nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
2015. évi XCVII. törvény
a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről
2017-06-16
2017-12-31
4
Jogszabály

2015. évi XCVII. törvény

a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről1

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya kiterjed

a) a mezőgazdasági, halászati, akvakultúra és élelmiszer-ipari termékre,

b) az a) pont szerinti terméket termelő, feldolgozó, valamint forgalmazó természetes személyre és családi gazdálkodóra, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre,

c) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) hatálya alá tartozó ágazatok termékeinek előállításához, forgalmazásához, illetve feldolgozásához kapcsolódó gazdasági tevékenységeket végzők képviselőiből álló elismert és elismerés iránt folyamodó termelői szervezetekre, ezek társulásaira, valamint szakmaközi szervezetekre,

d) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Halkereskedelmi Rendelet) hatálya alá tartozó ágazatok termékeinek előállításához, forgalmazásához, illetve feldolgozásához kapcsolódó gazdasági tevékenységeket végzők képviselőiből álló elismert és elismerés iránt folyamodó termelői szervezetekre, ezek társulásaira, valamint szakmaközi szervezetekre,

e) a Rendeletben, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-ei 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott termelői csoportokra.

(2) E törvény rendelkezéseit az Európai Unió közös piacszervezésének szabályozásáról szóló közösségi jogi aktusokkal és az azokat végrehajtó jogszabályokkal összhangban kell alkalmazni.

(3) A termelői és a szakmaközi szervezetek elismerésével kapcsolatos, a 14. § a)–c) pontjában és a 18. § (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott eljárások során a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény I. Fejezet, IV. Fejezet és a VII. Fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E törvény alkalmazásában:

a) ágazat: a Rendelet 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt ágazatok;

b) kiterjesztés: az elismert termelői szervezet, termelői szervezetek elismert társulása vagy elismert szakmaközi szervezet egyes piacszervezési intézkedéseinek jogszabályban történő kihirdetése;

c) piacszervezési intézkedés: elismert termelői szervezeten, termelői szervezetek elismert társulásán vagy elismert szakmaközi szervezeten belül létrejött megállapodás, döntés vagy összehangolt magatartás;

d) reprezentativitás: az elismert termelői szervezetnek, termelői szervezetek elismert társulásának vagy elismert szakmaközi szervezetnek a Rendelet 164. cikkében meghatározott képviseleti szintje;

e) szakmaközi szervezet: a Rendelet vagy a Halkereskedelmi Rendelet hatálya alá tartozó terméket termelő, feldolgozó és forgalmazó szervezetek és személyek által az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján létrehozott, bírósági nyilvántartásba vett, a Rendelet vagy a Halkereskedelmi Rendelet előírásainak megfelelő és az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által elismert egyesület vagy köztestület;

f) termelői szervezet: e törvény hatálya alá tartozó terméket termelő szervezetek és személyek kezdeményezésére létrehozott, a Rendelet vagy a Halkereskedelmi Rendelet előírásainak megfelelő, és a miniszter által elismert jogi személy.

(2) A szakmaközi szervezetekre vonatkozó szabályok tekintetében Magyarország egy régiónak és egy gazdasági térségnek minősül.

(3) A termelői szervezetekre vonatkozó szabályok tekintetében a miniszter az egyes ágazatokra vonatkozó gazdasági térségeket rendeletben állapítja meg.

II. FEJEZET

MEZŐGAZDASÁGI PIACSZERVEZÉSI RENDELKEZÉSEK

3. Fizetési határidő

3. § (1) A termelő és feldolgozó, illetve felvásárló viszonylatában a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék ellenértékének kifizetése az áru átvételétől számított harminc napot nem haladhatja meg, amennyiben a helyesen kiállított számla a feldolgozó, illetve felvásárló részére az átvételt követő tizenöt napon belül átadásra kerül. Ha a termelő a helyesen kiállított számlát az átvételt követő tizenöt napon túl bocsátja a feldolgozó, illetve felvásárló rendelkezésére, a termék ellenértékét a helyesen kiállított számla kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell kifizetni. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék ellenértékének kifizetésére egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) Hatodik Könyve IX. Fejezetének a pénztartozás teljesítésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül a fizetési teljesítésre nem kerül sor, a fizetésre kötelezett köteles a termék ellenértékét a Ptk.-ban meghatározott késedelmi kamattal, de legalább a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt kamattal megfizetni.

