nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
380/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet
a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap működtetésének és felhasználásának szabályairól
2015-01-01
2017-12-31
1
Jogszabály

380/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet

a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap működtetésének és felhasználásának szabályairól

A Kormány a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 43. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (a továbbiakban: NKFI Alap) terhére nyújtható támogatásokat e rendelet előírásai szerint kell odaítélni.

(2) Az NKFI Alapból támogatás a Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező jogi személy, egyéni vállalkozó és természetes személy részére nyújtható.

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazásában

1. acélipar: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 43. pontja szerinti ipar,

2. alapkutatás: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: KFItv.) 3. § 1. pontja szerinti kísérleti vagy elméleti munka,

3. azonos vagy hasonló tevékenység: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 50. pontja szerinti tevékenység,

4. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti támogatás,

5. átlátható formában nyújtott támogatás: olyan támogatás, amelynél előzetesen, kockázatértékelés nélkül kiszámítható a bruttó támogatástartalom,

6. bérköltség: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 31. pontja szerinti költség,

7. diszkont kamatláb: az Atr. 2. § 3. pontja szerinti kamatláb,

8. egy és ugyanazon vállalkozás: az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti vállalkozás,

9. együttműködéshez kötődő tanácsadás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 64. pontja szerinti tanácsadás,

10. együttműködéshez kötődő támogató szolgáltatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 65. pontja szerinti szolgáltatás,

11. eljárási innováció: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 97. pontja szerinti innováció,

12. elsődleges mezőgazdasági termelés: az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) I. mellékletében felsorolt növények vagy állati eredetű termék előállítása, ide nem értve bármely, azok lényegi tulajdonságát megváltoztató tevékenységet,

13. első kereskedelmi értékesítés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 75. pontja szerinti értékesítés,

14. elszámolható költség: az Atr. 2. § 6. pontja szerinti költség,

15. ésszerű nyereség: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 142. pontja szerinti nyereség,

16. foglalkoztatottak számának nettó növekedése: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 32. pontja szerinti növekedés,

17. független harmadik fél: olyan vállalkozás, amely nem minősül egy másik meghatározott vállalkozás vonatkozásában a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklet 3. cikk (2) bekezdése szerinti partnervállalkozásnak vagy (3) bekezdése szerinti kapcsolt vállalkozásnak,

18. független magánbefektető: olyan magánbefektető, amely a befektetés tárgyát képező kis- és középvállalkozásnak nem részvényese (pl. a tulajdonosi szerkezettől függetlenül az üzleti angyal és a pénzügyi közvetítő, ha az teljes mértékben viseli befektetése kockázatát),

19. hátrányos helyzetű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 4. pontja szerinti munkavállaló,

20. hatékony együttműködés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 90. pontja szerinti együttműködés,

21. hitel: olyan megállapodás, amelyben a hitelező kötelezi magát, hogy meghatározott pénzösszeget meghatározott időre a hitelfelvevő rendelkezésére bocsát, és amely a hitelfelvevőt arra kötelezi, hogy meghatározott időszakon belül visszafizesse az összeget (pl. kölcsön vagy egyéb finanszírozási eszköz, ideértve a lízinget is, amely a hitelező számára elsődlegesen minimumhozamot nyújt azzal, hogy már meglévő hitel kiváltása nem finanszírozható),

22. immateriális javak: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 30. pontja szerinti javak,

23. induló beruházás: az a tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény kapacitásának bővítését, létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítését vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatását eredményezi, valamint a részesedésszerzés kivételével olyan létesítmény eszközeinek az eladótól független harmadik fél beruházó általi felvásárlása, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna,

24. innovációs klaszter: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 92. pontja szerinti klaszter,

25. innovációs tanácsadás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 94. pontja szerinti tanácsadás, segítségnyújtás és képzés,

26. innovációs támogató szolgáltatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 95. pontja szerinti szolgáltatás,

27. innovatív vállalkozás: az a vállalkozás, amely

a) független szakértő értékelésével alá tudja támasztani, hogy a belátható jövőben új vagy az iparági legmodernebb technikához képest jelentős javulást eredményező, ugyanakkor technológiai vagy ipari sikertelenség kockázatát magában hordozó terméket, szolgáltatást vagy folyamatot fejleszt ki, vagy

b) esetén a támogatás nyújtását megelőző három év legalább egyikében a működési költségek legalább 10%-át kutatás-fejlesztési költségek teszik ki,

28. alkalmazott kutatás: a KFItv. 3. § 2. pontja szerinti tervezett kutatás vagy célzott vizsgálat,

29. kezességvállalás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 67. pontja szerinti kötelezettségvállalás,

30. kezességvállalási mérték: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 68. pontja szerinti mérték,

31. kiegészítő befektetés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 77. pontja szerinti befektetés,

32. kilépési stratégia: adott részesedésre vonatkozó tulajdonviszony pénzügyi közvetítő vagy befektető általi megszüntetésére vonatkozó terv (pl. kereskedelmi értékesítés, leírás, részvények, kölcsönök visszafizetése, más pénzügyi közvetítő vagy egyéb befektető részére történő eladás, pénzügyi intézmény részére történő eladás, valamint nyilvános forgalomba hozatallal történő értékesítés),

33. kirendelés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 98. pontja szerinti alkalmazás,

34. kiváltási tőke: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 78. pontja szerinti tőke,

35. kísérleti fejlesztés: a KFItv. 3. § 7. pontja szerinti fejlesztés,

36. kis- és középvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerint meghatározott vállalkozás,

37. kockázatfinanszírozási célú befektetés: a végső kedvezményezett kis- és középvállalkozásnak nyújtott sajáttőke- és kvázisajáttőke-befektetés, hitel, kezességvállalás, illetve ezek kombinációja,

38. közszolgáltatás: az EUMSz 106. cikk (2) bekezdése szerinti általános gazdasági érdekű szolgáltatás,

39. közvetlenül a beruházási projekt által létrehozott munkahely: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 62. pontja szerinti munkahely,

40. kutatás-fejlesztés: a KFItv. 3. § 11. pontjában meghatározott tevékenység,

41. kutatás-fejlesztési projekt: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 25. cikk (2) bekezdésében meghatározott kategóriák közül egyet vagy többet érintő tevékenységeket magában foglaló olyan művelet, amely egy adott gazdasági, tudományos vagy műszaki jellegű, előre világosan meghatározott céllal rendelkező oszthatatlan feladat végrehajtására irányul. Amennyiben két vagy több kutatás-fejlesztési projekt nem választható el egyértelműen egymástól és különösen, amikor a technológiai siker valószínűsége az érintett projektek tekintetében nem független egymástól, azok egyetlen projektként tekintendők,

42. kutatási infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 91. pontja szerinti infrastruktúra,

43. kutatási és tudásközvetítő szervezet: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 83. pontja szerinti szervezet,

44. kvázisajáttőke-befektetés: a saját tőke és a hitelfinanszírozás közé besorolt finanszírozási forma, amely az elsőhelyi hitelnél magasabb, de a törzsrészvénynél alacsonyabb kockázattal jár és a nemfizetéssel szemben nincs biztosítva, valamint amelynek hozama a tulajdonos számára elsősorban a célvállalkozás nyereségétől vagy veszteségétől függ (pl. a biztosíték nélküli és alárendelt kölcsöntőke, ideértve a mezzanin tőkét is, tőkévé alakítható adósság vagy elsőbbségi tőke),

45. létesítmény: funkcionálisan megbonthatatlan egészet képező termelő vagy szolgáltató egység,

46. létesítmény felvásárlása: egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak piaci feltételek mellett történő megvásárlása, ha a létesítmény bezárásra került vagy – ha nem vásárolják meg – bezárásra került volna, és – annak kivételével, ha egy kisvállalkozást az eladónak a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy korábbi munkavállalója vásárol meg – a felvásárló beruházó a létesítmény tulajdonosától független harmadik fél,

47. magasan képzett munkaerő: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 93. pontja szerinti munkaerő,

48. megbízott szervezet: az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap vagy olyan nemzetközi pénzügyi intézmény, amelynek részvényese a tagállam, vagy valamely tagállamban letelepedett, valamely hatóság, közjogi szervezet vagy közfeladatot ellátó magánjogi szervezet ellenőrzése alatt álló, közérdeket megvalósító pénzügyi intézmény, melyet az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek vagy a helyébe lépő jogszabálynak megfelelően választottak vagy jelöltek ki, és amelyet a tagállam bízott meg kockázatfinanszírozási célú intézkedés végrehajtásával,

49. megvalósíthatósági tanulmány: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 87. pontja szerinti tanulmány,

50. megváltozott munkaképességű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 3. pontja szerinti munkavállaló,

