nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
33/2015. (VI. 24.) EMMI rendelet
az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról
2017-01-01
2017-01-02
1

33/2015. (VI. 24.) EMMI rendelet

az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról1

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 10. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet (a továbbiakban: R.) Melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

2. § Az R. Mellékletének PSZICHOLÓGIA fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím Középszintű vizsga alcím Szóbeli vizsga pont A szóbeli tételsorok tartalmi és formai jellemzői alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„A szóbeli tételsorok tartalmi és formai jellemzői

Az A tételsor az elméleti tudást kéri számon, a feladat a részletes vizsgakövetelmények alapján előre megadott nagyobb témakörök egy részterületének ismertetése. Az A tételsornak a részletes követelményekben megadott valamennyi témakört le kell fednie az alábbiak szerint:

– minimum 1-1 altételnek az 1., illetve 6. témakörre kell épülnie,

– minimum 2-2 altételnek, a 2–5. témakörökre kell épülnie,

– a többi 10 tétel a 6 témakörből tetszőlegesen állítható össze.

A B tételsor a tanultak alkalmazását kéri számon a mindennapi gyakorlatban.

A B altételek lehetséges feladattípusai:

1. irodalmi mű egy kijelölt részletének adott szempontú elemzése,

2. fényképek vagy filmrészlet alapján kommunikációs gesztusok felismerése,

3. újságcikknek látszó szöveg kritikus elemzése – szakmailag hitelesnek, tudományosnak tűnik vagy nem,

4. pszichológiai jelenség azonosítása.

A B altételhez feladattól függően szükség lehet az elemzendő szövegre vagy képanyagra, filmrészletnél számítógépre és fülhallgatóra.”

3. § Az R. Mellékletének

1. EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA fejezet, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címében foglalt táblázat 8. pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország”,

2. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, A vizsga célja címet követő felsorolás első, harmadik és negyedik franciabekezdésében az „az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti” szövegrész helyébe az „a rendészeti”,

3. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK cím alatti táblázat 1.1. pontjában A rendészet szervei téma Középszintű követelményeiben az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország”,

4. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK címében foglalt táblázat 1.2. pontjában Az egyes minisztériumok irányítása alá tartozó rendészeti szervek működését meghatározó főbb jogszabályok téma Középszintű követelményeiben a „Sorolja fel a rendészeti szervek működését meghatározó legfontosabb jogszabályokat [1949. évi XX. tv. az Alkotmányról; 1994. évi XXXIV. tv. a Rendőrségről; 3/1995. (III. 1.) BM rendelet, a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról; 1993. évi CX. tv. a honvédelemről; 1999. évi LXXIV. tv. a katasztrófavédelemről; 1996. évi XXXVII. tv. a polgári védelemről; 1996. évi XXXI. tv. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról].” szövegrész helyébe a „Sorolja fel a rendészeti szervek működését meghatározó legfontosabb jogszabályokat (Magyarország Alaptörvénye; a Rendőrségről szóló törvény; a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló miniszteri rendelet; a katasztrófavédelemről szóló törvény; a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvény).”,

5. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK cím alatti táblázat 2. pontjának címében az „Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek” szövegrész helyébe az „A rendészeti szervek”,

6. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK cím alatti táblázat 3. pontjának címében az „Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek” szövegrész helyébe az „A rendészeti szervek”,

7. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK cím alatti táblázat 3.1. pontjában Az egyes rendészeti szervek tagjává válásának feltételei téma Emelt szintű követelményeiben a „Sorolja fel a rendészeti szervek tagjává válásának feltételeit állományviszony szerint meghatározó jogszabályokat (1996. évi XLIII. tv. a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról; 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról, és a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv.)” szövegrész helyébe a „Sorolja fel a rendészeti szervek tagjává válásának feltételeit állományviszony szerint meghatározó jogszabályokat (A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény; a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény)”,

8. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK cím alatti táblázat 5.1. pontjában A jogellenes cselekményekkel szembeni fellépést meghatározó jogszabályok téma Középszintű követelményeiben az „(1999. évi LXIX. tv., 218/1999. Korm. rendelet, 1978. évi IV. tv., 1998. évi XIX. tv.)” szövegrész helyébe az „(A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény; a Büntető Törvénykönyv és a büntetőeljárásról szóló törvény)”,

9. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Írásbeli vizsga pont Általános szabályok alpontjában az „A II. rész megoldásához szükséges információkat, pl. adatokat, szemelvényeket (a Szabálysértésről szóló 1999. évi LXIX. tv., továbbá a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv., vagy ezeknek a tanult szabálysértési és bűncselekményi tényállásokat tartalmazó jogszabálykivonat) a feladatsornak mindig tartalmaznia kell.” szövegrész helyébe az „A II. rész megoldásához szükséges információkat, pl. adatokat, szemelvényeket a feladatsornak mindig tartalmaznia kell.”,

10. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Írásbeli vizsga pont Tartalmi szerkezet alpontját követő két táblázatban az „Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek” szövegrészek helyébe az „A rendészeti szervek”,

11. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Szóbeli vizsga pont Általános szabályok alpontjában az „A felkészüléshez használható: távcső, tájoló, iránytű, térkép, közúti gépjárművekben rendszeresített elsősegély-csomag, a tanult szabálysértési és bűncselekményi tényállásokat tartalmazó jogszabály vagy azok kivonata (lásd az írásbeli vizsgarész leírásánál).” szövegrész helyébe az „A felkészüléshez használható: távcső, tájoló, iránytű, térkép, közúti gépjárművekben rendszeresített elsősegély-csomag, a szükséges jogszabályok vagy azok kivonata.”,

12. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Szóbeli vizsga pont A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői alpontját követő két táblázatban az „Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek” szövegrészek helyébe az „A rendészeti szervek”,

13. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím Írásbeli vizsga pontjában az „A II. rész feladatainak megoldásához szükséges információkat, pl. adatokat, szemelvényeket (a Szabálysértésről szóló 1999. évi LXIX. tv., továbbá a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv., vagy ezeknek a tanult szabálysértési és bűncselekményi tényállásokat tartalmazó jogszabálykivonat) a feladatsornak mindig tartalmaznia kell.” szövegrész helyébe az „A II. rész feladatainak megoldásához szükséges információkat, pl. adatokat, szemelvényeket a feladatsornak mindig tartalmaznia kell.”,

14. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím Szóbeli vizsga pont Általános szabályok alpontjában az „A vizsgához szükséges segédeszközök: távcső, tájoló, iránytű, 1:40 000 méretarányú turistatérkép, közúti gépjárművekben rendszeresített elsősegély-csomag, a tanult szabálysértési és bűncselekményi tényállásokat tartalmazó jogszabály vagy azok kivonata (lásd az írásbeli vizsgarész leírásánál).” szövegrész helyébe az „A vizsgához szükséges segédeszközök: távcső, tájoló, iránytű, 1:40 000 méretarányú turistatérkép, közúti gépjárművekben rendszeresített elsősegély-csomag, a szükséges jogszabályok vagy azok kivonata.”,

15. KATONAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY fejezet, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK cím A) KOMPETENCIÁK alcímet követő felsorolás első franciabekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország”,

16. KATONAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY fejezet, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK cím B) TÉMAKÖRÖK alcímet követő táblázat első témájának megnevezésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország”,

17. KATONAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY fejezet, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK cím B) TÉMAKÖRÖK alcímet követő táblázat első téma Középszintű követelményeiben az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország”,

18. KATONAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY fejezet, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK cím B) TÉMAKÖRÖK alcímet követő táblázat első téma Emelt szintű követelményeiben az „A Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország”,

19. KATONAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY fejezet, I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK cím B) TÉMAKÖRÖK alcímet követő táblázat hetedik téma Emelt szintű követelményeiben az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország”,

20. KATONAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím A témakörök megoszlása a vizsgarészek között pontot követő táblázat első témakörében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország”,

21. KATONAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA alcím Írásbeli vizsga pont Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői alpontját követő táblázat első témakörében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország”,

22. KATONAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím A témakörök megoszlása a vizsgarészek között pontot követő táblázat első témakörében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország”,

23. KATONAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím EMELT SZINTŰ VIZSGA alcím Írásbeli vizsga pont Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői alpontját követő táblázat első témakörében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország”,

24. PSZICHOLÓGIA fejezet, II. A VIZSGA LEÍRÁSA cím Középszintű vizsga alcím Szóbeli vizsga pont Általános szabályok alpontjában a „Mind az A, mind a B tételsor esetén az altételeket 20%-ban (4 A, illetve 2–4 B altétel) módosítani kell.” szövegrész helyébe a „Mind az A, mind a B tételsor esetén az altételeket 20%-ban (4 A, illetve 2–4 B altétel) évről évre módosítani kell.”

szöveg lép.

4. § Hatályát veszti az R. Mellékletének

a) ANGOL NYELV fejezet címe és az azt követő – a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása – szövege,

b) FRANCIA NYELV fejezet címe és az azt követő – a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása – szövege,

c) NÉMET NYELV fejezet címe és az azt követő – a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása – szövege,

d) OLASZ NYELV fejezet címe és az azt követő – a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása – szövege,

e) OROSZ NYELV fejezet címe és az azt követő – a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása – szövege,

f) SPANYOL NYELV fejezet címe és az azt követő – a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása – szövege,

g) FRANCIA CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ fejezet címe és az azt követő – a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása – szövege,

h) NÉMET CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ fejezet címe és az azt követő – a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása – szövege,

i) OLASZ CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ fejezet címe és az azt követő – a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása – szövege,

j) OROSZ CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ fejezet címe és az azt követő – a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása – szövege,

k) SPANYOL CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ fejezet címe és az azt követő – a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása – szövege, valamint

l) SZLOVÁK CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ fejezet címe és az azt követő – a címhez rendelt, a soron következő címet megelőzően záródó részletes tartami követelmények, a vizsga leírása –

szövege.

5. § Ez a rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 33/2015. (VI. 24.) EMMI rendelethez*

1. Az R. Mellékletének BIOLÓGIA fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

BIOLÓGIA

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY

A) KOMPETENCIÁK

A biológia érettségi vizsga a nemzeti alaptantervben meghatározott fejlesztési feladatokat és a közműveltség tartalmi elemeit, a tudományos gondolkodás műveleteinek tudatos alkalmazását a mindennapi élettel és közös kulturális örökségünkkel összefüggésben kéri számon.

Elvárt kompetenciák:

·    induktív következtetés (egyedi tényekből az általános törvényszerűségekre),

·    deduktív következtetés (az általános törvényszerűségekből az egyedi esetre),

·    analógiás gondolkodás (egy már ismert helyzet vagy jelenség és az adott új, ismeretlen helyzet közötti hasonlóság felismerése),

·    sorképzés (relációk kezelése),

·    osztályozás (jellemzők alapján hierarchikus csoportokba sorolás),

·    kombinatív képesség (megadott elemekből, adott feltételek mellett kombinációk létrehozása és vizsgálata),

·    valószínűségi és korrelatív gondolkodás (a múltbeli események alapján a jövőbeli események valószínűségére következtetés, kockázatbecslés, rizikófaktorok ismerete),

·    arányossági gondolkodás (két mennyiség együttes változásának vizsgálata: egyenes és fordított arányosság, telítési görbék),

·    különböző adatmegjelenítési formák átalakítása egymásba (adatokat táblázattá, táblázatokat grafikonokká),

·    az adatok felhasználása bizonyítéknak, érvnek,

·    kritikai gondolkodás (értékelés, döntések megalapozása, magyarázatok megalkotása bizonyítékok, érvek, ellenérvek alapján),

·    változók vizsgálata (függő és független változók felismerése, elkülönítése, a változók közötti kapcsolatok szisztematikus vizsgálata, kontrollja),

·    integrált gondolkodás (az egyik szaktudomány tartalmi elemeinek átvitele és alkalmazása egy másik szaktudomány területén),

·    modellekben való gondolkodás, modellek értelmezése, az analógiák azonosítása,

·    problémafelismerési és problémamegoldó képesség (a célhoz vezető nem ismert megoldási út megtalálása valós, életszerű helyzetekben),

·    a szaknyelv használata, a fogalmak definiálásának képessége (a követelményrendszer szerint),

·    lényegkiemelés (a vizsgálat szempontjából fontos jellemzők felismerése, megfigyelése, rögzítése),

·    struktúrák és funkciók összekapcsolása (következtetés mintázatból annak szerepére),

·    etikai érzékenység (döntések lehetséges következményeinek mérlegelése).

A vizsgázók legyenek képesek a természettudományi megismeréssel kapcsolatos ismereteket összetett élethelyzetekben alkalmazni.

Elvárt kompetenciák:

·    legyen képes alkalmazni alapvető matematikai ismereteit,

·    megfigyelések, leírások (dokumentáció), összehasonlítások,

·    egyszerű kísérletek, mérések tervezése, végrehajtása és eredményeik értelmezése (a kísérlet jellemzőinek ismerete, kontrollok szerepe),

·    adatok, ábrák kiegészítése, adatsorok, ábrák (köztük diagramok, grafikonok) elemzése, felhasználása,

·    hipotézisek, elméletek, modellek, törvények megfogalmazása, vizsgálata; téves információk azonosítása,

·    ismerje a természettudományos érvelés alapelveit (feltevés megfogalmazása, információk forrásainak felkutatása, jelölése, megbízhatóságuk értékelése, érvek és ellenérvek felsorakoztatása, bizonyítékok elemzése, következtetés levonása).

A követelményrendszer adott helyein pontosítja a felsorolt általános kompetenciákat az alábbi módon:

Tudja, ismerje, alkalmazza: a fogalom jelentésének ismerete, megnevezésének, felismerésének és értelemszerű használatának képessége.

Tudja magyarázni, értse: a fogalom mögött álló oksági háttér ismerete.

Értelmezze, elemezze: egy összetett helyzet, probléma vizsgálata az adott fogalmak segítségével.

Fejtse ki: összefüggő írásbeli vagy szóbeli kifejtés képessége.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Bevezetés a biológiába

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

1.1. A biológia tudománya

Vizsgálati szempontok

Tudja, hogy a rendszerezés alapegysége a faj.

Tudja alkalmazni a rendszerezés alapelveit élőlények csoportosítása során.

Értse a különbséget a mesterséges rendszerek és a fejlődéstörténeti rendszer alapelvei közt. Tudjon értelmezni molekuláris törzsfákat.

Fogalmazza meg a különbséget a feltevés (hipotézis) és az elmélet (teória) között.

Értelmezze a természetes rendszert az élővilág fejlődéstörténete alapján. Értse Linné rendszertani munkásságának fő elemeit (mesterséges rendszer, kettős nevezéktan).

Értelmezzen biológiai kísérletet, ismertesse a szempontokat, ismerje föl a kísérleti változót.

Vizsgáló módszerek

Ismerje a fénymikroszkóp használatának alapelveit, alkalmazhatóságát biológiai vizsgálatokban.

Tudjon kaparékot, nyúzatot készíteni, metszetet elemezni.

Tudja, hogyan kell kiszámítani a mikroszkóp nagyítását.

Ismertesse a modellalkotás lényegét.

Ismerje az élettani állapot leírására használható alapvető eszközök és módszerek (EKG, EEG, CT, UH, röntgen vizsgálat, elektronmikroszkóp) gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit.

1.2. Az élet jellemzői

1.2.1. Az élő rendszerek

Értelmezze működő rendszerként az élő szervezeteket.

1.2.2. Szerveződési szintek

Tudja összehasonlítani a különböző szerveződési szinteket: egyed alatti (sejt alatti, sejtszintű, szövet, szerv, szervrendszer) egyed, egyed feletti (populáció, társulás, biom, bioszféra).

Tudja értelmezni az élő rendszereket nyílt rendszerekként.

Elemezzen kapcsolatokat az élő rendszerek alábbi tulajdonságai között: anyagcsere, elhatárolódás, homeosztázis, ingerlékenység, mozgás, alkalmazkodás, belső egység, növekedés, szaporodás, öröklődés és öröklődő változékonyság, evolúció, halandóság.

Értelmezzen élő rendszerekben zajló körfolyamatokat (pl. sejtciklus, szívciklus, nemi ciklus, aszpektusok).

1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek

Ismerje a diffúzió és az ozmózis biológiai jelentőségét, és tudja magyarázni a két folyamatot. Tudjon elvégezni és értelmezni egyszerű ozmózisos kísérleteket.

Értse a szervezet ozmotikusan aktív anyagainak szerepét az életfolyamatokban (vérfehérjék a visszaszívásban, nyirokképzés).

Ismerje a felületen való megkötődés biológiai jelentőségét (enzimműködés, talajkolloidok, kapillaritás).

Mutassa ki az orvosi szén nagy felületi megkötőképességét festékoldattal. Tudja magyarázni és értelmezni a kísérletet, értse annak következményeit, alkalmazási lehetőségeit.

Ismerje az aktiválási energia és a katalizátor fogalmát, tudja azokat alkalmazni biológiai folyamatokra.

Értse a kromatográfia elvi alapjait, tudja értelmezni egy leírt kromatográfiás kísérlet eredményét, tudja azt alkalmazni.

Ismerje az enzimek előfordulását (minden sejtben működnek), az enzimműködés lényegét, optimális feltételeit, utóbbit hozza összefüggésbe szervezete jellemző értékeivel (testhőmérséklet, pH - ozmotikus viszonyok).

Hozza összefüggésbe az ATP-bontó enzimeket az energiaigényes folyamatokkal (miozin, Na-K pumpa), illetve az ATP szintézist az egyenlőtlen ioneloszlással (mitokondrium).

Tudja magyarázni enzimhibán alapuló emberi betegség megnyilvánulását, ismerje megelőzésének lehetőségeit.

Tudjon megtervezni és magyarázni az enzimműködéshez szükséges optimális kémhatást és hőmérsékletet bemutató kísérletet, értékelje annak eredményeit.

2. Egyed alatti szerveződési szint

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek

2.1.1. Elemek, ionok

Értse a C, H, O, N, S, P szerepét az élő szervezetben.

Ismertesse az I, F, Si szerepét az élő szervezetben.

Ismerje a H+, Ca2+, Mg2+, Fe2+-3+, Na+, K+, Cl- HCO3–, a CO32–, NO3 - ionok természetes előfordulásait.

Tudja magyarázni a só jódozásának és a fogkrémek fluorozásának szerepét.

Legyen tisztában a Si élő szervezetben betöltött szerepével.

Ismerje a NO2 és PO43– ionok természetes előfordulásait.

 

2.1.2. Szervetlen molekulák

Értse a víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentőségét az élővilágban.

Értse, hogyan és miért mutatható ki a szén-dioxid meszes vízzel.

2.1.3. Lipidek

Magyarázza a lipidek oldódási tulajdonságait, tudjon hozni ezekre hétköznapi példákat.

Értse, miért léphet fel könnyen a zsírban oldódó vitaminok túladagolása.

Ismerje a zsírok (glicerin+zsírsavak) és a foszfatidok (glicerin+ zsírsavak+ foszforsav) szerkezetét.

Ismerje fel a sztrenánvázat és a karotinoidok alapszerkezetét.

Ismerje a zsírok és olajok biológiai szerepét (energiaraktározás, hőszigetelés, mechanikai védelem), és hozza ezt összefüggésbe a zsírszövet szervezeten belüli előfordulásával. Magyarázza a foszfatidok polaritási tulajdonságai alapján, miért alkalmasak a biológiai membránok kialakítására (hártyaképzés).

Értse a karotinoidok konjugált kettőskötés-rendszere és fotokémiai szerepe közötti összefüggést a növényekben (karotin, xantofill) és az emberi látás folyamatában (A-vitamin, rodopszin).

Lássa és magyarázza a kapcsolatot az epesav polaritása és az epesav sók emulziót stabilizáló szerepe között.

Tudjon elvégezni és értelmezni az epe zsírokat szétoszlató szerepét bemutató kísérletet.

2.1.4. Szénhidrátok

Tudja összehasonlítani a következő szénhidrátokat íz, vízoldhatóság és emészthetőség szempontjából: szőlőcukor, keményítő, glikogén, cellulóz.

Értse a szénhidrátok természetes előfordulásai és az élő szervezetben betöltött szerepük közötti összefüggést.

Ismerje fel a glükóz, ribóz, dezoxiribóz molekulájának vázát.

Tudja a glükóz összegképletét és a poliszaharidok általános képletét.

Ismerje a laktóz és a szacharóz előfordulását és táplálkozás élettani jelentőségét.

Ismerje az á- es â glukóz szerkezetét, a ribóz, dezoxiribóz, amilóz és cellulóz molekulájának felépítését.

Tudja elvégezni és értelmezni a keményítő jóddal történő kimutatását (Lugol-próba), és ismerje fel a keményítőszemcséket mikroszkópban és mikroszkópos képen.

Magyarázza, miért édes a sokáig rágott kenyérhéj.

2.1.5. Fehérjék

Ismerje a fehérjék általános szerkezetét (peptidlánc). Tudjon példákat mondani a mindennapi életből a fehérjék szerkezetének megváltozására (tojás- és hússütés).

Tudjon elvégezni és értelmezni fehérjék kicsapódását bemutató kísérleteket (hő, nehézfémsók, mechanikai hatás).

Ismerje az aminosavak általános képletét, az oldalláncok kölcsönhatásainak típusait és értse, hogy ezeknek szerepük van a fehérjék térszerkezetének kialakulásában.

Értse a fehérjék elsődleges, másodlagos, harmadlagos és negyedleges szerkezetét.

Értse a peptidkötés kialakulását és a fehérjék térszerkezetében betöltött szerepét.

Ismerje a fehérjék biológiai szerepét (enzimek, összhúzékony fehérje-rendszerek – aktin és miozin -, vázanyagok, receptorok, szállítófehérjék, tartalék tápanyagok, antitestek, jelölő fehérjék, véralvadás, szabályozó fehérjék).
Mondjon példát ezek előfordulására.

Magyarázza, miért elengedhetetlen alkotói étrendünknek az eszenciális aminosavak. Mondjon példákat a mindennapi életből a fehérjék szerkezetének megváltozására (tojás- és hússütés).

Értse a stresszfehérjék (hősokkfehérjék) működésének és a sejt öngyógyító folyamatainak a kapcsolatát, térszerkezetében betöltött szerepét.

Tudjon elvégezni és értelmezni fehérjék kicsapódását bemutató kísérleteket (hő, nehézfémsók, mechanikai hatás).

2.1.6. Nukleinsavak, nukleotidok

Értse, hogyan rejlik a DNS szerkezetében az információhordozó, örökítő (önmegkettőződő) szerep.

Ismerje fel a nukleotidok és a nukleinsavak általános, cukorbázis-foszfát egységekből felépülő molekulavázát.

Értse a nukleotidok (NAD+, NADP+, ATP) biológiai jelentőségét.

Tudjon elemezni kísérleteket a DNS örökítő szerepének bizonyítására (Griffith és Avery, Hershey és Chase kísérlete).

2.2. Az anyagcsere folyamatai

2.2.1. Felépítés és lebontás kapcsolata

Hasonlítsa és kapcsolja össze az élőlények felépítő és lebontó folyamatait. Hasonlítsa össze az élőlényeket energiaforrás szempontjából (fototrófok, kemotrófok) és C-forrás szempontjából (autotrófok és heterotrófok).

Ismerje a hidrolízis és a kondenzáció fogalmát, tudjon példákat hozni ezekre a makromolekula-alapegységek összekapcsolódása és szétbomlása folyamatában.

Tudja, hogy minden átépítés energiaveszteséggel jár. Magyarázza az endo- és exocitózis folyamatát.

2.2.2. Felépítő folyamatok

Ismerje e folyamatok lényegét (reduktív, energia-felhasználó) és helyét.

 

Magyarázza a növények, a fotoszintézis alapvető szükségességét a földi életben.

Ismerje a fotoszintetikus színanyagok típusait (karotinoidok, klorofillok) és molekulavázát.

Ismerje a fotoszintézis fény- és sötétszakaszának fő történéseit: a víz fényenergia segítségével bomlik, molekuláris oxigén keletkezik, a H szállítómolekulára kerül, ATP keletkezik (fényszakasz); a szén-dioxid redukálódik a H és az ATP segítségével, glükóz, majd más vegyületek keletkeznek (sötét szakasz). Értse a fotoszintetikus színanyagok szerepét a folyamatban.

Ismerje a fotoszintézis egyszerűsített egyenletét.

2.2.3. Lebontó folyamatok

Ismerje a glikolízis lényegét.

Hasonlítsa össze a biológiai oxidációt és az erjedést (biológiai funkció, sejten belüli helyszín, energiamérleg).

Értse a citrátkör lényegét: a H szállítómolekulához kötődését, a szén-dioxid keletkezését, a folyamat helyét.

Tudja, hogy a szerves molekulák szénvázából szén-dioxid keletkezik, a hidrogén szállítómolekulára kerül.

Tudja, hogy a végső oxidáció során a szállítómolekulához kötött H molekuláris oxigénnel egyesül, víz és ATP keletkezik. Ismerje a folyamat helyét a sejtben.

Tudja, hogy az aminosavak lebomlásakor és átalakításakor a N ammónia, illetve karbamid formájában kiválasztódik, vagy más aminosavba kerül.

2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)

Ismerje föl mikroszkópban és mikroszkópos képeken a sejtfalat, színtestet, sejtmagot, zárványt.

Ismerje fel rajzolt ábrán a sejthártyát, citoplazmát, sejtközpontot, ostort, csillót, endoplazmatikus hálózatot, riboszómát, sejtmagot, mitokondriumot; sejtfalat, zöld színtestet, zárványt. Tudja megkülönböztetni az állati és a növényi sejtet.

Ismerje e sejtalkotók szerepét a sejt életében.

2.3.1. Elhatárolás

Ismerje a biológiai hártyák (membránok) szerepét (anyagforgalom, határolás, összekötés, jelölés, jelfogás) és tudja magyarázni felépítésük általános elvét. Hasonlítsa össze a passzív és az aktív szállítás lényegét (iránya, energiaigénye). Magyarázza az endo- és exocitózis folyamatát.

Ismerje a passzív és az aktív szállítás mechanizmusát, végrehajtóit (kettős lipidréteg, membráncsatornák, szállítók, pumpák), hajtóerőit.

2.3.2. Mozgás

Ismerjen példákat az állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben.

2.3.3. Anyagcsere

Ismerje a sejt belső hártyarendszerének funkcióját.

Ismertesse a mitokondrium és a színtest szerepét (biológiai oxidáció, fotoszintézis).

Ismertesse a sejtbe bejutó anyagok vagy belső felesleges anyagok lebontásának lehetőségét (lizoszóma).

Ismerje a sejtbe bejutó anyagok vagy belső felesleges anyagok lebontásának lehetőségét (lizoszóma).

Magyarázza a szerkezet és működés kapcsolatát a mitokondriumban folyó citromsavciklus, illetve végoxidáció esetében. Ismerje a glikolízis és az erjedés folyamatainak helyét a sejtben.

2.3.4. Osztódás

Magyarázza a számtartó és a számfelező osztódás lényegét, szerepüket a testi és ivarsejtek létrejöttében és a genetikai sokféleség fenntartásában.

Értse a sejtciklus szakaszait.

Hasonlítsa össze a mitózist és a meiózist (folyamataik, előfordulásuk, a genetikai információ mennyiségének és minőségének változása).

Értse, hogy a meiózis folyamata miként eredményez genetikai változatosságot.

Ismerje a kromoszóma mikroszkópos fogalmát és genetikai értelmezését (kapcsoltsági csoport), az emberi testi sejtek és ivarsejtek kromoszómaszámát.

2.3.5. A sejtműködések vezérlése

Értse, hogy a sejt hogyan válaszolhat külső és belső ingerekre (valamilyen belső anyag koncentrációváltozása, működésének megváltozása: alakváltozás, elválasztás vagy elektromos változás).

Értse a K-Na-pumpa fontosságát.

Magyarázza a programozott és nem programozott sejthalál különbségét. Tudjon példákat hozni e folyamatokra.

3. Az egyed szerveződési szintje

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

3.1. Nem sejtes rendszerek

3.1.1. Vírusok

Értse a vírusok biológiai, egészségügyi jelentőségét.
Ismerje a vírusok felépítését és a vírusokkal történő megfertőződés módjait. Hozzon példát vírus által okozott emberi megbetegedésekre.

Értse és esettanulmány alapján alkalmazza a fertőzés, megbetegedés, járvány fogalmát. Ismerje megelőzésük lehetőségeit.

Ismertesse a vírusok kialakulására vonatkozó elméletet. Magyarázza a fágfertőzés folyamatát.

Hasonlítsa össze a priont a vírussal.

3.2. Önálló sejtek

3.2.1. Baktériumok

Hasonlítsa össze a prokarióta és az eukarióta sejt szerveződését.

Életfolyamataik leírása alapján legyen képes azonosítani a heterotróf, fotoautotróf és kemoautotróf baktériumokat, valamint a baktériumok ökológiai típusait (termelők, lebontók, kórokozók, szimbionták).

Ismertesse a baktériumok környezeti, evolúciós, ipari, mezőgazdasági és egészségügyi jelentőségét; lássa ezek kapcsolatát változatos anyagcseréjükkel.

Magyarázza, hogy a felelőtlen antibiotikum-szedés miért vezet a kórokozók ellenálló formáinak elterjedéséhez. Hozzon példát baktérium által okozott emberi megbetegedésekre.

Ismertesse ezek megelőzését és a védekezés lehetőségét.

Ismertessen fertőtlenítési, sterilizálási eljárásokat.

Ismertesse a különböző fertőtlenítési eljárások biológiai alapját.

3.2.2. Egysejtű eukarióták

Az alábbi fajokon mutassa be az egysejtű élőlények változatos testszerveződését, alapvető életműködéseit (emésztés, mozgás, víztartalom-szabályozás) és felépítő anyagcseréjét: óriás amőba, papucsállatka faj, zöld szemesostoros.

Ismertesse az endoszimbióta elméletet, értse a mellette szóló érveket.

Ismerje fel ezeket az élőlényeket és jellemző sejtalkotóikat fénymikroszkóppal és fénymikroszkópos képeken.

3.3. Többsejtűség

3.3.1. A gombák, növények, állatok elkülönülése

Magyarázza, hogy a testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok alapján miért alkotnak külön országot az élőlények természetes rendszerében a növények, a gombák és az állatok.

Hasonlítsa össze a növényeket és az állatokat (életszakaszok típusa, haploid és diploid szakasz hossza, ivarsejtképzés, spóraképzés).

Értse, hogy a differenciálódás a sejtek szerkezeti és működésbeli specializálódásával jár.

A zöldmoszatok példáján mutassa be és hasonlítsa össze az egysejtű szerveződés és a többsejtű, nem szövetes szerveződés típusait (sejttársulás, sejtfonal, teleptest).

3.3.2. Sejtfonalak

Ismerjen fonalas testfelépítésű gombákat (peronoszpóra, fejespenész, ecsetpenész; emberi megbetegedéseket okozó gombák).

Tudja, hogy a gombák spórákkal szaporodnak.

Vizsgáljon fénymikroszkóppal kenyérpenészt és fonalas zöldmoszatokat, rajzolja le és jellemezze a mikroszkópban vagy mikroszkópos képen látottakat.

3.3.3. Teleptest és álszövet

Értelmezze a teleptestes szerveződést a vörös- és barnamoszatok, a zöldmoszatok, a kalapos gombák és a mohák példáin.

Tudja értelmezni a mohák kétszakaszos egyedfejlődésének lépéseit. Értse a folyamat fejlődéstörténeti jelentőségét.

Ismerje a szivacsok testfelépítésének főbb jellemzőit, hozza kapcsolatba különböző sejtjeik funkcióival.

Hozza összefüggésbe a mohák testfelépítését és társulásokban elfoglalt helyét.

Tudja felsorolni a halálosan mérgező gyilkos galóca azonosítására szolgáló bélyegeket és tudja, milyen tünetek utalnak a mérgezésre.

Ismerje és magyarázza a gombaszedés és -tárolás szabályait.

Ismertesse a peronoszpóra, a fejespenész, az ecsetpenész,

az emberi megbetegedéseket okozó gombák és a sütőélesztő anyagcseréjének gyakorlati jelentőségét.

Értelmezze a zuzmókat mint szimbiózisokat.

Értse, hogy a zuzmók a levegőszennyezés indikátorai lehetnek.

Értse a gombák ökológiai jelentőségét: lebontók, paraziták, szimbionták.

Vizsgáljon kézinagyítóval és mikroszkóppal lombosmohákat, zuzmókat, ismertesse a megfigyeltek, valamint mikroszkópos képek alapján testfelépítésüket.

3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak

3.4.1. A növényvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából

 

Ismerje a harasztoknál megjelenő evolúciós „újításokat” (szövetek, szervek), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékony alkalmazkodással.

Tudja értelmezni a harasztok és a zárvatermők kétszakaszos egyedfejlődésében a haploid és diploid szakaszok arányát, és ennek fejlődéstörténeti jelentőségét.

Ismerje a nyitvatermőknél megjelenő evolúciós „újításokat” (virág, mag, víztől független szaporodás), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással.

Ismerje a zárvatermőknél megjelenő evolúciós „újításokat” (takarólevelek, bibe, zárt magház, termés, szállítócsövek, gyökérszőrök) legyen képes ezeket összefüggésbe hozni a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással, a fényért és vízért folyó versengéssel. Értelmezze a termés biológiai szerepét és a magterjesztés stratégiáit.

Értse a kettős megtermékenyítés folyamatát.

Tudja használni a Növényismeret könyvet a környezetében élő növények megismeréséhez, és élőhelyének, ökológiai igényeinek jellemzéséhez.

3.4.2. Az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából

Ismerje fel és elemezze a testfelépítés, az életműködések (kültakaró, mozgás, táplálkozás, légzés, anyagszállítás, szaporodás, érzékelés) és a környezet kapcsolatát az alábbi állatcsoportok példáján:

- szivacsok

- laposférgek

- gyűrűsférgek

- rovarok

- csigák

- a gerincesek nagy csoportjai (csontos halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök).

Ismerje és elemezze a felsorolt állatcsoportok testfelépítésének és életműködéseinek említett kategóriáiban megjelenő evolúciós újításokat.

Jellemezze önállóan csoportjellemzők alapján a fenti csoportokat.

3.4.3. A növények szövetei, szervei

- Szövetek

Legyen képes kapcsolatba hozni a következő szövetek felépítését és működését: osztódó szövet és állandósult szövetek: bőrszövet, táplálékkészítő alapszövet és szállítószövet.

Vizsgáljon fénymikroszkóppal növényi szövet-preparátumot, készítsen bőrszövet-nyúzatot (pl. hagyma allevél). Vizsgáljon kristályzárványt. Értelmezze a látottakat, mikroszkópos képen is.

- Gyökér, szár, levél

Ismertesse a gyökér, a szár és a levél alapfunkcióit.

Magyarázza a különböző környezetben élő növények anatómiai különbségeit. Jellemezze a gyökér, a szár, a levél felépítését és működését, módosulásait. Mondjon példát módosult szervekre.

Ismerje fel egyszerű, sematikus rajzon a hajszálgyökér hossz- és keresztmetszetét, a lágy- és a fás szár, valamint a lomblevél keresztmetszetét.

Tudja kapcsolatba hozni a gyökér, a szár és a levél alapfunkcióit felépítésükkel.

Magyarázza egy talajból felvett vízmolekula atomjainak sorsát a növényben.

Magyarázza a fás szár kialakulását, az évgyűrűk keletkezését.

Magyarázza a folyadékszállítás kémiai és fizikai hajtóerőit (ozmotikus szívóerő, gyökérnyomás, kapillaritás, párologtatás), hozza összefüggésbe a gyökér, szár és levél felépítésével.

Vizsgáljon mikroszkópban gázcserenyílást és értelmezze a látottakat, mikroszkópos képek alapján is.

Figyelje meg a víz útját színes tintába mártott fehér virágú növényen és értelmezze a látottakat.

Írja le és értelmezze a gázcserenyíláson át felvett szén-dioxid-molekula sorsát a növényben. Értelmezzen növényi anyagszállítással kapcsolatos kísérletet.

- Virág, termés

Hozza kapcsolatba a virág biológiai szerepét és részeit. Ismertesse az egyivarú és a kétivarú virág, az egylaki és a kétlaki növény fogalmát.

Hozza összefüggésbe a nappalhosszúság virágképzésben betöltött szerepét az eredeti élőhely, illetve a megváltoztatott élőhely (pl. honosítás) nappalhosszúságával.

Tudjon kapcsolatos teremteni a virág és a termés részei között.

