nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
2014. évi CV. törvény
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról
2015-01-01
2015-01-01
0

2014. évi CV. törvény

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról1

1. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 4. § 1. pont p) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

alapfeladat: a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában foglalt köznevelési feladat, amely)

p) fejlesztő nevelés-oktatás,”

(lehet,)

(2) Az Nkt. 4. § 1. pont s) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

alapfeladat: a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában foglalt köznevelési feladat, amely)

s) azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai nevelése, iskolai nevelése-oktatása, kollégiumi ellátása, akik az e célra létrehozott gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, kollégiumi csoportban eredményesebben foglalkoztathatóak,”

(lehet,)

(3) Az Nkt. 4. § 1. pont a következő v) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

alapfeladat: a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában foglalt köznevelési feladat, amely)

v) utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat működtetése”

(lehet,)

(4) Az Nkt. 4. § 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„11. intézményátszervezés: minden olyan fenntartói döntés, amely az alapító okirat, szakmai alapdokumentum 21. § (3) bekezdés c)–j) pontjában felsoroltak bármelyikének módosulásával jár, kivéve a jogszabályváltozásból eredő módosítást és az olyan vagyont érintő döntést, amely vagyon a feladatellátáshoz a továbbiakban nem szükséges,”

(5) Az Nkt. 4. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„18. működtető: az a települési önkormányzat, amely a saját tulajdonát képező ingatlanban folyó állami köznevelési feladatellátáshoz szükséges tárgyi feltételeket, továbbá a tárgyi feltételek rendelkezésre állásához szükséges személyi és pénzügyi feltételeket az e törvényben meghatározottak szerint biztosítja,”

(6) Az Nkt. 4. §-a a következő 37. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„37. lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló: az a tanuló, akinek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes teljesítmény alatti vagy a megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat, és esetében komplex, rendszerszintű pedagógiai intézkedések alkalmazása válik szükségessé.”

2. § Az Nkt. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása, kivéve

a) a felnőttoktatásban részt vevő tanulókat és

b) azon sajátos nevelési igényű tanulókat, akiket a szakértői bizottság javaslata alapján a közösségi szolgálat alól az igazgató határozatban mentesített.”

3. § Az Nkt. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A köznevelési intézmény több különböző típusú köznevelési intézmény feladatait is elláthatja, valamint nem köznevelési feladatot ellátó intézménnyel is összevonható az e törvényben meghatározott esetben, formában és eljárás megtartásával (a továbbiakban: többcélú intézmény). Nevelési-oktatási intézmény elláthatja a konduktív pedagógiai ellátás, gyógytestnevelés, kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása pedagógiai szakszolgálati feladatot, jogszabályban meghatározott egyes pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatot, továbbá a gyermekétkeztetés feladatát anélkül is, hogy többcélú intézmény formájában működne.”

4. § (1) Az Nkt. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény a kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat ellátó nevelési-oktatási intézmény, amely a szakértői bizottság véleménye alapján vehető igénybe. A gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény fejlesztő nevelést-oktatást végző iskolaként működik, ha kizárólag súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekeket lát el.”

(2) Az Nkt. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától, amelyben a hatodik életévét betölti, fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti a tankötelezettségét. A fejlesztő nevelés-oktatást az oktatásért felelős miniszter rendeletében foglaltak alkalmazásával, a sajátos nevelési igény típusának megfelelő gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus, konduktor(tanító) vagy konduktor (óvodapedagógus) foglalkoztatásával, a szülő igénye, a gyermek állapota és a szakértői bizottság fejlesztő foglalkozások heti óraszámára vonatkozó javaslatának figyelembevételével kell megszervezni. A heti fejlesztő foglalkozások száma nem lehet kevesebb húsz óránál. Indokolt esetben a szülő kérésére, ha a gyermek állapota szükségessé vagy lehetővé teszi, ennél több vagy kevesebb óraszám is megállapítható. Megszervezésekor e törvénynek a tankötelezettségre, a pedagógiai munka szakaszaira, a Nat-ra és a kerettantervekre, az intézménytípusokra, a tanítási év rendjére, a tanítási, képzési idő rendjére, a tanulói jogviszony létesítésére, a gyermek, tanuló kötelességének teljesítésére és a felnőttoktatásra vonatkozó rendelkezéseit nem lehet alkalmazni.”

