nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
10/2015. (III. 13.) FM rendelet
az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól, valamint a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartásának feltételeiről
2017-03-18
2017-09-07
12
Jogszabály

10/2015. (III. 13.) FM rendelet

az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól, valamint a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartásának feltételeiről

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdés a) pontjában,

az 5. alcím tekintetében a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdés d) pontjában

kapott felhatalmazás alapján a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 7. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró Miniszterelnökséget vezető miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

KÖZÖS SZABÁLYOK

1. Értelmező rendelkezések

1. § (1) E rendelet alkalmazásában:

1.1 agrár-erdészeti terület: az a szántóterület, amely után az Európai Parlament és Tanács az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-ei 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 23. cikke szerinti támogatást vesznek igénybe;

2. alávetés: olyan növénytermesztési technológia, amelynek keretében ugyanarról a földterületről egy tenyészidő alatt több növényfaj kerül betakarításra oly módon, hogy egy növényfaj egyedei közé más növényfaj is vetésre kerül és a különböző növényfajok tenyészidőszakának vége nem esik egy időbe;

3.2 állandó gyepterület: az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés h) pontja szerinti terület;

4.3 állandó kultúra: az állandó gyepterülettől eltérő, a vetésforgón kívül termesztett növénykultúra, amely öt vagy öt évnél több ideig foglalja el a földterületet, és ismétlődően termést hoz, ideértve a faiskolát, a rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvényt, a fás szárú egyéb ültetvényeket, a spárgát, a Miscanthus nemzetségbe tartozó energianád fajokat, az olasznád, szilfium és keleti kecskeruta fajokat mint lágyszárú energianövényeket, valamint a levendula, orvosi zsálya, kerti ruta, mezei cickafark, fehér üröm, kasvirág, évelő édeskömény, kerti kakukkfű, lósóska, szurokfű lágyszárú fajokat;

5. egységes kérelem: az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló, tárgyévi miniszteri rendeletben meghatározott támogatási kérelem;

6. erdőszélek mentén fekvő támogatható sáv: erdőterülettel határos, támogatható szántóterületen elhelyezkedő, legfeljebb tíz méter széles földterület;

7. fás sáv: legalább 50%-ban fás szárú vegetációval borított, szántóterülettel határosan elhelyezkedő, legfeljebb tíz méter széles földterület;

8. fasor: olyan, szántóterülettel határosan elhelyezkedő, egy sor fából álló állomány, amely legalább huszonöt méter hosszú, a fák lombkoronája legalább négy méter átmérőjű és a lombkoronák közötti távolság legfeljebb öt méter;

9. hüvelyes növény: a 2. melléklet szerinti nitrogénmegkötő növény;

10.4 ideiglenes gyepterület: olyan gyep vagy egyéb – a Herefélék (Trifolium) és a Lucernafélék (Medicago) nemzetségébe tartozó fajok és ezek kizárólagos keverékei alkotta növényállományok kivételével –, az 1. mellékletben felsorolt fajokból álló takarmánynövény vetés nélküli vagy vetéssel történő termesztésére használt földterület, amely a telepítéstől számítva öt évnél fiatalabb, és nem az állandó gyepterület visszaállítási kötelezettség okán került telepítésre;

11.5 konyhakert: olyan, a gazdaság más földterületeitől elkülöníthető terület, amelyen a gazdaság saját felhasználására és nem értékesítésre történő termelés folyik, továbbá a szabadidős kert, a park, a pázsit, és a közös használatú háztartások földterülete (például kutatóintézetek, vallási közösségek, kollégiumok, börtönök területe), feltéve hogy ezekre a területekre vonatkozóan teljesülnek a mezőgazdasági üzemre vonatkozó jogszabályi előírások és támogatási jogosultsági feltételek;

12.6 környezeti szempontból érzékeny állandó gyepterület: az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, Natura 2000 területnek minősülő és a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben (a továbbiakban: MePAR) lehatárolt tematikus fedvény szerinti földterület;

13.7 másodvetés: a tárgyévre az egységes kérelemben bejelentett első növény betakarítása után a következő év első növényének vetéséig betakarított vagy zöldtrágya-növényként talajba forgatott növénykultúra;

14.8 mechanikai gyomirtás: minden olyan talajművelő eszközzel végzett művelet, amely alkalmas a gyomnövény vegyszerek használata nélküli ritkítására, elpusztítására;

15.9 Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer: a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló miniszteri rendelet szerinti adatbázis;

16.10 mezőgazdasági termelő: az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely a mezőgazdasági tevékenységét az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdése szerinti területen folytatja;

17.11 minősített szaporítóanyag: a szántóföldi növényfajok vetőmagjainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet 1., 3., és 4. számú mellékletében meghatározott paramétereknek teljeskörűen megfelelő szaporítóanyag;

18.12 nitrogénmegkötő növényekkel bevetett terület: a 2. mellékletben felsorolt vagy a 21. § (2) bekezdésében meghatározott bármely nitrogénmegkötő növénnyel vagy azok keverékével vagy a 2. melléklet szerinti nitrogénmegkötő növény és nem nitrogénmegkötő növény keverékével hasznosított földterület, amely keverékben a nitrogénmegkötő növény csíraszám aránya meghaladja az 50%-ot;

19.13 ökológiai gazdálkodásba vont terület: tanúsító szervezet által tanúsított, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai gazdálkodási követelmények szerinti tanúsításáról, előállításáról, forgalmazásáról, jelöléséről és ellenőrzésének eljárásrendjéről szóló 34/2013. (V. 14.) VM rendelet [a továbbiakban: 34/2013. (V. 14.) VM rendelet] szerint hasznosított földterület;

20.14 ökológiai jelentőségű másodvetés: a tárgyévre az egységes kérelemben bejelentett első növény betakarítása után és a következő év első növényének vetése előtt, tárgyév október 1-jéig – a 3. mellékletben felsorolt vagy a 22. § (2) bekezdésében meghatározott, legalább két fajból – vetett növényállomány, amelyet zöldtrágyának vagy téli takarónövénynek használnak, és a következő évi első növény vetése előtt beforgatnak;

21.15 parlagon hagyott terület: adott tárgyévre vonatkozóan az a legalább 0,25 hektár nagyságú szántóterület, amelyen a pihentetési időszakban semmilyen növénykultúrát nem vetnek vagy telepítenek, és nem takarítanak be;

22.16 rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvény: a 4. mellékletben felsorolt növényekből álló, a fás szárú energetikai ültetvényekről szóló 71/2007. (IV. 14.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelő ültetvény;

23.17 szántóterület: a szántóföldi növénytermesztés céljából megművelt vagy szántóföldi növénytermesztés céljára rendelkezésre álló földterület, beleértve a parlagon hagyott területet és az ideiglenes gyepterületet is;

24.18 táblaszegély: a szántóterülettől elkülönülő, de azzal közvetlenül határos, legalább egy méter és legfeljebb húsz méter széles, jellemzően vonalas kiterjedésű, legalább 50%-ban lágy szárú növényzettel borított földterület;

25.19 tájelem: az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet [a továbbiakban: 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet] szerinti védett tájképi elem, valamint a fás sáv, a fasor, a táblaszegély, és a vizesárok;

26.20 víz alatt álló kultúra: rizs, indiánrizs;

27.21 vizesárok: öntözés vagy vízelvezetés céljára szolgáló mesterséges létesítmény és a hozzá tartozó legfeljebb két méter széles part menti földterület, amelynek együttes szélessége legfeljebb hat méter, kivéve a betonnal vagy egyéb mesterséges szilárd burkolattal ellátott csatornákat, műtárgyakat;

28.22 nagymértékű, súlyos, lágyszárú gyomosodás: a lágyszárú gyomnövény bármely szomszédos földterületre történő átterjedése, vagy ha a vizsgált parcellán virágzó veszélyes gyom vagy a földterület 50%-át meghaladó mértékű lágyszárú gyomnövény található;

29.23 nagymértékű, súlyos, fás szárú gyomosodás: a fás szárú gyomnövény bármely szomszédos földterületre történő átterjedése, vagy ha a vizsgált parcella esetében a földterületen 100 db/hektárt meghaladó mértékben található olyan fás szárú gyomnövény, amely lombkorona alatti területe nem tartalmaz legeltethető vegetációt, vagy a fás szárú gyomnövény eltávolítása az alapkultúra károsodása nélkül nem hajtható végre, és a terület a vegetációs idő alatt mezőgazdasági művelésre alkalmassá tehető;

30.24 nagymértékű, súlyos és maradandó fás szárú gyomosodás: a fás szárú gyomnövény bármely szomszédos földterületre történő átterjedése, vagy ha a vizsgált parcella esetében a földterületen 100 db/hektárt meghaladó mértékben található olyan fás szárú gyomnövény, amely lombkorona alatti területe nem tartalmaz legeltethető vegetációt, vagy a fás szárú gyomnövény eltávolítása az alapkultúra károsodása nélkül nem hajtható végre, és a terület a vegetációs idő alatt mezőgazdasági művelésre nem tehető alkalmassá;

31.25 gyomnövény: a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 1/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott növény vagy növényállomány.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl e rendelet alkalmazásában az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet szerinti fogalom-meghatározásokat kell figyelembe venni.

