nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
2015. évi CLXXXVII. törvény
az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról
2016-01-01
2016-01-01
3

2015. évi CLXXXVII. törvény

az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról1

I. FEJEZET

1. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

1. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) E törvény hatálya nem terjed ki a társadalombiztosítási ellátásokra, valamint a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelező befizetésekre. E törvényt kell alkalmazni

a) a vámazonosító szám megállapításával és a jogszabály alapján a vámhatóság hatáskörébe tartozó személyek nyilvántartásba vételével összefüggő eljárásokra a jogszabályban meghatározott eltérésekkel,

b) a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény, illetve a közösségi vámjog eltérő rendelkezése hiányában e jogszabályok hatálya alá tartozó kötelező befizetések (vám, adó, díj, költség, bírság, pótlék, kamat) elszámolására, valamint

c) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában azon fizetési kötelezettségek elszámolására, amelynek megállapítása, nyilvántartása, beszedése, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása vagy ellenőrzése a vámhatóság hatáskörébe tartozik.”

2. § (1) Az Art. 5. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Adóügyekben nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény)

c) függő hatályú döntésre vonatkozó rendelkezéseit.”

(2) Az Art. 5. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A 4. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltakra figyelemmel a jogszabályban ügyfélnek minősülő személyre a fizetési kötelezettségével kapcsolatban e törvény adózóra vonatkozó rendelkezései is megfelelően alkalmazandóak.”

3. § (1) Az Art. 5/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Adóügyekben – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az ügyintézési határidő 30 nap.”

(2) Az Art. 5/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az eljáró adóhatóság vezetője az ügyintézési határidőt – a 120. § (1), (3) és (4) bekezdése szerinti eljárásokban – annak letelte előtt kivételesen indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. A határidő meghosszabbításáról rendelkező végzésben a határidő-hosszabbítás indokait kifejezetten meg kell jelölni.”

4. §2 Az Art. a 6. §-át követően a következő alcímekkel egészül ki:

„A megbízható adózó

6/A. § (1) Az állami adó- és vámhatóság megbízható adózónak minősíti azt a cégjegyzékbe bejegyzett adózót vagy áfa-regisztrált adóalanyt, amely az alábbi, együttes feltételeknek megfelel:

a) legalább 3 éve folyamatosan működik, vagy legalább 3 éve áfa-regisztrált adóalanynak minősül,

b) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság által az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet nem haladja meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 3%-át,

c) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság nem indított ellene végrehajtási eljárást, ide nem értve az átvezetést és a visszatartási jog gyakorlását,

d) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll csőd-, felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt,

e) nem rendelkezik 500 000 forintot meghaladó nettó adótartozással,

f) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll a 24/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti adószámfelfüggesztés hatálya alatt,

g) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll adószámtörlés hatálya alatt,

h) a terhére az állami adó- és vámhatóság által kiszabott, a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság összege nem haladta meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 1%-át,

i) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll fokozott adóhatósági felügyelet alatt, és

j) nem minősül kockázatos adózónak.

(2) Ha az adózó a tárgyévet megelőző öt évben nem működött, illetve nem minősült áfa-regisztrált adóalanynak, az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés b)–j) pontja szerinti feltételek fennállását a működés megkezdésétől, illetve az áfa-regisztált adóalanyiság kezdetétől vizsgálja.

6/B. § (1) Az állami adó- és vámhatóság által végzett ellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 180 napot, ha az adózó ezen időtartamon belül folyamatosan megbízható adózónak minősül.

(2) Nem alkalmazható az (1) bekezdés szerinti rendelkezés, ha az adózó az ellenőrzést akadályozó módon nem tesz eleget együttműködési kötelezettségének. Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül különösen, ha az adózó az ellenőrzés időtartama alatt az állami adó- és vámhatóság számára nem elérhető, iratait teljes körűen az ellenőrzés 180 napon belüli lezárását biztosító időpontban nem bocsátja az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére.

6/C. § (1) Az állami adó- és vámhatóság a foglalkoztatotti bejelentés, valamint az e törvény 22/E. §-a szerinti kötelezettség kivételével a bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése esetén a megbízható adózót mulasztási bírság kiszabása nélkül, határidő tűzésével felhívja a kötelezettség teljesítésére, vagy a hiba javítására. Mulasztási bírság kiszabásának csak a felhívás eredménytelensége esetén van helye.

(2) Az állami adó- és vámhatóság által kiszabható mulasztási bírság felső határa, ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a jogszabálysértés feltárásának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában megbízható adózónak minősült, az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának 50 százaléka.

(3) Az állami adó- és vámhatóság által kiszabható adóbírság felső határa, ha az adózó az utólagos ellenőrzés alá vont adómegállapítási időszak egészében vagy az utólagos ellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyv keltének időpontjában megbízható adózónak minősült, az általános szabályok szerint kiszabható adóbírság felső határának 50 százaléka.

(4) Nem alkalmazható a (2) és (3) bekezdésben foglalt rendelkezés azon mulasztás, illetve adóhiány megállapítás esetén, mely a megbízható adózói minősítés elvesztését eredményezi.

6/D. § (1) A megbízható adózó részére az állami adó- és vámhatóság az általa nyilvántartott, 10 000 forint vagy azt meghaladó, de legfeljebb 500 000 forint összegű tartozásra – kivéve a 133. § (3) bekezdésében meghatározott tartozásokat – az adózó elektronikus úton benyújtott kérelmére vagy a (2) bekezdés szerinti ajánlat elfogadásáról szóló nyilatkozatára évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez a 133. § (1)–(2) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata nélkül (a továbbiakban: automatikus részletfizetés).

(2) Az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdésben meghatározott tartozással rendelkező megbízható adózó részére az automatikus részletfizetési kedvezmény lehetőségére vonatkozóan negyedévente elektronikus úton felhívást küld. Az adózó a kézbesítést követő 8 napon belül elektronikus úton nyilatkozhat a kiküldött felhívásban foglalt részletfizetés elfogadásáról. A nyilatkozat megtételére előírt határidő jogvesztő.

(3) Az automatikus részletfizetési kedvezmény iránti kérelem, illetve a részletfizetésre vonatkozó felhívás elfogadásáról szóló nyilatkozat beérkezését követő 15 napon belül az állami adó- és vámhatóság az automatikus részletfizetésről határozatot hoz, melyet elektronikus úton kézbesít az adózó részére.

(4) Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, az automatikus részletfizetési kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az adóhatóság a fennmaradó tartozásra az eredeti esedékességtől késedelmi pótlékot számít fel.

A kockázatos adózó

6/E. § (1) Az állami adó- és vámhatóság kockázatos adózónak minősíti azt a felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás alatt nem álló, cégjegyzékbe bejegyzett adózót vagy áfa-regisztrált adóalanyt, amely esetében az alábbi feltételek legalább valamelyike fennáll:

a) szerepel a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján [55. § (3) bekezdés],

b) szerepel a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján [55. § (5) bekezdés],

c) szerepel a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján [55. § (6) bekezdés],

d) egy éven belül az állami adó- és vámhatóság ismételt üzletlezárás intézkedést alkalmazott vele szemben.

(2) A kockázatos adózói minősítés a minősítésre okot adó feltétel bekövetkezésétől számított egy évig áll fenn. A minősítés jogkövetkezményeit nem kell alkalmazni, ha az adózó felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési eljárás alatt áll. Ha az eljárás az adózó jogutód nélküli megszűnése nélkül zárul, az adózó kockázatos minősítésének jogkövetkezményeit ismét alkalmazni kell azzal, hogy az 1 éves időtartamba a felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás ideje nem számít bele.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően megszünteti az állami adó- és vámhatóság az adózó kockázatos adózói minősítését a soron következő negyedéves minősítéskor, ha az (1) bekezdés a) és b) pontja szerint arra okot adó adóhiányt, valamint az ahhoz kapcsolódó bírságot és pótlékot, illetve adótartozást az adózó megfizette.

6/F. § A kockázatos adózó által visszaigényelt általános forgalmi adó kiutalási határideje 75 nap. A kockázatos adózóra a 37. § (4a) bekezdése nem alkalmazható.

6/G. § Ha az adózó az állami adó- és vámhatóság által ellenőrzés alá vont időszakban, illetve annak egy részében, vagy az ellenőrzés időtartama alatt, illetve annak egy részében kockázatos adózónak minősül, az ellenőrzés határideje 60 nappal meghosszabbodik.

6/H. § (1) A késedelmi pótlék megállapítása időpontjában kockázatosnak minősülő adózót terhelő, az állami adó- és vámhatóság által az utólagos adómegállapítás során feltárt adókülönbözet után felszámított késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat ötszörösének 365-öd része. Ha az állami adó- és vámhatóság a költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés kiutalását késedelmesen teljesíti, a késedelem minden napjára a 165. § (2) bekezdése szerinti késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet.

(2) A késedelmi pótlék megállapítása időpontjában kockázatosnak minősülő adózó terhére adóhiányt megállapító határozatban az adó esedékességének, illetve a költségvetési támogatás igénybevételének napjánál későbbi időpont nem állapítható meg a pótlékfizetés kezdő napjaként.

6/I. § (1) Ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a jogszabálysértés feltárásának, illetve az adóhiány megállapításának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában kockázatos adózónak minősült, az állami adó- és vámhatóság az adóbírság és a mulasztási bírság kiszabását nem mellőzheti, és az általa kiszabható legkisebb bírság mértéke az általános szabályok szerint kiszabható bírság felső határának 50 százaléka.

(2) Az állami adó- és vámhatóság által kiszabható mulasztási bírság felső határa, ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a mulasztás feltárásának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában kockázatos adózónak minősült, az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának 150 százaléka.

Az adózó minősítése

6/J. § Az állami adó- és vámhatóság a cégjegyzékbe bejegyzett adózót vagy áfa-regisztrált adóalanyt negyedévente, a negyedév utolsó napján fennálló adatok alapulvételével a tárgynegyedévet követő 30 napon belül minősíti, melynek keretében a megbízható adózóra, illetve a kockázatos adózóra vonatkozó feltételek fennállását vizsgálja. A minősítés hatálya a minősítés hónapját követő hónap első napján áll be. A minősítés eredményéről az állami adó- és vámhatóság az adózót elektronikus úton értesíti. Ha az adózó minősítésében változás nem következik be, az állami adó- és vámhatóság az értesítést mellőzi. Az adózó a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül minősítését lekérdezheti.

6/K. § Összeolvadás, illetve beolvadás esetén a jogutód abban az esetben minősül megbízható adózónak, ha az összeolvadáskor, illetve a beolvadáskor valamennyi jogelőd megbízható adózónak minősült. Ha valamelyik jogelőd az összeolvadáskor, illetve a beolvadáskor kockázatos adózónak minősült, a jogutód szintén kockázatos adózónak minősül. Különválás, kiválás, illetve átalakulás esetén a jogutód megtartja a jogelőd minősítését.

6/L. § Ha az adózó vitatja a 6/J. § szerinti minősítését, a minősítéstől vagy a minősítés elmaradásától számított hat hónapon belül kifogást nyújthat be az állami adó- és vámhatósághoz. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának helye nincs. Ha az állami adó- és vámhatóság a kifogásnak helyt ad, határozathozatal nélkül a kifogásnak megfelelően módosítja az adózó minősítését, melyről az adózót elektronikus úton értesíti. A kifogás elutasításáról az állami adó- és vámhatóság határozatban rendelkezik.”

5. §3

6. § Az Art. 7. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Magánszemélyt az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt – ha nem kíván személyesen eljárni –

a) törvényes képviselője,

b) képviseleti jogosultságát igazoló

ba) ügyvéd, ügyvédi iroda,

bb) európai közösségi jogász,

bc) adószakértő,

bd) okleveles adószakértő,

be) adótanácsadó,

bf) könyvvizsgáló,

bg) könyvelő,

bh) számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja,

bi) környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is,

bj) a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény szerinti jövedéki üggyel kapcsolatban jövedéki ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is,

c) közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt eseti meghatalmazás, megbízás alapján más nagykorú személy képviselheti.

(1a) Az egyéni vállalkozó magánszemélyt az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazottja is képviselheti.

(2) Jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetet az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt

a) a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy vagy munkaviszonyban álló jogtanácsos,

b) a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, alkalmazott,

c) megbízás alapján eljáró

ca) jogtanácsos, továbbá

cb) ügyvéd, ügyvédi iroda,

cc) európai közösségi jogász,

cd) adószakértő,

ce) okleveles adószakértő,

cf) adótanácsadó,

cg) könyvvizsgáló,

ch) könyvelő,

ci) számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet alkalmazottja, tagja,

cj) környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is,

ck) a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény szerinti jövedéki üggyel kapcsolatban jövedéki ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is képviselheti.”

