nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
5/2015. (II. 27.) BM rendelet
az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sajátos tűzvédelmi követelményekről és a hatóságok tevékenysége során azok érvényesítésének módjáról
2015-03-06
2017-06-14
2
Jogszabály

5/2015. (II. 27.) BM rendelet

az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sajátos tűzvédelmi követelményekről és a hatóságok tevékenysége során azok érvényesítésének módjáról

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 68. § (7) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 10. pontjában foglalt feladatkörömben eljárva, a kormányhivatalokat felügyelő miniszterek kijelöléséről szóló 5/2010. (XII. 23.) ME rendelet 1. § c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzeti fejlesztési miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:

1. Hatály, értelmező rendelkezések

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed

a) az atomerőmű, a kutatóreaktor, a kiégett fűtőelemek átmeneti száraz tárolója és

b) a radioaktív hulladékok átmeneti tárolását vagy végleges elhelyezését biztosító radioaktívhulladék-tároló (a továbbiakban együtt: tároló létesítmény)

sajátos tűzvédelmi szabályaira, a tűzesetek megelőzésének, a tűzoltási feladatok ellátásának, a tűzvizsgálatnak, valamint ezek feltételei biztosításának követelményeire, a tervezés, az engedélyezés, a létesítés, az üzemeltetés és ellenőrzés során e követelmények érvényre juttatására, valamint a tűzvédelmi ellenőrzések rendjére.

(2) Az e rendelettel megállapított műszaki követelményeket létező technológiai létesítmény, valamint az (1) bekezdésben felsorolt létesítményekbe kerülő berendezés építésügyi, létesítési eljárása során a tervezésnél, az átalakításnál, a bővítésnél és a módosításnál – az e tevékenységekkel érintett rész vonatkozásában – kell alkalmazni.

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) manuális tűzoltási képesség: a létesítményi tűzoltóság vagy az atomerőmű, a kutatóreaktor, a kiégett fűtőelemek átmeneti száraz tárolója, valamint a tároló létesítmény személyzetének beavatkozása az atomerőműben, a kutatóreaktorban, a kiégett fűtőelemek átmeneti száraz tárolójában és a tároló létesítményben keletkezett tűz esetén;

b) másodlagos tűzszakasz: tűzszakaszon belül tűzgátló szerkezettel körülhatárolt tér, helyiség, épületrész;

c) mélységi védelem: a tűzesetek keletkezésének megelőzése, a tűzesetek lehető leggyorsabb detektálása és eloltása a kár csökkentése érdekében, valamint a még nem eloltott tüzek terjedésének megakadályozása annak érdekében, hogy az atomerőmű, a kutatóreaktor, a kiégett fűtőelemek átmeneti száraz tárolója és a tároló létesítmény funkcióira gyakorolt hatásuk minimalizálható legyen;

d) technológiai létesítmény: az atomerőművön, a kutatóreaktoron, a kiégett fűtőelemek átmeneti száraz tárolóján, valamint a tároló létesítményen belüli nukleáris, radioaktív technológiát és a nukleáris, radioaktív technológia működéséhez szükséges kiszolgáló gépet, berendezést tartalmazó helyiség, épület, építmény;

e) technológiai tűzszakasz: nukleáris technológiát és a nukleáris technológia működéséhez szükséges kiszolgáló gépet, berendezést, helyiséget tartalmazó tűzszakasz;

f) tűzbiztonság: az atomerőmű, a kutatóreaktor, a kiégett fűtőelemek átmeneti száraz tárolója, valamint a tároló létesítmény azon minőségi sajátossága, amely műszaki és szervezési megoldások alkalmazásával biztosítja a létesítmények tűzvédelmét társadalmilag, hatóságilag és nemzetközileg elfogadott gyakorlat figyelembevételével;

g) tűzkockázat: az atomerőmű, a kutatóreaktor, a kiégett fűtőelemek átmeneti száraz tárolója és tároló létesítmény biztonsági rendszerei, rendszerelemei tűz általi veszélyeztetettségének mértéke.

2. Nukleáris Tűzvédelmi Szabályzat, Radioaktívhulladék-tároló Tűzvédelmi Szabályzat és szervezeti szabályok

3. § (1) Az atomerőműben, a kutatóreaktorban, a kiégett fűtőelemek átmeneti száraz tárolójában a tűzmegelőzés és a tűzvizsgálat sajátos követelményeit magába foglaló Nukleáris Tűzvédelmi Szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) az 1. melléklet határozza meg.

(2) A tároló létesítményben a tűzmegelőzés és a tűzvizsgálat sajátos követelményeit magába foglaló Radioaktívhulladék-tároló Tűzvédelmi Szabályzatot (a továbbiakban: RTSZ) a 2. melléklet határozza meg.

(3) A Szabályzat I. fejezet 10–14. pontja, II. fejezet 10–14. pontja, III. fejezet 9–13. pontja és az RTSZ I. fejezet 9–13. pontja tűzvédelmi használati előírás. A Szabályzatban és az RTSZ-ben meghatározott, tűzvédelmi használati előírásnak nem minősülő követelmény létesítési előírás.

(4) Az atomerőműben, a kutatóreaktorban, a kiégett fűtőelemek átmeneti száraz tárolójában és a tároló létesítményben alkalmazandó tűzterhelés meghatározását a 3. melléklet, az éghető anyagok fűtőértékét és testsűrűségét a 4. melléklet határozza meg.

(5) E rendelet mellékleteiben foglaltak alól eltérést, a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott tűzvédelmi hatóság engedélyezhet.

(6) Ha az atomenergiáról szóló törvény szerinti engedélyes az atomerőmű, a kutatóreaktor, a kiégett fűtőelemek átmeneti száraz tárolója és a tároló létesítmény tűzvédelmét

a) a Szabályzatban, illetve az RTSZ-ben foglaltaktól eltérően kívánja biztosítani, akkor az eltérés engedélyezési eljárása során,

b) más tűzvédelmi jogszabályban foglaltaktól eltérően kívánja biztosítani, akkor az azon jogszabályban megengedett eltérés engedélyezési eljárása során

tűzkockázat-elemzéssel alátámasztottan kell igazolnia, hogy a választott megoldás nem jelent kockázatnövekedést, valamint a tűzkockázat-elemzésben meg kell határoznia az indokolt és szükséges ellensúlyozó intézkedéseket.

4. § (1) Az atomerőműben, a kutatóreaktorban, a kiégett nukleáris fűtőelemek átmeneti száraz tárolójában és a tároló létesítményben a megelőző tűzvédelmi feladatok ellátására tűzvédelmi szervezetet kell létrehozni.

(2) A tűzvédelmi tevékenységek koordinálására vonatkozó feladatokat az atomerőmű szervezetében önálló munkakörként kell meghatározni.

(3) A tűzvédelmi szervezet tagjai kötelesek a tűzvédelmi követelmények betartását ellenőrizni. A tűzvédelmi szervezet tagjai – belső szabályzókban meghatározott eljárási rendben – a tűzvédelmi követelmények megsértése esetén a munkavégzést leállíthatják.

(4) Az atomerőmű, a kutatóreaktor, a kiégett nukleáris fűtőelemek átmeneti száraz tárolója és a tároló létesítmény személyzetét elméleti és gyakorlati képzésben kell részesíteni, amely munkakörfüggően tartalmazza az általános tűzvédelmi ismereteken túl a kézi tűzoltó készülékek, légzésvédelmi és egyéni védőeszközök kezelését, használatát.

3. A hatósági ellenőrzésre vonatkozó speciális szabályok

5. § (1) Az üzemelő atomerőmű létesítményei vonatkozásában a tűzvédelmi hatóság 3 éves ciklusidejű átfogó ellenőrzési ütemtervet (a továbbiakban: ütemterv) készít éves bontásban.

(2) Az ütemtervnek tartalmaznia kell:

a) az ellenőrzés helyszínének, az érintett gazdálkodó szervezetnek a megnevezését,

b) az ellenőrzés időpontját a hónap megjelölésével,

c) az ellenőrzési ciklusidőt.

(3) Az ütemtervet tájékoztatás céljából meg kell küldeni az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH) és az atomerőmű részére.

(4) Az ütemterv ciklusideje alatt a létesítmény teljes tűzvédelmi lefedettségének vizsgálatát végre kell hajtani.

(5) Az atomenergia alkalmazására feljogosított engedélyesnek tájékoztatnia kell a tűzvédelmi hatóságot a következő évi főjavítások időtartamáról.

(6) A főjavítások időtartama alatt – reaktorblokkonként évente 1 alkalommal – a tűzvédelmi hatóság célellenőrzés keretében vizsgálja a tűzvédelmi követelmények teljesülését.

6. § Új atomerőművi blokk és új kutatóreaktor kivitelezése során a tűzvédelmi követelmények teljesülését a tűzvédelmi hatóság ellenőrzi.

7. § A tűzvédelmi hatóság 3 évente átfogó tűzvédelmi ellenőrzést tart a kutatóreaktor, a kiégett nukleáris fűtőelemek átmeneti száraz tárolója, valamint a tároló létesítmény területén.

8. § (1) A tűzvédelmi hatóság a tervezett tűzvédelmi ellenőrzés időpontjáról az engedélyest és az OAH-t egyidejűleg tájékoztatja.

(2) A tűzvédelmi ellenőrzésen az OAH képviselője megfigyelőként részt vehet.

(3) A tűzvédelmi ellenőrzésen tapasztaltakról, valamint az ezt esetlegesen követő hatósági intézkedésről a tűzvédelmi hatóság az OAH-t tájékoztatja.

9. § (1) A tűzesetről az atomenergia alkalmazására feljogosított engedélyesnek a tűzriasztást követően tájékoztatnia kell az OAH-t.

(2) Az atomerőműben, a kutatóreaktorban, a kiégett fűtőelemek átmeneti száraz tárolójában és a tároló létesítményben bekövetkezett tűzeseménnyel kapcsolatban lefolytatott engedélyesi vizsgálatról az OAH tájékoztatja az első fokú tűzvédelmi hatóságot.

(3) A tűzvédelmi hatóság a lefolytatott tűzvizsgálati eljárás eredményéről tájékoztatja az OAH-t.

4. Záró rendelkezések

10. § Ez a rendelet 2015. március 5-én lép hatályba.

11. §1

12. § E rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1998. június 22-i, 98/34/EK európai és tanácsi irányelv – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 8–10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

1. melléklet az 5/2015. (II. 27.) BM rendelethez

NUKLEÁRIS TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT

I. FEJEZET

ATOMERŐMŰVEK TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI

Tervezés, létesítés

1. A tűzbiztonság általános tervezési alapelvei

1.1. Új atomerőművi blokk tervezése, valamint az üzemelő atomerőmű átalakítása, módosítása során készített tervdokumentációnak tűzvédelmi dokumentációt kell tartalmaznia. Üzemelő atomerőmű esetében a dokumentáció tartalmának az átalakítás, módosítás mértékének kell megfelelnie. A tűzvédelmi dokumentáció felépítésének és tartalmának a jelen Szabályzatban nem szabályozott esetekben a más jogszabályokban foglaltaknak, valamint a vonatkozó műszaki követelményeknek kell megfelelnie. A szakterületi tervdokumentáció tűzvédelmi fejezeteit össze kell hangolni a létesítmény komplex tűzbiztonságának megítélhetősége érdekében.

1.2. A biztonság szempontjából fontos építményszerkezeteknek, rendszereknek és rendszerelemeknek – az egyéb biztonsági szempontok betartása mellett – olyannak kell lenniük, hogy minimalizálják a belső tüzek és robbanások hatását, amelyek külső vagy belső események hatására bekövetkezhetnek.

1.3. Az atomerőművet vagy atomerőművi blokkot úgy kell megtervezni, kialakítani, hogy tűz esetén is biztosított legyen az atomerőmű állapotának monitorozása, a biztonságos leállítása, a remanens hő elvonása és a radioaktív anyagok kikerülésének megakadályozása. E követelmények teljesüléséhez megfelelő redundáns elemeket, fizikai elválasztásokat és hibatűrő rendszereket kell kialakítani.

1.4. A tűzbiztonság növelésének érdekében a tervezésnél alapelvként kell figyelembe venni a mélységi védelem elvét, a tűzkeletkezés és a tűzterjedés – beleértve a füst és a mérgező égéstermékek terjedése – lehetőségének minimalizálását.

1.5. A tűzvédelmet determinisztikus alapon kell értékelni a következő szempontok figyelembevételével:

a) tűz ott keletkezhet, ahol beépített vagy tranziens éghető anyag található,

b) egy időben egy tűzesetet kell figyelembe venni, a terjedő tűz ugyanazon esemény részét képezi,

c) a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítása szempontjából két mértékadó tűzesetet kell feltételezni,

d) a tűzeset feltételezését normál üzemállapoton kívül az üzemszüneti állapotra, tesztüzemre és karbantartásra is el kell végezni.

2. A tervezés tűzmegelőzési kérdései

2.1. Az atomerőmű rendszereinek tervezése során alapkövetelményként kell kezelni, hogy azok esetleges meghibásodása tűz kialakulásához ne vezessen.

2.2. A biztonság szempontjából fontos azon elemeket, amelyeknek a meghibásodása nem elfogadható következményekkel vagy radioaktív anyag kikerülésével járhat, tűz elleni védelemmel kell ellátni.

