nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
34/2015. (II. 27.) Korm. rendelet
a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet módosításáról, valamint az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszerrel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról
2015-06-01
2015-06-02
3

34/2015. (II. 27.) Korm. rendelet

a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet módosításáról, valamint az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszerrel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról1

A Kormány a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 80. § e)–h), k) és o) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 33. § tekintetében a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 78. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 34–37. §, valamint a 8. és a 9. melléklet tekintetében a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 35/A. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 3. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 175. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

1. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló
219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet módosítása

1. § (1) A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

„1. Alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: ahol az 1. melléklet alapján meghatározható alsó küszöbértéket elérő vagy meghaladó, de a felső küszöbértéket el nem érő mennyiségben veszélyes anyagok vannak jelen.”

(2) Az R. 1. §-a a következő 1a. ponttal egészül ki:

„1a. Érintett nyilvánosság: a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem által veszélyeztetett településen élő lakosság, valamint azon természetes személyek, jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, akik az adott eljárásban érintettek vagy abban érdekeltek. E fogalom-meghatározás alkalmazásában érdekeltnek tekintendők a környezetvédelem ügyének előmozdítása érdekében a vonatkozó jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelően működő szervezetek is.”

(3) Az R. 1. §-a a következő 2b. ponttal egészül ki:

„2b. Keverék: két vagy több anyagból álló keverék vagy oldat.”

(4) Az R. 1. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. Tárolás: a veszélyes anyag ideiglenes vagy tartós jelenléte raktározás, készletezés vagy biztonságos felügyelet melletti elhelyezés céljából, kivéve a szállítókonténerek közúti, vasúti vagy belvízi kombinált fuvarozásra történő átrakását.”

2. § Az R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § A rendelet hatálya a következetesen és hatékonyan működő magas szintű védelem érdekében kiterjed a veszélyes anyagokkal, keverékekkel és készítményekkel (a továbbiakban együtt: veszélyes anyag) kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésére és azok emberre és a környezetre gyakorolt következményeinek korlátozására.”

3. § Az R. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése és az ellenük való védekezés engedélyezési eljárásaiban hozott jogerős határozatot környezetvédelmi, valamint természetvédelmi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal, továbbá a Kat. 34. § (1) bekezdésében felsoroltakkal kell közölni.”

4. § Az R. 7. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az üzemazonosítási eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő az elsőfokú eljárásban és a másodfokú eljárásban is 30 nap.”

5. § Az R. 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A veszélyes anyagokkal foglakozó üzem üzemeltetője – a lakossági tájékoztató kiadványhoz szükséges, legalább a 10. melléklet 1.1. és 1.2. pontja szerinti adattartalommal – elkészíti a biztonsági jelentés, biztonsági elemzés kivonatát, vagy a nyilvánosságra hozható biztonsági jelentésben, biztonsági elemzésben nyilatkozik annak teljeskörű felhasználhatóságáról. A kivonat a nyilvánosságra hozható biztonsági jelentés, biztonsági elemzés részét képezi, amely – ha arra lehetőség van – a szakmai kifejezések helyett azok köznapi megfelelőjét tartalmazza.”

6. § Az R. 10. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A katasztrófavédelmi engedély iránti kérelem mellékleteként az üzemeltető csatolja:)

a) a biztonsági jelentést vagy a biztonsági elemzést, azok védendő adatot nem tartalmazó változatát, valamint a biztonsági jelentés, biztonsági elemzés 8. § (5) bekezdése szerinti kivonatát két-két példányban,”

7. § (1) Az R. 11. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A biztonsági jelentést, a biztonsági elemzést az alábbi esetekben soron kívül felül kell vizsgálni:)

d) veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset bekövetkezése esetén.”

(2) Az R. 11. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az üzemeltető haladéktalanul tájékoztatja a hatóságot a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője nevének, székhelyének, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem címének, az üzemeltetésért felelős személy – amennyiben különbözik az üzemeltetőtől – nevének vagy beosztásának megváltozásáról.”

8. § Az R. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hatóság a veszélyesség megítélését – a védendő adatokat is tartalmazó – biztonsági jelentés, biztonsági elemzés alapján végzi el, de azok védendő adatokat nem tartalmazó változatát és a 8. § (5) bekezdése szerinti kivonatát hozza nyilvánosságra.”

9. § Az R. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § (1) A hatóság a felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeket legalább évente, az alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeket legalább háromévente egyszer a biztonsági irányítási rendszerre vagy az irányítási rendszerre, azon belül az üzemeltető által hozott intézkedésekre, jelentésekre és egyéb nyomon követési dokumentumokra is kiterjedően ellenőrzi (a továbbiakban: időszakos hatósági ellenőrzés).

(2) Az előre meghatározott ellenőrző vizsgálati program szerinti időszakos hatósági ellenőrzés esetében az (1) bekezdésben foglaltakon túl különös figyelemmel kell lenni arra, hogy:

a) az üzemeltető bizonyítani tudja, hogy a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben végzett tevékenységekkel kapcsolatban a súlyos balesetek megelőzése, valamint a súlyos balesetek következményeinek csökkentése érdekében megfelelő erőket és eszközöket biztosít, valamint megfelelő intézkedéseket tesz, mind a telephelyen, mind azon kívül;

b) a biztonsági jelentésben, a biztonsági elemzésben vagy a belső védelmi tervben foglalt adatok és információk megfelelnek az üzemi körülményeknek.

(3) A hatóság a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar körülményeinek kivizsgálása érdekében a tudomásszerzést követően haladéktalanul, de legfeljebb 3 napon belül hatósági ellenőrzést tart.

(4) A hatósági ellenőrzés során feltárt műszaki, vezetési és szervezeti hiányosságok megszüntetésére a hatóság megfelelő határidő biztosításával kötelezi az üzemeltetőt, aki a megtett intézkedéseiről írásban tájékoztatja a hatóságot.

(5) A hatósági ellenőrzés során feltárt súlyos hiányosság esetén a hatósági ellenőrzést követő hat hónapon belül a hatóság utólagos hatósági ellenőrzést tart.”

10. § Az R. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § (1) A biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés alapján a hatóság a dominóhatás veszélyének kizárására vagy bekövetkezési valószínűségének csökkentésére szolgáló műszaki megoldások, védelmi tervek és az irányítási rendszer összehangolása érdekében az érintett üzemeket kölcsönös adatszolgáltatásra kötelezi.

(2) Ha a hatóság olyan információkkal rendelkezik a dominóhatást befolyásoló tényezőkről, amelyek nem állnak az érintett üzem üzemeltetőjének rendelkezésére, azokat 30 napon belül az üzemeltető rendelkezésére bocsátja.”

11. § Az R. 7. alcíme a következő 16/A. §-sal egészül ki:

„16/A. § A hatóság központi szerve a hatósági ellenőrzésekre vonatkozóan éves ellenőrzési tervet készít, melyben szerepelteti a terv területi hatályát, a releváns biztonsági kérdések általános értékelését, a hatósági ellenőrzés hatálya alá vont veszélyes anyagokkal foglakozó üzemek és a dominóhatásban érintettek körét, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek és üzemzavarok kivizsgálása érdekében lefolytatott, a társhatóságokkal közösen végzett, valamint az időszakos hatósági ellenőrzések elveit és módszereit.”

12. § Az R. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az üzemeltető megteremti a belső védelmi tervben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges feltételeket, önállóan vagy más üzemeltetőkkel közösen megalakítja, felkészíti és a biztonsági elemzésben, biztonsági jelentésben rögzített veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti eseménysorokhoz rendelhetően, a megfelelő eszközökkel felszereli a védekezésben érintett végrehajtó szervezeteket, létrehozza a védekezéshez szükséges üzemi infrastruktúrát.”

13. § Az R. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az üzemeltető a belső védelmi terv felülvizsgálatát legalább háromévenként, továbbá a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés soros és soron kívüli felülvizsgálata esetén elvégzi.”

14. § (1) Az R. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Kat. 33. § (1) bekezdése szerinti katasztrófavédelmi engedély iránti kérelem esetén a hatóság az üzemeltető által benyújtott, védendő adatokat nem tartalmazó biztonsági jelentést és a biztonsági jelentés 8. § (5) bekezdése szerinti kivonatát, azok kézhezvételét követő 10 napon belül küldi meg a polgármesternek és a hatóság helyi szervének. A polgármester a biztonsági jelentés kézhezvételét követő 15 napon belül hirdetményt tesz közzé a 10. melléklet 6. pontjában felsoroltaknak megfelelően.”

(2) Az R. 21. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A polgármester a biztonsági jelentéssel kapcsolatos észrevételeit az érintett nyilvánosságtól hozzá érkezett észrevételekkel együtt a hatóság helyi szerve, valamint az üzemeltető részére a közmeghallgatás időpontja előtt legalább 5 nappal megküldi.”

(3) Az R. 21. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A polgármester biztosítja, hogy az üzemeltető által készített, a biztonsági jelentés védendő adatokat nem tartalmazó változata és amennyiben készült, a biztonsági jelentés 8. § (5) bekezdése szerinti kivonata kérésre dokumentált formában a nyilvánosság számára megismerhető legyen.”

15. § Az R. 22. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A Kat. 33. § (1) bekezdése szerinti katasztrófavédelmi engedély iránti kérelem esetében a hatóság az üzemeltető által benyújtott védendő adatokat nem tartalmazó biztonsági elemzést és amennyiben készült, a biztonsági elemzés 8. § (5) bekezdése szerinti kivonatát a kézhezvételt követő 10 napon belül megküldi a polgármesternek és a hatóság helyi szervének.

