nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
2015. évi CXIX. törvény
a víziközmű-szolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról
2015-07-24
2015-07-24
0

2015. évi CXIX. törvény

a víziközmű-szolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról1

1. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása

1. § (1) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 2. § 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„11. ivóvíz-bekötővezeték: az ivóvíz-törzshálózat és a házi ivóvízhálózat vagy a csatlakozó ivóvízhálózat között kiépített vezeték a tartozékaival, valamint a bekötési vízmérő, amely

a) bekötési vízmérő esetében

aa) úszótelkes és telekhatáron kialakított zártsorú beépítésnél az épület külső falsíkjáig terjed,

ab) önálló vízmérő aknaként kialakított vízmérési helyen bekötési vízmérőt követő elzáró szerelvényig, ennek hiányában a bekötési vízmérőt követő 10 cm-es vezetékszakasz végéig terjed,

b) bekötési vízmérő hiányában, vagy ha a bekötési vízmérőt nem önálló műtárgyként kialakított vízmérési helyen építették ki, az ivóvíz-törzshálózattól a közterület és az ingatlan határvonaláig húzódó vezetékszakasz végéig terjed,”

(2) A Vksztv. 2. §-a a következő 32. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„32. egyedi szennyvízkezelő berendezés: olyan vízilétesítmény, amely legfeljebb egy ingatlanon keletkező települési szennyvíz nem közműves, biológiai tisztítását energiabevitel segítségével végzi,”

2. § (1) A Vksztv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az e törvényben meghatározott kivételekkel a víziközművekkel kapcsolatos hatósági feladatokat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja el.”

(2) A Vksztv. 3. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fogyasztóvédelmi hatóság az eljárása során az Fgytv.-ben foglalt jogkövetkezményeken kívül – jogsértés megállapítása esetén – az alábbi jogkövetkezményeket is alkalmazhatja:)

c) a 73. § b) pontjában meghatározott esetkörön kívül, ha a lakossági felhasználót visszatérítés illeti meg, az annak teljesítésére való kötelezés.”

(3) A Vksztv. 3. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az ivóvíz-szolgáltatás korlátozás jogszerűségével összefüggésben az illetékes népegészségügyi szerv, továbbá a víziközmű-rendszerbe való bekötésre kötelezéssel összefüggésben a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (főváros kerületi) hivatala (továbbiakban: járási hivatal) jár el.”

3. § A Vksztv. 4. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:

(Az ügyintézési határidő a Hivatal)

b) 31/B. § szerinti eljárásában 45 nap,

c) 35. § és 37. § szerinti eljárásában 6 hónap.”

4. § A Vksztv. a következő 4/A. §-sal egészül ki:

„4/A. § (1) A Hivatal a felhasználók érdekében az egyes víziközmű-szolgáltatókra vonatkozóan – a jogszabályban meghatározott keretek között – hivatalból határozatban állapítja meg az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység folytatásának minimális minőségi követelményeit, valamint elvárt színvonalát, a felhasználókkal való kapcsolattartás módjára vonatkozó minimális követelményeket, a felhasználók tájékoztatásának részletes szabályait, továbbá a víziközmű-hálózat biztonságos üzemeltetésére vonatkozó minimális követelményeket.

(2) A Hivatal elvégzi a víziközmű-szolgáltató ellátási területén a felhasználói elégedettségi szint, továbbá az egyes víziközmű-szolgáltatókkal szembeni elvárás felmérését.”

5. § A Vksztv. 6. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel víziközműnek minősül, és kizárólagosan e törvényben foglaltak szerint működtethető a funkcióját tekintve a 2. § 20. pont a) és b) alpontjában foglaltaknak is eleget tevő közcélú vízilétesítmény, amely legalább huszonöt, a települési belterületen lévő lakossági felhasználó ellátását biztosítja.”

6. § A Vksztv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § (1) Ha a víziközmű nem állami vagy önkormányzati beruházásban jön létre, a beruházó a víziközmű tulajdonjogát a víziközmű üzembe helyezésének időpontjában az ellátásért felelősre átruházza. Az átruházásról a felek szerződést kötnek.

(2) Az ellátásért felelős az átvételt csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a létrehozott vízilétesítmény nem felel meg a 6. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(3) Ha az ellátásért felelős és az érintett víziközmű-rendszerre nézve vele víziközmű üzemeltetési jogviszonyban nem álló beruházó, az (1) bekezdés szerinti víziközmű térítésmentes átruházásáról állapodik meg, a térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak minősül.”

7. § A Vksztv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) A víziközmű-fejlesztés megvalósításáról – ha e törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – az ellátásért felelős gondoskodik.

(2) Ha a víziközmű-fejlesztést a víziközmű-szolgáltató vagy önkormányzatok társulása, illetve az önkormányzatok társulása konzorciumi megállapodás keretében végzi, akkor a víziközmű az üzembe helyezésének napjával az ellátásért felelős vagy felelősök tulajdonába kerül. A társulás tagjai ezt megelőzően megállapodhatnak a megvalósított víziközművön fennálló tulajdoni részesedésük mértékéről. Megállapodás hiányában tulajdoni részesedés a víziközmű-fejlesztéshez történő anyagi hozzájárulás mértéke szerint alakul.

(3) Újonnan létrehozott víziközmű-rendszer esetében a beruházásban érdekelt ellátásért felelősök a 9. § (3) bekezdésében meghatározott feladatokról a próbaüzem induló napjáig megállapodnak.

(4) Ha a (2) bekezdés szerint megvalósuló tulajdonba adás térítésmentes, a vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak minősül.”

8. § A Vksztv. 11. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az ellátásért felelős vagy a víziközmű-szolgáltató, aki nem minősül az adott víziközmű-rendszerre vonatkozó felújítási és pótlási vagy beruházási terv benyújtására kötelezettnek, a terv tartalmára nézve véleményezési joggal rendelkezik. A véleményezésre a terv kézhezvételétől számítva 30 nap áll rendelkezésre. A határidőben közölt írásba foglalt vélemény a jóváhagyásra benyújtott terv mellékletét képezi.

(5) Ha a víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési jogviszony tartalma szerint nem kötelezettje, vagy egyéb szerződéses jogviszony alapján nem kivitelezője a víziközműre irányuló beruházásnak vagy a tervszerű rekonstrukciós, felújítási és pótlási munkáknak, joga és kötelezettsége, hogy az 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott legkisebb költség elve érvényesülésének előmozdítása érdekében, annak területére korlátozottan közreműködjön és szakmai álláspontját kifejtse a fejlesztési munka műszaki tartalmának meghatározása és a kivitelezés szakszerűsége kérdésében. A víziközmű-szolgáltató e minőségében írásban előterjesztett kérdését vagy javaslatát az ellátásért felelős vagy a lebonyolításban közreműködő megbízottja, továbbá a jogszabály által kijelölt beruházó szerv 30 napon belül írásban megválaszolja, véleményezi.

