nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
83/2015. (XII. 16.) FM rendelet
a sertések jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről
2018-12-23
infinity
7
Jogszabály

83/2015. (XII. 16.) FM rendelet

a sertések jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről

Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. § (1) bekezdés a) pontjának 9. alpontjában, valamint az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdés 18. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 1. és 2. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet alkalmazásában:

1. állat-egészségügyi bizonyítvány: az élő állatok belföldi szállításának állat-egészségügyi szabályairól szóló 87/2012. (VIII. 27.) VM rendelet 2. melléklete szerinti okirat;

2. állatmozgás: az állat tenyészetek közötti helyváltoztatása, amely lehet szállítás vagy lábon hajtás;

3. állatmozgás- és sertés-nyilvántartás: az állattartó által a tartási helyen lévő, valamint a beérkezett és a kiszállított sertésekről vezetett naprakész nyilvántartás;

4. sertés ENAR: a sertések egységes nyilvántartási és azonosítási rendszere, amely kapcsolódik a tenyészetek nyilvántartásához, biztosítja az állatmozgások nyomon követését, a sertések regisztrálását, továbbá alapját képezi az állategészségügy, állattenyésztés és piacszabályozás szakterület nyilvántartási rendszereinek;

5. ENAR füljelző: a sertések megjelölésére szolgáló, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) által engedélyezett, az ENAR-számot tartalmazó jelölő eszköz;

6. ENAR jelölés: ENAR füljelzővel vagy jelölőkalapáccsal végzett jelölés;

7. ENAR-szám: a sertések megjelölésére és azonosítására használt,

a) Magyarország ISO kódjeléből (HU) és legfeljebb tizenkettő jegyű számból álló, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvényben meghatározott élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer (a továbbiakban: FELIR) szerinti kód,

b) tenyészetkód, jelölőkalapács alkalmazása esetén;

8. sertéságazati területi felelős: a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének (a továbbiakban: MSTSz) e rendeletben meghatározott feladatokat ellátó munkavállalója;

9. sertés szállítólevél: az állatok eredetét igazoló és a szállított sertéseket kísérő dokumentum, amely egyben a szállítás FELIR-ben való rögzítésére is szolgál;

10. tenyészetkód: a tenyészet azonosító száma a FELIR-ben;

11. tenyészkan: hímivarú sertés az első fedeztetés vagy mesterséges termékenyítés után;

12. tenyészkoca: nőivarú sertés az első fialás után;

13. tenyészkocasüldő: ivarérett, fedeztetett vagy termékenyített nőivarú sertés, az első fialásig;

14. tenyészsertés: a tenyészkan, a tenyészkoca és a tenyészkocasüldő együttesen;

15. útmutató: a NÉBIH által készített és saját honlapján közzétett sertés ENAR formanyomtatvány-gyűjtemény és kitöltési-eljárási tájékoztató.

(2) Az e rendeletben meg nem határozott fogalmakra a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet (a továbbiakban: TIR rendelet) 2. §-a szerinti fogalmakat is alkalmazni kell.

(3)1 Az állatokat az e rendeletben meghatározott módon kell megjelölni, továbbá úgy kell nyilvántartani és szállításkor kísérő dokumentummal ellátni, hogy azonosítható legyen az állat születéskori tenyészete és az azt követő valamennyi tenyészet, ahol az állat tartózkodott.

2. A sertések jelölése

2. § (1) A sertéseket

a) legkésőbb a születési tenyészet elhagyásakor,

b) importált állat esetében a karanténból történő kiszállítást megelőzően,

c) amennyiben állategészségügyi okból ez szükséges,

d) tenyészkocasüldő és tenyészkan esetében az első vemhesítést, illetve az első fedeztetést vagy mesterséges termékenyítést követő hét napon belül,

az 1. mellékletben meghatározott módon füljelzővel, vagy az 5. §-ban meghatározott esetben jelölőkalapáccsal meg kell jelölni.

(2) Élő sertéseket kizárólag ENAR-füljelzővel vagy jelölőkalapáccsal megjelölve lehet szállítani.

