyintéző aláírása.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!