7. § (1)4 Az Art. 24/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását megtagadja, ha az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja, vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, részvényese, ilyen mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tag, részvényes hiányában bármely tagja vagy részvényese, egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes

a) olyan, a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti más adózó jelenlegi, vagy volt vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja, vagy részvényese, amely

aa) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 5 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 10 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi, vagy részvényesi jogviszony az adótartozás folyamatos fennállásának 180. napját megelőző 360. napon, vagy azt követően bármelyik napon fennállt, vagy

ab) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 5 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 10 millió forintot meghaladó adótartozással jogutód nélkül szűnt meg, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszony a felszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző 360. napon, illetve azt követően bármelyik nap fennállt, vagy

ac) adószámát az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítására irányuló kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül az adószám 24/A. § szerinti felfüggesztését követően, vagy a 24/B. § szerint, illetve a 24/D. § (2) bekezdésében, illetve a 24/F. § (6) bekezdésében felsorolt okból, az ott meghatározott eljárásban jogerősen törölte, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszonya az adószám törlését kimondó jogerős határozat meghozatalának napján, vagy azt követően bármelyik nap fennállt,

b) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 5 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 10 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik, vagy

c) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján a vezető tisztségviselői pozíciótól, illetve e foglalkozástól jogerősen eltiltottnak minősül.”

(2)5 Az Art. 24/C. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) Ha az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese olyan gazdasági társaság, vagy olyan gazdasági társaság jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja, vagy részvényese, amelyben a Magyar Állam, vagy az államot megillető tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet közvetlenül vagy közvetett módon 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkezik, az érintett személy az adószám megállapítását megtagadó határozat, vagy az állami adó- és vámhatóság 24/D. § (2) bekezdése szerinti felszólításának kézbesítését követő 8 napos jogvesztő határidőn belül az adóregisztrációs eljárás megszüntetése érdekében kérelmet nyújthat be az állami adó- és vámhatósághoz. A kérelem alapján az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását megtagadó határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja, illetve az adóregisztrációs eljárást megszünteti.”

8. §6 Az Art. 24/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állami adó- és vámhatóság a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adózók vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja, vagy a korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, részvényese, ilyen mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tag, részvényes hiányában bármely tagja vagy részvényese, egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes személyében történt változásról történt tudomásszerzést követően 30 napon belül megvizsgálja, hogy a változás miatt bekövetkezett-e a 24/C. § (2) bekezdésében meghatározott valamely akadály.”

9. § (1)7 Az Art. 24/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állami adó- és vámhatóság kérelemre 30 napon belül igazolást állít ki arról, hogy a kérelmezővel szemben az igazolás kiállításának napján nem áll fenn olyan, a 24/C. § (2) bekezdésében felsorolt akadály, amely más adózóban vezető tisztségviselőként, cégvezetőként, képviseletre jogosult tagként, vagy egyszemélyes társaság, korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében tagként vagy részvényesként történő részvétele esetén a más adózó adószáma megállapításának megtagadásához, vagy a más adózóval szemben a 24/D. § rendelkezéseinek alkalmazásához vezet. Az állami adó- és vámhatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a kérelem nem tartalmazza a kérelmező adóazonosító számát.”

(2)8 Az Art. 24/E. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az állami adó- és vámhatóság a 24/C. § (2) bekezdésében meghatározott okra hivatkozással nem tagadhatja meg az adózó adószámának megállapítását, illetve az adózóval szemben nem járhat el a 24/D. § (2) bekezdése szerint, ha az állami adó- és vámhatóság az adózó azon vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese részére, akire tekintettel fennállna a 24/C. § (2) bekezdésében foglalt valamely akadály, 15 napnál nem régebbi igazolást állított ki az (1) bekezdés szerint, kivéve, ha az állami adó- és vámhatóság megállapítja, hogy az igazolással kimentett akadályon kívül további akadály is fennáll az igazolással rendelkező vezető tisztségviselővel, cégvezetővel, taggal vagy részvényessel szemben.”

10. § Az Art. 24/G. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A vámhatóság a magánfőzőt az (1)–(4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a 24. § (3) bekezdése szerint tartja nyilván.”

11. § Az Art. 26. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A magánszemély az adóját akkor állapítja meg önadózással, ha)

d) személyi jövedelemadója tekintetében nem tesz bevallási nyilatkozatot.”

12. §9 Az Art. 26. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

„Bevallási nyilatkozat

26/A. § (1) Ha a magánszemély az adóévben kizárólag munkáltatótól származó jövedelmet szerzett és megfelel a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételeknek, bevallási kötelezettségének a munkáltatójához megtett bevallási nyilatkozat útján is eleget tehet. A nyilatkozattétel időpontjában munkáltatóval nem rendelkező magánszemély a nyilatkozatot az állami adó- és vámhatóságnál, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton vagy papíralapon teheti meg.

(2) A bevallási nyilatkozatban a magánszemély az adóévet követő év január 31-ig nyilatkozik arról, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételeknek megfelel, és kéri, hogy adóját az állami adó- és vámhatóság állapítsa meg. A határidő jogvesztő, a nyilatkozat nem vonható vissza. Ha a magánszemély egyidejűleg több munkáltatóval áll jogviszonyban, a nyilatkozatot az egyik – választása szerinti – munkáltatójánál teszi meg. A bevallási nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából adóbevallásnak minősül.

(3) A munkáltató a 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásában az adóévet követő év február 12-ig az állami adó- és vámhatóság részére adatot szolgáltat azon magánszemélyekről, akik bevallási nyilatkozatot tettek.

(4) Az állami adó- és vámhatóság azon magánszemélyek adóját, akik bevallási nyilatkozatot tettek, és bevallási kötelezettségüket más módon nem teljesítették, az adóévet követő év május 20-ig állapítja meg a munkáltató 31. § (2) bekezdése szerinti bevallása alapján. Az adó megállapításáról az adóhatóság a magánszemélyt nem értesíti, kivéve, ha a munkáltató az adó, adóelőleg összegét nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, és ez a magánszemélynél különbözetet eredményez. Ilyen esetben az adóhatóság a különbözetről határozatot hoz.

(5) Amennyiben a munkáltató által benyújtott havi adó- és járulékbevallást érintő utólagos adómegállapításra, önellenőrzésre vagy javításra tekintettel a magánszemély adójának összege a (4) bekezdésben meghatározott adómegállapítást követően változik, úgy az adóhatóság a különbözet összegét határozatban közli a magánszeméllyel. Ebben az esetben az adóhatóság a magánszemély terhére jogkövetkezményt nem állapít meg.

(6) A (4) és (5) bekezdés szerinti határozat a magánszemély önellenőrzéshez való jogát nem érinti, és nem keletkeztet ellenőrzéssel lezárt időszakot.

(7) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott feltételek hiányát az adóhatóság a nyilvántartásában szereplő adatok alapján megállapítja, e tényről a magánszemélyt – az adó megállapítását megelőzően – tájékoztatja.

(8) Az adóhatóság által a (4) bekezdés szerint megállapított adót a magánszemély önellenőrzéssel helyesbítheti, ha bevallási nyilatkozatot – az (1) bekezdésben meghatározott feltételek hiánya miatt – nem tehetett volna. Önellenőrzés hiányában az adóhatóság a (4) bekezdés alapján megállapított adó és a tényleges kötelezettség közötti adókülönbözetet a magánszemélynél utólagos adómegállapítás keretében állapíthatja meg.”

13. §10

14. § Az Art. 31. § (2) bekezdése a következő 6–6b. ponttal egészül ki:

[A munkáltató, a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is), illetőleg az 52. § (4) bekezdésének l), p), r), s), t) és v) pontjaiban meghatározottak a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül, havonként, a tárgyhót követő hónap 12. napjáig elektronikus úton bevallást tesznek az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettségeket eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról – kivéve a kamatjövedelem adóról –, járulékokról és/vagy az alábbi adatokról:]

„6. a magánszemély tekintetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény 29/A. § és 29/B. § szerinti kedvezmény érvényesítéséhez szükséges következő adatokról:

a) a kedvezmény közös érvényesítésének tényéről, annak arányáról,

b) a magzat kivételével minden eltartott (kedvezményezett eltartott) nevéről, adóazonosító jeléről, ennek hiányában természetes személyazonosító adatairól, lakcíméről,

c) arról, hogy e személyek – ideértve a magzatot is – a tárgyhónapban eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak, illetve felváltva gondozott gyermeknek minősülnek-e;

d) az Szja. tv. 29/A. § (3) bekezdése szerinti jogcíméről;

e) a családi kedvezmény közös érvényesítése esetén a másik fél adóazonosító jeléről,

6a. a magánszemély tekintetében az Szja. tv. 29/C. § szerinti kedvezmény érvényesítéséhez szükséges következő adatokról:

a) a házastárs nevéről, adóazonosító jeléről,

b) a kedvezmény igénybe vételének módjára (egyedül, megosztással) vonatkozó döntésről,

6b. a 6. és 6a. pont szerinti kedvezmény esetében a változás bekövetkezésének időpontjáról, ha a magánszemély az adóelőleg-nyilatkozat tartalmát érintő változás miatt új nyilatkozatot ad a munkáltató, kifizető részére.”

15. § (1)11 Az Art. 36/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az adózó a kérelem benyújtása hónapjának utolsó napján a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez előírt valamely feltételnek nem felel meg, az állami adó- és vámhatóság az adózót 10 napos határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel, a határidő eredménytelen leteltét követően a kérelmet elutasító határozatot hoz. A hiánypótlási felhívásban, illetve az elsőfokú határozatban fel kell tüntetni azt is, hogy az adózó mely feltételeknek – ideértve a tartozások összegszerűségét is – nem felelt meg. Amennyiben az adózó a kitűzött határidőn belül a hiánypótlási felhívásban megjelölt feltételeknek eleget tesz, az adóhatóság az adózót a feltételek teljesítésének hónapját követő hónap 10. napjáig a köztartozásmentes adózói adatbázisba felveszi.”

(2)12 Az Art. 36/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A köztartozásmentes adózói adatbázisból történő, (4) bekezdés szerinti törléssel kapcsolatos észrevétel az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül terjeszthető elő. Az észrevételben foglaltakat az állami adó- és vámhatóság 8 napon belül kivizsgálja. Amennyiben az adózó az észrevételben foglaltak alapján a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel feltételeinek megfelel, az állami adó- és vámhatóság a köztartozásmentes adózói adatbázisba felveszi. Amennyiben az adózó a felvétel feltételeinek nem felel meg, vagy észrevétele elkésett, az állami adó- és vámhatóság elutasító határozatot hoz. A köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel a kérelem ismételt benyújtásával kérhető.”

16. § Az Art. 38. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Jogszabály az e §-ban meghatározott fizetési módoktól eltérő fizetési módot is megállapíthat.”

17. § Az Art. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóhatóság által nyilvántartott adót (az állami adó- és vámhatóság vonatkozásában ideértve a vámot és az egyéb fizetési kötelezettséget is) az adózónak adónként, kötelezettségenként a megfelelő államháztartási számlára kell megfizetnie, illetve a költségvetési támogatást támogatásonként, a megfelelő államháztartási számláról kell visszaigényelnie. A bírságot, a pótlékot és a költséget külön számlára kell megfizetni.”

18. § (1) Az Art. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóhatóság az adózó adókötelezettségét (az állami adó- és vámhatóság esetében ideértve a vámot és az egyéb fizetési kötelezettséget is) és költségvetési támogatási igényét, valamint az arra teljesített befizetést és kiutalást az adózó adószámláján tartja nyilván. Az adózó kötelezettségeit a bevallás – ideértve az önellenőrzési lapot is –, az adóhatóság vagy más hatóság határozata, a befizetéseket és a kiutalásokat a pénzintézet, illetve a posta bizonylatai alapján kell nyilvántartani. Az adóhatóság a kötelezettségeket, valamint a befizetéseket és a kiutalásokat az adószámlán adónként (köztehernemenként), költségvetési támogatásonként mutatja ki. Az állami adó- és vámhatóság az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap javára teljesítendő befizetéseket külön számlákon tartja nyilván. Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén az adóhatóság a jogelődöt megillető költségvetési támogatást, túlfizetést, illetve a jogelődöt terhelő tartozást a jogutód adószámlájára vezeti át.”

(2) Az Art. 43. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Jogszabály más, nem közvetlen adózási célú fizetési kötelezettség nyilvántartását is előírhatja az adózó adószámláján.”

(3) Az Art. 43. §-a a következő (2d) bekezdéssel egészül ki:

„(2d) Ha az elkülönített számlára megfizetett összeg nem az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó költségvetési befizetési kötelezettséggel vagy költségvetésből származó pénzeszközzel kapcsolatban elkövetett költségvetési csalás bűncselekménnyel függ össze, az állami adó- és vámhatóság tájékoztatja az érintett szervet a befizetésről, és ezt követően az érintett szerv kérelmére gondoskodik az összeg átutalásáról. Ha az elkövető igazolja, hogy a bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrányt az érintett szerv felé is megtérítette, úgy az állami adó- és vámhatóság az elkövető kérelmére intézkedik az elkülönített számlára megfizetett összeg elkövető részére történő visszatérítése iránt a (2b) bekezdés egyidejű alkalmazása mellett.”