(5a) A víziközmű fejlesztés indokoltságát megalapozó gördülő fejlesztési terv benyújtására kötelezett vagy azt véleményező víziközmű-szolgáltató, a gördülő fejlesztési tervben szereplő víziközmű fejlesztéséhez szükséges, más kérelmére folyamatban lévő vízügyi hatósági eljárásban ügyfélnek minősül.

(5b) A gördülő fejlesztési terv készítése a víziközmű-rendszer üzemeltetéséből származó díjbevétel terhére is finanszírozható.”

9. § A Vksztv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A víziközmű tulajdonosa a 16. § szerinti pályázat kiírását – ha pályázat kiírására nem kerül sor, az üzemeltetési szerződés megkötését – megelőzően, a 78. §-ban meghatározott víziközmű tulajdonos pedig az ott meghatározott határidőig az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott módon vagyonértékelést végez. A vagyonértékelés költsége a használati díjból is finanszírozható.”

10. § A Vksztv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § (1) Ha jogszabály vagy üzemeltetési szerződés a víziközmű-szolgáltatási jog gyakorlását vagy a víziközmű használatát díj (a továbbiakban: használati díj) fizetéséhez köti, az ellátásért felelős az ebből származó bevételét elkülönítetten kezeli, és azt kizárólag víziközmű-fejlesztés finanszírozására – ideértve a víziközmű-fejlesztés céljára igénybe vett hitellel összefüggő adósságszolgálat teljesítését is – használhatja fel.

(2) Az ellátásért felelős vagy – ha a használati díj kezelését megállapodás szerint a víziközmű-szolgáltató végzi – a víziközmű-szolgáltató a tárgyévet követő év március 31. napjáig benyújtja a Hivatalnak a tárgyévben fizetett használati díj felhasználására vonatkozó elszámoló jelentését, amely tartalmazza a víziközmű-fejlesztésre felhasznált összeget és annak műszaki tartalmát, továbbá annak pénzintézeti igazolását, hogy az ellátásért felelős, illetve a víziközmű-szolgáltató melyik elkülönített számláján mekkora összeg áll rendelkezésre.

(3) A használati díj mértékét a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg.”

11. § A Vksztv. 21. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az üzemeltetési szerződés megszűnése esetében a víziközmű-szolgáltató az ellátásért felelős részére átadja az érintett felhasználókra, felhasználási helyekre és víziközművekre vonatkozóan:)

e) a további víziközmű-működtetés tekintetében szükséges műszaki dokumentumokat, adatokat, ideértve az 55. § szerinti bekötési kötelezettséggel érintett ingatlan azonosításához szükséges helyrajzi számot és címet.”

12. § A Vksztv. a következő 10/A. alcímmel egészül ki:

„10/A. Korábban nem nyújtott szolgáltatás

31/A. § (1) Ha olyan víziközmű beruházást helyeznek üzembe, amelynek eredményeként a településen korábban nem nyújtott víziközmű-szolgáltatás kerül bevezetésre, a beruházással létrehozott új víziközmű vagy víziközmű-rendszer üzembe helyezését követően, de nem korábban, mint az üzemeltetési szerződés jóváhagyását célzó kérelem és a víziközmű-szolgáltatói működési engedély területi hatályának a szerződéssel érintett ellátási területre történő kiterjesztését célzó kérelem Hivatalhoz történő beérkezése, a szerződött víziközmű-szolgáltató jogosult az újonnan létrehozott víziközművön olyan, az e törvényből és e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokból származó valamennyi víziközmű-szolgáltatási tevékenységet végezni, ami korábban az adott településen víziközmű hiányában nem volt végezhető (továbbiakban: ideiglenes szolgáltatás).

(2) A víziközmű-szolgáltató az ideiglenes szolgáltatás keretében is biztosítja a fogyasztóvédelmi, a környezetvédelmi, a közegészségügyi, valamint a katasztrófavédelmi előírások maradéktalan betartását.

(3) Az ideiglenes szolgáltatási tevékenység akkor szűnik meg, amikor az üzemeltetési szerződés jóváhagyására, valamint az ideiglenes szolgáltatást végző szerződött víziközmű-szolgáltató működési engedély hatályának az adott ellátási területre történő kiterjesztésére irányuló eljárások jogerősen lezárulnak.

(4) Az ideiglenes szolgáltatást végző szerződött víziközmű-szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott kérelmekkel együtt az ideiglenes szolgáltatás díjára (a továbbiakban: átmeneti díj) vonatkozó kérelmet is előterjeszthet. A kérelemben részletesen és teljes körűen, számításokkal támasztja alá a szerződött víziközmű-szolgáltató az alkalmazni javasolt átmeneti díj mértékét.

(5) Amennyiben az ideiglenes szolgáltatás ellátásának lehetősége meglévő víziközmű-rendszer bővítéseként nyílt meg és az arról ellátott településeken azonos víziközmű-szolgáltatási díjat alkalmaznak, úgy a (4) bekezdés szerinti kérelem előterjesztésének nincs helye és a szerződött víziközmű-szolgáltató az ideiglenes szolgáltatás tekintetében a víziközmű-rendszer egészére megállapított díjat alkalmazhatja.

(6) Az ideiglenes szolgáltatásról – a (4) bekezdésben meghatározott bővítésként megvalósított víziközmű-rendszeren nyújtott szolgáltatás kivételével – a szerződött víziközmű-szolgáltató elkülönített pénzügyi-számviteli nyilvántartást vezet.

31/B. § (1) A Hivatal a 31/A. § (4) bekezdése szerinti és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalommal benyújtott kérelem alapján mind az alapdíj, mind a fogyasztással arányos díj vonatkozásában a 62. § és a 63. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazva állapítja meg az átmeneti díjat.

(2) A Hivatal az átmeneti díjat a szerződött víziközmű-szolgáltató díj kéreleméhez képest alacsonyabb mértékben is megállapíthatja.

(3) A szerződött víziközmű-szolgáltató a Hivatal által meghatározott átmeneti díjról szóló határozat kézhezvételét követően, a soron következő számlában, az ideiglenes szolgáltatás kezdete napjára visszamenőleges hatállyal érvényesítheti díjigényét az ideiglenes szolgáltatással érintett vízközmű-rendszerre csatlakozott felhasználóval szemben.

(4) A Hivatal az átmeneti díjat megállapító határozatot tájékoztatásul megküldi a miniszternek.

(5) Az átmeneti díjat megállapító határozat hatályát veszti, ha

a) a Hivatal elutasítja a 31/A. § (1) bekezdése szerint előterjesztett kérelmek valamelyikét,

b) a 74. § (2) bekezdés 3. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott és a határozat közlését követően kihirdetett rendeletnek az ideiglenes szolgáltatási tevékenységgel érintett ellátási területre kiterjedő víziközmű-szolgáltatási díjat megállapító rendelkezései hatályba lépnek.

