nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
1993. évi XLII. törvény
a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, Ramsarban, 1971. február 2-án elfogadott Egyezmény és annak 1982. december 3-án és 1987. május 28.—június 3. között elfogadott módosításai egységes szerkezetben történő kihirdetéséről
2008-12-28
infinity
4

1993. évi XLII.
törvény

a nemzetközi jelentőségű vadvizekről,
különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, Ramsarban, 1971. február 2-án elfogadott Egyezmény és annak 1982. december 3-án
és 1987. május 28.—június 3. között elfogadott módosításai egységes szerkezetben történő kihirdetéséről1

(A Magyar Köztársaság csatlakozási okiratainak letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete főigazgatójánál, Párizsban, 1979. április 10. napján, 1986. augusztus 26. napján és 1990. szeptember 20. napján megtörtént.)

1. § Az Országgyűlés a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, Ramsarban, 1971. február 2-án elfogadott Egyezmény, valamint annak 1982. december 3-án és 1987. május 28.—június 3. között elfogadott módosításai egységes szerkezetbe foglalt szövegét e törvénnyel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:

,,EGYEZMÉNY

a nemzetközi jelentőségű vadvizekről,
különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről,

melyet a vadvizekről s a vízimadarakról tárgyaló nemzetközi konferencia fogadott el az iráni Ramsarban, 1971. február 2-án.

Szerződő Felek

felismerve az embernek és környezetének kölcsönös egymástól függését;

figyelembe véve a vadvizeknek, mint a vízrendszerek szabályozóinak, és mint jellegzetes növény- és állatvilágnak, különösen a vízimadarakat fenntartó természetes környezetnek alapvető ökológiai funkcióit;

abban a meggyőződésben, hogy a vadvizek a gazdaságnak a kultúrának, a tudománynak és a felüdülésnek olyan értékes tartalékai, amelyeknek az elvesztése pótolhatatlan lenne;

attól az óhajtól vezettetve, hogy a jelenben és a jövőben megakadályozzák a vadvizek természetes csökkenését és károsítását;

felismerve, hogy a vízimadarak időszakos vándorlásuk idején országhatárokon repülnek át, ezért nemzetközi vagyonnak kell tekinteni őket;

meggyőződve arról, hogy a vadvizeknek, valamint a növény- és állatvilágának a védelmét biztosítani lehet nemzetközi tevékenységgel egybehangolt állami intézkedésekkel, az alábbiakban állapodtak meg:

1. Cikk

1. A jelen Egyezmény értelmében vadvíznek tekintendők azok az akár természetes, akár mesterséges, állandó vagy ideiglenes mocsaras, ingoványos, tőzeglápos vagy vízi területek, amelyeknek vize állandó vagy áramló édesvizű, félsós vagy sós, ideértve azokat a tengervizű területeket is, amelyek mélysége apálykor a hat métert nem haladja meg.

2. Az Egyezmény szempontjából vízimadaraknak tekintendők a vadvizektől ökológiailag függő madarak.

2. Cikk

1. Mindegyik Szerződő Fél meghatározza, hogy melyek a területén a vadvizek a ,,Nemzetközi Jelentőségű Vadvizek Jegyzéké''-ben történő bejegyzés céljából, amelynek az elnevezése a továbbiakban: ,,Jegyzék'', és amelyet a 8. Cikk alapján létesített iroda vezet. A vadvizek határát pontosan meg kell határozni és térképen meg kell jelölni; ehhez tartozhatnak még a vadvizekkel szomszédos partmenti és tengerparti területek, szigetek, vagy a vadvizek területén lévő, apálykor hat méternél nem mélyebben fekvő tengeri vízterületek is, elsősorban akkor, ha azok a vízimadarak tartózkodási területei szempontjából fontosak.

2. A Jegyzékbe történő bejegyzéshez a vadvizeket nemzetközi, ökológiai, botanikai, zoológiai, limnológiai vagy hidrológiai fontosságok szerint kell kiválasztani. Elsősorban a vízimadarak szempontjából bármely évszakban nemzetközileg fontos vadvizeket kell a Jegyzékbe felvenni.

3. A vadvizek Jegyzékbe történő bejegyzése nem korlátozza annak a Szerződő Félnek kizárólagos szuverén jogát, amelynek területén azok a vadvizek vannak.

4. Minden Szerződő Fél az Egyezmény aláírásakor vagy a 9. Cikk szerinti megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésekor legalább egy vadvízterületet köteles megjelölni a Jegyzékbe történő bejegyzés céljából.

