nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
2/2015. (II. 27.) GVH utasítás
a Gazdasági Versenyhivatal iratkezelési szabályzatáról
2017-02-01
infinity
6

2/2015. (II. 27.) GVH utasítás

a Gazdasági Versenyhivatal iratkezelési szabályzatáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott jogkörömben eljárva, a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 10. § (1) bekezdés b) pontja alapján, a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzatáról szóló 14/2014. (X. 15.) GVH [13/2014. (X. 22.) GVH] utasítás 80. § 3. pontjában foglalt tárgykörben – a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet rendelkezéseire figyelemmel, és a Magyar Nemzeti Levéltárral és a köziratok kezelésének szakmai irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben – a Gazdasági Versenyhivatal iratkezelési szabályzatát az alábbiak szerint állapítom meg:

I. Általános rendelkezések

1. Az utasítás hatálya

1. § (1) Ez az utasítás határozza meg a Gazdasági Versenyhivatalhoz (a továbbiakban: Hivatal) érkezett és a Hivatal működése során keletkezett iratok nyilvántartásba vételének, rendszerezésének, megőrzésének, selejtezésének vagy levéltárba adásának (a továbbiakban együtt: kezelésének) rendjét, valamint a Hivatal munkatársainak iratkezeléssel kapcsolatos feladatait.

(2) Minősített adatot tartalmazó irat kezelése során ezt az utasítást a minősített adat védelmét szolgáló biztonsági szabályzatról szóló utasításban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) Az ezen utasításban használt fogalmak alatt a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben, a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ikr.), a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: Tpvt.), a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzatáról szóló 14/2014. (X. 15.) GVH [13/2014. (X. 22.) GVH] utasításban (a továbbiakban: Szmsz.), valamint a Gazdasági Versenyhivatal eljárásai során alkalmazandó belső ügyintézési rendről szóló 16/2014. (X. 15.) GVH [15/2014. (X. 22.) GVH] utasításban (a továbbiakban: belső eljárásrend) meghatározottakat kell érteni.

(2) Ezen utasítás alkalmazásában

a) elintézett ügy: a vonatkozó eljárási szabályok szerint további érdemi intézkedés megtételét nem igénylő ügy, amelyben további irat (a tértivevényt is ideértve) érkezése nem várható, illetve kiküldése nem szükséges;

b) belső irat: az ágazati vizsgálattal, a panasszal és a bejelentéssel összefüggő, továbbá a versenyfelügyeleti eljárással, illetve a Tpvt. 78/A. § (2), illetve (3) bekezdése szerinti bírság mellőzése vagy csökkentése iránti kérelmek elbírálásával kapcsolatos, helyben keletkező és Hivatalon belüli címzettekkel közölt belső, jogszabály alapján nem kötelező feljegyzések, jelentéstervezetek és egyéb, így különösen a vizsgálati tervet, koncepciót és az eljárásindítást, az engedékenységi kérelmekkel kapcsolatos döntést megelőző belső egyeztetéssel összefüggő, az ügyindítás előkészítéséhez kapcsolódó további iratok, a helyzetjelentés, kiadmánytervezet és az azokra tett belső észrevételeket tartalmazó iratok, valamint a Tpvt. 55/A. § (1) bekezdés e) pontja szerinti egyéb iratok;

c) engedékenységi irat: a Tpvt. 78/A. vagy 78/B. §-a alapján a Hivatalhoz benyújtott kérelem és az azzal összefüggésben keletkezett irat, ideértve a belső eljárásrend 117. § (1) bekezdése szerinti engedékenységi üggyel kapcsolatos információt tartalmazó iratot is;

d) versenypártolási irat: a Hivatal részére a Tpvt. 33. § (3) bekezdése alapján egyeztetésre megküldött tervezett intézkedés, jogszabálytervezet és szabályozási koncepció, valamint azok Hivatal általi véleményezésére vonatkozó irat, továbbá az Szmsz 38. § szerinti versenypártolással összefüggő egyéb irat;

e) személyzeti vagy munkaügyi tárgyú irat: a Hivatal személyi állományába tartozó személy foglalkoztatására irányuló jogviszonnyal összefüggő irat;

f) ügyintéző szervezeti egység: az Szmsz. vagy a belső eljárásrend alapján az ügy elintézéséért első helyen felelős szervezeti egység vagy személy.

(3) Ezen utasítás alkalmazásában szervezeti egységen a Versenytanácsot (a továbbiakban: VT), annak titkárságán a Versenytanácsi Titkárságot, vezetőjén a VT elnökét, ügyintézőn az ügyintéző szervezeti egységen kívüli, az Szmsz. vagy a belső eljárásrend alapján az ügy elintézésében érdemben közreműködő szervezeti egység kijelölt vizsgálóját, egyéb ügyintézőjét és az eljáró versenytanácstagot is érteni kell.

3. Irattári terv

3. § Az irattári tervet az 1. melléklet tartalmazza.

4. Az iratkezelés szervezete és felügyelete

4. § (1) Az iratkezelési feladatokat a Hivatal vegyes rendszerben szervezi meg.

(2) A Hivatalban az iratkezeléssel összefüggő feladatokat – ha e szabályzat eltérően nem rendelkezik – központilag az Informatikai és Iratirányítási Iroda (a továbbiakban: III) Iratirányítási Csoportja (a továbbiakban: IICS) látja el.

(3) Az e szabályzatban meghatározott esetekben és körben az iratkezeléssel összefüggő feladatokat az egyes szervezeti egységek látják el.

5. § (1) Az e szabályzatban meghatározott, a 4. § (3) bekezdése szerint nem központilag az IICS, hanem az adott szervezeti egység által ellátandó feladatokat

a) maga látja el

aa) az Antitröszt Iroda,

ab) az Elnökhelyettesi Titkárság (a továbbiakban: EHT),

ac) a Fogyasztóvédelmi Iroda,

ad) a Humánerőforrás Iroda,

ae) az Informatikai és Iratirányítási Iroda,

af) a Nemzetközi Iroda és

ag) a Versenytanácsi Titkárság;

b) az IICS látja el – a központi iratkezeléssel összefüggő feladatai mellett a –

ba) a Felderítő iroda,

bb) a Költségvetési Iroda és

bc) az Ügyfélszolgálati Iroda

tekintetében;

c) a Főtitkárság látja el

ca) a főtitkár és az elnök,

cb)1 a Versenykultúra-fejlesztési és Kommunikációs Iroda, valamint

cc) a Vezető Közgazdász Irodája

tekintetében;

d) az Elnökhelyettesi Titkárság látja el

da) az általános elnökhelyettes,

db) a Fúziós Iroda és

dc) a Jogi Iroda

tekintetében;

(2) A Versenytanácsi Titkárság látja el

a) a Versenytanács elnöke,

b) a Versenytanács és

c) a Bírósági Képviseleti Iroda

iratkezeléssel összefüggő feladatait.

6. § (1) Az egyes szervezeti egységek iratkezeléssel összefüggő feladatait – az ebben az utasításban foglalt körben – az adott szervezeti egység titkársági asszisztense vagy iratkezelési munkatársa, ennek hiányában a szervezeti egységnek az iratkezelési feladatok ellátására kijelölt munkatársa, illetve – a belső eljárásrendben meghatározott esetekben a felhatalmazott adatközlő hivatalnok (a továbbiakban FAH) (a továbbiakban együtt: titkársági munkatárs) látja el, az IICS vezetőjének szakmai felügyelete mellett.

(2) Az iratkezelő programban a szervezeti egységnek címzett iratot a szervezeti egység titkársági munkatársa számára kell továbbítani.

(3) A titkársági munkatársak állandó vagy eseti jelleggel történő helyettesítéséről a munkáltatói jogkör gyakorlója intézkedik. A helyettes személyét az IICS vezetője a helyettesítő személy kijelöléséről szóló feljegyzés alapján rögzíti az iratkezelő programban, és a helyettesítés idejére aktiválja a helyettesítési beállításokat.

7. § (1) Az iratkezelés során valamennyi munkatársnak fokozottan ügyelnie kell a kezelt adatok biztonságára, és köteles megtenni mindazokat a technikai és szervezési intézkedéseket, amelyek az adatvédelmi szabályok betartásához szükségesek.

(2) A szervezeti egységek vezetői, illetve az elnökhelyettesek és a főtitkár gondoskodnak arról, hogy az iratkezelési folyamatok az iratkezelési szabályzatnak megfeleljenek.

(3) A Hivatal működése során keletkezett vagy a Hivatalhoz érkezett iktatandó iratot a munkatársak csak a szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával, kizárólag akkor vihetnek ki a Hivatal épületéből, illetve akkor helyezhetnek a Hivatal informatikai rendszerén kívülre, ha az a hivatali feladatok külső helyszínen való ellátásához, vagy a hivatali feladat határidőben való ellátása érdekében feltétlenül szükséges.

(4) Munkaszüneti vagy pihenőnapot, valamint a Tpvt. 33/B. §-a szerinti igazgatási szünet első napját megelőző munkanapon iratot a Hivatalon belül átadni vagy továbbítani legkésőbb az általános munkarend szerint az adott napra irányadó munkaidő vége előtt két órával lehet. E szabálytól az érintett szervezeti egységek vezetőinek egyetértésével el lehet térni.

(5) Az irat hivatalon belüli átadása illetve továbbítása esetén az iratkezelő programban az „Iratok küldése-fogadása” funkció alkalmazásával megfelelően rögzíteni kell az irat belső mozgását és tényleges helyét a Hivatalon belül.

5. Az elektronikus iratkezeléssel kapcsolatos általános rendelkezések

8. § (1) Ha e szabályzat eltérően nem rendelkezik, a Hivatalban az iratok kezelésének és megőrzésének módja papíralapú azzal, hogy az iktatott iratnak az iktatólaphoz csatolt elektronikus képe (a továbbiakban: dokumentumkép) az iratkezelő programban – az e szabályzatban foglalt kivételektől eltekintve – elektronikusan is megjelenítendő.

(2) A Hivatalban az iratkezeléssel kapcsolatos nyilvántartásokat – a 37. § (5) bekezdésében meghatározott segédletek, valamint a minősített adat védelmét szolgáló biztonsági szabályzat hatálya alá tartozó nyilvántartások kivételével – elektronikusan kell vezetni és megőrizni.

(3) A Hivatalban az elektronikus ügyiratkezeléssel összefüggő feladatokat az integrált iratkezelő és ügyviteli program (a továbbiakban: integrált ügyviteli rendszer) erre a célra szolgáló, érvényes tanúsítvánnyal rendelkező „Ügyiratkezelés” moduljának (a továbbiakban: iratkezelő program) használatával kell végezni. Az integrált ügyviteli rendszer neve: Govsys, 7.0 verzió, a tanúsítvány regisztrációs száma 20-00243/13-00056.

(4) Az iratkezelő programban az iktatást ügytípus szerint kell végezni, a következő, évente megnyitott elektronikus iktatókönyvekben:

a) panasszal vagy bejelentéssel összefüggő eljárás iktatókönyve (azonosítója: PB),

b) versenyfelügyeleti eljárás iktatókönyve (azonosítója: VJ),

c) belső iratok iktatókönyve (azonosítója: X),

d) a mellőzés iránti engedékenységi kérelemmel kapcsolatos iratok iktatókönyve (azonosítója: ENG),

e) az európai versenyhatóságokkal való együttműködés iratainak iktatókönyve (azonosítója: EC),

f) versenypártolási iktatókönyv (azonosítója: VP),

g) humánpolitikai iktatókönyv (azonosítója: HR),

h) elnöki iktatókönyv (azonosítója: ELN),

i) általános iktatókönyv (azonosítója: AL).

(5) Az átmeneti iktatókönyvben (azonosítója: AM) kerülnek nyilvántartásra – ügytípustól függetlenül – az elektronikus módon történő iktatás 2006. január 1-jei bevezetése előtt alkalmazott iktatási rendszerben iktatott előzménnyel rendelkező ügyiratokhoz tartozó, 2006. január 1-jét követően keletkező vagy érkező iratok.

6. Az iratkezelő program használata

9. § (1) A felhasználó köteles a feladatai ellátásához kapcsolódó, feladatkörébe tartozó iratkezelési feladatok elvégzéséhez kapcsolódóan az iratkezelő program rendeltetésszerű alkalmazására, így különösen az iratok küldésének és fogadásának rögzítésére.

