nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
230/2015. (VIII. 12.) Korm. rendelet
a természetes személyek adósságrendezési eljárásában az adósságrendezésbe nem tartozó vagyonról és bevételekről
2017-04-01
infinity
2

230/2015. (VIII. 12.) Korm. rendelet

a természetes személyek adósságrendezési eljárásában az adósságrendezésbe nem tartozó vagyonról és bevételekről

A Kormány a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 106. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are. tv.) 6. § (2) bekezdésében hivatkozott, az e rendeletben foglaltak szerint az adósságrendezésbe nem tartozó vagyontárgyakat és bevételeket az adósságrendezési kérelemhez csatolásra kerülő vagyonleltárban és a bevételek listájában elkülönítetten kell feltüntetni, de bevétel-, illetve vagyontárgy típusonként összesített adatokkal kell szerepeltetni.

(2) Az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor igazoltan az adósságrendezésbe nem tartozó pénzeszközöket és vagyontárgyakat, valamint az adósságrendezési eljárás kezdeményezését követően szerzett, az adósságrendezésbe nem tartozó bevételt és vagyont az adós, adóstárs az adósságrendezésbe tartozó forrásoktól és vagyontól elkülönítetten tartja nyilván és kezeli.

(3) Az adós és az adótárs a (2) bekezdésben meghatározott bevételekre, vagyontárgyakra vonatkozó iratokat, dokumentumokat, a pénzeszközök fizetési számlán történő kezelésére vonatkozó számlakivonatokat – ellenőrzés céljából, felhívásra –

a) bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás esetén a főhitelezőnek és a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak,

b) bírósági adósságrendezési eljárás alatt a családi vagyonfelügyelőnek és a bíróságnak

bemutatni köteles, és ezeket a dokumentumokat az adósságrendezés záró időpontjától számított öt évig kell megőriznie.

(4) Az adós és az adóstárs az eljárás kezdeményezését követően bármikor nyilatkozhatnak arról, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó bevételeket vagy vagyontárgyakat részben vagy egészben az adósságrendezésre kívánják fordítani.

2. § (1) Nem tartozik az adósságrendezésbe

1. a mindennapi élet szokásos használati tárgyai körébe eső

a) háztartási és lakásfelszerelés,

b) háztartási berendezés,

c) mosógép,

d) hűtőszekrény vagy fagyasztószekrény,

e) egyéb háztartási gép,

f) kerti eszköz, kerti gép,

g) kiskerti lábon álló, illetve be nem takarított termés, gyümölcs,

h) kiskerti kertészeti eszköz, tároló eszköz,

i) haszonállat,

j) díszállat, kedvtelésből tartott állat,

k) tankönyv, tanszer, könyv, folyóirat,

l) az adóssal közös háztartásban élő kiskorú gyermek által használt, jellegénél fogva gyermek használata céljából készült játék,

m) alapvető élelmiszer, valamint

n) egyéb, az alapvető létfenntartáshoz szükséges egyéb olyan vagyontárgy,

ha azok forgalmi értéke – az a)–n) pontban említett vagyontárgy típusonként – nem haladja meg az adósságrendezési feltételek vizsgálatakor irányadó öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének (a továbbiakban: öregségi nyugdíj legkisebb összege) háromszorosát;

2. az egy naptári évre elegendő szilárd tüzelőanyag;

3. a fűtőberendezés és annak tartozékai;

4. az orvosi igazolás alapján az adós, adóstárs és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók gyógykezeléséhez szükséges gyógyszer, gyógyászati segédeszköz;

5. az állami, önkormányzati szervtől vagy közhasznú civil szervezettől kitüntetésként kapott érem, továbbá az olyan tárgyjutalom, amelynek forgalmi értéke nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét;

6. az az ajándék, adomány, pénzbeli támogatás – ide nem értve a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 1. számú melléklet 7. 29. pont c) alpontjában említett, az adósságrendezési kötelezettség teljesítése érdekében kapott támogatást vagy adományt – amelynek forgalmi értéke, illetve összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét azzal, hogy az egy ajándékozótól, egy kifizetőtől és azok hozzátartozójától (szervezet esetében tagjától, tulajdonosától, vezetőjétől) származó juttatás értékét az 1. pont szerinti vagyontárgy típusonként és egy naptári éven belül össze kell adni, és a juttatásnak az öregségi nyugdíj legkisebb összege másfélszeresét meghaladó részét az adósságrendezésbe kell vonni;