5. Mindegyik Szerződő Félnek joga van a területén lévő további vadvizeket a Jegyzékbe felvenni, az általa már Jegyzékbe vett vadvizek határát bővíteni, vagy jelentős állami érdekből az általa már Jegyzékbe foglalt vadvizek határait törölni, vagy csökkenteni, és köteles a lehető legkorábbi időpontban minden változásról a 8. Cikkben megjelölt állandóan működő iroda feladatainak végrehajtásáért felelős szervezetet vagy Kormányt tájékoztatni.

6. Mindegyik Szerződő Fél nemzetközi kötelezettségnek köteles tekinteni a vándor vízimadár-állomány megóvását, gondozását és célszerű felhasználását, mind a Jegyzékbe történő bejegyzések megjelölésénél, mind annak a jognak gyakorlásakor, amikor a területén levő vadvizekkel kapcsolatban a Jegyzékben szereplő bejegyzéseken változtat.

3. Cikk

1. A Szerződő Felek a terveiket úgy kötelesek felvázolni és megvalósítani, hogy a Jegyzékbe foglalt vadvizek megóvását és — amennyiben lehetséges — a területükön levő vadvizek célszerű felhasználását elősegítsék.

2. Mindegyik Szerződő Fél köteles intézkedéseket tenni, hogy a lehető legkorábbi időpontban tájékoztatást tudjon adni, ha a területén levő és a Jegyzékbe vett vadvíz ökológiai jellege megváltozott, változóban van, valószínűleg majd megváltozik a technológiai fejlődés, a szennyeződés vagy más emberi beavatkozás eredményeként. Az ilyen változásokról szóló tájékoztatást a 8. Cikkben megjelölt, állandóan működő iroda feladatainak végrehajtásáért felelős szervezetnek vagy Kormánynak kell késedelem nélkül továbbítani.

4. Cikk

1. Mindegyik Szerződő Fél elősegíti a vadvizek és vízimadarak megóvását azáltal, hogy a vadvizeket védett területté nyilvánítja — függetlenül attól, hogy azok a Jegyzékben szerepelnek-e vagy sem — és ezek megfelelő felügyeletét biztosítja.

2. Amikor valamely Szerződő Fél nyomós állami érdekből a Jegyzékbe vett valamely vadvíz határát törli, vagy területét csökkenti, a vadvízterület veszteségét, amennyire lehetséges, pótolni kell, és különösen a vízimadarak számára — azok megóvása céljából — akár ugyanazon a területen, akár másutt, az eredeti tartózkodási területtel arányosan további védett területeket kell kialakítani.

3. A Szerződő Felek a vadvizekkel, és azok növény- és állatvilágával kapcsolatos kutatást, adatcserét és tájékoztatást elősegítik.

4. A Szerződő Felek törekszenek arra, hogy meglevő vadvizeikben a vízimadár-állomány növekedjék.

5. A Szerződő Felek elősegítik megfelelő szakemberek képzését a vadvizek kutatásához, kezeléséhez és gondozásához.

5. Cikk

A Szerződő Felek az Egyezményből eredő kötelezettségek végrehajtásával kapcsolatban egymással tanácskoznak, különösen abban az esetben, ha a vadvíz területe több Szerződő Fél területére terjed ki, vagy ha valamely vízrendszer a Szerződő Felek között oszlik meg.

6. Cikk

1. A Szerződő Felek részvételével az Egyezmény végrehajtásának felülvizsgálatára és elősegítésére Konferencia hívandó össze. A 8. Cikk 1. bekezdésében hivatkozott irodának 3 évnél nem hosszabb időközönként össze kell hívnia a Szerződő Felek Konferenciájának rendes üléseit, hacsak a Konferencia nem dönt másképpen, illetve rendkívüli ülését a Szerződő Felek legalább egyharmadának írásbeli igénye alapján. A Szerződő Felek Konferenciájának minden rendes ülésén meg kell határozni a következő rendes ülés idejét és helyét.

