nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
241/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet
a természetes személyek adósságrendezési eljárásában a méltányolható lakásigény, továbbá lakásbérleti vagy lakáshasználati díj meghatározásáról
2015-09-09
infinity
1

241/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet

a természetes személyek adósságrendezési eljárásában a méltányolható lakásigény, továbbá lakásbérleti vagy lakáshasználati díj meghatározásáról

A Kormány a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 106. § (1) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

a) adós, adóstárs: a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are. tv.) 5. § 1. és 5. pontja szerinti természetes személyek;

b) fél lakószoba: a lakószobának megfelelő ismérvekkel rendelkező helyiség azzal, hogy hasznos alapterülete meghaladja a hat négyzetmétert, tizenkét négyzetméternél azonban nem lehet nagyobb; kettő fél lakószobát egy lakószobaként kell figyelembe venni;

c) félkomfortos lakóingatlan: a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. § 4. pontja szerinti feltételeknek megfelelő ingatlan;

d) hasznos alapterület: a nettó alapterület azon része, ahol a belmagasság legalább 1,90 méter;

e) közeli hozzátartozó: az Are. tv. 5. § 30. pontja szerinti természetes személy;

f) lakásbérleti (lakáshasználati) díj: az adós által a lakóingatlan használatáért a bérbeadó, használatba adó számára a szerződésben meghatározott rendszerességgel fizetendő díj;

g) lakásbérleti szerződés: a bérlő és a bérbeadó között a bérlő elhelyezésére szolgáló lakóingatlan bérbeadására megkötött szerződés;

h) lakáshasználati szerződés: lakáshasználatot biztosító egyéb visszterhes szerződés;

i) lakóingatlan: lakóház, lakás, lakáscélra igazoltan használt üdülőépület zártkerti épület vagy tanya;

j) lakószoba: olyan fűthető, melegpadlóval, ablakkal rendelkező helyiség, amelynek legalább egy két méter széles ajtó és ablak nélküli falfelülete van, hasznos alapterülete legalább tizenkét, legfeljebb azonban huszonöt négyzetméter; a huszonöt négyzetméter feletti hasznos alapterületet, ha az meghaladja a tizenkét négyzetmétert, akkor további lakószobaként, ha pedig meghaladja a hat négyzetmétert, akkor további fél lakószobaként kell figyelembe venni;

k) méltányolható lakásigény: az Are. tv. 5. § 40. pontja és az e rendelet szerinti feltételeknek megfelelő jellemzőkkel rendelkező, legalább félkomfortos lakóingatlan;

l) nettó alapterület: helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe.

2. Méltányolható lakásigény

2. § Méltányolható a lakásigény, ha a lakóingatlan lakószobáinak száma, hasznos alapterülete, forgalmi értéke a 3. §-ban és az 1. mellékletben foglalt feltételeknek megfelel.

3. § (1) A méltányolható lakásigény mértéke az adós és a vele közös háztartásban élő adóstárs, illetve közeli hozzátartozók száma alapján a következő:

a) egy személy esetében legfeljebb egy lakószoba;

b) két személy esetén legfeljebb kettő lakószoba;

c) három személy esetén legfeljebb kettő lakószoba és egy fél lakószoba;

d) négy személy esetében legfeljebb kettő lakószoba és két fél lakószoba.

(2) Minden további személy esetén fél lakószobával nő a méltányolható lakásigény mértéke, azonban az öt lakószobát nem haladhatja meg. Ha a lakásban a nappali, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük meghaladja az ötven négyzetmétert, azt két lakószobaként kell figyelembe venni.

(3) A méltányolható lakásigénynek való megfelelés vizsgálata során a közös háztartásban élők számát a lakcímet igazoló hatósági igazolvány bemutatásával kell igazolni.

(4) Gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál legfeljebb két – egy gyermekes házaspár esetén további egy – születendő gyermeket is figyelembe kell venni, ha a házaspár erre a gyermekvállalásra és az adott lakóingatlanra vonatkozóan a lakásépítési támogatással vagy a családok otthonteremtési kedvezményével összefüggésben korábban kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett, és ezt a kötelezettséget még nem tudta teljesíteni.

(5) A méltányolható lakóingatlan forgalmi értékét az 1. melléklet tartalmazza. Az összegek lakóház esetében a telekárat is tartalmazzák. A lakhatási feltételek megtartására szolgáló ingatlan meghatározása érdekében az 1. mellékletben meghatározott forgalmi értéktől 5%-kal felfelé eltérést kezdeményezhet az adós, ha azt igazolt, kivételes méltánylást igénylő egyéni vagy családi körülményei vagy a településrész sajátosságai indokolják.

