nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
2015. évi LXXXI. törvény
az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról
2016-01-01
2016-01-02
7

2015. évi LXXXI. törvény

az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról1

I. FEJEZET

A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

1. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 7. § (1) bekezdés j) pontja a következő jc) alponttal egészül ki:

[7. § (1) A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:

....

j) azt az összeget, amelyet]

jc) a magánnyugdíjpénztár tagja a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése esetén a magánnyugdíjpénztártól visszalépő tagi kifizetésként kap;”

2. § Az Szja tv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke – ha e törvény másként nem rendelkezik – az adóalap 15 százaléka.”

3. § Az Szja tv. 29/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

a) egy eltartott esetén 66 670 forint,

b) kettő eltartott esetén

ba) 2016-ban 83 330 forint,

bb) 2017-ben 100 000 forint,

bc) 2018-ban 116 670 forint,

bd) 2019-ben és az azt követő években 133 330 forint,

c) három és minden további eltartott esetén 220 000 forint.”

4. § Az Szja tv. 29/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A házastársak által együttesen érvényesíthető kedvezmény jogosultsági hónaponként 33 335 forint.”

5. § Az Szja tv. a következő 44/E. §-sal egészül ki:

„44/E. § (1) A magánnyugdíjpénztár tagja társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése esetén a visszalépés évének adóbevallásában (munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott) vagy önellenőrzésében tett nyilatkozattal, a pénztár igazolása alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények, valamint a 44/A–44/D. § rendelkezései szerinti átutalási összeg(ek) levonása után fennmaradó részéből a magánnyugdíjpénztár által önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba az adóévben átutalt visszalépő tagi kifizetések 20 százalékának megfelelő, de legfeljebb 300 000 forint adó visszatérítéséről.

(2) Az adóhatóság – egyebekben a 44/A. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával – az adó-visszatérítés kiutalását annak az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárnak a pénzforgalmi számlájára teljesíti, amelyhez az (1) bekezdés szerinti összeg átutalása történt.”

6. § Az Szja tv. 84/G. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Ha a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2016. január 1-je előtt kezdődött, de a jövedelem megszerzésének időpontja a 2016. január 1-jével kezdődő időszakra esik, úgy az e törvénynek az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvénnyel megállapított 8. §-át a 2016. január 1-jétől megszolgált kamatjövedelemre lehet alkalmazni. A 2016. január 1-jétől megszolgált kamatjövedelmet – ha a kamat juttatójának nyilvántartásából más nem állapítható meg – a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2016. január 1-jét követő részének és az időszak teljes időtartamának napokban számolt aránya alapján kell megállapítani.”

7. § Az Szja tv. a következő 85. §-sal egészül ki:

„85. § (1) E törvénynek az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezéseit a hatálybalépésük napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(2) E törvénynek az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdés j) pont jc) alpontjának, 44/E. §-ának, 1. számú melléklet 4. pont 4.29 alpontjának és 6. számú melléklet II. Mezőgazdasági őstermelői termékek és tevékenységek pontjában szereplő táblázat 24. sorának rendelkezését a 2015. január 1-jét követően keletkezett bevételekre is lehet alkalmazni.”

8. § Az Szja tv.

a) 1. számú melléklete az 1. melléklet,

b) 6. számú melléklete a 2. melléklet

szerint módosul.

9. § Az Szja tv.

a) 29/B. § (6) bekezdésében a „625 százaléka” szövegrész helyébe a „667 százaléka” szöveg;

b) 48. § (4) bekezdés b) pontjában a „családi kedvezmény, adókedvezmény” szövegrész helyébe a „családi kedvezmény, első házasok kedvezménye, adókedvezmény” szöveg;

c) 64/A. § (7) bekezdésében az „1,19-szerese” szövegrész helyébe az „1,18-szorosa” szöveg;

d) 65. § (1) bekezdés c) pontjában az „1,19-szerese” szövegrész helyébe az „1,18-szorosa” szöveg, az „1,28-szorosa” szövegrész helyébe az „1,27-szerese” szöveg;

e) 67/B. § (5) bekezdés c) pontjában a „16 százalék” szövegrész helyébe a „15 százalék” szöveg;

