nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
31/2015. (VI. 16.) BM rendelet
a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről
2015-07-02
2015-12-31
2
Jogszabály

31/2015. (VI. 16.) BM rendelet

a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 6. pont b) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10., 21. és 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 6. § tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 6. pont b) alpontjában és 19. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10., 21. és 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 7. § tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 6. pont d) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10., 21. és 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 19–20. § és a 64–70. § tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 6. pont c) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10. és 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 21–22. § tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 6. pont f) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10. és 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 23. §, a 25–36. § és a 41–55. § tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 6. pont e) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10., 21. és 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 24. § tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 6. pont e) alpontjában és 19. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10., 21. és 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

az 56–58. § tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10. és 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

az 59–63. § tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 14. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10., 21. és 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 71–76. § tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 20. pont a) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10. és 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 77. § és a 98. § tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 20. pont b) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10. és 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 78–80. § tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 20. pont c) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10. és 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 81–82. § tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 26. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10., 21. és 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 83–94. § tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 6. pont a) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10. és 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) E rendelet hatálya – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a belügyminiszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szervre (a továbbiakban: rendvédelmi szerv) és a hivatásos állományára terjed ki.

(2) A 21. alcím hatálya a – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a rendvédelmi szerv hivatásos állományának volt tagjára is kiterjed.

(3) A 19–22. §, az 56–58. §, a 64–80. § és a 83–94. § hatálya a miniszter irányítása alatt álló polgári nemzetbiztonsági szolgálatra és hivatásos állományára nem terjed ki.

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. humánigazgatási szakszolgálat: az állományilletékes parancsnok vagy a munkáltatói intézkedés meghozatalára javaslattételi, kezdeményezési vagy kinevezési joggal rendelkező parancsnok vagy vezető alárendeltségében működő, annak munkáltatói döntéseit előkészítő, nyilvántartó és rendszerező szervezeti elem, amelynek vezetője felelős az e rendeletben szabályozott munkáltatói intézkedéseket megalapozó eljárások jogszerűségéért, valamint a munkáltatói intézkedések szakszerű előkészítéséért,

2. központi humánigazgatási szakszolgálat: az országos parancsnok vagy országos főigazgató irányítása alatt működő humánigazgatási szakszolgálat,

3. moduláris képzés: meghatározott, összekapcsolható egységekből álló rendészeti képzési program alapján felépülő oktatási forma, amely lehetővé teszi a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek részenkénti elsajátítását, biztosítja a képzési szintek közötti átjárhatóságot, az eltérő tudásszintekhez, munkatapasztalatokra való felkészülést, a képzések különböző irányú specializálását,

4. szenior állomány: az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv különleges foglalkoztatási állománya.

3. § Azon munkáltatói intézkedéseket, amelyekről e rendelet szerint állományparancsban kell rendelkezni, a miniszter vagy a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó jogkörök esetében állományparancs helyett határozatban kell kiadni.

II. FEJEZET

A SZOLGÁLATI VISZONY LÉTESÍTÉSÉNEK ELJÁRÁSI RENDJE

1. A szolgálati viszony létesítésének általános eljárási szabályai

4. § (1) A hivatásos állományba kinevezést a hivatásos szolgálatra jelentkező kérelme alapján induló felvételi eljárás előzi meg. A kérelmet a kinevezésre jogosulthoz kell címezni és ahhoz az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani, akinek a vezetése alá tartozó szervezeti egységnél a kérelmező részére szolgálati beosztás biztosítható vagy a szolgálati beosztásba kinevezését tervezik.

(2) A humánigazgatási szakszolgálat a hivatásos szolgálatra jelentkezőt a kérelem átvétele előtt tájékoztatja a hivatásos szolgálati jogviszony (a továbbiakban: szolgálati viszony) létesítésének és a szolgálati beosztásba helyezésének a feltételeiről, valamint a hivatásos állomány tagját a jogszabályok alapján megillető alapvető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről.

(3) A felvételre vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a jelentkező nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, lakcímét,

b) a kérelmezett szolgálati helyet és szolgálati beosztást, továbbá

c) a szolgálati viszony létesítése feltételeinek teljesítéséről, valamint a hivatásos szolgálattal járó kötelezettségek vállalásáról szóló nyilatkozatot.

(4) A kérelemhez csatolni kell a hivatásos szolgálatra jelentkező

a) fényképes önéletrajzát,

b) iskolai végzettségét és szakképzettségét igazoló okiratainak, valamint nyelvvizsga-bizonyítványainak közjegyző által hitelesített másolatát, vagy az okiratok bemutatását követően a humánigazgatási szakszolgálat munkatársa által hitelesített másolatát,

c) személyazonosságát és lakcímét igazoló okmány, a társadalombiztosítási azonosító jelét tartalmazó hatósági igazolvány és adóazonosító jelét tartalmazó hatósági igazolvány másolatát – az eredeti okmányok bemutatása mellett –,

d) korábbi szolgálati viszonyáról és egyéb foglalkoztatási jogviszonyairól szóló igazolásokat,

e) írásbeli nyilatkozatát a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 33. § (1) bekezdés f) pontjában feltételként meghatározott megbízhatósági vizsgálat lehetőségének tudomásulvételéről,

f) írásbeli nyilatkozatát a Hszt. 42. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott adatai kezeléséhez történő hozzájárulásról,

g) írásbeli nyilatkozatát a Hszt. 42. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint a szolgálati viszony létesítését megelőző és a szolgálati viszony fennállása alatti kifogástalan életvitel-ellenőrzéshez történő hozzájárulásról,

h) a vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa, valamint felnőttkorú hozzátartozója Hszt. 2. melléklete szerinti írásbeli nyilatkozatát,

i) a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez szükséges – a felvételi eljárást lefolytató szerv által biztosított – kitöltött és aláírt adatlapot,

j) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztásba tervezett kinevezése esetében a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezéséhez szükséges, kitöltött és aláírt – a felvételi eljárást lefolytató szervezet által biztosított – biztonsági kérdőívet zárt borítékban, valamint a nemzetbiztonsági ellenőrzés elvégzéséhez történő hozzájáruló nyilatkozatot.

(5) A (4) bekezdés e)–i) pontjában meghatározott nyilatkozatok, valamint – a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztásba tervezett esetében – a kitöltött biztonsági kérdőív és adatlap csatolása hiányában a felvételi kérelmet további érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Egyéb okból hiányos vagy hitelesnek nem tekinthető okiratok pótlására, kiegészítésre a jelentkezőt tizenöt munkanapon belül – írásban, lehetőség szerint rövid úton történő szóbeli tájékoztatása mellett – hiánypótlásra kell felhívni, tíz munkanap határidő kitűzésével, figyelmeztetve arra, hogy a hiánypótlás kitűzött határidőben történő teljesítésének hiányában a kinevezésre jogosult a rendelkezésre álló adatok alapján dönt a kérelemről.

5. § (1) A szolgálati viszony létesítéséhez szükséges feltételeket igazoló okiratok és nyilatkozatok benyújtását követően az állományilletékes parancsnok a felvételi eljárást megindítja.

(2) A felvételi eljárás keretében a humánigazgatási szakszolgálat intézkedik az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági feltételek meglétének vizsgálatára. Ha a vizsgálatok során szolgálati viszony létesítését kizáró ok nem merül fel, a humánigazgatási szakszolgálat intézkedik a kezdeményezésre jogosultnál a kifogástalan életvitel ellenőrzés lefolytatásának kezdeményezésére, vagy ha a tervezett szolgálati beosztás nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztásnak minősül, az annak kezdeményezésére jogosultnál a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére.

(3) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés eredménye alapján a jelentkező nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztásba helyezésére nem kerülhet sor, de a rendvédelmi szerv a hivatásos állományba jelentkezőt más, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső szolgálati beosztásba tervezi kinevezni, a humánigazgatási szakszolgálat intézkedik a kifogástalan életvitel-ellenőrzés lefolytatására a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnél.

(4) Ha a felvételi eljárás során a szolgálati viszony létesítését kizáró körülmény, vagy valamely, a szolgálati viszony létesítéséhez szükséges feltétel hiányának megállapítására kerül sor, a felvételi kérelmet – a szolgálati viszony létesítéséhez szükséges feltételek további vizsgálatának mellőzésével – az állományilletékes parancsnok elutasítja és erről a jelentkezőt írásban tájékoztatja.

6. § (1) A szolgálati viszony létesítése során a Hszt. 33. § (1) bekezdés b) pontja alapján, a Hszt. 128. § (1) bekezdésében meghatározott feltétel teljesülése esetén tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba az nevezhető ki,

a) aki a rendészeti szakközépiskolát eredményesen elvégezte,

b) aki a tervezett szolgálati beosztása betöltéséhez szükséges szakirányú rendészeti szakképesítéssel rendelkezik,

c) aki – a 7. §-ba nem tartozó esetben – a moduláris képzési rendszerben az alapképzést és az első szakképzési modulban a tanulmányait legkésőbb a hivatásos állományba vétellel egyidejűleg megkezdi,

d) aki a Magyar Honvédségnél hivatásos vagy szerződéses szolgálatot teljesít, a szolgálati idejéből legalább egy év eltelt és a moduláris képzési rendszerben a szakképzést vállalja, vagy

e) aki a rendvédelmi szervnél korábban szolgálati viszonyban állt és a tervezett szolgálati beosztás ellátásához szükséges rendvédelmi szakképesítéssel rendelkezik.

(2) A szolgálati viszony létesítése során a Hszt. 33. § (1) bekezdés b) pontja alapján, a Hszt. 128. § (1) bekezdésében meghatározott feltétel teljesülése esetén tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba az nevezhető ki, aki

a) rendvédelmi felsőoktatási intézményben tanulmányait befejezte és részére a szolgálati beosztás ellátásához szükséges rendvédelmi szakképesítést igazoló oklevelet kiadták,

b) arra feljogosított képző intézményben a szolgálati beosztás ellátásához szükséges rendvédelmi szakképesítést szerzett,

c) hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben olyan szakképesítést szerzett, amely az adott szolgálati beosztás ellátására képesít – a Hszt. 128. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése esetén a rendvédelmi szerv alaptevékenységének megfelelő szakképzettség vagy előírt szakmai alapképzettség hiányában is –, vagy

d) rendvédelmi szervnél vagy a Magyar Honvédségnél korábban hivatásos szolgálatot teljesített és a tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztás ellátásához szükséges képesítéssel, szakképzettséggel rendelkezik.

7. § (1) A 6. § (1) bekezdésében felsoroltakon túl tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv hivatásos állományába – a Hszt. 49. § (4) bekezdése szerinti próbaidő kikötése mellett – a miniszter előzetes engedélye alapján kinevezhető az, aki középfokú rendvédelmi oktatási intézményben szervezett képzésben az első oktatási évet eredményesen befejezte és a megkezdett képzés folytatását vállalja.

(2) Az (1) bekezdés alapján hivatásos állományba vett személy kinevezésekor megfelelő határidő kitűzésével elő kell írni a középfokú rendvédelmi oktatási intézményben megkezdett képzés befejezését.

8. § (1) Ha nem az állományilletékes parancsnok a kinevezésre jogosult, abban az esetben a felvételi eljárásban keletkezett iratokat – ha a jelentkező a szolgálati viszony létesítéséhez szükséges feltételeknek megfelel és a szolgálati viszony létesítését kizáró körülmény nem merült fel, továbbá a szolgálati beosztás betöltéséhez szükséges illetmény fedezete rendelkezésre áll – az állományilletékes parancsnok a kinevezési javaslatával a hivatásos állományba kinevezésre jogosulthoz szolgálati úton felterjeszti.

(2) A kinevezési javaslathoz csatolni kell

a) a kinevezés feltételeként meghatározott egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságot és a szolgálati viszony létesítéséhez szükséges feltételek meglétét igazoló okiratok másolatát,

b) a humánigazgatási szakszolgálat által előkészített, a kinevezésről szóló állományparancs (a továbbiakban: kinevezési okmány) tervezetét,

c) a humánigazgatási szakszolgálat által előkészített esküokmányt,

d) a betöltendő szolgálati beosztáshoz tartozó, a szolgálati elöljáró által jóváhagyott munkaköri leírás tervezetét,

e) az iskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló okiratok másolatát, és

f) az illetmény fedezetének rendelkezésre állására vonatkozó, a szervezeti egység illetmény-gazdálkodásáért felelős vezetője által kiadott nyilatkozatot.

(3) Az állományilletékes parancsnok a hivatásos szolgálatba kinevezésről szóló, kiadmányozott kinevezési okmányt az esküokmánnyal együtt – a humánigazgatási szakszolgálat képviselője és a kinevezett szolgálati elöljárója jelenlétében – a jelentkezőnek átadja. A jelentkező a jelenlévők előtt az eskü szövegét hangosan felolvasva esküt tesz, majd az eskü letételét aláírásával igazolja és egyidejűleg a kinevezést elfogadó nyilatkozatot aláírja.

(4) A rendvédelmi oktatási intézmények hivatásos állományba kinevezett hallgatóinak, tanulóinak eskütétele és a kinevezési okmány átvétele a (3) bekezdésben meghatározottól eltérő rendben is történhet, azonban az eskütételnek és a kinevezési okmány átvételének ebben az esetben is ki kell fejeznie a hivatásos szolgálat tekintélyét, méltóságát.

(5) A humánigazgatási szakszolgálat az aláírt esküokmányt a kinevezési okmány mellékleteként a személyi anyaggyűjtőben helyezi el és kezeli.

9. § A szolgálati viszony létesítésére vonatkozó eljárási szabályokat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a szolgálati viszony létesítése más rendvédelmi szervtől történő áthelyezéssel, vagy kormányzati szolgálati jogviszonyból, a Magyar Honvédség hivatásos katonai állományából, köztisztviselői jogviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból vagy igazságügyi alkalmazotti jogviszonyból áthelyezéssel történik.

10. § (1) A próbaidő letelte előtt legalább tizennégy nappal a humánigazgatási szakszolgálat előterjesztést készít a véglegesítésre vagy a szolgálati viszony próbaidő alatt történő megszüntetésére. Az előterjesztés tartalmazza a Hszt. 50. § (2) bekezdés a) és b) pontjára vonatkozó adatokat, valamint a hivatásos állomány tagjának legalább osztályvezető 2 szintű szolgálati elöljárójának a Hszt. 50. § (2) bekezdés c) pontja szerinti értékelését és javaslatát a véglegesítésre vagy annak mellőzésére.

(2) Az állományilletékes parancsok az előterjesztésben foglaltak figyelembevételével legkésőbb a próbaidő leteltét megelőző utolsó előtti munkanapon dönt a véglegesítésről vagy a szolgálati viszony próbaidő alatt történő megszüntetéséről. Döntése előtt – ha szükségesnek tartja – a hivatásos állomány tagját meghallgatja. A véglegesítésről szóló munkáltatói intézkedés csak a véglegesítésről szóló tájékoztatást tartalmazza.

2. Hivatásos állományba visszavétel

11. § (1) A szolgálati viszony létesítésére vonatkozó eljárási szabályokat az ezen alcímben foglalt eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a szolgálati viszony létesítésére a hivatásos állományba visszavétellel kerül sor.