Értelmezze a virágos növények fajfenntartó működéseit (mag-, illetve termésképzés, vegetatív szervekkel történő szaporodás). Hasonlítsa össze az ivaros és az ivartalan szaporítás előnyeit és hátrányait. Ismertesse a növények főbb ivartalan szaporítási módjait (tőosztás, dugványozás, oltás, szemzés, klónozás).

Ismertesse a csírázás külső és belső feltételeit egy csírázási kísérlet kapcsán.

Soroljon és példák alapján ismerjen fel hormonális hatásra bekövetkező növényi életműködéseket (pl. gyümölcsérés, növekedés, nyugalmi állapot).

Ismerje az auxinok általános szerepét a növények életében.

3.4.4. Az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése

- Szövetek

Magyarázza, hogy milyen működésekre specializálódtak a következő szövetek: hámszövet (működés és felépítés szerint csoportosítva), izomszövetek, kötőszövetek és idegszövet. Magyarázza, hogy a funkció hogyan tükröződik a felépítésükben.

Ismerje fel a következő szöveteket: simaizom, szívizom, csillós hám, üvegporc.

Értelmezze a látott struktúrák szerepét a szövet működésében.

Ismerje fel fénymikroszkópos készítményen illetve képen a következő szöveteket: többrétegű elszarusodott laphám, vázizom, csontszövet, idegszövet, emberi vér.

- Szaporodás-egyedfejlődés

Értse a petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalmát.

Vonjon párhuzamot példák alapján az életkörülmények és a szaporodási mód között (ivaros, ivartalan, külső és belső megtermékenyítés, az ivadékgondozás és az utódszám összefüggése).

Értelmezze és példán mutassa be az ivartalan szaporodást és a regenerációt.

- Viselkedés

Tudja összehasonlítani az öröklött és tanult magatartásformákat.

Ismerje és példák alapján magyarázza az önfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (tájékozódás, táplálkozási magatartás, menekülés, védekezés).

Értse, hogy a tanult magatartásformák hátterében öröklött tényezők is állnak.

Ismerje és példák alapján magyarázza a fajfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (a partner felkeresése, udvarlás-nász, párzás, ivadékgondozás, önzetlenség, agresszió).

Jellemezze az alábbi magatartásformákat: feltétlen reflex, irányított mozgás, öröklött mozgásmintázat, bevésődés, érzékenyítés, megszokás, feltételes reflex, operáns és belátásos tanulás. Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket.

Ismerje a motiváció és a kulcsinger fogalmát és szerepüket a viselkedés kialakításában.

4. Az emberi szervezet

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

4.1. Homeosztázis

Értelmezze a homeosztázis fogalmát, értse jelentőségét.

Értelmezze a kiválasztás, valamint a külső és belső elválasztás fogalmait.

Értse a szűrővizsgálatok és az önvizsgálat fontosságát.

Ismerje és értse az alapfokú újraélesztés lépéseit és szabályait.

Tudja, hogy a homeosztázis-összetevők határértékei élettani állapottól függően megváltozhatnak.

Értse a homeosztázis és az egészség kapcsolatát.

4.2. Kültakaró

4.2.1. Bőr

Értse a bőr funkcióit (védelem, hőszabályozás érzékelés: fájdalom, tapintás, nyomás, hőingerek) és értse kapcsolatukat a bőr felépítésével.

Ismertesse a bőr szöveti szerkezetét, mirigyeit és azok funkcióit, és ábrán azonosítsa a bőr részeit.

Magyarázza a hám megújulását.

 

Értse a festéksejtek és a bőrpigment (melanin) szerepét.

Értelmezze az emberi faj bőrszínskáláját mint a biológiai sokféleség részét.

4.2.2. A bőr gondozása, védelme

Tudja magyarázni a napsugárzás hatását a bőrre, a napozás egészségtani vonatkozásait, a védekezést. Ismerje a bőrápolás és hajápolás szerepét és lehetőségeit. Értse a bőr baktériumflórájának jelentőségét.

Tudja, mi az anyajegy, a szemölcs, hogyan alakul ki a mitesszer, a pattanás, vízhólyag, vérhólyag.

Értse, hogy miért veszélyes az égési sérülés.

Tudja, hogyan kell ellátni kisebb égési sérüléseket.

4.3. A mozgás

4.3.1. Vázrendszer

Ismerje a csontváz biológiai funkcióit.

Ismertesse a gerincoszlop tájékait, a mellkas, az agykoponya és az arckoponya csontjait (orrcsontot, járomcsontot, felső és alsó állcsontot). Ábrán ismerje fel ezeket. Tudja kapcsolatba hozni az ember mozgási szervrendszerének sajátosságait a két lábon járással (a gerincoszlop kettős S-alakja).

Ismerje a csont kémiai összetételét (szerves és szervetlen alkotók), értse ezek szerepét, hozza összefüggésbe arányuk változását az életkorral, a fiatalkori és időskori csontsérülésekkel.

Ismertesse egy lapos és egy hosszú csöves csont szerkezetét a megfelelő funkciókhoz kötve. Ismerje a csigolya részeit.


Tudjon példát mondani a csontok összenövésére, varratos, porcos és ízületes kapcsolódására, magyarázza, hogy ezek milyen mozgást tesznek lehetővé az adott helyeken. Ismerje fel rajzon az ízület részeit.

Ismertesse a függesztőövek funkcióját, csontjait, a gerincesek ötujjú végtagtípusának csontjait.

Értse a férfi és a női medence közti különbség okát.

4.3.2. Izomrendszer

Ismerje a helyét és funkcióit a következő izmoknak: gyűrű alakú záróizmok, mimikai izmok, bordaközi izmok, mellizom, hasizmok, gátizmok, rekeszizom, végtagok hajlító- és feszítő izmai, fejbiccentő izom.

Legyen képes magyarázni a mozgási szervrendszer működését fizikai (emelő-elv, erő, erőkar), biokémiai (aktin, miozin, kreatin-foszfát, ATP), szövettani (vázizomszövet) ismerete alapján.

Ismertesse a vázizom felépítését: izomsejt, izomrost (izomsejt), izomköteg, izompólya, inak.

Tudja, hogy az izomösszehúzódáshoz Ca2+-ion szükséges.

Értse az izom saját energiatároló és oxigéntároló molekuláinak szerepét.

Értse miért fontos a bemelegítés, hogyan szüntethető meg az izomláz.

Értse az izomláz kialakulásának okait.

4.3.3. Szabályozás

Értse az izomtónus szerepét a testtartás és a mozgások kialakításában.

4.3.4. A mozgás és mozgási rendszer egészségtana

Ismerje a mozgási szervrendszer épségét, megóvását szolgáló alapelveket (pl. helyes testtartás, testedzés). Tudja, mi a törés, gerincsérülés, ficam, csípőficam, rándulás, lúdtalp, gerincferdülés, és ismerje ezek jeleit.

Tudjon példát említeni a testépítés során helytelenül alkalmazott táplálék-kiegészítők káros hatásaira.

4.4. A táplálkozás

Tudja magyarázni a táplálkozás jelentőségét, és értse folyamatait (rágás, nyelés, bélperisztaltika).

4.4.1. Táplálkozás

Ismerje a különbséget a táplálék és tápanyag között. Tudja felhasználni a tápanyagok fajlagos energiatartalmát alapvető számítási feladatokban.

Értelmezze a testtömegindexet, tudjon következtetéseket levonni értékéből, és értse, hogy normálértéke függ a testösszetételtől, nemtől, életkortól.

4.4.2. Emésztés

Ismerje fel ábrán a táplálkozási szervrendszer szerveit, tudja biológiai funkcióit.

Értse a kapcsolatot a tápanyagok emésztése és sejtszintű lebontása között.

Ismerje a máj szerepét az emésztőnedv-termelésben, a fehérje-, glükóz- és glikogénszintézisben, a raktározásban és a méregtelenítésben.

Ismerje fel a fog részeit magyarázza a részek funkcióit, értse a fogképletet.

Ismertesse a száj higiéniáját, a szájápolás szabályait és jelentőségét.

Tudja, mely emésztőnedvek játszanak szerepet a fehérjék, a szénhidrátok, a zsírok és a nukleinsavak emésztésének folyamatában; ismerje a termelődési helyüket és a működésükhöz szükséges optimális kémhatást.

Ismerje a következő emésztőenzimek termelődésének helyét és hatásait: amiláz, laktáz, lipáz, nukleáz, pepszin, tripszin.

Értelmezzen a hasnyál vagy a gyomornedv hatását bemutató kísérletet.

4.4.3. Felszívódás

Ismerje a bélbolyhok helyét, és tudja működésük lényegét.

Ismerje a táplálékkal felvett fehérje, szénhidrát és zsír alkotó részeinek útját a szövetekbe történő beépülésig, illetve a felhasználásig.

 

4.4.4. Szabályozás

Tudja, hogy mi válthatja ki az éhség-, szomjúságérzetet és értse a tápcsatorna reflexes folyamatait (nyál- és gyomornedvtermelés, hányás, nyelés).

 

4.4.5. Táplálkozás egészségtana

Magyarázza a minőségi és mennyiségi éhezés fogalmát.

Ismertesse a következő vitaminok élettani jelentőségét: E-, K-, B1-, B6- vitamin.

Ismertesse a fehérjék, szénhidrátok, zsírok, növényi rostok, ásványi anyagok (nyomelemek), természetes forrásait, tudjon érvelni hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk ellen. Ismerje a következő vitaminok élettani jelentőségét, és tudja azokat összekapcsolni hiánytüneteikkel: D-, A-, B12,- C-vitamin, folsav.

Ismertesse az alapanyagcsere fogalmát és tudja, mitől függ annak értéke.

Értelmezze, miért járhatnak a májbetegségek együtt sárgasággal.

 

Figyelje meg az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett összetevőket és magyarázza a lehetséges kockázati tényezőket, táblázat segítségével.

Értelmezzen életmódhoz igazodó étrendet, ezzel kapcsolatos adatok, táblázatok használatával.

Ismerjen a tápcsatorna megbetegedéseinek kialakulását elősegítő kockázati tényezőket (veleszületett hajlamosító tényezők és életvitelből, életmódból eredő kockázati tényezők – pl. nem megfelelő szájápolás/szájhigiéné, fokozott stressz, túlzott alkohol- és gyógyszerfogyasztás, nem az életmódnak, szükségleteknek megfelelő táplálkozás, kedvezőtlen környezeti hatások).

Értse, hogyan változnak az étrendi elvárások tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól (terhesség, szoptatás) függően.

Magyarázza az élelmiszer- és ételtartósítás alapvető szabályait. Értse az alultápláltság és a túltápláltság következményeit, kockázati tényezőit.

Tudjon érvelni a megfelelő összetételű étrend mellett.

4.5. A légzés

4.5.1. Légcsere

Ismerje a légzőrendszer funkcióit.

Ismerje a légzőrendszer szerveit.

Ismerjen légzési segédizmokat, tudja hogy ezek részvétele a nehézlégzésben feltűnő. Értse a mellkasi és a hasi légzés különbségét.

Értse a mellhártya, a rekeszizom, a bordaközti izmok szerepét a belégzés és kilégzés folyamatában.

Értse a légzési teljesítmény és a szervezet energiafelhasználása közötti összefüggést.

Ismertesse a vitálkapacitás és a légzési perctérfogat fogalmát.

Magyarázza aktív sportoló és nem sportoló fiúk és lányok vitálkapacitását bemutató táblázat eltérő értékeit.

Határozza meg a légzésszámot nyugalomban és munkavégzés után, magyarázza az eltérést.

Elemezzen a légzési térfogatváltozásokat és a légző-mozgásokkal kapcsolatos nyomásváltozásokat bemutató grafikont. Értelmezze a Donders-modellt bemutató ábra alapján a légzőműködéseket.

4.5.2. Gázcsere

Magyarázza a légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggéseit.

Értse, hogy a tüdőben és a szövetekben folyó gázcsere diffúzión alapul.

 

4.5.3. Hangképzés

Ismerje fel ábrán a gége alábbi részeit: pajzsporc, gégefedő, hangszalagok. Ismerje a hangszalagok szerepét a hangképzésben.

Ismerje, mely porcok között feszülnek ki a hangszalagok. Értse a gége működését, tudja, hogy mitől függ a keletkezett hang erőssége, magassága, és mi befolyásolja a hangszínt.

 

4.5.4. Szabályozás

Tudja magyarázni a vér szén-dioxid koncentrációjának szerepét a légzés szabályozásában.

Ismertesse a légzésszabályozásban a kemoreceptorok és a mechanoreceptorok szerepét.

4.5.5. A légzés és a légzőrendszer egészségtana (elsősegélynyújtás)

Ismerje az orron át történő belégzés előnyeit a szájon át történő belégzéssel szemben.

Kapcsolja össze fizikai ismereteivel a légmell és a keszonbetegség kialakulását.

Tudjon megnevezni a légzőrendszert károsító tényezőket és ismerje a légzőrendszer gyakori betegségeit (fertőzéses eredetű és daganatos megbetegedések, asztma).

Hozza összefüggésbe a tüdő-léghólyagocskák felületi feszültségét a dohányzással.

Magyarázza, miért jár gyakran együtt a torokgyulladás középfülgyulladással.

Értse a dohányzás kockázatait. Tudjon érvelni a dohányzás ellen.

4.6. Az anyagszállítás

4.6.1. A testfolyadékok

Hasonlítsa össze a vér, a szövetnedv, a nyirok összetételét, keletkezését, kapcsolatukat. Ismertesse a teljes vértérfogat mennyiségét, az alakos elemek és a vérplazma arányát, a vérplazma fő alkotórészeit és értse jelentőségüket.

Értelmezze a homeosztázist a folyadékterek összetételének példáján. Ismertesse, hogy mi okból változhat a vér kémiai összetétele (pH, glükózszint).

Ismertesse a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék szerepét, keletkezésük helyét, a normál értéktartománytól való eltérés okait és következményeit.

Ismerje a hemoglobin fő részeit (hem: 4 db N-tartalmú gyűrű, Fe, globin: fehérje).

Ismertesse a sérült érfal, a vérlemezkék, a trombin, a fibrin, a kalciumion szerepét a véralvadás folyamatában, tudja, hogy a folyamathoz K-vitamin szükséges.

Hozza összefüggésbe ezeket a vérzékenység kialakulásával.

Értse a vérszegénység lehetséges okait. Értse, hogy a véralvadási folyamat rendellenessége vérzékenység, illetve trombózis kialakulásához vezethet.

4.6.2. A szöveti keringés

Ismertesse a vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolatát; a szöveti folyadék szerepét, mint a sejtek közötti anyagcsere helyét.

Értse, hogy milyen mechanizmus mozgatja a folyadékot a nyirokerekben.

Magyarázza a hajszálerek keringési jellemzőit, funkcióját az anyagcserében.

 

Értelmezze a nyirokkeringés lényegét (útvonala, funkciója), a nyirokcsomók jelentőségét.

Ismertesse a szövetnedv áramlási mechanizmusát a vérnyomás és a plazmafehérjék ozmotikus nyomásának viszonya alapján.

4.6.3. A szív és az erek

Ismerje a szív működésének alapelveit (üregek térfogat- és nyomásviszonyainak változása, a vér áramlása a szívciklus folyamán). Értse a szív felépítésének és működésének kapcsolatát.

Tudja grafikonon elemezni a vérnyomás változását, a véráramlás sebességét, az erek keresztmetszetének alakulását a keringési rendszerben. Ismerje a verőtérfogat, perctérfogat értékeit. Tudjon elvégezni alapvető számításokat ezekkel az adatokkal.

Értelmezze, mely tényezők segítik a vénás áramlást.

Ismertesse, hogy mi a koszorúerek feladata, hogy miért életveszélyes ezek elzáródása.

Ismerje az artériák, a vénák és a kapillárisok felépítését (átmérő, billentyű, szöveti szerkezet), és ezeket hozza kapcsolatba az adott erek funkcióival.

Ismerje a szívfrekvencia és a vérnyomás fogalmát és felnőttkori normál értékeit.

Tudjon pulzust és vérnyomást mérni (automata eszközzel), legyen képes a mért adatok eredményeit értelmezni és magyarázni.

Ismertesse a lép helyét és szerepét.

4.6.4. Szabályozás

Tudja, hogy milyen élettani hatások emelik, vagy csökkentik a pulzusszámot és vérnyomást.

Ismerje a szinuszcsomó és a pitvar-kamrai csomó helyzetét, funkcióját.

Magyarázza a véreloszlás megváltozásának élettani funkcióját.

4.6.5. A keringési rendszer egészségtana, elsősegélynyújtás

Tudjon érvelni a testedzés és a helyes táplálkozás keringési rendszer egészségére gyakorolt hatása mellett.

Ismertesse a keringési rendszer főbb betegségeinek (érelmeszesedés, visszértágulat, a trombózis, a magasvérnyomás/hipertónia betegség, szívritmuszavar és a szívinfarktus) kialakulásában szerepet játszó főbb kockázati tényezőket. Értse a megfelelő életvitel kialakításával csökkenthető kockázatokat. Ismerje a szívinfarktus fogalmát és jellemző tüneteit.

 

Ismerjen alapvető sebellátási módokat, tudja, hogyan kell ellátni vérzéssel járó sérüléseket.

4.7. A kiválasztás

4.7.1. A vizeletkiválasztó rendszer működése

Ismertesse a bőr, a máj, a tüdő, a végbél és a vese szerepét a kiválasztásban.

Ismerje a vizeletkiválasztó rendszer főbb részeit.

Tudja értelmezni a vese kiválasztó működésének három fő részfolyamatát: szűrletképzés, visszaszívás, kiválasztás (exkréció).

Értse a víz, a glükóz, a sók, a karbamid visszaszívásának, valamint a gyógyszerek, ionok (pl. hidrogénion) kiválasztásának vesében zajló folyamatait.

Ismerje a nefron működését: vesetestecske (tok, hajszálérgomolyag), az egyes csatorna-szakaszok, a csatorna falát behálózó hajszálerek, funkcióit. Magyarázza a szűrletképzés, az aktív és passzív transzport folyamatait.

Ismertesse a vizelet főbb összetevőit: víz, karbamid, Na+, K+, CI- ionok, gyógyszerek, hormonok.

Elemezze a vizeletképződés folyamatát a vér, a tokban és a csatornában lévő folyadék, valamint a vizelet összetétele alapján.

4.7.2. Szabályozás

Ismerjen a vizelet összetétele és mennyisége változásának hátterében álló lehetséges okokat.

Értse a vazopresszin (ADH) és aldoszteron szerepét a folyadéktérfogat és sóháztartás szabályozásában.

4.7.3. A kiválasztó szervrendszer egészségtana

Tudjon példát említeni arra, hogy miért jelenhet meg a vizeletben fehérje, glükóz vagy vér.

Értse a vesekő kialakulásának okait, ismerje rizikófaktorait és indokolja a folyadékbevitel jelentőségét a vesekőképződés megelőzésében.

Ismertesse a művesekezelés jelentőségét.

Értse a művesekezelés és a veseátültetés jelentőségét.

4.8. A szabályozás

Hasonlítsa össze az irányítás két alapformáját, a szabályozást és a vezérlést. Értse a visszacsatolások szerepét a szabályozásban.

Értse a hasonlóságokat és a különbségeket a hormonrendszer és az idegrendszer működése között (jeladó és célsejt kapcsolata), és tudjon példát hozni összehangolt működésükre.

4.8.1. Idegrendszer

 

- Sejtszintű folyamatok

Ismertesse az idegsejt felépítését, változatosságát és funkcióját (az ingerület keletkezését, vezetését, valamint más sejtekre való továbbadását).

Magyarázza a kémiai és az elektromos potenciálok összefüggését az ionmozgásokkal.

Ismerje, hogy az élő sejtek membránjának két oldalán az ionok koncentrációja nem azonos, és ez potenciálkülönbséget alakít ki.

Értse a helyi (lokális) és a tovaterjedő potenciál kialakulásának helyét és feltételeit.

Ismertesse az inger, az ingerület (akciós potenciál), az ingerküszöb fogalmát. Példával igazolja, hogyan változhat meg az ingerküszöb külső és belső környezeti hatásokra.

Tudja, hogy az inger erőssége a csúcspotenciál hullámsorozat szaporaságában kódolt. Tudja, hogy az idegsejt membránpotenciáljának változásai az axoneredésnél tovaterjedő csúcspotenciált válthatnak ki.

Ismertesse a receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger fogalmát, típusait (mechanikai, kémiai, fény, hő).

- Szinapszis

Ismertesse a szinapszis fogalmát, magyarázza a serkentő vagy gátló hatást az átvivő anyag (vagy más molekulák) és a receptor kölcsönhatásával. Tudja, hogy a drogok itt hatnak és hatásuk függőséghez vezethet.

Értse, hogy a drogok és egyes mérgek hogyan hatnak a szinapszis működésére (jelátvivő anyag működésének fokozása, visszavételének gátlása, receptormódosítás).

- Az idegrendszer általános jellemzése

Ismerje a központi, környéki idegrendszer, az ideg, dúc, pálya, mag, kéreg, fehér- és szürkeállomány fogalmát, a testi (szomatikus) és a vegetatív idegrendszer jelentését.

Magyarázza az idegsejt-hálózatok spontán aktivitásának funkcióját (biológiai ritmusok).

Ismerje az idegrendszer működésének fő folyamatait, és az ezt megvalósító sejttípusokat (receptorsejt, érzőidegsejt, asszociációs idegsejtek, mozgatóidegsejt).

Ismerje a gliasejtek és a velőshüvely főbb funkcióit (táplálkozás, szigetelés), hozza összefüggésbe az ingerület vezetési sebességével és az SM (szklerózis multiplex) betegség kialakulásával.

Készítsen rajzot a gerincvelő keresztmetszetéről és ábrázolja a gerincvelői idegek eredését.

Hasonlítsa össze a reflexív és a reflexkör fogalmát.

Ismerje fel ábrán és tudja magyarázni a bőr- és izomeredetű gerincvelői reflexek reflexívét funkcióját.

 

A mozgatóműködések példáján értelmezze az idegrendszer hierarchikus felépítését.

 

Tudja, hogy az idegrendszer központi része csontos tokban, agy-gerincvelői folyadékkal és agyhártyákkal védetten helyezkedik el.

- A gerincvelő

Ismerje a gerincvelő főbb funkcióit (izomtónus kialakítása, védekező mechanizmusok, a bőr ereinek reflexes szabályozása, nemi szervek vérbősége).

Váltson ki térdreflexet, és magyarázza funkcióját.

- Az agy

Ismerje fel az agy nyílirányú metszetén az agy részeit (agytörzs /nyúltvelő, híd, középagy/, köztiagy /talamusz, hipotalamusz/, kisagy, nagyagy), és tudjon példákat említeni funkcióikra.

Tudja, hogy az álomalvás létszükséglet.

Ismerje az agytörzsi hálózatos állomány szerepét az alvás-ébrenléti ciklus fenntartásában.

Ismerjen elméleteket az alvás funkcióival kapcsolatosan (pl. energiatakarékosság, tanulás, feltöltődés).

Ismerje a jobb és bal agyfélteke eltérő funkcióit.

- Testérző rendszerek

Tudja, hogy az elsődleges érzőkéreg sérülése a tudatosuló érzékelés kiesését jelenti.

Értse, hogy az érzőpályák kéreg alatti központjaiban már előzetes feldolgozás is történik (pl. talamusz = kéreg alatti látóközpont).

Ismertesse a bőr és a belső szervek receptorait (mechanikai, fájdalom, hő, kemoreceptorok, szabad idegvégződések).

- Érzékelés

Értse az érzékszervek működésének általános elveit: (adekvát) inger, ingerület, érzet.

Ismerje az érzékcsalódás (illúzió, hallucináció) fogalmát, és hogy kiváltásukban pszichés tényezők és drogok is szerepet játszhatnak.

- Látás

Ismertesse és ábrán ismerje föl a szem alapvető részeit, magyarázza ezek működését, a szemüveggel korrigálható fénytörési hibákat, a szürke- és a zöldhályog lényegét.

Értse a csapok, pálcikák és dúcsejtek szerepét a látás folyamatában.

Magyarázzon egyszerű kísérleteket a vakfolt, a színtévesztés, a látásélesség és a térbeli tájékozódás vizsgálatára.

Ismertesse a kép- és színlátás, a fényerősség-érzékelés optikai és élettani alapjait.

Váltson ki pupillareflexet.

Értse a látórendszer és az egyensúlyérzés kapcsolatát.

Értse a pupilla akkomodációs és a szemhéjzáró reflex funkcióit.

Elemezze a távolságészlelés módjait, támpontjait.

- Hallás és egyensúlyérzés

Ismerje föl rajzon a külső-, a közép- és a belső fül részeit.

Értse a kapcsolatot a hallószerv részletes felépítése és működése között (Corti-szerv, alaphártya, szőrsejtek).

Értse a dobhártya és a hallócsontocskák működését, a szabályozás lehetőségét.

Értelmezzen kísérletet a hangirány érzékelésének bemutatására.

Ismerje a zajszennyeződés forrásait, halláskárosító és pszichés hatását.

Magyarázza a tömlőcske és zsákocska, valamint a három félkörös ívjárat szerepét.

Értse a helyzetérzékelés szerveinek és receptorainak (tömlő, zsákocska, három félkörös ívjárat, izomorsó, ínorsó) működését.

- Kémiai érzékelés

Ismerje a nyúltvelői kemoreceptorok szén-dioxid-érzékenységét, értse a légzés szabályozásában betöltött szerepüket.

Ismerje a szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepét az érzékelésben.

- Testmozgató rendszerek

Értse, hogy motivációs állapotok irányítják és aktiválják magatartásunkat. Ismerje az agykéreg szerepét az akaratlagos mozgások kialakításában. Ismerje a mozgatópályák kereszteződéseinek funkcionális következményeit.

Ismertesse a kisagy fő funkcióját (mozgáskoordináció). Tudja, hogy alkohol hatására ez az egyik leghamarabb kieső funkció.

Ismerje a kéreg alatti magvak és az átkapcsolódás szerepét az automatizált mozgások szabályozásában.

 

- Vegetatív érző és mozgató rendszerek

Értelmezze, milyen folyamatok szabályozását jelenti a vegetatívszabályozás.

Tudja összehasonlítani a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer anatómiai hasonlóságait és különbségeit.

Ismerje a szembogár (pupilla), a vázizom, a bél, a szív és a vérerek szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolásának következményeit.

Tudja magyarázni, hogyan valósul meg szervezetünkben a keringés és a testhőmérséklet szabályozása.

4.8.2. Az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai

- A magatartás elemei

Ismerje fel esetleírás nyomán az az emberi viselkedés evolúciós (genetikai), ökológiai, kulturális alapjait.

- Öröklött elemek

Ismerjen példákat öröklött emberi magatartásformákra

(szopóreflex, érzelmet kifejező mimika).

 

- Tanult elemek

Ismerje a feltételes reflexek szerepét az ember viselkedésében (félelem, drogtolerancia).

Esetleírás alapján értékeljen olyan kísérleteket, olyan kísérleti módszereket, amelyek a feltételes reflex, az operáns tanulás és belátásos tanulás kutatására irányulnak. Ismertesse módszerük korlátait. Kapcsolja össze ezeket példákkal az ember viselkedéséből.

A feltételes reflexeket hozza összefüggésbe a fájdalmas ingerekre fellépő vérnyomás-növekedéssel, szívfrekvencia-fokozódással, félelemmel, drogtoleranciával. Magyarázza a tanulás és az érzelmek kapcsolatát (megközelítés-elkerülés, játék, kíváncsiság és unalom).

Tudja, hogy a beszéd tanulása kritikus periódushoz kötött.

Példákon mutassa be a megerősítés rászoktató vagy leszoktató hatását, a szokás, a rászokás és a függőség kialakulását. Lássa a család, az iskola, a hírközlés, reklám stb. szerepét a szokások kialakításában. Foglaljon állást a fentiekkel kapcsolatban.

- Emlékezés

Ismerje a rövid és hosszú távú memória fogalmát.

- Pszichés fejlődés

Ismertesse az érzelmi fejlődés hatását az értelmi fejlődésre, hozza összefüggésbe a család szocializációs funkcióival.

4.8.3. Az idegrendszer egészségtana

Ismerje az életmód szerepét az idegrendszeri betegségek kialakulásának (pl. stresszbetegségek) megelőzésében.

Értelmezze a zsigeri működések kapcsolatát az érzelmi-pszichikus működésekkel, hozza összefüggésbe a pszichoszomatikus betegségek kialakulásával.

Ismerje a fájdalomcsillapítás néhány módját, ezek esetleges veszélyeit.

Ismerje az agyrázkódás, a migrén, az epilepszia, a stroke (agyvérzés, agyi infarktus) tüneteit.

Ismerje a táplálkozási zavarokat (ortorexia, anorexia, bulímia, izomdiszmorfia) és értse kialakulásuk társadalmi és biológiai okait.

Ismerjen testképet befolyásoló társadalmi tényezőket.

Ismerje az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór tüneteit.

- Drogok

Értse a kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességeit és veszélyeit.

Tudjon érvelni a drogfogyasztás ellen, értse a szülő, a család, a környezet felelősségét és lehetőségét megelőzésében.

4.8.4. A hormonrendszer

Ismertesse a hormonrendszer működésének a lényegét, a hormontermelést és szabályozását.

Magyarázza, hogy ugyanaz a hormon más szervben más hatást fejthet ki (receptor-különbség).

- Hormonális működések

Magyarázza, hogyan befolyásolják a hormonok a szervezet szénhidrát-anyagcseréjét (adrenalin, inzulin, glükokortikoidok), só- és vízháztartását (mineralokortikoidok, vazopresszin), kalcium-anyag-cseréjét (parathormon, kalcitonin, D-vitamin-hormon).

- Belső elválasztású mirigyek

Ismerje az ember belső elválasztású mirigyeinek elhelyezkedését, az alábbi hormonok termelődési helyét és hatását: inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin.

Tudja elemezni az agyalapi mirigy, a hipotalamusz és a mellékvesekéreg hormonjainak hatását.

Ábra alapján értelmezze a női nemi ciklus során végbemenő hormonális, valamint a méhnyálkahártyában, petefészekben és testhőmérsékletben végbemenő változásokat. Értse a hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjait.

Tudja magyarázni az inzulin, a tiroxin és az adrenalin hatásait. A pajzsmirigy példáján elemezze a hormontermelés szabályozásának alapelveit.

Tudja, hogy hormon nem csak belső elválasztású mirigyben jöhet létre, gyakorlatilag minden szerv képes előállítani hormont.

- A hormonrendszer egészségtana

Tudja magyarázni a cukorbetegség lényegét, típusait, tüneteit, okait, kockázati tényezőit és kezelési módjait.

Tudja elemezni a növekedési hormon, a tiroxin és az inzulin hiányából, illetve többletéből eredő rendellenességeket.

4.8.5. Az immunrendszer

- Immunitás

Ismerje az antitest, antigén, immunitás fogalmát.

Tudja összehasonlítani a természetes (veleszületett vagy anyatejjel szerzett) és az adaptív immunválaszt.

Sorolja fel az immunrendszer jellemző sejtjeit (falósejtek, nyiroksejtek). Magyarázza a memóriasejtek szerepét a másodlagos immunválasz kialakításában.

Magyarázza a rendszer működésének a lényegét: az idegen anyag megtalálásának a módját, felismerését, az immunglobulinok jelentőségét, az idegen anyag megsemmisítését.

Magyarázza meg a gyulladás tüneteit, kialakulásuk okát.

Ismerje a vérszérum fogalmát.

Ismerje a falósejtek szerepét és a genny eredetét.

Értse az autoimmun betegségek lényegét.

Ismertesse az immunizálás különböző típusait (aktív, passzív, természetes, mesterséges). Minden típusra mondjon példát.


Hozzon példát a Magyarországon kötelező védőoltásokra és értse indokoltságukat.

Magyarázza a vírus és baktérium által okozott betegségek eltérő kezelésének az okát.

Ismerje Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentőségét.

- Vércsoportok

Ismerje az AB0- és az Rh-vércsoportrendszert.

Magyarázza az anyai Rh-összeférhetetlenség jelenségét.

Ismerje a vérátömlesztés és a véradás jelentőségét.

 

Ismertesse a szervátültetésekkel kapcsolatos gyakorlati és etikai problémákat.

- Az immunrendszer egészségtana

Értse a láz védekezésben betöltött szerepét és a lázcsillapítás módjait.

Értse, hogy az allergia az immunrendszer túlérzékenységi reakciója, tudjon felsorolni allergén anyagokat, értse az allergiák és a környezetszennyezés közti kapcsolatot.

Értse az immunrendszer állapota és a betegségek kialakulása közti összefüggést.

 

4.9. Szaporodás és egyedfejlődés

4.9.1. Szaporítószervek

Ismerje a férfi és női nemi szervek felépítését, működését, valamint a megtermékenyítés folyamatát.

Értse a nem meghatározottságát (kromoszomális, ivarmirigy általi, másodlagos, pszichés nem). Ismerjen fel ábráról petesejtet és hímivarsejtet és ezek részeit.

4.9.2. Egyedfejlődés

Ismerje az ember születés előtti fejlődésének eseményeit (barázdálódás, beágyazódás, méhlepény és magzatburkok kialakulása és születésének fő szakaszait, a terhesség, szülés, a szoptatás biológiai folyamatait, a méhlepény és a magzatvíz szerepét).

Magyarázza a magzati és anyai vérkeringés kapcsolatát.

Magyarázza a kapcsolat jelentőségét az immunrendszer szempontjából.

Ismertesse az ember posztembrionális fejlődésének legjellemzőbb változásait (tömeg- és hosszgyarapodás, fogak megjelenése, mászás, ülés, járás, beszéd, kézhasználat, nemi érés, a gondolkodásmód változása, öregedés).

Tudja, hogy a társadalmi, életmódbeli hatások befolyásolják az egyedfejlődés ütemét.

Magyarázza a különbséget a klinikai és a biológiai halál fogalma között.

 

 

- A szaporodás, fejlődés egészségtana

Ismertesse a családtervezés különböző módjait, terhességi tesztek lényegét (mit, miből mutatnak ki), a terhességmegszakítás lehetséges következményeit.

Tudjon megnevezni a meddőség hátterében álló okokat (ivarsejttermelés zavara, hormonzavarok) és azok kezelésére szolgáló lehetőségeket (mesterséges megtermékenyítés, hormonkezelés).

Esetleírások alapján legyen képes azonosítani a kialakuló meddőség hátterében meghúzódó okokat, illetve megjósolni egyes egészségügyi állapotok (fertőzések, genetikai rendellenességek, terhességmegszakítás) meddőséghez vezető következményeit.

Ismertesse a várandóság jeleit, a terhesgondozás jelentőségét, a terhesség és szoptatás alatt követendő életmódot, a szoptatás előnyeit a csecsemőre és az anyára nézve.

Ismertesse, hogyan előzhetők meg a nemi úton terjedő betegségek (szifilisz, AIDS, gombás betegségek).

5. Egyed feletti szerveződési szintek

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

5.1. Populáció

Értelmezze a populáció ökológiai és genetikai meghatározását.

Ismerje a populáció egyedszámának korlátlan és korlátozott növekedési modelljeit, értse a környezet eltartó képességének fogalmát.

Ismertesse a populáció jellemzőit (egyedszám, egyedsűrűség, koreloszlás, térbeli eloszlás) és alkalmazza ezeket problémák megoldására.

Ismerjen példát hirtelen elszaporodó (gradáció) majd összeomló létszámú populációra. Elemezzen mezőgazdasági problémákat e fogalmak segítségével (pl. sáskajárás, biológiai védekezés).

Elemezze a populációk mennyiségi változásait, értse az ezek hátterében álló okokat; tudja felismerni és jellemezni az r- és K-stratégista populációkat.

Értelmezzen emberi korfákat, vonjon le belőlük következtetéseket.

5.1.1. Környezeti kölcsönhatások

Ismerje a(z élettelen és élő) környezet fogalmát.

Tudja elemezni biológiai rendszerek térbeli (vízszintes és függőleges) és időbeli (periodikus és előrehaladó) változásait

Ismertesse a környezet kitettségtől függő változását.

Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés.

Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai jelzések (indikációk) felismerésére, magyarázatára.

Esettanulmány alapján ismerjen fel összefüggéseket a környezet és az élolény turoképessége között.

Értse a niche-elmélet lényegét: tudja értelmezni több környezeti tényező együttes hatásait a populációk elterjedésére.

Magyarázza és példákon értelmezze az élettani és az ökológiai optimum, az élettani és ökológiai niche különbségét.

Értelmezze a minimum-elvet élettani és ökológiai szempontból; ismerje alkalmazásának korlátait.

 

Ismerje a populációk között fellépő versengés okait, és tudja magyarázni lehetséges kimeneteleit (Gauze-elv).

