nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
154/2015. (VI. 19.) Korm. rendelet
a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény végrehajtásáról
2015-07-02
2015-12-31
2

154/2015. (VI. 19.) Korm. rendelet

a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény végrehajtásáról

A Kormány a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 340. § 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 4. alcím tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 340. § 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az 5. alcím tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 340. § 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 6–10. alcím tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 340. § 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 11. alcím tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 340. § 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 12. alcím tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 340. § 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 13. alcím tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 340. § 10. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 14. alcím tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 340. § 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § A 4–9. §, a 12. § (2)–(4) bekezdésének, a 32. § (1) bekezdésének, valamint a 66–72. § hatálya a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományára nem terjed ki.

2. § E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a rendvédelmi feladatokat ellátó szervet (a továbbiakban: rendvédelmi szerv) irányító miniszter részére meghatározott hatáskört az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya esetében az Országgyűlés elnöke gyakorolja.

3. § E rendelet alkalmazásában

1. átadó szerv: az a rendvédelmi szerv, amelynek állományába a hivatásos állomány tagja kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezés, a más rendvédelmi szervhez történő áthelyezés vagy a Magyar Honvédséghez történő áthelyezés elrendelését megelőzően tartozik;

2. átvevő szerv: a hivatásos állomány tagjának

a) kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezése esetén a rendvédelmi szervnek a hivatásos állomány tagját foglalkoztató szervezeti egységétől különböző, azon másik szervezeti egysége vagy a kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti vagy igazságügyi alkalmazotti jogviszony létrehozására feljogosított azon munkáltatói szerv, amelyhez a hivatásos állomány tagját áthelyezik vagy áthelyezését tervezik,

b) más rendvédelmi szervhez történő áthelyezése esetén azon rendvédelmi szerv, amelyhez a hivatásos állomány tagját áthelyezik vagy áthelyezését tervezik,

c) Magyar Honvédséghez történő áthelyezése esetén a Magyar Honvédség;

3. fogadó szerv: más szervhez vezénylés esetén a vezénylés szerinti más szerv, a miniszter által vezetett minisztériumba vagy a miniszter által irányított szervhez vezénylés esetén a vezénylés szerinti minisztérium vagy a miniszter által irányított szerv, az ügyészi szervezethez vezénylés esetén a vezénylés szerinti ügyészi szervezet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre vezénylés esetén a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE);

4. minisztérium: a rendvédelmi szervet irányító miniszter által vezetett minisztérium, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya esetében a rendvédelmi szerv felügyeletét ellátó miniszter által vezetett minisztérium;

5. rendszeres illetménypótlék: a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 168. § (2) bekezdésében felsorolt pótlékok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 17/B. § (17) bekezdésében felsorolt pótlékok;

6. vezénylő szerv: az a rendvédelmi szerv, amelynek állományába a hivatásos állomány más szervhez vezényelt, a miniszter által vezetett minisztériumba vagy a miniszter által irányított szervhez vezényelt, az ügyészi szervezethez vezényelt vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre vezényelt tagja tartozik.

2. A központi, területi vagy helyi szervnek minősülő szervek, az önálló állománytáblázattal rendelkező szervezeti egységek és az állományilletékes parancsnokok

4. § A rendvédelmi szerv a Hszt. szempontjából központi, területi vagy helyi szervnek minősülő szerveit az 1. melléklet határozza meg.

5. § A rendvédelmi szerv önálló állománytáblázattal rendelkező szervezeti egységeit és azok állományilletékes parancsnokát a 2. melléklet határozza meg.

3. A rendvédelmi szervhez tartozásra utaló rendfokozati jelzők

6. § (1) A hivatásos állomány tagja a rendvédelmi szervre utaló rendfokozati jelzőt a rendfokozatot megelőzően elhelyezve használja.

(2) A Hszt. 346. § (2) bekezdése szerinti címzetes jelzőt a rendvédelmi szervhez tartozásra utaló jelzőt megelőzően kell elhelyezni.

(3) Írásbeli megjelenés során a rendfokozat és a rendfokozati jelzők rövidített megjelölése is használható.

7. § (1) A rendvédelmi szervhez tartozásra utaló rendfokozati jelzőket és azok rövidítéseit a 3. melléklet tartalmazza.

(2) A más szervhez vezénylés, illetve a miniszter által vezetett minisztériumba vagy a miniszter által irányított szervhez vezénylés a rendvédelmi szervhez tartozásra utaló rendfokozati jelzőn akkor sem változtat, ha a fogadó szerv valamely rendvédelmi szerv. A hivatásos állomány tagja továbbra is a vezénylő szerv szerinti rendfokozati jelzőt viseli, amely rendvédelmi szervnél a szolgálati viszonya fennáll.

4. Munkáltatói jogkörök gyakorlása

8. § A 4. melléklet határozza meg azokat, a Hszt.-ben és más törvényben meg nem jelenő munkáltatói jogokat, amelyeket a miniszter, az országos parancsnok vagy az országos főigazgató gyakorol.

9. § (1) Az állományilletékes parancsnok a Hszt.-ben a szolgálati elöljáróhoz telepített munkáltatói jogkörökön túl az alárendeltségébe tartozó, vezetői szolgálati beosztást betöltő szolgálati elöljárót felhatalmazhatja az alábbi munkáltatói jogkörök gyakorlására:

a) a Hszt. 143–146. § szerinti alap- és pótszabadság igénybevételének engedélyezése,

b) a Hszt. 149. §-a szerinti szülési szabadság kiadása.

(2) A fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság vezetője gyakorolja az alábbi munkáltatói jogköröket:

a) a Hszt. 79. §-a szerinti könnyített szolgálatban foglalkoztatás elrendelése,

b) a Hszt. 140. §-a szerinti túlszolgálat elrendelése.

5. Áthelyezés

10. § (1) A hivatásos állomány tagjának

a) kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezése,

b) más rendvédelmi szervhez történő áthelyezése, vagy

c) a Magyar Honvédséghez történő áthelyezése

[az a)–c) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: áthelyezés] a hivatásos állomány tagja vagy az átvevő szerv kezdeményezésére történik.

(2) Ha az áthelyezést a hivatásos állomány tagja kezdeményezi, a kérelmét az átvevő szerv vezetőjéhez címezve, szolgálati úton terjeszti elő. Az átvevő szervnek a kérelem teljesíthetőségére vonatkozó nyilatkozatáig az áthelyezéssel kapcsolatos intézkedéseket nem lehet megkezdeni. A kérelem teljesíthetőségére vonatkozó nyilatkozat beszerzése érdekében az átadó szerv az áthelyezési kérelem benyújtásától számított tizenöt napon belül megkeresi az átvevő szervet.

(3) Ha az áthelyezést az átvevő szerv a Hszt. 124. § (3) bekezdésében foglalt eljárás keretében kezdeményezi, a pályázat eredményéről a (2) bekezdésben foglalt nyilatkozat megküldésével egyidejűleg értesíti az átadó szervet.

(4) Ha az (1) bekezdés a) pontjában foglalt jogviszonyba történő áthelyezésre a rendvédelmi szerv szervezeti egységén belül kerül sor, az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) az áthelyezést a hivatásos állomány tagja vagy az állományilletékes parancsnok kezdeményezheti,

b) a hivatásos állomány tagjának kezdeményezése esetén a kérelmet az állományilletékes parancsnoknak címezve kell előterjeszteni és a kérelem teljesíthetőségére vonatkozó nyilatkozatot az állományilletékes parancsnok saját hatáskörében adja ki.

11. § (1) Az áthelyezésről

a) a kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezés esetén a Hszt. 96. §-a szerinti személyek két- vagy háromoldalú megállapodást kötnek,

b) a más rendvédelmi szervhez történő áthelyezés esetén az átadó szerv, az átvevő szerv és a hivatásos állomány tagja háromoldalú megállapodást köt,

c) a Magyar Honvédséghez történő áthelyezés esetén a hivatásos állomány tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó vagy ezredesi rendfokozatot viselő tagja esetében a honvédelemért felelős miniszter és a miniszter, a hivatásos állomány – ezredes kivételével – főtiszti, tiszti, zászlósi vagy tiszthelyettesi rendfokozati állománycsoportba tartozó tagja esetében a Honvéd Vezérkar főnöke és az országos parancsnok a hivatásos állomány tagjával háromoldalú megállapodást köt.

(2) Az áthelyezésről szóló megállapodást az átadó szervvel folytatott egyeztetés alapján az átvevő szerv készíti elő.

(3) Az átadó szerv kérelmére, szolgálati érdekből az áthelyezést a felek – az átvevő szervnek a kérelem teljesíthetőségére vonatkozó nyilatkozatában megjelölt, az áthelyezést kérő fogadására meghatározott kezdő időponttól számított – legfeljebb három hónapra elhalasztják.

(4) A személyi anyaggyűjtő a Hszt. 276. § (6) bekezdése szerinti betekintésre történő átadásáról az átadó szerv az átvevő szerv kérelme esetén intézkedik. A hivatásos állomány tagjának írásbeli hozzájárulását az átadó szerv szerzi be.

(5) Ha az áthelyezésre a rendvédelmi szerven belül kerül sor, az áthelyezett személyi anyaggyűjtőjét az átadó szerv az áthelyezés elrendelését követően az átvevő szerv részére végleg eredetben átadja.

12. § (1) A hivatásos állomány tagjának áthelyezését az erről szóló megállapodásban foglaltak alapján a (2) és (3) bekezdésben meghatározott, az átadó szerv szerinti elöljáró parancsban rendeli el.

(2) A Magyar Honvédséghez történő áthelyezésre a hivatásos állomány tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó vagy ezredesi rendfokozatot viselő tagja esetében a miniszter, – ezredes kivételével – főtiszti, tiszti, zászlósi vagy tiszthelyettesi rendfokozati állománycsoportba tartozó tagja esetében az országos parancsok jogosult.

(3) A 11. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti áthelyezésre a kiemelt vezetői vagy középvezetői szolgálati beosztásból a miniszter, más szolgálati beosztásból az országos parancsnok jogosult.

(4) Az áthelyezési parancs másodlatát vagy hitelesítési záradékkal ellátott másolati példányát az átvevő szerv részére meg kell küldeni.

(5) A hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyának az eredeti rendvédelmi szervnél történő megszűnésével kapcsolatos eljárásra egyebekben a Hszt. 99. §-ában foglaltak az irányadók.

13. § Az áthelyezés időpontjával – ha az áthelyezésre nem a rendvédelmi szerven belül, a 11. § (1) bekezdés a) pontja alapján kerül sor – a hivatásos állomány tagjának az átadó rendvédelmi szerv által nyújtott lakhatási támogatásra való jogosultsága szolgálati viszonyra vonatkozó szabály eltérő rendelkezése hiányában megszűnik. Az átadó és az átvevő szerv megállapodhat az áthelyezett számára nyújtott támogatás átvállalásában vagy annak egymás közötti elszámolásában, ha az áthelyezéssel létrejövő foglalkoztatási jogviszony alapján az érintett támogatás nyújtására lehetőség van.

14. § Az áthelyezés az új szolgálati beosztás vagy munkakör ellátásához szükséges szakismeretek elsajátításához és jogszabályban meghatározott egyéb feltételekhez köthető. Ilyen feltétel előírása esetén az átvevő szerv a feltételekről az átadó szervet a 10. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatban, valamint a nyilatkozat megtételével egyidejűleg a hivatásos állomány tagját írásban tájékoztatja.