(2) A hivatásos állományba visszavétel iránti kérelmet a kinevezésre jogosult vezetőhöz címezve, a kérelemben megjelölt szervezeti egység állományilletékes parancsnokához kell benyújtani.

(3) Ha az állományilletékes parancsnok a kérelemmel egyetért, intézkedik az alkalmazási feltételek ellenőrzésére. Ezt követően a kérelmet a szolgálati érdek fennállását alátámasztó javaslatával harminc napon belül felterjeszti a visszavételre jogosult elöljáróhoz, vagy – amennyiben arra hatáskörrel rendelkezik – gondoskodik a hivatásos állományba történő visszavétel iránt.

(4) Ha a hivatásos állományba visszavételt a Hszt. 39. § (1) bekezdése alapján kéri a hivatásos állomány korábbi tagja, a humánigazgatási szakszolgálat a kérelem benyújtásától számított tizenöt napon belül megvizsgálja, hogy a szolgálati viszony létesítését kizáró körülmény fennáll-e. Ha a humánigazgatási szakszolgálat azt állapítja meg, hogy a szolgálati viszony létesítését kizáró körülmény nem áll fenn, a visszavételt ezen megállapítást követő első nappal – de leghamarabb a mandátum, tisztség megszűnését követő nappal – kell elrendelni. A szolgálati viszony létesítését kizáró körülmény fennállása esetén a kinevezésre jogosult vezető a hivatásos állományba történő visszavétel törvényi feltételeinek hiányáról és annak indokairól írásban értesíti a kérelmezőt.

(5) A hivatásos állományba visszavett korábbi szolgálati viszonyával kapcsolatosan keletkezett személyügyi iratokat a személyi anyaggyűjtőben kell őrizni.

(6) Ha a hivatásos állományba visszavételre a Hszt. 37. §-a alapján határozott időre kerül sor, a meghosszabbításra az (1)–(5) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

12. § (1) Ha a hivatásos állomány tartósan távollévő tagjának helyettesítése válik szükségessé, az állományilletékes parancsnok a Hszt. 37. §-a szerinti határozott idejű szolgálati viszony létesítésére alkalmas személyek megtalálása érdekében – a szolgálati beosztás betöltéséhez szükséges feltételek és képesítési követelmények megjelölésével – megkeresi a tartalékos-nyilvántartást kezelő központi humánigazgatási szakszolgálatot.

(2) A megkeresés alapján a központi humánigazgatási szakszolgálat megvizsgálja, hogy a tartalékos-nyilvántartás tartalmaz-e a tartósan távol lévő szolgálati beosztásának betöltésére alkalmas személyt és ennek eredményéről az állományilletékes parancsnokot tizenöt napon belül tájékoztatja. A tájékoztatással egyidejűleg megküldi a tartalékos-nyilvántartásban szereplő személynek a tartalékos-nyilvántartásban szereplő adatait és elérhetőségét.

(3) Az állományilletékes parancsnok a határozott idejű szolgálati viszonyba visszavétel kezdeményezése céljából a hivatásos állomány volt tagját megkeresheti.

(4) A tartalékos-nyilvántartásban szereplő beleegyezése esetén az állományilletékes parancsnok a visszavétel általános szabályaira figyelemmel a hivatásos állomány volt tagját a hivatásos állományba határozott időre visszaveszi.

(5) A szolgálati beosztás betöltésére irányadó szabályokra figyelemmel a határozott idejű szolgálati viszony – a hivatásos állomány tagjának beleegyezésével – határozatlan idejű szolgálati viszonnyá módosítható.

(6) E § alkalmazásában a hivatásos állomány tartósan távollévő tagjának különösen az minősül, aki a gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadságát megkezdi, továbbá az, aki szolgálati beosztását előreláthatólag egy évig, vagy azt meghaladó ideig nem tudja betölteni.

3. A szenior állomány szolgálati viszonyának létesítését megelőző személyzeti eljárás

13. § (1) A szenior állományba történő kinevezésre irányuló kérelmet az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv kinevezésre jogosult vezetőjéhez címezve, ahhoz az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani, akinek a vezetése alá tartozó szervezeti egységnél a kérelmező a szenior állományba vételét kezdeményezi.

(2) A humánigazgatási szakszolgálat a szenior állományba jelentkezőt tájékoztatja a szolgálati viszony szenior állományban történő létesítésének feltételeiről, valamint a szenior állomány tagját a jogszabályok alapján megillető alapvető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről.

(3) A felvételre vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a jelentkező nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, lakcímét,

b) a jelentkezőnek a kérelem benyújtásakor érvényes szolgálati járandóságának megállapítására vonatkozó irat számát,

c) a kérelmezett szervezeti egység megjelölését,

d) a hivatásos szolgálat szenior állományban történő vállalásáról szóló nyilatkozatot, valamint

e) azon rendvédelmi szervnek vagy honvédségi szervnek a megjelölését, amelynek állományából a kérelmező szolgálati nyugállományba vonult.

(4) A kérelemhez csatolni kell a 4. § (4) bekezdésében felsorolt dokumentumokat, továbbá

a) a kérelmező szolgálati járandóságának megállapítására vonatkozó irat másolatát,

b) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv állományából szolgálati nyugállományba vonult kérelmező esetén a nyugállományba vonulást követően esetlegesen megszerzett iskolai végzettséget, szakképzettséget igazoló okiratot vagy annak hiteles másolatát, a nem az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv állományából szolgálati nyugállományba vonult kérelmező esetén a kérelmező iskolai végzettségét, szakképzettségét igazoló okiratot vagy annak hiteles másolatát, valamint

c) a kérelmező írásbeli hozzájárulását a szolgálati nyugállományba vonulását megelőzően a kérelmezőt foglalkoztató rendvédelmi vagy honvédségi szerv által kezelt személyzeti anyagok beszerzéséhez.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott nyilatkozatok és okiratok vagy hiteles másolataik csatolásának hiányában a kérelmezőt tizenöt munkanapon belül hiánypótlásra kell felhívni, tíz munkanap határidő kitűzésével, figyelmeztetve arra, hogy a hiánypótlás kitűzött határidőben történő teljesítésének hiányában a kinevezésre jogosult a rendelkezésre álló adatok alapján dönt a kérelemről.

14. § (1) A szenior állományba vételhez szükséges feltételeket igazoló okiratok és nyilatkozatok benyújtását követően az állományilletékes parancsnok a szenior állományba vételre irányuló felvételi eljárást megindítja.

(2) A felvételi eljárás keretében a humánigazgatási szakszolgálat – az alábbi sorrendben – intézkedik:

a) a kérelmezőt szolgálati nyugállományba vonulását megelőzően foglalkoztató szerv megkeresésére a személyzeti fogyatékanyagának beszerzése iránt, megjelölve az iratok beszerzésének célját és mellékelve a kérelmező 13. § (4) bekezdés c) pontja szerinti írásbeli hozzájárulását,

b) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági feltételek meglétének jogszabályban meghatározott eljárás keretében történő vizsgálatára, valamint

c) a kezdeményezésre jogosultnál a kifogástalan életvitel-ellenőrzés lefolytatásának kezdeményezésére.

15. § (1) Ha a szenior állományba vétel érdekében folytatott felvételi eljárás során valamely felvételt kizáró okot állapítanak meg, a felvételi kérelmet az állományilletékes parancsnok elutasítja és erről a jelentkezőt – az állományba vételt kizáró ok megjelölésével – írásban tájékoztatja.

(2) Kizáró ok hiányában a szenior állományba vétel érdekében folytatott felvételi eljárásban keletkezett iratokat az állományilletékes parancsnok a szenior állományba vételre irányuló kinevezési javaslatával – ha nem ő az arra jogosult – a hivatásos állományba kinevezésre jogosult vezetőhöz szolgálati úton felterjeszti. Az iratok felterjesztésére a 14. § (2) bekezdésében meghatározott alkalmassági vizsgálatok elvégzését vagy a kifogástalan életvitel megállapításáról szóló tájékoztatás megérkezését követő nyolc napon belül intézkedni kell.

(3) A kinevezési javaslathoz csatolni kell

a) a kinevezés feltételeként meghatározott egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságot és a szolgálati viszony létesítéséhez szükséges feltételek meglétét igazoló okiratok másolatát,

b) a humánigazgatási szakszolgálat által előkészített, a szenior állomány tagjával az állományilletékes parancsnok által aláírandó szerződés tervezetét,

c) a humánigazgatási szakszolgálat által előkészített, a kinevezésre jogosult által a szenior állományba vételről kiadmányozandó, a szerződésben meghatározott időtartamra szóló kinevezésről készített okmány tervezetét,

d) a humánigazgatási szakszolgálat által előkészített esküokmányt,

e) a munkaköri leírás tervezetét, és

f) az iskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló okiratok másolatát.

16. § (1) A szenior állomány tagjával kötendő szerződésben rendelkezni kell a szolgálati viszonyra vonatkozó minden lényeges kérdésről, így különösen

a) a szolgálati viszony kezdő és tervezett befejező napjáról,

b) a foglalkoztató szervről, szervezeti egységről,

c) a szolgálatteljesítési helyről,

d) a szenior állomány tagja által ellátandó szolgálati feladatok megjelöléséről,

e) a szenior állomány tagjának illetményéről,

f) az eskü letételéről és időpontjáról, valamint

g) a szolgálati feladat ellátásához esetlegesen előírt képzésről, annak időtartamáról, a képzettség megszerzésének határidejéről, és annak elmulasztása esetén bekövetkező jogkövetkezményekről.

(2) A szenior állományba kinevezésről szóló, kiadmányozott állományparancsot, valamint a szerződést és a munkaköri leírást az esküokmánnyal együtt az állományilletékes parancsnok – a humánigazgatási szakszolgálat képviselője és a szenior állományba kinevezett szolgálati elöljárója jelenlétében – a kérelmezőnek átadja. A kérelmező a jelenlévők előtt az eskü szövegét hangosan felolvasva esküt tesz, majd az eskü letételét aláírásával igazolja és egyidejűleg a kinevezést elfogadó nyilatkozatot aláírja.

(3) Az aláírt esküokmányt – az állományparancs és a szerződés mellékleteként – a személyi anyaggyűjtőben kell elhelyezni és kezelni.

17. § Ha kizáró ok miatt a szenior állományba vételre irányuló kérelem elutasítására kerül sor és az érintett az elutasítást követő hat hónapon belül újabb kérelmet nyújt be, a 13–16. § rendelkezései megfelelően irányadók azzal, hogy a felvételi eljárás során elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy a szenior állományba vételt kizáró ok továbbra is fennáll-e. A korábbi felvételi eljárásban megállapított kizáró ok fennállása esetén a további feltételek vizsgálatától el kell tekinteni és az egyszerűsített eljárás eredményeként a kérelem elutasítását kell indokolással ellátva, írásban közölni a kérelmezővel.

18. § A Hszt. 324. § (3) bekezdése szerinti, a szenior állományba történő visszavételre irányuló, a szenior állomány volt tagja által benyújtott kérelem elintézése során a 13–16. § rendelkezései megfelelően irányadók.

III. FEJEZET

SZOLGÁLATI BEOSZTÁS BETÖLTÉSE

4. Szolgálati beosztás betöltése kiválasztási eljárással

19. § (1) Az állományilletékes parancsnok betölthető vagy határidőre megüresedő, vezetői beosztásnak nem minősülő szolgálati beosztás betöltésének tervezése esetén – humánigazgatási szakszolgálata útján – köteles megkísérelni a szolgálati beosztás hatékony és szakszerű ellátására alkalmasnak mutatkozó személy kiválasztását.

(2) A kiválasztási eljárás során a hivatásos állomány önként jelentkező, valamint a szolgálati elöljáró vagy a humánigazgatási szakszolgálat által javasolt tagjai vehetők figyelembe.

(3) A kiválasztási eljárás során a szolgálati elöljáró vagy a humánigazgatási szakszolgálat a hivatásos állománynak

a) a betölthető szolgálati beosztással azonos vagy annál alacsonyabb besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztást betöltő, vagy

b) rendelkezési állományban lévő

tagjai között végez keresést a szolgálati beosztás betöltésére alkalmas személyek kiválasztása érdekében.

(4) A kiválasztási eljárás során a szolgálati elöljáró vagy a humánigazgatási szakszolgálat köteles megvizsgálni, hogy a Hszt. 77. § (1) bekezdés b), valamint h)–k) pontjaiban foglalt jogcímen a szervezeti egység rendelkezési állományában lévők között van-e a szolgálati beosztás betöltésére alkalmas személy.

(5) A kiválasztás eredményeként a betölthető szolgálati beosztásba a hivatásos állomány azon tagja nevezhető ki, aki

a) a minősítésében – rendelkezési állományban lévő kinevezése esetén az utolsó rendelkezésre álló minősítésében – foglalt megállapítások alapján,

b) szolgálati idejére figyelemmel, valamint

c) a képzettségére, végzettségére figyelemmel

alkalmas a szolgálati beosztás betöltésére és megfelel az előmenetel törvényben meghatározott általános feltételeinek.

(6) Betölthető szolgálati beosztásba azonos szolgálati beosztásból történő áthelyezés esetén elsősorban a hivatásos állomány olyan tagja nevezhető ki, aki a szolgálati viszonya módosításába beleegyezik.

20. § (1) Ha a szervezeti egységnél nincs a 19. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő személy, abban az esetben az állományilletékes parancsnok javaslattétel céljából megkeresheti az elöljáró parancsnok alárendeltségében működő humánigazgatási szakszolgálatot vagy a központi humánigazgatási szakszolgálatot, továbbá a rendvédelmi szerv személyi állománya körében pályázatot tehet közzé. A pályázat közzétételének a kiválasztási eljárás lefolytatása nem feltétele, azonban kiválasztási eljárás alkalmazása esetén a pályázat csak annak eredménytelensége esetén írható ki.

(2) A megkeresés alapján a megkeresett humánigazgatási szakszolgálat a rendelkezésére álló nyilvántartások adatai alapján harminc napon belül javaslattal élhet a megkereső szervezeti egység részére.

(3) Ha a kiválasztási eljárás vagy a rendvédelmi szerven belüli pályáztatás eredménytelenül zárult, az állományilletékes parancsnok – az országos parancsnok útján – felterjeszti javaslatát a miniszterhez más rendvédelmi szerv, a Magyar Honvédség vagy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó szerv személyi állománya körében kiírásra javasolt pályázat engedélyezése érdekében. A pályázatot egyes szervek vagy valamennyi érintett szerv körében együttesen is ki lehet írni.

5. Szolgálati beosztás betöltése pályázattal

21. § (1) Betölthető vagy a pályázat kiírásakor betöltött, de legalább a pályázatban megjelölt határidőre megüresedő szolgálati beosztás betöltésére az állományilletékes parancsnok pályázatot jogosult kiírni. Az országos parancsnok vagy az országos főigazgató elrendelheti a rendvédelmi szervnél betöltetlen vagy megüresedő szolgálati beosztás pályázattal történő betöltését.

(2) Vezetői beosztás betöltésére történő pályázat kiírásához a rendvédelmi szerv országos parancsnokának vagy az országos főigazgatónak az előzetes hozzájárulása szükséges. Kiemelt vezetői vagy középvezetői szolgálati beosztás betöltésére pályázatot kiírni csak a miniszter előzetes hozzájárulásával lehet.