Értse a testtömeg, a testfelület és az élőhely átlaghőmérsékletének az összefüggését.

Ismertesse a talaj kialakulásának folyamatát.

Értse a trágyázás jelentőségét, a szakszerűtlen műtrágyázás lehetséges következményeit.

Legyen képes felismerni az összefüggést egy faj elterjedése és a környezeti tényezők között.

 

5.1.2. Kölcsönhatások

- Viselkedésbeli kölcsönhatások

Példákból ismerje fel az időleges tömörülést, családot, kolóniát, monogám párt, háremet.

Elemezze a társas viselkedés és a környezet kapcsolatát.

Legyen tisztában az állatok és az ember kommunikációja közötti különbségekkel (jelek száma, elvontsága, objektivitás, hagyományok szerepe).

Magyarázza a társas kapcsolatokban megnyilvánuló vonzódás lehetséges okait (pl. csoportos kohézió), ismerje fel a társas kapcsolatokat fenntartó hatásokat (pl. ivadékgondozás, rangsor), hozzon példákat ezek formáira (pl. behódolás, fenyegetés).

Magyarázza az agresszió és az altruizmus szerepét és megnyilvánulásait emberek és állatok esetében.

 

- Ökológiai kölcsönhatások

Ismertesse a szimbiózis, a versengés, az asztalközösség az antibiózis, az élősködés és a táplálkozási kölcsönhatás fogalmát, példák alapján azonosítsa ezeket a kölcsönhatástípusokat és tudjon rájuk példákat hozni.

Példákkal igazolja, hogy az egyes élőlénypopulációk közti kölcsönhatások sokrétűek.

5.2. Életközösségek (élőhelytípusok)

5.2.1. Az életközösségek jellemzői

Értse a szintezettség kialakulásának okát.

 

Ismerje fel és elemezze az életközösségek térbeli változatosságát (szintezettség, mintázat), előremutató (szukcesszió) és periodikus időbeli változásait, illetve tudjon példát hozni ezekre.

Tudja értelmezni az emberi tevékenység hatását az életközösségekre (pl. fajgazdagság, terület).

Tudja magyarázni az emberi tevékenység (kaszálás, legeltetés, tókotrás, fakitermelés) hatását a szukcesszió folyamatára.

Értse, hogy egy életközösség sokfélesége produktivitása és stabilitása összefügg.

Legyen tisztában a degradáció fogalmával és ismerje fel ennek okait.

5.2.2. Hazai életközösségek

Jellemezzen egy iskolájához vagy lakóhelyéhez közeli terület élővilágát (élőhelytípusok, környezeti tényezők, talaj, uralkodó állat- és növényfajok, szintezettség, időbeni változások).

Hasonlítsa össze az alábbi élőhelytípusokat: cseres-tölgyes, gyertyános-tölgyes, bükkös.

Értse, hogy a klíma mellett egyéb tényezők is befolyásolhatják egy-egy terület növényzetét (pl. talajvízszint, alapkőzet) – leírások alapján tudja azonosítani ezen hatásokat.

A fajok és életközösségek jellemzésére használja a Növényismeret és Állatismeret könyveket. Tudja jellemezni egy terület ökológiai viszonyait az ott élő fajokat jellemző ökológiai mutatók (T-, W-, R-, N-, Z-értékek) alapján.

Ismertesse és értékelje az ember szerepét átalakításukban (természetes erdők - faültetvények, folyószabályozás, legeltetés).

Ismertesse a szikes puszták jellemzőt, a szikes talaj kialakulásának feltételeit, a másodlagos szikesedést.

Egy tó feltöltődésének folyamatán keresztül mutassa be az életközösségek előrehaladó változásait.

Ismertesse a sziklagyepek előfordulásait, jellemző környezeti sajátságaikat, az itt élő fajok természetvédelmi jelentőségét.

Sorolja fel a sziklagyepeket fenyegető fontosabb károsító hatásokat.

Ismerje a gyomnövények megtelepedésének ökológiai okait.

Tudja, hogy különböző emberi hatásokhoz (mezőgazdaság, erdészeti fahasználat, taposás) különböző gyomfajok alkalmazkodhatnak.

Értse, hogy a történelem során miként változtak a Kárpát-medence jellegzetes életközösségei (az elterjedő mezőgazdasági művelés, a folyószabályozás és a városiasodás hatásai).

5.3. Bioszféra

- Globális folyamatok

Értelmezze a bioszférát globális rendszerként (pl. Gaia-elmélet); értse a bioszféra és abiotikus környezetének kölcsönös egymásra hatását. Legyen képes ebben az összefüggésben értékelni az ember szerepét és feladatait (környezettudatosság).

Soroljon fel és magyarázzon civilizációs ártalmakat (feloldatlan stressz, alkoholizmus helytelen életmód, kábítószer-fogyasztás, túlzott gyógyszerfogyasztás, vegyszerek károsító hatásai).

Ismertesse példák segítségével a közlekedés (úthálózat) ökológiai hatásait.

Tudjon példát mondani a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védő emberi beavatkozásokra (pl. az esőerdők irtása, a monokultúrák hatása, kőolajszennyezés, nemzeti parkok, nemzetközi egyezmények). Hozzon példát hazai lehetőségeinkre és felelősségünkre (pl. vásárlási szokások).

Tudja, hogy a globális problémák között tartjuk számon a népességrobbanást, a globális felmelegedést, a hulladékproblémát, a savasodást, az ózonpajzs elvékonyodását. Magyarázza ezek okait és következményeit, hozza ezeket kapcsolatba az ökológiai válsággal.

Ismerje a fenntartható gazdálkodás lehetőségeit, esettanulmány alapján magyarázza azokat.

Magyarázza, hogyan függ össze az ökológiai válság társadalmi és gazdasági kérdésekkel. Értse az ökológiai lábnyom fogalmát.

Tudja, hogy a demográfiai és gazdasági növekedésnek a Földön anyagi- és energetikai korlátai vannak. Ismertesse a fenntartható fejlődés fogalmát.

5.4. Ökoszisztéma

5.4.1. Anyagforgalom

Értelmezze, és példák segítségével mutassa be a termelők, a lebontók és a fogyasztók szerepét az életközösségek anyagforgalmában és energiaáramlásában.

Tudja értelmezni az ökoszisztéma egyes tagjainak, valamint az ökoszisztéma és az abiotikus környezetének kölcsönhatásait.

Fogalmazza meg a táplálkozási lánc és a táplálékhálózat különbségét.

Leírások alapján legyen képes táplálékhálózatok megszerkesztésére, elemzésére és a kölcsönhatások alapján megállapítani a táplálékhálózat tagjainak jövőjét.

Magyarázza a peszticidek, mérgek felhalmozódását a táplálékláncban.

Ismerje a szén és oxigén körforgásának fontosabb lépéseit (autotrófok és heterotrófok szerepe, humuszképződés, szénhidrogén- és kőszénképződés, karbonát-kőzetek keletkezése)

Ábra segítségével elemezze a lebontó szervezetek, a nitrogéngyűjtő, a nitrifikáló és a denitrifikáló baktériumok szerepét a nitrogén körforgásában.

5.4.2. Energiaáramlás

Értse az összefüggést a produkció, biomassza és egyedszám fogalma között.

Ökológiai piramisok, folyamatábrák elemzésével legyen képes értelmezi az anyag- és energiaáramlás mennyiségi viszonyait az ökoszisztémákban.

5.4.3. Biológiai sokféleség

Értelmezze a sokféleséget különböző szinteken: genetikai diverzitás (az allél-összetétel változatossága), fajdiverzitás (a fajok száma és egyedszám-arányai) és ökológiai diverzitás (az ökológiai funkciók változatossága).

Értse, miért fontos mindhárom szinten a sokféleség védelme.

5.5. Környezet- és természetvédelem

Ismertesse a természetvédelem mellett szóló etikai, egészségügyi, kulturális és gazdasági érveket és a természetvédelem lehetőségeit (pl. fajok és területek védelme, kereskedelmi korlátozások).

Esettanulmányok alapján legyen képes felismerni és értelmezni a biodiverzitást veszélyeztető tényezőket és tudja feltárni ezek ökológiai következményeit.

Tudjon javaslatot tenni a biodiverzitást veszélyeztető tényezők megelőzésére, hatásaik mérséklésére.

Tudjon a szennyezés csökkentését ösztönző főbb gazdasági és jogi lehetőségekről (pl. adók, tiltás, határérték, bírság, polgári per). Tudja értékelni ezek hatékonyságát.

Magyarázzon kísérletet a környezetszennyezés káros hatásainak bizonyítására.

Térképen ismerje fel hazánk nemzeti parkjait. Ismertesse a lakóhelyéhez legközelebb fekvő nemzeti parkot, ennek fontosabb értékeit.

- Levegő

Ismerje a fontosabb légszennyező anyagokat, ezek eredetét és károsító hatását (CO, CO2, nitrogén-oxidok, ólom és ólomvegyületek, korom, por, halogénezett szénhidrogének).

Értse a savas esők kialakulásának folyamatát és legyen tisztában következményeikkel.

Értse az üvegházhatás kialakulását és lehetséges következményeit.

Foglaljon állást a teendőkről. Tudjon a teendőkről szmogriadó esetén.

- Víz

Értelmezze a vizek öntisztuló képességének magyarázatát, korlátait.

Ismertesse a fontosabb vízszennyező anyagokat Ismerjen fontosabb vízszennyező anyagokat (pl. nitrátok, peszticidek), ismerje a hőszennyezés fogalmát, a mechanikai és biológiai víztisztítás lényegét, lehetőségeit. Fogalmazza meg álláspontját a legfontosabb teendőkről.

- Energia, sugárzás

Ismerje a lehetséges energiaforrásokat, azok hozzáférhetőségét és használatuk korlátait. Értse a megújuló és a nem megújuló energiaforrások közti különbséget.

- Talaj

Magyarázza meg a talajerózió okait, csökkentésének lehetőségeit.

- Hulladék

Ismerje a hulladék típusait, kezelésük lehetséges módját. Lássa a szelektív gyűjtés előnyét, összefüggését a feldolgozással, újrahasznosítással.

6. Öröklődés, változékonyság, evolúció

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

6.1. Molekuláris genetika

6.1.1. Alapfogalmak

Ismerje és alkalmazza a gén, az allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalmakat.

Értse a sejten belüli információáramlás főbb lépéseit: a DNS megkettőződés folyamata, a DNS ® m RNS átírása és az mRNS leolvasása.

Értelmezze annak jelentőségét, hogy a genetikai kód általános érvényű.

Ismerje az általános összefüggést a DNS, a fehérje aminosavsorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója, valamint a tapasztalható jelleg között.

Használja a kodonszótárt.

Kösse a fehérjeszintézis fázisait az eukarióta sejt alkotórészeihez.

 

Magyarázza a baktériumok felhasználását emberi fehérje előállítására.

6.1.2. Mutáció

Hasonlítsa össze a mutációt és az ivaros szaporodást, mint a genetikai változékonyság forrásait.

A kodonszótár segítségével vezesse le különböző típusú pontmutációk következményeit az aminosavsorrendben.

Ismerje a mutáció fogalmát, értelmezze evolúciós szerepét és lehetséges hatásait (hátrányos, közömbös, előnyös). Tudjon példát hozni ezekre, esettanulmány alapján. Ismertessen példát az emberi népességben többféle génváltozat tartós jelenlétére.

Magyarázza a sarlósejtes vérszegénység és az albinizmus genetikai hátterét, hatásait. Ismertesse a fenilketonúria öröklésmenetét, hatását, kezelésének módját (diéta).

Hasonlítsa össze a mutagén hatásokat (biológiai, kémiai és fizikai), hatásuk felismerésének problémáját, csökkentésük vagy kivédésük lehetőségeit. Tudja, hogy a mutagén és a rákkeltő (karcinogén) hatás gyakran jár együtt.

Hasonlítsa össze a gén-, kromoszóma- és genommutációkat (ploidiák). Tudja, hogy a kromoszómamutációk lehetnek szerkezetiek és számbeliek, hozzon ezekre példákat.

Értse, hogy a genetikai rendellenességek (pl. Down-kór) esélye növekszik a szülők életkorával.

6.1.3. A génműködés szabályozása

Értse, hogy különböző felépítésű és működésű testi sejtjeink genetikai információtartalma azonos, de ezt mutációk megváltoztathatják. Magyarázza, hogy miért nem mindig aktív minden gén. Értelmezze, hogy a gének megnyilvánulását a hormonális állapot is befolyásolja.

Ismerje fel ábrán a laktóz-operon részeit, értelmezze szerepüket.

Ismertesse a jó- és rosszindulatú daganat, az áttétel fogalmát, néhány daganattípusra utaló jeleket (bőr-, emlő-, hereprosztata-, méhnyakrák), korai felismerésének jelentőségét.

6.2. Mendeli genetika

6.2.1. Minőségi jellegek

Értelmezze a haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmakat.

Értelmezze Mendel kutatási módszerét, hozza összefüggésbe a valószínűség és gyakoriság fogalmával.

Ismertesse az öröklésmenetek alaptípusait (dominánsrecesszív, intermedier és kodomináns). Esettanulmány alapján magyarázza a tesztelő keresztezésből levonható következtetéseket. Legyen képes családfák genetikai elemzésére.

Adja meg Mendel következtetéseinek érvényességi korlátait, ennek okait (kapcsoltság, sejtmagon kívüli öröklés).

Soroljon fel ember esetében dominánsan, illetve recesszíven öröklődő jellegeket.

Magyarázza, miért alkalmas alanya az ecetmuslica a genetikai vizsgálatoknak.

Tudja levezetni a dominanciaviszonyok ismeretében egy egygénes enzimbetegség, az Rh- és AB0-vércsoportok öröklődését.

Tudjon két gén két-két allél, illetve egy gén három-három alléljával, és letális alléllal kapcsolatos számításokat végezni.

Legyen képes családfák genetikai elemzésére.

Legyen képes családfa alapján következtetni egy jelleg öröklésmenetére.

Magyarázza az ivarsejtek szerepét az ivar meghatározásában.

Magyarázza példákon a génkölcsönhatás fogalmát, és azt, hogy a legtöbb tulajdonság csak így magyarázható.

Értelmezze és elemezze a nemhez kötött öröklést a vérzékenység és a színtévesztés példáján.

Ismerje fel génkapcsoltság tényét, magyarázatát (azonos kromoszóma).

Két gén kölcsönhatásának jellegére tudjon következtetni a második utódnemzedék arányaiból s tudja levezetni leírás alapján az öröklésmenetet.

Közölt adatok ismeretében következtessen 2 gén két allélos öröklésben a kapcsoltság és a rekombináció tényére és tudja levezetni leírás alapján az öröklésmenetet.

Értse a kapcsoltság, a rekombinációs gyakoriság és a genetikai térképezés módszerének összefüggését.

6.2.2. Mennyiségi jellegek

Ismerjen fel öröklődő mennyiségi tulajdonságokat és hajlamokat az élővilágban és az emberi öröklésben.

Ábrán ismerje fel és magyarázza, hogy a mennyiségi jellegek eloszlása a populációban haranggörbéhez közelít.

Hasonlítsa össze a mennyiségi jellegeket és a minőségi jellegeket kialakító gének hatásait (sok gén, jelentős környezeti hatás).

Értse, hogy a nemesítés (pl. hibridvetőmagok előállításának) célja sokszor mennyiségi jellegek megváltoztatása.

Esettanulmányok alapján értelmezze az öröklött és a környezeti hatások kapcsolatát (ikervizsgálat, környezetváltoztatás).

6.3. Populációgenetika és evolúciós folyamatok

6.3.1. Ideális és reális populáció

Tudja, hogy a populációk genetikai szempontból allél- és genotípus gyakoriságokkal jellemezhetők. Magyarázza, miért jelentik a mutációk a populációk genetikai változatosságának forrását.

Lássa a matematikai modell és a megfigyelhető biológiai folyamatok összefüggését.

 

Értelmezze az ideális populáció fogalmát, feltételeit.

Példák alapján értelmezze az irányító, a stabilizáló és a szétválasztó szelekció fogalmát, kapcsolja össze ezeket a fajkeletkezés elméletével.

Értelmezze a Hardy-Weinberg összefüggést 1 gén 2 allélos számítások esetén.

Értse a populáció nagyságának természetvédelmi jelentőségét.

Értelmezze a születési és halálozási ráta fogalmát, ezek függését a populációsűrűségtől.

Értelmezze a kihalási küszöb fogalmát, kapcsolatát a genetikai sodródással és a beltenyészet következtében föllépő leromlással. Magyarázza el ennek természetvédelmi vonatkozásait (fajmegőrzés).

6.3.2. Adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok

Írja le az evolúció darwini modelljét a természetes szelekció útján.

Értse a beltenyésztés és a nem véletlenszerű párválasztás biológiai hatásait.

Ismertessen adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós folyamatokat, illetve egy példa alapján ítélje meg, hogy a folyamat milyen típusba sorolható.

Értelmezze a homológia és analógia fogalmát, a konvergens és divergens fejlődést, tudjon példaként ilyen fejlődésű szerveket, élőlényeket bemutatni.

Értelmezzen az evolúció szintjeire vonatkozó elméleteket (gén, csoport, kulturális).

Tudjon példákat említeni az evolúció közvetlen bizonyítékaira (zárvány, kövületek, lenyomat, lerakódás).

Magyarázza a relatív és az abszolút (C14/C12) kormeghatározás fogalmát. Értelmezze az élő kövület fogalmát, hozzon rá példát.
Ismertesse a pollenanalízis és az évgyűrűelemzés módszerét, az ebből levonható következtetéseket.

 

Értse az evolúció közvetett bizonyítékait (DNS homológia, molekuláris törzsfák, genetikai kód, sejtes felépítés, homológ szervek, az embriók hasonlósága, funkciójukat vesztett szervek léte).

6.3.3. Biotechnológia

Értelmezze a klón fogalmát.

Értelmezze, hogy miért jelenthet a háziasítás genetikai beavatkozást.

Ismertessen néhány példát a genetikai technológia alkalmazására (inzulintermeltetés, génátvitel haszonnövénybe, klónozott fajták a mezőgazdaságban). Ismerjen a géntechnológia mellett és ellen szóló érveket.

6.3.4. Bioetika

Lássa a genetikai tanácsadás lehetőségeit, alkosson véleményt szerepéről.

Ismertesse a humángenetika sajátos vizsgálati módszereit, a módszer korlátait (családfaelemzés, magzati diagnosztika), etikai megfontolásait.

 

 

Ismerje a Human Genom Program lényegét, jelentőségét.

 

6.4. A bioszféra evolúciója

6.4.1. Prebiológiai evolúció

 

Tudja, hogy a biológiai evolúciót fizikai és kémiai evolúció előzte meg.

Esettanulmányok alapján tudjon értelmezni az élőlények anyagainak kialakulására vonatkozó kísérleteket és az első sejtek kialakulására vonatkozó elméleteket.

Értse Miller kísérletét és annak jelentőségét.

6.4.2. Az ember evolúciója

Tudja ábrák alapján összehasonlítani az emberszabású majmok és az ember vonásait.

Ábrák segítségével magyarázza, hogy egy töredékes koponyából következtetéseket lehet levonni az adott emberelőd tulajdonságairól.

Értse, hogy az ember evolúciója során kialakult nagyrasszok értékükben nem különböznek; a biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse.

Leírások alapján tudja értelmezni a korai emberfélék és a Homo nemzetség evolúciójának főbb lépéseit, pl. az agytérfogat változásai, testtartásra utaló bélyegek, tűz- és eszközhasználat alapján.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Középszint

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

120 perc

15 perc

240 perc

20 perc

100 pont

50 pont

100 pont

50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

Középszint

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

A vizsgázó biztosítja

szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép

NINCS

szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép

NINCS

A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja

NINCS

Állatismeret és Növényismeret c. könyv vagy ezzel egyenértékű információt tartalmazó egyéb kiadvány, illetve kísérlethez szükséges eszközök

NINCS

szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép

Nyilvánosságra hozandók

Középszint

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Anyag

NINCS

NINCS

NINCS

A) feladat tételeinek címe

Mikor?

NINCS

NINCS

NINCS

jogszabály szerint

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga 120 perc

Szóbeli vizsga 15 perc

6-12 feladatból álló feladatsor
(80 részfeladat)

A) feladat:
projektmunka* vagy
gyakorlati feladat

B) feladat:
egy téma kifejtése

Az A) és B) feladatokra adott feleletek felépítése, nyelvi kifejezőkészség

100 pont

20 pont

25 pont

5 pont

*Projektmunka készítését csak az a vizsgázó választhatja, aki érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkezik, és tanulói jogviszonyban van.

 

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. Az írásbeli vizsgán szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép használható.

Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői

A vizsgafeladatok a középszintű követelményrendszerben megadott bármely témakört érinthetik. A vizsgakövetelményekben megfogalmazott kompetenciák közül az írásbeli vizsga az alábbiakra helyezi a hangsúlyt:

·    biológiai tények és elvek felidézésének képessége,

·    természettudományos (biológiai) jelenségek, problémák felismerése, azonosítása,

·    a jelenségek közti kapcsolatok felismerésének képessége,

·    adatok értelmezése, átalakítása (szövegek, ábrák, grafikonok értelmezése),

·    biológiai jelenségek értelmezése, változások előrejelzése, illetve ezek felismerése, azonosítása,

·    a biológiai megfigyelések és kísérletek értelmezésének képessége,

·    biológiai kísérletek alapelveinek ismerete és alkalmazása,

·    bizonyítékok azonosítása, ezeken alapuló magyarázatok megalkotása, következtetések levonása, döntéshozatal,

·    kijelentések, következtetések melletti vagy elleni érvelés, a hibás, félrevezető érvelés felismerése,

·    természettudományos (biológiai) vizsgálatok jellemzőinek értelmezése, alkalmazása magyarázatokban.

Az írásbeli feladatlap formai jellemzői

A feladatlap 6-12 feladatból áll. Minden feladat több részfeladatot tartalmaz. Egy feladaton belül szerepelhetnek egyszerű (ismeretet felidéző) és értékelő (problémára irányuló) részfeladatok is. Ez utóbbiak kapcsolódhatnak kísérlet leírásához vagy szöveg, kép értelmezéséhez. A részfeladatok közel 50%-a egyszerű zárt végű feladat.

Feladattípusok

Feleletválasztós feladatok

- egyszerű választás;

- összetett választás (a helyes betűk felsorolásával);

- többféle asszociáció;

- struktúra-funkció, illetve ábraelemzés;

- illesztés (párosítás, besorolás - két halmaz közti kapcsolat).

Feleletalkotó feladatok

- rövid válasz (nem meghatározás, hacsak a követelményrendszerben nem szerepel ez egyértelműen);

- ábrakészítés vagy -kiegészítés,

- egyszerű számítás.

Az írásbeli feladatlap értékelése

A középszintű írásbeli vizsgán 100 vizsgapont szerezhető. A vizsgadolgozatot a szaktanár a központi javítási-értékelési útmutató alapján pontszámmal minősíti. A vizsgázó által elért dolgozatpontokat 1,25-tel szorozva kapjuk meg a vizsgapontok számát, pl. a dolgozatban szerzett 80 pont esetén 80 * 1,25 = 100 pont. Ha az így kiszámított vizsgapont nem egész szám, akkor a kerekítés szabályai alapján kell kerekíteni.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A középszintű szóbeli vizsga tételsorának és értékelési útmutatójának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. Amennyiben a vizsgázó a szóbeli első részében a projektmunkát választja, akkor ez a munka a vizsgázó által önállóan elvégzett és a projektmunkát segítő konzulens szaktanár által ellenőrzött vizsgálat (kísérlet vagy megfigyelés). Ennek eredménye a munkanapló, amely mindig tartalmazza a vizsgált probléma megfogalmazását, az alkalmazott módszert, a tapasztalatokat, a tapasztalatok értékelését és a felhasznált szakirodalom listáját. A projekt témáját a vizsgázó szabadon választhatja meg, majd konzulens szaktanárával egyezteti. A projektmunkát segítő konzulens szaktanárnak el kell utasítania a témaválasztást, amennyiben az megítélése szerint balesetveszélyes, egészségkárosító, környezetszennyező, törvénysértő vagy az iskolai munkát akadályozza (pl. egészségkárosító szerek használata óvintézkedések nélkül, természetvédelmi értékek károsítása).

A középszintű szóbeli vizsgán a vizsgázó segédeszközként az Állatismeret és a Növényismeret c. könyveket, vagy ezzel egyenértékű információt tartalmazó egyéb kiadványt, ezen kívül a kísérletekhez szükséges eszközöket veheti igénybe, amelyeket a vizsgabizottságot működtető intézménynek kell biztosítania.

A vizsgázó a felkészülési idő alatt - a tételétől függően - elvégzi a vizsgálatot, illetve elemzést, majd - a tétel által megkívánt módon - rögzíti eredményeit. A vizsgázó a felkészülési idő alatt készített vázlatát használhatja.

A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A vizsgáztatónak lehetővé kell tennie, hogy a vizsgázó gondolatmenetét önállóan fejtse ki, majd - amennyiben a feladat ez - álláspontját is megfogalmazza és megvédje.

A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői

A vizsgakövetelményekben megfogalmazott kompetenciák közül a szóbeli vizsga az alábbiakra helyezi a hangsúlyt:

- a rendszeres biológiai megfigyelések, egyszerű kísérletek elvégzésének, értelmezésének készsége,

- az ismeretek alapján az álláspont megfogalmazása, a mellette való érvelés képessége,

- a helyi, illetve regionális problémák ismerete,

- a biológiai ismeretek alkalmazásának képessége a helyes életmód kialakítása, a fontosabb betegségek és megelőzési módjaik, illetve a környezetvédelmi ismeretek összefüggésében.

A tételsor jellemzői

A tételsor legalább 20 tételből áll. Valamennyi tételhez két feladat - A) és B) - tartozik. Egy tétel két feladata nem vonatkozhat azonos témára.

A tétel jellemzői

Az A) feladat a vizsgázó választása szerint lehet

·    projektmunka bemutatása,

·    laboratóriumi vizsgálat (a részletes követelményekben dőlt betűvel szedett lehetőségek közül) vagy fajismerethez kapcsolódó feladat

(ezek a lehetőségek 50-50% arányban szerepeljenek a feladatok között).

Ez utóbbi lehet

- növényfaj meghatározása és ökológiai igényeinek jellemzése a Növényismeret c. könyv segítségével,

- több állat-, illetve növényfaj morfológiai és ökológiai jellemzésének összevetése,

vagy

- nemzeti park, természetvédelmi terület, illetve az iskolához közeli életközösség élővilágának jellemzése segédanyag (pl. képanyag, videofilm, dia, fénykép, fajlista, térkép) alapján.

Ha a vizsgázó a projektmunkát választja, az elkészített munkát legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig be kell adnia a vizsgabizottságot működtető intézménynek. Ha a vizsgázó határidőre nem adja be a projektmunkáját, akkor a szóbeli vizsgán a kihúzott tétel A) feladatát kell megoldania. A leadott projektmunka írásbeli dolgozatként kezelendő.

A B) feladat egy életközeli probléma egészségtani, környezetvédelmi, ökológiai vonatkozásairól szóló kifejtés. A B) feladatokat az ember szervezete és egészsége, valamint a természet- és a környezet védelme témakörből kell összeállítani. Amennyiben a téma ezt indokolja, a feladat igényelje a vizsgázó véleményének megfogalmazását is.

A szóbeli vizsgarész értékelése

Az A) feladatra 20, a B) feladatra 25 tartalmi pont adható. A két feladatra adott feleletek felépítésére, a nyelvi kifejezőkészségre további 5 pont jár.

Az A) feladat értékelése

Projektmunka esetén:

A beadott munka értékelése:

A fölvetett kérdés (probléma) pontos megfogalmazása tudományos kontextusba helyezése

2 pont

A megfigyelés / kísérlet módszereinek, eszközeinek leírása

2 pont

A megfigyelés/kísérlet eredményeinek rögzítése, megjelenítése, értelmezése

2 pont

Az irodalom (pontosság, célszerűség, hivatkozások)

2 pont

Nyelvhelyesség, tagolás, cím, fejezetcímek pontossága

2 pont

10 pont

A munka bemutatásának értékelése

A munka céljának pontos megfogalmazása

1 pont

A megfigyelés / kísérlet módszereinek, eszközeinek bemutatása, a használt szakirodalom áttekintése

5 pont

A tapasztalatok és következtetések lényegre törő összefoglalása

4 pont

 

 

10 pont

A projektmunkára összesen:

20 pont

Az A) feladat (amennyiben az nem projektmunka bemutatása) tartalmi összetevőre adható maximum 20 pont részpontjait a feladat jellegének és nehézségének megfelelő felosztásban az egyes tételek összeállításakor kidolgozott részletes értékelési útmutató tartalmazza.

Az A) feladat értékelési szempontjai, ha nem projektmunka:

A feladat megértése és helyes elvégzése

5-10 pont

Az értékelés tartalmi helyessége

10-15 pont

Összesen

20 pont

A B) feladat értékelése

A B) feladat tartalmi összetevőire adható maximum 25 pont részpontjait a feladat jellegének és nehézségének megfelelő felosztásban az egyes tételek összeállításakor kidolgozott részletes értékelési útmutató tartalmazza.

A B) feladat értékelésének szempontjai

Az érvelés alapjául szolgáló tények ismerete

20-25 pont

A véleményalkotás módja, ellentétes vélemények összevetése

0-5 pont

Összesen

25 pont

 

 

A felelet felépítése, nyelvi kifejezőkészség (A és B feladatra együttesen):

5 pont

A) és B) feladat összesen

50 pont

A felelet felépítésének és előadásának értékelése:

·    Ha a vizsgázó mondandóját önállóan (segítség nélkül) és logikus gondolatmenetbe illesztve, összefüggően és a nyelvhelyesség szabályainak megfelelően adta elő    5 pont

·    Ha a gondolatmenet nem alkot összefüggő egészet, de az elmondott állítások önmagukban helytállók     4 pont

(pl. a tapasztalatok és a magyarázatok nem kapcsolódnak egymáshoz)

·    Ha a tényeket és összefüggéseket önállóan nem, de tanári segítséggel pótlólag sikeresen megválaszolta    3 pont

·    Ha a tények fölidézése tanári segítséggel is csak részlegesen, pontatlanul sikerült    2 pont

·    Ha a tanári segítséggel fölidézett tények közt nem vagy alig volt összefüggés    1 pont

·    Ha tanári segítséggel sem tudott hozzászólni a témához    0 pont

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga 240 perc

Szóbeli vizsga 20 perc

Egy 8-10 feladatot tartalmazó feladatsor

Irányított esszét is tartalmazó választható problémafeladat

Egy A és egy B feladat megoldása, kifejtése

80 pont

20 pont

50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Az írásbeli vizsgán szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép használható.

Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői

A feladatsor első része a követelményrendszer egészét lefedő feladatokból áll.

A feladatsor második része, a vizsgázó által választható esszét is tartalmazó problémafeladatok minden évben az alábbi két témakörből kerülnek ki:

A) az ember élettana és szervezettana, egészséges életmód;

B) ökológia, környezet- és természetvédelem, növénytan.

A vizsgakövetelményekben megfogalmazott kompetenciák közül az írásbeli vizsga az alábbiakra helyezi a hangsúlyt:

·    Biológiai tények és elvek felidézésének képessége

·    Természettudományos (biológiai) jelenségek, problémák felismerése, azonosítása, a jelenségek közti kapcsolatok felismerésének képessége

·    Adatok értelmezése, átalakítása (szövegek, ábrák, grafikonok értelmezése)

·    Biológiai jelenségek értelmezése, változások előrejelzése illetve ezek felismerése, azonosítása

·    Biológiai megfigyelések és kísérletek tervezésének és értelmezésének készsége

·    Bizonyítékok azonosítása, ezeken alapuló magyarázatok megalkotása, következtetések levonása, döntéshozatal

·    Kijelentések, következtetések melletti vagy elleni érvelés

·    Természettudományos (biológiai) vizsgálatok jellemzőinek értelmezése, alkalmazása magyarázatokban

·    A tudományos gondolkodás műveleteinek tudatos alkalmazása

·    A tudományos megismerés módjairól való tudás

·    A megismerési módszerek előnyeinek és korlátainak elemzése

·    Rendszerezési képesség (halmazba sorolás (a felosztás logikai alapjának egyértelmű megjelölésével), illetve fordítottja: a felosztás logikai alapjának keresése (a megadott halmazok értelmezésével)

·    Kombinatív képesség

·    Gondolkodási (analógiás, korrelatív, valószínűségi, arányossági, induktív, deduktív) képességek

A vizsgázónak a feladatlap megfelelő helyén jelölnie kell, hogy melyik feladatot választotta.

Feladattípusok

    

Feleletválasztós feladatok

- egyszerű választás;

- összetett választás (a helyes betűk felsorolásával);

- többféle asszociáció;

- struktúra-funkció, illetve ábraelemzés;

- illesztés (párosítás, besorolás - két halmaz közti kapcsolat).

Feleletalkotó feladatok

- rövid válasz (nem meghatározás, hacsak a követelményrendszerben nem szerepel ez egyértelműen);

- számítási feladat;

- ábrakészítés vagy -kiegészítés;

- irányított esszé (a szempontok - nem feltétlenül a megoldás sorrendjében történő - pontos megadásával, valamint a tartalomra kapható részpontszámok feltüntetésével).

Az írásbeli feladatlap értékelése

A javítás központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra összesen 100 pont adható. Az első rész 80 pont, a választható feladat 20 pont ez utóbbiból az irányított esszé 10 pontos. Ha a vizsgázó nem jelöli a választását vagy az nem egyértelmű, akkor az első választható feladat megoldását kell értékelni.

Szóbeli vizsga

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.

Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A vizsgáztatónak lehetővé kell tennie, hogy a vizsgázó gondolatmenetét önállóan fejtse ki, majd - amennyiben a feladat ez - álláspontját is megfogalmazza és megvédje.

A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői

A szóbeli vizsgán a vizsgázó tárgyi tudásáról, kifejezőkészségéről, problémaérzékenységéről tesz bizonyságot.

A tételsor jellemzői

A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. A tételsornak a követelményrendszer minden fő témakörét érintenie kell. Valamennyi tételhez két feladat - A) és B) - tartozik. Egy tétel két feladata nem vonatkozhat azonos témára.

A tételek jellemzői

A) feladat: A közzétett tételcímeknek megfelelő feladat kifejtése megadott szempontok alapján.

B) feladat: Biológiai problémát tartalmazó szöveg, illetve az abban leírt kísérlet elemzése, értékelése megadott szempontok alapján.

A szóbeli vizsgarész értékelése

Az „A” feladat értékelésénél 20 pont, a „B” feladatnál 25 pont adható a tartalomra, és összesen 5 pont az „A” és „B” feladatok kifejtésének módjára. A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevőit és az ezekre adható, a 20, illetve 25 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat. A felelet felépítését és a nyelvi kifejezőkészséget a középszintű szóbeli vizsgánál leírt módon kell értékelni.

2. Az R. Mellékletének DRÁMA fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

DRÁMA

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

1. Színház- és drámatörténet

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

1.1. Az ókori színház és dráma

Az ókor színháza és néhány görög dráma

Az ókor színháza, a görög dráma és a római komédia

A tanuló legyen képes bemutatni

A tanuló legyen képes bemutatni

- a görög színházművészet kialakulását, rituális gyökereit és az ókori görög színház felépítését,
- Aiszkhülosz vagy Szophoklész vagy Euripidész egy tragédiáján, vagy Arisztophanész egy komédiáján pedig az ókori görög dráma sajátosságait,
- Szophoklész Antigoné című művének szereplőit és viszonyaikat, valamint a feldolgozott problémákat.

- az ókori görög és római színházművészetet,
- Aiszkhülosz vagy Szophoklész vagy Euripidész egy tragédiáján és Arisztophanész vagy Plautus egy komédiáján pedig az ókori görög és római dráma sajátosságait.

1.2. A középkori Európa színháza és drámája

A középkori színjátszás, a commedia dell’ arte
A tanuló ismerje

- a templomi szertartásból, illetve a bibliai szövegekből kibontakozó középkori színjáték és dráma típusait,

- a középkori rögtönzéses vígjáték, a commedia dell’ arte jellegzetes vonásait.

1.3. Az angol reneszánsz színház és dráma

Shakespeare színháza és néhány drámája
A tanuló legyen képes bemutatni

Az Erzsébet-kor színháza, Shakespeare
A tanuló ismerje

- Shakespeare Rómeó és Júlia, illetve Hamlet című művén a shakespeare-i dramaturgia jellegzetességeit (pl. jelenetépítés, idő- és térkezelés),

- Shakespeare egy tragédiáját, egy vígjátékát és az életmű drámatípusait,

- az elemzett dráma szereplőit és viszonyaikat, valamint a feldolgozott problémákat.