6. A hivatásos állomány tagjának más szervhez vezénylése

15. § (1) A Hszt. 62. § (1) bekezdése szerinti megállapodás (a továbbiakban: vezénylési megállapodás) tartalmazza különösen:

a) a megállapodással érintett felek megnevezését és jogállását,

b) a más szervnél történő szolgálat teljesítésének helyét, kezdő időpontját és időtartamát,

c) a betöltendő munkakör vagy ellátandó feladat megjelölését,

d) a munkáltatói jogkört gyakorló személyeket és azok munkáltatói jogköreit,

e) a vezényeltet a más szervhez vezénylés tartamára megillető illetményt vagy az annak alapjául szolgáló besorolást,

f) a vezényeltet megillető jogosultságok és az őt terhelő kötelezettségek meghatározását,

g) a vezényeltet megillető járandóságok viselésének és biztosításának módját, valamint

h) a vezényeltnek arra vonatkozó kifejezett nyilatkozatát, hogy a megállapodásban foglaltakat megértette és azok ismeretében a más szervhez vezénylésbe beleegyezik.

(2) A vezénylési megállapodással érintett felek: a vezénylő szerv, a vezénylésre jogosult elöljáró, a miniszter, a fogadó szerv, a fogadó szerv irányítását vagy felügyeletét ellátó miniszter és a vezényelt.

(3) A vezénylési megállapodás a más szervhez vezénylés tartama alatt a vezénylési megállapodást aláíró felek egyetértésével módosítható, a más szervhez vezénylés tartama azonban – a Hszt. 327. §-ában és 335. § (3) bekezdésében meghatározott kivételekkel – a módosítással sem lépheti túl a Hszt. 62. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamot.

(4) A rendőrség különleges foglalkoztatási állományába tartozó tagjának a Hszt. 325. § (1) bekezdése szerinti, a közfoglalkoztatás szervezésére, irányítására és végrehajtására irányuló feladatok ellátására létrehozott közigazgatási szervhez vezénylésére az országos rendőrfőkapitány és a vezénylés helye szerinti közigazgatási szerv megállapodása alapján kerül sor.

16. § (1) A más szervhez vezénylést a miniszter, az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya esetében az Országgyűlési Őrség parancsnoka, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya esetében a kiemelt munkáltatói jogkör gyakorlója rendeli el (a továbbiakban együtt: vezénylésre jogosult elöljáró).

(2) A más szervhez vezénylést a miniszter határozatban, az Országgyűlési Őrség parancsnoka vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke állományparancsban (a továbbiakban együtt: vezénylésről szóló parancs) rendeli el.

(3) A vezénylési megállapodás a vezénylésről szóló parancs mellékletét képezi. A vezénylésről szóló parancsot akkor lehet kiadmányozni, ha a vezénylési megállapodást már valamennyi fél aláírta.

17. § (1) A más szervhez vezénylés kezdeményezésére a fogadó szerv vezetője – saját döntése vagy a vezénylő szerv megkeresése alapján – jogosult.

(2) A fogadó szerv vezetője a kezdeményezésről a más szervhez vezénylés tervezett időpontjának, céljának és az ellátandó munkakörnek vagy feladatnak a megjelölésével legalább a más szervhez vezénylés tervezett kezdő időpontját harminc nappal megelőzően értesíti a más szervhez vezénylésre jogosult elöljárót. A vezénylő szerv hozzájárulásával a kezdeményezés ennél rövidebb határidővel is elfogadható.

(3) Ha a hivatásos állomány más szervhez vezénylésre jelölt tagjának állományilletékes parancsnoka szolgálati érdekre hivatkozva a más szervhez vezénylés mellőzését vagy elhalasztását kéri, a más szervhez vezénylésre jogosult elöljáró a kezdeményezővel történő egyeztetést követően dönt a más szervhez vezénylés mellőzéséről vagy a más szervhez vezénylés kezdő időpontjának módosításáról.

18. § A fogadó szerv vezetője a vezénylésről szóló parancs és a mellékletét képező megállapodás kézhezvételét követő tizenöt napon belül intézkedik

a) a munkakör ellátására vezényelt esetében a vezényeltnek a fogadó szervnél történő munkakörbe kinevezésére, meghatározott feladat ellátására vezényelt esetében annak a munkakörnek a meghatározására, amelynek szabályai a vezényelt fogadó szervnél történő munkavégzésére irányadóak, valamint

b) a vezényelt illetményének és járandóságainak megállapítására.

19. § (1) A más szervhez vezénylés – a Hszt. 327. §-ában és 335. § (3) bekezdésében meghatározott kivételekkel – a Hszt. 62. § (2) bekezdésében meghatározott határidő letelte napján a törvény erejénél fogva megszűnik. A megszűnést a más szervhez vezénylésre jogosult elöljáró állapítja meg.

(2) A fogadó szerv vezetője a más szervhez vezénylés megszüntetésére irányuló kezdeményezésben megjelöli a más szervhez vezénylés megszüntetésének a Hszt. 64. § (1) bekezdésében meghatározott okát és az azt alátámasztó indokokat. A kezdeményezés alapján a más szervhez vezénylésre jogosult elöljáró szünteti meg a vezénylést.

(3) A más szervhez vezénylés megszüntetésére irányuló kérelmét a vezényelt a fogadó szerv vezetőjéhez nyújtja be, és azt a fogadó szerv haladéktalanul továbbítja a más szervhez vezénylésre jogosult elöljárónak. A más szervhez vezénylésre jogosult elöljáró a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül megszünteti a más szervhez vezénylést.

(4) A Hszt. 64. § (1) bekezdése alapján a vezénylő szerv a szolgálat érdekére hivatkozva a más szervhez vezénylésre jogosult elöljárónál kezdeményezheti a más szervhez vezénylés megszüntetését, különösen akkor ha

a) a vezényelt olyan fegyelemsértést, bűncselekményt vagy szabálysértést követett el, amely várhatóan a szolgálati viszonyt vagy a rendfokozatot érintő felelősségre vonást von maga után,

b) a vezényelt életvitele kifogásolhatóvá vált,

c) a vezényelt a szolgálati viszonyából eredő továbbképzési kötelezettségét önhibájából nem teljesíti,

d) a rendvédelmi szervnél vagy a miniszter vezetése, irányítása alatt álló szervnél pályázat vagy kiválasztási eljárás eredményeként a vezényelt vezetői munkakörbe, szolgálati beosztásba kinevezését tervezik, vagy

e) a vezényelt pályázattal az NKE-n oktatói, nevelői munkakört nyert el,

f) az a rendvédelmi szerv által megjelölt egyéb szolgálati érdekből szükségessé vált.

(5) A más szervhez vezénylésre jogosult elöljáró a más szervhez vezénylést – a Hszt. 64. § (1) bekezdése szerinti halasztás esetét kivéve – a megszüntetés kezdeményezésekor megjelölt naptól kezdődően, ennek hiányában azonnali hatállyal szünteti meg, az érintetteteket a megszüntetésről egyidejűleg értesíti.

(6) A más szervhez vezénylés megszüntetéséről szóló munkáltatói intézkedés meghatározza a vezénylés megszüntetésének napját.

7. A más szervhez vezényelt foglalkoztatása, a más szervhez vezényelt és a más szerv jogai és kötelezettségei

20. § A más szervhez vezényelt foglalkoztatása során a foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokra a Hszt. 108. §-a és 109. § (2)–(6) bekezdése, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 33/B. §-a és 33/C. §-a, az ellátott munkakörrel kapcsolatos összeférhetetlenségre a fogadó szervnek az ellátott munkakör szerinti foglalkoztatottaira vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

21. § (1) A más szervhez vezényeltet – a szolgálati viszonyából eredően – a más szervhez vezénylésének tartamára az alábbi kötelezettségek terhelik:

a) a rendvédelmi szerv vagy a miniszter által elrendelt továbbképzésen való részvétel,

b) a rendvédelemi szervnél előírt egyenruha és felszerelési tárgyak beszerzése és tartása,

c) a szolgálati viszonnyal összefüggő egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági feltételeknek megfelelés, az alkalmassági feltételek vizsgálatán való részvétel.

(2) A más szervhez vezényelt a továbbképzési kötelezettségét a vezénylést megelőzően betöltött szolgálati beosztás alapján meghatározott kötelezettség szerint teljesíti. Ha a más szervhez vezénylés időtartama alatt a hivatásos állomány tagja a közszolgálati tisztviselők továbbképzésére vonatkozó szabályoknak megfelelő továbbképzésen vesz részt, a közszolgálati tisztviselők továbbképzésére vonatkozó szabályok szerint megállapított továbbképzési pontokat a szolgálati viszonyon alapuló továbbképzési kötelezettség teljesítésekor be kell számítani.

(3) A fogadó szerv köteles a más szervhez vezényelt részére biztosítani az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti kötelezettségek teljesítéséhez szükséges szabadidőt.

22. § (1) A más szervhez vezényeltet – a szolgálati viszonyból eredően – a Hszt.-ben meghatározott jogosultságokon túl a más szervhez vezénylésének tartama alatt is megilletik az alábbi jogosultságok:

a) a rendvédelmi szervnél magasabb szolgálati beosztás betöltésére meghirdetett pályázaton való részvétel és a pályázat elnyerése esetén – a más szervhez vezénylés megszüntetésével – a szolgálati beosztás betöltése,

b) a rendvédelmi szervnél felsőoktatási intézménybe felvételre meghirdetett pályázaton való részvétel és a pályázat elnyerése esetén – a más szervhez vezénylés megszüntetésével – a tanulmányok folytatása,

c) a rendvédelmi szerv által nyújtott vagy nyújtható lakhatási támogatás,

d) a hivatásos állomány tagjait megillető egészségügyi ellátás.

(2) A más szervhez vezényeltet a fogadó szervnél a Hszt.-ben meghatározott jogosultságokon túl az alábbi jogosultságok illetik meg:

a) a fogadó szervnek az ellátott munkakör szerinti foglalkoztatottaira vonatkozó kedvezmények és támogatások, ha azokban a vezényelt a rendvédelmi szervtől nem részesült,

b) a más szervhez vezényléssel – így különösen az utazással, költözéssel, szállás biztosításával – kapcsolatos költségek megtérítése.

(3) A Hszt. 63. § (4) bekezdése szempontjából a más szervhez vezénylés előtt a szolgálati beosztásban elért illetményként a más szervhez vezényeltet a vezénylés előtti napon megillető, egy hónapra számított alapilletmény és rendszeres illetménypótlékok együttes összegét kell figyelembe venni. Nem kell figyelembe venni a teljesítményértékelés alapján kapott juttatást.

(4) Ha a fogadó szervnél az ellátott munkakörre tekintettel megállapítható illetménynek a Hszt. 63. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott mértékű hivatásos pótlékkal növelt összege kevesebb a Hszt. 63. § (4) bekezdése szerint – a (3) bekezdésre figyelemmel – megállapított, a más szervhez vezénylés előtt a szolgálati beosztásban elért illetménynél, akkor – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a különbözetet rendvédelmi kereset-kiegészítésként kell folyósítani a vezényelt részére.

(5) A vezénylési megállapodásban a felek – a vezényelt kifejezett hozzájárulásával – megállapodhatnak abban, hogy a más szervhez vezénylés tartamára a (4) bekezdéstől eltérően a vezényelt részére a fogadó szervnél megállapított illetmény nem éri el a más szervhez vezénylés előtt a szolgálati beosztásban elért illetmény összegét, a hivatásos állomány tagjának megállapított illetménye azonban ebben az esetben sem lehet kevesebb, mint a fogadó szervnél ellátott munkakörre érvényes bérrendszernek, besorolásnak megfelelő illetménynek a Hszt. 63. § (3) bekezdés d) pontja szerinti mértékű hivatásos pótlékkal növelt összege.

8. Vezénylés a miniszter által vezetett minisztériumba vagy a miniszter által irányított szervhez

23. § (1) A hivatásos állomány tagjának a Hszt. 51. § (2) bekezdésben meghatározott szervhez vezénylésére a 15–22. § rendelkezéseit az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A miniszter a Hszt. 51. § (2) bekezdése szerinti szervhez vezényléskor meghatározza, hogy a hivatásos állomány tagját meghatározott munkakör vagy feladat ellátására vezényelheti azzal, hogy a vezényléskor mindkét esetben a Hszt. 65. § (2) bekezdése szerint megállapításra kerül a betöltött munkakör vagy szolgálati beosztás jogállási jellege.