2.3. A védelem mértékének illeszkednie kell a rendszer működésével szemben támasztott időkorlát követelményeihez.

2.4. A tervezés során a tűzkockázat csökkentése, a tűzbiztonság növelése érdekében az alábbiakat szükséges figyelembe venni:

a) egy biztonsági rendszer tüze nem veszélyeztethet másik biztonsági rendszert,

b) a technológiai létesítményekben a tűzterhelésnek a lehető legalacsonyabbnak kell lennie,

c) az éghető anyagok tárolása nem jelenthet veszélyt a biztonsági rendszerelemekre,

d) legalább A2 tűzvédelmi osztályú építési terméket, építményszerkezetet kell alkalmazni – ideértve a hő- és hangszigeteléseket, bevonatokat és burkolatokat is – kivéve a dekontaminálhatóságot biztosító bevonatokat és vízszigeteléseket, amelyek tűzkockázat-elemzéssel alátámasztottan, alacsonyabb tűzvédelmi osztályúak is lehetnek,

e) azoknak a potenciális gyújtóforrásoknak, amelyek az atomerőmű technológiai rendszereiből, berendezéseiből adódnak, megfelelően ellenőrzöttnek kell lenniük,

f) a technológiai létesítményen belül a száraz transzformátorok alkalmazását kell előnyben részesíteni,

g) az olajtöltésű transzformátorokat lehetőleg szabadtéren vagy nem technológiai létesítményben kell elhelyezni,

h) olyan villamos- és irányítástechnikai eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyekben az éghető anyag mennyisége a lehető legalacsonyabb,

i) az egymás melletti villamos elosztószekrényeket egymástól tűzgátló szerkezettel kell elválasztani, kivéve a gyűjtősín tereket,

j) az 1500 MJ/m2 feletti tűzterhelésű terek, így a kábelterek elválasztását más funkciójú terektől tűzgátló elválasztással kell megoldani.

2.5. A biztonságos üzemeltetés veszélyeztetése nélkül, az építményekben rádióforgalmazási feltételeket kell biztosítani a kárelhárítás során együttműködő szervek számára, melynek megfelelőségét a használatbavételi eljárást megelőzően vizsgálni kell. A beltéri kézi rádiós ellátottságot, azaz a kézi rádió berendezés számára az üzemszerű állapotot biztosító berendezés kiépítését az atomenergiáról szóló törvény szerinti engedélyesnek kell biztosítania.

3. Az építészeti kialakításra vonatkozó tűzvédelmi szempontok

3.1. A biztonsági rendszerek helyiségeit a magas tűzterhelésű helyektől, kábelterektől, olajos technológiáktól, valamint egymástól tűzszakaszolással, vagy másodlagos tűzszakasz kialakításával kell elválasztani.

3.2. Legalább A2 tűzvédelmi osztályú, építési termékeket, anyagokat kell alkalmazni a konténment és a vezénylők építményszerkezeteként, kivéve a dekontaminálhatóságot biztosító bevonatokat és vízszigeteléseket, amelyek tűzkockázat-elemzéssel alátámasztottan, alacsonyabb tűzvédelmi osztályúak is lehetnek.

3.3. A tervezés során kell elkezdeni a helyszínhez kötött éghetőanyag-leltár felállítását.

3.4. A tűzkockázat-elemzés alapjának a helyszínhez kötött éghetőanyag-leltárnak kell lennie. A leltárt az atomerőmű élettartama alatt naprakészen kell tartani.

3.5. A tervezés során a menekülési, kiürítési útvonalak mellett a beavatkozási-megközelítési útvonalakat is meg kell határozni.

3.6. A tűzszakasznak és a másodlagos tűzszakasznak az általános tűzvédelmi elveknek való megfelelőségén túlmenően olyan kialakítással kell rendelkeznie, hogy tűz esetén előre meghatározott ideig kizárja a redundáns biztonsági rendszer sérülésének veszélyét.

3.7. A redundáns biztonsági rendszereket a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló 118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelet 3. melléklet 3.3.7. alcím 3.3.7.0100. pontjában, valamint 3a.3.7. alcím 3a.3.7.0100. pontjában foglaltakra figyelemmel kell kialakítani.

3.8. A tűzgátló szerkezeteknek biztosítaniuk kell a tűzgátló szerkezet két oldalán lévő nyomáskülönbségek fenntartását üzemi és tervezett üzemzavari állapot esetén is.

3.9. A nukleáris biztonságra hatással bíró tűzszakaszok esetében a tűzgátló szerkezetek tűzállósági teljesítmény követelményét tűzkockázat-elemzéssel kell meghatározni. Az elemzés során a tűzszakaszok, az azokba beépített hermetikus átvezető szerkezetek, továbbá a másodlagos tűzszakaszok határoló építményszerkezetei és a tűzgátló lezárások – a tűzgátló nyílászárók kivételével – tűzállósági teljesítményének igazolásához a tervezésnél figyelembe vett, valamint a helyi üzemi viszonyokat modellező adottságoknak megfelelően kell kiválasztani a laboratóriumi vizsgálatnál vagy a méretezési számításokban alkalmazandó – szabványos szénhidrogén-tűz, cellulóz-tűz vagy lappangó tűz – tűzhatásokat. A tűzgátló nyílászárók esetében a cellulóz-tűz görbe szerinti tűzhatás veendő figyelembe.

3.10. A technológiai létesítményben a tűzszakaszokat, továbbá a másodlagos tűzszakaszokat határoló függőleges vagy vízszintes beépítésű nyílászáró szerkezetnek

a) nem technológiai tűzszakasz esetében 500 MJ/m2 tűzterhelésig legalább A2 tűzvédelmi osztályú EI2 30 tűzállósági teljesítményűnek kell lennie,

b) nem technológiai tűzszakasz esetében 501–1500 MJ/m2 tűzterhelésnél vagy technológiai tűzszakasz esetében legalább A2 tűzvédelmi osztályú EI2 60 tűzállósági teljesítményűnek kell lennie,

c) nem technológiai tűzszakasz esetében 1500 MJ/m2-nél nagyobb tűzterhelésnél, valamint a vezénylőknél, a biztonsági rendszerek helyiségeinél, a kábeltereknél, az olajos technológiájú tűzszakaszoknál legalább A2 tűzvédelmi osztályú EI2 90 tűzállósági teljesítményűnek kell lennie.

3.11. Amennyiben a biztonsági rendszerek elválasztásának a külön tűzszakaszokban történő elhelyezésre vonatkozó tűzvédelmi követelményei ütköznek az atomerőmű funkcionális kialakításával, távolságvédelemmel, passzív vagy aktív tűzvédelmi eszközzel szükséges a biztonsági rendszerek elválasztását tűzvédelmi szempontból biztosítani. Ezen megoldásokat tűzkockázat-elemzésekkel kell alátámasztani.

3.12. A tűzszakaszok kialakításával, a tűzszakasz méretek meghatározásával, a hő- és füstelvezetés biztosításával szemben támasztott követelmények alárendeltek a nukleáris biztonság és az atomerőmű funkcionális kialakítása által támasztott követelményeknek. Az ilyen irányú eltéréseket tűzkockázat-elemzéssel kell alátámasztani.

3.13. Hő- és füstelvezető rendszer a technológiai létesítmény helyiségében csak olyan helyen alakítható ki, ahol radioaktív anyagok kikerülése kizárt. Az indokoltságot tűzkockázat elemzéssel kell alátámasztani.

3.14. Több blokkos atomerőmű esetén, amennyiben a blokkok egy építési egységet képeznek, az üzemelő blokkot védeni kell az épülő blokk tűzesetétől. Amennyiben szükséges, ideiglenes passzív tűzvédelem kialakításával kell biztosítani az üzemelő blokk védelmét.

3.15. A technológia tűzszakaszok, valamint a menekülési útvonalak mennyezeti helyzetű építési termékeinek, építményszerkezeteinek anyaga kizárólag g0 – nem gyújtásveszélyes – minősítésű lehet.

4. Villamos berendezések

4.1. A kábelek tartószerkezeteinek legalább A2 tűzvédelmi osztályúaknak kell lenniük.

4.2. A tűzvédelmi jogszabályoknak megfelelő, tűzálló, működőképesség-megtartó kábeleket kell alkalmazni.

4.3. A kábeleket úgy kell lefektetni, hogy túlmelegedés ne következzen be.

4.4. A villamos védelemnek biztosítania kell, hogy a kábelek rövidzárlat esetén se melegedjenek túl.

4.5. Biztonsági kábelnyomvonal nem vezethet át raktáron vagy magas kockázati osztályú helyen, térrészben, helyiségen, I–III. veszélyességi fokozatú éghető folyadékos technológiák helyiségein, robbanásveszélyes és tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályú anyagok tároló helyiségein. Amennyiben ez nem elkerülhető, másodlagos tűzszakasz kialakításával kell biztosítani a kábelnyomvonal védelmét.

5. Éghető gázok, folyadékok

5.1. A berendezések és csővezetékek hőszigetelését védeni kell (tűzveszélyes) folyadék abszorpció ellen.

5.2. Az éghető folyadékok és gázok tárolását az épületeken belül a minimálisan szükséges szintre kell korlátozni.

5.3. Biztonsági rendszert tartalmazó helyiségekbe éghető folyadékok és gázok tárolása nem tervezhető, kivéve, ha ezek az anyagok az adott helyiségben elhelyezett technológiához szükségesek.

5.4. Éghető folyadékot, gázt tartalmazó rendszereknek megfelelő védelemmel kell rendelkezniük a szivárgás, kifolyás megelőzésére. Rendelkezniük kell beépített biztonsági elemekkel, amelyek meghibásodás esetén korlátozzák a szivárgást, kifolyást.

5.5. A hidrogén palackokat lehetőség szerint szabad téren kell tárolni. Zárt térben történő tárolás esetén az alsó robbanási határérték (a továbbiakban: ARH) 20%-nál automatikusan induló hatékony szellőzőrendszert kell kialakítani.

5.6. A hidrogénhűtésű generátoroknál a gázfogyásról megfelelő jelző rendszert kell kiépíteni. A rendszer töltéséhez, ürítéséhez szén-dioxid (a továbbiakban: CO2) vagy nitrogén (a továbbiakban: N2) rendszert kell kiépíteni.

5.7. Ahol fennáll a hidrogénfejlődés lehetősége, megfelelő védelmet kell kiépíteni (pl. rekombinátor, szellőzés, hidrogénégető).

5.8. Azon akkumulátortelepeknél, ahol fennáll a hidrogénfejlődés veszélye és nem alakítható ki hasadó-nyíló felület, a robbanásveszélyes zónára vonatkozó általános szabályokon túl, az ARH 20%-nál automatikusan induló hatékony szellőzőrendszert kell kialakítani.

5.9. Ahol fennáll annak a veszélye, hogy szignifikáns mennyiségű tűzveszélyes folyadék vagy éghető gáz kerülhet ki valamely rendszerből, ott – annak érzékelésére – megfelelő technológiai észlelő- és jelzőrendszert kell alkalmazni a gyors beavatkozás érdekében.

6. Tűzjelző-, oltóberendezések

6.1. A biztonsági rendszerek és rendszerelemek védelmének biztosítása érdekében az atomerőműnek megfelelő eszközökkel kell rendelkeznie, melyek képesek a tűz megfelelő ellenőrzés alatt tartására.

6.2. A tűz megfelelő ellenőrzés alatt tartásán a beépített oltóberendezések alkalmazásának és a manuális tűzoltási képesség megfelelő kombinációját kell érteni.

6.3. A tűzjelző- és oltórendszerek tervezésének a tűzkockázat-elemzés eredményein kell alapulnia.

6.4. A tűzjelző rendszernek meg kell felelnie az egyszeres hibatűrés követelményeinek.

6.4.1. Annak érdekében, hogy ezekben a rendszerekben vagy rendszerelemekben a rejtett hibák valószínűségét minimalizálni lehessen, olyan automatikus önteszteket kell tervezni, amelyek a lehető legmagasabb lefedettséget biztosítják. Az öntesztekkel nem felderíthető meghibásodások azonosítását periodikusan, kézzel indított teszteléseket kell végezni. A kézzel indított periodikus tesztelések ciklusideje a tűzkockázat-elemzés bemenő adata.

6.4.2. Az automatikus öntesztek által felderített meghibásodásokról jelzést kell generálni az üzemeltető személyzet számára.

6.4.3. A kézzel indított periodikus tesztelés alatt az éppen nem tesztelt redundáns rendszerben vagy rendszerelemben önteszttel felfedezett meghibásodásának a kézi tesztelés automatikus megszüntetését kell eredményeznie.

6.5. A tűzjelzési és oltási funkcióknak az esetleges téves működésükkel, vagy az indokolt működésük elmaradásával a nukleáris biztonságra gyakorolt hatásuk szerint a 6.4–6.4.3. pontokban megfogalmazott követelményektől eltérő, szigorúbb előírásai is lehetnek. Ezeket a szigorításokat esetileg kell meghatározni a tűzkockázat-elemzéssel összhangban.

6.6. Az oltórendszernek lehetőség szerint automatikus működésűnek kell lennie, figyelembe véve, hogy az oltás ne legyen káros hatással más biztonsági rendszerre.

6.7. Elfogadható a csak manuális indítású oltóberendezés beépítése, és az automatikus üzemmódra tervezett berendezés manuális üzemmódú üzemeltetése, amennyiben az indokolatlan működés bekövetkezhet és ez káros hatással lehet az atomerőmű biztonságára.

6.8. Az oltórendszernek meg kell felelnie az egyszeres hibatűrés elvének.

6.9. A technológiai helyiségeket tartalmazó tűzszakaszoknak, másodlagos tűzszakaszoknak teljes körű tűzjelzéssel kell rendelkeznie. Nem szükséges azokon a területeken érzékelőt elhelyezni, ahol a sugárzási viszonyok vagy a klimatikus viszonyok nem teszik lehetővé az éghető anyag paramétereinek megfelelő érzékelők telepítését.

6.10. A tűzjelző-érzékelők kiválasztásának meg kell felelnie az adott helyiség klimatikus és egyéb üzemi paramétereinek.

6.11. A tűzvédelmi rendszerek vezetékeit megfelelő elhelyezéssel vagy mechanikai védelemmel kell védeni a mechanikai sérülések ellen.

6.12. Lehetőleg víz alapú oltóberendezést kell alkalmazni, különösen a magas tűzterhelésű tűzszakaszokban, helyiségekben, a kábelterekben, olajat tartalmazó technológiák esetében és az olajhűtésű transzformátoroknál.

6.13. A víz alapú oltóberendezéseknek kettő, egymástól független vízforrással kell rendelkezniük úgy, hogy mindkettő külön-külön tudja biztosítani a számított tűzoltáshoz szükséges víz (a továbbiakban: tűzivíz) mennyiséget. Ebben az esetben is érvényesíteni kell az egyszeres hibatűrés elvét.