(3) A termelő és a feldolgozó, illetve a felvásárló közötti mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék tulajdonjogának átruházására irányuló szerződésnek tartalmaznia kell a fizetésre kötelezett késedelmes teljesítése esetére a fizetésre kötelezettnek a pénzforgalmi szolgáltatója részére adott,

a) a termék ellenértékére és

b) a termék ellenértéke után fizetendő késedelmi kamatra

vonatkozó beszedési megbízás teljesítésére irányuló hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát.

(4) Amennyiben a szerződő felek az adott ágazatban elismert szakmaközi szervezet által elfogadott, fizetési határidőt tartalmazó szabványos szerződésminta szerint kötnek szerződést, akkor eltérhetnek az (1) bekezdésben foglalt fizetési határidőre vonatkozó előírástól.

4. Betakarítás előtti szerződési szabályok

4. § (1) Mezőgazdasági termelővel, mint eladóval az általa használt mezőgazdasági földterületen megtermelt mezőgazdasági termény értékesítésére annak betakarítása előtt csak

a) a Ptk. 6:232. §-a szerinti, a saját termelésű mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés, valamint

b) a Ptk. 6:233. §-a szerinti, a vevő közreműködésével előállított mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés

köthető.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában eladónak minősül mezőgazdasági termelőként az a személy, aki az általa használt mezőgazdasági földterületen a szerződés tárgyát képező mezőgazdasági terményt saját nevében és saját kockázatára termeli meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szerződések esetében a Ptk. rendelkezéseit az e törvényben foglalt kiegészítéssel együtt kell alkalmazni.

5. § (1) Mezőgazdasági termelővel, mint eladóval az általa használt mezőgazdasági földterületen megtermelt mezőgazdasági termény értékesítésére annak betakarítása előtt kötött adásvételi szerződésnek tartalmaznia kell

a) az eladó nyilatkozatát arról, hogy a szerződés teljesítését szolgáló mezőgazdasági terményt mezőgazdasági termelőként saját nevében és saját kockázatára termeli,

b) egyedi azonosításra alkalmas módon azon mezőgazdasági földterületek megjelölését, amelyen megtermelt terménnyel az eladó a szerződésben foglaltakat teljesíti,

c) rögzített mennyiség szolgáltatására vállalt kötelezettség esetén az eladó nyilatkozatát a b) pont szerinti területeken hektáronként megtermelhető szokásos termény mennyiségéről,

d) a szerződés teljesítését akadályozó ellenőrzési körön kívül eső ok vevő részére történő bejelentésének és igazolásának részletes feltételeit,

e) a minőség meghatározásának módját, valamint

f) a teljesítési és a minőségi vita rendezésének rendjét.

(2) A mezőgazdasági termelő egészben vagy részben csak abban az esetben mentesül a szerződésben rögzített mennyiségű mezőgazdasági termény értékesítésének kötelezettsége alól, ha

a) az (1) bekezdés b) pontja szerinti területen az (1) bekezdés c) pontja szerint rögzített mennyiségű mezőgazdasági termény a mezőgazdasági termelő ellenőrzési körén kívül eső ok miatt nem termett meg, és amelyről a másik szerződő felet még a termény betakarítása előtt értesítette, valamint