(3) A vezénylésről szóló határozatban a miniszter rendelkezik

a) arról, hogy a vezénylésre a Hszt. 51. § (2) bekezdése szerinti szervhez meghatározott munkakör vagy feladat ellátására kerül-e sor,

b) a vezénylés ideje alatt a vezényléssel ellátandó munkakör vagy meghatározott feladatra vezénylés esetében az ellátandó feladathoz kapcsolódó munkakör jogállási jellegéről: a vezényelt szolgálati beosztást, közalkalmazotti munkakört vagy kormánytisztviselői munkakört tölt-e be,

c) az illetmény megállapításának rendjéről, valamint

d) a juttatások, járandóságok viseléséről.

(4) Ha a vezénylés nem a minisztériumba történik, – a (3) bekezdés a) és b) pontja alapján a vezénylésről szóló határozatban meghatározott keretek között – a munkakör és az illetmény meghatározásáról a fogadó szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője külön állományparancs kiadásával gondoskodik.

(5) A 15. § (3) bekezdésének a Hszt. 62. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamra utaló rendelkezése, valamint a 19. § (1) bekezdése a miniszter által vezetett minisztériumba vagy a miniszter által irányított szervhez vezénylés esetében nem alkalmazható.

(6) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya tekintetében a (2) és (3) bekezdés vonatkozásában a rendelkezést a miniszter helyett a kiemelt munkáltatói jogkör gyakorlója tekintetében kell alkalmazni.

24. § (1) A vezénylést a miniszter, a minisztérium államtitkára vagy közigazgatási államtitkára és a Hszt. 51. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti szerv vezetője kezdeményezheti.

(2) A vezénylés kezdeményezéséről annak tervezett ideje előtt legalább harminc nappal a vezénylő szerv vezetőjét a vezénylés kezdeményezője értesíti. E határidőtől a miniszter a szolgálati érdekre tekintettel eltérhet.

(3) Ezen alcím szerinti vezénylésről megállapodást nem kell készíteni, a vezényelt beleegyezését a vezénylés lényeges – a 15. § (1) bekezdés a)–g) pontok szerinti – tartalmát is tartalmazó iraton írásban kell rögzíteni. A vezényléssel kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről a vezénylésről szóló határozatban kell rendelkezni.

25. § (1) A kormánytisztviselői vagy közalkalmazotti munkakörbe vezényelt illetményére és foglalkoztatására a 21. és 22. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

(2) A szolgálati beosztásba történő vezénylés esetében a foglalkoztatással kapcsolatos költségek nem a vezénylő szervet, hanem a Hszt. 51. § (2) bekezdése szerinti fogadó szervet terhelik, ha a hivatásos állomány tagját

a) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervhez,

b) a terrorizmust elhárító szervhez, vagy

c) a minisztériumba vezetői beosztásba,

vezénylik.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a vezénylés elrendelésekor a miniszter eseti jelleggel is dönthet úgy, hogy az érintett vezényelt foglalkoztatásával kapcsolatos költségek vagy azok egy része a fogadó szervet terhelik. Ebben az esetben a költségek viselésével kapcsolatos rendelkezéseket a vezénylésről szóló határozat tartalmazza.

26. § (1) A miniszter évente meghatározza a minisztériumban és az általa irányított önálló szerveknél vezényléssel betölthető szolgálati beosztások számát.

(2) A Hszt. 51. § (2) bekezdése szerinti szervhez vezénylés esetében szolgálati beosztásnak az a munkakör minősíthető, amely

a) tartalmánál fogva kapcsolódik a rendvédelmi szervekkel kapcsolatos miniszteri irányítási, ellenőrzési feladatokhoz, vagy

b) munkakör ellátása a fogadó szerv rendeltetése és a munkaköri feladatok alapján rendvédelmi képzettséget, tapasztalatot feltételez, vagy az a munkakör ellátását jelentős mértékben elősegíti.

(3) A szolgálati beosztásra vezényeltek esetében a 15–22. §-nak az illetménnyel és egyéb járandóságokkal kapcsolatos rendelkezéseit a Hszt. 66. §-ában foglalt eltérésekre figyelemmel kell alkalmazni.

(4) A szolgálati beosztásba vezényeltek esetében a szolgálati beosztásba kinevezésről és a szolgálati beosztás alapján meghatározott illetmény meghatározásáról a fogadó szerv vezetője külön állományparancsban gondoskodik.

(5) A szolgálati beosztásra vezényeltek esetében

a) a 19. § (2) bekezdésben foglaltakkal ellentétben a vezénylés megszüntetésének okát és indokát a kezdeményezésben nem kell megjelölni,

b) a 22. § (3)–(5) bekezdését azzal kell alkalmazni, hogy a Hszt. 63. § (3) bekezdés d) pontja szerinti mértékű hivatásos pótlék helyett a hivatásos szolgálati jogviszonyra vonatkozó jogszabályok alapján megállapított mértékű hivatásos pótlékot kell figyelembe venni.

27. § A Hszt. 51. § (2) bekezdésében meghatározott szervhez szolgálati beosztásba történő vezénylés a hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyából fakadó kötelezettségeit és jogosultságait nem érinti. Vele szemben a vezénylés helyén a hatáskörrel rendelkező vezető – a Hszt. 66. § (1) bekezdés a) pontja alapján őt megillető – munkáltatói jogokat ugyanúgy gyakorolja, mint a rendvédelmi szerv hivatásos állománya vonatkozásában a rendvédelmi szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője.

28. § (1) A hivatásos állomány tagjának a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezethez vezénylésére a szolgálati beosztásba vezénylés szabályait kell alkalmazni.

(2) A vezényeltet a Hszt. rendelkezései alapján megillető illetmény, juttatások, költségtérítések, kedvezmények és támogatások a fogadó szervet terhelik.

9. Vezénylés ügyészi szervezethez

29. § (1) Az ügyészi szervezethez történő vezénylésre a 15–22. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

(2) A Hszt. 67. § (2) bekezdése szerinti ideiglenes vezénylés esetén az ideiglenes vezénylésről vagy annak megszüntetéséről a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője rendelkezik. A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője a legfőbb ügyész kezdeményezéséről, az ideiglenes vezénylésről és az ideiglenes vezénylés megszüntetéséről előzetesen írásban tájékoztatja a minisztert.

10. Vezénylés a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre

30. § (1) A hivatásos állomány tagját a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvény alapján az NKE és a minisztérium között kötött megállapodás keretében a miniszter oktatói, nevelői munkakörbe vezényli, ha

a) azt az egyetem rektora kezdeményezte, vagy

b) a hivatásos állomány tagja pályázattal oktatói, nevelői vagy oktatással, oktatásigazgatással összefüggő munkakört nyert el.

(2) Ha a vezénylés az (1) bekezdésben nem említett munkakörbe történik, a vezénylésre a 15–22. §-t értelemszerűen alkalmazni kell.

(3) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakat a miniszter helyett a kiemelt munkáltatói jogkör gyakorlója vonatkozásában kell alkalmazni.

31. § (1) A Hszt. 68. § (3) bekezdésében meghatározott rendészeti felsőoktatási illetménykiegészítés mértékét az NKE Fenntartói Testülete egyetértésével, úgy kell megállapítani, hogy az azzal kiegészített – idegennyelv-tudási pótlék nélkül számított – illetmény

a) rektor esetében legfeljebb a rendvédelmi illetményalap huszonnyolcszorosa,

b) rektor-helyettes, dékán és karon kívüli intézet igazgatója esetében legfeljebb a rendvédelmi illetményalap huszonhatszorosa,

c) dékán-helyettes és karon kívüli intézet igazgató-helyettese esetében legfeljebb a rendvédelmi illetményalap huszonnégyszerese,

d) kari tanszékvezető, intézetigazgató és egyetemi tanár esetében legfeljebb a rendvédelmi illetményalap huszonkétszerese,

e) vezetői munkakört be nem töltő, tudományos fokozattal rendelkező esetében legfeljebb a rendvédelmi illetményalap húszszorosa,

f) egyéb vezetői munkakört betöltő esetében legfeljebb a rendvédelmi illetményalap tizennyolcszorosa

lehet.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett oktatói, nevelői munkakört ellátó vezényelt részére a kimagasló szakmai tudás és tevékenység elismeréseként az NKE Fenntartói Testülete egyetértésével megállapított rendészeti felsőoktatási illetménykiegészítés nem haladhatja meg a rendvédelmi illetményalap négyszeresét.

11. Külföldre vezénylés

32. § (1) A hivatásos állomány tagjának a Hszt. 69. § (1) bekezdése alapján a miniszter által történő külföldre vezénylését a miniszter az országos parancsnok vagy az országos főigazgató véleményének bekérését követően rendeli el. Az országos parancsnok, országos főigazgató véleménye nem köti a minisztert.

(2) A külföldre vezényléshez történő beleegyezésről, valamint a Hszt. 69. § (4) bekezdésében meghatározott tájékoztatás tudomásulvételéről a hivatásos állomány tagja a vezénylést megelőzően írásban nyilatkozik.

(3) A hivatásos állomány tagja a külföldi szolgálatra vezényléssel járó, a Hszt.-ben meghatározottakon túli pénzbeli és természetbeli ellátásra az önálló jogszabályban meghatározottak szerint jogosult.

(4) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományának miniszter által történő külföldre vezénylése esetén a miniszter a külföldre vezénylést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke véleményének bekérését követően rendeli el. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökének véleménye nem köti a minisztert.

12. Az összekötő tiszti szolgálat teljesítése céljából tartós külszolgálat céljából külföldre vezénylés feltételei, rendje és az érintettet megillető juttatások

33. § Ezen alcím alkalmazásában:

1. családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó: a kihelyező elöljáró által a kihelyező okiratban engedélyezett, a tartós külszolgálatot teljesítő összekötő tiszttel a külföldi állomáshely szerinti országban közös háztartásban élő, vele életvitelszerűen együtt lakó

a) házastársa,

b) élettársa,

c) vérszerinti, örökbefogadott, nevelt vagy mostohagyermeke addig, amíg a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tankötelezettsége fennáll, továbbá annak a tanévnek a végéig, amelynek időtartama alatt a gyermek a huszadik életévét, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékos tanuló esetén a huszonharmadik életévét betölti, feltéve, hogy a tankötelezettség megszűnését követően köznevelési intézményben tanul;

2. harmadik ország: olyan állam, amely nem tagállama az Európai Uniónak;

3. kihelyező elöljáró: a miniszter, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya esetében a kiemelt munkáltatói jogkör gyakorlója;

4. kihelyező szerv: az a rendvédelmi szerv, amelynek állományába a hivatásos állomány tagja tartozik;

5. külföldi állomáshely: az Európai Unió tagállamában vagy harmadik országban lévő hivatal vagy iroda, amelyet az összekötői tevékenység ellátása érdekében nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján más állam bűnüldöző szervénél, uniós ügynökségnél, intézménynél vagy nemzetközi bűnüldözési szervezetnél hoztak létre, vagy amelyet e célból rendelkezésre bocsátottak;

6. összekötő tiszt: a rendvédelmi szerv hivatásos állományának tiszti, főtiszti vagy tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó tagja, akit a külföldi állomáshelyre tartós külszolgálatra külföldre vezényeltek, és akinek feladata, hogy a kihelyező szervet képviselve kapcsolatot tartson az adott állam bűnüldöző szerveivel, uniós ügynökséggel, intézménnyel vagy nemzetközi szervezettel abból a célból, hogy hozzájáruljon a bűncselekmények megelőzéséhez vagy nyomozásához a közvetlen, gyors és hatékony, valamint a nemzeti rendszerbe illeszthető együttműködés biztosítása révén;

7. tartós külszolgálat: az a külföldi állomáshelyen teljesített szolgálat, amelynek tervezett időtartama – megszakítás nélkül – a három hónapot meghaladja.