(4) Az Art. 43. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Ha az adóhatóságnál a tartozást az adózó csak részben egyenlíti ki, a köztehernemenkénti befizetést az esedékesség sorrendjében kell elszámolni. Ha a tartozást az adóhatóság hajtja be, a végrehajtott összeget az adók esedékességének sorrendjében, azonos esedékességű közteher esetén a tartozás arányában kell elszámolni. Az állami adó- és vámhatóság által történő végrehajtás esetén a végrehajtott összeget – a végrehajtási költség elszámolását követően – elsőként a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére, a levont jövedelemadóra vagy a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában kell elszámolni. A fennmaradó összeget az egyéb, az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott tartozásokra az esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában, az ezt követően fennmaradt összeget pedig a köztartozásra, több köztartozás esetén a tartozások esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában kell elszámolni.

(4) Az adózó bevallásában rendelkezhet arról, hogy az igényelt költségvetési támogatást az adóhatóság az adózó által megjelölt adó, vagy egyéb fizetési kötelezettség (tételes elszámolású fizetési kötelezettség esetében a konkrét fizetési kötelezettség) megfizetésére számolja el. A jogszerűen igényelt költségvetési támogatás beszámításával az adó, vagy egyéb fizetési kötelezettség megfizetettnek, a költségvetési támogatás kiutaltnak minősül. A költségvetési támogatás kiutalása, illetve az adó, vagy egyéb fizetési kötelezettség megfizetése időpontjának az igénylés (bevallás) beérkezése, de legkorábban a támogatás esedékessége napját kell tekinteni.

(5) Ha az adott adónem tekintetében az adózónak vagy a 35. § (2) bekezdése szerinti tartozás megfizetésére kötelezett személynek fizetési kötelezettségét meghaladó összeg áll az adószámlán a rendelkezésére (a továbbiakban: túlfizetés), az adóhatóság a túlfizetés összegét kérelemre az adózó, a tartozás megfizetésére kötelezett személy által megjelölt adószámlára, fizetési kötelezettségre, tételes elszámolású fizetési kötelezettség esetében a konkrét fizetési kötelezettségre számolja el. Csoportos adóalanynál fennálló túlfizetés összegét a csoportos adóalany képviselőjének kérelmére az adóhatóság a csoportos adóalany vagy a csoportos adóalanyiságban részt vevő bármelyik tag csoportos adóalany képviselője által megjelölt adószámlájára számolja el. A túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően az adóhatóság a túlfizetés összegét – ideértve a tételes elszámolású fizetési kötelezettséget is – hivatalból vagy kérelemre az általa nyilvántartott, az adózót, a tartozás megfizetésére kötelezett személyt terhelő más tartozásra számolja el, vagy tartozás hiányában azt hivatalból törli. Az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, de téves adószámlára fizetett adót, vagy egyéb fizetési kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni. A csőd-, felszámolási, végelszámolási, valamint kényszertörlési eljárás kezdő napját, illetve amennyiben az adózót a csődeljárás elrendelését megelőzően ideiglenes fizetési haladék illeti meg, az ideiglenes fizetési haladék kezdő időpontját megelőző napon fennálló túlfizetés, valamint a jogutód nélkül megszűnt adózó adószámláján fennálló túlfizetés összegét az adóhatóság hivatalból számolja el az általa nyilvántartott, az adózót terhelő tartozásra.”

(5) Az Art. 43. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Ha az adószámla 2000 forintot meghaladó összegű tartozást vagy túlfizetést mutat, az adóhatóság az adózó adószámlájának egyenlegéről, a tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról, valamint a közösségi vámjog szerinti késedelmi kamatról az adózók részére október 31-ig értesítést ad ki. Az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámlájának egyenlegéről, a tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról, valamint a közösségi vámjog szerinti késedelmi kamatról nem értesíti azt az adózót, aki (amely) bevallás benyújtására, illetve adatszolgáltatás teljesítésére elektronikus úton kötelezett, vagy önkéntesen elektronikusan nyújtotta be a bevallását.”

(6) Az Art. 43. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az állami adó- és vámhatóság az adóraktár által a bérfőzés után befizetett jövedéki adót elkülönített letéti számlán kezeli. Az adóraktár a bérfőzés után befizetett jövedéki adófizetési kötelezettségét ezen elkülönített letéti számla javára teljesíti.”

19. § (1) Az Art. 54. § (7) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adótitokról)

l) az online pénztárgép forgalmazót, valamint a mobil szolgáltatót, ha a tájékoztatás az online pénztárgép és NAV szervere közötti kommunikáció fenntartásával, a pénztárgép által történő adatszolgáltatás küldésének biztosításával összefüggő, jogszabályban előírt kötelezettség teljesítéséhez szükséges.”

(2)13 Az Art. 54. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:

„(16) Az állami adó- és vámhatóság az adóazonosító jelet megkeresésre, elektronikus úton átadja a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervnek az adóazonosító jelnek az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén történő elhelyezése céljából.”

20. § (1)14

(2)15 Az Art. 72. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozik a fémkereskedelemről szóló törvényben meghatározott bírság és egyéb költség végrehajtása.”

21. §16

22. § (1) Az Art. 85/A. § (4)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Az általános adóigazolás tartalmazza az adózónak az igazolás kiadásának napján vagy az igazolás kiadása iránti kérelemben megjelölt napon

a) az adóhatóságnál fennálló adótartozását vagy az állami adó- és vámhatóságnál fennálló tartozását vagy annak hiányát,

b) a behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült tartozást,

c) a kiállítás napjáig előírt valamely adónemre vonatkozó bevallási és adófizetési kötelezettség elmulasztását, ide nem értve azt, ha az adóhatóság vagy a vámhatóság által lefolytatott ellenőrzés a mulasztást feltárta, és az adózó a jogerős megállapítások alapján keletkezett fizetési kötelezettségét teljesítette,

d) a végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozásokat.

(5) A nemleges adóigazolás igazolja, hogy az adózónak az igazolás kiállításának napján vagy az igazolás iránti kérelemben megjelölt napon az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott tartozása, valamint végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozása nincs.”

(2) Az Art. 85/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha jogszabály adóigazolás benyújtását írja elő, e kötelezettség teljesítettnek minősül, ha az állami adó- és vámhatóság az adózót az adóigazolás benyújtását előíró jogszabályban meghatározott határidő utolsó napján vagy határnapon, egyéb esetekben a kérelem benyújtásakor a köztartozásmentes adózói adatbázisban nyilvántartja.”

23. § Az Art. 88. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az állami adó- és vámhatóság a (6) bekezdés szerinti esetben az ellenőrzésről nem készít jegyzőkönyvet, ha jogszabálysértést nem állapít meg, kivéve, ha a termék fuvarozását végző személy jegyzőkönyv felvételét kéri.”

24. § Az Art. 89. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Kötelező az ellenőrzést lefolytatni)

a) a kockázatos adózónál, ha végelszámolását rendelték el,”

25. § Az Art. 92. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) A bevallás utólagos ellenőrzésének időtartama cégbejegyzésre nem kötelezett adózó esetén nem haladhatja meg a 180 napot. Nem alkalmazható e rendelkezés, ha az adózó az ellenőrzést akadályozó módon nem tesz eleget együttműködési kötelezettségének. Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül különösen, ha az adózó az ellenőrzés időtartama alatt az adóhatóság számára nem elérhető, iratait teljes körűen az ellenőrzés 6 hónapon belüli lezárását biztosító időpontban nem bocsátja az adóhatóság rendelkezésére.”

26. § Az Art. 108. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adóhatóság bizonyítja, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak, továbbá azt, hogy a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények, valamint a becslés során alkalmazott módszerek az adó alapját valószínűsítik. Kizárólag közérdekű bejelentésből származó, ellenőrizhető bizonyítékkal alá nem támasztott adatok alapján becslés nem alkalmazható.”

27. § (1) Az Art. 120. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak az adóhatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, az adóhatóság az eljárást felfüggeszti. Ha a más szerv előtti eljárás megindítására az adózó jogosult, erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha az adózó a felhívásnak nem tesz eleget, az adóhatóság az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.”

(2) Az Art. 120. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A kérelemre indult eljárás felfüggesztését indokolt esetben egy alkalommal az adózó akkor is kérheti, ha az eljárás felfüggesztésének a (4a) bekezdés alapján egyébként nincs helye. Az eljárás az adózó kérelmére akkor függeszthető fel, ha azt jogszabály nem zárja ki.”

28. § Az Art. 124. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az adóhatósági iratot a saját kézbesítő útján történő kézbesítés megkísérlésének napján akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha az adózó, vagy az irat átvételére jogosult személy az átvételt megtagadta.

(3) Az adóhatósági irat a postai kézbesítés mellőzésével saját – az adóhatósággal kormányzati szolgálati jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban, munkaviszonyban vagy egyéb szolgálati jogviszonyban álló – kézbesítő útján is kézbesíthető. A saját kézbesítő útján történő kézbesítés esetén az adóhatósági iratot az veheti át, aki a postai úton történő kézbesítés esetén átvételre jogosult.”

29. § Az Art. 133/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély – a bevallás benyújtására előírt határidőig – személyi jövedelemadó bevallásában nyilatkozhat úgy, hogy a bevallott, együttesen 200 000 Ft-ot meg nem haladó személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettségét pótlékmentes részletfizetés keretében, az esedékességtől számított legfeljebb 6 hónapon keresztül, havonként egyenlő részletekben teljesíti. Az első részlet megfizetésének határideje a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség törvényben meghatározott esedékességének napja. A nyilatkozat megtételére előírt határidő jogvesztő.”

30. § Az Art. 136. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az automatikus részletfizetés iránti kérelemnek helyt adó határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.”

31. § Az Art. 136/B. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az adó megfizetésére kötelezett a helytállási kötelezettségét megállapító – a 35. § (2) bekezdés f) pontja alapján meghozott – első fokú adóhatósági határozat elleni fellebbezésben vitathatja a helytállási kötelezettségét megalapozó, utólagos adómegállapítás tárgyában kiadott határozatot, amennyiben azt bíróság nem vizsgálta felül. Ez a jogosultság akkor is megilleti az adó megfizetésére kötelezettet, ha a vitatott kötelezettség tekintetében az adómegállapításhoz való jog már elévült.

(2) Az adóhatóság – a 35. § (2) bekezdés f) pontja alapján meghozott első fokú határozat közlésével egyidejűleg – az adó megfizetésére kötelezettnek megküldi a helytállási kötelezettséget megalapozó, utólagos adómegállapítás tárgyában kiadott első- és – amennyiben másodfokú határozat meghozatalára sor került – a másodfokú határozatot, valamint az utólagos adóellenőrzés megállapításairól felvett jegyzőkönyvet.”

32. § Az Art. 165. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától, a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén pedig az esedékesség napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.

(1a) Az (1) bekezdés alkalmazásában – a vám és az azzal együtt kiszabott nem közösségi adók kivételével – adónak minősül az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott egyéb fizetési kötelezettség is.

(1b) Nem alkalmazható az (1) bekezdés, ha az illeték törlésére az illetéktörvény 21. § (2) és (4) bekezdése alapján, illetve az illetéktörvény 80. § (1) bekezdés b), c), g) pontja alapján a jogügylet felbontása, illetve az eredeti állapot helyreállításával való megszüntetése vagy vagyonszerzés hiánya miatt kerül sor.

(2) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet. Az állami adó- és vámhatóság a 2000 forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem írja elő.”

33. § Az Art. 167. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) E törvény nettó pótlékszámításra vonatkozó rendelkezései a fizetési kötelezettséget megállapító jogszabály eltérő rendelkezése hiányában alkalmazandóak.”

34. § Az Art. 170. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a 26/A. § (4) bekezdése alapján megállapított adóval összefüggésben az adóhatóság a magánszemély ellenőrzése során adókülönbözetet állapít meg, és az adókülönbözet a munkáltató 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásának hibájára, hiányosságára vezethető vissza, úgy az ezzel összefüggő adóbírságot és késedelmi pótlékot az adóhatóság a munkáltató terhére állapítja meg.”

35. § Az Art. „Mulasztási bírság” alcíme a következő 172/A. §-sal egészül ki:

„172/A. § Az adóhatóság a bejelentkezési kötelezettség, a foglalkoztatotti bejelentés, valamint az e törvény 22/E. §-a szerinti kötelezettség kivételével a bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése esetén a cégbejegyzésre nem kötelezett adózót mulasztási bírság kiszabása nélkül, határidő tűzésével felhívja a kötelezettség teljesítésére, vagy a hiba javítására. Mulasztási bírság kiszabásának csak a felhívás eredménytelensége esetén van helye.”

36. § Az Art. 175. §-a a következő (34) bekezdéssel egészül ki:

„(34) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg az online pénztárgép éves felülvizsgálatának részletes szabályait.”