7. az adósságrendezési feltételek vizsgálatát követően szerzett vagyontárgy vagy egyszeri pénzbeli bevétel, amely az 1–5. pont szerinti tárgyak vagy források körébe esik, és értéke, illetve összege vagyontárgy-, illetve bevétel-típusonként nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét azzal, hogy az egy eladótól, ajándékozótól, adományozótól, kifizetőtől és azok közeli hozzátartozójától, élettársától (szervezet esetében tagjától, tulajdonosától, vezetőjétől) származó juttatás értékét az 1. pont szerinti vagyontárgy típusonként egy naptári éven belül össze kell adni, és a juttatásnak az öregségi nyugdíj legkisebb összege kétszeresét meghaladó részét az adósságrendezésbe kell vonni;

8. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti szociális ellátások;

9. a munkáltató vagy közhasznú civil szervezet által a szociálisan rászoruló adós, adóstárs részére nyújtott szociális segély, havonta legfeljebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 70%-áig;

10. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti pénzbeli támogatás és természetbeni ellátás, pótlék, nevelőszülők részére fizetett nevelési díj és ellátmány;

11. a családok támogatásáról szóló törvény szerinti ellátás;

12. a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben szabályozott, családtámogatási célú pénzbeli ellátások (csecsemőgondozási és gyermekgondozási díj) öregségi nyugdíj legkisebb összegét meg nem haladó havi összege;

13. az Szja. tv.-ben meghatározott családi adókedvezmény összege;

14. az árvaellátásnak az öregségi nyugdíj legkisebb összege kétszeresét meg nem haladó havi összege;

15. a házastársi pótléknak az öregségi nyugdíj legkisebb összege kétszeresét meg nem haladó havi összege;

16. a szépkorúak jubileumi juttatása;

17. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény szerinti ellátás;

18. a mozgáskorlátozottságra tekintettel

a) a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet] szerinti támogatás felhasználásával megvásárolt személygépkocsi, a jogszabályban meghatározott elidegenítési és terhelési tilalom lejártáig, azt követően pedig egy millió forint forgalmi értékig, vagy

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, a 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet szerinti átalakítási támogatással átalakított személygépkocsi egy millió forint forgalmi értékig, vagy

c) a 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti, szerzési támogatással vásárolt jármű egy millió forint forgalmi értékig, vagy

d) a gépjárműadóról szóló törvény szerinti gépjárműadó-mentességre való jogosultság esetén a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű egy millió forint forgalmi értékig;

19. a vakok személyi járadéka;

20. a fogyatékossági támogatás;

21. a rokkantsági járadék;

22. a bányászok egészségkárosodási járadékának az öregségi nyugdíj legkisebb összege másfélszeresét meg nem haladó havi összege;

23. a közérdekű önkéntes tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50%-át meg nem haladó havi összege;

24. a tartásdíjnak, a szüléssel járó költségnek és tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatásnak az öregségi nyugdíj legkisebb összege kétszeresét meg nem haladó havi összege, amely összeghatárt a tartásdíjra, illetve a járadékszerű szolgáltatásra jogosító személyek számával meg kell szorozni;

25. a házi segítségnyújtási tevékenységként gondozásért kapott tiszteletdíjnak, szociális gondozói díjnak az öregségi nyugdíj legkisebb összege mértékét meg nem haladó havi összege;

26. a képesítés megszerzésére vonatkozó támogatásnak az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meg nem haladó havi összege;

27. a tanuló, hallgató részére a nevelési-oktatási intézmény, szakképzési intézmény, felsőoktatási intézmény, egyház, egyházi jogi személy által odaítélt tankönyv-, hangszer-, tanszer-, jegyzettámogatás, lakhatási támogatás, szakmai gyakorlat alatt vagy tanulószerződés alapján kifizetett pénzbeli juttatás, a belföldi és külföldi tanulmányi ösztöndíj;

28. a munkáltatótól

a) a képzési költségekre, elszámolási kötelezettséggel, tanulmányi szerződés alapján kapott tanulmányi támogatás,

b) temetési költségekre nyújtott temetési támogatás;

29. a kutatói ösztöndíj öregségi nyugdíj legkisebb összege másfélszeresét meg nem haladó összege;

30. az Szja. tv. 3. § 71. pontja szerinti szakképzéssel összefüggő juttatás öregségi nyugdíj legkisebb összegét meg nem haladó havi összege;