- az Erzsébet-kori színház társadalmi szerepét, a színház felépítését és működését.

1.4. A spanyol barokk dráma és színház

A tanuló ismerje
- a barokk színház szcenikai jellemzőit.

A tanuló legyen képes

- egy szabadon választott művön (pl. Lope de Vega vagy Calderón) bemutatni a barokk dráma dramaturgiai sajátosságait.

1.5. A francia klasszicista dráma

Moliére néhány drámája

Moliére művei és a klasszicista dráma

A tanuló legyen képes bemutatni

A tanuló ismerje

- Moliére Tartuffe című művén a moliére-i dramaturgia jellegzetességeit,

- Moliére legalább két komédiáját,

- az elemzett komédia szereplőit, viszonyaikat, valamint a feldolgozott emberi problémákat.

- a klasszicista dráma sajátosságait.

1.6. A régi magyar dráma néhány alkotása

A tanuló ismerje
- a magyar drámairodalom általános jellemzőit,

- az alábbi szerzők valamelyikének egy drámáját: Bornemisza Péter, Balassi Bálint, Bessenyei György, Csokonai Vitéz Mihály.

1.7. A XIX-XX. századi magyar színház és dráma

A XIX. és XX. századi magyar színház és dráma néhány alkotása
A tanuló legyen képes bemutatni

A XIX. századi magyar dráma néhány alkotása
A tanuló ismerje

- A XIX-XX. század magyar színházi irányzatait vagy műhelyeit vagy alkotóit,
- Katona József Bánk bán, illetve Madách Imre Az ember tragédiája című művének színházi megvalósulásán keresztül a dráma és színház sajátos kapcsolatát, jellegzetességeit.

- az alábbi drámákat és szerzőjük drámaírói munkásságának jelentőségét: Katona József: Bánk bán, Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Madách Imre: Az ember tragédiája.

A tanuló legyen képes bemutatni

A hazai színjátszás kezdetei

- Molnár Ferenc Liliom és Örkény István Tóték című művének szereplőit és viszonyaikat, valamint a feldolgozott problémákat.

A tanuló ismerje

- a magyarországi hivatásos színjátszás kialakulásának jelentős eseményeit, helyszíneit és személyiségeit.

A XX. századi magyar dráma néhány alkotása

A tanuló ismerjen

- az alábbi szerzők valamelyikétől egy szabadon választott drámát: Molnár Ferenc, Füst Milán, Lengyel Menyhért, Szomory Dezső, Szép Ernő, Móricz Zsigmond, Tamási Áron, Németh László, Illyés Gyula, Örkény István.

A tanuló legyen képes bemutatni

- az elemzett dráma szereplőit és viszonyaikat, valamint a feldolgozott problémákat.

1.8. A modern polgári dráma és színház kialakulása

A tanuló ismerje
- Ibsen vagy Strindberg vagy Shaw egy drámáját.

A tanuló legyen képes bemutatni

- az elemzett dráma szereplőit és viszonyaikat, valamint a feldolgozott problémákat.

1.9. Csehov és Sztanyiszlavszkij

Csehov néhány drámája és Sztanyiszlavszkij színháza

Csehov drámái és Sztanyiszlavszkij színháza

A tanuló legyen képes bemutatni

A tanuló ismerje

- a Három nővér, illetve a Sirály című művön keresztül a csehovi dráma sajátosságait,

- Csehov legalább két drámáját,

- a Sztanyiszlavszkij-módszer jellegzetességeit.

- a Sztanyiszlavszkij-módszer egy-egy elemének továbbélését.

1.10. Brecht színháza és drámái

Brecht színháza és néhány drámája
A tanuló legyen képes bemutatni

Brecht drámái és színháza
A tanuló ismerje

- Brecht Koldusopera című drámáján a brechti dramaturgia alapjait,

- Brecht drámaírói tevékenységét, legalább két drámáját.

- az elemzett dráma segítségével az epikus dráma jellemzőit.

1.11. A XX. század meghatározó színházi irányzatai, jelentős drámaírói

A tanuló ismerje
- a XX. század meghatározó színházi és drámai irányzatait (pl. az avantgarde, a politikai színház, a szegény színház, az abszurd, a performance),

- az alábbi szerzők valamelyikének egy drámáját (Pirandello, García Lorca, Sartre, Camus, O’ Neill, Williams, Miller, Beckett, Ionesco, Mrozek, Dürrenmatt, Bulgakov).

1.12. Napjaink legfontosabb színházi irányzatai és a kortárs drámairodalom

A tanuló legyen képes bemutatni
- egy látott színházi előadás jellemzőit,
- egy szabadon választott mű elemzésével egy kortárs drámát (pl. Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja, Spiró György: Csirkefej, Schwajda György: A csoda, Bereményi Géza: Légköbméter, Parti Nagy Lajos: Mauzóleum, Korniss Mihály: Halleluja, Nádas Péter: Takarítás, Háy János: Gézagyerek, Tasnádi István: Közellenség).

A tanuló ismerje
- a mai magyar színházi struktúra jellemzőit (pl. hivatásos színház, alternatív színház, amatőr színház, diákszínjátszás),

- a mai színházi élet jelentős alkotóit, műhelyeit.

2. Színház- és drámaelmélet

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

2.1. A drámai műnem sajátosságai

A tanuló legyen képes
- az irodalmi alkotások rendszerében elhelyezni a drámai műnemet,

A tanuló ismerje
- az arisztotelészi dramaturgia alapfogalmait,

- vázolni az epikától és a lírától eltérő sajátosságait,
- bemutatni a dráma és a színházművészet kapcsolatrendszerét.

- az arisztotelészi drámától eltérő drámaformákat (pl. epikus dráma, konfliktus nélküli dráma).

2.2. A dráma / a színjáték mint kommunikáció

A tanuló ismerje
- a dráma és a színjáték sajátos kommunikációs rendszerét,

- a verbális és a nonverbális kommunikáció eszközeit (pl. gesztusok, mimika, testtartás).

2.3. A dráma szerkezeti felépítése

A tanuló ismerje fel
- a dráma felépítésének sajátosságait, tagoltságát (pl. jelenet, kép, szín, felvonás),

A tanuló ismerje
- a dráma felépítésének kortól és műfajtól függő tagoltságát.

- a fordulatokat és a drámai csomópontokat.

2.4. Dramaturgiai és színházelméleti alapfogalmak

A tanuló legyen képes elemző tevékenysége során alkalmazni a következő fogalmakat:

A tanuló legyen képes elemző tevékenysége során alkalmazni a következő fogalmakat:

- történet és cselekmény, akció és dikció, szituáció, dialógus és monológ, szerep.

- karakter, jellem, fordulat, konfliktus, feszültség, tér és idő.

2.5. A színházművészet mint összművészet sajátosságai

A tanuló legyen képes bemutatni
- hogyan alakítja ki autonóm formanyelvét a színházművészet a különböző művészeti ágak eszközeit felhasználva.

A tanuló legyen képes elemzően bemutatni
- egy színházi előadás vizuális, zenei és irodalmi összetevőit.

2.6. Színházi szakmák

Tudják felsorolni

Legyenek képesek

- a színházi előadás létrehozásához szükséges mesterségeket (pl. rendező, díszlettervező, világosító).

- szabadon választott színházi szakmához tartozó tevékenységek ismertetésére (pl. az író, a rendező, a dramaturg, a díszlettervező, a jelmeztervező, a zeneszerző, a világosító, a hangtechnikus, a színpadmester, az ügyelő, a kellékes).

3. Színházi műfajok

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

3.1. A rituális játék / szertartásjáték

A tanuló legyen képes
- a rituális, illetve szertartásjáték műfajának azonosítására egy-egy színházi előadásban.

3.2. A tragédia

A tanuló legyen képes

A tanuló legyen képes

- a klasszikus tragédia jellemző jegyeinek azonosítására egy-egy színházi előadásban.

- a tragédia műfajának változásait felismerni különböző korszakokban.

3.3. A komédia

A tanuló legyen képes

A tanuló legyen képes

- különbséget tenni a vidám műfajú művek között.

- a vidám műfajú művek változásait felismerni különböző korszakokban.

3.4. A realista színjáték

A tanuló ismerje fel

A tanuló ismerje fel

- a realista előadásmódot.

- a realizmus és naturalizmus műfaji jegyeit, azokat tudja alkalmazni színházi elemzéseiben.

3.5. Az abszurd és a groteszk

A tanuló ismerje fel

- az abszurd és groteszk elemeket a színházi előadásokban.

3.6. Bábjáték

A tanuló legyen képes

- az alkalmazott bábtechnikák azonosítására.

3.7. Zenés, tánc- és mozgásszínház

A tanuló legyen képes
- különböző zenés műfajú előadásokat (pl. opera, operett, musical) felismerni és azonosítani,

A tanuló legyen képes
- a zene, a tánc és a mozgás szerepének felismerésére színpadi előadásokban.

- elkülöníteni a tánc- és mozgásszínházi előadásokat a balettől és a tánctól.

4. Drámajáték

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

4.1. Helyzetgyakorlatok

Legyenek képesek rögtönzések során

Legyenek képesek

- a megadott helyzetnek megfelelő alapvető viselkedési sémák megjelenítésére.

- hétköznapi típusok jellemzőinek sűrítésére, azok megjelenítésére egyéni, illetve páros munkában.

4.2. Történet szerkesztése és megjelenítése

Legyenek képesek
- jelenetek összefűzésére.

Legyenek képesek
- különböző színházi formák és drámatechnikák (pl. a kontraszt, a különböző időkezelési módok) alkalmazására.

4.3. Improvizáció

Legyenek képesek

Legyenek képesek

- improvizációra, szöveges vagy szöveg nélküli etűdök alkotására egyéni, illetve páros munkában.

- megadott témára és meghatározott stílusban szövegre épülő etűdök alkotására (pl. versrészlet, kisebb dialógus),

- etűdsorozat összeállítására önálló munkában.

4.4. Drámajáték

Ismerjék és alkalmazzák

- a drámajátékok jellemzőit és különböző típusait.

4.5. Drámapedagógia

Ismerjék

- a dramatikus tevékenység alapfogalmait, a leggyakrabban alkalmazott konvenciókat, munkaformákat.

5. Mozgás, tánc- és mozgásszínházi ismeretek

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

5.1. Szituáció megfogalmazása állóképben, mozdulatsorral

Legyenek képesek
- állókép és állóképsorozat létrehozására,

Legyenek képesek
- összetett mozgássorok különböző tempójú kivitelezésére.

- egyszerű mozgássorok különböző tempójú kivitelezésére.

5.2. Improvizáció zenére vagy témára

Legyenek képesek
- a zene hangulatához és tempójához, illetve a megadott téma hangulatához illeszkedő mozgássorok kivitelezésére,

Legyenek képesek
- egy mozgásmotívum kibontására, továbbfejlesztésére, variálására.

- megadott mozgásmotívumok felhasználására.

5.3. Összetett improvizáció létrehozása és bemutatása

Legyenek képesek
- egyéni, páros, illetve csoportos előkészített mozgás- vagy tánc-improvizációk bemutatására.

Legyenek képesek
- a tanult technikák alkalmazásával önálló mozgássor végrehajtására,
- különböző összetett technikákat alkalmazó egyéni, páros, illetve csoportos előkészített mozgás- vagy táncimprovizációk bemutatására.

6. Bábjáték

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

6.1. A tanulók által a képzés során készített bábok illetve maszkok alkalmazása drámamunkában

Legyenek képesek
- egy választott báb vagy maszk sajátosságainak megfelelő alkalmazására.

Legyenek képesek
- a választott bábtechnika vagy maszktípus alkalmazásával színházi improvizációra.

7. Beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

7.1. A beszédtechnika alapjai

Legyenek képesek

Legyenek képesek alkalmazni

- drámajátékos és színjátékos gyakorlatuk során alkalmazni a légzés, a hangadás és az artikuláció alapvető szabályait.

- a légző-, hang- és artikulációs játékokat, gyakorlatokat - hangokkal, mechanikusan sorolható szavakkal és irodalmi szövegekkel.

7.2. Lírai, epikai és drámai alkotások tolmácsolása

Legyenek képesek
- a műfajnak megfelelő előadásmód megválasztására, és az ahhoz illő eszközök alkalmazására.

Legyenek képesek
- színjátékos gyakorlatuk során alkalmazni a légzés, a hangadás és az artikuláció alapvető szabályait, a hangsúlyszabályokat és a beszéd váltásait (pl. hangerő, hangmagasság, tempó).

7.3. Pódiumműfajok

Vegyenek részt

- versműsorok, ünnepi műsorok, szerkesztett játékok létrehozásában és bemutatásában.

7.4. Egyéni vagy közös daléneklés

Legyenek képesek
- dallamot improvizálni, vagy dalt előadni.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Középszint

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Gyakorlati vizsga

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Gyakorlati vizsga

Szóbeli vizsga

120 perc

15 perc/fő

15 perc

180 perc

20 perc/fő

20 perc

60 pont

60 pont

30 pont

60 pont

50 pont

40 pont

A vizsgán használható segédeszközök

Középszint

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Gyakorlati vizsga

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Gyakorlati vizsga

Szóbeli vizsga

A vizsgázó biztosítja

NINCS

a produkcióhoz szükséges kellékek

NINCS

NINCS

a jelenethez vagy az előadáshoz szükséges alapdíszletek, kellékek, jelmezek stb.

NINCS

A vizsga-
bizottságot működtető intézmény biztosítja

három példány
helyesírási szótár

a lebonyolításhoz minimálisan szükséges körülmények (20-25 m2 alkalmi színpadi tér, alapvető fény-
és hangtechnikai eszközök: világítási és sötétítési lehetőség, magnó vagy
CD-lejátszó, mikrofon)

a tételeknek
megfelelő
technikai
segédeszközök

videomagnó vagy DVD-
lejátszó, három példány helyesírási szótár

színházszerű körülmények (25-30 m2 alkalmi színpadi tér, alapvető fény-
és hangtechnikai eszközök: min. 2 reflektor, magnó vagy
CD-lejátszó, mikrofon, erősítő, hangfalak, sötétítéshez alkalmas függönyök)

a tételeknek megfelelő technikai
segédeszközök

Nyilvánosságra hozandók

Középszint

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Gyakorlati vizsga

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Gyakorlati vizsga

Szóbeli vizsga

Anyag

NINCS

NINCS

tételcímek

NINCS

NINCS

tételcímek

Mikor?

NINCS

NINCS

jogszabály szerint

NINCS

NINCS

jogszabály szerint

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Gyakorlati vizsga

120 perc

15 perc

max. 15 perc/fő

Feladatsor megoldása

Egy tétel kifejtése

Háromból két gyakorlati feladat

Egyszerű, rövid
választ igénylő feladatok

Néhány soros jelenetelemzést,
-értelmezést
igénylő kérdések

kiscsoportos
(2-3 fős)
drámajátékos improvizáció a helyszínen
megadott témára

előkészített, egyéni színpadi produkció

előkészített
közös
színpadi
produkció (színielőadás) bemutatása

30 pont

30 pont

30 pont

30 pont

30 pont

60 pont

30 pont

60 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatlapot kell megoldaniuk.

A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: három példány helyesírási szótár. Ezeket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak elméleti ismereteiről és elemzési képességeiről kell számot adnia.

Az írásbeli vizsga témakörei:

- színház- és drámatörténet;

- színház- és drámaelmélet;

- színházi műfajok.

Az írásbeli vizsga egy komplex feladatlap megírása, mely az értékelési arányoknak megfelelően két feladattípust tartalmaz. Egyszerű, rövid választ igénylő feladatokat és jelenetértelmezéshez, színházi megvalósításhoz stb. kapcsolódó néhány soros elemzést, értelmezést igénylő kérdéseket. A feladatlap egyszerű, rövid választ igénylő feladatai a színház- és drámatörténetből az alábbiakban megadott alkotók és kijelölt műveik mindegyikéhez, a néhány soros elemzést, értelmezést igénylő kérdései pedig a kijelölt művek közül csak egyhez kapcsolódhatnak.

Szophoklész: Antigoné

Shakespeare: Rómeó és Júlia, Hamlet

Moliére: Tartuffe

Katona József: Bánk bán

Madách Imre: Az ember tragédiája

Csehov: Három nővér, Sirály

Molnár Ferenc: Liliom

Brecht: Koldusopera

Örkény István: Tóték

Az írásbeli feladatlapban a jelenetértelmezéshez kapcsolódó műrészlet(ek) idegen nyelven történő vizsga esetén is csak magyar nyelven áll(nak) a vizsgázók rendelkezésére.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra, a feladatlap megoldására összesen 60 pont adható.

- Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok

30 pont

- Néhány soros jelenetelemzést, -értelmezést igénylő kérdések

30 pont

Összesen:

60 pont

Gyakorlati vizsga

Általános szabályok

A gyakorlati vizsgát a vizsgacsoport szóbeli vizsgájához kapcsolva, azt megelőzően vagy azt követően kell megszervezni.

A gyakorlati vizsga megkezdése előtt 30 perc felkészülési időt kell biztosítani.

A vizsgatárgy, illetve a művészeti ág jellegéből adódóan a gyakorlati vizsga előre megszerkesztett színházi műsor (előadás) vagy előadásrészlet is lehet. A vizsgázó - a gyakorlati vizsga megszerkesztése és a feltételek biztosítása érdekében - a vizsga előtt legalább egy hónappal a vizsgát szervező intézmény által készített adatlapon jelzi a gyakorlati vizsga választott feladattípusait és a szükséges információkat (szerző, cím, műfaj, időtartam, technikai igények, vendégszereplők stb.).

A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgát szervező intézményeknek biztosítaniuk kell a gyakorlati vizsga lebonyolításához minimálisan szükséges körülményeket (20-25 m2 alkalmi színpadi tér, alapvető fény- és hangtechnikai eszközök: világítási és sötétítési lehetőség, magnó vagy CD-lejátszó, mikrofon).

A gyakorlati feladatok tartalmi és formai jellemzői

A gyakorlati vizsgán a vizsgázóknak a képzés során szerzett gyakorlati képességeikről és jártasságaikról kell számot adniuk.

A gyakorlati vizsga témakörei:

- drámajáték, színjáték;

- mozgás- vagy táncszínház;

- beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés;

- bábjáték.

Feladattípusok:

- kiscsoportos (2-3 fős) drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott témára;

- előkészített, egyéni színpadi produkció;

- előkészített közös színpadi produkció (színielőadás) bemutatása.

A drámajátékos improvizációs feladatokhoz a vizsgabizottságot működtető intézmény a részletes vizsgakövetelmények alapján tételsort állít össze. A tételsornak legalább tíz tételt kell tartalmaznia. Az egyes tételekben meg kell adni az eljátszandó jelenet témáját, illetve konfliktusszerkezetét, illetve figuráit. Az egyes tételeket annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy eljátszásuk nem igényelhet három percnél hosszabb időt. A vizsgázók önállóan vagy a vizsgáztató tanár irányításával 2-3 fős csoportokat alkotnak, és ennek megfelelően a csoportok közösen húznak a 2, illetve 3 szereplőt igénylő tételek közül. A vizsgázók a tételhúzás után maximum 5 perces felkészülési időt kapnak.

Az előkészített, egyéni színpadi produkcióknál a vizsgázó egy szabadon választott verset, monológot, dalt, táncot vagy mozgásetűdöt ad elő. Az előadás időtartama legalább 2, legfeljebb 5-6 perc.

Az előkészített közös színpadi produkció (jelenet[ek] vagy színielőadás vagy színielőadás-részlet) bemutatása során a vizsgázók előadóként lépnek fel egy vizsgaelőadásban, illetve aktívan részt vesznek annak előkészítésében (pl. rendezőként, dramaturgként, színpadkép-tervezőként vagy kivitelezőként, világosítóként, hangtechnikusként). A vizsgaelőadás lehet bármilyen stílusú színházi előadás, prózai vagy zenés színpadi mű, báb- vagy táncjáték. A vizsgaelőadás a vizsgázók által a vizsga helyszínéhez igazított, minimális színházszerű körülmények között zajlik. Az előadás hossza a vizsgázó szereplők számától függ: egy vizsgázó játékideje átlagosan 5-10 perc lehet. A vizsgaelőadásban részt vehetnek drámából nem érettségizők („mint vendég”), de rájuk nem számolható a vizsgaidő.

A produkcióhoz szükséges kellékekről a vizsgázó gondoskodik.

A gyakorlati vizsga során a vizsgázóknak - választásuk alapján - legalább két feladattípus gyakorlati munkájában kell részt venniük.

A gyakorlati vizsgarész értékelése

A gyakorlati vizsgán a két feladattípusban összesen 60 pont szerezhető. Az értékelés a vizsgakövetelmények szerint az alábbi szempontok alapján történik:

Drámajátékos improvizáció:

- A szituáció megértése

8 pont

- Fantázia, ötletesség

12 pont

- Karakterábrázolás

10 pont

30 pont

Egyéni színpadi produkció:

- Szövegtudás vagy a dallam vagy a lépések memorizáltsága

5 pont

- Értelmezés, szerkesztés

5 pont

- Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.)

8 pont

- Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés)

10 pont

- Koncentráció

2 pont

30 pont

Közös színpadi produkció:

- Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.)

8 pont

- Koncentráció, játékfegyelem

10 pont

- Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés stb.)

12 pont

30 pont

Amennyiben a vizsgázó a közös színpadi produkcióban nem játszóként vesz részt, az előadásmód helyett értelemszerűen az adott feladat színházszakmai megoldásának minőségét kell értékelni.

Ha a vizsgázó három feladattípus megoldásában vesz részt, az általa kiválasztott kettőben nyújtott teljesítményét kell értékelni, így a gyakorlati vizsgára maximálisan 2 x 30 pontot kaphat.

Szóbeli vizsga

A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.

A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. A tételek 45-55%-ának a színház- és drámatörténet köréből kell kikerülnie.

A tételek tartalmazzák mindazon segédeszközöket, forrásokat stb., melyek a megoldáshoz szükségesek.

A tételsorban szereplő műveknek a tétel kifejtéséhez szükséges részleteit megfelelő (nyomtatott, DVD-n vagy videokazettán rögzített) formában a vizsgázó rendelkezésére kell bocsátani, és lehetővé kell tenni, hogy a 3-5 perces felvételeket fejhallgató használatával a felkészülési időben használhassa. Ha technikai okok miatt erre várakoznia kell, akkor a felkészülési időt meg kell hosszabbítani. A tételeknek megfelelő technikai segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.

A szóbeli vizsgák videokazettára, illetve DVD-re rögzített anyagai idegen nyelven történő vizsga esetén is csak magyar nyelven állnak a vizsgázók rendelkezésére.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A tételben megfogalmazott feladat lehet

- egy dráma-, illetve színháztörténeti korszak problémájának elemző bemutatása,

- dráma- és színházelmélethez kapcsolódó feladat megoldása,

- egy meghatározó színházi alkotó tevékenységének elemző ismertetése,

vagy

- egy konkrét drámai/vagy színházi mű részletének elemzése.

A tételekben törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, az elemzési képességet mérő, valamint az ismeretek alkalmazását vizsgáló feladatok megfogalmazására.

A szóbeli vizsga alapvetően elméleti ismereteket, illetve az elemzési képességek alkalmazását várja a vizsgázóktól.

A szóbeli vizsga tartalma:

- színház- és drámatörténet;

- színház- és drámaelmélet;

- színházi műfajok.

A középszintű tételcímeket - a hozzájuk kapcsolódó feladatok és mellékletek (idézetek, képek stb.) nélkül - a vizsgáztató intézmény legalább 60 nappal a vizsgaidőszak kezdete előtt nyilvánosságra hozza.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A felelet 30 ponttal értékelhető.

Az értékelés a vizsgakövetelmények szerint az alábbi szempontok alapján történik:

- A feladat megértése, a lényeg kiemelése

5 pont

- A megközelítés, az elemzés sokszínűsége

10 pont

- Az ismeretek gazdagsága

10 pont

- Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége

5 pont

Összesen

30 pont

A tételsor összeállításakor röviden rögzíteni kell az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevőit és a fenti szempontok alapján az ezekre adható pontszámok felosztásával kialakított maximális részpontszámokat.

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Gyakorlati vizsga

180 perc

20 perc

20 perc/fő

Feladatsor megoldása

Egy tétel
kifejtése

Háromból két gyakorlati feladat

Általános
színház- és drámaelméleti
kérdések

Néhány soros
jelenetelemzést,
-értelmezést
igénylő kérdések

Elemzést,
értelmezést,
reflektálást igénylő esszéfeladat

kiscsoportos
(2-3 fős) drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott
témára

előkészí-
tett, egyéni színpadi produkció

előkészített
közös színpadi produkció
(színielőadás) bemutatása

20 pont

20 pont

20 pont

25 pont

25 pont

25 pont

60 pont

40 pont

50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán egy feladatlapot kell megoldani, mely az értékelési arányoknak megfelelően három feladattípusból áll: az első rész általános történeti és elméleti kérdéseket tartalmaz, a második rész egy jelenetértelmezéshez, a jelenet színházi megvalósításához kötődő, elemzést és értelmezést igénylő kérdésekből áll (melynek színházi anyagát a vizsgázók videokazettán [vagy DVD-n] vagy szövegesen is kapják meg). A feladatsorban a jelenetértelmezéshez kapcsolódó videokazettán vagy DVD-n rögzített anyag hossza maximálisan 10 perc lehet, a szöveges anyag terjedelme is ezzel arányos. A harmadik rész színházi előadáshoz kapcsolódó elemzést, értelmezést, reflektálást igénylő esszéfeladat. Az esszéfeladat megoldása keretében a vizsgázónak a követelményekben felsorolt színházi előadások közül a feladatlapban kijelölt kettőből egyet kell választania és kidolgoznia.

A vizsga megkezdésekor - a feladatlapok kiosztását követően - a vizsgázók együttesen, kétszer egymás után nézhetik meg a videokazettán vagy DVD-n rögzített anyagot. A megtekintés alkalmával a vizsgázók a kiosztott feladatlaphoz tartozó jelenetszövegekhez jegyzeteket készíthetnek.

Ezt követően a vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

A feladatlapon az esszékérdésekhez a vizsgázók 0,5-1 oldalas szöveges (pl. kritikarészlet, rendezői vallomás) vagy egyéb (pl. képi, rajzos) forrásokat kaphatnak.

Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: videomagnó vagy DVD-lejátszó, három példány helyesírási szótár. Ezeket a vizsgáztató intézmény biztosítja.

Az írásbeli vizsga jelenetértelmezéshez kapcsolódó, videokazettára, illetve DVD-re rögzített színházi anyaga, illetve azok szöveges változata, az esszékérdésekhez kapcsolódó színházi előadások videokazettára, illetve DVD-re rögzített anyagai idegen nyelven történő vizsga esetén is csak magyar nyelven állnak a vizsgázók rendelkezésére.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak elméleti ismereteiről és elemzési képességeiről kell számot adnia.

Az általános történeti és elméleti feladatok témakörei:

- színház- és drámatörténet;

- színház- és drámaelmélet;

- színházi műfajok.

A jelenetértelmezést igénylő feladatok témakörei:

- az ókor színháza és a görög dráma;

- az Erzsébet-kor színháza és Shakespeare;

- Moliére néhány műve és a klasszicista dráma;

- a XIX. századi magyar dráma néhány alkotása;

- Csehov drámái és Sztanyiszlavszkij színháza;

- Molnár Ferenc és Örkény István drámái;

- Beckett drámái és az abszurd színház.

A néhány soros jelenetelemzést, -értelmezést igénylő kérdésekhez kapcsolódó feladathoz az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet videotárában lévő anyagok használhatóak fel.

Az esszéfeladatok a következő színházi előadásokhoz kapcsolódhatnak 2008-2012 között:

Plautus: A hetvenkedő katona (Rendező: Taub János) Radnóti Színház, 1988;

Shakespeare: Szentivánéji álom (Rendező: Csányi János) Bárka Színház, 1997;

Csehov: Három nővér (Rendező: Ascher Tamás) Katona József Színház, 1985;

Schiller: Ármány és szerelem (Rendező: Mohácsi János) Kaposvári Csiky Gergely Színház, 1989;

Ibsen: Nóra (Rendező: Valló Péter) Radnóti Színház, 1989;

Csehov: Siráj (Rendező: Schilling Árpád) Krétakör Színház, 2003;

Madách Imre: Az ember tragédiája (Rendező: Ruszt József) Zalaegerszeg Hevesi Sándor Színház, 1983.

Az esszéfeladatok megoldásához szükséges előadások felvételei az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet videotárában előzetes egyeztetés alapján megtekinthetőek, vagy hozzáférhetőek a megyei könyvtárakban.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra összesen 60 pont adható. Az értékelés az alábbi szempontok alapján történik:

- Általános színház- és drámaelméleti kérdések

20 pont

- Néhány soros jelenetelemzést, -értelmezést igénylő kérdések

20 pont

- Elemzést, értelmezést, reflektálást igénylő esszéfeladat

20 pont

Összesen

60 pont

Ha a vizsgázó a 2 választható esszéfeladat közül egynél többet dolgoz ki, akkor az értékelés során csak a feladatlapon szereplő sorrendben első téma kifejtését kell figyelembe venni.

Gyakorlati vizsga

Általános szabályok

A gyakorlati vizsgát a szóbeli vizsgával egyidejűleg - az összes szóbeli tétel kifejtése után - kell megszervezni.

A gyakorlati vizsga megkezdése előtt 30 perc felkészülési időt kell biztosítani.

A vizsgatárgy, illetve a művészeti ág jellegéből adódóan a gyakorlati vizsga előre megszerkesztett műsor (előadás, előadásrészlet) is lehet. A vizsgázó az írásbeli vizsgán leadja az Oktatási Hivatal honlapjáról letölthető adatlapot, amelyen jelzi a gyakorlati vizsga választott feladattípusait és a szükséges információkat (szerző, cím, műfaj, időtartam, technikai igények, vendégszereplők stb.). Az adatlap előzetesen, vagy az írásbeli vizsgán helyben is kitölthető.

A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgát szervező intézményeknek biztosítaniuk kell a színházszerű körülményeket (25-30 m2 alkalmi színpadi tér, alapvető fény- és hangtechnikai eszközök: min. 2 reflektor, magnó vagy CD-lejátszó, mikrofon, erősítő, hangfalak, sötétítéshez alkalmas függönyök), a vizsgázóknak pedig a jelenethez vagy az előadáshoz szükséges alapdíszleteket, kellékeket, jelmezeket stb.

A gyakorlati feladatok tartalmi és formai jellemzői

A gyakorlati vizsgán a vizsgázóknak a képzés során szerzett gyakorlati képességeikről és jártasságaikról kell számot adniuk.

A gyakorlati vizsga témakörei:

- drámajáték, színjáték;

- mozgás- vagy táncszínház;

- beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés;

- bábjáték.

Feladattípusok:

- kiscsoportos (2-3 fős) drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott témára;

- előkészített, egyéni színpadi produkció;

- előkészített közös színpadi produkció (színielőadás) bemutatása.

A drámajátékos improvizációs feladatokat a részletes vizsgakövetelmények alapján összeállított központi tételsor tartalmazza. A tételsor legalább tíz tételből áll. A tétel szövege megadja az eljátszandó jelenet témáját, konfliktusszerkezetét, figuráit illetve a játék követendő stílusát. Az egyes tételeket annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy eljátszásuk nem igényelhet öt percnél hosszabb időt. A vizsgázók önállóan vagy a vizsgáztató tanár irányításával 2-3 fős csoportokat alkotnak, és ennek megfelelően a csoportok közösen húznak a 2, illetve 3 szereplőt igénylő tételek közül. A vizsgázók a tételhúzás után maximum 5 perces felkészülési időt kapnak. A jeleneten belüli szereposztást a vizsgázók döntik el, vitás helyzetben sorsolás útján kell dönteni.

Az előkészített, egyéni színpadi produkcióknál a vizsgázó öt elemből (versek monológok, dalok, táncok, illetve mozgásetűdök) listát állít össze, amelyből a tantárgyi bizottság választ verset vagy monológot vagy dalt vagy táncot vagy mozgásetűdöt. Az egyéni színpadi produkció időtartama minimum 2 perc, maximum 6 perc.

Az előkészített közös színpadi produkció (jelenet[ek] vagy színielőadás vagy színielőadás-részlet) bemutatása során a vizsgázók előadóként lépnek fel egy vizsgaelőadásban, vagy aktívan részt vesznek annak előkészítésében (pl. rendezőként, dramaturgként, színpadkép-tervezőként vagy kivitelezőként, világosítóként, hangtechnikusként). A vizsgaelőadás a vizsgát szervező - a drámatanításban tapasztalatokkal rendelkező és a feltételeket biztosítani képes - intézményben kialakított színházszerű körülmények között zajlik. Az előadás hossza a vizsgázó szereplők számától függ: egy vizsgázó játékideje átlagosan 5-10 perc lehet. A vizsgaelőadásban részt vehetnek drámából nem érettségizők („mint vendég”), de rájuk nem számolható a vizsgaidő. Az előadásban, jelenetben közreműködő nem érettségizők száma nem lehet több, mint az érettségizőké. Az előadáshoz szükséges kellékekről a vizsgázóknak kell gondoskodniuk.

A vizsgaelőadás lehet bármilyen stílusú színházi előadás - prózai vagy zenés színpadi mű, báb- vagy táncjáték - színpadi körülmények között előadott monológja vagy jelenete vagy részlete, illetve a vizsgázó szereplők számától függően a teljes előadás.

A gyakorlati vizsga során a vizsgázónak - választása alapján - legalább két típusú gyakorlati munkában kell alkotó módon részt vennie.

A gyakorlati feladatok értékelése

A gyakorlati vizsgán a két feladattípusban nyújtott teljesítmény alapján 50 pontot lehet szerezni. Az értékelés központi értékelési útmutató alapján az alábbi általános szempontok alapján történik:

Drámajátékos improvizáció:

- A szituáció megértése

5 pont

- Fantázia, ötletesség

10 pont

- Karakterábrázolás

5 pont

- Instrukciók követése

5 pont

25 pont

Egyéni színpadi produkció:

- Szövegtudás vagy a dallam vagy a lépések memorizáltsága

5 pont

- Értelmezés, szerkesztés

5 pont

- Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.)

5 pont

- Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés stb.)

8 pont

- Koncentráció

2 pont

25 pont

Közös színpadi produkció:

- Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.)

8 pont

- Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés stb.)

10 pont

- Koncentráció, játékfegyelem

7 pont

25 pont

Amennyiben a vizsgázó a közös színpadi produkcióban nem játszóként vesz részt, az előadásmód helyett értelemszerűen az adott feladat színházszakmai megoldásának minőségét kell értékelni.

Ha a vizsgázó három feladattípus megoldásában vesz részt, az általa kiválasztott kettőben nyújtott teljesítményét kell értékelni, így a gyakorlati vizsgára maximálisan 2x25 pontot kaphat.

Szóbeli vizsga

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.

A tételsor legalább 20 tételt tartalmaz.

A tételek tartalmazzák mindazon segédeszközöket, forrásokat stb., melyek a megoldáshoz szükségesek.

A tételsorban szereplő művekhez kapcsolódhatnak olyan feladatok is, melyek kifejtéséhez a szükséges részleteket megfelelő (nyomtatott, DVD-n vagy videokazettán rögzített) formában a vizsgázó rendelkezésére kell bocsátani, és lehetővé kell tenni, hogy a kb. 5 perces felvételeket fejhallgató használatával a felkészülési időben használhassa. Ha technikai okok miatt erre várakoznia kell, akkor a felkészülési időt meg kell hosszabbítani. A tételeknek megfelelő technikai segédeszközöket a vizsgáztató intézmény biztosítja.

A szóbeli vizsgák videokazettára, illetve DVD-re rögzített anyagai idegen nyelven történő vizsga esetén is csak magyar nyelven állnak a vizsgázók rendelkezésére.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli vizsga alapvetően elméleti ismereteket, illetve az elemzési képességek alkalmazását várja a vizsgázóktól.

A szóbeli vizsga tartalma:

- színház- és drámatörténet;

- színház- és drámaelmélet;

- előadás-elemzés;

- színházi műfajok;

- drámajátékos ismeretek.

A tétel lehet:

- egy dráma- illetve színháztörténeti korszak problémájának elemző bemutatása,

- dráma- és színházelmélethez kapcsolódó feladat megoldása,

- egy meghatározó színházi alkotó tevékenységének elemző ismertetése,

- egy konkrét drámai/vagy színházi mű elemzése,

vagy

- a drámajátékos gyakorlatokhoz kapcsolódó feladat megoldása.