37. § (1) Az Art. 178. §-a a következő 3a. ponttal egészül ki:

(E törvény és – ha törvény másként nem rendelkezik – az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában)

„3a. adószámla: az állami adó- és vámhatóság, illetve az önkormányzati adóhatóság által vezetett, a fizetési kötelezettség, a költségvetési támogatás elszámolására szolgáló nyilvántartás.”

(2) Az Art. 178. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és – ha törvény másként nem rendelkezik – az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában)

„4. adótartozás: az esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás; az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás, vagy tartozás összegét – nettó módon számítva – csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével, ide nem értve a letétként nyilvántartott összeget az adóigazolás kiállítása iránti eljárásban vagy ha jogszabály valamely, az adózó által érvényesíthető kedvezmény igénybevételét adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás, vagy tartozás hiányához köti,”

(3) Az Art. 178. §-a a következő 6a. ponttal egészül ki:

(E törvény és – ha törvény másként nem rendelkezik – az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában)

„6a. áfa-regisztrált adóalany: olyan, belföldön gazdasági célú letelepedéssel, lakóhellyel vagy állandó tartózkodási hellyel nem rendelkező adóalany, aki (amely) belföldön általános forgalmi adó köteles tevékenységet folytat, amely tekintetében ő az adófizetésre kötelezett.”

(4) Az Art. 178. §-a a következő 10a. ponttal egészül ki:

(E törvény és – ha törvény másként nem rendelkezik – az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában)

„10a. elszámolás: a fizetési kötelezettség nyilvántartása, megfizetése, kiutalása, visszatérítése, visszaigénylése, átvezetése, behajthatatlansága miatti kezelése, illetve megállapításához vagy végrehajtásához való jog elévülése miatti törlése.”

(5) Az Art. 178. §-a a következő 27a. ponttal egészül ki:

(E törvény és – ha törvény másként nem rendelkezik – az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában)

„27a. tételes elszámolású fizetési kötelezettség: vám, importtermék általános forgalmi adó, regisztrációs adó, importtal kapcsolatos jövedéki adó.”

(6)17 Az Art. 178. § 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és – ha törvény másként nem rendelkezik – az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában)

„32. köztartozásmentes adózói adatbázis: az állami adó- és vámhatóság honlapján közzétett, az adózó nevét, elnevezését, adóazonosító számát tartalmazó nyilvántartás, amely azokat az adózókat tartalmazza, akiknek/amelyeknek az alábbi együttes feltételek szerint

a) a közzétételt megelőző hónap utolsó napján nincs az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott nettó tartozása, valamint köztartozása;

b) nincs behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült tartozása;

c) nyilatkozata alapján a közzétételt megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett;

d) adószámát nem függesztették fel;

e) nem áll csődeljárás, végelszámolás, illetve felszámolási eljárás alatt;

f) csoportos adóalanyiság esetén a csoportos adóalanynak nincs általános forgalmi adó tartozása;

g) nem minősül adó megfizetésére kötelezettnek.”

38. § Az Art. a következő 211–215. §-sal egészül ki:

„211. § (1) Az állami adó- és vámhatóság első alkalommal 2016. első negyedévét követően minősíti az adózókat a 6/J. § alapján.

(2) Az állami adó- és vámhatóság első alkalommal a 2016. második negyedévet követő 6/J. § szerinti adózói minősítés lekérdezését biztosítja az adózó részére a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül.

212. § Kockázatos adózónak akkor minősülhet az adózó, ha

a) a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján 2016. január 1-jét követően jogerőre emelkedett határozat alapján szerepel,

b) a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján 2016. január 1-jét követően esedékessé vált adótartozás miatt szerepel,

c) a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján 2016. január 1-jét követően elkövetett mulasztás miatt szerepel,

d) az egy éven belüli ismételt üzletlezárást megalapozó mulasztást 2016. január 1-jét követően követte el.

213. § (1) E törvénynek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni a hatálybalépésekor jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a hatálybalépést követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható.

(2) Az adózónak a Módtv3. hatálybalépését követően teljesítendő az azt megelőző időszakra vonatkozó adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési, bizonylatkiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettségét – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a 2015. december 31. napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.

(3) A Módtv3.-mal megállapított 26/A. § szerinti bevallási nyilatkozatot a magánszemély első alkalommal a 2015. évi jövedelméről 2016. január 31-éig tehet.

(4) A Módtv3.-mal megállapított rendelkezések nem érintik a 2015. december 31-ig hatályos rendelkezések alapján hozott, a törvény hatálybalépésekor jogerős határozatokat.

(5) A 2015. december 31-éig adott, az állami adóhatóság által vezetett adófolyószámla, valamint a vámhatóság által vezetett, a vámokkal és nem közösségi adókkal és díjakkal kapcsolatos folyószámla tekintetében elektronikus vagy személyes ügyintézésre jogosító meghatalmazások 2016. január 1-jétől az e törvény szerinti, állami adó- és vámhatóság által vezetett egységes adószámlával kapcsolatos elektronikus vagy személyes ügyintézésre is kiterjednek, kivéve, ha az ügyfél a meghatalmazást visszavonta.

214. § (1) E törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 24/C. § (2), (13) bekezdését, 24/D. § (1), (3) bekezdését, 24/E. § (1), (4)–(6) bekezdését a hatálybalépést követően indult adóregisztrációs eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 36/B. § (2) és (5) bekezdését a Módtv3. hatálybalépését követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni. A 36/A. § alkalmazásában, ahol jogszabály 2015. december 31. napjáig együttes adóigazolást említ, azon 2016. január 1. napjától az adóigazolást is érteni kell.

(3) E törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 43. § (3) bekezdését és a 150/A. § (1) bekezdését első alkalommal a 2016. január 1-től elvégzett elszámolásokra kell alkalmazni.

(4) E törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 43. § (8) bekezdése szerinti értesítést először a 2016. évről 2017. október 31-ig adja ki az állami adó- és vámhatóság. A 2015. évre vonatkozó értesítés kiküldésére a 2015. december 31-én hatályos rendelkezések az irányadóak.

(5) A Módtv3. hatálybalépésekor folyamatban lévő átvezetési kérelemre, valamint folyamatban lévő hivatalból történő átvezetésre a 2015. december 31-én hatályos rendelkezések alkalmazandóak.

(6) E törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 55. § (5) bekezdése első alkalommal 2016. első negyedévére alkalmazandó.

(7) E törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 85/A. § (1), (3)–(8) bekezdése a Módtv3. hatálybalépését követően benyújtott kérelmekre alkalmazandó.

(8) E törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 165. § (1) bekezdése – a felszámolási eljárásokban bejelentendő hitelezői igényhez kötődő egyedi késedelmi pótlék felszámításának kivételével – először azokban az esetekben alkalmazandó, amelyeknél a fizetési kötelezettség esedékessége 2016. január 1. vagy ezt követő időpontra esik.

(9) A törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 176/D. § (2) bekezdés a) pontjának rendelkezését a 2016. január 1-től esedékes fizetési kötelezettségekre kell először alkalmazni.

(10) Ahol jogszabály együttes adóigazolásról rendelkezik, azon a Módtv3. hatálybalépését követően adóigazolást kell érteni.

215. § A Módtv3.-mal megállapított 3. számú melléklet O) pont 3–5. alpontja szerinti adatszolgáltatást első alkalommal, az adatszolgáltatással érintett valamennyi személyről 2016. február 28-áig kell teljesíteni.”

39. § Az Art.

a) 2. számú melléklete az 1. melléklet,

b) 3. számú melléklete a 2. melléklet

szerint módosul.

40. § Az Art.

1. 5/A. § (5) bekezdésében az „Az adó-, együttes adó-, jövedelem- és illetőségigazolás” szövegrész helyébe az „Az e törvényben meghatározott adóhatósági igazolás” szöveg,

2.18

3. 24/D. § (3) bekezdésében a „vezető tisztségviselő, vagy tag, akire” szövegrész helyébe a „vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire” szöveg,

4. 24/E. § (4) bekezdésében a „vezető tisztségviselője, vagy tagja,” szövegrész helyébe a „vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese,” szöveg,

5. 24/E. § (5) bekezdésében a „vezető tisztségviselője, és tagja” szövegrész helyébe a „vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese,” szöveg,

6. 37. § (1) bekezdésében az „e törvény eltérően” szövegrész helyébe az „e törvény vagy fizetési kötelezettséget megállapító jogszabály eltérően” szöveg,

7. 37. § (5) bekezdésében az „adótartozás” szövegrész helyébe a „tartozás” szöveg,

8. 40. § (4) bekezdésében és 43. § (1a) bekezdésében az „állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság” szöveg,

9. 43. § (5a) bekezdésében az „egyéb adótartozásokra” szövegrész helyébe az „egyéb, az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott tartozásokra” szöveg,

10. 54. § (13) bekezdésében az „az állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatóság” szövegrész,

11. 55. § (3) bekezdésében az „Az adóhatóság – a negyedévet követő 30 napon belül –” szövegrész helyébe az „Az adóhatóság negyedévenként – a negyedévet követő 30 napon belül – honlapján a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján” szöveg,

12. 55. § (5) bekezdésében az „Az állami adóhatóság negyedévenként, a negyedévet követő 30 napon belül honlapján” szövegrész helyébe az „Az állami adó- és vámhatóság negyedévenként – a negyedévet követő 30 napon belül – honlapján a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján” szöveg,

13. 55. § (6) bekezdésében az „Az állami adóhatóság a munkaügyi kapcsolatok rendezettsége törvényi feltételeinek más szervek eljárásában történő felhasználása céljából honlapján” szövegrész helyébe az „Az állami adó- és vámhatóság a munkaügyi kapcsolatok rendezettsége törvényi feltételeinek más szervek eljárásában történő felhasználása céljából a honlapján a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján” szöveg,

14. 55. § (7) bekezdésében az „állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság” szöveg,

15.19

16. 85/A. § (1) bekezdésében az „Az adó-, együttes adó-,” szövegrész helyébe az „Az adó-,” szöveg,

17. 85/A. § (3) bekezdésében az „adó-, az együttes adó-, és” szövegrész helyébe az „adó-, és” szöveg,

18. 85/A. § (6) bekezdésében az „együttes adóigazolás” szövegrész helyébe az „adóigazolás” szöveg,

19. 85/A. § (8) bekezdésében az „igazolás a (5) bekezdés szerinti együttes adóigazolásnak” szövegrész helyébe az „igazolás adóigazolásnak” szöveg,

20. 147. § (1) bekezdésében a „közötti adóbehajtási” szövegrész helyébe a „közötti, valamint nemzetközi egyezményekben szereplő adóbehajtási” szöveg,

21. 150/A. § (1) bekezdésében az „adótartozás, illetve” szövegrész helyébe az „adótartozás, egyéb az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott tartozás, illetve” szöveg,

22. 151. § (1) bekezdésében a „támogatás (adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés)” szövegrész helyébe a „támogatás (visszaigénylés, visszatérítés)” szöveg,

23. 162. § (1) bekezdésben az „adózó adótartozását,” szövegrész helyébe az „adózó adószámláján nyilvántartott tartozását,” szöveg,

24. 162. § (2) és (3) bekezdésében az „adótartozást” szövegrész helyébe a „tartozást” szöveg,

25.20

26. 176/D. § (2) bekezdés a) pontjában az „az állami adóhatóságnál” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatóságnál” szöveg, az „adótartozása” szövegrész helyébe „tartozása” szöveg

lép.

41. § Hatályát veszti az Art.

1.21

2.22

3. 43. § (10) bekezdése,

4. 52. § (7) bekezdés i) pontja ib) alpontja,

5. 85/A. § (10) bekezdésében az „Az adóhatóság az illetőségigazolást a külföldi hatóság által rendszeresített nyomtatványon is kiállítja, ha a kérelmező a nyomtatványhoz csatolja annak magyar nyelvű szakfordítását. Nincs szükség szakfordításra, ha a nyomtatvány angol nyelvű, vagy ha a két- vagy többnyelvű nyomtatvány teljes körű angol nyelvű szöveget is tartalmaz.” szövegrész,

6. 87. § (3) bekezdése.

II. FEJEZET

EGYES ADÓTÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

2. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

42. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. § (1) bekezdés r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Teljes személyes illetékmentességben részesül:)

r) a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvényben meghatározott Szanálási Alap és a Magyar Állam vagy a Szanálási Alap által létrehozott, az alapító, alapítók kizárólagos tulajdonában álló szanálási vagyonkezelő.”