(3) A vezetői beosztás betöltésére kiírt pályázatot a rendvédelmi szerv központi humánigazgatási szakszolgálata teszi közzé.

(4) A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a kiíró szervezeti egység megnevezését, székhelyét, címét,

b) a betöltendő szolgálati beosztás megnevezését, besorolását,

c) a szolgálati beosztással járó feladatok rövid leírását,

d) a szolgálati beosztás betöltéséhez meghatározott képesítési előírásokat: iskolai végzettség, szakképesítés, idegen nyelv ismerete, szakmai gyakorlat,

e) vezetői beosztás betöltésére kiírt pályázat esetén a 24. § (1) bekezdésében meghatározott, az adott vezetői beosztáshoz kapcsolódó feltételeket,

f) az előnyt jelentő körülményeket,

g) a benyújtandó pályázat tartalmára és mellékleteire vonatkozó követelményeket,

h) a pályázat benyújtásának módját, határidejét,

i) az elbírálás várható időpontját,

j) a pályázattal kapcsolatos felvilágosítás adására jogosult személy nevét, címét, telefonszámát,

k) a pályázat elbírálásának eredményéről történő tájékoztatás rendjét, továbbá

l) egyéb tájékoztató adatokat.

(5) A pályázatot a rendvédelmi szerv és a Belügyminisztérium internetes és intranetes portálján közzé kell tenni, valamint a rendvédelmi szerv szervezeti egységeinek belső hirdetmények elhelyezésére biztosított helyén nyomtatott formában is ki kell helyezni.

(6) A pályázat elektronikus úton történő meghirdetése és a pályázat benyújtására rendelkezésre álló határidő utolsó napja között legalább tizenöt napot kell biztosítani.

22. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a vezetői beosztásra kiírt pályázat esetén háromtagú bírálóbizottságot hoz létre, egyéb esetekben bírálóbizottságot hozhat létre, amelynek tagjai:

a) a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró megbízottja,

b) a betöltendő szolgálati beosztás közvetlen irányítását ellátó szolgálati elöljáró, valamint

c) a humánigazgatási szakszolgálat kijelölt tagja.

(2) A bizottság tagjainak megbízását írásba kell foglalni.

(3) Ha a bizottság a pályázó személyes meghallgatására ad lehetőséget, a megjelenést a szolgálati elöljárónak – a pályázó erre irányuló igazolt kérelme alapján – biztosítania kell.

(4) A bizottság a pályázatok elbírálására vonatkozó javaslatot tesz a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak. A bizottság javaslata a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárót döntésében nem köti.

(5) A pályázatok elbírálását követően a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró minden pályázót írásban értesít a pályázatának értékeléséről, annak – az érvényes és eredményes pályázat kivételével történő – egyidejű visszaküldésével. Az érvényes és eredményes pályázatot a kinevezésre jogosult parancsnok vagy vezető eredetben köteles megőrizni a hatályos irattári szabályoknak megfelelően.

IV. FEJEZET

A SZOLGÁLATI VISZONY MÓDOSÍTÁSÁNAK ELJÁRÁSI RENDJE

6. Szolgálati beosztás módosítása

23. § (1) A szolgálati beosztásnak a Hszt. 52. § (2) bekezdés a) pont aa)–ac) alpontjában meghatározott módosítását – amennyiben az nem az érintett kérelmére történik – személyzeti megbeszélés keretében kell közölni az érintettel, amelyről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(2) Ha az alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezésre nem a Hszt. 55. § (1) bekezdés a) pontja alapján került sor, a hivatásos állomány tagjának az alkalmassági és képzettségi feltételeknek az alacsonyabb szolgálati beosztás tekintetében is meg kell felelnie.

(3) Létszámcsökkentés, átszervezés vagy a Hszt. 51. § (2) vagy (3) bekezdésében meghatározott szervhez vezénylés megszüntetése esetén a felajánlott alacsonyabb szolgálati beosztáshoz előírt képzettség megszerzéséhez megfelelő határidőt kell előírni.

(4) A személyzeti megbeszéléseken az érintett, az állományilletékes parancsnok vagy az általa felhatalmazott szolgálati elöljáró, valamint a humánigazgatási szakszolgálat képviselője köteles részt venni, továbbá – ha az érintett kéri – az érdekképviseleti szerv képviselője vagy az érintett által meghatalmazott jogi képviselő részt vehet.

7. Vezetői beosztásba kinevezés

24. § (1) Vezetői beosztásba az nevezhető ki, aki a következő feltételeknek egyidejűleg megfelel:

a) a rendvédelmi szervnél rendszeresített szolgálati beosztások betöltéséhez szükséges képesítési követelményeket meghatározó miniszteri rendeletben – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya esetében közjogi szervezetszabályozó eszközben – meghatározott képesítési követelményeknek megfelel,

b) rendészeti szakvizsgával rendelkezik – kivéve azokat az eseteket, ha a rendészeti szakvizsgáról szóló kormányrendelet rendelkezései alapján a hivatásos állomány tagja a rendészeti szakvizsga letételének kötelezettsége alól mentesül –,

c) a beosztáshoz előírt rendészeti vezetővé, rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamot teljesítette,

d) a kinevezést megelőző két évben a minősítése legalább „B” szintű volt, valamint

e) a rendvédelmi szerv utánpótlási és vezetői adatbankjának utánpótlási nyilvántartásában vagy vezetői nyilvántartásában szerepel.

(2) Beosztott vezetői szolgálati beosztásba – a (3) és (4) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – a hivatásos állomány azon tagja nevezhető ki, aki – a vezetői beosztás betöltéséhez előírt képesítési követelményeken túl – a rendészeti vezetővé képző tanfolyamot teljesítette.

(3) A rendészeti vezetővé képző tanfolyammal e rendelet alkalmazásában egyenértékűnek kell tekinteni

a) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán a 2012/2013. tanévben vagy azt követően indított rendészeti vezető mesterképzésben szerzett mesterfokozatú végzettséget,

b) azt a hazai vagy külföldi vezetőképzésben szerzett végzettséget, amelyet a Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság (a továbbiakban: KSZF) vezetője a rendészeti vezetővé képző tanfolyammal azonos értékűnek ismert el,

c) a 2002. január 1. előtt a KSZF jogelőd intézményeiben szervezett és bonyolított vezetőképző tanfolyamot,

d) a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek hivatásos állományú tagjainak továbbképzési és vezetőképzési rendszeréről, valamint a rendészeti utánpótlási és vezetői adatbankról szóló 2/2013. (I. 30.) BM rendelet (a továbbiakban: 2/2013. BM rendelet) hatálybalépését megelőzően a KSZF-en vagy jogelőd intézményeiben elvégzett rendészeti vezetővé képző tanfolyamot vagy rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamot.

(4) A hivatásos állománynak a rendvédelmi szerv oktatási tevékenységet végző szervezeti egysége által – a KSZF képzési programja szerint és felügyelete mellett – szervezett és az egyes személyügyi tárgyú BM rendeletek módosításáról szóló 76/2014. (XII. 29.) BM rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépését követően lebonyolított rendészeti vezetővé képző tanfolyamot teljesítő tagja a rendvédelmi szerv olyan szervezeti egységénél, amely országos illetékességgel rendelkezik, legfeljebb beosztott vezetői beosztásba nevezhető ki.

(5) Középvezetői vagy kiemelt vezetői beosztásba – a (6) és (7) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – a hivatásos állomány azon, a Hszt. 58. § (4) bekezdésében meghatározott feltételnek megfelelő tagja nevezhető ki, aki – a vezetői beosztás betöltéséhez előírt képesítési követelményeken és a rendészeti vezetővé képző tanfolyamon túl – a rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam követelményeit eredményesen teljesítette.

(6) A rendészeti mestervezetővé képző tanfolyammal e rendelet alkalmazásában egyenértékűnek kell tekinteni

a) a KSZF jogelőd intézménye által az 1999/2000. évben lebonyolított kapitányságvezetővé képző tanfolyamot,

b) a KSZF jogelőd intézménye által 2000/2001. évben megrendezett rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamot,

c) a 2/2013. BM rendelet hatálybalépését megelőzően a KSZF vagy jogelőd intézményei által szervezett rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamot.

(7) A hivatásos állománynak a rendvédelmi szerv oktatási tevékenységet végző szervezeti egysége által – a KSZF képzési programja szerint és felügyelete mellett – szervezett és a Módr. hatálybalépését követően lebonyolított rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamot teljesítő tagja a rendvédelmi szerv olyan szervezeti egységénél, amely országos illetékességgel rendelkezik, középvezetői vagy kiemelt vezetői beosztásba nem nevezhető ki.

(8) Aki a Módr. hatálybalépését megelőző napon a 2/2013. BM rendelet 65. § (2) bekezdés c) vagy d) pontja alapján a rendészeti vezetővé képző tanfolyam, vagy 66. § (1) bekezdés d) vagy e) pontja alapján a rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam teljesítésének kötelezettsége alól mentesült,

a) a Módr. hatálybalépésének napján betöltött vezetői beosztást a rendészeti vezetővé képző vagy rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam teljesítésének kötelezettsége nélkül a jövőben is betöltheti,

b) a Módr. hatálybalépésének napján betöltött vezetői beosztásnál magasabb besorolású vezetői beosztást csak akkor tölthet be, ha az adott vezetői beosztáshoz e rendeletben meghatározott feltételeket maradéktalanul teljesíti,

c) a b) pontban meghatározott vezetői beosztáson kívüli vezetői beosztásba a rendészeti vezetővé képző vagy rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam teljesítése nélkül kinevezhető.

(9) A hivatásos állomány tagja a vezetői beosztás ellátásával – a Hszt. 71. §-a szerint – átmenetileg akkor is megbízható, ha az (1) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott feltételeknek nem felel meg.

25. § (1) A vezetői beosztásba történő kinevezésre irányuló eljárás során a kinevezésre jogosult vezető legalább három, a 24. § (1)–(8) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a vezetői beosztásba kinevezhető személyt (a továbbiakban: vezetői beosztásba kinevezhető személy) jelöl meg, kivéve azt az esetet, amikor a 27. §-ban foglaltak szerint a vezetői beosztás betöltésére pályázat útján kerül sor.

(2) Ha a kinevezésre jogosult vezető vezetése alatt álló szervezeti egységnél nincs, vagy háromnál kevesebb vezetői beosztásba kinevezhető személy van, a kinevezésre jogosult vezető a szolgálati elöljárójánál kezdeményezi, hogy az elöljáró vezetése vagy irányítása alatt álló szervezet állományából jelöljön meg a vezetői beosztásba kinevezhető személyeket, lehetőség szerint olyan számban, hogy a vezetői beosztásba kinevezhető személyek száma legalább háromra kiegészüljön. A szolgálati elöljáró a vezetői beosztásba kinevezhető személyekről tizenöt napon belül tájékoztatja a kinevezésre jogosult vezetőt.

(3) Ha a vezetői beosztásba történő kinevezésre irányuló eljárás kezdetére, vagy az eljárás során a vezetői beosztás megüresedik, a kinevezésre jogosult vezető legkésőbb a vezetői beosztás megüresedésétől számított tizenöt napon belül jelöli meg az (1) bekezdés szerinti, vezetői beosztásba kinevezhető legalább három személyt vagy kezdeményezi a szolgálati elöljárónál a (2) bekezdés szerinti jelölést.

(4) Ha az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint megjelölt személyek száma nem éri el a három főt, a kinevezésre jogosult vezető a rendvédelmi szerv utánpótlási és vezetői adatbankjában történő keresés érdekében a szolgálati elöljáró tájékoztatásának megérkezését követő öt napon belül megkeresi a rendvédelmi szerv más szervezeti egységeinek humánigazgatási szakszolgálatait, amely szervek a megkereséstől számított tizenöt napon belül továbbítják a vezetői beosztásba kinevezhető személyek adatait a kinevezésre jogosult vezető részére.

(5) Ha a (2) vagy (4) bekezdésben meghatározottak szerint a kinevezésre jogosult vezető részére ajánlott, vezetői beosztásba kinevezhető személyek száma több mint három, a kinevezésre jogosult vezető dönt arról, hogy milyen számú – de legalább három fő –, és mely személyek vonatkozásában teszi meg a 26. § szerinti lépéseket.

(6) A (2), (4) vagy (5) bekezdés szerinti esetekben ha a vezetői beosztásba történő kinevezésre irányuló eljárás kezdetére, vagy az eljárás során a vezetői beosztás megüresedik, a kinevezésre jogosult vezető – az (1)–(5) bekezdésben meghatározott szabályok szerint – legkésőbb a vezetői beosztás megüresedésétől számított hatvan napon belül megjelöli azt a legalább három személyt, akik vonatkozásában a vezetői beosztásba történő kinevezésre irányuló eljárást tovább folytatja [a továbbiakban ezen személyek és az (1) bekezdés szerint megjelölt vezetői beosztásba kinevezhető személyek együtt: vezetői beosztásba kinevezni tervezett személy].

26. § (1) A kinevezésre jogosult vezető előzetes véleményt kér a KSZF-től a vezetői beosztásba kinevezni tervezett személyek közötti sorrend felállítása érdekében. Az előzetes vélemény beszerzésére irányuló megkereséshez mellékelni kell az érintettek írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát a személyes adataik KSZF részére történő továbbításához, valamint a személyes adataiknak a KSZF által történő, az előzetes vélemény elkészítésének céljából történő kezeléséhez.

(2) A KSZF a rendelkezésére álló adatok alapján húsz napon belül ad előzetes véleményt. Az előzetes vélemény kialakítása során a KSZF

a) a vezetői beosztásba kinevezni tervezett személyről a rendészeti vezetővé képző tanfolyamot megelőző, a vezető-kiválasztási eljárás első szakasza során elvégzett felmérés, valamint a rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamot megelőző mestervezetői kompetencia-megfelelést mérő felmérés során megismert vezetői kompetencia-profilt, valamint

b) – a rendvédelmi szerv vezetőinek bevonásával előzetesen meghatározott, az egyes vezetői beosztások sajátosságait figyelembevevő súlyozással ellátott, – az adott vezetői beosztáshoz rendelt elvárt vezetői kompetenciaprofil-összefüggéseket

veti össze, majd az így kapott eredményeket összehasonlítja.

(3) A KSZF a rendelkezésére álló húsz napon belül elvégzi a 2/2013. BM rendelet 28. § (1) bekezdése vagy 39. § (1) bekezdése szerinti felmérést, és a KSZF az így elvégzett felmérés során beszerzett kompetencia-profil adatok felhasználásával alakítja ki az előzetes véleményt, ha

a) a vezetői beosztásba kinevezni tervezett személyről a rendészeti vezetővé képző tanfolyam és a rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam teljesítésének kötelezettsége alóli mentesítés következtében a KSZF a (2) bekezdés a) pontja szerinti kompetencia-profil adatokkal nem rendelkezik, vagy

b) a KSZF rendelkezésére álló, a (2) bekezdés a) pontja szerinti kompetencia-profil adatok öt évnél régebbiek.