5. § (1) Az Nkt. 19. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Pedagógiai-szakmai szolgáltatás)

h) a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer működtetése.”

(2) Az Nkt. 19. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pedagógiai-szakmai szolgáltatás országosan egységes szakmai irányítás mellett)

c) jogszabályban meghatározott feltételek esetén az abban meghatározott eljárási rendben az oktatásért felelős miniszter engedélyével nem köznevelési intézményfenntartóként, illetve nem köznevelési intézményként működő költségvetési szerv által”

(nyújtható.)

(3) Az Nkt. 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat a Kormány által az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv (a továbbiakban: hivatal) biztosítja. Az állami fenntartású nevelési-oktatási intézmény, pedagógiai szakszolgálati intézmény a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat a hivataltól veszi igénybe. Az önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmény a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat a hivataltól veheti igénybe a hivatal költségvetésében erre a célra szolgáló keret erejéig. A hivatal a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátásába bevonhat egyes állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményeket, a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott jogi személyeket, továbbá pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézményt.”

(4) Az Nkt. 19. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az egyházi és magán köznevelési intézmény a pedagógiai-szakmai szolgáltatást térítésmentesen veheti igénybe olyan pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó köznevelési intézménytől, amelynek fenntartója az oktatásért felelős miniszterrel e célból köznevelési szerződést kötött.”

(5) Az Nkt. 19. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátásának részletes szabályait, a térítésmentesen nyújtott pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátásának szintjét az oktatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.”

6. § (1) Az Nkt. 20. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A többcélú intézmény lehet)

f) óvoda-bölcsőde.”

(2) Az Nkt. 20. § (9)–(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(9) EGYMI a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítése céljából hozható létre. Az intézmény keretén belül működnie kell kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat ellátó óvodai, általános iskolai, fejlesztő nevelés-oktatást végző iskolai vagy középfokú iskolai feladatot ellátó intézményegységnek, továbbá utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatnak vagy – az országos és megyei szakértői bizottsági feladatok kivételével – pedagógiai szakszolgálati feladatokat ellátó intézményegységnek. Az EGYMI elláthatja továbbá a családsegítő szolgálat, az iskola-egészségügyi ellátás és a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai eszközök és segédanyagok kölcsönzésének feladatait, valamint kollégiumot működtethet. Az EGYMI-ben ellátott feladatokra – a családsegítő szolgálat, az iskola-egészségügyi ellátás és a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai eszközök és segédanyagok kölcsönzése kivételével – külön-külön szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységeket kell létrehozni.

(10 Ha a települési önkormányzat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint nem köteles a bölcsődei ellátás megszervezésére és a gyermekek száma nem teszi lehetővé az óvodai és bölcsődei csoport külön-külön történő létrehozását, feltéve továbbá, hogy minden, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthetővé válik, egységes óvoda-bölcsőde hozható létre a legalább második életévüket betöltött, továbbá az óvodai nevelésben ellátható gyermekek közös neveléséhez.”

(3) Az Nkt. 20. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Óvoda-bölcsőde szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében óvoda és bölcsőde feladatait láthatja el.”

7. § (1) Az Nkt. 21. § (8) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A köznevelési intézményt törölni kell a nyilvántartásból, ha)

g) a hatóság súlyos vagy az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során megállapított szakmai jogszabálysértés miatt – a nem állami költségvetési szerv vagy nem települési önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmény esetén a működési engedély visszavonásával egyidejűleg – a nyilvántartásból való törlését elrendeli.”