43. § Az Itv. 17. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes az ajándékozási illeték alól:)

c) az olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót vagy a megajándékozottat személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó vagy egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli, a munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében megszerzett értékpapír, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében megszerzett értékpapír, üzletrész, tagi részesedés, továbbá a dolgozói üzletrészként, dolgozói részvényként személyi jövedelemadót nem viselő módon a társas vállalkozástól megszerzett üzletrész, részvény;”

44. § (1) Az Itv. 26. § (1) bekezdés w) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)

w) a gépjárműadóról szóló törvény szerinti környezetkímélő gépkocsi tulajdonjogának, valamint ilyen gépjárműre vonatkozó vagyoni értékű jognak a megszerzése;”

(2)23 Az Itv. 26. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:

a) a gépjárműadóról szóló törvény szerinti autóbusz, nyerges vontató és tehergépjármű, továbbá a pótkocsi gazdálkodó szervezet általi megszerzése;

b) a lakástulajdon magánszemély bérlő vagy annak magánszemély örököse általi megvásárlása, ha a lakás a lakásbérleti szerződés megkötéséig a magánszemély bérlő tulajdonában állt, és a tulajdonjogot a lakásbérleti szerződés megkötése érdekében adták át a bérbeadónak;

c) a lakástulajdon megszerzése, ha azt a vagyonszerző a lakásvásárlásról szóló adásvételi szerződésben határozott időre, de legalább 5 évre a vételár 7 százalékát meg nem haladó éves bérleti díj ellenében bérbe adja a lakás korábbi magánszemély tulajdonosának, feltéve, hogy a bérlő vagy annak magánszemély örököse számára a vagyonszerző a lakásvásárlásról szóló adásvételi szerződés hatályának beálltától számított 5 éven belül gyakorolható visszavásárlási jogot létesít, legfeljebb a bérbeadó által fizetett vételár 105 százalékának megfelelő vételáron;

d) az ingatlan forgalmi értékéből az épület forgalmi értékének megfelelő rész, ha a telek tulajdonosával kötött megállapodásból és az építés költségeit, körülményeit tanúsító egyéb okiratokból egyértelműen kitűnik, hogy az épületet a vagyonszerző hozta létre.”

(3) Az Itv. 26. §-a a következő (21)–(22) bekezdéssel egészül ki:

„(21) Az (1) bekezdés w) pontja szerinti mentesség csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.

(22) Az (1a) bekezdés c) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazása során az állami adóhatóság a vagyonszerzés után megállapított illetéket – a megfizetés tekintetében – felfüggeszti. Az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket törli, ha az (1a) bekezdés c) pontja szerinti bérlő vagy annak magánszemély örököse az (1a) bekezdés c) pontja szerinti szerződés hatályának beálltától számított 5 éven belül a szerződés aláírását közvetlenül megelőző tulajdoni hányadának megfelelő tulajdoni hányadot visszavásárolja.”

45. § Az Itv. 29. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A gazdálkodó szervezet – ide nem értve az egyéni vállalkozót – által az adóhatóságnál, illetve a vámhatóságnál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárás illetéke 10 000 forint. Mentes az illeték alól az adózás rendjéről szóló törvény szerinti megbízható adózó által az állami adóhatóságnál kezdeményezett automatikus részletfizetésre irányuló eljárás.”

46. § Az Itv. 62. § (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:

(A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg:)

u) a hallgatói hitelből eredő követelés érvényesítése és behajtása iránti peres és nemperes eljárásban.”

47. § Az Itv. 80. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A megfizetett visszterhes vagyonátruházási és öröklési illetéket – az adózó kérelmére – vissza kell téríteni, ha a műemlékvédelmi hatóság igazolja, hogy a vagyonszerző a műemléki értékként külön jogszabályban védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló épület felújítását a vagyonszerzés illetékkiszabásra történő bejelentésétől számított 1 éven belül megkezdte és 5 éven belül befejezte. Felújítás alatt a műemléképület egészén, illetve homlokzatán és több főszerkezetén végzett olyan általános javítást kell érteni, amely teljesen visszaállítja az épület esztétikai állapotát, valamint legalább eredeti műszaki állapotát.”

48. § Az Itv. a következő 99/J. §-sal egészül ki:

„99/J. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvénnyel megállapított 26. § (1a) bekezdésének d) pontját az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.”

49. § Az Itv. 103. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) E törvény 26. § (1) bekezdés w) pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1.o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”

50. § Hatályát veszti az Itv.

1. 24. § (3)–(4) bekezdéseiben az „és (7)” szövegrész,

2. 24. § (7) bekezdése,

3. Melléklet IV. Cím 3. pontja,

4. Melléklet XVIII. Cím 2. pontjában az „Az engedélyezési eljárás illetékét az eljárás kezdeményezésekor illetékbélyegben kell leróni.” szövegrész.

3. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

51. § (1) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 40/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően – a (2) bekezdésben meghatározott módon – levonható az adóalany által]

b) a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, a belföldön és külföldön autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjnak, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő használati díjnak (a továbbiakban együtt: útdíj) a 7,5%-a.”

(2)24

52. §25

53. § A Htv. 42/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kincstár a hozzá beérkezett adatokat és elérhetőségi információkat feldolgozza és a honlapján – települések (a fővárosban a fővárosi, illetve kerületi önkormányzatok) szerinti bontásban – elektronikus úton feldolgozható és letölthető formátumban is közzéteszi. A kincstár a honlapján közzétett adatokat és elérhetőségi információkat az önkormányzati adóhatóságoktól az (1) bekezdés szerint beérkezett adatokkal havonta, az önkormányzati adóhatóság adatszolgáltatását követő hónap 5. napjáig módosítja.”

54. §26

55. § A Htv.

1. 14. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szöveg helyébe a „jogerőre emelkedését vagy a használatbavétel tudomásulvételét” szöveg,

2. 39/B. § (9) bekezdésében a „15 napon belül vagy január 15-ig” szövegrész helyébe a „45 napon belül vagy február 15-ig” szöveg,

3. 44. § (2) bekezdésében a „2016. január 1-jétől” szövegrész helyébe a „2017. október 1-jétől” szöveg,

4. 52. § 16. pont g) alpontjában az „a halászatról és horgászatról” szövegrész helyébe az „a halgazdálkodásról és a hal védelméről” szöveg

lép.

56. § Hatályát veszti

1. a Htv. 39/B. § (6) bekezdés a) pontja,

2. a Htv. 39/B. § (7) bekezdése.

4. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása

57. § A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 5. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes az adó alól)

g) a környezetkímélő gépkocsi,”

58. § A Gjt. 6. § (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az adó alapja az autóbusz, a lakókocsi, a lakópótkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege.

(3) Az adó alapja a tehergépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege, növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával.

(4) Az adó alapja nyergesvontató esetében a nyergesvontató saját tömegének kétszerese, növelve a nyergesvontatóval vontatható, átmenőfékes vontatmány (félpótkocsi) megengedett legnagyobb össztömege és a nyergesvontató saját tömege pozitív különbözetének felével.”

59. §27

60. § A Gjt. 18. §-a a következő 9. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„9. környezetkímélő gépkocsi az a gépjármű, amely a KöHÉM rendelet 2015. július 1-jén hatályos 2. § (6) bekezdése szerint környezetkímélő gépkocsinak minősül,”

61. § A Gjt. a következő VI. fejezettel egészül ki:

„VI.

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁNAK VALÓ MEGFELELÉS

21. § (1) Az 5. § g) pontja szerinti mentesség, valamint a 17/A. § (1) bekezdésének a környezetkímélő gépkocsira vonatkozó rendelkezése csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.

(2) E törvény 5. § g) pontja és 17/A. § (1) bekezdése az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1.o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”

62. § A Gjt.

1.28

2. 17/A. § (1) bekezdésében az „a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsit” szövegrész helyébe az „a környezetkímélő gépkocsit”

szöveg lép.

63. § Hatályát veszti a Gjt.

1. 16. §-a,

2.29

3. 18. § 2. pontjában a „félpótkocsi,” szövegrész.

5. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

64–65. §30

66. § Az Szja tv. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A magánszemély – ha nem adott nyilatkozatot munkáltatói adómegállapításra, adójának megállapítását a munkáltatója nem vállalja vagy nem tett bevallási nyilatkozatot – az adózás rendjéről szóló törvény szerint előírt módon és határidőben önadózóként

a) az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást vagy

b) az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített bevallást

nyújt be az adóhatósághoz.”

67. § Az Szja tv. a 12. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„Bevallási nyilatkozat

12/A. § (1) A magánszemély az adóbevallási kötelezettségét bevallási nyilatkozattal teljesítheti, ha megfelel a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek és

a) az adóévben kizárólag adóelőleget megállapító munkáltatótól szerzett belföldön adóköteles jövedelmet, ide nem értve

aa) a kamatjövedelmet [65. §],

ab) az osztalékból származó jövedelmet [66. §],

ac) az árfolyamnyereségből származó jövedelmet [67. §],

ad) a vállalkozásból kivont jövedelmet [68. §],

ae) az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet, ha annak összege az egymillió forintot meghaladja,

af) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adományt;

b) tételes költségelszámolással költséget, költséghányadot – kivéve a 10 százalék költséghányadot – nem számol el, és az adóelőleg megállapítása során sem számolt el;

c) a jövedelemből adóalap-kedvezményt, az adóból adókedvezményt nem érvényesít, és az adóelőleg megállapítása során sem érvényesített;

d) az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot, valamint nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot nem ad;

e) más okból nem köteles adóhatósági közreműködés nélküli bevallást benyújtani.

(2) Nem zárja ki a bevallási nyilatkozat megtételét, ha a magánszemély az adóévben

a) a közterhek teljesítéséhez az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti közteherfizetésről jogszerűen tett nyilatkozatot az adóelőleget megállapító munkáltatónak,

b) egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerinti jogviszonyból származó jövedelmet szerzett,

c) a magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójáról szóló jogszabály hatálya alá tartozó bevételt szerzett.

(3) E § alkalmazásában nem minősül adóelőleget megállapító munkáltatónak az a társas vállalkozás, amellyel a magánszemély tagi jogviszonyban áll, és e jogviszonya alapján a magánszemély a társas vállalkozásnál díj ellenében személyes közreműködésre köteles.”

68. § Az Szja tv. a 12/A. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„Adóbevallási tervezettel összefüggő eljárás

12/B. § Az adózás rendjéről szóló törvény 26/B. §-a szerinti magánszemély részére az állami adóhatóság a nyilvántartásaiban szereplő adatokból összeállított adóbevallási tervezetet készít.”

69. § Az Szja tv. 58. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

„(10a) A vadon gyűjtött termék, termény (gyógy- és fűszernövények, vadon termő gyümölcsök és gombák, valamint éti csiga) magánszemély által – nem egyéni vállalkozóként vagy nem mezőgazdasági őstermelőként – felvásárlónak történő értékesítéséből származó bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek. Az adót kifizetéskor a felvásárló állapítja meg és vonja le, továbbá a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre – a magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként – vallja be és fizeti meg. Az ügyletről a felvásárló két példányban vételi jegyet állít ki – feltüntetve azon a magánszemély nevét, adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes személyazonosító adatait és lakcímét), a felvásárolt termék, termény megnevezését, mennyiségét, ellenértékét, a levont adót – amelynek egy példányát átadja a magánszemélynek, másik példányát az adózással összefüggő iratok megőrzésére előírt határidőig megőrzi. E jövedelemmel összefüggésben a felvásárlót, illetve a magánszemélyt egyéb, közteherrel összefüggő kötelezettség nem terheli.”

70–72. §31

73. § Az Szja tv.

a)32

b) 3. számú melléklete e törvény 4. melléklete

szerint módosul.

74. § Az Szja tv. 58. § (7) bekezdésében a „32 ezer forintot” szövegrész helyébe a „30 ezer forintot” szöveg lép.

75. § Hatályát veszti az Szja tv.

a) „Adónyilatkozat” alcíme,

b) „Egyszerűsített bevallás adóhatósági közreműködéssel” alcíme,

c) 13. § (1) bekezdés b) pontjában az „egyszerűsített bevallásban,” szövegrész.

6. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

76. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 4. § 37. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„37. előadó-művészeti szervezet: az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény szerint nyilvántartásba vett olyan szervezet, amely nem minősül az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. §-ában meghatározott vállalkozásnak, és nem folytat a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1–78. o.) 1. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott tevékenységet;”

(2) A Tao. törvény 4. § 39. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„39. előadó-művészeti szervezet jegybevétele: az előadó-művészeti szervezetnek a tárgyévet megelőző évben EGT tagállamban szerzett, a TESZOR 90.01. Előadó-művészet körébe sorolt tevékenységgel elért, általános forgalmi adóval csökkentett tényleges jegy- és bérletbevétele;”

77–79. §33

80. § (1) A Tao. törvény 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adózó a (2) és (4) bekezdés szerinti, részére kiadott támogatási igazolásban szereplő összegig – döntése szerint – a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás (juttatás) naptári évét követő hatodik naptári évben lezáruló adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a (8) bekezdés szerint arra jogosult szervezet részére

a) a (6) bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatást a támogatás juttatásának adóévében, valamint

b) a (7) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást a támogatás adóévét követő 90 napon belül

megfizeti.”