(4) A kinevezésre jogosult vezető a vezetői beosztásba kinevezni tervezett személy beleegyezésével kezdeményezheti, hogy a KSZF a 2/2013. BM rendelet 28. § (1) bekezdése vagy 39. § (1) bekezdése szerinti felmérést ismételten végezze el, ebben az esetben a KSZF az ismételt felmérés során beszerzett kompetencia-profil adatok felhasználásával alakítja ki az előzetes véleményt, a rendelkezésére álló húsz napon belül.

(5) A KSZF az előzetes véleményében sorrendet állít fel a vezetői beosztásba kinevezni tervezett személyek között aszerint, hogy az egyes, vezetői beosztásba kinevezni tervezett személyek kompetencia-profilja milyen mértékben illeszkedik az adott vezetői beosztáshoz meghatározott elvárt vezetői kompetenciaprofil-összefüggésekhez.

(6) A kinevezésre jogosult vezetőt döntésében a KSZF előzetes véleménye nem köti. Ha azonban a vezetői beosztásba nem a KSZF által első helyen javasolt személyt nevezi ki, a kinevezésre jogosult vezető szolgálati elöljáróját a döntésének indokairól három napon belül írásban tájékoztatja.

(7) A miniszter kinevezési hatáskörébe tartozók kinevezésekor az (1)–(6) bekezdés, valamint a 25. § alkalmazásától el lehet tekinteni.

(8) A miniszter hozzájárulásával vezetői beosztásba a 24. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt feltételeknek meg nem felelő személy is kinevezhető.

27. § (1) A vezetői beosztás pályázattal is betölthető, ha a 25. § (2) bekezdése alapján sem oldható meg a vezetői beosztásba történő kiválasztás, vagy a kinevezésre jogosult vezető azt célszerűnek tartja.

(2) A vezetői beosztás pályázattal történő betöltése esetén a 26. § (1) bekezdése szerinti előzetes véleményt a bíráló bizottság kéri be.

(3) Előzetes véleményt azon pályázatot benyújtó személyekről kell kérni, akik a 21. § (4) bekezdés g) pontja alapján közzétett, tartalmi és iratcsatolási követelményeknek megfelelő pályázatot nyújtottak be és a pályázati kiírásban a 21. § (4) bekezdés d) és e) pontja alapján meghatározott előírásoknak maradéktalanul megfelelnek.

28. § A humánigazgatási szakszolgálat a hivatásos állomány tagjának a rendvédelmi szerv utánpótlási és vezetői adatbank

a) utánpótlási nyilvántartásába történő felvétele iránt – a Hszt. 279. § (2) bekezdése szerinti hozzájárulás megléte esetén –, a vezető-kiválasztási eljárás keretében elvégzett felmérés eredményes teljesítéséről az érintett állományilletékes parancsnok részére megküldött tájékoztatás megérkezését követő – ha az későbbi, az írásbeli hozzájárulás benyújtásától számított – tizenöt napon belül,

b) utánpótlási nyilvántartásából történő törlésére, a Hszt. 279. § (4) bekezdésében meghatározott kérelem benyújtásától vagy a szolgálati viszony megszűnésétől számított tizenöt napon belül,

c) vezetői nyilvántartásába történő felvétele iránt a vezetői kinevezés kezdő időpontjától számított tizenöt napon belül,

d) vezetői nyilvántartásából történő törlésére, a vezetői beosztás megszűnésétől – ha azzal egyidejűleg az érintett más vezetői beosztással történő kinevezésére nem kerül sor –, vagy a szolgálati viszony megszűnésétől számított tizenöt napon belül,

e) utánpótlási vagy vezetői nyilvántartásában nyilvántartott adataiban bekövetkezett változás átvezetése iránt, a változásról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül

intézkedik.

29. § (1) A vezetői kinevezés visszavonása és a vezetői kinevezésről történő lemondás esetén a Hszt. 59. § (2) és (5) bekezdése szerinti szolgálati beosztás felajánlásáról, az annak keretében tett nyilatkozatokról személyzeti megbeszélés keretében jegyzőkönyvet kell felvenni.

(2) A hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyára a személyzeti megbeszélés napjától a Hszt. 59. § (5) bekezdése szerinti, a felajánlott szolgálati beosztással kapcsolatos nyilatkozata megtételéig, de legfeljebb öt napig a rendelkezési állományra vonatkozó szabályok az irányadóak.

(3) A személyzeti megbeszélésen a 23. § (1) és (4) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

8. Áthelyezés a rendvédelmi szerv más szervezeti egységéhez

30. § A rendvédelmi szerv más szervezeti egységéhez történő áthelyezésről az átadó szervezeti egység állományilletékes parancsnoka, a tervezett szolgálati beosztásba helyezésről a fogadó szervezeti egység állományilletékes parancsnoka állományparancsban gondoskodik.

31. § Ha a hivatásos állomány tagjának a rendvédelmi szerv más szervezeti egységéhez történő áthelyezésére szolgálati érdekből, a Hszt. 57. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nélkül kerül sor, a szolgálati érdeket alátámasztó indokokat személyzeti megbeszélés keretében jegyzőkönyv felvétele mellett kell közölni a hivatásos állomány tagjával.

32. § (1) A hivatásos állomány tagjának kérelmére a rendvédelmi szerv más szervezeti egységéhez történő áthelyezése akkor engedélyezhető, ha az nem veszélyezteti a szolgálati feladatok folyamatos és rendeltetésszerű ellátását és a fogadó szervezeti egység a várható szolgálati beosztásba helyezésről tájékoztatja az állományilletékes parancsnokot.

(2) Az áthelyezési kérelmet a hivatásos állomány tagja a fogadó szervezeti egység állományilletékes parancsnokának címezve, szolgálati úton terjeszti elő.

(3) Az áthelyezési kérelem átvételét követően a humánigazgatási szakszolgálat tájékoztatást kér a fogadó szervezeti egységtől, hogy várható-e az áthelyezési kérelmet benyújtó szolgálati beosztásba helyezése. A fogadó szervezeti egység tizenöt napon belül nyilatkozik az átvételről vagy annak elutasításáról.

(4) A Hszt. 57. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti, az áthelyezés szolgálati érdekből – legfeljebb négy hónapra – történő elhalasztása esetén az átadó szervezeti egység állományilletékes parancsnoka az elhalasztásról szóló döntésről a szolgálati érdeket alátámasztó indokok megjelölésével írásban tájékoztatja a hivatásos állomány tagját és a fogadó szervet. Ha az áthelyezést a hivatásos állomány tagja kérte, a halasztás időtartamát az áthelyezésre irányuló kérelemnek a szolgálati elöljáróhoz történő benyújtásától, ha az áthelyezést a fogadó szervezeti egység kérte, a fogadó szervezeti egység megkeresésének az átadó szervezeti egységhez érkezésétől kell számítani.

9. Átrendelés

33. § (1) A Hszt. 60. § (1) vagy (3) bekezdése szerinti átrendelést állományparancsban, a Hszt. 61. § (1) bekezdése szerinti ideiglenes átrendelést állományparancsban vagy az érintettnek címzett írásbeli utasítással kell elrendelni, amely tartalmazza

a) az átrendelés helyét,

b) az átrendelés időtartamát, kezdő és befejező napját,

c) az átrendelés indokát, valamint a Hszt. 60. § (1) bekezdése és 61. §-a szerinti átrendelés esetében az átrendelés ideje alatt ellátandó szolgálati feladatokat,

d) az illetmény és egyéb járandóságok folyósítására vonatkozó rendelkezéseket, valamint

e) az átrendelés időtartama alatt a munkáltatói jogkör gyakorlójának megjelölését.

(2) A hivatásos állomány tagjának Hszt. 61. § (1) bekezdése szerinti ideiglenes átrendelését a munkáltatói jogkör gyakorlója az általa vezetett vagy irányított szervezeti elemek között rendelheti el.

34. § A Belügyminisztérium Nemzetközi Oktatási Központ által folytatott vagy szervezett belföldi és külföldi képzésekre a hivatásos állomány tagját – a képzés időtartamára történő szolgálatmentesség biztosítása mellett – az állományilletékes parancsnok átrendeli. Az átrendelésről állományparancs rendelkezik.

10. Megbízás helyettesítésre

35. § (1) A Hszt. 71. §-a szerinti megbízás a hivatásos állomány olyan tagja részére adható, aki megfelel a megbízás szerinti szolgálati beosztás, feladatkör ellátásához szükséges képesítési követelményeknek. Szolgálati érdekből ettől kivételesen el lehet térni, ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati beosztás betöltéséhez szükséges állami iskolai végzettséggel rendelkezik és a szakképesítés megszerzése folyamatban van.

(2) A megbízás várható időtartamát a megbízást elrendelő állományparancsban meg kell határozni.

(3) Ha a megbízás előreláthatólag az egy hónapot meghaladja, akkor az elrendeléskor, de legkésőbb a megbízás harmincadik napján a helyettesítéssel megbízottat a beleegyezéséről írásban nyilatkoztatni kell.

(4) Ha a helyettesítéssel való megbízás az eredeti szolgálati beosztás meghagyása mellett történik és annak tartama a harminc napot várhatóan meg fogja haladni, a helyettesítési díj mértékét az elrendeléskor meg kell határozni és azt a hivatásos állomány helyettesítéssel megbízott tagjával írásban közölni kell.

(5) Az ideiglenesen megüresedett vagy betöltetlen szolgálati beosztás munkaköri feladatainak ellátásával – megosztva – a hivatásos állomány több tagja is megbízható. Ebben az esetben a helyettesítési díjat a feladatmegosztás arányában meg kell osztani.

(6) A helyettesítési díj mértékét a többletfeladat nagysága, a megbízással járó többletterhek, a helyettesített szolgálati beosztás besorolása alapján a Hszt. 71. § (4) és (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell meghatározni.

(7) A Hszt. 71. § (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a szolgálati beosztás ellátásában tartósan akadályozott személynek különösen azt kell tekinteni, aki előreláthatólag három hónapig vagy azt meghaladó ideig nem tudja a szolgálati feladatait ellátni.

(8) A Hszt. 185. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt fegyelmi fenyítés alkalmazásakor a hivatásos állomány tagjának eredeti szolgálati beosztása a fenyítés időtartama alatt csak a Hszt. 71. §-a szerinti megbízással, esetlegesen határozott idejű szolgálati viszony létesítésével látható el.

36. § A 35. § rendelkezéseit a szenior állomány tagjának megbízására azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szenior állomány tagjának a szenior állományba vételről kötött szerződésben meghatározott szolgálati feladatoktól eltérő feladatokkal történő megbízására annak időtartamától függetlenül csak beleegyezésével van lehetőség.

11. Rendelkezési állományba helyezés

37. § (1) A hivatásos állomány tagját a rendvédelmi szerv azon szervezeti egységének a rendelkezési állományába kell helyezni, ahol az utolsó szolgálati beosztása szerint teljesítette szolgálatát.

(2) Az országos parancsnok vagy az országos főigazgató szolgálati érdekből – különösen, ha a továbbfoglalkoztatás a rendvédelmi szerv másik szervezeti egységénél várható –, a hivatásos állomány tagját áthelyezheti a rendvédelmi szerv más szervezeti egységének rendelkezési állományába vagy a rendvédelmi szerv központi rendelkezési állományába.

(3) A miniszter kinevezési hatáskörébe tartozó rendelkezési állományba helyezése esetén a rendelkezési állományba helyezésre az állományilletékes parancsnok a kinevezéssel egyidejűleg rendelkezik.

(4) A Hszt. 77. § (1) bekezdés b), h), i), j) vagy k) pontja alapján rendelkezési állományba helyezettnek a rendelkezési állományba helyezéskor az állományilletékes parancsnok határozza meg a szolgálatteljesítési helyét, az ideiglenes szolgálati feladatok jellegét és azt az elöljárót, akinek irányításával szolgálati feladatait ideiglenesen ellátja. A rendelkezési állományban levő részére csak képzettségének, felkészültségének, valamint egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelő szolgálati feladat határozható meg.

38. § (1) A nemzetközi szervezet által kiírt és a hivatásos állomány tagja által elnyert pályázat esetén – ha az nem minősül a miniszter által támogatott pályázatnak – az országos parancsnok vagy az országos főigazgató a hivatásos állomány tagjának kérelmére dönthet úgy, hogy a hivatásos állomány tagja részére illetmény nélküli szabadságot engedélyez és a hivatásos állomány tagját egyidejűleg a Hszt. 77. § (1) bekezdés f) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezi. Az illetmény nélkül szabadság a nemzetközi szervezet által közölt kinevezés időpontjától, a pályázattal elnyert tisztség vagy munkakör betöltéséig, de legfeljebb három év időtartamra engedélyezhető. Az illetmény nélküli szabadság időtartama – ha az annak alapjául szolgáló tisztséget, munkakört az érintett továbbra is betölti – egy alkalommal egy évre meghosszabbítható.

(2) Ha a nemzetközi szervezet által kiírt pályázat nem minősül a miniszter által támogatottnak, az illetmény nélküli szabadság engedélyezése nem kötelező.

(3) Az illetmény nélküli szabadság engedélyezésére vonatkozó állományparancsban vagy határozatban rögzíteni kell különösen:

a) a hivatásos állomány nemzetközi szervezetnél jogviszonyt létesítő tagjának személyi azonosító adatait,

b) az illetmény nélküli szabadság kezdetét, várható időtartamát,

c) a nemzetközi szervezet nevét, az érintett munkavégzésének helyét, valamint

d) az illetmény nélküli szabadság tartamának társadalombiztosítási szempontból történő beszámíthatóságát.

(4) A munkáltatói intézkedéshez csatolni kell az érintett nyilatkozatát a jogfenntartó társadalombiztosítási járulék fizetésére vonatkozóan.

12. Nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezés

39. § (1) A hivatásos állomány Hszt. 78. § (1) bekezdésében meghatározott feltételekkel rendelkező tagja a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezésre irányuló kérelmét a kérelemben megjelölt időpontot legalább hatvan nappal megelőzően, a szolgálati út betartásával az állományilletékes parancsnok részére nyújtja be. Az állományilletékes parancsnok a feltételek fennállása esetén a kérelem benyújtását követő negyvenöt napon belül állományparancsban rendelkezik a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezésről és az illetmény összegének megállapításáról.

(2) A munkáltató érdekkörében felmerült okból történő nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezésről, annak indokairól az állományilletékes parancsnok – a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezés tervezett időpontját megelőző legalább harminc nappal megelőzően – írásban tájékoztatja a hivatásos állomány érintett tagját.

(3) Az állományilletékes parancsnok a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezést megelőzően – az illetmény összegének megállapítása érdekében – megkeresi a nyugdíj-megállapító szervet annak kiszámítása érdekében, hogy a hivatásos állomány tagját a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezésekor mekkora összegű öregségi nyugdíj illetné meg, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte volna.

13. A könnyített szolgálatban történő foglalkoztatás

40. § (1) A könnyített szolgálatba helyezés iránti kérelmet a hivatásos állomány tagja az állományilletékes parancsnoknak címezve, szolgálati úton terjeszti elő.