(2) A polgármester a biztonsági elemzésről hirdetményt tesz közzé a 10. melléklet 6. pontjában felsoroltaknak megfelelően. A 21. § rendelkezései a biztonsági elemzés hirdetményi közzétételére és a közmeghallgatásra, valamint a biztonsági elemzés megtekintésének biztosítására megfelelően alkalmazandóak.”

16. § (1) Az R. 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A polgármester a külső védelmi tervről 21 napra hirdetményt tesz közzé a 10. melléklet 7. pontjában felsoroltaknak megfelelően, amely idő alatt az érintett nyilvánosság ahhoz észrevételeket tehet. A polgármester a külső védelmi tervvel kapcsolatos észrevételeit az érintett nyilvánosságtól hozzá érkezett észrevételekkel együtt a hatóság helyi szervének a hirdetményi közzététel lezárását követő 8 napon belül megküldi. A hatóság helyi szerve az észrevételekkel kapcsolatos véleményét és a figyelembe vett észrevételek alapján átdolgozott külső védelmi tervet megküldi a hatóság területi szervének a hirdetményi közzététel lezárását követő 20 napon belül.”

(2) Az R. 23. § (12) és (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(12) A Kat. 32. § (1) bekezdés szerinti döntés meghozatalát követően, amennyiben az alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem által érintett településre külső védelmi terv készítése szükséges, a hatóság tájékoztatja erről a polgármestert és a hatóság helyi szervét. A külső védelmi terv a hirdetményi közzététel és a közmeghallgatás biztosítása nélkül, az (1) bekezdésben meghatározott határidőben, a 9. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően készül. A külső védelmi terv elkészítésében a (2) bekezdésben felsoroltak vesznek részt és nyilvánítanak véleményt.

(13) A Kat. 40. § (5) bekezdése szerinti döntés meghozatalát követően, a súlyos káresemény elhárítási terv készítésére kötelezett üzem vonatkozásában amennyiben az adott településre külső védelmi terv készítése szükséges, a hatóság tájékoztatja erről a polgármestert és a hatóság helyi szervét és egyidejűleg megküldi részükre a védendő adatokat nem tartalmazó súlyos káresemény elhárítási tervet. A külső védelmi terv a hirdetményi közzététel és a közmeghallgatás biztosítása nélkül, az (1) bekezdésben meghatározott határidőben, a 9. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően készül. A külső védelmi terv elkészítésében a (2) bekezdésben felsoroltak vesznek részt és nyilvánítanak véleményt.”

17. § Az R. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § (1) A hatóság a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem által veszélyeztetett település polgármesterének közreműködésével tájékoztató kiadványt készít. A felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek esetében a tájékoztató kiadványt a biztonsági jelentés és amennyiben készült, annak 8. § (5) bekezdése szerinti kivonata és a külső védelmi terv alapján, alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek esetében a biztonsági elemzés és amennyiben készült, annak 8. § (5) bekezdése szerinti kivonata alapján, közérthető formában, a 10. mellékletben meghatározott tartalommal kell elkészíteni.

(2) A felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek esetében a kiadvány nyilvánosságra hozataláról a polgármester gondoskodik. Ebben tájékoztatja a veszélyeztetett területen élő lakosságot, a közintézményeket és a szomszédos veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeket a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemről, a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetekről, üzemzavarokról és az ellenük való védekezés lehetőségeiről.

(3) A tájékoztató kiadványt a biztonsági jelentés, biztonsági elemzés vagy a külső védelmi terv módosítása esetén haladéktalanul, de legalább háromévente felül kell vizsgálni. Felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek esetében a tájékoztató kiadványt szükség esetén, de legalább ötévenként újra ki kell adni.”

18. § (1) Az R. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hatóság a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés alapján – annak feltételek nélküli elfogadását követően – külön döntésben jelöli ki a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem körüli veszélyességi övezet határait.”

(2) Az R. 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A polgármester a veszélyességi övezet 28. § (1) bekezdése szerinti kijelölését követően, függetlenül annak településszerkezeti tervben történő feltüntetésétől a veszélyességi övezet határán belüli területen történő esetleges fejlesztések során figyelembe veszi a veszélyességi övezet határait, és a fejlesztésekről a fejlesztés engedélyezése előtt kezdeményezi a 29. § (1) bekezdése szerinti bizottság létrehozását.”

19. § (1) Az R. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A veszélyességi övezetben a 7. melléklet 2.2. pontjához tartozó táblázatban szereplő fejlesztések esetében az engedélyezési eljárás során az állásfoglalás kialakítására a polgármester kezdeményezésére a hatóság bizottságot hoz létre az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi, népegészségügyi, valamint bányászati hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, vízvédelmi hatóság, vízügyi hatóság, továbbá a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem és a fejlesztéssel érintett települési önkormányzat képviselőiből.”

(2) Az R. 29. § (4) bekezdése helyébe a követező rendelkezés lép:

„(4) A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem veszélyességi övezetének határán belül történő fejlesztések során az illetékes polgármesternek biztosítania kell, hogy az (1) bekezdésben meghatározott bizottsági állásfoglalást követően a tervezett fejlesztésről az érintett nyilvánosság véleményt nyilváníthasson. Ennek érdekében a polgármesternek a fejlesztéshez kapcsolódó dokumentációkat, terveket a 10. melléklet 6. pontjában felsoroltaknak megfelelően hirdetményi közzététel útján 21 napig hozzáférhetővé kell tenni és ezen idő alatt azokra az érintett nyilvánosság észrevételeket tehet.”

(3) Az R. 29. §-a a követező (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A polgármester biztosítja, hogy a fejlesztéssel kapcsolatos döntés meghozatalakor a bizottsági állásfoglalást és az érintett nyilvánosság észrevételeit a tervezett fejlesztés kialakításakor kellő mértékben figyelembe vegyék. A polgármester a fejlesztéssel kapcsolatos döntésről tájékoztatja a hatóságot.”

20. § Az R. 30. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar – műszaki, szervezeti és irányítási rendszerrel kapcsolatos – körülményeit kivizsgálja és annak eredményéről a hatóságot a kivizsgálás lezárását követő 15 napon belül tájékoztatja.”

21. § (1) Az R. 31. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A hatóság a kézhezvételtől számított 8 napon belül a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben vagy a küszöbérték alatti üzemben bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről és a következmények csökkentésére tett intézkedésekről – az üzemeltetőtől kapott jelentés egy másolati példányának megküldésével – a veszélyeztetett település polgármesterét tájékoztatja.”

(2) Az R. 31. §-a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A hatóság a bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről és a következmények mérséklésére tett intézkedésekről tájékoztatja az érintett személyeket.”

22. § Az R. 12. alcíme a következő 31/A. §-sal egészül ki:

„31/A. § Ha valamely üzemeltető úgy ítéli meg, hogy a veszélyes anyagok vagy keverékek valamelyike a besorolása ellenére nem hordozza magában a súlyos baleset veszélyét, annak egészségi, fizikai és környezeti veszéllyel kapcsolatos tulajdonságainak értékeléséhez a 13. melléklet szerinti információkat megküldi a hatóság részére.”

23. § A R. 13. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„13. A hatóság nemzetközi feladatai

32. § (1) A hatóság a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekről és a küszöbérték alatti üzemekről és a 30–31. §-ban foglaltak szerint kapott információkról nyilvántartást vezet. A hatóság központi szerve a nyilvántartásban szereplő adatokról az Európai Bizottság vonatkozó előírásainak figyelembevételével tájékoztatja az Európai Unió illetékes szervét.

(2) A hatóság központi szervének vezetője az olyan veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetekről és üzemzavarokról, amelyek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése és következményeik csökkentése szempontjából műszakilag különösen fontosak – függetlenül a 11. mellékletben meghatározott feltételek teljesülésétől, valamint a 31. § (1) bekezdése alapján kapott információkról (beleértve olyan testületek nevét és címét is, amelyek más európai uniós tagállam illetékes hatóságai számára tudnak lényeges tájékoztatást adni a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről) –, haladéktalanul, de legkésőbb a baleset időpontját követő egy éven belül tájékoztatja az Európai Unió illetékes szervét. Amennyiben a tájékoztatás tartalmát érintően hatósági eljárás folyik, a tájékoztatást az eljárás jogerős befejezését követően kell megküldeni.

(3) A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek esetében a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos előírások végrehajtásáról az Európai Unió illetékes szervével történő együttműködés és információszolgáltatás céljából először 2019. szeptember 30-ig majd azt követően négyévente a hatóság központi szerve nemzeti jelentést készít, amelyet az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében történő magyar részvétel szabályainak megfelelően továbbít az Európai Unió illetékes szervének.

(4) A hatóság központi szerve, nemzeti illetékes hatóságként együttműködik az Európai Bizottsággal a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos nemzeti feladatok hatékony ellátása érdekében, amelybe bevonja az érintett feleket is.

(5) A hatóság központi szerve az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében történő magyar részvétel szabályainak megfelelően a 31/A. § szerint az üzemeltető által megküldött információkat, azok megalapozottsága esetén továbbítja az Európai Bizottság részére.”

24. § Az R. 34. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) és (2) bekezdés alá nem tartozó esetben súlyos káresemény elhárítási terv készítését nem kell előírni, ha az üzemeltető a 33. § (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolt dokumentációban bizonyítja, hogy]

b) a környezetterheléssel járó súlyos balesetből származó veszélyeztetés esetén a 7. melléklet 1.7. pontjában rögzített feltételek teljesülnek.”

25. § (1) Az R. 35. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) A katasztrófavédelmi engedély iránti kérelem a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben meghatározottakon túl tartalmazza:

a) a küszöbérték alatti üzem nevét és címét, amelyre a kérelem irányul,

b) a súlyos káresemény elhárítási tervet készítő szakértő nevét, címét, aláírását, elérhetőségét, valamint

c) a kérelmet előterjesztő, képviseletre jogosult nevét, aláírását.”