(2) A Tao. törvény 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az előadó-művészeti szervezet támogatója az (1) bekezdés szerinti adókedvezményt az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szerv által – a (4a) bekezdésre figyelemmel – kiállított támogatási igazolás alapján veheti igénybe.”

(3) A Tao. törvény 22. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az egy előadó-művészeti szervezethez kapcsolódóan

a) a tárgyévre vonatkozóan kiadott támogatási igazolások,

b) a támogatási szerződés keretében megfizetett kiegészítő támogatások, valamint

c) a 24/A. § (18) bekezdése szerint kiállított igazolások

együttes értéke nem haladhatja meg az előadó-művészeti szervezet jegybevétele 80%-át, és az 1,5 milliárd forintnak megfelelő értéket.”

(4) A Tao. törvény 22. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az adózó a kiegészítő támogatást akkor állapítja meg a 10 százalékos társasági adókulcs szerinti mértékkel, ha a támogatás adóévében a 19 százalékos társasági adókulcs alkalmazására nem köteles. Ha az adózó a kiegészítő támogatást a várható fizetendő adó alapján a 10 százalékos társasági adókulcs alapján határozza meg és a támogatás adóévében pozitív adóalapja meghaladja az 500 millió forintot, köteles a támogatás legalább 7 százalékát az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott határidőn belül kiegészítő támogatásként a (8) bekezdés szerint arra jogosult szervezetnek megfizetni.”

81. § A Tao. törvény 24/A. § (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(18) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kedvezményezett cél megjelölése esetén az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szerv az adózó és az előadó-művészeti szervezet együttes kérelmére, az előadó-művészeti szervezet nyilvántartási száma és a felajánlott összeg megjelölésével igazolást állít ki arról, hogy az adózó által felajánlott összeg nem haladja meg az előadó-művészeti szervezet jegybevétele 80 százalékának megfelelő összeget és az 1,5 milliárd forintnak megfelelő értéket. Az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szerv az e bekezdés szerinti igazolás kiállításakor figyelembe veszi az egy előadó-művészeti szervezetre vonatkozóan

a) a 22. § (4) bekezdése szerint kiállított támogatási igazolások;

b) a támogatási szerződés keretében megfizetett kiegészítő támogatások; és

c) az e bekezdés szerint ugyanazon adóév vonatkozásában kibocsátott igazolások (11) bekezdés alapján esedékessé vált, de az állami adóhatóság által át nem utalt felajánlás összegével csökkentett

összegét. Az e bekezdés szerinti igazolás visszavonásig érvényes.”

82–83. §34

84. § A Tao. törvény 30. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 22. § (1) bekezdése és a 24/A. §-a alapján az előadó-művészeti szervezeteknek nyújtott támogatásra vonatkozóan

a) a támogatható szervezetek körét,

b) a támogatás felhasználásának

ba) részletes szabályait,

bb) időtartamát,

c) az előadó-művészeti szervezetnek a támogatás felhasználása során elszámolható költségei körét,

d) a támogatáshalmozódás szabályait,

e) a nem rendeltetésszerűen felhasznált támogatás visszafizetésének szabályait,

f) a támogatás felhasználásáról készült beszámoló formai és tartalmi követelményeit, a beszámoló benyújtásával és elfogadásával kapcsolatos részletes szabályokat,

g) a 22. § (4) bekezdése szerinti támogatási igazolás és a 24/A. §-a szerinti igazolás

ga) iránti kérelem tartalmát,

gb) kiállítására irányuló eljárás szabályait, valamint

gc) tartalmát,

h) a 22. § (4) bekezdése szerinti támogatási igazolással és a 24/A. § szerinti igazolással kapcsolatos adatszolgáltatás és ellenőrzés szabályait, továbbá

i) a 22. § (1) bekezdése szerinti kiegészítő támogatás megfizetésének részletes szabályait

rendeletben állapítsa meg.”

85. § A Tao. törvény a következő 30/C. §-sal egészül ki:

„30/C. § E törvény 4. § 37. és 39. pontja, 22. § (1) bekezdése, 22. § (4)–(6) bekezdése, 24/A. § (1) és (2) bekezdése, 24/A. § (3) bekezdés b) pontja, 24/A. § (6) bekezdése, 24/A. § (10)–(18) bekezdése, 24/A. § (26) bekezdése, 24/A. § (28) bekezdése, valamint 24/B. §-a a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26., 1–78. o.) I. és II. fejezete, valamint 53. cikke hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”

86–87. §35

7. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása

88. §36

8. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

89. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 26. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A kisadózóként bejelentett személyek után fizetendő, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci-, valamint nyugdíjjárulék kötelezettséget is kiváltó közteherfizetést a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint kell teljesíteni.”

90. § A Tbj. 43. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A 42. § (1) bekezdése szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra a Központi Statisztikai Hivatal részére személyazonosításra alkalmas módon átadhatók.”

91. § A Tbj. a következő 45. §-sal egészül ki:

„45. § A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya a kisadózóra vonatkozó bejelentési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint teljesíti.”

9. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása

92. § A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (a továbbiakban: Rega tv.) 15. §-ában a „2012. április 30.” szövegrész helyébe a „2015. július 1.” szöveg lép.

93. § A Rega tv. a következő 22. §-sal egészül ki:

„22. § A Melléklet I. rész 1. pontja alatti táblázat szerinti 8. adókategória az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1.o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”

94. § A Rega tv. Melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

10. A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény módosítása

95. § (1) A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény végrehajtásról szóló rendelkezései, továbbá az ügyintézési rendelkezésre, elektronikus irat előterjesztése esetén az ügyintézési határidő kezdetére vonatkozó szabályai, a függő hatályú döntésre vonatkozó rendelkezések az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokban nem alkalmazhatók.”

(2) A Vtv. 2. §-a következő (6a)–(6e) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy az ügyben eljáró adó- és vámhatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, a vámhatóság az eljárást felfüggeszti. Amennyiben a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a vámhatóság az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

(6b) A hivatalból indult hatósági eljárás felfüggesztésének az ügyfél kérelmére nincs helye.

(6c) A kérelemre indult eljárás felfüggesztését indokolt esetben egy alkalommal az ügyfél akkor is kérheti, ha az eljárás felfüggesztésének a (6a) bekezdés alapján egyébként nincs helye. Az eljárás az ügyfél kérelmére akkor függeszthető fel, ha azt jogszabály nem zárja ki.

(6d) Az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokban az eljáró vámhatóság vezetője az ügyintézési határidőt – ha az adott ügy tekintetében e törvény megengedi – annak letelte előtt kivételesen indokolt esetben egy alkalommal meghosszabbíthatja. A meghosszabbítás időtartama – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – legfeljebb 30 nap. A határidő meghosszabbításáról rendelkező végzésben a határidő-hosszabbítás indokait meg kell jelölni.

(6e) Ha a vámhatóság a vámigazgatási eljárásban az előírt határidőn belül nem hoz határozatot, az nem jár azzal a következménnyel, hogy az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása.”

(3) A Vtv. 2. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ha a közösségi vámjog, illetve e törvény a hatálya alá tartozó kötelező befizetések (vám, adó, illeték, díj, hozzájárulás, költség, bírság, pótlék, kamat) tekintetében eltérő rendelkezést nem tartalmaz, úgy az elszámolásukra az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.”

96. § A Vtv. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Vámtitok minden, a vámigazgatási eljárással kapcsolatos tény, adat, körülmény, igazolás vagy információ. E törvény alkalmazásában vámtitoknak minősül az adószámlán nyilvántartott információ is.”

97. §37 A Vtv. „A Vámkódex 217–224. Cikkéhez” alcíme a következő 52/A. §-sal egészül ki:

„52/A. § (1) Az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, de téves államháztartási számlára, illetve nem azonosítható módon – ideértve a túlfizetést is – történt befizetést teljesítettnek kell tekinteni. A befizetés számlák közötti átvezetéséről, illetve azonosításáról az állami adó- és vámhatóság az adós rendelkezése alapján vagy ennek hiányában hivatalból kamatmentesen intézkedik.

(2) A vámhatóság által kiszabott, illetve visszautalandó, jogcímenként kis összegű, tíz eurónál kevesebb vámot, nem közösségi adót és díjat – kivéve a jövedéki termék után kiszabott nem közösségi adót és díjat – nem kell megfizetni, illetve visszafizetni. Az így meg nem fizetett összeget a vámigazgatási eljárással egyidejűleg törölni kell, a vissza nem térítendő összeget pedig bevételként köteles elszámolni a vámhatóság. Nem kell megfizetni, illetve visszafizetni azt a tíz euró alatti, nem közösségi adó- és díjkülönbözetet, valamint visszafizetni azt a tíz euró alatti vámtúlfizetést, amely az egy határozatban egy vagy több jogcímen kiszabott és megfizetett összeg különbségéből keletkezett. Az így keletkezett tartozást a vámhatóság utólag törli, a túlfizetést pedig köteles bevételként adónemenként belső bizonylattal előírni és elszámolni.

(3) A túlfizetésként vagy tartozatlan befizetésként nyilvántartott pénzösszeg visszafizetését az állami adó- és vámhatóság a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül kamatmentesen teljesítheti.

(4) A vámhatóság megkövetelheti, hogy a vám és nem közösségi adók és díjak megfizetését az adós – a pénzforgalmi bizonylat eredeti példányának bemutatásával – igazolja.

(5) A vám, valamint a nem közösségi adók és díjak megfizetésére szolgáló és azt igazoló okmányoknak a pénzforgalomról szóló külön jogszabályban meghatározott adatokon túl, tartalmazniuk kell a vámadós:

a) VPID számát, adószámát vagy adóazonosító jelét, külföldi személy esetében a személyi okmány számát,

b) a terhelendő számla számát,

c) az átvevő hitelintézet adatait,

d) a vámhatóság bevételi számlaszámát,

e) a fizetendő összeget,

f) a befizetés vagy terhelés dátumát, valamint

g) a fizetési kötelezettséget megállapító határozat számát.

(6) A befizetési bizonylatnak nem kell tartalmaznia az (5) bekezdés e) és g) pontjában foglalt adatokat, ha a halasztott vámfizetésről szóló engedélye – az ügyfél kérelmére – az összevont fizetés lehetőségét tartalmazza.”

98. § (1)38

(2) A Vtv. 56. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Amennyiben a tartozás megfizetésének biztosítása a központi vámletét számlára befizetett készpénzes vámbiztosíték formájában történt, úgy a vám és a nem közösségi adók és díjak kiegyenlítésére jogcímenként e letét terhére történik.”

(3)39

99. § A Vtv. 56/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A nem közösségi adó és díj, a 61/A. § szerint megállapított vámigazgatási bírság, valamint a 61/B. § alapján megállapított korrekciós pótlék végrehajtásához való jog elévülésére az Art. szerinti szabályokat kell alkalmazni.

(2) A túlfizetés, illetve a tartozatlanul megfizetett vám és nem közösségi adó és díj, a 61/A. § szerint megállapított vámigazgatási bírság, valamint a 61/B. § alapján megállapított korrekciós pótlék visszaigényléséhez való jog elévülésére az Art. szerinti szabályokat kell alkalmazni.”

100. § A Vtv. 57/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A vámkódex 233. cikke, valamint az EK végrehajtási rendelet 867. és 867a. cikke sérelme nélkül, a lefoglalt és kiadni rendelt, a lefoglalt és előzetesen értékesített, valamint az elkobzott nem közösségi áru vámjogi sorsának rendezésére – beleértve a vámtartozás keletkezését, valamint a vámadós személyének megállapítását – a közösségi vámjog, e törvény és végrehajtási rendeletének, továbbá az Art. előírásait kell alkalmazni, a vonatkozó büntetőeljárási és jövedéki jogszabályok figyelembevételével.

(2) A nem közösségi áru értékesítéséből befolyt összeg és az elkobzott nem közösségi áru értékesítése esetén, valamint ha a lefoglalás hatálya alatt előzetesen értékesített nem közösségi áru helyébe lépő ellenérték elkobzásra kerül, az értékesítésből befolyt összeg elszámolására az uniós sajátforrás elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket követően az Art. 43. § (3) bekezdése szerinti végrehajtott összeg elszámolására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”

101. § A Vtv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 78/C. §-sal egészül ki:

„78/C. § (1) A közösségi vámjog, illetve e törvény hatálya alá tartozó kötelező befizetések (vám, adó, díj, költség, bírság, pótlék, kamat) esetén az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépését követően az azt megelőző időszakra teljesítendő elszámolás – ideértve a megállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési, bizonylatkiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettséget – a 2015. december 31. napján hatályos szabályok szerint teljesítendő.

(2) A 2015. december 31-éig hatályos 51. § (5) bekezdést a 2015. évre vonatkozó értesítésre alkalmazni kell.

(3) A Módtv.-vel megállapított 56/A. § (1) és (2) bekezdését a hatálybalépését követően megállapított fizetési kötelezettségek tekintetében kell alkalmazni.

