nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
1993. évi II. törvény
a földrendező és a földkiadó bizottságokról
2018-01-01
infinity
32
Jogszabály

1993. évi II. törvény

a földrendező
és a földkiadó bizottságokról1

Annak érdekében, hogy a földrendező bizottságok működése a jelentkező igényekhez igazodjon, valamint, hogy a részarány-földtulajdonosok az őket megillető földterületeket természetben megkaphassák, illetőleg a termőföldek folyamatos mezőgazdasági hasznosítása biztosítva legyen, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

A földrendező bizottság

1. § A kárpótlási jegy termőföldtulajdon megszerzésére történő felhasználásának egyes kérdéseiről szóló 1992. évi IL. törvény (a továbbiakban: Kpt. IV.) 4. § (1) bekezdése alapján megalakított földrendező bizottságra vonatkozó szabályokat az e törvényben meghatározott kiegészítésekkel kell alkalmazni.

A földkiadó bizottság

2. § (1) A részarány-földtulajdonként nyilvántartott termőföldekkel kapcsolatos — e törvényben meghatározott — ügyekben a részarány-földtulajdonosok közgyűlése által megválasztott földkiadó bizottság jár el.

(2) A földkiadó bizottságot szövetkezetenként kell megválasztani. Ha a település közigazgatási területe több szövetkezet teljes gazdálkodási területét felöleli, a részarány-földtulajdonosok közgyűlése közös földkiadó bizottságot is választhat.

(3) A földkiadó bizottság legfeljebb 500 részarány-földtulajdonos esetén 7, ennél több részarány-földtulajdonos esetén 17 főből áll. A bizottságban a szövetkezeti tag és a nem szövetkezeti tag részarány-földtulajdonosok a tulajdoni arányuknak megfelelő számban vesznek részt, továbbá a szövetkezet gazdálkodási területéhez tartozó valamennyi település részarány-földtulajdonosai, településenként legalább 1 taggal képviseltetve vannak.

(4) A földkiadó bizottság feladatainak hatékonyabb végrehajtása érdekében munkacsoportokat hozhat létre.

3. § (1)2 A földkiadó bizottság megválasztása céljából a szövetkezet székhelye szerint illetékes ingatlanügyi hatóság e törvény hatálybalépését követő tizenöt napon belül összehívja a részarány-földtulajdonosok közgyűlését (részközgyűléseit). A közgyűlésen minden tulajdonost egy-egy szavazat illet meg.

(2) A tulajdonosokat a közgyűlés összehívásáról a helyben szokásos módon, hirdetmény útján és lehetőleg írásban is értesítik. Nem helyben lakó tulajdonosokat országos, illetve megyei napilapban történő közzététel útján is értesíteni kell.

(3) Ha a tulajdonosoknak legalább egyharmada a közgyűlésen megjelent, megválasztják a földkiadó bizottságot, amely tagjai közül elnököt választ. Ennél kevesebb megjelent tulajdonos a földkiadó bizottság 5, illetve 9 tagját választhatja meg. A bizottság többi tagját részt nem vett részarány-földtulajdonosokból álló — az eredménytelen közgyűléstől számított tizenöt napon belüli időpontra összehívott — újabb részközgyűlés választja meg. Ez a részközgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

(4) A részarány-földtulajdonosok közgyűlését az önkormányzat megbízottja vezeti. A bizottság tagjainak jelölésére, illetőleg a határozathozatal módjára vonatkozóan a közgyűlés szótöbbséggel határoz.

4. § (1) A földkiadó bizottság üléseit az elnök, vagy akadályoztatása esetén a bizottság által erre kijelölt tag vezeti. Az ülésen az érintett termőföldet használó szövetkezet képviselője tanácskozási és javaslattételi joggal vesz részt.

(2)3 A földkiadó bizottság a tagok legalább felének jelenléte esetén határozatképes. Határozatait — ha e törvény másként nem rendelkezik — egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök (az ülés vezetőjének ) szavazata dönt. A bizottság tagja a saját vagy hozzátartozója [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk) 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja] ügyében nem járhat el. A bizottság ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg, működési feltételeit az érintett önkormányzatok biztosítják a központi költségvetés terhére.4

(3) A földkiadó bizottságot a bíróság és más hatóság előtt, valamint harmadik személlyel szemben a bizottság elnöke, vagy a bizottság által az erre kijelölt tag képviseli.

4/A. §5 (1)6 Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv tudomására jut, hogy a földkiadó bizottság feladatai ellátását a törvényben meghatározott határidőben nem kezdi meg, vagy nem e törvény rendelkezései szerint jár el, illetőleg bármely más okból nem működik, haladéktalanul a részarány-földtulajdonosok közgyűlésének összehívását kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál.

(2)7 Az ingatlanügyi hatóság a részarány-földtulajdonosok közgyűlését a mezőgazdasági igazgatási szerv megkeresésétől számított 15 napon belül a 3. §-ban meghatározott módon összehívja. Az így összehívott közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Határozatait szótöbbséggel hozza.

(3) A (2) bekezdés szerinti közgyűlés

a) a működőképtelenség megállapítása esetén megszünteti a földkiadó bizottságot, és

b) új földkiadó bizottságot választ, vagy amennyiben ez eredménytelen,

c)8 felkéri a mezőgazdasági igazgatási szervet a részarány-földtulajdonnak megfelelő föld kiadásával, illetőleg helyének meghatározásával kapcsolatos feladatok végrehajtására.

4/B. §9 (1) A földkiadó bizottság megszűnik, ha

a) illetékességi területén a részarány-földtulajdonnak megfelelő föld kiadása, illetőleg helyének meghatározása befejeződött, vagy

b) működésképtelensége miatt a 4/A. § (2) bekezdése szerinti közgyűlés a megszűnését határozattal megállapítja.

(2)10 Az (1) bekezdés b) pontja szerinti határozatot közölni kell a mezőgazdasági igazgatási szervvel. Az ingatlanügyi hatóság a határozatról és annak az (5) bekezdésben foglalt jogkövetkezményeiről a helyben szokásos módon, hirdetmény útján értesíti a részarány-földtulajdonosokat.

(3)11 A földkiadó bizottság megszűnését megállapító határozat ellen közigazgatási pernek helye nincs.

(4) A földkiadó bizottság működésképtelen, ha feladatai ellátását a törvényben megállapított határidőben vagy újraválasztásától számított 30 napon belül nem kezdi meg, vagy feladatainak ellátását 30 napot meghaladóan szünetelteti, illetőleg nem e törvény rendelkezései szerint járt el.

(5)12 A 4/A. § (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben a részarány-földtulajdonnak megfelelő föld kiadásával, illetőleg helyének meghatározásával kapcsolatos törvényben meghatározott feladatokat a mezőgazdasági igazgatási szerv látja el, azzal az eltéréssel, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv eljárásában egyezségi kísérletnek helye nincs. Azokban a kérdésekben, amelyekben a törvény egyezségkötés megkísérlését írja elő, a mezőgazdasági igazgatási szerv minden esetben nyilvános sorsolással dönt. Az érintett tulajdonosok a sorsolás megkezdését megelőzően egyezséget köthetnek.

(6)13 A mezőgazdasági igazgatási szerv a közgyűlés felkérése, illetőleg az (1) bekezdés b) pontja szerinti határozat kézhezvételét követően haladéktalanul megkezdi a földkiadást és egy éven belül végrehajtja.