3. § (1) Nem kell megjelölni

a) a levágásra kerülő sertéseket, ha a vágóhíd és a tenyészet azonos tartási helyen van, és kizárólag erről a tartási helyről származó sertéseket vágnak;

b)2 azon sertéseket, melyek esetében jogszabály alapján az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal (a továbbiakban: megyei kormányhivatal) vagy az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal zárt vagy elkülönített vágást rendel el.

(2) Amennyiben jelölésük nem felel meg az e rendeletben foglaltaknak,

a) a más tagállamból vagy másik hazai tenyészetből származó sertéseket, valamint

b) a vágásra importált sertéseket, amelyek a vágóhídra érkezésük után öt napon belül nem kerülnek levágásra,

át kell jelölni.

(3) Átjelöléskor az állattartó köteles a 12. § f) pontja szerint eljárni.

(4) Tilos átjelölni az e rendelet szerint már megjelölt tenyészsertéseket.

4. § (1) Az ENAR-füljelzők jellemzőit, az alkalmazott típusokat és az azokon szereplő feliratokat az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A NÉBIH a sertés ENAR-füljelzők gyártására és szállítására évenként legalább egyszer pályázatot hirdet, melynek kiírását honlapján közzéteszi.

(3) A közzététel alapján a gyártók által benyújtott sertés füljelzők minőségét és a gyártóval szemben támasztott feltételek meglétét a NÉBIH, a meghirdetett feltételek szerint, füljelző teszt keretében megvizsgálja.

(4) A NÉBIH megállapodást köt a nyertes pályázókkal és az elfogadott füljelzőket, valamint azok forgalmazóinak listáját a honlapján közzéteszi. A sertés ENAR-ban kizárólag a NÉBIH honlapján közzétett füljelzők igényelhetők.

(5) A füljelzőket és behelyező eszközöket, valamint a sertés ENAR bizonylatokat az útmutatóban leírt módon kell igényelni.

5. § (1) A jelölőkalapács kizárólag az önálló tenyészetből a hazai vágóhídra szállított sertések esetében használható.

(2) A jelölőkalapácson a hat vagy a hét jegyű tenyészetkódot kell feltüntetni. A jelölőkalapáccsal a jelölést úgy kell elvégezni, hogy a vágóhídon az állat lapockáján a tenyészetkód minden számjegye más eszköz használata nélkül olvasható legyen, a jelölés ne hagyjon nyitott, roncsolt sebet. A sertés élelmezési célú felhasználását csak ilyen jelölés alkalmazása esetén lehet engedélyezni.

(3) A jelölőkalapács alapanyaga nem tartalmazhat nehézfémet vagy más veszélyes anyagot, és a nagy erővel történő beütés miatt kopásállónak és jól fertőtleníthetőnek kell lennie.

(4)3 A jelölőkalapács (1) bekezdés szerinti, önálló tenyészetben való használatát a Pest Megyei Kormányhivatal kérelemre engedélyezi. A jelölőkalapács használatára irányuló kérelmet a Pest Megyei Kormányhivatalnak az útmutatóban szereplő formanyomtatványon kell benyújtani.

(5) A jelölőkalapács használatát a megyei kormányhivatal ellenőrzi.

(6)4 Ha a vágóhídon a jelölőkalapáccsal végzett jelölés nem olvasható, vagy a kalapács, illetve a jelölés nem felel meg az (1)–(3) bekezdésben foglaltaknak, az ellenőrzésre jogosult hatóság értesíti a Pest Megyei Kormányhivatalt, amely a jelölőkalapács használatára vonatkozó engedélyt visszavonja és előírja a tenyészetben a füljelző használatát.

6. § A sertések megjelölését

a) megyei körzetekben

aa) tenyészsertések esetében a sertéságazati területi felelős,

ab) egyéb sertések esetében a kapcsolattartó állatorvos vagy megbízottja,

b) önálló tenyészetekben az állattartó vagy az általa megbízott személy

végezheti.

7. § (1) Ha az állat füléből a füljelző kiesett, vagy olyan nagymértékben károsodott, hogy a feliratozás nem olvasható, az állat csak akkor szállítható, ha az arra jogosult ismételten megjelölte. A más tagállamból vagy másik tenyészetből származó egyedek ismételt megjelölése esetén a 12. § f) pontja szerint kell eljárni.

