nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
3/2015. (V. 15.) NKFIH utasítás
a feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzatáról
2016-06-09
2018-04-20
3
Jogszabály

3/2015. (V. 15.) NKFIH utasítás

a feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzatáról

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10. § (5) bekezdésében, az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 50. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, tekintettel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára és a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 6. §-ára és 8. § (1) bekezdésére a következő utasítást adom ki:

I. Fejezet

A szabályzat hatálya, alkalmazási köre

1. A jelen utasítás (a továbbiakban: szabályzat) alkalmazási köre az Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (a továbbiakban: NKFI Hivatal) hivatali szervezetére, továbbá a – mint központi költségvetési szerv – kezelésében, használatában lévő vagyontárgyakra terjed ki.

2. A szabályzat rendelkezései az NKFI Hivatal valamennyi szervezeti egységére és az NKFI Hivatal állományába tartozó személyekre terjednek ki. A szabályzatban foglalt feladatok és kötelezettségek teljesítéséért – amennyiben a szabályzat másként nem rendelkezik – az NKFI Hivatal Költségvetési Főosztálya (a továbbiakban: Költségvetési Főosztály) vagy annak a szabályzatban kijelölt szervezeti egysége felelős. Az NKFI Hivatal munkatársai a szabályzatban foglaltak végrehajtásáért a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2015. (I. 16.) MvM utasítás szerinti feladat- és hatáskörükben felelősek.

II. Fejezet

Feleslegessé vált vagyontárgyak feltárásának és bejelentésének szabályai

3. A feleslegessé vált vagyontárgyak feltárását, hasznosítását, illetve selejtezését mindenkor a fordulónapi leltározás megkezdése előtt kell végrehajtani. A végrehajtás időszakáról az NKFI Hivatal Költségvetési Főosztály vezetője (a továbbiakban: gazdasági vezető) által minden év augusztus 30-ig kiadott ütemterv (a továbbiakban: Ütemterv) rendelkezik.

4. A feleslegesnek vagy rendeltetésszerű használatra alkalmatlannak ítélt eszközök hasznosítására, selejtezésére a gazdasági vezető felé kezdeményezés történhet a szervezeti egységek használatában lévő eszközök esetében a szervezeti egység vezetője, a személyi használatra kiadott eszközök esetében az eszközöket használó javaslatára.

5. A javaslatokat a tárgyi eszköz nyilvántartására kijelölt NKFI Hivatal Költségvetési Főosztály Gazdasági Osztálya dolgozza fel. Az ellenőrzést követően a gazdasági vezető gondoskodik a javaslatok Selejtezési Bizottság részére történő megküldéséről.

6. Felesleges vagyontárgynak minősül az a tárgyi eszköz, amely

a) az NKFI Hivatal alaptevékenységéhez, működéséhez már nem szükséges, ide értve a feladatcsökkenésből, átszervezésből, megszűnésből eredő feleslegessé válást is;

b) az eredeti rendeltetésének már nem megfelelő;

c) természetes elhasználódás, értékcsökkenés miatt rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált, és nem javítható, vagy javítási költsége meghaladja az új eszköz árának 60%-át, vagy

d) szavatossági ideje lejárt.

7. Minden esetben gondoskodni kell arról, hogy a hasznosítási vagy selejtezési eljárásba vont vagyontárgyak a többi vagyontárgytól el legyenek különítve, azokat meg kell különböztetni mind a nyilvántartásokban, mind a tároláskor.

8. Azonnali selejtezést csak akkor lehet elrendelni, ha a megsemmisítést (ártalmatlanná tételt) hatósági eljárás teszi lehetővé (így különösen festékkazetták).

9. A rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált eszközöket a fordulónapi leltározás előtt legkésőbb 30 nappal selejtezni kell.

10. A használatra való alkalmasságot irodabútorok, székek, berendezések és felszerelések vonatkozásában a Selejtezési Bizottság, műszaki cikkek, informatikai és híradás-technikai, valamint a kommunikációs eszközök tekintetében külső, független szakértő írásban állapítja meg, és javaslatot tesz a piaci érték szerinti értékesítési árra.