(4) A Módtv.-vel megállapított 57/A. §-a először azokban az esetekben alkalmazandó, amelyeknél a fizetési kötelezettség esedékessége 2016. január 1. vagy ezt követő időpontra esik.”

102. § A Vtv.

a) 2. § (7) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.)”,

b) 17. § (1) bekezdésében az „adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.)” szövegrész helyébe az „Art.”,

c) 17. § (10) bekezdésében az „adózás rendjéről” szövegrész helyébe az „Art.”,

d) 23. § (2) bekezdésében és a 33/A. § (9) bekezdésében az „adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „Art.”

szöveg lép.

103. § Hatályát veszti a Vtv.

1. 51. § (5) és (7) bekezdése,

2. 56/A. § (3)–(4) és (6)–(9) bekezdése.

11. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása

104. § A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adókból származó bevétel a központi költségvetést illeti meg.”

105. §40

106. § A Jöt. 57/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A beszerzéskor megfizetett adóból

a) az üzemanyagtöltő-állomáson forgalmi rendszámra szóló üzemanyagkártyával megvásárolt,

b) a (2) bekezdés szerinti adó-visszaigénylésre jogosult magyarországi telephelyén üzemanyag-tárolásra rendszeresített – a tankolt mennyiséget rendszámonként, valamint a tankoló jármű kilométeróra állását rögzítő – üzemanyag-tankoló automatával ellátott üzemanyagtartályból elektronikus mérőeszközön keresztül betöltött

kereskedelmi gázolaj után literenként 7 Ft visszaigényelhető.”

107. § (1) A Jöt. 63. § (2) bekezdés 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„11. magánfőzés: a párlatnak a magánfőző, több tulajdonostárs magánfőző esetén valamely tulajdonostárs lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen a magánfőző által végzett előállítása;”

(2) A Jöt. 63. § (2) bekezdése a következő 13. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„13. gyümölcstermesztő személy: az a természetes személy, aki gyümölcstermő területtel rendelkezik.”

108. § (1) A Jöt. 64. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (3) bekezdés alkalmazásában az 50 literes mennyiség alatt 0,43 hektoliter tiszta szeszt tartalmazó bérfőzött párlatot kell érteni.”

(2) A Jöt. 64. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A tárgyévben előállítani tervezett magánfőzött párlat előállításához az előállítást megelőzően párlat adójegyet kell beszerezni a vámhatóságtól. A párlat adójegy a beszerző magánfőzőt egy liter magánfőzött párlat tárgyévi előállítására jogosítja. A párlat adójegy 700 forint értéket képvisel, egy liter 42 térfogatszázalékos tényleges alkoholtartalmú párlat adótartalmát figyelembe véve. A magánfőző tárgyévi első beszerzéskor legalább 5 párlat adójegyet szerez be és tárgyévben legfeljebb 86 darab párlat adójegyet szerezhet be és legfeljebb ennek megfelelő mennyiségű párlatot állíthat elő. Ha a magánfőző a párlat adójeggyel megfizetett adójú párlatmennyiségnél több párlatot állít elő, akkor a tárgyév végéig be kell szereznie a többletmennyiség utáni párlat adójegyeket a vámhatóságtól azzal, hogy az éves mennyiségi korlátot ilyen esetben sem lehet túllépni.”

109. § A Jöt. 66. § (3) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:

„(3) A szeszfőzde a bérfőzetőtől beszedett adót az 500 ezer forint értékhatár elérését, illetve az elszámolási időszakonkénti rendszeres vagy a szúrópróbaszerű elszámolást követő munkanapon fizeti be a vámhatóságnak. A befizetés postai számlabefizetési megbízással és készpénzátutalási megbízással is történhet.”

110. § (1) A Jöt. 67/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az önkormányzati adóhatóság az (1) bekezdés szerinti bejelentésről értesíti a vámhatóságot és a bejelentéssel érintett másik önkormányzati adóhatóságot. Az önkormányzati adóhatóság az értesítést a teljesítést követő hónap 15. napjáig küldi meg az illetékes vámhatóság részére.”

(2) A Jöt. 67/A. §-a a következő (5a)–(5d) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az önkormányzati adóhatóságnál regisztrált magánfőző jogosult párlat adójegy beszerzésére. A magánfőző a párlat adójegy igénylésekor a vámhatóságnak megadja nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, az előállítani kívánt párlat mennyiségét, valamint nyilatkozik arról, hogy a magánfőzésre vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelel.

(5b) A vámhatóság a párlat adójegyet a párlat adójegy értékének megfizetését követően bocsátja az igénylő rendelkezésére.

(5c) A párlat adójegy igénylése és rendelkezésre bocsátása az igénylő választása szerint papír alapon vagy elektronikusan történik.

(5d) A vámhatóság a párlat adójegyek magánfőzőnek történő átadásáról a kedvezményes adózási szabályok betartásának ellenőrzésére alkalmas nyilvántartást vezet, valamint az átadott adójegymennyiség megadásával haladéktalanul értesíti a desztillálóberendezés tárolási, használati helye szerinti önkormányzatot.”

(3) A Jöt. 67/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A 64. § (6) bekezdés szerint évente előállítható párlatmennyiség túllépése esetén a magánfőző a többletmennyiséget köteles haladéktalanul bejelenteni a vámhatóságnak és a vámhatósággal egyeztetett módon gondoskodni a többletmennyiség megsemmisítéséről.”

(4) A Jöt. 67/A. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(8) A magánfőzött párlat eredetét a párlat adójegy igazolja.

(9) Magánfőzés esetében az adó megállapításához és az adótartozás végrehajtásához való jog 1 év elteltével évül el.”

111. § A Jöt. „Egyéb bírság” alcíme a következő 116/C. §-sal egészül ki:

„116/C. § Az önkormányzati adóhatóság azt a természetes személyt, aki

a) a magánfőzésre vonatkozó rendelkezéseknek egyebekben megfelelve, de a desztillálóberendezés bejelentése vagy párlat adójegy beszerzése nélkül végzi párlat előállítását,

b) a desztillálóberendezés jogszerű birtoklása megállapításához szükséges adatok tekintetében valótlan adatokat ad meg,

felszólítja, hogy jogszabályi kötelezettségének tegyen eleget 15 napon belül. Ha az érintett a felszólításának határidőig nem tesz eleget, az önkormányzati adóhatóság 200 ezer forintig terjedő bírsággal sújtja.”

112. § A Jöt. 119. § (2) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A vámhatóság)

d) a hamis, hamisított vagy jogtalanul megszerzett zárjegyet, adójegyet, párlat adójegyet, hivatalos zárat (e §, valamint a 120. § alkalmazásában a továbbiakban: zárjegy),

e) a desztillálóberendezést, sör előállítására alkalmas főzőüstöt és komlóforraló üstöt, valamint a dohánygyártmány előállítására alkalmas gépet és egyéb eszközt – a dohánylevél-töltőt ide nem értve –, ha az jogosulatlanul

ea) előállított,

eb) – a 116/C. § szerinti eset kivételével – birtokolt,

ec) – a 116/C. § szerinti eset kivételével – az arra jogosulatlan személy által használt,”

(lefoglalja.)

113. § A Jöt. „Lefoglalás, elkobzás” alcíme a következő 121/A. §-sal egészül ki:

„121/A. § (1) A magánfőzés szabályainak betartását ellenőrző önkormányzati adóhatóság eljárása során a tényállás tisztázása, továbbá az e törvény szerinti elkobzás érvényesítése érdekében lefoglalást rendelhet el, továbbá a desztillálóberendezés és az azon előállított termék jogszabályi követelményeknek való megfelelősége tárgyában díjmentesen szakvéleményt kérhet a vámhatóságtól.

(2) Az önkormányzati adóhatóság a magánfőzésre szolgáló desztillálóberendezést és az azon előállított jövedéki terméket lefoglalhatja, ha

a) a magánfőző a 67/A. § (1) bekezdés szerinti bejelentésében a desztillálóberendezés jogszerű birtoklása megállapításához szükséges adatok tekintetében valótlan adatokat ad meg vagy

b) a magánfőző párlatot a desztillálóberendezés bejelentése vagy párlat adójegy beszerzése nélkül állít elő.

(3) Az önkormányzati adóhatóság által elrendelt lefoglalási eljárásra a vámhatóság által alkalmazható lefoglalásra vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni.

(4) Az önkormányzati adóhatóság az általa lefoglalt jövedéki terméket és desztillálóberendezést elkobozza és megsemmisítésre átadja a vámhatóságnak, ha a jövedéki ügyben jogerősen a 116/C. § szerinti bírság kerül kiszabásra.

(5) Ha az önkormányzati adóhatóság a magánfőzés szabályainak ellenőrzése során az évente előállítható mennyiségi korlát túllépését észleli, erről haladéktalanul értesíti a vámhatóságot.”

114. § A Jöt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 128/N. §-sal egészül ki:

„128/N. § A 2015. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakban előállított magánfőzött párlatra 2015. december 31-ét követően is az előállításkor hatályos szabályokat kell alkalmazni.”

115. § A Jöt. 129. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben határozza meg)

f) a zárjegy, valamint a hordós és kannás kiszerelésű borra előírt hivatalos zár alkalmazásának, a zárjegy megrendelésének, a zárjeggyel való elszámolásnak, a zárjegy felhasználásával, illetve a zárjegykészlet egyéb változásaival kapcsolatos napi adatszolgáltatás tartalmának, az adójegy igénylésének, visszavételének, alkalmazásának, az adójegy felhasználásával, illetve az adójegy-készlet egyéb változásaival kapcsolatos napi adatszolgáltatás tartalmának, valamint a párlat adójegy beszerzésének részletes szabályait;”

116. § A Jöt.

a) 65. § (1) bekezdés b) pontjában az „a 200” szövegrész helyébe az „az 500”,

b) 65. § (2) bekezdésében a „készpénzben fizeti meg” szövegrész helyébe a „készpénzben is megfizetheti”,

c) 67/A. § (1) bekezdésében a „tulajdonszerzést” szövegrész helyébe a „tulajdonszerzést, valamint a bejelentett adatokban történt változást”

szöveg lép.

117. § Hatályát veszti a Jöt.

a) 64. § (8) bekezdésében az „a 63. § (2) bekezdés 11. pontjában,” szövegrész,

b) 66. § (1) bekezdésében az „– a 64. § (3) bekezdés b) pontja és (5) bekezdése szerinti esetben –” szövegrész,

c) 66. § (5) bekezdésében a „ , valamint a felszámított késedelmi pótlék” szövegrész,

d) 67/A. § (4) bekezdése,

e) 119. § (2) bekezdés h) pontjának ha) alpontja.

12. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása

118. § Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 4/A. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) A (8) bekezdéstől eltérően a hitelintézet a (8) bekezdés rendelkezéseit a 2014. december 31-ét követő jogutódlással történő megszűnésre alkalmazza, figyelembe véve a (11) bekezdésben foglaltakat is.”

119–120. §41

121. § A Kjtv. 4. § (5) és (6) bekezdésében a „2015-re” szövegrész helyébe az „a tárgyévre” szöveg lép.

122. § Hatályát veszti a Kjtv.

a) 4/B. § (1) bekezdésében az „a 2015-ben kezdődő üzleti évére (adóévére) vonatkozóan” szövegrész;

b) 7. § 25. pontja;

c) 10. §-a; és

d) 11. §-a.

13. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

123. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) „Csoportos adóalanyiság” alcíme a következő 8/A. §-sal egészül ki:

„8/A. § (1) A 8. § alkalmazásában nem kell együttesen kapcsolt vállalkozásoknak tekinteni azokat az adóalanyokat, akik (amelyek) kizárólag azért minősülnek kapcsolt vállalkozásnak, mert a Magyar Állam vagy helyi önkormányzat a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) megfelelő alkalmazásával harmadik személyként közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik bennük.

(2) A 8. § alkalmazásában nem lehet együttesen kapcsolt vállalkozásnak tekinteni a helyi önkormányzatot és azt a vállalkozást, amelyben a helyi önkormányzat a Ptk. megfelelő alkalmazásával közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik.”

124. § Az Áfa tv. 153/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„153/A. § (1) A belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adómegállapítási időszakban megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentheti

a) a 120. § b) pontja, c) pont cb) alpontja szerinti, az ugyanezen adómegállapítási időszakban keletkezett levonható előzetesen felszámított adó,

b) az a) pont alá nem tartozó, az ugyanezen adómegállapítási időszakban vagy ezt megelőzően, de legfeljebb ezen adómegállapítási időszakot magában foglaló naptári évet megelőző egy naptári éven belül keletkezett levonható előzetesen felszámított adó

összegével.

(2) Ha az (1) bekezdés szerint megállapított különbözet előjele negatív, a különbözetet a belföldön nyilvántartásba vett adóalany

a) az Art. szerinti elévülési időre figyelemmel a soron következő adómegállapítási időszakban veheti figyelembe úgy, mint az akkori adómegállapítási időszakban az (1) bekezdés szerint megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentő tételt, vagy

b) a 186. §-ban meghatározott feltételek szerint és módon az állami adóhatóságtól visszaigényelheti.