51. mezőgazdasági termék: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 11. pontja szerinti termék,

52. mezőgazdasági termék feldolgozása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 10. pontja szerinti tevékenység,

53. mezőgazdasági termék forgalmazása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 8. pontja szerinti tevékenység,

54. nagyberuházás: az az induló beruházás vagy új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költségek összege az összeszámítási szabályt figyelembe véve jelenértéken meghaladja az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

55. nagyvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 24. pontja szerinti vállalkozás,

56. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az Atr. 6. §-ában meghatározott vállalkozás,

57. összeszámítási szabály: a nagyberuházás elszámolható költségeinek kiszámításakor egyetlen beruházásnak kell tekinteni az igénybejelentésben szereplő beruházást és az igénybejelentő beruházó, valamint az igénybejelentő beruházótól független harmadik félnek nem minősülő beruházó vagy beruházók által háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül az igénybejelentésben szereplő beruházással azonos megyében megkezdett, állami támogatásban részesülő beruházást vagy beruházásokat,

58. pénzügyi közvetítő: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 34. pontja szerinti pénzügyi intézmény,

59. saját forrás: a kedvezményezett által a projekthez igénybe vett, állami támogatást nem tartalmazó forrás,

60. sajáttőke-befektetés: közvetlen vagy pénzügyi közvetítőn keresztül történő közvetett tőkejuttatás egy vállalkozás számára a vállalkozásban a megfelelő arányú részesedés megszerzése ellenében,

61. személyi jellegű ráfordítás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 88. pontja szerinti ráfordítás,

62. szervezeti együttműködés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 63. pontja szerinti együttműködés,

63. szervezési innováció: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 96. pontja szerinti innováció,

64. szénipar: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított és a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i 2010/787/EU tanácsi határozatban pontosított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A. és B. csoportba sorolt szén kitermelésével kapcsolatos tevékenység,

65. szinten tartást szolgáló eszköz: olyan eszköz, amely a kedvezményezett által már használt tárgyi eszközt, immateriális javakat váltja ki anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvető változását vagy bővülését eredményezné,

66. szintetikusszál-ipar: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 44. pontja szerinti ipar,

67. szokásos piaci feltételek: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 89. pontja szerinti feltétel,

68. támogatási intenzitás: az Atr. 2. § 15. pontja szerinti intenzitás,

69. támogatástartalom: az Atr. 2. § 19. pontja szerinti tartalom,

70. tárgyi eszköz: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 29. pontja szerinti eszköz,

71. tőkejuttatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 70. pontja szerinti juttatás,

72. tőzsdén nem jegyzett kis- és középvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 76. pontja szerinti kis- és középvállalkozás,

73. új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás: az a tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát vagy meglévő létesítmény tevékenységének olyan új tevékenységgel történő bővítését eredményezi, amely nem minősül a korábban végzett tevékenységgel azonos vagy hasonló tevékenységnek, valamint az olyan létesítmény eszközeinek független harmadik fél beruházó általi felvásárlása is, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna, feltéve, hogy az új vagy a megvásárolt eszközökkel végzett tevékenység nem minősül az adott létesítményben a korábban végzett tevékenységgel azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységnek,

74. végső kedvezményezett: az az első kockázatfinanszírozási célú befektetés időpontjában tőzsdén nem jegyzett kis- és középvállalkozás, amely

a) még egyetlen piacon sem működik,

b) az első kereskedelmi értékesítéstől számítva kevesebb, mint 7 éve működik valamely piacon, vagy

c) új termék- vagy földrajzi piacra való belépés céljából készített üzleti terv alapján az előző 5 évben elért átlagos éves árbevétele 50%-át meghaladó első kockázatfinanszírozási célú befektetést igényel.

(2) Az újonnan létrehozott vállalkozás esetén az alapítók az (1) bekezdés 18. pontja szerinti független magánbefektetőnek minősülnek.

(3) Pénzügyi előzményekkel nem rendelkező induló vállalkozás esetén az (1) bekezdés 27. pont b) alpontja szerinti arányt a folyó pénzügyi időszak független könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi kimutatásában kell kimutatni.

II. FEJEZET

UNIÓS VERSENYJOGI ÉRTELEMBEN VETT KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK

3. Kutatási és tudásközvetítő szervezet, kutatási infrastruktúra és vállalkozás közötti együttműködésre vonatkozó szabályok

3. § (1) Amennyiben kutatási és tudásközvetítő szervezet vagy kutatási infrastruktúra szerződéses kutatást végez vagy kutatási szolgáltatást nyújt vállalkozás részére, az nem minősül a kutatási és tudásközvetítő szervezeten vagy a kutatási infrastruktúrán keresztül a vállalkozás részére nyújtott állami támogatásnak, ha a kutatási és tudásközvetítő szervezet vagy a kutatási infrastruktúra megfelelő díjazásban részesül a szolgáltatásaiért, és az alábbi feltételek teljesülnek:

a) a kutatási és tudásközvetítő szervezet vagy a kutatási infrastruktúra a kutatási szolgáltatását vagy a szerződéses kutatást piaci áron nyújtja, vagy

b) amennyiben nincs piaci ár, a kutatási és tudásközvetítő szervezet vagy kutatási infrastruktúra olyan áron nyújtja a kutatási szolgáltatást vagy szerződéses kutatást, amely

ba) tükrözi a kutatási szolgáltatás vagy szerződéses kutatás teljes költségét, valamint magában foglalja a szolgáltatás ágazatában tevékenykedő vállalkozások által szokásosan alkalmazott árrést, vagy

bb) olyan piaci alapon zajló tárgyalások eredményeképpen alakult ki, amelyek során a kutatási és tudásközvetítő szervezet vagy kutatási infrastruktúra szolgáltatásnyújtói minőségében annak érdekében tárgyalt, hogy a szerződés megkötésekor legmagasabb gazdasági előnyre tegyen szert, és a kialkudott ár legalább a határköltségeit fedezze.

(2) Amennyiben a szellemi alkotásokhoz fűződő vagyoni jogok, hasznosítási vagy felhasználási jogok a kutatási és tudásközvetítő szervezetnél vagy a kutatási infrastruktúránál maradnak, azok piaci értéke levonható az érintett szolgáltatásokért fizetendő árból.

4. § (1) Vállalkozás és kutatási és tudásközvetítő szervezet vagy kutatási infrastruktúra által közösen megvalósított együttműködési projekt esetén a vállalkozás nem részesül állami támogatásban, ha az alábbi feltételek egyike teljesül:

a) vállalkozás viseli a projekt teljes költségét,

b) a szellemi tulajdoni oltalmat nem élvező együttműködési eredmény széles körben terjeszthető, vagy a kutatási és tudásközvetítő szervezet vagy kutatási infrastruktúra tevékenységeiből származó szellemi alkotáshoz fűződő jogok teljes egészében a kutatási és tudásközvetítő szervezetet vagy kutatási infrastruktúrát, illetve tudományos közlemény esetében a szerzői jog az együttműködési projektben részt vevő kutatókat illeti meg,

c) a projektből származó szellemi alkotáshoz fűződő jogok és az azokkal összefüggő hasznosítási vagy felhasználási jog az együttműködő partnereket illeti meg úgy, hogy az megfelelően tükrözze hozzájárulásaikat és érdekeiket, vagy

d) a kutatási és tudásközvetítő szervezet vagy kutatási infrastruktúra a piaci árnak megfelelő ellenértéket kap a tevékenységéből származó és a részt vevő vállalkozásnak átadott, vagy a részt vevő vállalkozás által hasznosítható vagy felhasználható szellemi alkotáshoz fűződő jogért.

(2) A részt vevő vállalkozás által a kutatási vagy tudásközvetítő szervezetnek vagy kutatási infrastruktúrának az adott szellemi tulajdoni oltalmat eredményező tevékenysége költségéhez nyújtott hozzájárulás értékének összege levonható a piaci árból.

4. Támogatási kategóriák

5. § Ha a KFItv. alapján nyújtott támogatás állami támogatásnak minősül, a KFItv.