b) a mezőgazdasági termelő az (1) bekezdés b) pontja szerinti területen ellenőrzési körén kívül eső mezőgazdasági káresemény bekövetkezését a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvénynek (a továbbiakban: Mkk. tv.) megfelelően az agrárkár-megállapító szervhez történt bejelentés alapján kiállított, az Mkk. tv. 14. § (1) bekezdése vagy 14. § (2a) bekezdése szerinti hatósági döntéssel igazolta.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak alkalmazása nem érinti a szerződő felek megállapodását arról, hogy a mezőgazdasági termelő a (2) bekezdésben foglalt okok miatt kieső terménymennyiséget az általa használt más mezőgazdasági földterületen megtermelt mezőgazdasági terménnyel pótolja. Ebben az esetben a mezőgazdasági termelő csak akkor mentesül a szerződésben rögzített mezőgazdasági termény értékesítésének kötelezettsége alól, ha az ellenőrzési körén kívül eső okot az általa használt összes földterület vonatkozásában a (2) bekezdés b) pontja szerinti módon bejelentette és igazolta.

6. § (1) A vevő közreműködésével előállított mezőgazdasági termény értékesítésére annak betakarítása előtt kötött adásvételi szerződés esetében az 5. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(2) A vevő az általa mezőgazdasági termelőtől, mint eladótól megvásárolt mezőgazdasági termény harmadik személy javára történő tovább értékesítése esetén a harmadik személlyel szemben csak abban az esetben hivatkozhat az 5. § (2) bekezdésen alapuló felelőssége korlátozására, ha a harmadik személlyel kötött szerződés ezt lehetővé teszi.

5.2 Kötelező szerződések

7. § (1) A nyerstej Magyarországon történő értékesítésére irányuló szerződést – a végső fogyasztó részére történő közvetlen értékesítés kivételével – a nyerstej feldolgozásáig a Rendelet 148. cikkében meghatározott tartalommal írásba kell foglalni.

(2) A felek között a határozott időre kötött (1) bekezdés szerinti szerződés időtartama legalább 6 hónap. A felek a határozatlan időre kötött (1) bekezdés szerinti szerződést rendes felmondással hat hónapos felmondási idővel szüntethetik meg.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség betartását a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi. Amennyiben a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapítja a kötelezettség megszegését, egy hónapos határidő kitűzésével felhívja a feleket a kötelezettség teljesítésére. A mezőgazdasági igazgatási szerv akkor alkalmaz szankciót, ha a felek a határidő elteltével sem teljesítik a kötelezettségeiket.

7/A. §3 (1) A friss meggy Magyarországon történő értékesítésére irányuló szerződést a friss meggy feldolgozásáig írásba kell foglalni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti, határozott időre szóló szerződést legalább egyéves időtartamra kell megkötni. A határozatlan időre kötött szerződés rendes felmondással egyéves felmondási idővel szüntethető meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szerződés megkötésére a vevőnek kell írásbeli ajánlatot tennie az eladónak, amely ajánlathoz a vevő hat hónapig kötve van.

(4) Az (1) bekezdés szerinti szerződésnek és az ajánlattételnek meg kell felelnie a Rendelet 168. cikk (4) és (6) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(5) Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott kötelezettség betartását a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi. Amennyiben a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapítja a kötelezettség megszegését, egy hónapos határidő kitűzésével felhívja a feleket a kötelezettség teljesítésére. A mezőgazdasági igazgatási szerv akkor alkalmaz szankciót, ha a felek a határidő elteltével sem teljesítik a kötelezettségeiket.

(6) Ha a felek között nem jön létre megállapodás az (1) bekezdés szerinti szerződés megkötésére, a felek közötti közvetítésre a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (a továbbiakban: agrárkamara) jogosult.

(7) A Rendelet 168. cikk (5) bekezdésének rendelkezéseit a szövetkezetek mellett a gazdasági társaságokra is alkalmazni kell.

6. Mezőgazdasági adatbázisok

8. § (1) A mezőgazdasági termékpiacok megalapozott információn alapuló szervezése, valamint az Európai Unió felé történő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében statisztikai célra állami adatbázisokat kell működtetni.

(2) A miniszter irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézet – agrárgazdasági adatbázisokat működtető szervként – működteti a

a) tesztüzemi információs rendszert,

b) piaci árinformációs rendszert.