(2) Az R. 35. §-a a következő (1b)–(1d) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) A katasztrófavédelmi engedély iránti kérelem mellékleteként az üzemeltető csatolja:

a) a súlyos káresemény elhárítási tervet két példányban,

b) a súlyos káresemény elhárítási terv védendő adatot nem tartalmazó változatát két példányban vagy nyilatkozatot arról, hogy a beküldött dokumentáció nem tartalmaz védendő adatot.

(1c) Ha a cégjegyzék tartalmazza az üzemeltető cég képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját, a hatóság az iratot a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

(1d) Az üzemeltető a küszöbérték alatti üzemet a súlyos káresemény elhárítási tervben foglaltak szerint köteles működtetni.”

26. § Az R. 40. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az 1. § 3. pont a) alpont szerinti létesítmények üzemeltetője az üzemeltetése alatt álló 1. § 3. pont a) alpont szerinti létesítményei esetében évente folytat le olyan egységes, összevont gyakorlatot, ahol a tervekben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltatja, vagy az 1. § 3. pont a) alpont szerinti létesítményei esetében külön-külön évente folytat le olyan gyakorlatot, ahol a tervekben megjelölt szervezetek valamely részét, valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervekben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltatja.”

27. § Az R. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„45. § A hatóság honlapján keresztül a nyilvánosság részére az alábbiakhoz biztosít hozzáférést:

a) üzem neve,

b) üzemeltető székhelye,

c) üzem telephelyének címe,

d) az üzem e rendelet szerinti besorolása,

e) hatósági engedélyek listája és azok hozzáférhetősége hatóságonként rendszerezve,

f) lakossági tájékoztató kiadványok, amennyiben készült a biztonsági jelentés, biztonsági elemzés 8. § (5) bekezdés szerinti kivonata,

g) az utolsó időszakos hatósági ellenőrzés dátuma,

h) a 16/A. § szerinti ellenőrzési terv,

i) veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavarok, súlyos balesetek megelőzése érdekében tett javaslatok, ajánlások.”

28. § (1) Az R. 47. § (2)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet módosításáról, valamint az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszerrel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 34/2015. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.) által meghatározott rendelkezésekkel a rendelet hatálya alá kerülő üzemeltetők 2015. szeptember 1-ig a 7. § és a 33. § szerinti üzemazonosítási eljárást folytatnak le.

(3) A Módr. hatálybalépésekor már működő besorolását megváltoztató veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, vagy küszöbérték alatti üzem üzemeltetője a biztonsági elemzés, vagy biztonsági jelentés 11. §, vagy a súlyos káresemény elhárítási terv 38. § szerinti soron kívüli felülvizsgálati jegyzőkönyvét 2015. szeptember 1-ig, majd a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője a biztonsági elemzést, vagy biztonsági jelentést 2016. június 1-ig benyújtja. A küszöbérték alatti üzemek esetében a hatóság dönt a súlyos káresemény elhárítási terv 2015. december 31-ig történő benyújtásáról.

(4) A Módr. hatálybalépésekor már működő besorolását nem megváltoztató veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője részére a hatóság előírja a biztonsági elemzésnek, vagy biztonsági jelentésnek az e rendelet előírásai szerinti módosítással érintett részének, vagy jelentős tartalmi módosítás esetében a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt biztonsági elemzésnek, vagy biztonsági jelentésnek 2016. június 1-jéig történő benyújtását. Nem jelentős tartalmi módosítás esetében az egységes szerkezetbe foglalt biztonsági elemzés vagy biztonsági jelentés benyújtására a 11. § szerinti felülvizsgálatkor kerül sor.

(5) A már működő, besorolását nem megváltoztató küszöbérték alatti üzem üzemeltetője a súlyos káresemény elhárítási tervet a következő, 38. § szerinti felülvizsgálat során módosítja.”

(2) Az R. 47. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A (4)–(5) bekezdések nem alkalmazandók, ha az üzemeltető a Módr. rendelkezéseinek megfelelő biztonsági elemzést, biztonsági jelentést vagy súlyos káresemény elhárítási tervet nyújtott be a hatósághoz a Módr. hatálybalépését megelőzően.”

29. § Az R. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„48. § Ez a rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvénnyel együtt a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. július 4-i 2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

30. § (1) Az R. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) Az R. 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(3) Az R. 3. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

(4) Az R. 7. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

(5) Az R. 9. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

(6) Az R. 10. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

(7) Az R. a 7. melléklet szerinti 13. melléklettel egészül ki.

31. § Az R.

a) 20. § (4) és (5) bekezdésében a „45 nap” szövegrész helyébe a „30 nap” szöveg,

b) 21. § (2) bekezdésében az „a lakosság” szövegrész helyébe az „az érintett nyilvánosság” szöveg,

c) 34. § (1) bekezdés a) pontjában a „2. táblázat, mérgező és nagyon mérgező anyagok és készítmények” szövegrész helyébe az „1. táblázat, H1, H2, H3” szöveg,

d) 34. § (1) bekezdés b) pontjában a „2. táblázat, robbanó anyagok és készítmények” szövegrész helyébe az „1. táblázat, P1.a, P1.b” szöveg

lép.

32. § Hatályát veszti az R.

a) 8. alcíme,

b) 28. § (3) bekezdésében az „állásfoglalást kér a hatóságtól, és” szövegrész,

c) 29. § (2) bekezdése,

d) 29. § (3) bekezdésében a „hatóság és a” szövegrész,

e) 6. melléklete.

2. A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló
335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

33–37. §2

3. Az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló
84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet módosítása

38. §3

4. Záró rendelkezések

39. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1–32. §, a 40. §, valamint az 1–7. melléklet 2015. június 1-jén lép hatályba.

40. § E rendelet 1–32. §-a és 1–7. melléklete a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvénnyel együtt a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. július 4-i 2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja

1. melléklet a 34/2015. (II. 27.) Korm. rendelethez

„1. melléklet a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelethez

Üzemazonosítás

    1.    A veszélyes anyagoknak két küszöbmennyisége van: alsó és felső küszöbmennyiség (1. és 2. táblázat B és C oszlop).

    2.    E melléklet a veszélyes anyagokat két táblázatban határozza meg. Az 1. táblázat a veszélyes anyagok veszélyességi osztályait és a hozzájuk tartozó alsó és felső küszöbmennyiségeket tartalmazza. A 2. táblázat az egyes nevesített veszélyes anyagokat és a hozzájuk tartozó alsó és felső küszöbmennyiségeket határozza meg.

    3.    Az 1. táblázat A oszlopában felsorolt veszélyességi osztályokba sorolható veszélyes anyagokra az 1. táblázat B és C oszlopában meghatározott küszöbmennyiségek vonatkoznak.

    4.    Ha egy veszélyes anyag az 1. táblázatba tartozik és azt a 2. táblázat is tartalmazza, arra a 2. táblázat B és C oszlopában meghatározott küszöbmennyiségek vonatkoznak.

1. táblázat: A veszélyes anyagok veszélyességi osztályai

 

A

B

C

1

Veszélyességi osztályok az 1272/2008/EK rendeletnek megfelelően

Küszöbmennyiség (tonnában)

alsó

felső

2

„H” szakasz – EGÉSZSÉGI VESZÉLYEK

 

 

3

H1. AKUT TOXICITÁS 1. kategória, minden expozíciós útvonal

5

20

4

H2. AKUT TOXICITÁS – 2. kategória, minden expozíciós útvonal –
3. kategória, belégzéses expozíció (lásd a 7. megjegyzést)

50

200

5

H3. CÉLSZERVI TOXICITÁS (STOT) – EGYSZERI EXPOZÍCIÓ STOT SE
1. kategória

50

200

6

„P” szakasz – FIZIKAI VESZÉLYEK

 

 

7

P1.a ROBBANÓANYAGOK (lásd a 8. megjegyzést) – Instabil robbanóanyagok, vagy – robbanóanyagok, 1.1., 1.2., 1.3., 1.5. vagy
1.6. alosztály, vagy – olyan anyagok vagy keverékek, amelyek a 440/2008/EK rendelet A.14. módszere (lásd a 9. megjegyzést) szerint robbanási tulajdonságokkal rendelkeznek, és nem tartoznak a szerves peroxidok és az önreaktív anyagok és keverékek veszélyességi osztályába

10

50

8

P1.b ROBBANÓANYAGOK (lásd a 8. megjegyzést) Robbanóanyagok,
1.4. alosztály (lásd a 10. megjegyzést)

50

200

9

P2. TŰZVESZÉLYES GÁZOK Az 1. vagy a 2. kategóriába tartozó tűzveszélyes gázok

10

50

10

P3.a TŰZVESZÉLYES AEROSZOLOK (lásd a 11.1. megjegyzést)
1. vagy 2. kategóriájú „tűzveszélyes” aeroszolok, amelyek az 1. vagy
2. kategóriába tartozó tűzveszélyes gázokat vagy az 1. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékokat tartalmaznak

150 (nettó)

500 (nettó)

11

P3.b TŰZVESZÉLYES AEROSZOLOK (lásd a 11.1. megjegyzést) 1. vagy
2. kategóriájú „tűzveszélyes” aeroszolok, amelyek nem tartalmaznak
az 1. vagy 2. kategóriába tartozó tűzveszélyes gázokat vagy
az 1. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékokat
(lásd a 11.2. megjegyzést)

5 000 (nettó)

50 000 (nettó)