(2) Az iratkezelő programban ki kell tölteni valamennyi olyan rovatot, amelynek adattartalma rendelkezésre áll.

(3) A beérkező irat küldőjét és a kiküldött irat címzettjét azonosítható módon kell rögzíteni. Természetes személy esetén a rendelkezésre álló természetes személyazonosító adatokat is fel kell tüntetni, a cégnevet a hivatalos és nem rövidített formájában, a cégforma rövidített megjelölésével kell nyilvántartani.

(4) A (3) bekezdés szerinti adat rögzítése előtt ellenőrizni kell, hogy az nem szerepel e már az iratkezelő program nyilvántartásában.

(5) Az IICS vezetője a Hivatal belső hálózatán az iratkezelő program rendeltetésszerű alkalmazását, így különösen az egyes iratkezelési események esetén a nyilvántartásban a megfelelő adatrögzítést segítő iratkezelési kézikönyvet tesz közzé. Az iratkezelési kézikönyv közzétételéről a munkatársakat külön hirdetmény útján is értesíteni kell. Biztosítani kell, hogy az iratkezelési kézikönyv szövege az intraneten folyamatosan naprakészen hozzáférhető legyen.

7. Jogosultságok az iratkezelő programban

10. § (1) Az iratkezelő programot a munkatársak a munkakör, illetve az iratkezeléssel kapcsolatban ellátott feladatok vagy a foglalkoztatási jogviszony jellege alapján meghatározott jogosultságok (a továbbiakban együtt: felhasználói jogosultság) alapján használják. A kialakított felhasználói jogosultságokat a 2. melléklet határozza meg.

(2) A felhasználói jogosultságok a 3. mellékletben szervezeti egységenként és munkakörönként meghatározott iktatókönyvekben illetik meg az adott munkatársat (a továbbiakban: a munkatárshoz hozzárendelt iktatókönyv).

(3) A Humánerőforrás Iroda tájékoztatja az III-t új munkatárs belépéséről, valamint arról, ha a munkatárs munkaköre vagy szervezeti egysége megváltozik. Az III a tájékoztatásnak megfelelően a beállítja a munkatárs felhasználói jogosultságait és hozzárendeli a megfelelő iktatókönyveket.

(4) Az egyes felhasználóknak az iratkezelő programban beállított felhasználói jogosultságokról és hozzárendelt iktatókönyvekről az III nyilvántartást vezet.

11. § (1) A rendszergazdai jogosultság magában foglalja:

a) felhasználók felvitelét és törlését,

b) a szervezeti felépítés kialakítását, szerkesztését és a felhasználók hozzárendelését,

c) az egyedi vagy csoportos felhasználói jogosultságok kialakítását és felhasználókhoz rendelését,

d) a szótármezők karbantartását,

e) az iratmozgási folyamatok archiválását,

f) a helyettesítési jogok beállítását.

(2) Az érkeztetés és iktatás felhasználói jogosultság – a 14. §-ban meghatározott korlátozással – magában foglalja:

a) az érkeztetési adatok rögzítését, módosítását, törlését,

b) az iktatókönyvben történő iktatást, módosítást, törlést, a dokumentumkép csatolását,

c) az ügyintéző kezelési utasítása alapján a 29. § (2) és (3) bekezdésben meghatározott adatok rögzítését és módosítását,

d) az iktatási adatok küldését és fogadását,

e) azon szervezeti egység munkatársai iratainak továbbítását, amelynek iratkezelési feladatait a felhasználó ellátja,

f) az iratok irattárba küldését, továbbá

g) az iktatókönyv olvasása felhasználói jogosultságot.

(3) Az iktatókönyv olvasása felhasználói jogosultság – a (6)-ban meghatározott korlátozással – magában foglalja

a) a munkatárshoz hozzárendelt iktatókönyvben nyilvántartott iratok adatainak és a csatolt dokumentumképnek, illetve elektronikus iratnak az olvasását,

b) a keresést a munkatárshoz hozzárendelt iktatókönyvben,

c) a munkatársra szignált irat küldését és fogadását.

(4) Az ügyintéző jogosult saját ügyében az irat korlátozottan megismerhető adatot tartalmazó voltára vonatkozó, a 29. § (2) és (3) bekezdése szerinti adatokat, valamint az irat típusára és az irat tárgyára vonatkozó adatot rögzíteni, módosítani.

(5) Az irattáros felhasználói jogosultság magában foglalja

a) az iratok irattárba fogadását és rögzítését,

b) az irattárban betárolt iratok kölcsönzési adatainak rögzítését.

(6) A postakönyv felhasználói jogosultság magában foglalja

a) a postai feladásra előkészített küldemények azonosító adatainak (küldeményazonosító, hivatali nyilvántartási szám, címzett adatai, levél típusa, postaköltség) rögzítését,

b) a visszajövő tértivevények adatainak rögzítését,

c) valamint a nem postai szolgáltatón keresztül futárpostával továbbított küldemények adatainak rögzítését.

(7) A szignálás felhasználói jogosultság az ügyintézésre kijelölt szervezeti egységnek, illetve munkatársnak az iktatókönyvben való rögzítését, a szervezeti egység iratának átvétele felhasználói jogosultság az adott vezető által irányított, illetve vezetett szervezeti egység és – ha van ilyen – a szervezeti egység alá rendelt szervezeti egység iratainak az iratkezelő programban való átvételét.

12. § (1) Az iratkezelő programban az irat tartalmához (a dokumentumképhez, illetve az elektronikus irathoz) a titkársági munkatárs, az ügyintéző, az ügyintéző szervezeti egységének vezetője, az ügyintéző szervezeti egységének tevékenységét irányító vezető és az elnök férhet hozzá.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az Ügyfélszolgálati Iroda ügyintézője jogosult hozzáférni

a) a Tpvt. 70. §-a szerinti eljárásindító végzések,

b) a Tpvt. 43/H. § (7) bekezdése szerinti végzések,

c) a belső eljárásrend 44. §-a szerinti panaszlezárásra vonatkozó feljegyzések, valamint

d) a versenyfelügyeleti eljárást vizsgálói szakaszban megszüntető végzések

korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó dokumentumképéhez, akkor is, ha korábban nem vett részt az ügy elintézésében.

(3) Indokolt esetben az elnök, a feladatkörükben eljáró elnökhelyettesek, a főtitkár, továbbá az ügyintéző szervezeti egység vezetője kezelési feljegyzésében a korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó irat tartalmához más munkatársnak egyedi hozzáférést engedélyezhet.

(4) A beérkező irathoz az iratkezelő programban mindaddig a korlátozottan megismerhető adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférés szabályai szerint lehet csak hozzáférni, amíg az ügyintéző a 13. § (1) bekezdése szerint – a 29. § (2) bekezdésében meghatározott adatok egyidejű rögzítésével vagy módosításával – eltérően nem rendelkezik.

(5) Az iratkezelő programban nyilvántartott korlátozottan megismerhető adatot, így különösen az olyan adatot, amelyből következtetés vonható le annak a személynek a kilétére, akire vonatkozóan a hatóság a természetes személyazonosító adatok és a lakcím, illetve a név, székhely és törvényes képviselője nevének zárt kezelését rendelte el, vagy – az érintett erre irányuló kérelme esetén – amelyből következtetés vonható le arra a tényre, hogy az illető a Gazdasági Versenyhivatalnál bejelentéssel vagy panasszal élt, csak az (1) bekezdés szerinti személyek ismerhetik meg.

8. Korlátozottan megismerhető adatot tartalmazó irat kezelése

13. § (1) Beérkező irat esetén az ügyintéző az irat korlátozottan megismerhető voltának megvizsgálását és az erről való döntést követő három munkanapon belül rögzíti, illetve megfelelően módosítja az iratkezelő programban a 29. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott adatokat.

(2) Ha az irat adattartalmának megismerhetősége tekintetében változás áll be, a 29. § (2) bekezdésében meghatározott adatok megfelelő módosításáról az ügyintéző három munkanapon belül intézkedik.

(3) A korlátozottan megismerhető adatot tartalmazó iratot az előadói ívben – az iktatószámnak megfelelő sorszámon – sorfolytonosan, iktatószámonként külön-külön zárt borítékban kell elhelyezni.

(4) A borítékon és a korlátozottan megismerhető adatot tartalmazó iraton az erre a célra rendszeresített etikettel, bélyegzővel, vagy ennek hiányában az adatok kézi átvezetésével fel kell tüntetni az irat iktatószámát, azt, hogy nem betekinthető, a korlátozottan megismerhető adat jellegét, valamint ha az iratnak van bárki által betekinthető változata, annak iktatószámát.

II. Az iratkezelés folyamatára vonatkozó általános rendelkezések

9. A Hivatalba érkező küldemények átvétele és felbontása

14. § (1) A Hivatal postahivatalban bérelt postafiókjába érkező küldeményeket a postai szolgáltató kézbesítője a postai szolgáltató és a Hivatal közötti szerződés alapján minden munkanapon 7 és 8 óra között a Hivatalba kézbesíti.

(2) A Hivatalba érkező küldemények átvételét és felbontását a 4. § (2) bekezdésétől eltérően

a) a Humánerőforrás Irodának címzett küldemény esetén a Humánerőforrás Iroda titkársági munkatársa;

b) az ECN-en, illetve az ECA-n belüli együttműködés keretében elektronikus úton érkező irat esetében az ügyintéző szervezeti egység, a FAH-nak küldött irat esetén a FAH,

c) a közvetlenül az elnöknek címzett küldemény esetén a Főtitkárság

végzi.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottakon túl az irat, küldemény átvételére szintén jogosult

a) a 42. § (1) bekezdésben nem szabályozott esetekben a Hivatal képviseletében eljáró személy a Hivatalon kívüli egyeztetésen, meghallgatáson, tárgyaláson, bírósági tárgyaláson vagy egyéb alkalommal e minőségében részére átadott irat, küldemény tekintetében,

b) ügyfélfogadási időn túl érkezett irat, küldemény esetén a Hivatal bármely közszolgálati tisztviselője.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben az iratot, küldeményt átvevő, ha a felbontásra, érkeztetésre és iktatásra nem jogosult, köteles azt haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanap kezdetén az IICS-nek, vagy – az elnöknek címzett küldemény esetén – a Főtitkárságának átadni.

(5) Az III vezetője a küldemények további csoportjai esetében is meghatározhat az átvételre jogosult további személyt.

(6) A küldemények átvételére jogosult személyt az elnök látja el az átvételi jogosultság igazolásához szükséges meghatalmazással.

15. § (1) A 4. § (2) bekezdésétől eltérően a névre szóló küldeményt a címzett vagy az általa meghatalmazott személy is átveheti. Ilyen esetben a küldeményt még felbontás előtt haladéktalanul – ügyfélfogadási időn túl érkezett küldemény esetében a következő munkanap kezdetén – át kell adni az IICS nek, vagy az elnöknek címzett küldemény esetén a Főtitkárságnak.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a címzett mellett az „s. k.” jelzés szerepel, vagy ha a küldemény címzéséből megállapítható, hogy az magánjellegű.

(3) A 4. § (2) bekezdésétől eltérően az „s. k.” felbontásra érkezett küldeményt csak a címzett bonthatja fel.

16. § (1) Az elektronikus úton érkezett olyan küldeményt, amelyet az Ikr. 34. § (5) bekezdése alapján érkeztetni kell, ha nem az érkeztetésre, illetve iktatásra jogosulthoz érkezik, haladéktalanul, de legkésőbb az érkezést követő munkanapon érkeztetésre át kell adni az IICS nek.

(2) Elektronikus úton érkezett küldemény esetében az irat érkeztetését követően az Ikr. 21. § (2) bekezdése szerint küldendő elektronikus visszaigazolás mintáját a 4. melléklet tartalmazza.