(2) Az Nkt. 21. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A nyilvántartásból való törléssel egyidejűleg a kormányhivatal kijelöli azt a nevelési-oktatási intézményt, amely a megszűnt intézménnyel jogviszonyban álló gyermekek, tanulók felvételét nem tagadhatja meg. A hivatal a köznevelés információs rendszeréből (a továbbiakban: KIR) továbbítja a megszűnt intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanuló nevét és lakóhelyét, tartózkodási helyét a kormányhivatal számára a nevelési-oktatási intézmény kijelölése céljából. Az intézményt úgy kell kijelölni, hogy a gyermek, a tanuló számára a kijelölt intézményben a nevelés, a nevelés-oktatás igénybevétele ne jelentsen aránytalan terhet. A köznevelési intézmény nyilvántartásból való törléséről szóló jogerős határozatot a kormányhivatal megküldi az állami intézményfenntartó központnak, települési önkormányzatnak, a törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében. A határozat tartalmazza annak az intézménynek a kijelölését, amely a gyermek, a tanuló felvételét nem tagadhatja meg.”

(3) Az Nkt. 21. § (10) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő e) és f) ponttal egészül ki:

(E § alkalmazásában súlyos jogszabálysértés, ha)

d) a fenntartó – köznevelési intézmény fenntartásával összefüggő – tevékenységének törvényességi ellenőrzése során megállapított törvénysértést a fenntartó a törvénysértés megszüntetésére történő felhívásban megállapított határidőig nem szünteti meg,

e) a köznevelési intézményben folyó nevelő és oktató munka a közbiztonságot, a közrendet, a közegészségügyet, a közerkölcsöt sérti, vagy mások jogai, szabadságjogai ellen irányul,

f) a köznevelési intézmény a feladatainak ellátásához szükséges feltételekkel nem rendelkezik.”

8. § Az Nkt. 32. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a nevelési-oktatási intézményt egyházi jogi személy vagy a vallási tevékenységet végző szervezet tartja fenn:)

h) és az iskola tananyagában a hittan mint tantárgy szerepel, az állami intézményekre megállapított pedagóguslétszámon felül alkalmazott hitoktatónak, hittantanárnak egyházi felsőoktatási intézményben vagy a vallási tevékenységet végző szervezet által fenntartott felsőoktatási intézményben szerzett hitoktatói, hittantanári vagy a hitélettel kapcsolatos felsőfokú képesítéssel vagy pedagógus szakképzettséggel és az egyházi jogi személy által kibocsátott hitoktatói képesítéssel, továbbá a bevett egyház belső szabálya alapján illetékes egyházi jogi személy vagy a vallási tevékenységet végző szervezet általi megbízással kell rendelkeznie,”

9. § Az Nkt. 45. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az iskola igazgatója a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló a tankötelezettségének magántanulóként tehet eleget. Gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekvédelmi gyám véleményét.”

10. § Az Nkt. 46. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) Az iskola a tanuló kérelmére diákigazolvány kiadását kezdeményezi a KIR adatkezelőjénél. A diákigazolvány elkészítéséről a KIR adatkezelője gondoskodik. A diákigazolvány közokirat. A diákigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a köznevelési intézmény a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, elektronikus úton terjeszti elő a diákigazolvány elkészítésére irányuló kérelmet, és tesz jogszabályban meghatározott más eljárási cselekményeket. A köznevelési intézmény az eljárás során – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, elektronikus úton tart kapcsolatot a KIR adatkezelőjével. A KIR adatkezelője a köznevelési intézmény útján közli a tanulóval a diákigazolvány kiállítására irányuló eljárás során hozott döntéseket. A KIR adatkezelője a diákigazolvány igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, a köznevelési intézmény adatait, a diákigazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet. A KIR adatkezelője, valamint a diákigazolvány elkészítésében közreműködők a diákigazolvány elkészítése körében tudomásukra jutott személyes adatot a diákigazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelhetik.”

11. § Az Nkt. 53. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha)

d) az óvodába járási kötelezettségét külföldön teljesítő gyermek eléri a tanköteles kort.”