2. A szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartása

2. §26 (1) Az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott mezőgazdasági terület abban az esetben támogatható, ha

a) a szántóterületen, az állandó gyepterületen vagy az állandó kultúrával fedett területen a tárgyévben mezőgazdasági termelés folyik, vagy ha a szántóterületen, az állandó gyepterületen vagy az állandó kultúrával fedett területen a tárgyévben mezőgazdasági termelés nem folyik – ide nem értve az eseti tisztító kaszálást vagy tisztító legeltetést –, de a gyomok – ideértve a 7. mellékletben meghatározott veszélyes gyomnövényeket – és a hasznosítás szempontjából nemkívánatos fás szárú növények legfeljebb olyan mértékben vannak jelen, hogy nem áll fenn a szántóterület, az állandó gyepterület vagy az állandó kultúrával fedett terület nagymértékű, súlyos lágyzárú vagy fás szárú vagy nagymértékű, súlyos és maradandó fás szárú gyomosodása,

b) nem áll fenn az állandó gyepterület és az ideiglenes gyepterület olyan helytelen legeltetési módból eredő károsodása (túllegeltetés), amelynek során az állományalkotó fűfélék rövidre rágása és taposás következtében a gyep foltokban kiritkul, és a talajfelszín legalább 50%-ban fedetlenné válik, és

c) az állandó gyepterületen és az ideiglenes gyepterületen – amennyiben ott tárgyévben mezőgazdasági termelés nem folyik – a gyepalkotó fűfajok és takarmánynövények túlsúlyban vannak, és nem található a tárgyévet megelőző vegetációs időszakból maradt olyan növedék, amelynek szaporító képletei is elnyíltak.

(2) Az a terület, amelyen mezőgazdasági termelés folyik, de nagymértékű, súlyos lágyszárú vagy fás szárú vagy nagymértékű, súlyos és maradandó fás szárú gyomosodás észlelhető, a vizsgált támogatási évben nem támogatható. A nagymértékű, súlyos és maradandó fás szárú gyomosodás esetén a területet a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló miniszteri rendelet értelmében nem támogatható területté kell átsorolni.

3. A támogatás igénybevételének feltételei

3. § (1)27 E rendelet szerinti támogatásra jogosult az az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 43. cikk (1) bekezdése alapján éghajlat és környezet szempontjából előnyös gyakorlatok folytatására kötelezett, egységes területalapú támogatásra jogosult mezőgazdasági termelő, aki a tárgyévben egységes kérelmet nyújt be és teljesíti az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet III. Cím III. Fejezetében és az e rendeletben foglalt feltételeket.

(2)28 Az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 43. cikk (11) bekezdésének alkalmazása során a mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelem benyújtására nyitva álló időszak utolsó napján meg kell felelnie a 34/2013. (V. 14.) VM rendeletben foglalt követelményeknek.

(3)29 Ha a mezőgazdasági termelő párhuzamos gazdálkodást folytat, vagy az ökológiai tanúsító szervezet szerint nem a földterület egésze felel meg a (2) bekezdésben foglaltaknak, akkor a mezőgazdasági termelő a támogatási kérelmében ökológiai gazdálkodásban részt vevő területként nem jelölt terület és az ökológiai tanúsító szervezet által nem igazolt földterület tekintetében nem mentesül az e rendeletben előírt kötelezettségek alól.

(4)30 Az ökológiai tanúsító szervezet évente, az adott év augusztus 31-éig a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) adatszolgáltatása alapján a Kincstár részére tájékoztatást nyújt a mezőgazdasági termelő támogatási kérelmében megjelölt ökológiai gazdálkodásba vont terület (2) bekezdésben foglaltaknak való megfeleléséről.

(5)31 Ha az e rendelet szerinti támogatással érintett földterület ökológiai státusza megszüntetésre vagy visszaminősítésre kerül, akkor az ökológiai tanúsító szervezet nyolc napon belül megküldi a Kincstárnak az érintett földterület és a mezőgazdasági termelő azonosító adatait. A mezőgazdasági termelő tárgyéven belüli ökológiai státusz megszüntetéssel vagy visszaminősítéssel érintett terület tekintetében nem mentesül az e rendeletben előírt kötelezettségek alól.

(6)32 Támogatás igénybevételére jogosult az a mezőgazdasági termelő is, aki felszámolási, végelszámolási vagy adósságrendezési eljárás alatt áll feltéve, hogy a támogatás feltételeinek egyébként megfelel.

(7)33 A mezőgazdasági termelő támogatási kérelmében ökológiai gazdálkodásban részt vevő szántóterületekhez kapcsolódó tájelem elszámolható ökológiai jelentőségű területként.

4. A támogatási kérelem benyújtása

4. § Az e rendelet szerinti támogatás évente, az egységes kérelem keretében igényelhető.

5. Az elháríthatatlan külső ok esetén alkalmazandó különös szabály

5. §34 Az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról és a vis maiorral összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 94/2015. (XII. 23.) FM rendeletben foglaltak nem alkalmazhatóak

a) a környezeti szempontból érzékeny állandó gyepterület engedély nélküli feltörése esetén, valamint

b)35 olyan, a IV. Fejezet szerinti ökológiai jelentőségű terület vonatkozásában, amely nem a mezőgazdasági termelő tulajdonában vagy használatában van, hanem az a mezőgazdasági termelő rendelkezésére áll a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: 2007. évi XVII. törvény) 79/B. § (1) bekezdésében foglaltak szerint.

6. A támogatás mértéke, a támogatási döntés

6. § (1)36 A támogatás összegét a Kincstár az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 43. cikk (9) bekezdésének megfelelően, hektáronkénti átalánytámogatás formájában állapítja meg.

(2)37 A Kincstár által hozott támogatási döntésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) azon földterület nagyságát, amelyre a támogatási kérelemben támogatást igényeltek,

b) támogatható földterület nagyságát,

c) a mezőgazdasági termelőt megillető támogatás összegét, és

d) az alkalmazott jogkövetkezményeket.

II. FEJEZET

A NÖVÉNYTERMESZTÉS DIVERZIFIKÁLÁSA

7. Általános feltétel

7. § (1) A növénytermesztés diverzifikálása (a továbbiakban: terménydiverzifikáció) szempontjából azok a növénykultúrák vehetőek figyelembe, amelyek a tárgyév május 1-jétől szeptember 30-ig terjedő időszakban a leghosszabb ideig – az adott növénykultúra vegetációs idejére figyelemmel – vannak jelen a mezőgazdasági termelő egységes kérelmében bejelentett szántóterületének részét képező tábláin.

(2)38 Az egyazon szántóterületen a tárgyévben termesztett növénykultúrák közül a terménydiverzifikáció szempontjából figyelembe vehető növénykultúrákat a Kincstár az egységes kérelemben bejelentett vetési és betakarítási időpontok alapján határozza meg.

(3)39

8. A növénykultúrák elkülönítése

8. § (1) A terménydiverzifikáció szempontjából a következő növénykultúrák minősülnek különbözőnek:

a) a 6. melléklet I. táblázatában felsorolt, különböző nemzetségekbe tartozó növények,

b) a 6. melléklet II. táblázatában felsorolt káposztafélék, burgonyafélék és tökfélék növénycsaládjába tartozó bármely faj,

c) parlagon hagyott terület, beleértve a szántóterületen elhelyezkedő, de mezőgazdasági termelésre tárgyév január 1. és augusztus 31. között nem használt vízvédelmi sávot és a mezőgazdasági termelés alatt nem álló, erdőszélek mentén fekvő támogatható sávot,

d) ideiglenes gyepterület,

e) a 6. melléklet III. táblázatában felsorolt, ugyanazon nemzetség őszi és tavaszi vetésű növénye,

f) a (2) bekezdés szerint megállapított növénykultúra.

(2)40 Ha az egységes kérelemben bejelentett növénykultúra nem szerepel a 6. mellékletben, akkor a Kincstár az egységes nemzetközi binominális nomenklatúra alapján állapítja meg, hogy az adott növénykultúra különböző növénykultúrának minősül-e.

(3)41 Ha a táblaszegély vagy a vízvédelmi sáv az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás, valamint az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/2015. (II. 19.) FM rendelet 1. § 14. pontja szerinti támogatható terület, akkor az egységes kérelemben a táblaszegélyt vagy a vízvédelmi sávot a szomszédos szántóterület hasznosításával azonos hasznosításúnak vagy parlagon hagyott területként kell bejelenteni, és a terménydiverzifikáció szempontjából is ekként vehető figyelembe.