31/C. § Az ideiglenes szolgáltatási tevékenység ellátása során a koncessziós szerződéses üzemeltetési jogviszonyban álló gazdasági társaságot a szerződött víziközmű-szolgáltatóval azonos jogok illetik meg és azonos kötelezettségek terhelik.

31/D. § (1) A felhasználó és a szerződött víziközmű-szolgáltató közötti jogviszonyok tekintetében az ideiglenes szolgáltatás időtartama alatt az e törvényben, a végrehajtására kiadott kormányrendeletben és az üzletszabályzatban meghatározott rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik vagy a felek eltérő megállapodása hiányában az (1) bekezdés alkalmazásában a szerződött víziközmű-szolgáltató előzetes hozzájárulásával üzembe helyezett bekötéssel rendelkező felhasználó és a szerződött víziközmű-szolgáltató közötti közszolgáltatási szerződés az ideiglenes szolgáltatás tényleges igénybevétele napjától hatályos.”

13. § A Vksztv. 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A Hivatal – az ellátáshoz fűződő közérdekből – víziközmű-szolgáltatás nyújtására közérdekű üzemeltetőt jelöl ki, ha

a) a víziközmű-szolgáltatás nyújtása veszélybe kerül azáltal, hogy

aa) az üzemeltetési szerződés megszűnt,

ab) a víziközmű-szolgáltató gazdasági-pénzügyi ellehetetlenülése, fizetésképtelensége következik be,

ac) a víziközmű-szolgáltató tevékenységét nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően folytatja, és ez közvetlenül veszélyezteti a biztonságos ellátást vagy a felhasználók ellátása azt megköveteli, vagy

ad) a Hivatal a víziközmű-szolgáltató engedélyét a 38. § (1) bekezdés c) vagy e) pontja alapján visszavonta, és

b) az ellátásért felelős a víziközmű-szolgáltatás biztosításáról nem gondoskodott.

(1a) A Hivatal közérdekű üzemeltetőt jelölhet ki abban az esetben is, ha a víziközmű-üzemeltetés egyéb okból ellehetetlenül.”

14. § A Vksztv. a következő 33/A. §-sal egészül ki:

„33/A. § A közérdekű üzemeltetés körében a víziközmű-szolgáltató a víziközmű-rendszeren felújítást, beruházást kizárólag a Hivatal előzetes engedélye alapján végezhet. Az engedélyezett fejlesztés ellenértéke az ellátásért felelős részére a közérdekű üzemeltetés ideje alatt járó használati díj terhére elszámolható. A használati díjból nem fedezett ellenértéket az ellátásért felelős köteles a víziközmű-szolgáltatónak megfizetni.”

15. § A Vksztv. 38. § (1) bekezdés e) pont ed) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hivatal a víziközmű-szolgáltató e törvényben, a végrehajtására kiadott jogszabályokban vagy a Hivatal által kiadott határozatokban meghatározott kötelezettségeinek megszegése esetében

az engedélyt visszavonja, ha)

ed) a 36. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabály megváltozását követően, a megváltozott feltételeknek a víziközmű-szolgáltató a jogszabályban biztosított felkészülési időt követően nem tesz eleget, vagy”

16. § (1) A Vksztv. 40/B. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Víziközmű-védelmi bírság szabható ki, ha

az ellátásért felelős)

ab) megszegi az e törvényben vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban és a Hivatal határozatában foglalt ellátásért felelősre vonatkozó előírásokat és ez az ellátásbiztonságot veszélyezteti;”

(2) A Vksztv. 40/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Víziközmű-védelmi bírság szabható ki, ha

a víziközmű-szolgáltató)

ba) a víziközmű-szolgáltatási vagy a víziközmű-üzemeltetési tevékenységét a Hivatal által kiadott jogerős működési engedély vagy üzemeltetési szerződés jóváhagyása nélkül folytatja, ide nem értve a 31/A. § (1) bekezdésében szabályozott ideiglenes szolgáltatást,”

(3) A Vksztv. 40/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Víziközmű-felügyeleti bírság szabható ki azzal a gazdálkodó szervezettel szemben is, amely víziközmű-szolgáltatási tevékenységet a Hivatal engedélye nélkül végzi.”

17. § A Vksztv. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„55. § (1) Az ingatlan tulajdonosa – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – köteles az ingatlant a víziközmű-rendszerbe beköttetni és a víziközmű-szolgáltatást igénybe venni, ha

a) az ingatlant határoló közterületen olyan, a közműves ivóvízellátás vagy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás biztosítását szolgáló víziközmű-rendszer helyezkedik el, amihez ivóvíz-bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték és azok műtárgyai kiépítésével közvetlenül csatlakozni lehet, és

b) az ingatlanon felépített épületre használatbavételi vagy fennmaradási engedélyt adott, továbbá a használatbavételt tudomásul vette az építésügyi hatóság vagy az erre irányuló eljárás folyamatban van.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségre az ingatlan tulajdonosát mindkét víziközmű-szolgáltatási ágazat vonatkozásában felszólíthatja a víziközmű-szolgáltató. A kötelezettséget az írásbeli felszólítás kézhezvételétől számított egy éven belül teljesíti az ingatlan tulajdonosa. Közös tulajdonú ingatlan esetében a kötelezettség a tulajdonostársakat egyetemlegesen terheli.

(3) Ha az ingatlan tulajdonosa a bekötés valamennyi műszaki előfeltételét teljesítette, a víziközmű-szolgáltató az ingatlan víziközmű-rendszerhez történő csatlakoztatását és a közszolgáltatási szerződés létrejöttét nem tagadhatja meg.

(4) Ha az ingatlan tulajdonosa az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét a (2) bekezdésben meghatározott határidőben nem teljesíti, a víziközmű-szolgáltató kérelmére a tulajdonost a járási hivatal kötelezi az ingatlan beköttetésére. A járási hivatal eljárása igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettséget nem von maga után.

(5) A víziközmű-szolgáltató a (4) bekezdés szerint előterjesztett kérelmében

a) közli az érintett ingatlan helyrajzi számát és címét,

b) ismerteti az (1) bekezdés a) pontjában rögzített feltételek fennállását,

c) rögzíti a (2) bekezdés szerint előírt kötelezettség elmaradásának tényét és

d) javaslatot tesz a bekötés legkisebb költséggel együtt járó műszaki megvalósítási módjára és a kötelezés teljesítésének határidejére.