12. § Az Nkt. 57. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben csak a megismételt évfolyamról kap bizonyítványt a tanuló.”

13. § Az Nkt. 62. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14) A nevelési-oktatási intézmény, a pedagógiai szakszolgálat vezetője a heti teljes munkaidőnek az 5. melléklet vagy a pedagógiai szakszolgálatokra vonatkozó miniszteri rendelet szerint tanórákkal vagy foglalkozásokkal le nem kötött részében látja el a magasabb vezetői, vezetői megbízással kapcsolatos feladatokat. A nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatott magasabb vezető vagy vezető megbízással rendelkező pedagógus heti tanóráinak, foglalkozásainak számát az 5. melléklet határozza meg. Az iskolában foglalkoztatott magasabb vezető vagy vezető megbízással rendelkező pedagógus heti tanóráinak, foglalkozásainak száma az általa az intézményben tanított tantárgynak – az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettanterv alapján készült helyi tanterv szerinti – heti óraszámával azonos, amennyiben olyan tantárgyat tanít, amelynek a helyi tanterv szerinti óraszáma magasabb, mint az 5. mellékletben az adott intézményre és vezetőre meghatározott heti tanórák, foglalkozások száma.”

14. § Az Nkt. 63. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A pedagógusigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban a munkáltató – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszerrel, elektronikus úton terjeszti elő a pedagógusigazolvány elkészítésére irányuló kérelmet, és tesz jogszabályban meghatározott más eljárási cselekményeket. A munkáltató az eljárás során – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszerrel elektronikus úton tart kapcsolatot a KIR adatkezelőjével. A pedagógusigazolvány igénylésének további szabályait jogszabály határozza meg. A KIR adatkezelője a pedagógusigazolvány igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, a pedagógusigazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet. A KIR adatkezelője és a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők a pedagógusigazolvány elkészítése körében tudomásukra jutott személyes adatot a pedagógusigazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelhetik.”

15. § (1) Az Nkt. 63/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az állami intézményfenntartó központ köteles a Kar területi szervei működéséhez a megyeközponti és fővárosi tankerület székhelyén működő köznevelési intézményben a működéshez szükséges megfelelő hely biztosításáról gondoskodni.”

(2) Az Nkt. 63/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A Kar Etikai Kódexe általános etikai alapelvekből, részletes etikai és eljárási szabályokból áll.”

16. § Az Nkt. 67. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti óraadói megbízás ellátása során szerzett szakmai gyakorlat megállapításakor az egy időben több köznevelési intézménnyel fennálló óraadói megbízási jogviszony keretében ellátott tanórák, foglalkozások számát össze kell adni.”

17. § Az Nkt. 68. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha jogszabályi előírás vagy a munkáltató döntése alapján a köznevelési intézmény vezetőjének megbízása, munkaszerződése határozott időre szól, és a határozott idő alapján a megbízás vagy a munkaszerződés utolsó napja nem a július 1-jétől augusztus 15-ig terjedő időszakra esne, a megbízás, a munkaszerződés lejártának időpontját akkor is erre az időszakra kell meghatározni, ha az a jogszabályi előírás vagy munkáltatói döntés alapján meghatározott határidő végénél legfeljebb hat hónappal korábban vagy később járna le.”

18. § Az Nkt. 69. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel)

f) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a gyermekvédelmi jelzőrendszernek a köznevelési intézményhez kapcsolódó feladatai koordinálásáért,”