12

P4. OXIDÁLÓ GÁZOK Az 1. kategóriába tartozó oxidáló gázok

50

200

13

P5.a TŰZVESZÉLYES FOLYADÉKOK – Az 1. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékok, vagy – a 2. vagy a 3. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékok, a forráspontjuk feletti hőmérsékleten tartva, vagy – egyéb folyadékok, amelyek lobbanáspontja ? 60 °C, a forráspontjuk feletti hőmérsékleten tartva (lásd a 12. megjegyzést)

10

50

14

P5.b TŰZVESZÉLYES FOLYADÉKOK – A 2. vagy 3. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékok, ha a sajátos feldolgozási körülmények, mint például a nagy nyomás vagy a magas hőmérséklet súlyos baleset veszélyét idézhetik elő, vagy – egyéb folyadékok, amelyek lobbanáspontja ? 60 °C, ha a sajátos feldolgozási körülmények, mint például a nagy nyomás vagy a magas hőmérséklet súlyos baleset veszélyét idézhetik elő (lásd a 12. megjegyzést)

50

200

15

P5.c TŰZVESZÉLYES FOLYADÉKOK A P5.a és a P5.b szakaszba nem tartozó, a 2. vagy a 3. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékok

5 000

50 000

16

P6.a ÖNREAKTÍV ANYAGOK ÉS KEVERÉKEK és SZERVES PEROXIDOK

– A, B típusú önreaktív anyagok és keverékek, vagy

– A, B típusú szerves peroxidok

10

50

17

P6.b ÖNREAKTÍV ANYAGOK ÉS KEVERÉKEK és SZERVES PEROXIDOK

– C, D, E, F típusú önreaktív anyagok és keverékek, vagy

– C, D, E, F típusú szerves peroxidok

50

200

18

P7. PIROFOROS FOLYADÉKOK ÉS SZILÁRD ANYAGOK

– Az 1. kategóriába tartozó piroforos folyadékok

– Az 1. kategóriába tartozó piroforos szilárd anyagok

50

200

19

P8. OXIDÁLÓ FOLYADÉKOK ÉS SZILÁRD ANYAGOK

– Az 1., a 2., a 3. kategóriába tartozó oxidáló folyadékok, vagy

– Az 1., a 2., a 3. kategóriába tartozó oxidáló szilárd anyagok

50

200

20

„E” szakasz – KÖRNYEZETI VESZÉLYEK

 

 

21

E1. A vízi környezetre veszélyes az akut 1 vagy a krónikus 1 kategóriában

100

200

22

E2. A vízi környezetre veszélyes a krónikus 2 kategóriában

200

500

23

„O” szakasz – EGYÉB VESZÉLYEK

 

 

24

O1. Anyagok vagy keverékek az EUH014 figyelmeztető mondattal

100

500

25

O2. Az 1. kategóriába tartozó, vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek

100

500

26

O3. Anyagok vagy keverékek az EUH029 figyelmeztető mondattal

50

200

2. táblázat: Nevesített veszélyes anyagok

A

B

C

 

Küszöbmennyiség (tonnában)

Veszélyes anyagok

CAS-szám
(Csak tájékoztató
jelleggel)

alsó

felső

1. Ammónium-nitrát (lásd a 13. megjegyzést)

5 000

10 000

2. Ammónium-nitrát (lásd a 14. megjegyzést)

1 250

5 000

3. Ammónium-nitrát (lásd a 15. megjegyzést)

350

2 500

4. Ammónium-nitrát (lásd a 16. megjegyzést)

10

50

5. Kálium-nitrát (lásd a 17. megjegyzést)

5 000

10 000

6. Kálium-nitrát (lásd a 18. megjegyzést)

1 250

5 000

7. Arzén-pentoxid, arzén(V)–sav és/vagy sói

1303-28-2

1

2

8. Arzén-trioxid, arzénes(III)–sav és/vagy sói

1327-53-3

 

0,1

9. Bróm

7726-95-6

20

100

10. Klór

7782-50-5

10

25

11. Nikkelvegyületek belélegezhető por formájában: nikkel- monoxid, nikkel-dioxid, nikkel-szulfid, trinikkel-diszulfid, dinikkel-trioxid

 

1

12. Etilén-imin

151-56-4

10

20

13. Fluor

7782-41-4

10

20

14. Formaldehid (koncentráció ? 90%)

50-00-0

5

50

15. Hidrogén

1333-74-0

5

50

16. Hidrogén-klorid (cseppfolyósított gáz)

7647-01-0

25

250

17. Ólom-alkilok

5

50

18. Az 1. vagy 2. kategóriába tartozó cseppfolyósított tűzveszélyes gázok (köztük az LPG) és a földgáz
(lásd a 19. megjegyzést)

50

200

19. Acetilén

74-86-2

5

50

20. Etilén-oxid

75-21-8

5

50

21. Propilén-oxid

75-56-9

5

50

22. Metanol

67-56-1

500

5 000

23. 4,4’-metilén-bisz (2-klór-anilin) és/vagy sói, por formában

101-14-4

 

0,01

24. Metil-izocianát

624-83-9

 

0,15

25. Oxigén

7782-44-7

200

2 000

26. 2,4-toluol-diizocianát

2,6-toluol-diizocianát

584-84-9

91-08-7

10

100

27. Karbonil-diklorid (foszgén)

75-44-5

0,3

0,75

28. Arzin (arzén-hidrogén)

7784-42-1

0,2

1

29. Foszfin (foszfor-hidrogén)

7803-51-2

0,2

1

30. Kén-diklorid

10545-99-0

 

1

31. Kén-trioxid

7446-11-9

15

75

32. Poliklór-dibenzo-furánok és poliklór-dibenzo-dioxinok (köztük a TCDD), TCDD-egyenértékben számítva
(lásd a 20. megjegyzést)

 

0,001

33. A következő RÁKKELTŐ ANYAGOK vagy a következő rákkeltő anyagokat 5 tömegszázalék feletti koncentrációban tartalmazó keverékek: 4-amino-bifenil és/vagy sói, benzotriklorid, benzidin és/vagy sói, bisz (klór-metil) éter, klór-metil-metil-éter, 1,2-dibróm-etán, dietil-szulfát, dimetil-szulfát, dimetil- karbamoil-klorid, 1,2-dibróm-3-klór-propán, 1,2-dimetilhidrazin, dimetilnitrózamin, hexametilfoszfor-triamid, hidrazin,
2- naftil-amin és/vagy sói, 4-nitrodifenil és 1,3- propánszulton

0,5

2

34. Kőolajtermékek és alternatív üzemanyagok

a) benzinek és nafták;

b) kerozinok (ideértve a sugárhajtómű-üzemanyagokat is);

c) gázolajok (ideértve a dízelüzemanyagokat, a háztartási tüzelőolajokat és a gázolajkeverékeket is);

d) nehéz fűtőolajok;

e) alternatív üzemanyagok, amelyek az a)–d) pontban említett termékekkel megegyező célokat szolgálnak, valamint gyúlékonyságuk és környezeti veszélyeik tekintetében hasonló tulajdonságokkal bírnak

2 500

25 000

35. Vízmentes ammónia

7664-41-7

50

200

36. Bór-trifluorid

7637-07-2

5

20

37. Hidrogén-szulfid

7783-06-4

5

20

38. Piperidin

110-89-4

50

200

39. Bisz(2-dimetil-amino-etil) (metil)amin

3030-47-5

50

200

40. 3-(2-etilhexiloxi)propil-amin

5397-31-9

50

200

41. Nátrium-hipoklorit (*) vízi akut 1. kategóriába [H400] sorolt keverékei, amelyek 5%-nál kevesebb aktív klórt tartalmaznak, és amelyek az 1. táblázat egyik veszélyességi osztályába sem sorolhatóak be.

(*) Feltéve, hogy a keverék a nátrium-hipoklorit nélkül nem tartozna a vízi akut 1. kategóriába [H400].

200

500

42. Propil-amin (lásd a 21. megjegyzést)

107-10-8

500

2 000

43. Tercier-butil-akrilát (lásd a 21. megjegyzést)

1663-39-4

200

500

44. 2-metil-3-butén-nitril (lásd a 21. megjegyzést)

16529-56-9

500

2 000

45. Tetrahidro-3,5-dimetil-1,3,5, -tiadiazin-2-tion (Dazomet) (lásd a 21. megjegyzést)

533-74-4

100

200

46. Metil-akrilát (lásd a 21. megjegyzést)

96-33-3

500

2 000

47. 3-metil-piridin (lásd a 21. megjegyzést)

108-99-6

500

2 000

48. 1-bróm-3-klór-propán (lásd a 21. megjegyzést)

109-70-6

500

2 000

Megjegyzések az 1. melléklethez:

    1.    Az anyagok és keverékek veszélyességi osztályba sorolása az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint történik.

Olyan anyagok és keverékek esetében, ideértve a hulladékokat is, amelyeket nem az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint kell veszélyes anyagként vagy keverékként osztályozni, de amelyek jelen vannak vagy jelen lehetnek egy veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben és amelyek az üzemben megállapított feltételek mellett a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek potenciális lehetősége szempontjából egyenértékű tulajdonságokkal rendelkeznek vagy valószínűleg ilyen tulajdonságokkal rendelkezhetnek, azoknak a veszélyességi osztályozását a rájuk vonatkozó külön jogszabályok vagy vizsgálati módszerek alapján kell elvégezni, az 1. táblázat A oszlopába történő besorolásukra alkalmas módon.