f) 72. § (2) bekezdésében az „1,19-szerese” szövegrész helyébe az „1,18-szorosa” szöveg;

g) 74/A. § (5) bekezdés a) pontjában a „16 százalék” szövegrész helyébe a „15 százalék” szöveg, záró szövegrészében az „1,19-szerese” szövegrész helyébe az „1,18-szorosa” szöveg;

h) 76. § (3) bekezdésében az „1,19-szerese” szövegrész helyébe az „1,18-szorosa” szöveg;

i) 84/G. § (1) bekezdésében a „(2)–(5) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2)–(5a) bekezdésben” szöveg;

j) 2. számú melléklet I. Jellemzően előforduló bevételek fejezet 8. pontjában a „társadalombiztosítási járulék” szövegrész helyébe a „szociális hozzájárulási adó” szöveg;

k) 3. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek fejezet 5. pontjában a „társadalombiztosítási járulék” szövegrész helyébe a „szociális hozzájárulási adó” szöveg;

l) 10. számú melléklet I. Jellemzően előforduló bevételek fejezet 8. pontjában a „társadalombiztosítási járulék” szövegrész helyébe a „szociális hozzájárulási adó” szöveg

lép.

2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

10–11. §2

12. §3

13–15. §4

3. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása

16. § (1) Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Különadó tv.) 4/A. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénzügyi szervezet különadó megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezett.

(2) A pénzügyi szervezet a különadót az adóév március 10-éig megállapítja és az esedékességének megfelelő részletezésben külön nyomtatványon bevallja, valamint negyedévenként, a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig négy egyenlő részletben megfizeti.

(3) A 2010–2014. között jogelőd nélkül létrejött egyéb pénzügyi szervezet, a 2014. december 31-et követően jogelőd nélkül létrejött pénzügyi szervezet, valamint a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózó a különadót az utolsó rendelkezésre álló beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján az adóév szeptember 10-éig megállapítja, az esedékességének megfelelő részletezésben külön nyomtatványon bevallja, valamint két egyenlő részletben – szeptember 10-éig és december 10-éig – megfizeti.”

(2)–(3)5

(4) A Különadó tv. 4/A. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Az a hitelintézet, amely az adóévben befektetési szolgáltatási tevékenységet végez, vagy kiegészítő szolgáltatást nyújt, ezen tevékenységek vonatkozásában külön adókötelezettséget állapít meg a (4) bekezdés 3. pontjának és a (6) bekezdés c) pontjának megfelelő alkalmazásával az adóévi beszámoló adataira figyelemmel. Ezen tevékenységek vonatkozásában a különadót a hitelintézet az adóévet követő adóév szeptember 10-ig állapítja meg, vallja be és két egyenlő részletben – szeptember 10-ig és december 10-ig – megfizeti.”

(5)6

17. §7

18. § (1)8

(2) A Különadó tv. 7. § 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„13. befektetési alapkezelő: a Kbftv. szerinti befektetési alapkezelő, ide nem értve a kockázati tőkealap-kezelőt;”

(3)–(4)9

19. § A Különadó tv. a következő 13. §-sal egészül ki:

„13. § A Kormány a hitelintézetek 4/A. § szerinti különadó-megállapítási, -bevallási és -megfizetési kötelezettsége vonatkozásában a 2019-től alkalmazandó adókulcs (adókulcsok) mértékére legkésőbb 2018. október 31-ig tesz javaslatot.”

20. § A Különadó tv.

a) 4/A. § (12)–(37) bekezdése,

b) 7. § 23. pontja, és

c) 7. § 24. pontja

hatályát veszti.

II. FEJEZET

KÖZVETETT ADÓKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

4. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

21. §10

22. § Az Áfa tv. a következő 298. §-sal egészül ki:

„298. § A 3. számú melléklet I. részének az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvénnyel megállapított 49. pontját azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2016. január 1-jére vagy azt követő napra esik.”

23. § Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. része a 3. melléklet szerint módosul.