(3) Az elektronikus úton érkező küldeménynek az Ikr. 25. §-a szerinti ellenőrzéséről és a küldőnek az Ikr. 25. § (3) és (5) bekezdése szerinti értesítéséről az III gondoskodik. A feladót nem kell értesíteni, ha korábban már érkezett azonos jellegű biztonsági kockázatot tartalmazó küldemény az adott küldőtől. A biztonsági kockázat akkor minősül azonos jellegűnek, ha a küldemény ugyanazon tulajdonsága, jellemzője miatt, vagy ugyanazon hatásmechanizmus alapján jelent kockázatot a Hivatal informatikai rendszerére, mint az adott küldőtől származó korábbi küldemény.

17. § (1) Papíralapú küldemény esetén a borítékon vagy más csomagoláson átvételkor érkeztető és iktatóbélyegzőt kell elhelyezni.

(2) Az érkeztető és iktatóbélyegző a „Gazdasági Versenyhivatal” fejléc alatt

a) az intézkedésre kijelölt iroda,

b) az érkezés dátuma,

c) az iktatószám és

d) az érkeztetőszám

feltüntetésére szolgáló rovatokat tartalmaz. A rovatokat az adatok rendelkezésre állását követően haladéktalanul ki kell tölteni.

(3) Sérült küldemény átvétele esetén a sérülés tényét az iratkezelő programban rögzíteni kell, és a borítékon is fel kell tüntetni. A feladónak a megállapíthatóan hiányzó iratokról vagy mellékletekről történő – az Ikr. 23. §-ában előírt – értesítésére az ügyintéző szervezeti egység köteles.

(4) A küldemény felbontásakor a jelzett mellékletek megléte vagy olvashatósága tekintetében felmerült probléma tényét az iratkezelő programban rögzíteni kell, és az iraton is fel kell tüntetni. A küldőnek – az Ikr. 30. §-ában előírt – értesítésére az ügyintéző szervezeti egység köteles.

(5) A küldemény felbontásakor a borítékot az irathoz kell rögzíteni, és az ügyirat részeként meg kell őrizni.

(6) Ha a boríték több különböző ügyiratba tartozó iratot tartalmaz, az elsőként érkeztetett irat ügyiratában az eredeti borítékot, a többi irat ügyiratában pedig a boríték fénymásolatát kell megőrizni.

(7) Az elektronikus úton, nem közigazgatási hatósági eljárásban érkező iraton szereplő elektronikus aláírás érvényességét az III az erre a célra rendszeresített számítógépes programmal ellenőrzi.

10. Az iratok érkeztetése

18. § (1) A beérkező küldeményt nem kell érkeztetni, ha annak iktatására egyidejűleg sor kerül.

(2) Az érkezés napján várhatóan nem iktatott küldeményeket, valamint az Ikr. 34. § (5) bekezdése alapján érkeztetendő küldeményeket a rendelkezésre álló adatok kitöltésével érkeztetni kell az iratkezelő programban.

(3) Ha az iratot külön érkeztetni kell, a 14. § (2) bekezdése szerinti iratok érkeztetését az ott meghatározott szervezeti egység végzi.

(4) Ha az iratot külön érkeztetni kell, az érkeztetés során az iratkezelő programban az Ikr. 34. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl fel kell tüntetni

a) a beérkezés módját,

b) a küldemény állapotát,

c) a mellékletek számát,

d) a küldemény belső címzettjét,

e) a címzett nevét,

f) a küldő által megjelölt hivatkozási számot,

g) a lerótt illeték összegét,

h) az irat tárgyát (az irat tartalmának rövid összefoglalása).

(5) Számla, könyv és üdvözlőlap érkeztetésekor csak az Ikr. 34. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat szükséges rögzíteni.

(6) A 17. § (7) bekezdés szerinti ellenőrzés tényét és eredményét az iratkezelő programban rögzíteni kell.

11. Visszaküldött tértivevény és elektronikus visszaigazolás érkeztetése

19. § (1) Az iratok átvételére, felbontására és érkeztetésére vonatkozó általános szabályokat a tértivevényre nem kell alkalmazni.

(2) A tértivevény átvételekor

a) azon el kell helyezni az érkezés dátumát jelző bélyegzőt, továbbá

b) az iratkezelő programban rögzíteni kell

ba) a beérkezés tényét és

bb) a küldeményazonosítót (ragszámot).

(3) A tértivevényt a kapcsolódó irathoz kell csatolni, és az ügyirat részeként, az irattal együtt kell megőrizni.

(4) Az elektronikus úton közölt hivatalos iratra vonatkozó elektronikus visszaigazolást az ügyintéző szervezeti egység kinyomtatja; azt a közölt irathoz kell csatolni és az irattal együtt megőrizni.

12. Szignálás

20. § (1) Ha a beérkező irat iktatott előzménnyel nem rendelkezik, és annak elintézése nem az iratot a 14. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerint átvevő szervezeti egység feladatkörébe tartozik, akkor az iratot az IICS vezetője az iktatással egyidejűleg ügyintézésre átadja

a) a Tpvt. 43/H. §-a szerinti űrlap esetén az Ügyfélszolgálati Irodának,

b)2 a Tpvt. 43/J. § (1) bekezdése szerinti űrlap esetén a Fúziós Irodának,

c) egyéb esetben az ügyintéző szervezeti egységnek.

(1a)3 Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az űrlap egy másolatát az IICS vezetője a Versenytanács elnökének is megküldi.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, a 14. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben az elnök kijelöli az ügyintéző szervezeti egységet.

(3) Ha az IICS vezetője az iratról nem tudja megállapítani, hogy annak elintézése melyik szervezeti egység feladatkörébe tartozik, az iratot az iktatást megelőzően az ügyintéző szervezeti egység kijelölése céljából továbbítja az elnöknek.

(4) Ha az átadott irat alapján a szervezeti egység vezetője megállapítja, hogy az ügyintézés nem az ő feladatkörébe tartozik, az iratot visszaadja, illetve átadja az IICS vezetőjének, megjelölve, hogy álláspontja szerint melyik szervezeti egység feladatkörébe tartozik az ügyintézés. Ebben az esetben az IICS vezetője az iktatási adatokat módosítja, és az iratot a megjelölt szervezeti egységnek átadja, vagy a (3) bekezdés szerint jár el.

(5) Az általános elnökhelyettes irányítása alá tartozó szervezeti egységnek átadott kezdőiratról az Elnökhelyettesi Titkárságot is tájékoztatni kell.

21. § (1) Az ügyintéző szervezeti egység vezetője kijelöli az eljáró ügyintézőt, és az irat kezelésével kapcsolatban további utasítást adhat. Ha az adott ügy tekintetében jogszabály, az Szmsz. vagy a belső eljárásrend nem határoz meg ügyintézési határidőt, az ügy elintézésére az ügyintéző szervezeti egység vezetője a szignáláskor határidőt határoz meg.

(2) Az ügyintéző kijelölését követően a titkársági munkatárs az iratkezelő programban rögzíti az ügyintézőt, és az irat elektronikus adatainak megküldésével egyidejűleg az ügyiratot továbbítja az ügyintézőnek, valamint az iratkezelésre vonatkozó utasításban meghatározott további személyeknek.

(3) A szignálásra jogosult úgy is rendelkezhet, hogy az iratot valamely személy csak tájékoztatásul kapja. Ebben az esetben az iratkezelő programban a „Kapcsolódó feladatok” között kell rögzíteni a címzett munkatárs nevét.

(4) Az eljáró versenytanács tagjainak kijelölését az iratkezelő program erre szolgáló külön funkciójának alkalmazásával kell elvégezni.

13. Az iktatás közös szabályai

22. § (1) A Hivatalba érkező iratok érkeztetését és iktatását a 4. § (2) bekezdésétől eltérően

a) a Humánerőforrás Iroda feladatkörébe tartozó ügyekben a Humánerőforrás Iroda,

b) az ECN vagy az ECA keretében folytatott együttműködéssel összefüggő ügyekben az ügyintéző szervezeti egység, a FAH-nak küldött irat esetén a FAH

végzi.

(2) A helyben keletkező és a Hivatalon belüli címzettekkel közölt iratok iktatását a 4. § (2) bekezdésétől eltérően az ügyintéző szervezeti egység végzi.

(3) A kimenő iratok iktatását a 4. § (2) bekezdésétől eltérően az ügyintéző szervezeti egység végzi

a) az általános elnökhelyettes, az EHT vezetője és a Jogi Iroda vezetője, illetve vizsgálója által kiadmányozott irat, a hivatalból indított versenyfelügyeleti eljárás ügyindító végzése,

b) a versenytanácsi szakban lévő versenyfelügyeleti ügyek kimenő iratai, a versenyfelügyeleti ügyekben hozott döntések bírósági felülvizsgálatával összefüggő kimenő iratok, valamint a Versenytanács elnöke vagy tagja által kiadmányozott irat,

c) a Humánerőforrás Iroda feladatkörébe tartozó ügyekben keletkező kimenő iratok, valamint

d) az ECN vagy az ECA keretében folytatott együttműködéssel összefüggő ügyekben küldendő irat

tekintetében.

23. § Az iratkezelő programban iktatni kell

a) a panasszal vagy bejelentéssel kapcsolatos eljáráshoz kapcsolódó iratot,

b) a versenyfelügyeleti eljáráshoz kapcsolódó iratot,

c) a versenypártolási iratot, valamint az egyéb versenypártolási üggyel, így különösen a Hivatal által indított szabályozási, illetve deregulációs kezdeményezéssel összefüggő iratot,

d) az ágazati vizsgálattal és piacelemzéssel kapcsolatos iratot,

e) az ECN és ECA keretében folytatott együttműködéssel összefüggő iratot azzal, hogy nem kell iktatni az olyan elektronikus levélben érkező iratot, amely nem igényel semmilyen további intézkedést,

f) bíróságtól vagy más hatóságtól, állami vagy önkormányzati szervtől érkező, továbbá részükre küldött iratot,

g) a szigorú számadású bizonylatot,

h) a személyzeti vagy munkaügyi tárgyú iratot,

i) minden egyéb iratot, amely a Hivatal, annak valamely szervezeti egysége vagy más szerv részéről intézkedést igényel, vagy amelynél a 20. § szerinti szignálásra jogosult ezt elrendelte.

24. § (1) Az iktatószám tartalmazza az iktatókönyv azonosítóját, a perjellel elválasztott főszámot, a kötőjellel elválasztott alszámot és a főszám perjellel elválasztott iktatási évét.

(2) Az iktatókönyvet év végén le kell zárni úgy, hogy abba sem új ügyiratot (főszámot), sem már iktatott ügyben keletkezett újabb iratot (alszámot) felvenni nem lehet.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve, a PB-, VJ-, X-, ENG-, EC- és HR-iktatókönyv esetén az ügyben keletkezett valamennyi iratot a kezdőirat főszámának soron következő alszámára kell iktatni.

25. § (1) Amennyiben a 18. § (4) bekezdése alapján az adatok rögzítésére nem került sor, az iktatás során az iratkezelő programban – az Ikr. 39. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl – rögzíteni kell

a) az irat típusát,

b) a beérkezés módját,

c) a kézbesítés prioritását,

d) a küldemény állapotát,

e) a lerótt illeték összegét.

(2) Az iktatás előtt külön érkeztetett irat iktatása során szükség szerint pótolni, illetve pontosítani kell azokat az adatokat, amelyek az érkeztetés során nem vagy nem megfelelően lettek kitöltve.

(3) Az iratkezelő programban az elintézés határidejeként – ha a szignálás során eltérő határidőt nem állapítanak meg – az adott ügy tekintetében jogszabályban, az Szmsz.-ben vagy a belső eljárásrendben meghatározott ügyintézési határidőt kell rögzíteni. Az ügyintézési határidő meghosszabbítása esetén az iktatókönyvben a meghosszabbított határidőt kell rögzíteni. Az iratkezelő programban rögzített elintézési határidő az integrált ügyviteli rendszer egyedi ügyadatokat tartalmazó ügykövetési moduljába automatikusan átemelésre kerül, a határidőt érintő minden további változást az utóbbi alkalmazásban kell rögzíteni.

(4) Az iratkezelő programban az ügyirat tárgya megjelölésének tartalmaznia kell

a) az ágazati vizsgálattal összefüggő irat esetén az „Ágazati vizsgálat”,

b) a piacelemzéssel összefüggő irat esetén a „Piacelemzés”,

c) az ECN keretében folytatott együttműködéssel összefüggő irat esetén az „ECN-irat”

megjelölést.

