11/2015. (V. 29.) IM utasítás

1. § Az Igazságügyi Minisztérium fejezeti kezelésű előirányzataival kapcsolatos eljárási rendet és hatásköröket tartalmazó gazdálkodási szabályzat hatálya

2. § A jelen utasítás alkalmazásában

3. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok tervezése az Áht. és az Ávr. hatályos előírásai, továbbá az államháztartásért felelős miniszter által kiadott tervezési köriratban foglaltak alapján történik.

(2) A költségvetés szakmai tervezése és végrehajtása során a kötelezettségvállaló a felügyelete alá tartozó egyes fejezeti kezelésű előirányzatokért tartozik felelősséggel.

(3) A fejezeti kezelésű előirányzatok tervezéséért a Költségvetési Főosztály vezetője felelős, aki az államháztartásért felelős miniszter által kiadott tervezési körirat – az abban szereplő határidők – ismeretében szervezi, illetve osztja fel a feladatokat.

(4) Az éves költségvetési törvényjavaslat összeállításához a kötelezettségvállaló az előirányzat mértékének megállapításához indokolással ellátott javaslatot küld a Költségvetési Főosztály részére.

(5)⁵ A központi költségvetésről szóló törvény elfogadását követően az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetésének elkészítéséről a Költségvetési Főosztály kijelölt munkatársa gondoskodik, amelyet – a kijelölt munkatárs mellett – a gazdasági vezető és a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár ír alá.

(6)⁶

(7) A fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetését a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár – aláírásával – hagyja jóvá.

4. § (1) A Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben az Igazságügyi Minisztérium fejezeti kezelésű előirányzatai egy költségvetési címet (20. cím) alkotnak. Felhasználásuk a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 10/2015. (V. 29.) IM rendeletben (a továbbiakban: IM rendelet) meghatározott célokra történhet.

(2) A fejezeti kezelésű előirányzaton keletkezett megtakarítással vagy közfeladatok változásával kapcsolatos átcsoportosítás esetében a 6. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

5. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatokat érintő előirányzat-átcsoportosításokra az Áht. 33. §-ában és 35. §-ában és az Ávr.-ben előírtak szerint kerülhet sor.

(2) A fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításra az adott előirányzat kötelezettségvállalója és az érintett fejezet által jóváhagyott megállapodás – és amennyiben szükséges, az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulása, illetve a Kormány döntése – alapján kerülhet sor.

(3) A fejezeten belül átcsoportosított előirányzat felhasználása során a kötelezettségvállalás, az ellenjegyzés, az utalványozás és az érvényesítés az átcsoportosítással érintett intézmény gazdálkodására vonatkozó szabályzat szerint történik.

6. § (1) Az előirányzat-átcsoportosítási és -módosítási jogkört a miniszter által átruházott hatáskörében, az Igazságügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2014. (XI. 14.) IM utasításban (a továbbiakban: a minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata) kapott jogkörében eljárva a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár gyakorolja.

(2) Az átcsoportosított előirányzatot a megvalósító intézmény fejezeti kezelésű előirányzatonként, feladatonként és kiadási jogcímenként elkülönítetten köteles kezelni és azok igénybevételéről – a feladat elvégzését követően – az átcsoportosításra vonatkozó intézkedésben foglaltak szerint, valamint az éves beszámoló keretében elszámolni.

(3)⁷ Az előirányzatok felhasználása során szükségessé váló, fejezeti hatáskörű előirányzat-módosítás végrehajtását a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár – ha szükséges az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulása, akkor annak birtokában – engedélyezi. Az engedélyezés a Költségvetési Főosztály külön feljegyzése alapján történik.

(4)⁸ A központi költségvetésről szóló törvényben jóváhagyott előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadási előirányzatok túllépésekor az eredeti előirányzatot meghaladó támogatási igényt, valamint az azt megalapozó indokolást és számítást a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár nyújtja be az államháztartásért felelős miniszter részére.

(5) A költségvetési év során megállapodással átcsoportosított, átvett új előirányzatok felhasználása, azok elszámolása során – az e mellékletben foglaltakra is figyelemmel – a megállapodásban foglaltak szerint kell eljárni.

7. §⁹ Az előirányzatok szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználásáért a kötelezettségvállaló felel.

8. §¹⁰ (1) Az előirányzatok felhasználása

(2) Ha az előirányzatok felhasználása az (1) bekezdés a)–b) pontjai, vagy a költségvetési támogatás biztosítása az (1) bekezdés d)–e) pontjai szerint történik, az eljárás lefolytatása során a VI. Fejezetben foglaltak szerint kell eljárni.

(3) Az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban foglalt dokumentumok előkészítését a Jogi Szolgáltatási Főosztály, az (1) bekezdés d)–f) pontjaiban foglalt dokumentumok előkészítését a Költségvetési Főosztály végzi.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a szerződés megkötésére és az azt megelőző eljárásra az IM GKSZ rendelkezéseit is alkalmazni kell.

9. § (1) A közbeszerzésekről szóló törvény (a továbbiakban: Kbt.) alapján kötött szerződéshez kapcsolódó, havi nettó 200 ezer forintot meghaladó kifizetés akkor teljesíthető, ha a kifizetés időpontjában rendelkezésre áll a jogosult 30 napnál nem régebbi nemlegesnek minősülő együttes adóigazolása, vagy a vállalkozás szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(2) Az együttes adóigazolás beszerzéséről vagy a köztartozásmentes adózói adatbázisban való szereplés ellenőrzéséről a teljesítésigazoló gondoskodik.

(3) A közbeszerzésekről szóló törvény alapján kötött szerződések esetében a teljesítésigazoló a nettó 200 ezer forintot elérő vagy az alatti kifizetés kezdeményezésekor a korábbi kifizetések adatait a Költségvetési Főosztállyal egyezteti.

(4) Amennyiben a teljesítésigazolónak együttes adóigazolás beszerzéséről kellett gondoskodnia, a beszerzett együttes adóigazolást a teljesítésigazolás dokumentációjával együtt küldi meg a Költségvetési Főosztály részére.

10. § A kötelezettségvállalásra, a teljesítés igazolására, a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére, az érvényesítésre, az utalványozásra, valamint az utalvány ellenjegyzésére felhatalmazottak nevéről és aláírásmintájáról a Költségvetési Főosztály naprakész nyilvántartást vezet.

11. § Az idegen nyelven kiállított nyilatkozathoz, dokumentumhoz magyar nyelvű fordítást is csatolni kell.

12. § (1) A kötelezettségvállalás kezdeményező irattal kezdeményezhető.

(2) A kötelezettségvállalás kezdeményezője köteles beszerezni a Költségvetési Főosztály vezetője vagy helyettese által kiadott, a 2. § i) pontja szerinti fedezetigazolást.

(3) A Költségvetési Főosztály a fedezetigazolással egyidejűleg igazolja a kötelezettségvállalási jogkör fennállását, illetve rögzíti a támogatandó tevékenység kormányzati funkció szerinti besorolását.

(4) Ha a kezdeményezés – a gazdálkodásra vonatkozó szabályok előírásaira tekintettel – módosításra szorul, a Költségvetési Főosztály vezetője jelzi azt a kötelezettségvállalónak.

13. § (1)¹¹ Kötelezettségvállalásra a miniszter vagy az általa erre írásban felhatalmazott személy jogosult, illetve az, akit az 1. melléklet a kötelezettségvállalásra, előirányzat feletti rendelkezésre feljogosít, ideértve a helyettesítés esetét is. Ha a helyettesítés nem jogszabályon, illetve a minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatán alapul, azt írásbeli meghatalmazással igazolni szükséges.

(2) Helyettesítés esetére meghatalmazás csak a minisztériumnál foglalkoztatott állami vezető, illetve a miniszteri kabinetfőnök részére adható.

(3)¹² A kötelezettségvállalást tartalmazó eredeti (aláírt) dokumentumot a Költségvetési Főosztály a pénzügyi kifizetéshez kapcsolódó iratként kezeli.

(4)¹³ A kötelezettségvállalásokról év közben a Költségvetési Főosztály FORRÁS SQL-programmal analitikus nyilvántartást vezet.

14. § (1)¹⁴ A kötelezettségvállalás

(2) Ha a kötelezettségvállalás nem felel meg a 2. § b)–d) pontjaiban foglaltaknak, az ellenjegyzésre jogosultnak erről írásban kell tájékoztatnia az adott előirányzat kötelezettségvállalóját, a minisztert és a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárt. Ha a miniszter a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad az ellenjegyzésre, az ellenjegyző köteles az utasításnak eleget tenni. Ez esetben az okmányt „a kötelezettségvállalás ellenjegyzése utasításra történt” záradékkal látja el, és erről a minisztert írásban haladéktalanul értesíti.

15. § (1) A kiadás teljesítésének elrendelése előtt okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell azok jogosultságát, összegszerűségét, a szerződés, megrendelés, megállapodás teljesítését. Az esetleges hiányosságok megszüntetésére intézkedést kell kezdeményezni, és érvényesíteni kell a szerződésben rögzített szankciókat.

(2) A teljesítés elfogadását megalapozó dokumentumok megőrzése a teljesítés igazolására jogosult személy feladata.