3. Lakásbérleti (lakáshasználati) díj meghatározása

4. § Az adós és a vele közös háztartásban élő adóstárs és közeli hozzátartozók lakhatásának biztosítására vonatkozóan olyan írásban megkötött lakásbérleti vagy lakáshasználat szerződést lehet figyelembe venni, amely szerint a bérlő a lakóingatlanba a közeli hozzátartozóján és az élettársán kívül más személyt nem fogadhat be, a lakást életvitelszerűen használja, továbbá a bérlő a lakóingatlant vagy annak egy részét albérletbe vagy használatba nem adhatja.

5. § (1) A lakásbérleti díjat, illetve a lakás használatáért fizetendő ellenértéket a lakás céljára szolgáló, legalább félkomfortos lakóingatlan komfortfokozata, hasznos alapterülete, az ingatlan állapota és a települések szerinti elhelyezkedése alapján, legfeljebb a 2. melléklet szerinti összeggel kell figyelembe venni és az adósságrendezési eljárás során elszámolni. Az elszámolható összeg évente, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves átlagos fogyasztói árindex mértékével megegyező mértékben növekszik, először 2016. január 1-jétől.

(2) Az e §-ban meghatározott mértékektől felfelé eltérést akkor kezdeményezhet az adós, ha azt kivételes méltánylást igénylő, igazolt egyéni vagy családi körülmények vagy a településrész sajátosságai indokolják, és az eltérés mértéke nem haladhatja meg az 5%-ot.

4. Záró rendelkezések

6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

1. melléklet a 241/2015. (IX. 8.) Korm. rendelethez

A méltányolható lakóingatlan forgalmi érték

Lakó- szobák száma

Lakóingatlan hasznos alapterületének mérete (m2)

Budapesten
(ezer forintban)

Budapesti agglomerációban*
(ezer forintban)

Megyei jogú városokban és azok agglomerációjában**
(ezer forintban)

Más városokban
(ezer forintban)

Községekben
(ezer forintban)

1

<35

8 000

7 200

5 200

5 100

4 000

1,5

35–50

11 250

9 200

7 600

7 000

4 500

2

45–60

12 750

10 200

7 700

7 600

5 500

2,5

55–70

14 750

11 000

9 300

8 100

6 000

3

65–80

17 000

13 000

11 000

10 000

7 000

3,5

75–90

22 000

15 500

14 000

12 000

7 500

4

85–105

26 000

17 500

16 000

13 000

8 500

* Budapesti agglomeráció alatt a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény 1/1. számú mellékletében felsorolt településeket kell érteni.

** Megyei jogú városi agglomeráció alatt azokat a településeket kell érteni, amelyek közigazgatási határa a megyei jogú város közigazgatási határától közúton vagy vasúton legfeljebb 15 km.

2. melléklet a 241/2015. (IX. 8.) Korm. rendelethez

Lakásbérleti díj vagy a lakás használatáért fizetendő ellenérték

 

méret

lakószobák száma

Budapesten
Ft/m2

Budapesti agglomerációban*
Ft/m2

Megyei jogú városokban és azok agglomerációjában**
Ft/m2

Más városokban
Ft/m2

Községekben
Ft/m2

1.

<55 m2

1–2

1400***

1100***

1100***

800***

600***

2.

55–80 m2

2,5–3

1300***

1000***

1000***

700***

500***

3.

80 m2<

3+

1100***

900***

900***

700***

500***

* Budapesti agglomeráció alatt a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény 1/1. számú mellékletében felsorolt településeket kell érteni.

** Megyei jogú városi agglomeráció alatt azokat a településeket kell érteni, amelyek közigazgatási határa a megyei jogú város közigazgatási határától közúton vagy vasúton legfeljebb 15 km.

*** Az „<55m˛” és az „55–80 m˛” kategóriák esetében a lakásbérleti díj maximuma a méret határértékre (55 m˛ illetve 80 m˛) az adott kategória és az eggyel nagyobb méret kategória Ft/m˛ értékek számtani átlaga alapján számolt összeg.

Az „55–80 m˛” és a „>80m˛” kategóriák esetében a lakásbérleti díj maximuma elérheti a méret határértékre (55 m˛ illetve 80 m˛) az adott kategória és az eggyel kisebb méret kategória Ft/m˛ értékek számtani átlaga alapján számolt összeget.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!