34. § Az összekötő tiszti szolgálat teljesítésére irányuló tartós külszolgálat céljából a hivatásos állomány azon tiszti, főtiszti vagy tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó tagját lehet külföldre vezényelni,

a) aki a külföldi állomáshelynek megfelelő idegennyelv-ismerettel rendelkezik,

b) aki a jogszabályban meghatározott, a külszolgálatot megelőző alkalmassági vizsgálatok eredménye alapján a kijelölt külföldi állomáshelyen folytatandó tartós külszolgálatra alkalmas,

c) aki a kihelyező szerv vagy a kihelyező elöljáró által előzetesen – a külföldi állomáshely sajátosságaira és az összekötő tiszti feladatokra tekintettel – meghatározott szakmai követelményeknek megfelel,

d) akinél – a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztás vagy munkakör esetében – a nemzetbiztonsági ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot nem állapított meg, valamint

e) aki ellen nincs folyamatban büntető-, méltatlansági vagy fegyelmi eljárás.

35. § (1) A hivatásos állomány tagjának összekötő tiszti szolgálat teljesítése céljából tartós külszolgálatra történő külföldre vezénylésére az országos parancsnok tesz javaslatot.

(2) A javaslat tartalmazza:

a) a javasolt személy

aa) személyazonosító adatait és rendfokozatát,

ab) szolgálati helyét,

ac) szolgálati beosztását,

ad) képzettségre és szakmai tapasztalataira vonatkozó, az összekötő tiszti munkakör betöltése szempontjából releváns információkat,

b) a külföldi állomáshely megnevezését,

c) az összekötő tiszti munkakör tervezett feladatkörét, az azzal elérni kívánt célokat, valamint munkaköri leírását,

d) a javasolt mandátumterületet,

e) a külföldre vezénylés javasolt időtartamát,

f) a javasolt személy tanácsosi vagy főtanácsosi munkakörbe történő besorolására és a szorzószám meghatározására irányuló javaslatot,

g) a részletes költségvetési kihatások megállapításához és a személyügyi intézkedésekhez szükséges további adatokat, így a lakhatással, a gépjárműhasználattal, a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozók kihelyezésével, a külföldi munkavégzés során felmerülő költségekkel: telefon, protokolláris költségek, biztosítás, devizaellátmánnyal kapcsolatos adatokat.

36. § (1) Az összekötő tiszti szolgálat teljesítése céljából tartós külszolgálatra történő vezénylésről a kihelyező elöljáró a kihelyező okiratban rendelkezik. A kihelyező okiratnak tartalmaznia kell a tartós külszolgálat ellátásával kapcsolatos minden lényeges kérdést, így különösen:

1. a kihelyező szerv megnevezését;

2. az összekötő tiszt

a) nevét, születési nevét, rendfokozatát, születési helyét és idejét, anyja születési nevét,

b) hazai szolgálati beosztásának megnevezését és besorolását,

c) hazai illetményét és egyéb járandóságait,

d) külföldi állomáshelyén betöltendő munkakörének megnevezését, munkaköri kulcsszámát és szorzószámát;

3. a külföldi állomáshely megnevezését;

4. a tartós külszolgálat kezdő időpontját és a külföldre vezénylés várható időtartamát;

5. az összekötő tiszt havi devizaellátmányát és az e rendelet alapján meghatározott egyéb juttatásait;

6. a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, családi jogállását, valamint a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozóra nézve járó havi devizaellátmányt vagy családtagi pótlékot;

7. a külföldi állomáshelyre és a visszautazáshoz, valamint a szabadságra történő hazautazáshoz biztosított utazási napok számát;

8. a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozók külföldi – alap- és középfokú – oktatási vagy óvodai nevelési költségei viselésének mértékét és időtartamát;

9. az összekötő tiszt és a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó egészségügyi ellátásával kapcsolatos feltételeket;

10. a külföldön használt szolgálati gépjármű fenntartási költségeit;

11. a protokolláris költségeket;

12. az összekötő tiszt kötelezettségeit és jogosultságait, a tartós külszolgálat ellátásával kapcsolatos egyéb feltételeket;

13. az összekötő tiszt irányításának módját.

(2) A kihelyező okirathoz csatolni kell az összekötő tiszt részletes munkaköri leírását.

(3) A kihelyező okiratot a kihelyező szerv készíti elő, és azt a javasolt személy írásos beleegyező nyilatkozatával együtt felterjeszti a külföldre vezénylés elrendelésére hatáskörrel rendelkező kihelyező elöljárónak.

(4) Az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a külföldre vezénylés alatt a hivatásos állomány tagjának más külföldi állomáshelyre történő áthelyezése miatt a külföldre vezénylés módosítása szükséges. Ebben az esetben a külföldre vezénylést módosító okiratban az (1) bekezdés 4. pontja szerinti, a tartós külszolgálat kezdő időpontja mellett a más külföldi állomáshelyre történő áthelyezés napját is fel kell tüntetni.

(5) A külföldre vezénylés kezdő időpontját megelőzően az összekötő tiszt részére az évi rendes szabadságnak a külföldre vezénylést megelőző időtartamra eső időarányos részét ki kell adni.

37. § (1) Az összekötő tisztet a tartós külszolgálat időtartamára összekötő tanácsos vagy összekötő főtanácsos munkakörbe kell besorolni, az összekötő tiszt munkaköri feladatainak megfelelően.

(2) A külföldre vezénylést megelőzően vezetői beosztást betöltő összekötő tisztet összekötő főtanácsos munkakörbe kell besorolni.

(3) Az összekötő tanácsos és az összekötő főtanácsos részére megállapítható szorzószámok kereteit és a munkaköri kulcsszámokat az 5. melléklet tartalmazza.

(4) A szorzószámot az 5. mellékletben meghatározott keretek között a külföldi állomáshely sajátosságainak, valamint az összekötő tiszt munkaköri feladatainak megfelelően kell megállapítani, melyek változása esetén a szorzószám a tartós külszolgálat időtartama alatt módosítható.

38. § (1) Az összekötő tiszti szolgálat teljesítésére irányuló tartós külszolgálat céljából történő külföldre vezénylés megszűnik:

a) a kihelyező okiratban meghatározott idő lejártával,

b) a kihelyező okiratban meghatározott feltétel bekövetkeztével,

c) a szolgálati viszony megszűnésével.

(2) Az összekötő tiszti szolgálat teljesítésére irányuló tartós külszolgálat céljából történő külföldre vezénylés megszüntethető:

a) a felek közös megegyezésével,

b) a kihelyezés visszavonásával,

c) az összekötő tiszt kérelmére.

(3) A külföldre vezénylés (2) bekezdés b) pontja alapján történő megszüntetéséhez az összekötő tiszt egyetértése nem szükséges.

(4) A külföldre vezénylés (1) bekezdés szerinti megszűnéséről vagy (2) bekezdés szerinti megszüntetéséről a kihelyező elöljáró határozatban rendelkezik.

39. § (1) A külföldre vezénylés a 38. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott visszavonással a tartós külszolgálat bármely szakaszában megszüntethető, ha

a) az összekötő tiszt ellen indított fegyelmi vagy méltatlansági eljárás elmarasztaló határozattal zárult, és tartós külszolgálatának folytatása az általa elkövetett kötelezettségszegés, illetve az általa tanúsított magatartás miatt a kihelyező szervtől nem várható el,

b) utólag kiderül, hogy az összekötő tiszt a kihelyezés 34. § szerinti feltételeinek már a kihelyezéskor sem felelt meg,

c) az összekötő tiszt tartós külszolgálati munkaköre ellátására alkalmatlan minősítést kapott,

d) a jogszabályban meghatározott alkalmassági vizsgálatok eredménye alapján a kijelölt állomáshelyen a tartós külszolgálatra alkalmatlan,

e) a külföldi állomáshely megszűnik, illetve működését bármely okból a kihelyező elöljáró tartósan – kilencven napot meghaladóan – szünetelteti, vagy

f) kivételesen fontos szolgálati érdekből ez indokolt.

(2) A külföldre vezénylésnek a kihelyezés visszavonásával történő megszüntetését a kihelyező szerv vezetője kezdeményezi a kihelyező elöljárónál.

40. § (1) Más külföldi állomáshelyre történő áthelyezés esetén a tartós külszolgálatot folyamatosnak kell tekinteni. A más külföldi állomáshelyre történő áthelyezés esetében az áthelyezést megelőző és azt követő külföldre vezénylés időtartama együttesen nem haladhatja meg a Hszt. 69. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamot.

(2) A más külföldi állomáshelyre történő áthelyezéshez is az összekötő tiszt egyetértése szükséges.

(3) A más külföldi állomáshelyre történő áthelyezésről a kihelyező elöljáró határozatban dönt.

41. § A kihelyező szerv a külföldre vezénylés megszűnéséről, megszüntetéséről, valamint a más külföldi állomáshelyre történő áthelyezésről – amennyiben annak bekövetkezése előre látható – a tervezett időpontot legalább három hónappal megelőzően az összekötő tisztet írásban értesíti.

42. § (1) Az összekötő tisztet a hazai illetménye – a rá vonatkozó illetményrendszer szabályai szerint, a külföldre vezénylést megelőzően betöltött szolgálati beosztása alapján – a tartós külszolgálat időtartamára változatlanul megilleti, és az illetményt a tartós külszolgálat ideje alatt a hivatásos állományt érintő illetményemelések alkalmával emelni kell.

(2) Az összekötő tiszt a tartós külszolgálat időtartama alatt a hivatásos állomány jutalmazási rendszerében előírtak szerint jutalmazható.

(3) A tartós külszolgálat tartalma alatt az összekötő tisztet – illetményén felül – a maga és a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozói külföldi létfenntartásával, valamint a tartós külszolgálati tevékenységgel kapcsolatos költségeinek fedezésére szolgáló devizaellátmány, devizaellátmány-pótlék, valamint az e rendeletben meghatározott egyéb juttatások illetik meg.

43. § (1) Az összekötő tiszt a tartós külszolgálat időtartamára devizaellátmányra jogosult.

(2) Az összekötő tiszt devizaellátmányának havi összege

a) a tartós külszolgálatot teljesítő kormányzati szolgálati jogviszonyban állók és a munkavállalók alapellátmányának, valamint a munkavállalók ideiglenes külföldi kiküldetése napidíjának összegéről és azok kifizetéséről szóló 3/2012. (IX. 4.) KüM rendeletben (a továbbiakban: KüM R.) országonként meghatározott alapellátmány és

b) az összekötő tiszt részére a külföldre vezényléskor az 5. mellékletben foglalt keretek között meghatározott szorzószám

szorzata.

(3) Az összekötő tiszt részére a devizaellátmány a tartós külszolgálat megkezdése napjától a tartós külszolgálat megszűnésének vagy megszüntetésének napjáig jár. A töredékhavi ellátmány kiszámításánál a tárgyhó naptári napjainak számát kell alapul venni.

(4) Az összekötő tiszt külföldi állomáshelyén részmunkaidőben foglalkoztatott családtagja is jogosult devizaellátmányra, melynek összegét a foglalkoztatás időtartamának figyelembevételével kell az 5. melléklet szerint meghatározott szorzószám alapján megállapítani.

(5) A devizaellátmányt a KüM R. szerinti devizában úgy kell átutalni, hogy az az összekötő tiszt devizaszámláján legkésőbb a tárgyhót követő hónap ötödik napján megjelenjen. A tartós külszolgálat megszűnése vagy megszüntetése esetén a devizaellátmány a hazautazást megelőző öt munkanappal korábban is kifizethető.