19. § Az Nkt. 74. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A (4) bekezdés szerinti kötelezettség alól történő mentesülés iránti kérelemmel egyidejűleg a települési önkormányzat igazolja a gazdasági és jövedelemtermelő képességének hiányát, ennek érdekében adatot szolgáltat az érintett köznevelési intézmények működtetési adatairól, amelyek működtetését a települési önkormányzat nem tudja vállalni, továbbá a működtetéshez rendelkezésre álló bevételeiről. Amennyiben a települési önkormányzat a mentesülés iránti kérelem benyújtásakor az érintett köznevelési intézményeknek nem működtetője, úgy az érintett intézmények működési adatairól az állami intézményfenntartó központ szolgáltat adatot. Ha az adatszolgáltatás nem vagy csak részben támasztja alá a működtetési képesség hiányát, az állam a települési önkormányzatot hozzájárulás megfizetésére kötelezi. A hozzájárulás megállapítása a helyi önkormányzati képviselők soron következő választása évét követő szeptember 1-je és az azt követő önkormányzati képviselő-választás évét követő augusztus 31-ével bezárólag terjedő időszakra havonként azonos összegben történik, a felülvizsgálatra a helyi önkormányzati képviselők soron következő választását követő évben kerül sor. Hozzájárulási kötelezettség megállapítása esetén, annak közlését követő nyolcnapos jogvesztő határidőn belül a települési önkormányzat a hozzájárulás feltételei vállalásáról határozatot hoz. A hozzájárulás vállalásának hiányában a települési önkormányzat működtetési kötelezettség alóli mentesülés iránti kérelmét visszavontnak kell tekinteni. Ha az állami intézményfenntartó központ a köznevelési intézmény fenntartói jogát más fenntartónak átadja, a hozzájárulás összegét a fenntartóváltásra vonatkozó döntéstől számított harminc napon belül felül kell vizsgálni.”

20. § (1) Az Nkt. 76. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A működtető köteles ellátni minden olyan feladatot, amely ahhoz szükséges, hogy az ingatlanban a köznevelési feladatokat megfelelő színvonalon és biztonságosan láthassák el. A működtető a köznevelési közfeladat-ellátás céljait szolgáló ingatlant az e törvény keretei között kötött szerződésben foglalt módon és feltételekkel az ingatlan rendeltetésének megfelelő, hatályos köznevelési, tűzvédelmi, munkavédelmi és egészségügyi előírások szerint üzemelteti, karbantartja, gondoskodik az állagmegóvásról. Az állagmegóváson túl jelentkező rekonstrukciós, fejlesztési költségek fedezése a működtetőnek nem kötelessége, de ehhez az állam pályázati úton támogatást nyújthat. A működtető köteles a működtetéssel kapcsolatos közterheket, költségeket, díjakat viselni, gondoskodni az ingatlan vagyonvédelméről.”

(2) Az Nkt. 76. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A működtető feladata a köznevelési közfeladat-ellátáshoz kapcsolódó helyiségek – ide nem értve a kiszolgáló helyiségeket – bútorzata, a nevelőmunkát segítő eszközök és taneszközök kivételével a köznevelési intézmények működéséhez szükséges eszközök és felszerelések, valamint anyagok, áruk, szolgáltatások megrendelése, átadás-átvétele, raktározása, készletek pótlása. A működtető feladata továbbá a köznevelési intézmény alapító okiratában foglalt feladat ellátásához jogszabály szerint szükséges technikai berendezések működtetése, javítása, karbantartása, cseréje és a tulajdonában lévő taneszközök, egyéb eszközök és felszerelések karbantartása.”

21. § Az Nkt. 44. alcíme a következő 76/B. §-sal egészül ki:

„76/B. § Az állami köznevelési közfeladat ellátásához a hivatalt az általa ellátott pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatok biztosítását szolgáló helyi önkormányzati tulajdonú

a) önálló ingatlanra és ingó vagyonra vonatkozóan ingyenes vagyonkezelői jog,

b) ingatlanrészre és ingó vagyonra vonatkozóan ingyenes használati jog

illeti meg.”

22. § (1) Az Nkt. 83. §-a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben a Kar által elfogadott Etikai Kódex alkalmazása kötelező. A magán köznevelési intézmény fenntartója a Kar által elfogadott Etikai Kódex általános etikai alapelveinek figyelembevételével megalkotja az általa fenntartott köznevelési intézményekben foglalkoztatott pedagógusokra vonatkozó intézményi etikai kódexet. Az egyházi köznevelési intézmény ajánlásként veszi figyelembe a Kar által elfogadott Etikai Kódex alapelveit.”