(2) A kérelem elbírálásakor a Hszt. 79. §-ában, valamint a könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető szolgálati beosztásokról szóló miniszteri rendeletben – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya esetében közjogi szervezetszabályozó eszközben – meghatározottak alapján meg kell vizsgálni, hogy a kérelmező szolgálati beosztása könnyített szolgálatban is ellátható-e. Ha az érintett szolgálati beosztása könnyített szolgálat formájában nem látható el, azt kell megvizsgálni, hogy az állományilletékes parancsnok által vezetett szervezeti egységnél van-e a kérelmező által képzettségére, végzettségére tekintettel könnyített szolgálattal betölthető szolgálati beosztás. Ennek hiányában az érintettet a rendvédelmi szerv más szervezeti egységénél, más rendvédelmi szervnél vagy a miniszter által vezetett minisztériumban kell könnyítet szolgálat formájában ellátható szolgálati beosztásban vagy munkakörben foglalkoztatni.

(3) Ha a könnyített szolgálatban történő foglalkoztatás a rendvédelmi szerv más szervezeti egységéhez történő áthelyezéssel jár, az áthelyezéshez az érintett beleegyezését is be kell szerezni.

(4) Az állományilletékes parancsnok a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül dönt a kérelem teljesítéséről vagy elutasításáról.

(5) Az állományilletékes parancsnok indokolással ellátott döntéséről a kérelmezőt írásban köteles tájékoztatni.

(6) A hivatásos állomány tagja kérelmezheti a könnyített szolgálatban történő foglalkoztatás megszüntetését. A kérelmet az állományilletékes parancsnoknak címezve, szolgálati úton kell előterjeszteni.

V. FEJEZET

A SZOLGÁLATI VISZONY MEGSZÜNTETÉSÉNEK ELJÁRÁSI RENDJE

41. § (1) A szolgálati viszonynak a rendvédelmi szerv által kezdeményezett megszüntetése esetén a munkáltatói intézkedés közlésének tervezett időpontja előtt az érintettel egyeztető személyzeti megbeszélést kell folytatni, amelyen az állományilletékes parancsnok vagy felhatalmazásával a szolgálati elöljáró, valamint a humánigazgatási szakszolgálat megbízottja vesz részt. A hivatásos állomány tagjának kérésére biztosítani kell, hogy az egyeztető megbeszélésen az érdek-képviseleti szerv tisztségviselője, képviselője is részt vehessen.

(2) Az egyeztető megbeszélést a szolgálati viszonynak a rendvédelmi szerv által kezdeményezett megszüntetése esetén – a közös megegyezés, a próbaidő alatti azonnali hatályú, a fegyelmi ok miatti, a kifogásolható életvitel vagy a nemzetbiztonsági szempontból való alkalmatlanság és a méltatlanság miatti megszüntetés kivételével – a szolgálati viszony tervezett megszüntetése vagy a felmentési idő kezdete előtt legalább harminc nappal kell végrehajtani.

(3) A megbeszélésen tisztázni kell a szolgálati viszonnyal összefüggő valamennyi kérdést. Az egyeztető megbeszélésről feljegyzést, a hivatásos állomány tagjának vagy az érdek-képviseleti szerv képviselőjének kérésére jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyből egy példányt az érintettnek át kell adni, egy példányt pedig a személyi anyag részeként kell kezelni.

(4) Fizetési kötelezettség fennállása esetén annak várható összegéről az egyeztető megbeszélés során a hivatásos állomány tagját tájékoztatni kell, a szolgálati viszony megszüntetéséről szóló állományparancsban vagy határozatban pedig annak pontos összegét és jogcímét közölni kell. A követelést a szolgálati viszonyról szóló igazoláson is fel kell tüntetni.

42. § Ha a szolgálati viszony megszűnéséről rendelkező állományparancs közlését követően, de a hatályosulása előtt a szolgálati viszony megszüntetése más jogcímen végrehajthatóvá válik vagy azt más jogcímen végre kell hajtani, a már közölt állományparancsot erre hivatkozással érvényteleníteni kell és a hivatásos állomány tagját megillető járandóságokat, valamint megtérítési kötelezettséget a végrehajtható jogcímnek megfelelően kell meghatározni.

43. § (1) A szolgálati viszony megszűnésekor vagy megszüntetésekor az állományilletékes parancsnok

a) az erről szóló állományparancs vagy határozat kiadmányozása előtt ellenőrzi a szolgálati viszony megszüntetésének törvényességét, megalapozottságát,

b) a kiadmányozást követően személyesen vagy a hivatásos állomány tagjának szolgálati elöljárója útján ismerteti az érintettel az állományparancsot vagy határozatot,

c) intézkedik annak érdekében, hogy a szolgálati beosztással járó szolgálati feladatok átadására és a leszerelés végrehajtására legkésőbb az utolsó szolgálatban töltött napon sor kerüljön.

(2) Ha a hivatásos állomány tagjának akadályoztatása vagy közreműködésének hiányában a leszerelés végrehajtása elmarad, az állományilletékes parancsnok a szolgálati viszony megszűnését követő tíz napon belül intézkedik annak megállapítására, hogy a hivatásos állomány tagja esetlegesen mely – elszámolási kötelezettséggel kiadott – vagyontárgyakkal nem számolt el. A leszerelés elmaradása a szolgálati viszony megszűnésének beálltát nem érinti.

(3) A szolgálati viszony megszűnésekor vagy megszüntetésekor a humánigazgatási szakszolgálat

a) gondoskodik a szükséges okmányok, a Hszt. 99. § (2) bekezdése szerinti igazolás, a leszerelési lap előkészítéséről, és azoknak az utolsó munkában töltött napon az érintettnek történő átadásáról, valamint az intézkedésre jogosult szervekhez továbbításáról,

b) bevonja a szolgálati igazolványt,

c) bevonja a szolgálati jelvényt és a hímzett azonosítókat, továbbá

d) arra való jogosultság esetén kiadja a nyugdíjas igazolványt.

(4) A szolgálati viszony megszűnésekor vagy megszüntetésekor az illetékes gazdasági, pénzügyi szerv

a) bevonja a kiadott fegyverzeti, vegyvédelmi, a hivatásos állomány tagja részére át nem adható ruházati és egyéb felszerelési tárgyakat, továbbá visszavonja a kiadott informatikai jogosultságokat,

b) gondoskodik a jogszabályban meghatározott, valamint a szolgálati viszony megszüntetéséről szóló állományparancsban rögzített járandóságok kifizetéséről,

c) eltérő megállapodás hiányában bevonja a rendvédelmi szerv által kiadott okmányokat, és az ügykezelési szabályok szerint intézkedik azok irattárba helyezésére vagy selejtezésére, továbbá

d) a Hszt. 99. § (2) bekezdése szerinti igazoláson rögzíti a kifizetett ellátásokat, az esetleges tartozásokat, fizetési meghagyásokat.

(5) A szolgálati viszony megszűnésekor vagy megszüntetésekor a rendvédelmi szerv adatvédelemért felelős szervezeti eleme gondoskodik a minősített adatok megismerésére jogosító megismerési engedély, valamint a minősített adatok felhasználására jogosító felhasználói engedély visszavonásáról.

14. A szolgálat felső korhatárának elérése és a szolgálati viszony megszűnése a törvény erejénél fogva

44. § (1) A szolgálati viszonynak a Hszt. 80. § (1) bekezdés a) pontja szerinti vagy a Hszt. 82. § (1) bekezdés b) vagy d) pontja szerinti okból történő megszűnése esetén az erről szóló állományparancsban csak a megszűnés jogcímét és az arra okot adó körülmény bekövetkeztének napját kell megjelölni.

(2) A szolgálati viszonynak a Hszt. 82. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okból történő megszűnését a választás jogerős eredményének hivatalos közzétételének napjával kell megállapítani.

(3) Ha a hivatásos állomány tagja a képzési kötelezettségének nem tett eleget, a szolgálati viszonynak a Hszt. 82. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a törvény erejénél fogva történő megszűnésének megállapítása előtt az állományilletékes parancsnok a hivatásos állomány tagját meghallgatja vagy írásban nyolc napos határidővel tájékoztatja a mulasztási ok kimentésének lehetőségéről és figyelmezteti a sikeres kimentés elmaradásának jogkövetkezményeire.

15. Közös megegyezés

45. § (1) A szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló kezdeményezést írásban lehet kezdeményezni.

(2) A kezdeményezés elfogadása esetén a szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről szóló megállapodásnak a Hszt. 83. § (2) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell:

a) a hivatásos állomány tagját megillető járandóságok tételes felsorolását,

b) a hivatásos állomány tagját esetlegesen terhelő megtérítési kötelezettség kiszámításának módját vagy az arról szóló rendelkezésre hivatkozást,

c) a hivatásos állomány tagjának kioktatását a szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének jogkövetkezményeiről, valamint

d) – ha szükséges – a jogviszony megszüntetéséig a szolgálati feladatok ellátásának és a szabadság kiadásának rendjét.

(3) A megállapodás kizárólag a hivatásos állomány tagját megillető olyan juttatást tartalmazhat, amely őt a szolgálati viszony fennállásáig jogszabály vagy szolgálati viszonyra vonatkozó szabály alapján megilleti.

(4) A közös megegyezés kezdeményezéséről a szolgálati elöljáró a javaslatával együtt soron kívül tájékoztatja az állományilletékes parancsnokot, aki a közös megegyezés jóváhagyása esetén intézkedik a megállapodás elkészítéséről és aláíratásáról.

(5) A szolgálati viszony megszüntetéséről rendelkező állományparancsot vagy határozatot csak azt követően lehet kiadmányozni, ha a megállapodást a hivatásos állomány tagja aláírta és egy példányát átvette.

16. Lemondás

46. § (1) A lemondási idő a lemondási nyilatkozat szolgálati úton történt benyújtása napját követő nappal kezdődik.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja a lemondásról szóló nyilatkozatában a két hónap lemondási idő letelte előtti időpontra kéri a szolgálati viszonyának megszüntetését, kérelme elfogadásáról vagy elutasításáról írásban tájékoztatni kell.

(3) A szolgálati elöljáró javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója a lemondási idő alatti szolgálatteljesítéstől eltekinthet. Erről a szolgálati viszony megszüntetéséről szóló állományparancsban vagy határozatban rendelkezni kell.

(4) Lemondás esetén az állomány tagja elveszíti jogosultságát

a) az egyenruha viselésére,

b) a rendfokozat használatára,

c) a lakás- és egyéb hitelek kedvezményes törlesztésére, és

d) a szolgálati lakás használatára.

17. Azonnali hatályú lemondás

47. § (1) Az azonnali hatályú lemondást az állományilletékes parancsnoknak címezve, szolgálati úton, írásban, az ok pontos és részletes megjelölésével kell bejelenteni. A Hszt. 85. § (1) bekezdése vonatkozásában az azonnali hatályú lemondás bejelentésének napja az a nap, amikor a hivatásos állomány tagjának szolgálati elöljárója az arra irányuló írásbeli nyilatkozatot átvette. A szolgálati elöljáró a nyilatkozatot haladéktalanul köteles az állományilletékes parancsnok részére továbbítani.

(2) A szolgálati viszony megszüntetéséről szóló állományparancsban rendelkezni kell arról, hogy az azonnali hatályú lemondást az állományilletékes parancsnok megalapozottnak tartja-e.

(3) Az azonnali hatályú lemondásról szóló állományparancsban a Hszt. 85. § (2) bekezdésében meghatározott megtérítési és helytállási kötelezettségekről – amennyiben lehetséges, összegszerűen – rendelkezni kell.

(4) Azonnali hatályú lemondás esetén az állomány tagja elveszíti jogosultságát:

a) az egyenruha viselésére, és

b) a rendfokozat használatára.

(5) Az azonnali hatályú lemondás esetén a hivatásos állomány tagja elveszti a jogosultságát a szolgálati lakás használatára. Ha az azonnali hatályú lemondás oka megalapozott volt, a szolgálati lakás használata az érintett részére méltányosságból a szolgálati viszony megszűnését követő legfeljebb egy év időtartamra engedélyezhető.

(6) Ha az azonnali hatályú lemondás oka megalapozatlan volt, a hivatásos állomány tagja elveszti a jogosultságát a lakás- és egyéb hitelek kedvezményes törlesztésére.

18. Felmentés

48. § (1) A szolgálati viszony felmentéssel történő megszüntetéséről állományparancsban vagy határozatban kell rendelkezni.

(2) Az állományparancsban vagy határozatban a felmentés kezdő és befejező időpontját úgy kell meghatározni, hogy az állományparancs vagy határozat a felmentési idő megkezdése előtt közölhető legyen. Ha a felmentési idő megkezdéséig az állományparancs vagy határozat közlésére nem kerül sor, azt a közlés újabb megkísérlése előtt szükség szerint módosítani kell.

(3) A hivatásos állomány tagját a felmentési idő csökkentésére irányuló írásbeli kérelme esetén írásban kell tájékoztatni a várható jogkövetkezményekről, majd a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját az érintett nyilatkozata alapján kell meghatározni.

49. § Ha a szolgálati viszony megszüntetésére a Hszt. 86. § (1) bekezdés a) pontja alapján, létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt kerül sor, a rendvédelmi szervet a szolgálati viszony megszüntetését megelőzően szolgálati beosztás-felajánlási kötelezettség terheli.

50. § A Hszt. 86. § (2) bekezdés a) pontja szerinti

a) minősítés alapján történő felmentésre a minősítésre jogosult szolgálati elöljáró tesz javaslatot,

b) egészségi vagy pszichikai állapot alapján történő felmentésre a felülvizsgáló orvosi bizottság jogerős határozata alapján kerülhet sor.

51. § (1) A nem kifogástalan életvitel miatti, a Hszt. 86. § (2) bekezdés b) pontja szerinti felmentésre a büntetőeljárásban hozott jogerős ítélet vagy a kifogástalan életvitel-ellenőrzés befejezéséről szóló indokolt határozat alapján kerülhet sor.

(2) A Hszt. 43. § (3) bekezdésében meghatározott esetben az állományilletékes parancsnok a kifogástalan életvitel-ellenőrzés során elvégzett vizsgálat eredményét megállapító határozat kézhezvételét követő öt munkanapon belül köteles meghallgatni a hivatásos állomány tagját a határozat indokolásában megjelölt körülményekre és okokra vonatkozóan. Az érintett nyilatkozatát jegyzőkönyvbe kell foglalni. Ha a hivatásos állomány tagja a személyes meghallgatáson nem jelenik meg, az állományilletékes parancsnok a Hszt. 43. § (3) bekezdésében foglaltakról írásban tájékoztatja a hivatásos állomány tagját és a rendelkezésére álló adatok alapján, az érintett személyes meghallgatása nélkül hozza meg döntését.

(3) Az állományilletékes parancsnok

a) a Hszt. 42. § (8) bekezdésében foglalt esetben a büntetőeljárásban hozott jogerős ítélet vagy ítéleti értesítő kézhezvételét követően visszamenőleg, az ítélet jogerőre emelkedésének napját követő nappal, vagy

b) a Hszt. 43. § (3) bekezdésében foglalt esetben – amennyiben a (2) bekezdésben foglalt meghallgatást követően a kifogásolható életvitelt megállapítja – a kifogástalan életvitel-ellenőrzés befejezéséről szóló indokolt határozat kézhezvételét követően

haladéktalanul intézkedik a felmentés iránt.