(2) Az önálló tenyészet törzskönyvezési vagy egyéb okból – az ENAR jelölés alkalmazása mellett – teljes körű egyedi jelölést végezhet. Az egyedi jelölés igényét az útmutatóban megadott módon rögzíteni kell a FELIR-ben. A kiesett tartós műanyag füljelző pótlását a sertés ENAR-on keresztül kell megrendelni.

8. § A füljelzőket kizárólag az állatot levágó vágóhíd távolíthatja el az állat levágását és azonosítását követően.

3. Az MSTSz feladat- és hatásköre

9. § (1) Az MSTSz az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján

a) közreműködik a sertés ENAR működtetésével és fejlesztésével, valamint az útmutató elkészítésével kapcsolatos feladatok ellátásában;

b) tájékoztatja az állattartókat az állatok jelölésével és nyilvántartásával kapcsolatos előírásokról;

c) nyomon követi az állattartók tenyészsertések jelölésével és nyilvántartásával kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítését;

d) a sertés ENAR működése során tapasztalt jogszabálysértés esetén értesíti a megyei kormányhivatalt;

e) dokumentálja az állattartó számára az általa elvégzett vagy felügyelt jelölést, a leltár szerinti tartást, a nyilvántartott tenyészsertéseket és azok tartási körülményeit;

f) megrendeli a füljelzőket és a jelöléshez szükséges eszközöket, elvégzi a jelölést és a FELIR-ben rögzíti ennek megtörténtét;

g) 3 munkanapon belül – az útmutatóban megadott módon – jelenti az átvett, átadott, továbbá a felhasználás előtt használhatatlanná vált vagy elveszett füljelzőket;

h) határidőn belül elvégzi az e rendeletben és az útmutatóban meghatározott feladatokat, kitölti az útmutatóban meghatározott bizonylatokat és továbbítja azokat;

i) közreműködik az állattartónál a 12. § l) pontja szerinti leltár elvégzésében és a leltárról készült jelentést 10 napon belül elektronikus úton megküldi a NÉBIH részére;

j) elvégzi a NÉBIH portálon keresztül az elektronikus adatjelentést és a FELIR-ből kapott információk alapján a hibajavításokat.

(2) Az MSTSz

a) az önálló és a megyei körzetbe sorolt tenyészetek esetében az (1) bekezdés c)–e) pontjában foglalt feladatokat,

b) a megyei körzetbe sorolt tenyészetek esetében az (1) bekezdés f)–j) pontjában foglalt feladatokat

a sertéságazati területi felelősök útján végzi el.

(3) A sertéságazati területi felelős által ellátott feladatok végrehajtásával kapcsolatban az állattartó kifogással élhet a NÉBIH-nél, az általa kifogásolt tevékenységtől számított 7 munkanapon belül.

(4) A NÉBIH a kifogás beérkezésétől számított 21 munkanapon belül megvizsgálja az abban foglaltakat és

a) felszólítja az MSTSz-t a szabályszegés megszüntetésére, vagy

b) a szabályszegés megszüntetése érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket.

4. A vágóhíd üzemeltető és a felügyeletet ellátó hatósági állatorvos feladatai

10. § A vágóhíd üzemeltetője köteles

a) kijelölni az ENAR-felelősét, aki gondoskodik a vágóhíd adatainak és az adatok változásának bejelentéséről az ENAR-koordinátor felé, valamint az e rendeletben a vágóhíd számára előírt kötelezettségek végrehajtásáról;

b) biztosítani, hogy vágásra csak – a 3. § (1) bekezdésében foglalt esetek és az azonnali vágásra érkezett és a vágóhídra való érkezésük után öt napon belül levágásra kerülő importált sertések kivételével – ENAR-füljelzővel vagy jelölőkalapáccsal megjelölt és sertés szállítólevéllel érkezett sertés kerüljön;

c) gondoskodni a füljelzők eltávolításáról, elkülönített gyűjtéséről és megsemmisítéséről.

11. § A vágóhíd felügyeletét ellátó hatósági állatorvos

a) ellenőrzi a vágásra kerülő sertés szállítólevelét és az állat-egészségügyi bizonyítvány érvényességét;

b) folyamatosan ellenőrzi és felügyeli a 10. §-ban előírtak betartását.