(6) Adott ingatlan tekintetében mentesül a tulajdonos

a) az ivóvíz-törzshálózatra történő bekötési kötelezettség alól, ha az ingatlan vízellátása a vízügyi hatóság által engedélyezett és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 1. számú melléklet 26. pont b) alpontjában meghatározott saját célú vízilétesítményből biztosított,

b) a szennyvízelvető rendszerre történő bekötési kötelezettség alól, ha az ingatlanon keletkező szennyvíz elvezetése, tisztítása és ártalommentes elhelyezése vagy hasznosítása a vízügyi hatóság által engedélyezett és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 1. számú melléklet 26. pont b) alpontjában meghatározott saját célú vízilétesítménnyel biztosított vagy az ingatlanon keletkező szennyvíz tisztítása az építésügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezéssel megoldott vagy az ezen engedélyek megszerzésére vonatkozó kérelmet a (2) bekezdés szerinti felszólítást megelőzően az ingatlan tulajdonosa vagy jogcímes használója előterjesztette.

(7) A járási hivatal a víziközmű-szolgáltató (4) bekezdés szerint előterjesztett kérelmét elutasíthatja, ha az eset összes körülményére tekintettel a tulajdonostól nem várható el, hogy a kötelezésnek eleget tegyen. E körben a járási hivatal mérlegeli, hogy

a) az ingatlan használata víziközmű-szolgáltatás hiányában biztosított-e,

b) víziközmű-szolgáltatás hiányában fennáll-e a felszíni és felszín alatti vizek állapotának, valamint a földtani közegnek a közvetlen veszélyeztetése, vagy

c) a kérelem előterjesztése időpontjában van-e az ellátásért felelősnek vagy a víziközmű-szolgáltatónak jogszabályban vagy szerződésben előírt teljesítetlen kötelezettsége víziközmű-rendszerhez történő csatlakozási arány vonatkozásában.

(8) A feltárt tényállás összes körülményére tekintettel a járási hivatal kötelezés kibocsátása vagy kérelem elutasítása helyett az ingatlan tulajdonosával hatósági szerződésben is megállapodhat a bekötés megvalósításáról.

(9) Az állam mint tulajdonos az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettségek, továbbá a felhasználó díjtartozása vonatkozásában felmerülő mögöttes felelősség alól mentesül a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján megvásárolt lakóingatlanok esetében.”

18. § (1) A Vksztv. 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A víziközmű-szolgáltató a létfenntartási, a közegészségügyi és a katasztrófa-elhárítási vízigények teljesítése mellett a víziközmű-szolgáltatás korlátozása, illetve felfüggesztése körében az alábbi intézkedések megtételére jogosult:

a) a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást külön berendezés beépítésével időben és mennyiségben korlátozhatja,

b) az átfolyó ivóvíz mennyiségét csökkentő szűkítőt helyezhet el,

c) lakossági felhasználó esetében a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást felfüggesztheti, ha a létfenntartási és közegészségügyi vízigények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátást más, elérhető módon biztosítja,

d) előrefizetős mérőt helyezhet el, ha ebben és a fennálló tartozások megfizetésében a felhasználóval megállapodott, vagy

e) nem lakossági felhasználó esetében a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást felfüggesztheti, illetve 45 napon túli díjtartozás esetében 30 napos határidővel a közszolgáltatási szerződést felmondhatja.”

(2) A Vksztv. 58. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Létfenntartási és a közegészségügyi vízigények teljesítését az illetékes népegészségügyi szerv ellenőrizheti és szükség szerint intézkedik a víziközmű-szolgáltatóval szemben.”

(3) A Vksztv. 58. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A víziközmű-szolgáltató az alábbi feltételek együttes fennállása esetében jogosult az (1) bekezdés szerinti intézkedések megtételére:]

a) a lakossági felhasználó fizetési kötelezettségével 60 napot meghaladó késedelembe esett vagy az 52. § (2a) bekezdése szerinti elszámolási módot választó elkülönített vízhasználó hitelesítéssel nem rendelkező mellékvízmérőt működtet, valamint ha az e törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott módon nem teszi lehetővé a mellékvízmérő leolvasását,”

(4) A Vksztv. 58. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Ivóvizet kizárólag a közkifolyókról vételező természetes személyek számára az ivóvízellátást legalább 20 liter/fő/nap mennyiségben, legfeljebb 300 m távolságon belül szükséges biztosítani.”

19. § (1) A Vksztv. 61. § (1) bekezdés d) pontja és záró szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

(A víziközmű-szolgáltató és az ellátásért felelős)

d) együttműködési és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése

céljából kezelheti a felhasználó azonosításához szükséges és elégséges, e törvény szerint a szerződés tartalmát képező személyes adatot, továbbá az 55. § végrehajtása érdekében az ingatlan azonosításához szükséges helyrajzi számot és címet. A felhasználó azonosításához a természetes személy felhasználó esetén neve, lakcíme, anyja neve, születésének helye, születésének időpontja, nem természetes személy felhasználó esetén elnevezése, székhelye, adószáma, cégjegyzékszáma (egyéb nyilvántartási száma) szükséges.”

(2) A Vksztv. 61. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az 55. § alkalmazása érdekében az ingatlan helyrajzi száma és címe átadható a járási hivatalnak.”

20. § A Vksztv. 67. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az átadási szerződés alapján fizetésre kötelezett víziközmű-szolgáltató az átadási szerződés vagy annak módosítása egy aláírt példányát az aláírástól számított 30 napon belül tájékoztatásul megküldi a Hivatalnak.”

21. § A Vksztv. a következő 67/A. §-sal egészül ki:

„67/A. § Az átadási árra vonatkozó javaslatában a Hivatal figyelembe veszi, hogy:

a) az árnak ösztönöznie kell a legkisebb költségű víziközmű-szolgáltatást, a víziközmű-szolgáltató kapacitásának hatékony igénybevételét, valamint a természeti erőforrások kímélete elvének érvényesülését, és

b) az árnak tartalmaznia kell a folyamatos és biztonságos víziközmű-szolgáltatás biztosításához, illetve a víziközmű-szolgáltató jogszabályi kötelezettségei teljesítéséhez szükséges és indokolt ráfordítások ellenértékét.”

22. § A Vksztv. 70. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás tekintetében a 66. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy közszolgáltatási szerződés alatt a 69. § (1) bekezdése szerinti szerződést, hatósági díj alatt víziközmű-fejlesztési hozzájárulást kell érteni.”

23. § A Vksztv. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„72. § (1) A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás kizárólag azon víziközmű rendszer víziközmű-fejlesztési igényeivel összefüggésben – ide nem értve a felhasználó részére kiépítendő ivóvíz- vagy szennyvíz-bekötővezetéket – használható fel, amelyhez a hozzájárulás megfizetésére kötelezett felhasználási hely csatlakozik.