6.14. Vízforrás oldalról kettő oldali betáplálást vagy körvezetéket kell kialakítani, a meghibásodott vezetékszakasz kiszakaszolásának lehetőségével. Több blokkos atomerőmű esetén elegendő egy tűzivíz-rendszer kialakítása. Az oltóberendezések működtetéséhez szükséges minimális nyomásnak a méretezési tűzesethez tartozó vízelvétel esetén rendelkezésre kell állnia.

6.15. Az oltóanyagot úgy kell kiválasztani, hogy annak használata ne okozzon indokolatlan kockázatnövekedést, továbbá meg kell felelnie az adott terület biztonsági előírásainak is, különösen a nyitott fővízköri berendezések környezetében való alkalmazás feltételeinek. Ezt az elvet a kézi tűzoltó eszközök kiválasztása során is érvényesíteni kell.

6.16. A tűzoltó-berendezések tervezése, létesítése során beépíthetők olyan szerelvények a rendszerbe, amelyek nem minősülnek tűzvédelmi rendszerelemnek, de paramétereik alapján a nukleáris energetikában használatosak. Ezeknek a rendszerelemeknek a karbantartása, javítása a későbbiek során megegyező a technológiai rendszerbe épített azonos elemekkel, nem igényel egyedi speciális tűzvédelmi ismereteket.

6.17. A víz alapú oltórendszerrel felszerelt létesítmények padlóösszefolyó és víztelenítő rendszerét úgy kell kialakítani, hogy az megakadályozza a helyiség és az ott lévő berendezések elárasztását.

7. Az építészeti tűzvédelmi dokumentáció tartalmi követelményei

7.1. Az építésügyi hatósági eljáráshoz készített tűzvédelmi dokumentációt csak tűzvédelmi szakértő vagy tűzvédelmi tervező készítheti.

7.2. A vonatkozó építésügyi jogszabályokban meghatározottakon túlmenően az építészeti tűzvédelmi dokumentációnak tartalmaznia kell:

a) az építés, átalakítás, bővítés mértékében a tűzkockázat-elemzést,

b) az alkalmazott passzív vagy reaktív tűzvédő rendszer, bevonat, burkolat karbantartására, felülvizsgálatára, felújítására, valamint az alkalmazása során betartandó technológiára vonatkozó terveket és műszaki leírásokat,

c) a technológiai tűzvédelmi leírást, amely tartalmazza a tervezéssel érintett helyiségekben a gépekkel, berendezésekkel, készülékekkel végzett tevékenység leírását, a tervezett technológia tűzvédelmi hatásait,

d) a technológiában alkalmazásra kerülő, a technológia során keletkező anyagok tűzvédelmi jellemzőinek meghatározását (biztonsági adatlap vagy azzal egyenértékű dokumentáció szerinti tűzvédelmi jellemzők),

e) a technológiai folyamat során kialakuló tűz- vagy robbanásveszélyes állapot valószínűségének meghatározását tűzkockázat-elemzéssel alátámasztva,

f) a tűzkockázat-elemzés alapján a tűzjelző, a beavatkozó és a tűzoltórendszerek szükségességét és a tervezett rendszer követelményszintű ismertetését,

g) a tűzveszélyes gépek, felszerelések, szerelvények, technológiai berendezések tűzveszélyességét, alkalmazási helyüket és a biztonsági követelmények meghatározását,

h) a megengedettnél nagyobb hőfejlődés vagy nyomásemelkedés következtében veszélyessé váló gépi berendezések biztonsági (automatikus) rendszerének leírását (a technológiai szabályozó-berendezéseken kívül),

i) a villamos szerelvények, berendezések, kábelek, gépek és a környezetükben tárolt, robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok, a B–E tűzvédelmi osztályú építési termékek vagy építményszerkezetek, valamint az égéstermék-elvezetők között betartandó távolság biztosítására vonatkozó adatokat,

j) a villamos betáplálás módjára, a kábelek védelmére vonatkozó adatokat,

k) a sztatikus feltöltődés elleni védelem szükségességét, a védekezés módját.

8. Tűzkockázat-elemzés

8.1. A tűzkockázat-elemzést determinisztikus alapon kell elkészíteni. Új atomerőművi blokk esetén a tűzkockázat-elemzés feladata felmérni a kockázatokat, megalapozni milyen műszaki-adminisztratív intézkedések szükségesek a tűzkockázat legalacsonyabb szinten tartásához. Működő atomerőművek esetén a tűzkockázat-elemzés feladata a meglévő tűzkockázat-elemzés figyelembe vételével a tervezett műszaki változások, átalakítások, állandó vagy ideiglenes módosítások a tűzkockázatra gyakorolt hatásának felmérése, a szükséges műszaki-adminisztratív intézkedések meghatározása annak érdekében, hogy kockázatnövekedés ne következzen be, valamint annak igazolása, hogy az atomerőmű megfelel az általános alapelvekben meghatározott tűzvédelmi, tűzbiztonsági kritériumoknak, a tűzvédelmi intézkedések megfelelnek a nukleáris biztonság és a sugárvédelem követelményeinek.

8.2. A determinisztikus tűzkockázat-elemzést felsőfokú tűzvédelmi végzettséggel rendelkező személy végezheti.

8.3. A technológiai létesítmény tűzvédelmi tervezésének a tűzkockázat-elemzés által meghatározottakon kell alapulnia.

8.4. A tűzkockázat-elemzést az új atomerőművi blokk tervezése során első alkalommal a létesítési engedélyezési dokumentáció részeként kell elvégezni, ezt követően a kiviteli tervek részeként, majd – üzemelő atomerőműre is vonatkoztatva – a biztonságra kiható átalakítások, valamint a kötelező biztonsági felülvizsgálatok során.

8.5. A tűzkockázat-elemzés készítésének szempontjai:

a) az atomerőmű részletes felmérése a tervdokumentáció, és a tényleges állapotot rögzítő bejárási jegyzőkönyvek alapján annak érdekében, hogy meghatározhatók legyenek az egyes tűzszakaszok pontos jellemzői,

b) megfelelő adatbázis létrehozása, amely tartalmazza a tűzkockázat-elemzés alapadatait, beleértve a berendezések helyiség szerinti kiosztását, a kábel útvonalakat, a berendezések és kábelek tűzvédelem szempontjából meghatározó jellemzőit, valamint a beépített és tranziens éghető anyagok minőségi és mennyiségi jellemzőit,

c) a feltételezhető tűzesemények meghatározása minden atomerőművi üzemállapotban, amelyek a nukleáris biztonságra a nem szándékozott működésen, illetve a berendezések üzemképtelenségén keresztül kihatással lehetnek. A blokkvezénylőkben keletkező tüzeknek ezen események között minden esetben szerepelniük kell,

d) tűzkockázati modell összeállítása, és determinisztikus tűzterjedés-vizsgálatok (tűzszakaszokon belül, tűzszakaszok között és a blokkvezénylőkben) elvégzése annak érdekében, hogy meghatározható legyen a tűzvédelmi rendszerek, illetve a tűzoltó személyzet szükséges reakcióideje, illetve a beépített tűzvédelmi rendszerek szükséges kapacitása,

e) azok az események, amelyekről a determinisztikus vizsgálati eredmények alapján bizonyítható, hogy a nukleáris biztonságot nem veszélyeztetik, kiszűrhetők a további vizsgálatokból,

f) tűzgyulladás gyakoriság elemzés a kiinduló adatbázisban szereplő adatok felhasználásával,

g) részletes villamos rendszeri hibaelemzés a kábeleket érintő tüzek biztonsági hatásainak meghatározása érdekében,

h) a tűzkockázat számszerűsítése, a tüzek mint kiinduló események eredményezte zónakárosodás gyakoriságának meghatározása,

i) az eredmények elemzése, a legnagyobb gyakoriságú eseményláncok meghatározása. Ennek alapján az indokolt tervmódosítások, ill. kiegészítő intézkedések kidolgozása, melyek az ALARA-elvnek megfelelően csökkentik a tűzkockázatot,

j) a fenti elemzéseket az olyan kombinált eseményekre is el kell végezni, mint pl. a földrengés, repülőgép rázuhanás következtében, és valamennyi egyéb ésszerűen feltételezhető okból fellépő tüzek kockázatának megállapítását, megfelelő intézkedések kidolgozását lehetővé teszi,

k) meg kell állapítani a tűzkockázat elemzés bizonytalanságát, el kell végezni az érzékenység vizsgálatot,

l) a tűzkockázat-elemzés során különös figyelmet kell fordítani az esemény következtében kialakuló dózis viszonyokra, illetve radioaktív anyagkibocsátásra,

m) a szükséges aktív és passzív tűzvédelmi eszközök és azok hatásai, a technológiai vagy sugárvédelmi okokból nem megvalósítható tűzvédelmi eszközök elhagyásának indoklása, az esetlegesen indokolt helyettesítő intézkedések meghatározása,

n) a kiegészítő tűzvédelem szükségessége,

o) a mélységi védelem elvének teljesülése.

8.6. A 8.5. pontban meghatározott szempontokat az új atomerőművi blokkra teljes körűen, üzemelő atomerőműre a 11.6. pontban meghatározott esetben teljes körűen, átalakítások, módosítások esetében az átalakítás mértékében kell alkalmazni.

8.7. A tűzkockázat-elemzés készítése során több blokkos atomerőmű esetén egy időben egy tűzesettel kell számolni, de vizsgálni kell a blokkok közötti tűzterjedés lehetőségét.

8.8. Egyedi esetben a kockázatértékelés során meg kell határozni a szükséges aktív és passzív védelmet a konténment, valamint a vezénylők esetében, valamint ott, ahol redundáns rendszerek elemei egy tűzszakaszban találhatók, és azon terekben, ahol a berendezések kiszolgálása, karbantartása miatti megközelíthetőség vagy hozzáférhetőség miatt ütköznek a funkcionalitás és a tűzbiztonság elvei.

8.9. A tűzkockázat-elemzésnek ki kell terjednie a tűz és a tűzoltás másodlagos hatásaira is.

9. Minőségbiztosítás

9.1. A tűzvédelmi rendszerek biztonsági osztályba sorolását a tervezési időszakban el kell végezni.

9.2. A tűzvédelmi rendszereket az első üzembe helyezést megelőzően, az üzembehelyezési-program alapján kell ellenőrizni.

9.3. A létesítményi tűzoltóság állományának rendelkeznie kell a feszültség alatti tűzoltáshoz szükséges, bevizsgált eszközökkel, valamint önleolvasós személyi doziméterekkel, továbbá ki kell képezni feszültség alatti tűzoltásra, és alapfokú sugárvédelmi képzésben kell részesülnie.

Üzemeltetés, használat

10. Tűzvédelmi Szabályzat, Szabályzók

10.1. Az egyes belső szabályzóknak ki kell terjednie az atomerőművi blokkok üzemi, karbantartási és átalakítási állapotaira is.

10.2. Az atomerőmű belső szabályzóinak biztosítania kell a megfelelő keretet az éghető anyagok hatékony kontrolljához az atomerőmű teljes területén.

10.3. A szabályozásnak ki kell terjednie bármely halmazállapotú éghető anyag szállítására, tárolására, kimérésére, felhasználására, különös tekintettel az atomerőmű biztonsági rendszereket tartalmazó területeire, helyiségeire.

10.4. A szabályozásnak egyértelműen meg kell határoznia a tranziens éghető anyagmennyiség korlátozásának szabályait az atomerőmű biztonsági rendszereket tartalmazó területeire, helyiségeire.

10.5. Az atomerőmű belső szabályzóinak biztosítaniuk kell a megfelelő keretet a gyújtóforrások hatékony kontrolljához.

10.6. A szabályozásnak ki kell terjednie a nyílt láng használatára, a hegesztési munkálatokra, különös tekintettel az atomerőmű biztonsági rendszereket tartalmazó területeire, helyiségeire.

10.7. Az atomerőmű szabályozási rendszerében meg kell határozni a beépített tűzvédelmi berendezések időszakos ellenőrzésének, tesztelésének és karbantartásának követelményeit, összhangban a jogszabályi követelményekkel, valamint a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban meghatározott biztonsági normák előírásaival.

10.8. A tűzvédelmi szabályzatot munkahelyi szintre kell lebontani (munkahelyi tűzvédelmi szabályzat), amelyben az adott konkrét munkahelyre vonatkozó előírások jelennek meg.

10.9. A munkahelyi tűzvédelmi szabályzatok az atomerőmű tűzvédelmi szabályzatának részfejezeteit képezik.

10.10. Az atomerőmű belső szabályozásaiban meg kell jelennie az átalakítások kezelésének, ezen belül a megelőző tűzvédelmi szempontok érvényre juttatásának. A szabályozás tűzvédelmi fejezete a tűzvédelmi szabályzat részét képezheti.

10.11. Az atomerőműnek rendelkeznie kell eseti szabályozással a tűzkockázat-elemzés időszakos felülvizsgálatára.

10.12. Az atomerőmű szabályozási rendszerében meg kell határozni a külső erőkkel történő kézi tűzoltás feltételeit, a tűzoltó egységek és az atomerőművi személyzet összehangolt tevékenységének koordinálásával kapcsolatos feladatokat. A létesítményi tűzoltóság közreműködik a Tűzoltási, Műszaki Mentési Tervek készítésében és begyakoroltatja azokat saját személyzetével.

10.13. Olyan helyeken, ahol biztonsági rendszerek, vagy rendszerelemek kerülnek elhelyezésre, éghető anyagok, folyadékok és gázok még átmeneti időre sem tárolhatóak. A munkavégzéshez használt éghető anyagok, folyadékok és gázok a munka napi befejezése után nem maradhatnak a helyiségben.

11. A tűzkockázat-elemzés időszakos felülvizsgálata

11.1. A tűzvédelemre kiható változásnak minősül a beépített tűzvédelmi berendezések, építményszerkezetek, technológiai és épületinstallációs berendezések átalakítása, a tűzszakasz, helyiség tűzterhelésének, funkciójának megváltozása.

11.2. A tűzvédelemre kiható változásoknak az atomerőmű teljes élettartama alatt tükröződniük kell a tűzkockázat-elemzésben.