52. § (1) A hivatásos állomány tagja a Hszt. 86. § (10) bekezdésében meghatározott esetben a jogerős ítélet alapján, a Hszt. 86. § (2) bekezdés b) pontja miatti alkalmatlanságból történő felmentésről szóló állományparancs kézhezvételét követően három munkanapon belül a szolgálati út betartásával írásban kérheti a minisztertől, hogy az alkalmatlanság megállapításától tekintsen el. Erről a jogáról az állományparancs közlésekor tájékoztatni kell a hivatásos állomány tagját.

(2) A miniszter az (1) bekezdésben meghatározott kérelem alapján nyolc munkanapon belül dönt arról, hogy az alkalmatlanság megállapításától eltekint, vagy a kérelmet elutasítja.

(3) A miniszter döntésének meghozataláig a felmentés végrehajtását fel kell függeszteni. Az (1) bekezdésben megjelölt határidő leteltéig, vagy a kérelem benyújtása esetén annak elbírálásáig a szolgálati viszony megszüntetését nem lehet végrehajtani, azonban az érintettet mentesíteni kell a szolgálat ellátása alól.

(4) Az állományparancsot vagy határozatot a miniszter döntésétől függően az állományilletékes parancsnok hatályon kívül helyezi vagy annak hatályát a miniszter elutasító döntésének napjára kell módosítani.

53. § (1) Nemzetbiztonsági ellenőrzés vagy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapított kockázati tényező esetén az állományilletékes parancsnok köteles mérlegelni, hogy indokoltnak tartja-e a hivatásos állomány tagjának az adott, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztásban tartását. Ha indokoltnak tartja, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fenntartásához történő jóváhagyás beszerzése érdekében intézkedik.

(2) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés során megállapított kockázati tényező felmerülése alapján a szolgálati viszony megszüntetése indokolt, de a biztonsági szakvélemény ténymegállapításaival szemben az érintett panasszal élt és a szakvélemény ténymegállapításai egyéb módon nem tisztázhatók, a szolgálati viszony megszüntetését a panasz elbírálásáig el kell halasztani. Az érintett a panasz elbírálásáig csak nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső szolgálati beosztáshoz tartozó feladatokat láthat el, ha a rendvédelmi szervnél rendszeresített valamennyi szolgálati beosztás nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esik, az érintett a panasz elbírálásáig csak olyan szolgálati feladatokat láthat el, amelyek minősített adat kezelésével nem járnak. Az elbírálás ideje alatt az érintett a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztás alapján megállapított illetmény helyett a ténylegesen ellátott szolgálati beosztás alapján járó illetmény folyósítására jogosult.

19. A szolgálati viszony megszüntetése a szenior állomány tagjának kérelmére

54. § (1) A szenior állomány tagja a szolgálati viszony megszüntetésére irányuló – a Hszt. 324. § (2) bekezdése alapján a szolgálati viszony megszűnésének időpontját tartalmazó – kérelmet az állományilletékes parancsnokhoz címezve, írásban nyújthatja be. A kérelmet nem kell indokolni.

(2) Az állományilletékes parancsnok a kérelem alapján intézkedik:

a) a szenior állomány tagját megillető járandóságok kifizetésére,

b) az esetlegesen megállapítható megtérítési kötelezettség érvényesítésére,

c) szükség esetén a szolgálati viszony megszüntetéséig a szolgálati feladatok ellátásának és a szabadság kiadása rendjének meghatározására, valamint

d) az állományparancs elkészítésére és aláíratására.

20. Tartalékállomány

55. § (1) Ha a hivatásos állomány tagjának a felmentésére a Hszt. 91. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott okból került sor, a felmentési idő megkezdésekor az állományilletékes parancsnok intézkedik a tartalékállományba helyezésére. Erről az érintettet a felmentés közlésekor a tartalékállományba tartozás szabályainak ismertetésével írásban tájékoztatni kell. A tájékoztatásra és annak tudomásulvételére az állományparancs közlésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak ki kell terjednie arra is, hogy a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszony megszűnésekor kérheti a tartalékállományban tartását. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a tartalékállományban tartás esetén fennálló jogokat és kötelezettségeket is.

(3) A humánigazgatási szakszolgálat a tartalékállományba helyezésről a hivatásos állomány érintett tagjára vonatkozóan kitöltött, jogszabályban meghatározott adatokat tartalmazó adatlap és a szolgálati viszony megszűnéséről szóló állományparancs megküldésével haladéktalanul értesíti az országos parancsokságot, amely a jogszabályokban foglaltak szerint intézkedik az adatok nyilvántartásba vételéről és a tartalékállományt kezelő szervhez továbbításról.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja a felmentési ideje alatt a tartalékállomány keretében valamely költségvetési szervnél jogviszonyt létesít, a szolgálati viszony megszűnése időpontjának módosítására hivatalból intézkedni kell.

(5) A Hszt. 91. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén az érintett a szolgálati viszonyának megszűnését megelőző tizenöt nappal a volt szolgálati helye szerinti állományilletékes parancsnokhoz benyújtott kérelmében kérheti a tartalékállományban tartását. A humánigazgatási szakszolgálat a kérelmet haladéktalanul továbbítja az országos parancsnoksághoz és intézkedik az illetménykifizető hely felé a végkielégítés visszatartására, továbbá az ideiglenes szolgálati járandóság megállapítására és folyósítására.

21. A tartalékos-nyilvántartás kezelése

56. § A Hszt. 38. §-a szerinti tartalékos-nyilvántartást a központi humánigazgatási szakszolgálat működteti.

57. § (1) A szolgálati viszony megszűnése esetén a hivatásos állománynak a Hszt. 38. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő tagja nyilatkozik arról, hogy a tartalékos-nyilvántartásba történő felvételéhez hozzájárul-e. A nyilatkozat megtétele előtt tájékoztatni kell a hivatásos állomány tagját a tartalékos-nyilvántartás céljáról és a nyilvántartott adatokról, továbbá a nyilvántartásból törlés lehetőségéről.

(2) A tartalékos-nyilvántartásba vételt az állományilletékes parancsnok humánigazgatási szakszolgálata a szolgálati viszony megszűnésének napjával kezdeményezi a központi humánigazgatási szakszolgálatánál.

(3) A tartalékos-nyilvántartásba vételről és az onnan való törlésről a központi humánigazgatási szakszolgálat soron kívül értesíti a hivatásos állomány volt tagját.

58. § A tartalékos-nyilvántartásba vételt követő tizedik évben, a nyilvántartásból törlés határidejét megelőző hatvan nappal a központi humánigazgatási szakszolgálat a Hszt. 38. § (4) bekezdésben szabályozott hosszabbítás érdekében, nyilatkozattétel céljából megkeresi a hivatásos állomány volt tagját. A hivatás állomány volt tagjának nyilatkozata alapján a központi humánigazgatási szakszolgálat a tartalékos-nyilvántartásban tartást öt évvel meghosszabbítja, annak hiányában a Hszt. 38. § (4) bekezdése szerinti tíz év elteltekor a hivatásos állomány volt tagját a nyilvántartásból törli.

VI. FEJEZET

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG

59. § Az országos parancsnok, és az országos főigazgató a hivatásos állomány tagjának közeli hozzátartozójával való közvetlen irányítási, felügyeleti vagy ellenőrzési viszonyba kerülését a hivatásos állomány tagjának méltányolható okok miatti kérelme alapján, az állományilletékes parancsnok javaslatára engedélyezheti, ha azt valamely méltányolható ok – így különösen a közvetlen családtagok elhelyezkedési problémája vagy a családi körülmények miatt nem vállalható utazás – indokolja.

60. § (1) A hivatásos állomány tagja a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítésének engedélyezésére vonatkozó kérelmét a szolgálati elöljáró útján a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz írásban köteles benyújtani.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmező nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét,

b) a kérelmező szolgálati helyét és szolgálati beosztását, továbbá

c) azt, hogy milyen szervezetnél, milyen jogviszonyban, minőségben, munkakörben, időtartamban, munkarendben kíván munkát végezni.

(3) A hivatásos állomány tagja részére – a Hszt. 109. § (2) bekezdése szerinti kivételekkel – a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését az állományilletékes parancsnok engedélyezheti.

(4) A kérelem alapján az állományilletékes parancsnok köteles megvizsgálni, hogy az engedélyezni kért tevékenységgel kapcsolatban megállapítható-e valamely, a Hszt. 109. § (6) bekezdésében rögzített, az engedély megadását kizáró ok. A kérelem elbírálása során bekérhető a hivatásos állomány tagjának az összeférhetetlenségre vonatkozó nyilatkozata, a szervezet működését rögzítő alapszabály, cégjegyzékkivonat, továbbá egyéb okirat. Ha az érintett az iratok becsatolására vonatkozó felhívásnak – a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés ellenére – nem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani.

(5) A hivatásos állomány tagja részére a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítésének engedélyezése során különösen azt kell mérlegelni, hogy a munkavégzés

a) ellentétes-e a rendvédelmi szervre vonatkozó, törvényben meghatározott alapfeladatokkal, azok végrehajtását veszélyezteti vagy akadályozza-e,

b) a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyából fakadó és a szolgálati beosztásával járó szolgálati feladatai ellátását veszélyezteti-e,

c) a rendvédelmi szerv vagy a Hszt. 51. § (2)–(4) bekezdése alapján a hivatásos állomány tagját foglalkoztató szerv gazdasági érdekeit sérti-e,

d) a rendvédelmi szerv vagy a Hszt. 51. § (2)–(4) bekezdése alapján a hivatásos állomány tagját foglalkoztató szerv tekintélyének csorbítására alkalmas-e vagy azt veszélyezteti,

e) során végzendő tevékenység a hivatásos állomány tagjának munkaköri kötelességéből fakadó szolgálati feladata-e,

f) során végzendő tevékenység harmadik személyre vonatkozó információ gyűjtésére irányul-e,

g) személyek őrzésével, biztosításával és e személyek objektumainak őrzésével kapcsolatos feladatra terjed-e ki, vagy követelés behajtására irányul-e,

h) során végzendő tevékenység a rendvédelmi szervnél rendszeresített nyilvántartások közvetlen felhasználásával történne-e, vagy olyan ügyintézésre vonatkozik-e, amelyben valamely rendvédelmi szerv mint hatóság jár el,

i) a szolgálatteljesítési kötelezettséggel időben egybeeső tevékenységgel jár-e.

61. § (1) A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését az állományilletékes parancsnok határozott vagy határozatlan időtartamra, írásban engedélyezheti.

(2) Kizáró ok fennállása esetén az engedélyezés megtagadásáról írásban kell rendelkezni, amellyel szemben a hivatásos állomány tagja szolgálati panasszal élhet.

(3) A korábban kiadott engedélyeket az állományilletékes parancsnok az országos parancsnok vagy az országos főigazgató döntése szerint, de legalább évente köteles felülvizsgálni, és ha indokolt – a Hszt. 109. §-ában meghatározott kizáró körülmények esetén, a 60. § rendelkezéseire is figyelemmel –, az engedélyt visszavonni.

62. § (1) A hivatásos állomány tagja a Hszt. 109. § (3) és (4) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét köteles írásban teljesíteni és az állományilletékes parancsnokhoz felterjeszteni.

(2) A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén, ha az az állományilletékes parancsnok tudomására jut, az érintettet írásban kell felszólítani – a jogkövetkezményekre figyelmeztetés mellett – kötelezettsége haladéktalan teljesítésére, indokolt esetben az állományilletékes parancsnok intézkedik a fegyelmi eljárás elrendelésére.

63. § (1) Vezetői kinevezést megelőzően a humánigazgatási szakszolgálat köteles megvizsgálni, hogy az érintett részére munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítésére irányuló állományilletékes parancsnoki engedély kiadásra került-e.

(2) A vezetői kinevezéssel egyidejűleg – a Hszt. 109. § (5) bekezdésben foglaltak kivételével – a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítésére és fenntartására irányuló engedély visszavonásáról a humánigazgatási szakszolgálat jelentése alapján az állományilletékes parancsnok az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítás mellett haladéktalanul gondoskodik.

(3) A hivatásos állomány vezetői beosztásba kinevezett vagy megbízott tagját háromévente fel kell hívni nyilatkozattételre a fennálló munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyai, valamint bejelentési kötelezettség alá eső tevékenységei tekintetében.

VII. FEJEZET

A HIVATÁSOS ÁLLOMÁNY TAGJÁNAK BESOROLÁSA ÉS ELŐMENETELE

64. § (1) A hivatásos állományba történő kinevezéssel, a szolgálati beosztásba való kinevezéssel, a szolgálati beosztás módosításával, a magasabb szolgálati beosztásba helyezéssel, az alacsonyabb beosztásba helyezéssel és a vezetői kinevezéssel egy időben a hivatásos állomány tagját az adott szolgálati beosztás besorolási osztálya és besorolási kategóriája szerint, az elért fizetési fokozata alapján kell besorolni, egyidejűleg a besorolás alapján viselhető rendfokozatát megállapítani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakkal egyidejűleg az állományilletékes parancsnok a hivatásos állomány tagjának beosztási illetményét, szolgálati időpótlékát, hivatásos pótlékát, valamint az egyéb pótlékra való jogosultágát is megállapítja.

65. § (1) A besorolási kategórián belül a magasabb fizetési fokozatba történő előresorolást az eltelt fizetési várakozási idő alapján, az esedékesség hónapjának első napjával kell végrehajtani, amennyiben az előresorolás feltételei fennállnak.

(2) Fizetési fokozatban történő előresorolás végrehajtása előtt az állományilletékes parancsok intézkedik annak megállapítására, hogy az érintett a Hszt. 121. §-ában meghatározott feltételeknek megfelel-e, valamint teljesítette-e az előresoroláshoz előírt követelményeket. Amennyiben az előresorolásnak akadálya van, arról írásban, az ok megjelölésével értesíti az érintettet.

66. § A vezetői beosztást betöltő fizetési fokozatba besorolása során a Hszt. 118. § (6) bekezdése és a Hszt. 357. § (3) bekezdés b) pontja szempontjából a 2015. július 1-jét megelőzően vezetői beosztásban eltöltött időt a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaink szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 2015. június 30-án hatályos 6/B. számú mellékletében meghatározott vezetői besorolás szerinti szorzók alapján úgy kell megállapítani, hogy

a) az osztályvezető 2, osztályvezető 1 és főosztályvezető-helyettes 2 besorolási kategóriába tartozó vezető esetében az illetményalap 7-szerese, vagy annál magasabb illetmény besorolású vezetői beosztásban,

b) a főosztályvezető-helyettes 1 és főosztályvezető 2 besorolási kategóriába tartozó vezető esetében az illetményalap 7,5-szerese, vagy annál magasabb illetmény besorolású vezetői beosztásban,

c) a főosztályvezető 1, szakirányító 2 és szakirányító 1 besorolási kategóriába tartozó vezető esetében az illetményalap 8-szorosa, vagy annál magasabb illetmény besorolású vezetői beosztásban

eltöltött idő számítható be.

67. § A Hszt. 58. § (4) bekezdése és a Hszt. 348. § (1) bekezdése szempontjából, a három év számításánál korábban megfelelő vezetői beosztásban töltött időnek minősül a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaink szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 2015. június 30-án hatályos 6/B. számú mellékletében meghatározott vezetői besorolás szerinti szorzók alapján

a) beosztott vezetői beosztásban töltött időnek az illetményalap 7-szerese, vagy annál magasabb illetmény besorolású vezetői beosztásban,

b) középvezetői beosztásban töltött időnek az illetményalap 8-szorosa, vagy annál magasabb illetmény besorolású vezetői beosztásban

eltöltött idő.