A részarány-földtulajdonnak megfelelő föld kiadása

5. § (1) A földkiadási eljárás a részarány-földtulajdonos kérelmére indul. A földkiadási kérelmet a részarány-földtulajdonos e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül nyújthatja be a földjét használó szövetkezet gazdálkodási területén működő földkiadó bizottságnál.

(2) A földkiadási kérelmet írásban kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos személyi adatait (név, leánykori név, névváltozást megelőző név, születési hely, idő, anyja neve) és lakcímét.

(3) A tulajdonos a kérelemben megjelölheti, hogy a szövetkezet gazdálkodási területén melyik településen és a településen belül a magánszemélyek részarány-földtulajdonának kielégítésére elkülönített földalapok közül melyikből és melyik földrészlet terhére kéri földkiadási kérelme teljesítését. Arra az esetre, ha a kérelem a megjelölt település területén nem lenne teljesíthető, a tulajdonos megjelölheti, hogy a földkiadó bizottság a szövetkezet gazdálkodási területén lévő településeket milyen sorrendben vegye figyelembe kérelmének átsorolásakor. Ha a tulajdonos a részére kiadásra kerülő föld önálló ingatlanná alakítását is kéri, nyilatkoznia kell arról, hogy vállalja annak költségeit.

(4)14 A kérelemhez csatolni kell a szövetkezet (jogutódja, illetőleg a felszámoló) igazolását arról, hogy a részarány-földtulajdonost milyen jogcímen, hány AK értékű föld illeti meg. A kért adatokat a szövetkezet köteles a részarány-földtulajdonos rendelkezésére bocsátani. Beviteli kötelezettség alapján keletkezett részarány-földtulajdon esetén az igazolást az ingatlanügyi hatóság adja ki, amelynek tartalmaznia kell a szövetkezet használatába adott földek település, fekvés és művelési ág szerint összesített területét, valamint ezek AK értékét. Ha a beviteli kötelezettség alapján a tulajdonos részarány-földtulajdona több településen keletkezett, az igazolást településenként részletezve kell kiállítani.

5/A. §15 (1) A kiadásra kerülő föld ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével kapcsolatos eljárás illetékmentes.16

(2)17 Ha a tulajdonos kötelezettséget vállal arra, hogy az e törvény alapján kiadott földjét öt évig nem idegeníti el, továbbá nem vonja ki a mezőgazdasági termelésből — kivéve, ha az mezőgazdasági termeléssel összefüggő célból történik — a részére kiadott föld önálló ingatlanná alakításával kapcsolatos költségeit a központi költségvetés terhére részben vissza kell téríteni.

(3) A költségtérítés mértéke a költség 50%-a, de legfeljebb

a) 5 ha-ig 1 800 Ft/ha

b) 5—10 ha-ig 9 000 Ft és 5 ha felett 1 200 Ft/ha.

c) 10 ha felett 15 000 Ft és 10 ha felett 1 000 Ft/ha lehet.

(4)18 Ha a tulajdonos a (2) bekezdésben vállalt kötelezettségét megszegi, a kiadott föld önálló ingatlanná alakításával kapcsolatos — részére a központi költségvetésből megtérített — költségeket a föld elidegenítésének vagy mezőgazdasági termelésből kivonásának időpontjában köteles a költségvetésnek visszatéríteni.

5/B. §19

6. §20 (1) A földkiadó bizottság az 5. § (1) bekezdése szerinti határidő elteltét követően a földkiadási kérelmeket az igényelt föld fekvését figyelembe véve településenként csoportosítja és meghatározza a teljesítési sorrendet.

(2)21 Ha a részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített földalapok több településre terjednek ki, és valamelyik településen a földkijelölés vitás, azokon a településeken, ahol a földrészletek kijelölését nem vitatják, a földkiadást – a beviteli kötelezettség alapján keletkezett részarány-tulajdon tekintetében a településen e célra kijelölt föld nyolcvan százalékáig terjedően – el lehet végezni a jogosultsági sorrend betartásával, elsősorban a jelen törvény 5. § (1) bekezdésben előírt határidőben földkiadás iránti kérelmet benyújtott kérelmezők részére. A kiadásra kerülő földrészletek körét az ingatlanügyi hatóság által szolgáltatott adatok alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv határozza meg.

(3) A földkiadó bizottság a belterületen a részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített földrészletekből elsősorban annak a részarány-földtulajdonosnak a földkiadási kérelmét teljesíti, akinek az adott település belterületén keletkezett beviteli kötelezettség alapján részarány-földtulajdona.

(4) Ha a részarány kiadásánál AK hiány mutatkozik, a földalapba be nem vont, illetve a kárpótlásból visszamaradt, önkormányzati tulajdonba nem került termőföldet – a védett vagy védelemre tervezett természeti területek kivételével – a részarány kiadására fel kell használni.

(5) A földkiadó bizottság az illetékességi területén a részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített külterületi földrészletekből a következő sorrendben (teljesítési sorrend) elsősorban annak a részarány-földtulajdonosnak földkiadási kérelmét teljesíti, akinek a kérelmében megjelölt településen

a) beviteli kötelezettség alapján belterületen keletkezett részarány-földtulajdona, de a föld kiadása a belterületen nem lehetséges;

b)22 beviteli kötelezettség alapján belterületen és külterületen is, keletkezett részarány-földtulajdona;

c) beviteli kötelezettség alapján külterületen keletkezett részarány-földtulajdona;

d) a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény (a továbbiakban: Ámt.) alapján keletkezett részarány-földtulajdona.

(6) A részarány-tulajdonos jogutódja a földkiadási eljárásban az eredeti jogcím szerint vesz részt.

(7) Ha a földkiadási kérelmek teljesítésére a részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített földek az adott településen — a településen belül a belterületen, illetőleg a külterületen — a földkiadási igények nagy száma miatt nem elegendőek, a földkiadó bizottság az érintett részarány-földtulajdonosok részvételével egyezség létrehozását kísérli meg, annak eldöntése céljából, hogy a teljesítési sorrend szempontjából azonos csoportba tartozó kérelmek közül melyek teljesíthetők az adott helyen. Ha nem jön létre egyezség, a földkiadó bizottság nyilvános sorsolással állapítja meg, hogy a teljesítési sorrend szempontjából azonos csoportba tartozó kérelmek közül melyek teljesíthetők. A sorsolásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(8) Az adott csoportban ki nem elégíthető igényeket teljesítési sorrendben a következő csoportban, illetőleg a földkiadási kérelemben megjelölt következő településen kell — szükség esetén nyilvános sorsolással — teljesíteni. A földkiadó bizottság a sorsolásról jegyzőkönyvet készít.

7. § (1) Ha a részarány-földtulajdonos az 5. § (1) bekezdés szerinti kérelmében megjelölte, hogy az elkülönített földalapon belül melyik földrészletből kéri földjének kiadását, és a kérelem a 6. §-ban foglaltak figyelembevételével teljesíthető, a földkiadó bizottság a részarány-földtulajdonos által megjelölt földrészletet jelöli ki a földkiadás helyéül. Ha a földrészlet valamennyi kérelem teljesítésére nem elegendő, a földkiadó bizottság az érintett részarány-földtulajdonosok között egyezség létrehozását kísérli meg. Ha egyezség nem jön létre, a kielégíthető kérelmekről nyilvános sorsolással dönt és erről jegyzőkönyvet készít.