(2) A víziközmű-fejlesztési hozzájárulást a víziközmű-szolgáltató szedi be az ellátásért felelős javára és jogosult azt jogszabály vagy hatóság által előírt vagy az üzemeltetési szerződésből fakadó felújítási, pótlási és beruházási kötelezettség teljesítéséhez szükséges mértékig felhasználni, összhangban a Hivatal által jóváhagyott gördülő fejlesztési tervvel. E körben a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás a víziközmű-szolgáltató tulajdonába tartozó rendszerfüggetlen víziközmű-elem felújítására vagy pótlására is felhasználható.

(3) Az ideiglenes szolgáltatás tartama alatt a szerződött víziközmű-szolgáltató, az általa beszedett víziközmű-fejlesztési hozzájárulást elkülönített számlán gyűjti. A beszedett víziközmű-fejlesztési hozzájárulás felhasználása az ideiglenes szolgáltatás megszűnését követően történhet.

(4) A víziközmű-szolgáltató a beszedett víziközmű-fejlesztési hozzájárulásról és annak felhasználásáról elkülönített számviteli nyilvántartást vezet. A víziközmű-szolgáltató a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás számviteli nyilvántartásban szereplő összesített adatairól, valamint az elvégzett felújítási, pótlási és beruházási munkák tartalmáról, azok műszaki szükségességéről legalább évi egy alkalommal tájékoztatja az ellátásért felelőst.

(5) Ha az üzemeltetési szerződés megszűnik, a víziközmű-szolgáltató a beszedett, de víziközmű-fejlesztésre fel nem használt víziközmű-fejlesztési hozzájárulás összegével az ellátásért felelős felé elszámol és a maradványt részére átadja; vagy ha az ideiglenes szolgáltatás azért szűnt meg, mert a Hivatal az üzemeltetési szerződést nem hagyta jóvá, az ideiglenes szolgáltatást nyújtó az ellátásért felelős felé a beszedett víziközmű-fejlesztési hozzájárulás összegével elszámol.”

24. § A Vksztv. a következő 21/A. alcímmel egészül ki:

„21/A. Külön díj ellenében végezhető szolgáltatások

72/A. § (1) A miniszter rendeletben állapítja meg a víziközmű-szolgáltató által

a) a felhasználók számára külön díj ellenében kizárólagosan végezett szolgáltatások körét és azok díjait,

b) a felhasználó szerződésszegése esetén külön díj ellenében kizárólagosan végzett szolgáltatások körét és azok díjait, és

c) a felhasználók számára ingyenesen biztosítandó szolgáltatások legszűkebb körét.

(2) A Hivatal a 65. § (2) bekezdése szerint szabályozott módon javaslatot tesz a víziközmű-szolgáltató által külön díj ellenében végzendő szolgáltatások körére és díjaira, az ingyenesen biztosítandó szolgáltatások legszűkebb körére, valamint a felhasználó szerződésszegése esetén külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körére és díjaira.”

25. § (1) A Vksztv. 74. § (1) bekezdése a következő 23. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„23. az ideiglenes szolgáltatásra vonatkozó átmeneti díjkérelem tartalmi és formai követelményeit, az átmeneti díj meghatározásánál figyelembe vehető ráfordítások körét”

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) A Vksztv. 74. § (2) bekezdése a következő 10. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben)

„10. állapítsa meg a víziközmű-szolgáltató által a felhasználók igénye alapján külön díj ellenében végzendő szolgáltatások körét és annak díjait, a felhasználók számára ingyenesen biztosítandó szolgáltatások legszűkebb körét, a felhasználó szerződésszegése esetén külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körét és azok díjait.”

(3) A Vksztv. 74. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy

1. a használati díjak mértékét,

2. a rendszeres adatszolgáltatásra kötelezett engedélyesek vagy ellátásért felelősök és az általuk szolgáltatandó adatok körét, valamint az adatszolgáltatási kötelezettség határidejét,

3. a közszolgáltatási szerződés felek általi megszegésére vonatkozó jogkövetkezmények mértékére és alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket,

4. a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértékét

rendeletben állapítsa meg.”

26. § A Vksztv. a következő 76/A. §-sal egészül ki:

„76/A. § A 63. § (6) bekezdése szerint 2015. január 1-jét megelőzően kibocsátott tanúsítvány 2017. december 31-ig hatályos.”

27. § A Vksztv. a következő 77/A. §-sal egészül ki:

„77/A. § (1) E törvénynek a víziközmű-szolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CXIX. törvénnyel megállapított 31/A–31/D. § rendelkezéseit a víziközmű-szolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CXIX. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, addig nem nyújtott szolgáltatások díjmegállapítását célzó eljárásokra is alkalmazni kell.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti folyamatban lévő eljárás tárgyát képező kérelem nem felel meg a 31/A. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek, a Hivatal a víziközmű-szolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CXIX. törvény hatálybalépésétől számított 15 napon belül hiánypótlásra szólítja fel a szerződött víziközmű-szolgáltatót.

(3) A 31/B. § (3) bekezdése szerinti, az átmeneti díj visszamenőleges érvényesítésének kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a víziközmű-szolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CXIX. törvény hatálybalépésének napja.”

28. § A Vksztv. 87. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„87. § (1) A 74. § (4) bekezdés 1. pontjában meghatározott rendelet hatálybalépéséig a 2015. július 1-jén hatályos megállapodásban meghatározott használati díj alkalmazandó.

(2) A Hivatal elnöke a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértékét első alkalommal 2015. november 30-ig állapítja meg. A Hivatal elnöke rendeletének hatálybalépéséig a víziközmű-szolgáltató a 2014. december 31-én alkalmazott víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértékét alkalmazhatja.”

29. § A Vksztv. 26. alcíme a következő 88/A. §-sal egészül ki:

„88/A. § A 72/A. § tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.”

30. § A Vksztv. 2. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

31. § A Vksztv.

1. 1. § (1) bekezdés b) pontjában a „kialakítása, fejlesztése” szövegrész helyébe a „kialakítása, üzemeltetése, fejlesztése” szöveg,

2. 2. § 1. pontjában az „olyan víziközmű, amely” szövegrész helyébe az „a víziközmű törzshálózat azon része, amely” szöveg,

3. 2. § 6. pontjában a „jogviszony keretében igénybe vevő” szövegrész helyébe a „jogviszony keretében vagy a 31/A. § (1) bekezdésében meghatározott ideiglenes szolgáltatás időtartama alatt a víziközmű-szolgáltató előzetes hozzájárulásával ténylegesen igénybe vevő” szöveg,

4. 2. § 23. pont d) alpontjában az „egy településre nézve, vagy azonos tulajdoni viszonyok mellett több településre nézve, képes” szövegrész helyébe az „egy vagy több településre nézve képes” szöveg,

5. 3. § (5) bekezdés a) pontjában az „üzletszabályzatában foglaltak betartására” szövegrész helyébe az „üzletszabályzatának a (2) és (3) bekezdés szerinti eljárás tárgyát érintő rendelkezései betartására” szöveg,