(3) A támogatási szerződés alapján felhasznált előirányzatok esetében a teljesítés igazolását végző személy felelőssége, hogy dokumentált módon ellenőrizze a szakmai és pénzügyi beszámoló megfelelőségét, különös tekintettel a kedvezményezett által vállalt feladatok teljes körű ellátására, a feladatellátás színvonalára, a feladatok határidőre történő elvégzésére és a pénzügyi elszámolásának a szakmai teljesítéssel való összhangjára.

(4) A teljesítés igazolására jogosult kérésére a Költségvetési Főosztály előzetes véleményben tájékoztatást ad a beszámoló pénzügyi megfelelőségéről.

(5) A teljesítést igazoló – a teljesítés igazolásával egyidejűleg – aláírásával nyilatkozik a szakmai beszámoló elfogadásáról, annak megfelelőségéről is.

(6) Teljesítés igazolására az jogosult, aki az 1. melléklet alapján erre felhatalmazást kap, továbbá az a személy, akit a miniszter erre írásban feljogosít.

16. § (1)¹⁵ Érvényesítést a Költségvetési Főosztály vezetője vagy az általa írásban felhatalmazott munkatárs végezhet. Az egyes fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos érvényesítési feladatokra felhatalmazott munkatársak nevét, illetve a helyettesítés rendjét a Költségvetési Főosztály vezetőjének utasítása tartalmazza.

(2) Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést, a megállapított összeget, az érvényesítés dátumát és az érvényesítő aláírását.

(3) Ha az érvényesítő a 2. § f) pontja szerinti vizsgálata során az ott megjelölt jogszabályok megsértését tapasztalja, köteles azt az utalványozónak jelezni. Az érvényesítést nem tagadhatja meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja.

17. § (1)¹⁶ Utalványozásra a miniszter felhatalmazása alapján a Költségvetési Főosztály vezetője vagy helyettese jogosult. Az utalványozó és az utalványozás ellenjegyzője – ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan – azonos személy nem lehet.

(2) Utalványozni az érvényesített okmányra rávezetett vagy külön írásbeli rendelkezéssel lehet.

(3) A külön írásbeli rendelkezésként elkészített utalványon fel kell tüntetni

(4) A külföldi devizanemben utalványozott összeg forintértékét a terhelési értesítő alapján kell figyelembe venni.

(5)¹⁷ Utalvány ellenjegyzésére a Költségvetési Főosztály vezetője által kijelölt személy jogosult. Az egyes fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos utalvány ellenjegyzésére felhatalmazott munkatársak nevét, illetve a helyettesítés rendjét a Költségvetési Főosztály vezetőjének utasítása tartalmazza.

(6) Az ellenjegyzésre jogosultnak az utalványt, ha nem ért vele egyet, akkor kell ellenjegyeznie, ha erre az utalványozó írásban utasítja.

18. § (1) A kötelezettségvállaló és az ellenjegyző, illetve az utalványozó és az ellenjegyző – ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan – azonos személy nem lehet.

(2) Az érvényesítő személy nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult személlyel.

(3) Az érvényesítést végző és a teljesítés igazolását végző nem lehet azonos személy.

(4) A kötelezettségvállaló és a teljesítés igazolását végző személy – ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan – azonos személy nem lehet.

18/A. § (1) Az előirányzat felhasználásához előzetes írásbeli kötelezettségvállalás és ellenjegyzés nem szükséges, ha a kötelezettségvállalás jogi alapja hatóság vagy bíróság jogerős (végleges), illetve részben jogerős (végleges) vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható (azonnal végrehajtható) határozata, illetve mindezek alapján hatóság vagy bíróság megkeresése külföldön behajtott gyermektartásdíj és egyéb tartásdíjak kérelmezőnek történő eljuttatása érdekében.

(2) A külföldön behajtott tartásdíj kérelmező részére történő kifizetéséhez szükséges a Nemzetközi Magánjogi Főosztály feljegyzése, amely tartalmazza

(3) A kifizetendő tartásdíj pénzügyi rendezéséről a kincstár elektronikus átutalási rendszerén keresztül, forint pénznemben a Költségvetési Főosztály intézkedik átutalással vagy postai úton. A forinttól eltérő pénznemben meghatározott tartásdíj összegének forintra történő átváltását a külföldi hatóság teljesítése időpontjában érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett középárfolyamon végzi a számlavezető Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár).

(4) A tartásdíj kifizetését követően a Költségvetési Főosztály a teljesítés összegéről és időpontjáról tájékoztatja a Nemzetközi Magánjogi Főosztályt.

(5) A külföldi hatóság tartásdíj kifizetéséről szóló értesítéséről a Nemzetközi Magánjogi Főosztály a Költségvetési Főosztály (4) bekezdésben foglalt tájékoztatását követően gondoskodik.

19. §¹⁹ (1) Az előirányzat felhasználásához – jogszabály alapján – előzetes írásbeli kötelezettségvállalás és ellenjegyzés nem szükséges, ha a kötelezettségvállalás jogi alapja

(2) Az Ávr. 57. § (3) bekezdése alapján teljesítés igazolása nem szükséges, a kifizetés teljesítéséhez az érvényesítőnek csak az Ávr. 58. § (1) bekezdésében meghatározott szempontokat kell vizsgálnia.

(3) Az előirányzathoz kapcsolódó követelések nyilvántartásának, a behajthatatlan követelések leírásának, nyilvántartásból való kivezetésének részletes szabályait a fejezeti kezelésű előirányzatok számviteli politikája tartalmazza.

19/A. §²⁰ (1) A büntetőeljáráshoz kapcsolódó egyszerűsített kártalanítási eljárás részletes szabályairól szóló 138/2018. (VII. 26.) Korm. rendeletben (ezen fejezet alkalmazásában a továbbiakban: Korm. rendelet) foglalt egyszerűsített kártalanítási eljárás során a kérelem vizsgálatával, – szükség esetén – a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar megkeresésével, továbbá az az eljárást lezáró írásbeli megállapodás előkészítésével és megkötésével járó feladatokat a Jogi Szolgáltatási Főosztály látja el.

(2) Az egyszerűsített kártalanítási eljárás során megállapított kártalanítás kifizetéséhez szükséges dokumentumok:

19/B. §²¹ (1) A kártalanítási perben megítélt kártalanítás esetén a kifizetéshez szükséges dokumentumok:

(2) A Jogi Szolgáltatási Főosztály feljegyzése alapján a Költségvetési Főosztály érvényesítéssel megbízott dolgozója kiszámítja a felperesnek járó kártalanítás, kártérítés összegét a perköltség és a késedelmi kamat figyelembevételével, és gondoskodik annak – átutalással vagy postai úton – a jogosult részére történő megfizetéséről.

(3) A kártalanítás összege magában foglalja a marasztalás (tőke) összegét, a késedelmi kamatot, a felperes javára megítélt perköltség összegét, illetve az alperes javára megítélt perköltség esetén ezen összeg levonását.

(4) A késedelmi kamat összegét a Polgári Törvénykönyv pénztartozás esetére előírt késedelmi kamatszámítási szabályai alapján kell megállapítani. A kamatszámítás ideje a jogerős ítéletben meghatározott időponttól (a kamatszámítás kezdő időpontja) a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla terhelésének napjáig (végső időpont) terjed.

20. § (1)²² A kiszámított és utalandó kártalanítási (kártérítési) összeget, illetve számított késedelmi kamatot a Költségvetési Főosztály kontrollal megbízott dolgozója ellenőrzi.

(2)²³

(3)²⁴ A kifizetendő összegek pénzügyi rendezéséről a Költségvetési Főosztály munkatársa a Kincstár elektronikus utalási rendszerén keresztül átutalással vagy postai úton intézkedik.

(4)²⁵ A kifizetést követően a Költségvetési Főosztály a teljesítés összegéről és időpontjáról tájékoztatja a Jogi Szolgáltatási Főosztályt, valamint a 19/A. § szerinti egyszerűsített kártalanítási eljárás esetén a kérelmezőt vagy az általa meghatalmazott személyt, a 19/B. § szerinti kártalanítási eljárás esetén a felperest vagy jogi képviselőjét.

21. §²⁷ (1) A kötelezettségvállalás jogi alapja lehet

(2) Az előirányzat felhasználásához előzetes írásbeli kötelezettségvállalás és ellenjegyzés nem szükséges.

(3) A jogi segítségnyújtó szolgálat a vonatkozó jogszabályok szerint ellenőrzött és kifizetésre alkalmasnak nyilvánított jogi segítői, illetve pártfogó ügyvédi díj kifizetésére vonatkozó számlát, valamint a vonatkozó jogszabályok szerinti egyéb okiratokat (a továbbiakban együtt: számla) – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a megyei kormányhivatal megyeszékhelyen lévő járási hivatala útján továbbítja a Költségvetési Főosztály részére.

(4) A Pest megye illetékességi területén működő jogi segítségnyújtó szolgálatok a számla Költségvetési Főosztály részére történő továbbítását a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala útján, a főváros illetékességi területén működő jogi segítségnyújtó szolgálatok a Budapest Főváros Kormányhivatala útján végzik.