11.3. A tűzkockázat-elemzést a tűzvédelmet érintő átalakításokat követően a megvalósult állapotnak megfelelően kell aktualizálni.

11.4. A tűzvédelemre kiható változás utáni új állapot tűzbiztonsági megfelelősségét az új állapot szerint módosított tűzkockázat-elemzéssel kell alátámasztani.

11.5. Amennyiben a tűzvédelmet érintő átalakítások vagy üzemeltetési feltételek változása tűzkockázat-elemzés alapján kerül megvalósításra, az ezt követő elemzésnek vizsgálnia kell az átalakítás megfelelősségét.

11.6. A létesítmény tűzkockázat-elemzés periodikus felülvizsgálatának illeszkednie kell az atomerőmű időszakos biztonsági felülvizsgálati ciklusához.

12. Éghető anyagok, gyújtóforrások, tűzveszélyes tevékenység

12.1. A technológiai létesítmények területén a tranziens éghető anyagok belső szabályzó szerinti eltávolítását a tevékenység függvényében vagy meghatározott időszakonként el kell végezni, szükség esetén megfelelő biztonságú időszakos tárolóteret kell kialakítani.

12.2. Az atomerőmű biztonsági rendszereket tartalmazó területein, helyiségeiben nem lehet szükségtelen, dekorációs célzatú éghető anyag beépítve.

12.3. Az atomerőmű biztonsági rendszereket tartalmazó területein, helyiségeiben legalább A2 tűzvédelmi osztályú állványpallókat lehet használni. Amennyiben ez nem kerülhető el, égéskésleltető szerrel hatékonyan kezelt fa állványpallók használhatók.

12.4. A szénszűrők és száraz ioncserélő gyanták tárolása csak az erre a célra kijelölt, megfelelő tűzvédelmi paraméterrel rendelkező építményszerkezetekkel határolt helyiségben, a szükséges tűzvédelmi eszközök biztosítása mellett történhet.

12.5. Éghető anyagú védőruhák és védőeszközök tárolása csak azon technológiai helyiségekben megengedett, ahol az átöltözéshez végleges vagy ideiglenes egészségügyi zsilipek vannak kialakítva.

12.6. A technológiai terekben, helyiségekben, kapcsolódó műhelyekben a tranziens tűzveszélyes folyadékok és gázok mennyiségét a napi felhasználás szintjére kell korlátozni.

12.7. A létesítmény területén tűzveszélyes tevékenységet végző személyt az atomerőmű specifikumából adódó tűzvédelmi ismeretekről tájékoztatni kell. A tevékenységének megkezdését megelőzően erről a tűzvédelmi szervezet koordinátora által felállított bizottság előtt, a tűzveszélyes tevékenységet folytató személyt be kell számoltatni.

13. Beépített tűzvédelmi berendezések

13.1. Amennyiben átalakítás, karbantartás vagy más tevékenység szükségessé teszi valamely tűzvédelmi berendezés üzemképességének korlátozását, a biztonsági rendszerek tűzbiztonságának csökkenését megfelelő ideiglenes kiegészítő intézkedéssel ellensúlyozni kell. Az ilyen intézkedések megfelelőségét – nem egyértelmű esetben – tűzkockázat-elemzéssel kell igazolni.

14. Tűzvizsgálat

14.1. Az atomerőműben keletkezett tűzesetek vizsgálata során keletkezett tűzvizsgálati iratokat az atomerőmű saját belső vizsgálatához és a belső vizsgálatot követő jelentéséhez felhasználhatja.

II. FEJEZET

KUTATÓREAKTOROK TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI

Tervezés, létesítés

1. A tűzbiztonság általános tervezési alapelvei

1.1. A bővített vagy új kutatóreaktor tervezése során készített tervdokumentációnak tűzvédelmi dokumentációt kell tartalmaznia. Felépítésének és tartalmának a Szabályzatban nem szabályozott esetekben meg kell felelnie a vonatkozó építésügyi jogszabályoknak, valamint műszaki követelményeknek. A szakterületi tervdokumentáció tűzvédelmi fejezeteit össze kell hangolni a létesítmény komplex tűzbiztonságának megítélhetősége érdekében.

1.2. A biztonság szempontjából fontos építményszerkezeteknek, rendszereknek és rendszerelemeknek – az egyéb biztonsági szempontok betartása mellett – olyannak kell lenniük, hogy minimalizálják a belső tüzek és robbanások hatását, amelyek külső vagy belső események hatására bekövetkezhetnek.

1.3. Tűz esetén is biztosítani kell a reaktor állapotának monitorozását, a biztonságos leállítást, a remanens hő elvonását és a radioaktív anyagok kikerülésének megakadályozását. Ezen követelmények teljesüléséhez megfelelő redundáns elemeket, fizikai elválasztásokat és hibatűrő rendszereket kell alkalmazni.

1.4. A tűzbiztonság növelésének érdekében a tervezésnél alapelvként kell figyelembe venni a mélységi védelem elvét, a tűzkeletkezés és a tűzterjedés – beleértve a füst és a mérgező égéstermékek terjedése – lehetőségének minimalizálását.

1.5. A kutatóreaktoroknál az alábbi üzemállapotok különböztethetőek meg:

a) Személyzet által felügyelt kritikus állapotban lévő reaktor,

b) Személyzet által felügyelt szubkritikus (leállított) reaktor,

c) Magára hagyott, személyzet nélküli szubkritikus (leállított) reaktor.

1.6. A tűzvédelmet determinisztikus alapon kell értékelni a következő szempontok figyelembevételével:

a) tűz ott keletkezhet, ahol beépített vagy tranziens éghető anyag található,

b) a determinisztikus alapú értékelés során egy időben egy tűzesetet kell figyelembe venni, azzal, hogy a terjedő tűz ugyanazon esemény részét képezi,

c) a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítása szempontjából kettő mértékadó tűzesetet kell feltételezni,

d) a tűzeset feltételezését az 1.5. szerinti üzemállapotok mindegyikére el kell végezni.

2. A tervezés tűzmegelőzési kérdései

2.1. A kutatóreaktor rendszereinek tervezése során alapkövetelményként kell kezelni, hogy azok esetleges meghibásodása tűz kialakulásához ne vezessen.

2.2. A biztonság szempontjából fontos elemeket, amelyeknek a meghibásodása nem elfogadható következményekkel, vagy radioaktív anyag kikerülésével járhat, tűz elleni védelemmel kell ellátni.

2.3. A védelem mértékének meg kell felelnie a rendszer működésével szemben támasztott időkorlát követelményeinek.

2.4. A tervezés során a tűzkockázat csökkentése, a tűzbiztonság növelése érdekében az alábbiakat szükséges figyelembe venni:

a) egy biztonsági rendszer tüze nem veszélyeztethet másik biztonsági rendszert,

b) a technológiai létesítményekben a tűzterhelésnek a lehető legalacsonyabbnak kell lennie,

c) az éghető anyagok tárolása nem jelenthet veszélyt a biztonsági rendszerelemekre,

d) legalább A2 tűzvédelmi osztályú építési terméket, építményszerkezetet kell alkalmazni – ideértve a hő- és hangszigeteléseket, bevonatokat és burkolatokat is – kivéve a dekontaminálhatóságot biztosító bevonatokat és vízszigeteléseket, amelyek tűzkockázat-elemzéssel alátámasztottan, alacsonyabb tűzvédelmi osztályúak is lehetnek,

e) azoknak a potenciális gyújtóforrásoknak, amelyek a kutatóreaktor technológiai rendszereiből, berendezéseiből adódnak, megfelelően ellenőrzöttnek kell lenniük,

f) a technológiai létesítményen belül a száraz transzformátorok alkalmazását kell előnyben részesíteni,

g) az olajtöltésű transzformátorokat lehetőleg szabadtéren vagy nem technológiai létesítményben kell elhelyezni,

h) olyan villamos- és irányítástechnikai eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyekben az éghető anyag mennyisége a lehető legalacsonyabb,

i) az egymás melletti villamos elosztószekrényeket egymástól tűzgátló szerkezettel kell elválasztani, kivéve a gyűjtősín tereket,

j) az 1500 MJ/m2 feletti tűzterhelésű terek, így a kábelterek elválasztását más funkciójú terektől tűzgátló elválasztással kell megoldani.

2.5. A biztonságos üzemeltetés veszélyeztetése nélkül, az építményekben rádióforgalmazási feltételeket kell biztosítani a kárelhárítás során együttműködő szervek számára, melynek megfelelőségét a használatbavételi eljárást megelőzően vizsgálni kell. A beltéri kézi rádiós ellátottságot, azaz a kézi rádió berendezés számára az üzemszerű állapotot biztosító berendezés kiépítését a nukleáris engedélyesnek kell biztosítania.

3. Az építészeti kialakításra vonatkozó tűzvédelmi szempontok

3.1. A biztonsági rendszerek helyiségeit a magas tűzterhelésű helyektől, valamint egymástól tűzszakaszolással, vagy másodlagos tűzszakasz kialakítással kell elválasztani.

3.2. Legalább A2 tűzvédelmi osztályú építési termékeket, anyagokat kell alkalmazni a vezénylők építményszerkezeteként, kivéve a dekontaminálhatóságot biztosító bevonatokat és vízszigeteléseket, amelyek tűzkockázat-elemzéssel alátámasztottan, alacsonyabb tűzvédelmi osztályúak is lehetnek.

3.3. A tervezés során helyszínhez kötött éghetőanyag-leltárt kell felállítani.

3.4. A tűzkockázat-elemzés alapjának a helyszínhez kötött éghetőanyag-leltárnak kell lennie. A leltárnak a reaktor élettartama alatt naprakésznek kell lennie.

3.5. A tervezés során a menekülési, kiürítési útvonalak mellett a beavatkozási-megközelítési útvonalakat is meg kell határozni.

3.6. A tűzszakasznak és másodlagos tűzszakasznak az általános tűzvédelmi elveken túlmenően olyan kialakításúnak kell lennie, hogy tűz esetén kizárja a redundáns biztonsági rendszer sérülésének veszélyét.

3.7. A tűzgátló szerkezeteknek biztosítaniuk kell a tűzgátló szerkezet két oldalán lévő nyomáskülönbségek fenntartását üzemi és tervezett üzemzavari állapot esetén is.

3.8. A nukleáris biztonságra hatással bíró tűzszakaszok esetében a tűzgátló szerkezetek tűzállósági teljesítmény követelményét tűzkockázat-elemzéssel kell meghatározni. Az elemzés során a tűzszakaszok, az azokba beépített hermetikus átvezető szerkezetek, továbbá a másodlagos tűzszakaszok határoló építményszerkezetei és a tűzgátló lezárások – a tűzgátló nyílászárók kivételével – tűzállósági teljesítményének igazolásához a tervezésnél figyelembe vett, valamint a helyi üzemi viszonyokat modellező adottságoknak megfelelően kell kiválasztani a laboratóriumi vizsgálatnál vagy a méretezési számításokban alkalmazandó – szabványos szénhidrogén-tűz, cellulóz-tűz vagy lappangó tűz – tűzhatásokat. A tűzgátló nyílászárók esetében a cellulóz-tűz görbe szerinti tűzhatás veendő figyelembe.

3.9. A technológiai létesítményben a tűzszakaszokat, továbbá a másodlagos tűzszakaszokat határoló függőleges vagy vízszintes beépítésű nyílászáró szerkezetnek

a) nem technológiai tűzszakasz esetében 500 MJ/m2 tűzterhelésig legalább A2 tűzvédelmi osztályú EI2 30 tűzállósági teljesítményűnek kell lennie,

b) nem technológiai tűzszakasz esetében 501–1500 MJ/m2 tűzterhelésnél vagy technológiai tűzszakasz esetében legalább A2 tűzvédelmi osztályú EI2 60 tűzállósági teljesítményűnek kell lennie,

c) nem technológiai tűzszakasz esetében 1500 MJ/m2-nél nagyobb tűzterhelésnél, valamint a vezénylőknél, a biztonsági rendszerek helyiségeinél, a kábeltereknél, az olajos technológiájú tűzszakaszoknál legalább A2 tűzvédelmi osztályú EI2 90 tűzállósági teljesítményűnek kell lennie.

3.10. Amennyiben a biztonsági rendszerek elválasztásának tűzvédelmi követelményei – külön tűzszakaszokban történő elhelyezés – ütköznek a kutatóreaktor funkcionális kialakításával, távolságvédelemmel, passzív vagy aktív tűzvédelmi eszközzel szükséges a biztonsági rendszerek elválasztását tűzvédelmi szempontból biztosítani. Ezen megoldásokat tűzkockázat-elemzésekkel kell alátámasztani.

3.11. A tűzszakaszok kialakításával, a tűzszakasz-méretek meghatározásával, a hő- és füstelvezetés biztosításával szemben támasztott követelmények alárendeltek a nukleáris biztonság és reaktor funkcionális kialakítása által támasztott követelményeknek. Az ilyen irányú eltéréseket tűzkockázat-elemzéssel kell alátámasztani.

3.12. Hő- és füstelvezető rendszer a technológiai létesítmény helyiségében csak olyan helyen alakítható ki, ahol radioaktív anyagok kikerülése kizárt. A hő- és füstelvezető rendszer megfelelőségét tűzkockázat-elemzéssel kell alátámasztani.

3.13. A technológia tűzszakaszok, valamint a menekülési útvonalak mennyezeti helyzetű építési termékeinek, építményszerkezeteinek anyaga kizárólag g0 – nem gyújtásveszélyes – minősítésű lehet.

4. Villamos berendezések

4.1. A kábelek tartószerkezeteinek A2 tűzvédelmi osztályba tartozónak kell lenniük.

4.2. A tűzvédelmi jogszabályoknak megfelelő, tűzálló, működőképesség-megtartó kábeleket kell alkalmazni.

4.3. A kábeleket úgy kell lefektetni, hogy túlmelegedés ne következzen be.

4.4. A villamos védelemnek biztosítania kell, hogy a kábelek rövidzárlat esetén se melegedjenek túl.

4.5. Biztonsági kábelnyomvonal nem vezethet át raktáron vagy magas kockázati osztályú helyen, térrészben, helyiségen, I–III. veszélyességi fokozatú éghető folyadékos technológiák helyiségein, robbanásveszélyes és tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályú anyagok tároló helyiségein. Amennyiben ez nem elkerülhető, másodlagos tűzszakasz kialakításával kell biztosítani a kábelnyomvonal védelmét.