(3) A tesztüzemi információs rendszer és a piaci árinformációs rendszer működtetésének módját, az adatszolgáltatás tartalmát, gyakoriságát, az adatok felhasználását, az adatszolgáltatásra kötelezettek körét, továbbá az adatszolgáltatás módját a miniszter rendeletben állapítja meg.

(4) A piaci árinformációs rendszer belföldi árjelentési feladatokat, valamint az európai uniós tagságból fakadó árjelentési kötelezettségeket lát el a nemzeti és a közös piacszabályozás működtetése érdekében. Az adatszolgáltatásra kötelezett ágazatokban a valós piaci folyamatok nyomon követése egyedi azonosítóval ellátott szervezetsoros ár- és mennyiségi feladatok gyűjtésén, kötelező adatszolgáltatáson és azok feldolgozásán keresztül valósul meg. Az egyedi információkból számított – egyedi azonosító adatokat nem tartalmazó – súlyozott átlagok rendszeres jelentése az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság), a nemzeti irányító szervek és statisztikai céllal a piaci szereplők felé történik.

(5) A (4) bekezdés szerinti kötelező adatszolgáltatásra kötelezettek a Rendelet 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott ágazatok e törvény hatálya alá tartozó szereplői.

(6) A (4) bekezdés szerinti kötelező adatszolgáltatás körében nyilatkozni kell

a) a jelentésre kötelezett nevéről, címéről,

b) a jelentés időszakáról,

c) az áradatokról,

d) a vonatkozó mennyiségi adatokról,

e) a megfigyelés alá vont termékek köréről.

9. § Az agrártámogatás igénybevevője rendeletben meghatározottak szerint, az ott felsorolt adatok szolgáltatására köteles.

10. § (1) A mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági igazgatási szerv részére termésbecslési célból, illetve agrárgazdasági adatbázis működtetése céljából az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint köteles gazdálkodásáról adatot szolgáltatni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás keretében – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott gazdálkodási adatokon túl – a mezőgazdasági termelő köteles a családi és utóneve, születési családi és utóneve, lakcíme, székhelye (telephelye), regisztrációs száma adatait megadni.

(3) A termésbecslési adatok, illetve az agrárgazdasági adatok kizárólag statisztikai célra használhatók fel. A mezőgazdasági termelő által megadott személyes adatokat a mezőgazdasági igazgatási szerv az aggregált statisztikai adat előállítását követően törli a nyilvántartásából.

11. § A nyers tej első felvásárlója a Rendelet 151. cikkének megfelelően köteles havonta jelenteni a hozzájuk szállított nyers tej mennyiségét a Központi Statisztikai Hivatalnak (a továbbiakban: KSH), amelyről a KSH a miniszter közvetítésével tájékoztatja a Bizottságot.

12. § A miniszter elkészíti és működteti a termelői szervezetekkel és termelői csoportokkal kapcsolatos adatbázist.

7. Piaci kategorizálás

13. § Jogszabályban meghatározott állatokat a levágás során az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában, illetve e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott módon és feltételek szerint minősíteni kell.

III. FEJEZET

SZAKMAKÖZI SZERVEZETEK, TERMELŐI SZERVEZETEK, TERMELŐI CSOPORTOK

8. Szakmaközi szervezetek elismerése, működése

14. § A miniszter

a) a szervezet kérelme alapján – amennyiben a Rendelet másként nem rendelkezik – a kérelem és valamennyi vonatkozó dokumentum benyújtásától számított négy hónapon belül dönt a szakmaközi szervezet elismeréséről, valamint jogszabályban meghatározott esetekben dönt a szakmaközi szervezet elismerésének felfüggesztéséről vagy visszavonásáról;

b) a szakmaközi szervezet kérelme és az adott ágazatra vonatkozó gazdasági adatok alapján egyedileg vizsgálja az elismerési feltételek, a szakmaközi célok megvalósítására való alkalmasság, illetve a 15. § (1) bekezdése szerinti jelentős arány meglétét;