A tételek kijelölésekor törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, az elemzési képességet mérő, valamint az ismeretek alkalmazását vizsgáló feladatok megfogalmazására.

Az emelt szintű tételcímeket - a hozzájuk kapcsolódó feladatok és mellékletek (idézetek, képek stb.) nélkül - a vizsgáztató intézmény legalább 60 nappal a vizsgát megelőzően nyilvánosságra hozza.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A felelet 40 ponttal értékelhető.

Az értékelés központi értékelési útmutató alapján, az alábbi értékelési szempontok szerint történik.

- A feladat megértése, a lényeg kiemelése

5 pont

- Az ismeretek gazdagsága

15 pont

- A megközelítés, az elemzés sokszínűsége

15 pont

- Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége

5 pont

Összesen

40 pont

3. Az R. Mellékletének ÉNEK-ZENE fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

ÉNEK-ZENE

A részletes követelmények használata és felépítése

A részletes vizsgakövetelmények az érettségi vizsgán számon kérhető tananyag tartalmi vonatkozásait, továbbá az adott ismeretek elsajátításának szintjét határozzák meg közép- és emelt szinten.

A középszintű érettségi vizsgakövetelményeinek teljesítése azt tanúsítja, hogy a vizsgázó teljesíti-e az általános zenei műveltségnek a vizsgakövetelményeiben megfogalmazott elvárásait. Rendelkezik-e olyan jártasságokkal, készségekkel, képességekkel és ismeretekkel a befogadás és a reprodukálás folyamatában, melyek alkalmassá teszik a mindennapi életben a zeneművészet iránti fogékonyság és kötődés kifejezésére.

Az emelt szintű érettségi vizsgakövetelményei feltételezik az ének-zene tárgy iránti nagyobb érdeklődést, vonzódást és annak szándékát is, hogy a vizsgázó valamely zenei követelményeket támasztó felsőoktatási intézménybe kíván felvételt nyerni.

Az emelt szintű tudásnál előtérbe kerül az elért zenei képességekben, az elvárható zenei ismeretekben kimutatható, alaposabb összefüggéseket is feltáró tájékozottság vizsgálata. Az emelt szint emellett új ismereteket is tartalmaz.

A két vizsgaszint viszonyára jellemző, hogy az emelt szint teljesítéséhez a teljes középszintű követelményanyag ismerete szükséges, ezért az emelt szintű követelmények csak a középszintet meghaladó tudásanyagot tartalmazzák.

A részletes vizsgakövetelmények támaszkodnak a kerettantervi követelményekre. A részletes követelményrendszer magába foglalja reprodukálás és a befogadás tevékenységi köreit, melyek mérése különböző vizsgaformák (írásbeli és gyakorlati/szóbeli) keretei között történik. A részletes követelmények teljes köre számon kérhető mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgán.

I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

1. Reprodukálás

TÉMAKÖR

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

1.1. Éneklés

A műjegyzék mint ajánlás alapján összeállított dalanyag ismerete kötelező.

A műjegyzék összes dalának ismerete kötelező

(szemelvények a Műjegyzékben).

 

Általános követelmény:

- helyes hangzóformálás,

- pontos szövegejtés,

- intonációs biztonság,

- stílusnak megfelelő, kifejező előadás.

 

1.1.1. Népzene

A tételekben szereplő népdalok előadása szöveggel, emlékezetből.

Ezen belül: eltérő stílusú magyar népdalok, egy nemzetiségi vagy más népek dala, mely saját nyelven is előadható.

A nemzetiségi népdal, illetve a más népek dala eredeti nyelven is előadható.

A népdalokat több versszak esetén legalább kettő versszakkal kell előadni.

 

1.1.2. Műzene

A dalok szöveges előadása műfordításban vagy eredeti nyelven történhet.

 

Középkor

Gregorián dallam éneklése latin szöveggel, emlékezetből.

Szillabikus és melizmatikus gregorián dallam éneklése latin szöveggel, emlékezetből.

Trubadúr vagy trouvčre dallam eloadása szöveggel, emlékezetből.

Trubadúr vagy trouvčre és Minnesang dallam eloadása szöveggel, emlékezetből.

Reneszánsz

Históriás ének szöveges megszólaltatása emlékezetből.

 

Ungaresca dallam éneklése szolmizálva, emlékezetből.

 

Barokk

Virágének előadása szöveggel, emlékezetből.

Társaséneklés a követelményekben (műjegyzék) meghatározottak szerint.

 

Korál dallam éneklése magyar vagy eredeti szöveggel, emlékezetből.

 

 

Könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése emlékezetből (tanári) zongorakísérettel.

 

Barokk hangszeres zeneműrészlet hangszeres bemutatása vagy éneklése emlékezetből, szolmizálva vagy abszolút névvel.

Bécsi klasszika

J. Haydn, W. A. Mozart és L. van Beethoven egy-egy dalának éneklése emlékezetből, (tanári) zongorakísérettel.

Társaséneklés a követelményekben (műjegyzék) meghatározottak szerint.

J. Haydn, W. A. Mozart vagy L. van Beethoven egy hangszeres zeneműve jellegzetes periódus terjedelmű témájának hangszeres bemutatása vagy éneklése emlékezetből, szolmizálva vagy abszolút névvel.

Romantika

Három, különböző szerzőtől származó romantikus dal éneklése emlékezetből, (tanári) zongorakísérettel.

Társaséneklés a követelményekben (műjegyzék) meghatározottak szerint.

Műzenei részlet hangszeres bemutatása vagy éneklése emlékezetből, szolmizálva vagy abszolút névvel.

A 19-20. század fordulója

M. Ravel egy művének, vagy műrészletének éneklése szolmizálva vagy hangnévvel, emlékezetből.

C. Debussy vagy M. Ravel egy művének vagy műrészletének éneklése szolmizálva vagy hangnévvel,emlékezetből.

20. századi és kortárs zene

Kodály Zoltán és Bartók Béla egy-egy zenemű részletének éneklése emlékezetből, szöveggel, szolmizálva vagy abszolút névvel.

Társaséneklés a követelményekben (műjegyzék) meghatározottak szerint.

 

Huszadik századi vagy kortárs mű vagy műrészlet hangszeres bemutatása,vagy éneklése emlékezetből, szöveggel, szolmizálva vagy abszolút névvel.

 

1.1.3. Zeneelmélet

 

Hangsorok (-ton és -chord hangsorok, dúr és három féle moll, valamint modális skálák, egészhangú skála) éneklése

szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig).

 

 

Hangközök éneklése (oktáv hangterjedelmen belül tiszta, kis és nagy) szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig).

 

 

Alaphelyzetű hármashangzatok éneklése azonos hangmagasságról indítva, szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig).

 

 

Domináns szeptimakkord éneklése

alaphelyzetben oldással szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig).

1.1.4 Felismerő kottaolvasás/Lapról olvasás

Felismerő kottaolvasás:

középnehéz, periódus terjedelmű, modulálás nélküli dallam éneklése szolmizálva vagy hangnévvel (2#-2b-ig).

Lapról olvasás:

középnehéz, periódus terjedelmű, moduláló barokk, klasszikus, romantikus vagy XX. századi dallam lapról éneklése szolmizálva vagy hangnévvel (4#-4b-ig).

1.2. Műelemzés

1.2.1. Népzene

Az énekelt régi és új stílusú magyar népdalok elemzése a következő szempontok alapján: dallamvonal, sorszerkezet, szótagszám, hangkészlet, hangsor megállapítása, besorolás az alapvető stílusrétegekbe.

Általános követelmény az énekelt anyaghoz kapcsolódó népzenei ismeretek:

téma- és ünnepkör szerinti besorolás.

Az énekelt régi és új stílusú magyar népdalok elemzése a következő szempontok alapján: dallamvonal, sorszerkezet, kadencia, szótagszám, hangkészlet, hangsor megállapítása, besorolás az alapvető stílusrétegekbe.

Általános követelmény az énekelt anyaghoz kapcsolódó népzenei ismeretek: téma- és ünnepkör, valamint dialektus szerinti besorolás.

1.2.2. Műzene

Általános követelmény:

az énekelt anyaghoz kötődő általános zenetörténeti ismeretek, történelmi ismeretek, a társművészetekkel való kapcsolatok (irodalom, képzőművészet, építészet) vázlatos kifejtése.

Általános követelmény:

az énekelt anyaghoz kötődő általános zenetörténeti ismeretek, történelmi ismeretek, a társművészetekkel való kapcsolatok (irodalom, képzőművészet, építészet, tánc, színház) vázlatos kifejtése.

Középkor

Az énekelt dallam elemzése, a stílus jellegzetes vonásainak bemutatása kottakép alapján (a ritmus, a dallam és a szöveg sajátosságai, egyéb kapcsolódások).

Reneszánsz

Az énekelt dallam elemzése, a stílus jellegzetes vonásainak bemutatása kottakép alapján (a ritmus, a dallam és a szöveg sajátosságai, egyéb kapcsolódások).

Egy ismeretlen világi vagy egyházi kórusmű elemzése kotta alapján (szerkesztési mód, ritmikai, dallami, harmóniai, hangnemi érdekességek, műfaji sajátosságok).

Barokk

Az énekelt dallam elemzése, a stílus jellegzetes vonásainak bemutatása kottakép alapján (a ritmus, a dallam, a szöveg sajátosságai).

Az énekelt mű elemzése kottakép alapján (szerkesztésmód, ritmikai, dallami, harmóniai, hangnemi jellegzetességek, műfaji sajátosságok).

Bécsi klasszika

Az énekelt dallam elemzése, a stílus jellegzetes vonásainak bemutatása kottakép alapján (a ritmus, a dallam, a szöveg sajátosságai, kapcsolódásuk, formai elemzés).

Romantika

 

Az énekelt dallam elemzése, a stílus jellegzetes vonásainak bemutatása kottakép alapján (a ritmus, a dallam, a szöveg sajátosságai, kapcsolódásuk, formai elemzés).

2. Befogadás

TÉMAKÖR

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

2.1. Zenetörténet

A tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek, hangszerek ismerete (lásd Szakkifejezések).

Az érettségi követelményekben név szerint említett zeneszerzők munkásságának vázlatos ismerete.

2.1.1. Népzene

A magyar népdalok stílusrétegei: a régi és az új stílus jellemzőinek ismerete (dallamvonal, szerkezet, hangkészlet).

Vikár Béla, Kodály Zoltán, Bartók Béla népdalgyűjtő munkájának bemutatása: gyűjtőhelyek, gyűjtési, lejegyzési módszerek ismerete.

A tanult népdalokhoz kapcsolódó népszokások, jeles napok ismerete.

A népzenegyűjtés és rendszerezés vázlatos áttekintése. A rendszerezés szempontjai.

 

2.1.2. Műzene

A zenetörténeti korszakok általános jellemzése, a társművészeti kapcsolódások bemutatása. A korszakok történelmi, társadalmi hátterének átfogó ismerete.

Középkor

A gregorián ének általános jellemzése.

 

 

A zenei írásbeliség kialakulása, a kottaírás fejlődése (Arezzoi Guido munkássága).

 

 

A zsoltár, a himnusz, a mise fogalmának meghatározása.

 

 

Az énekes világi zene általános jellemzése (trubadúr, trouvčre dallamok).

Az énekes világi zene általános jellemzése (trubadúr, trouvčre, Minnesang dallamok).

 

 

A többszólamúság kialakulása.

Reneszánsz

A vokális műfajok ismerete,

a műfaji jellemzők meghatározása (mise, motetta, madrigál).

O. Lassus és G. P. da Palestrina munkásságának vázlatos ismertetése.

A magyarországi reneszánsz zene általános bemutatása.

A homofon és polifon szerkesztési mód kottakép alapján történő felismerése és értelmezése.

Barokk

J. S. Bach, G. F. Händel munkásságának vázlatos ismertetése, főbb műveik felsorolása.

A. Vivaldi, H. Purcell és Esterházy Pál munkásságának vázlatos ismertetése, főbb műveik felsorolása.

A korál, a passió, az oratórium, a kantáta, a barokk opera meghatározása.

A korál szerepének ismertetése.

A da capo-s ária formai ismerete.

Barokk hangszeres formák (rondó, variáció), műfajok (concerto, concerto grosso, szvit, prelúdium, fúga) értelmezése.

A barokk zenekar összetételének és jellemző hangszereinek felsorolása.

Bécsi klasszika

J. Haydn, W. A. Mozart és L. van Beethoven munkásságának vázlatos ismertetése, főbb műveik felsorolása.

 

A klasszikus periódus, a két-, illetve háromtagú formák meghatározása.

A klasszikus periódus, a két-, illetve háromtagú formák, a szonátaforma, a triós forma, a variációs forma és a rondóforma ismerete.

Jellemző műfajok (szonáta, szimfónia, vonósnégyes, klasszikus versenymű, klasszikus opera, klasszikus dal) általános bemutatása.

A klasszikus szimfonikus zenekar összetételének meghatározása.

 

A magyar verbunkos zene jellemzése, kiemelkedő mestereinek megnevezése, kapcsolata a magyar népzenével.

Romantika

A romantikus dal és jellegzetes vonásainak ismerete. A dalciklus fogalma.

A legjelentősebb romantikus operaszerzők (G. Verdi, R. Wagner, G. Puccini); főbb műveik felsorolása.

A programzene meghatározása.

A szimfonikus költemény műfaji meghatározása.

Liszt Ferenc munkásságának vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása.

A nemzeti romantika jellemzése.

A nemzeti romantika jellemzése: A. Dvořák, B. Smetana és M. P. Muszorgszkij idetartozó műveinek felsorolása.

Erkel Ferenc munkásságának vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása.

 

A 19-20. század fordulója

A zenei impresszionizmus bemutatása (melodika, hangkészlet, hangszerelés), zenei törekvések a századfordulón.

C. Debussy és M. Ravel munkásságának vázlatos ismertetése, művészetük jellegzetességeinek bemutatása.

20. századi és kortárs zene

Bartók Béla és Kodály Zoltán munkásságának bemutatása (életút, főbb művek).

Bartók Béla és Kodály Zoltán művei jellemző formai, dallami, ritmikai sajátosságainak ismerete.

A 20. század főbb zenei irányzatainak megnevezése, lényegük ismerete (neoklasszicizmus, folklorizmus, expresszionizmus).

Komponálási technika (dodekafónia) megnevezése, lényegének ismerete.

Komponálási technikák (dodekafónia, szeriális zene, repetitív zene, bruitizmus, aleatória, elektronikus és elektroakusztikus zene) megnevezése, lényegük ismerete.

Az amerikai zene fejlődésének, a dzsessznek és hatásának leíró jellegű, általános bemutatása.

Egy, a vizsgázó által választott kortárs zeneszerző művészetének bemutatása.

2.2. Zenefelismerés

Műzene

Műjegyzékben szereplő művek felismerése CD-ről történő lejátszás alapján.

Valamennyi, a műjegyzékben szereplő művet általában az alábbiak szerint kell azonosítani:

-    korszak illetve évszázad,

-    zeneszerző,

-    mű címe, részlet (tétel) címe,

-    műfaj,

-    forma.

 

 

 

A zenefelismerés az ismert műrészleteken kívül tartalmazhat olyan ismeretlen zenei szemelvényeket is, ahol a vizsgázónak hangszert kell felismernie, vagy a hallott művet a megfelelő zenetörténeti stíluskorszakban kell elhelyeznie.

2.2.1. Népzene

Népi hangszerek: furulya, duda, citera, tekerő, cimbalom, tárogató, népi zenekar hangszereinek felismerése, megnevezése.

2.3. Zeneelmélet

A tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek (lásd Szakkifejezések), hangszerek ismerete.

Dallamok olvasása és írása violinkulcsban.

Dallamok olvasása violinkulcsban, írása violin- és basszuskulcsban.

 

A módosítójelek használata az ötvonalas rendszerben (kereszt, bé, feloldójel).

 

Törzshangok és egyszeresen módosított hangok lejegyzése az ötvonalas rendszerben.

 

Oktávig terjedő valamennyi kis, nagy, tiszta hangköz, alaphelyzetű hármashangzat (dúr, moll, szűkített, bővített) ismerete és lejegyzése szolmizációs nevekkel és az ötvonalas rendszerben (2#-2b-ig) adott hangra.

Decimáig terjedő valamennyi (egyszeres módosítással kottázható) hangköz, alaphelyzetű hármashangzatok és fordításaik (dúr, moll, szűkített, bővített) ismerete, lejegyzése szolmizációs nevekkel és az ötvonalas rendszerben (4#-4b-ig) adott hangra.

 

A -ton, a -chord, és a hétfokú (modális, dúr, moll) hangsorok ismerete, felismerésük és lejegyzésük betűkotta segítségével.

A teljes kvintkör ismerete.

 

A ritmusértékek, ritmusképletek, a 2/4, 4/4, 3/4, 3/8, 6/8-os metrum ismerete.

 

 

Szekvencia szerkesztése.

 

2.4. Dallamírás

Egy egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmű dallam átírása betűkottából a vonalrendszerbe violinkulcsban (2# - 2b-ig), vagy fordítva, vonalrendszerből betűkottára.

Nyolc-tíz ütem terjedelmű, hangnemben maradó, egyszólamú dallam diktálás utáni lejegyzése violinkulcsban (4# - 4b-ig).

Nyolc-tíz ütem terjedelmű, egyszerű kétszólamú dallam diktálás utáni lejegyzése violinkulcsban vagy violin- és basszuskulcsban (4# - 4b-ig).

MŰJEGYZÉK

A műjegyzék énekes anyaga és a zenefelismerés hangzó anyaga középszinten ajánlást, válogatási lehetőséget kínál. A tételsorok összeállításához egyéb, a követelményeknek megfelelő zenei anyag is felhasználható.

Emelt szinten a követelményekben szereplő teljes dalanyag és a teljes zenefelismerési anyag ismerete kötelező.

A vastagon szedett címek az emelt szint követelményeihez tartoznak.

Népdalok

A bolhási kertek alatt...

A bárnai kertek alatt…

A citrusfa levelestől, ágastól...

A csitári hegyek alatt...

A jó lovas katonának…

A marosi füzes alatt...

A nagy bécsi kaszárnyára...

A Vidróczki híres nyája...

Annyi bánat a szívemen...

Az én lovam Szajkó...

Az hol én elmegyek...

Béres legény...

Bújdosik az árva madár...

Bús a kis gerlice...

Csordapásztorok...

Duna parton van egy malom...

Elindultam szép hazámból...

Erdő, erdő, de magos a teteje…

Este, este, de szerelmes...

Felülről fúj az őszi szél…

Gyújtottam gyertyát...

Ha felülök...

Hajtsd ki, rózsám, az ökröket…

Hej rozmaring, rozmaring...

Istenem, Istenem áraszd meg a vizet...

Katona vagyok én...

Kádár Kata balladája /Gyulainé édesanyám...

Kit virágot rózsám adott…

Körösfői kertek alatt...

Magos kősziklának...

Megkötöm lovamat...

Megrakják a tüzet...

Most jöttem Gyuláról...

Rákóci kocsmába...

Röpülj páva, röpülj...

Sok Zsuzsánna napokat...

Szép a gyöngyvirág egy csokorba…

Szivárvány havasán...

Egy, a vizsgázó által szabadon választott magyar népdal, melynek kottáját a szóbeli vizsgán átadja.

Egy, a vizsgázó által szabadon választott nemzetiségi népdal vagy más nép dala, mely eredeti nyelven is előadható. Ennek kottáját a vizsgázó a szóbeli vizsgán átadja a bizottságnak.

Műdalok, műzenei szemelvények

A több versszakos műdalok esetén két versszak előadása elegendő.

A vizsgázó az általa - a követelményekben meghatározott szempontok alapján - szabadon választott műdalok, illetve műzenei szemelvények kottáját a szóbeli vizsgán átadja.

Középszint

Emelt szint

Alleluja - választott gregorián dallam vagy Ut queant laxis

Alleluja - választott gregorián dallam

 

Ut queant laxis

Moniot d’Arras: Nyári ének

 

J. of Fornsete: Nyárkánon

Neidhardt von Rauenthal: Májusi ének

Tinódi Lantos Sebestyén: Egervár viadaljáról való ének

Ungaresca (Édes rózsám ...)


Balassi Bálint: Bocsásd meg Úristen...

Zöld erdőben, zöld mezőben

 

Apor Lázár tánca

Esterházy Pál: Harmonia Caelestis -
Dulcis Jesu

J. S. Bach: Már nyugosznak a völgyek
- korál dallam

H. Purcell: Sárga levél - kánon

H. Purcell: Pásztorjáték – duett (Pásztor, pásztor)

J. S. Bach: II. Brandenburgi verseny - I. tétel téma (8 ütem)

J. S. Bach: 15. Kantáta - duett

(Ha köd lepi be a tájat...)

A. Corelli: La Folia - téma

J. S. Bach: Parasztkantáta – duett

G. F. Händel: Csordul a könnyem

G. F. Händel: Vízizene (F-dúr szvit) - Air

A. Vivaldi: A négy évszak - Tél II. tétel

J. Haydn: Szerenád

J. Haydn: D-dúr („Londoni”) szimfónia (No. 104)
- Menüett (téma)

Ej, haj, gyöngyvirág

W. A. Mozart: Figaro házassága c. opera –

Figaro F-dúr kavatinája

W. A. Mozart: Varázsfuvola: A bűvös csengettyű – Pamina és Papageno kettőse

W. A. Mozart: A-dúr zongoraszonáta (K. 331)

I. tétel (téma)

W. A. Mozart: Requiem - Lacrymosa

W. A. Mozart: Vágyódás a tavasz után

 

L. van Beethoven: A tarisznyás fiú dala (Mormotás fiú dala)

L. van Beethoven: Urián földkörüli utazása

L. van Beethoven: D-dúr Hegedűverseny -

III. tétel (téma)

L. van Beethoven: V. („Sors”) c- moll szimfónia - II. tétel (főtéma)

L. van Beethoven: IX. szimfónia - IV. tétel - Örömóda (lehetőség szerint eredeti nyelven)

L. van Beethoven: IX. szimfónia - IV. tétel – Örömóda (eredeti nyelven)

F. Schubert: Hová? – 1. rész

 

F. Schubert: A molnár virágai

F. Schubert: h-moll („Befejezetlen”) szimfónia - I. tétel - főtéma és melléktéma

Erkel Ferenc: Hunyadi László - Meghalt a cselszövő

 

Erkel Ferenc: Bánk bán – Keserű bordal

 

Liszt Ferenc: Les Préludes - két választott téma

Liszt Ferenc: Krisztus oratórium - O filii et filiae

G. Verdi: Nabucco - Rabszolgák kórusa – részlet
(16 ütem)

G. Verdi: Requiem - Lacrymosa

B. Smetana: Moldva - a folyó témája

M. P. Muszorgszkij: Egy kiállítás képei – séta téma

Gaudeamus igitur

A. Dvořák: e-moll („Újvilág”) szimfónia (Op. 95) - II. és IV. tétel főtémái

C. Debussy: Három noktürn; Felhők - témák

M. Ravel: Bolero - a téma első része

Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus - Zsoltár dallam

Kodály Zoltán: Galántai táncok - rondótéma

 

Kodály Zoltán: Bicinium (szabad válogatás szerint)

Kodály Zoltán: Öt tantum ergo - Pange lingua

Bartók Béla: Magyar képek I. tétel – Este a székelyeknél (két téma)

Bartók Béla: Concerto - egy választott téma

Bartók Béla: Ne menj el!

Bartók Béla: Levél az otthoniakhoz

Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára – Bevezető (16 ütem); V. ajtó (Judit első megszólalásának végéig)

I. Sztravinszkij: Petruska - I. és IV. rész témái

G. Gershwin: Porgy és Bess című opera –

Porgy dala

Ligeti György: Ha folyóvíz volnék - kánon

A ZENEFELISMERÉS HANGZÓ ANYAGA

Középszint

Emelt szint

Népi hangszerek felismerése, megnevezése:furulya, duda, citera, tekerő, cimbalom, tárogató, népi zenekar.

O. Lassus: Visszhang

 

 

 

T. L. de Victoria: Ave Maria

G. P. da Palestrina: Missa Papae Marcelli – Kyrie

G. P. da Palestrina: Missa Papae Marcelli

Bakfark Bálint: Lantfantázia

Tinódi Lantos Sebestyén: Egervár viadaljáról való ének és Egri históriának summája

H. Purcell: Dido és Aeneas (Dido búcsúja)

Esterházy Pál: Harmonia Caelestis
(Dormi Jesu, Jesu dulcedo)

A. Vivaldi: A négy évszak

(Tavasz I. tétel, Tél – II. tétel)

A.Vivaldi: A négy évszak

(Tavasz I. tétel, Ősz I. és III. tétel, Tél – II. tétel)

J. S. Bach: h-moll szvit (Rondeau, Badinerie)

J. S. Bach: h-moll szvit

J. S. Bach: Máté passió (Nyitókórus)

J. S. Bach: II. Brandenburgi verseny – I. tétel

J. S. Bach: II. Brandenburgi verseny

G. F. Händel: Messiás (Halleluja kórus)

A. Corelli: La Folia

J. Haydn: „Oxford” szimfónia (No. 92)
IV. tétel

J. Haydn: Kaiser „Császár” kvartett - II. tétel

W. A. Mozart: Figaro házassága c. opera
- Figaro F-dúr kavatinája

W. A. Mozart: Requiem - Lacrymosa

W. A. Mozart: Requiem - Requiem és Kyrie,

Dies irae, Lacrymosa

L. van Beethoven: V. c-moll „Sors” szimfónia - I. tétel

L. van Beethoven: D-dúr hegedűverseny - III. tétel

F. Chopin: a-moll mazurka (Op. 17/4)

 

F. Schubert: Erlkönig (A rémkirály)

Liszt Ferenc: Les Préludes

Liszt Ferenc: Krisztus oratórium (Tu es Petrus)

Liszt Ferenc: XV. magyar rapszódia

Erkel Ferenc: Bánk bán

(Keserű bordal; Hazám, hazám)

Erkel Ferenc: Hunyadi László

(Meghalt a cselszövő, Palotás)

G. Verdi: Requiem - Lacrymosa

G. Verdi: Nabucco - Rabszolgák kara

R. Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok -
Nyitány

B. Smetana: Moldva

M. Muszorgszkij – M. Ravel: Egy kiállítás képei

A. Dvořák: e-moll („Újvilág”) szimfónia

C. Debussy: Három noktürn

M. Ravel: Bolero

Bartók Béla: Concerto – IV. tétel

Bartók Béla: Concerto

Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára –

(V. és VI. ajtó)

Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus

Kodály Zoltán: Galántai táncok - rondótéma

I. Sztravinszkij: Zsoltárszimfónia III. tétel; Petruska

G. Gershwin: Rhapsody in Blue

C. Orff: Carmina Burana - O, Fortuna, Semper crescis, In taberna

L. Bernstein: West Side Story (Tonight, America)

 

Steve Reich: Zene 18 zenészre

SZAKKIFEJEZÉSEK

Az alábbi szakkifejezések és fogalmak a részletes vizsgakövetelmények anyagát képezik.

A vastagon szedett kifejezések az emelt szint követelményeihez tartoznak.

a cappella

a tempo

accelerando

adagio

alaphang

aleatória

alla breve

allegro

allemande

alt

alteráció

álzárlat

ambitus

andante

aranymetszés

ária

atonalitás

attacca

autentikus zárlat

ballada

bariton

basso continuo

basszus

bicinium

bitonalitás

bolgár ritmus

bővített hármashangzat

bruitizmus

cantus firmus

coda

concerto

concerto grosso

crescendo

da capo

dalciklus

dalforma

daljáték

decrescendo

dinamika

divertimento

dodekafónia

dolce

domináns

dór

duett

duó

dúr

dzsessz

egészhangú skála

egynemű kar

előjegyzés

enharmónia

eol

expozíció

expresszionizmus

férfikar

folklorizmus

forte

fríg

fúga

giusto

gyermekkar

hangköz

hangnem

hangnevek

hangsor

hangszercsoportok

hangzat

hexachord

homofon

imitáció

improvizáció

induló

instrumentális

intermezzo

kadencia (népzene)

kadencia (műzene)

kamarazene

kánon

kantáta

kidolgozás

korál

Köchel-jegyzék

kromatika

kvartett

kvintett

kvintkör

largo

legato

lento

líd

Lied

lokriszi

madrigál

maggiore

mazurka

melizma

metronóm

metrum

mezzoforte

mezzopiano

mezzoszoprán

minore

mise

mixolíd

mixtúra

moderato

moll

motetta

neoklasszicizmus

neuma

nőikar

nyitány

opera

opus

oratórium

orgonapont

organum

ostinato

parlando

partitúra

passacaglia

passió

pentachord

pentatónia

periódus

piano

plagális zárlat

polifon

preludium

presto

quodlibet

recitativo

refrén

repetitív zene

ritornello

rondó

rubato

scherzo

sostenuto

spirituálé

staccato

szekvencia

szeriális zene

szextett

szillabikus

szimfónia

szimfonikus költemény

szonáta

szoprán

szubdomináns

szűkített hármashangzat

szvit

tenor

tercett

tonika

tranquillo

trió

tritonus

tutti

ungaresca

unisono

variáció

vegyeskar

verbunkos

vokális

vonósnégyes

zárlat

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Középszint

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

120 perc

15 perc

180 perc

20 perc

100 pont

50 pont

100 pont

50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

Középszint

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

A vizsgázó biztosítja

NINCS

NINCS

NINCS

Egy, a vizsgázó által szabadon választott magyar népdal kottája.

Társaséneklésnél a kamarapartner biztosítása.

A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja

CD lejátszó

Jól hangolt zongora.

CD lejátszó

Jól hangolt zongora.

Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

120 perc

15 perc

I. Zenefelismerés

II.
Zenetörténeti szövegalkotás,
Általános zenei alapismeretek,
Dallamátírás.

Éneklés, műelemzés,
lapról olvasás.

20 perc

100 perc

100 pont

50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.

A vizsgát az I. feladatlap (20 perc) megoldásával kell kezdeni. A vizsgadolgozatokat a 20. perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti.

Ezután kerülhet sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására. A vizsgázó a II. részen belül a rendelkezésére álló időt (100 perc) tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is megváltoztathatja.

Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: a feladatsor hanganyagának (l. Zenefelismerés) lejátszásához szükséges egy CD-lejátszó, amelyet a vizsgát lebonyolító intézmény biztosít. A feladatsor hangzó anyagát a vizsgát szervező intézmény központilag megkapja.

Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői

Zenefelismerés

A zenefelismerési feladatban a hangzó (CD-n rögzített), a Műjegyzékben található zenei szemelvényeket kell felismerni, megnevezni a vizsgakövetelményekben meghatározottak szerint.

A bejátszások időtartama 1-1,5 perc. Valamennyi zenei idézet egyszer szólal meg. A bejátszások között időt kell adni a feladatok megoldására. A hangzó anyag illetve a feladatlap tartalmazza a szükséges utasításokat, és a feladat megoldására biztosított időt is meghatározza.

Zenetörténeti szövegalkotás

A feladat egy szöveg önálló kidolgozása, megfogalmazása adott szempontok alapján, amelynek címét a vizsgázó a megadott három téma közül választhatja. A feladat megoldásának terjedelme minimum 2, maximum 4-5 oldal.

A dolgozat témája lehet például:

- egy adott zenetörténeti kor, stílus, műfaj, népzenei stíluskör jellegzetes vonásainak leírása,

- egy, a részletes követelményben megadott zeneszerző munkásságának vázlatos bemutatása, egy mű vagy műfaj elhelyezése a szerző életművében, egy műfaj kialakulása, változása,

- egy zenetörténeti kor és a kapcsolódó társművészetek összefüggéseinek feltárása, a történelmi, társadalmi háttér bemutatása.

Általános zenei alapismeretek

Összetett feladatokból álló zenetörténeti és zeneelméleti kérdések.

A feladattípusok lehetnek:

- fogalmi meghatározások (pl. zenei formák, műfajok),

- népzenei, műzenei stílusok azonosítása,

- válaszok illesztése (pl. művek - zeneszerzők párosítása),

- rövid válaszokat igénylő feladatok, kiegészítések,

- zeneelméleti ismeretek, ritmusértékekkel, ritmusképletekkel, metrummal kapcsolatos feladatok.

Dallamátírás

A vizsga során egy egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmű dallamot kell átírni a tanult hangnemekben (2#-2b) betűkottából a vonalrendszerbe, violinkulcsban, vagy vonalrendszerből betűkottára.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az írásbeli vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Az írásbeli vizsgarészben 100 pont szerezhető. Az értékelési útmutató rögzíti a szerzett pontok vizsgaponttá történő átalakítását is.

Szóbeli vizsga

A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a részletes vizsgakövetelményeket figyelembe véve a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.

Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz egy jól hangolt zongora, mely a műdalénekléshez esetlegesen előírt kíséret megszólaltatásához szükséges.

A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A szóbeli feleletkor a felkészülési idő alatt készített jegyzet használata lehetséges.

A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői

A tételsor jellemzői

A tétel három altételből áll („A”, „B”, „C”). A vizsgázónak mindhárom altételből kell húznia egyet. Az altételsoroknak legalább 20-20 tételt kell tartalmazniuk, melyeknek legalább 20%-át évente cserélni kell. Az altételsornak a követelményrendszer minden témakörét (stíluskörét) érintenie kell.

A” altétel: egy népdal éneklése szöveggel (maximum két versszakkal), emlékezetből, valamint az énekelt népdal elemzése emlékezetből, a követelményekben meghatározott szempontok szerint. Általános követelmény az énekelt anyaghoz kapcsolódó népzenei ismeretek kifejtése: téma- és ünnepkör szerinti besorolás.

„B” altétel: egy műdal éneklése a részletes vizsgakövetelményekben megjelölt szintek alapján, továbbá az énekelt anyaghoz kötődő általános zenetörténeti, történelmi ismeretek, a társművészetekkel való kapcsolatok (irodalom, képzőművészet, építészet) vázlatos kifejtése.

Az altételben szereplő műdalokat úgy kell kiválasztani, hogy azok a részletes követelményrendszerben szereplő valamennyi stíluskört érintsék. Az altételeknek a megfelelő formában kell tartalmazniuk a szükséges mellékleteket (a „B” altételben szereplő műdalok és azok zongorakísérete megfelelő hangfekvésben).

Vizsgacsoportonként szükséges: egy jól hangolt zongora, valamint a műdalok előadásához egy zongorakísérő tanár.

„C” altétel: egy középnehéz, periódus terjedelmű, modulációt nem tartalmazó dallam lapról olvasása szolmizálva vagy hangnévvel, 2#-2b-ig terjedő hangnemekben.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli vizsgarészben 50 pont szerezhető. Az értékelés a következő szempontok alapján történik:

„A” altétel: Népdal éneklése és elemzése 15 pont

Feladat: Egy népdal éneklése emlékezetből, szöveggel, maximum két versszakkal

Az énekelt népdal elemzése emlékezetből

„B” altétel: Egy műdal éneklése és a kapcsolódó ismeretek kifejtése 25 pont

Feladat: Műdal éneklése a vizsgakövetelmények meghatározása szerint

Az énekelt műdalhoz kapcsolódó ismeretek kifejtése

„C” altétel: Lapról olvasás 10 pont

Feladat: Egy középnehéz, periódus terjedelmű, modulációt nem tartalmazó dallam lapról olvasása szolmizálva vagy hangnévvel, 2 # - 2b-ig terjedő hangnemekben.

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

180 perc

20 perc

I. Dallamdiktálás,
Zenefelismerés

II. Zeneelmélet, Zenetörténeti szövegalkotás.

Éneklés, műelemzés, zeneelmélet,
lapról olvasás.

60 perc

120 perc

100 pont

50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.

A vizsgát az I. feladatlap (60 perc) megoldásával kell kezdeni. A feladatlapokat a 60. perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti.

Ezután kerülhet sor a II. feladatlap (120 perc) kiosztására és megoldására. A vizsgázó a II. részben a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. A II. feladatlapot 120 perc elteltével a felügyelő tanár összegyűjti.

Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: a feladatsor hanganyagának (I. Dallamdiktálás és Zenefelismerés) lejátszásához szükséges egy CD-lejátszó, amelyet a vizsgát lebonyolító intézmény biztosít. A feladatsor hangzó anyagát a vizsgát szervező intézmény központilag megkapja. A feladatsorok hangzó anyagát a vizsgán a vizsgázók közösen hallgatják meg.

Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői

Dallamdiktálás

A feladat egy egyszólamú és egy kétszólamú, CD-felvételről zongorán lejátszott zenei részlet lejegyzése. Kiválasztásuk a követelményekben meghatározottak szerint történik. Az egyszólamú dallamokat violinkulcsban, a kétszólamút violinkulcsban, vagy violinkulcs és basszuskulcsban kell leírni a megadott előjegyzéssel. Adott a kezdőhang, a kulcs és a metrum.