(4)42

(5) Alávetés nem vehető figyelembe különböző növénykultúraként.

(6) A másodvetés és az ökológiai jelentőségű másodvetés a terménydiverzifikáció szempontjából külön növénykultúraként vehető figyelembe, ha a másodvetés tárgyév május 1-jétől szeptember 30-ig terjedő időszakban a leghosszabb ideig van jelen a mezőgazdasági termelő egységes kérelmében bejelentett szántóterületén.

(7)43 Azokat a területeket, amelyeken vetőmagkeveréket vetnek, a keverékben található egyes növénykultúráktól függetlenül úgy kell tekinteni, hogy az adott területet egyetlen növénykultúra borítja. Több vetőmagkeverék használata esetén, ha a vetőmagkeverékek összetevői egymástól eltérnek, akkor a vetőmagkeverékeket különböző növénykultúrának kell tekinteni. Ha két vagy több keverék összetevői között részleges fajbéli egyezőség áll fenn, akkor azon keverékek területét kell egybeszámolni, ahol a fajbéli egyezőség vagy fajösszetétel arányai a legközelebb állnak egymáshoz.

(7a)44 A mezőgazdasági termelő által az egységes kérelemben egyéb, nem beazonosítható diverzifikációs növénykultúraként bejelentett területeken elhelyezkedő növénykultúrákat a diverzifikáció szempontjából azonos, egyéb növénykultúrának kell tekinteni, függetlenül attól, hogy a területen milyen növényfajba tartozó növénykultúrát termesztenek.

(7b)45 Azon a területen, ahol a vegyes növénytermesztés úgy valósul meg, hogy két vagy több növénykultúrát külön sorban termesztenek, az adott növénykultúra akkor számít külön növénykultúrának, ha az érintett terület legalább 25%-át elfoglalja.

(7c)46 A mezőgazdasági termelő által az egységes kérelemben konyhakertként bejelentett területen elhelyezkedő növénykultúrákat a diverzifikáció szempontjából azonos növénykultúrának kell tekinteni függetlenül attól, hogy a mezőgazdasági termelő a területen milyen növényfajba tartozó növénykultúrát termeszt.

(8)47 A Kincstár a mezőgazdasági termelő által használt, minősített vetőmag származási bizonylatát jogosult ellenőrizni.

9. Mentességi feltételek

9. § A 7. és 8. § szerinti követelmények alól mentesül az a mezőgazdasági termelő,

a) aki a szántóterülete egészén és a növénytermesztési ciklus jelentős részében víz alatt álló kultúrát termel;

b)48 akinek szántóterületének mérete tíz hektárnál kisebb;

c) akinek a szántóterülete több mint 75%-a

ca) parlagon hagyott terület,

cb) ideiglenes gyepterület, vagy

cc) a ca) és a cb) alpontokban meghatározottak kombinációja

és a fennmaradó szántóterülete nem haladja meg a harminc hektárt;

d) akinek a szántóterülete, az állandó gyepterülete és az állandó kultúra által együttesen elfoglalt területe több mint 75%-a

da) állandó gyepterület,

db) ideiglenes gyepterület,

dc) víz alatt álló kultúrával bevetett terület, vagy

dd) a da)–dc) alpontban meghatározott területek kombinációja

és a fennmaradó szántóterülete nem haladja meg a harminc hektárt; vagy

e) akinek a tárgyévi egységes kérelemben bejelentett szántóterülete több mint 50%-át az előző évi egységes kérelmében nem jelentette be, vagy nem ugyanazon mezőgazdasági termelő jelentette be, és a szántóterület egészén az előző naptári évben termesztettől növényektől eltérő növényeket termeszt.

III. FEJEZET

ÁLLANDÓ GYEPTERÜLET

10. Általános rendelkezés

10. §49 Az állandó gyepterület elhelyezkedését, valamint annak feltörése tényét a Kincstár az egységes kérelem adatai, a MePAR-ban rendelkezésre álló adatok, valamint a helyszíni ellenőrzés eredménye alapján állapítja meg.

11. Környezeti szempontból érzékeny állandó gyepterülettel kapcsolatos kötelezettségek

11. § (1)50 A Kincstár a környezeti szempontból érzékeny állandó gyepterület feltöréséről értesíti a természetvédelmi hatóságot.

(2)51 A természetvédelmi hatóság a környezeti szempontból érzékeny állandó gyepterület engedély nélküli feltörése esetén haladéktalanul tájékoztatja a Kincstárt.

(3)52 Ha a mezőgazdasági termelő a környezeti szempontból érzékeny állandó gyepterületet engedély nélkül feltöri vagy más hasznosítású területté átalakítja, úgy az illetékes természetvédelmi hatóság haladéktalanul elrendeli a feltört vagy átalakított földterület gyepterületté történő visszaállítását. Az érintett földterületek gyepterületté történő visszaállításának végső határideje legkésőbb a támogatási kérelem benyújtását követő évi egységes kérelem benyújtásának kezdő határnapja. A visszaállítási kötelezettség megállapítása érdekében a Kincstár adatot szolgáltat a természetvédelmi hatóságnak az érintett mezőgazdasági termelőről és a gyepterületté visszaállítandó földterületek elhelyezkedéséről, kiterjedéséről.

(4)53 A visszaállítási kötelezettségnek való megfelelést a természetvédelmi hatóság helyszíni ellenőrzés keretében állapítja meg. A visszaállítási kötelezettség teljesítése kizárólag az érintett földterület egészének visszaállítása esetén állapítható meg. Az ellenőrzés eredményéről a természetvédelmi hatóság és a Kincstár kölcsönösen tájékoztatja egymást.

12. Állandó gyepterület visszaállítása az állandó gyepterület országos arányának csökkenése esetén

12. § (1)54 Az állandó gyepterület arányát minden évben országos szinten a Kincstár állapítja meg a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 43. cikke szerint.

(2)55 Ha az (1) bekezdés szerint megállapított tárgyévi állandó gyepterület aránya több mint 5%-kal csökken a 2015. évben meghatározásra kerülő referencia arányhoz képest, és az állandó gyepterület tárgyévi összterülete 0,5%-ot meghaladó mértékben csökken a referencia arányban szereplő állandó gyepterület összterületéhez képest, akkor egyes, állandó gyepterületnek nem minősülő területeket állandó gyepterületté kell visszaállítani. A referenciaarány megállapításánál a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 43. cikk (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(3)56 Ha az állandó gyepterület aránya országos szinten 3%-ot meghaladó mértékben csökken a referenciaarányhoz képest, akkor a Kincstár erről a tényről tájékoztatja a természetvédelmi hatóságot.

(4)57 Állandó gyepterület visszaállítására az a mezőgazdasági termelő kötelezhető, aki az állandó gyepterület arányának (2) bekezdés szerinti csökkenésének évét megelőző két naptári évben benyújtott egységes területalapú támogatási kérelme alapján olyan földterülettel rendelkezik, amely állandó gyepterületként vagy állandó legelőként használt földterületből valamilyen más célú földterületté lett átalakítva. A visszaállítási kötelezettség megállapítása során az utólagos erdőtelepítéssel érintett állandó gyepterületet – a karácsonyfa-ültetvények és energetikai faültetvények kivételével – figyelmen kívül kell hagyni.

(5)58 A mezőgazdasági termelők visszaállítási kötelezettségének mértékét a mezőgazdasági termelők által az állandó gyepterület arányának (2) bekezdés szerinti csökkenésének évét megelőző két naptári évben benyújtott egységes területalapú támogatási kérelmek alapján valamilyen más célú földterületté átalakított állandó legelőnek és állandó gyepterületnek minősülő földterületek méretével arányosan kell megállapítani.

(6)59

(7)60 A Kincstár tárgyév december 31-ig dönt a mezőgazdasági termelőt terhelő egyéni visszaállítási kötelezettségről, annak mértékéről és határidejéről, amelynek lejárta nem eshet a következő évi egységes kérelem benyújtására előírt határidő lejártánál későbbi időpontra.

(8)61 A visszaállítási kötelezettség alól mentesül

a) az a mezőgazdasági termelő, aki kistermelői támogatásban részesül,

b) a mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági üzem azon része tekintetében, amely a 3. § alapján ökológiai gazdálkodásban vesz részt,

c) az a mezőgazdasági termelő, akinek terhére legfeljebb 0,25 hektár nagyságú területet érintő visszaállítási kötelezettség lenne megállapítható.