(2) Az (1) bekezdés szerint ki nem elégíthető igényekre vonatkozóan a földkiadó bizottság az érintettek közötti egyezség alapján, egyezség hiányában pedig sorsolással állapítja meg, hogy melyik földrészletből teljesíthető a földkiadási kérelem, és erről jegyzőkönyvet készít.

(3)23

(4)24 Az (1)—(2) bekezdések szerinti földrészlet a teljesíthető földkiadási kérelmet benyújtó részarány-földtulajdonosok, illetőleg az egyezséggel vagy a sorsolással megállapított tulajdonosok közös tulajdonába kerül. A földrészlet közös tulajdonba és birtokba adásáról a földkiadó bizottság ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas határozatot hoz. Ha abból a célból, hogy az állattartó telep a hozzá legközelebb eső földön biztosíthassa a takarmány- ellátását, a részarány-földtulajdonos vállalja, hogy a kiadásra kerülő földjét az állattartó telep tulajdonosának eladja, vagy üzemeltetőjének legalább öt év időtartamra haszonbérbe adja és az erre vonatkozó előszerződést bemutatja, számára a részarány-földtulajdonát az előszerződésben megjelölt földből kell kiadni. A végleges szerződést a föld kiadásától számított 30 napon belül be kell mutatni. Ennek elmulasztása esetén a földkiadási eljárást újra le kell folytatni.

(5)25 A közös tulajdon természetbeni megosztással történő megszüntetése során az új földrészletet — eltérő megállapodás hiányában — a megosztás előtti eredeti földrészlet szélén kell kialakítani, és a gazdasági év végével kell birtokba adni.

(6) A részarány-földtulajdonos kérelmére a földkiadó bizottság a tulajdonosnak többféle jogcímen járó és különböző földalapokban meghatározott részarány-földtulajdonait összeszámítja, és az így összevont részarány fedezetéül szolgáló földalapokból kijelölt földrészletre lefolytatja az (1)—(4) bekezdés szerinti földkiadási eljárást.

(7) A földkiadó bizottságnak az (1)—(4)26 bekezdésben foglaltak alkalmazása során úgy kell eljárnia, hogy a ki nem adott földterületek (táblarészek) gazdaságosan megművelhetők maradjanak.

7/A. §27 (1) Ha a 7. §-ban foglaltak szerint lefolytatott eljárás eredményeként a részarány-földtulajdonos a beviteli kötelezettség alapján szövetkezeti használatba került eredeti földjét kapja tulajdonába, az erről szóló határozatban a földrészletet — művelési ága és AK érték megjelölése nélkül — a bevitt föld nagyságának megfelelő területtel kell megjelölni. Ez a rendelkezés csak akkor alkalmazható, ha a kiadásra kerülő földön a részarány-földtulajdonos által végzett ültetvénytelepítés, vagy más okból a kiadásra kerülő föld AK értéke a bevitelkori AK értékhez képest úgy változott meg, hogy emiatt kisebb föld kerülne a részarány-földtulajdonos tulajdonába. A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése során a földrészletet a tényleges állapot szerinti művelési ág és AK érték szerint kell a nyilvántartásba felvenni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezés végrehajtása érdekében a részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített földalap a kárpótlási földalapba ki nem jelölt, és még tulajdonba nem adott szövetkezeti földekből, ennek hiányában a kárpótlásra kijelölt földekből, de legfeljebb a földalap AK értékének 2%-a mértékéig egészíthető ki. Ha a részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített földalap kiegészítésére nincs lehetőség, a részarány-földtulajdonosokat megillető és a kijelölt földalapokból nem fedezhető AK igény mértékéig az állam áll helyt állami tulajdonú földek, illetőleg pénzbeli kártalanítás biztosításával legfeljebb 2000 Ft/AK értékben.

(3)28

(4)29 Az ingatlanügyi hatóság az adott szövetkezetet érintő valamennyi földkiadással kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről az utolsó határozat véglegessé válását követő két hónapon belül értesíti a mezőgazdasági igazgatási szervet. A mezőgazdasági igazgatási szerv az értesítés alapján határozattal dönt a kártalanításról.

(5)30 A kártalanítási eljárásban hozott határozatot közölni kell az ingatlanügyi hatósággal. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

(6)31

(7)32

A tanya körüli földek

8. § (1) Ha a tanya tulajdonosa részarány-földtulajdonos és egyidejűleg kárpótlásra is jogosult, kérelmére részarány-földtulajdonát, illetőleg az őt megillető kárpótlási jegy 1000 Ft/AK alapulvételével átszámított AK értéknek megfelelő mértékű kárpótlási földalapot is a tanyája körül kell kijelölni.

(2) A tanyatulajdonos az (1) bekezdés szerinti kérelmét a tanya fekvése szerinti földrendező bizottságnál nyújthatja be az e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül. A földrendező bizottság a kérelemről haladéktalanul értesíti az érintett földkiadó bizottságot.

(3)33 A (2) bekezdés szerinti bizottságok a tanya körüli földnek részarány-földtulajdon fedezetéül szolgáló földalapba, illetőleg kárpótlási földalapba történt kijelölését követően javaslatot tesznek kárpótlási hatóságnak a földkijelölési határozat megfelelő módosítására. Ennek során a részarány-tulajdonok fedezetéül kijelölt földalapokat a kárpótlási földalap, illetőleg a kárpótlási földalapokat a részarány-tulajdonok fedezetéül kijelölt földalapok terhére növelni kell. A kárpótlási hatóság a végleges döntésbe foglalt földkijelölés módosítását akkor tagadhatja meg, ha annak következtében a már kijelölt egyes földalapok AK értéke külön-külön megváltozna.

(4) Az (1)—(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha

a) a részarány-földtulajdonos nem jogosult a kárpótlásra, de tanyája a kárpótlási földalapba kijelölt táblában van;

b) a kárpótlásra jogosultnak részarány-földtulajdona nincs, de tanyája a részarány-földtulajdonok fedezetéül szolgáló földalapban van;

c)34 a kárpótlásra nem jogosult részarány-földtulajdonos tanyája a részarány földtulajdonok fedezetéül szolgáló földalapban van;

d) a tanya a Magyar Állam tulajdonaként kijelölt táblában van, és a tulajdonosa egyidejűleg kárpótlásra is jogosult, illetőleg részarány-földtulajdona van, és a tanyatulajdonos az állami gazdaság alkalmazottjaként az Ámt. 25. § (1) bekezdése alapján a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kpt. I.) 17. §-ában meghatározott állami föld tulajdonjogának megszerzésére jogosult.

(5) A tanya körül kárpótlási földalapba kijelölt földet a Kpt. I. 20—28. §-aiban foglalt rendelkezések szerint kell árverésre bocsátani. Az árverést követően a tanya körül árverés céljára további földterület nem jelölhető ki.

(6) Az (1)—(3) bekezdés szerinti rendelkezések nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a kárpótlásra jogosult tanyája a kárpótlási célú árverésre kijelölt földalapban helyezkedik el.

(7)35 A (3) bekezdés szerint módosított földkijelölés alapján a földkiadó bizottság a tanya körüli földet a részarány-földtulajdonos tulajdonába adja, és erről ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas határozatot hoz.