5. Éghető gázok, folyadékok

5.1. A berendezések és csővezetékek hőszigetelését védeni kell (tűzveszélyes) folyadék abszorpció ellen.

5.2. Az éghető folyadékok és gázok tárolását az épületeken belül a minimálisan szükséges szintre kell korlátozni.

5.3. Biztonsági rendszert tartalmazó helyiségekben éghető folyadékokat és gázokat nem lehet tárolni.

5.4. Az éghető folyadékot, gázt tartalmazó rendszereknek megfelelő védelemmel kell rendelkezniük a szivárgás, kifolyás megelőzésére. Rendelkezniük kell továbbá beépített biztonsági elemekkel, amelyek meghibásodás esetén korlátozzák a szivárgást, kifolyást.

5.5. A kutatóreaktor azon rendszereinél, ahol fennáll a hidrogénfejlődés lehetősége, megfelelő védelem kiépítése szükséges (rekombinátor, szellőzés, hidrogénégető stb.).

5.6. Azon akkumulátortelepeknél, ahol fennáll a hidrogénfejlődés veszélye, és nem alakítható ki hasadó-nyíló felület, a robbanásveszélyes zónára vonatkozó általános szabályokon túl az ARH 20%-nál automatikusan induló hatékony szellőzőrendszert kell kialakítani.

6. Tűzjelző-, oltóberendezések

6.1. A biztonsági rendszerek és rendszerelemek védelmének biztosítására a létesítménynek megfelelő eszközökkel kell rendelkeznie, amelyek képesek a tűz megfelelő ellenőrzés alatt tartására.

6.2. A tűz megfelelő ellenőrzés alatt tartása a beépített oltóberendezések alkalmazásának és a manuális tűzoltási képesség megfelelő kombinációja.

6.3. A tűzjelző- és oltórendszerek tervezésének a tűzkockázat-elemzés eredményein kell alapulnia.

6.4. A tűzjelző rendszernek meg kell felelnie az egyszeres hibatűrés elvének.

6.5. Az oltórendszernek automatikus működésűnek kell lennie. Az oltórendszert úgy kell kialakítani, hogy az oltás ne legyen káros hatással más biztonsági rendszerre.

6.6. Kizárólag manuális indítású oltóberendezés akkor építhető be, az automatikus üzemmódra tervezett oltóberendezés akkor üzemeltethető manuális üzemmódban, ha az indokolatlan működés lehetősége bekövetkezhet, és ez káros hatással lehet a kutatóreaktor biztonságára.

6.7. Az oltórendszernek meg kell felelnie az egyszeres hibatűrés elvének.

6.8. A technológiai helyiségeket tartalmazó tűzszakaszoknak, másodlagos tűzszakasznak teljes körű tűzjelzéssel kell rendelkeznie. Nem szükséges azokon a területeken érzékelőt elhelyezni, ahol a sugárzási viszonyok vagy a klimatikus viszonyok nem teszik lehetővé az éghető anyag paramétereinek megfelelő érzékelők telepítését.

6.9. A tűzjelző érzékelők kiválasztásának meg kell felelnie az adott helyiség klimatikus és egyéb üzemi paramétereinek.

6.10. A tűzvédelmi rendszerek vezetékeit megfelelő elhelyezéssel vagy mechanikai védelemmel kell védeni a mechanikai sérülések ellen.

6.11. Lehetőleg víz alapú oltóberendezést kell alkalmazni, különösen a magas tűzterhelésű tűzszakaszokban, helyiségekben, a kábelterekben, olajat tartalmazó technológiák esetében és az olajhűtésű transzformátoroknál.

6.12. Az oltóanyagot úgy kell kiválasztani, hogy annak használata ne okozzon indokolatlan kockázatnövekedést, és feleljen meg az adott terület biztonsági előírásainak is. Ezt az elvet a kézi tűzoltó eszközök kiválasztása során is érvényesíteni kell.

6.13. A víz alapú oltórendszerrel felszerelt létesítmények padlóösszefolyó és víztelenítő rendszerét úgy kell kialakítani, hogy az megakadályozza a helyiség és az ott lévő berendezések elárasztását.

7. Építészeti tűzvédelmi dokumentáció tartalmi követelményei

7.1. Az építésügyi hatósági eljáráshoz készített tűzvédelmi dokumentációt csak tűzvédelmi szakértő vagy tűzvédelmi tervező készítheti.

7.2. A vonatkozó építésügyi jogszabályokban meghatározottakon túlmenően az építészeti tűzvédelmi dokumentációnak tartalmaznia kell:

a) az építés, átalakítás, bővítés mértékében a tűzkockázat-elemzést,

b) az alkalmazott passzív vagy reaktív tűzvédő rendszer, bevonat, burkolat karbantartására, felülvizsgálatára, felújítására, valamint az alkalmazása során betartandó technológiára vonatkozó terveket és műszaki leírásokat,

c) a technológiai tűzvédelmi leírást, amely tartalmazza a tervezéssel érintett helyiségekben a gépekkel, berendezésekkel, készülékekkel végzett tevékenység leírását, a tervezett technológia tűzvédelmi hatásait,

d) a technológiában alkalmazásra kerülő, a technológia során keletkező anyagok tűzvédelmi jellemzőinek meghatározását (biztonsági adatlap vagy azzal egyenértékű dokumentáció szerinti tűzvédelmi jellemzők),

e) a technológiai folyamat során kialakuló tűz- vagy robbanásveszélyes állapot valószínűségének meghatározását tűzkockázat-elemzéssel alátámasztva,

f) A tűzkockázat-elemzés alapján a tűzjelző, a beavatkozó és a tűzoltórendszerek szükségességét és a tervezett rendszer követelményszintű ismertetését,

g) a tűzveszélyes gépek, felszerelések, szerelvények, technológiai berendezések tűzveszélyességét, alkalmazási helyüket és a biztonsági követelmények meghatározását,

h) a megengedettnél nagyobb hőfejlődés vagy nyomásemelkedés következtében veszélyessé váló gépi berendezések biztonsági (automatikus) rendszerének leírását (a technológiai szabályozó-berendezéseken kívül),

i) a villamos szerelvények, berendezések, kábelek, gépek és a környezetükben tárolt, robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok, a B–E tűzvédelmi osztályú építési termékek vagy építményszerkezetek, valamint az égéstermék-elvezetők között betartandó távolság biztosítására vonatkozó adatokat,

j) a villamos betáplálás módjára, a kábelek védelmére vonatkozó adatokat,

k) a sztatikus feltöltődés elleni védelem szükségességét, a védekezés módját.

8. Tűzkockázat-elemzés

8.1. A tűzkockázat-elemzést determinisztikus alapon kell elkészíteni. A tűzkockázat-elemzés feladata annak igazolása, hogy a kutatóreaktor megfelel az általános alapelvekben meghatározott tűzvédelmi, tűzbiztonsági kritériumoknak, valamint a tűzvédelmi intézkedések megfelelnek a nukleáris biztonság és a sugárvédelem követelményeinek.

8.2. A determinisztikus tűzkockázat-elemzést felsőfokú tűzvédelmi végzettséggel rendelkező személy végezheti.

8.3. A technológiai létesítmény tűzvédelmének tervezésének a tűzkockázat-elemzés által meghatározottakon kell alapulnia.

8.4. Tűzkockázat-elemzést új kutatóreaktor tervezése során első alkalommal a létesítési engedélyezési dokumentáció részeként kell elvégezni, ezt követően a kiviteli tervek részeként, majd – üzemelő kutatóreaktorra is vonatkoztatva – a biztonságra kiható átalakítások, valamint a kötelező biztonsági felülvizsgálatok során.

8.5. A tűzkockázat-elemzés készítésének szempontjai:

a) az alkalmazott metodikában a peremfeltételek rögzítése,

b) a biztonság szempontjából fontos rendszerek és azok elhelyezkedése, tűzszakaszokhoz rendelten,

c) a tűz hatása a biztonság szempontjából fontos rendszerekre és rendszerelemekre,

d) a tűzszakaszok tűzállósági paraméterei,

e) a szükséges aktív és passzív tűzvédelmi eszközök és azok hatásai, a technológiai vagy sugárvédelmi okokból nem megvalósítható tűzvédelmi eszközök elhagyásának indoklása, az esetlegesen indokolt helyettesítő intézkedések meghatározása,

f) a kiegészítő tűzvédelem szükségessége,

g) a mélységi védelem elvének teljesülése.

8.6. Egyedi esetben a kockázatértékelés során meg kell határozni a szükséges aktív és passzív védelmet a vezénylők esetében, valamint ott, ahol redundáns rendszerek elemei egy tűzszakaszban találhatók, és azon terekben, ahol a berendezések kiszolgálása, karbantartása miatti megközelíthetőség vagy hozzáférhetőség miatt ütköznek a funkcionalitás és a tűzbiztonság elvei.

8.7. A tűzkockázat-elemzésnek ki kell terjednie a tűz és a tűzoltás másodlagos hatásainak vizsgálatára is.

9. Minőségbiztosítás

9.1. A tűzvédelmi rendszerek biztonsági osztályba sorolását a tervezési időszakban el kell végezni.

9.2. A tűzvédelmi rendszereket az első üzembe helyezést megelőzően, az üzembehelyezési-program alapján kell ellenőrizni.

Üzemeltetés, használat

10. Tűzvédelmi Szabályzat, Szabályzók

10.1. Az egyes belső szabályzóknak ki kell terjednie a kutatóreaktor egyes üzemállapotaira.

10.2. A kutatóreaktor belső szabályzóinak megfelelő keretet kell biztosítaniuk az éghető anyagok hatékony kontrolljához a kutatóreaktor teljes területén.

10.3. A belső szabályzóknak ki kell terjednie bármely halmazállapotú éghető anyag szállítására, tárolására, kimérésére, felhasználására, különös tekintettel a kutatóreaktor biztonsági rendszereket tartalmazó területeire, helyiségeire.

10.4. A belső szabályzóknak egyértelműen meg kell határozniuk a tranziens éghető anyagmennyiség korlátozásának szabályait a kutatóreaktor biztonsági rendszereket tartalmazó területeire, helyiségeire.

10.5. A kutatóreaktor belső szabályzóinak megfelelő keretet kell biztosítaniuk a gyújtóforrások hatékony kontrolljához.

10.6. A belső szabályozóknak ki kell terjednie a nyílt láng használatára, a hegesztési munkálatokra, különös tekintettel a kutatóreaktor biztonsági rendszereket tartalmazó területeire, helyiségeire.

10.7. A kutatóreaktor belső szabályzóiban meg kell határozni a beépített tűzvédelmi berendezések időszakos ellenőrzésének, tesztelésének és karbantartásának követelményeit, összhangban a vonatkozó tűzvédelmi jogszabályok, valamint a Nukleáris Biztonsági Szabályzatban meghatározott biztonsági normák előírásaival.

10.8. A kutatóreaktor tűzvédelmi szabályzatának a vonatkozó tűzvédelmi jogszabályban foglaltakon túlmenően meg kell felelnie a Nukleáris Biztonsági Szabályzatban foglalt követelményeknek is.

10.9. A kutatóreaktor belső szabályozásaiban meg kell jeleníteni az átalakítások kezelésére, ezen belül a megelőző tűzvédelmi szempontok érvényre juttatására vonatkozó előírásokat. A szabályozás tűzvédelmi fejezete képezheti a tűzvédelmi szabályzat részét.

10.10. A kutatóreaktornak rendelkeznie kell eseti szabályozással a tűzkockázat-elemzés időszakos felülvizsgálatára.

11. A tűzkockázat-elemzés időszakos felülvizsgálata

11.1. A tűzvédelemre kiható változásnak minősül a beépített tűzvédelmi berendezések, építményszerkezetek, technológiai és épületinstallációs berendezések átalakítása, a tűzszakasz, helyiség tűzterhelésének, funkciójának megváltozása.

11.2. A tűzvédelemre kiható változásoknak a kutatóreaktor teljes élettartama alatt tükröződnie kell a tűzkockázat-elemzésben.

11.3. A tűzkockázat-elemzést a tűzvédelmet érintő átalakításokat követően a megvalósult állapotnak megfelelően kell aktualizálni.

11.4. A tűzvédelemre kiható változás utáni új állapot tűzbiztonsági megfelelőségét az új állapot szerint módosított tűzkockázat-elemzéssel kell alátámasztani.

11.5. Amennyiben a tűzvédelmet érintő átalakítások vagy üzemeltetési feltételek változása tűzkockázat-elemzés alapján kerül megvalósításra, az ezt követő elemzésnek vizsgálnia kell az átalakítás megfelelőségét.

11.6. A tűzkockázat-elemzés periodikus felülvizsgálatának illeszkednie kell a kutatóreaktor időszakos biztonsági felülvizsgálati időszakához.

12. Éghető anyagok, gyújtóforrások, tűzveszélyes tevékenység

12.1. A technológiai létesítmények területén a tranziens éghető anyagok belső szabályzó szerinti eltávolítását a tevékenység függvényében vagy meghatározott időszakonként el kell végezni, szükség esetén megfelelő biztonságú időszakos tárolóteret kell kialakítani.

12.2. A kutatóreaktor biztonsági rendszereket tartalmazó területein, helyiségeiben nem lehet szükségtelen, dekorációs célzatú éghető anyag beépítve.

12.3. A kutatóreaktor biztonsági rendszereket tartalmazó területein, helyiségeiben csak A2 tűzvédelmi osztályú állványpallók használhatóak.

12.4. A szénszűrők és száraz ioncserélő gyanták tárolása csak az erre a célra kijelölt és megfelelő tűzvédelmi paraméterekkel rendelkező építményszerkezetekkel határolt helyiségben, a szükséges tűzvédelmi eszközök biztosítása mellett történhet.

12.5. A technológiai terekben, helyiségekben, kapcsolódó műhelyekben a tranziens tűzveszélyes folyadékok és gázok mennyiségét a napi felhasználás szintjére kell korlátozni.