    2.    A táblázatokban meghatározott küszöbmennyiségek egy üzemre vonatkoznak.

Ha a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben jelen lévő veszélyes anyag(ok) mennyisége eléri vagy meghaladja a B oszlopban meghatározott értéket, de nem éri el a C oszlopban meghatározott értéket, akkor a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem alsó küszöbértékű. Ha a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben jelen lévő veszélyes anyag(ok) mennyisége eléri vagy meghaladja a C oszlopban meghatározott értéket, akkor a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem felső küszöbértékű. Ha az üzemben jelen lévő veszélyes anyag(ok) mennyisége eléri vagy meghaladja a B oszlopban meghatározott érték negyedét, akkor az üzem küszöbérték alatti üzemnek minősül.

    3.    Amennyiben az üzemben többféle veszélyes anyag van jelen, és azok közül önmagában egyetlen jelen lévő anyag vagy keverék maximális mennyisége sem éri el vagy haladja meg a C oszlopban meghatározott értéket, akkor a veszélyes tevékenység azonosításánál a következő összegzési szabályt kell alkalmazni:

a)    az üzem felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, ha az összeg

    q1/QF1+q2/QF2+q3/QF3+q4/QF4+q5/QF5+...>=1

    qx – az 1. táblázatban megjelölt valamely veszélyességi osztályba tartozó jelen lévő veszélyes anyag, vagy a 2. táblázatban szereplő valamely nevesített, jelen lévő veszélyes anyag mennyisége,

    QFx – az adott anyaghoz tartozó az 1. vagy a 2. táblázat C oszlopában feltüntetett küszöbmennyiség;

b)    az üzem alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, ha az összeg

    q1/QA1+q2/QA2+q3/QA3+q4/QA4+q5/QA5+...>=1

    qx – az 1. táblázatban megjelölt valamely veszélyességi osztályba tartozó jelen lévő veszélyes anyag, vagy a 2. táblázatban szereplő valamely nevesített, jelen lévő veszélyes anyag mennyisége,

    QAx – az adott anyaghoz tartozó az 1. vagy a 2. táblázat B oszlopában meghatározott küszöbmennyiség;

c)    az üzem küszöbérték alatti üzem, ha az összeg

    q1/QA1+q2/QA2+q3/QA3+q4/QA4+q5/QA5+...>=0,25

    qx – az 1. táblázatban megjelölt valamely veszélyességi osztályba tartozó jelen lévő veszélyes anyag, vagy a 2. táblázatban szereplő valamely nevesített, jelen lévő veszélyes anyag mennyisége,

    QAx – az adott anyaghoz tartozó az 1. vagy a 2. táblázat B oszlopában meghatározott küszöbmennyiség.

3.1. Ezt az összegzési szabályt az egészségi veszélyek, a fizikai veszélyek és a környezeti veszélyek értékeléséhez kell használni. Ennélfogva a szabályt külön-külön is kell alkalmazni:

a)    a 2. táblázatban felsorolt az 1., a 2. akut toxikus kategóriába (minden expozíciós útvonal) vagy a 3. akut toxikus kategóriába (belégzéses útvonal) vagy STOT SE 1. kategóriába tartozó veszélyes anyagok, valamint az 1. táblázat H1–H3. veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok összegzésekor;

b)    a 2. táblázatban felsorolt veszélyes anyagok, amelyek robbanóanyagok, tűzveszélyes gázok, tűzveszélyes aeroszolok, oxidáló gázok, tűzveszélyes folyadékok, önreaktív anyagok vagy keverékek, szerves peroxidok, piroforos folyadékok és szilárd anyagok vagy oxidáló folyadékok vagy szilárd anyagok, valamint az 1. táblázat P1–P8. veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok összegzésekor;

c)    a 2. táblázatban felsorolt a vízi környezetre veszélyes akut 1. kategóriába vagy krónikus 1. vagy 2. kategóriába tartozó veszélyes anyagok, valamint az 1. táblázat E1. és E2. veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok összegzésekor.

3.2. Az összegzést nem kell elvégezni abban az esetben, ha egy veszélyes anyag vagy egy veszélyességi osztályba tartozó anyagok jelen lévő mennyisége eléri, vagy meghaladja a felső küszöbértékét.

3.3. Ha a veszélyes anyag egyidejűleg egészségi veszéllyel, fizikai veszéllyel, vagy környezeti veszéllyel is rendelkezik, akkor a veszélyes anyag mennyiségével a fenti számítások során több esetben is számolni kell.

3.4. A jelen rendelet hatálya alá tartozik mindazon veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, amely esetében a 3.1. pont a), b) vagy c) alpontja szerinti összegzési érték bármelyike nagyobb vagy egyenlő 1, a küszöbérték alatti üzemek esetében nagyobb vagy egyenlő 0,25.

    4.    Ha százalékos összetétel vagy más leírás nincs megadva, a keverékeket ugyanúgy kell kezelni, mint a tiszta anyagokat, feltéve, hogy koncentrációjuk az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben vagy annak a műszaki fejlődéshez való legutóbbi hozzáigazításában a jellemzőik alapján meghatározott határokon belül marad.

    5.    Az üzemeltető kötelezettsége szempontjából mértékadónak számít a veszélyes anyagnak az üzemben egyidejűleg ténylegesen, vagy valószínűsíthetően jelen lévő legnagyobb mennyisége. Az a veszélyes anyag, amely a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben a küszöbmennyiség 2%-át meg nem haladóan van jelen, a teljes veszélyes anyag mennyiség meghatározásakor figyelmen kívül hagyható, ha az alsó vagy felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen, vagy a küszöbérték alatti üzemen belül úgy helyezkedik el, hogy az veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet nem okozhat.

    6.    Több besorolást is lehetővé tevő tulajdonságokkal rendelkező veszélyes anyag esetében egy összegzési szabály alkalmazásakor mindig a legalacsonyabb küszöbmennyiséget kell figyelembe venni. A 3. megjegyzésben előírt összegzési szabály alkalmazásában azonban mindig a legalacsonyabb küszöbmennyiséget vagy a 3. a), 3. b) és 3. c) megjegyzésben a kérdéses besoroláshoz tartozó egyes kategóriacsoportokat kell alkalmazni.

    7.    Az orális expozíciós útvonal tekintetében a 3. akut toxicitási kategóriába tartozó (H 301) veszélyes anyagok és keverékek a H2. AKUT TOXICITÁS veszélyességi osztályba tartoznak azokban az esetekben, amikor sem az akut belégzéses toxicitási besorolást, sem a bőrön keresztüli akut toxicitási besorolást nem lehet meghatározni, például meggyőző, belégzéses és bőrön keresztüli toxicitásra vonatkozó adatok hiányában.

    8.    A robbanóanyagok veszélyességi osztálya robbanóképes árucikkeket tartalmaz (lásd az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 2.1. pontját). Ha az árucikkben lévő robbanóképes anyag vagy keverék mennyisége ismert, akkor ezen rendelet alkalmazásában ezt a mennyiséget kell figyelembe venni. Ha az árucikkben lévő robbanóképes anyag vagy keverék mennyisége nem ismert, akkor ezen rendelet alkalmazásában az egész árucikket robbanóképesnek kell tekinteni.

    9.    Az anyagok és keverékek robbanóképes jellemzőit csak akkor szükséges kísérleti úton vizsgálni, ha az ENSZ: Veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlások, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve (továbbiakban: ENSZ Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve) 6. függelékének 3. része szerinti szűrés azt mutatja, hogy az anyag vagy keverék robbanóképes jellemzőkkel rendelkezhet.

    10.    Ha az 1.4. alosztályba tartozó robbanóanyagokat kicsomagolnak vagy átcsomagolnak, azokat a P1a. szakaszba tartozónak kell tekinteni, kivéve abban az esetben, ha a veszélyről bizonyítást nyer, hogy az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban továbbra is megfelel az 1.4. alosztály kritériumainak.

    11.1.    A tűzveszélyes aeroszolok osztályozása az aeroszoladagolókra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1975. május 20-i 75/324/EGK tanácsi irányelvnek (az aeroszoladagolókról szóló irányelvnek) megfelelően történik. A 75/324/EGK irányelv szerinti „fokozottan tűzveszélyes” és „tűzveszélyes” aeroszolok az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásában az 1., illetve a 2. kategóriába tartozó tűzveszélyes aeroszoloknak felelnek meg.

    11.2.    A P3.b veszélyességi osztályba tartoznak azok a tűzveszélyes aeroszolok, amelyek esetében az aeroszoladagoló nem tartalmaz sem az 1. vagy a 2. kategóriába tartozó tűzveszélyes gázt, sem az 1. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékot.

    12.    Az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 2.6.4.5. pontja szerint a 35 °C feletti lobbanáspontú folyadékokat nem kell a 3. kategóriába besorolni, ha az ENSZ Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve 32. szakaszának III. részében leírt L.2. – Tartós éghetőségi vizsgálat negatív eredményt ad. Ez azonban nem érvényes szélsőséges körülmények között, például magas hőmérséklet vagy nagy nyomás esetén, így az ilyen folyadékok is ide tartoznak.

    13.    Ammónium-nitrát (5000 / 10 000): önfenntartó bomlásra képes műtrágyák

Ezt olyan ammónium-nitrát-alapú vegyületekre, összetett műtrágyákra (ammónium-nitrátot foszfátokkal és/vagy kálisókkal együtt tartalmazó vegyületekre, összetett műtrágyákra) kell alkalmazni, amelyek az ENSZ teknővizsgálata szerint (lásd: ENSZ Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve, III. rész, 38.2. pont) képesek önfenntartó lebomlásra, és amelyekben az ammónium-nitrátnak tulajdonítható nitrogéntartalom:

a)    15,75 tömegszázaléknál nagyobb, de nem több, mint 24,5 tömegszázalék, és/vagy amelynek teljes
éghető/szerves anyag tartalma a 0,4%-ot nem haladja meg, vagy olyan anyagokkal együtt van jelen, amelyek megfelelnek a műtrágyákról szóló, 2003. október 13-i 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) III-2. mellékletében foglalt követelményeknek,

b)    15,75 tömegszázalék vagy annál kevesebb (az éghetőanyag tartalom korlátozása nélkül).