c) ellátja a szakmaközi szervezetek ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat;

d) gondoskodik az elismerésről és annak visszavonásáról szóló döntésnek a Hivatalos Értesítőben és a miniszter által vezetett minisztérium honlapján (a továbbiakban: honlap) történő közzétételéről;

e) az elismert szakmaközi szervezetekről mindenki számára a honlapon ingyenesen elérhető nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakmaközi szervezet nevét, elérhetőségeit, céljait, vezető tisztségviselőjének megnevezését;

f) teljesíti a szakmaközi szervezetekkel összefüggő, a Bizottság irányában fennálló tájékoztatási kötelezettséget.

15. § (1) Szakmaközi szervezetként ismerhető el az a Rendelet 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt valamely meghatározott ágazatban működő egyesület vagy köztestület, amely megfelel e törvény és a Rendelet rendelkezéseinek, és amelynek tagsága az adott termék előállításának, feldolgozásának, illetve kereskedelmének jelentős arányát végzi.

(2) Egy ágazatban csak egy szakmaközi szervezet ismerhető el.

(3) E törvény alkalmazásában a Rendelet 1. cikk (2) bekezdés x) pontjában meghatározott ágazat nem minősül egy ágazatnak.

(4) Egy elismert szakmaközi szervezet egy vagy több másik ágazatot, vagy annak egy részét is képviselheti, ha teljesíti a másik ágazatban vagy annak adott részében a szakmaközi elismerés feltételeit.

(5) Szakmaközi szervezet elismerésekor másik szakmaközi szervezet által képviselt ágazatrész nem vehető figyelembe.

(6) Valamely szervezet névhasználata során a szakmaközi szervezet kifejezés alkalmazása nem keltheti azt a látszatot, hogy az adott szervezet a Rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelően jött létre és működik.

(7) A miniszter a szakmaközi szervezetet évente legalább egyszer ellenőrzi, amely során megvizsgálja, hogy megfelel-e az elismerési feltételeknek. Amennyiben a szakmaközi szervezet nem felel meg valamely elismerési feltételnek, a miniszter határidő tűzésével felszólítja a szakmaközi szervezetet az elismerési feltételeknek megfelelő működés helyreállítására. Ennek eredménytelen elteltét követően a miniszter az elismerést legfeljebb egyéves időtartamra felfüggeszti.

(8) A miniszter az elismerést visszavonja, ha a (7) bekezdés alapján kitűzött határidő eredménytelenül eltelik és az elismerési feltételeknek megfelelő működés a felfüggesztés alatt sem áll helyre.

16. § Az elismert szakmaközi szervezet az elismeréssel kapcsolatosan fennálló tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségét a miniszter felé évente egyszer, e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott határidőig teljesíti.

17. § (1) A szakmaközi szervezetnek a Rendelet 210. cikk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségét a miniszterhez intézett bejelentéssel kell teljesíteni, amelyet a miniszter haladéktalanul továbbít a Bizottság felé.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell a piacszervezési intézkedés szövegét, illetve pontos tartalmát, valamint annak – szükség szerint piaci adatokkal alátámasztott – indokolását.

(3) A Bizottságnak a Rendelet 210. cikk (5) bekezdése szerinti határozatáról a miniszter haladéktalanul tájékoztatja a szakmaközi szervezetet.

9. Termelői szervezetek és csoportok elismerése, működése

18. § (1) A miniszter végzi a termelői szervezetek, azok társulásai és a termelői csoportok, elismerésével, az elismerés visszavonásával és az elismerési feltételeknek az elismerés időtartama alatt történő teljesítésével kapcsolatos tagállami feladatokat.

(2) A miniszter az (1) bekezdésben foglalt feladatai körében különösen

a) dönt a termelői csoport, termelői szervezetek, illetve azok társulásainak elismerés iránti kérelméről;

b) dönt a termelői szervezet működési programja és a termelői szervezetek társulásának részleges működési programja elfogadása iránti kérelméről;

c) gondoskodik az a) és b) pontban meghatározott eljárásokhoz kapcsolódó ellenőrzésekről, és alkalmazza az ellenőrzések eredménye alapján jogszabályban meghatározott szankciókat;

d) teljesíti az Európai Bizottság felé történő adatszolgáltatást.