11. Szakvélemény bekérése kötelező számítás- és irodatechnikai eszközök, egyéb műszaki berendezések, ingatlanra aktivált eszközök, különleges eljárási szabályok hatálya alá sorolt eszközök, továbbá minden olyan eszköz esetében, amelynek bruttó nyilvántartási értéke meghaladja a kétszázezer forintot.

12. A vélemény alapján a Selejtezési Bizottság előkészíti a selejtezési jegyzéket, amelyet az NKFI Hivatal elnöke hagy jóvá.

13. Az elnöki jóváhagyást követően történhet meg az eszközök hasznosítása, szükség esetén selejtezése.

III. Fejezet

A feleslegessé vált eszközök hasznosítási módjai

1. Az NKFI Hivatal egyéb szervezeti egységeinél történő hasznosítás

14. A költséghatékony gazdálkodás érdekében törekedni kell a szervezeti egységeknél feleslegessé vált vagyontárgyak NKFI Hivatalon belüli hasznosítására. A szervezeti egységek közötti átadás-átvételt a gazdasági vezető engedélyezi, amelyről átadás-átvételi bizonylatot kell kiállítani.

2. Más költségvetési szerv részére történő térítésmentes átadás

15. A térítésmentes átadásra erre irányuló írásbeli megállapodást kell kötni az átvevő költségvetési szervvel.

3. Értékesítés

16. Az ár meghatározásának módját és a felesleges eszközök értékesítési árát az állami vagyonra vonatkozó jogszabályokkal összhangban, a Selejtezési Bizottság javaslata alapján az NKFI Hivatal elnöke hagyja jóvá. Az értékesítésről a Költségvetési Főosztály Gazdasági Osztály számlát állít ki, az eszközök elszállításáról a szállító szállítólevelet állít ki, magánszemély esetén átadás-átvételi bizonylatot kell készíteni, melyről a gazdasági vezető által kijelölt kormánytisztviselő gondoskodik. A vevővel a szállítólevélen igazoltatni kell az eszköz átvételét. Az értékesítés történhet azonnali készpénzfizetés ellenében azonnali elszállítás mellett, illetve átutalással. Átutalással történő fizetés esetén az elszállítás – eltérő megállapodás hiányában – csak a teljes vételár kifizetését követően történhet meg. Az elszállítás határidejét előre rögzíteni kell.

4. Használatba adás

17. Az ideiglenesen vagy véglegesen feleslegessé vált tárgyi eszköz más gazdálkodó szervezet vagy magánszemély részére használatba adható. A vagyontárgyak használatba adása – a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (17) bekezdése szerinti esetek kivételével – kizárólag versenytárgyalás útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére lehetséges.

18. A feleslegessé vált tárgyi eszközök használatba adását a Selejtezési Bizottság javaslata alapján az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályaival összhangban az NKFI Hivatal elnöke engedélyezi.

5. Megsemmisítés, selejtezés

19. A felesleges tárgyi eszköz megsemmisítésére a Selejtezési Bizottság javaslata alapján az NKFI Hivatal elnöke ad engedélyt. A selejtezésre váró, valamint a már leselejtezett eszközöket megsemmisítésig elkülönítetten, zárt helyiségben kell tárolni. Szeméttelepre, illetve adott esetben veszélyes hulladékként történő elszállításukról az üzemeltetési feladatok ellátásáért felelős kormánytisztviselő gondoskodik.

20. Selejtezni csak meglévő, a helyszínen megtekinthető, megszámolható eszközöket szabad, kivéve az elemi kárt szenvedett vagyontárgyat (így különösen törési jegyzőkönyvezett üvegárut). A törési jegyzőkönyvet a törést követően azonnal fel kell venni és a közvetlen vezetővel hitelesíttetni kell. Elemi kár esetén a gazdasági vezető által megbízott kéttagú bizottság helyszíni felmérést végez, amelynek megállapításait jegyzőkönyvben rögzíti. Az elkészült jegyzőkönyveket a gazdasági vezetőnek meg kell küldeni, aki ez alapján intézkedik az eszközök nyilvántartásból történő kivezetéséről.