(5) Az ügyirat alszámaira iktatott további iratok esetében a szignálás során meghatározott, az elintézéssel kapcsolatos külön utasításokat nem kell feltüntetni, ha azok megegyeznek a főszámon iktatott iratnál nyilvántartott adatokkal.

26. § (1) Az iktatás során gyűjtőszám alkalmazása nem megengedett, azonos főszámon csak az ugyanazon ügyben keletkezett iratok tarthatók nyilván. A különböző ügyekhez tartozó iratokat külön főszámon kell nyilvántartani abban az esetben is, ha hasonló jellegű, tárgyú iratokról van szó.

(2) Több címzettnek megküldésre kerülő iratok vagy ugyanazon küldőtől származó több irat az iktatókönyvben csak akkor tartható nyilván azonos iktatószámon, ha azok tartalma és az azok kapcsán az iratkezelő programban nyilvántartandó valamennyi adat megegyezik.

(3) Ha egy már iktatott irattal tartalmában minden részletében megegyező irat utóbb más formában is beérkezik, azt az iktatókönyvben a korábban beérkezett irat iktatószámán kell nyilvántartani úgy, hogy az utóbb érkezett azonos irat típusát, beérkezésének időpontját és módját az iratkezelő programban fel kell tüntetni, és – ha a közlés joghatásai csak az utóbbi beérkezett irat formájához kapcsolódnak – az elintézési határidőt megfelelően módosítani kell.

(4) Az iktatókönyvi bejegyzések módosítását vagy törlését – a téves iktatás esetét is ideértve – az iratkezelő program eseménynaplózással rögzíti a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről szóló 27/2014. (IV. 18.) KIM rendeletnek megfelelően.

27. § (1) Ha ez az utasítás eltérően nem rendelkezik, az iktatás során az iktatókönyvben az irat iktatólapjához csatolni kell az irat dokumentumképét, illetve – elektronikus irat esetén – az elektronikus iratot.

(2) Az iratkezelő programban biztosítani kell, hogy a csatolt dokumentumképet, illetve elektronikus iratot utóbb ne lehessen megváltoztatni és azt olyan formátumban kell csatolni, amely annak későbbi szerkesztését nem teszi lehetővé.

(3) A kiadmányozott irat dokumentumképeként a hiteles kiadmányról készült elektronikus másolatot kell az iktatólaphoz csatolni.

(4) A személyzeti vagy munkaügyi tárgyú, valamint a költségvetési és gazdasági irat az iktatólaphoz nem csatolható.

28. § (1) Az iktatást követően a beérkezett iraton elhelyezett érkeztető és iktatóbélyegzőn vagy az iraton fel kell tüntetni az iktatószámot. Az ügyiratot (a kezdőiratot, majd az ügyirat alszámaira iktatott további iratokat) előadói ívben kell elhelyezni.

(2) Az előadói ívben az iratokat az ügyintéző szervezeti egységnek azok beérkezése vagy keletkezése időrendi sorrendjében, – az iktatószámnak megfelelő sorszámon – sorfolytonosan kell elhelyeznie úgy, hogy olvasáskor az időben utoljára keletkezett vagy érkezett irat legyen legelöl a sorban.

29. § (1) Valamely korlátozottan megismerhető adatot tartalmazó irat (a továbbiakban: alapirat) korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó (bárki által betekinthető) vagy csak meghatározott személyek számára betekinthető korlátozottan megismerhető adatot tartalmazó iratváltozatát külön-külön, az alapiratétól eltérő alszámon kell iktatni.

(2) Ha az irat korlátozottan megismerhető adatot tartalmaz, ezt a tényt az iratkezelő programban az egyes iratokhoz kapcsolódóan nyilván kell tartani. Az iratkezelő programban rögzíteni kell továbbá az alábbi adatokat is:

a) az adat típusa, ezen belül

aa) zártan kezelt személyes adat vagy zártan kezelt azonosító,

ab) zárolt, az eljárás lefolytatásához nem elengedhetetlenül szükséges személyes adat vagy az eljárás lefolytatásához nem szükséges védett adat [Tpvt. 64/A. § (2) bekezdés],

ac) üzleti titok vagy magántitok,

ad) egyéb védett adat,

ae) engedékenységi nyilatkozat,

af) egyezségi nyilatkozat,

ag) egyéb,

b) az iratban szereplő korlátozottan megismerhető adat jogosultja vagy jogosultjai személye,

c) az iratban szereplő korlátozottan megismerhető adatot megismerni jogosult személy, ha eltér a b) pontban megjelölttől,

d) az irat korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó, kivonatolt változatának iktatószáma,

e) az irat tartalmának rövid korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó összefoglalása.

(3) Ha az irat valamely alapirat korlátozottan megismerhető adatot nem vagy csak részben tartalmazó, kivonatolt változata, az adott irat tekintetében az iratkezelő programban nyilván kell tartani az alapiratának iktatószámát is.

(4) A korlátozottan megismerhető adatot tartalmazó belső keletkezésű vagy kimenő irat iktatásakor a titkársági munkatárs az ügyintéző kezelési feljegyzése alapján beállítja az irat dokumentumképéhez, illetve az elektronikus irathoz való hozzáférési jogosultságokat.

14. Kiadmányozás, másolat hitelesítése

30. § (1) Az Ikr. 53. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kiadmányon az „s. k.” jelzés mellett az aláíró nevét és beosztását nyomtatott betűvel kell rögzíteni. A kiadmány hitelesítésére a kiadmányozó személy által kiadmányozott iratokkal összefüggő iratkezelési feladatot ellátó munkatárs jogosult.

(2) Ha a kiadmányozást a helyettesítésre feljogosított személy végzi, akkor az eredeti kiadmányozó neve alatt „h” betűvel köteles ezt a tényt jelölni.

31. § (1) A hiteles papír alapú iratról készített másolat akkor hiteles, ha a szervezeti egység vezetője vagy az ügyintéző a fénymásolati vagy az eredeti szöveg ismételt betűhű leírásával létrehozott példányt aláírásával, bélyegzőlenyomattal és a másolat készítésének dátumával látja el.

(2) Ha a másolat kiadása illeték ellenében történik, a kiadott másolatra az illeték lerovásának tényét is fel kell vezetni.

32. § (1) Kiadmányozáshoz, a kiadmány vagy másolat hitelesítéséhez az állami címerrel és sorszámmal ellátott, a kiadmányozó vagy szervezeti egysége használatában lévő bélyegzőt kell használni.

(2) A Hivatal bélyegzőinek beszerzését az III intézi. A beszerzett bélyegzőt – nyilvántartásba vételét követően – az iratkezelés felügyeletét ellátó személy adja ki használatra.

(3) A bélyegzőket munkaidő után biztonsági zárral ellátott szekrényben kell őrizni.

(4) Az elavult vagy elhasználódott bélyegzőt az iratkezelés felügyeletét ellátó személynek kell átadni, aki gondoskodik annak megsemmisítéséről.

(5) A kiadmányozáshoz használt bélyegzőkről, érvényes aláírás-bélyegzőkről és azok használatára jogosult szervezeti egységekről vagy személyekről, használatuk megváltozásáról, megszüntetéséről és megsemmisítésükről az iratkezelés felügyeletét ellátó személy az 5. melléklet szerinti nyilvántartást vezet.

15. Expediálás, kézbesítés

33. § (1) A kiadmányt a kiadmányozó szervezeti egység, az elnök az elnökhelyettesek vagy a főtitkár által kiadmányozott irat esetén a kiadmánytervezetet előkészítő szervezeti egység expediálja.

(2) Az expediálás során az Ikr. 55. §-ában előírt ellenőrzés keretében szükség szerint javítani, pótolni vagy pótoltatni kell a kimenő iraton az iktatószám, a hivatkozási szám feltüntetését, a címzést, a szükséges aláírások és mellékletek meglétét, valamint a kiadási utasítások végrehajtását. A küldeményt ezt követően borítékolni vagy csomagolni, majd címezni kell, és – a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 2. § 18. pontja szerinti hivatalos iratnak minősülő, postai úton közlendő küldemény esetén – a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint ki kell állítani a tértivevényt.

(3) A tértivevényen fel kell tüntetni a küldendő irat iktatószámát, az ügyintéző szervezeti egység rövidítését és az ügyintéző nevét.

(4) A kiadmány egy példányát el kell helyezni az előadói ívben. Ha az iratban foglalt intézkedéshez külön utasítás szerint a kiadmányozón kívül más személy jóváhagyása is szükséges, a jóváhagyás tényét az előadói ívben maradó kiadmánypéldányon a jóváhagyó dátummal ellátott aláírásával vagy kézjegyével kell jelezni.

(5) Az előadói ívben maradó kiadmánypéldányra „exp.:” jelzést követően fel kell jegyezni a címzettnek továbbítás dátumát.

34. § (1) A küldemények postázásáról az IICS gondoskodik. A délután 14:30 óráig, pénteken 11:30 óráig az IICS részére leadott küldeményeket még aznap kézbesíteni kell.

(2) A postai úton továbbítandó küldeményt az IICS díjhitelezi (ragszámmal látja el, meghatározza a küldemény díját, elhelyezi rajta a díjhiteles és tértivevény feliratú bélyegzőket).

(3) A postai úton, személyes kézbesítés útján vagy futárszolgálat útján továbbítandó irat esetén a továbbítással, postai küldéssel kapcsolatos adatokat az IICS rögzíti az iratkezelési rendszerben. A kézbesítő útján továbbítandó küldeményeket a kézbesítőkönyvben is nyilván kell tartani, a futárszolgálat útján továbbítandó levelekről futárjegyzéket kell kiállítani.

(4) A faxon, valamint az elektronikus levélben továbbítandó küldeményeket az expediálást végző személy továbbítja.

(5) A (4) bekezdéstől eltérően, az ECN-en és az ECA-n belüli együttműködés keretében elektronikus levélben továbbítandó küldemények továbbítását az ügyintéző szervezeti egység, FAH-nak küldendő küldemények esetén a FAH végzi.

(6) A hirdetményi úton való közlés tényét, a hirdetmény hirdetőtáblán való kifüggesztésének és onnan való levételének napját az iratkezelő programban rögzíteni kell.

(7) Személyes kézbesítésre kivételes esetben, a kiadmányozó indokolt feljegyzése alapján van lehetőség. A személyes kézbesítést az IICS munkatársa hajtja végre.

16. Irattározás

35. § (1) Az elintézett ügy ügyiratát (a továbbiakban: elintézett ügyirat) irattári tételszámmal ellátva az ügy elintézésétől számított tizenöt napon belül irattárba kell adni. Az ügyiratot

a) a versenytanácsi döntéssel befejezett versenyfelügyeleti eljárás ügyirata esetében a Központi Irattár erre kijelölt külön helyiségében,

b) a lefoglalási másolatot, köztes munkamásolatot, illetve vizsgálati munkamásolatot a Központi Irattár erre kijelölt külön helyiségében,

c) a személyzeti vagy munkaügyi tárgyú ügyirat esetében az érintett foglalkoztatott személy foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnéséig a Humánerőforrás Iroda átmeneti irattárában, ezen időpontot követően pedig – tizenöt napon belül – a Központi Irattárban,

d) a költségvetési és gazdasági ügyirat esetében az érintett költségvetési évről szóló beszámoló elfogadásáig a Költségvetési Iroda átmeneti irattárában, ezen időpontot követően pedig – tizenöt napon belül – a Központi Irattárban,

e) az a)–d) pontban nem említett ügyirat esetében a Központi Irattárban

kell elhelyezni és megőrizni.

(2) Átmeneti időre irattárba adható az az ügyirat is, amelynek intézését felfüggesztették.

(3) A 4. § (2) bekezdésétől eltérően az irattározási feladatokat, az irattári nyilvántartások vezetését is ideértve a Központi Irattárnak a versenytanácsi döntéssel befejezett versenyfelügyeleti eljárások iratainak megőrzésére kijelölt külön helyiségébe kerülő iratok tekintetében a Versenytanácsi Titkárság, a Központi Irattár esetében az IICS látja el. Az átmeneti irattárral összefüggő irattározási feladatokat az adott szervezeti egység látja el.