(5) A megyei kormányhivatal megyeszékhelyen lévő járási hivatala, a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala, illetve a Budapest Főváros Kormányhivatala ellenőrzi és összesíti a jogi segítségnyújtó szolgálattól beérkezett számlákat, majd heti egy alkalommal küldi meg azokat – az ellenőrzés tényének rögzítésével és összesített pénzügyi jelentéssel ellátva – a Költségvetési Főosztály részére.

22. §²⁸ (1) A jogi segítői díj, illetve a pártfogó ügyvédi díj (díjelőleg) kifizetése és a díj (díjelőleg) visszatérítésére irányuló követelés előírása érdekében a 21. § (5) bekezdésében rögzített szervezetek által hetente egy alkalommal összesített és megküldött lista alapján a jogi segítő, illetve más szervezet vagy ügyvédi iroda részére a kifizetendő összeget a Költségvetési Főosztály utalja át a jogszabályban meghatározott határidőn belül.

(2) A Költségvetési Főosztály az egyedi ügyenként 100 000 Ft-ot elérő, illetve meghaladó összegről kiállított számlát felülvizsgálatra továbbítja az Igazságügyi Szakmai Irányítási és Módszertani Főosztály részére. A számlák kifizetésére ezen ügyek esetében az Igazságügyi Szakmai Irányítási és Módszertani Főosztály felülvizsgálatának lezárását követően, a felülvizsgálat eredményétől függően kerül sor.

(3) A számla kifizetéséhez – a 21. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – teljesítésigazolás nem szükséges.

23. §²⁹ A bűnügyi költségek körébe tartozó pártfogó ügyvédi díj visszatérítésének elmulasztása esetén az illetékes törvényszék megkeresése kapcsán a jogi segítségnyújtó szolgálat – a 21. § (3)–(4) bekezdésében foglalt eljárási rend szerint – kezdeményezi a pénzügyi teljesítést, amelyet a Költségvetési Főosztály bonyolít le. A pénzügyi teljesítés a jogi segítői díj és a pártfogó ügyvédi díj esetében a hatályos jogszabályban előírt határidőn belül átutalással történik.

24. § Az Európai Unió más tagállamába irányuló jogi segítségnyújtás iránti kérelemmel kapcsolatos fordítási költségeket a jogi segítségnyújtási előirányzat terhére kell megelőlegezni.

25. § Az előirányzat a központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai közé tartozik. Ha a jóváhagyott előirányzat nem fedezi a tényleges kiadásokat, a többletigény a 6. § (4) bekezdésében foglalt eljárás szerint kerül megküldésre jóváhagyás céljából az államháztartásért felelős miniszternek. A Kincstár az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyását követően nyitja meg a kifizetéshez szükséges keretet.

26. § (1) A behajthatatlan követelés és a határozattal elengedett követelés leírásának, nyilvántartásból való kivezetésének részletes szabályait – a hivatali út betartására is figyelemmel – a fejezeti kezelésű előirányzatok számviteli politikája tartalmazza.

(2) A behajthatatlannak minősített követelés nyilvántartásból való kivezetését a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár engedélyezi.

(3) A (2) bekezdés szerinti engedély alapján a Költségvetési Főosztály gondoskodik a behajthatatlannak minősített követelés nyilvántartásból történő kivezetéséről.

27. §³⁰

28. §³¹ (1) A kötelezettségvállalás jogi alapja lehet

(2) Az előirányzat felhasználásához előzetes írásbeli kötelezettségvállalás és ellenjegyzés nem szükséges.

(3) Az áldozatsegítő szolgálat által készpénzben teljesített azonnali pénzügyi segélyek kifizetését tartalmazó, havonta elkészített kimutatásnak része a szolgálat kifizetést megalapozó határozata, valamint a kifizetést igazoló pénztárbizonylat is. Az áldozatsegítő szolgálatok által a tárgyhónapban beérkezett kimutatások összesített és a fővárosi és megyei kormányhivatalok útján felterjesztett adatai alapján – a fővárosi és megyei kormányhivatalok ellenőrzését követően – a Költségvetési Főosztály a fejezeti kezelésű előirányzat terhére megtéríti az azonnali pénzügyi segélyek készpénzben kifizetett összegét az áldozatsegítő szolgálat előirányzat-felhasználási keretszámlája javára történő átutalással. A kifizetés teljesítéséhez – az (1) bekezdésre figyelemmel – nincs szükség a teljesítés igazolására, a Költségvetési Főosztály érvényesítéssel megbízott munkatársa csak az összegszerűséget, a fedezet meglétét és az eljárás szabályszerűségét vizsgálja.

(4) Amennyiben az azonnali pénzügyi segélyek biztosításáról rendelkező határozat nem készpénzkifizetést irányoz elő, úgy az áldozatsegítő szolgálat által az Igazságügyi Szakmai Irányítási és Módszertani Főosztályhoz küldött határozat alapján – az Igazságügyi Szakmai Irányítási és Módszertani Főosztály vezetője által kiállított teljesítésigazolást követően – a Költségvetési Főosztály gondoskodik a határozatban foglaltak átutalással vagy postai úton történő teljesítéséről.

(5) Amennyiben az áldozatsegítő szolgálat által hozott határozat kárenyhítést állapít meg, úgy az áldozatsegítő szolgálat által az Igazságügyi Szakmai Irányítási és Módszertani Főosztályhoz megküldött határozat alapján – az Igazságügyi Szakmai Irányítási és Módszertani Főosztály vezetője által kiállított teljesítésigazolást követően – a Költségvetési Főosztály gondoskodik a határozatban foglaltak átutalással vagy postai úton történő teljesítéséről.

29. §³² (1) Az előirányzat terhére

(2) Az (1) bekezdésben rögzített kifizetés történhet

(3) Ha a kifizetés részben készpénzben történik, a fennmaradó összeget a (2) bekezdés a)–c) pontjában foglaltak szerint kell kifizetni.

(4) Az előirányzat a központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai közé tartozik. Ha a jóváhagyott előirányzat nem fedezi a tényleges kiadásokat, a többletigény a 6. § (4) bekezdésében foglalt eljárás szerint kerül megküldésre jóváhagyás céljából az államháztartásért felelős miniszternek. A Kincstár az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyását követően nyitja meg a kifizetéshez szükséges keretet.

30. §³³ (1) A behajthatatlan követelés és a határozattal elengedett követelés leírásának, nyilvántartásból való kivezetésének részletes szabályait – a hivatali út betartására is figyelemmel – a fejezeti kezelésű előirányzatok számviteli politikája tartalmazza.

(2) A behajthatatlannak minősített követelés nyilvántartásból való kivezetését a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár engedélyezi.

(3) A (2) bekezdés szerinti engedély alapján a Költségvetési Főosztály gondoskodik a behajthatatlannak minősített követelés nyilvántartásból történő kivezetéséről.

30/A. § A vidéki egyetemeken osztatlan jogász mesterszakon hallgatói jogviszonnyal rendelkezők részére az előirányzat terhére biztosított teljesítményalapú ösztöndíjprogram működtetése az egyetemek útján történik, amelynek feltételeit és eljárási rendjét a miniszter által vezetett minisztérium és az egyetemek közti megállapodásokban kell rögzíteni.

30/B. § (1)³⁵ Az előirányzat terhére történő támogatási döntés meghozatalához – a 30/A. §-ban foglalt ösztöndíjprogram működtetése, valamint a pályázati úton biztosítandó támogatások kivételével – a kötelezettségvállaló kikérheti a Jogászképzési Szakmai Testület (a továbbiakban: JSZT) véleményét. A JSZT véleménye a kötelezettségvállalót nem köti.

(2) A JSZT olyan véleményezési és javaslattételi jogkörrel felruházott testület, amelynek

(3) A JSZT véleményét ülésein, egyszerű szótöbbséggel alakítja ki, amelyről jegyzőkönyvet vesz fel. A JSZT eljárási rendjét – ezt meghaladóan – a JSZT elnöke által kiadott ügyrendben szabályozza.

(4)³⁶ A JSZT elnöke és tagja tevékenységével összefüggésben eseti jelleggel, egyedi döntés alapján díjazásra jogosult.

(5) Az előirányzat terhére vállalt kötelezettségek teljesítése előirányzat-átcsoportosítás útján vagy közvetlen fejezeti kifizetéssel történik.

30/C. §³⁷ (1) Az előirányzat terhére pályázati úton nyújtott támogatások esetén a támogatási döntés meghozatalában történő közreműködés érdekében a kötelezettségvállaló – legkésőbb a pályázati kiírás közzétételéig – a minisztérium munkatársaiból álló, legfeljebb öttagú szakértői munkacsoportot (a továbbiakban: SzMCs) hoz létre.

(2) Az SzMCs olyan véleményezési és javaslattételi jogkörrel felruházott testület, amely véleményét ülésen, a pályázati felhívásban rögzített főbb bírálati szempontok figyelembevételével, egyszerű szótöbbséggel alakítja ki.

(3) Az ülésről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmazza az Ávr. 71. § (1) bekezdésében foglalt adatokat, továbbá a döntés-előkészítés során felmerülő és a döntést érdemben befolyásoló valamennyi tény, körülmény leírását.