6. 6. § (6) bekezdésében a „felelős kérelmére” szövegrész helyébe a „felelős, az érintett önkormányzat vagy a vízilétesítmény tulajdonosa, üzemeltetője kérelmére” szöveg,

7. 11. § (2) bekezdésében az „és nyújtja be” szövegrész helyébe az „és jóváhagyásra benyújtja” szöveg,

8. 11. § (3) bekezdésében a „víziközmű-működtetés esetében a felújítási” szövegrész helyébe a „víziközmű-üzemeltetés esetében a felújítási” szöveg,

9. 16. § (6) bekezdésében a „társasággal jöhet” szövegrész helyébe a „társasággal (a továbbiakban: szerződött víziközmű-szolgáltató) jöhet” szöveg,

10. 22. § (1) bekezdésében az „A víziközmű-szolgáltató” szövegrész helyébe az „A szerződött víziközmű-szolgáltató” szöveg,

11. 31. §-ában a „jogának megszerzése ellenérték fizetéséhez köthető, gyakorlása kizárólag bérleti, vagy használati” szövegrész helyébe a „jogának gyakorlása kizárólag használati” szöveg,

12. 32. § (4) bekezdésében az „érintett közműrendszerre” szövegrész helyébe az „érintett víziközmű-rendszerre” szöveg,

13. 40. §-ában az „esetében a Hivatal” szövegrész helyébe az „esetében, ide nem értve a 31/A. § (1) bekezdése szerinti ideiglenes szolgáltatást, a Hivatal” szöveg, továbbá a „jogkövetkezményeket alkalmazhatja.” szövegrész helyébe a „jogkövetkezményeket megfelelően alkalmazhatja.” szöveg,

14. 40/A. § (2) bekezdésében a „rendkívüli” szövegrész helyébe a „víziközmű-felügyeleti” szöveg,

15. 40/B. § (2) bekezdésében a „Rendkívüli” szövegrész helyébe a „Víziközmű-felügyeleti” szöveg,

16. 41. § (1) bekezdésében a „Bírság kiszabásakor” szövegrész helyébe az „A jogkövetkezmények alkalmazásakor” szöveg,

17. 43. § (3) bekezdés a) pontjában a „víziközmű működtetését” szövegrész helyébe a „víziközmű üzemeltetését” szöveg,

18. 45. § (4) bekezdés h) pontjában a „fogyasztásmérő berendezések” szövegrész helyébe a „bekötési vízmérő” szöveg,

19. 45. § (5) bekezdés a) pontjában a „közös tulajdonában” szövegrész helyébe a „közös, minősített többségű közvetlen, vagy közvetett tulajdonában” szöveg,

20. 45. § (5) bekezdés b) pont bb) alpontjában az „együttes tulajdonában” szövegrész helyébe az „együttes, minősített többségű közvetlen, vagy közvetett tulajdonában” szöveg,

21. 47. § (1) bekezdésében a „ki és azt jóváhagyásra” szövegrész helyébe a „ki és azt vagy annak módosítását jóváhagyásra” szöveg,

22. 58. § (3) bekezdés c) pontjában az „az első felszólításban” szövegrész helyébe az „a második felszólításban” szöveg,

23. 58. § (3) bekezdés d) pontjában az „illetékes járási népegészségügyi intézetet” szövegrész helyébe az „illetékes népegészségügyi szervet” szöveg,

24. 58. § (4) bekezdésében az „A járási népegészségügyi intézetet” szövegrész helyébe az „Az illetékes népegészségügyi szervet” szöveg,

25. 58. § (10) bekezdésében a „magasabb lakóépület” szövegrész helyébe a „magasabb vagy lifttel rendelkező lakóépület” szöveg,

26. 61/B. § (3) bekezdés c) pontjában a „megállapított felhasználói egyenértéket” szövegrész helyébe a „megállapított, a tárgyév január 1-jén fennálló felhasználói egyenértéket” szöveg,

27. 61/B. § (8) bekezdésében a „Hivatallal közölni kell.” szövegrész helyébe a „Hivatalhoz, a változás tényét bizonyító okirat egyidejű megküldésével kell bejelenteni.” szöveg,

28. 62. § (1) bekezdésében a „díjait víziközmű-szolgáltatónként” szövegrész helyébe a „díjait országosan, víziközmű-szolgáltatónként” szöveg,

29. 70. § (1) bekezdésében a „Hivatal határozatban állapítja” szövegrész helyébe a „Hivatal elnöke rendeletben állapítja” szöveg,

30. 74. § (1) bekezdés 14. pontjában az „a víziközmű-fejlesztési” szövegrész helyébe az „a használati díj, valamint a víziközmű-fejlesztési” szöveg,

31. 74. § (1) bekezdés 16. pontjában a „körében az ivóvíz” szövegrész helyébe a „körében az átadási árra vonatkozó javaslat minimális tartalmi követelményeit, az ivóvíz” szöveg,

32. 77. § (1) bekezdésében a „víziközmű-szolgáltató a” szövegrész helyébe a „víziközmű-szolgáltató legfeljebb a” szöveg,

33. 78. § (1) bekezdésében a „- az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott szempontok szerint – vagyonértékelést kell végeztetni 2015. december 31-ig” szövegrész helyébe az „a vagyonértékelést 2019. december 31-ig kell elvégezni” szöveg,

34. 80. § (1) bekezdésében a „hatóságtól 2017. december 31-ig kérheti” szövegrész helyébe a „hatóságtól 2020. december 31-ig igazgatási szolgáltatási díj megfizetése nélkül kérheti” szöveg,

35. 83. § (4) bekezdésében a „felhasználási helyen fogyasztásmérő berendezés” szövegrész helyébe a „felhasználási helyen bekötési vízmérő berendezés” szöveg

lép.

32. § (1) Hatályát veszti a Vksztv.

1. 40/B. § (2) bekezdés e) pontja,

2. 41. § (2) bekezdése,

3. 64. § (2) bekezdése,

4. 66. § (2) bekezdése,

5. 74. § (2) bekezdés 6. és 7. pontja,

6. 76. § (3)–(6) bekezdése.

(2) Hatályát veszti a Vksztv.

1. 2. § 23. pont b) alpontjában az „és rajta a tulajdoni viszonyok azonosak,”,

2. 6. § (2) bekezdésében az „az ellátásért felelőst illeti meg azzal, hogy az abból származó jogok”,

3. 53. § (2) bekezdés a) pontjában a „kivéve ha ez a víziközmű-szolgáltató beleegyezésével történt,”,

4. 61/B. § (3) bekezdés c) pontjában az „a víziközművel ellátott települések nevét,”,

5. 70. § (4) bekezdésében az „A víziközmű-szolgáltatók kötelesek a Hivatal által megállapított áralkalmazási feltételeket alkalmazni.”, és

6. 74. § (1) bekezdés 14. pontjában az „alapelveit,”

szövegrész.