68. § (1) A szolgálati beosztásba kinevezéskor a rendfokozatot a Hszt. 5–9. mellékletében meghatározott, a besorolási kategóriák fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatoknak megfelelően kell megállapítani és a hivatásos állomány tagját ennek megfelelően kinevezni vagy előléptetni.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti rendfokozatba történő kinevezésére vagy előléptetésére a szükséges feltételek valamelyikének hiánya vagy más kizáró ok miatt nem kerülhet sor, ennek tényéről a hivatásos állomány tagját az ok megjelölésével az állományilletékes parancsnok írásban értesíti.

69. § (1) A hivatásos állomány tiszthelyettesi vagy zászlósi rendfokozati állománycsoportba tartozó tagja első tiszti rendfokozatba kinevezésekor olyan besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztásba nevezhető ki, amelynél a fizetési várakozási idejének megfelelő fizetési fokozatba besorolható.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakról rendkívüli esetben az állományilletékes parancsnok a miniszter engedélyével eltérhet. Ebben az esetben a hivatásos állomány tagját a besorolási kategória legalacsonyabb fizetési fokozatába kell besorolni és illetményét a besorolás szerinti fizetési fokozatnak megfelelően kell megállapítani.

70. § (1) A hivatásos állomány tagja a magasabb szolgálati beosztáshoz szükséges képzettség megszerzése érdekében mind rendvédelmi, mind polgári oktatási intézményben folytathat tanulmányokat.

(2) Ha a hivatásos állomány tagjának képzésére a rendvédelmi szerv kötelezése alapján kerül sor, úgy az előírt kedvezményeket és a tanulmányok folytatásának valamennyi költségét az érintettel kötött megállapodás alapján a rendvédelmi szervnek kell biztosítani, amely megállapodás azonban a Hszt. 132. § (1) bekezdésének megfelelően nem minősül tanulmányi szerződésnek.

(3) A (2) bekezdés szerinti megállapodásnak tartalmaznia kell különösen

a) a képző intézmény megnevezését,

b) a képzés megnevezését és helyét,

c) a képzési formát, a képzés jellegét és költségét,

d) a képzés kezdő és záró időpontját, és

e) a tanulmányi támogatás formáját és mértékét.

VIII. FEJEZET

SZOLGÁLATTELJESÍTÉSI IDŐ, PIHENŐIDŐ, SZABADSÁG

22. Szolgálatteljesítési idő

71. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálati beosztásától függően a rendvédelmi szerv szervezeti egységének jogszabályban meghatározott feladatai folyamatos ellátása érdekében

a) hivatali,

b) rugalmas,

c) folyamatos,

d) váltásos,

e) vezényléses, vagy

f) kombinált

szolgálati időrendszerben teljesíti szolgálatát.

(2) A hivatásos állomány tagjának szolgálatteljesítési időrendszerét az állományilletékes parancsnok határozza meg.

(3) A folyamatos és váltásos szolgálatteljesítési időrendszerben dolgozóknál, ahol a szolgálatteljesítést naponta azonos helyen két fő egymás utáni beosztásával rendelik el, az eligazítás, váltás, valamint a szolgálati felszerelések felvétele és leadása érdekében a szolgálatteljesítési idő legfeljebb harminc perccel meghosszabbítható.

(4) A büntetés-végrehajtási intézeteknél a szolgálatteljesítési idő szempontjából őrszolgálat jellegű beosztásnak minősül a fogvatartás rendjének és biztonságának fenntartására rendszeresített szolgálati beosztás.

72. § (1) Hivatali szolgálati időrendszer azokban a szolgálati beosztásokban alkalmazható, ahol a szolgálati feladatok csak a nappali időszak meghatározott részében igénylik a szolgálat ellátását. A hivatali szolgálati időrendszerben a hivatásos állomány tagja a hét munkanapjain, hétfőtől csütörtökig 7.30 órától 16.00 óráig vagy 8.00 órától 16.30 óráig, pénteki munkanapon 7.30 órától 13.30 óráig vagy 8.00 órától 14.00 óráig teljesíti a heti szolgálatteljesítési idejét. A szolgálatkezdés és a szolgálat befejezésének időpontját az állományilletékes parancsnok szolgálati érdekből vagy kérelemre – a heti negyven órás szolgálatteljesítési idő figyelembevételével – ettől eltérő időpontban is megállapíthatja.

(2) Rugalmas szolgálati időrendszer azokban a szolgálati beosztásokban alkalmazható, ahol a szolgálati beosztással járó feladatok nem kötődnek kizárólag a hivatali szolgálati időrendszerben meghatározott időszakhoz, illetve amelyeknél a napi szolgálatteljesítés időtartama előre nem meghatározható és hullámzó jellegű. A rugalmas szolgálati időrendszerben a hivatásos állomány tagja naptári hetenként vasárnap kivételével a hét bármely öt napján teljesít szolgálatot, amelyben a napi szolgálatteljesítési időt – a heti negyven órás szolgálatteljesítési idő figyelembevételével – úgy állapítják meg, hogy a napi szolgálatteljesítési idő nem lehet öt óránál rövidebb és tizenkét óránál hosszabb. A napi szolgálatteljesítési időben meg kell határozni azt az öt órás időszakot, amelyet a hivatásos állomány tagja a szolgálatteljesítési napon szolgálatban köteles tölteni, a fennmaradó időtartamot a hivatásos állomány tagja az általa vagy a szolgálatszervezést végző szolgálati elöljáró által meghatározott időpontban tölt szolgálatban.

(3) Folyamatos szolgálati időrendszer azokban a szolgálati beosztásokban alkalmazható, ahol a megszakítás nélküli működést igénylő feladatok ellátása fokozott figyelmet igényel és a munkaterhelés viszonylag állandó, egyenletes.

(4) A váltásos szolgálati időrendszer a folyamatos szolgálatteljesítést igénylő, folyamatos beavatkozási vagy intézkedési feladatok ellátására rendszeresített, továbbá a részben vagy egészben készenléti jellegű szolgálati beosztásokban alkalmazható.

(5) Vezényléses szolgálati időrendszer azokban a szolgálati beosztásokban alkalmazható, amelyeket olyan feladatokra rendszeresítettek, ahol a szolgálatteljesítési feladat ellátása időszakonként eltérő létszámot igényelhet, továbbá ahol a szolgálati feladatok rendes szolgálatteljesítés keretében történő ellátása előreláthatóan a hét bármely napján, annak bármely időpontjában szükségessé válhat. A vezényléses szolgálati időrendszer a hét bármely napján teljesíthető, egyenlőtlenül beosztható, amelyben a napi szolgálatteljesítési idő – a heti negyven órás szolgálatteljesítési idő figyelembevételével – legalább négy óra és legfeljebb tizenkét óra időtartamban határozható meg.

(6) A kombinált szolgálati időrendszer a váltásos, vezényléses és a hivatali szolgálati időrendszer kombinációjának függvényében alakul. A szolgálati időrendszer váltását a szolgálatteljesítési napot követő szabadidő letelte után lehet végrehajtani.

73. § (1) A pihenőnapokat és a tervezett szabadság napjait a szolgálati elöljáró a szolgálati időrendszernek megfelelően, legalább négy hetes időszakra előre tervezi.

(2) A Hszt. 135. § (6) bekezdése alapján a hivatásos állomány tagjával közölt szolgálatteljesítési időbeosztástól – a túlszolgálat elrendelésének kivételével – csak akkor lehet eltérni, ha azt rendkívüli eset szükségessé teszi, továbbá a hivatásos állomány tagjának erre irányuló, indokolt kérelme esetén, ha az a szolgálati érdekkel összeegyeztethető.

(3) A (2) bekezdés szerinti, a közölt szolgálatteljesítési időbeosztástól történt eltérést legalább huszonnégy órával a szolgálat tervezett megkezdését megelőzően kell közölni a hivatásos állomány tagjával.

(4) A Hszt. 137. § (3) bekezdése szerinti miniszteri rendeletet a hivatásos állomány hivatali szolgálati időrendszerben szolgálatot teljesítő tagjára alkalmazni kell.

74. § (1) Ha a szolgálati feladatot az eredeti szolgálati beosztásba tartozó feladatként kell más szervezeti egységben vagy más helységben teljesíteni, akkor a ténylegesen szolgálatban töltött szolgálatteljesítési időt kell számítani. Az utazással indokoltan eltöltött időt a szolgálatteljesítési időbe be kell számítani.

(2) Ha a szolgálati feladatot határozatban, parancsban, berendelő vagy meghívó levélben, kiküldetési utasításban elrendelve vagy az elöljáró utasítására kell más szervezeti egységnél vagy a lakóhelyen kívül teljesíteni, akkor

a) az egynapos távollétnél vagy naponkénti oda-vissza utazásnál az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni,

b) a kétnapos távollétnél legalább napi nyolc óra szolgálatteljesítési időt kell jóváírni, ennél többet akkor, ha az első napon az indulás és a napi feladatteljesítés befejezési ideje közötti, a második napon a feladatteljesítés kezdési ideje és a visszautazással eltöltött idő közötti időtartam a nyolc órát meghaladja,

c) a három- vagy többnapos távollétnél az első és az utolsó napon a kétnapos távollétre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni, a közte lévő egy vagy több napra pedig napi nyolc óra szolgálatteljesítési időt kell elismerni, kivéve, ha nyolc órát meghaladó szolgálatteljesítés történt,

d) a többhetes távollétnél az utazással indokoltan eltöltött időt annyiszor kell figyelembe venni, ahányszor a hivatásos állomány tagja részére az utazást engedélyezték.

(3) Ha a külföldi kiküldetés során a hivatásos állomány tagját a napi tényleges szolgálatteljesítés befejezését követően arra kötelezik, hogy pihenőidejében meghatározott szolgálati feladatokra történő igénybevétel céljából rendelkezésre álljon, a tényleges szolgálatteljesítés nélküli rendelkezésre állás időtartama készenlétnek minősül. Ha ilyen rendelkezésre állási kötelezettség a hivatásos állomány tagját nem terheli, a szolgálatteljesítési idő leteltét követő időtartam nem tekinthető sem túlszolgálatnak, sem készenlétnek.

75. § Ügyeleti szolgálat az állományilletékes parancsnok által elrendelt és meghatározott helyen teljesített ügyelet.

23. Túlszolgálat

76. § A nem hivatali szolgálati időrendszerben dolgozónál a munkaszüneti napon teljesített szolgálat önmagában nem jelent túlszolgálatot. A túlszolgálat akkor keletkezik, ha a hivatásos állomány tagja részére meghatározott szolgálatteljesítési idő keretét az e napon teljesített szolgálat részben vagy egészben túllépi, vagy ha a hivatásos állomány tagját a szolgálatteljesítési időbeosztáson túl szolgálatteljesítésre szolgálatba rendelték.

77. § (1) Az állományilletékes parancsok vagy a túlszolgálat elrendelésére felhatalmazott szolgálati elöljáró a túlszolgálat elrendelésekor a szolgálatszervezés elektronikus nyilvántartásának felhasználásával vagy írásban nyilatkoztatja a hivatásos állomány tagját, hogy a túlszolgálat ellentételezését szabadidő vagy díjazás formájában igényli.

(2) A túlszolgálat elrendelésére történő felhatalmazást a szolgálati elöljáró részére az állományilletékes parancsnok írásban adhat, amelyben egyértelműen meg kell jelölni, hogy mely szervezeti elemek mely vezetői beosztást betöltő tagjai és mely állomány vonatkozásában jogosultak a túlszolgálat engedélyezésének jogkörét gyakorolni. A felhatalmazást az érintett állománnyal írásban ismertetni kell.

24. A szabadság nyilvántartásának, kiadásának szabályai

78. § (1) A humánigazgatási szakszolgálat a hivatásos állomány tagját megillető alap- és pótszabadság mértékét évente, valamint a jogosultság változását követően megállapítja, és azt az érintett tudomására hozza.

(2) A szabadság nyilvántartását, a szabadságolási terv elkészítését és a szabadság kiadásának tervezését szervezeti egységenként a szolgálati feladatok függvényében és az érintettek igényének figyelembevételével az állományilletékes parancsnok intézkedése szerint kell végrehajtani.

79. § (1) A szabadság kiadásánál a hivatali szolgálati időrendszerben dolgozók számára az ötnapos munkahét munkanapjait kell szabadságként figyelembe venni.

(2) A hivatali munkarendtől eltérő szolgálati időbeosztás esetében a szabadság kiadása a szolgálatteljesítési napok figyelembevételével történik.

(3) A szabadságot valamennyi szolgálati időrendszerben foglalkoztatott részére úgy kell kiadni, hogy a szabadság kezdő napja a rá érvényes szolgálatszervezés szerint szolgálati napra essen.

(4) Váltásos szolgálati időrendszerben dolgozóknál a szabadságot úgy kell kiadni, hogy annak befejező napja után a hivatásos állomány tagjának az eredeti szolgálatteljesítési időbeosztásaszerint szolgálatteljesítési nap következzen.

(5) Váltásos szolgálati időrendszerben a szabadság szolgálati napokra történő átszámításának módja:

a) meg kell állapítani a hivatali munkarendben dolgozók évi munkanapjainak számát, majd a hivatali munkarendtől eltérő rendben dolgozók egy év alatt teljesítendő szolgálati napjainak számát,

b) a hivatali munkarendtől eltérő szolgálati időrendszerben dolgozók szolgálati napjait el kell osztani a hivatali munkarendben dolgozók munkanapjainak számával, így megállapítható a két szolgálati rend szerinti szabadságként számfejthető távollétek aránya,

c) a napok hányadosát három tizedes jegyig kell kiszámítani, a kerekítés szabályai szerint, a tört napokból kapott szabadságot szintén a kerekítés szabályai szerint kell meghatározni.

80. § A Hszt. 148. §-ában meghatározott egészségügyi szabadság a gyermek ápolását vagy betegségét megállapító orvosi igazolás alapján vehető igénybe.

IX. FEJEZET

A SZOLGÁLATI PANASZ ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDJE

81. § (1) A szolgálati panaszt a hivatásos állomány tagja a szolgálati út betartásával nyújthatja be a sérelmezett munkáltatói intézkedést hozó vagy mulasztó elöljáróhoz.

(2) Ha a sérelmezett munkáltatói intézkedést hozó vagy azt elmulasztó elöljáró a szolgálati panaszban foglaltakkal egyetért, a munkáltatói intézkedés megváltoztatása és a mulasztás pótlása érdekében haladéktalanul, de legkésőbb a Hszt. 267. § (4) bekezdése alapján rendelkezésére álló időn belül intézkedik.

(3) Ha a sérelmezett munkáltatói intézkedést hozó vagy azt elmulasztó elöljáró a szolgálati panaszban foglaltakkal nem ért egyet, a keletkezett iratokat és az elbíráláshoz szükséges dokumentumokat az elöljáró parancsnokhoz az álláspontját alátámasztó indokokat tartalmazó írásbeli véleménnyel kiegészítve terjeszti fel.