5. Az állattartó és az ENAR-felelős feladata és kötelezettsége

12. § Az állattartó köteles

a) a tenyészetében lévő sertésekről a 21. §-ban előírtaknak megfelelően állatmozgás- és sertésnyilvántartást vezetni;

b) a sertés ENAR szabályai szerint a tenyészetében lévő állatok jelöléséről gondoskodni, és ennek költségeit viselni;

c) megyei körzetbe sorolt tenyészet esetén a tervezett állatmozgásról a kapcsolattartó állatorvost legalább 3 munkanappal korábban értesíteni;

d) megakadályozni a füljelzők szándékos eltávolítását, olvashatatlanná tételét vagy egyéb módon történő megrongálását;

e) a 7. § (2) bekezdése szerinti teljes körű egyedi jelölés esetén, valamint a tenyészsertések jelölése kapcsán a kiesett, elveszett vagy olvashatatlanná vált füljelző pótlása esetén annak költségeit viselni;

f) az új ENAR számmal átjelölt sertések adatait az állatmozgás- és sertés-nyilvántartásban úgy feltüntetni, hogy a korábbi és az új ENAR szám közötti kapcsolat megállapítható legyen;

g) a sertés szállítólevelet és az egyéb ENAR-bizonylatot 3 évig megőrizni;

h) a megyei körzetbe sorolt tenyészet esetén a tervezett tenyésztésbe vonásról, vagy a tenyészsertés füljelzőjének kieséséről a sertéságazati területi felelőst 5 munkanapon belül értesíteni;

i) megyei körzetbe sorolt tenyészet esetén a tenyészsertések fialásának és kiesésének a FELIR-ben való rögzítéséről gondoskodni;

j) önálló tenyészet esetében a NÉBIH portálon keresztül az elektronikus adatjelentéseket elvégezni vagy elvégeztetni;

k) a tenyészsertések kiesett, elveszett vagy olvashatatlanná vált füljelzőjének pótlása esetén annak költségeit viselni;

l) évente legalább egyszeri leltárt készíteni a sertéságazati területi felelős közreműködésével, amely kiterjed

la) a tenyészetben található, jelölt állatok ENAR-szám szerinti egyedi leltárára;

lb) a jelölésre fel nem használt jelölőeszközök ENAR-szám szerinti leltárára;

lc) a jelölt egyedek kiesésének, valamint a kiesés okának rögzítésére az állomány-nyilvántartó adatai alapján;

ld) a tenyészetek közötti állatmozgással kapcsolatos dokumentumok ellenőrzésére és átvezetésére az állomány-nyilvántartóba;

le) az elveszett, kiesett jelölőeszközök pótlásának megrendelésére.

13. § Az ENAR-felelős köteles

a) a nyomtatványok, a füljelzők és a jelöléshez szükséges eszközök megrendeléséről, a jelölés elvégzéséről, a sertés szállítólevéllel kapcsolatos feladatok ellátásáról és az útmutatóban foglaltak szerint a FELIR-ben való rögzítéséről gondoskodni;

b) az átvett, átadott, továbbá a felhasználás előtt használhatatlanná vált, vagy elveszett füljelzőket és bizonylatokat az útmutatóban megadott módon 3 munkanapon belül jelenteni;

c) az e rendeletben és az útmutatóban meghatározott feladatokat az adott határidőn belül elvégezni, az útmutatóban meghatározott bizonylatokat kitölteni és az előírás szerint továbbítani;

d) a NÉBIH portálon keresztül az elektronikus adatjelentéseket és a FELIR-ből kapott információk alapján a hibajavításokat elvégezni vagy elvégeztetni;

e) a tenyészsertések termékenyítésének, fialásának, selejtezésének és elhullásának FELIR-ben való rögzítéséről gondoskodni.

6. A FELIR

14. § (1) A FELIR-ben a sertés ENAR keretében kell nyilvántartani az állatmozgások alábbi adatait:

a) a kiszállító és az érkeztető tenyészet kódját;

b) a kiszállítás és a beérkezés dátumát;

c) a szállított sertések darabszámát és a bejelentett ENAR-számokat;

d) a szállító gépkocsi és a pótkocsi rendszámát.