10. Piacszervezési intézkedés kiterjesztése

19. § (1) Az elismert termelői szervezet, termelői szervezetek elismert társulása vagy elismert szakmaközi szervezet, amennyiben egy adott termék előállításának – szakmaközi szervezet esetén előállításának, kereskedelmének vagy feldolgozásának – tekintetében reprezentatívnak minősül, a miniszternél kezdeményezheti az adott termékre vonatkozó piacszervezési intézkedésnek a Rendelet 164. cikk szerinti kiterjesztését.

(2) A kiterjesztésről a miniszter a körülmények mérlegelését követően a Rendeletben foglaltak szerint dönt. A kiterjesztés a piacszervezési intézkedés miniszteri rendeletben történő kihirdetésével valósul meg.

(3) A kiterjesztett piacszervezési intézkedéssel ellentétes szerződési kikötés semmis.

(4) Piacszervezési intézkedés kiterjesztése legfeljebb három gazdasági évig tartható hatályban.

(5) A szakmaközi szervezet által alkalmazott intézkedés a termelők, feldolgozók, kereskedők közül arra a csoportra terjeszthető ki, amelyre az adott intézkedést a szakmaközi szervezeten belül is alkalmazták.

11. A kiterjesztett piacszervezési intézkedés ellenőrzése

20. § (1) A kiterjesztett piacszervezési intézkedés végrehajtását a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi.

(2) Amennyiben a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapítja, hogy a piaci szereplő a piacszervezési intézkedés rendelkezéseit megsértette, ágazatfelügyeleti bírságot szab ki. Ebben az esetben az ágazatfelügyeleti bírság legkisebb mértéke ötezer forint, legmagasabb mértéke ötvenmillió forint, de legfeljebb a piaci szereplő által a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel tíz százaléka.

(3) A piaci szereplő által, a bírság jogerős kiszabásától számított két éven belül ismételten tanúsított bármely, a piacszervezési intézkedésbe ütköző magatartás esetén az ágazatfelügyeleti bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de legalább százezer forint, legfeljebb kétszázmillió forint azzal, hogy annak összege a piaci szereplő által a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel tizenöt százalékánál nagyobb nem lehet.

(4) Az ágazatfelügyeleti bírság mértékét az eset összes körülményére – így különösen a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre és a piaci szereplő gazdasági súlyára – tekintettel kell meghatározni.

12. Pénzügyi hozzájárulás

21. § (1) A miniszter kérelemre a Rendeletben foglaltak szerint dönt a Rendelet 165. cikkében meghatározott pénzügyi hozzájárulásról.

(2) A miniszter a piacszervezési intézkedést kihirdető rendeletében határozza meg a pénzügyi hozzájárulás mértékét és a hozzájárulás fizetésére kötelezettek körét. A miniszter a hozzájárulás előírásának megállapítása során az intézkedés nyomán jelentkező előnyök és hátrányok mérlegelésével jár el.

(3) A pénzügyi hozzájárulást közvetlenül a jogosult termelői szervezet, termelői szervezet társulása, vagy szakmaközi szervezet javára kell teljesíteni.

13. A pénzügyi hozzájárulás ellenőrzése

22. § (1) Önkéntes teljesítés hiányában a pénzügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget a jogosult termelői szervezet, termelői szervezet társulása vagy szakmaközi szervezet kérelmére a mezőgazdasági igazgatási szerv állapítja meg. A pénzügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget a mezőgazdasági igazgatási szerv hivatalból is megállapíthatja. A pénzügyi hozzájárulás fizetésének teljesítésére legalább harminc napot kell biztosítani. A mezőgazdasági igazgatási szerv a pénzügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget megállapító határozatában a pénzügyi hozzájárulás határidőre történő meg nem fizetése esetére végrehajtási bírságot szab ki. A végrehajtási bírság napi összege ezertől ötvenezer forintig terjedhet. A pénzügyi hozzájárulásnak a mezőgazdasági igazgatási szerv által történő beszedése során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 132. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.