21. A selejtezési jegyzéket az alábbi eszközbontásban kell elkészíteni:

a) immateriális javak;

b) tárgyi eszközök (gépek, berendezések és felszerelések, járművek);

c) nem aktivált eszközök (beruházások).

IV. Fejezet

Részletes szabályok

6. A Selejtezési Bizottság

22.1 A feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosítására és selejtezésére az NKFI Hivatal elnöke legalább 3 tagú Selejtezési Bizottságot jelöl ki.

23. A Selejtezési Bizottság tagjai:

a) a Költségvetési Főosztály Beszerzési és Üzemeltetési Osztályának vezetője mint a Selejtezési Bizottság elnöke;

b) az Elemzési és Információs Főosztály kormánytisztviselője;

c)2

d) szakmai vagy gazdasági szervezeti egység kormánytisztviselője.

7. A Selejtezési Bizottság feladata és hatásköre

24. A Selejtezési Bizottság az Ütemterv alapján elvégzi a vagyontárgyak fajta és típus szerinti selejtezésének előkészítését.

25. A selejtezésre előkészített vagyontárgyakat egyedileg megvizsgálja, ellenőrzi a rendeltetésszerű használatot és a felújításokat.

26. Amennyiben a vizsgálat, illetve az ellenőrzés során a Selejtezési Bizottság azt állapítja meg, hogy valamely vagyontárgy használata nem volt rendeltetésszerű, vagy felújítása nem volt gazdaságos vagy szükséges, ennek tényéről haladéktalanul tájékoztatja az NKFI Hivatal elnökét.

27. A selejtezésről és a hasznosításról a Selejtezési Bizottság jegyzőkönyvet készít, amelyet megküld az NKFI Hivatal elnöke részére jóváhagyásra.

28. A Selejtezési Bizottság ellenőrzi a jelen utasításban és az Ütemtervben foglaltak betartását.

8. A Selejtezési Bizottság elnöke

29. A Selejtezési Bizottság elnöke felelős a selejtezési eljárás folyamán a szabályok pontos betartásáért, a selejtezéshez szükséges feltételek biztosításáért és a selejtezés lebonyolításának megszervezéséért.

9. Feleslegessé vált vagyontárgyak feltárásának folyamata

30. A feleslegessé vált vagyontárgyak esetében a hasznosításra vagy selejtezésre javaslatot tevő részéről jegyzéket (a továbbiakban: Jegyzék) kell készíteni, indokolt esetben – előzetes felkérés nélkül is – a gazdasági vezető részére továbbítani.

31. A Jegyzéknek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) az eszközök megnevezése;

b) az eszközök jellemző műszaki adatai (típus, gyártási szám);

c) az eszközök azonosítási száma (leltári szám, cikkszám);

d) a nyilvántartási ár (amennyiben a feltáró egységnél az ár nem ismert, úgy azt a Selejtezési Bizottság határozza meg a könyvviteli nyilvántartásokból);

e) a feleslegesnek minősített eszközök mennyiségi egysége;

f) a feleslegesnek minősített eszközök mennyisége;

g) a feleslegessé válás oka: műszaki, elsősorban számítástechnikai eszközöknél hivatkozni kell a szakszerviz véleményére (gazdaságtalan javítás, beszerezhetetlen alkatrész);

h) javaslat az esetleges hasznosítás módjára (értékesítés esetén a javasolt értékesítési ár, használatba adás esetén a javasolt díj feltüntetésével);

i) a jegyzék készítésének időpontja;

j) az összeállításért felelős személy aláírása.

32. A Jegyzéket a javaslattevő szervezeti egység 2 példányban készíti el, és a szervezeti egység vezetőjének aláírása után a gazdasági vezető részére továbbítja. Egy példány a Költségvetési Főosztály Gazdasági Osztály tárgyieszköz-nyilvántartásának alapbizonylata, egy példányt az irattárban kell elhelyezni.