36. § (1) A szervezeti egység minden naptári hónap végén elvégzi az irattári átadások ellenőrzését, s haladéktalanul intézkedik az elintézett, de irattárba még le nem adott ügyiratok irattárba adásáról.

(2) Az irattárba helyezés időpontját az iratkezelő programban az IICS kijelölt munkatársa rögzíti.

37. § (1) Irattározás céljára megfelelően kialakított és felszerelt, az irattári anyag szakszerű és biztonságos őrzésére alkalmas helyiséget kell kialakítani. Az irattárban az ügyiratokat évek, azon belül tételszámok, a tételszámokon belül pedig az iktatószámok emelkedő sorrendjében kell elhelyezni.

(2) Az irattárban elhelyezett iratokat az irattározási feladatot ellátó titkársági munkatárs rendezi, megfelelő tárolóeszközökbe helyezi, az iratállományról nyilvántartást és segédleteket készít, biztosítja az irattár szakszerű használatát, felügyeli az irattári kölcsönzést, közreműködik az irattári selejtezésben és a levéltári átadásban.

(3) A Hivatal munkatársai – visszahozatali kötelezettség mellett – a Központi Irattárból az irattáros, a Központi Irattárnak a versenytanácsi döntéssel befejezett eljárások iratainak megőrzésére kijelölt külön helyiségéből a VT irattáros engedélyével kölcsönözhetnek ügyiratot hivatalos használatra.

(4) Korlátozottan megismerhető irat csak az ügyintéző szervezeti egység vezetőjének engedélyével, annak számára kölcsönözhető, aki az irat korlátozottan megismerhető adattartalmának megismerésére jogosult.

(5) Az irattárba helyezett iratokról, illetve azok mozgásáról az alábbi nyilvántartásokat (segédleteket) kell vezetni:

a) a 6. melléklet szerinti kölcsönzési napló az iratkölcsönzések nyilvántartására,

b) a 7. melléklet szerinti ügyiratpótló lap az irattárból ideiglenesen kiemelt ügyirat helyének jelölésére.

17. Az iratok selejtezése

38. § (1) Az irattári tervben meghatározott őrzési idő lejártát követően az irattári anyag selejtezhető iratait selejtezni kell.

(2) Az Ikr. 64. § (1) bekezdése szerinti selejtezési bizottság irányítására olyan munkatársat kell kijelölni, aki az iratok tartalmi jelentőségét és selejtezhetőségét érdemben meg tudja ítélni. A bizottságnak minden esetben tagja az IICS egy munkatársa.

(3) Az Ikr. 64. § (2) bekezdése szerinti selejtezési jegyzőkönyv mintáját a 8. melléklet tartalmazza.

(4) A selejtezés időpontját fel kell tüntetni az iratkezelő programban.

(5) Ha a Magyar Nemzeti Levéltár valamely tétel vagy ügyirat selejtezéséhez nem járul hozzá, a visszatartott iratot a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, és eredeti irattári helyére vissza kell helyezni.

18. Az iratok levéltárba adása

39. § (1) A nem selejtezhető iratokat tartalmazó elintézett ügyiratoknak a Magyar Nemzeti Levéltárnak történő átadása időpontját az iratkezelés felügyeletét ellátó személy egyezteti a Magyar Nemzeti Levéltárral.

(2) Az ügyirat levéltárba adásakor az iratkezelő programból törölni kell a 8. § (1) bekezdés alapján csatolt dokumentumképet.

19. Iratjegyzék

40. § (1) Az ügyintéző szervezeti egység az ezen utasításban meghatározott esetben és időpontban, továbbá az ügyirat irattárba adásakor az adott ügyirathoz tartozó iratok – iktatókönyvbeli nyilvántartással megegyező – listáját tartalmazó iratjegyzéket (a továbbiakban: iratjegyzék) készít, és azt az előadói ívhez csatolja. Az iratjegyzék a következő adatokat tartalmazza:

a) az egyes iratok iktatószámát,

b) az iktatás időpontját,

c) az irat típusát,

d) a küldő, illetve a címzett nevét,

e) az ügyirat tárgyát,

f) ha az irat típusa alapján az nem állapítható meg, az irat tartalmának rövid összefoglalását.

(2) A (1) bekezdésben foglaltakon kívül az iratjegyzéken az egyes iratokhoz kapcsolódóan fel kell tüntetni a 29. § (2) és (3) bekezdése szerinti adatokat is.

(3) A 12. § (5) bekezdésével is összhangban az iratjegyzék korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazhat.

20. A feladat- vagy munkakörök átadása során irányadó iratkezelési szabályok

41. § (1) Ha valamely szervezeti egység megszűnik vagy feladatkörét más szervezeti egység veszi át, a megszűnő, illetve feladatokat átadó szervezeti egység vezetője gondoskodik az átadott feladatkörbe tartozó folyamatban levő ügyek iratainak a feladatkört átvevő szervezeti egység részére tételes jegyzékkel történő átadásáról. A jegyzék a feladatkör átadás-átvételéről felvett jegyzőkönyv mellékletét képezi.

(2) A megszűnő vagy feladatkörét átadó szervezeti egység vezetőjénél és munkatársainál lévő – nem iktatott – iratokat selejtezés előtt meg kell vizsgálni, hogy nem tartalmaznak-e olyan információt, amely maradandó értéket képvisel. A nem selejtezhető iratokat iktatni kell, majd a feladatkört átvevő szervezeti egységnél vagy az irattárban kell elhelyezni.

(3) Ha egy feladatkör megszűnik, a megszűnő feladatkört ellátó szervezeti egység vezetője gondoskodik az iratok selejtezéséről vagy irattárba helyezéséről.

(4) A hivatali munkakörök átadása-átvétele során a folyamatban lévő ügyek irataival, valamint a munkakörét átadó munkatársnál lévő egyéb iratokkal el kell számolni a szervezeti egység vezetője, a munkakört átvevő munkatárs, továbbá az irattár felé.

III. Az egyes iktatókönyvekre vonatkozó különös rendelkezések

21. Több iktatókönyvet érintő különös iratkezelési szabályok

42. § (1) A meghallgatás vagy tárgyalás során benyújtott, továbbá a szemle vagy a Tpvt. 65/A. §-a szerinti helyszíni kutatás során birtokba vett iratot, a vizsgáló által feltárt és felhasználásra kerülő egyéb bizonyítékot az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvhöz vagy hivatalos feljegyzéshez kell mellékelni, és az iratkezelő programban ennek megfelelően – darabszámmal – kell feltüntetni. Az ügyiratban az ilyen iratot szintén a jegyzőkönyvhöz, feljegyzéshez mellékelt iratként kell kezelni, a mellékelt iratokat szükség szerint sorszámozni kell, és a későbbiekben (pl. vizsgálati jelentésben) ily módon kell rájuk hivatkozni. A mellékelt irat dokumentumképét szintén csatolni kell az irat iktatólapjához.

(2) A ügyeknek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33/B. §-a szerinti egyesítése esetén mindkét ügyirat főszáma tovább él, ugyanakkor az ügyiratokat szerelni kell. Az egyesített ügyekben az egyesítést követően keletkező és érkező iratokat mindkét ügy ügyiratába megfelelően iktatni kell. Az egyesített ügyirat megjelölésében az ügyek főszámát tartalmazó iktatószámok mint ügyszámok felsorolása után az „egyesített ügyek” megjelölést kell használni.

(3) Az iratoknak és az iratjegyzéknek a bíróság részére történő megküldése előtt azokról az iratokról, amelyeknek dokumentumképe nincsen az iktatólaphoz csatolva az iratkezelő programban, papír alapú másolatot kell készíteni, és a másolatokat az eredeti ügyirat előadói ívében az eredeti ügyiratokra vonatkozó szabályok szerint meg kell őrizni.

43. § (1) Iratnak vagy irat meghatározott részének más ügyiratból történő átemelését az eredeti ügyirathoz tartozótól eltérő másik ügyirat irataként iktatott feljegyzés útján kell megtenni úgy, hogy az átemelt iratot vagy iratrészt másolatban a feljegyzéshez mellékelt iratként kell csatolni. Az eredeti irat az eredeti ügyiratban marad. Ha az átemelt irat korlátozottan megismerhető adatot tartalmaz, ezt a tényt a feljegyzésben rögzíteni kell.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a Tpvt. 79/A. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti információszolgáltatás keretében beérkezett irat versenyfelügyeleti eljárás iratai közé történő átemeléskor az eredeti iratot a versenyfelügyeleti eljárás iratai közé kell helyezni, és a másolati példányt kell az eredeti ügyiratban hagyni.

(3) Az átemelésről szóló információkat, így az átemelés tényét, az eredeti ügyirat főszámát és az átemeléssel érintett iratok iktatószámát, valamint hogy az eredeti vagy a másolati példány átemelésére került e sor, az iratkezelő programban rögzíteni kell.

22. A PB-iktatókönyvre vonatkozó különös szabályok

44. § (1) A PB-iktatókönyvben kell nyilvántartani – a 8. § (5) bekezdésében és az 50. § (1) bekezdésében meghatározott iratok kivételével –

a) a jogsértés miatt a Hivatal eljárását kezdeményező, a Tpvt. 43/H. § (1) bekezdése szerinti bejelentésnek nem minősülő beadvánnyal vagy szóbeli folyamodvánnyal, valamint a más hatóságtól vagy bíróságtól érkező vagy áttett, jogsértés miatt a Hivatal eljárását kezdeményező beadvánnyal (a továbbiakban együtt: panasz), továbbá

b) a Tpvt. 43/H. §-a szerinti bejelentéssel

kapcsolatos eljárás iratait, ideértve a bejelentő jogorvoslati kérelme alapján indult bírósági eljárásban keletkezett iratokat is.

(2) A PB-iktatókönyvben nyilván kell tartani a panaszos, illetve a bejelentő nevét és címét is, ha az nem azonos a küldő adataival.

45. § (1) Iratjegyzéket kell készíteni

a) a panasszal kapcsolatos eljárás szakmai irodának történő átadásakor,

b) a panasszal kapcsolatos eljárás lezárásakor,

c) a bejelentéssel kapcsolatos eljárásban a Tpvt. 43/H. § (7) bekezdése szerinti döntéssel kapcsolatos, külön utasítás szerinti elnökhelyettesi jóváhagyásra való felterjesztéskor és a bejelentéssel kapcsolatos eljárás lezárásakor, valamint

d) a bejelentéssel kapcsolatos eljárás iratainak a bíróság részére történő megküldésekor.

(2) Az iratoknak és az iratjegyzéknek a bíróság részére történő megküldése előtt azokról másolatot kell készíteni, és a másolatokat az eredeti ügyirat előadói ívében az eredeti ügyiratokra vonatkozó szabályok szerint meg kell őrizni.

46. § Az elintézett ügyiratot az ügyintéző szervezeti egység adja irattárba.

23. A VJ-iktatókönyvre vonatkozó különös szabályok

47. § (1) A VJ-iktatókönyvben kell nyilvántartani – a 8. § (5) bekezdésében, az 50. § (1) bekezdésében és az 54. § (1) bekezdésében meghatározott iratok kivételével – a versenyfelügyeleti eljáráshoz kapcsolódó iratokat, ideértve az eljárásban hozott döntés bírósági felülvizsgálata során keletkező iratokat is.

(2) A versenyfelügyeleti eljárás szétválasztása esetén gondoskodni kell a releváns iratoknak az új ügyiratba történő átadásáról vagy átemeléséről. A leválasztott eljárásra vonatkozóan a szétválasztást megelőzően keletkezett iratokat az új ügyiratban a szétválasztásra vonatkozó, az új ügyiratba átemelt iratokat felsoroló, az új ügyirat kezdőirataként iktatott feljegyzéshez mellékelt iratként kell elhelyezni. Ha a leválasztott eljárásra vonatkozó iratok az eredeti eljárás tekintetében is relevánsak, az eredeti iratot az eredeti ügyiratban kell megtartani, és az új ügyiratban másolatot kell elhelyezni.

(3) A megismételt versenyfelügyeleti eljárás és az utóvizsgálat iratait új főszámon kell iktatni. A megismételt eljárás, illetve az utóvizsgálat és az alapeljárás ügyiratát szerelni kell, az iktatókönyvben a megismételt eljárás vagy utóvizsgálat főszámánál előiratként fel kell tüntetni az alapeljárás ügyiratának főszámát.