1. 20. §-a, 24. § (1) bekezdés b)–c), f) és i) pontjai és 28. § a), d), e), g)–h), k) és n) pontjai alapján regionális beruházási támogatás,

2. 20. §-a, 24. § (1) bekezdés b)–c), f) és i) pontjai és 28. § a), d), e), g)–h), k) és n) pontjai alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 17. cikke szerinti, kis- és középvállalkozásnak nyújtott beruházási támogatás,

3. 20. §-a, 24. § (1) bekezdés a)–c), i) és k) pontjai, 28. § a-c) és e)–g) pontjai és 35. § (1) bekezdése alapján a kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás,

4. 20. §-a, 24. § (1) bekezdés b) és h)–i) pontjai és 28. § c) és e)–j) pontjai alapján a kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás,

5. 20. §-a, 24. § (1) bekezdés c), i) és k) pontjai és 28. § a)–b), e), g)–h) és k) pontjai alapján kockázatfinanszírozási támogatás,

6. 20. §-a, 24. § (1) bekezdés a)–c), f)–i) és k) pontjai, 28. § a)–c), e)–g) és i)–n) pontjai és 35. § (1) bekezdése alapján induló vállalkozásnak nyújtott támogatás,

7. 20. §-a, 24. § (1) bekezdés b)–c), f)–g) és h)–i) pontjai és 28. § a)–b), d)–e) és h)–m) pontjai alapján, valamint a 24. § (1) bekezdés a), d), e) és j)–k) pontjai és 28. § c) pontja alapján akkor, ha az adott tevékenység kutatás-fejlesztési projekthez kapcsolódik, kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás,

8. 20. §-a, 24. § (1) bekezdés b)–c), f) és i) pontjai és 28. § a), d), h) és m)–n) pontjai alapján kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás,

9. 20. §-a, 24. § (1) bekezdés b)–c), f), i) és k) pontjai, 28. § a), d)–e), g)–h) és m)–n) pontjai és 35. § (1) bekezdése alapján innovációs klaszterre nyújtott támogatás,

10. 20. §-a, 24. § (1) bekezdés g)–i) és k) pontjai, 28. § a)–b), e)–g) és i)–l) pontjai és 35. § (1) bekezdése alapján kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás,

11. 20. §-a, 24. § (1) bekezdés b)–c) és i) pontjai és 28. § a)–b), e) és g)–h) pontjai alapján eljárási innováció és szervezési innováció támogatásához nyújtott támogatás,

12. 20. §-a, 24. § (1) bekezdés b)–c), f)–g) és h)–i) pontjai és 28. § a)–b), d)–e) és h)–m) pontjai alapján, valamint a 24. § (1) bekezdés a), d), e) és j)–k) pontjai és 28. § c) pontja alapján akkor, ha az adott tevékenység kutatás-fejlesztési projekthez kapcsolódik, halászati- és akvakultúra-ágazatban nyújtott kutatás-fejlesztési támogatás,

13. 20. §-a, 24. § (1) bekezdés h)–i) pontjai és 28. § e)–g), és i)–j) pontjai alapján képzési támogatás,

14. 20. §-a, 24. § (1) bekezdése, 28. §-a és 35. § (1) bekezdése alapján csekély összegű támogatás,

15. 20. §-a, 24. § (1) bekezdés a)–c), f) és h)–i) pontjai és 28. § a)–b), d)–e), g)–i) és n) pontjai alapján csekély összegű közszolgáltatási támogatás,

16. 20. §-a, 24. § (1) bekezdés a)–c), f) és h)–i) pontjai és 28. § a)–b), d)–e), g)–i) és n) pontjai alapján közszolgáltatásért járó ellentételezés

nyújtható.

5. Az egyes támogatási kategóriákra vonatkozó közös szabályok

6. § (1) A 651/2014/EU bizottsági rendelet, az 1407/2013/EU bizottsági rendelet és a 360/2012/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás kizárólag átlátható formában nyújtható.

(2) Ha a támogatás nyújtása az uniós állami támogatási szabályok értelmében az Európai Bizottság előzetes jóváhagyásától függ, a támogatási döntés csak az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követően hozható meg.

(3) A pályázati felhívás és az egyedi döntés az egyes támogatási kategóriákra vonatkozó szabályoknál szigorúbb szabályokat is megállapíthat.

7. § A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni.

8. § (1) Nem ítélhető meg támogatás

a) azon szervezet részére, amely az Európai Bizottság európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás visszafizetésére kötelező határozatának nem tett eleget,

b) közszolgáltatásért járó ellentételezés, – a 45. § (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – csekély összegű támogatás kivételével nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére.

(2) Nem ítélhető meg

a) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) meghatározott akvakultúra-termékek termeléséhez, feldolgozásához és értékesítéséhez a 6–9. és 20. alcím szerinti támogatás,

b) elsődleges mezőgazdasági termeléshez a 6–7., 9., 11, 19–20. alcím szerinti támogatás,

c) mezőgazdasági termék feldolgozásában és mezőgazdasági termék forgalmazásában tevékeny vállalkozás részére támogatás, ha

ca) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy

cb) a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ,

d) támogatás exporttal kapcsolatos tevékenységhez, ha az az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik,

e) támogatás, ha azt import áru helyett hazai áru használatától teszik függővé,

f) támogatás olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi.

9. § A 651/2014/EU bizottsági rendelet alapján támogatás csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett a 651/2014/EU bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó támogatási kérelmét a projekt megkezdése előtt írásban benyújtotta.

10. § (1) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti támogatás abban az esetben halmozható más helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez.

(2) Az e rendelet szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással.

(3) Az egy projekthez igénybe vett összes támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget.

(4) A 11. alcím szerinti, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás a csoportmentességi rendeletekben és az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható.

11. § (1) A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók és illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. Ha a támogatást visszatérítendő formában nyújtják, a támogatás összegének a támogatástartalmat kell tekinteni.

(2) A több részletben kifizetett támogatást a támogatási döntés időpontja szerinti értékre kell diszkontálni a diszkont kamatláb alkalmazásával.

12. § Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a támogatás összege

1. regionális beruházási támogatás esetén a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együtt – figyelembe véve a nagyberuházásokra vonatkozó rendelkezéseket – meghaladja azt az összeget, amelyet ugyanazon településen egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó elszámolható költségű beruházás az adott régióban kaphat,

2. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 17. cikke szerinti, kis- és középvállalkozásnak nyújtott beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és beruházási projektenként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

3. a kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként és beruházási projektenként meghaladja a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

4. a kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként meghaladja a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

5. kockázatfinanszírozási támogatás esetén végső kedvezményezettenként meghaladja a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

6. induló vállalkozásnak nyújtott támogatás esetén meghaladja a 30–32. §-ban meghatározott mértéket,

7. kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás esetén

a) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 40 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,

b) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 20 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az alkalmazott kutatás kategóriájába vagy együttesen véve az alkalmazott kutatás és az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,

c) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele a kísérleti fejlesztés kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,

d) meghaladja az a)–c) alpont szerinti összeg kétszeresét EUREKA-projekt vagy az EUMSz 185. cikke vagy 187. cikke alapján létrehozott közös vállalkozás által megvalósított projekt esetén,

e) meghaladja az a)–d) alpont szerinti összeg 150%-át, ha a kutatás-fejlesztési projekthez a támogatást visszafizetendő előleg formájában nyújtják (amelyet a bruttó támogatási egyenérték kiszámításához használt módszertan hiánya esetén az elszámolható költségek százalékában kell kifejezni) és, ha az intézkedés biztosítja, hogy a projekt ésszerű és prudenciális megfontolások alapján megállapított, sikeres befejezése esetén az előleg legalább a támogatás odaítélésekor irányadó diszkont kamatláb szerint számított kamattal megnövelve kerül visszafizetésre,

f) kutatási tevékenységet előkészítő megvalósíthatósági tanulmányhoz nyújtott támogatás esetén tanulmányonként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

8. a kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetén infrastruktúránként meghaladja a 20 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

9. az innovációs klaszterre nyújtott támogatás esetén klaszterenként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

10. a kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja az 5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

11. az eljárási innováció és szervezési innováció támogatása esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

12. képzési támogatás esetén képzési projektenként meghaladja a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

13. § E rendelet alapján

a) regionális beruházási támogatás esetén 2020. december 31-ig,

b) a 7–18. alcím szerinti támogatás esetén 2021. június 30-ig,

c) csekély összegű támogatás esetén 2021. június 30-ig,

d) csekély összegű közszolgáltatási támogatás esetén 2019. június 30-ig

lehet támogatási döntést hozni.

6. A regionális beruházási támogatás

14. § (1) A regionális beruházási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) igénybevételének feltétele, hogy a tervezett beruházás

a) olyan induló beruházásnak minősüljön, amelyet

aa) az Atr. 25. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti régióban kis- és középvállalkozás vagy nagyvállalkozás, vagy

ab) az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen kis- és középvállalkozás, vagy

b) olyan új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházásnak minősüljön, amelyet az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen nagyvállalkozás

valósít meg.

(2) A termelési folyamat alapvető megváltozását eredményező beruházás esetén a támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek összege meghaladja az alapvetően megváltoztatandó eredeti termelési folyamathoz kapcsolódó eszközökre a kérelem benyújtásának adóévét megelőző három adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegét.