(9)62 A mezőgazdasági termelő a visszaállítási kötelezettségének

a) a feltört vagy átalakított, állandó gyepterület állandó gyepterületté történő visszaállításával,

b) a feltört vagy átalakított, állandó gyepterület helyett – az erdőterület kivételével – más terület állandó gyepterületté alakításával, vagy

c) meglévő ideiglenes gyepterület állandó gyepterületté alakításával

tehet eleget.

(10)63 A visszaállítást az erre vonatkozó kötelezettséggel érintett földterületenként legalább 0,25 hektár kiterjedésű földterületen kell elvégezni. A visszaállítási kötelezettség nem teljesíthető a 3. §-ban foglaltak alapján ökológiai gazdálkodásban részt vevő területen.

(11) A visszaállítási kötelezettség teljesítését a mezőgazdasági termelőnek a tárgyévet követő évi egységes kérelemben kell bejelentenie, megjelölve az állandó gyepterületei közül azon területeket, amelyeket az előző évi visszaállítási kötelezettség teljesítése során alakított ki. Ideiglenes gyepterület állandó gyepterületté alakítása esetén a mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelemben arról is nyilatkoznia kell, hogy hány évre visszamenőlegesen minősül a szóban forgó földterület ideiglenes gyepterületnek.

(12)64 A visszaállítási kötelezettségnek való megfelelést a Kincstár ellenőrzi.

(13)65 Az állandó gyepterületté visszaállított vagy állandó gyepterületként létrehozott terület a visszaállítás vagy létrehozás időpontjától állandó gyepterületnek minősül, és azt a visszaállítás vagy létrehozás időpontjától számított öt évig fenn kell tartani. Meglévő ideiglenes gyepterület állandó gyepterületté alakításának esetében a fenntartási kötelezettség az ideiglenes gyepterület telepítésétől számított öt évig áll fenn.

(14) Ha a mezőgazdasági termelő a tárgyévet megelőző évben bejelentett és elismert vis maior esemény miatt nem teljesítette a visszaállítási kötelezettségét, úgy a tárgyévben köteles ennek eleget tenni, továbbá a tárgyévi egységes kérelemben állandó gyepterületként bejelentett földterületei tekintetében további vis maior esemény elismerését nem kezdeményezheti.

(15)66 A visszaállítási kötelezettség elmulasztása, részleges teljesítése vagy a visszaállított gyepterület fenntartására vonatkozó előírások megsértése esetén a Kincstár a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 25. cikke szerint jár el.

IV. FEJEZET

ÖKOLÓGIAI JELENTŐSÉGŰ TERÜLET

13. Az ökológiai jelentőségű terület típusai

13. § (1) Ökológiai jelentőségű területként a következő földterületek vehetők figyelembe:

a) parlagon hagyott terület;

b) terasz;

c) tájelem;

d) vízvédelmi sáv;

e) agrár-erdészeti terület;

f) erdőszélek mentén fekvő támogatható sáv;

g) rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvény;

h)67 az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet és az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján erdősített terület (a továbbiakban: erdősített terület);

i) ökológiai jelentőségű másodvetés;

j) nitrogénmegkötő növényekkel bevetett terület.

(2) Az ökológiai jelentőségű terület típusát, minimális és maximális szélességét, kiterjedését, elhelyezkedését, az egységes kérelemben történő megjelenítésének módját, valamint az átváltási, és súlyozási tényezőket az 5. melléklet tartalmazza.

14. Az ökológiai jelentőségű terület elhelyezkedése

14. § (1)68 Az ökológiai jelentőségű területnek a mezőgazdasági termelő által az egységes kérelmében bejelentett szántóterületen vagy azzal közvetlenül szomszédosan kell elhelyezkednie oly módon, hogy a szántóterület és az ökológiai jelentőségű terület között legfeljebb öt méter szélességű, szilárd burkolattal nem fedett egyéb terület lehet.

(2) A rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvénynek és az erdősített területnek a mezőgazdasági termelő által az egységes kérelmében bejelentett szántóterületen vagy a szántóterületén kívüli, más művelési ágú földterületen kell elhelyezkednie.

15. Az ökológiai jelentőségű terület figyelembevétele

15. § (1)69 A tájelemek földterülete abban az esetben vehető figyelembe ökológiai jelentőségű területként, ha az a mezőgazdasági termelő rendelkezésére áll a 2007. évi XVII. törvény 79/B. § (1) bekezdése szerint, vagy az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet szerint védett tájképi elem, és azt a mezőgazdasági termelő az egységes kérelmében ökológiai jelentőségű területként jelentette be.

(2)70 A tulajdonos vagy a vagyonkezelő a 2007. évi XVII. törvény 79/B. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatát – a Kincstár által vezetett Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerhez kapcsolódó nyilvántartási kötelezettségének teljesítésével – a Kincstár által rendszeresített és a Kincstár honlapján közzétett nyomtatványon, az adott tájelem helyrajzi szám szerinti azonosító adatainak megjelölésével teheti meg évente, a támogatási kérelem benyújtása évének február 1. napjáig.

(3)71

16. § (1) Adott támogatási év vonatkozásában ugyanazon földterületen kizárólag egy ökológiai jelentőségű terület vehető figyelembe.

(2) Az 5. mellékletben meghatározott minimális szélességet el nem érő, vagy a maximális szélességet meghaladó ökológiai jelentőségű terület esetében az előírtnál keskenyebb, vagy szélesebb területrészek nem vehetők figyelembe ökológiai jelentőségű területként.

(3)72 Ha a táblaszegély, fás sáv, vízvédelmi sáv, vagy vizesárok ökológiai jelentőségű területen belül az adott tájelem teljes szélességében négy méternél hosszabb szakaszon megszakad, akkor a szakadással elválasztott részeket különállóan kell ökológiai jelentőségű területként figyelembe venni.

(4) Ha egy tájelem az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet szerint védett tájképi elem, akkor az azzal közvetlenül határos ökológiai jelentőségű terület is figyelembe vehető ökológiai jelentőségű területként a mezőgazdasági termelő javára.

(5) Az egyes ökológiai jelentőségű területeknek önállóan kell megfelelniük a méretkorlátoknak, azok egy másik ökológiai jelentőségű terület részeként nem vehetők figyelembe ökológiai jelentőségű területként.

(6)73 Az 5. melléklet szerinti, lineáris típusú ökológiai jelentőségű területnek – a fasor kivételével – legalább tíz méteres hosszúságban kell érintkeznie az egységes kérelemben bejelentett szántóterülettel, ahol az érintkezés megítélésekor a 14. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazandók.

(7)74 Az egybeművelt tábla szomszédságában elhelyezkedő tájelem ökológiai jelentőségű területként az egybeművelt tábla vonatkozásában nem vehető figyelembe.

(8)75 Ha egy adott gazdasági évben egy tájképi elem esetében az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet keretében meg nem felelés kerül megállapításra, akkor az adott gazdálkodási évben az adott tájképi elem ökológiai jelentőségű területként nem számolható el.

(8a)76 Ha a mezőgazdasági termelő az illetékes vízügyi igazgatóság vagyonkezelésében álló vízvédelmi sávot vagy vizes árkot jelent be ökológiai jelentőségű területként, és az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 1. számú melléklet 1. pontja szerinti vízvédelmi előírást bármely parcellája vonatkozásában megszegi, akkor abban az évben számára az adott parcella vonatkozásában csak akkor nem vehető figyelembe ökológiai jelentőségű területként vízvédelmi sáv és vizesárok, ha a Kincstárnak tárgyév június 30-áig birtokába kerül az adott időszakban a vízügyi igazgatósági vagyonkezelésben álló ingatlanok „shape” formátumú adatállománya.

16. A többes igénylés

17. § (1)77 Ha két vagy több mezőgazdasági termelő ugyanazon rendelkezésre álló földterületet jelent be az egységes kérelemben ökológiai jelentőségű területként, akkor a Kincstár elsődlegesen a földhasználati nyilvántartás adatait vizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy melyik mezőgazdasági termelő részére vehető figyelembe a bejelentett földterület ökológiai jelentőségű területként. Ha ez a földhasználati nyilvántartás alapján nem állapítható meg, úgy a Kincstár az ingatlan-nyilvántartás adatait vizsgálja meg. Ha ezen adatok alapján sem állapítható meg, hogy melyik mezőgazdasági termelő jogosult a földterületet ökológiai jelentőségű területként figyelembe venni, akkor a Kincstár az ökológiai jelentőségű terület többes igényléssel érintett részét annak területi arányosításával, az adott többes igényléssel érintett, bejelentett ökológiai jelentőségű területek arányában osztja fel a földterületet bejelentő mezőgazdasági termelők között.

(2)78

17. A parlagon hagyott terület

18. § (1)79 A parlagon hagyott terület akkor minősül ökológiai jelentőségű területnek, ha annak pihentetési időtartama legalább a tárgyév január 1-jétől augusztus 31-éig tart.