(4) A Tpvt. 73/A. §-a szerinti egyezségi nyilatkozat az iratkezelő programban elektronikusan nem jeleníthető meg, az iktatólaphoz a dokumentumképe nem csatolható. Az ilyen iratról másolat csak kivételes esetben az ügyintéző szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával készíthető. Az elkészült másolatokat külön alszámon nyilván kell tartani.

(5) A lefoglalási másolat, köztes munkamásolat, illetve vizsgálati munkamásolat iktatólaphoz nem csatolható.

(6) Az iktatókönyvben nyilván kell tartani az ügyfél nevét és címét, ha az nem azonos a küldő adataival.

48. § Iratjegyzéket kell készíteni

a) a vizsgálati jelentésnek és az iratoknak a Versenytanács részére történő felterjesztésekor,

b) az iratokba való betekintés jogának a Tpvt. 55. § (5) bekezdése szerinti megnyíltakor,

c) az iratokba való betekintést megelőzően, ha a legutóbbi iratjegyzék óta az ügyiratba új irat került,

d) a versenyfelügyeleti eljárás lezárásakor, továbbá

e) a versenyfelügyeleti eljárás iratainak a bíróság részére történő megküldésekor.

49. § Az elintézett ügyiratot versenytanácsi döntéssel befejezett eljárás esetén a VT titkársága, vizsgálói megszüntetéssel befejezett eljárás esetén az ügyintéző szervezeti egység adja irattárba.

24. Az X-iktatókönyvre vonatkozó különös szabályok

50. § (1) Az X-iktatókönyvben kell nyilvántartani – kapcsolódó eljárásonként, illetve a Tpvt. 78/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelmenként külön főszámon – a belső iratokat.

(2) A kezdőirat iktatása során a „Kapcsolódó iratok” rovatban fel kell tüntetni, hogy az ügyirat melyik panasszal, bejelentéssel kapcsolatos vagy mely versenyfelügyeleti eljáráshoz, engedékenységi kérelemhez vagy ágazati vizsgálathoz kapcsolódik, és az iratkezelő program segítségével a PB-, VJ-, ENG- vagy AL-iktatókönyv és az X-iktatókönyv főszámához tartozó iktatólapokat a „Kapcsolódó iratok” rovat használatával össze kell kapcsolni.

51. § (1) Az X-iktatókönyvben nyilvántartott iratok előadói ívén fel kell tüntetni a „Korlátozottan megismerhető belső iratok” megjegyzést.

(2) Az iratokat a kapcsolódó eljárás, illetve engedékenységi kérelem ügyiratához tartozó előadói íven belül külön előadói ívben kell elhelyezni. Bírósági felülvizsgálat esetén az X-iktatókönyvben iktatott iratokat az előadói ívvel együtt ki kell emelni a kapcsolódó eljárás ügyiratából.

(3) Iratjegyzéket kell készíteni

a) minden olyan esetben, amikor a kapcsolódó PB-, VJ- vagy ENG-iktatókönyvben nyilvántartott ügyirathoz iratjegyzéket kell készíteni,

b) a Tpvt. 65/A. § (3) bekezdése szerinti bírói engedély kérelmezésekor, valamint

c) az eljáró versenytanácsnak a Tpvt. 78/C. § (2) bekezdése szerinti döntése meghozatalakor.

52. § Ha az X-iktatókönyvben nyilvántartott irat vagy annak valamely része az eljárás során bizonyítékként kerül felhasználásra, azt a 21. alcím megfelelő alkalmazásával a P-, B-, ENG, AL- vagy VJ-ügyirat részévé kell tenni.

53. § (1) Az ENG ügyirathoz kapcsolódó X-iktatókönyvben iktatott irat, valamint a Tpvt. 73/A. §-a szerinti egyezségi nyilatkozattal összefüggő, X-iktatókönyvben iktatott irat az iratkezelő programban elektronikusan nem jeleníthető meg, az iktatólaphoz a dokumentumkép nem csatolható. Az ilyen iratról másolat csak kivételes esetben az ügyintéző szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával készíthető. Az elkészült másolatokat külön alszámon nyilván kell tartani.

(2) Az iratok megőrzésének helyére és irattárba adására a kapcsolódó ágazati vizsgálattal, panasszal vagy bejelentéssel összefüggő eljárás, versenyfelügyeleti eljárás, illetve engedékenységi kérelemhez kapcsolódó eljárás ügyirataira vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Ha nincs ilyen kapcsolódó eljárás, akkor az iratok megőrzésének helye a Központi Irattár, versenytanácsi döntéssel befejezett eljáráshoz kapcsolódó irat esetében a Központi Irattárnak az erre kijelölt külön helyisége, az elintézett ügyiratot pedig a versenytanácsi döntéssel befejezett eljárás esetén a VT titkársága, egyéb esetben az ügyintéző szervezeti egység adja irattárba.

25. Az ENG-iktatókönyvre vonatkozó különös szabályok

54. § (1) Az ENG-iktatókönyvben kell nyilvántartani a Tpvt. 78/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelmenként külön főszámon az engedékenységi iratokat.

(2) A kezdőirat iktatása során – ha az ügyben versenyfelügyeleti eljárás indult – a „Kapcsolódó iratok” rovatban fel kell tüntetni, hogy az ügyirat melyik versenyfelügyeleti eljáráshoz kapcsolódik, és az iratkezelő program segítségével a VJ-iktatókönyv és az ENG-iktatókönyv főszámához tartozó iktatólapokat a „Kapcsolódó iratok” rovat használatával össze kell kapcsolni.

55. § (1) Az ENG-iktatókönyvhöz iktatási jogosultsággal az IICS és a Versenytanácsi Titkárság titkársági munkatársa, olvasási jogosultsággal pedig kizárólag az ügyben eljáró vizsgáló és az eljáró versenytanács tagja férhetnek hozzá.

(2) Az ENG-iktatókönyvben nyilvántartott iratok előadói ívén fel kell tüntetni a „Korlátozottan megismerhető irat, a Tpvt. 78/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelem” megjegyzést.

(3) Az ENG-iktatókönyvben nyilvántartott iratokat a kapcsolódó eljárás ügyiratához tartozó előadói íven belül külön előadói ívben kell elhelyezni.

(4) Iratjegyzéket kell készíteni

a) minden olyan esetben, amikor a kapcsolódó VJ-iktatókönyvben nyilvántartott ügyirathoz iratjegyzéket kell készíteni,

b) az eljáró versenytanácsnak a Tpvt. 78/C. § (2) bekezdése szerinti döntése meghozatalakor, valamint

c) az iratoknak a Tpvt. 78/D. § (1) bekezdése szerinti visszaszolgáltatását megelőzően.

56. § (1) Ha az ENG-iktatókönyvben nyilvántartott irat vagy annak valamely része az eljárás során bizonyítékként kerül felhasználásra, azt az eljáró versenytanácsnak a Tpvt. 78/C. § (2) bekezdése szerinti, a Tpvt. 78/A. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek való megfelelést megállapító döntését követően a 21. alcím megfelelő alkalmazásával a kapcsolódó VJ-ügyirat részévé kell tenni.

(2) Ha az ENG-iktatókönyvben nyilvántartott iratokat a Tpvt. 78/D. § (1) bekezdése szerint vissza kell szolgáltatni a kérelmezőnek, az iratok visszaszolgáltatásáról feljegyzést kell készíteni, amelyben rögzíteni kell a visszaszolgáltatott iratok iktatószámát.

57. § (1) Az ENG-iktatókönyvben iktatott irat az iratkezelő programban elektronikusan nem jeleníthető meg, az iktatólaphoz a dokumentumkép nem csatolható. Az ilyen iratról másolat csak kivételes esetben az ügyintéző szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával készíthető. Az elkészült másolatokat külön alszámon nyilván kell tartani.

(2) Az iratok megőrzésének helyére és irattárba adására a kapcsolódó versenyfelügyeleti eljárás ügyirataira vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Ha nincs ilyen kapcsolódó eljárás, akkor az iratok megőrzésének helye a Központi Irattár, versenytanácsi döntéssel befejezett eljáráshoz kapcsolódó irat esetében a Központi Irattárnak az erre kijelölt külön helyisége, az elintézett ügyiratot pedig versenytanácsi döntéssel befejezett eljárás esetén a VT titkársága, egyéb esetben az ügyintéző szervezeti egység adja irattárba.

26. Az EC-iktatókönyvre vonatkozó különös szabályok

58. § (1) Az EC-iktatókönyvben kell nyilvántartani – a 8. § (5) bekezdésében, valamint a 47. § (1) bekezdésében, az 50. § (1) bekezdésében és az 54. § (1) bekezdésében meghatározott iratok kivételével – az ECN, illetve az ECA keretében folytatott együttműködéssel összefüggő iratot.

(2) Az EC-iktatókönyvbe tartozó iratok kezelésének és megőrzésének módja főszabály szerint elektronikus, ennek érdekében az iratkezelő programban valamennyi irat esetén a az elektronikus iratot csatolni kell az iktatólaphoz, és az irat megőrzéséről ily módon kell gondoskodni.

(3) Az (2) bekezdéstől eltérően, a papíralapon érkezett vagy küldött iratok kezelésének és megőrzésének módja papíralapú.

(4) A 23. § e) pontjától eltérően az ECN-ET rendszerből, illetve az ECN-ügyregiszterből letöltött, az adott rendszerben csak külön egyedi kóddal hozzáférhető elektronikus iratot vagy ilyen iratból származó adatot tartalmazó iratot abban az esetben is iktatni kell, ha az további intézkedést nem igényel.

27. A VP-iktatókönyvre vonatkozó különös szabályok

59. § (1) A VP-iktatókönyvben kell nyilvántartani – a 8. § (5) bekezdésében meghatározott iratok kivételével – a versenypártolási iratokat, valamint az egyéb versenypártolási üggyel, így különösen a Hivatal által indított szabályozási, illetve deregulációs kezdeményezéssel összefüggő iratot, ideértve az ügyirat tárgyát képező intézkedés, jogszabálytervezet és szabályozási koncepció utóéletével kapcsolatos iratokat.

(2) A VP-iktatókönyvbe tartozó iratok kezelésének módja főszabály szerint elektronikus. Ennek érdekében az iratkezelő programban valamennyi iratot elektronikus formában csatolni kell az iktatólaphoz.

(3) A VP-iktatókönyvbe tartozó iratok megőrzésének módja papíralapú, a megőrzés helye a Központi Irattár. Az elintézett ügyiratot az EHT adja irattárba.

28. A HR-iktatókönyvre vonatkozó különös szabályok

60. § A HR-iktatókönyvben kell nyilvántartani a Humánerőforrás Irodánál keletkezett vagy oda beérkező személyzeti vagy munkaügyi tárgyú iratokat.

29. Az ELN-iktatókönyvre vonatkozó különös szabályok

61. § (1) Az ELN-iktatókönyvben kell nyilvántartani – a 8. § (5) bekezdésben meghatározott iratok kivételével – az elnök nevére szóló, személyes intézkedését igénylő, az elnök rendelkezése szerint bizalmasan kezelendő, a 44. § (1) bekezdés, a 47. § (1) bekezdés, az 50. § (1) bekezdés, az 54. § (1) bekezdés, az 58. § (1) bekezdés, az 59. § (1) bekezdés vagy a 60. § alapján a PB-, VJ-, X-, ENG-, EC-, VP-illetve a HR-iktatókönyvekbe nem tartozó iratokat (a továbbiakban: elnöki irat).

(2) Az elnöki iratot a Főtitkárság iktatja.

(3) Az ELN-iktatókönyvben iktatott iratok esetén a dokumentumkép, illetve az elektronikus irat – az elnök eltérő rendelkezése hiányában – az iktatólaphoz nem csatolható.

(4) Az elintézett ügyiratot a Főtitkárság adja irattárba.

30. Az AL-iktatókönyvre vonatkozó különös szabályok

62. § (1) Az AL-iktatókönyvben kell nyilvántartani – a 8. § (5) bekezdésében meghatározott iratok kivételével – a 44. § (1) bekezdés, a 47. § (1) bekezdés, az 50. § (1) bekezdés, az 54. § (1) bekezdés, az 58. § (1) bekezdés, az 59. § (1) bekezdés, a 60. § vagy a 61. § (1) bekezdés alapján más iktatókönyvbe nem tartozó iratokat.