(8)36 A tanya körüli föld tulajdonba adásánál elsősorban annak a tanyatulajdonosnak az igényét kell kielégíteni, aki az általa bármilyen címen használt föld kiadását kéri. A többi tanyatulajdonossal szemben elsőbbséget élvez az is, aki a meglévő tanyájához csatlakozó olyan föld kiadását kéri, amelynek bevitelével keletkezett a részarány-földtulajdona.

A részarány-földtulajdon helyének meghatározása

9. § (1)37

(2)–(3)38

9/A. §39 (1)40 A földkiadó bizottság a részarány-földtulajdonnak megfelelő föld és a tanyatulajdonost megillető tanya körüli föld kiadásával, illetőleg a részarány-földtulajdon helyének meghatározásával kapcsolatos feladatait 1996. június 30. napjáig látja el.

(2)41 Ha a földkiadó bizottság feladatait nem hajtja végre, bármely részarány-földtulajdonos vagy a mezőgazdasági igazgatási szerv kezdeményezésére köteles a kezdeményezéstől számított 15 napon belüli időpontra összehívni a részarány-földtulajdonosok közgyűlését. A közgyűlés összehívása iránt a mezőgazdasági igazgatási szerv haladéktalanul intézkedik, ha azt a földkiadó bizottság elmulasztja. A tulajdonosokat a közgyűlés összehívásáról a 3. § (2) bekezdésében meghatározott módon kell értesíteni. Az így összehívott közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Határozatait szótöbbséggel hozza.

(3)42 A (2) bekezdés szerinti közgyűlés

a) 1996. december 31. napjáig meghosszabbítja a földkiadó bizottság működését, vagy új földkiadó bizottságot választ, vagy

b)43 megállapítja a földkiadó bizottság megszűnését, és erről értesíti a mezőgazdasági igazgatási szervet.

(4)44 Amennyiben a földkiadó bizottság kötelezettséget vállal arra, hogy a folyamatban lévő ügyeket 1996. december 31-ig befejezi, a működése — feltéve, hogy a részarány-földtulajdonosok közgyűlése a (3) bekezdés szerint másképp nem döntött — eddig az időpontig meghosszabbodik. A földkiadó bizottság erről a mezőgazdasági igazgatási szervet értesíti.

9/B. § (1)45 Ha a földkiadó bizottság a feladatainak végrehajtását a 9/A. § (1) bekezdésében, valamint (3) bekezdésének a) pontjában, továbbá a (4) bekezdésében meghatározott határidőig sem fejezi be, vagy a közgyűlés még ezt megelőzően megállapítja megszűnését, a földkiadó bizottság a még végleges határozattal le nem zárt, folyamatban levő földkiadási ügyeket átteszi a mezőgazdasági igazgatási szervhez.

(2)46 A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1) bekezdés rendelkezései alapján a hozzá áttett ügyekben a 4/B. § (5) bekezdésének szabályai szerint jár el.

(3)47 A földkiadó bizottság az eljárása során keletkezett iratokat a megszűnésétől számított 15 napon belül köteles áttenni a mezőgazdasági igazgatási szervhez. Az iratok megőrzéséről a mezőgazdasági igazgatási szerv gondoskodik.

(4)48

(5)49 A határidőben földkiadási kérelmet be nem nyújtott részarány-tulajdonos többféle jogcímen járó és különböző földalapokba tartozó részarány-földtulajdonait a mezőgazdasági igazgatási szerv a földkiadási eljárás során összeszámítja. Több részarány-tulajdonos írásbeli kérelme alapján a földet lehetőség szerint az általuk kért módon kell kiadni.

(6)50 A mezőgazdasági igazgatási szerv a sorsolás napját követően 15 napig cserelehetőséget biztosít az érintett részarány-tulajdonosok kérésére a határozathozatal előtt. A mezőgazdasági igazgatási szerv a földkiadó határozatokat a részarány-tulajdonosok közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt megállapodásában foglaltaknak megfelelően köteles kiadni.

(7)51 Ha a földkiadáskor a tényleges művelési ág nem azonos az ingatlan-nyilvántartás szerintivel, és az eltérés már a földalap-kijelölés időpontjában is fennállt, a földkiadás alapját a tényleges művelési ág szerinti AK érték képezi.

9/C. §52 (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv a még kiadatlan részaránytulajdonok vonatkozásában a részarány-tulajdonosok nyilvántartott AK értékei alapján nyilvános sorsolással állapítja meg a részarány-földtulajdon fedezetéül szolgáló földrészletet. A mezőgazdasági igazgatási szerv a sorsolásról jegyzőkönyvet készít.

(2)53 A sorsolást a helyrajzi számok növekvő sorrendjében kell végrehajtani.

(3)54 A sorsolás szabálytalan lebonyolítása ellen az, akinek jogos érdekét érinti vagy sérti, a sorsolás lebonyolítását követő 48 órán belül kifogást nyújthat be a mezőgazdasági igazgatási szervhez.

(4)55 Ha a sorsolás lebonyolítása ellen kifogás nem érkezett, illetve a kifogással kapcsolatos jogorvoslati eljárás végleges hatósági döntéssel befejeződött, a mezőgazdasági igazgatási szerv a sorsolási jegyzőkönyvet megküldi a földrészlet fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságnak.

(5) A központi költségvetés terhére – a 12/E. § (2) bekezdése, a 12/G. § (2) bekezdése, a 12/H. § (1)–(6) bekezdése és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdonok megszüntetésének részletes szabályairól szóló rendelet szerint – gondoskodni kell az érintett földrészlet előkészítéséről, a megosztás kiindulási helyének és az osztás irányának a meghatározásáról. A részaránytulajdonosokat a földrészlet meghatározott részéhez kell rendelni.

(6) A kialakítandó új, önálló földrészletek 3000 m2-nél kisebb területűek nem lehetnek. Az 1994. július 27-éig hatályban volt jogszabályok alapján zártkertnek minősült területen a kialakítandó önálló földrészlet legkisebb területe 1500 m2 lehet.

(7) Az ingatlanügyi hatóság a 12/H. § (1) bekezdése szerinti egyezséget tartalmazó okiratot vagy a sorsolási jegyzőkönyvet, továbbá az elkészített változási vázrajzot és az egyéb munkarészeket megküldi a mezőgazdasági igazgatási szerv részére, amely ezek alapján meghozza az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas földkiadási határozatot.

(8)56 Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést, illetve a (7) bekezdés szerinti határozat véglegessé válását követően gondoskodni kell a keletkező új földrészletek kitűzéséről, és azok helyszíni birtokbaadásáról. A birtokbaadásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(9)57 E §-ban foglaltakat az olyan földrészleteket érintően kell alkalmazni, amelyek esetében a részarány-földkiadási eljárás eredményeként meghozott végleges földkiadási határozat alapján a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére irányuló eljárás nincs folyamatban, illetve a részarány-földkiadás eredményeként tulajdonjog nem került az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre.