12.6. A létesítmény területén tűzveszélyes tevékenységet végző személyt a kutatóreaktor specifikumából adódó tűzvédelmi ismeretekről tájékoztatni kell. A tevékenységének megkezdését megelőzően erről a tűzvédelmi szervezet koordinátora által felállított bizottság előtt, a tűzveszélyes tevékenységet folytató személyt be kell számoltatni.

13. Beépített tűzvédelmi berendezések

13.1. Amennyiben átalakítás, karbantartás vagy más tevékenység szükségessé teszi valamely tűzvédelmi berendezés üzemképességének korlátozását, a biztonsági rendszerek tűzbiztonságának csökkenését megfelelő ideiglenes kiegészítő intézkedéssel ellensúlyozni kell.

14. Tűzvizsgálat

14.1. A kutatóreaktorban keletkezett tűzesetek vizsgálata során keletkezett tűzvizsgálati iratokat a kutatóreaktor saját belső vizsgálatához és a belső vizsgálatot követő jelentéséhez felhasználhatja.

III. FEJEZET

KIÉGETT NUKLEÁRIS FŰTŐELEMEK ÁTMENETI SZÁRAZ TÁROLÓINAK TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI

Tervezés, létesítés

1. A tűzbiztonság általános tervezési alapelvei

1.1. A kiégett nukleáris fűtőelemek átmeneti száraz tárolójának (a továbbiakban: tároló) építésének, átalakításának vagy bővítésének tervezése során készített tervdokumentációnak tűzvédelmi dokumentációt kell tartalmaznia. Felépítésének és tartalmának a jelen Szabályzatban nem szabályozott esetekben a más jogszabályokban foglaltaknak, valamint a vonatkozó műszaki követelményeknek meg kell felelnie. A szakterületi tervdokumentáció tűzvédelmi fejezeteit össze kell hangolni a létesítmény komplex tűzbiztonságának megítélhetősége érdekében.

1.2. A biztonság szempontjából fontos építményszerkezeteknek, rendszereknek és rendszerelemeknek – az egyéb biztonsági szempontok betartása mellett – olyannak kell lenniük, hogy minimalizálják a belső tüzek és robbanások hatását, amelyek külső vagy belső események hatására bekövetkezhetnek.

1.3. Tűz esetén is biztosítani kell a tároló állapotának monitorozását, a remanens hő elvonását és a radioaktív anyagok kikerülésének megakadályozását.

1.4. A tűzbiztonság növelésének érdekében a tervezésnél alapelvként kell figyelembe venni a mélységi védelem elvét, a tűzkeletkezés és a tűzterjedés – beleértve a füst és a mérgező égéstermékek terjedése – lehetőségének minimalizálását.

1.5. A tároló esetében megkülönböztethető üzemállapotok:

a) betárolási időszak: szakszemélyzet által folyamatosan felügyelt állapot. A kiégett nukleáris fűtőelem kazetták beszállítása, elhelyezése a tárolóba vagy kiszállítása a tárolóból,

b) passzív tárolási időszak: szakszemélyzet nélküli állapot. A tároló zárt állapotú, a rendszer távfelügyelettel ellenőrzött.

1.6. A tűzvédelmet determinisztikus alapon kell értékelni a következő szempontok figyelembevételével:

a) tűz ott keletkezhet, ahol beépített vagy tranziens éghető anyag található,

b) egy időben egy tűzesetet kell figyelembe venni, a terjedő tűz ugyanazon esemény részét képezi,

c) a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítása szempontjából egy mértékadó tűzesetet kell feltételezni,

d) a tűzesetet egyaránt feltételezni kell a különböző üzemállapotokra.

2. A tervezés tűzmegelőzési kérdései

2.1. A biztonság szempontjából fontos azon elemeket, amelyeknek a meghibásodása nem elfogadható következményekkel vagy radioaktív anyag kikerülésével járhat, tűz elleni védelemmel kell ellátni.

2.2. A védelem mértékének meg kell felelnie a rendszer működésével szemben támasztott időkorlát követelményeinek.

2.3. A tervezés során a tűzkockázat csökkentése, a tűzbiztonság növelése érdekében az alábbiakat kell figyelembe venni:

a) egy biztonsági rendszer tüze nem veszélyeztethet másik biztonsági rendszert,

b) a technológiai létesítményekben a tűzterhelésnek a lehető legalacsonyabbnak kell lennie,

c) az éghető anyagok tárolása nem jelenthet veszélyt a biztonsági rendszerelemekre,

d) legalább A2 tűzvédelmi osztályú építési terméket, építményszerkezetet kell alkalmazni – ideértve a hő- és hangszigeteléseket, bevonatokat és burkolatokat is – kivéve a dekontaminálhatóságot biztosító bevonatokat és vízszigeteléseket, amelyek tűzkockázat-elemzéssel alátámasztottan, alacsonyabb tűzvédelmi osztályúak is lehetnek,

e) a technológiai létesítményen belül a száraz transzformátorok alkalmazását kell előnyben részesíteni,

f) olyan villamos- és irányítástechnikai eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyekben az éghető anyag mennyisége a lehető legalacsonyabb.

3. Az építészeti kialakításra vonatkozó tűzvédelmi szempontok

3.1. A biztonság szempontjából fontos rendszerek helyiségei a magas tűzterhelésű helyektől, valamint egymástól tűzszakaszolással, vagy másodlagos tűzszakasz kialakítással kell elválasztani.

3.2. A tűzszakasznak és a másodlagos tűzszakasznak az általános tűzvédelmi elveken túlmenően olyan kialakításúnak kell lennie, hogy tűz esetén kizárja biztonság szempontjából fontos rendszer sérülésének veszélyét.

3.3. A nukleáris biztonságra hatással bíró tűzszakaszok esetében a tűzgátló szerkezetek tűzállósági teljesítmény követelményét tűzkockázat-elemzéssel kell meghatározni. Az elemzés során a tűzszakaszok, továbbá a másodlagos tűzszakaszok határoló építményszerkezetei és a tűzgátló lezárások – a tűzgátló nyílászárók kivételével – tűzállósági teljesítményének igazolásához a tervezésnél figyelembe vett, valamint a helyi üzemi viszonyokat modellező adottságoknak megfelelően kell kiválasztani a laboratóriumi vizsgálatnál vagy a méretezési számításokban alkalmazandó – szabványos szénhidrogén-tűz, cellulóz-tűz vagy lappangó tűz – tűzhatásokat. A tűzgátló nyílászárók esetében a cellulóz-tűz görbe szerinti tűzhatás veendő figyelembe.

3.4. Amennyiben a biztonság szempontjából fontos rendszerek elválasztásának a külön tűzszakaszokban történő elhelyezésre vonatkozó tűzvédelmi követelményei ütköznek a tároló létesítmény funkcionális kialakításának követelményeivel, távolságvédelemmel, passzív vagy aktív tűzvédelmi eszközökkel szükséges a biztonsági rendszerek elválasztását tűzvédelmi szempontból biztosítani. Ezen megoldásokat tűzkockázat-elemzésekkel kell alátámasztani.

3.5. A tűzszakaszok kialakításával, a tűzszakasz méretek meghatározásával, a hő- és füstelvezetés biztosításával szemben támasztott követelmények alárendeltek a nukleáris és sugárbiztonság és a funkcionális kialakítás által támasztott követelményeknek.

3.6. A tervezés során a menekülési, kiürítési útvonalak mellett a beavatkozási-megközelítési útvonalakat is meg kell határozni.

3.7. Ott alakítható ki hő- és füstelvezető rendszer a technológiai létesítmény helyiségében, ahol radioaktív anyagok kikerülése kizárt.

3.8. A menekülési útvonalak mennyezeti helyzetű építési termékeinek, építményszerkezeteinek anyaga kizárólag g0 – nem gyújtásveszélyes – minősítésű lehet.

4. Villamos berendezések

4.1. A kábelek tartószerkezeteinek legalább A2 tűzvédelmi osztályúaknak kell lenniük.

4.2. A tűzvédelmi jogszabályoknak megfelelő, tűzálló, működőképesség-megtartó kábeleket kell alkalmazni.

4.3. A kábeleket úgy kell lefektetni, hogy túlmelegedés ne következzen be.

4.4. A villamos védelemnek biztosítania kell, hogy a kábelek rövidzárlat esetén se melegedjenek túl.

5. Éghető gázok, folyadékok

5.1. Az éghető folyadékok és gázok tárolását az épületeken belül a minimálisan szükséges szintre kell korlátozni.

5.2. A biztonság szempontjából fontos rendszert tartalmazó helyiségekben éghető folyadékokat és gázokat nem lehet tárolni.

5.3. Éghető folyadékot, gázt tartalmazó rendszereknek megfelelő védelemmel kell rendelkezniük a szivárgás, kifolyás megelőzésére, valamint rendelkezniük kell beépített biztonsági elemekkel, amelyek meghibásodás esetén korlátozzák a szivárgást, kifolyást.

6. Tűzjelző-, oltóberendezések

6.1. A biztonsági rendszerek és rendszerelemek védelmének biztosítására a létesítménynek megfelelő eszközökkel kell rendelkeznie, melyek képesek a tűz megfelelő ellenőrzés alatt tartására.

6.2. A tűz megfelelő ellenőrzés alatt tartása a beépített oltóberendezések alkalmazásának és a manuális tűzoltási képesség megfelelő kombinációja.

6.3. A tűzjelző- és oltórendszerek tervezése során figyelembe kell venni a tűzkockázat-elemzés eredményeit.

6.4. A technológiai helyiségeket tartalmazó tűzszakaszoknak, másodlagos tűzszakaszoknak teljes körű tűzjelzéssel kell rendelkeznie. Nem szükséges azokon a területeken érzékelőt elhelyezni, ahol a sugárzási viszonyok nem teszik lehetővé érzékelők telepítését, valamint a kiégett üzemanyagot tartalmazó térrészt.

6.5. A tűzjelző-érzékelők kiválasztásának meg kell felelnie az adott helyiség klimatikus és egyéb üzemi paramétereinek.

6.6. A kiégett üzemanyagot tartalmazó térrészekben vízzel, illetve vízköddel történő oltás nem alkalmazható.

6.7. Az oltórendszernek automatikus működésűnek kell lennie. Az oltórendszert úgy kell kialakítani, hogy az oltás ne legyen káros hatással más biztonsági rendszerre.

6.8. Kizárólag manuális indítású oltóberendezés akkor építhető be, az automatikus üzemmódra tervezett oltóberendezés akkor üzemeltethető manuális üzemmódban, ha az indokolatlan működés lehetősége bekövetkezhet, és ez káros hatással lehet a tároló biztonságára.

6.9. A tűzvédelmi rendszerek vezetékeit megfelelő elhelyezéssel vagy mechanikai védelemmel kell védeni a mechanikai sérülések ellen.

6.10. Az oltóanyag kiválasztása során követelmény, hogy az oltóanyag használata ne okozzon indokolatlan kockázatnövekedést, továbbá feleljen meg az adott terület biztonsági előírásainak is. Ezt az elvet a kézi tűzoltó eszközök kiválasztása során is érvényesíteni kell.

7. Építészeti tűzvédelmi dokumentáció tartalmi követelményei

7.1. Az építésügyi hatósági eljáráshoz készített tűzvédelmi dokumentációt csak tűzvédelmi szakértő vagy tűzvédelmi tervező készítheti.

7.2. A vonatkozó építésügyi jogszabályokban meghatározottakon túlmenően az építészeti tűzvédelmi dokumentációnak tartalmaznia kell:

a) az építés, átalakítás, bővítés mértékében a tűzkockázat-elemzést,

b) az alkalmazott passzív vagy reaktív tűzvédő rendszer, bevonat, burkolat karbantartására, felülvizsgálatára, felújítására, valamint az alkalmazása során betartandó technológiára vonatkozó terveket és műszaki leírásokat,

c) a technológiai tűzvédelmi leírást, amely tartalmazza a tervezéssel érintett helyiségekben a gépekkel, berendezésekkel, készülékekkel végzett tevékenység leírását, a tervezett technológia tűzvédelmi hatásait,

d) a technológiában alkalmazásra kerülő, a technológia során keletkező anyagok tűzvédelmi jellemzőinek meghatározását (biztonsági adatlap szerinti tűzvédelmi jellemzők),

e) a technológiai folyamat során kialakuló tűz- vagy robbanásveszélyes állapot valószínűségének meghatározását tűzkockázat-elemzéssel alátámasztva. A tűzkockázat-elemzés alapján a jelző, beavatkozó és oltórendszerek szükségességét és a tervezett rendszer ismertetését,

f) a tűzveszélyes gépek, felszerelések, szerelvények, technológiai berendezések tűzveszélyességét, alkalmazási helyüket és a biztonsági követelmények meghatározását,

g) a villamos szerelvények, berendezések, kábelek, gépek és a környezetükben tárolt, robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok, a B–E tűzvédelmi osztályú építési termékek vagy építményszerkezetek, valamint az égéstermék-elvezetők között betartandó távolság biztosítására vonatkozó adatokat,

h) a villamos betáplálás módját, kábelek védelmét,

i) a sztatikus feltöltődés elleni védekezés szükségességét, a védekezés módját.

8. Tűzkockázat-elemzés

8.1. A tűzkockázat-elemzést determinisztikus alapon kell elkészíteni. A tűzkockázat-elemzés feladata, hogy igazolja, hogy a tároló megfelel az általános alapelvekben meghatározott tűzvédelmi, tűzbiztonsági kritériumoknak, valamint a tűzvédelmi intézkedések megfelelnek a nukleáris biztonság és a sugárvédelem követelményeinek.

8.2. A determinisztikus tűzkockázat-elemzést felsőfokú tűzvédelmi végzettséggel rendelkező személy végezheti.

8.3. Technológiai létesítmény tűzvédelme tervezésének a tűzkockázat-elemzés által meghatározottakon kell alapulnia.

8.4. A tűzkockázat-elemzést a létesítendő, átalakítandó, bővítendő tároló tervezése során első alkalommal az engedélyezési dokumentáció részeként kell elvégezni, majd – üzemelő tárolóra is vonatkoztatva – a biztonságra kiható átalakítások, valamint a kötelező biztonsági felülvizsgálatok során.