(3) Meglévő létesítmény tevékenységének új tevékenységgel vagy termékkel történő bővítését eredményező beruházáshoz a támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek legalább 200%-kal meghaladják az eredeti tevékenység keretében használt és az új tevékenység keretében is használni tervezett eszközöknek a beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott könyv szerinti értékét.

15. § (1) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházással létrehozott tevékenységet az üzembe helyezés időpontjától számított legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig fenntartja.

(2) A beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét vagy, ha a beruházó kis- és középvállalkozásnak minősül.

(3) Az (1) bekezdés szerinti követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált vagy meghibásodott tárgyi eszköz cseréjét, ha a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált vagy meghibásodott és támogatásban már részesült tárgyi eszköz cseréjére a fenntartási időszakban a beruházó állami támogatásban nem részesülhet. Az új eszköznek a lecserélt tárgyi eszközzel azonos funkcióval és azonos vagy nagyobb kapacitással kell rendelkeznie, továbbá a gyártási időpontja nem lehet korábbi, mint a lecserélt tárgyi eszközé.

(4) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a beruházó az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja, továbbá a teljes beruházás megvalósításához szükséges költségek forrását a támogató számára bemutatja.

16. § Nem nyújtható támogatás

a) acélipari tevékenységhez,

b) hajógyártási tevékenységhez,

c) szénipari tevékenységhez,

d) szintetikusszál-ipari tevékenységhez,

e) ellenszolgáltatásért végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személy- vagy áruszállítási szolgáltatás nyújtásához, vagy a kapcsolódó infrastruktúrához,

f) energiatermelési, energiaelosztási tevékenységhez és energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz,

g) az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termelését, feldolgozását és értékesítését szolgáló beruházáshoz,

h) ha a beruházó a kérelem benyújtását megelőző két évben azonos vagy hasonló tevékenységet szüntetett meg az EGT területén, vagy a támogatási kérelem benyújtásakor – egyidejűleg benyújtott nyilatkozat alapján – tervezi, hogy azonos vagy hasonló tevékenységet szüntet meg az EGT területén a támogatási kérelemben szereplő beruházás befejezését követő két éven belül.

17. § (1) A támogatási intenzitás legmagasabb mértéke az egyes régiókban az Atr. 25. § (1) bekezdésében meghatározott mérték, figyelemmel a (2)–(6) bekezdésben foglaltakra.

(2) A támogatási intenzitás – a nagyberuházások kivételével – kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozás esetén 10 százalékponttal növelhető, ha a beruházó a kérelem benyújtásakor, valamint a döntés meghozatalakor is megfelel az adott vállalkozási méret feltételeinek.

(3) A támogatási intenzitás legmagasabb mértéke nagyberuházás esetén az Atr. 25. § (3) bekezdésében meghatározott mérték.

(4) Nagyberuházás esetén az odaítélhető összes állami támogatás összegéből le kell vonni a beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban a kedvezményezett által vagy a kedvezményezettől független harmadik félnek nem minősülő beruházó által azonos megyében megkezdett beruházáshoz vagy beruházásokhoz odaítélt állami támogatás jelenértéken meghatározott összegét.

(5) Ha az összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül az adott beruházáshoz nyújtható állami támogatás jelenértéken kisebb, mint a (4) bekezdés szerint meghatározott támogatási összeg, akkor ez a kisebb összeg az odaítélhető állami támogatás felső korlátja. Ellenkező esetben állami támogatás a (4) bekezdésben meghatározott összegig nyújtható.

(6) Annak kiszámításakor, hogy egy nagyberuházás elszámolható költsége eléri-e a jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a beruházás elszámolható költségeibe tartozó tételek vagy a létrehozott új munkahelyek személyi jellegű ráfordításai közül a nagyobb értékűt kell elszámolható költségként figyelembe venni.

18. § (1) A támogatás keretében elszámolható

a) a beruházás érdekében felmerült tárgyi eszközök és immateriális javak költsége,

b) a beruházás által létrehozott munkahelyek két évre számított becsült bérköltsége, vagy

c) az a) és b) pontban szereplő költségtípusok kombinációja, ha az így kapott összeg nem haladja meg az a) és b) pont szerinti összeg közül a magasabbat.

(2) Az elszámolható költség az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a következők szerint határozható meg:

a) a tárgyi eszköznek a számvitelről a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,

b) immateriális javak esetén a vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek (a továbbiakban: támogatható immateriális javak) Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,

c) létesítmény felvásárlása esetén a tárgyi eszközök és a támogatható immateriális javak vételára,

d) az ingatlan, gép, berendezés bérleti díjának a fenntartási időszak végéig elszámolt összege.

(3) Az elszámolható költség az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a beruházás üzembe helyezését követő háromszor háromszázhatvanöt napon belül újonnan létrehozott munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók – Sztv. 79. §-a szerint elszámolható – személyi jellegű ráfordításának 24 havi összege a munkakör betöltésének napjától számítva, ide nem értve az egyéb személyi jellegű kifizetéseket.

(4) A tárgyi eszköz bérletéhez kapcsolódó költség elszámolható, ha

a) a földterületre vagy épületre vonatkozó bérleti jogviszony nagyvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább három évig fennáll, illetve

b) a pénzügyi lízing formájában beszerzett üzemre, gépre, berendezésre vonatkozó szerződés tartalmazza az eszköznek a bérleti időtartam lejáratakor történő megvásárlására vonatkozó kötelezettséget.

(5) Tárgyi eszköz esetén az elszámolható költséget a szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a beruházó és a beruházótól nem független harmadik vállalkozás között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.

(6) Az immateriális javak költsége elszámolható, ha

a) azokat kizárólag a támogatásban részesült létesítményben használják fel,

b) az az Sztv. előírásai szerinti terv szerinti értékcsökkenési leírás alá esik,

c) azokat szokásos piaci feltételek mellett, a vevőtől független harmadik féltől vásárolják meg,

d) azok kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig a beruházó eszközei között szerepelnek és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották,

e) azok nagyvállalkozás esetén legalább öt évig a beruházó eszközei között szerepelnek, és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották,

f) azok költsége nagyvállalkozás esetén az elszámolható költségek legfeljebb 50%-át teszik ki.

(7) A támogatás keretében nem számolható el

a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszköz és immateriális javak költsége,

b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak költsége, amelyre a beruházó, más társaság vagy egyéni vállalkozó állami támogatást vett igénybe,

c) az olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak költsége, amelyet a beruházó nehéz helyzetben lévő vagy csődeljárás, felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló beruházótól szerzett be,

d) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 31/c. pontja szerinti személygépkocsi költsége,

e) nagyvállalkozásnál a korábban már bárki által használatba vett tárgyi eszköz költsége, kivéve létesítmény felvásárlása esetén a beszerzett eszköz vételárát.

(8) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elszámolható költség esetén akkor nyújtható támogatás, ha

a) a beruházás a kedvezményezett vállalkozásnál foglalkoztatottak számának nettó növekedését eredményezi a beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagához képest,

b) a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított három éven belül betöltik,

c) kis- és középvállalkozás esetén a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább három évig az érintett területen fenntartja,

d) nagyvállalkozás esetén a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább öt évig az érintett területen fenntartja.

19. § A beruházás megkezdésének napja

a) építési munka esetén az építési naplóba történő első bejegyzés vagy az építésre vonatkozó első visszavonhatatlan kötelezettségvállalás időpontja,

b) tárgyi eszköz és immateriális javak beszerzése esetén

ba) a vállalkozás általi első megrendelés napja,

bb) – a ba) alpont szerinti megrendelés hiányában – az arra vonatkozóan megkötött szerződés létrejöttének a napja,

bc) – a ba) alpont szerinti megrendelés és a bb) alpont szerinti szerződés hiányában – a beruházó által aláírással igazolt átvételi nap az első beszerzett gép, berendezés, anyag vagy termék szállítását igazoló okmányon,

c) létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás időpontja,

d) az a)–c) pont közül több pont együttes megvalósulása esetén a legkorábbi időpont

azzal, hogy nem tekintendő a beruházás megkezdésének a földterület megvásárlása, ha az nem képezi a beruházás elszámolható költségét, valamint az előkészítő munka költségének felmerülése.

20. § Ha a támogatást kutatási infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtják, az infrastruktúrához való hozzáférést átlátható és megkülönböztetés-mentes módon kell biztosítani.

7. A 651/2014/EU bizottsági rendelet 17. cikke szerinti, kis- és középvállalkozásnak nyújtott beruházási támogatás

21. § (1) A 651/2014/EU bizottsági rendelet 17. cikke szerinti, kis- és középvállalkozásnak nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) kis- és középvállalkozás induló beruházásához nyújtható.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg kisvállalkozás esetén az elszámolható költségek 20%-át, középvállalkozás esetén az elszámolható költségek 10%-át.