9/D. §58 (1)59 Ha a részarány-tulajdon rendezésére elkülönített földalapok AK értéke, valamint a szövetkezet gazdálkodási területén részarány-földtulajdon kiadására felhasználható egyéb területek [6. § (4) bek., 12. § (5) bek.] nem fedezik az igényeket, a kiadatlan részarány-tulajdonnal rendelkező személyek – választásuk szerint – a Nemzeti Földalap földkészletéből termőföldet igényelhetnek vagy kártalanításra tarthatnak igényt 4000 Ft/AK értékben. A részarány-tulajdonost a kérelemre induló eljárás során a választás joga egyszer illeti meg. A kérelmet a szövetkezet gazdálkodási területén fekvő földrészletek kiadása céljából megtartásra kerülő utolsó sorsolás napját követő 6 hónapon belül lehet benyújtani. E határidő elmulasztása esetén a részarány-tulajdonos részére a mezőgazdasági igazgatási szerv pénzbeli kártalanításról dönt.

(2)60 A termőföld igénylésére, illetve a kártalanításra irányuló kérelmet a mezőgazdasági igazgatási szervhez kell benyújtani. A mezőgazdasági igazgatási szerv a kérelem alapján megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy nyilatkozzon a kérelmező kiadatlan részarány-tulajdonáról. A mezőgazdasági igazgatási szerv ennek ismeretében megkeresi a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv (a továbbiakban: földalapkezelő szerv), hogy a kérelmező tulajdonában lévő AK értéknek megfelelő termőföld a kérelemben megjelölt településen rendelkezésre áll-e. A földalapkezelő szerv a megkeresésnek legkésőbb harminc napon belül köteles eleget tenni. A földalapkezelő szerv nyilatkozata alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv tájékoztatja a részarány-tulajdonost a rendelkezésre álló földrészletről, illetőleg annak hiányáról. A földalapkezelő szervezet nemleges nyilatkozata esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv pénzbeli kártalanításról dönt.

(3)61 Termőföld igénylés esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv a kérelem tárgyában az ingatlanügyi hatóság igazolása, a földalapkezelő szerv, valamint a kérelmező nyilatkozata alapján a termőföld-juttatásról határoz. A mezőgazdasági igazgatási szerv a végleges határozatot a részarány-tulajdon törlése és a termőföldre vonatkozó tulajdonjog bejegyzése céljából megküldi az ingatlanügyi hatóságnak. Ha a földalapkezelő szerv által felajánlott termőföld AK értéke nem fedezi a kérelmező nyilvántartott részarány-tulajdonát, az AK érték-különbözetre a részarány-tulajdonost az (1) bekezdésben meghatározott kártalanítás illeti meg, amelyről a mezőgazdasági igazgatási szerv a termőföld-juttatással egyidejűleg határoz.

(4)62 Pénzbeli kártalanítás esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv a végleges határozatot közli az ingatlanügyi hatósággal a részarány-tulajdon törlése céljából, egyben intézkedik a kártalanítási összegnek a kérelmező részére történő kifizetése iránt.

(5)63 A (3) és (4) bekezdésben foglaltak alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv, illetve az ingatlanügyi hatóság által hozott határozatokat a földalapkezelő szervvel is közölni kell.

(5a)64 Az (1)–(5) bekezdésben foglaltakat az (5b) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni, ha az (1) bekezdésben meghatározott sorsolásra azért nem kerülhet sor, mert

a) az 2009. szeptember 30–ig már megtörtént, vagy

b) arra 2009. október 1–jét követően a szövetkezet gazdálkodási területén részarány-földtulajdon kiadására felhasználható terület [6. § (4) bek., 12. § (5) bek.] hiányában már nincs lehetőség.

(5b)65 Az (5a) bekezdésben meghatározott esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv a földügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közleményt tesz közzé arról, hogy a kiadatlan részarány-tulajdonnal rendelkező személyek a közlemény közzétételétől számított 6 hónapos határidőn belül nyújthatják be a termőföld igénylésére, illetve a kártalanításra irányuló kérelmüket. A közleménynek tartalmaznia kell

a) annak az érintett szövetkezetnek a megnevezését, amelynek gazdálkodási területe – az (5a) bekezdésben meghatározottak szerint – AK hiányos, s emiatt a részarány-földkiadás nem folytatható le,

b) annak a területileg illetékes mezőgazdasági igazgatási szervnek a megnevezését, ahol a kérelem előterjeszthető,

c) az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a kérelem benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén a részarány-tulajdonos részére a mezőgazdasági igazgatási szerv pénzbeli kártalanításról dönt,

d) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a kérelem a (2)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint kerül elbírálásra.

9/E. §66 (1) A földkiadási eljárást e §-ban foglaltak szerint kell lefolytatni azon földrészleteket érintően, melyek esetében nem állnak fenn a 9/C. § (9) bekezdésében meghatározott feltételek.

(2) A földrészletnek a szövetkezeti földhasználati jog alatt álló hányadát (a továbbiakban: visszamaradt hányad) a mezőgazdasági igazgatási szerv az által lefolytatott sorsolás eredménye alapján a részarány-tulajdonosok közös tulajdonába adja az őket megillető részarány-tulajdon (AK érték) arányában. A mezőgazdasági igazgatási szerv a sorsolásról jegyzőkönyvet készít.

(3) A sorsolásra és a sorsolás szabálytalan lebonyolítása ellen benyújtható kifogásra a 9/C. § (2)–(3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(4)67 Ha a sorsolás lebonyolítása ellen kifogás nem érkezett, illetve a kifogással kapcsolatos jogorvoslati eljárásban végleges hatósági döntés született, a mezőgazdasági igazgatási szerv a visszamaradt hányad tulajdonba adásáról ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas földkiadási határozatot hoz.

(5) Az e §-ban meghatározott földkiadási eljárás eredményeként létrejött osztatlan közös tulajdon tulajdonostársait a 12/F–12/H. § alkalmazása során olyan tulajdonostársaknak kell tekinteni, mint akik a 12/F. § (1) bekezdésében foglalt határidőn belül kérelmet nyújtottak be az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére.

A földrészletet terhelő költségek megállapítása

10. §68 (1)69 A föld, tanya körüli föld kiadása, illetőleg a részarány-tulajdon helyének meghatározása során tulajdonba kerülő föld korábbi tulajdonosa, használója által közölt, az egyes földrészleteket terhelő meliorációs, művelési és egyéb, a termőföld AK értékében ki nem fejezett — így különösen a szövetkezet üzletrésztőkéjében meghatározott, ültetvény telepítéséből eredő — értéknövekedést eredményező beruházási költségeket a földkiadó bizottság a tulajdonos kérelmére ellenőrzi. A tényleges értéknövekedést eredményező költségeket a mezőgazdasági igazgatási szerv állapítja meg. A föld tulajdonba adásáról, továbbá az értékkülönbözet megfizetésére történő kötelezésről külön határozatot kell hozni.

(2)70 A költségek megtérítésére vonatkozó rendelkezés ellen fellebbezésnek nincs helye.

A földkiadó bizottság határozata

11. § (1)71 A földkiadó bizottságnak

a) a részarány-földtulajdonnak megfelelő föld, a tanya körüli föld kijelölésére és a tulajdonos birtokba helyezésére;

b) a részarány-földtulajdon helyének meghatározására;

c) a földterület tulajdonba adására és az értéknövekedést eredményező beruházási költség megállapítására;

d)72 a részarány-földtulajdonosok AK értékének arányos módosítására irányuló eljárásában az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt kell alkalmazni.

(2) A földkiadó bizottság eljárása illetékmentes, a földkiadási kérelem bejelentésére előírt határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.