A dallamokat mindig teljes terjedelemben hallják a vizsgázók: az egyszólamú dallamot 5-8 alkalommal, a kétszólamú zenei részletet 8-10 alkalommal. A dallamdiktálásokat szünetek tagolják.

Zenefelismerés

A zenefelismerési feladatsorban a hangzó (CD-n rögzített), a Műjegyzékben található zenei szemelvényeket kell felismerni és megnevezni a vizsgakövetelményekben meghatározottak szerint. A zenefelismerés az ismert műrészleteken kívül tartalmazhat olyan ismeretlen zenei szemelvényeket is, ahol a vizsgázónak hangszert kell felismernie vagy a hallott művet a megfelelő zenetörténeti stíluskorszakban kell elhelyeznie.

A műveket egyenként 1-1,5 perces időtartamban, egyszer hallja a vizsgázó,

A hangzó anyag illetve a feladatlap tartalmazza a szükséges utasításokat, és a feladat megoldására biztosított időt is meghatározza.

Zeneelmélet

Ebben a vizsgarészben a vizsgázónak összetett feladatokból álló feladatsorokat kell megoldania. A feladatok a vizsgázó tudását mérik a ritmikai ismeretek, a hangsorok, a hangközök, a hármas- és négyeshangzatok, a funkciós rend és a zárlatok, a formatani ismeretek, a zenei szakkifejezések és a stílus, műfajelméleti ismeretek területein.

A feladatok lehetnek:

- ritmusértékekkel, ritmusképletekkel, metrummal kapcsolatos feladatok,

- hangsorok elméleti ismerete és kottázása,

- hangközök, hármas- és négyeshangzatok elméleti ismerete és kottázása,

- formatani fogalmak, zenei szakkifejezések és műfajelméleti ismeretek meghatározása.

Zenetörténeti szövegalkotás

A vizsgázó feladata egy szöveg önálló kidolgozása, megfogalmazása adott szempontok alapján, amelynek címét a vizsgázó a megadott három téma közül választhatja. A feladat megoldásának terjedelme minimum 3, maximum 5-6 oldal.

A dolgozat témája lehet:

- egy adott zenetörténeti kor, stílus, műfaj jellegzetes vonásainak leírása,

- egy zeneszerző munkásságának vázlatos bemutatása, esetleg egy mű vagy műfaj elhelyezése a szerző életművén belül,

- egy zenetörténeti kor és a kapcsolódó társművészetek összefüggéseinek feltárása,

- egy adott műfaj kialakulásának vázlatos áttekintése.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az emelt szintű írásbeli vizsgarészben 100 pont szerezhető. Az értékelés a központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Az értékelési útmutató rögzíti a vizsgarészekben szerzett pontok vizsgaponttá történő átalakítását is.

Szóbeli vizsga

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.

A szóbeli vizsga tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli vizsga anyagát az „Ének-zene részletes érettségi vizsgakövetelmények” mellékleteként megjelent műjegyzékben található népdalok és műzenei szemelvények adják. A vizsga során a vizsgázó a közép- és emelt szint anyagából egyaránt kérdezhető.

Az Ének-zene részletes érettségi vizsgakövetelmények „Szakkifejezések” címe alatt szereplő fogalmakat el kell sajátítania a vizsgázónak. Ezek használatáról a diák mind az írásbeli feladatsorok megoldásakor, mind a szóbeli vizsgarészek teljesítésekor számot ad.

A szóbeli vizsga feltételezi a vizsgakövetelményekben megjelölt teljes zenetörténeti és zeneelméleti tudás birtoklását is.

A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A szóbeli feleletkor a felkészülési idő alatt készített jegyzet használata lehetséges.

Vizsgacsoportonként szükséges: egy jól hangolt zongora, valamint a műdalok előadásához egy zongorakísérő tanár. A vizsgázó biztosítja az általa szabadon választott magyar népdal kottáját, valamint társasénekléshez kamarapartnerét.

A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja a műelemzéshez szükséges, a vizsgázó által ismeretlen reneszánsz világi vagy egy egyházi kórusmű kottáját.

A tételsor jellemzői

A vizsgázónak a kétféle tételtípusból, „A” és „B” altételekből kell húznia egy-egy tételt. Az „A” altétel összetett, mivel öt feladatot tartalmaz. A „B” altétel maga a 6. feladat.

Minden tételtípusnak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. Az altételsoroknak a követelményrendszer minden témakörét, stíluskörét tartalmazniuk kell.

A műdalt és a szemelvényt a tételsor összeállításakor különböző stíluskorszakokból kell választani. A szükséges mellékleteket megfelelő formában a tételeknek tartalmazniuk kell (pl. a műdalok partitúrája, zongorakíséretek közép hangfekvésben).

A tétel jellemzői

Az „A” altétel öt feladatot tartalmaz:

1. feladat:

Egy népdal éneklése és elemzése emlékezetből, a részletes vizsgakövetelményekben megjelölt szempontok szerint. Általános követelmény az énekelt anyaghoz kapcsolódó népzenei ismeretek kifejtése: téma- és ünnepkör szerinti besorolás.

A vizsgázó magával hozza az általa szabadon választott magyar népdal kottáját, amelyen a gyűjtésre vonatozó legfontosabb adatok szerepelnek.

2. feladat:

Egy műdal éneklése emlékezetből, szöveggel, zongorakísérettel vagy társaséneklés, melyben a vizsgázó saját szólamát emlékezetből énekli. A dal elemzése kotta alapján: az énekelt anyaghoz kötődő általános zenetörténeti ismeretek, történelmi ismeretek, a társművészetekkel való kapcsolatok (irodalom, képzőművészet, építészet, tánc, színház) vázlatos kifejtése.

3. feladat:

Műzenei szemelvény éneklése (vagy hangszeres bemutatása) emlékezetből, szöveggel, abszolút névvel vagy szolmizálva.

4. feladat:

Hangsorok éneklése szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig) (-ton és -chord hangsorok, dúr és három féle moll, valamint modális skálák, egészhangú skála).

5. feladat:

-    Hangközéneklés (oktáv hangterjedelmen belül tiszta, kis és nagy) szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig).

-    Alaphelyzetű hármashangzat éneklése azonos hangmagasságról indítva, szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig).

-    Domináns szeptimakkord éneklése alaphelyzetben oldással, szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig).

A „B” altétel egy feladatot tartalmaz:

6. feladat:

Egy műzenei részlet lapról éneklése a követelményrendszerben meghatározottak szerint. (Középnehéz, periódus terjedelmű, moduláló barokk, klasszikus, romantikus vagy 20. századi dallam lapról éneklése szolmizálva vagy hangnévvel 4#-4b-ig).

A szóbeli vizsgarész értékelése

Az értékelés központi értékelési útmutató alapján történik. Az emelt szintű szóbeli vizsgarészben 50 pont szerezhető a következő megosztásban.

„A” altétel:

1. feladat: Népdal 12 (6+6) pont

Egy népdal éneklése emlékezetből, szöveggel, két versszakkal

Az énekelt népdal elemzése emlékezetből

2. feladat: Műdal 12 (6+6) pont

Egy műdal éneklése emlékezetből, szöveggel (szóló ének, illetve kamaraének)

Az énekelt műdal elemzése kottából

3. feladat: Műzenei szemelvény 4 pont

Egy műzenei szemelvény éneklése (vagy hangszeres bemutatása) emlékezetből, szöveggel, abszolút névvel vagy szolmizálva

4. feladat: Hangsorok 6 (2+2+2) pont

Három hangsor éneklése szolmizálva felfelé és lefelé

5. feladat: Hangköz és hangzatok 6 (2+2+2) pont

Hangköz éneklése szolmizálva és hangnévvel

Hármashangzat éneklése szolmizálva és hangnévvel

Domináns szeptimakkord éneklése oldással, szolmizálva és hangnévvel

„B” altétel:

6. feladat: Lapról olvasás 10 pont

4. Az R. Mellékletének FILOZÓFIA fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

FILOZÓFIA

A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi ismereteit és képességeit kell bizonyítania:

- a hétköznapi és a filozófiai gondolkodásmód megkülönböztetése;

- a tartalmi követelményekben meghatározott alapismeretek elsajátítása;

- a tanult filozófiai alapfogalmak, szakkifejezések alkalmazása;

- a logikus érvelés, a következtetések világos nyelvi formában való előadása;

- eredeti forrásból merített rövid filozófiai szövegek értelmezése;

- a különböző filozófiai álláspontok megkülönböztetése;

- a kiemelt korszakok művészete, tudománya és filozófiája találkozási pontjainak felismerése.

Az emelt szintű filozófia érettségi vizsgán ezen túlmenően az alábbi ismeretek és képességek meglétét kell bizonyítania a vizsgázónak:

- hétköznapi problémák filozófiai szinten való megfogalmazása;

- a tartalmi követelményekben meghatározott alapismeretek elsajátítása;

- a tanult filozófiai alapfogalmak, szakkifejezések alkalmazása és többrétegű értelmezése;

- az önálló kérdésfeltevés és véleményalkotás képessége;

- egy meghatározott filozófiai problémára adott különböző válaszok összehasonlítása;

- a válaszok sokféleségében való kronológiai tájékozottság.

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

1. FILOZÓFIAI PROBLÉMÁK

 

Középszinten kötelező és választható filozófiai problémák

Emelt szinten kötelező filozófiai problémák

1

Mi a filozófia?

Mi a filozófia?

2

A létre vonatkozó kérdés

A létre vonatkozó kérdés

3

A test-lélek probléma

A test-lélek probléma

4

Megismerhetőség, igazság, bizonyosság

Megismerhetőség, igazság, bizonyosság

5

Az én problémája

Az én problémája

6

A végesség emberi problémája

Végesség és végtelenség

7

Vallásfilozófiai kérdések

Vallásfilozófiai kérdések

8

Etikai problémák

Etikai problémák

9

A szabadság kérdése

A szabadság kérdése

10

Választható

Az esztétikai érték problémája

11

Az idő filozófiai értelmezése

Az idő filozófiai értelmezése

12

A környezet- és bioetika problémái

A környezet- és bioetika problémái

13

Globalizáció és társadalom

Globalizáció és társadalom

Középszinten kötelező filozófiai problémák: 1-9., kötelezően választandó egy probléma a 11-13. közül.

Filozófiai problémákhoz rendelhető filozófusok, korszakok, irányzatok és ajánlható művek

Emelt szinten csak a középszintet meghaladó követelmények találhatók a részletes követelményekben.

A Filozófiai problémák részletes tartalmi követelményeinek leírása során vastagon szedett dőlt betűkkel jelöljük a kötelező filozófusok, korszakok és irányzatok nevét.

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

 

Középszint

Emelt szint

1.1. Mi a filozófia?

Filozófusok, irányzatok

Platón, Arisztotelész, Kant, Jaspers, Wittgenstein, Deleuze-Guattari, Ventos

Platón, Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, Descartes, marxizmus, Bécsi Kör, Carnap, Heidegger, Rorty

A probléma megközelítése

Eltérő felfogások a filozófia mibenlétéről (tudomány, nem tudomány); tárgyáról, kérdésfelvetéseiről. A filozófia, a szaktudományok, a vallás és a művészetek közös és eltérő sajátosságai. Antik görög filozófia: a filozófia mint életforma, tudományok művelése és lélekterápia. Platón: a filozófia szerepe a nevelésben, az állami életben; a filozófusok az örök létezők és az igazság kutatói; Arisztotelész: a metafizika „az első okok tudománya”; a bölcsességszerető, szemlélődő életmód értéke; Kant: a filozófia négy fő kérdése, a kritikai filozófia; Jaspers: a filozófia forrásai: rácsodálkozás, kételkedés, bizonytalanságérzet, valódi kommunikációra törekvés; Wittgenstein: a filozófia mint tevékenység célja a gondolatok logikai tisztázása, a köznapi nyelv elemzése; Deleuze-Guattari: a filozófus a bölcsesség barátja, új fogalmak teremtője; Ventos: a filozofálás feltétele a „tisztán nem látás” beismerése, „merj nem tudni”.

Platón: a filozófusok szerepe az igazságos állam megvalósításában; Szent Ágoston: „hiszek, hogy érthessek” elve; Aquinói Szent Tamás: értelmi és hitigazság; Descartes: fa-metafora; marxizmus: a világ értelmezésére és megváltoztatására törekvés; Bécsi Kör: a természettudományok nyelvének logikai elemzése, ideális tudományos nyelv konstruálása; Carnap: a metafizikai állítások látszatállítások, érzelmek kifejezései; Heidegger: a metafizikai kérdezés kettősége; Rorty: az ismeretelmélet-központú filozófia kritikája, a filozófus diskurzusok közötti közvetítő szerepe.

Filozófiai diszciplínák

Metafizika, lételmélet, ismeretelmélet, etika, politikai filozófia, tudományfilozófia, vallásfilozófia, logika.

 

Ajánlott művek/

műrészletek

Jaspers: Bevezetés a filozófiába (részletek)

Platón: Állam, Hetedik levél (részletek).

 

Kant: A tiszta ész kritikája (részletek).

Carnap: A metafizika kiküszöbölése... (részletek).

 

Deleuze-Guattari: Mi a filozófia? (részletek).

Heidegger: Mi a metafizika?

 

X. R. de Ventos: Minek filozofálni? (részletek).

Rorty: Esetlegesség, irónia és szolidaritás (részletek).

1.2. A létre vonatkozó kérdés

Filozófusok, irányzatok

Preszókratikusok: Parmenidész, Hérakleitosz, Platón, Arisztotelész, Szent Ágoston, Descartes, Kant,

Bécsi Kör, Heidegger

Preszókratikusok, neoplatonizmus, Locke, Berkeley, Schopenhauer, Bécsi Kör, Heidegger, Sartre, Quine

 

 

 

A probléma megközelítése

Preszókratikusok: az arkhé és a logosz, a létező és a lét; Platón: az állandó megragadása a változó dolgokban, az ideák világa; Arisztotelész: a létező és a lényeg szétválasztásának kritikája, a szubsztancia keletkezése és létezése; Szent Ágoston: a rossz mint léthiány; Descartes: Isten, a gondolkodó és a kiterjedt dolog mint szubsztanciák; Kant: a jelenségvilág és a magukban lévő dolgok világa; Bécsi Kör: a metafizikai állítások értelmetlensége; Heidegger: a metafizika kritikája; a létre vonatkozó kérdés újbóli feltétele.

Preszókratikusok: dinamikus és statikus létfelfogás; neoplatonizmus: emanáció, Egy - Szellem - Lélek; Locke: a kiterjedt szubsztancia mint a minőségek megismerhetetlen hordozója; Berkeley: a kiterjedt (anyagi) szubsztancia fogalmának kritikája, létezni annyi mint érzékelni vagy érzékelve lenni (esse est percipi); Schopenhauer: a magánvaló dolog és a jelenség, akarat, képzet; Bécsi Kör: a metafizika kiküszöbölése, értelmes- és látszatállítások; Heidegger: a létnek a rejtőzködésből való kilépése, az igazság a lét elrejtetlensége, feltárultsága, a létet feltáró művészet; Sartre: lét, semmi, szabadság, Quine: a „mi van?”- problémája.

Filozófiai diszciplínák

Metafizika, lételmélet, tudományfilozófia, vallásfilozófia, logika.

 

Ajánlott művek/

műrészletek

Hérakleitosz: Töredékek B1.

Locke: Értekezés az emberi értelemről (részletek).

 

Parmenidész: B8. 1-61.

Carnap: A metafizika kiküszöbölése… (részletek).

 

Platón: Állam VII. 514 a-518 b (Barlanghasonlat).

Heidegger: Mi a metafizika?;

A műalkotás eredete (részletek).

 

Heidegger: Lét és idő (részletek).

Sartre: A lét és a semmi (részletek).

 

 

Quine: A tapasztalattól a tudományig (részletek).

1.3. A test-lélek probléma

Filozófusok, irányzatok

Platón, Arisztotelész, Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, Descartes

Spinoza, Davidson

A probléma megközelítése

A test és lélek dualizmusa, eltérő felfogások a különbségükről és a kapcsolatukról.

Spinoza: a test-lélek dualizmus monista megszüntetése; elmefilozófia: a test és lélek problematika 20. századi megközelítésben; Davidson: a fizikai és a mentális jelenségek közötti viszony, az anomáliás monizmus álláspontja.

Filozófiai diszciplínák

Metafizika, ismeretelmélet, etika, politikai filozófia, tudományfilozófia, vallásfilozófia.

 

Ajánlott művek/

műrészletek

Platón: Állam (részletek).

Spinoza: Etika (részletek).

 

Descartes: Elmélkedések az első filozófiáról (részletek).

Dennett: Micsoda elmék (részletek).

 

 

Davidson: Mentális események (részletek).

1.4. Megismerhetőség, igazság, bizonyosság

Filozófusok, irányzatok

Preszókratikusok, Platón, Arisztotelész, sztoicizmus, szkepticizmus, Aquinói Szent Tamás, F. Bacon, Descartes, Locke, Kant,

Comte, pozitivizmus, analitikus filozófia, Bécsi Kör, Popper, Wittgenstein

Preszókratikusok, szkepticizmus, Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, Comte, pozitivizmus, Bergson, Husserl, fenomenológia, analitikus filozófia, Bécsi Kör, Popper, Kuhn,

Lakatos Imre, posztmodern

A probléma megközelítése

Preszókratikusok: Herakleitosz, Parmenidész: vélekedés és igazi tudás; szofisták: a világról való beszéd és gondolkodás; Platón, Arisztotelész: a megismerés és az ismeret mibenléte; sztoicizmus, szkepticizmus: biztos ismeret a külvilágról, igazságkritérium;

Aquinói Szent Tamás: hit és tudás viszonya; F. Bacon: a megismerés akadályai a „ködképek”; Descartes, Locke: biztos ismeretelméleti kiindulópont keresése, tapasztalat és értelem, racionalizmus és empirizmus, módszeres kétely; Kant: „kopernikuszi fordulat”; Comte/ pozitivizmus: az elméletalkotás stádiumai; Bécsi Kör, Popper: a kijelentések logikai elemzése és igazolhatósága; Wittgenstein:

nyelv és valóság, az elmondható és a kimondhatatlan, a beszéd mint tevékenység és az életforma része, nyelvjátékok; Kuhn: a tudományos fejlődés paradigmatikus modellje.

Preszókratikusok: a létező nyelvi megközelítése, a létige egzisztenciális és kopulatív használata; szkepticizmus: az igazság kritériumának tagadása, az ítéletek felfüggesztése (epokhé), szkeptikus érvelési módok; Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás: Isten a megismerés és az erkölcsiség alapja; a középkor filozófusai: univerzália-vita; Comte, pozitivizmus: teológiai, metafizikai és pozitív stádium; Bergson: a valóság statikus és dinamikus szemlélete, intuitív és fogalmi megismerés, relatív és abszolút ismeret; Husserl: a fenomenológia mint leíró módszer és a priori tudomány; Bécsi Kör: a kijelentések igazságértéke, verifikáció, kumulatív tudományfejlődési modell; Popper: fallibilis tudományfejlődési elmélet, hipotézis, kritikai vizsgálat, falszifikáció; Kuhn: a tudományos kutatásról szóló elmélet újragondolása; Lakatos Imre: tudományos kutatási programok, negatív és pozitív heurisztika; posztmodern: a tudás mint információ és hatalmi kérdés, a metanarratívák megkérdőjeleződése, a diskurzusok integráló szerepe.

Filozófiai diszciplínák

Metafizika, ismeretelmélet, etika, tudományfilozófia, vallásfilozófia, logika.

 

Ajánlott művek/

műrészletek

Parmenidész: B 8. 1-61.

Gorgiász: A nemlétezőről (részletek).

 

Platón: Állam VII. 514 a-518 b (Barlanghasonlat).

Comte: A pozitív szellem (részletek).

 

F. Bacon: Novum Organum (részletek).

Schlick: A filozófia fordulata (részletek).

 

Descartes: Elmélkedések az első filozófiáról (részletek).

Lakatos Imre: Bizonyítások és cáfolatok (részletek).

 

Kant: A tiszta ész kritikája. Bevezetés.

Lyotard-Habermas-Rorty: A posztmodern állapot (részletek).

 

Wittgenstein: Logikai-filozófiai értekezés (részletek).

H. Putnam: Agyak a tartályban (részletek).

 

Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete (részletek).

 

1.5. Az én problémája

Filozófusok, irányzatok

Descartes, Locke, Kant,

Schopenhauer, Kierkegaard, Heidegger, egzisztencializmus, Sartre, Camus

Hume, német idealizmus, Schopenhauer, Kierkegaard, Heidegger, Tengelyi László

A probléma megközelítése

Antropológiai fordulat az újkori filozófiában: az ember mint megismerő, gondolkodó lény. Descartes: gondolkodó és kiterjedt dolog; Locke: az én határai, memória-argumentum; Kant: empirikus és transzcendentális én, etikai megközelítés, cselekedni és akarni képes én; Schopenhauer: az individuum és a világ viszonya, élet, szenvedés, halál; Kierkegaard: az individuum létezése, választás, szorongás, a hit és a létezés paradoxonjai, esztétikai, etikai, vallási stádiumok; Heidegger: a létre vonatkozó kérdés újbóli felvetése, a lét és a létező; egzisztencializmus, Sartre: az emberi lét problémáinak megvilágítása az egyéni léten keresztül, egzisztencia és esszencia, szabadság, választás, felelősség; Camus: az emberi lét abszurditása.

Hume: az Én azonossága melletti filozófiai érvek kritikája és az emlékezet mint a személyiség azonosságának alapja; német idealizmus: a szubjektum (Én) és a világ viszonya; Schopenhauer: az individuum és a világ viszonya; Kierkegaard: az egzisztencia egzisztálása, a „szerencsétlen individuum”, az ismétlés; Heidegger: jelenvaló lét, világban-való-lét, szorongás, halálhoz viszonyuló lét, időbeli lét, Tengelyi László: az önazonosság kérdése a narratív identitás szemszögéből, a megélt sors és az elbeszélt történet.

Filozófiai diszciplínák

Ismeretelmélet, lételmélet, etika, vallásfilozófia.

 

Ajánlott művek/

műrészletek

Descartes: Elmélkedések az első filozófiáról (részletek).

Kierkegaard: Vagy-vagy. Az ismétlés (részletek).

 

Kierkegaard: Félelem és rettegés (részletek).

Heidegger: Lét és idő. Bevezetés.

 

Sartre: Mi az egzisztencializmus?; Egy vezér gyermekkora. A fal (novellák).

Tengelyi László: Élettörténet és sorsesemény (részletek).

 

Camus: A lázadó ember. Sziszüphosz mítosza.

 

1.6. A végesség emberi problémája

1.6. Végesség és végtelenség

Filozófusok, irányzatok

Platón, Aquinói Szent Tamás, Descartes, egzisztencializmus, Heidegger

Preszókratikusok, Kant, Hegel, Kierkegaard, Nietzsche, Heidegger

A probléma megközelítése

Platón: a halál a test és lélek szétválása, halandó test és halhatatlan lélek; Aquinói Szent Tamás: a véges és a végtelen ellentéte, a végtelen lét és a véges létező viszonya, az ember vágyódása a végtelen és a tökéletesség iránt; Descartes: Isten mint végtelen, örökkévaló, mindenható szubsztancia; az ember mint kiterjedt és gondolkodó szubsztancia; egzisztencializmus: az individuum létezése, az időbeli és az örök az emberi létezésben; Heidegger: halálhoz viszonyuló lét.

Preszókratikusok: apeirón; Kant: a világ térben és időben véges és végtelen volta, antinómia; Hegel: a véges és a végtelen szellem ellentétének megszűnése (Abszolút Szellem), az ember végessége; Kierkegaard: a végtelen és a véges az emberi létezésben; Nietzsche: az életet beteljesítő halál; Heidegger: az ember végessége lételméleti megközelítésben, a halál a létezőnek a végre irányuló léte, a halál színe előtt való lét az ember tulajdonképpeni létformája.

Filozófiai diszciplínák

Lételmélet, ismeretelmélet, etika, vallásfilozófia.

 

Ajánlott művek/

műrészletek

Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae (részletek).

Kant: A tiszta ész kritikája (részletek).

 

Descartes: Elmélkedések az első filozófiáról (részletek).

Nietzsche: Így szólott Zarathustra (részletek).

 

 

Heidegger: Lét és idő (részletek).

1.7. Vallásfilozófiai kérdések

Filozófusok, irányzatok

Canterbury-i Szent Anzelm, Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, Descartes, Nietzsche, Sartre, Molnár Tamás

Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, Kant, Kierkegaard, Wittgenstein

A probléma megközelítése

Isten létezése, istenérvek; a rossz eredete; filozófiai és vallási istenképek. Canterbury-i Szent Anzelm: ontológiai istenérv; Szent Ágoston: a rossz mint léthiány és bűn, az ember szabad akarata; Aquinói Szent Tamás istenbizonyítékai; az antik filozófia és a keresztény teológia kapcsolata; Descartes: Isten mint végtelen, örökkévaló és mindenható szubsztancia, istenbizonyítékok; Nietzsche: „Isten halott”; Sartre: az ember lényege nincs előzetesen meghatározva, nincs Isten; Molnár Tamás: elérhetetlen, immanens, transzcendens és személyes Isten.

Hit és tudás; Szent Ágoston: „hiszek, hogy érthessek” elve; Aquinói Szent Tamás: értelmi- és hitigazság; Kant: a tudomány határai, a tiszta ész nem szólhat a tapasztalaton túli dolgokról, az istenérvek kritikája és a morális istenérv; Kierkegaard: a hit és a létezés paradoxonjai, etikai és vallási stádium; Wittgenstein: az elmondható és a kimondhatatlan.

Filozófiai diszciplínák

Vallásfilozófia, metafizika, lételmélet, ismeretelmélet, etika, tudományfilozófia, logika.

 

Ajánlott művek/

műrészletek

Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae. Vajon van-e Isten? (részletek).

Kant: A tiszta ész kritikája (részletek).

 

Nietzsche: A vidám tudomány 125.; Így szólott Zarathustra I. (részletek).

Kierkegaard: Félelem és rettegés (részletek).

 

Molnár Tamás: Filozófusok Istene (részletek).

Wittgenstein: Logikai-filozófiai értekezés (részletek).

1.8. Etikai problémák

Filozófusok, irányzatok

Szókratész, Platón, Arisztotelész, epikureizmus, sztoicizmus, szkepticizmus, Szent Ágoston, Kant, Nietzsche, egzisztencializmus, Sartre, Sandel

Preszókratikusok, Platón, Arisztotelész, Spinoza, Kant, J. S. Mill, Nietzsche, analitikus filozófia, emotivizmus, Rawls, MacIntyre, Searle, Habermas

A probléma megközelítése

Az erkölcsi értékek világa: eltérő megközelítések a léttel való kapcsolatáról. Szókratész: a jó tudása és az erényes cselekedet, daimonion; Platón: a jó ideája, az erények és a lélekrészek; Arisztotelész: az etikailag helyes cselekvés és a boldogság (eudaimonia), az erkölcsi erény (areté) mint „két szélsőség közötti közép”; epikureizmus, sztoicizmus, szkepticizmus: hédoné, ataraxia, apatheia, epokhé, szabadság; Szent Ágoston: Isten mint a legfőbb jó, a rossz mint hiány, a szabad akarat és a bűn; Kant: Mit kell tennem?, hipotetikus és kategorikus imperatívusz, morális és legális cselekvés; Nietzsche: minden érték átértékelése, Isten halott, az értékteremtő ember; egzisztencializmus, Sartre: szabadság, választás, felelősség; Sandel: erkölcsfilozófiai irányzatok válaszai korunk erkölcsi dilemmáira.

Univerzalizmus és relativizmus; szofisták: phüszisz, nomosz; Platón: igazságosság az államban és az egyes emberben; Arisztotelész: az erény mint „hozzánk viszonyított közép”; Spinoza racionalista etikája és „Isten értelmi szeretete”; Kant: a tiszta gyakorlati ész posztulátumai: halhatatlan lélek, szabadság, Isten léte; J. S. Mill: utilitarizmus, az erkölcsileg helyes cselekvés;

Nietzsche: az erkölcsi jó és rossz, az úri és a szolga morál, ressentiment; metaetika/ emotivizmus: az értékítéletnek nincs logikai igazságértéke; az erkölcsi állítások érzelmeink kifejezései; Rawls: kapcsolódás a kanti hagyományhoz, a méltányosságként felfogott igazságosság; MacIntyre: visszatérés az arisztotelészi hagyományhoz; Searle: az erkölcsi parancsok mögött értékítéletek vannak; Habermas: a pragmatikai, az etikai és a morális kérdésfelvetések különbsége (Mit tegyek?, Mi a jó nekünk?, Mi a jó mindenkinek?)

Filozófiai diszciplínák

Etika, metafizika, lételmélet, ismeretelmélet, politikai filozófia, vallásfilozófia, tudományfilozófia, logika.

 

Ajánlott művek/

műrészletek

Platón: Állam (részletek).

Nietzsche: A morál genealógiájához (részletek).

 

Arisztotelész: Nikomakhoszi Etika II. 5-6.

Rawls: Az igazságosság elmélete (részletek).

 

Epikurosz levele Menoikeusznak; Epiktétosz: Kézikönyvecske (részletek).

MacIntyre: Az erény nyomában (részletek).

 

Szent Ágoston: Az Isten városáról XII. könyv, 4.

Searle: Hogyan vezethető le a „kell” a „van”-ból? (Tények és értékek).

 

Kant: A gyakorlati ész kritikája; Az erkölcsök metafizikája (részletek).

Habermas: A kommunikatív etika III/3.

 

Sandel: Mi igazságos … és mi nem? A helyes cselekvés elmélete és gyakorlata (részletek).

 

1.9. A szabadság kérdése

Filozófusok

Szent Ágoston, Locke, a felvilágosodás gondolkodói, Kant, Hegel, Sartre

Spinoza, Hume, Rousseau, Kant, J. S. Mill,

I. Berlin

A probléma megközelítése

Szent Ágoston: a szabad akarat és a bűn, a cselekvési és döntési szabadság, a felelősség, a rossz mint az emberi szabadság helytelen használatának következménye; Locke: az egyén szabadsághoz való joga; a felvilágosodás gondolkodói az ész és az értelem lehetőségeiről és korlátairól, a polgári szabadságról; Kant: az ész nyilvános használatának szabadsága; Hegel: a szabadság kibontakozása a világtörténelemben; Sartre: az egyéni létezés és a szabadság.

Spinoza: a szabad akarat determinista kritikája; Hume: a szabad akarat etikai és a szabadság politikai fogalmának elválasztása; Rousseau: természetjog, társadalmi szerződés, polgári szabadság; Kant: a szabad akarat mint az erkölcsi cselekvés lehetőségi feltétele;

J. S. Mill: liberális állam, individuális szabadság és társadalmi pluralitás; I. Berlin: pozitív és negatív szabadság.

Filozófiai diszciplínák

Etika, metafizika, lételmélet, vallásfilozófia, politikai filozófia.

 

Ajánlott művek/

műrészletek

Szent Ágoston: Vallomások VII. könyv; A szabad akaratról (részletek).

Kant: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése (részletek).

 

Kant: Válasz a kérdésre: Mi a felvilágosodás?

Rousseau: A társadalmi szerződés, I-II. könyv.

 

Sartre: Mi az egzisztencializmus?

J. S. Mill: A szabadságról (részletek).

 

 

I. Berlin: A szabadság két fogalma (részletek).

1.10.

 

Az esztétikai érték problémája

Filozófusok, irányzatok

 

Platón, Arisztotelész, Kant, Heidegger, hermeneutika: Gadamer, analitikus filozófia

A probléma megközelítése

 

Viták a szépségről: alapvető esztétikai minőség (klasszikus esztétika) vagy egyike az esztétikai minőséget jelölő fogalmaknak (analitikus filozófia). Platón: a szép ideája; Platón, Arisztotelész: a művészet mint mimézis eltérő felfogása; Kant: a reflektáló ítélőerő, a szépség megítélésének egyetemes érvényessége, a szép és a fenséges, a szépség mint „az erkölcsi jó szimbóluma”; Heidegger: a létet feltáró művészet; Gadamer: a művészet hermeneutikai elemzése; analitikus filozófia: az esztétikai ítéletek általános kritériumának vitatása.

Filozófiai diszciplínák

 

Esztétika, metafizika, lételmélet, ismeretelmélet, etika.

Ajánlott művek/

műrészletek

 

Platón: Állam; Phaidrosz (részletek).

 

 

Kant: Az ítélőerő kritikája (részletek).

 

 

Heidegger: A műalkotás eredete (részletek).

 

 

Gadamer: Igazság és módszer; A szép aktualitása (részletek).

1.11. Az idő filozófiai értelmezése

Filozófusok, irányzatok

Arisztotelész, Szent Ágoston, Kant, Bergson, Heidegger

Preszókratikusok, Zénón, Leibniz, Kant, Nietzsche, Heidegger, Husserl, Ricoer, Levinas

A probléma megközelítése

Arisztotelész: az idő a változás mértéke, a szubsztancia egyik attribútuma; Szent Ágoston: a szubjektív idő, idődimenziók: múlt, jelen, jövő - emlékezés, cselekvés, várakozás, az idő a lélek kiterjedése; Kant: az idő és a tér mint a priori szemléleti forma; Bergson: a fizikai idő és az élményidő, a tartam; Heidegger: lét és idő, időbeli lét.

Zénón paradoxonjai; Newton és Leibniz vitája az abszolút térről és időről; Kant antinómia-tana; Nietzsche:

„ugyanannak örök visszatérése”; Heidegger: jelenvaló lét/ittlét, világban-való-lét; Husserl, Ricoer, Levinas: az idő és a másik.

Filozófiai diszciplínák

Metafizika, lételmélet, ismeretelmélet, vallásfilozófia.

 

Ajánlott művek/

műrészletek

Szent Ágoston: Vallomások (részletek).

Heidegger: Lét és idő (részletek).

 

Bergson: Idő és szabadság (részletek).

Nietzsche: A vidám tudomány 341.; Így szólott Zarathustra (részletek).

 

 

Husserl: Előadások az időről (részletek).

1.12. A környezet- és bioetika problémái

A probléma megközelítése

Felfogások a környezet- és bioetika fogalmáról: az alkalmazott etika egyik ága; interdiszciplináris tudományág. A környezeti problémák vizsgálata - eltávolodás a tisztán tudományos-technikai megközelítéstől a társadalmi, gazdasági, jogi és etikai dimenziók irányába. Az ember és környezete viszonyáról alkotott felfogások: a környezet mint az emberi célok és értékek megvalósításának eszköze és színtere; a környezet önmagában való érték; a természet a maga totalitásában erkölcsi értékkel rendelkezik. Környezetvédelem - a természetvédő, fogyasztói és atomellenes mozgalmak szerepe és hatása (helyi, világméretű szintek). Bioetikai kérdések: abortusz, eutanázia, klónozás, szervátültetés, genetikai beavatkozások – érvek és ellenérvek.

A személy fogalmának szerepe a bioetikában, az antropocentrikus, a biocentrikus és az ökocentrikus etikák felfogása a morális státusszal való rendelkezésről; a genetikai beavatkozások és a személyiség, a társadalmi identitás problémája.

Filozófiai diszciplínák

Etika, lételmélet, politikai filozófia, tudományfilozófia, vallásfilozófia.

 

Ajánlott művek/

műrészletek

Charles Susanne (szerk.): Bioetikai olvasókönyv (részletek).

Kőmüves Sándor és Rózsa Erzsébet (szerk.): A személy bioetikai kontextusa (részletek).

 

Kovács József: A modern orvosi etika alapjai. Bevezetés a bioetikába (részletek).

Lányi András – Jávor Benedek (szerk.): Környezet és etika (szöveggyűjtemény).

 

Tillmann József (szerk.): A későújkor józansága (részletek).

Habermas: A posztnemzeti állapot IV. Érvek az ember klónozása ellen, három válasz.

 

Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne (részletek).

 

 

Eco: Egy őrült tudós klónozni akar.

 

1.13. Globalizáció és társadalom

A probléma megközelítése

A globalizáció hétköznapi és tudományos definíciói. A globalizáció folyamatának történeti, közgazdasági, szociológiai, politikai, jogi és etikai megközelítése; pozitív és negatív hatásai az egyénre, a világ különböző térségeire; optimizmus és félelem a globalizálódó világban; egyéni és kollektív felelősség.

Fukuyama és Huntington felfogása a kétpólusú világ megszűnése utáni világrendről.