2. A Szerződő Felek Konferenciája illetékes lesz:

a) a jelen Egyezmény végrehajtásának a megvitatása;

b) a Jegyzék bővítésének és változtatásának a megvitatása;

c) a 3. Cikk 2. bekezdésének rendelkezése szerint a Jegyzékben szereplő vadvizek környezettani jellegének változásáról szóló tájékoztatásokat vizsgálni;

d) a vadvizek és azok növény- és állatvilága megóvásával, gondozásával és célszerű felhasználásával kapcsolatban általános és különös ajánlásokat tesz a Szerződő Feleknek;

e) jelentések és statisztikai adatok elkészítésére kérik fel az illetékes nemzetközi szerveket olyan kérdésekben, amelyek a vadvizek vonatkozásában lényegében nemzetközi jellegűek;

f) más ajánlásokat vagy határozatokat elfogadni az Egyezmény működésének elősegítésére.

3. A Szerződő Felek biztosítják, hogy mindazok, akik felelősek a vadvizek kezeléséért a Konferenciák olyan ajánlásairól, amelyek a vadvizek és azok növény- és állatvilága védelmére, gondozására és célszerű felhasználására vonatkoznak, tájékoztatást kapjanak, és azokat figyelembe vegyék.

4. A Szerződő Felek Konferenciájának minden egyes ülésén el kell fogadni az eljárási szabályzatot.

5. A Szerződő Felek Konferenciájának létre kell hoznia és állandóan figyelemmel követnie az Egyezmény pénzügyi szabályozását. Minden rendes ülésén a jelenlévő és szavazó Szerződő Felek kétharmados többségével fogadja el a következő pénzügyi időszak költségvetését.

6. Minden egyes Szerződő Félnek olyan arányban kell hozzájárulnia a költségvetéshez, amelyet a Szerződő Felek Konferenciájának rendes ülésén jelenlévő és szavazó Szerződő Felek egyhangúlag elfogadtak.

7. Cikk

1. A Konferenciákon a Szerződő Felek képviselői olyan személyek, akik a tudományos, igazgatási vagy más megfelelő területen szerzett tudásuk és tapasztalatuk alapján a vadvizek vagy vízimadarak vonatkozásában szakértők.

A Konferencián képviselt minden egyes Szerződő Félnek egy szavazata van, az ajánlásokat, határozatokat és döntéseket a jelenlévő és szavazó Szerződő Felek egyszerű többséggel fogadják el, hacsak az Egyezmény másképpen nem rendelkezik.

8. Cikk

1. Ennek az Egyezménynek alapján az állandóan működő iroda feladatait a Természet és a Természeti Erőforrások Védelmével Foglalkozó Nemzetközi Szövetség látja el, mindaddig, míg a Szerződő Felek kétharmados szavazattöbbséggel egy másik szervezetet vagy Kormányt nem jelölnek ki.

2. Az állandóan működő iroda feladatai a következők:

a) a 6. Cikkben megjelölt Konferenciák összehívásának és megszervezésének elősegítése;

b) a Nemzetközi Jelentőségű Vadvizekről szóló Jegyzék vezetése és a 2. Cikk 5. bekezdése alapján a Jegyzékben szereplő vadvizekre vonatkozó bejegyzésekről, bővítéséről, törlésekről vagy csökkentésekről a Szerződő Felek tájé-

c) a 3. Cikk 2. bekezdésének a rendelkezése szerint a Jegyzékben szereplő vadvizek ökológiai jellegének megváltozásáról a Szerződő Felek tájékoztatásainak átvétele;

d) a Szerződő Felek értesítése a Jegyzék bármely módosításáról, vagy az abban szereplő vadvizek jellegének megváltoztatásáról, és e kérdések megtárgyalásának biztosítása a következő Konferencián;

e) az érintett Fél értesítése a Konferenciák olyan ajánlásairól, amelyek a Jegyzék módosításával vagy a Jegyzékbe felvett vadvizek megváltoztatásával kapcsolatosak.

9. Cikk

1. Az Egyezmény az aláírásra határozatlan ideig nyitva áll.

2. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének, vagy valamely szakosított intézményének, vagy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségének bármely tagja, vagy a Nemzetközi Bíróság Szabályzatának bármely részese az Egyezmény tagja lehet, mégpedig:

a) a megerősítés fenntartása nélküli aláírással;

b) a megerősítés fenntartásával tett aláírással és utólagos megerősítéssel;

c) csatlakozással.

3. A megerősítés vagy a csatlakozás a megerősítő vagy csatlakozási okiratnak az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének főigazgatójánál (a továbbiakban: Letéteményes) történő letétbe helyezéssel válik hatályossá.

10. Cikk

1. Az Egyezmény azt követő négy hónap elteltével lép hatályba, miután a 9. Cikk 2. bekezdése alapján az Egyezménynek hét állam részesévé vált.