(3)–(4)73

(5)74

(6)75 Hirdetményi úton történő kézbesítés esetén a döntést a földkiadás helye, a szövetkezet székhelye, a részarány-földtulajdonos utolsó ismert belföldi lakóhelye szerinti települési önkormányzatok hirdetőtáblájára is ki kell függeszteni.

11/A. §76

11/B. §77 (1)78 A földkiadó bizottságnak a 11. § (1) bekezdése szerinti eljárásban szakértő működik közre.

(2)79 A szakértőt a mezőgazdasági igazgatási szerv, illetőleg az ingatlanügyi hatóság vagy a kárpótlási hatóság megfelelő szakértelemmel rendelkező dolgozói közül kell kirendelni. A szakértői névjegyzék összeállítását és a szakértő kirendelésére vonatkozó eljárás részletes szabályait a földügyért felelős miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg.80

(3)–(5)81

Egyéb bizottsági feladatok

12. § (1) A földrendező bizottság az árverésre kijelölt táblákból kialakítandó kisebb földrészletek megközelítéséhez szükséges úthálózat (dűlőutak) kialakítása, visszaállítása érdekében még az árverések meghirdetése előtt javaslatot tesz a terület felosztására, utak kitervezésére és helyszíni kitűzésére. A földkiadó bizottság is e rendelkezés szerint jár el a részarány-földtulajdonok kiadása céljából kijelölt táblák esetén.

(2) Az (1) bekezdés szerinti javaslat elkészítésénél az érintett bizottság az ideiglenes birtokba helyezési határozatokat, a kárpótlásra jogosultak és tanyatulajdonosok által tett vételi nyilatkozatokat, valamint a 9. § szerint meghatározott részarány-földtulajdonokat veszi figyelembe.

(3)82 Az érintett bizottság a javaslatot egyezteti a jegyzővel, a közúti igazgatásért felelős szervvel, valamint a kárpótlási hatósággal. A bizottság az egyeztetett javaslatot az önkormányzati képviselő-testület elé terjeszti jóváhagyásra. A jóváhagyást követően az ingatlanügyi hatóság elvégzi a tervezést és a helyszíni kitűzést.

(4)83 A kialakítandó földrészletek megközelíthetősége érdekében kitűzött helyi közutak a települési önkormányzat tulajdonába kerülnek, azokat az ingatlanügyi hatóság önálló földrészletként jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. A fölrészletek megközelítésére szolgáló közutak kialakításához szükséges terület AK értékével a kiadásra kerülő részarány-földtulajdonokat kártalanítás nélkül arányosan csökkenteni kell.

(5)84 A szövetkezet használatában lévő, vagyonnevesítéssel nem érintett, kivett területeket (felhagyott külszíni bányák, tavak, vízállások, mocsarak, holtágak stb.) és a halastavakat a részarány-tulajdonú földek kiadására fel kell használni, azonban a jogosult az ingatlan elfogadására nem kötelezhető. Az ingatlanok tényleges művelési ágát meg kell állapítani, a földminősítést el kell végezni, ha pedig ez nem lehetséges, a területet a település legalacsonyabb AK értékű szántó, a halastavat a legmagasabb AK értékű szántó AK értékével kell figyelembe venni. A halastóban lévő halállomány értéke, valamint a halastó létesítéséhez szükséges építmények értéke AK értékben ki nem fejezett értéknövekedésnek minősül. A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése során a földrészletet a tényleges állapot szerint kell a nyilvántartásba felvenni.

(6)85 Ha további AK hiány kielégítéséhez már nem szükséges, az (5) bekezdésben megjelölt ingatlanok az Ámt. 25/A. §-ában foglaltak alapján a Magyar Állam tulajdonába és a földalapkezelő szerv tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek.

12/A. §86 (1) A részarány-tulajdonú földek kiadásának lezárását követően a szövetkezet használatában levő, önálló helyrajzi számon nyilvántartott árok, csatorna, töltés és azok műtárgyai – ha azok nincsenek a szövetkezet vagy más üzemeltető tulajdonában – az illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat tulajdonába vagy – a fővárosi önkormányzat nyilatkozata alapján – a kerületi önkormányzat tulajdonába kerülnek a (2) bekezdésben meghatározott ingatlanok kivételével. A fővárosi önkormányzat nyilatkozatát a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és az ehhez kapcsolódó jogszabályok alapján adja meg.

(2)87 Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanok közül a védett vagy védelemre tervezett természeti területhez tartozók a Magyar Állam tulajdonába és a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv vagyonkezelésébe kerülnek.

(3)88 Az (1) bekezdésben meghatározott földrészletek önkormányzati tulajdonba kerüléséről az ingatlanügyi hatóság dönt. A határozat ellen a polgármester, illetőleg a főpolgármester a döntés közlésétől számított két hónapon belül fellebbezhet.

(4)89 Fellebbezés hiányában az ingatlanügyi hatóság az önkormányzat tulajdonjogát a határozat alapján hivatalból bejegyzi.

12/B. §90 (1)91 Ha a földkiadó bizottság a részarány-tulajdonost jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel vagy bizonyíthatóan más módon birtokba helyezte, de erről az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésre alkalmas okiratot nem adott ki – feltéve, hogy a birtokolt terület AK értéke a tulajdonos jogos igényét nem haladja meg, és a birtokba helyezés más részarány-tulajdonos kérelmének teljesítését nem sérti –, az okiratot a mezőgazdasági igazgatási szerv határozattal pótolja.

(2) Ha a kiadott földrészlet területnagysága és AK értéke a határozat szerinti állapottól legfeljebb 5%-kal, illetve 1 AK-val tér el – ide nem értve az utak kialakításához szükséges területcsökkentést –, a tényleges és a határozat szerinti állapotot azonosnak kell tekinteni.

(3)92 Ha a részarány-tulajdonos földtulajdonának önálló földrészletté alakítását kérte, de a mezőgazdasági igazgatási szerv felszólítása ellenére, annak közlésétől számított 90 napon belül nem nyújtja be az ingatlanügyi hatósági záradékkal ellátott földmérési munkarészt, földtulajdonát osztatlan közös tulajdonként kell kiadni. A határidőt a mezőgazdasági igazgatási szerv az ügyfél kérésére indokolt esetben legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.

12/C. §93 (1)94 A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott azon földrészlet vonatkozásában, amelynek részarány-földalapba történő kijelöltsége megszűnt, a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapítja azoknak a személyeknek a körét és – a ki nem elégített AK-igénynek megfelelő – jogosultságuk mértékét, akik a terület kisajátításakor a kártalanításra jogosultak. A jogosultak nevét és jogosultságuk mértékét a mezőgazdasági igazgatási szerv közli az ingatlanügyi hatósággal és a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervvel is.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott védett és védelemre tervezett, és emiatt magántulajdonba nem adható földrészletre vonatkozó tulajdonosi jogosítványokat – az elidegenítés kivételével – az igazgatóság a földrészlet állami tulajdonba kerüléséig gyakorolja.

(3) A földrészletek hasznosítása során befolyt ellenértéket az igazgatóság az (1) bekezdésben meghatározott jogosultak között, igényjogosultságuk arányában osztja fel. Az (1) és (5) bekezdés szerinti kisajátítási kártalanítás összegének kifizetéséig az igazgatóság a tulajdonosi jogok gyakorlása fejében évenként előre a korlátozással arányban álló kártalanítást fizet az arra jogosultaknak.