(2) A 12. § (4) bekezdésétől eltérően az AL-iktatókönyvben nyilvántartott iratokhoz – az ágazati vizsgálattal, illetve a piacelemzéssel kapcsolatos irat kivételével – az ügyintéző 13. § (1) bekezdése szerinti eltérő rendelkezéséig a korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó iratokhoz való hozzáférés szabályai szerint lehet hozzáférni. Az ügyintéző az irat beérkezésétől számított három munkanapon belül megvizsgálja az ilyen iratot abból a szempontból, hogy az tartalmaz-e korlátozottan megismerhető adatot, és ennek megfelelően rögzíti, illetve módosítja az iratkezelő programban a 29. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott adatokat.

(3) Az elintézett ügyiratot az ügyintéző szervezeti egység adja irattárba.

31. Az AM-iktatókönyvre vonatkozó különös szabályok

63. § (1) A 8. § (5) bekezdésében meghatározott, az AM-iktatókönyvben nyilvántartandó, panasszal, illetve bejelentéssel kapcsolatos eljárásra vagy versenyfelügyeleti eljárásra vonatkozó előzmény ügyirat esetében az AM-iktatókönyvben fel kell tüntetni az előzmény ügyiratnak a korábban használt iktatókönyv szerinti főszámát, az előzménynél pedig a korábban használt iktatókönyvben utóiratként fel kell tüntetni az AM-iktatókönyv szerinti új főszámot.

(2) Az AM-iktatókönyvet addig kell alkalmazni, amíg az elektronikus iktatás 2006. január 1-jei bevezetésének időpontjában folyamatban lévő, iktatott előzménnyel rendelkező ügyek le nem zárulnak.

(3) Az AM-iktatókönyvben nyilvántartandó iratok iktatására, kezelésére, megőrzésére és irattárba adására – ügytípustól függően – a 44–62. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

IV. Záró rendelkezések

32. Hatálybalépés

64. § (1) Ez az utasítás – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – 2015. március 1-jén lép hatályba.

(2) A 19. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja 2015. április 1-jén lép hatályba.

33. Átmeneti rendelkezések

65. § (1) Az iratkezelő programban az e szabályzat hatálybalépését megelőzően iktatott iratok esetén a dokumentumképhez, illetve az elektronikus irathoz a hozzáférési jogosultságokat úgy kell beállítani, illetve módosítani, hogy az irat tartalma nem hozzáférhető; a hozzáférést az III vezetője egyedi kérelem alapján biztosítja a 12. § (1) bekezdésében meghatározott személyeknek.

(2) Az iratkezelő programban 2015. június 30-ig a beérkező irat esetén a 29. § (2) bekezdés szerinti adatokat – a 13. § (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az iratot iktató titkársági munkatárs rögzíti és módosítja, az ügyintéző kezelési utasítása alapján.

34. Hatályon kívül helyezés

66. §4

1. melléklet a 2/2015. (II. 27.) GVH utasításhoz

Irattári terv

1. Általános rész

A) Igazgatási és hivatalszervezési ügyek

A.1. Szervezet és működés

Tételszám

Tétel megnevezése (ügykör)

Selejtezési idő
(év)

Levéltárba adandó
(év)

A101

A Tpvt. 36. § (2) bek. szerinti, az Országgyűlés részére benyújtott beszámoló

NS

15

A102

Az Országgyűlés, annak bizottsága, a Kormány vagy miniszter részére adott szakvélemény, tájékoztatás

NS

15

A103

Elnöki utasítások

NS

15

A104

Az elnök vezetésével tartott hivatali fórumok jegyzőkönyve
(az előterjesztésekkel együtt)

NS

15

A105

Belső szakmai anyagok

10

A106

Bíróságoktól, társhatóságoktól és egyéb szervezetektől tájékoztatás kérése, vagy tájékoztatás, adatszolgáltatás nyújtása

10

A107

Külső megbízások, pályázatok anyagai, vállalkozási szerződések

10

A108

Az Állami Számvevőszék, és egyéb külső szervek általi ellenőrzés, átvilágítás

NS

15

A109

Belső ellenőrzési jelentések

10

A110

Munkavédelmi ügyek (munkahelyek kialakítása, rovar-rágcsálóirtás, dohányzóhelyek kijelölése stb.)

10

A111

Vezetői értekezletek jegyzőkönyvei, emlékeztetői

NS

15

A112

Hivatal, munkakör átadás-átvételi jegyzőkönyvek

10

A113

Szerződések, megállapodások előzetes jogi véleményezése

5

A114

Sajtóügyek, reprezentációs, PR tevékenység

2

A115

Intézkedést nem igénylő körlevelek, meghívók, tájékoztatók

1

A116

A hivatal működésével, karbantartásával kapcsolatos ügyek

5

A117

Adatvédelemmel kapcsolatos ügyek

5

A118

Munka, szakmai értekezletek jegyzőkönyvei, emlékeztetői

NS

15

A119

Intézkedést igénylő körlevelek, meghívók, tájékoztatók

2

A120

Havi, rendszeres és összesített jelentések

5

A121

Együttműködési megállapodások

NS

15

A122

Versenyfelügyeleti eljárásra vonatkozó hatósági bizonyítványok kiállítása, tájékoztatás adása

10

A.2. Költségvetési és gazdasági ügyek

Tételszám

Tétel megnevezése (ügykör)

Selejtezési idő
(év)

Levéltárba adandó
(év)

A201

A Hivatal fejezetének éves költségvetése és zárszámadása

NS

15

A202

Költségvetési beszámoló (és az azt alátámasztó leltár, értékelés, főkönyvi kivonat), költségvetési koncepció

10

A203

Törzsadattár, karbantartás

15

A204

A Magyar Államkincstár részére történő adatszolgáltatással, és az onnan kapott adatok kezelésével kapcsolatos ügyek

8

A205

Hivatali lakásalappal kapcsolatos ügyek

15

A206

Adózással kapcsolatos ügyek

6

A207

Illetményszámfejtő kartonok

50

A208

Központosított illetmény-számfejtéssel kapcsolatos egyéb bizonylatok

10

A209

Gépkocsik üzemeltetése (biztosítás a lejárat után, menetlevél, szerviz, üzemanyag stb.)

2

A.3. Személyzeti és munkaügyek

Tételszám

Tétel megnevezése (ügykör)

Selejtezési idő
(év)

Levéltárba adandó
(év)

A301

Kinevezés, megbízás, besorolás, átsorolás, áthelyezés, minősítés, egyéni teljesítményértékelés iratai, munkaköri leírás, felmentés a képesítési előírás alól, esküokmányok, hatósági bizonyítványok, címek, kitüntetések adományozása, közszolgálati munkaviszony igazolása, rendelkezési, tartalékállományba helyezés (erről tájékoztatás) és megszüntetés, felmentés, munkavégzés alóli felmentés, nyugdíjazás, végkielégítés, eseti megbízások, összeférhetetlenség, kirendelés, prémium évek programba helyezés

50

A302

Bér- és munkaügyi kimutatások, nyilvántartások, jelentések

10

A303

Fegyelmi ügyek

10

A304

Munkáltató által biztosított egyedi szociális támogatások ügyei

5

A305

Közigazgatási alap-, szak- és versenyvizsga-kötelezettséggel kapcsolatos ügyek, ügykezelői alapvizsga-kötelezettséggel kapcsolatos ügyek

5

A306

Köztisztviselők, közalkalmazottak egyéb jogviszonyainak engedélyezése

10

A307

Megbízási szerződések

5

A308

Munkába járás költségeinek térítése, utazási utalványok

5

A309

Napidíjak

5

A310

Köztisztviselői nyilvántartások

NS

HN

A311

Tanulmányi szerződés

10

A312

Egyetemi, főiskolai hallgatók szakmai gyakorlata (konzulens kérése)

2

A313

Továbbképzés. átképzés egyedi ügyei, szakmai gyakorlat

2

A314

Vagyonnyilatkozatok (lejárat után)

* A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnését vagy a kötelezett által
új vagyonnyilatkozat tételt követően nyolc napon belül vissza kell adni
a kötelezettnek.

*

*

A315

Kiküldetési engedélyek

2

A316

Éves kiküldetési terv

5

A317

Szakmai konferencián, rendezvényen történő részvétel engedélyezése

2

A.4. Informatikai, iratkezelési és ügyviteli ügyek

Tételszám

Tétel megnevezése (ügykör)

Selejtezési idő
(év)

Levéltárba adandó
(év)

A401

A Hivatal információs rendszerének dokumentációi

NS

15

A402

Informatikai üzemeltetési, karbantartási, beszerzési operatív ügyek

5

A403

Informatikai tárgyú belső szakmai feljegyzések, észrevételek

5

A404

Iratkezelési szabályzattal és irattári tervvel kapcsolatos ügyek

NS

HN

A405

Ügyvitelszervezés (saját fejlesztésű/megrendelésű elektronikus programleírások, programrendszer, védelem szabályozás stb.)

NS

15

A406

Belső ügyviteli segédkönyvek (előadói munkakönyv, érkeztetőkönyv, iratátadó könyv, postakönyv stb.)

5

A407

Kiadmányozásra használt és más, joghatás kiváltására alkalmas bélyegzők, elektronikus aláírások nyilvántartása

NS

HN

A408

Iktató- és mutatókönyv, irattári segédkönyvek

NS

15

A409

Iratselejtezési, levéltári iratátadás-átvételi jegyzőkönyvek

NS

HN

2. Különös rész

B) A Hivatal Tpvt. vagy egyéb jogszabály alapján folytatott hatósági vagy egyéb eljárásai

Tételszám

Tétel megnevezése (ügykör)

Selejtezési idő
(év)

Levéltárba adandó
(év)

B101

Panasszal összefüggő eljárás

NS

15

B102

Bejelentéssel összefüggő eljárás

NS

15

B103

Versenyfelügyeleti eljárás (az engedékenységi iratokat is ideértve)

NS

15

B104

Ágazati vizsgálat

NS

15

B105

A Tpvt. 85. §-a alapján közigazgatási határozat módosítására vagy visszavonására tett kezdeményezés

NS

15

B106

A Tpvt. 92. §-a alapján indított per

NS

15

B107

A Tpvt. 88/B. §-a szerinti amicus curiae ügyek

NS

15

B108

Más tételszám alá nem tartozó, a Tpvt. vagy egyéb jogszabály alapján a Hivatal (vezetője) részére meghatározott feladatok teljesítésével összefüggő ügyek (részvétel az Országos Érdekegyeztető Tanács, Közbeszerzési Tanács ülésein, hatósági bizonyítvány kiállítása stb.)

10

C) Versenypártolással, szabályozási kezdeményezésekkel összefüggő ügyek

C101

Versenypártolási irat

5

C102

Szignalizáció

5

C103

Szabályozási vagy deregulációs kezdeményezés

5

C104

Közgazdasági és versenypolitikai elemzés

NS

15

D) A versenykultúra fejlesztésével összefüggő ügyek

D101

Versenykultúra fejlesztésével kapcsolatos feladatok

NS

15

D102

A Regionális Oktatási Központ ügyei

NS

15

E) Nemzetközi ügyek

Tételszám

Tétel megnevezése (ügykör)

Selejtezési idő
(év)

Levéltárba adandó
(év)

E101

Az 1/2003/EK tanácsi rendelet 12. vagy 22. cikkének alkalmazásával összefüggő, a B101–B108 tételek alá nem tartozó iratok

5

E102

Európai uniós együttműködéssel összefüggő, a B101–B108 vagy az E101 tételek alá nem tartozó iratok

5

E103

Az ECA keretében folytatott együttműködéssel összefüggő iratok

5

E104

Nemzetközi megállapodások és nemzetközi szervezetek részére adott, nem az ECN vagy az ECA keretében folytatott együttműködéssel összefüggő tájékoztatás

NS

15

E105

Kétoldalú nemzetközi kapcsolatok

5

2. melléklet a 2/2015. (II. 27.) GVH utasításhoz

Felhasználói jogosultságok

 

A)

B)

Jogosultság

Munkakör, ill. feladatkör

a)

b)

c)

d)

e)

f)

g)

iktatókönyv olvasása

érkeztetés
és iktatás

irattáros

szignálás
(írás)

szervezeti egység iratának átvétele

postakönyv
írása/olvasása

rendszergazda
(írás/olvasás)

1.