2. Ezután az Egyezmény mindegyik Szerződő Félre nézve, a megerősítés fenntartása nélküli aláírás napjától, illetőleg a megerősítő vagy csatlakozási okirat letétele napjától számított négy hónap elteltével lép hatályba.

10/A. Cikk

1. Az Egyezmény a jelen Cikknek megfelelően a Szerződő Feleknek ezzel a céllal összehívott közgyűlésén módosítható.

2. Módosítási javaslatot bármely Szerződő Fél tehet.

3. Bármely javasolt módosítás szövegét és indokolását továbbítani kell az Egyezmény szerinti állandóan működő irodához vagy Kormányhoz (a továbbiakban: Hivatal), amely Hivatal azonnal értesíti az összes Szerződő Felet.

A Szerződő Felek a szövegre vonatkozó észrevételeiket megküldik a Hivatalnak azon időponttól számított 3 hónapon belül, amikor a Hivatal a módosításokat a Szerződő Felekkel közölte. A Hivatal az észrevételek beküldési határideje utolsó napját követően azonnal közli a Szerződő Felekkel az addig a napig beérkezett összes véleményt.

4. A Szerződő Felek egyharmadának írásbeli kérésére a Hivatal összehívja a Szerződő Felek közgyűlését, hogy véleményezzék a 3. bekezdés szerint közölt módosítást. A Hivatal a közgyűlés idejét és helyét illetően a Szerződő Felekkel konzultál.

5. A jelenlévő és szavazó Szerződő Felek kétharmados többsége fogadja el a módosításokat.

6. A módosítás az azt elfogadó Szerződő Felek számára attól az időponttól számított negyedik hónap első napján lép hatályba, amelyen a Szerződő Felek kétharmada elfogadási okmányt helyezett el a Letéteményesnél.

Minden Szerződő Fél számára, amely elfogadási nyilatkozatát azon időpont után helyezi letétbe, amelyen a Szerződő Felek kétharmada már letétbe helyezte az elfogadási okmányt, a módosítás az elfogadási nyilatkozat letétbe helyezési időpontját követő negyedik hónap első napján lép hatályba.

11. Cikk

1. Az Egyezmény határozatlan időtartamig marad hatályban.

2. Bármely Szerződő Fél a Letéteményeshez intézett írásbeli értesítéssel az Egyezményt attól a naptól számított öt év elteltével mondhatja fel, amikor az Egyezmény a Fél tekintetében hatályba lépett. A felmondás négy hónap elteltével lép hatályba, attól a naptól számítva, amikor az erről szóló értesítést a Letéteményes kézhez kapta.

12. Cikk

1. A Letéteményes azokat az államokat, amelyek az Egyezményt aláírták, illetőleg ahhoz csatlakoztak, haladéktalanul tájékoztatja:

a) az Egyezmény aláírásáról;

b) az Egyezményt megerősítő okiratok letétbe helyezéséről;

c) az Egyezmény hatálybalépésének időpontjáról;

d) az Egyezmény felmondására vonatkozó értesítésekről.

2. Az Egyezmény hatálybalépése után a Letéteményes köteles az Egyezményt az Alapokmány 102. Cikke alapján az Egyesült Nemzetek Szervezete Titkárságán nyilvántartásba vétetni.

Ennek hiteléül az aláírásra kellően felhatalmazott alulírottak az Egyezményt aláírták.

Készült Ramsarban, 1971. február 2-án egy eredeti példányban, angol, francia, német és orosz nyelven, minden szöveg egyformán hiteles, amit letétbe kell helyezni a Letéteményesnél, amely valamennyi Szerződő Félnek a hiteles másolatát megküldi.

JEGYZŐKÖNYV

a nemzetközi jelentőségű vadvizekről,
különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló Egyezmény módosításáról

A Szerződő Felek

tekintetbe véve, hogy a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, Ramsarban, 1971. február 2-án elfogadott Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) hatékonysága érdekében a Szerződő Felek számának növelése feltétlenül szükséges;

annak tudatában, hogy további hiteles, más nyelvű változatok megkönnyítenék az Egyezményben való szélesebb körű részvételt;

figyelembe véve továbbá, hogy az Egyezmény szövege nem rendelkezik módosítási eljárásról, ami megnehezíti a szöveg szükségesnek ítélhető módosítását;

megegyeztek a következőkben:

1. Cikk *

2. Cikk *

* Ezen rendelkezéseket az Egyezmény egységes szerkezetbe foglalt szövege tartalmazza.