(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv különös méltánylást érdemlő esetben – a pénzügyi hozzájárulás fizetésére köteles személy vagy szervezet indokolt kérelmére – egy alkalommal, a végrehajtási bírság napi összegének növelésével egyidejűleg az önkéntes teljesítésre póthatáridőt biztosíthat. A megnövelt összegű végrehajtási bírság mértéke napi százezer forintig terjedhet.

(3) A pénzügyi hozzájárulás fizetésére köteles piaci szereplő a végrehajtási bírságot a (4) bekezdésben meghatározott határidő, a megemelt összegű végrehajtási bírságot pedig a teljesítési póthatáridő lejártától a pénzügyi hozzájárulás megfizetéséig terjedő időszakra köteles megfizetni. A póthatáridő lejártáig terjedő időszak alatt nem kell végrehajtási bírságot fizetni.

(4) A végrehajtási bírság mértékét az eset összes körülményére – így különösen a fizetendő pénzügyi hozzájárulás mértékére, a pénzügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség korábban előforduló határidőre való nem teljesítésére, a pénzügyi hozzájárulás fizetésére köteles személy gazdasági súlyára – tekintettel kell meghatározni.

(5) A pénzügyi hozzájárulás, ha azt a kötelezett a teljesítésre nyitva álló határidőn belül nem fizette meg, adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet a mezőgazdasági igazgatási szerv megkeresésére az állami adóhatóság szed be.

23. § A jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiszabott végrehajtási bírságot, illetve ágazatfelügyeleti bírságot mind a kötelezettel, mind a kötelezett vezető tisztségviselőjével szemben egyidejűleg is ki lehet szabni.

14. Elismert szakmaközi szervezetek képviseleti jogai

24. § (1) A piacot súlyosan zavaró magatartás vagy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat jogellenességének megállapítását, annak alkalmazásától és alkalmazásra ajánlásától való eltiltását szakmaközi szervezet is kérheti a bíróságtól.

(2) A szakmaközi szervezet saját tagjának olyan perében meghatalmazottként eljárhat, amelynek tárgya a szervezet alapszabályában meghatározott érdek-képviseleti célok körébe vonható.

(3) A szakmaközi szervezet saját tagjait érintő, a (2) bekezdés szerinti jogellenes magatartásból eredő kárigény érvényesítésére irányuló perben – a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint – eljárhat.

15. Megállapodások és összehangolt magatartások

25. § (1) Az elismert szakmaközi szervezet által megkötött, a Rendelet 210. cikke szerinti megállapodás és összehangolt magatartás nyilvános és ahhoz a szakmaközi szervezetekhez nem tartozó további ágazati szereplők írásos nyilatkozatban csatlakozhatnak. A csatlakozás feltételeit a felek a megállapodásban határozzák meg.

(2) A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Tfmtv.) szerinti beszállítók érdekképviseletét ellátó szervezet és a szakmaközi szervezet a tagjai számára az adott piacra, illetve az ott alkalmazásra kerülő árakra, beszerzési és értékesítési lehetőségekre, ösztönzők alkalmazására, a termékek piaci helyzetének javítására, illetve kiegyensúlyozott piaci viszonyok biztosítására vonatkozó felmérést végezhet, információt adhat, valamint a tagok között erre irányuló koordinatív egyeztetést folytathat. Amennyiben az ilyen tevékenység révén megvalósuló gazdasági és társadalmi előnyök meghaladják a tevékenység révén kialakuló versenyt korlátozó magatartásból adódó hátrányokat az ilyen tevékenység nem minősül a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-ában foglalt tilalom megsértésének.