2. A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény módosítása

33. § A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény a következő 4/C. §-sal egészül ki:

„4/C. § (1) A víziközmű-szolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CXIX. törvény hatálybalépését követően hatósági határozatban vagy jogszabályban a Vksztv. 2. § 15. pontja szerinti lakossági felhasználók részére meghatározott víziközmű-szolgáltatási díjtételek legfeljebb 90 százalékát alkalmazhatja a víziközmű-szolgáltató vagy a víziközmű-szolgáltatást a Vksztv. 64. § (4) bekezdése és a 4/A. § szerint közvetített módon nyújtó szervezet.

(2) A 4. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettség az (1) bekezdés szerinti díjat alkalmazó víziközmű-szolgáltatót vagy közvetített víziközmű-szolgáltatást nyújtó szervezetet egyaránt terheli.”

3. Az egységes közszolgáltatói számlaképről szóló 2013. évi CLXXXVIII. törvény módosítása

34. § Az egységes közszolgáltatói számlaképről szóló 2013. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Számlaképtv.) 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 9. és 10. melléklet szerint megállapított számlakép első oldalán a színes mezőben meghatározott tájékoztató adatokról a Vksztv. 31/B. § (1) bekezdése szerint megállapított átmeneti díj és a 2013. január 31-én jogszerűen alkalmazott víziközmű-szolgáltatási díj együttes alkalmazása céljából a víziközmű-szolgáltató úgy nyújt tájékoztatást, hogy:

a) „A rezsidíj csökkentése nélkül Önt ebben az elszámolási időszakban a következő díjfizetési kötelezettség terhelte volna:” szövegrész alkalmazásában a 2013. január 30-án jogszerűen alkalmazott díj és a Vksztv. 31/B. § (1) bekezdése szerint megállapított átmeneti díjjal számított fizetési kötelezettség összegét,

b) „A rezsidíj csökkentésének eredményeképpen az Ön megtakarítása ebben az elszámolási időszakban” szövegrész alkalmazásában az a) pont szerint számított összeg és a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény 4. § (1) bekezdésében és 4/C. § (1) bekezdésében meghatározott csökkentett díjakkal számított összeg különbségét, és

c) „A rezsidíj csökkentésének eredményeképpen az Ön megtakarítása 2013. július 1-je óta összesen” szövegrész alkalmazásában az ideiglenes szolgáltatás kezdő időpontjától a b) pont szerinti különbség halmozott összegét

szerepelteti.”

35. § A Számlaképtv. 10. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

4. Záró rendelkezések

36. § (1) Ez a törvény – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.

(2) A 33. § és a 34. § 2015. szeptember 1-jén lép hatályba.

(3) A 10. § 2016. január 1-jén lép hatályba.

37. § E törvény 1. alcíme a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Áder János s. k.,
köztársasági elnök

Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2015. évi CXIX. törvényhez

„2. melléklet a 2011. évi CCIX. törvényhez

A kiszabható bírságok összege

I.

1. A kiszabható bírság összege:

a) a 40/B. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja esetében az állam esetében 25 millió forint, települési önkormányzat esetében a helyi önkormányzat pénzforgalmi teljesítési adatairól adott tárgyévet két évvel megelőző évi beszámolójában szereplő – az általa irányított költségvetési szervekkel összevontan számítandó – költségvetési kiadások és költségvetési bevételek közül a kisebb összegének 0,5%-a, de legfeljebb 25 millió forint,

b) a 40/B. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja esetében legalább a jogsértően kezelt vagy felhasznált használati díj összege, legfeljebb a jogsértően kezelt vagy felhasznált használati díj kétszerese,

c) a 40/B. § (1) bekezdés b) pont bb)–bd) alpontja esetében legfeljebb 25 millió forint,

d) a 40/B. § (1) bekezdés c) pontja esetében legfeljebb 10 millió forint.

2. A kiszabható bírság összege a 40/B. § (2) bekezdés c) pont esetében a víziközmű-szolgáltató árbevételének 1%-a, de legfeljebb 50 millió forint.

3. A kiszabható bírság összege a 40/B. § (3) bekezdése esetében a gazdálkodó szervezet árbevételének 1%-a, de legfeljebb 100 millió forint.

4. Árbevétel alatt a víziközmű-szolgáltató határozathozatalt megelőző utolsó lezárt üzleti évének a számvitelről szóló törvény szerinti teljes értékesítés nettó árbevételének a másodlagos és különdíjas szolgáltatás árbevételével csökkentett értékét kell érteni.

5. A 2. és 3. pont szerinti esetekben előző üzleti évi adat hiányában a Hivatal legfeljebb 25 millió forintos bírságot alkalmaz.

II.

1. A kiszabható bírság összege a 40/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja, valamint (2) bekezdés a), b), d) és f) pontja esetében az alábbi képlettel számított összeg, de legalább 1 millió forint.

B = (FE ´ 10000)

ahol:

B = a kiszabható bírság összege (Ft)

FE = a jogellenes magatartással érintett víziközmű-rendszer felhasználói egyenértéke.

2. Az 1. pont szerinti esetekben a kiszabható bírság felső határa legfeljebb 100 millió forint.”

2. melléklet a 2015. évi CXIX. törvényhez

„10. melléklet a 2013. évi CLXXXVIII. törvényhez

A víziközmű-szolgáltató által alkalmazandó számlakép elszámoló számla esetében

1.    A víziközmű-szolgáltató a lakossági felhasználók részére, valamint a lakossági díjon elszámolt felhasználásról kiállított elszámoló számlát – a számlázással kapcsolatos pénzügyi és számviteli jogszabályok előírásainak betartása mellett – az alábbiak szerint bocsátja ki.