III. FEJEZET

EGYES ÁGAZATI ADÓKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

5. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása

24–25. §11

6. A közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény módosítása

26–29. §12

7. A dohányipari vállalkozások 2015. évi egészségügyi hozzájárulásáról szóló 2014. évi XCIV. törvény módosítása

30–35. §13

IV. FEJEZET

HELYI ADÓK

8. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

36. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 39/C. §-a a következő (4)–(5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az önkormányzat rendeletében jogosult a háziorvos, védőnő vállalkozó számára mentességet, kedvezményt megállapítani, feltéve, ha annak vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg. Az adómentességnek, adókedvezménynek valamennyi háziorvos, védőnő vállalkozó számára azonosnak kell lennie.

(5) Az (1)–(4) bekezdés szerinti mentesség, kedvezmény csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.”

37. § A Htv. 52. §-a a következő 23. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„23. háziorvos, védőnő vállalkozó: az a vállalkozó, aki/amely – gazdálkodó szervezetként vagy egyéni vállalkozóként – külön jogszabály alapján háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási vagy védőnői tevékenységet végez és nettó árbevételének legalább 80%-a e tevékenység (tevékenységek) végzésére vonatkozó, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött finanszírozási szerződés alapján az Egészségbiztosítási Alapból származik;”

V. FEJEZET

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

9. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

38. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

a) 19. § (4) bekezdésében a „havi összege 6930 forint (napi összege 231 forint)” szövegrész helyébe a „havi összege 7050 forint (napi összege 235 forint)” szöveg,

b) 24/A. § (3) bekezdésében a „16 százaléka” szövegrész helyébe a „15 százaléka” szöveg,

c) 51. § (2) bekezdésében a „16 százaléka” szövegrész helyébe a „15 százaléka” szöveg,

d) 51/A. § (2) bekezdésében a „16 százaléka” szövegrész helyébe a „15 százaléka” szöveg,

e) 51/A. § (3) bekezdésében a „16 százaléka” szövegrész helyébe a „15 százaléka” szöveg

lép.

VI. FEJEZET

A SZERENCSEJÁTÉK SZERVEZÉSÉT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

10. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

39. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 35. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A játékkaszinók játékadójának 3%-át játékosvédelmi vagy karitatív célra kell fordítani. E rendelkezés alkalmazásában játékosvédelmi célnak minősül különösen a játékosok által ingyenesen, 0–24 óra között hívható telefonos ügyfélszolgálat (zöld szám) fenntartása, a játékosok részére a szociális ellátórendszer keretében elérhető közösségi ellátásokról szóló figyelemfelhívó, illetve folyamatos tájékoztatás biztosítása, valamint a szerencsejátékkal kapcsolatos, esetleges káros mentális, pszichikai vagy szociális hatások megelőzése, kezelése.”

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

11. Hatályba léptető rendelkezések

40. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 12. § az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

(3) A 30. §–35. § 2015. szeptember 1-jén lép hatályba.

(4) Az 1. §–9. §, a 16. §–20. §, a 22. §–23. §, a 36. §–39. § és az 1–3. melléklet 2016. január 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 2015. évi LXXXI. törvényhez

Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pontja a következő 4.29. alponttal egészül ki:

(4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

„4.29. a Nemzeti Tehetség Program keretében a kiemelkedően tehetséges fiatalok és a kiemelkedő tehetséggondozó magánszemélyek számára pályázatban meghatározott feltételekkel és módon folyósított ösztöndíj.”

2. melléklet a 2015. évi LXXXI. törvényhez

Az Szja tv. 6. számú melléklet II. Mezőgazdasági őstermelői termékek és tevékenységek pontjában szereplő táblázat 24. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

(Sorszám

Megnevezés

Vámtarifaszám)

„24.

Szőlővenyige, fás szárú energetikai ültetvényről lekerülő tűzifa, faforgács, fűrészpor és fahulladék

4401-ből”

3. melléklet a 2015. évi LXXXI. törvényhez

Az Áfa tv. 3. számú mellékletének I. része a következő 49. ponttal egészül ki:

(I. rész: termékek

Sorszám

Megnevezés

vtsz.)

„49.

Házi sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva

0203-ból
(kivéve: 0203
1110, 0203 2110)”

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!