(2) Az öt évnél hosszabb ideig – ökológiai jelentőségű terület céljára – parlagon hagyott területet is szántóterületnek kell tekinteni.

18. A tájelem

19. § (1) Az ökológiai jelentőségű területként figyelembe vett táblaszegélyen mezőgazdasági termelés nem folytatható, azon kizárólag a kultúrállapot fenntartása érdekében végezhető kaszálás, legeltetés, valamint mechanikai gyomirtás.

(2) A kis kiterjedésű tó tájelem esetében az ökológiai jelentőségű területként figyelembe vehető terület nagyságába a kis kiterjedésű tó partja mentén fekvő, legfeljebb tíz méter széles vegetációs sáv is beszámítható.

(3) Az 5. melléklet szerinti, lineáris típusú tájelem abban az esetben vehető figyelembe ökológiai jelentőségű területként, ha az – a fizikai paraméterei alapján – a hosszabbik határvonalán közvetlenül szomszédos a mezőgazdasági termelő szántóterületével. Nem lineáris típusú tájelem esetén a mezőgazdasági termelő szántóterületével érintkező tájelem is figyelembe vehető ökológiai jelentőségű területként.

(4) Ha a támogatható területtel szomszédos tájelemen belül egy olyan tájelem is található, amelynek szélessége az 5. mellékletben található legkisebb méretet nem éri el, és a két tájelem területe nem különül el egymástól, akkor a nagyobb kiterjedésű tájelemet kell figyelembe venni ökológiai jelentőségű területként.

19. A rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvény

20. § (1)80 Rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvény abban az esetben vehető figyelembe ökológiai jelentőségű területként, ha azon nem használnak sem műtrágyát, sem növényvédőszert.

(2) Legalább 0,25 hektár nagyságú rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvény vehető figyelembe ökológiai jelentőségű területként.

(3)81 Rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvény ökológiai jelentőségű területként történő figyelembevétele esetén a mezőgazdasági termelő köteles – a 8. mellékletben meghatározott adattartalmú, a Kincstár által rendszeresített és a Kincstár honlapján közzétett nyomtatványnak megfelelő – műveleti naplót vezetni.

20. A nitrogénmegkötő növényekkel bevetett terület

21. § (1)82 Magyarország bármely szántóterületén elhelyezkedő, egységes területalapú támogatás igényléssel érintett és a 2. mellékletben vagy a (2) bekezdésben meghatározott növényfajokból önállóan vagy azokból készített magkeverékkel vagy a 2. melléklet szerinti nitrogénmegkötő növény és nem nitrogénmegkötő növény keverékével bevetett földterület vehető figyelembe ökológiai jelentőségű területként.

(2)83 Az ökológiai jelentőségű területként figyelembe vett földterületen a mezőgazdasági termelőnek a nitrogénmegkötő és nem nitrogénmegkötő növény keverékeiben előforduló növények csíraszám arányát és az (5) bekezdésben meghatározott növénycsoportok esetében a növényeknek a termesztési időszak alatti jelenlétét a földterületen a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 9/2015. (III. 13.) FM rendelet [a továbbiakban: 9/2015. (III. 13.) FM rendelet] 8. melléklete szerinti gazdálkodási napló GN01, GN06 és GN19 betétlapjaival kell igazolnia, és azt öt évig meg kell őriznie. A gazdálkodási naplót a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrizheti.

(2a)84 Ha az ügyfél nem vezeti a gazdálkodási naplót, vagy annak tartalmával nem tudja egyértelműen bizonyítani a nitrogénmegkötő növény 50%-os csíraszám arányának meglétét vagy az (5) bekezdésben leírt termelési időszakok tartását, akkor a földterület nem fogadható el nitrogénmegkötő növényekkel bevetett ökológiai jelentőségű területként.

(3) Legalább 0,25 hektár nagyságú nitrogénmegkötő növényekkel bevetett terület vehető figyelembe ökológiai jelentőségű területként.

(4) Ha a kölcsönös megfeleltetési ellenőrzések során bizonyítást nyer, hogy a nitrát érzékeny területen gazdálkodó mezőgazdasági termelő az adott területen nem tartja be az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendeletben foglaltakat, valamint a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet hatóanyag-kijuttatási korlátra vonatkozó előírásait, akkor az adott terület ökológiai jelentőségű területként nem vehető figyelembe.

(5)85 A nitrogénmegkötő növényfajok esetében a termesztési időszak az évelő növények esetében május 1-jétől szeptember 30-ig, az egynyári növények esetében április 1-jétől május 31-ig – szója esetében május 15-től július 15-ig, zöldborsó és lóbab esetében május 1-jétől május 31-ig, közönséges vagy veteménybab esetében május 10-től július 20-ig – tart.

(5a)86 Az ökológiai jelentőségű területen vetett nitrogénmegkötő növénykultúrának ezen időszakok teljes tartamában – évelő növények esetében a növénykultúra telepítésének és kiforgatásának évében is – jelen kell lennie a mezőgazdasági termelő földterületén. A 2. melléklet szerinti nitrogénmegkötő és nem nitrogénmegkötő növény keverékének vetése esetén a keveréknek a nitrogénmegkötő növény termesztési időszakának teljes tartamában – évelő növény esetében a növény telepítésének és kiforgatásának évében is – jelen kell lennie a mezőgazdasági termelő földterületén.

(5b)87 Ha az adminisztratív vagy helyszíni ellenőrzés keretében megállapítást nyer, hogy a nitrogénmegkötő növények, keverékeik vagy a nitrogénmegkötő növények és nem nitrogénmegkötő növények keverékei az (5) bekezdésben leírt termesztési időszakokban nincsenek jelen a mezőgazdasági termelő földterületén, akkor a földterület nem vehető figyelembe nitrogénmegkötő növényekkel bevetett ökológiai jelentőségű területként.

(6)88 A nitrogénmegkötő növényekkel, azok keverékeivel vagy a nitrogénmegkötő növényekkel és nem nitrogénmegkötő növények keverékével bevetett ökológiai jelentőségű területként figyelembe vett földterületen a mezőgazdasági termelőnek – évelő növénykultúra vetése esetén az e rendelet hatálybalépését követően bevetett földterületen, egynyári növénykultúra vetése esetén a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – minősített szaporítóanyagot vagy saját előállítás esetén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által elvégzett szántóföldi ellenőrzés és szemle alapján kiállított igazolásban alkalmasnak minősített szaporítóanyagot kell használnia.

(6a)89 A nitrogénmegkötő növényekkel, azok keverékeivel vagy a nitrogénmegkötő növényekkel és nem nitrogénmegkötő növények keverékeivel bevetett ökológiai jelentőségű területként figyelembe vett területen a minősített szaporítóanyag felhasználását a mezőgazdasági termelőnek

a) a minősített szaporítóanyag címkéjének másolatával vagy

b) a minősítést igazoló bizonyítvány másolatával

kell igazolnia, és a minősített szaporítóanyagot igazoló dokumentumokat öt évig meg kell őriznie, amelyeket a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében jogosult ellenőrizni.

(7)90 A mezei borsóval bevetett földterület ökológiai jelentőségű területként történő figyelembevételéhez a mezőgazdasági termelőnek a 9/2015. (III. 13.) FM rendelet 20. § (1) bekezdés d) pontja szerint kell eljárnia.

21. Az ökológiai jelentőségű másodvetés

22. § (1) Az ökológiai jelentőségű másodvetés az 5. mellékletben foglaltak szerint vehető figyelembe ökológiai jelentőségű területként.

(2)91 Ha az ökológiai jelentőségű másodvetés növényállományának valamely faja nem szerepel a 3. mellékletben, akkor a Kincstár az egységes nemzetközi binominális nomenklatúra, és az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának Kommunikációs elektronikus felületére 2014. október 1-jéig bejelentett növényfaj lista alapján állapítja meg, hogy az adott növényfajjal vagy azokból készített magkeverékkel bevetett földterület figyelembe vehető-e ökológiai jelentőségű területként.

(3) Az ökológiai jelentőségű másodvetés területének legalább 0,25 hektár nagyságúnak kell lennie.

(3a)92 Az ökológiai jelentőségű másodvetésnek a vetéstől számított legalább hatvan napig jelen kell lennie a mezőgazdasági termelő földterületén.

(4)93 Az ökológiai jelentőségű másodvetésként figyelembe vett területen a mezőgazdasági termelőnek a 3. melléklet szerinti növényfajok keverékéből álló vetőmagok felhasználását

a) a 9/2015. (III. 13.) FM rendelet 8. melléklete szerinti gazdálkodási napló GN01, GN06, GN17, GN18 és GN19 betétlapjaival,

b) a minősített szaporítóanyag címkéjének másolatával vagy

c) a minősítést igazoló bizonyítvány másolatával

kell igazolnia, és a vetőmagok felhasználását igazoló dokumentumokat öt évig meg kell őriznie, amelyeket a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrizhet.