(2) Az Nkt. 83. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha a fenntartóváltás a települési önkormányzat működtetési kötelezettségét érinti, vagy működtetési kötelezettséget keletkeztet, az érintett települési önkormányzatot egyetértési jog illeti meg a döntés meghozatalakor, kivéve, ha az adott köznevelési intézmény fenntartói jogának az állami intézményfenntartó központ részéről történő átvétele a köznevelési közfeladat-ellátás biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlen, vagy annak hiányában a gyermekekre, tanulókra aránytalan teher hárulna.”

23. § Az Nkt. 84. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A fenntartói jog átadásának tilalmára vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni a fenntartó személyében jogutódlással bekövetkező változás, a fenntartói jog jogszabály alapján történő átadása esetén, az önkormányzatok szétválásával összefüggő vagyonmegosztáskor, az egyéni vállalkozó halálakor, ha van, aki a tevékenység folytatására jogosult.”

24. § Az Nkt. 92. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Magyarországon tartózkodó nem magyar állampolgár mindaddig, ameddig megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek az óvodai nevelést, a kollégiumi ellátást, a pedagógiai szakszolgálatokat, továbbá – ha a magyar jog szerinti tanköteles kort eléri – az iskolai nevelést-oktatást a tankötelezettség fennállása, továbbá a tankötelezettség ideje alatt megkezdett és a tankötelezettség megszűnése után folytatott tanulmányok alatt a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel veheti igénybe.”

25. § (1) Az Nkt. 94. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy)

e) az óvodai felvétel eljárási rendjét, az óvodai nevelésben való kötelező részvétel, a tankötelezettség, a fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás teljesítésével kapcsolatos feladatokat, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos egyes kérdéseket és – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – a tanulókat megillető juttatásokat, kedvezményeket,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) Az Nkt. 94. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy)

g) a nem állami költségvetési szerv vagy nem települési önkormányzat által alapított, fenntartott köznevelési intézmény működési engedélye kiadásának részletes szabályait és az azzal kapcsolatos mellékleteket,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(3) Az Nkt. 94. § (1) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy)

n) az országos szaktanácsadói tevékenység keretében megszervezett, továbbá nem tantárgyhoz, nem szakterülethez kötődő szaktanácsadói feladatokat, azok megszervezését, valamint az országos szaktanácsadói tevékenységhez kapcsolódó további szakmai követelményeket, a nem tantárgyhoz, nem szakterülethez kötődő országos pedagógiai-szakmai szolgáltatások körét, területeit, megszervezését, az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében biztosított pedagógiai-szakmai szolgáltatásban való részvétel feltételeit, a nevelési-oktatási intézmény által nyújtható pedagógiai-szakmai szolgáltatások körét, a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó és köznevelési intézménynek nem minősülő szervezetek pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban történő közreműködéséhez szükséges engedély kiadásának feltételeit és eljárásrendjét, valamint a térítésmentesen biztosított pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátási szintjét,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(4) Az Nkt. 94. § (1) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy)

v) a Nemzeti Pedagógus Kar tagságának körét, országos és területi szervezeti felépítését, működését, feladatait, jogait, minimálisan létrehozandó szakmai tagozatait, az etikai eljárásának főbb szabályait, a tagnyilvántartás eljárási szabályait és a törvényességi felügyeleti jogkör gyakorlóját”

(rendeletben állapítsa meg.)

(5) Az Nkt. 94. § (4) bekezdése a következő x)–z) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazás kap a Kormány, hogy)

x) a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulónak minősülés részletes feltételeit, a pedagógiai-szakmai szolgáltatások körébe tartozó, a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer létrehozását, működtetését, és az ennek keretében történő adatszolgáltatás rendjét,

y) a köznevelési szerződés tartalmát, érvényességi idejét és a megkötésére vonatkozó eljárásrendet,

z) a vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett, továbbá nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésének az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 28. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek érvényesülését szolgáló sajátos feltételeit, különös tekintettel a jogellenes elkülönítés tilalmára”

(rendeletben állapítsa meg.)