3. Cikk

Az Egyezmény eredeti francia nyelvű változatának javított szövegét a Jegyzőkönyv függeléke tartalmazza.

4. Cikk

A Jegyzőkönyv aláírásra nyitva áll az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) Központjában, Párizsban, 1982. december 3. napjától kezdődően.

5. Cikk

1. Az Egyezmény 9. Cikke 2. bekezdésében említett bármely állam a Jegyzőkönyv Szerződő Felévé válhat, az alábbiak révén:

a) megerősítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra vonatkozó fenntartás nélküli aláírással;

b) megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartásával történő aláírás esetén megerősítéssel, elfogadással vagy jóváhagyással;

c) csatlakozással.

2. Megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás a megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratnak az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezeténél (a továbbiakban: Letéteményes) való elhelyezésével történik.

3. Bármely állam, amely a Jegyzőkönyv hatálybalépését követően válik az Egyezmény Szerződő Felévé, hacsak az Egyezmény 9. Cikkében hivatkozott okirat aláírása vagy letétbe helyezése idején nem él fenntartással, a Jegyzőkönyvvel módosított Egyezmény Szerződő Felévé válik.

4. Bármely állam, amely anélkül lesz Szerződő Fele a Jegyzőkönyvnek, hogy az Egyezmény Szerződő Fele volna, a Jegyzőkönyvvel módosított Egyezmény Szerződő Felévé válik a Jegyzőkönyvnek az állam számára történő hatálybalépése időpontjától kezdve.

6. Cikk

1. A Jegyzőkönyv azt az időpontot követő negyedik hónap első napján lép hatályba, amely időpontban az Egyezmény Szerződő Feleit alkotó államok kétharmada — a Jegyzőkönyv aláírásra történt elkészítését követően — azt megerősítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra vonatkozó fenntartás nélkül aláírta, vagy azt megerősítette, elfogadta, jóváhagyta, illetve ahhoz csatlakozott.

2. Bármely olyan állam vonatkozásában, amely az 5. Cikk 1. és 2. bekezdésében szabályozott módon a Jegyzőkönyv hatálybalépését követően válik annak részesévé, a Jegyzőkönyv megerősítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra vonatkozó fenntartás nélkül történő aláírásának napján vagy ennek megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor, illetve az ehhez történő csatlakozáskor lép hatályba.

3. Bármely olyan állam tekintetében, amely az 5. Cikk 1. és 2. bekezdésében meghatározott módon a Jegyzőkönyv aláírásra történő elkészítésének időpontja és hatálybalépése közötti időszakban válik a Jegyzőkönyv Szerződő Felévé, a Jegyzőkönyv az 1. bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.

7. Cikk

1. A Jegyzőkönyv eredeti példányát angol és francia nyelven — mindegyik változat egyaránt hiteles — a Letéteményesnél kell letétbe helyezni. A Letéteményes ezen változatok hitelesített másolatait minden olyan államnak megküldi, amely a Jegyzőkönyvet aláírta vagy csatlakozási okiratát letétbe helyezte.

2. A Letéteményes, mihelyt lehetséges, tájékoztatja az Egyezmény minden Szerződő Felét és minden államot, amely aláírta és csatlakozott a Jegyzőkönyvhöz, a következőkről:

a) a Jegyzőkönyv aláírása;

b) a Jegyzőkönyv megerősítési, elfogadási vagy jóváhagyási okiratainak a letétbe helyezése;

c) a Jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontja.

3. A Jegyzőkönyvet hatálybalépését követően a Letéteményes az Egyesült Nemzetek Titkárságánál az ENSZ Alapokmánya 102. Cikke alapján nyilvántartásba véteti.

Ennek hiteléül az aláírásra kellően felhatalmazott alulírottak a Jegyzőkönyvet aláírták.

Készült Párizsban, 1982. december 3-án.''

3. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a csatlakozás alkalmával a következő nyilatkozatot tette:

,,Az Egyezmény 9. Cikke, amely korlátozza azt a lehetőséget, hogy egyes országok az Egyezmény részesévé váljanak, ellentmond az államok szuverenitása általános elvének.''

4. § (1)2 Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2)3 A törvény végrehajtásáról a természetvédelemért felelős miniszter gondoskodik.

(3)4 Felhatalmazást kap a természetvédelemért felelős miniszter, hogy az Egyezmény hatálya alá tartozó védett vizeket és vadvízterületeket rendeletben hirdesse ki.5

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!