(4) Az SzMCs szakértő munkatársai tevékenységükkel összefüggésben eseti jelleggel, egyedi döntés alapján díjazásra jogosultak.

(5) Az SzMCs tevékenysége során véleményét, illetve javaslatait olyan határidőben alakítja ki és küldi meg a kötelezettségvállaló részére, hogy az a pályázati eljárás zavartalan lebonyolítását, a pályázati kiírásban rögzített eljárási határidők betartását ne akadályozza.

31. § (1) A minisztériumba kirendelt – a jogszabály-előkészítésben részt vevő – személyek személyi juttatásának kifizetését, elszámolását, a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó átutalását, elszámolását az IM Igazgatás végzi.

(2) A ténylegesen kifizetett személyi juttatás és az azt terhelő járulékok összegét a Költségvetési Főosztály az előirányzat terhére félévenként felügyeleti hatáskörben végrehajtott előirányzat-átcsoportosítás formájában átadja (megtéríti) az IM Igazgatás részére.

(3) Az IM Igazgatás ellátja a kötelezettségvállalás nyilvántartásával, a kiadások számviteli elszámolásával, a kiadásokhoz kapcsolódó adatszolgáltatások, bevallások elkészítésével kapcsolatos feladatokat.

(4)³⁸ A második félévi teljesített kifizetésekre vonatkozó elszámolást a Költségvetési Főosztály olyan időpontig fogad be, amely alapján – tekintettel a Kincstár év végi munkarendjére is – az előirányzat-átcsoportosítás a tárgyévre vonatkozóan megtörténhet.

31/A. §⁴⁰ (1) A kötelezettségvállalás jogi alapja

(2) Az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott végleges ítélet, illetve határozat alapján történő kifizetéshez szükséges dokumentumok:

31/B. §⁴¹ (1) Az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott határozat alapján történő kifizetés esetén a Nemzetközi Büntetőjogi és Emberi Jogi Főosztály feljegyzésében foglaltak figyelembevételével a Költségvetési Főosztálynak a fejezeti kezelésű előirányzat tekintetében pénzügyi-gazdasági teendők ellátására kijelölt dolgozója kiszámítja a kérelmezőnek járó kártérítés összegét a perköltség és a késedelmi kamat figyelembevételével a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos napi eladási árfolyam alapján, és gondoskodik annak – átutalással vagy postai úton – a jogosult részére történő kifizetéséről, illetve – a feltételek fennállása esetén – a bírói letétbe helyezésről.

(2) Késedelem esetén az Európai Központi Bank marginális kamatlábát három százalékponttal meghaladó mértékű kamatot kell fizetni. A kamatszámítás ideje a jogerős ítéletben meghatározott időponttól (a kamatszámítás kezdő időpontja) a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla terhelésének napjáig (a kamatszámítás végső időpontja) terjed.

(3) A kifizetés teljesítéséhez az Ávr. 57. § (3) bekezdése alapján nincs szükség a teljesítés igazolására, az érvényesítő csak az Ávr. 58. § (1) bekezdésében meghatározott szempontokat vizsgálja.

(4) A kifizetendő összeget a Költségvetési Főosztály kontrollal megbízott dolgozója ellenőrzi.

(5) A kifizetendő összeg pénzügyi rendezéséről – a Kincstár elektronikus átutalási rendszerén keresztül átutalással vagy postai úton – a késedelmi kamat számításának végső időpontját figyelembe véve kell intézkedni.

(6) A kifizetést követően a Költségvetési Főosztály a teljesítés összegéről és időpontjáról tájékoztatja a Nemzetközi Büntetőjogi és Emberi Jogi Főosztályt és a kérelmezőt vagy annak jogi képviselőjét.

(7) Az előirányzathoz kapcsolódó követeléseket nyilvántartani, a behajthatatlan követeléseket leírni, nyilvántartásból kivezetni a fejezeti kezelésű előirányzatok számviteli politikája szerint kell.

31/C. §⁴² (1) A büntetés-végrehajtási bíró által hozott határozat alapján történő kifizetéshez szükséges dokumentumok:

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti dokumentum beérkezését követően a Költségvetési Főosztály munkatársa ellenőrzi, hogy a határozat tartalmazza-e a kártalanítás kifizetéséhez szükséges valamennyi adatot, így különösen

(3) Amennyiben a Költségvetési Főosztály munkatársa a (2) bekezdés szerinti ellenőrzési tevékenysége során az (1) bekezdés a) pontja szerinti dokumentum olyan hiányosságát állapítja meg, amely a kifizetés akadályát jelenti, megkeresi a büntetés-végrehajtási bírót.

(4) A kifizetés teljesítése előtt a Költségvetési Főosztály a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szervének megkeresése útján meggyőződik arról, hogy a gyermektartásdíj behajtása iránt van-e szünetelő vagy folyamatban lévő végrehajtási eljárás, és ha igen, milyen ügyszámon, és ki az illetékes végrehajtó.

(5) Ha a büntetés-végrehajtási bíró vagy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szervének tájékoztatása alapján adat merül fel arra vonatkozóan, hogy polgári jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt megállapított kártérítés vagy sérelemdíj, valamint gyermektartásdíj behajtása iránt eljárás indult, úgy a Jogi Szolgáltatási Főosztály – a Költségvetési Főosztály feljegyzése alapján – haladéktalanul megkeresi az illetékes végrehajtót és – a kifizetés határnapjának megjelölésével – értesíti az adós javára megítélt kártalanításról, valamint arról, hogy a kártalanítás terhére mely követelések kielégítése érdekében van helye követelés lefoglalásának.

(6)⁴³ Az (5) bekezdés szerinti esetben kifizetésre kizárólag a Jogi Szolgáltatási Főosztály (1) bekezdés b) pontja szerinti feljegyzésében foglaltak figyelembevételével kerülhet sor azzal, hogy ha a követelésfoglalás a teljesítési határnapot megelőző nyolcadik munkanapig nem érkezik meg, akkor a kártalanítás kifizetésére a Költségvetési Főosztály annak figyelmen kívül hagyásával kerít sort. A Jogi Szolgáltatási Főosztály feljegyzése a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 10/A. § (8) bekezdése szerinti kielégítési sorrendet is tartalmazza.

(6a)⁴⁴ Amennyiben az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanításról szóló határozat kézbesítésének időpontja nem állapítható meg, és annak megállapítása – a határozatot hozó büntetés-végrehajtási bíró megkeresésével – indokolatlanul hosszú időt venne igénybe, a Bv. tv. 70/B. § (6) bekezdésében foglaltak szerinti határidő kezdő időpontjának a határozat Költségvetési Főosztályon történő iktatását megelőző 3. munkanapot kell tekinteni.

(7)⁴⁵ A bűncselekménnyel összefüggésben megítélt polgári jogi igény, illetve a polgári bíróság által jogerősen megítélt kártérítés vagy sérelemdíj után esetlegesen járó késedelmi kamat összegét a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) pénztartozás esetére előírt kamatszámítási szabályai alapján kell megállapítani. A kamatszámítás ideje a jogerős határozatban meghatározott időponttól (a kamatszámítás kezdő időpontja) a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla terhelésének napjáig (végső időpont) terjed.

(8)⁴⁶ Amennyiben a büntetés-végrehajtási bíró határozata, valamint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar megkeresése alapján a Bv. tv. 10/B. § (2) bekezdése szerinti kielégítési igény nem merült fel, a Költségvetési Főosztály érvényesítéssel megbízott dolgozója az (1) bekezdés szerinti dokumentumok alapján megállapítja a kérelmezőnek járó kártalanítás összegét, és gondoskodik annak – átutalással – a jogosult részére történő kifizetéséről, illetve – a feltételek fennállása esetén – a bírói letétbe helyezéséről.

(9)⁴⁷ Amennyiben a büntetés-végrehajtási bíró határozata, valamint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar megkeresése alapján a Bv. tv. 10/A. § (7) bekezdése szerinti kielégítésnek van helye, úgy – a Bv. tv. 10/A. § (8) bekezdése szerinti kielégítési sorrend szerint – a Költségvetési Főosztály érvényesítéssel megbízott dolgozója az (1) bekezdés szerinti dokumentumok alapján

(10) A kifizetés teljesítéséhez az Ávr. 57. § (3) bekezdése alapján nincs szükség a teljesítés igazolására, az érvényesítő csak az Ávr. 58. § (1) bekezdésében meghatározott szempontokat vizsgálja.

(11)⁴⁸ A kifizetendő összeget a Költségvetési Főosztály kontrollal megbízott dolgozója ellenőrzi.

(12)⁴⁹ A kifizetendő összeg pénzügyi rendezéséről a Kincstár elektronikus átutalási rendszerén keresztül átutalással vagy postai úton kell intézkedni.

(13) A kifizetést követően a Költségvetési Főosztály a teljesítés összegéről és időpontjáról tájékoztatja a kérelmezőt vagy annak jogi képviselőjét, valamint a bűncselekménnyel összefüggésben megítélt polgári jogi igény, illetve a polgári bíróság által jogerősen megítélt kártérítés vagy sérelemdíj esetén a kielégítés jogosultját, valamint a gyermektartásdíj, illetve egyéb követelések behajtása iránti végrehajtási eljárásban érvényesített követelés kapcsán a végrehajtási cselekményt foganatosító végrehajtót.