(2) A FELIR-ben a sertés ENAR keretében nyilván kell tartani a tenyészsertéseknek legalább az alábbi adatait:

a) a jelöléskori tenyészet kódja;

b) a tenyészsertés ENAR száma;

c) külföldről behozott állatok esetén a tenyészsertés külföldi azonosítója;

d) a jelölés napja;

e) a tenyészsertés születési dátuma és ivara;

f) a tenyészkoca és tenyészkocasüldő apjának és anyjának ENAR száma és fajtakódja;

g) a tenyészkocasüldő első vemhesítése dátuma és a termékenyítés módja;

h) a tenyészkoca fialásainak dátuma, a vemhesítő kan ENAR száma és a született malacok száma, a vemhesítés dátuma, a vemhesítés (termékenyítés) módja;

i) a tenyészsertés fajta (keresztezési konstrukció) kódja, kiesés oka és dátuma;

j) a tenyészkan első termékenyítésre vagy fedeztetésre való használatának dátuma.

(3)5 A NÉBIH hozzáférést biztosít az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 35/A. §-a alapján elismert tanúsító szervezeteknek az ökológiai gazdálkodást folytató sertéstartók állományainak azonosítási, létszám- és szállítási adataihoz. A tanúsító szervezetek az adatokat kizárólag az ökológiai termelés ellenőrzésével és tanúsításával kapcsolatban használhatják fel.

7. A sertés szállítólevél és a kiegészítő bizonylatok és felhasználásuk követelményei

15. § (1)6 Állatmozgás során a sertéseket az útmutatóban meghatározott minta szerinti szállítólevélnek kell kísérnie. A sertés szállítólevelet az útmutatóban foglaltak szerint öt példányban kell kitölteni. A kiegészítő bizonylatokat az útmutató tartalmazza.

(2) A sertés szállítólevélen fel kell tüntetni

a) a kiszállító és a fogadó tenyészet kódját és címét, az állattartók nevét;

b) a kiszállítás és a beérkezés dátumát;

c) a sertések darabszámát, ENAR-számát és a jelölés módját;

d) a rakodóhelyre történő szállítás kivételével a szállítójármű és a pótkocsi rendszámát;

e) az állattartók aláírását;

f) az állat-egészségügyi bizonyítvány sorszámát;

g) az f) pont szerinti bizonyítvány kiállítására jogosult állatorvos bélyegzőszámát és a kiállítás dátumát.

(3) A szállítólevél adatainak valódiságát a kiszállító és a beérkeztető tenyészet ENAR-felelőse aláírásával igazolja.

(4) A sertés szállítólevél a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 168. §-a szerinti szigorú számadású bizonylat.

(5) A sertés szállítólevelet a 3. § (1) bekezdése szerinti esetekben is ki kell állítani.

16. § Az állattartó, illetve az állat szállítója köteles

a) gondoskodni arról, hogy az állatokat szállításkor érvényes „sertés szállítólevél” kísérje;

b) a sertés szállítólevelet az ellenőrző állategészségügyi hatóság, valamint a közúti forgalmat ellenőrző rendőrhatóság felszólítására bemutatni.

17. § A sertéstartó tenyészet, vágóhíd, kereskedőtelep, karantén, mesterséges termékenyítő állomás ENAR-felelőse köteles

a) a tenyészetéből kikerült sertések szállítólevelét kitölteni és 7 munkanapon belül az útmutatóban foglaltak szerint megküldeni vagy a szükséges adatokat elektronikus úton bejelenteni a FELIR-ben való rögzítés céljából a NÉBIH-nek;

b) a beérkezett sertések adatait a belföldi szállítólevél és külföldi kísérő dokumentum tartalmával egyeztetni, szükség esetén az eltéréseket jelezni, a szállítólevelek megfelelő példányát – import esetén az útmutató szerinti import bejelentő lapot – 7 munkanapon belül útmutatóban foglaltak szerint megküldeni, vagy a szükséges adatokat elektronikus úton bejelenteni a NÉBIH-nek a FELIR-ben való rögzítés céljából;

c) az egyéb bizonylatok kitöltéséről és a NÉBIH-nek a FELIR-ben való rögzítés céljából történő megküldéséről az útmutatóban foglaltak szerint gondoskodni;

d) a hibásan jelentett adatok javításáról az útmutatóban foglaltak szerint gondoskodni.