    14.    Ammónium-nitrát (1250 / 5000): műtrágya minőségű

Ezt olyan ammónium-nitrát-alapú műtrágyákra és ammónium-nitrát-alapú összetett/komplex műtrágyákra kell alkalmazni, amelyek megfelelnek a 2003/2003/EK rendelet III-2. mellékletében foglalt követelményeknek, és amelyekben az ammónium-nitrátnak tulajdonítható nitrogéntartalom:

a)    24,5 tömegszázaléknál nagyobb, kivéve a dolomittal, mészkővel és/vagy kalcium-karbonáttal képzett, legalább 90%-os tisztaságú ammónium-nitrát keverékeket,

b)    15,75 tömegszázaléknál nagyobb, ammónium-nitrát és ammónium-szulfát keverékei esetében,

c)    28 tömegszázaléknál nagyobb (dolomittal, mészkővel és/vagy kalcium-karbonáttal képzett, legalább 90%-os tisztaságú ammónium-nitrát keverékek esetében).

    15.    Ammónium-nitrát (350 / 2500): technikai minőségű

Ez alkalmazandó:

a)    ammónium-nitrátra és ammónium-nitrát készítményekre, amelyekben az ammónium- nitrátból származó nitrogéntartalom:

aa)    24,5 tömegszázaléknál nagyobb, de nem több, mint 28 tömegszázalék, és amelyek éghetőanyag tartalma nem haladja meg a 0,4%-ot,

ab)    28 tömegszázaléknál nagyobb, és amelyek éghetőanyag tartalma nem haladja meg a 0,2%-ot.

b)    vizes ammónium-nitrát oldatokra, amelyekben az ammónium-nitrát koncentrációja 80 tömegszázaléknál nagyobb.

    16.    Ammónium-nitrát (10 / 50): „előírástól eltérő” termékek és műtrágyák, melyek nem felelnek meg a detonációvizsgálatnak

Ez a következőkre alkalmazandó

a)    a gyártási folyamat során minőségi okok miatt elkülönített anyagokra, valamint az ammónium-nitrátra és az ammónium-nitrát- készítményekre, a tiszta ammónium-nitrát-alapú műtrágyákra és a 14. és a 15. megjegyzésben említett ammónium- nitrát-alapú összetett/komlpex műtrágyákra, amelyeket újragyártásra, újrafeldolgozásra vagy biztonságos felhasználás érdekében történő kezelésre a végfelhasználótól visszajuttatnak vagy visszajuttattak a gyártóhoz, az ideiglenes tárolóhoz vagy az újrafeldolgozó üzemhez, mert már nem felelnek meg a 14. és 15. megjegyzés előírásainak,

b)    a 13. megjegyzés a) pontjában és a 14. megjegyzésben említett műtrágyákra, amelyek már nem tesznek eleget a 2003/2003/EK rendelet III-2. mellékletében foglalt követelményeknek,

c)    a lejárt szavatosságú 1., 2. és 3. „ammónium-nitrát” nevesített veszélyes anyagokra.

    17.    Kálium-nitrát (5000 / 10 000)

Olyan kálium-nitrát alapú, szemcsés vagy granulált műtrágyák, amelyek a tiszta kálium-nitráttal megegyező veszélyes tulajdonságokkal rendelkeznek.

    18.    Kálium-nitrát (1250 / 5000)

Olyan kálium-nitrát alapú, kristályos műtrágyák, amelyek a tiszta kálium-nitráttal megegyező veszélyes tulajdonságokkal rendelkeznek.

    19.    Feljavított biogáz

A 2. táblázat 18. sorába sorolható az olyan a földgázzal – a metántartalom tekintetében is – egyenértékű minőséget biztosító szabványokkal összhangban feljavított biogáz, amely legfeljebb 1% oxigént tartalmaz.

    20.    Poliklór-dibenzo-furánok és poliklór-dibenzo-dioxinok

A poliklór-dibenzo-furánok és a poliklór-dibenzo-dioxinok mértékadó tömegét a következő együtthatók segítségével kell meghatározni:

WHO 2005 TEF

2,3,7,8-TCDD

1

2,3,7,8-TCDF

0,1

1,2,3,7,8-PeCDD

1

2,3,4,7,8-PeCDF

0,3

 

 

1,2,3,7,8-PeCDF

0,03

1,2,3,4,7,8-HxCDD

0,1

 

 

1,2,3,6,7,8-HxCDD

0,1

1,2,3,4,7,8-HxCDF

0,1

1,2,3,7,8,9-HxCDD

0,1

1,2,3,7,8,9-HxCDF

0,1

 

 

1,2,3,6,7,8-HxCDF

0,1

1,2,3,4,6,7,8-HpCDD

0,01

2,3,4,6,7,8-HxCDF

0,1

OCDD

0,0003

1,2,3,4,6,7,8-HpCDF

0,01

 

 

1,2,3,4,7,8,9-HpCDF

0,01

 

 

OCDF

0,0003

T=tetra, Pe=penta, Hx=hexa, Hp=hepta, 0=octa

    21.    Azokat a 2. táblázat 42–48. sora szerinti nevesített veszélyes anyagokat, amelyek a P5.a tűzveszélyes folyadék vagy a P5.b tűzveszélyes folyadék kategóriába is tartoznak egy összegzési szabály alkalmazásakor mindig a legalacsonyabb küszöbmennyiséggel kell figyelembe venni.

    22.    A veszélyes anyagok jelen lévő mennyiségének meghatározásakor a tárolóedények technológiai berendezések tároló kapacitása a mértékadó, mindaddig, amíg az üzemeltető hitelt érdemlő módon nem bizonyítja, hogy az valamilyen korlátozást eredményező műszaki megoldással csökkentésre került. A veszélyes anyagok jelen lévő mennyiségének meghatározásakor figyelembe vehető továbbá a veszélyes anyagok üzemeltető által dokumentált módon működtetett, naplózott, visszakereshető, elektronikus nyilvántartása.

    23.    Az anyagok besorolásánál az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. mellékletében szereplő veszélyességi osztályba sorolást kell elsődlegesen mérvadónak tekinteni.

    24.    A nem ismert veszélyességű, akár hulladékokat is tartalmazó keverék esetében mindaddig, amíg annak tényleges veszélyességét az üzemeltető nem igazolja, a keverék veszélyességi osztályba sorolásakor a keverékben jelen lévő vagy jelen lévőnek feltételezhető összetevők közül annak a veszélyességét kell alkalmazni a teljes keverékmennyiségre, amelyhez az 1., vagy a 2. táblázatban a legalacsonyabb küszöbmennyiség tartozik.

    25.    A veszélyes tevékenység azonosításánál a 3. c) pont szerinti összegzési szabály alkalmazása során a teljes veszélyes anyag mennyiség meghatározásakor figyelmen kívül hagyható a mezőgazdasági tevékenységet végző küszöbérték alatti üzem esetében a tartályban, palackban (beleértve a kapcsolódó technológiai berendezéseket) tárolt, az 1. melléklet 2. táblázat 18. sora szerinti veszélyes anyag.”

2. melléklet a 34/2015. (II. 27.) Korm. rendelethez

„2. melléklet a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelethez

Üzemazonosítási adatszolgáltatás tartalmi és formai követelményei

A. Veszélyes anyagok és tevékenység azonosítása

A/1 adatlap: ÜZEMADATOK – VESZÉLYES ANYAGOK

A nevesített
veszélyes anyag megnevezése
(az 1. melléklet 2. táblázat alapján)

Nemzetközileg elfogadott egyértelmű azonosítása
(CAS-szám, szükség szerint IUPAC név, kereskedelmi megnevezés, fizikai forma)

H mondatok, ADR szerinti osztályozás

Jelen lévő maximális mennyisége (tonna)

A besorolásnál figyelembe vett küszöbmennyiség (tonna)

CAS szám

IUPAC név

kereskedelmi megnevezés

fizikai forma

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

A/2 adatlap: ÜZEMADATOK–VESZÉLYES ANYAGOK

A nem nevesített veszélyes anyag megnevezése
(az 1. melléklet 1. táblázat alapján)

Nemzetközileg elfogadott egyértelmű azonosítása
(CAS-szám, szükség szerint IUPAC név, kereskedelmi megnevezés, fizikai forma)

A veszélyes anyag 1. melléklet 1. táblázat 1. oszlopa szerinti veszélyességi osztályba sorolása a H mondatok
és az ADR szerinti osztályozás feltüntetésével

Jelen lévő maximális mennyisége (tonna)

A besorolásnál figyelembe vett küszöbmennyiség (tonna)

CAS szám

IUPAC név

kereskedelmi megnevezés

fizikai forma

H mondatok

ADR osztály

Az 1. melléklet
1. táblázat
1. oszlopa szerinti osztályba sorolás

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

A/3 adatlap: A VESZÉLYESSÉG SZÁMÍTÁSA

Veszélyesség, alsó küszöbérték számítása

Ó qn/QAn értékek (1. melléklet alapján)

Egészségi veszélyek

Fizikai veszélyek

Környezeti veszélyek

Veszélyesség, felső küszöbérték számítása

Ó qn/QFn ertékek (1. melléklet alapján)

Egészségi veszélyek

Fizikai veszélyek

Környezeti veszélyek

B. Veszélyes üzemek adatai

B/1. adatlap:
ÜZEMAZONOSÍTÁSHOZ, ÜZEMADATOK–ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

1.

Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem / küszöbérték alatti üzem neve:

2.

Üzemeltető neve:

3.

Üzemeltető székhelye:

4.

Az üzem (telephely) pontos címe (amennyiben eltér a székhely adataitól):

5.

Az üzem tevékenységi köre, rendeltetése:

6.

Az üzem levelezési címe:

7.

Telefon munkaidőben (központ, titkárság, ügyelet):

8.

Telefon munkaidőn kívül (központ, titkárság, ügyelet):

9.

Fax (központi):

10.

Vezető (vezérigazgató, ügyvezető, elnök stb.) neve, beosztása:

11.

Vezető levelezési címe:

12.

Vezető e-mail címe:

13.

Vezető telefonszáma, fax száma:

14.

Vezető mobiltelefon száma:

15.

Kapcsolattartó neve, beosztása:

16.

Kapcsolattartó e-mail címe:

17.

Kapcsolattartó telefonszáma, fax száma:

18.

Kapcsolattartó mobiltelefon száma:

19.

Meghatalmazott neve, beosztása:

20.

Meghatalmazott e-mail címe:

21.

Meghatalmazott telefonszáma, fax száma:

22.

Meghatalmazott mobiltelefon száma:

23.

GPS koordináta:

B/2. adatlap:
ÜZEMI INFORMÁCIÓK

I.

ÜZEM KÖRNYEZETE

1.

Lakóövezet távolsága, üdülőövezet távolsága, közintézmények távolsága, tömegtartózkodásra szolgáló építmények/létesítmények távolsága (méter)

2.

Munkahelyek, más egyéb üzemek, irodaházak stb. távolsága (méter)

3.

Veszélyes anyaggal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem távolsága (méter)

4.

Lakossági ellátást szolgáló közművek távolsága (méter) (tételesen felsorolva)

 

5.

Azon területeknek, egyéb üzemeknek, gazdálkodó szervezetek telephelyeinek távolsága, amelyek kiválthatják, vagy fokozhatják a súlyos baleset és a dominóhatás kockázatát, vagy következményeit (méter) (tételesen felsorolva)

II.

ÜZEM

Jelenlévő személyek száma

1.

Üzem saját munkavállalóinak és az üzem területén rendszeresen vagy állandóan tartózkodó nem saját munkavállalók, ügyfelek stb. száma (fő)

Veszélyes anyag (R. szerinti) tulajdonsága és technológiai körülményei

2.

Az 1. melléklet, 1. táblázat H1., H2., H3. veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok jelenléte (igen/nem)

3.

Az 1. melléklet, 1. táblázat, P1.a, P1.b veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok jelenléte (igen/nem)

4.

Cseppfolyós gáz (palackos gáz kivételével) jelenléte (igen/nem)

5.

Nyomás (min. 300 kPa túlnyomás) alatti technológiai berendezések jelenléte (igen/nem)

MELLÉKLET:

Az adatlaphoz mellékelni szükséges méretarányos, aránymértékkel/méretskálával ellátott térképet az üzem környezetéről, és helyszínrajzot az üzemről, ahol meg kell jelölni a veszélyes anyagok elhelyezkedését és mennyiségét, valamint a veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményeket a rendeltetésük megadásával.

3. melléklet a 34/2015. (II. 27.) Korm. rendelethez

(1) Az R. 3. melléklet 1.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1.1. Az üzemeltető a biztonsági jelentésben megadja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatos fő célkitűzéseit, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos elveit, azok fejlesztési irányait, továbbá összefoglaló jelleggel ismerteti az alábbi területeken bevezetett vagy működtetett intézkedéseit, szervezetét, irányítási rendszereit:

a) szervezet és személyzet,

b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek azonosítása és értékelése,

c) üzemvezetés,

d) a változtatások kezelése,

e) védelmi tervezés,

f) belső audit és vezetőségi átvizsgálás.”

(2) Az R. 3. melléklet 1.2.5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1.2.5. Az üzemeltető bemutatja, hogy a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetében más üzemeltetők által folytatott veszélyes tevékenységek, egyéb telephelyeken és területeken végzett tevékenységek, beleértve a fejlesztések ismert, lehetséges hatásait a rendelkezésére álló adatok alapján figyelembe vette.”

(3) Az R. 3. melléklet 1.3.3. pont a)–b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jelen lévő veszélyes anyagok aktuális leltárát az alábbi tartalommal:)

a) az anyag megnevezése, nemzetközileg elfogadott egyértelmű azonosítása (CAS-szám, szükség szerint IUPAC név, kereskedelmi megnevezés, empirikus formula, fizikai forma), továbbá az anyagoknak az 1. melléklet 1. táblázata szerinti veszélyességi osztályba sorolása,

b) jellemző fizikai, kémiai, toxikológiai és természetet károsító tulajdonságok (H-mondatok) a normálüzemi és a rendellenes működési körülmények között,”

(4) Az R. 3. melléklet 1.6.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1.6.2. Az üzemeltető részletesen elemzi a reálisan feltételezhető veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek előfordulásának valószínűségét, okait és körülményeit. Ennek során bemutatja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesethez vezető üzemzavarok üzemen belüli vagy kívüli kiváltó okait és lefolyását, ideértve különösen:

a) a működési okokat,

b) a külső, például a dominóhatás és a rendelet hatálya alá nem tartozó telephelyek, területek és fejlesztések miatti okokat, amelyek kiválthatják vagy fokozhatják egy súlyos baleset kockázatát vagy következményeit,

c) a természeti okokat, például a földrengéseket és az árvizeket.

A veszélyazonosításhoz és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kockázatának értékeléséhez az üzemeltető bármilyen, e célra a nemzetközi gyakorlatban elfogadott módszert használhat.”

(5) Az R. 3. melléklet 1.6.3. pontjának utolsó mondata helyébe a következő mondat lép:

„Az értékelést a technológiában feltárt minden balesetre el kell végezni, de a biztonsági jelentésben csak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem egésze által jelentett veszélyeztetést érdemben meghatározó, legnagyobb kockázatot jelentő potenciális baleseti eseménysorokat kell bemutatni és szövegesen értékelni.”

(6) Az R. 3. melléklet 1.6.4. pontjának első mondata helyébe a következő mondat lép:

„Az üzemeltető a biztonsági jelentésben – az azonosított veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset gyakorisága és következményei alapján valamennyi károsító hatásra (mérgező anyagok légköri terjedése, túlnyomás vagy sugárzó hő) vonatkozóan – javaslatot tehet a sérülés egyéni kockázata értékeinek alapján a veszélyességi övezet nagyságára.”

(7) Az R. 3. melléklete a következő 1.6.5. ponttal egészül ki:

„1.6.5. Az üzemeltető a biztonsági jelentésben bemutatja a veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményeiben alkalmazott veszélyes anyagokhoz vagy folyamatokhoz kapcsolódó korábbi, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemében 2002. január 1-ét követően bekövetkezett, veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavarokat és súlyos baleseteket, elemzi az azokból levonható tanulságokat, valamint bemutatja a hasonló események megelőzése érdekében tett intézkedéseket.”

(8) Az R. 3. melléklet 1.7. pont e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Bemutatja a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következményei csökkentésére rendszeresített felszereléseket, valamint a vezetéshez és a döntés-előkészítéshez szükséges infrastruktúrát:)

e) az érzékelő/védelmi rendszereket és a véletlen anyagkibocsátás mennyiségét korlátozó eszközöket, mint amilyen többek között a vízpermet, a gőzfüggöny, az elzárószelep, illetve az inertizáló rendszerek,”

(9) Az R. 3. melléklet 1.8.3.–1.8.4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1.8.3. A biztonsági jelentésben az üzemeltető bemutatja a biztonsági irányítási rendszer szervezeti felépítését. A leírásban a szervezet minden szintjén megjelöli a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésébe és az ellenük való védekezés irányításába, végrehajtásába bevont személyeket, azok feladat- és hatáskörét, felkészítésükhöz szükséges követelményeket és erőforrásokat a folyamatos tökéletesítés szükségességével kapcsolatos tudatosság növelése céljából tett intézkedésekkel együtt.

1.8.4. Az elvégzett veszélyazonosítás és kockázatelemzés eredményei alapján az üzemeltető kialakítja, felülvizsgálja és szükség szerint kiegészíti a biztonsági irányítási rendszer normáit: kidolgozza, kiegészíti és alkalmazza a biztonságos üzemre vonatkozó technológiai leírásokat, utasításokat és más szabályzókat, figyelembe véve a vonatkozó legjobb gyakorlatokkal kapcsolatban rendelkezésre álló információkat. A normák kialakításába – az őket érintő területeken és mértékben – a végrehajtó személyzetet is bevonja. Részükre a megfelelő feltételeket és felkészítést biztosítja. A normarendszerben figyelembe veszi a normálüzemi technológiákat, a leállításokat, az indításokat, a berendezések karbantartását és a technológiai veszélyhelyzetek jelzését és kezelését is, külön figyelmet fordít az alvállalkozói rendszerben végzett tevékenységekre. A normarendszer részeként az üzemeltető a rendszerhiba kockázatának csökkentése céljából, az üzemben lévő, a biztonsági jelentésben rögzített veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti eseménysorokhoz rendelhető technológiai berendezések elhasználódásával és a korrózióval járó kockázatok kezelése és ellenőrzése érdekében kidolgozza ezen technológiai berendezések állapotának nyomon követésére és ellenőrzésére szolgáló stratégiát és módszertant, gondoskodik a megfelelő utókövetési intézkedések és az esetlegesen szükséges ellenintézkedések megtételéről. A biztonsági irányítási rendszer normáit megismerteti a fenti tevékenységekben érintett személyekkel is.”