31. a honvédek jogállásáról szóló törvényben meghatározott kiegészítő rokkantsági támogatásnak és kiegészítő hozzátartozói támogatásnak, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 107. alcíme szerinti szociális gondoskodás körébe tartozó ellátásnak az öregségi nyugdíj legkisebb összege másfélszeresét meg nem haladó havi összege;

32. az Szja. tv. 3. § 70. pontja szerinti elemi kár vagy katasztrófa következményeinek elhárítása érdekében kapott segély, adomány, kártalanítás, biztosítási összeg;

33. az adóst, adóstársat mint a bűncselekmények áldozatát megillető, az áldozatsegítő szolgálat által megítélt egyösszegű támogatás 500 000 Ft-ot meg nem haladó összege, a járadékként megítélt támogatás öregségi nyugdíj legkisebb összegét meg nem haladó havi összege;

34. az adóst, adóstársat mint sértettet megillető, a bűncselekmény elkövetőjétől közvetítői eljárás eredményeképpen jóvátételként megállapított juttatás 500 000 Ft-ot meg nem haladó összege, járadékként megítélt juttatás esetében az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meg nem haladó havi összege;

35. a jogszabályban előírt védőruha, munkaruha, védőeszköz vásárlásához elszámolási kötelezettséggel kapott költségtérítés;

36. az adós által a jogi segítségnyújtás keretében igénybe vett pénzbeli támogatásnak az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meg nem haladó havi összege;

37.1 az egészségügyi és szociális intézményben a gondozottak részére kifizetett munkaterápiás jutalomnak, illetve a fejlesztési foglalkoztatási óradíjnak az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meg nem haladó havi összege;

38. a kötött felhasználású diákhitelként folyósított összeg, továbbá a szabad felhasználású diákhitelként folyósított összegből az öregségi nyugdíj legkisebb összegének felét meg nem haladó havi összeg vagy az ennek megfelelő összegű félévenként egyösszegben folyósított hitel;

39. az adós, adóstárs Are. tv. 5. § 19. pontja szerinti egyéni vállalkozásához, továbbá a lakóingatlanok korszerűsítéséhez az államháztartás alrendszereiből vagy nemzetközi forrásokból odaítélt, a költségek fedezetére vagy fejlesztéshez, beruházáshoz nyújtott olyan támogatás, amelynek célhoz kötött felhasználásával el kell számolni;

40. az adós, adóstárs Are. tv. 5. § 19. pontja szerinti egyéni vállalkozásához szükséges pénztárgép, irodaszer, informatikai eszköz, összességében az öregségi nyugdíj legkisebb összege négyszeresét meg nem haladó értékhatárig;

41. az életben, testi épségben okozott kár vagy egészségkárosodás miatt jogerősen megítélt, a kárért felelős személy vagy a biztosító által megállapodás alapján fizetett kártérítési járadéknak az öregségi nyugdíj legkisebb összege kétszeresét meg nem haladó havi összege, egyösszegben fizetett kártérítés esetén pedig az 500 000 Ft-ot meg nem haladó összege;

42. az állami, önkormányzati kitüntetésként vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján adományozott díszoklevéllel járó juttatásnak az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meg nem haladó havi összege;

43. az ideiglenes hatállyal átadott hagyaték;

44. az adós, adóstárs vagyonába bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján került kezelt vagyon;

45. az adósságrendezési eljárás kezdeményezését követően keletkezett bevételnek az a része, amelyet az adósnak, adóstársnak az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti adó vagy más köztartozásként be kell fizetnie;

46. az Art. alapján az adósságrendezés kezdeményezését követően esedékessé váló bevételből a kifizető által levont, a bevételt vagy az ellenértéket terhelő, az Art. szerinti adó-, adóelőleg;

47. az adósságrendezési eljárás alatt keletkezett bevételnek az a része, amelyet a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait vagy a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot megillető befizetésre kell fordítani;

48. az adósságrendezés kezdeményezését követően kapott bevételnek az a része, amelyet az adósnak az Are. tv. 8. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott tartozásként be kell fizetnie az adóhatóságnak.

(2) Az adós által az adósságrendezés időtartama alatt megszerzett örökség csak a hagyatéki tartozások kielégítését követően vonható be az adósságrendezési eljárásba. Az adós a hagyatéki eljárásban köteles kérni az eljáró közjegyzőt, hogy a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 65. § (1) bekezdése szerint bocsásson ki felhívást az ismeretlen hagyatéki tartozások jogosultjai részére.

3. § Ez a rendelet 2015. szeptember 1-jén lép hatályba.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!