26. § Az Nkt. 99. §-a a következő (13) és (14) bekezdéssel egészül ki:

„(13) Ha a munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be, óvodapszichológusként, iskolapszichológusként ötéves határozott időre alkalmazható az is, aki pszichológus végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, de nem rendelkezik a szükséges pedagógus vagy szakpszichológus szakképzettséggel vagy szakiránnyal, feltéve, hogy öt éven belül vállalja a munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettség, szakvizsga megszerzését.

(14) Ha a pedagógus-munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be, akkor legfeljebb egy alkalommal a gyakornoki idő lejártáig gyakornokként alkalmazható az is, aki a nyelvvizsga letétele kivételével a pedagógus-munkakör betöltéséhez előírt végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél kiadásának feltételeit teljesítette. Ebben az esetben a minősítő vizsga letételének feltétele az előírt nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése. Amennyiben a gyakornok az előírt határidőig a nyelvvizsga-bizonyítványt nem szerzi meg, közalkalmazotti jogviszonya, munkaviszonya e törvény erejénél fogva megszűnik.”

27. § Az Nkt. 54. alcíme a következő 99/C. §-sal egészül ki:

„99/C. § (1) Az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat a hivatal 2015. április 1-jétől biztosítja.

(2) Az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében az állami pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátását biztosító mindazon állami és helyi önkormányzati tulajdonú ingó és ingatlan vagyon, tárgyi, műszaki, pénzügyi eszköz, amely a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátását biztosítja és 2015. március 31-én az állami intézményfenntartó központ használatában vagy vagyonkezelésében van,

a) önálló ingatlan és a feladatellátást szolgáló ingó vagyon esetében a hivatal ingyenes vagyonkezelésébe,

b) ingatlanrész és a feladatellátást szolgáló ingó vagyon esetében a hivatal ingyenes használatába

kerül 2015. április 1-jén.

(3) Az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében a pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátását biztosító személyi, tárgyi, műszaki, pénzügyi eszközök alatt az átvett pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladathoz kapcsolódó valamennyi jogot és kötelezettséget, valamint ingó és ingatlan vagyont is érteni kell.”

28. § Az Nkt.

1. 4. § 25. pontjában, 16. § (3) bekezdésében, 47. § (7) bekezdésében az „érzékszervi” szövegrész helyébe az „érzékszervi (látási, hallási)”,

2. 7. § (5) bekezdésében az „– a 19. § (3) bekezdés c) pontjában foglalt kivétellel –” szövegrész helyébe az „– a 19. § (3) bekezdés a) és c) pontjában foglalt kivétellel –”,

3. 15. § (4) bekezdésében az „A fejlesztő nevelésben, fejlesztő nevelés-oktatásban” szövegrész helyébe az „A fejlesztő nevelés-oktatásban”,

4. 21. § (2) bekezdésében az „a Kormány által az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szervnél (a továbbiakban: hivatal)” szövegrész helyébe az „a hivatalnál”,

5. 37. § (3) bekezdés a) pontjában az „a jogszabálysértésre” szövegrész helyébe az „a jogszabálysértésre vagy az intézmény belső szabályzatának megsértésére”,

6. 41. § (1) bekezdésében az „Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni” szövegrész helyébe az „Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt, valamint a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókról összesített adatokat szolgáltatni”,

7. 44. § (1) bekezdésében a „köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR)” szövegrész helyébe a „KIR”,

8. 45. § (3) bekezdésében az „a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart” szövegrész helyébe az „annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti”,

9. 47. § (10) bekezdésében, 94. § (1) bekezdés d) pontjában az „utazó gyógypedagógusi” szövegrészek helyébe az „utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori”,

10. 50. § (6) bekezdésében az „akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található” szövegrész helyébe az „aki életvitelszerűen az általános iskola körzetében lakik”,

11. 61. § (1) bekezdés első mondatában az „óraadó kivételével” szövegrész helyébe az „óraadó és az egyházi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott kivételével”,