(4)95

(5)96 A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 1. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti kijelöléssel nem érintett azon védett vagy védelemre tervezett természeti területek tekintetében, amelyeket – természetvédelmi oltalom hiányában – a szövetkezetnek az Ámt. 25. §-a alapján a vagyonnevesítés szabályai szerint ki kellene adnia – ha az magántulajdonban nem áll vagy magántulajdonba nem került –, a kisajátítási eljárást a szövetkezettel szemben kell lefolytatni. A kisajátítási kártalanítás összegét a szövetkezet haladéktalanul köteles a szövetkezet vagyonnevesítéssel érintett tagjai között a vagyonnevesítés szabályai szerint felosztani.

12/D. §97 (1) A földkiadás lezárását követően a szövetkezet használatában levő, önálló helyrajzi számon nyilvántartott utak – ha azok nem a szövetkezet tulajdonát képezik – az illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat tulajdonába, vagy a fővárosi önkormányzat nyilatkozata alapján a kerületi önkormányzat tulajdonába kerülnek a (2) bekezdésben meghatározott utak kivételével. A fővárosi önkormányzat nyilatkozatát a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és az ehhez kapcsolódó egyéb jogszabályok alapján adja meg.

(2)98 Az (1) bekezdésben meghatározott utak közül a védett vagy védelemre tervezett természeti területhez tartozók a Magyar Állam tulajdonába és a védett vagy védelemre tervezett természeti területen működő igazgatóság vagyonkezelésébe kerülnek.

(3)99 Az utak önkormányzati tulajdonba kerüléséről az ingatlanügyi hatóság dönt. A határozat ellen a polgármester, illetőleg a főpolgármester a döntés közlésétől számított két hónapon belül fellebbezhet.

(4)100 Fellebbezés hiányában az ingatlanügyi hatóság az önkormányzat tulajdonjogát a határozat alapján hivatalból bejegyzi.

(5) Ha az út a kárpótlási földalapot is érinti, az (1)–(4) bekezdés szerint kell eljárni.

(6) A szövetkezet vagyonnevesítésében szereplő út esetében a 12/A. § (1) bekezdése szerint kell eljárni.]

A közös tulajdon megszüntetésének
külön szabályai

12/E. §101 (1)102 A részarány-tulajdonnak megfelelő föld kiadása, illetve a részarány-földtulajdon helyének meghatározására irányuló eljárás eredményeként kialakított földrészleten fennálló közös tulajdon megszüntetésére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a tulajdonostársak a közös tulajdont szerződéssel nem szüntetik meg.

(2)103 E fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók a halastó művelési ágú ingatlanokra, valamint az erdőkre, ide nem értve a külterületen található – az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 12. §-a (1) bekezdése szerinti – fásítást.

12/F. §104 (1)105 Ha a földkiadási eljárás eredményeként létrejött osztatlan közös tulajdon tulajdonostársait megillető tulajdoni hányadokat az ingatlan-nyilvántartásba végleges hatósági döntéssel bejegyezték, bármely tulajdonostárs kezdeményezheti az ingatlan megosztását annak érdekében, hogy saját tulajdoni hányadát önálló ingatlanként kaphassa meg. Az önálló ingatlan kialakítása iránti kérelmet legkésőbb 2012. június 1-jéig lehet benyújtani az ingatlanügyi hatósághoz. E határidő elmulasztása esetén a közös tulajdon megszüntetésére a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt határidőig azon tulajdonostársak is benyújthatják önálló ingatlan kialakítása iránti kérelmüket, akik a 12/H. § (8) bekezdése alapján a visszamaradó földrészleten tulajdonközösségben maradtak.

(3) Az ingatlan-nyilvántartásba osztatlan közös tulajdonként bejegyzett ingatlanok esetében a megosztások költségeit – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – az állam viseli.

(4) Soron kívüli eljárás abban az esetben folytatható le, ha az eljárás költségeit a soronkívüliséget igénylő, kérelmező tulajdonostárs magára vállalja. A soron kívüli eljárás részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

12/G. §106 (1) Az önálló ingatlan kialakítására vonatkozó kérelmet írásban az ingatlanügyi hatóság által erre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. A kérelmet több tulajdonostárs együttesen is benyújthatja, és kérhetik az önálló ingatlan osztatlan közös tulajdonban történő kiadását.

(2)107 A kérelem alapján az ingatlanügyi hatóság határozatban meghatározza a megosztás kiindulási helyét és irányát, figyelemmel a művelhetőségi és a megközelíthetőségi szempontokra, valamint a kialakult helyszíni használatra.

12/H. §108 (1) A kérelmező tulajdonostársak közötti egyezség hiányában az adott földrészlet vonatkozásában a kiosztás sorrendjét sorsolással kell megállapítani. Az egyezségnek vagy a kisorsolt sorrendnek megfelelően a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduknak megfelelően a földrészlet meghatározott részéhez kell rendelni.

(2) A sorsolást az ingatlanügyi hatóság által létrehozott sorsolási bizottság bonyolítja le.

(3) A sorsolás során a 9/C. § (3) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a sorsolás ellen az ingatlanügyi hatóságnál kifogás nyújtható be.

(4)109 Az önálló földrészlet kialakítására – a visszamaradó földrészletet és a kialakuló ingatlanok megközelíthetőségét biztosító utak és más művelés alól kivett földrészletek kivételével – a 9/C. § (6) bekezdését kell alkalmazni.

(5) A földrészlet megosztást követően az egyes tulajdoni hányadokra vonatkozó, illetve azokat terhelő, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok és feljegyzett tények – a keletkező önálló földrészletekre történő – visszajegyzéséről az ingatlanügyi hatóság gondoskodik.

(6) Ha törvény úgy rendelkezik, a megosztási vázrajzot – határidő kitűzésével – ellenjegyzésre közölni kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog jogosultjával. Ha a jogosult az ellenjegyzést határidőben nem teljesíti, úgy azt megadottnak kell tekinteni.

(7) Az ingatlanügyi hatóság a sorsolást követően az elkészített változási vázrajz, valamint a sorsolási jegyzőkönyv vagy az egyezségi okirat alapján a tulajdonjogot bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba.

(8) Akik önálló földrészlet kialakítását nem kérték a visszamaradó földrészleten tulajdonközösségben maradnak.

(9) Az önálló ingatlanná alakításról szóló határozatok közlésére az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényt kell alkalmazni.

12/I. §110 A 12/E–12/H. § szerinti eljárások nem minősülnek telekalakítási eljárásnak.

12/J. §111 Ha közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárás (a továbbiakban: megosztási eljárás) alatt – a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényben meghatározott – használati megosztásról szóló megállapodás a tulajdonostársak között fennáll, e megállapodást a megosztási eljárásban úgy kell tekinteni, mintha a tulajdonostársak a kiosztási sorrend egymás közötti meghatározására teljes körű egyezséget kötöttek volna. Ez esetben a megosztási eljárás során nem kell dönteni a megosztás kiindulási helyének és az osztás irányának a meghatározásáról.