(3) A támogatás keretében

a) a tárgyi eszközre és immateriális javakra irányuló beruházás költsége,

b) a közvetlenül a beruházási projekt által létrehozott munkahelyek két évre számított, becsült bérköltsége

számolható el.

(4) A támogatás a 18. § (2), (3) és (5) bekezdése, (6) bekezdés a)–d) pontja, (7) bekezdés a)–d) pontja, valamint (8) bekezdés a)–c) pontja szerinti feltételekkel nyújtható.

8. A kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás

22. § (1) A kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(2) A támogatás keretében a külső szakértő által nyújtott tanácsadási szolgáltatás költsége számolható el azzal, hogy az érintett szolgáltatás nem lehet folyamatos vagy időszakosan visszatérő tevékenység és nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez (pl. folyamatos adótanácsadáshoz, rendszeres jogi szolgáltatáshoz vagy hirdetéshez).

9. A kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás

23. § (1) A kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(2) A támogatás keretében a vállalkozásnak valamely kiállításon vagy vásáron való részvételekor felmerülő, a kiállító helyiség bérletével, felállításával és működtetésével kapcsolatos költség számolható el.

10. A kockázatfinanszírozási támogatás

24. § (1) A kis- és középvállalkozás pénzügyi forráshoz juttatása érdekében a pénzügyi közvetítő, illetve annak kezelője, független magánbefektető és végső kedvezményezett részére kockázatfinanszírozási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) nyújtható.

(2) A pénzügyi közvetítő részére nyújtott kockázatfinanszírozási célú befektetést szolgáló támogatás formái:

a) tőkebefektetés,

b) kvázisajáttőke-befektetés,

c) tőkejuttatás,

d) kockázatfinanszírozási célú befektetést szolgáló hitel, vagy

e) kockázatfinanszírozási célú befektetésekből eredő veszteségek fedezésére nyújtott kezességvállalás.

(3) A független magánbefektető részére a (2) bekezdés szerinti formában nyújtható támogatás.

(4) A végső kedvezményezett részére nyújtott támogatás formái:

a) sajáttőke-befektetés,

b) kvázisajáttőke-befektetés,

c) hitel,

d) kezességvállalás, vagy

e) az a)–d) pont szerinti támogatási formák kombinációja.

25. § (1) A 24. § (4) bekezdése szerinti támogatás teljes összege intézkedésenként és vállalkozásonként nem haladhatja meg a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

(2) A támogatás a következő feltételek fennállása esetén irányulhat – akár a 2. § (1) bekezdés 74. pont b) alpontja szerinti időszak elteltét követően is – a végső kedvezményezettbe történő kiegészítő befektetésre:

a) a támogatás a kiegészítő befektetéssel együtt sem haladja meg az (1) bekezdésben meghatározott összeget,

b) az eredeti üzleti terv tartalmazta a kiegészítő befektetés lehetőségét, és

c) a kiegészítő befektetésben részesülő vállalkozás nem válik a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklet 3. cikk (3) bekezdése szerinti kapcsolt vállalkozássá – ide nem értve a támogatást nyújtó pénzügyi közvetítő vagy a független magánbefektető kapcsolt vállalkozását – vagy ha a kapcsolt vállalkozások együttesen is kis- és középvállalkozásnak minősülnek.

(3) Végső kedvezményezettbe történő sajáttőke-befektetés és kvázisajáttőke-befektetés esetén kiváltási tőkéhez abban az esetben nyújtható támogatás, ha a kiváltási tőkéhez kapcsolódóan a befektetés valamennyi fordulójában az adott befektetés legalább 50%-ának megfelelő új tőkét is bevonnak.

26. § (1) A 24. § (2) bekezdés a) pontja szerinti tőkebefektetés és b) pontja szerinti kvázisajáttőke-befektetés esetén a pénzügyi közvetítő összesített tőke-hozzájárulásának és lejegyzett, de be nem fizetett tőkéjének legfeljebb 30%-a fordítható likviditáskezelési célra.

(2) A végső kedvezményezett részére nyújtott támogatás esetén a pénzügyi közvetítő vagy a végső kedvezményezett szintjén további független magánbefektetői forrást kell bevonni oly módon, hogy az alap szintjén összesített magánbefektetői részvételi arány elérje a kockázatfinanszírozási célú befektetés

a) 10%-át a 2. § (1) bekezdés 74. pont a) alpontja szerinti végső kedvezményezett esetén, amely egyetlen piacon sem hajtotta még végre első kereskedelmi értékesítését,

b) 40%-át a 2. § (1) bekezdés 74. pont b) alpontja szerinti végső kedvezményezett esetén,

c) 60%-át a 2. § (1) bekezdés 74. pont c) alpontja szerinti végső kedvezményezettnél és a 2. § (1) bekezdés 74. pont b) alpontja szerinti időszak eltelte után történő kiegészítő befektetés esetén.

(3) Ha a pénzügyi közvetítő által végrehajtott kockázatfinanszírozási célú befektetés a (2) bekezdésben meghatározott különböző fejlődési szakaszban lévő végső kedvezményezettekre irányul – és a magánbefektetői részvétel az alap szintjén valósul meg – a pénzügyi közvetítőnek el kell érnie legalább a portfólióban szereplő befektetések vonatkozásában a (2) bekezdés szerinti minimális magánbefektetői arány súlyozott átlagát.

27. § (1) A pénzügyi közvetítő kiválasztása során nem tehető különbség az alapján, hogy azok mely tagállamban vannak letelepedve vagy bejegyezve. A pénzügyi közvetítővel szemben kizárólag olyan feltétel támasztható, amely előre meghatározott és a befektetés jellegével objektív módon indokolható.

(2) A kockázatfinanszírozási célú intézkedés megbízott szervezet bevonásával is végrehajtható.

(3) A pénzügyi közvetítőt üzleti alapon kell irányítani. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha a pénzügyi közvetítő, illetve – a kockázatfinanszírozási célú befektetés típusától függően – annak kezelője

a) jogszabály vagy szerződés alapján, professzionális alapkezelő gondosságával, jóhiszeműen és az összeférhetetlenség elkerülésével jár el,

b) általi alapkezelés a legjobb gyakorlatok alkalmazásával és szabályozói felügyelet mellett zajlik,

c) javadalmazása megfelel a piaci gyakorlatnak, mely követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha a pénzügyi közvetítőt, vagy annak kezelőjét objektív kritériumokon (pl. tapasztalat, szakértelem, valamint operatív és pénzügyi kapacitás) alapuló, nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes pályázati eljárás útján választják ki,

d) teljesítményhez kötött javadalmazásban részesül vagy saját forrásai társbefektetése útján részt vállal a befektetési kockázatból, ezáltal biztosítva, hogy érdeke folyamatosan megegyezzen az állami befektető érdekével és

e) befektetési stratégiája, a befektetés kritériumai és tervezett ütemezése előre meghatározott.

(4) A befektető képviseltetheti magát a befektetési alap irányító testületében (pl. felügyelőbizottságban, tanácsadó bizottságban).

28. § (1) A kockázatfinanszírozási célú intézkedésnek a következő feltételeket kell teljesítenie:

a) a kockázatfinanszírozási intézkedést egy vagy több pénzügyi közvetítőn keresztül kell végrehajtani,

b) a pénzügyi közvetítőt, a magánbefektetőt az alapkezelőt olyan nyílt, átlátható és megkülönböztetés-mentes eljárás alapján kell kiválasztani, amely megfelel az uniós és nemzeti jogszabályoknak és amelynek célja – a kezességvállalástól eltérő befektetések esetén – a magánbefektetői veszteség minimalizálásával szemben az aszimmetrikus nyereségmegosztást előnyben részesítő, megfelelő kockázat-nyereség megosztási rendszer kialakítása,

c) az állami befektetőt terhelő első veszteséget a teljes befektetés 25%-ára kell korlátozni, ha az állami és magánbefektető közötti veszteségmegosztás aszimmetrikus és

d) a 24. § (2) bekezdés e) pontja szerinti kezességvállalás esetén a kezességvállalási mérték nem haladhatja meg a kezességvállalással biztosított portfolió 80%-át, a tagállamot terhelő teljes veszteség a kezességvállalással biztosított portfólió 25%-át.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja esetén kizárólag a kezességvállalással biztosított portfólió várt veszteségét fedező kezességvállalás nyújtható díjmentesen. Ha a kezességvállalás a nem tervezett veszteség fedezésére is szolgál, a pénzügyi közvetítő a kezességvállalásnak a nem tervezett veszteséget fedező részére piaci mértékű kezességvállalási díjat fizet.