(3) Az Art. szerint el nem évült, az (1) bekezdés szerint nem érvényesített levonható előzetesen felszámított adó összegét a belföldön nyilvántartásba vett adóalany abban az adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni az előzetesen felszámított adó összegét növelő tételként, amelyben az adólevonási jog keletkezett.”

125. § (1) Az Áfa tv. 165. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha)

c) a légi személyszállítás nyújtása a 105. § szerint mentes az adó alól, feltéve, hogy gondoskodik olyan, az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról, amely a Számv. tv. rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül.”

(2) Az Áfa tv. 165. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés c) pontja nem alkalmazható abban az esetben, ha a légi személyszállítás igénybevevője az adóalanytól számla kibocsátását kéri.”

126. § Az Áfa tv. „Számlakibocsátási kötelezettség alóli mentesülés” alcíme a következő 165/A. §-sal egészül ki:

„165/A. § (1) Mentesül a 45/A. § szerinti szolgáltatásnyújtás tekintetében a számlakibocsátási kötelezettség alól az az adóalany, aki (amely) belföldön gazdasági céllal nem telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig nem rendelkezik lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel belföldön, és aki (amely) a 45/A. § szerinti szolgáltatás nyújtása utáni adófizetési kötelezettséget azon tagállami szabályozás alapján teljesíti, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 358–369k. cikkében foglaltaknak.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható abban az esetben, ha a szolgáltatás igénybevevője az adóalanytól számla kibocsátását kéri. Számla kibocsátása esetén az (1) bekezdés szerinti adóalany mentesül a 172. §-ban foglalt rendelkezés alól.”

127. § Az Áfa tv. a következő 299. §-sal egészül ki:

„299. § (1) E törvénynek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvénnyel megállapított 165. § (1) bekezdés c) pontját és (4) bekezdését, valamint 165/A. §-át és 166. § (1) bekezdését azon ügyletek esetén kell először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja 2016. január 1. napjára esik vagy azt követi.

(2) E törvénynek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvénnyel megállapított 153/A. §-át azon ügyletek esetén kell először alkalmazni, amikor a levonási jog 2016. január 1. napján vagy azt követően keletkezik.”

128. § Az Áfa tv.

a) 17. § (3) bekezdés a) pontjában a „Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.)” szövegrész helyébe a „Ptk.”,

b) 165. § (1) bekezdés a) pontjában a „Számv. tv.” szövegrész helyébe a „számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Számv. tv.)”,

c) 166. § (1) bekezdésében a „165. § (1) bekezdésének b) pontja” szövegrész helyébe a „165. § (1) bekezdésének b) pontja vagy a 165/A. §”

szöveg lép.

14. A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény módosítása

129–130. §42

15. A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosítása

131–132. §43

16. A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény módosítása

133–134. §44

17. Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény módosítása

135. § Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Adómódtv.) 110. §-ának az Áfa tv. 58. § (1a) bekezdés b) pontját megállapító rendelkezése a „de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő harmincadik nap” szövegrész helyett a „de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő hatvanadik nap” szöveggel lép hatályba.

136. § Az Adómódtv. 134. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„134. § Az Áfa tv. a következő 297. §-sal egészül ki:

„297. § E törvénynek a Mód5 törvénnyel megállapított 58. § (1) és (1a) bekezdését az olyan 2015. december 31-ét követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakokra kell először alkalmazni, amelyek tekintetében a fizetés esedékessége, valamint a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja 2015. december 31-ét követő időpont.””

III. FEJEZET

EGYES KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

18. A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosítása

137–139. §45

19. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása

140. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mozgókép törvény) 31/D. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A közvetett támogatás kifizetését a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás akkor kérheti az MNF-től, ha a Hivatal által a filmalkotás adott gyártási időszaka tekintetében meghozott, a 31/C. § (1) bekezdése szerinti határozata jogerőre emelkedett és támogatási szerződést még nem kötött. A 31/C. § (1) bekezdése szerinti határozat jogerőre emelkedésének időpontjáról a Hivatal nyilvántartást vezet. A letéti számláról történő kifizetés kizárólag a 31/C. § (1) bekezdése szerinti határozat jogerőre emelkedésének sorrendjében történhet.”

(2) A Mozgókép törvény 31/D. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) Az állami adóhatóság negyedévente, a negyedévet követő hó 15. napjáig a (7) bekezdésben meghatározott keretösszeg egynegyede és az adott negyedév során a Tao. tv. 22. § (3) és a Tao. tv. 24/A. § (3) bekezdés a) pontja alapján a letéti számlán összegyűjtött közvetett támogatás pozitív különbözetét az MNF részére megfizeti. Amennyiben az MNF valamely negyedévben a (7) bekezdésben meghatározott adott évi keretösszeg időarányos részénél több közvetett támogatást gyűjt, a felmerült negatív különbözetet az adott éven belül az állami adóhatóság a következő negyedév hasonló elszámolásánál figyelembe veszi.”

20. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosítása

141–145. §46

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. Hatályba léptető rendelkezések

146. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) E törvény 1. §–4. §-a, 6. §–12. §-a, 14. §–39. §-a, 40. § 1., 3–26. pontjai, 41. § 2–6. pontjai, 42. §–53. §-a, 55. §–58. §-a, 60. §–61. §-a, 62. § 2. pontja, 63. § 1. és 3. pontja, 66. §–69. §-a, 73. § b) pontja, 74. §–76. §-a, 80. §–81. §-a, 84. §–85. §-a, 89. §–128. §-a, 140. §-a és az 1–2., 4–5. melléklete 2016. január 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 59. §-a, 62. § 1. pontja, 63. § 2. pontja 2016. július 1-jén lép hatályba.

(4) E törvény 5. §-a, 13. §-a, 41. § 1. pontja, 54. §-a 2017. január 1-jén lép hatályba.

(5) E törvény 40. § 2. pontja 2018. január 1-jén lép hatályba.

22. Jogharmonizációs záradék

147. § (1) E törvény 104. §-a, 105. §-a, 107. §–117. §-a az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló, 1992. október 19-i 92/83/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 44. §-a, 57. §-a, 60. §-a, 62. §-a, 94. §-a és 5. számú melléklete tervezetének a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikke szerinti bejelentése megtörtént.

1. melléklet a 2015. évi CLXXXVII. törvényhez

1. Az Art. 2. számú melléklet I. pont címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő befizetések”

2. Az Art. 2. számú melléklet I. Általános rendelkezések pont 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. Az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adót, vagy egyéb fizetési kötelezettséget – a magánszemély által fizetett jövedelemadót, különadót, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, egészségügyi hozzájárulást, járulékot, az illetéket, a cégautó-adót, az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggésben fizetendő összeget, valamint a vámhatóság által kiszabott vámokat és a vámmal együtt kiszabott nem közösségi adókat és díjakat kivéve –, és a költségvetési támogatást 1000 forintra kerekítve kell megfizetni. Az adózónak – személyétől függetlenül – a cégautó-adót kerekítés nélkül forintban kell megfizetnie. Az adózónak az 1000 forintot el nem érő adóját nem kell megfizetnie, és az adóhatóság az 1000 forintot el nem érő adó-visszatérítést, -visszaigénylést nem utalja ki és nem tartja nyilván.”

3.47 Az Art. 2. számú melléklet II. Általános rendelkezések pont nyitó szövegének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott 1000 forintot el nem érő adót – ide nem értve az idegenforgalmi adót – az adózónak nem kell megfizetnie, és az önkormányzati adóhatóság az 1000 forintot el nem érő adó-visszatérítést nem utalja ki, és nem tartja nyilván.”

4. Az Art. 2. számú melléklet IV. pont címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„A jövedéki adóval kapcsolatban az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő befizetések”

2. melléklet a 2015. évi CLXXXVII. törvényhez

Az Art. 3. számú melléklet O) pontja a következő 3–5. alponttal egészül ki:

„3. A jegyző elektronikus úton adatot szolgáltat azokról a személyekről, akiknek köztartozás mentessége a Magyarország helyi önkormányzatairól, valamint a nemzetiségek jogairól szóló törvény méltatlansági eljárásra vonatkozó szabályai szerint vizsgálat tárgyát képezheti.

4. A 3. pont szerinti adatszolgáltatás tartalmazza az adózó

a) nevét

b) adóazonosító számát

c) azon helyi/kisebbségi önkormányzat megnevezését, ahol az adózó tisztséget tölt be.

5. A 3. pont szerinti adatszolgáltatást a változás bekövetkezésétől számított 5 napon belül kell teljesíteni az e célra rendszeresített formanyomtatvány alkalmazásával.”

3. melléklet a 2015. évi CLXXXVII. törvényhez48

4. melléklet a 2015. évi CLXXXVII. törvényhez

Az Szja tv. 3. számú melléklet II. része a következő 3. ponttal egészül ki:

(Igazolás nélkül elszámolható költségek)

„3. a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott (a közúti közlekedési szolgáltatásokról és közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabály, vagy más, erről szóló jogszabály rendelkezései szerint engedélyhez kötött belföldi közúti közlekedési szolgáltatást végző, illetőleg abban árukísérőként közreműködő), belföldi kiküldetés címén bevételt szerző magánszemélynél – kizárólag e tevékenysége tekintetében – a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg, feltéve, hogy a magánszemély ezen kívül kizárólag a gépjármű belföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza;”

5. melléklet a 2015. évi CLXXXVII. törvényhez

A Rega tv. Mellékletének I. része helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„I. rész

Adótételek az egyes adókategóriákban

1.    Adótételek személygépkocsik esetén

Adó-
kate-
gória

A személygépkocsi műszaki tulajdonságai

Adótétel
[A személygépkocsi környezetvédelmi osztályba sorolása a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló
6/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet 5. számú mellékletének II. pontja szerint]

 

 

11-nél jobb

9–11

5–8

4

4-nél rosszabb

1.

Otto-motoros személygépkocsi
1100 cm3-ig és dízelmotoros személygépkocsi 1300 cm3-ig

45 000 Ft/db

180 000 Ft/db

270 000 Ft/db

360 000 Ft/db

540 000 Ft/db

2.

Otto-motoros személygépkocsi
1101–1400 cm3-ig és dízelmotoros
személygépkocsi
1301–1500 cm3-ig

65 000 Ft/db

260 000 Ft/db

390 000 Ft/db

520 000 Ft/db

780 000 Ft/db

3.

Otto-motoros személygépkocsi
1401–1600 cm3-ig és dízelmotoros személygépkocsi
1501–1700 cm3-ig

85 000 Ft/db

340 000 Ft/db

510 000 Ft/db

680 000 Ft/db

1 020 000 Ft/db

4.

Otto-motoros személygépkocsi
1601–1800 cm3-ig és dízelmotoros
személygépkocsi
1701–2000 cm3-ig

135 000 Ft/db

540 000 Ft/db

810 000 Ft/db

1 080 000 Ft/db

1 620 000 Ft/db

5.

Otto-motoros személygépkocsi
1801–2000 cm3-ig és dízelmotoros személygépkocsi
2001–2500 cm3-ig

185 000 Ft/db

740 000 Ft/db

1 110 000 Ft/db

1 480 000 Ft/db

2 220 000 Ft/db

6.

Otto-motoros személygépkocsi
2001–2500 cm3-ig és dízelmotoros
személygépkocsi
2501–3000 cm3-ig

265 000 Ft/db

1 060 000 Ft/db

1 590 000 Ft/db

2 120 000 Ft/db

3 180 000 Ft/db

7.

Otto-motoros személygépkocsi
2500 cm3 felett és dízelmotoros személygépkocsi 3000 cm3 felett

400 000 Ft/db

1 600 000 Ft/db

2 400 000 Ft/db

3 200 000 Ft/db

4 800 000 Ft/db

8.

A 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerinti környezetkímélő gépkocsi (környezet-
védelmi osztályba sorolása:
5E, 5P, 5N, 5Z)

0 Ft/db

9.

A 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerinti hibrid (elektromos és Ottó-, vagy elektromos és dízelmotoros) hajtású, vagy az 1.–8. kategória alá nem tartozó egyéb személygépkocsi.

76 000 Ft/db

2.    Az adó összege motorkerékpárok esetén

Adókategória

A motorkerékpár műszaki tulajdonságai

Adótétel

1.

80 cm3-ig

20 000 Ft/db

2.

81–125 cm3-ig

95 000 Ft/db

3.

126–500 cm3-ig

135 000 Ft/db

4.

501–900 cm3-ig

180 000 Ft/db

5.

901 cm3-től

230 000 Ft/db

A gépjármű e törvény szerinti kategóriába sorolását, továbbá a gépjármű műszaki és környezetvédelmi osztályba sorolási adatait a közlekedési hatóság a forgalomba helyezés engedélyezésének eljárásában állapítja meg, és a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 1. számú melléklet II. részében meghatározott Műszaki adatlapon rögzíti.”

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!