(10) Az R. 3. melléklet 1.8.6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1.8.6. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatosan kitűzött célok elérésének folyamatos vizsgálata és a vizsgálat során szükségesként azonosított változtatások beépítése érdekében az üzemeltető módszereket dolgoz ki, és ezek szerint cselekszik. A megelőzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásának helyzetét folyamatosan értékeli. Az üzemeltető meghatározza a biztonsági teljesítmény-értékelési eljárások során alkalmazott teljesítménymutatókat, így különösen biztonsági teljesítménymutatókat és/vagy más vonatkozó mutatókat is. A hiányosságokat feltárja, és kialakítja az azok kiküszöböléséhez szükséges módszereket.

A feladatok érintik a jelentési rendszert is, amelyben az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetekről vagy üzemzavarokról ad tájékoztatást. A jelentésekben külön ki kell térni az olyan baleseti eseményekre, amelyek a biztonsági rendszer zavarait mutatják. Az ilyen események hátterét fel kell tárni, tapasztalatait értékelni, a következtetéseket levonni, és ezek alapján intézkedni kell a megelőzéssel vagy az elhárítással kapcsolatban szükségessé vált feladatokra.”

(11) Az R. 3. melléklete a következő 1.11. ponttal egészül ki:

„1.11. Az üzemeltető a biztonsági jelentés egyes tartalmi elemeit egyéb vonatkozó uniós és hazai szabályozásnak megfelelő dokumentum felhasználásával is bemutathatja, amennyiben az megfelel a jelen rendelet követelményeinek.”

4. melléklet a 34/2015. (II. 27.) Korm. rendelethez

(1) Az R. 7. melléklete a következő 1.7. ponttal egészül ki:

„1.7. A környezetterheléssel járó súlyos balesetből származó veszélyeztetés elfogadhatóságának feltétele:

a) a technológia műszaki kialakítása garantálja a környezetre veszélyes anyagok környezetbe jutó mennyiségének korlátozását, és az erre vonatkozó technológiai szabályzók rendelkezésre állnak,

b) a kikerült környezetre veszélyes anyag összegyűjtését, mentesítését vagy más módon történő ártalmatlanítását tartalmazó technológiai szabályzók rendelkezésre állnak,

c) a környezeti kárelhárítási eljárások anyagi-technikai és személyi feltétele biztosított, és

d) az üzem kárelhárító szervezete felkészült a környezeti kárelhárítási feladatok végzésére, és e feladatokat terv szerint rendszeresen gyakorolja.”

(2) Az R. 7. melléklet 2.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2.2. A zónákban történő fejlesztésekről kialakított állásfoglalások meghozatala során a katasztrófavédelmi hatóság az alábbiakat veszi figyelembe:”

(3) Az R. 7. melléklet 2.4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2.4. Ha a tervezett fejlesztés jellege nem szerepel a táblázatban, akkor a hatóság által összehívott bizottság dönt arról, hogy az jellegében, érzékenységében mely kategóriához áll a legközelebb.”

(4) Az R. 7. melléklete a következő 5.3.4. ponttal egészül ki:

„5.3.4. A környezetterheléssel járó súlyos balesetből származó veszélyeztetést az 1.7. pontban bemutatottak szerint kell értékelni.”

(5) Az R. 7. melléklet 6. pont címének helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. A veszélyes anyagokkal foglalkozó és a küszöbérték alatti üzemek engedélyezéséhez és működtetéséhez kapcsolódó egyéb követelmények.”

(6) Hatályát veszti az R. 7. melléklete 6.1. pont nyitó szövegrészében a „ , belső védelmi terv” szövegrész.

(7) Hatályát veszti az R. 7. melléklet 6.1. pont b) alpontjában a „ , és a lehetséges súlyos balesetek következményeinek” szövegrész.

(8) A R. 7. melléklet a következő 6.4.-6.5. ponttal egészül ki:

„6.4. A belső védelmi terv elkészítésével megbízott gazdálkodó szervezet köteles legalább egy, a 6.1. a) pont szerinti szakembert alkalmazni.

6.5. A veszélyes ipari védelmi ügyintéző alkalmazását vagy megbízását követően a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője 8 napon belül a hatóság felé bejelenti a veszélyes ipari védelmi ügyintéző nevét, telefonszámát.”

5. melléklet a 34/2015. (II. 27.) Korm. rendelethez

Az R. 9. melléklet 1.2.1. pont c) alpont nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

(A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés és a káros hatások csökkentésére irányuló tevékenység leírása:)

c) a lakosság, az anyagi javaik és a környezet védelme érdekében hozott intézkedések:”

6. melléklet a 34/2015. (II. 27.) Korm. rendelethez

(1) Az R. 10. melléklet címe helyébe a következő cím lép:

„A lakossági tájékoztatás követelményei és a hirdetmény tartalmi elemei”

(2) Az R. 10. melléklet 1.1. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemről szóló információkat. Ezek:)

d) tájékoztatás, hogy a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem e jogszabály alapján felső vagy alsó küszöbértékű,”

(2) Az R. 10. melléklete a következő 1.4. ponttal egészül ki:

„1.4. A lakossági tájékoztató kiadvány tartalmazza továbbá:

a) a hatóság elérhetőségi adatait, beleértve a hatósági elektronikus tájékoztató rendszer címét, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben lefolytatott utolsó hatósági ellenőrzés dátumának elérhetőségére vonatkozó információkat, valamint azt hogy hol szerezhető be kérésre részletes, releváns információ,

b) felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem esetén adott esetben azt, hogy az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának ipari balesetek országhatáron túli hatásairól szóló egyezmény értelmében felmerülhet országhatáron túli hatásokkal járó veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset lehetősége.”

(3) Hatályát veszti az R. 10. melléklet 5. pontja.

(4) Az R. 10. melléklet 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. A biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés közzétételéről a közmeghallgatásról és a terület fejlesztésről szóló hirdetmény tartalma:

a) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem telepítési vagy működési helye, a veszélyes tevékenység rövid leírása, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, az üzem környezetében történő fejlesztés, projekt tárgya;

b) a biztonsági jelentés, vagy a biztonsági elemzés, vagy a fejlesztéshez kapcsolódó dokumentációk, tervek hol és milyen időpontokban tekinthető meg;

c) arról szóló felhívás, hogy a biztonsági jelentéssel, vagy a biztonsági elemzéssel, és a fejlesztéshez kapcsolódó dokumentációkkal, tervekkel kapcsolatosan a település jegyzőjénél írásbeli észrevételeket lehet tenni, megadva annak végső határidejét;

d) a polgármester a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemmel kapcsolatosan hol és mikor tart közmeghallgatást;

e) hatóság elérhetősége, kapcsolattartási adatai;

f) az engedélyezési eljárás ügyintézési határideje, valamint az eljárás lehetséges lezárásainak típusai, illetve további releváns információk.”

(5) Az R. 10. melléklet 7. pontja a következő c) alponttal egészül ki:

(7. A külső védelmi terv közzétételéről szóló hirdetmény tartalma:)

c) hatóság elérhetősége, kapcsolattartási adatai.”

7. melléklet a 34/2015. (II. 27.) Korm. rendelethez

„13. melléklet a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelethez

Súlyos baleset veszélyét magában nem hordozó veszélyes anyag vagy keverék bejelentésének kötelező tartalmi elemei

1. Bejelentő adatai:

a) Üzem megnevezése:

b) Üzem státusza (küszöbérték alatti üzem, alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem vagy felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem):

c) Üzem tevékenységi köre:

d) Telephely címe:

2. A bejelentéssel kapcsolatban nyilatkozattételre kijelölt kapcsolattartó adatai:

a) Neve:

b) Beosztása:

c) Telefonszáma (mobil):

d) Fax:

e) E-mail címe:

3. A veszélyes anyag megjelenési formái:

a) a veszélyes anyag normálüzemi feldolgozási, kezelési vagy a rendellenes működési körülmények során nem tervezett kikerülés esetén fennálló fizikai formája,

b) a veszélyes anyag sajátos tulajdonságai, különösen a súlyos baleset bekövetkezése esetén feltételezhető terjedési tulajdonságai, mint a molekulatömeg vagy a telített gőznyomás,

c) keverékek esetén az anyag(ok) maximális koncentrációja,

d) a veszélyes anyag elhelyezése és tárolása, csomagolása.

4. A veszélyes anyag egészségi, fizikai és környezeti veszéllyel kapcsolatos tulajdonságai:

a) fizikai és kémiai tulajdonságok (molekulatömeg, telített gőznyomás, egyedi toxicitás, forráspont, reaktivitás, viszkozitás, oldhatóság és más lényeges tulajdonságok),

b) egészségi és fizikai veszélyt előidéző tulajdonságok (reaktivitás, gyúlékonyság, toxicitás, további olyan tényezőkkel együtt, mint a szervezetre gyakorolt káros hatás módja, sérülési/halálozási arány és hosszú távú hatások, valamint – adott esetben – egyéb tulajdonságok),

c) környezeti veszélyt előidéző tulajdonságok (ökotoxicitás, perzisztencia, bioakkumuláció, hosszú távú környezeti terjedési potenciál, valamint – adott esetben – egyéb tulajdonságok),

d) amennyiben rendelkezésre áll, az anyag vagy keverék uniós besorolása,

e) információ az anyagra nézve egyedi üzemi feltételekről (hőmérséklet, nyomás és – adott esetben – egyéb feltételek), amelyek között a veszélyes anyagot tárolják, felhasználják és/vagy rendellenes működés és vagy üzemzavar, tűz esetén feltételezhetően fennállhatnak.”

8–9. melléklet a 34/2015. (II. 27.) Korm. rendelethez4

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!