22. Az erdőszélek mentén fekvő támogatható sáv

23. § (1) Az erdőszélek mentén fekvő támogatható sáv abban az esetben vehető figyelembe ökológiai jelentőségű területként, ha az erdő közvetlenül határos a támogatható földterülettel.

(2) Mezőgazdasági termelés alatt álló, és mezőgazdasági termelés alatt nem álló erdőszélek mentén fekvő támogatható sáv is figyelembe vehető ökológiai jelentőségű területként.

(3) Azon erdőszélek mentén fekvő támogatható sávon, amely nem áll mezőgazdasági termelés alatt, legeltetés és kaszálás abban az esetben végezhető, ha az erdőszélek mentén fekvő támogatható sáv továbbra is megkülönböztethető marad a vele határos támogatható földterülettől.

(4) Azon erdőszélek mentén fekvő támogatható sáv esetében, amely részben vagy egészben termelés alatt áll, a sáv teljes terjedelme vonatkozásában az 5. melléklet 7. sorában megadott súlyozási tényezőt kell alkalmazni.

(5) Mezőgazdasági termelés alatt nem álló erdőszélek mentén fekvő támogatható sáv a súlyozási tényezőjével akkor vehető figyelembe, ha annak teljes területén nem folytatnak mezőgazdasági termelést.

23. A vízvédelmi sáv

24. § (1) A vízvédelmi sáv abban az esetben vehető figyelembe ökológiai jelentőségű területként, ha azon nem történik mezőgazdasági termelés.

(2) A vízvédelmi sávon kizárólag a kultúrállapot fenntartása érdekében végezhető kaszálás, legeltetés, valamint mechanikai gyomirtás oly módon, hogy a vízvédelmi sáv továbbra is elkülöníthető legyen a vele határos támogatható földterülettől.

24. Az ökológiai jelentőségű terület figyelembevétele alóli mentesség

25. § E fejezet szerinti követelmények teljesítése alól mentesül az a mezőgazdasági termelő, akinek

a) szántóterülete több mint 75%-a

aa) parlagon hagyott terület,

ab) ideiglenes gyepterület,

ac) hüvelyes növénnyel bevetett terület, vagy

ad) az aa)–ac) alpontokban meghatározottak kombinációja

és a fennmaradó szántóterülete nem haladja meg a harminc hektárt; vagy

b) szántóterülete, állandó gyepterülete és az állandó kultúra által együttesen elfoglalt területe több mint 75%-a

ba) állandó gyepterület,

bb) ideiglenes gyepterület,

bc) víz alatt álló kultúrával bevetett terület, vagy

bd) a ba)–bc) alpontban meghatározottak kombinációja

és a fennmaradó szántóterülete nem haladja meg a harminc hektárt.

25.94

26. §95

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. Hatálybalépés

27. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

26/A.96 Átmeneti rendelkezések

27/A. § E rendeletnek az egyes agrártárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 23/2015. (V. 13.) FM rendelettel [a továbbiakban: 23/2015. (V. 13.) FM rendelet] megállapított 7. § (2) bekezdését, 16. § (7) bekezdését és 9. mellékletét a 23/2015. (V. 13.) FM rendelet hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

27/B. §97 E rendeletnek a földművelésügyi miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó egyes rendeletek módosításáról szóló 40/2015. (VII. 13.) FM rendelettel [a továbbiakban: 40/2015. (VII. 13.) FM rendelet] megállapított, 1. § (1) bekezdés 4. pontját, 3. § (2) bekezdés a) pontját, 8. § (3) bekezdését, 9. § b) pontját, 13. § (1) bekezdés h) pontját, 14. § (1) bekezdését, 16. § (3) és (6) bekezdését, valamint 20. § (1) bekezdését a 40/2015. (VII. 13.) FM rendelet hatálybalépésekor98 folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

27/C. §99 E rendeletnek az egyes közvetlen támogatásokkal kapcsolatos, valamint egyéb agrártárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 52/2015. (IX. 7.) FM rendelettel [a továbbiakban: 52/2015. (IX. 7.) FM rendelet] megállapított 3. § (2), (3), (4) és (7) bekezdését, 17. § (1) bekezdését és 26. §-át az 52/2015. (IX. 7.) FM rendelet hatálybalépésekor100 folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

27/D. §101 E rendeletnek a földművelésügyi miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, egyes agrártámogatásokat szabályozó rendeletek módosításáról szóló 37/2016. (V. 18.) FM rendelettel [a továbbiakban: 37/2016. (V. 18.) FM rendelet] megállapított 1. § 10. pontját, 21. § (6) bekezdését és 22. § (4) bekezdését a 2016. évben benyújtott egységes kérelmek alapján indult, folyamatban lévő eljárásokban kell alkalmazni.

27/E. §102 (1) E rendeletnek az egyes közvetlen támogatásokat szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 72/2016. (XI. 3.) FM rendelettel [a továbbiakban: 72/2016. (XI. 3.) FM rendelet] megállapított 3. § (4) bekezdését, 8. § (7)–(7c) bekezdését, valamint 12. § (2), (4), (5) és (7)–(10) bekezdését a 2016. évre vonatkozóan benyújtott egységes kérelem alapján indult, a 72/2016. (XI. 3.) FM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) E rendeletnek a 72/2016. (XI. 3.) FM rendelettel hatályon kívül helyezett 8. § (4) bekezdését a 2016. évben benyújtott egységes kérelemre indult eljárásokban nem kell alkalmazni.

27. Az Európai Unió jogának való megfelelés

28. § Ez a rendelet

a)103 a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-ei 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1307/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, és X. mellékletének módosításáról szóló, 2014. március 11-ei 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

c) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer, a kifizetések elutasítására és visszavonására vonatkozó feltételek, valamint a közvetlen kifizetésekre, a vidékfejlesztési támogatásokra és a kölcsönös megfeleltetésre alkalmazandó közigazgatási szankciók tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. március 11-ei 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

d) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1307/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2014. június 16-i 641/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet,

e) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak az integrált igazgatási és kontrollrendszer, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetés tekintetében történő megállapításáról szóló, 2014. július 17-ei 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. melléklet a 10/2015. (III. 13.) FM rendelethez

Egyéb takarmánynövény fajok listája

    1.    Angol perje (Lolium perenne)

    2.    Réti perje (Poa pratensis)

    3.    Vörös csenkesz (Festuca rubra)

    4.    Olaszperje (Lolium multiflorum)

    5.    Magyar rozsnok (Bromus inermis)

    6.    Nádképű csenkesz (Festuca arundinacea),

    7.    Zöld pántlikafű (Phalaris arundinacea)

    8.    Bíborhere (Trifolium incarnatum L.)

    9.    Vöröshere (Trifolium pratense L.)

    10.    Fehérhere (Trifolium repens L.)

    11.    Perzsahere (Trifolium resupinatum L.)

    12.    Alexandriai here (Trifolium alexandrinum)

    13.    Korcshere (Trifolium hybridum)

    14.    Lódi lóhere (Trifoliumrepens L. var. Giganteum)

    15.    Fonák lóhere (Trifolium resupinatum)

    16.    Lucerna (Medicago sativa L.)

    17.    Komlós lucerna (Medicago lupulina)

    18.    Sárkerep lucerna (Medicago falcata)

    19.    Tarkavirágú vagy homoki lucerna (Medicago x. varia)

    20.    Takarmánylucerna (Medicago sativa)

2. melléklet a 10/2015. (III. 13.) FM rendelethez104

A nitrogénmegkötő növényfajok listája

A

B

Megnevezés

Típus

    1.    Fehérvirágú somkóró (Melilotus albus)

évelő

    2.    Szegletes lednek (Lathyrus sativus L.)

egyéves

    3.    Csicseriborsó (Cicer arietinum L.)

egyéves

    4.    Tarka koronafürt (Securigera varia)

évelő

    5.    Keleti kecskeruta (Galega orientalis L.)

évelő

    6.    Szarvaskerep (Lotus corniculatus L.)

évelő

    7.    Fehér virágú csillagfürt (Lupinus albus L.)

egyéves

    8.    Sárga virágú csillagfürt (Lupinus luteus L.)

egyéves

    9.    Kék virágú csillagfürt (Lupinus angustifolius L.)

egyéves

    10.    Édes csillagfürt (fehér, sárga vagy kék virágú) (Lupinus alba)