12. 61. § (4a) bekezdésében az „Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet” szövegrészek helyébe az „A hivatal”,

13. 62. § (4) bekezdésében a „hivatal az oktatásért felelős miniszter által kijelölt háttérintézménnyel közösen” szövegrész helyébe a „hivatal”,

14. 64. § (6) bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrész helyébe a „hivatal”, a „kormányhivatalnál” szövegrész helyébe a „hivatalnál”,

15. 67. § (1) bekezdés a) pontjában a „középiskolában mesterfokozat” szövegrész helyébe a „középiskolában az e törvényben foglaltak szerint pedagógus-munkakör betöltésére jogosító mesterképzésben szerzett szakképzettség”,

16. 67. § (1) bekezdés c) pontjában a „legalább öt év pedagógus-munkakörben” szövegrész helyébe a „legalább öt év pedagógus-munkakörben vagy heti tíz tanóra vagy foglalkozás megtartására vonatkozó óraadói megbízás ellátása során”,

17. 77. § (2) bekezdés k) pontjában az „állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe az „állami intézményfenntartó központ, valamint az állami felsőoktatási intézmény”,

18. 82. § (6) bekezdés c) pontjában a „szakterületét” szövegrész helyébe a „vizsgaterületét”,

19. 84. § (7) bekezdésében az „állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe az „állami intézményfenntartó központ, valamint az állami felsőoktatási intézmény”,

20. 87. § (2) bekezdésében a „hivatal szervezi a kormányhivatal közreműködésével” szövegrész helyébe a „hivatal szervezi”,

21. 94. § (1) bekezdés a) pontjában a „tanulók felvételével kapcsolatos kérdéseket” szövegrész helyébe a „gyermekek, tanulók óvodai, iskolai felvételével kapcsolatos kérdéseket, a kötelező felvételt biztosító óvodába és általános iskolába történő felvétel tekintetében az életvitelszerű ott lakás feltételeit”

szöveg lép.

29. § Az Nkt. 5. melléklete a Melléklet szerint módosul.

30. § Hatályát veszti az Nkt.

1. 14. § (2)–(7) bekezdése,

2. 21. § (6) és (12) bekezdése,

3. 23. § (11) és (12) bekezdése,

4. 25. § (6) bekezdése,

5. 26. § (3) bekezdése,

6. 31. § (5)–(7) bekezdése,

7. 49. § (3a) és (3b) bekezdése,

8. 58. § (8)–(10), (12), (14) bekezdése,

9. 63/A. § (3) és (5) bekezdése,

10. 63/B. § (2) bekezdése,

11. 63/C. § (4)–(6) bekezdése,

12. 63/E. § (3), (8) és (9) bekezdése,

13. 63/F. § (2), (4), (6)–(9) bekezdése,

14. 71. § (2)–(5) bekezdése,

15. 78. § (4)–(7) bekezdése,

16. 86. § (4)–(8) bekezdése,

17. 87. § (4) bekezdése és

18. 96. § (8) bekezdése.

31. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2015. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az 5. § (3) bekezdése és a 21. § 2015. április 1-jén lép hatályba.

(3) A 30. § 2015. június 15-én lép hatályba.

Áder János s. k.,
köztársasági elnök

Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke

Melléklet a 2014. évi CV. törvényhez

Az Nkt. 5. melléklet Az intézményvezető-helyettes, tagintézmény-vezető, intézményegység-vezető, tagintézményvezető-helyettes, intézményegységvezető-helyettes heti tanóráinak száma (óvodapedagógus esetén óvodai foglalkozásainak száma) alcímében foglalt táblázat 6. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

 

(A

B

C

D

E

1

Intézménytípus

legalább 450 fő gyermek-, tanulólétszám

200–449 fő közötti gyermek-, tanulólétszám

50–199 fő közötti gyermek-, tanulólétszám

50 fő alatti gyermek-, tanulólétszám)

6

Kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő óvoda

10

12

14

16

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!