18. § Az állatvásár (piac), a kiállítás és az állatkórház ENAR-felelőse köteles:

a) a beszállított állatok jelölését, valamint a sertés szállítólevél adatait ellenőrizni;

b) a beérkező sertések szállítólevelét bevonni, kiszállítás esetén új szállítólevelet kiállítani, és a szükséges adatok FELIR-ben való rögzítéséről 7 munkanapon belül gondoskodni.

19. § A rakodóhely ENAR-felelőse köteles az útmutatóban előírtak szerinti ellenőrzést elvégezni, a szállított sertésekről gépkocsi rakományonként sertés szállítólevél gyűjtő bizonylatot kiállítani, és a szükséges adatok FELIR-ben való rögzítéséről 7 munkanapon belül gondoskodni.

8. A sertések exportja

20. § (1) A sertések exportja esetén az export rakodóhelyre szállított sertéseket az importáló ország által előírt érvényes állategészségügyi bizonyítvány mellett sertés szállítólevélnek is kísérnie kell.

(2) Az exportra kerülő állatokról a sertés szállítólevelet akkor is ki kell állítani, ha az export közvetlenül a tenyészetből történik.

(3) Az exportrakodásért felelős állatorvos

a) a rakodóhelyre érkezett, illetve a tenyészetben exportra berakodott sertések szállítóleveleinek adatait ellenőrzi, szükség esetén az eltérést jelentő bizonylatot kitölti,

b) meghiúsult export esetén az export rakodóhelyen, visszaszállításra, illetve a továbbszállításra kerülő sertésekről az útmutatóban megadott módon bizonylatot állít ki, és

a szükséges adatok FELIR-ben való rögzítéséről 7 munkanapon belül gondoskodik.

9. Az állatmozgás- és sertés-nyilvántartás

21. § (1) Az állattartó köteles a tenyészetében lévő sertésekről állatmozgás- és sertés-nyilvántartást vezetni, és azt naprakészen tartani. Az állatmozgás- és sertés-nyilvántartás elektronikus (nyomtatható) formában is vezethető.

(2) Az állatmozgás- és sertés-nyilvántartásban az állattartó az alábbi adatokat köteles feltüntetni:

a) a tenyészetbe érkezett és az abból kikerült állatok számát, valamint ENAR számát vagy származási tenyészetkódját;

b) a sertés szállítólevél sorszámát;

c) behozatal és kivitel esetén a küldő vagy fogadó tenyészet kódját, megnevezését és a szállítás időpontját;

d) a szállított állatok korcsoportját (malac, három hónapos, hízó, tenyésztésbe vett sertés);

e) az új ENAR számmal átjelölt sertések adatait olyan módon, hogy a korábbi és az új ENAR szám közötti kapcsolat megállapítható legyen;

f) tenyészsertések esetében a 14. § (2) bekezdése b)–j) pontja szerinti adatokat.

(3) Az állattartó köteles:

a) a sertés szállító levelek adatait, valamint a tenyészsertések adatait az állatmozgás- és sertés-nyilvántartásba 24 órán belül bevezetni;

b) gondoskodni arról, hogy az állatmozgás- és sertés-nyilvántartás az előírt tartalommal állandóan rendelkezésre álljon;

c) az ellenőrzésre jogosult hatóság képviselőjének rendelkezésre bocsátani a szükséges információkat és adatokat;

d) az állatmozgás- és sertés-nyilvántartást és az ellenőrzésről készült jegyzőkönyveket legalább három évig megőrizni.

10. A költségek viselése

22. § (1) A sertés ENAR működésével kapcsolatos költségek az állattartót terhelik.

(2) Az állam a költségek viselését – kivéve, amennyiben az állattartó a 3. § (2) bekezdésében foglalt eset fennállása esetén mégis gondoskodik a sertések átjelöléséről – részben vagy egészben átvállalhatja.