(14) Az előirányzathoz kapcsolódó követeléseket nyilvántartani, a behajthatatlan követeléseket leírni, nyilvántartásból kivezetni a fejezeti kezelésű előirányzatok számviteli politikája szerint kell.

31/D. § (1) Az EU utazási költségtérítések megnevezésű fejezeti kezelésű előirányzatról az Európai Unió Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) üléseire kiutazó delegációk utazási költségei kerülnek megtérítésre legfeljebb a Tanács által jóváhagyott és átutalt keretösszeg mértékéig.

(2) A tagállamon belüli felosztást az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: EKTB) határozza meg, amely felosztás az Áht. 36. § (1) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségnek minősül. A kifizetésekhez az Ávr. 53. § (1) bekezdés c) pontja alapján nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás.

(3) Az egyes költségvetési szervek részéről kiküldött delegációk utazási költségeinek megtérítéséhez szükséges dokumentumok, illetve adatok:

(4) A kifizetendő összeget a Költségvetési Főosztály kontrollal megbízott dolgozója ellenőrzi.

32. §⁵¹ A költségvetési támogatás biztosítása támogatói okirattal vagy támogatási szerződéssel történik. Jelen utasítás VI. fejezete alkalmazásában támogatási szerződés alatt – ha annak jogszabályi feltételei fennállnak – az előirányzat-átcsoportosításról szóló megállapodást, valamint a pénzeszköz-átadásról szóló megállapodást is érteni kell.

32/A. § (1) Ha a kötelezettségvállaló döntése nyomán a támogatás nyújtására pályázati úton kerül sor, ezt a kötelezettségvállaló a pályázati kiírás tervezetének megküldésével írásban kezdeményezi a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárnál.

(2) A pályázati kiírás, illetve az annak részét képező mellékletek – ideértve különösen a pályázati adatlapot, valamint a kitöltési útmutatót – előkészítéséért, a dokumentumok vonatkozó jogszabályokkal való összhangjának megteremtéséért, formai és tartalmi megfelelőségéért a Miniszteri Kabinet felelős.

(3) A kiírás előkészítése során a tervezet belső egyeztetésébe a közigazgatási államtitkár titkársága, a Jogi Szolgáltatási Főosztály, valamint a Költségvetési Főosztály bevonása kötelező.

(4) A tervezet belső egyeztetésére legalább öt munkanapos határidőt kell biztosítani.

(5) Pályázati eljárás kezdeményezésére csak olyan előzetesen egyeztetett pályázati felhívás alapján van mód, amellyel szemben jogi, illetve gazdálkodási jellegű véleménykülönbség nem maradt fenn.

(6) A pályázati kiírás Kincstári Monitoring Rendszerbe történő bejelentését a Költségvetési Főosztály végzi. A bejelentés megtörténtéről a Költségvetési Főosztály elektronikus úton értesíti a Miniszteri Kabinetet.

(7) A pályázati kiírás a www.jogaszkepzes.kormany.hu honlapon, illetve további egyéb, a lehetséges pályázói kör számára elérhető fórumon történő közzétételéről a Miniszteri Kabinet gondoskodik. A pályázati eljárással kapcsolatosan a pályázók tájékoztatását a Miniszteri Kabinet végzi.

(8) A pályázati kiírás esetleges módosítása esetén az (1)–(7) bekezdések rendelkezései alkalmazandóak.

(9) A rendelkezésre álló költségvetési keret kimerülése vagy annak veszélye esetén az Ávr. 67. § (2) bekezdésében rögzített közlemény előkészítésére az (1)–(7) bekezdésben foglaltak megfelelően alkalmazandóak.

32/B. § (1) A pályázatokat a pályázati kiírásban megjelölt módon és határideig lehet benyújtani a Miniszteri Kabinethez.

(2) A pályázat kötelező mellékleteit képezik a jelen utasítás 2–3. és 5–7. mellékleteiben rögzített nyilatkozatok pályázó által kitöltött és cégszerű aláírással ellátott példányai azzal, hogy külföldi székhellyel rendelkező pályázó a 3. melléklet helyett a 4. melléklet kitöltésére köteles.

(3) A pályázat befogadásáról a kötelezettségvállaló – a Miniszteri Kabinet felterjesztése alapján – a pályázatok benyújtását követő hetedik napig befogadó nyilatkozatot bocsát ki, vagy a pályázat érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról értesíti a pályázót.

(4) Amennyiben a támogatás biztosítására előirányzat-átcsoportosítás útján kerül sor, a befogadó nyilatkozat kiállításának nem lehet feltétele az IM utasítás 7. melléklete szerinti nyilatkozat kitöltése.

(5) Az Ávr. 70. § (3) bekezdésében rögzített esetben a kötelezettségvállaló – a Miniszteri Kabinet felterjesztése alapján – a pályázatok befogadásáról szóló értesítésben – legfeljebb öt munkanapos határidő biztosításával – felszólítja a pályázót a hiányok pótlására. Ha a pályázó a hiánypótlást hibásan, hiányosan nyújtja be, illetve a hiányosságokat nem pótolja a megadott határidőn belül, a kötelezettségvállaló a pályázatot érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

32/C. § (1) A támogatási döntés meghozatala a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő elteltét követően, a pályázati felhívásban meghatározott határidőig történik.

(2) A Miniszteri Kabinet – a befogadó nyilatkozatok kibocsátását követően haladéktalanul – gondoskodik a befogadott pályázatoknak a 30/C. § szerinti SzMCs tagjai részére történő továbbításáról.

(3) Az SzMCs véleményéről, javaslatairól írásban tájékoztatja a 30/C. § (3) bekezdése szerinti jegyzőkönyv eredeti példányának megküldésével a kötelezettségvállalót.

(4) A kötelezettségvállaló a pályázatokról az SzMCs írásos véleményének ismeretében dönt.

(5) A kedvezményezettekről döntési listát készít elő a Miniszteri Kabinet az Ávr. 71. § (2) bekezdése szerint. A döntési listát a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár részére a kötelezettségvállaló által aláírt két eredeti példányban kell továbbítani a döntést követően haladéktalanul.

32/D. §⁵³ (1) A pályázók támogatási döntésről szóló írásbeli értesítésének előkészítéséről a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár az általa irányított szervezeti egységek útján gondoskodik.

(2) Támogatási szerződéssel biztosított költségvetési támogatás esetén az (1) bekezdésben meghatározott értesítésben – a döntés egyértelmű leírása mellett – ki kell térni

(3) Támogatói okirattal biztosított költségvetési támogatás esetén a (2) bekezdésben foglaltakat a támogatói okirat kiadása során kell érvényesíteni.

(4) A támogatási döntés pályázók részére történő továbbításáról a Miniszteri Kabinet gondoskodik.

33. § (1)⁵⁴ A pályázati úton nyújtott támogatások kivételével a kedvezményezett a költségvetési támogatást írásban igényelheti (a továbbiakban: támogatási igény vagy támogatási kérelem) a minisztertől, a közigazgatási államtitkártól, illetve a kötelezettségvállalótól.

(2) Támogatási kérelem alapján biztosított költségvetési támogatás esetén a támogatási igény benyújtója – a központi költségvetési szervek kivételével – a támogatási kérelemmel egyidejűleg

(3) A támogatási kérelem akkor minősül befogadottnak, ha a támogatási kérelem mellett a (2) bekezdés szerinti, hiánytalanul kitöltött iratok a kötelezettségvállaló rendelkezésére állnak, és a kötelezettségvállaló kibocsátja az Ávr. 70. §-a szerinti befogadó nyilatkozatot.

34. § (1) Ha a benyújtott és befogadott támogatási kérelem nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, valamint a kötelezettségvállaló által meghatározott formai követelményeknek, a támogatási kérelem benyújtójának körülményeit (így különösen annak székhelye, telephelye földrajzi távolságát és a kérelem benyújtásához rendelkezésére álló feltételeket) figyelembe vevő határidő kitűzésével – a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett – fel kell hívni a támogatási kérelem benyújtóját a hiba kijavítására, a hiányosság pótlására.

(2) Ha a támogatási kérelem benyújtója a hiánypótlást hibásan, hiányosan nyújtja be, illetve a hiányosságokat nem pótolja a megadott határidőn belül, a támogatási kérelem további vizsgálat nélkül elutasításra kerül.

35. §⁵⁵ (1) Támogatási igény elbírálására a miniszter, a közigazgatási államtitkár, illetve a kötelezettségvállaló jogosult.

(2) A támogatási döntés meghozatalában a döntésre jogosultnak mérlegelési joga van, amely során vizsgálja a költségvetési támogatás forrásául szolgáló előirányzat által finanszírozott közfeladat – igénylő által történő – ellátásának szervezeti célszerűségét, hatékonyságát, szakmai megfelelőségét, valamint a kérelemnek a közfeladat ellátásához történő illeszkedését.