A globalizáció előnyei és hátrányai; a globalizáció folyamatának sajátosságai: globális és lokális, homogenizáció és sokszínűség, nemzetállamon túli kormányzás és nemzetállami szuverenitás; növekvő gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek az országok és a régiók között.

Filozófiai diszciplínák

Etika, politikai filozófia, tudományfilozófia.

 

Ajánlott művek/

műrészletek

Fukuyama: A történelem vége és az utolsó ember (részletek).

A. Giddens: A globalizáció és a változó világ (In: Szociológia).

 

Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása (részletek).

Habermas: A posztnemzeti állapot. Politika eszmék (részletek).

 

Rüdiger Safranski: Mennyi globalizációt bír el az ember?

Bayer József: Globális média, globális kultúra (részletek).

 

Cséfalvay Zoltán: Globalizáció 1.0 Érvek és ellenérvek (részletek).

Lányi András: A globalizáció folyamata (részletek).

2. FILOZÓFUSOK

KÖZÉPSZINT

EMELT SZINT

Kötelező (6)

Választható (3)

Kötelező (9)

Választható (4)

 

 

Egy preszókratikus

Platón

 

Platón

 

Arisztotelész

 

Arisztotelész

 

 

Szent Ágoston

Szent Ágoston

 

 

Aquinói Szent Tamás

Aquinói Szent Tamás

 

 

Bacon

 

Bacon

Descartes

 

Descartes

 

 

Locke

 

Locke

 

 

 

Berkeley

 

Hume

 

Hume

 

 

 

Spinoza

 

 

 

Rousseau

Kant

 

Kant

 

 

Hegel

 

Hegel

 

Marx

 

Marx

 

Comte

 

Comte

 

 

 

Mill

 

Schopenhauer

 

Schopenhauer

 

Kierkegaard

 

Kierkegaard

Nietzsche

 

Nietzsche

 

 

Bergson

 

Bergson

 

 

 

Husserl

 

Heidegger

Heidegger

 

 

Sartre

 

Sartre

 

Bécsi Kör

 

Bécsi Kör

 

 

 

Popper

 

Kuhn

 

Kuhn

Wittgenstein

 

Wittgenstein

 

 

 

 

Egy posztmodern

 

 

 

Egy magyar filozófus

Megjegyzés: Középszinten a középkorból egy szerző kötelezően választandó.

2. Filozófusok alapvető gondolatainak ismerete

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

 

Középszint

Emelt szint

Platón

 

 

Filozófiai problémák

Az állandó megragadása a változó dolgokban, test és lélek, a lélek halhatatlansága, a lélekrészek megfelelése a kardinális erényeknek, az igazi megismerés lehetősége, a jó ideája, az ideális állam, a dialógus mint módszer.

Metafizikai és antropológiai dualizmus, az igazságosság és az ideális állam, a művészet mimetikus jellege, a szép ideája, szerelemfelfogások.

Fogalmak

Idea, részesedés, visszaemlékezés, kardinális erények, boldogság.

Idea (eidosz, ouszia), részesedés (methexis), visszaemlékezés (anamnézis), bölcsesség (phronézis), igazság (alétheia), mimézis.

Ajánlott művek/műrészletek

Állam VII. 514 a-518 b (Barlanghasonlat).

Állam VI. 508 c-511 e (Nap- és Vonalhasonlat),

 

Állam X. 596 b-597 d (A lét három formája).

Phaidon Bevezetés 70a-77d, Lakoma,

 

 

Szókratész védőbeszéde.

Arisztotelész

 

 

Filozófiai problémák

A létező és a lényeg szétválasztásának kritikája, az anyag-forma kettőssége, a szubsztancia keletkezése és létezése, jó és rossz kormányzati formák, az erkölcsi jó, „két szélsőség közötti közép”, erények, fogalom, ítélet, következtetés.

A létező és a lét, mozgás - változás, lehetőség - valóság, mozdulatlan mozgató, a polisz és polgárai, a közjó, praktikus, poétikus és teoretikus tudás.

Fogalmak

Metafizika, szubsztancia, erény (areté), boldogság (eudaimónia), zoón politikon, szillogizmus.

Kategória, attribútum, szubsztrátum,
univerzálé, genus, potencialitás és aktualitás, katharzis.

Ajánlott művek/műrészletek

Politika (részletek).
Nikomakhoszi Etika II. 5-6. 1106 b-1107 a.

Metafizika Z 1029a-1033a (A szubsztancia, a mibenlét, Platón kritikája, a keletkezés és mozgás);

 

 

Nikomakhoszi Etika I-II. könyv.

Szent Ágoston

 

 

Filozófiai problémák

A boldogság mibenlétének keresése, Isten felé irányuló szeretet, az igazságot kereső ember, lélek és Isten.

A kereszténység világ- és Isten felfogása; Isten a megismerés és erkölcsiség alapja; lineáris idő- és történetfelfogás, a szubjektív idő.

 

A rossz mint léthiány; a szabad akarat és a bűn, a rossz mint etikai kérdés.

 

Fogalmak

Patrisztika, boldogság, erkölcsi rossz, szabad akarat.

Illumináció, szeretet etika.

Ajánlott művek/mű-részletek

Vallomások VII. könyv III-V., VII., XI-XVI.;
(a szabad akarat és a rossz kérdései).

Vallomások XI. könyv (a teremtés és idő problémái).

Aquinói Szent Tamás

 

 

Filozófiai problémák

Hit és tudás, értelmi- és hitigazság, az általános fogalmak és az egyedi dolgok,
Isten létének öt úton történő bizonyítása, skolasztikus érvelési módszer.

A lét és a létező, Isten mint végtelen létteljesség, anyag - forma, lehetőség - valóság.

Fogalmak

Skolasztika, univerzália-vita, mérsékelt realizmus, kozmológiai istenérvek, immanens- és transzcendens világ, tomizmus.

Létező - lét - lényeg, actus / energeia / valóság - potencia / dünamisz / lehetőség.

Ajánlott művek/mű-részletek

Summa Theologiae, Pars I, Questio I, Art. 1-2.

Summa Theologiae, Pars I, Quaestio I, Art. 3-8;
A létezőről és a lényegről 1-2, 6. fejezet.

F. Bacon

 

 

Filozófiai problémák

A természet és az elme újfajta vizsgálata, a megismerés útjában álló akadályok, biztos megismerés, természettudományos módszerek alkalmazása a filozófiában.

 

Fogalmak

Empirizmus, racionalizmus, ködképek, indukció.

 

Ajánlott művek/mű-részletek

Novum Organum (ködképek).

 

Descartes

 

 

Filozófiai problémák

Az ismeretek eredete, tapasztalat és értelem, biztos ismeretelméleti kiindulópont keresése, kételkedés, „Gondolkodom, tehát vagyok”- tétel, „világos és elkülönített” belátás, test és lélek dualizmusa, szubsztanciák: gondolkodó és a kiterjedt dolog, Isten; az én mint gondolkodó dolog; istenbizonyítékok.

Antropológiai fordulat, a tudományos kutatás módszertani problémái, fa-metafora, autonóm etika megalapozási kísérlete.

Fogalmak

Racionalizmus és empirizmus, „józan ész”, módszeres kétely, gondolkodó és kiterjedt szubsztancia, velünk született ideák.

A szkepszis és a módszeres kétely, res cogitans és res extensa, clare et distincte, autonóm etika.

Ajánlott művek/mű-részletek

Elmélkedések az első filozófiáról (1-3. Elmélkedés).

Értekezés a módszerről (3-4. rész).

Locke

 

 

Filozófiai problémák

Az ismeretek forrása és igazolásának eszközei, tapasztalat és értelem, a velünk született eszmék kritikája, érzékelés és reflexió. A polgári hatalom és a közjó.

A kiterjedt szubsztancia mint a minőségek megismerhetetlen hordozója; elsődleges és másodlagos minőségek; a társadalmi szerződés és a hatalommegosztás elmélete; vallási tolerancia, az állam és az egyház szétválasztásának elve.

Fogalmak

Empirizmus, idea, tabula rasa, társadalmi szerződés elmélet, liberalizmus.

Percepció és reflexió, idea, absztrakció és absztrakt idea.

Ajánlott művek/mű-részletek

Értekezés az emberi értelemről II. könyv, I. fejezet, 1-5. § (az ideákról).

(Második) Értekezés a polgári kormányzatról, II.; VII.; XI-XII. fejezet.

Berkeley

 

 

Filozófiai problémák

 

Ismereteink forrása, tapasztalat és értelem, az ideák csak az elmében vannak, a külvilág anyagi voltának vitatása. A dolgok és tulajdonságaik egy univerzális isteni elme ideái. A kiterjedt (anyagi) szubsztancia fogalmának kritikája: létezni annyi, mint érzékelni vagy érzékelve lenni, az absztrakt ideák locke-i tézisének kritikája, nominalizmus.

Fogalmak

 

Idea, empirizmus. Létezni annyi, mint érzékelve lenni: (esse est percipi).

Ajánlott művek/mű-részletek

 

Hülasz és Philonusz három párbeszéde (részletek).

 

 

Tanulmány az emberi megismerés alapelveiről. Bevezetés és I. rész 1-24.

Hume

 

 

Filozófiai problémák

Ismereteink forrása a tapasztalat, megszokásokon alapuló hiedelmek és a tudás.

Az Én azonossága melletti filozófiai érvek kritikája; az emlékezet mint a személyiség azonosságának alapja; a szabad akarat etikai és a szabadság politikai fogalmának elválasztása. A kauzalitás mint szubjektív, a megszokáson alapuló asszociációs viszony (a törvények leíró vagy előíró jellege), Hume törvénye.

Fogalmak

Empirizmus, tudás.

Percepció, benyomások és ideák.

Ajánlott művek/mű-részletek

Értekezés az emberi természetről (részletek).

Értekezés az emberi természetről I. könyv, Az értelemről, III. I. 1.

 

 

Tanulmány az emberi értelemről, 7. fejezet, 2.

Spinoza

 

 

Filozófiai problémák

 

Monizmus: Isten: egyetlen szubsztancia (causa sui) és attribútumai (kiterjedés és gondolkodás); a test-lélek dualizmus (Descartes) monista megszüntetése; a kauzalitás mint mindent determináló, objektív, analitikus viszony; a szabad akarat determinista kritikája; racionalista etikája és „Isten értelmi szeretete”.

Fogalmak

 

Monizmus, dualizmus, causa sui, szubsztancia, attribútum.

Ajánlott művek/mű-részletek

 

Etika I. Istenről.

Rousseau

 

 

Filozófiai problémák

 

A civilizáció fejlődése és az ember erkölcsi integritása, radikális szakítás a klasszikus természetjogi tradícióval, a polgári szabadság, a közjó és az egyéni jó.

Fogalmak

 

Természetjog, társadalmi szerződés, polgári szabadság, a hatalom legitimitása, népszuverenitás, törvényesség.

Ajánlott művek/mű-részletek

 

A társadalmi szerződés I-II. könyv.

Kant

 

 

Filozófiai problémák

A felvilágosodás: az ész és az értelem lehetőségei és korlátai, a filozófia 4 fő kérdése, az empirizmus és racionalizmus egyoldalúságán való túllépés, kopernikuszi fordulat, a jelenségvilág és a magukban való dolgok világa, a morális jó.

A kritikai filozófia transzcendentális jellege; a metafizika kopernikuszi fordulata; az idő mint szemléleti forma, a végtelenség kérdésének antinomikus volta; a szabad akarat mint az erkölcsi cselekvés lehetőségi feltétele; az istenérvek kritikája és a morális istenérv; az ítélőerő és a képzelőerő kapcsolata, a szép és a fenséges.

Fogalmak

Sapere aude!; kopernikuszi fordulat, a priori és a posteriori ismeretek, analitikus és szintetikus ítéletek, a priori szintetikus ítéletek, hipotetikus és kategorikus imperatívusz.

Ding für uns, Ding an sich, phenomenon, noumenon, transzcendentális filozófia, erkölcsi posztulátumok.

Ajánlott művek/mű-részletek

Válasz a kérdésre: Mi a felvilágosodás?

A tiszta ész kritikája. Előszó az első és második kiadáshoz. Bevezetés.

 

A tiszta ész kritikája. Bevezetés.

Az ítélőerő kritikája, 43-48.

Hegel

 

 

Filozófiai problémák

Átfogó metafizikai rendszer, a gondolkodás és a lét, a szabadság és a szellem kibontakozási folyamata a világtörténelemben.

A német idealizmus gondolatai az objektum és a szubjektum viszonyáról, egy transzcendentális szubjektum létezése: a fichtei Abszolút Én, a schellingi Abszolútum, a hegeli Szellem.

Fogalmak

Abszolút Eszme, triád-forma: tézis, antitézis, szintézis, dialektika.

Objektum, szubjektum, transzcendentális szubjektum.

Ajánlott művek/mű-részletek

Előadások a világtörténet filozófiájáról (részletek).

A filozófiai tudományok enciklopédiájának alapvonalai (részletek).

Marx

 

 

Filozófiai problémák

A hegelianizmus kritikája, a világ értelmezésére, illetve megváltoztatására törekvés, a praxis és a teória viszonya.

A világ anyagi egysége, az elidegenedés és megszüntetése.

Fogalmak

Dialektikus és történelmi materializmus, „tudományos szocializmus”, praxis.

Anyag, tudat, értéktöbblet-elmélet, elidegenedés, társadalmi-gazdasági alakulat.

Ajánlott művek/mű-részletek

Tézisek Feuerbachról.

A politikai gazdaságtan bírálatához, Előszó; Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből (az elidegenült munka).

Comte

 

 

Filozófiai problémák

A megismerés, az elméletalkotás és a történeti fejlődés stádiumai.

 

Fogalmak

Pozitivizmus, teológiai, metafizikai és pozitív stádium.

 

Ajánlott művek/mű-részletek

Beszéd a pozitív szellemről 1. rész (részletek).

 

J. S. Mill

 

 

Filozófiai problémák

 

A tudományok általános és egységes metodológiája, a természet egyformaságának elve, individuális szabadság és társadalmi pluralitás. Az erkölcsileg helyes cselekvés, a cselekedetek hasznosság szerinti értékelése.

Fogalmak

 

Liberalizmus, utilitarizmus.

Ajánlott művek/mű-részletek

 

A szabadságról (részletek).

Schopenhauer

 

 

Filozófiai problémák

Az ész mindenható szerepének megkérdőjelezése; az egyéni létezés kérdései, a nem racionális szférák felé fordulás a Hegel utáni filozófiában. Az individuum és a világ viszonya, a művészetek és a zseni, élet, szenvedés, halál.

A magánvaló dolog és a jelenség, akarat és képzet.

Fogalmak

Akarat, képzet, idea, pesszimizmus.

 

Ajánlott művek/mű-részetek

A világ mint akarat és képzet III. 31-33. §.

 

Kierkegaard

 

 

Filozófiai problémák

Az individuum létezése, választás, szorongás.

Az individuum választási lehetőségei, az egzisztencia egzisztálása, a „szerencsétlen individuum”, a hit és a létezés paradoxonjai.

Fogalmak

Egzisztencializmus. Esztétikai, etikai, vallási stádiumok.

Egzisztálás, paradoxon.

Ajánlott művek/műrészletek

Félelem és rettegés. Előszó (Ábrahám-történetek).

Félelem és rettegés: Lehetséges-e az etika teológiai felfüggesztése?

 

 

Az ismétlés. Halálos betegség.

Nietzsche

 

 

Filozófiai problémák

A dionüszoszi, az apollóni és a szókratészi ideál, minden érték „átértékelése”, Isten halott, az értékteremtő ember, „ugyanannak örök visszatérése”, a hatalom akarása.

A morál, az erkölcsi jó és rossz.

Fogalmak

Dionüszoszi, apolloni művészet, Übermensch, morál, nihilizmus.

Jó (gut), rossz (schlecht), gonosz (böse), az úri és a szolga-morál, ressentiment, aszketikus papi ideál.

Ajánlott művek/mű-részletek

A tragédia születése;

A vidám tudomány 125.;

Így szólott Zarathustra: Elöljáró beszéd, A három átváltozásról,

A felsőbbrendű emberről.

A morál genealógiájához I. rész; Túl jón és rosszon 2. és 5. rész.

Bergson

 

 

Filozófiai problémák

Az individuum létezése, az ösztönök béklyóitól való megszabadulás; életakarat, halál, Isten; szabadság és morál. A fizikai és az élményidő, a tartam.

A századvég egyetemes sorskérdései: létezés, halál, Isten; a valóság statikus és dinamikus szemlélete; az intuitív és a fogalmi megismerés; relatív és abszolút ismeret.

Fogalmak

Intuíció, életlendület.

Relatív és abszolút ismeret.

Ajánlott művek/műrészletek

Idő és szabadság (részletek).

Teremtő fejlődés (részletek).

Husserl

 

 

Filozófiai problémák

 

A fenomenológia mint leíró módszer és a priori tudomány, a megismerés tárgya: az intencionális élményben adott fenomén.

Fogalmak

 

Fenomén, fenomenológiai redukció, intencionalitás.

Ajánlott művek/műrész-letek

 

A fenomenológia ideája (részletek).

Heidegger

 

 

Filozófiai problémák

A létre vonatkozó kérdés újbóli feltevése, a lét és a létező, a létet feltáró művészet - a létnek rejtőzködésből való kilépése.

Az igazság a lét elrejtetlensége, feltárultsága, a jelenvalólét mint szorongás, halálhoz viszonyuló lét, időbeli lét. A metafizikai kérdezés.

Fogalmak

Lét (Sein), létező (Seiende), egzisztencia, ittlét / jelenvaló lét (Dasein), világban-való-lét (in-der-Welt-Sein).

Phüszisz, logosz, alétheia.

Ajánlott művek/műrész-letek

Lét és idő; A műalkotás eredete (részletek).

Mi a metafizika?

Sartre

 

 

Filozófiai problémák

Az individuum létezése, lényege; Én és a Másik; szabadság, választás, felelősség, szorongás; az ember „szabadságra van ítélve”, „az amivé önmagát teszi”; „lenni nem más mint tenni”.

A tudat és a semmi, a világ mint az önmagában létező lét totalitása.

Fogalmak

Egzisztencia, esszencia, szorongás.

A magánvaló, a magáért való és a másokért való lét, tudat, Semmi, semmítés.

Ajánlott művek/műrész-letek

Mi az egzisztencializmus?

A lét és a semmi (részletek).

 

Egy vezér gyermekkora, A fal (novellák).

 

Bécsi Kör

 

 

Filozófiai problémák

A kijelentések logikai elemzése és igazolhatósága.

A természettudományok nyelvének logikai elemzése, ideális tudományos nyelv konstruálása; a metafizika kiküszöbölése; értelmes- és látszatállítások, értelem és jelentés.

Fogalmak

Logikai pozitivizmus, verifikáció.

 

Ajánlott művek/műrészletek

Schlick: A filozófia fordulata (részletek).

Carnap: A metafizika kiküszöbölése a nyelv logikai elemzésén keresztül (részletek).

Popper

 

 

Filozófiai problémák

 

A kijelentések igaz, illetve hamis volta, a kritikai vizsgálat; nyitott és totalitáriánus társadalom.

Fogalmak

 

Fallibilis tudományfejlődési elmélet, falszifikáció.

Ajánlott művek/műrészletek

 

A tudományos kutatás logikája;

A historicizmus nyomorúsága (részletek).

Kuhn

 

 

Filozófiai problémák

A tudományos fejlődés paradigmatikus modellje, a tudományos kutatás metodológiai normarendszere.

A tudományos kutatásról szóló elmélet újragondolása.

Fogalmak

Paradigma, paradigmaváltás, normál tudomány, tudományos forradalom.

„Szakmai mátrix”.

Ajánlott művek/műrészletek

A tudományos forradalmak szerkezete (részletek).

 

Wittgenstein

 

 

Filozófiai problémák

A filozófia feladata: a természetes, köznapi nyelv elemzése; a nyelv és a világ; az elmondható és a kimondhatatlan; a beszéd mint tevékenység vagy életforma része.

A kijelentések igaz, illetve hamis volta, igazságérték-táblázatok.

Fogalmak

Köznapi nyelv, nyelvjátékok.

 

Ajánlott művek/műrészletek

Logikai-filozófiai értekezés (részletek);

Filozófiai vizsgálódások (részletek).

 

3. KORSZAKOK, IRÁNYZATOK

A Korszakok, irányzatok témakörhöz tartozó filozófusok és filozófiai problémák leírása a megelőző táblázatokban található.

Középszint

Emelt szint

Antik görög filozófia

Antik görög filozófia

 

A középkor filozófiája

Felvilágosodás

Felvilágosodás

 

Német idealizmus

20. századi filozófia (egzisztencializmus, analitikus filozófia)

20. századi filozófia (egzisztencializmus, fenomenológia, hermeneutika, analitikus filozófia, posztmodern)

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Középszint

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

180 perc

15 perc

240 perc

20 perc

100 pont

50 pont

100 pont

50 pont

A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.

Nyilvánosságra hozandók

Középszint

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Anyag

NINCS

témakörök

NINCS

témakörök

Mikor?

NINCS

jogszabály szerint

NINCS

jogszabály szerint

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

180 perc

15 perc

Feladatsor

Egy tétel kifejtése

A)
Filozófiatörténeti ismeretekre vonatkozó kérdéssor

B)
Szövegértelmezés, reflektálás

A)
Egy téma kifejtése

B)
A filozófiával kapcsolatba hozható alkotás értelmezése

30 pont

70 pont

35 pont

15 pont

100 pont

50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.

A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az A), B) vizsgarész-összetevő között, illetve az egyes feladatok között. A vizsgázó a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja.

Az írásbeli vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A) vizsgarész-összetevő: 30 pont
Kérdéssora a vizsgakövetelmények kötelező ismeretanyagára épül.
- filozófiatörténeti alapismeretek
- alapfogalmak
- korszakok
- problémák

B) vizsgarész-összetevő: 70 pont (2x35 pont)
-
a megadott 3 szövegből 2 szöveg választása kötelező
- filozófiai szövegrészletek értelmezése
- reflektálás a felismert filozófiai problémára
- önálló vélemény megfogalmazása

Az A) vizsgarész-összetevőben a feladatsor a filozófiatörténeti tények ismeretét kéri.

Az A) vizsgarész-összetevő kérdéssora olyan ismeretek tudását méri, amelyek a részletes vizsgakövetelmények kötelező ismeretanyagát képezik. A kötelezően választható filozófusok (4 filozófus) esetében a feladatok is választást engednek meg. (Például a középkori filozófia esetében a feladat Szent Ágostonra vagy - választhatóan - Aquinói Szent Tamásra fog vonatkozni, a XX. századi filozófusok esetében is lesz lehetőség arra, hogy a vizsgázó az általa választott filozófushoz kapcsolja a kérdést.)

A kérdések lehetnek zárt- és nyílt végűek.

Feladattípusok

- fogalom értelmezése és alkalmazása

- egy korszak vagy egy irányzat felismerése

- filozófiai művek ismerete

- filozófusok jelentőségének ismerete, bemutatása

- a filozófia alapvető kérdéseinek ismerete

- a műalkotásban rejlő filozófiai és tudománytörténeti utalások felismerése

- filozófiai ábrák elemzése

- a filozófiai problémák hétköznapi aspektusainak megmutatása

- hétköznapi problémák filozófiai aspektusainak megmutatása

A B) vizsgarész-összetevő a filozófiai szövegek értelmezését és az arra való reflektálás képességét méri.

A B) vizsgarész-összetevő feladatai egyrészt a filozófiai szövegek értelmezési képességét mérik, ez jelenti a filozófiai probléma felismerését és az adott szövegben megjelenő állásfoglalás megértését; másrészt a feladat a reflektálást, az önálló vélemény kifejtését várja el. A szövegekben megfogalmazott (és megértett) filozófiai problémára a reflektálás megmutatja a vizsgázó filozofálási, argumentációs képességét.

Szövegfajták

A vizsgán csak „elsődleges” művekből származó szövegek jelennek meg. A szövegrészletek jellemző gondolatmeneteket mutatnak be, melyekből kitűnik a szerző kérdésfeltevése, a filozófiai problémával kapcsolatos álláspontja. Egy-egy szövegrészlet hossza kb. 4000 karakter.

A B) vizsgarész-összetevőhöz tartozó 3 szemelvényt a feladatsor tartalmazza. A 3 szemelvényből kettőt kell a vizsgázónak választania.

Egy szöveg értelmezése és az arra való reflektálás átlagos terjedelme másfél-két oldal.

Az írásbeli vizsgarészhez kapcsolódó nyilvánosságra hozandó anyag nincs.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik, melynek kidolgozásában az alábbi szempontok érvényesülnek.

A vizsgadolgozatra adható összpontszám 100 pont, melynek 30%-a az „A”, 70%-a a „B” vizsgarész-összetevő teljesítésére adható az alábbi értékelési szempontok szerint:

- filozófiatörténeti tudás alkalmazása az érvelésben;

- problémafelvetések és válaszok, interpretációk ismeretének terjedelme és mélysége;

- a logikus gondolkodás eljárásainak és az érvelési technikáknak az alkalmazása;

- a szövegértelmezési készség szintje;

- a vizsgázó véleménye, nyitottsága más gondolatrendszerek iránt;

- a filozófiai problémák interdiszciplináris és kultúrtörténeti megközelítése;

- az argumentálás nyelvi színvonala.

Ha a vizsgázó a B) vizsgarész-összetevőben található 3 választható szemelvényhez tartozó mindhárom feladatot kidolgozza, akkor az értékelés során csak a feladatlapon szereplő sorrendben első és második feladatra kidolgozott választ kell figyelembe venni.

Az értékelés során csak egész pontszám adható.

Szóbeli vizsga

A vizsgázó vázlatot készíthet, és azt használhatja (amennyiben a feladat ezt megköveteli, a vázlat készítése szükséges is).

A tételsor legalább 20 tételt tartalmaz. Évente a tételek 20%-át meg kell újítani.

A tétel kifejtéséhez szükséges szemelvényeket, képeket stb. a tételnek tartalmaznia kell.

A szóbeli vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli vizsgarész „A” és „B” feladatai az általános érettségi vizsgakövetelményekben szereplő három nagy témakörre épülnek: filozófiai problémák; filozófusok alapvető gondolatainak ismerete; korszakok, irányzatok.

A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a vizsgázónak legyen lehetősége szóbeli feleletében a filozófia, a tudományok, a művészetek és a hétköznapi gondolkodás találkozási pontjainak bemutatására.

A szaktanár kb. 10%-os arányban beépítheti a helyi tantervben szereplő speciális tartalmakat is (művészettel, természettudományokkal, médiával, környezeti etikával összefüggő filozófiai kérdések stb.). Amennyiben a vizsgázók között olyan is van, aki nem a tételekhez illeszkedő helyi tanterv szerint tanult, következmények nélkül kérheti az ilyen jellegű tételek alóli felmentését.

Minden tétel két feladatot („A” és „B”) foglal magába.

Az „A” feladat lehet

- egy filozófiai probléma átfogó kifejtése;

- egy filozófus jellemző gondolatainak bemutatása;

- egy filozófus művének ismert szövegrészleteken alapuló értelmezése;

- egy filozófiatörténeti korszak, illetve irányzat bemutatása.

Minden tételnek legalább két „A” feladatot kell tartalmaznia, amelyek közül a vizsgázó választhat.

A „B” feladat filozófiai, illetve filozófiával összefüggő irodalmi szövegrészlet, fogalom, ábra vagy művészeti alkotás értelmezését foglalja magába.

Az „A” és „B” feladatban a filozófia eltérő területeiről és korszakaiból származó problémafelvetések, álláspontok, érvek, szövegértelmezések szerepeljenek.

A feladathoz szükséges szövegrészleteket, ábrákat stb. a tételnek tartalmaznia kell. A vizsgán csak elsődleges szövegek használhatóak. A szövegrészleteket úgy kell kiválasztani, hogy jellemző gondolatmeneteket mutassanak be, és a szövegből kitűnjenek a szerző kérdésfeltevése, álláspontja, érvei. Egy-egy szövegrészlet nem lehet hosszabb, mint két gépelt oldal, azaz 4000 karakter. A domináns filozófiai szövegek mellett irodalmi vagy jól érthető tudományos ismeretterjesztő szövegek is felhasználhatók egy probléma sokoldalú megközelítéséhez (művelődéstörténeti és interdiszciplináris vonatkozások).

A szóbeli vizsga előtt a szóbeli tételsor témakörei a jogszabály szerint hozhatók nyilvánosságra.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli vizsgarészen 50 pont érhető el. Ebből 35 pont az „A”, 15 pont a „B” feladat teljesítésére adható az alábbi értékelési szempontok szerint:

- filozófiatörténeti tudás, problémafelvetések és válaszok, interpretációk ismerete;

- a logikus gondolkodás eljárásainak és az érvelési technikáknak az alkalmazása;

- a szövegértelmezés szintje;

- a filozófiai problémák interdiszciplináris és kultúrtörténeti megközelítése.

A tételsor összeállításakor röviden rögzíteni kell az egyes tételekhez a fenti értékelési szempontok szerinti részpontszámokat. A felelet minősítése ennek az értékelési útmutatónak az alkalmazásával történik.

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

240 perc

20 perc

Feladatsor

Egy tétel kifejtése

A)
Feleletválasztós
kérdéssor

B)
Szövegértelmezés,
probléma-
meghatározás

C)
Esszé

„A”
Egy téma kifejtése

„B”
Szemelvény
elemzése

20 pont

30 pont

50 pont

35 pont

15 pont

100 pont

50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.

A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az A), B) és C) vizsgarész-összetevő, illetve az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Az írásbeli vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A feladatsor 20%-ában elemi filozófiatörténeti tények ismeretét kéri, 30%-ában az olvasottságot, a probléma felismerési és -értelmezési képességet vizsgálja, 50%-ában komplex készségeket mér. Az esszéírási feladat a filozófiai ismereteket, a filozófiai gondolkodásmódot és az argumentációs készséget együttesen vizsgálja.

Az A) vizsgarész-összetevő az elemi filozófiatörténeti ismereteket ellenőrző zártvégű kérdésekből áll. Négy feladatot tartalmaz. Az első az ókori vagy a középkori, a második a XVII-XVIII. századi, a harmadik és a negyedik a XIX-XX. századi filozófia történetéhez kapcsolódik.

A B) vizsgarész-összetevő az olvasottság és a problémaértelmezési készség mérésére hivatott. Három rövid idézet szerzőjének és az idézetekben taglalt filozófiai kérdéseknek a meghatározását, illetve értelmezését igényli. Az első idézet az ókorból vagy a középkorból, a második a XVII-XVIII. századból, a harmadik a XIX-XX. századból származik.

A C) vizsgarész-összetevő egyetlen, kisebb terjedelmű (minimum két oldal) önálló esszé megalkotása. A vizsgázó három téma közül egyet választhat.

A második és a harmadik feladathoz a szemelvényeket a feladatlap tartalmazza.

Az írásbeli vizsgarészhez kapcsolódó nyilvánosságra hozandó anyag nincs.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra összesen 100 pont adható. Ez a következőképpen oszlik meg a három vizsgarész-összetevő között:

A)

20 pont

B)

30 pont

C)

50 pont

Ha a vizsgázó a C) vizsgarész-összetevő 3 választható témája közül egynél többet is kidolgoz, akkor az értékelés során csak a feladatlapon szereplő, sorrendben első téma kifejtését kell figyelembe venni.

Szóbeli vizsga

A tételsor legalább 20 tételt tartalmaz. Évente a tételek 20%-át meg kell újítani.

A szóbeli vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli vizsgarész az általános érettségi vizsgakövetelményekben szereplő három nagy témakörre épül.

A tételsor az alábbi típusú feladatokat tartalmazza:

- egy filozófus legfontosabb gondolatainak kifejtése;

- egy filozófiai probléma több bölcselő segítségével való bemutatása;

- egy irányzat, egy korszak filozófusokon keresztül történő bemutatása;

- fogalmak értelmezése, kifejtése és alkalmazása;

- szövegértelmezés;

- a filozófia és más területek (művészet, vallás, tudomány) találkozási pontjainak a bemutatása;

- a filozófiai problémák hétköznapi aspektusainak a bemutatása;

- szépirodalmi szövegekben rejlő filozófiai gondolatok feltárása.

A tételsor „A” feladataiban az érettségi vizsga általános követelményei szerint kötelezően ismerendő filozófusok valamilyen kontextusban megjelennek. Legalább egy tétel erejéig szerepel a magyar filozófia is (pl. Apáczai Csere János, Bibó István, Hamvas Béla, Lukács György, Polányi Mihály).

Minden tétel két feladatból áll.

Az „A” feladat egy filozófiai problémának vagy egy filozófus alapvető gondolatainak az összefüggő kifejtése, illetve egy korszak vagy irányzat átfogó bemutatása lehet. A tételnek ezt a részét a fenti három megközelítésmód szerinti két-három különböző változatban kell megfogalmazni. Ezek közül kell a vizsgázónak egyet kiválasztania.

A „B” feladat egy - legfeljebb 2-3 gépelt oldal terjedelmű - elsődleges filozófiai szemelvény elemzése. Az elemzés során a vizsgázónak rekonstruálnia kell a szövegben taglalt filozófiai problémát és az argumentáció módszerét. Ismernie kell, és helyesen kell használnia a szövegben előforduló filozófiai szakkifejezéseket. A szemelvényben tárgyalt kérdést el kell helyeznie a vele összefüggő problémák és kérdésfelvetések általánosabb rendszerében.

A tételnek tartalmaznia kell a kidolgozáshoz szükséges szemelvényeket. A vizsgán csak elsődleges forrásból származó filozófiai szövegek használhatóak. A szövegkiválasztás alapvető szempontja, hogy az idézett részből kitűnjön a filozófus kérdésfeltevése és álláspontja. Törekedni kell a művek jellemző részleteinek a kiválasztására.

A szóbeli vizsgarész előtt a szóbeli tételek témakörei és a szemelvények listája hozhatók nyilvánosságra a jogszabály által meghatározott időben.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli vizsgán 50 pont érhető el. Ebből 35 pont az „A”, 15 pont a „B” feladat teljesítésére adható az alábbi értékelési szempontok szerint:

- filozófiatörténeti tudás;

- logikus gondolkodás, argumentációs készség;

- szövegértelmezési készség;

- a filozófiai problémák kultúrtörténeti és interdiszciplináris vonatkozásainak meglátása;

- a vizsgázó kreativitása, önálló véleményformáló képessége.

A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes tételekhez a fenti szempontoknak megfelelő pontszámokat. A felelet minősítése ennek az értékelési útmutatónak az alkalmazásával történik.

5. Az R. Mellékletének FIZIKA fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

FIZIKA

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

A) KOMPETENCIÁK

A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania:

- ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, a modern kor technikai eszközeinek működésével és azok hétköznapi használatával;

- az alapvető természettudományos megismerési módszerek ismerete, alkalmazása;

- alapmennyiségek mérése;

- egyszerű számítások elvégzése;

- egyszerűen lefolytatható fizikai kísérletek elvégzése, a kísérleti tapasztalatok kiértékelése;

- grafikonok, ábrák és folyamatábrák készítése, értékelése, elemzése;

- mértékegységek, mértékrendszerek használata;

- a vizsga szintjének megfelelő szakkifejezések szabatos használata szóban és írásban;

- induktív és deduktív következtetés;

- analógiás következtetés;

- adatok, ábrák kiegészítése, adatsorok, ábrák (köztük diagramok, grafikonok) elemzése, felhasználása;

- tudományos és áltudományos szövegek/információk elkülönítése; téves információk azonosítása;

- a napjainkban felmerülő, fizikai ismereteket is igénylő problémák lényegének megértése;

- a mindennapi életben használt eszközök működésének megértése;

- időbeli tájékozódás a fizikatörténet legfontosabb eseményeiben;

- a környezetvédelemmel összefüggő problémák felismerése és megértése;

- a környezettudatossággal és energiahatékonysággal összefüggő problémák megértése és a lehetséges megoldási lehetőségek ismerete.

Az emelt szintű fizika érettségi vizsgán ezen túlmenően az alábbi kompetenciák szükségesek:

- az ismeretanyag belső összefüggéseinek, az egyes témakörök közötti kapcsolatok áttekintése, felismerése;

- integrált gondolkodás (az egyik szaktudomány tartalmi elemeinek átvitele és alkalmazása egy másik szaktudomány területén);

- problémák megoldásában - a megfelelő matematikai eszközöket is felhasználva - az ismeretek alkalmazása;

- a fizika tanult vizsgálati és következtetési módszereinek alkalmazása;

- az adatok, mérési eredmények felhasználása bizonyítékként, érvként;

- változók vizsgálata (függő és független változók felismerése, elkülönítése, a változók közötti kapcsolatok szisztematikus vizsgálata, kontrollja);

- hipotézisek, elméletek, modellek, törvények megfogalmazása, vizsgálata;

- az alapvető fontosságú tények és az ezekből következő alaptörvények, összefüggések szabatos kifejtése, magyarázata szóban és írásban;

- a mindennapi életet befolyásoló fizikai természetű jelenségek értelmezése;

- több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő fizikai feladatok, problémák megoldása;

- időbeli tájékozódás a legfontosabb fizikatörténeti és kultúrtörténeti vonatkozásokban;

- a környezetvédelemmel összefüggő problémák megértése és elemzése.