12/K. § A közös tulajdonnak az e törvény rendelkezései szerinti megszüntetése következtében létrejött közös tulajdon megszüntetésére a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni

12/L. §112 (1) Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott földmérő vállalkozó vagy vállalkozás és jogi szolgáltató részére az ingatlanügyi hatóság átadja a 12/F. § (1) bekezdésében foglalt kérelemben szereplő adatokat és a kérelemmel érintett ingatlan tulajdonosainak a tulajdoni lapon szereplő természetes személyazonosító adatait.

(2) A földmérő vállalkozó vagy vállalkozás és jogi szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a megosztási eljárás befejezéséig az (1) bekezdésben meghatározott kormányrendelet szerinti feladatai ellátása céljából kezelheti.

12/M. §113 (1) A 12/L. § szerinti, a földmérő vállalkozó vagy vállalkozás és jogi szolgáltató részére történő adatszolgáltatást követően, a Ptk. szerinti megosztásra csak az e törvény szerinti közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó kérelmek visszavonása esetén van lehetőség.

(2) Ha a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó valamennyi kérelem nem került visszavonásra, akkor a korábban benyújtott, a Ptk. szerinti megosztásra irányuló változási vázrajz nem használható fel.

Záró rendelkezések

13. § (1) E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E törvény alkalmazásában

a)114 tanya: a település külterületén levő, eredetileg kisüzemi mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terménytárolás) céljára létesített lakó- és gazdasági épület, illetőleg épületcsoport és a hozzá tartozó termőföld együttese. Az e törvény alkalmazásában használt egyéb fogalmakat a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben foglaltaknak megfelelően kell alkalmazni;

b)115

c)116 tanyatulajdonos: e törvény vonatkozásában tanyatulajdonosnak kell tekinteni az ingatlan-nyilvántartásban a tanya e törvény hatálybalépésekor feltüntetett tulajdonosát, annak házastársát, egyeneságbeli rokonát és testvérét.

(3)117 A földrendező bizottság és a földkiadó bizottság a helyi igényeknek megfelelően a 8. § (3) bekezdés szerint közös javaslattal kezdeményezhetik a kárpótlási hatóságnál a földkijelölési határozat módosítását. A javaslat előkészítése során a kárpótlásra a jogosult földigénylők és a részarány-földtulajdonosok érdekeire egyaránt figyelemmel kell lenni.

(4)118 Ha a földkiadás, illetőleg a részarány-földtulajdon helyének meghatározása céljából a mezőgazdasági igazgatási szerv nyilvános sorsolást tart, az erről szóló közleményt a sorsolást megelőzően legalább harminc nappal a földügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzéteszi. A közleménynek tartalmaznia kell a sorsolás helyét, időpontját, a sorsolásra kerülő táblák helyrajzi számát, területét, AK értékét, a terület hasznosítására vonatkozó korlátozásokat (védett természeti terület stb.) és az ingatlan ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelőjét. A közleményben meg kell jelölni a sorsoláson részvételre jogosultak körét. A sorsolást a helyben szokásos módon is meg kell hirdetni. A sorsoláson bármely okból meg nem jelenő jogosult később a mulasztására hivatkozva semmiféle jogot sem érvényesíthet, ebből az okból a sorsolás eredménye nem változtatható meg.

(5)119

(6) Az előző bekezdés szerinti eljárást követően a törvény hatálya alá tartozó földrészletek művelési ágát a tulajdonba adásukat követően lehet megváltoztatni.

(7)120

(8)121 Az 5. § (1) bekezdésében és a 8. § (2) bekezdésében, valamint a 13. § (5) bekezdésében meghatározott határidőket az 1992. évi II. törvény 13—21. §-ai szerinti földkijelölési határozat véglegessé válásának napjától kell számítani. A földkiadó bizottság a földkijelölési határozat véglegessé válásáról az érdekelteket a helyben szokásos módon értesíti.

13/A. §122

14. § (1) A szövetkezet földhasználati joga a részarány-földtulajdon helyének meghatározása esetén a kijelöléssel szűnik meg, és a szövetkezet a haszonbérlő jogosítványait gyakorolja a gazdasági év végéig. Ha a haszonbér összegében a felek nem állapodnak meg, annak megállapítását bármelyikük a bíróságtól kérheti.

(2) A föld kiadása esetén a szövetkezet földhasználati joga legkésőbb a kiadáskori gazdasági év végével szűnik meg, kivéve, ha a felek korábbi határidőben állapodtak meg.

(3) Meg nem művelt földre vonatkozó szövetkezeti földhasználati jog a kijelöléssel, illetőleg a föld kiadásával szűnik meg.

(4) Ha a szövetkezet földhasználati jogával terhelt földön haszonbérlet áll fenn a kijelöléskor, illetőleg a föld kiadásakor, a haszonbérbe adói jog a föld tulajdonosát illeti meg.

(5)123 A szövetkezet a földhasználati jogával terhelt földeket a földalap elkülönítési tervezetet jóváhagyó határozat véglegessé válása után egy évnél hosszabb időre haszonbérbe nem adhatja.

15. §124 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egységes eljárás érdekében a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdonok megszüntetésének részletes szabályait, továbbá a 12/F. § (4) bekezdésében meghatározott soronkívüli eljárás szabályait rendeletben állapítsa meg.125

16. §126 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az 5/A. § (3) bekezdése szerinti költségtérítés igénylésének, kifizetésének, ellenőrzésének és visszatérítésének eljárási rendjét rendeletben állapítsa meg.

16/A. §127 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény szerinti ingatlanügyi hatóságot rendeletben jelölje ki.

17. §128

18. §129 (1)130 E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit – a (2) és (2a) bekezdésben foglalt kivétellel – a Módtv. hatálybalépésekor131 folyamatban lévő olyan ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a közigazgatási hatósági eljárás a Módtv. hatálybalépését megelőzően benyújtott, egy adott földrészleten fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló kérelem alapján indult.

(2)132 A Módtv. hatálybalépése előtt indult olyan eljárást,

a) amelynek költségét a kérelmező megelőlegezte, a költségvállalást tartalmazó nyilatkozat benyújtásának,

b)133 amelyben az ingatlanügyi hatóság a keretmérést elvégezte, vagy végleges határozatot hozott a földrészlet megosztásának módjáról, kiindulási helyéről és irányáról, a közigazgatási hatósági eljárás megindításának

időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezések szerint kell lefolytatni azzal, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok jogosultja hozzájárulásának hiánya nem akadályozza az eljárás lefolytatását.

(2a)134 2012. december 29-e előtt indult olyan eljárást, amelyben az ingatlanügyi hatóság a keretmérést elvégezte, illetve végleges határozatot hozott a földrészlet megosztásának módjáról, kiindulási helyéről és irányáról, a közigazgatási hatósági eljárás megindításának időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezések szerint kell lefolytatni azzal, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok jogosultja hozzájárulásának hiánya nem akadályozza az eljárás lefolytatását.

(3)135

19. §136 E törvénynek a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvénnyel megállapított 12/G. § (2) bekezdését, 9/C. § (9) bekezdését, 9/E. §-át a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Folyamatban lévő ügynek minősül az is, ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a 9/C. § (1)–(4) bekezdése alapján sorsolást folytatott le, és a sorsolási jegyzőkönyvet megküldte az ingatlanügyi hatóságnak.

20. §137 E törvénynek az egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi LVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 12/M. §-át a Módtv2. hatálybalépését138 követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!