(3) A végső kedvezményezett számára kezességvállalást vagy hitelt nyújtó kockázatfinanszírozási célú intézkedésnek a következő feltételeket kell teljesítenie:

a) az intézkedés eredményeként a pénzügyi közvetítő olyan befektetést valósít meg, amely a támogatás elmaradása esetén nem, illetve csak korlátozott vagy eltérő módon valósult volna meg, továbbá a pénzügyi közvetítőnek igazolnia kell, hogy olyan mechanizmust működtet, amely biztosítja, hogy az intézkedés által nyújtott gazdasági előny nagyobb mértékű finanszírozás, kockázatosabb portfólió finanszírozása, a szükséges fedezet mértékének, a kezességvállalási díjnak vagy a kamatlábaknak a csökkentése által a lehető legteljesebb mértékben átadásra kerül a végső kedvezményezettnek,

b) hitel esetén a 25. § (1) bekezdése szerinti legmagasabb befektetési összeg nagyságának megállapítása során a hitel névértékét kell figyelembe venni, és

c) kezességvállalás esetén a 25. § (1) bekezdése szerinti legmagasabb befektetési összeg nagyságának megállapítása során a hitel névértékét kell figyelembe venni, továbbá a kezességvállalással a fennálló hitel legfeljebb 80%-a biztosítható.

(4) A finanszírozási döntéseket nyereségorientáltan kell meghozni, ami a következő feltételek teljesülése esetén biztosítható:

a) a pénzügyi közvetítőt az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően hozzák létre,

b) a tagállam vagy a 27. § (2) bekezdése szerinti megbízott szervezet a pályázati felhívásban meghatározott módon átvilágítja a pénzügyi közvetítőt annak érdekében, hogy biztosítható legyen az üzleti szempontból megalapozott befektetési stratégia alkalmazása, beleértve egy olyan megfelelő kockázatdiverzifikációs politikát, amelynek célja a gazdasági megvalósíthatóság és – az adott befektetési portfólió mérete és területi lefedettsége szempontjából – a hatékonyság elérése,

c) a végső kedvezményezettnek biztosított kockázatfinanszírozás olyan életképes üzleti terven alapul, amely részletesen ismerteti a terméket, az értékesítés és a jövedelmezőség alakulását, előzetesen kimutatva az üzleti terv pénzügyi életképességét, és

d) minden tőkebefektetésre és kvázisajáttőke-befektetésre vonatkozóan világos és reális kilépési stratégia kerül kidolgozásra.

11. Az induló vállalkozásnak nyújtott támogatás

29. § Az induló vállalkozásnak nyújtott támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) azon tőzsdén nem jegyzett kisvállalkozás részére nyújtható, amely legfeljebb öt éve került bejegyzésre, nem összefonódás útján jött létre és még nem osztott fel nyereséget. Azon vállalkozás esetén, amely nem kerül hivatalos bejegyzésre, az öt éves periódus kezdete a gazdasági tevékenység megkezdésének az időpontja vagy a gazdasági tevékenységre vonatkozó adófizetés kezdő időpontja.

30. § (1) Ha a támogatás formája nem piaci kamatozású, legfeljebb tízéves futamidőre nyújtott hitel, annak névértéke nem haladhatja meg

a) az 1 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

b) az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen letelepedett vállalkozás esetén az 1,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

c) az Atr. 25. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti régióban letelepedett vállalkozás esetén a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

(2) Az 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező hitel esetén a névérték legmagasabb összege az (1) bekezdésben meghatározott összeg, valamint a 10 év és a hitel tényleges futamideje hányadosának szorzataként határozható meg. Az 5 évnél rövidebb futamidejű hitel esetén a legmagasabb összeg megegyezik az 5 éves futamidejű hitelre vonatkozó legmagasabb összeggel.

31. § (1) Ha a támogatás formája nem piaci díj ellenében, legfeljebb 10 éves futamidőre nyújtott kezességvállalás, a kezességvállalással biztosított hitel névértéke nem haladhatja meg

a) az 1,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

b) az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen letelepedett vállalkozás esetén a 2,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

c) az Atr. 25. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti régióban letelepedett vállalkozás esetén a 3 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

(2) Az 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező kezességvállalás esetén a kezességvállalással biztosított legmagasabb hitelösszeg az (1) bekezdésben meghatározott összeg, valamint a 10 év és a kezességvállalás tényleges futamideje hányadosának szorzataként határozható meg. Az 5 évnél rövidebb futamidejű kezességvállalás esetén a legmagasabb összeg megegyezik az 5 éves futamidejű kezességvállalásra vonatkozó legmagasabb összeggel.

(3) A kezességvállalás nem haladhatja meg az alapul szolgáló hitel összegének 80%-át.

32. § Ha a támogatás formája vissza nem térítendő támogatás – ide értve a sajáttőke-befektetést és a kvázisajáttőke-befektetést is –, kamatlábcsökkentés vagy kezességvállalási díjcsökkentés, annak bruttó támogatási egyenértéke nem haladhatja meg

a) a 0,4 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

b) az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen letelepedett vállalkozás esetén a 0,6 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

c) az Atr. 25. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti régióban letelepedett vállalkozás esetén a 0,8 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

33. § (1) A kedvezményezett támogatásban részesülhet a 30–32. §-ban meghatározott támogatási eszközök kombinációja révén is, ha az egyik támogatási eszközzel nyújtott támogatásnak az adott eszközre vonatkozóan megengedett legmagasabb támogatási összege alapján kiszámított hányadát figyelembe veszik a kombinált eszköz részét képező másik eszközre vonatkozóan megengedett legmagasabb támogatási összeg maradványhányadának meghatározásához.

(2) Innovatív kisvállalkozás esetén a 30–32. §-ban meghatározott legmagasabb összegek megkétszerezhetőek.

12. A kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás

34. § (1) A kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) a (2) bekezdés szerinti kategóriába tartozó kutatás-fejlesztési projekt részére nyújtható.

(2) A kutatás-fejlesztési projekt kategóriái:

a) alapkutatás,

b) alkalmazott kutatás,

c) kísérleti fejlesztés,

d) megvalósíthatósági tanulmány.

(3) Ha egy projekt több tevékenységet foglal magában, az egyes tevékenységeket be kell sorolni a (2) bekezdés szerinti kutatás-fejlesztési kategóriák közé.

(4) A támogatásra a 48. § (1)–(2) és (4) bekezdésében foglaltakat is alkalmazni kell.

35. § (1) Az elszámolható költségeket a kutatás-fejlesztés valamely meghatározott kategóriájához kell rendelni.

(2) A 34. § (2) bekezdés a)–c) pontja esetén a támogatás keretében elszámolható

a) a kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet személyi jellegű ráfordítása a projektben való foglalkoztatásuk mértékéig,

b) az eszközök, berendezések költsége a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére azzal, hogy ahol ezeket az eszközöket és felszereléseket nem a teljes élettartamuk alatt használják a projekthez, csak az általános számviteli elvek alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek számolhatóak el,

c) az épületek és a földterület költsége a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére azzal, hogy az épületek esetén csak az általános számviteli elvek alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek, földterület esetén a vételár és járulékos költségei, illetve a ténylegesen felmerülő beruházási költségek számolhatóak el,

d) a szerződéses kutatás, a külső forrásokból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező műszaki ismeretek és szabadalmak költsége, valamint a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költsége, ha azokat kizárólag a projekthez veszik igénybe,

e) a további általános és egyéb működési költség, beleértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt folyamán merülnek fel.

(3) A 34. § (2) bekezdés d) pontja esetén a támogatás keretében a megvalósíthatósági tanulmány költsége számolható el.

36. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg

a) alapkutatás esetén az elszámolható költségek 100%-át,

b) alkalmazott kutatás esetén az elszámolható költségek 50%-át,

c) kísérleti fejlesztés esetén az elszámolható költségek 25%-át,

d) megvalósíthatósági tanulmány esetén az elszámolható költségek 50%-át.

(2) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás

a) 10 százalékponttal növelhető középvállalkozás, 20 százalékponttal növelhető kisvállalkozás esetén,

b) 15 százalékponttal növelhető, ha

ba) a projekt hatékony együttműködést foglal magában, és legalább egy kis- és középvállalkozás bevonásával, vagy legalább két uniós tagállamban, vagy egy uniós tagállamban és egy, az EGT megállapodás szerinti szerződő fél között zajlik, és egyik vállalkozás sem viseli az elszámolható költségek több, mint 70%-át, vagy a projekt legalább egy olyan kutatási és tudásközvetítő szervezet bevonásával zajlik, amely egymagában vagy más kutatási és tudásközvetítő szervezettel vagy szervezetekkel közösen az elszámolható költségek legalább 10%-át viseli, és jogosult közzétenni saját kutatási eredményeit, vagy

bb) ha a projekt eredményeit széles körben terjesztik konferenciák, publikációk, nyílt hozzáférésű adattárak, ingyenes vagy nyílt forráskódú szoftverek útján.