44. § (1) A KüM R. 2. mellékletében felsorolt állomáshelyeken tartós külszolgálatot teljesítő összekötő tiszt devizaellátmány-pótlékra jogosult. A devizaellátmány-pótlék állomáshelyenkénti összegét a KüM R. 2. mellékletében meghatározott kiegészítő pótléknak megfelelő mértékben kell megállapítani.

(2) A töredékhavi devizaellátmány-pótlék kiszámítására, valamint a devizaellátmány-pótlék átutalására a devizaellátmányra vonatkozó szabályok az irányadók.

(3) A devizaellátmány-pótlék nem képezi alapját a családtagi pótléknak és a devizaellátmány-előlegnek, egyebekben azonban a devizaellátmánnyal esik egy tekintet alá.

45. § (1) Az összekötő tiszt részére a devizaellátmányon felül a kihelyező okiratban családtagi pótlékra jogosító hozzátartozóként szerepeltetett családtag után a családtag tényleges kiutazásától a végleges hazautazásáig – a (2) és (5) bekezdésben foglaltak kivételével – családtagi pótlék jár.

(2) Nem jár családtagi pótlék az után a hozzátartozó után, aki

a) a tárgyhónapban a külföldi állomáshely szerinti – a KüM R.-ben meghatározott – alapösszeget meghaladó, külföldön szerzett jövedelemmel rendelkezik, vagy

b) bármely munkáltatónál külföldön vagy az összekötő tiszt külföldi állomáshelyén teljes vagy napi négy órát meghaladó munkaidőben dolgozik.

(3) A (2) bekezdés a) pontban szereplő jövedelem megszerzését az összekötő tiszt írásban köteles bejelenteni.

(4) A családtagi pótlék összege

a) házastárs vagy élettárs után

aa) az összekötő tiszt devizaellátmányának 25%-a, ha a családtag nem rendelkezik külföldön szerzett jövedelemmel,

ab) az összekötő tiszt devizaellátmányának 12,5%-a, ha a családtag bármely munkáltatónál legfeljebb négy órás részmunkaidőben dolgozik,

b) a gyermek után a 2,5 szorzószámmal számított devizaellátmány

ba) 10%-a a gyermek tizenkettedik életévének betöltéséig,

bb) 15%-a a gyermek tizenkettedik életévének betöltését követően.

(5) Az összekötő tiszt nem jogosult családtagi pótlékra, amennyiben a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó a külföldi állomáshelyet évi kilencven napot meghaladóan elhagyja. Többszöri távollét esetén a részidőket – az évi alap- és pótszabadság időtartama kivételével – évente össze kell számítani. A házastárs vagy élettárs szülés miatti távolléte esetén a kihelyező szerv vezetője ezen időszak összeszámításától – legfeljebb évi hatvan napig – eltekinthet. A családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó külföldi állomáshelyről történő eltávozását az összekötő tiszt az elutazás előtt három munkanappal a kihelyező szerv vezetőjének köteles írásban bejelenteni.

(6) Ha a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó a keresőképtelenség ideje alatt a külföldi állomáshelyen tartózkodik, a családtagi pótlékot változatlan összegben kell folyósítani.

(7) Ha a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó kiutazására az összekötő tiszt kihelyezését követően kerül sor, a kihelyezési okiratot módosítani kell. A módosításnak tartalmaznia kell az érintett családtag kiutazásának dátumát.

46. § (1) Az összekötő tiszt és a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozói számára a kihelyező szerv köteles – az összekötő tiszt feladatkörének, a család összetételének, létszámának és a külföldi állomáshely körülményeinek megfelelő – elhelyezést biztosítani, az összekötő tiszt által a saját nevében megkötött bérleti szerződés útján. Az elhelyezés során az összekötő tiszt és családja részére biztosítani kell a folyamatosan, megfelelően karbantartott, berendezett lakást, az összekötő tiszt részére megfelelő munkakörülményeket nyújtó irodát, vagy az ezek biztosításához szükséges költségtérítést.

(2) Az összekötő tiszt részére a lakásnak a kihelyező szerv által történő rendelkezésre bocsátásánál a lakásbérletről szóló jogszabályban meghatározott méltányolható lakásigény mértékét a szolgálati követelményeket, protokolláris kötelezettségeket, gazdaságossági szempontokat, továbbá a külföldi állomáshelyen érvényesülő sajátosságokat kell figyelembe venni. Amennyiben az összekötő tiszt a méltányolható lakásigényt meghaladó méretű lakást bérel, igényel, az ebből eredő költségkülönbözet őt terheli.

(3) A lakás- és garázsbérlet kapcsán felmerülő ingatlanközvetítési díj a kihelyező szervet terheli.

(4) A lakás- és irodaberendezési tárgyak cseréjéről – amennyiben az irodaberendezési tárgyakat a külföldi állomáshely nem biztosítja – vagy az ennek megfelelő költségtérítésről a kihelyező szerv gondoskodik.

47. § (1) A lakás- és a garázsbérlet bérleti díját, továbbá a lakásban elhelyezett, a kihelyező szerv tulajdonát képező berendezési és felszerelési vagyontárgyak, valamint az ingóságok és a garázs biztosítási díját, a lakás- és garázsbérletnél kifizetett letét összegét, továbbá – ha az a rendeltetésszerű használat ellenére szükségessé vált – a lakásberendezés javításának és cseréjének költségeit a kihelyező szerv megtéríti.

(2) A magántulajdonú vagyontárgyak biztosításának díja az összekötő tisztet terheli.

(3) A lakáshoz kapcsolódó külön szolgáltatások – így különösen a villany-, gáz-, víz- és csatornaszolgáltatás, fűtés, hűtés, szemétszállítás – díja az összekötő tisztet terhelik. Amennyiben ezek együttes összege egy-egy naptári éven belül meghaladja az összekötő tiszt devizaellátmánya, devizaellátmány-pótléka és családtagi pótléka együttes nettó összegének (a továbbiakban együtt: összellátmányának) az 5%-át, az ezt meghaladó részt a kihelyező szerv átvállalja.

(4) Amennyiben a lakbér a külön szolgáltatások alapdíját is magában foglalja, úgy a szolgáltatások díjául az összekötő tiszt összellátmányának 5%-át kitevő összeget kell megállapítani, amellyel a kihelyező szerv a lakbértérítés összegét csökkenti. Ennél kisebb mértékű díj megállapítása csak akkor engedélyezhető, ha a lakbérként térítendő összeg nem éri el az összekötő tiszt összellátmányának 5%-át. Együtt élő házastársak, élettársak egyazon állomáshelyre történő kihelyezése esetén a devizaellátmányuk együttes összegét kell alapul venni.

(5) A kihelyező szerv egy mobiltelefon és internet beszerzési költségét, valamint – részletes számla vagy egyéb nyilvántartás alapján – a szolgálati beszélgetések és kommunikáció díját megtéríti.

48. § (1) Az ideiglenes szállodai elhelyezés költségeit a kihelyező szerv viseli.

(2) A szállás vagy a szálloda kategóriáját a kihelyező szerv által meghatározott szempontok alapján kell megválasztani.

49. § (1) Ha az összekötő tiszt családtagi pótlékra jogosító gyermeke a fogadó ország jogszabályai szerint a kihelyezést követően válik tankötelessé vagy óvodai nevelésben való részvételre kötelezetté, a kihelyezési okiratot módosítani kell. A kihelyezési okirat módosítását az összekötő tiszt a kihelyező szervnél kezdeményezi.

(2) Ha a költségkeret felhasználásának engedélyezése a kihelyező elöljáró külön jóváhagyásához kötött, úgy az erre irányuló előterjesztést az országos parancsnok terjeszti fel. Az iskoláztatási, óvodai költség a befizetést igazoló számla alapján számolható el.

(3) Az összekötő tisztnek a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozónak tekintendő gyermeke után az átlagos képzési követelményeknek megfelelő és átlagos költségszintű alap- és középfokú oktatási intézményben felmerülő tandíjköltséget vagy az óvodai nevelésben való részvétel költségét – a (4) bekezdésben foglalt összeghatárig – meg kell téríteni, ha egészségügyi vagy más okból a helyi állami iskolarendszer nem vehető igénybe, vagy az is tandíjköteles.

(4) A (3) bekezdés szerinti, az óvodai nevelési költségtérítés vagy tandíjköltség-térítés legmagasabb összege gyermekenként és tanévenként az adott országra a KüM R.-ben meghatározott alapösszeg háromszorosáig terjedhet. Ennél nagyobb költségtérítés csak a kihelyező elöljáró külön engedélye alapján folyósítható. A költségtérítés összegét gyermekenként kell megállapítani és folyósítani. A tandíj vagy az óvodai nevelési költség az éves vagy féléves tandíjat és a beiratkozás díját foglalja magában. Nem lehet megtéríteni az oktatási intézmény által szervezett kirándulás, szabadidős programok, külön nyelvórák, iskolabusz költségeit.

50. § (1) A kihelyező szerv által meghatározott feltételekkel

a) az összekötő tiszt részére – a feladat jellegétől függően – a kihelyező szerv szolgálati gépjárművet biztosíthat, amelyet engedély alapján magáncélra is igénybe vehet a belföldön használt szolgálati gépjárművekkel azonos feltételek mellett,

b) a saját tulajdonú gépjármű szolgálati célú igénybevétele egyedi elbírálás alapján történhet,

c) a devizaelőleg felhasználásával vásárolt gépjárművet – a más jogszabályban meghatározott térítési díj ellenében – az összekötő tiszt a kihelyező szerv utasítása alapján összekötő tiszti munkakörével összefüggő feladatai ellátására is köteles használni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott gépjármű kötelező biztosításának, a külföldi állomáshely szerinti országban való forgalomba helyezésének költségeit a kihelyező szerv megtéríti.

51. § A 46–50. §-ban meghatározott költségeket, valamint díjak felmerülését az összekötő tiszt igazolni köteles.

52. § A kihelyező szerv az összekötő tiszt részére a protokolláris kötelezettségei ellátása érdekében költségkeretet engedélyezhet.

53. § (1) Az összekötő tiszt részére tartós külszolgálata megkezdése alkalmával a kihelyező szerv vezetője kéthavi bruttó alapilletménye összegéig terjedő illetményelőleg folyósítását engedélyezheti a tartós külszolgálat időtartamának megfelelő, de legfeljebb tizenkét havi törlesztéssel.

(2) Az összekötő tiszt kérelmére, a tartós külszolgálat megkezdésekor, egyszeri alkalommal devizaellátmány-előleget kell folyósítani, melynek összege nem haladhatja meg a 2,5 szorzószámmal számított háromhavi devizaellátmány összegét.

(3) A kihelyező szerv az összekötő tiszt kérelmére – kizárólag gépkocsi vásárlása céljából – a (2) bekezdésben meghatározottakon felül, 2,5 szorzószámmal számított további hat havi devizaellátmány-előleg folyósítását engedélyezheti, amelynek összege nem haladhatja meg a gépkocsi vételárát.

(4) Az összekötő tiszt a devizaellátmány-előleg felhasználásával vásárolt gépkocsira – a devizaellátmány-előleg törlesztésének időtartamára – köteles a vásárlással egyidejűleg CASCO vagy annak megfelelő egyéb biztosítást kötni.

(5) A devizaellátmány-előleg kiszámításánál a családtagi pótlékot nem lehet figyelembe venni.

(6) A (2) bekezdés szerinti előleg legfeljebb tíz, a (3) bekezdés szerinti pedig legfeljebb harminchat havi részletre, ha a tartós külszolgálat tervezett időtartama ennél rövidebb, annak végéig engedélyezhető. A devizaellátmány-előleg törlesztését a felvételét követő negyedik hónapban kell megkezdeni, a törlesztésnek a hazatérés napjáig be kell fejeződnie.