(4) Ha az elbírálásra jogosult elöljáró parancsnok a panasznak részben vagy egészében helyt ad,

a) a sérelmezett munkáltatói intézkedést hatályon kívül helyezi és új intézkedés kiadására kötelezi a munkáltatói jogkör gyakorlóját,

b) a sérelmezett munkáltatói intézkedés tartalmát megváltoztatja, vagy

c) kötelezi a munkáltatói intézkedést elmulasztó elöljárót a munkáltatói intézkedés meghozatalára.

(5) A (4) bekezdés alapján kiadott határozat rendelkezésének megfelelően a munkáltatói intézkedésről szóló állományparancsot módosítani kell vagy új intézkedést kell kiadni.

82. § (1) A szolgálati panasz tárgyában meghozott érdemi döntésről a szolgálati út betartásával kell a panaszost tájékoztatni. Ha a panaszos szolgálati viszonya időközben megszűnt, őt az érdemi döntésről postai úton kell tájékoztatni.

(2) Ha a szolgálati panaszként benyújtott jognyilatkozat nem szolgálati viszonnyal függ össze, erről a jognyilatkozatot benyújtót és a jogi képviselőjét tájékoztatni kell. Ha a szolgálati panaszként benyújtott jognyilatkozatot külön eljárás alapján kell a rendvédelmi szerven belül elbírálni, erről a jognyilatkozatot benyújtót és a jogi képviselőjét tájékoztatni kell, és a jognyilatkozatot a hatáskörrel rendelkező illetékes elöljárónak kell megküldeni.

X. FEJEZET

A SZEMÉLYÜGYI IGAZGATÁS RENDJE

25. A személyügyi nyilvántartás

83. § A Hszt. 275. §-a szerinti ellenőrzési és felügyeleti jog gyakorlása érdekében a központi személyügyi nyilvántartás adatkörében bekövetkezett változásokról a rendvédelmi szerv minden hónap ötödik napjáig elektronikus úton közvetlenül tájékoztatja a Hszt. 275. § d) pontjában meghatározott helyettes államtitkárt.

84. § (1) A rendvédelmi szerv más szervezeti egységéhez történő áthelyezés esetén a személyi anyaggyűjtőt végleg eredetben át kell adni a fogadó szervnek.

(2) Az állományból kikerülők személyi anyagait fogyatékanyagként kell kezelni, arról külön nyilvántartást kell vezetni, és külön kell tárolni.

85. § Jogszabály vagy a miniszter által kiadott közjogi szervezetszabályozó eszköz előírása esetén, továbbá évente összesített adatfeldolgozást, statisztikai értékelést kell készíteni a hivatásos állomány összetételéről, képzettségéről, a fluktuációról, a vezetési, szervezési, létszám- és bérgazdálkodással, a személyügyi, a fegyelmi, a képzési tevékenységgel kapcsolatos döntések előkészítéséhez, vagy annak hatásai, eredményei vizsgálata érdekében. Az elkészítendő adatfeldolgozáshoz, statisztikai értékeléshez az adatok személyazonosításra alkalmatlan módon használhatóak fel.

86. § (1) A személyi anyaggyűjtőben a Hszt.-ben meghatározott adatkörre vonatkozó iratokat tárgykörönként csoportosítva, nyilvántartásba vételük sorrendjében kell tárolni.

(2) A személyi anyaggyűjtőben az időszerűségét vagy okszerűségét vesztett, papír alapú iratokat selejtezni kell, a kiselejtezett irat selejtezésének időpontját az adatlapon fel kell tüntetni. A selejtezést a humánigazgatási szakszolgálat munkatársa hajtja végre.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt selejtezés csak a személyi anyaggyűjtőben elhelyezett iratokra terjed ki, az egyes iratok alapjául szolgáló eljárásban keletkezett iratok selejtezésének kötelezettségét nem keletkezteti, az alapeljárásban keletkezett iratokat az alapeljárásra vonatkozó iratkezelési és selejtezési szabályok szerint lehet selejtezni.

(4) A selejtezhető iratok körét és a selejtezési időt az 1. melléklet tartalmazza.

26. Személyügyi igazgatás

87. § (1) A rendvédelmi szervnél a személyügyi igazgatás keretébe tartozó feladatok:

a) a hivatásos állományba kerülők kiválasztásával, pályáztatásával, kinevezésével, képzésével, továbbképzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása,

b) a hivatásos állományban lévők szolgálati viszonyát érintő munkáltatói intézkedések előkészítésével, szervezésével kapcsolatos feladatok végrehajtása,

c) a munkáltatói jogkört gyakorló vezetők személyügyi igazgatási feladataival összefüggő döntés-előkészítő, koordináló, valamint a döntések végrehajtását biztosító tevékenységek,

d) a rendvédelmi szerv és szervezeti egységei működtetéséhez, fejlesztéséhez szükséges vezetői állomány utánpótlásának tervezése, biztosítása,

e) a hivatásos állomány előmenetelének biztosításával összefüggő személyügyi igazgatási feladatok végzése,

f) a hivatásos állományban lévők és a szolgálati nyugdíjasokkal kapcsolatos szociális és kegyeleti intézkedések végrehajtása,

g) a személyügyi nyilvántartás kezelésével összefüggő feladatok végrehajtása.

(2) A személyügyi igazgatási feladatok ellátása során

a) a személyi döntések meghozatalánál biztosítani kell az elfogultság és az egyoldalú megítélés kizárását,

b) a döntések előkészítésébe be kell vonni a közvetlen szolgálati elöljárót, valamint jogszabályi kötelezettség vagy az érintett kérelme esetén a hatáskörrel rendelkező érdek-képviseleti szervet, a Hszt. által meghatározott esetekben az érintett személyt és bármelyik fél által nyilvánított eltérő vélemény esetében a döntésre jogosult munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles szolgálati elöljárójának állásfoglalását kérni,

c) a személyügyi igazgatási intézkedések során biztosítani kell a személyiségi jogok védelmét, továbbá

d) biztosítani kell – a minősített adatok védelmére vonatkozó szabályok betartásával – a személyi döntésekről való nyílt tájékoztatást.

88. § (1) Az állományilletékes parancsnok a személyügyi igazgatással kapcsolatos feladatait köteles folyamatosan személyesen végezni, vagy a humánigazgatási szakszolgálat útján irányítani és ellenőrizni.

(2) A személyügyi igazgatás ellenőrzése kiterjed

a) a Hszt. és a végrehajtására kiadott jogszabályokban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközökben meghatározottak helyi szintű érvényre juttatásának elemzésére,

b) az alárendelt állományilletékes parancsnokok, humánigazgatási szakszolgálatok személyügyi tevékenységének átfogó megítélésére, és

c) az ellenőrzött szervezet működéséhez szükséges személyi feltételek vizsgálatára.

27. A szolgálati idő megállapítása, módosítása, igazolása

89. § (1) A hivatásos állományba történő kinevezéskor meg kell állapítani a Hszt. 280. § (1) bekezdése és (4) bekezdés a) pontja alapján

a) a felmentési idő,

b) a végkielégítés,

c) a pótszabadság,

d) a jubileumi jutalom, és

e) a szolgálati időpótlék

szempontjából a hivatásos állomány tagjának hivatásos szolgálati idejét.

(2) A Hszt. 280. § (1) bekezdés g) pontja alkalmazásában az (1) bekezdés a)–d) pontja szempontjából a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 326–329. §-a alapján beszámított szolgálati időt, az (1) bekezdés e) pontja szempontjából a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 100/A. § (2) bekezdésében meghatározott időt kell figyelembe venni.

(3) A hivatásos állományba történő kinevezéskor meg kell állapítani továbbá a Hszt. 280. § (2) bekezdés és (4) bekezdés b) pontja alapján

a) a nyugdíj előtti rendelkezési állomány, és

b) a könnyített szolgálat

szempontjából a hivatásos állomány tagjának tényleges hivatásos szolgálatban töltött idejét, valamint a fizetési várakozási időben eltöltött időként figyelembe vehető időket.

(4) A beszámítható időket napokban kell összeadni, és az évekre történő átszámításnál háromszázhatvanöt napot kell egy évnek tekinteni. A fennmaradó töredékidőket hónap, nap pontos megjelölésével kell kiszámítani. Az egyszer már beszámított szolgálati időt ismételten beszámítani semmilyen jogcímen nem lehet.

(5) A hivatásos állományba visszavett személy esetében a végkielégítésre jogosító szolgálati viszony kezdetét külön kell megállapítani és abba csak a korábbi végkielégítést követően szolgálati viszonyban töltött, valamint szolgálati viszonynak minősülő időt lehet figyelembe venni.

(6) A Hszt. 351. § (2) bekezdés a)–g) pontjában meghatározottakon túl a munkáltatói intézkedésben meg kell állapítani a hivatásos állomány tagjának hivatásos szolgálati idejét

a) a felmentési idő,

b) a végkielégítés,

c) a pótszabadság, és

d) a jubileumi jutalom

szempontjából.

90. § A hivatásos állomány tagjának szolgálati idejét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg, módosítja és tartja nyilván.

91. § (1) A kinevezéskor a 89. § alapján megállapított szolgálati idő kezdetének módosítása az érintett okirattal igazolt kérelme alapján történhet. A szolgálati idő módosítását a kérelem benyújtását követő hónap első napjától kell megállapítani.

(2) Ha a szolgálati idő kezdő napját a rendvédelmi szerv hibájából kell módosítani, a szolgálati időhöz fűződő járandóságok az elévülési időn belül visszamenőleg járnak.

(3) Ha a szolgálati idő módosítása a szolgálati viszony megszüntetését követően, a szolgálati nyugdíjas esetében történik, akkor a korábbi munkáltatói jogkör gyakorlója az erről szóló állományparancs egy példányát a nyugdíjmegállapító szervnek is megküldi.

28. A hivatásos állományra vonatkozó munkáltatói intézkedések kiadásának rendje

92. § (1) A szolgálati viszony keletkezésével, módosításával, megszüntetésével kapcsolatos és a szolgálati viszony fennállása alatt tett munkáltatói intézkedéseket – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a rendvédelmi szervnél állományparancsban, miniszteri hatáskörben hozott intézkedéseket határozatban kell elrendelni.

(2) Állományparancsban vagy határozatban kell elrendelni

a) a szolgálati viszony létesítését, a kinevezést, a szenior állományba vételt, a változó szolgálatteljesítési helyre vonatkozó kinevezést a szolgálatteljesítési helyek meghatározásával,

b) a szolgálati hely és a szolgálati beosztás változását, módosítását,

c) a besorolást, az előléptetést, az előresorolást, a vezetői kinevezést és annak visszavonását,

d) az iskolai végzettség megszerzésére vonatkozó előírást,

e) az elismerést és a jutalmazást,

f) a fegyelmi eljárással és a méltatlansági eljárással kapcsolatos intézkedéseket,

g) az illetmény nélküli szabadság és a rész-szolgálatteljesítési idő engedélyezését,

h) a szolgálati viszony szünetelését,

i) a névváltozás átvezetését,

j) a rendvédelmi szerv más szervezeti egységéhez történő, a rendvédelmi szervek közötti, továbbá a rendvédelmi szervek és a Magyar Honvédség között történő áthelyezést, a vezénylést, az ideiglenes átrendelés kivételével az átrendelést, megbízást,

k) a rendelkezési állományba helyezést, a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezést, a könnyített szolgálatban történő foglalkoztatást, és azok megszüntetését,

l) a szolgálati viszony megszüntetését és megszűnését,

m) a korábbi munkáltatói intézkedés módosítását, és

n) mindazokat a döntéseket, amelyek az addig hatályos állományparancs vagy határozat lényeges elemét érintik.

(3) Ha a szolgálati beosztás betöltéséhez egyéb szakirányú képzettség megszerzése vagy szaktanfolyam elvégzése szükséges, annak elvégzését – határidő megjelölésével – a kinevezéskor, a szolgálati viszony módosításakor elő kell írni.

93. § (1) Az állományparancs és a határozat szakszerű előkészítéséért a humánigazgatási szakszolgálat, valamint a minisztérium személyügyi szerve, az abban foglaltak jogszerűségéért az adott munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a felelős.

(2) A munkáltató által egyidejűleg hozott valamennyi intézkedést lehetőség szerint egy állományparancsban vagy határozatban kell elrendelni.

(3) Az állományra vonatkozó, munkáltatói döntéseket tartalmazó állományparancsot vagy határozatot úgy kell elkészíteni, hogy az intézkedéssel érintett valamennyi szerv és személy a rá vonatkozó mértékben a döntésről tudomást szerezzen. Ennek megfelelően szükséges számú másolatot vagy kivonatot kell készíteni.

(4) Az állományparancs vagy a határozat eredeti irattári példányát az azt kiadó szerv személyügyi archívumában évenkénti csoportosításban kell tárolni és őrizni az irattári terv előírásai szerint.

(5) Központi hatáskörben vagy más szerv által kiadott állományparancs vagy határozat intézkedésre megküldött példányait személyi iratként kell kezelni, és az iratkezelési szabályzatnak megfelelően az irattári terv előírásai szerint kell selejtezni.

94. § (1) A szolgálati viszony létesítésekor, valamint új szolgálati beosztásba helyezés esetén az első szolgálatteljesítés megkezdésekor a hivatásos állomány tagjának át kell adni a szolgálati beosztásra meghatározott munkaköri leírást, melyet az érintettnek alá kell írnia.

(2) Az (1) bekezdés szerinti első szolgálatteljesítés megkezdésekor a hivatásos állomány tagjával ismertetni kell a tevékenységére vonatkozó munkarendet, a szolgálati és pihenőidő biztosításának, a hivatásos állomány tagját terhelő kártérítési felelősség rendjének szabályait, és a hivatásos állomány tagját ki kell oktatni az adott szolgálati helyre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi és egyéb biztonsági rendszabályokról, melynek megtörténtét írásban dokumentálni kell.

XI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

95. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2015. július 1-jén lép hatályba.

(2) A 97. § 2019. január 1-jén lép hatályba.

96. §1

97. §2

1. melléklet a 31/2015. (VI. 16.) BM rendelethez

A személyi anyaggyűjtőből selejtezendő iratok köre és selejtezési ideje

 

A

B

1.

Irat megnevezése

Selejtezési idő (év)

2.

munkaköri leírás

a szolgálati beosztás betöltésének megszűnését követő

5 év

3.

egészségi alkalmasságra vonatkozó irat

5 év

4.

fizikai alkalmasságra vonatkozó irat

5 év

5.

pszichikai alkalmasságra vonatkozó irat

5 év

6.

teljesítményértékelés

5 év

7.

minősítés

5 év

8.

lakhatási támogatásra vonatkozó adatok

a támogatás megszűnését követő

5 év

9.

tanulmányi szerződés

a tanulmányi szerződés megszűnését vagy az abban előírt képesítés megszerzését követő

6 év

10.

szociális vagy temetési segélyezésre, támogatásra vonatkozó iratok

a támogatás vagy segély kifizetését követő

3 év

11.

fegyelmi eljárás iratai

fegyelmi eljárás megszűnésekor, fenyítés kiszabása esetén a fenyítés hatálya alóli mentesüléskor

12.

kártérítési eljárás iratai

eljárás megszűnését követő

3 év

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!