III vezetője

 

X

X

X

X

X

X

2.

IICS vezetője

 

X

X

X

X

X

X

3.

irattárosi feladatokra kijelölt iratkezelő munkatárs (IICS)

 

X

X

X

X

X

 

4.

iratkezelési munkatárs, TÜK iratkezelési munkatárs (IICS)

 

X

 

X

X

X

 

5.

titkársági munkatárs (3–4-ben nem említett)

 

X

 

X

X

 

 

6.

vezető (1–2-ben nem említett)

X

 

 

X

X

 

 

7.

ügyintéző

X

 

 

 

X

 

 

8.

informatikai referens

X

 

 

 

X

 

X

9.

vendégfelhasználó

X

 

 

 

 

 

 

1. Magyarázat:

1.1. vezető: elnök, elnökhelyettesek, főtitkár, önálló szervezeti egység vezetője, helyettes vezetője, csoportvezető;

1.2. vendégfelhasználó: a Hivatalban foglalkoztatott, nem közszolgálati tisztviselő (ösztöndíjas foglalkoztatott, prémiumévek programban részt vevőként, munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében foglalkoztatott munkatárs).

3. melléklet a 2/2015. (II. 27.) GVH utasításhoz5

Az egyes szervezeti egységekhez, illetve munkakörökhöz hozzárendelt iktatókönyvek

 

A)

Szervezeti egység és munkakör

B)

Hozzárendelt iktatókönyv

a)
PB

b)
VJ

c)
X

d)
ENG

e)
EC

f)
VP

g)
HR

h)
ELN

i)
AL

j)
AM

1.

elnök

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

2.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3.

 

 

 

belső ellenőrzési vezető

 

X

X

 

X

X

 

 

X

X

4.

 

Nemzetközi Iroda:

 

Nemzetközi Iroda vezetője

X

X

X

 

X

X

 

 

X

X

5.

 

nemzetközi irodai vizsgáló

X

X

X

 

X

X

 

 

X

X

6.

 

ROK-munkatárs

 

X

X

 

X

X

 

 

X

X

7.

 

titkársági asszisztens

X

X

X

 

X

X

 

 

X

X

8.

Vezető Közgazdász Irodája:

 

Vezető Közgazdász Irodájának vezetője (vezető közgazdász)

X

X

X

 

X

X

 

 

X

X

9.

 

elemző közgazdász vizsgáló

X

X

X

 

X

X

 

 

X

X

10.

 

titkársági asszisztens

X

X

X

 

X

X

 

 

X

X

11.

Felderítő Iroda:

 

Felderítő Iroda vezetője

X

X

X

X

X

X

 

 

X

X

12.

 

 

Felderítő Iroda helyettes vezetője

X

X

X

X

X

X

 

 

X

X

13.

 

 

vizsgáló

X

X

X

X

X

X

 

 

X

X

13a.

Jogi Iroda:

 

Jogi Iroda vezetője

X

X

X

X

X

X

 

 

X

X

13b.

 

 

jogi irodai vizsgáló

X

X

X

 

X

X

 

 

X

X

14.

általános elnökhelyettes

 

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

15.

 

Elnökhelyettesi Titkárság:

Elnökhelyettesi Titkárság vezetője

X

X

X

X

X

X

 

 

X

X

16.

versenypolitikai szakértő

X

X

X

 

X

X

 

 

X

X

17.

jogi asszisztens

X

X

X

 

X

X

 

 

X

X

18.

titkársági asszisztens

X

X

X

 

X

X

 

 

X

X

19.

Fúziós Iroda:

Fúziós Iroda vezetője

X

X

X

 

X

X

 

 

X

X

20.

Fúziós Iroda helyettes vezetője

X

X

X

 

X

X

 

 

X

X

21.

vizsgáló

X

X

X

 

X

X

 

 

X

X

22.

Antitröszt Iroda:

Antitröszt Iroda vezetője

X

X

X

X

X

X

 

 

X

X

23.

Antitröszt Iroda általános helyettes vezetője

X

X

X

X

X

X

 

 

X

X

24.

 

 

 

Kartellvizsgálati Csoport vezetője (irodavezető-helyettes)

X

X

X

X

X

X

 

 

X

X

25.

vizsgáló

X

X

X

X

X

X

 

 

X

X

26.

titkársági asszisztens

X

X

X

 

X

X

 

 

X

X

27.

Fogyasztóvédelmi Iroda:

Fogyasztóvédelmi Iroda vezetője

X

X

X

 

X

X

 

 

X

X

28.

Fogyasztóvédelmi Iroda helyettes vezetője

X

X

X

 

X

X

 

 

X

X

29.

vizsgáló

X

X

X

 

X

X

 

 

X

X

30.

titkársági asszisztens

X

X

X

 

X

X

 

 

X

X

31.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

32.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

33.

Versenytanács elnöke
(elnökhelyettes)

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

34.

 

Versenytanács

versenytanácstag

 

X

X

X

X

X

 

 

X

X

35.

Versenytanácsi Titkárság:

Versenytanácsi Titkárság vezetője

 

X

X

X

X

X

 

 

X

X

36.

Döntéshozatalt Támogató Csoport vezetője (irodavezető-helyettes)

 

X

X

X

X

X

 

 

X

X

37.

Titkársági Csoport vezetője

 

X

X

X

X

X

 

 

X

X

38.

versenytanácsi vizsgáló

 

X

X

X

X

X

 

 

X

X

39.

versenytanács titkára

 

X

X

 

X

X

 

 

X

X

40.

titkársági asszisztens

 

X

X

X

X

X

 

 

X

X

41.

Bírósági Képviseleti Iroda:

Bírósági Képviseleti Iroda vezetője

 

X

X

X

X

X

 

 

X

X

42.

bírósági képviseleti irodai vizsgáló

 

X

X

X

X

X

 

 

X

X

43.

főtitkár

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

44.

 

Főtitkárság:

titkársági asszisztens

X

X

X

 

X

X

 

 

X

X

45.

Költségvetési Iroda:

Költségvetési Iroda vezetője

X

X

X

 

X

X

 

 

X

X

46.

bérszámfejtő

X

X

X

 

X

X

 

 

X

X

47.

költségvetési munkatárs

X

X

X

 

X

X

 

 

X

X

48.

pénzügyi munkatárs

X

X

X

 

X

X

 

 

X

X

49.

számviteli munkatárs

X

X

X

 

X

X

 

 

X

X

50.

gépkocsivezető

 

 

 

 

 

 

 

 

X

 

51.

 

 

Humánerőforrás Iroda:

Humánerőforrás Iroda vezetője

 

 

 

 

 

 

X

 

X

 

52.

humánerőforrás munkatárs

 

 

 

 

 

 

X

 

X

 

53.

Informatikai és Iratirányítási Iroda:

Informatikai és Iratirányítási Iroda vezetője

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

54.

Iratirányítási Csoport vezetője

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

55.

informatikai referens

X

X

X

 

X

X

 

 

X

X

56.

informatikus vizsgáló

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

57.

rendszergazda vizsgáló

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

58.

iratkezelési munkatárs

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

59.

TÜK iratkezelési munkatárs

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

60.

Ügyfélszolgálati Iroda:

Ügyfélszolgálati Iroda vezetője

X

X

X

 

X

X

 

X

X

X

61.

ügyfélszolgálati irodai vizsgáló

X

X

X

 

X

X

 

X

X

X

62.

Versenykultúra-
fejlesztési és Kommunikációs Iroda:

Versenykultúra-fejlesztési és Kommunikációs Csoport vezetője

X

X

X

 

X

X

 

X

X

X

63.

sajtószóvivő

X

X

X

 

X

X

 

X

X

X

64.

versenykultúra-fejlesztési munkatárs

 

 

 

 

 

 

 

X

X

X

4. melléklet a 2/2015. (II. 27.) GVH utasításhoz

Elektronikus visszaigazolás minta

[beadványt küldő neve]

[elektronikus levelezési címe]

Tisztelt [megszólítás]!

Értesítem, hogy elektronikus úton [küldő elektronikus levelezési címe] címről [dátum]-án/én küldött küldeménye a Gazdasági Versenyhivatalhoz [dátum]-{jén}/{én}/{án} megérkezett, és [érkeztetőszám] érkeztetőszámon nyilvántartásba vételre került.

Budapest, [dátum]

[a küldőnek a levelezőrendszerben beállított aláírása]

5. melléklet a 2/2015. (II. 27.) GVH utasításhoz

Bélyegző-nyilvántartási könyv

Főnyilvántartási könyv száma: ………………………

 

Ez a könyv …………… számozott lapot tartalmaz.

 

Megnyitva: ……… év ………………… hó ……… nap, …………… nyt. számmal.

 

Lezárva: ……… év ………………… hó ……… nap, …………… nyt. számmal.

 

        …………………………………………
        aláírás

        P. H.

nyt. szám:

[oldalszám]/[összes oldal száma] oldal

Sor-
szám

Bélyegző lenyomata

Kiadás
időpontja

Átadó aláírása

Az átvevő hivatali egységének megnevezése
átvevő aláírása

Visszavétel ideje,
átadó-átvevő aláírása

Megsemmisítés időpontja,
a megsemmisítést végző aláírása

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

6. melléklet a 2/2015. (II. 27.) GVH utasításhoz

Kölcsönzési napló

a kölcsönzött irat

a kölcsönző
neve

a kölcsönzés célja

betekintés,
kölcsönzés,
ügyintézés,
csatolás,
másolat készítés

a kölcsönző aláírása

kölcsönzési határidő

év, hó, nap

visszavétel ideje

év,hó, nap

visszavevő aláírása

megjegyzés

iktatószáma és tételszáma

tárgya

irattári helye

irattár
neve/állv./polc/

doboz/köteg stb.
sorszáma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

7. melléklet a 2/2015. (II. 27.) GVH utasításhoz

Ügyiratpótló lap

 

Ügyirat

száma:     

tételszáma:     

tárgya:     

 

Ügyirat kiadva

szervezeti egység megnevezése:     

kikérő neve:     

ügyirat szerelve:     

kölcsönzési határidő:     

 

 

az iratkiadást engedélyező neve:        ......................................................................
        aláírása

 

 

Budapest, 20......................................................................

 

 

 

 

    ......................................................................    ......................................................................
    kiadó irattáros aláírása    átvevő aláírása

 

 

 

Budapest, 20......................................................................

8. melléklet a 2/2015. (II. 27.) GVH utasításhoz

Iratselejtezési jegyzőkönyv

Készült a Gazdasági Versenyhivatal irattárában: 1054 Budapest, Alkotmány u. 5., [dátum].

Jelen vannak a selejtezési bizottság tagjai:

1. [személynév, beosztás]

2. [személynév, beosztás]

3. [személynév, beosztás]

A selejtezés alá vont iratok felsorolását a mellékelt jegyzék(ek) tartalmazza(zák), összesen [jegyzékoldalak száma] oldal terjedelemben.

A selejtezés alá vont iratok terjedelme: [a terjedelem megadása iratfolyóméterben]

A selejtezés alá vont iratok évköre: [az év megadása]

A selejtezés [a selejtezés alapjául figyelembe vett jogszabályi rendelkezések és iratkezelési szabályzat(ok)] szerint történik. A bizottság megállapítja, hogy a selejtezés megfelel az ezekben foglalt rendelkezéseknek.

A bizottság a jelen jegyzőkönyvet, annak mellékleteivel együtt az 1995. évi LXVI. törvény 9. § (1) bekezdés f) pontja szerinti engedély megadása érdekében végett a Magyar Nemzeti Levéltárnak felterjeszti.

Budapest, 20......................................................................

K. m. f.

.............................................................

.............................................................

.............................................................

bizottsági tag aláírása

bizottsági tag aláírása

bizottsági tag aláírása

A selejtezés alá vont iratok jegyzéke

Tételszám

Tárgy

Évkör

Raktári egység
vagy
terjedelem

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!