(7) Amennyiben a tartós külszolgálat – előre nem látható okok miatt – a devizaellátmány-előleg visszafizetése előtt fejeződik be, az összekötő tiszt az előleg fennmaradó részét állomáshelyén egy összegben a felvétel pénznemében vagy belföldön legkésőbb a tartós külszolgálat befejezésétől számított harminc napon belül a hazatérés időpontjában érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott devizaeladási-árfolyamon számítva, forintban köteles visszafizetni.

(8) Ha az összekötő tiszt a devizaellátmány-előleget a tartós külszolgálat befejezésétől számított harminc napon belül nem fizeti vissza, a kihelyező szerv jogosult a késedelmes napokra a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamatot felszámítani. Amennyiben a tartós külszolgálat az összekötő tisztnek fel nem róhatóan a devizaellátmány-előleg visszafizetése előtt fejeződik be, a törlesztésre a kihelyező szerv a (6) és (7) bekezdésben foglaltaknál kedvezőbb feltételeket állapíthat meg.

(9) Az egy évet meg nem haladó időtartamú tartós külszolgálat esetén devizaellátmány-előleg nem adható.

54. § (1) Együtt élő házastársak, élettársak egyazon külföldi állomáshelyre történő kihelyezése esetén a családtagi pótlék, az iskoláztatási költség és a költözés költsége csak az egyiküket illeti meg.

(2) Az összekötő tiszt az ellátmánnyal kapcsolatos túlfizetésből eredő, valamint a külföldön felmerült egyéb tartozását abban a pénznemben köteles megfizetni, amelyben a tartozás fennáll.

(3) A devizaellátmány, devizaellátmány-pótlék és a családtagi pótlék havi kifizetése a hivatásos állomány tagja részére a külföldi állomáshely országában nyitott fizetési számlára való átutalással történik. Azokon az állomáshelyeken, ahol a fogadó ország gazdasága, pénzügyi rendszere fejletlen vagy – akár átmenetileg – működése súlyos zavarokkal küzd, és ennek következtében bankrendszerének működése nem megbízható, a kifizetés készpénzben is történhet.

(4) A külföldi szolgálat ideje alatt teljesített külföldi kiküldetés napidíjának kifizetése készpénzben vagy a hivatásos állomány tagja által megjelölt fizetési számlára való átutalással történik.

55. § (1) A kihelyező szerv köteles az utazási költséget megtéríteni:

a) az összekötő tiszt és a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó külföldi állomáshelyre történő első kiutazása és végleges hazautazása alkalmával, ideértve a másik állomáshelyre történő áthelyezést is,

b) az összekötő tiszt és a külföldi állomáshelyen tartózkodó családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó szabadságra történő haza- és visszautazásakor évente egy alkalommal,

c) az összekötő tiszt ideiglenes hazarendelésekor,

d) az összekötő tiszt szülője, gyermeke, házastársa és annak szülője, továbbá testvére elhalálozása esetén,

e) az összekötő tiszt és a külföldi állomáshelyen tartózkodó családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó, valamint indokolt esetben a kísérőjének szülés, egészségügyi kivizsgálás vagy gyógykezelés céljából hazai intézetbe és a külföldi állomáshelyre való visszautazásakor.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a kihelyező szerv indokolt esetben az összekötő tiszt egyéb utazási költségeihez is hozzájárulhat.

(3) Az összekötő tiszt és a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó hazai egészségügyi kivizsgálásra vagy gyógykezelésre való utazását, illetve kísérő igénybevételének szükségességét a kihelyező szerv egészségügyi szolgálatának a vezetője igazolja.

(4) Az utazásnál igénybe vehető szállítási eszközt a kihelyező szerv határozza meg.

56. § (1) Ha az összekötő tiszt külföldi szolgálata alatt kiküldetést teljesít, költségtérítésre és – a (2)–(5) bekezdésekben foglaltak szerint – külföldi napidíjra jogosult.

(2) Az (1) bekezdés szerinti költségtérítés és külföldi napidíj szempontjából külföldi szolgálatnak kell tekinteni azt is, ha az összekötő tiszt a külföldi állomáshely országában teljesít kiküldetést.

(3) Ha az összekötő tiszt az (1) bekezdés szerinti kiküldetést teljesít, a külföldi napidíj összege a KüM R.-ben meghatározott külföldi napidíjnak a 25%-a. Nem számolható el napidíj, ha a kiküldetés időtartama a négy órát nem éri el. A napidíj fele jár, ha a kiküldetés időtartama a nyolc órát nem éri el.

(4) Az összekötő tiszt részére szállásköltség csak a naptári naponként nyolc órát meghaladó távollét esetén jár.

(5) Az összekötő tisztet magyarországi szolgálati útja alkalmával a Magyarországon töltött időre a belföldi kiküldetésre vonatkozó szabályok szerinti térítések illetik meg.

57. § (1) Az összekötő tiszt és a vele együtt élő családtagi pótlékra jogosító hozzátartozói legszükségesebb ingóságai kiszállításának indokolt és számlával igazolt költségeit a külföldi állomáshelyre történő kiutazás és végleges hazautazás alkalmával a kihelyező szerv viseli.

(2) Ha az összekötő tiszt az első kiutazásához, valamint az ideiglenes vagy végleges hazatéréséhez szolgálati gépjárművet vesz igénybe, részére és a vele együtt utazó, családtagi pótlékra jogosító hozzátartozói részére csak az utazással összefüggésben ténylegesen felmerült, számlával igazolt költségek – így különösen az üzemanyag, szállás, parkolás, autópálya díja – téríthetők, egyéb költségtérítésre nem jogosultak.

(3) Az összekötő tiszt részére saját gépjárművel történő utazása esetén az ideiglenes külföldi szolgálatot teljesítőkre vonatkozó szabályok szerinti költségtérítés jár.

(4) Gépjárművel történő utazás esetén az utazás időtartamát és útvonalát a kihelyező szervnek kell meghatározni.

58. § Az összekötő tisztet az évi rendes szabadsága vagy bármely okból történő ideiglenes hazatérése alatt – a betegség miatti hazatérés kivételével – a devizaellátmány változatlan összegben megilleti.

59. § (1) Az összekötő tiszt és családtagi pótlékra jogosító családtagja javára – a külföldön eltöltött időre – a kihelyező szerv a külföldi állomáshely szerinti ország egészségügyi ellátásának igénybevételére jogosító biztosítást köt vagy ilyen biztosításnak a kihelyező költségén történő megkötését engedélyezi, amennyiben a külföldi állomáshely szerinti ország és Magyarország között az egészségügyi szolgáltatások kölcsönös igénybevételéről kétoldalú megállapodás vagy kötelezően alkalmazandó európai uniós jogszabály nincs.

(2) Az (1) bekezdés hatályán kívül eső esetekben a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak az irányadók.

60. § (1) Az összekötő tiszt külföldön történő elhalálozása esetén a vele a külföldi állomáshelyen egy háztartásban élő családtagja részére az elhalálozást követő harminc napra az elhalálozott devizaellátmányát, devizaellátmány-pótlékát és családtagi pótlékát ki kell fizetni.

(2) A családtagi pótlékra jogosító családtag külföldön történő elhalálozása esetén az összekötő tiszt részére az elhalálozást követő harminc napra az elhalálozott után járó családtagi pótlékot ki kell fizetni.

(3) Az összekötő tiszt külföldön történt elhalálozása esetén a hazaszállításról és a temetésről a kihelyező szerv gondoskodik. Az összekötő tiszt kérelmére a kihelyező szerv saját költségén gondoskodik az összekötő tiszt külföldön elhunyt, az (1) bekezdés szerinti családtagja hazaszállításáról és temetéséről.

(4) Az összekötő tiszt elhalálozása esetén az általa felvett illetményelőlegnek és devizaellátmány-előlegnek az elhalálozást követően esedékes, egyébként visszafizetendő részét a kihelyező szervnek visszafizetni nem kell. Az (1) bekezdés szerinti devizaellátmány-előleg levonással nem terhelhető.

13. A szolgálati viszony szünetelése

61. § (1) A szolgálati viszony szüneteltetése iránt az állományilletékes parancsnok, tábornok esetében a miniszter intézkedik

a) a Hszt. 73. §-a szerinti esetben a hivatásos állomány tagjának az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltként történő nyilvántartásba vételéről szóló írásbeli bejelentését követő tizenöt napon belül,

b) a Hszt. 74. §-a szerinti esetben a hivatásos állomány tagjának állami vezetővé kinevezésének vagy megválasztásának napját követő tizenöt napon belül,

c) a Hszt. 75. §-a szerinti esetben a hivatásos állomány tagjának a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztásból történő felmentésével egyidejűleg.

(2) A szolgálati viszony szüneteltetéséről szóló parancs tartalmazza a szünetelés okát és annak kezdő napját.

(3) Ezen alcím vonatkozásában

1. a szünetelés kezdő napja:

a) a Hszt. 73. §-a szerinti esetben a hivatásos állomány tagjának az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltként történő nyilvántartásba vételének napja,

b) a Hszt. 74. §-a szerinti esetben a hivatásos állomány tagjának állami vezetővé kinevezésének napja,

c) a Hszt. 75. §-a szerinti esetben a hivatásos állomány tagjának a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztásból történő felmentés napja;

2. a szünetelés befejező napja:

a) a Hszt. 73. §-a szerinti esetben

aa) ha a hivatásos állomány jelöltként nyilvántartásba vett tagja a jelöltségtől visszalépett, akkor a visszalépés napja,

ab) az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának napja, megválasztása esetén a mandátuma igazolásának napja,

b) a Hszt. 74. §-a szerinti esetben az állami vezetői megbízatás megszűnésének napja,

c) a Hszt. 75. §-a szerinti esetben az a nap, amikor a kifogásolható életvitelt megalapozó feltételek fennállását megállapították, vagy ha a kifogásolható életvitel megállapítására nem kerül sor a kifogástalan életvitel ellenőrzésének befejező napja.

62. § (1) Azt, akinek szünetel a szolgálati viszonya, az állományilletékes parancsnok a szünetelés kezdő napjától köteles mentesíteni a szolgálati kötelezettség teljesítése alól.

(2) A hivatásos állomány tagjától a szünetelés időtartamára az egyéni szolgálati fegyverzetét és a lőszerkészletét be kell vonni, továbbá intézkedni kell a szolgálati igazolvánnyal és a szolgálati jelvénnyel kapcsolatos, miniszteri rendeletben meghatározott személyügyi intézkedések végrehajtására.

63. § (1) A szolgálati viszony szünetelésének időtartama a szolgálati viszony folyamatosságát nem érinti. A szünetelés ideje alatt a szolgálati viszony – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – felmentéssel nem szüntethető meg.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a szolgálati viszony felmentéssel a szünetelés időtartama alatt is megszüntethető, ha a hivatásos állomány tagja a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált, vagy ha a hivatásos szolgálatra azért vált alkalmatlanná, mert nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének.

(3) A szolgálati viszony megszűnik továbbá, ha a szolgálati viszony megszüntetésére fegyelmi fenyítésként kerül sor.

(4) A szünetelés időtartama a Hszt. 282. § (2) bekezdésében meghatározott feltétel teljesülése esetén a hivatásos szolgálati időbe beszámít, tényleges szolgálati időként azonban nem vehető figyelembe.

64. § (1) A szolgálati viszony szünetelése – a Hszt. 171. § (1) bekezdés b), d) és f) pontja szerinti lakhatási támogatások kivételével – a már megszerzett lakhatási támogatást nem érinti.

(2) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszony szünetelésének ideje alatt is jogosult a rendvédelmi szerv által fenntartott vagy támogatott egészségügyi intézményben az egészségügyi ellátás igénybevételére.