IV. FEJEZET

SZAKTANÁCSADÁSI SZOLGÁLTATÁSOK SZABÁLYAI

26. § (1)4 A legalább részben az államháztartás alrendszeréből, európai uniós forrásból vagy nemzetközi megállapodás alapján egyéb programból finanszírozott szaktanácsadási szolgáltatást nyújtó szaktanácsadóként csak az a természetes személy tevékenykedhet, aki a szaktanácsadói tevékenység végzésére irányuló szándékát a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolg. törvény) szerint bejelenti, és büntetlen előéletű. A szaktanácsadói tevékenység végzésére irányuló bejelentés – a Szolg. törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait, értesítési címét, szakirányú végzettségét és a bejelentő szaktanácsadói besorolását, szakterületét, illetve részszakterületét, valamint a bejelentő szakmai gyakorlatát bemutató összefoglalót.

(2)5 Az agrárkamara az (1) bekezdés szerinti szaktanácsadókról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a bejelentőnek az (1) bekezdésben meghatározott adatait, és – ha e célból rendelkezésre bocsátotta – egyéb elérhetőségét, továbbá a kapcsolódó végrehajtási rendeletben meghatározott egyéb adatokat, dokumentumokat. A nyilvántartásból kizárólag a szaktanácsadói tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(3)6 Az (1) bekezdés szerinti szaktanácsadói tevékenység bejelentésével kapcsolatos feladatokat az agrárkamara országos ügyintéző szervezete látja el.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki

a) a mezőgazdasági igazgatási szervet,

b) az agrárgazdasági adatbázisokat működtető szervet.

28. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

a) a szakmaközi szervezetek elismerését, az elismerés felfüggesztését, visszavonását, tájékoztatási kötelezettségét, a szakmaközi szervezetek működésének ellenőrzését;

b) a kiterjesztett piacszervezési intézkedést, annak időtartamát, ezen piacszervezési intézkedés hatálya alá tartozó, elismert termelői szervezethez, termelői szervezetek elismert társulásához vagy elismert szakmaközi szervezethez nem tartozó piaci szereplők körét;7

c) a pénzügyi hozzájárulás fizetésére kötelezettek körét, a pénzügyi hozzájárulás mértékét, a kedvezmények, mentességek körét, a fizetési kötelezettség teljesítésének időpontját;

d) a termelői csoportok, termelői szervezetek, azok társulásai elismerését, az elismerés visszavonását, beszámolási kötelezettségét, működésük ellenőrzését, működésük során feltárt szabálytalanságokkal kapcsolatban kiszabható szankciók körét;8

e) a vágás utáni minősítés rendjét;

f) a piaci árinformációs rendszer működését, az adatszolgáltatás tartalmát, gyakoriságát, az adatok felhasználását, az adatszolgáltatásra kötelezettek körét, továbbá az adatszolgáltatás módját érintő szabályokat;

g) a tesztüzemi információs rendszer működését érintő szabályokat;

h) a termésbecsléssel kapcsolatos adatszolgáltatás részletes szabályait;

i) az agrártámogatás igénybevevőjét terhelő adatszolgáltatás részletes szabályait;

j) a Rendelet V. rész I. Fejezetében meghatározott rendkívüli intézkedések tagállami végrehajtási szabályait;

k) a termelői szervezetekkel kapcsolatos, az egyes ágazatokra vonatkozó gazdasági térségeket

rendeletben állapítsa meg.

(2)9 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy – az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítsa meg a mezőgazdasági, vidékfejlesztési szaktanácsadók szakterületeinek körét, a szaktanácsadói tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szaktanácsadói bejelentés részletes szabályait, a szaktanácsadók nyilvántartásának adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes szabályokat, a szaktanácsadók képzésére vonatkozó szabályokat, továbbá a szaktanácsadói tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.10

29. § Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.

30. § E törvény hatálybalépését megelőzően elismert szakmaközi szervezetek elismerését a törvény hatálybalépése nem érinti.

31. § Ez a törvény

a) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-ei 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, és

c) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

32. §11

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!