(3) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás a (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén legfeljebb az elszámolható költségek 80%-áig növelhető.

(4) Megvalósíthatósági tanulmány esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.

(5) A támogatási intenzitást külön kell megállapítani az egyes kedvezményezettekre, ideértve a (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti együttműködési projektben résztvevőket is.

13. A kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás

37. § (1) A kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) keretében az immateriális javak és a tárgyi eszköz költsége számolható el.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(3) A kutatási infrastruktúra üzemeltetéséért vagy használatáért a szokásos piaci árat kell fizetni.

(4) A kutatási infrastruktúrának több felhasználó számára hozzáférhetőnek kell lennie, és a hozzáférést átlátható és megkülönböztetés-mentes módon kell biztosítani. A kutatási infrastruktúra beruházási költségeit legalább 10%-ban finanszírozó vállalkozás kedvezőbb feltételekkel járó kedvezményes hozzáférési lehetőséget kaphat. A túlkompenzáció elkerülése érdekében a hozzáférési lehetőségnek arányban kell állnia a beruházási költséghez való hozzájárulás mértékével és a hozzáférés feltételeit közzé kell tenni.

(5) Az (1)–(4) bekezdést csak a gazdasági tevékenység folytatására használt kutatási infrastruktúra megépítése vagy korszerűsítése esetén kell alkalmazni. Ha a kutatási infrastruktúra gazdasági és nem gazdasági tevékenységre vonatkozóan egyaránt részesül állami finanszírozásban, az egyes tevékenységekhez kapcsolódó finanszírozást, költségeket és az azokból származó bevételeket külön kell elszámolni, következetesen alkalmazott és objektíven indokolható számviteli elvek alapján.

(6) A támogatási intenzitás túllépésének elkerülése érdekében ellenőrzési és visszakövetelési mechanizmust kell alkalmazni.

14. Az innovációs klaszterre nyújtott támogatás

38. § (1) Az innovációs klaszterre nyújtott támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) kizárólag a klasztert működtető klaszterszervezet részére nyújtható.

(2) Az innovációs klaszter létrehozására vagy korszerűsítésére beruházási támogatás nyújtható, melynek keretében az immateriális javakra és a tárgyi eszközre irányuló beruházási költség számolható el.

(3) Az innovációs klaszter működtetésére működési támogatás nyújtható, melynek időtartama nem haladhatja meg a 10 évet.

(4) A (3) bekezdés szerinti támogatás esetén a következő tevékenységekhez kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások és az általános költségeket is tartalmazó adminisztratív költségek számolhatók el:

a) az együttműködés és információ-megosztás elősegítésére, illetve a specializált, személyre szabott üzleti szolgáltatás nyújtásának vagy közvetítésének javítására szolgáló klaszterélénkítés,

b) az újabb vállalkozások és szervezetek klaszterhez történő csatlakozása, valamint a klaszter ismertségének növelése érdekében végzett marketingtevékenység,

c) a klaszter létesítményeinek kezelése, az ismeretmegosztás, kapcsolatépítés és nemzetközi együttműködés támogatására szolgáló képzési programok, műhelytalálkozók és konferenciák szervezése.

39. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(2) Beruházási támogatás esetén a támogatási intenzitás 15 százalékponttal növelhető az Atr. 25. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti régióban található innovációs klaszter és 5 százalékponttal az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen található innovációs klaszter esetén.

40. § (1) A klaszter irodaterületéhez, létesítményeihez és tevékenységeihez való hozzáférést több felhasználó számára átlátható és megkülönböztetés-mentes módon kell biztosítani. Az innovációs klaszter beruházási költségeit legalább 10%-ban finanszírozó vállalkozás kedvezményes hozzáférési lehetőséget kaphat. A túlkompenzáció elkerülése érdekében a hozzáférési lehetőségnek arányban kell állnia a beruházási költséghez való hozzájárulás mértékével és a hozzáférés feltételeit közzé kell tenni.

(2) A klaszter létesítményeinek használatáért és a klasztertevékenységben való részvételért fizetendő díj megállapítása piaci vagy költségalapon történik.

15. A kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás

41. § (1) A kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) keretében elszámolható

a) a szabadalmak és egyéb immateriális javak megszerzésének, érvényesítésének és védelmének költsége,

b) az olyan, kutatási és tudásközvetítő szervezettől vagy nagyvállalkozástól kirendelt, magasan képzett munkaerő költsége, aki kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységen, a kedvezményezettnél újonnan létrehozott, nem helyettesítő munkakörben dolgozik,

c) az innovációs tanácsadás és az innovációs támogató szolgáltatás költsége.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a támogatási intenzitás az elszámolható költségek 100%-áig növelhető, ha a támogatás összege nem haladja meg három év alatt a 200 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

16. Az eljárási innováció és szervezési innováció támogatása

42. § (1) Az eljárási innováció és szervezési innováció támogatása (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) keretében elszámolható

a) a személyi jellegű ráfordítás,

b) a tárgyi eszköz, immateriális javak, berendezés, épület és földterület költsége, a projektben való használatuk mértékéig és idejére,

c) a szerződéses kutatás, a külső forrásból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező ismeret és szabadalom költsége,

d) a további általános és egyéb működési költség, ideértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt folyamán merülnek fel.

(2) A támogatási intenzitás nagyvállalkozás esetén nem haladhatja meg az elszámolható költségek 15%-át, kis- és középvállalkozás esetén az elszámolható költségek 50%-át.

(3) Nagyvállalkozásnak akkor nyújtható támogatás, ha az a támogatott tevékenység során ténylegesen együttműködik kis- és középvállalkozással és ha az együttműködő kis- és középvállalkozás viseli az összes elszámolható költség legalább 30%-át.

17. A halászati- és akvakultúra-ágazatban nyújtott kutatás-fejlesztési támogatás

43. § (1) A halászati- és akvakultúra-ágazatban nyújtott kutatás-fejlesztési támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható.

(2) A támogatott projektnek az érintett ágazat vagy alágazat valamennyi vállalkozása szempontjából jelentőséggel kell bírnia.

(3) A támogatás kizárólag kutatási és tudásközvetítő szervezet részére nyújtható azzal, hogy a támogatás nem foglalhat magában halászati- vagy akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával vagy forgalomba hozatalával foglalkozó vállalkozás részére nyújtott, a kutatással össze nem függő közvetlen támogatást.

(4) A támogatás keretében a 35. § (2) bekezdése szerinti költségek számolhatók el.

(5) A támogatott projekt megkezdése előtt a kedvezményezett köteles közzétenni az interneten

a) a támogatott projekt megvalósításának tényét,

b) a támogatott projekt célját,

c) a támogatott projekt várható eredményei közzétételének tervezett időpontját és az interneten való közzétételének helyét,

d) utalást arra, hogy a támogatott projekt eredményei térítésmentesen rendelkezésre állnak majd az érintett ágazatban vagy alágazatban működő valamennyi vállalkozás számára.

(6) A támogatott projekt eredményeit – a projekt befejezésének időpontjától vagy az eredmény bekövetkezésétől számított – 5 éven keresztül hozzáférhetővé kell tenni az interneten.

18. A képzési támogatás

44. § (1) A képzési támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(2) A támogatási intenzitás

a) megváltozott munkaképességű munkavállaló vagy hátrányos helyzetű munkavállaló részére nyújtott képzés esetén 10 százalékponttal,

b) középvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 10 százalékponttal,

c) kisvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal

növelhető.

(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás a (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén legfeljebb az elszámolható költségek 70%-áig növelhető.

(4) A támogatás keretében elszámolható

a) az oktatók személyi jellegű költsége, azokra az órákra vonatkozóan, amikor az oktatók részt vesznek a képzésen,

b) az oktatók és a képzésben résztvevők közvetlenül a képzési projekthez kapcsolódó működési költsége (pl. útiköltség, közvetlenül a projekthez kapcsolódó anyagok és fogyóeszközök költsége, valamint az eszközök és berendezések értékcsökkenése kizárólag a képzési projekt keretében történő használatuk mértékéig),

c) a képzési projekthez kapcsolódó tanácsadás költsége,

d) a képzésben résztvevők személyi jellegű ráfordításai és az általános közvetett költségek (pl. adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsiköltségek) azokra az órákra vonatkozóan, amikor a képzésben résztvevők részt vesznek a képzésen,

e) a képzésben részt vevő megváltozott munkaképességű munkavállalók minimálisan szükséges szállásköltsége.