B) TÉMAKÖRÖK

Emelt szinten csak a középszintet meghaladó követelmények találhatók.

A táblázat első oszlopában dőlt betűvel szereplő fogalmak, jelenségek stb. csak az emelt szintre vonatkoznak. Amely témakörhöz a táblázat nem tartalmaz külön követelményt, ott a fogalom ismerete az elvárás.

1. Mechanika

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

 

Középszint

Emelt szint

1.1. Newton törvényei

 

 

1.1.1. Newton I. törvénye

Kölcsönhatás

Mozgásállapot, -változás

Tehetetlenség, tömeg

Inerciarendszer

Ismerje fel és jellemezze a mechanikai kölcsönhatásokat. Ismerje a mozgásállapot-változások létrejöttének feltételeit, tudjon példákat említeni különböző típusaikra. Ismerje fel, ábrázolja és jellemezze az egy kölcsönhatásban fellépő erőket, fogalmazza meg, értelmezze Newton törvényeit. Értelmezze a tömeg fogalmát Newton 2. törvénye segítségével. Ismerje a sztatikai tömegmérés módszerét. Tudja meghatározni az 1.4. pontban felsorolt mozgásfajták létrejöttének dinamikai feltételét.

Értelmezze a mindennapos mechanikai jelenségeknél az ok-okozati kapcsolatokat.

Legyen jártas a sztatikai tömegmérésben.

Alkalmazza Newton törvényeit az 1.4. pontban meghatározott mozgásfajtákra.

1.1.2. Newton II. törvénye

Erőhatás, erő, eredő erő támadáspont, hatásvonal

Legyen jártas az erővektorok ábrázolásában, összegzésében.

Legyen jártas az erővektorok felbontásában.

Lendület, lendületváltozás,

Lendületmegmaradás

Zárt rendszer

Ütközések vizsgálata

Tudja, mit értünk egy test lendületén, lendületváltozásán.

Konkrét, mindennapi példákban (pl. ütközések, közlekedésbiztonság) ismerje fel a lendületmegmaradás törvényének érvényesülését, egy egyenesbe eső változások esetén tudjon egyszerű feladatokat megoldani.

Tudja alkalmazni a lendületmegmaradás törvényét feladatmegoldásokban.

Szabaderő, kényszererő

 

 

1.1.3. Newton III. törvénye

Legyen jártas az egy testre ható erők és az egy kölcsönhatásban fellépő erők felismerésében, ábrázolásában.

 

1.2. Pontszerű és merev test egyensúlya

 

 

Forgatónyomaték

Tudja értelmezni dinamikai szempontból a testek egyensúlyi állapotát. Ismerje az erő forgató hatását, a forgatónyomaték fogalmát, a merev test egyensúlyának kettős feltételét.

Tudjon egyszerű számításos feladatot e témakörben megoldani.

Legyen képes a témához kapcsolódó feladatokat megoldani.

Erőpár

Egyszerű gépek:

Lejtő, emelő, csiga

 

 

Tömegközéppont

Ismerje a tömegközéppont fogalmát, tudja alkalmazni szabályos homogén testek esetén.

Legyen képes egyszerű számítások, mérések, szerkesztések elvégzésére. Tudja egyszerű esetekben pontrendszer tömegközéppontját számolással meghatározni.

1.3. A változó forgómozgás dinamikai leírása

 

 

Tehetetlenségi nyomaték

Perdület és perdület-megmaradás

 

Ismerje a forgómozgás dinamikai leírását. Tudja, hogy a test forgásának megváltoztatása a testre ható forgatónyomatékok hatására történik. Lássa a párhuzamot a haladó mozgás és a forgómozgás dinamikai leírásában.

Tudja alkalmazni a forgómozgás mozgásegyenletét egyszerű forgásszimmetrikus testekre.

Legyen tisztában a tiszta gördülés fogalmával és feltételével.

Egyszerű példákban (pl. Naprendszer, korcsolyázó) ismerje fel a perdületmegmaradás törvényének érvényesülését.

1.4. Mozgásfajták

 

 

Anyagi pont, merev test

Ismerje az anyagi pont és a merev test fogalmát a probléma jellegének megfelelően.

 

Vonatkoztatási rendszer

Egyszerű példákban ismerje fel a hely és a mozgás viszonylagosságát.

 

Pálya, út, elmozdulás

Tudja alkalmazni a pálya, út, elmozdulás fogalmakat.

 

Helyvektor, elmozdulásvektor

 

 

1.4.1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás

Legyen jártas konkrét mozgások út-idő, sebesség-idő grafikonjának készítésében és elemzésében.

 

Sebesség, átlagsebesség

Ismerje és alkalmazza a sebesség fogalmát.

 

Mozgást befolyásoló tényezők: súrlódás, közegellenállás súrlódási erő

Ismerje a súrlódás és a közegellenállás hatását a mozgásoknál, ismerje a súrlódási erők nagyságát befolyásoló tényezőket.

Tudja alkalmazni a csúszási és tapadási súrlódásra vonatkozó összefüggéseket.

1.4.2. Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás

Egyenletesen változó mozgás átlagsebessége, pillanatnyi sebessége

Ismerje fel és jellemezze az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgásokat.

Konkrét példákon keresztül különböztesse meg az átlag- és a pillanatnyi sebességet, ismerje ezek kapcsolatát.

Az a-t, v-t, s-t grafikon egyikének ismeretében tudja a másik két grafikont elkészíteni. Ismerje az út és a gyorsulás grafikus kiszámítását a v-t grafikonból.

Gyorsulás

Ismerje és alkalmazza a gyorsulás fogalmát.

 

Négyzetes úttörvény

Tudjon megoldani egyszerű feladatokat.

 

Szabadesés, nehézségi gyorsulás (› 6.1)

Értelmezze a szabadesést mint egyenletesen változó mozgást.

Tudja a nehézségi gyorsulás fogalmát és értékét, egyszerűbb feladatokban alkalmazni is.

 

1.4.3. Összetett mozgások

Függőleges, vízszintes hajítás

Értelmezze egyszerű példák segítségével az összetett mozgást.

Tudja meghatározni a függőleges és vízszintes hajítás magasságát, távolságát, időtartamát, végsebességét.

1.4.4. Periodikus mozgások

Jellemezze a periodikus mozgásokat.

Tudjon kinematikai és dinamikai feladatokat megoldani a periodikus mozgások témakörében.

1.4.4.1. Az egyenletes körmozgás

 

 

Periódusidő, fordulatszám

Kerületi sebesség

Szögelfordulás, szögsebesség

 

 

Centripetális gyorsulás

Centripetális erő mint a körmozgást fenntartó erő

Ismerje fel a centripetális gyorsulást okozó erőt konkrét jelenségekben, tudjon egyszerű számításos feladatokat megoldani.

 

Szöggyorsulás és kerületi gyorsulás

 

 

1.4.4.2. Mechanikai rezgések

 

 

Rezgőmozgás

Ismerje a rezgőmozgás fogalmát.

 

Harmonikus rezgőmozgás

Kitérés, amplitúdó, fázis

Rezgésidő, frekvencia

Ismerje a harmonikus rezgőmozgás kinematikai jellemzőit, kapcsolatát az egyenletes körmozgással kísérleti tapasztalat alapján.

Tudja alkalmazni a harmonikus rezgőmozgás összefüggéseit (periódusidő, elmozdulás-idő, sebesség-idő, gyorsulás-idő) egyszerűbb feladatok megoldásában.

Rugalmas erő

A rugóállandó és rugóerő fogalma és alkalmazása egyszerű feladatokban.

 

Matematikai inga

Lengésidő

Tudjon periódusidőt mérni.

Ismerje a matematikai inga periódusidejét leíró összefüggést, feladatmegoldásoknál és méréseknél tudja alkalmazni.

Csillapított és csillapítatlan rezgések

 

 

Rezgő rendszer energiája

Ismerje, milyen energiaátalakulások mennek végbe a rezgő rendszerben.

 

Szabadrezgés, kényszerrezgés

Ismerje a szabadrezgés, a kényszerrezgés jelenségét.

 

Rezonancia

Ismerje a rezonancia jelenségét, tudja mindennapi példákon keresztül megmagyarázni káros, illetve hasznos voltát.

 

1.4.4.3. Mechanikai hullámok (› 4.1.)

Ismerje a mechanikai hullám fogalmát, fajtáit, tudjon példákat mondani a mindennapi életből.

Tudja alkalmazni a hullámjelenségeket leíró összefüggéseket.

Longitudinális, transzverzális hullám, polarizált hullám, egy-, két, háromdimenziós hullám

Ismerje fel, hogy egy adott hullám melyik kategóriába tartozik.

 

Hullámhossz, terjedési sebesség, frekvencia

Ismerje a hullámmozgást leíró fizikai mennyiségeket.

 

Visszaverődés, törés jelensége, törvényei

Beesési, visszaverődési, törési szög, törésmutató

Polarizáció

Tudjon példákat mondani a mindennapi életből hullámjelenségekre.

 

Interferencia

 

Ismerje az interferencia létrejöttének feltételeit.

Elhajlás

 

 

Állóhullám, duzzadóhely, csomópont

Húrok, sípok

 

Ismerje az állóhullám kialakulásának feltételeit.

Hangforrás, hanghullámok

Hangerősség

Hangmagasság

Hangszín

A hangtani alapfogalmakat tudja összekapcsolni a hullámmozgást leíró fizikai mennyiségekkel.

Ismerje a decibel mértékegységet, és annak nagyságrendjét az ember által szokásosan érzékelt hangtartományban.

Ultrahang, infrahang

Ismerje az ultra- és infrahang jellemzőit, néhány gyakorlati alkalmazást, a zajártalom mibenlétét.

 

1.5. Munka, energia

 

 

Munkavégzés, munka

Definiálja a munkát és a teljesítményt, tudja kiszámítani állandó erőhatás esetén.

Ismerje a munka ábrázolását F-s diagramon.

Tudjon munkát, teljesítményt számolni egyenletesen változó erőhatás esetén is.

Gyorsítási munka

Emelési munka

Súrlódási munka

 

 

Energia, energiaváltozás

 

 

Mechanikai energia:

Mozgási energia

Forgási energia

Rugalmassági energia

Helyzeti energia

Tudja megkülönböztetni a különféle mechanikai energiafajtákat, tudjon azokkal folyamatokat leírni, jellemezni.

Jellemezze kvantitatív értelemben a különféle mechanikai energiafajtákat.

Munkatétel

 

Tudjon egyszerű feladatokat megoldani a munkatétel segítségével.

Energiamegmaradás törvénye (› 2.5)

Konzervatív erők munkája

Tudja alkalmazni a mechanikai energiamegmaradás törvényét egyszerű feladatokban. Ismerje az energiagazdálkodás környezetvédelmi vonatkozásait.

Mutassa be néhány energiaátalakító berendezés példáján, hogyan hasznosítjuk a természet energiáit.

Értelmezze a konzervatív erő fogalmát.

Teljesítmény

Hatásfok (› 2.8)

Ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a teljesítmény és a hatásfok fogalmát.

Értelmezze a hatásfokot, mint a folyamatok gazdaságosságának jellemzőjét.

1.6. A speciális relativitáselmélet alapjait

(› 5.2)

 

 

Az éter fogalmának elvetése, fénysebesség

Egyidejűség, idődilatáció, hosszúságkontrakció

A tömeg, tömegnövekedés

 

Ismerje a speciális relativitáselmélet alapgondolatait.

1.7. Folyadékok és gázok mechanikája

 

A légnyomás kimutatása és mérése

Ismerje a légnyomás fogalmát, mértékegységeit. Ismerjen néhány, a levegő nyomásával kapcsolatos, gyakorlati szempontból is fontos jelenséget.

 

Pascal törvénye

 

 

Hidrosztatikai nyomás

Felhajtóerő

Tudja alkalmazni hidrosztatikai ismereteit hétköznapi jelenségek értelmezésére.

Legyen képes egyszerű kísérletek elvégzésére.

Tudja alkalmazni hidrosztatikai ismereteit egyszerű számításos feladatok megoldására.

Felületi feszültség

Ismerje a felületi feszültség fogalmát. Ismerje a határfelületeknek azt a tulajdonságát, hogy minimumra törekszenek.

 

Közegellenállás

Ismerje a közegellenállás jelenségét, és tudja, hogy mitől függ a közegellenállási erő.

 

Kontinuitási törvény

Bernoulli-törvény

Tudjon példát mondani az áramlási törvények alkalmazására a gyakorlati életből.

 

2. Hőtan, termodinamika

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

 

Középszint

Emelt szint

2.1. Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly

 

 

Egyensúlyi állapot

Hőmérséklet, nyomás, térfogat

Belső energia

Anyagmennyiség (tömeg, részecskeszám), mól

Ideális gáz

Tudja, mit értünk állapotjelzőn, nevezze meg őket. Legyen tájékozott arról, milyen módszerekkel történik a hőmérséklet mérése.

Ismerjen különböző hőmérőfajtákat (mérési tartomány, pontosság). Ismerje a Celsius- és Kelvin-skálákat, és feladatokban tudja használni.

Értelmezze, hogy mikor van egy test környezetével termikus egyensúlyban.

 

Avogadro törvénye (› 4.1)

Ismerje az Avogadro-törvényt.

 

2.2. Hőtágulás

 

Feladatok megoldásakor alkalmazza a hőtágulást leíró összefüggéseket.

Szilárd anyag lineáris, térfogati hőtágulása

Ismerje a hőmérséklet-változás hatására végbemenő méretváltozásokat, tudja azokat konkrét példákkal alátámasztani.

 

Folyadékok hőtágulása

Ismerje az egyes anyagok különböző hőtágulásának jelentőségét, a jelenség szerepét a természeti és technikai folyamatokban, tudja azokat konkrét példákkal alátámasztani. Mutassa be a hőtágulást egyszerű kísérletekkel.

 

2.3. Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között)

 

 

Gay-Lussac I. és II. törvénye

Boyle-Mariotte törvénye

Egyesített gáztörvény

Állapotegyenlet

Izobár, izochor, izoterm állapotváltozás

Ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a gáztörvényeket, tudja összekapcsolni a megfelelő állapotváltozással. Ismerje az állapotegyenletet. Tudjon értelmezni egyszerű p-V diagramokat.

Ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a gáztörvényeket, tudja összekapcsolni a megfelelő állapotváltozással.

Mutasson be egyszerű kísérleteket a gázok állapotváltozásaira. Legyen jártas a p-V diagramon való grafikus ábrázolásban. Tudja alkalmazni az állapotegyenletet.

2.4. Az ideális gáz kinetikus modellje (› 5.1)

Kvalitatív módon ismerje, mit jelent a gáznyomás, a hőmérséklet a kinetikus gázelmélet alapján.

 

Hőmozgás

Ismerjen a hőmozgást bizonyító jelenségeket (pl. Brown-mozgás, diffúzió).

 

2.5. Energiamegmaradás hőtani folyamatokban (› 1.4)

 

 

2.5.1. Termikus, mechanikai kölcsönhatás

 

 

Hőmennyiség, munkavégzés

Ismerje a gázon és a gáz által végzett térfogati munkavégzést és a hőmennyiség fogalmát.

Ismerje a térfogati munkavégzés grafikus megjelenítését p-V diagramon.

Értse a folyamatra jellemző mennyiségek és az állapotjelzők közötti különbséget.

2.5.2. A termodinamika I. főtétele zárt rendszer

Belső energia

Adiabatikus állapotváltozás

Értelmezze az I. főtételt speciális - izoterm, izochor, izobár, adiabatikus - állapotváltozásokra.

Tudja alkalmazni az I. főtételt feladatmegoldásoknál.

2.5.3. Körfolyamatok

 

Tudjon értelmezni p-V diagramon ábrázolt speciális körfolyamatokat.

Perpetuum mobile

 

Ismerje, mit jelent az elsőfajú perpetuum mobile kifejezés, értse a megvalósítás lehetetlenségét.

2.6. Kalorimetria

 

 

Fajhő, mólhő, hőkapacitás, termikus egyensúly

Gázok fajhői

Ismerje a hőkapacitás, fajhő fogalmát, és azokat tudja alkalmazni egyszerű problémák esetén.

Ismerje a hőkapacitás, fajhő és mólhő fogalmát, tudja kvalitatív módon megmagyarázni az állandó térfogaton és állandó nyomáson mért fajhő különbözőségét gázoknál.

Legyen képes egyszerű keverési feladatok megoldására.

Tudjon egyszerű kalorimetrikus mérést elvégezni.

2.7. Halmazállapot-változások

Ismerje a különböző halmazállapotok tulajdonságait.

Ismerje a halmazállapot-változásokkal kapcsolatos fogalmakat és azokat tudja alkalmazni egyszerű problémák esetén.

Tudja, milyen energiaváltozással járnak a halmazállapot-változások, legyen képes egyszerű számításos feladatok elvégzésére.

Értelmezze a fogalmakat, és tudjon számításos feladatokat megoldani velük.

2.7.1. Olvadás, fagyás

Olvadáshő, olvadáspont

Ismerje az olvadáspontot befolyásoló tényezőket.

 

2.7.2. Párolgás, lecsapódás

Párolgáshő

Telített és telítetlen gőz

Forrás, forráspont, forráshő

Tudja, mely tényezők befolyásolják a párolgás sebességét.

Ismerje a forrás jelenségét.

Ismerje a forráspontot befolyásoló tényezőket.

Értse a gáz és a gőz fogalmak különbözőségét. Tudja kvalitatív módon magyarázni a gőz telítetté válásának okait, a telített gőz tulajdonságait.

Szublimáció

 

 

Cseppfolyósíthatóság

 

 

2.7.3. Jég, víz, gőz

A víz különleges fizikai tulajdonságai

Ismerje a víz különleges tulajdonságainak jelentőségét, tudjon példákat mondani ezek következményeire (pl. az élet kialakulásában, fennmaradásában betöltött szerepe).

 

A levegő páratartalma

Ismerje a levegő relatív páratartalmát befolyásoló tényezőket.

 

Csapadékképződés

Kvalitatív módon ismerje az eső, a hó, a jégeső kialakulásának legfontosabb okait.

 

 

Ismerje, milyen változásokat okoz a felmelegedés, az üvegházhatás, a savas eső stb. a Földön.

 

2.8. A termodinamika II. főtétele

 

 

2.8.1. Hőfolyamatok iránya

Tudjon értelmezni mindennapi jelenségeket a II. főtétel alapján.

 

Rendezettség, rendezetlenség

 

Értse, hogy mit jelent termodinamikai értelemben a rendezettség, rendezetlenség fogalma.

Reverzibilis, irreverzibilis folyamatok

Ismerje a reverzibilis, irreverzibilis folyamatok fogalmát.

Példákban értelmezze a reverzibilis, irreverzibilis folyamatok fogalmát.

2.8.2. Hőerőgépek

(› 1.5.)

 

Tudja alkalmazni a hőerőgépek működését leíró fogalmakat konkrét esetekre (pl. gőzgép, belső égésű motor).

Ismerje a hűtőgép működési elvét.

Hatásfok

Legyen tisztában a hőerőgépek hatásfokának fogalmával és korlátaival.

 

Másodfajú perpetuum mobile

 

Ismerje a másodfajú perpetuum mobile megvalósíthatatlanságát.

2.9. A hőterjedés formái

Ismerje a hővezetés, hőáramlás és hősugárzás jelenségét.

 

3. Elektromágnesség

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

 

Középszint

Emelt szint

3.1. Elektromos mező

 

 

3.1.1. Elektrosztatikai alapjelenségek

Kétféle elektromos töltés

Vezetők és szigetelők

Elektroszkóp

Elektromos megosztás

Értse az elektrosztatikai alapjelenségeket, és tudja ezeket elemezni és bemutatni egyszerű elektrosztatikai kísérletek, hétköznapi jelenségek alapján.

 

Coulomb-törvény

 

Alkalmazza a Coulomb-törvényt feladatmegoldásban.

A töltésmegmaradás törvénye

 

 

3.1.2. Az elektromos mező jellemzése

Térerősség

A szuperpozíció elve

Erővonalak, -fluxus

Alkalmazza az elektromos mező jellemzésére használt fogalmakat. Ismerje a pontszerű elektromos töltés által létrehozott és a homogén elektromos mező szerkezetét és tudja jellemezni az erővonalak segítségével. Tudja alkalmazni az összefüggéseket homogén elektromos mező esetén egyszerű feladatokban.

 

Feszültség

 

 

Potenciál, ekvipotenciális felület

 

A pontszerű elektromos töltés által létrehozott és a homogén elektromos mezőt tudja jellemezni az ekvipotenciális felületek segítségével.

Konzervatív mező (› 1.5.)

Homogén mező

Tudja, hogy az elektromos mező által végzett munka független az úttól.

Értse, hogy az elektrosztatikus mező konzervatív volta miatt értelmezhető a potenciál és a feszültség fogalma.

Földpotenciál

 

 

3.1.3. Töltések mozgása elektromos mezőben (› 1.1.)

 

Alkalmazza a munkatételt ponttöltésre elektromos mezőben.

3.1.4. Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön

 

 

Töltések elhelyezkedése vezetőkön

Térerősség a vezetők belsejében és felületén

Csúcshatás

Az elektromos mező árnyékolása

Ismerje a töltés- és térerősség viszonyokat a vezetőkön, legyen tisztában ezek következményeivel a mindennapi életben, tudjon példákat mondani gyakorlati alkalmazásukra.

 

Földelés

 

 

3.1.5. Kondenzátorok

Kapacitás

Síkkondenzátor

Permittivitás

Ismerje a kondenzátor és a kapacitás fogalmát. Tudjon példát mondani a kondenzátor gyakorlati alkalmazására.

Ismerje a kondenzátor lemezei között lévő szigetelőanyag kapacitásmódosító szerepét. Ismerje a síkkondenzátor kapacitásának meghatározását.

Feltöltött kondenzátor energiája

Ismerje a kondenzátor energiáját.

Ismerje a feltöltött kondenzátor energiájának meghatározását, és alkalmazza a fenti összefüggéseket feladatok megoldásában.

3.2. Egyenáram

 

 

3.2.1. Elektromos áram, áramerősség

Feszültségforrás, áramforrás

Értse az elektromos áram létrejöttének feltételeit, ismerje az áramkör részeit, tudjon egyszerű áramkört összeállítani.

 

Elektromotoros erő, belső feszültség, kapocsfeszültség

 

 

Áramerősség- és feszültségmérő műszerek

Ismerje az áramerősség- és feszültségmérő eszközök használatát.

 

3.2.2. Ohm törvénye

Ellenállás, belső ellenállás, külső ellenállás

Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás

Változtatható ellenállás

Értse az Ohm-törvényt vezető szakaszra és ennek következményeit, tudja alkalmazni egyszerű feladat megoldására, kísérlet, illetve ábra elemzésére.

Alkalmazza az Ohm-törvényt összetett feladat megoldására, kísérlet, illetve ábra elemzésére. Ismerjen ellenállás-mérési módszert.

Az ellenállás hőmérsékletfüggése

 

Ismerje a fémek ellenállásának hőmérsékletfüggését.

Telepek soros, fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása

Az eredő ellenállás

Ismerje a soros és a párhuzamos kapcsolásra vonatkozó összefüggéseket, és alkalmazza ezeket egyszerű áramkörökre.

Értse a soros és a párhuzamos kapcsolásra vonatkozó összefüggések magyarázatát, és alkalmazza ezeket összetettebb áramkörökre is. Alkalmazza ismereteit egyszerűbb egyenáramú mérések megtervezésére, vagy megadott kapcsolási rajz alapján történő összeállítására és elvégzésére.

3.2.3. Félvezetők

Ismerje a félvezető fogalmát, tulajdonságait.

 

Félvezető eszközök

Tudjon megnevezni félvezető kristályokat. Tudja megfogalmazni a félvezetők alkalmazásának jelentőségét a technika fejlődésében, tudjon példákat mondani a félvezetők gyakorlati alkalmazására (pl. dióda, tranzisztor, memóriachip, napelemek).

 

3.2.4. Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye

Ismerje az elektromos áram hatásait és alkalmazásukat az elektromos eszközökben.

Alkalmazza egyszerű feladatok megoldására az elektromos eszközök teljesítményével és energiafogyasztásával kapcsolatos ismereteit.

 

Hő-, mágneses, vegyi hatás (› 4.2)

Ismerje az áram élettani hatásait, a baleset-megelőzési és érintésvédelmi szabályokat.

 

Galvánelemek, akkumulátor

Ismerje a galvánelem és az akkumulátor fogalmát, és ezek környezetkárosító hatását.

Tudja az ismereteit alkalmazni egyszerű elektrolízises problémák értelmezésében.

3.3. Az időben állandó mágneses mező

 

 

3.3.1. Mágneses alapjelenségek

A dipólus fogalma

 

Ismerje az analógiát és a különbséget a magneto- és az elektrosztatikai alapjelenségek között.

Mágnesezhetőség, mágneses megosztás

 

 

A Föld mágneses mezeje

Iránytű

Ismerje a Föld mágneses mezejét és az iránytű használatát.

 

3.3.2. A mágneses mező jellemzése

Indukcióvektor

Indukcióvonalak, indukciófluxus

Ismerje a mágneses mező jellemzésére használt fogalmakat és definíciójukat, tudja kvalitatív módon jellemezni a különböző mágneses mezőket.

Tudja kvantitatív módon jellemezni a mágneses mezőket.

Ismerje az elektromos áram keltette mágneses mezőnek az elektrosztatikus mezőtől eltérő szerkezetét.

3.3.3. Az áram mágneses mezeje

Hosszú egyenes vezető, áramhurok, egyenes tekercs mágneses mezeje

Homogén mágneses mező

Ismerje az egyenes tekercs és az egyenes vezető mágneses mezejének jellegét.

Alkalmazza a speciális alakú áramvezetők mágneses mezejére vonatkozó összefüggéseket egyszerű feladatokban.

Elektromágnes, vasmag

Mágneses permeabilitás

Ismerje az elektromágnes néhány gyakorlati alkalmazását, a vasmag szerepét hangszóró, csengő, műszerek, relé stb.).

 

3.3.4. Mágneses erőhatások

A mágneses mező erőhatása áramjárta vezetőre

Ismerje a mágneses mező erőhatását áramjárta vezetőre nagyság és irány szerint speciális esetben.

 

Két párhuzamos, hosszú egyenes vezető között ható erő

 

 

Lorentz-erő

Részecskegyorsító berendezés (› 5.3.)

Ismerje a Lorentz-erő fogalmát, hatását a mozgó töltésre, ismerje ennek néhány következményét.

Tudjon a Lorentz-erővel kapcsolatos feladatokat megoldani.

Tudjon megnevezni egy gyorsítótípust és ismerje működési elvét.

3.4. Az időben változó mágneses mező

 

 

3.4.1. Az indukció alapjelensége

Mozgási indukció

Nyugalmi indukció

Faraday-féle indukciós törvény

Ismerje az indukció alapjelenségét, és tudja, hogy a mágneses mező mindennemű megváltozása elektromos mezőt hoz létre.

Ismerje az időben változó mágneses mező keltette elektromos mező és a nyugvó töltés körül kialakuló elektromos mező eltérő szerkezetét.

Alkalmazza az indukcióval kapcsolatos ismereteit egyszerű feladatok megoldására.

Lenz törvénye (› 1.4)

Kölcsönös indukció

Ismerje Lenz törvényét, és tudjon hozzá kapcsolódó egyszerű kísérleteket és jelenségeket említeni.

Tudjon egyszerű jelenségeket a Lenz-törvény alapján értelmezni.

Önindukció

Ismerje az önindukció szerepét az áram ki- és bekapcsolásánál.

 

Tekercs mágneses energiája

Ismerje a tekercs mágneses energiáját.

 

3.4.2. A váltakozó áram

A váltakozó áram fogalma

Ismerje a váltakozó áram előállításának módját, a váltakozó áram tulajdonságait, hatásait, és hasonlítsa össze az egyenáraméval.

Ismerje a feszültség és az áram időbeli lefolyását leíró összefüggéseket.

Alkalmazza ismereteit egyszerűbb váltakozó áramú kísérletek megadott kapcsolási rajz alapján történő összeállítására és elvégzésére.

Generátor, motor, dinamó

Ismerje a generátor, a motor és a dinamó működési elvét, alkalmazásait.

 

Pillanatnyi, maximális és effektív feszültség és áramerősség

Ismerje az effektív feszültség és áramerősség jelentését. Ismerje a hálózati áram alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat.

 

 

Ismerje, hogy a tekercs és a kondenzátor eltérő módon viselkedik egyenárammal és váltakozó árammal szemben.

Értse az eltérő viselkedés okát.

Váltakozó áramú ellenállások: ohmos, induktív és kapacitív ellenállás

Fáziskésés, fázissietés

 

 

3.4.3. A váltakozó áram teljesítménye és munkája

Hatásos teljesítmény

Látszólagos teljesítmény

Fáziseltérés nélküli esetben ismerje az átlagos teljesítmény és a munka kiszámítását.

Általános esetben ismerje az átlagos teljesítmény és a munka kiszámítását.

Transzformátor

Ismerje a transzformátor felépítését, működési elvét és szerepét az energia szállításában. Tudjon egyszerű feladatokat megoldani a transzformátorral kapcsolatban.

 

3.5. Elektromágneses hullámok

 

 

3.5.1. Az elektromágneses hullám fogalma

Terjedési sebessége vákuumban

Ismerje a mechanikai és az elektromágneses hullámok azonos és eltérő viselkedését.

 

Az elektromágneses hullámok spektruma: rádióhullámok, infravörös sugarak, fény, ultraibolya, röntgen- és gammasugarak

Ismerje az elektromágneses spektrumot, tudja az elektromágneses hullámok terjedési tulajdonságait kvalitatív módon leírni.

Ismerje a különböző elektromágneses hullámok alkalmazását és biológiai hatásait.

Ismerje, hogy a modern híradástechnikai, távközlési, kép- és hangrögzítő eszközök működési alapelveiben a tanultakból mit használnak fel.

Párhuzamos rezgőkör zárt, nyitott

Tudja, miből áll egy rezgőkör, és milyen energiaátalakulás megy végbe benne.

Értse a rezgőkörben létrejövő szabad elektromágneses rezgések kialakulását

Thomson-képlet

 

 

Csatolt rezgések, rezonancia

 

 

Dipólus sugárzása, antenna, szabad elektromágneses hullámok

 

Ismerje a gyorsuló töltés és az elektromágneses hullám kapcsolatát.

4. Optika

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

 

Középszint

Emelt szint

4.1. A fény mint elektromágneses hullám

 

 

4.1.1. Terjedési tulajdonságok

Fényforrás

Fénynyaláb, fénysugár

Tudja, hogy a fény elektromágneses hullám, ismerje ennek következményeit. Ismerje a fény terjedési tulajdonságait, tudja tapasztalati és kísérleti bizonyítékokkal alátámasztani.

 

Fénysebesség

Tudja, hogy a fénysebesség határsebesség.

Ismerjen a fénysebesség mérésére vonatkozó klasszikus módszert (pl. Olaf Römer, Fizeau).

4.1.2. Hullámjelenségek

 

 

A visszaverődés és törés törvényei - Snellius-Descartes törvény

Prizma, planparalel lemez

Abszolút és relatív törésmutató

Teljes visszaverődés, határszög (száloptika)

Tudja alkalmazni a hullámtani törvényeket egyszerűbb feladatokban. Ismerje fel a jelenségeket, legyen tisztában létrejöttük feltételeivel, és értse az ezzel kapcsolatos természeti jelenségeket és technikai eszközöket. Tudja egyszerű kísérletekkel szemléltetni a jelenségeket.

Alkalmazza a hullámtani törvényeket összetett (prizma, planparalel lemez) feladatokban.

Tudjon egyszerűbb méréseket tervezni és elvégezni a hullámtani törvényekkel kapcsolatban (pl. törésmutató meghatározása).

Diszperzió

Ismerje, hogy a prizma a fehér fényt a szivárvány színeire bontja.

Ismerje, hogy a fény terjedési sebessége egy közegben frekvenciafüggő.

Színképek (› 5.2.)

 

 

Homogén és összetett színek

Legyen ismerete a homogén és összetett színekről.

 

Fényinterferencia, koherencia

Fénypolarizáció, polárszűrő

Ismerje az interferenciát, elhajlást és a polarizációt, és ismerje fel ezeket egyszerű jelenségekben. Értse a fény transzverzális jellegét.

 

Fényelhajlás résen, rácson

 

Ismerje és értelmezze a színfelbontás néhány esetét (prizma, rács).

Tudja alkalmazni a rácson történő elhajlásra vonatkozó összefüggéseket hullámhossz mérésére.

Lézerfény

 

Ismerje a lézerfény fogalmát, tulajdonságait.

4.1.3. A geometriai fénytani leképezés

 

 

Az optikai kép fogalma (valódi, látszólagos)

Síktükör

Lapos gömbtükrök (homorú, domború)

Vékony lencsék (gyűjtő, szóró)

Fókusztávolság, dioptria

Ismerje a képalkotás fogalmát sík- és gömbtükrök, valamint lencsék esetén. Tudjon képszerkesztést végezni tükrökre, lencsékre a nevezetes sugármenetek segítségével. Ismerje, hogy a lencse gyűjtő és szóró mivolta adott közegben a lencse alakjától függ.

Tudja, hogy a lencse gyűjtő és szóró mivolta a környező közeg anyagától is függ.

Leképezési törvény

Nagyítás

Alkalmazza egyszerű feladatok megoldására a leképezési törvényt.

Tudjon egyszerűbb méréseket elvégezni a leképezési törvénnyel kapcsolatban. (Pl. tükör, illetve lencse fókusztávolságának meghatározása.)

Alkalmazza a leképezési törvényt összetettebb feladatok megoldására.

Tudjon egyszerűbb méréseket tervezni a leképezési törvénnyel kapcsolatban.

Egyszerű nagyító

Fényképezőgép, vetítő, mikroszkóp, távcső

Ismerje a tükrök, lencsék, optikai eszközök gyakorlati alkalmazását, az egyszerűbb eszközök működési elvét.

 

4.1.4. A szem és a látás

 

 

Rövidlátás, távollátás

Szemüveg

Ismerje a szem fizikai működésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókat, a rövidlátás és a távollátás lényegét, a szemüveg használatát, a dioptria fogalmát.

 

5. Atomfizika, magfizika

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

 

Középszint

Emelt szint

5.1. Az anyag szerkezete

(› 2.4.)

 

 

Atom

Molekula

Ion

Kémiai elem

Tudja meghatározni az atom, molekula, ion és elem fogalmát.

Tudjon példákat mondani az ezek létezését bizonyító fizikai-kémiai jelenségekre.

 

Avogadro-szám (› 2.1., 2.3.)

Relatív atomtömeg

Atomi tömegegység

Ismerje az Avogadro-számot, a relatív atomtömeg és az atomi tömegegység fogalmát, ezek kapcsolatát.

Tudjon ezekkel a mennyiségekkel számításokat végezni.

5.2. Az atom szerkezete

 

 

Elektron

Elemi töltés

Ismerje az elektron tömegének és töltésének meghatározására vonatkozó kísérletek alapelvét.

Tudja értelmezni Thomson katódsugárcsöves méréseit, a Millikan-kísérletet.

Elektronburok

Ismerje az elektromosság atomos természetét.

 

Rutherford-féle atommodell

Tudja ismertetni Rutherford atommodelljét, szórási kísérletének eredményeit.

 

Atommag

Ismerje az atommag és az elektronburok méretének nagyságrendjét.

 

5.2.1. A kvantumfizika elemei

 

 

Planck-formula

Ismerje Planck alapvetően új gondolatát az energia kvantáltságáról. Ismerje a Planck-formulát.

Tudja a kilépési munka és a Planck-állandó méréssel való meghatározását.

Foton (energiakvantum)

Fényelektromos jelenség

Kilépési munka

Tudja megfogalmazni az einsteini felismerést a fénysugárzás energiájának kvantumosságáról. Ismerje a foton jellemzőit.

Tudja értelmezni a fotoeffektus jelenségét.

 

Fotocella (fényelem)

Tudja ismertetni a fotocella működési elvét, tudjon példát mondani gyakorlati alkalmazására.

 

Vonalas szí