egyéves

    11.    Lucerna (Medicago sativa L.)

évelő

    12.    Komlós lucerna (Medicago lupulina)

évelő

    13.    Sárkerep lucerna (Medigaco falcata)

évelő

    14.    Tarkavirágú vagy homoki lucerna (Medicago x. varia)

évelő

    15.    Baltacim (Onobrychis viciifolia Scop.)

évelő

    16.    Takarmányborsó (Pisum sativum L.)

egyéves

    17.    Bíborhere (Trifolium incarnatum L.)

egyéves

    18.    Vöröshere (Trifolium pratense L.)

évelő

    19.    Fehérhere (Trifolium repens L.)

évelő

    20.    Perzsahere (Trifolium resupinatum L.)

egyéves

    21.    Alexandriai here (Trifolium alexandrinum)

egyéves

    22.    Korcshere (Trifolium hybridum)

évelő

    23.    Görögszéna (Trigonella foenum-graecum L.)

egyéves

    24.    Lóbab (Vicia faba L.)

egyéves

    25.    Pannonbükköny (Vicia pannonica Cr.)

egyéves

    26.    Tavaszi bükköny (Vicia sativa L.)

egyéves

    27.    Szója (Glycine max L.)

egyéves

    28.    Szöszös bükköny (Vicia Vilossa)

egyéves

    29.    Közönséges vagy veteménybab (Phaseolus vulgaris L.)

egyéves

    30.    Lencse (Lens culinaris)

egyéves

    31.    Zöldborsó (Pisum sativum)

egyéves

    32.    Sárgaborsó (Pisum sativum)

egyéves

    33.    Mezei borsó (Pisum arvense)

egyéves

3. melléklet a 10/2015. (III. 13.) FM rendelethez105

Az ökológiai jelentőségű másodvetésben vethető növényfajok listája

1. Lóbab (Vicia faba var. major)

2. Szegletes lednek (Lathyrus sativus)

3. Takarmánybükköny (Vicia sativa)

4. Hajdina (Fagopyrum esculentum)

5. Facélia (Phacelia tanacetifolia)

6. Alexandriai here (Trifolium alexandrinum)

7. Cirok (Sorghum vulgare)

8. Kerti zsázsa (Lepidium sativum)

9. Fehérvirágú csillagfürt (Lupinus albus)

10. Sárga virágú csillagfürt (Lupinusluteus L.)

11. Kék virágú csillagfürt (Lupinus angustifolius L.)

12. Édes csillagfürt (fehér, sárga vagy kék virágú) (Lupinus alba)

13. Somkóró (Melilotus albus)

14. Perzsahere (Trifolium resupinatum)

15. Vöröshere (Trifolium pratense L.)

16. Fehérhere (Trifolium repens L.)

17. Korcshere (Trifolium hybridum)

18. Szöszösbükköny (Vicia villosa Roth)

19. Bíborhere (Trifolium incarnatum)

20. Olaszperje (Lolium multiflorum)

21. Olajretek (Raphanus sativus L.var.oleiformis Pers.)

22. Fehérmustár (Sinapis alba)

23. Takarmányrepce (Brassica napus)

24. Zöld rozs (Secale cereale)

25. Sziki kender (Crotalaria juncea L.)

26. Négermag (Guizotia abyssinica)

27. Abesszin vagy etiópiai mustár (Brassica carinata)

28. Fekete zab (Avena strigosa)

29. Pannonbükköny (Vicia pannonica)

30. Len (Linum usitatissimum)

31. Takarmánybaltacim (Onobrychis viciifolia)

4. melléklet a 10/2015. (III. 13.) FM rendelethez

A rövid rotációs idejű fás szárú energetikai ültetvény növényfajainak listája

    1.    Fehér nyár (Populus alba)

    2.    Fekete nyár (Populus nigra)

    3.    Szürke nyár (Populus x canescens)

    4.    Rezgőnyár (Populus tremula)

    5.    Fehér fűz (Salix alba)

    6.    Kosárfonó fűz (Salix viminalis)

    7.    Mézgás éger (Alnus glutinosa)

    8.    Magas kőris (Fraxinus excelsior)

    9.    Keskenylevelű kőris (Fraxinus angustifolia)

    10.    Korai juhar (Acer platanoides)

5. melléklet a 10/2015. (III. 13.) FM rendelethez

Az ökológiai jelentőségű területek esetén alkalmazott átváltási és súlyozási tényezők

A

B

C

D

E

F

G

H

Ökológiai jelentőségű terület megnevezése

Elhelyezkedés

Egységes kérelemben történő megjelenítés módja

Ökológiai jelentőségű terület típusa

Átváltási tényező

Súlyozási tényező

Minimális méret (szélesség vagy kiterjedés)

Maximálisméret (szélesség vagy kiterjedés)

1.    Parlagon hagyott terület

szántón

poligon

nem lineáris

nincs

1

0,25 ha

nincs

2.    Terasz

szántón

vonal

lineáris

2 m

1

nincs

nincs

3.    Tájelem

 

 

 

 

 

 

 

3.1.    Fás sáv

szomszédos

poligon

lineáris

nincs

2

1 m

10

3.2.    Magányosan álló fa

szántón

pont

nem lineáris

20 m2

1,5

nincs

nincs

3.3.    Fasor

szomszédos

vonal

lineáris

5 m

2

4 m

3.4.    Fa-, és bokorcsoport

szántón

poligon

nem lineáris

nincs

1,5

0,01 ha

0,5 ha

3.5.    Táblaszegély

szomszédos

poligon

lineáris

nincs

1,5

1 m

20 m

3.6.    Kis kiterjedésű tó

szántón

poligon

nem lineáris

nincs

1,5

0,01 ha

0,5 ha

3.7.    Vizesárok

szomszédos

poligon

lineáris

nincs

2

2 m

6 m

3.8.    Kunhalom

szántón

poligon

nem lineáris

nincs

1

nincs

nincs

3.9.    Gémeskút

szántón

pont

nem lineáris

25 m2

1

nincs

nincs

4.    Vízvédelmi sáv (folyóvíz)

szomszédos

poligon

lineáris

nincs

1,5

1 m

5 m

5.    Vízvédelmi sáv (tó)

szomszédos

poligon

lineáris

nincs

1,5

1 m

20 m

6.    Agrár-erdészeti terület

szántón

poligon

nem lineáris

nincs

1

0,25 ha

nincs

7.    Erdőszélek mentén fekvő
    támogatható sáv (termeléssel)

szántón

poligon

lineáris

nincs

0,3

1 m

10 m

8.    Erdőszélek mentén fekvő
    támogatható sáv (termelés nélkül)

szántón

poligon

lineáris

nincs

1,5

1 m

10 m

9.    Rövid vágásfodulójú fás szárú
    energetikai ültetvény

szántón vagy szántón kívül

poligon

nem lineáris

nincs

0,3

0,25 ha

nincs

10.    Erdősített terület

szántón vagy szántón kívül

poligon

nem lineáris

nincs

1

0,25 ha

nincs

11.    Ökológiai jelentőségű másodvetés

szántón

poligon

nem lineáris

nincs

0,3

0,25 ha

nincs

12.    Nitrogénmegkötő növényekkel
    bevetett terület

szántón

poligon

nem lineáris

nincs

0,7

0,25 ha

nincs

6. melléklet a 10/2015. (III. 13.) FM rendelethez106

A terménydiverzifikáció esetében a nemzetségek meghatározása, a növénykultúrák megkülönböztetése

I. A 8. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, különböző nemzetségbe tartozó növényfajok listája

A

B

Megnevezés

Növénynemzetség

1.    Kukorica

Zea

2.    Pattogatni való kukorica

Zea

3.    Csemegekukorica

Zea

4.    Silókukorica

Zea

5.    Hibrid kukorica (vetőmag célra)

Zea

6.    Cukorcirok

Sorghum

7.    Seprűcirok

Sorghum

8.    Szemescirok

Sorghum

9.    Vöröshagyma

Allium

10.    Lilahagyma

Allium

11.    Póréhagyma

Allium

12.    Metélőhagyma

Allium

13.    Szárazborsó

Pisum

14.    Cukorborsó

Pisum

15.    Mezei borsó

Pisum

16.    Vöröshere

Trifolium

17.    Bíborhere

Trifolium

18.    Fehérhere

Trifolium

19.    Korcshere

Trifolium

20.    Perzsahere

Trifolium

21.    Alexandriai here

Trifolium

22.    Alexandriai here (vetőmag célra)

Trifolium

23.    Korcs v. svédhere (vetőmag célra)

Trifolium

24.    Bíborhere (vetőmag célra)

Trifolium

25.    Vöröshere (vetőmag célra)

Trifolium

26.    Fehérhere (vetőmag célra)

Trifolium

27.    Lódi lóhere (vetőmag célra)

Trifolium

28.    Fonák lóhere (vetőmag célra)

Trifolium

29.    Lóbab

Vicia

30.    Disznóbab

Vicia

31.    Takarmánybükköny

Vicia

32.    Szöszös bükköny (vetőmag célra)

Vicia

33.    Lucerna

Medicago

34.    Komlós lucerna

Medicago

35.    Sárkerep lucerna

Medicago

36.    Tarkavirágú lucerna

Medicago

37.    Komlós lucerna (vetőmag célra)

Medicago

38.    Takarmánylucerna (vetőmag célra)

Medicago

39.    Cukorrépa

Beta

40.    Takarmányrépa

Beta

41.    Cékla

Beta

42.    Futóbab

Phaseolus

43.    Szárazbab

Phaseolus

44.    Zöldbab

Phaseolus

45.    Ebtippan (vetőmag célra)

Agrostis

46.    Óriás tippan (vetőmag célra)