10. A feltárás során feleslegesnek minősített eszközök hasznosítására vonatkozó döntés előkészítése

33. A selejtezésre javasolt eszközökre vonatkozóan az üzemeltetési referens ellenőrzi a Jegyzékben feltüntetett adatokat, amelyeket egyeztet a tárgyieszköz-nyilvántartóval, szükség esetén intézkedik szakvélemény bekéréséről, közreműködik a selejtezésre javasolt eszközök dokumentációjának elkészítésében:

a) tárgyi eszközöknél biztosítja az egyedi nyilvántartó lapok másolatát vagy annak adatait;

b) biztosítja a hasznosításra irányuló törekvések eredménytelenségét bizonyító okmányokat;

c) biztosítja a szakvéleményt.

34. A Selejtezési Bizottság a feleslegesnek minősített immateriális javakra és tárgyi eszközökre vonatkozó adatokat egyezteti, ellenőrzi és megvizsgálja az eszközök NKFI Hivatalon belüli hasznosításának lehetőségét. Amennyiben a Selejtezési Bizottság azt állapítja meg, hogy a Jegyzéken szereplő eszköz az eddigi felhasználó helyétől eltérő, más területen hasznosítható, javaslatot tesz a hasznosítás módjára. A hasznosítást az NKFI Hivatal elnöke engedélyezi.

35. A döntési javaslatnak ki kell térnie a felesleges tárgyi eszközök NKFI Hivatalon kívüli hasznosítási módjára (értékesítés, használatba adás, megsemmisítés). A döntési javaslatot az NKFI Hivatal elnöke hagyja jóvá.

11. Az értékesítés, használatba adás eljárási szabályai

36. A Selejtezési Bizottság értékesítés és használatba adás esetén javaslatot tesz a Költségvetési Főosztály Gazdasági Osztálya részére. A javaslat alapján az üzemeltetési referens bekéri az árajánlatokat, és előkészíti a Selejtezési Bizottságnak elbírálásra. A Selejtezési Bizottság kiválasztja az NKFI Hivatal számára gazdasági szempontból legelőnyösebbet, közreműködik a vonatkozó szerződések előkészítésében, és véleményezésre továbbítja a gazdasági vezetőnek, aki jóváhagyásra felterjeszti az NKFI Hivatal elnöke részére. A szerződések teljesítését a Selejtezési Bizottság ellenőrzi, és elnöke igazolja.

37. Az üzemeltetésért felelős főosztály tárgyieszköz-nyilvántartási feladatokkal megbízott kormánytisztviselője átvezeti a változásokat az analitikus és főkönyvi nyilvántartásokban.

38. Nettó 100 000 forintot meghaladó értékesítés esetén a vevővel adásvételi szerződésben kell megállapodni. Adásvételi szerződésben kötelező továbbá megállapodni minden olyan esetben, ahol az NKFI Hivatalt mint eladót az eszköz értékesítését követően bármilyen további felelősség terhelheti. A nettó 100 000 forint alatti értékesítések esetében a jóváhagyott hasznosítási, illetve selejtezési jegyzék alapján kiállított számla befizetését követően az eszköz átadható.

12. Megsemmisítés

39. A Selejtezési Bizottság gondoskodik a leselejtezett eszközök megsemmisítéséről.

40. A selejtezési eljárásról készült jegyzőkönyvnek az alábbi lényeges adatokat kell tartalmaznia:

a) az iktatószámot;

b) a „jegyzőkönyv” elnevezést;

c) a selejtezés keltét, helyét;

d) a Selejtezési Bizottság tagjainak felsorolását;

e) a selejtezett vagyontárgyak megnevezését, leltári számát, egyéb azonosító adatait (gyári szám, típus), a selejtezett mennyiséget, a selejtezés könyv szerinti értékét;

f) a hulladékbevételezés értékét és a vonatkozó bizonylat adatait;

g) a selejtezett eszköz további kezelésére vonatkozó előírásokat és rendelkezéseket;

h) az eljárás során felhasznált dokumentáció felsorolását;

i) a selejtezés kezdeményezőjét;

j) a mellékletek felsorolását.