(3) A támogatási igény vizsgálatát és döntésre történő előkészítését a kötelezettségvállalás szakmai ellenjegyzésére jogosult által irányított szervezeti egység végzi, amelynek keretében köteles a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult és az Üttv. szerinti okirati ellenjegyzésnek nem minősülő jogi ellenjegyzésre jogosult által irányított szervezeti egységek előzetes véleményének beszerzésére.

(4)⁵⁶ A támogatás támogatási szerződéssel történő biztosítása esetén a kötelezettségvállaló a támogatási döntésről szóló értesítésben a szerződés megkötéséhez szükséges – az Ávr.-ben meghatározott nyilatkozatok és dokumentumok megjelölésén túl – a következő nyilatkozatok, dokumentumok benyújtására hívja fel a kedvezményezettet:

(5) Saját forrás rendelkezésre állásáról szóló nyilatkozat esetén a kedvezményezett az Ávr. 75. § (4) bekezdése szerint köteles a saját forrás igazolására. Saját forrás hiánya esetén a (4) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozatnak e tény rögzítésére kell kiterjednie.

(6) A (4) bekezdés szerinti értesítésben a kedvezményezettet tájékoztatni kell arról, hogy

(6a)⁵⁷ A támogatás támogatói okirattal történő biztosítása esetén a (4)–(5) bekezdésekben rögzített nyilatkozatokat, dokumentumokat a támogatói okirat kiadását megelőzően kell a kedvezményezettnek benyújtania.

(7)⁵⁸ A (4) bekezdés szerinti értesítés előkészítését – az előirányzat-átcsoportosítással vagy pénzeszköz-átadással biztosítandó előirányzatok kivételével – a kötelezettségvállalás szakmai ellenjegyzésére jogosult által irányított szervezeti egység vagy – annak megkeresése alapján – a Jogi Szolgáltatási Főosztály végzi. Amennyiben a támogatás biztosítása előirányzat-átcsoportosítással vagy pénzeszköz-átadással történik, a támogatási döntésről szóló írásbeli értesítés előkészítését a kötelezettségvállalás szakmai ellenjegyzésére jogosult által irányított szervezeti egység vagy – annak megkeresése alapján – a Költségvetési Főosztály végzi.

36. § Költségvetési támogatás a támogatási kérelemben megjelöltnél kisebb összegben is megállapítható azzal, hogy ez esetben a kedvezményezettnek a tényleges támogatási összegnek megfelelő költségtervet kell benyújtania.

37. § (1) Ha a kedvezményezett egyházi jogi személy, a nyilvántartásba való bejegyzésének tényét a kötelezettségvállaló ellenőrzi.

(2) Ha a kedvezményezett olyan belső egyházi jogi személy, amelynek nyilvántartásba vételét jogszabály nem teszi kötelezővé, a kedvezményezett a bevett egyház egészének, legfőbb szervének vagy az adott jogi személy közvetlen felettes egyházi szervének képviselője által kiadott igazolást nyújt be létezésének igazolására. Ha a határon túli egyház létezésével kapcsolatban kétség merül fel, a kötelezettségvállaló előírhatja a kedvezményezett részére a létezését igazoló, nyilvántartásba vételéről szóló igazolás hiteles másolatának benyújtását.

(3) Támogatási kérelemre nyújtott költségvetési támogatás esetén

38. § A támogatási szerződés a költségvetési támogatás nyújtására vonatkozó feltételek mellett tartalmazza

38/A. § (1) A támogatói okirat az Ávr. 76. §-ában foglalt, a költségvetési támogatás nyújtására vonatkozó feltételek mellett tartalmazza

(2) A támogatói okirat tervezetét – annak kiadását megelőzően – a kedvezményezettel legfeljebb 8 munkanapos határidő biztosítása mellett egyeztetni szükséges. A tervezet kedvezményezettel történő véleményeztetését a Jogi Szolgáltatási Főosztály végzi. A 35. § (4)–(5) bekezdéseiben rögzített nyilatkozatok, dokumentumok beszerzéséről ezen egyeztetés során szükséges gondoskodni.

39. §⁶¹ (1) A támogatási döntés meghozatalát követően a kötelezettségvállalás szakmai ellenjegyzésére jogosult haladéktalanul intézkedik a támogatási szerződés megkötésének kezdeményezése iránt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vezető gondoskodik arról, hogy a kezdeményezést megelőzően tett intézkedések szabályszerűen történjenek.

40. §⁶² (1)⁶³ Az előirányzat-átcsoportosítással vagy pénzeszközátadással biztosítandó költségvetési támogatások kivételével a támogatási szerződés megkötését a minisztérium intranet hálózatán közzétett kezdeményező irat – a szerződés pénzügyi fedezetét képező fejezeti kezelésű előirányzat vonatkozásában – kötelezettségvállaló által aláírt példányának a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár részére papír alapon történő megküldésével, a szerződéskötésre megjelölt időpontot legalább 15 nappal megelőzően kell kezdeményezni.

(1a)⁶⁴ Államháztartáson belüli kedvezményezett esetén (előirányzat-átcsoportosítással vagy pénzeszközátadással biztosítandó költségvetési támogatás) a támogatási szerződés megkötését – a szerződés pénzügyi fedezetét képező fejezeti kezelésű előirányzat vonatkozásában – a kötelezettségvállaló által aláírt feljegyzés gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár részére papír alapon történő megküldésével, a szerződéskötés tervezett időpontját legalább 15 nappal megelőzően kell kezdeményezni.

(2) A kezdeményező irathoz mellékelni kell

41. §⁶⁵ A támogatási szerződés előkészítését államháztartáson kívüli kedvezményezett esetén a Jogi Szolgáltatási Főosztály, államháztartáson belüli kedvezményezett esetén a Költségvetési Főosztály végzi.

42. § Ha a támogatási szerződés megkötéséhez a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter jóváhagyó véleménye szükséges, az előzetes állásfoglalás beszerzéséről a Jogi Szolgáltatási Főosztály gondoskodik.

43. §⁶⁶ (1) Államháztartáson kívüli kedvezményezett esetén a támogatási szerződés tervezetét a Jogi Szolgáltatási Főosztály elektronikus úton előzetes véleményezésre küldi meg a Költségvetési Főosztály, a kötelezettségvállaló és a szakmai ellenjegyző részére, akik észrevételeiket, illetőleg jóváhagyásukat elektronikus úton 3 napon belül jelzik. A támogatási szerződés tervezetének kedvezményezettel történő egyeztetését a Jogi Szolgáltatási Főosztály végzi.

(2) Államháztartáson belüli kedvezményezett esetén a támogatási szerződés tervezetét a Költségvetési Főosztály elektronikus úton előzetes véleményezésre küldi meg a Jogi Szolgáltatási Főosztály, a kötelezettségvállaló és a szakmai ellenjegyző részére, akik észrevételeiket, illetőleg jóváhagyásukat elektronikus úton 3 napon belül jelzik. A támogatási szerződés tervezetének kedvezményezettel történő egyeztetését a Költségvetési Főosztály végzi.

(3) A szerződéskötéshez szükséges dokumentumok beszerzéséről – a szakmai ellenjegyző közreműködésével – a szerződést előkészítő szervezeti egység, így a Jogi Szolgáltatási Főosztály vagy a Költségvetési Főosztály gondoskodik.

44. §⁶⁷ (1) Az államháztartáson kívüli kedvezményezettel egyeztetett támogatási szerződés tervezete alapján a Jogi Szolgáltatási Főosztály elkészíti a támogatási szerződést, melyet jogi ellenjegyzéssel lát el, majd soron kívül továbbítja pénzügyi ellenjegyzésre.

(2) A támogatási szerződés pénzügyi ellenjegyzéssel ellátott példányait a pénzügyi ellenjegyző továbbítja a szakmai ellenjegyző részére.

(3) A szakmai ellenjegyző az ellenjegyzésével ellátott támogatási szerződést a kötelezettségvállaló részére továbbítja.

(4) A kötelezettségvállaló az általa aláírt támogatási szerződést a Jogi Szolgáltatási Főosztály részére küldi meg.

(5) A támogatási szerződésnek a kedvezményezett által történő aláírásáról a Jogi Szolgáltatási Főosztály gondoskodik.

44/A. §⁶⁸ (1) Az államháztartáson belüli kedvezményezettel egyeztetett támogatási szerződés tervezete alapján a Költségvetési Főosztály elkészíti a szerződést, melyet pénzügyi ellenjegyzéssel lát el, majd soron kívül továbbítja jogi ellenjegyzésre.

(2) A támogatási szerződés jogi ellenjegyzéssel ellátott példányait a jogi ellenjegyző továbbítja a szakmai ellenjegyző részére.

(3) A szakmai ellenjegyző az ellenjegyzésével ellátott támogatási szerződést a kötelezettségvállaló részére továbbítja.

(4) A kötelezettségvállaló az általa aláírt támogatási szerződést a Költségvetési Főosztály részére küldi meg.

(5) A támogatási szerződésnek valamennyi szerződő fél által történő aláírásáról a Költségvetési Főosztály gondoskodik.

44/B. §⁶⁹ A pályázati úton nyújtott költségvetési támogatások esetében a támogatási szerződés előkészítésére a 39–45. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy támogatási igény, illetve támogatási kérelem alatt pályázatot kell érteni.