Agrostis

47.    Fehér tippan (vetőmag célra)

Agrostis

48.    Cérnatippan (vetőmag célra)

Agrostis

49.    Ligeti perje (vetőmag célra)

Poa

50.    Réti perje (vetőmag célra)

Poa

51.    Mocsári perje (vetőmag célra)

Poa

52.    Sovány perje (vetőmag célra)

Poa

53.    Nádképű csenkesz (vetőmag célra)

Festuca

54.    Juhcsenkesz (vetőmag célra)

Festuca

55.    Réti csenkesz (vetőmag célra)

Festuca

56.    Vörös csenkesz (vetőmag célra)

Festuca

57.    Olasz perje (vetőmag célra)

Lolium

58.    Angol perje (vetőmag célra)

Lolium

59.    Hibrid perje (vetőmag célra)

Lolium

60.    Somkóró

Melilotus

61.    Fehérvirágú somkóró

Melilotus

62.    Gumós komócsin (vetőmag célra)

Phleum

63.    Réti komócsin (vetőmag célra)

Phleum

64.    Szudáni cirokfű

Sorghum

65.    Silócirok

Sorghum

66.    Csicsóka

Helianthus

67.    Napraforgómag

Helianthus

68.    Hibrid napraforgó (vetőmag célra)

Helianthus

69.    Rost célra termesztett kender

Cannabis

70.    Kender (vetőmag célra)

Cannabis

71.    Egyéb kender (rost és vetőmag céltól eltérő
    célból termesztett kender)

Cannabis

72.    Cikóriagyökér

Cichorium

73.    Endívia

Cichorium

74.    Rozs

Secale

75.    Évelő rozs

Secale

76.    Olajlenmag

Linum

77.    Rostlen (vetőmag célra)

Linum

78.    Articsóka

Cynara

79.    Spanyol Articsóka

Cynara

80.    Sárgarépa

Daucus

81.    Murokrépa

Daucus

82.    Takarmánybaltacim

Onobrychis

83.    Indiánrizs

Zizania

84.    Pohánka

Fagopyrum

85.    Mohar

Setaria

86.    Homoki bab

Vigna

87.    Köles

Panicum, Pennisetum

88.    Fénymag

Phalaris

89.    Rizs

Oryza

90.    Édes csillagfürt (mag)

Lupinus

91.    Lencse

Lens

92.    Csicseriborsó

Cicer

93.    Szegletes lednek

Lathyrus

94.    Komló

Humulus

95.    Szójabab

Glycine

96.    Szezám

Sesamum

97.    Földimogyoró

Arachis

98.    Sáfrányos szeklice

Crocus

99.    Ricinus

Ricinus

100.    Mák

Papaver

101.    Négermag

Guizotia

102.    Zeller

Apium

103.    Fejessaláta

Lactuca

104.    Sóska

Rumex

105.    Spenót

Spinacia

106.    Spárga

Asparagus

107.    Petrezselyem

Petroselinum

108.    Rebarbara

Rheum

109.    Édeskömény

Foeniculum

110.    Galambbegysaláta

Valerianella

111.    Feketegyökér

Scorzonera

112.    Pasztinák

Pastinaca

113.    Újzélandi spenót

Tetragonia

114.    Mezei csibehúr

Spergula

115.    Földieper (szamóca)

Fragaria

116.    Szarvaskerep

Lotus

117.    Nyúlszapuka

Anthyllis

118.    Szeradella

Ornithopus

119.    Tarka koronafürt

Securigera

120.    Görög széna

Trigonella

121.    Mézontófű

Phacelia

122.    Takarmánymályva

Malva

123.    Francia perje (vetőmag célra)

Arrhenatherum

124.    Csomós ebír (vetőmag célra)

Dactylis

125.    Csenkeszperje (vetőmag célra)

Festulolium

126.    Koronás baltavirág (vetőmag célra)

Hedysarum

II. A 8. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, a káposztafélék, a burgonyafélék és a tökfélék növénycsaládjába tartozó növényfajok listája

Káposztafélék családjába tartozó fajok

A

B

1.    Brassica oleracea

Fejes káposzta, Vörös káposzta, Kelkáposzta, Takarmánykáposzta, Karalábé, Bimbóskel, Karfiol, Brokkoli

2.    Brassica rapa

Kínai kel, Réparepce, Tarlórépa, Tifon

3.    Brassica napus

Káposztarepce

4.    Sinapis alba

Fehér mustár

5.    Sinapis arvensis

Vadrepcemag

6.    Brassica nigra

Fekete mustár

7.    Raphanus sativus

Hónapos retek, Olajretek

8.    Camelina sativa

Gomborka

9.    Lepidium sativum

Kerti zsázsa

10.    Armoracia rusticana

Torma

Burgonyafélék családjába tartozó fajok

C

D

1.    Solanum tuberosum

Burgonya

2.    Nicotiana tabacum

Dohány- Burley vagy Virginia

3.    Solanum lycopersicum

Paradicsom

4.    Solanum melongena

Tojásgyümölcs

5.    Capsicum annuum

Paprika

Tökfélék családjába tartozó fajok

E

F

1.    Cucurbita pepo

Spárgatök, Cukkini, Patisszon, Olajtök

2.    Cucumis sativus

Uborka

3.    Citrullus lanatus

Görögdinnye

4.    Cucumis melo

Sárgadinnye

5.    Citrullus lanatus

Tökre oltott dinnye

III. A 8. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, ugyanazon nemzetség őszi és tavaszi vetésű növényfajainak listája

A

B

1.    Takarmánybaltacím (vetőmag célra)

Onobrychis

2.    Őszi vetésű búzafélék (közönséges búza,
    durumbúza, tönköly búza, novum búza,
    tönke búza, alakor búza)

Triticum

3.    Tavaszi vetésű búzafélék (közönséges búza,
    durumbúza, tönköly búza, novum búza,
    tönke búza, alakor búza)

Triticum

4.    Őszi árpa

Hordeum

5.    Tavaszi árpa

Hordeum

6.    Tavaszi zab

Avena

7.    Őszi zab

Avena

8.    Őszi tritikále

Triticosecale

9.    Tavaszi tritikále

Triticosecale

10.    Őszi fokhagyma

Allium

11.    Tavaszi fokhagyma

Allium

12.    Tavaszi zöldborsó

Pisum

13.    Őszi zöldborsó

Pisum

14.    Őszi takarmányborsó

Pisum

15.    Tavaszi takarmányborsó

Pisum

7. melléklet a 10/2015. (III. 13.) FM rendelethez

Veszélyes gyomnövények

 

A

B

 

Magyar név

Tudományos (latin) név

1.

Aranka fajok

Cuscuta spp.

2.

Parlagfű

Ambrosia artemisiifolia

3.

Selyemkóró

Asclepias syriaca

8. melléklet a 10/2015. (III. 13.) FM rendelethez

A műveleti napló adattartalma

I. Főlap

I.1. Mezőgazdasági termelő személyazonosító adatai:

I.1.1. Név

I.1.2. Cégforma

I.1.3. Ügyfél-azonosító

I.1.4. Helység irányítószáma

I.1.5. Közterület neve, száma

I.1.6. Telefonszám

I.1.7. Elektronikus levélcím

I.2. A mezőgazdasági termelő egységes kérelmében ökológiai jelentőségű területként bejelentett rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvény táblák sorszáma.

II. Betétlapok (havonként)

II.1. Támogatási év, hónap

II.2. Növényvédőszeres kezelések és műtrágyázások adatai:

II.2.1. Kezelt tábla sorszáma (adott évben az egységes kérelemben bejelentett)

II.2.2. Kezelés ideje

II.2.3. Kijuttatott növényvédőszer, műtrágya neve

II.2.4. Kijuttatott növényvédőszer, műtrágya mennyisége (kg, l/ha, g/m2, g/fm)

II.3. Nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a támogatási év adott hónapjában nem történt műtrágya és növényvédőszer felhasználás a mezőgazdasági termelő egységes kérelemben ökológiai jelentőségű területként bejelentett rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvények esetében.

III. Mezőgazdasági termelő aláírása, dátum.

9. melléklet a 10/2015. (III. 13.) FM rendelethez107

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!