41. A selejtezett tárgyi eszközökről leszerelt alkatrészeket, anyagokat vissza kell vételezni. Ha a visszavételezett eszközöknek vagy anyagoknak nincs elszámoló ára, úgy azt a Selejtezési Bizottság állapítja meg a haszonanyagokra, illetve a hulladékokra érvényes forgalmi ár alapján.

42. A kiselejtezett vagyontárgyak megsemmisítését – a Selejtezési Bizottság javaslatára – az NKFI Hivatal elnöke rendeli el. A megsemmisítés végrehajtásánál jelen kell lennie a Selejtezési Bizottság elnökének és két további tagjának. A megsemmisítés végrehajtásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza:

a) az iktatószámot;

b) a megsemmisített vagyontárgy megnevezését, leltári vagy egyéb azonosítási számát;

c) a selejtezés keltét és helyét;

d) a megsemmisítés előtti tárolási helyét;

e) a selejt készletre vételekor és megsemmisítésre kiadásakor felhasznált bizonylatok számát, keltét;

f) a megsemmisítés módját;

g) az eljárásban részt vevők felsorolását.

43. A megsemmisítés végrehajtását követően a Selejtezési Bizottság tagjai a jegyzőkönyvet aláírásukkal hitelesítik. A jegyzőkönyv 2 példányban készül, 1 példányt az irattárban, 1 példányt a tárgyieszköz-nyilvántartásban kell elhelyezni.

13. Selejtezéssel kapcsolatos számviteli elszámolások

44. A selejtezés befejezését követően a selejtezési jegyzőkönyv alapján a Költségvetési Főosztály Gazdasági Osztály az analitikus és főkönyvi nyilvántartásokban átvezeti a változást.

14. Selejtezés során alkalmazandó nyomtatványok

45. A selejtezési eljárás során az alábbi nyomtatványokat kell használni:

a) B.Sz..ny. 11-90. r.sz. Tárgyi eszközök selejtezési jegyzőkönyve;

b) B.Sz..ny. 11-91. r.sz. Selejtezett tárgyi eszközök jegyzéke;

c) B.Sz..ny. 11-92. r.sz. Tárgyi eszközök selejtezéséből visszanyert tartozékok, alkatrészek, hulladék anyagok jegyzéke;

d) B.Sz..ny. 11-93. r.sz. Készletek selejtezési, leértékelési jegyzőkönyve;

e) B.Sz..ny. 11-94. r.sz. Selejtezett készletek jegyzéke;

f) B.Sz..ny. 11-95. r.sz. A készletek selejtezéséből visszanyert hulladék anyagok jegyzéke;

g) B.Sz..ny. 11-96. r.sz. Leértékelt készletek jegyzéke;

h) B.Sz..ny. 11-97. r.sz. Megsemmisítési jegyzőkönyv.

V. Fejezet

Különleges eljárási szabályok

46. Mérgező anyagok, vegyszerek, robbanóanyagok és egyéb veszélyes vagyontárgyak, hulladékok selejtezése kizárólag szakértő közreműködésével végezhető.

47. A szennyezett, környezetre ártalmas eszközök, készletek selejtezését, megsemmisítését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal egyetértésben, annak előírásai szerint kell végrehajtani.

48. A tűzvédelmi célokat szolgáló eszközöket, felszereléseket, ha azok gazdaságosan nem javíthatók, rendeltetésszerű használatra alkalmatlanok, vagy felhasználási idejük lejárt, selejtezni kell, majd végre kell hajtani a hatósági előírás szerinti megsemmisítési eljárást.

49. A kézi tűzoltó készülékek bevonását, selejtezését a karbantartó vállalat írásos nyilatkozata alapján az üzemeltetési és beszerzési feladatokat ellátó munkatárs kezdeményezheti. A javaslatot az általános előírások szerint kell elkészíteni.

VI. Fejezet

Egyéb rendelkezések

50. A jelen szabályzat kiadásáért – mint a költségvetési szerv vezetője – az NKFI Hivatal elnöke felelős. A szabályzat előkészítéséért, aktualizálásáért és annak végrehajtásáért az NKFI Hivatal gazdasági vezetője a felelős.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

51. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

52. Jelen utasítást a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

53.3

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!