2.    Az elszámoló számla első oldala:

„Szolgáltató logója:    Víziközmű- szolgáltatás elszámoló számla

Szolgáltató neve:    x. sz. eredeti példány

Címe:    Oldalszám

    Számla sorszáma:

Adószáma:

Címzés

Bankszámlaszáma:

 

Ügyfélszolgálat elérhetőségei:

 

 


CSEKK HELYE

3.    Az elszámoló számla harmadik oldala: oldalszám

Vevő (fizető) azonosító száma:

Vevő (fizető) neve:

Vevő (fizető) címe:

Vevő (fizető) adószáma:

Szerződéses folyószámla:    Teljesítés időpontja:

Számla sorszáma:    Számla kelte:

Fizetési mód:    A szolgáltatás megnevezése:

    Víziközmű-szolgáltatás

SZÁMLARÉSZLETEZŐ

Elszámolt mennyiség:

Árszabás:

Tétel megnevezése

Elszámolt időszak

Mérőállás (induló, záró)

Elszámolt mennyiség és mérték-
egység

Nettó egységár és mérték-
egység

Nettó díj
(Ft)

ÁFA
(%)

Bruttó díj
(Ft)

Ivóvíz-szolgáltatás alapdíj vagy átalánydíj*

 

 

 

 

 

 

 

…………. számú vízmérőn mért ivóvíz fogyasztással arányos díj

 

 

 

 

 

 

 

Szennyvízelvezetés és tisztítás
alapdíj vagy átalánydíj

 

 

 

 

 

 

 

Elvezetett mennyiséggel arányos szennyvízdíj

 

 

 

 

 

 

 

Áthárított vízterhelési díj

 

 

 

 

 

 

 

Jogszabályban biztosított locsolási kedvezmény…..%

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb, a víziközmű-szolgáltatás keretében figyelembe vett tétel

 

 

 

 

 

 

 

Részszámlákban elszámolt alapdíjak, átalánydíjak

 

 

 

 

 

 

 

Részszámlákban elszámolt fogyasztással arányos díjak

 

 

 

 

 

 

 

Kerekítés

 

 

 

 

 

 

 

Bruttó számlaérték összesen**:

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb

 

 

 

 

 

 

 

Fizetendő összeg:

 

 

 

 

 

 

 

A nyilvántartás szerinti folyószámla-egyenlege a számla kibocsátásakor: … Ft.

Tájékoztató adatok:

* Az alapdíj fogyasztástól függetlenül fizetendő.

** A rezsicsökkentés a fogyasztókat a 2013. január 31-én hatályos árképzés szerinti bruttó számlaérték alapulvételével illeti meg, a tétel a már csökkentett összeget tartalmazza. Az adott elszámolási időszakban elért megtakarítás az elszámolási időszakban kibocsátott rész- és elszámoló számlák összességére figyelemmel került meghatározásra.

Következő leolvasás várható időpontja:

AHK: adó hatályán kívüli

Leolvasás módja (LM): Leol – leolvasás a víziközmű-szolgáltató által; Becs – becsült; Dikt – fogyasztó által diktált; Ell – víziközmű-szolgáltatói ellenőrzés

Bekötési vízmérő pontossági osztálya:

A tárgyidőszaki felhasználás összehasonlítása:

Az Ön ivóvíz felhasználásának (ha releváns szennyvízkibocsátásának) változása a megelőző elszámolási időszakhoz képest (aktuális elszámolási időszak/azt megelőző elszámolási időszak százalékban kifejezett változása):

Az Ön ivóvíz felhasználása (ha releváns szennyvízkibocsátása) a megelőző elszámolási időszakhoz képest (csökkent/növekedett/nem változott):

Az Ön ivóvíz felhasználása (ha releváns szennyvízkibocsátása) az átlagos lakossági felhasználáshoz (kibocsátáshoz) képest (felhasználó/átlagos lakossági felhasználó fogyasztásának százalékban kifejezett aránya):

A lakossági felhasználók átlagfogyasztása a következő internetes honlapon található:

Az elszámoló számlában elszámolt részszámlák sorszáma és a számla végösszege:

4.    Magyarázat:

4.1.    Oldalszám: aktuális oldal száma/összes oldal száma formátumban.

4.2.    Számlapéldány: az eredeti példány sorszáma.

4.3.    Felhasználó azonosító száma, felhasználási hely címe: a felhasználó azonosításához szükséges adat, pl.: vevő azonosító, felhasználási hely azonosító; a „felhasználó azonosító száma” helyett a szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott ezzel egyenértékű megnevezés is használható. Több felhasználási azonosító szám és felhasználási hely cím is feltüntethető, amennyiben több felhasználási helyre vonatkozóan állítja ki a szolgáltató a számlát.

4.4.    A rezsidíj csökkentésének eredményeképpen az Ön megtakarítása ebben az elszámolási időszakban: lakossági fogyasztó esetében a hatályos árképzésből eredő megtakarítás a 2013. január 31-én hatályos árképzéshez képest (a 2013. július 1-jét követően teljesített szolgáltatás alapján elszámolt összes fogyasztás 2013. január 31-én hatályos árképzés alapján számított ellenértékének bruttó értéke – beleértve az alapdíjat – és a 2013. július 1-jét követő fogyasztás alapján fizetendő összeg bruttó értékének összesített különbsége összegszerűen feltüntetve).

4.5.    A rezsidíj csökkentésének eredményeképpen az Ön megtakarítása 2013. július 1-je óta összesen: 2013. július 1-jét követően a 4.4. pont alapján számított megtakarítások összesen.

4.6.    Tétel megnevezése a harmadik oldalon: Az egyes tételekhez kapcsolódó sorokban nem szükséges az összes oszlophoz tartozó cellát kitölteni, csak amely értelemszerűen alkalmazható (pl.: a „bruttó számlaérték összesen” sorban a nettó érték kitöltése nem értelmezhető).

4.7.    Ivóvíz-szolgáltatási díjak: ha a számlán több vízmérő után történik az elszámolás, azt soronként, a mérő gyári számának megadásával, illetve ha az elszámolási időszakban különböző ivóvíz-szolgáltatási díjak alkalmazására kerül sor, az egyes tarifákat külön sorban kell feltüntetni.

4.8.    Szennyvíz-szolgáltatási díjak: ha a számlán több (mennyiség)mérő után történik az elszámolás, azt soronként, a mérő gyári számának megadásával, illetve ha az elszámolási időszakban különböző szennyvíz-szolgáltatási díjak alkalmazására kerül sor, az egyes tarifákat külön sorban kell feltüntetni.

4.9.    Egyéb: feltüntetése csak abban az esetben szükséges, ha a felhasználó támogatásban részesült, vagy túlfizetett, vagy bármilyen egyéb, a fizetendő összeget befolyásoló tétel felmerült (pl. kamat, tartozás). A számlán konkrétan fel kell tüntetni azt a jogcímet, ami alapján a tétel feltüntetésre került, több ilyen tétel esetén azokat külön sorokban kell szerepeltetni.

4.10.    Amennyiben a 4.7–4.8. pontban foglaltak szerint különböző árszabások, díjak kerülnek alkalmazásra, az érvényességi időszaknak megfelelően, dátum szerint növekvő sorrendben a mérőállás soron is azonos időszaki elhatárolással kell feltüntetni a fogyasztásmennyiséget.

4.11.    Teljesítés kelte: Az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései alapján nem kell feltüntetni, ha az megegyezik a számla kibocsátásának keltével.

4.12.    Az egyes tételek szerinti sorok feltüntetése kizárólag akkor szükséges, ha az adott tételhez érték tartozik.

4.13.    Egyéb, a víziközmű-szolgáltatás keretében figyelembe vett tétel: a konkrét jogcím feltüntetése szükséges, pl.: „társasházi mellékvízmérők levonása.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!