(5) Nem nyújtható támogatás a kötelező nemzeti képzési előírásoknak való megfeleléshez.

19. A csekély összegű támogatás

45. § (1) Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző, egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások esetén a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.

(2) A támogatás odaítélése során az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.

(3) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.

(4) Hitel vagy kezességvállalás formájában nyújtott támogatás esetén nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amelyet kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá vontak vagy hitelezői kérelemre kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá lenne vonható, valamint az a nagyvállalkozás, amely B-hitelminősítésnek megfelelő helyzetnél rosszabb helyzetben van.

(5) Nem nyújtható támogatás a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatásért végző vállalkozás részére teherszállító jármű vásárlására.

(6) A támogatás a csekély összegű közszolgáltatási támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. A támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott felső határig halmozható.

(7) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.

(8) A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdése figyelembe vételével nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

20. A csekély összegű közszolgáltatási támogatás

46. § (1) Egy vállalkozás részére a 360/2012/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó csekély összegű közszolgáltatási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg az 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(2) Nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely a támogatást a 360/2012/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.

(3) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.

(4) A támogatás nem halmozható ugyanazon közszolgáltatáshoz kapcsolódó más ellentételezéssel, függetlenül attól, hogy ez az ellentételezés uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásnak minősül-e.

(5) Az (1) bekezdés szerinti felső határ tekintetében a támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi évben odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.

(6) A támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott felső határig halmozható.

(7) A támogatás kedvezményezettjének a (4)–(6) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése megállapítására alkalmas módon nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

21. A közszolgáltatásért járó ellentételezés

47. § (1) A közszolgáltatásért járó ellentételezést (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) kizárólag a közszolgáltatás ellátásával megbízott kedvezményezett részére nyújtható.

(2) A támogatás csak olyan mértékben korlátoztathatja a versenyt, amely mindenképpen szükséges a feladat hatékony ellátásához.

(3) A támogatás mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges nettó költséget, beleértve az ésszerű nyereséget is. A támogatás mértékét a 2012/21/EU bizottsági határozat 5. cikke szerint kell megállapítani.

(4) Ha a kedvezményezett a 2012/21/EU bizottsági határozat 5. cikkének megfelelően meghatározott összeget meghaladó támogatásban részesül, köteles a túlkompenzációt visszafizetni. Ha a túlkompenzáció összege nem haladja meg az átlagos éves ellentételezés összegének 10%-át, a túlkompenzáció átvihető a következő időszakra, és levonható az arra az időszakra fizetendő támogatás összegéből.

(5) A kedvezményezett a támogatásról olyan elkülönített elszámolást köteles vezetni, amelyből a (2)–(4) bekezdésben meghatározott követelmények ellenőrizhetőek.

III. FEJEZET

UNIÓS VERSENYJOGI ÉRTELEMBEN VETT ÁLLAMI TÁMOGATÁSNAK NEM MINŐSÜLŐ KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

22. Kutatás-fejlesztési támogatások

48. § (1) A KFItv. 24. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott célok támogatása körében elsősorban olyan tudományos kutatás-fejlesztési tevékenységek, illetőleg azok végzéséhez és az eredmények nyilvánosságra hozatalához szükséges feltételek létrehozása támogatható, amelyektől új tudományos törvényszerűségek felismerése, ismeretek, módszerek, eljárások kidolgozása várható.

(2) A KFItv. 24. § (1) bekezdés d) és h) pontja szerinti támogatások körében kiemelt támogatási cél a tudományos fokozat megszerzésének és a kutatói életpálya-modell megvalósításának támogatása.

(3) A NKFI Alap terhére nyújtott ösztöndíj-támogatások elszámolása átalány-elszámolás formájában történik.

(4) A KFItv. 24. § (1) bekezdés f) és g) pontjában meghatározott támogatás nem fordítható bírság és késedelmi kamat fedezetére.

(5) A KFItv. 24. §-ában meghatározott támogatások esetén a maximális támogatási intenzitás 100%.

23. Innovációs támogatások

49. § (1) Az innovációs támogatások során előnyben kell részesíteni azon innovációs projekteket, amelyek

a) nemzetközileg versenyképes kutatás-fejlesztési infrastruktúra létrehozására irányulnak,

b) tudományos eredményeik alapján kiemelkedő kutatóhelyek támogatását szolgálják, vagy

c) a megvalósításukból származó eredmények nemzetgazdasági vagy társadalmi szinten is jelentkeznek.

(2) Innovációs támogatások esetén a maximális támogatási intenzitás 100%.

IV. FEJEZET

AZ NKFI ALAP PROGRAMSTRATÉGIÁJA, A TÁMOGATÁS FORMÁJA ÉS AZ INNOVÁCIÓS JÁRULÉK

24. Programstratégia

50. § Az NKFI Alap hosszútávú és éves programstratégiáját az NKFI Alapért felelős Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (a továbbiakban: NKFI Hivatal) a következők szerint készíti elő:

a) a hosszútávú programstratégia öt éves időtartamra tartalmazza az NKFI Alapból a kutatás-fejlesztési és az innovációs támogatások célkitűzéseit, fő területeit és irányait,

b) az éves programstratégia a tárgyévre vonatkozóan határozza meg az adott évben az NKFI Alap előirányzata terhére nyújtható kutatási-fejlesztési és innovációs támogatások fő területeit, a kutatás-fejlesztési és innovációs támogatások arányát és a kérelemre odaítélhető támogatások összegét.

51. § Az NKFI Alapból és más fejezet által kezelt forrásból közösen finanszírozott kutatás-fejlesztési és innovációs támogatások esetében – ha a pályázat kezelését törvény alapján nem az NKFI Hivatal végzi – a fejezetet irányító szervek és a pályázatkezelők megállapodnak a pályázatkezelői tevékenységek megosztásáról, így különösen a pályamű befogadása, a bírálás, a döntéshozás, a szerződéskötés, a finanszírozás, a szerződéskezelés és az ellenőrzés rendjéről.

52. § Az NKFI Hivatal minden év január 31-ig a Központi Statisztikai Hivatalnak statisztikai célra megküldi azon szervezetek – a támogatásban részesített nevét, székhelyét (természetes személy esetén állandó lakcímét), adószámát vagy adóazonosító jelét, a kiutalt összeget és a kifizetés jogcímét tartalmazó – listáját, amelyek részére az NKFI Alap terhére az előző naptári évben kutatás-fejlesztési vagy innovációs támogatási célra kifizetés történt. Az 51. §-ban meghatározott esetben az NKFI Hivatal az adatszolgáltatást az érintett fejezetet irányító szervek közreműködésével teljesíti.

25. A támogatás formája

53. § Az NKFI Alapból

a) vissza nem térítendő támogatás és

b) visszatérítendő támogatás

nyújtható.

26. Innovációs járulék

54. § (1) Az állami adóhatóság a befizetett innovációs járulékot a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 16. § (4) bekezdése szerinti esedékességi időponttól számított 5 munkanap alatt naponta, más esetekben hetente egy alkalommal, a hét első munkanapján utalja át az NKFI Alap kincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlájára.

(2) Az állami adóhatóság az esetleges túlfizetéseket a következő átutalásokból történő levonás útján érvényesíti.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

55. § Ez a rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba.

56. § (1) A 2. §-t és a II. Fejezetet az e rendelet hatályba lépését követően meghozott támogatási döntések alapján létrejövő támogatási jogviszonyokra kell alkalmazni.

(2) A III. Fejezetet az e rendelet hatályba lépésekor folyamatban lévő pályázatok esetén a támogatási döntések előkészítése során is alkalmazni kell azzal, hogy a támogatás folyósításának és felhasználásának szabályai – a pályázó javára történő, jogszabályon alapuló eltérés kivételével – nem lehetnek ellentétesek a pályázati kiírásban foglaltakkal.

(3) Az 50. § szerinti éves programstratégiát a Kormány első alkalommal legkésőbb 2015. április 30-ig hagyja jóvá azzal, hogy ezen időpontig az NKFI Hivatal elnöke – a KFItv. 13. § (2) bekezdésében meghatározott eset kivételével – az NKFI Hivatal felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben dönthet új kutatás-fejlesztési vagy innovációs pályázat kiírásáról.

57. § E rendelet

a) 5. § 1–13. pontja a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.) I. és II. fejezete, valamint 13–14., 17–19., 21–22. és 25–31. cikkei,

b) 5. § 14. pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.),

c) 5. § 15. pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendelet (HL L 114, 2012.4.26., 8. o.),

d) 5. § 16. pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat (HL L 7., 2012.1.11., 3. o.)

hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!