65. § (1) A Hszt. 74. §-a szerinti esetben az állami vezetői megbízás megszűnéséről a minisztérium személyügyi feladatokat ellátó szervezeti egysége értesíti a rendvédelmi szervnek a hivatásos állomány tagját foglalkoztató szervezeti egység szerinti állományilletékes parancsnokot.

(2) A szolgálati viszony szüneteltetésének megszüntetése iránt az állományilletékes parancsnok intézkedik

a) a Hszt. 73. §-a szerinti esetben a jelöltségtől való visszalépésről, a tisztségbe való megválasztásról vagy annak elmaradásáról szóló írásbeli bejelentést követő tizenöt napon belül, bejelentés hiányában a tudomásszerzést követő tizenöt napon belül,

b) a Hszt. 74. §-a szerinti esetben a miniszter által vezetett minisztériumnak az állami vezetői megbízatás megszűnéséről szóló értesítését követő tizenöt napon belül,

c) a Hszt. 75. §-a szerinti esetben a kifogástalan életvitel ellenőrzésének befejező napját követő tizenöt napon belül, ha az életvitel kifogásolható, akkor a felmentéssel egyidejűleg.

(3) A Hszt. 73. § (3) bekezdése szerinti esetben a hivatásos állomány tagja részére a Hszt. szerinti illetményt és a 64. § (1) bekezdésében meghatározott juttatást és költségtérítést a szünetelés befejező napjától számítva kell folyósítani.

14. Vezetői juttatások

66. § (1) Az országos parancsnok és helyettese, valamint az országos főigazgató és helyettese (a továbbiakban ezen alcímben együtt: Hszt. 177. §-a szerinti vezető) a 66–72. §-ában meghatározott vezetői juttatásokra jogosult. A vezetői juttatásokra való jogosultság a vezetői kinevezés vagy megbízás időtartamára áll fenn.

(2) A juttatások költségvetési fedezetét annak a rendvédelmi szervnek a költségvetéséből kell biztosítani, amelyben a jogosult a megbízatásából adódó feladatait teljesíti.

67. § (1) Az országos parancsnok és az országos főigazgató részére hivatali lakás használatát lehet biztosítani a (3) bekezdés alapján, ha a saját és a vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa, bejegyzett élettársa lakásviszonyait is figyelembe véve Budapesten vagy közvetlen vonzáskörzetében megfelelő lakással nem rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatali lakás: egy személy beköltözése esetén kettő, egyéb esetben az együttlakó személyek számának megfelelő, de legkevesebb három lakószobával rendelkező budapesti vagy Budapest közvetlen vonzáskörzetében lévő lakás.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott jogosult személy számára hivatali lakás használata a miniszter előzetes engedélyével vehető igénybe.

(4) A jogosult személyt terhelik a lakáshasználattal összefüggésben felmerülő karbantartási és kisebb javítási költségek, az esetlegesen felmerülő közös költség, az energiaszolgáltatási és közüzemi díjak, valamint a távbeszélő-, internet- és televízió szolgáltatás díja. A rendvédelmi szerv költségvetését terheli az esetlegesen felmerülő bérleti vagy lakáshasználati díj és a jogosultat a lakáshasználattal kapcsolatban terhelő külön szolgáltatások díja.

(5) A jogosult személy által használt hivatali lakás nem cserélhető el, a jogosult számára nem idegeníthető el, a lakásra vonatkozó tartási szerződéshez hozzájárulás nem adható, továbbá a jogosult halála esetén a lakáshasználati jogviszony megszűnik.

(6) A jogosult személy köteles a hivatali lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaszolgáltatni a jogosultság megszűnésekor.

(7) A juttatás keretében létrejövő lakáshasználati jogviszonyra egyebekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény rendelkezései megfelelően irányadók.

68. § (1) Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő a Hszt. 177. §-a szerinti vezetőt külföldi tartózkodása idejére költségtérítés, valamint a Hszt. 167. § (5) bekezdésének megfelelően kiadott miniszteri rendelet szerinti napidíj illeti meg.

(2) A költségtérítés magában foglalja

a) a szállásköltséget,

b) a kiküldetés helyére történő kiutazási és hazautazási költségeket, valamint az utas- és poggyászbiztosítást, valamint

c) a kiküldetés teljesítésével összefüggésben felmerülő egyéb indokolt költségek – számviteli bizonylatnak megfelelő okmánnyal vagy költségkifizetést alátámasztó egyéb bizonylattal igazolt – összegének megtérítését.

(3) Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő a Hszt. 177. §-a szerinti vezető a számlával igazolt szállásköltség megtérítésére tarthat igényt, ha a feladatát a külföldre érkezés napján nem tudja befejezni, vagy ha a feladata befejezése napján hazautazni nem tud. Ha a Hszt. 177. §-a szerinti vezető a külföldi tartózkodása alatt térítésmentes elszállásolásban részesül, szállásköltség-térítésre nem tarthat igényt.

(4) A külföldi szállás, szálloda kategóriáját a kiküldő rendvédelmi szerv országos parancsnoka vagy országos főigazgatója által belső szabályzatban meghatározott szempontok szerint kell megválasztani. A küldöttség tagjai számára indokolt esetben a küldöttség vezetőjét megillető szállodában történő elhelyezés is biztosítható.

69. § (1) Ha a hivatalos célú külföldre utazás repülőgéppel történik, az utazásnál a Hszt. 177. §-a szerinti vezető részére turista osztálynak megfelelő árú repülőjegy vásárolható.

(2) Vonattal történő utazás esetén a Hszt. 177. §-a szerinti vezető első osztályt vehet igénybe.

70. § (1) Az országos parancsnok és az országos főigazgató személyes gépkocsihasználatra jogosult. A személyes gépkocsihasználathoz számukra gépkocsivezetőt kell biztosítani. A személyes gépkocsihasználat keretében biztosított személygépkocsit az országos parancsnok, valamint az országos főigazgató korlátlan kilométerkeret felhasználásával veheti igénybe.

(2) Az országos parancsnok helyettese és az országos főigazgató helyettese a (3) bekezdés szerinti engedéllyel jogosult személyes gépkocsihasználatra.

(3) Az országos parancsnok helyettese és az országos főigazgató helyettese a miniszter előzetes engedélyével vehetik igénybe a következő juttatásokat:

a) személyes gépkocsihasználat, ideértve annak havi térítésmentes futásteljesítményét – a munkáltatói jogkört gyakorló országos parancsnok vagy országos főigazgató javaslatára,

b) gépkocsivezető biztosítása – a munkáltatói jogkört gyakorló országos parancsnok vagy országos főigazgató javaslata alapján, a (4) bekezdésben meghatározott korlátozással, ha azt a rendelkezésre álló erőforrások lehetővé teszik.

(4) A országos parancsnok helyettesének és az országos főigazgató helyettesének személyes gépkocsihasználatához – az egy épületen belül elhelyezett, azonos szervezeti egységhez tartozó igényjogosultak számával arányos mértékben – egy-három igényjogosult esetén egy fő, négy-hat igényjogosult esetén két fő gépkocsivezető biztosítható.

(5) A személyes gépkocsihasználat keretében biztosított személygépkocsi hivatalos és magáncélú utazásra egyaránt igénybe vehető. A személygépkocsi tételes menetlevél vezetése nélkül, érvényes forgalmi engedéllyel vehet részt a közúti forgalomban.

71. § (1) A személyes gépkocsihasználatra jogosult a gépkocsi kilométer-számlálójának állását minden naptári hónap utolsó napján köteles az erre szolgáló formanyomtatványon rögzíteni. A 70. § (2) bekezdés szerinti jogosult személy a nyilvántartás szerinti havi futásteljesítmény azon része után, amely a miniszteri engedélyben meghatározott mértéket meghaladja, köteles a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a személygépkocsit üzemben tartó szerv részére az üzemanyag-költséget – a fizetési kötelezettség tudomására jutásától számított harminc napon belül – megtéríteni.

(2) Nem vonatkozik a megtérítési kötelezettség a térítésmentes futásteljesítmény elérését követően a tárgyhónap során megtett azon utakra, amelyek hivatalos jellegét a jogosult tételes menetlevéllel igazolja.

(3) Személyes gépkocsihasználat címén

a) az országos parancsnok és az országos főigazgató számára egy, legfeljebb felső-közép 8. kategóriájú személygépkocsit,

b) az országos parancsnok helyettese és az országos főigazgató helyettese számára – ha a miniszter a személyes gépkocsihasználatot részére engedélyezte – egy, legfeljebb felső-közép 7. kategóriájú személygépkocsit

kell biztosítani. Ha a rendelkezésre álló járműállományból e juttatás nem oldható meg, a jogosult számára ideiglenesen eltérő kategóriájú személygépkocsi is kiadható.

(4) A (3) bekezdés vonatkozásában a személygépkocsi-kategóriát a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet felhatalmazása alapján kiadott, az országosan kiemelt termékekre vonatkozó állami normatívákról szóló miniszteri utasítás szabályai szerint kell meghatározni.

72. § (1) A Hszt. 177. §-a szerinti vezető számára számítástechnikai eszközök – hordozható személyi számítógép vagy táblagép – és rádiótelefon használatát kell biztosítani.

(2) A miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben állapítja meg az irányítása alá tartozó szerv hivatásos állományába tartozó, a Hszt. 177. §-a szerinti vezető számára az (1) bekezdés szerinti eszközök használatára vonatkozó részletszabályokat és az internet-használati jogosultság részletes szabályait.

15. Záró rendelkezések

73. § Ez a rendelet 2015. július 1-jén lép hatályba.

74. § E rendelet 59. § (2) bekezdése a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

75. §1

1. melléklet a 154/2015. (VI. 19.) Korm. rendelethez

A rendvédelmi szervnek a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szempontjából központi, területi vagy helyi szervnek minősülő szervei

I.    Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv

 

A

B

C

1.

Központi szerv

Területi szerv

Helyi szerv

2.

Országos Rendőr-főkapitányság

Készenléti Rendőrség

rendőrkapitányság

3.

 

Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet

határrendészeti kirendeltség

4.

 

Repülőtéri Rendőr Igazgatóság

 

5.

 

Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ

 

6.

 

Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ

 

7.

 

megyei, fővárosi rendőr-főkapitányság

 

II.    Belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv

 

A

B

C

1.

Központi szerv

Területi szerv

Helyi szerv

2.

Nemzeti Védelmi Szolgálat

III.    Terrorizmust elhárító szerv

 

A

B

C

1.

Központi szerv

Területi szerv

Helyi szerv

2.

Terrorelhárítási Központ

IV.    Hivatásos katasztrófavédelmi szerv

 

A

B

C

1.

Központi szerv

Területi szerv

Helyi szerv

2.

Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóság

katasztrófavédelmi kirendeltség

3.

 

Katasztrófavédelmi Oktatási Központ

 

4.

 

Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központ

 

V.    Büntetés-végrehajtási szervezet

 

A

B

C

1.

Központi szerv

Területi szerv

Helyi szerv

2.

Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága

Állampusztai Országos Bv. Intézet

Baranya Megyei Bv. Intézet

3.

 

Budapesti Fegyház és Börtön

Bács-Kiskun Megyei Bv. Intézet

4.

 

Büntetés-végrehajtás Központi Kórház

Békés Megyei Bv. Intézet

5.

 

Fővárosi Bv. Intézet

Győr-Moson-Sopron Megyei Bv. Intézet

6.

 

Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet

Hajdú-Bihar Megyei Bv. Intézet

7.

 

Közép-dunántúli Országos Bv. Intézet

Heves Megyei Bv. Intézet

8.

 

Márianosztrai Fegyház és Börtön

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bv. Intézet

9.

 

Pálhalmai Országos Bv. Intézet

Somogy Megyei Bv. Intézet

10.

 

Sopronkőhidai Fegyház és Börtön

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bv. Intézet

11.