45. §⁷⁰ A felek által aláírt támogatási szerződés 1-1 példánya illeti a szerződést aláírásával ellátó személyeket, így különösen a kötelezettségvállalót, a jogi, pénzügyi és szakmai ellenjegyzőt, valamint a kedvezményezettet. Az aláírt szerződés példányainak továbbításáról a szerződést előkészítő főosztály gondoskodik.

45/A. §⁷¹

45/B. § (1) A támogatói okirat előkészítésére a 39. §-ban, 40. § (1) és (2) bekezdésében, a 42. §-ban, a 43. § (1) és (3) bekezdésében, a 44. § (1)–(4) bekezdésében és a 44/B. §-ban foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni azzal, hogy támogatási szerződés alatt támogatói okiratot kell érteni.

(2) A kiadott támogatói okirat 1-1 példánya illeti a kötelezettségvállalót, a jogi, pénzügyi és szakmai ellenjegyzőt, valamint a kedvezményezettet. A támogatói okirat példányainak továbbításáról a Jogi Szolgáltatási Főosztály gondoskodik.

46. §⁷³ A támogatási kérelmekkel, a pályázati eljárással, a támogatási szerződésekkel és a támogatói okiratokkal kapcsolatos, az Áht. 56/C. §-ában és az Ávr. 102/E. § és 102/F. §-aiban előírt, a Kincstár által működtetett monitoring rendszer felé az adatszolgáltatási kötelezettséget – a kötelezettségvállaló, illetve a pályázati eljárással kapcsolatosan a Miniszteri Kabinet adatszolgáltatása alapján – a Költségvetési Főosztály teljesíti.

47. § (1) A támogatási szerződés módosítására a (2)–(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel a támogatási szerződés megkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A támogatási szerződést a kötelezettségvállaló – a kedvezményezetthez intézett egyoldalú jognyilatkozatával – a kedvezményezett javára módosíthatja.

(3) A támogatási szerződés kedvezményezett hátrányára történő módosítására a kötelezettségvállaló kedvezményezetthez intézett egyoldalú jognyilatkozatával, a támogatási szerződés ilyen tartalmú rendelkezése esetén van lehetőség.

48. § (1) A támogatási szerződés módosítására irányuló igény előterjesztésére a szerződés kezdeményezésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár által e célra rendszeresített és a minisztérium intranet hálózatán közzétett kezdeményező irat felhasználásával.

(2)⁷⁴ A támogatási szerződés megszüntetésére, az elállásra, illetve a szerződés felmondására irányuló feljegyzést a kötelezettségvállaló a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárnál terjeszti elő. Az Igazságügyi Minisztérium jognyilatkozatát a szerződés előkészítését végző főosztály készíti elő.

(3) A kedvezményezett szerződésszegése esetén annak tényéről a kötelezettségvállaló a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárt haladéktalanul értesíti, egyben javaslatot tesz az ügy megoldására. Az értesítésben be kell mutatni az eset körülményeit, és állást kell foglalni abban a kérdésben, hogy a szerződésszegés

(4)⁷⁵ A kedvezményezett szerződésszegése nyomán szükséges intézkedések, jognyilatkozatok előkészítéséről, illetve kezdeményezéséről a szerződés előkészítését végző szervezeti egység, így a Jogi Szolgáltatási Főosztály vagy a Költségvetési Főosztály gondoskodik.

48/A. §⁷⁶ A megállapodás módosítására, illetve annak megszüntetésére irányuló igények előterjesztésére a 47. és 48. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a módosítási igények bejelentésére formanyomtatvány nem kerül alkalmazásra, a megállapodás megszüntetésére, az attól történő elállásra, illetve a megállapodás felmondására vonatkozó, illetve a kedvezményezett szerződésszegéséről készült tájékoztató feljegyzés alapján a szükséges intézkedéseket a Költségvetési Főosztály teszi meg.

48/B. § A támogatási jogviszony módosítására, a támogatás visszavonására a támogatás támogatói okirattal történő biztosítása esetén a 47–48/A. §-ban foglaltakat kell – értelemszerűen – alkalmazni azzal, hogy támogatási szerződésen támogatói okiratot kell érteni.

49. § A költségvetési támogatás folyósítására a kötelezettségvállalás dokumentumában foglalt formában, mértékben és időpontokban kerül sor.

50. §⁷⁸ A támogatási szerződések és támogatói okiratok pénzügyi teljesítését a Költségvetési Főosztály végzi a részére megküldött – az Igazságügyi Minisztérium Ellenőrzési nyomvonala kialakításának és működtetésének szabályzata 1. függelékében meghatározott – dokumentumok alapján.

51. §⁷⁹ A teljesítésigazoló figyelemmel kíséri a támogatási szerződés és a támogatói okirat teljesítését, és a kedvezményezett szerződésszegése esetén ennek tényét a kedvezményezettnek haladéktalanul jelzi, az eljárás körülményeit tisztázza, az ehhez szükséges egyeztetést a kedvezményezettel lefolytatja.

52. §⁸⁰ (1) A költségvetési támogatás felhasználására vonatkozó beszámoló – pénzügyi elszámolás és szakmai beszámoló (a továbbiakban együtt: beszámoló) – benyújtására előírt határidőt a költségvetési támogatás felhasználásának véghatáridejét követő hatvan napon belüli időpontra kell meghatározni.

(2) A kedvezményezett költségvetési támogatás rendeltetésszerű felhasználására vonatkozó beszámolója

(3)⁸¹ A beszámoló pénzügyi elszámolási része a támogatás céljának megvalósulásához köthető költségeknek a felhasználás jogcímének feltüntetésével történő tételes felsorolása, a felhasználási időszakhoz igazodó, számviteli és adóhatósági felhasználásra alkalmas bizonylatok adataival megegyezően kitöltött számlaösszesítő felhasználásával. A számlaösszesítőt cégszerű aláírással kell ellátni. Abban az esetben, ha a cégszerű aláírás nem a beszámolásra kötelezett részéről kötelezettségvállalóként aláíró személytől ered, akkor az elszámoláshoz az azt aláíró – pénzügyi intézmény által igazolt, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett vagy közjegyző által hitelesített – aláírás mintáját vagy az aláírásminta közjegyző által hitelesített másolatát is csatolni kell az aláírásra való jogosultság meghatalmazással történő alátámasztása mellett. A forinttól eltérő pénznemben kiállított számviteli bizonylat esetében annak végösszegét, és az arra tekintettel elszámolható költség összegét a számviteli bizonylaton megjelölt pénzügyi teljesítés időpontjában érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett középárfolyamon kell forintra átszámítani. A számlaösszesítő mintája a szerződéskötéskor, illetve támogatói okirat alkalmazása esetén az okirat kiadásakor a kedvezményezett részére biztosításra kerül.

(4)⁸² A beszámoló szöveges beszámolási része a támogatott tevékenység megvalósításának igazolása tekintetében legalább a támogatási szerződésben vagy a támogatói okiratban meghatározott támogatott cél (projekt) főbb naturális mutatószámait és a feladat vagy beruházás megvalósításának helyét és időpontjára való utalást foglalja magában.

(5)⁸³ A költségvetési támogatás felhasználását igazoló számlák, számviteli bizonylatok eredeti példányára szövegszerűen fel kell vezetni a költségvetési támogatásból felhasznált összeget és a támogatási szerződés vagy a támogatói okirat iktatószámát vagy nyilvántartási számát.

53. § (1)⁸⁴ A kedvezményezett beszámolóját a teljesítésigazoló – a támogatási szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a beszámoló kézhezvételét követő 30 – hiánypótlás esetén a hiánypótlás elfogadását követő 30 – napon belül szakmai és pénzügyi szempontú ellenőrzésnek veti alá, és ennek eredményétől függően dönt annak elfogadásáról vagy elutasításáról. A beszámoló szakmai és pénzügyi ellenőrzéséről a teljesítésigazoló feljegyzést készít, amelyet a támogatási szerződés dokumentumaihoz kell csatolni.

(2) A beszámolóval egyidejűleg (ide nem értve a részletekben történő finanszírozás esetén az egyes finanszírozási szakaszok lezárásaként benyújtott részbeszámolót) a költségvetési támogatás fel nem használt részét a kedvezményezett a támogatási szerződésben meghatározott számlára visszautalja.

(3) A teljesítésigazoló az (1) bekezdés szerinti döntésről, ideértve a visszafizetésre történő felszólítást is, a döntést követő 5 napon belül írásban tájékoztatja a kedvezményezettet.

54. § (1) A költségvetési támogatás felhasználását a miniszter, valamint jogszabályban, támogatási szerződésben meghatározott szervek ellenőrizhetik.

(2) A költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzésével összefüggésben helyszíni ellenőrzésre is sor kerülhet. A helyszíni ellenőrzés során vizsgálni kell a költségvetési támogatás hasznosulását, az eredeti számlák záradékolását, a költségvetési támogatásból megvalósított beszerzések, felújítások megtörténtét, a beszerzett tárgyi eszközök leltárba vételét és meglétét. A helyszíni ellenőrzés megállapításairól és az abból levont következtetésekről jegyzőkönyv készül.