8.5. A tűzkockázat-elemzés készítésének szempontjai:

a) az alkalmazott metodikában a peremfeltételek rögzítése,

b) a biztonság szempontjából fontos rendszerek és azok elhelyezkedése, tűzszakaszokhoz rendelten,

c) a tűz hatása a biztonság szempontjából fontos rendszerekre és rendszerelemekre,

d) a tűzszakaszok tűzállósági paraméterei,

e) a tűzszakaszok tűzterhelési paraméterei,

f) a szükséges aktív és passzív tűzvédelmi eszközök és azok hatásai, a technológiai vagy sugárvédelmi okokból nem megvalósítható tűzvédelmi eszközök elhagyásának indoklása, az esetlegesen indokolt helyettesítő intézkedések meghatározása,

g) a kiegészítő tűzvédelem szükségessége.

8.6. Egyedi esetben a tűzkockázat-elemzés során meg kell határozni a szükséges aktív és passzív védelmeket a vezénylők esetében, valamint ott, ahol redundáns rendszerek elemei egy tűzszakaszban találhatók, és azon terekben, ahol a berendezések kiszolgálása, karbantartása miatti megközelíthetőség vagy hozzáférhetőség miatt ütköznek a funkcionalitás és a tűzbiztonság elvei.

8.7. A tűzkockázat-elemzésnek ki kell térnie a mélységi védelem elvének teljesülésére.

8.8. A tűzkockázat-elemzésnek ki kell terjednie a tűz és a tűzoltás másodlagos hatásainak vizsgálatára is.

Üzemeltetés, használat

9. Tűzvédelmi Szabályzat, Szabályzók

9.1. Az egyes belső szabályzóknak ki kell terjedniük a tároló különböző üzemállapotaira.

9.2. A Tároló belső szabályzóinak megfelelő keretet kell biztosítaniuk az éghető anyagok hatékony kontrolljához a tároló teljes területén.

9.3. A belső szabályozásnak ki kell terjednie bármely halmazállapotú éghető anyag szállítására, tárolására, kimérésére, felhasználására.

9.4. A belső szabályozásoknak egyértelműen meg kell határozniuk a tranziens éghető anyagmennyiség korlátozásának szabályait a tároló biztonsági rendszereket tartalmazó területeire, helyiségeire.

9.5. A tároló belső szabályzóinak biztosítaniuk kell a megfelelő keretet a gyújtóforrások hatékony kontrolljához.

9.6. A tároló belső szabályozásaiban meg kell jelennie az átalakítások kezelésének, ezen belül a megelőző tűzvédelmi szempontok érvényre juttatásának. A szabályozás tűzvédelmi fejezete képezheti a tűzvédelmi szabályzat részét.

9.7. A tárolónak rendelkeznie kell eseti szabályzással a tűzkockázat-elemzés időszakos felülvizsgálatára.

10. A tűzkockázat-elemzés időszakos felülvizsgálata

10.1. A tűzvédelemre kiható változásnak minősül a beépített tűzvédelmi berendezések, építményszerkezetek, technológiai és épületinstallációs berendezések átalakítása, bővítése, a tűzszakasz, helyiség tűzterhelésének, funkciójának megváltozása.

10.2. A tűzvédelemre kiható változásoknak a tároló teljes élettartama alatt tükröződniük kell a tűzkockázat-elemzésben.

10.3. A tűzkockázat-elemzést a tűzvédelmet érintő átalakításokat követően a megvalósult állapotnak megfelelően aktualizálni kell.

11. Éghető anyagok, gyújtóforrások, tűzveszélyes tevékenység

11.1. A technológiai létesítmények területén a tranziens éghető anyagok belső szabályzó szerinti eltávolítását a tevékenység függvényében vagy meghatározott időszakonként el kell végezni, szükség esetén megfelelő biztonságú időszakos tárolóteret kell kialakítani.

11.2. A technológiai terekben, helyiségekben, kapcsolódó műhelyekben a tranziens tűzveszélyes folyadékok és gázok mennyiségét a napi felhasználás szintjére kell korlátozni.

11.3. A létesítmény területén tűzveszélyes tevékenységet végző személyt a tároló specifikumából adódó tűzvédelmi ismeretekről tájékoztatni kell. A tevékenységének megkezdését megelőzően erről a tűzveszélyes tevékenységet folytató személyt be kell számoltatni.

12. Beépített tűzvédelmi berendezések

12.1. Amennyiben átalakítás, karbantartás vagy más tevékenység szükségessé teszi valamely tűzvédelmi berendezés üzemképességének korlátozását, a biztonsági rendszerek tűzbiztonságának csökkenését megfelelő ideiglenes kiegészítő intézkedéssel ellensúlyozni kell.

13. Tűzvizsgálat

13.1. A kiégett nukleáris fűtőelemek átmeneti száraz tárolóiban keletkezett tűzesetek vizsgálata során keletkezett tűzvizsgálati iratokat a létesítmény saját belső vizsgálatához és a belső vizsgálatot követő jelentéséhez felhasználhatja.

2. melléklet az 5/2015. (II. 27.) BM rendelethez

RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓK TŰZVÉDELMI SZABÁLYZATA

I. FEJEZET

A RADIOAKTÍVHULLADÉKOK ÁTMENETI TÁROLÁSÁT VAGY VÉGLEGES ELHELYEZÉSÉT BIZTOSÍTÓ RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓ LÉTESÍTMÉNYEK TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI

Tervezés, létesítés

1. A tűzbiztonság általános tervezési alapelvei

1.1. Tároló létesítmény bővítésekor vagy új tároló létesítmény tervezése során készített tervdokumentációnak tűzvédelmi dokumentációt kell tartalmaznia. Felépítésének és tartalmának az RTSZ-ben nem szabályozott esetekben feleljen meg a vonatkozó építésügyi jogszabályi valamint a műszaki követelményeknek. A szakterületi tervdokumentáció tűzvédelmi fejezeteinek összehangolása szükséges a létesítmény komplex tűzbiztonságának megítélhetősége érdekében.

1.2. A tároló létesítmény biztonság szempontjából fontos építményszerkezeteinek, rendszereinek és rendszerelemeinek – az egyéb biztonsági szempontok betartása mellett – olyannak kell lenniük, hogy minimalizálják a belső tüzek és robbanások hatását, amelyek külső vagy belső események hatására bekövetkezhetnek.

1.3. A tűzbiztonság növelésének érdekében a tervezésnél alapelvként kell figyelembe venni a mélységi védelem elvét, a tűzkeletkezés és a tűzterjedés – beleértve a füst és a mérgező égéstermékek terjedése – lehetőségének minimalizálását.

1.4. A tűzvédelmet determinisztikus alapon kell értékelni a következő szempontok figyelembevételével:

a) tűz ott keletkezhet, ahol beépített vagy tranziens éghető anyag található,

b) egy időben egy tűzesetet kell figyelembe venni, a terjedő tűz ugyanazon esemény részét képezi,

c) a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítása szempontjából egy mértékadó tűzesetet kell feltételezni.

2. A tervezés tűzmegelőzési kérdései

2.1. A biztonság szempontjából fontos azon elemeket, amelyeknek a meghibásodása nem elfogadható következményekkel vagy radioaktív anyag kikerülésével járhat, tűz elleni védelemmel kell ellátni.

2.2. A tervezés időszakában a tűzkockázat csökkentése, a tűzbiztonság növelése érdekében az alábbiakat kell figyelembe venni:

a) legalább A2 tűzvédelmi osztályba tartozó építési termékeket, építményszerkezetet kell alkalmazni – ideértve a hő- és hangszigeteléseket is –, kivéve a dekontaminálhatóságot biztosító bevonatokat és vízszigeteléseket, amelyek tűzkockázat-elemzéssel alátámasztottan alacsonyabb tűzvédelmi osztályúak is lehetnek,

b) a technológiai létesítményen belül csak száraz transzformátorok alkalmazhatóak,

c) olyan villamos- és irányítástechnikai eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyekben az éghető anyag mennyisége a lehető legalacsonyabb,

d) az 1500 MJ/m2 feletti terek elválasztását más funkciójú terektől tűzgátló szerkezettel kell megoldani,

e) a technológiai létesítményekben a tűzterhelésnek a lehető legalacsonyabbnak kell lennie,

f) az éghető anyagok tárolása nem jelenthet veszélyt a biztonsági rendszerelemekre.

3. Az építészeti kialakításra vonatkozó tűzvédelmi szempontok

3.1. A szellőztető légáram irányát a teljes földalatti vágatrendszer átszellőzésének figyelembevételével kell kialakítani és üzemeltetni.

3.2. A műszaki leírásban meg kell határozni a tároló létesítmény főbb adatait, rendeltetését, a technológia meghatározó berendezéseit, a várható tűzveszély forrásait és a várható tűzeset lefolyásának ismertetését, valamint a sajátos építményen belül elhelyezésre kerülő, nem technológiai rendeltetésű területek, kiegészítő építményszerkezetek leírását.

3.3. A tervezés során a menekülési, kiürítési útvonalak mellett a beavatkozási-megközelítési útvonalakat is meg kell határozni.

3.4. A sugár biztonságra hatással bíró tűzszakaszok esetében a tűzgátló szerkezetek tűzállósági teljesítmény követelményét tűzkockázat-elemzéssel kell meghatározni. Az elemzés során a tűzszakaszok, továbbá a másodlagos tűzszakaszok határoló építményszerkezetei és a tűzgátló lezárások – a tűzgátló nyílászárók kivételével – tűzállósági teljesítményének igazolásához a tervezésnél figyelembe vett, valamint a helyi üzemi viszonyokat modellező adottságoknak megfelelően kell kiválasztani a laboratóriumi vizsgálatnál vagy a méretezési számításokban alkalmazandó – szabványos szénhidrogén-tűz, cellulóz-tűz vagy lappangó tűz – tűzhatásokat. A tűzgátló nyílászárók esetében a cellulóz-tűz görbe szerinti tűzhatás veendő figyelembe.

3.5. A tűzszakaszok kialakításával, a tűzszakasz méretek meghatározásával, a hő- és füstelvezetés biztosításával szemben támasztott követelmények alárendeltek a sugárbiztonság funkcionális kialakítása által támasztott követelményeknek.

3.6. Ott alakítható ki hő- és füstelvezető rendszer a technológiai létesítmény helyiségében, ahol radioaktív anyagok kikerülésére nincs lehetőség.

3.7. A menekülési útvonalak mennyezeti helyzetű építési termékeinek, építményszerkezeteinek anyaga kizárólag g0 – nem gyújtásveszélyes – minősítésű lehet.

4. Villamos berendezések

4.1. A kábelek tartószerkezetei legalább A2 tűzvédelmi osztályúak lehetnek.

4.2. A tűzvédelmi jogszabályoknak megfelelő, tűzálló, működőképesség-megtartó kábeleket kell alkalmazni.

4.3. A kábeleket úgy kell lefektetni, hogy túlmelegedés ne következzen be.

4.4. A villamos védelemnek biztosítania kell, hogy a kábelek rövidzárlat esetén se melegedjenek túl.

5. Éghető gázok, folyadékok

5.1. Az éghető folyadékok és gázok tárolását az épületeken belül a minimálisan szükséges szintre kell korlátozni.

5.2. Biztonsági rendszert tartalmazó helyiségekbe éghető folyadékok és gázok tárolása nem tervezhető.

5.3. Éghető folyadékot, gázt tartalmazó rendszereknek megfelelő védelemmel kell rendelkezniük a szivárgás, kifolyás megelőzésére, valamint rendelkezniük kell beépített biztonsági elemekkel, amelyek meghibásodás esetén korlátozzák a szivárgást, kifolyást.

6. Tűzjelző-, oltóberendezések

6.1. A tároló létesítmény védelmének biztosítására a létesítménynek megfelelő eszközökkel kell rendelkeznie, melyek képesek a tűz megfelelő ellenőrzés alatt tartására.

6.2. A tűzjelző berendezésnek tűzjelzés esetén le kell állítania a szellőzőrendszert, újraindítása a tűzoltásvezető utasítására történhet.

6.3. A tűzjelző- és oltórendszerek tervezésének a tűzkockázat-elemzés eredményein kell alapulnia.

6.4. A technológiai helyiségeket tartalmazó tűzszakaszoknak teljes körű tűzjelzéssel kell rendelkeznie. Nem szükséges azokon a területeken érzékelőt elhelyezni, ahol a sugárzási viszonyok nem teszik lehetővé az éghető anyag paramétereinek megfelelő érzékelők telepítését. A tűzjelző-érzékelők kiválasztásának meg kell felelnie az adott terület klimatikus, sugárzási és egyéb üzemi paramétereinek.

6.5. A radioaktív hulladékot tartalmazó térrészekben vízzel, illetve vízköddel történő oltás nem alkalmazható.

6.6. Az oltórendszernek automatikus működésűnek kell lennie, figyelembe véve, hogy az oltás ne legyen káros hatással más biztonsági rendszerre.

6.7. Csak manuális indítású oltóberendezés is beépíthető, illetve az automatikus üzemmódra tervezett berendezés manuális üzemmódban is üzemeltethető, amennyiben az indokolatlan működés lehetősége bekövetkezhet, és ez káros hatással lehet a tároló létesítmény biztonságára.

6.8. A tűzvédelmi rendszerek vezetékeit megfelelő elhelyezéssel vagy mechanikai védelemmel kell védeni a mechanikai sérülések ellen.

6.9. Az oltóanyagot úgy kell kiválasztani, hogy annak használata ne okozzon indokolatlan kockázatnövekedést, továbbá feleljen meg az adott terület biztonsági előírásainak is. Ezt az elvet a kézi tűzoltó eszközök kiválasztása során is érvényesíteni kell.

7. Építészeti tűzvédelmi dokumentáció tartalmi követelményei

7.1. Az építésügyi hatósági eljáráshoz készített tűzvédelmi dokumentációt csak tűzvédelmi szakértő vagy tűzvédelmi tervező készítheti.