 

Szegedi Fegyház és Börtön

Tolna Megyei Bv. Intézet

12.

 

Szombathelyi Országos Bv. Intézet

Veszprém Megyei Bv. Intézet

13.

 

Tiszalöki Országos Bv. Intézet

Zala Megyei Bv. Intézet

14.

 

Váci Fegyház és Börtön

 

15.

 

Balassagyarmati Fegyház és Börtön

 

16.

 

Fiatalkorúak Bv. Intézete (Tököl)

 

17.

 

Kalocsai Fegyház és Börtön

 

18.

 

Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön

 

19.

 

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bv. Intézet

 

20.

 

Bv. Szervezet Oktatási és Továbbképzési Központ

 

VI.    Országgyűlési Őrség

 

A

B

C

1.

Központi szerv

Területi szerv

Helyi szerv

2.

Országgyűlési Őrség

VII.    Információs Hivatal

 

A

B

C

1.

Központi szerv

Területi szerv

Helyi szerv

2.

Információs Hivatal

VIII.    Alkotmányvédelmi Hivatal

 

A

B

C

1.

Központi szerv

Területi szerv

Helyi szerv

2.

Alkotmányvédelmi Hivatal

IX.    Nemzetbiztonsági Szakszolgálat

 

A

B

C

1.

Központi szerv

Területi szerv

Helyi szerv

2.

Nemzetbiztonsági Szakszolgálat

2. melléklet a 154/2015. (VI. 19.) Korm. rendelethez

A rendvédelmi szervek önálló állománytáblázattal rendelkező szervezeti egységei és az állományilletékes parancsnokok

I.    Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv

 

A

B

1.

Önálló állománytáblázattal rendelkező szervezeti egység

Állományilletékes parancsnok

2.

a 3. sorban foglalt főigazgatóságok kivételével az Országos Rendőr-főkapitányság

országos rendőrfőkapitány

3.

Országos Rendőr-főkapitányság főigazgatósága

főigazgató

4.

Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet

igazgató

5.

a 6. sorban foglalt igazgatóságok kivételével a Készenléti Rendőrség

Készenléti Rendőrség parancsnoka

6.

Készenléti Rendőrség igazgatósága

igazgató

7.

Repülőtéri Rendőr Igazgatóság

igazgató

8.

Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ

igazgató

9.

Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ

igazgató

10.

a 11. és 12. sorban foglalt szervezeti egységek kivételével a megyei, fővárosi rendőr-főkapitányság

megyei, fővárosi rendőr-főkapitány

11.

rendőrkapitányság

rendőrkapitány

12.

határrendészeti kirendeltség

határrendészeti kirendeltségvezető

II.    Belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv

 

A

B

1.

Önálló állománytáblázattal rendelkező szervezeti egység

Állományilletékes parancsnok

2.

Nemzeti Védelmi Szolgálat

főigazgató

III.    Terrorizmust elhárító szerv

 

A

B

1.

Önálló állománytáblázattal rendelkező szervezeti egység

Állományilletékes parancsnok

2.

Terrorelhárítási Központ

főigazgató

IV.    Hivatásos katasztrófavédelmi szerv

 

A

B

1.

Önálló állománytáblázattal rendelkező szervezeti egység

Állományilletékes parancsnok

2.

Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

főigazgató

3.

megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóság

igazgató

4.

Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központ

igazgató

5.

Katasztrófavédelmi Oktatási Központ

igazgató

V.    Büntetés-végrehajtási szervezet

 

A

B

1.

Önálló állománytáblázattal rendelkező szervezeti egység

Állományilletékes parancsnok

2.

Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága

büntetés-végrehajtás országos parancsnoka

3.

Büntetés-végrehajtás Központi Kórház (Tököl)

főigazgató-főorvos

4.

Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet

főigazgató-főorvos

5.

a 3–4. sorban nem szereplő büntetés-végrehajtási intézet

büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka

6.

büntetés-végrehajtási intézmény

igazgató

VI.    Országgyűlési Őrség

 

A

B

1.

Önálló állománytáblázattal rendelkező szervezeti egység

Állományilletékes parancsnok

2.

Országgyűlési Őrség

Országgyűlési Őrség parancsnoka

VII.    Információs Hivatal

 

A

B

1.

Önálló állománytáblázattal rendelkező szervezeti egység

Állományilletékes parancsnok

2.

a 3. és 4. sorban foglaltak kivételével a főigazgató közvetlen alárendeltségében működő szervezeti elemek

főigazgató

3.

a főigazgató-helyettes közvetlen alárendeltségében működő szervezeti elem

főigazgató-helyettes

4.

az igazgató közvetlen alárendeltségében működő szervezeti elemek

igazgató

VIII.    Alkotmányvédelmi Hivatal

 

A

B

1.

Önálló állománytáblázattal rendelkező szervezeti egység

Állományilletékes parancsnok

2.

a 3. és 4. sorban foglaltak kivételével a főigazgató közvetlen alárendeltségében működő szervezeti elemek

főigazgató

3.

a főigazgató-helyettes közvetlen alárendeltségében működő szervezeti elem

főigazgató-helyettes

4.

az igazgató közvetlen alárendeltségében működő szervezeti elemek

igazgató

IX.    Nemzetbiztonsági Szakszolgálat

 

A

B

1.

Önálló állománytáblázattal rendelkező szervezeti egység

Állományilletékes parancsnok

2.

a 3. és 4. sorban foglaltak kivételével a főigazgató közvetlen alárendeltségében működő szervezeti elemek

főigazgató

3.

a főigazgató-helyettes közvetlen alárendeltségében működő szervezeti elem

főigazgató-helyettes

4.

az igazgató közvetlen alárendeltségében működő szervezeti elemek

igazgató

3. melléklet a 154/2015. (VI. 19.) Korm. rendelethez

A rendvédelmi szervhez tartozásra utaló rendfokozati jelzők és azok rövidítése

 

A

B

C

1.

Rendvédelmi szerv

Rendfokozati jelző

Rendfokozati jelző rövidítése

2.

Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv

„rendőr”

„r.”

3.

Belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv

„rendőr”

„r.”

4.

Terrorizmust elhárító szerv

„rendőr”

„r.”

5.

Hivatásos katasztrófavédelmi szerv

„tűzoltó”

„tű.”

6.

Büntetés-végrehajtási szervezet

„büntetés-végrehajtási”

„bv.”

7.

Országgyűlési Őrség

„országgyűlési őr”

„ogy.”

8.

Információs Hivatal

„nemzetbiztonsági”

„nb.”

9.

Alkotmányvédelmi Hivatal

„nemzetbiztonsági”

„nb.”

10.

Nemzetbiztonsági Szakszolgálat

„nemzetbiztonsági”

„nb.”

4. melléklet a 154/2015. (VI. 19.) Korm. rendelethez

A miniszter, az országos parancsnok és az országos főigazgató Hszt.-ben és más törvényben meg nem jelenő munkáltatói jogkörei

 

A

B

1.

A munkáltatói intézkedés tartalma

A munkáltatói jogkör gyakorlója

2.

I. Szolgálati viszonnyal kapcsolatos intézkedések

 

3.

Hivatásos állományba vétel főtiszti, tiszti rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozati kinevezéssel egyidejűleg

miniszter

4.

Szolgálati viszony megszüntetése kiemelt vezetői szolgálati beosztást betöltő esetében

miniszter

5.

Szolgálati viszony megszüntetése főtiszti, tiszti rendfokozati állománycsoportba tartozó esetében

országos parancsnok,
országos főigazgató

6.

Szolgálati viszony szüneteltetése tábornok esetében

miniszter

7.

Hivatásos állományba visszavétel főtiszti, tiszti rendfokozati állománycsoportba tartozó esetében

országos parancsnok,
országos főigazgató

8.

Magyar Honvédséghez történő áthelyezés tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó vagy ezredesi rendfokozatot viselő esetében

miniszter

9.

Magyar Honvédséghez történő áthelyezés ezredes kivételével főtiszti, tiszti, zászlósi vagy tiszthelyettesi rendfokozati állománycsoportba tartozó esetében

országos parancsnok

10.

Más rendvédelmi szervhez történő áthelyezés kiemelt vezetői vagy középvezetői szolgálati beosztásból

miniszter

11.

Más rendvédelmi szervhez történő áthelyezés – a kiemelt vezetői vagy középvezetői szolgálati beosztáson kívüli – más szolgálati beosztásból

országos parancsnok

12.

Kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezés kiemelt vezetői vagy középvezetői szolgálati beosztásból

miniszter

13.

Kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezés – a kiemelt vezetői vagy középvezetői szolgálati beosztáson kívüli – más szolgálati beosztásból

országos parancsnok

14.

II. Rendfokozatot érintő döntések

 

15.

Tiszti rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozatba első alkalommal történő kinevezés

miniszter

16.

Magasabb rendfokozatba történő soron kívüli kinevezés vagy előléptetés főtiszti, tiszti rendfokozati állománycsoportba tartozó esetében

miniszter,
országos parancsnok,
országos főigazgató

17.

III. Vezénylés, szolgálati beosztásra vonatkozó döntések

 

18.

Kiemelt vezetői szolgálati beosztásba történő kinevezés, megbízás, kinevezés és megbízás visszavonása

miniszter

19.

Szakirányító 1, szakirányító 2 és főosztályvezető 1 szolgálati beosztásba történő kinevezés, megbízás, kinevezés és megbízás visszavonása

országos parancsnok,
országos főigazgató

20.

Főosztályvezető 2 szolgálati beosztásba történő kinevezés, megbízás, kinevezés és megbízás visszavonása, ha a beosztás betöltője az állományilletékes parancsnok szervezetszerű helyettesének minősül

országos parancsnok,
országos főigazgató

21.

Más szervhez vezénylés

miniszter

22.

IV. Fegyelmi hatáskörök

 

23.

A rendfokozatot érintő fegyelmi fenyítés kiszabása az ezredesi rendfokozat kivételével a főtiszti, tiszti rendfokozati állománycsoportba tartozó esetében

országos főigazgató

24.

A köztársasági elnök jogkörébe nem tartozó fegyelmi fenyítések kiszabása tábornok esetében

miniszter

25.

V. Egyéb döntések

 

26.

Illetmény nélküli szabadság engedélyezése kiemelt vezető esetében

miniszter

27.

A rendvédelmi szerv halottjává nyilvánítás

országos főigazgató

28.

Kitüntetésre vonatkozó javaslat felterjesztése a köztársasági elnökhöz

miniszter

29.

Különleges foglalkoztatási állomány tagjának a közfoglalkoztatás szervezésére, irányítására és végrehajtására irányuló feladatok ellátására létrehozott közigazgatási szervhez vezénylése

országos rendőrfőkapitány

Az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya vonatkozásában az Országgyűlési Őrség parancsnoka gyakorolja a következő munkáltatói jogokat:

a)    a 3. sorban meghatározottaktól eltérően a főtiszti, tiszti rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozati kinevezéssel egyidejűleg történő hivatásos állományba vétele,

b)    a 10. sorban meghatározottaktól eltérően a középvezetői szolgálati beosztásból a más rendvédelmi szervhez történő áthelyezés,

c)    a 12. sorban meghatározottaktól eltérően a középvezetői szolgálati beosztásból a kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezés,

d)    a 15. sorban meghatározottaktól eltérően a tiszti rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozatba első alkalommal történő kinevezés,

e)    a 21. sorban meghatározottaktól eltérően a más szervhez vezénylés.

5. melléklet a 154/2015. (VI. 19.) Korm. rendelethez

Munkaköri kulcsszámok és a devizaellátmányhoz meghatározható szorzószámok az összekötő tisztek tartós külszolgálatra külföldre vezénylése esetében

Kulcsszám

Munkakör

Szorzószám

1.

Összekötő főtanácsos

3,20–4,00

2.

Összekötő tanácsos

2,50–3,50

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!