(3)⁸⁵ A költségvetési támogatás felhasználásának az Ávr. 100. §-ában foglaltak szerinti ellenőrzése a 15. § (3) bekezdésében foglaltak részeként a teljesítés igazolását végző személy feladata. Ha a teljesítés igazolására jogosult kérésére a Költségvetési Főosztály ad előzetes véleményt a beszámoló pénzügyi megfelelőségéről, a Költségvetési Főosztály a 15. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatását az Ávr. 100. §-a szerinti ellenőrzés alapján nyújtja.

55. §⁸⁶ A fejezeti kezelésű előirányzatok alakulásáról, azok módosításáról és a teljesítésről – a főkönyvi és analitikus nyilvántartások, valamint az Ávr.-ben és a számviteli kormányrendeletben előírtak alapján – a Költségvetési Főosztály

56. § (1)⁸⁷ A Költségvetési Főosztály az időközi költségvetési jelentést havonta, a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszer alkalmazásával készíti el az időközi költségvetési jelentés Kincstár általi közzétételét követően, december hónapra vonatkozóan pedig a költségvetési évet követő év február 5. napjáig.

(2)⁸⁸ A Költségvetési Főosztály az eszközök és források alakulására vonatkozó időközi (negyedéves) mérlegjelentést negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozó gyorsjelentést a tárgynegyedévet követő február 5-éig, az éves jelentést az éves költségvetési beszámoló elkészítési határidejével megegyező időpontig készíti el a Kincstár által működtetett elektronikus program alkalmazásával.

(3)⁸⁹ Az időközi költségvetési jelentés és az időközi (negyedéves) mérlegjelentés határidőre történő továbbításáról a Költségvetési Főosztály munkaköri leírás szerinti dolgozója gondoskodik.

(4)⁹⁰ A Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe a fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szervek által feltöltött időközi mérlegjelentések felülvizsgálatáról, azok esetleges javíttatásáról, jóváhagyásáról a Költségvetési Főosztály munkaköri leírás szerinti dolgozója gondoskodik.

57. § (1)⁹¹ A fejezeti kezelésű előirányzatokról az éves költségvetési beszámolót a számviteli kormányrendeletben foglaltak szerinti formában és tartalommal kell elkészíteni, és a Kincstár által közreadott számítástechnikai program segítségével elektronikus módon kell továbbítani a Kincstár részére.

(2) Az éves költségvetési beszámolót a Költségvetési Főosztály vezetőjének intézkedése szerinti határidőre, de legkésőbb a költségvetési évet követő év február 28-áig kell összeállítani.

58. §⁹² Az éves költségvetési beszámoló elkészítéséről a Költségvetési Főosztály kijelölt munkatársa gondoskodik, amelyet – az előkészítő munkatárs mellett – a gazdasági vezető és a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár ír alá.

59. § (1) A számviteli kormányrendelet alapján az éves költségvetési beszámoló elkészítését megelőzően, annak alátámasztásaként, illetve a könyvelés ellenőrzése céljából főkönyvi kivonatot kell készíteni.

(2) Az éves költségvetési beszámoló elkészítése a főkönyvi könyvelésből a FORRÁS SQL-programmal regisztrált adatokból automatikusan és zárt rendszerben történik.

(3) Az éves költségvetési beszámoló elkészítése időpontjáig végre kell hajtani valamennyi havi, negyedéves és éves könyvelési és zárlati feladatot.

(4) A mérlegkészítés időpontjáig a leltározási és leltárkészítési szabályzatban meghatározottak szerint leltározni kell a mérlegben kimutatásra kerülő tételeket, el kell készíteni a leltárt, rendezni kell a leltáreltéréseket, továbbá el kell végezni a mérleg tételeinek értékelését, és el kell számolni az értékvesztést.

(5)⁹³ A fejezeti kezelésű előirányzatokról – a jogszabályban meghatározottak szerint – a Kincstár által kiadott KGR K11 program tartalmának megfelelő számszaki beszámolót a munkaköri leírás szerinti, főkönyvi könyvelést végző – jogszabálynak megfelelő képesítéssel rendelkező – munkatárs készíti el, és adja át a Fejezeti Számviteli és Beszámolási Osztály vezetőjének, aki a szükséges ellenőrzést követően aláírásra továbbítja.

(6) A beszámolási feladatok szervezéséről, lebonyolításáról, elvégzéséről a Költségvetési Főosztály vezetője gondoskodik.

60. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatása számszaki és szöveges részből áll.

(2)⁹⁴ A számszaki rész – az államháztartásért felelős miniszter által kiadott zárszámadási köriratban meghatározottak szerint, az általa kiadott számítástechnikai programmal elkészített fejezeti indokolási tábla formájában – az elemi költségvetés előirányzatainak teljesülését mutatja.

(3) A szöveges részben az államháztartásért felelős miniszter zárszámadási köriratában foglaltak szerinti tartalommal és formában, fejezeti kezelésű előirányzatonként kerül értékelésre az éves előirányzat felhasználása, az azokból megvalósult feladatok bemutatása.

(4) A zárszámadás összeállításáért, a határidők betartásáért a Költségvetési Főosztály vezetője felelős.

61. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatban költségvetési évben teljesített bevételek és kiadások különbözete a költségvetési maradvány. A költségvetési maradvány megállapításának módját, szabályait a számviteli kormányrendelet szabályozza, és összegét az éves költségvetési beszámolóban kell bemutatni.

(2) Az előző költségvetési évben keletkezett, kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradvány felhasználását, a kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány felhasználási lehetőségét, a fel nem használható maradvány befizetési kötelezettségének rendjét az Ávr. szabályozza.

(3) A keletkezett – kötelezettségvállalással terhelt és szabad – költségvetési maradványról az államháztartásért felelős miniszter részére történő, Ávr.-ben előírt elszámolás elkészítéséről a Költségvetési Főosztály vezetője gondoskodik.

(4) A költségvetési maradvány államháztartásért felelős miniszter általi jóváhagyását követően a fejezeti kezelésű előirányzatok maradványát a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár hagyja jóvá.

(5) A kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradvány – fejezeti hatáskörű előirányzat-módosítást követően – az előző évben vállalt és pénzügyileg nem teljesült kötelezettségek június 30-áig történő teljesítésére használható fel. A pénzügyi teljesítés során teljesítésigazolásra az 1. mellékletben meghatározott személy jogosult.

62. § (1)⁹⁵ A fejezeti kezelésű előirányzatok a kötelezettségvállalójának – az éves költségvetési beszámoló, illetve a zárszámadás keretében – szöveges értékelést kell adnia az előirányzat felhasználásáról, a megvalósított szakmai célokról és a nevesített feladatok végrehajtásáról, továbbá a keletkezett költségvetési maradványról.

(2) A fejezeti kezelésű előirányzatok kötelezettségvállalója a beszámolót (értékelést) a Költségvetési Főosztály által – a zárszámadás elkészítéséhez igazodóan – meghatározott határidőre készíti el, és küldi meg a Főosztály részére.

63. § A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását és elszámolását a belső kontrollrendszer keretében kell ellenőrizni, azt az Ellenőrzési Főosztály a munkatervében és a költségvetési szervek kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint is ellenőrizheti.

64. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

(2) Ezen utasítás rendelkezéseit az ezen utasítás hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

65. §⁹⁶ Ezen utasításnak a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendről és hatáskörökről szóló 11/2015. (V. 29.) IM utasítás módosításáról szóló 23/2015. (XI. 19.) IM utasítással (a továbbiakban: Módu.) megállapított rendelkezéseit a Módu. hatálybalépésekor⁹⁷ folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

66. §⁹⁸ Ezen utasításnak a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendről és hatáskörökről szóló 11/2015. (V. 29.) IM utasítás módosításáról szóló 12/2016. (IX. 20.) IM utasítással (a továbbiakban: Módu2.) megállapított rendelkezéseit a Módu2. hatálybalépésekor⁹⁹ folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

67. §¹⁰⁰ Ezen utasításnak a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendről és hatáskörökről szóló 11/2015. (V. 29.) IM utasítás módosításáról szóló 12/2018. (VI. 4.) IM utasítással (a továbbiakban: Módu3.) megállapított rendelkezéseit a Módu3. hatálybalépésekor¹⁰¹ folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

68. §¹⁰² Ezen utasításnak a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendről és hatáskörökről szóló 11/2015. (V. 29.) IM utasítás módosításáról szóló 17/2018. (XI. 15.) IM utasítással (a továbbiakban: Módu4.) megállapított rendelkezéseit a Módu4. hatálybalépésekor¹⁰³ folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

69. §¹⁰⁴ Ezen utasításnak a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendről és hatáskörökről szóló 11/2015. (V. 29.) IM utasítás módosításáról szóló 12/2019. (XII. 30.) IM utasítással (a továbbiakban: Módu5.) megállapított rendelkezéseit a Módu5. hatálybalépésekor¹⁰⁵ folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

70. §¹⁰⁶ Ezen utasításnak a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendről és hatáskörökről szóló 11/2015. (V. 29.) IM utasítás módosításáról szóló 1/2020. (III. 6.) IM utasítással (a továbbiakban: Módu6.) megállapított rendelkezéseit a Módu6. hatálybalépésekor¹⁰⁷ folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.