7.2. A jogszabályi előírásokon túlmenően az építészeti tűzvédelmi dokumentációnak tartalmaznia kell:

a) az építés, átalakítás, bővítés mértékében a tűzkockázat-elemzést,

b) az alkalmazott passzív vagy reaktív tűzvédő rendszer, bevonat, burkolat karbantartására, felülvizsgálatára, felújítására, valamint az alkalmazása során betartandó technológiára vonatkozó terveket és műszaki leírásokat,

c) a technológiai tűzvédelmi leírást, amely tartalmazza a tervezéssel érintett helyiségekben a gépekkel, berendezésekkel, készülékekkel végzett tevékenység leírását, a tervezett technológia tűzvédelmi hatásait,

d) a technológiában alkalmazásra kerülő, a technológia során keletkező anyagok tűzvédelmi jellemzőinek meghatározását (biztonsági adatlap vagy azzal egyenértékű dokumentáció szerinti tűzvédelmi jellemzők),

e) a technológiai folyamat során kialakuló tűz- vagy robbanásveszélyes állapot valószínűségének meghatározását tűzkockázat-elemzéssel alátámasztva,

f) a tűzkockázat-elemzés alapján a tűzjelző, a beavatkozó és a tűzoltórendszerek szükségességét és a tervezett rendszer követelményszintű ismertetését,

g) a tűzveszélyes gépek, felszerelések, szerelvények, technológiai berendezések tűzveszélyességét, alkalmazási helyüket és a biztonsági követelmények meghatározását,

h) a villamos szerelvények, berendezések, kábelek, gépek és a környezetükben tárolt, robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok, a B–E tűzvédelmi osztályú építési termékek vagy építményszerkezetek, valamint az égéstermék-elvezetők között betartandó távolság biztosítására vonatkozó adatokat,

i) a villamos betáplálás módjára, a kábelek védelmére vonatkozó adatokat,

j) a sztatikus feltöltődés elleni védelem szükségességét, a védekezés módját.

8. Tűzkockázat-elemzés

8.1. A tűzkockázat-elemzést determinisztikus alapon kell elkészíteni. A tűzkockázat-elemzés feladata, hogy igazolja, hogy a tároló létesítmény megfelel az általános alapelvekben meghatározott tűzvédelmi, tűzbiztonsági kritériumoknak, a tűzvédelmi intézkedések megfelelnek a sugárvédelem követelményeinek.

8.2. A determinisztikus tűzkockázat-elemzést felsőfokú tűzvédelmi végzettséggel rendelkező személy végezheti.

8.3. Technológiai létesítmény tűzvédelmi tervezésének a tűzkockázat-elemzés által meghatározottakon kell alapulnia.

8.4. A tűzkockázat-elemzést a létesítendő, átalakítandó, bővítendő tároló létesítmény tervezése során első alkalommal az engedélyezési dokumentáció részeként kell elvégezni, majd a biztonságra kiható átalakítások, valamint a kötelező biztonsági felülvizsgálatok során.

8.5. A tűzkockázat-elemzés készítésének szempontjai:

a) az alkalmazott metodikában a peremfeltételek rögzítése,

b) a biztonság szempontjából fontos rendszerek és azok elhelyezkedése, tűzszakaszokhoz rendelten,

c) a tűz hatása a biztonság szempontjából fontos rendszerekre és rendszerelemekre,

d) a tűzszakaszok tűzállósági paraméterei,

e) a tűzszakaszok tűzterhelési paraméterei,

f) a szükséges aktív és passzív tűzvédelmi eszközök és azok hatásai, a technológiai vagy sugárvédelmi okokból nem megvalósítható tűzvédelmi eszközök elhagyásának indoklása, az esetlegesen indokolt helyettesítő intézkedések meghatározása,

g) a kiegészítő tűzvédelem szükségessége.

8.6. Egyedi esetben a kockázatértékelés során meg kell határozni a szükséges aktív és passzív védelmeket azon terekben, ahol a berendezések kiszolgálása, karbantartása miatti megközelíthetőség vagy hozzáférhetőség miatt ütköznek a funkcionalitás és a tűzbiztonság elvei.

8.7. A tűzkockázat-elemzésnek ki kell térnie a mélységi védelem elvének teljesülésére.

8.8. A tűzkockázat-elemzésnek ki kell terjednie a tűz és a tűzoltás másodlagos hatásainak vizsgálatára is.

Üzemeltetés, használat

9. Tűzvédelmi Szabályzat, Szabályzók

9.1. A tároló létesítmény belső szabályzóinak megfelelő keretet kell biztosítaniuk az éghető anyagok hatékony kontrolljához a tároló teljes területén.

9.2. A szabályozásnak ki kell terjednie bármely halmazállapotú éghető anyag szállítására, tárolására, kimérésére, felhasználására.

9.3. A szabályozásoknak egyértelműen meg kell határozniuk a tranziens éghető anyagmennyiség korlátozásának szabályait a tároló létesítmény biztonsági rendszereket tartalmazó területeire, helyiségeire.

9.4. A tároló létesítmény belső szabályzóinak biztosítaniuk kell a megfelelő keretet a gyújtóforrások hatékony kontrolljához.

9.5. A tároló létesítmény belső szabályozásaiban meg kell jelennie az átalakítások kezelésének, ezen belül a megelőző tűzvédelmi szempontok érvényre juttatásának.

9.6. A tároló létesítménynek rendelkeznie kell eseti szabályzással a tűzkockázat-elemzés időszakos felülvizsgálatára.

10. A tűzkockázat-elemzés időszakos felülvizsgálata

10.1. A tűzvédelemre kiható változásnak minősül a beépített tűzvédelmi berendezések, építményszerkezetek, technológiai és épületinstallációs berendezések átalakítása, a tűzszakasz, helyiség tűzterhelésének, funkciójának megváltozása.

10.2. A tűzvédelemre kiható változásoknak a tároló létesítmény teljes élettartama alatt tükröződniük kell a tűzkockázat-elemzésben.

10.3. A tűzkockázat-elemzést a tűzvédelmet érintő átalakításokat követően a megvalósult állapotnak megfelelően aktualizálni kell.

11. Éghető anyagok, gyújtóforrások, tűzveszélyes tevékenység

11.1. A technológiai létesítmények területén a tranziens éghető anyagok belső szabályzó szerinti eltávolítását a tevékenység függvényében vagy meghatározott időszakonként el kell végezni, szükség esetén megfelelő biztonságú időszakos tárolóteret kell kialakítani.

11.2. A technológiai terekben, helyiségekben, kapcsolódó műhelyekben a tranziens tűzveszélyes folyadékok és gázok mennyiségét a napi felhasználás szintjére kell korlátozni.

11.3. A létesítmény területén tűzveszélyes tevékenységet végző személyt a tároló létesítmény specifikumából adódó tűzvédelmi ismeretekről tájékoztatni kell. A tevékenységének megkezdését megelőzően erről a tűzveszélyes tevékenységet folytató személyt be kell számoltatni.

12. Beépített tűzvédelmi berendezések

12.1. Amennyiben átalakítás, karbantartás, stb. szükségessé teszi valamely tűzvédelmi berendezés üzemképességének korlátozását, a biztonsági rendszerek tűzbiztonságának csökkenése megfelelő ideiglenes kiegészítő intézkedéssel kerüljön ellensúlyozásra.

13. Tűzvizsgálat

13.1. A tároló létesítményben keletkezett tűzesetek vizsgálata során keletkezett tűzvizsgálati iratokat a létesítmény saját belső vizsgálatához és a belső vizsgálatot követő jelentéséhez felhasználhatja.

3. melléklet az 5/2015. (II. 27.) BM rendelethez

A tűzterhelés meghatározása

    1.    A tűzterhelésre vonatkozó számításokat tartalmazó anyaghoz csatolni kell

a)    a számítás indokolását,

b)    az épület alaprajzát, a tűzszakasz vagy az ellenőrzendő helyiség területének megjelölésével,

c)    a jellemző helyen felvett függőleges metszetet,

d)    az építészeti műszaki leírást,

e)    a technológiai műszaki leírást, tömegelemzést az éghető anyagokról,

f)    az üzemeltetői nyilatkozatot, amely szerint a tervezett éghetőanyag-mennyiségeket az üzemeltetés során nem lépik túl,

g)    a vizsgálati bizonylatot azokról az éghető anyagokról, amelyeket a 4. melléklet nem tartalmaz.

    2.    A p tűzterhelést, MJ/m2-ben, a következő képlettel kell számítani:

p = pn+ps

ahol:

pn az időleges tűzterhelés,

ps az állandó tűzterhelés.

    3.    Az időleges tűzterhelést a gyártási folyamatban előforduló éghető anyagok, valamint az éghető technológiai és egészségügyi-műszaki berendezések, szigetelések, raktári anyagkészletek, bútorok alapján kell meghatározni.

    4.    Az állandó tűzterhelést az építményszerkezetek éghető anyagai alapján kell meghatározni.

    5.    Az időleges és az állandó tűzterhelést a következő képletekkel kell kiszámítani:

ahol:

Mi az i-edik anyag tömege, kg,

Hi az i-edik anyag 1 kg-nyi tömegéből az égés során felszabaduló hő mennyisége, MJ/kg,

S az épület és építmény vagy részeik területe, m2,

j az időleges tűzterheléshez tartozó anyagok fajtáinak száma,

k az állandó tűzterheléshez tartozó anyagok fajtáinak száma.

Ha az anyagok térfogata ismert, a tömegük (M) számításához szükséges testsűrűségi, halmazsűrűségi adatokat, valamint az anyagok fűtőérték (Hi) adatait a 4. melléklet szerint kell figyelembe venni.

4. melléklet az 5/2015. (II. 27) BM rendelethez

Éghető anyagok fűtőértéke (Hi) és testsűrűsége (nem folytonos térkitöltésű anyagok
vagy termékek esetén halmazsűrűsége)

 

A

B

C

D

1.

Anyagok megnevezése

Fűtőérték (Hi)
MJ/kg

Testsűrűség
kg/m3

2.

Fa, papír, Kéreg

Fa (Idetartoznak az összes faanyagok és fából készült termékek, hulladékok)

16,75

600–900

3.

Cellulóz

15,07

1500

4.

Papír

13,7

700–1200

5.

Parafa

16,75

240

6.

Farostlemez

18,84

800–1500

7.

Dekoritlemez

20,09

4800

 

 

Faláda, faállvány

17,3

 

8.

Tüzelő Anyagok

Koksz

29,31

800–1850

9.

Antracit

33,49

1300–1700

 

Aktív szén (charcoal)

32,8

 

10.

Kőszén

31,40

1200–1500

11.

Barnaszén

20,93

1200-1500

12.

Lignit

18,84

600–1000

13.

Szén (brikett)

20,09

1200–1400

14.

Tőzeg

15,49

900–1200

15.

Faszén

30,14

250

16.

Fűtőolaj

41,87

950

 

Olaj

42,0

 

 

Hidraulika olaj, DTE

40,5

 

 

Kenőzsír

41,4

 

17.

Benzin

46,05

800

18.

Petróleum

42,91

800

19.

Kőszénkátrány

34,75

1100

20.

Dízelolaj

41,87

800

21.

Gázolaj

41,03

800

22.

Metán

55,68

400

23.

Propán

50,24

500

24.

Szövetek, Bőrök

Gyapot

16,75

700

25.

Selyem

18,84

1000

26.

Gyapjú

23,02

60–130

27.

Műselyem

16,75

15

28.

Szövet (idetartoznak az összes ruházati termékek)

20,93

300

29.

Bőrök

20,93

860–1200

 

Rongy, pamut

31,7

 

30.

Természetes gumi

42,1

1300–1450

31.

Gumiabroncs

25,12

500

32.

Polietilén

46,47

920

33.

Polipropilén

43,9

900

 

Polietilén (granulátum)

43,2

 

 

Polisztirén

39,2

 

34.

Polisztirol

40,61

32–35

35.

Poliakrilnitril

31,40

1120

36.

Poli(metil-metakrilát)

26,80

1190

37.

Kemény PVC

19,26

1550

38.

PVC-padló

15,49

1400

 

PVC-kábel

18,0

 

39.

Textilalátétes PVC műbőr

18,84

1400

40.

Poliuretánhab, alapanyag fázisban habosítás előtt

29,30

1200

41.

Poli(vinil-acetát)

23,02

1200

42.

Gumik és műanyagok

Vinilazbeszt (csempe)

5,44

1350

43.

Poliizobutilén (Neoacid)

16,75

1400

44.

Üvegszálas poliészterlemez

20,93

1500

45.

Poliamid

30,98

1138

46.

Epoxigyanta

31,40

1150–3200

47.

Fenol-formaldehid gyanta

30,14

1240

48.

Fenol-formaldehid gyanta szervetlen töltőanyaggal

16,33

1300–3000

49.

Fenol-formaldehid gyanta faliszt töltőanyaggal (bakelit)

25,96

50.

Polikarbonát

30,98

1200–1510

51.

Karbamid-formaldehid gyanta

25,12

1550

52.

Celluloid

17,58

1180–1300

53.

Poliformaldehid

17,16

1425

54.

Vulcanfiber

15,91

1300

55.

Poli(tetrafluor-etilén)

4,18

2100–2400

56.

Takarmányok, Élelmiszerek

Gabonafélék (ide tartoznak a rozs, kukorica, liszt)

16,75

700

57.

Széna

16,75

250

58.

Szalma

14,65

150

59.

Keményítő

16,75

800

60.

Cukor

16,75

750–1100

61.

Zsír

41,87

920–940

62.

Vegyi anyagok

Aceton

31,15

792

63.

Anilin

36,63

1250

64.

Benzol

41,87

900

65.

Fenol

32,65

1300

66.

Etil-alkohol

29,30

800

67.

Formaldehid

18,67

1240–3000

68.

Glicerin

18,17

1250

 

Glikol

16,6

 

 

Heptán

44,6

 

69.

Metil-alkohol

22,82

800

70.

Toluol

41,87

866

71.

Tiszta szén (karbon)

33,49

1400–1900

72.

Kén

10,46

2100

73.

Vegyi anyagok

Foszfor

25,12

1820–2200

74.

Kaucsuk

1170

75.

Parafa

9700

76.

Bitumen

1050

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!