11. Hatósági ellenőrzés és szankciók alkalmazása

23. § A sertések jelölésével és nyilvántartásával kapcsolatban e rendeletben meghatározott előírások végrehajtásának ellenőrzése a a NÉBIH és a megyei kormányhivatalok feladata.

24. § Az ellenőrzésbe vont tenyészetek kijelölése kockázatelemzéssel történik.

25. § (1) Az ellenőrzéseket az országosan egységes ellenőrzési adatlap felhasználásával és a FELIR-ben szereplő információk figyelembevételével kell végezni.

(2) Az állatmozgás- és sertés-nyilvántartásban rögzíteni kell az ellenőrzést végző nevét és az ellenőrzés időpontját, amit az ellenőrzést végző személy aláírásával és bélyegzővel igazol.

26. § Az ellenőrzések eredményéről a megyei kormányhivatal éves jelentést készít, amit évente április 30-áig megküld a NÉBIH-nek. A jelentés tartalmazza az ellenőrzött tenyészetek számát, az észlelt szabálytalanságokat, hiányosságokat, valamint az alkalmazott szankciókat.

27. § (1) Ha megállapítható, hogy

a) a tenyészetben elmulasztották a szállítólevelek használatát vagy e rendeletben a FELIR-rel kapcsolatban előírt kötelezettségeket nem tartották be,

b) nem tartják be a jelölésre, állatmozgás- és sertés-nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokat, vagy

c) a 22. § (1) bekezdésében előírt fizetési kötelezettségnek nem tesznek eleget,

a megyei kormányhivatal a tenyészet egészére forgalmi korlátozást rendelhet el.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt hiányosságok az ellenőrzést követően ismételten előfordulnak, a forgalmi korlátozást el kell rendelni.

(3) Ha az ellenőrzés során az állattartó nem tudja igazolni az állatok származási helyét, a megyei kormányhivatal forgalmi korlátozást rendel el. A megyei kormányhivatal az állomány további sorsának tisztázása érdekében vizsgálatot folytat. Az elrendelt vizsgálatok az állattartó költségére folynak, s ezeknek eredményétől függően dönt a megyei korményhivatal a forgalmi korlátozás további fenntartásáról, illetve feloldásáról.

12. Záró rendelkezések

28. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2)7 A 2. § (2) bekezdése 2016. február 15-én lép hatályba.

29. §8 E rendelet hatálybalépésekor a 2. § (1) bekezdés d) pontja szerint jelölésköteles, de még meg nem jelölt tenyészsertések esetén a jelölést 2016. december 31-ig kell elvégezni.

30. § E rendelet a sertések azonosításáról és nyilvántartásáról szóló, 2008. július 15-i 2008/71/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

31. §9

1. melléklet a 83/2015. (XII. 16.) FM rendelethez

Az ENAR-füljelzők jellemzője, típusa és felirata

I. Az ENAR-füljelzők jellemzői:

1. csak egyszeri felhasználást tesznek lehetővé;

2. valódiságuk és eredetiségük megállapítható;

3. tartósak, kopásállók, a sertés élettartamára, illetve vágóhídi füljelző esetén a vágóvonalon a leolvasási pontig biztosítják a leolvashatóságot;

4. anyaguk állat- és környezetbarát;

5. tartalmazzák az ENAR-számot;

6. feliratuk jól látható és olvasható.

II. A jelölésnél alkalmazott füljelzők és feliratok:

1. a továbbtartásra eladott sertéseket tartós műanyag füljelzővel, a vágóhídra szállítandó sertéseket a perzselésnek ellenálló fém füljelzővel, vagy erre a célra kialakított vágóhídi műanyag füljelzővel kell megjelölni;

2. a tenyészsertések mindkét fülét tartós műanyag füljelzővel kell megjelölni, melyek közül a jobb fülben elhelyezett füljelző elektronikus jeladót tartalmaz;

3. a feliratozás

3.1. az önálló tenyészetekben – a tenyészsertések kivételével – a tenyészetkód első hat számjegye és egy futó sorszám;

3.2. a megyei körzetbe sorolt tenyészetekben – a tenyészsertések kivételével – a vágóhídi füljelzőn országosan folyamatos futó sorszám, amely a tartós műanyag füljelzőn egyjegyű ellenőrző számmal egészül ki;

3.3. tenyészsertések esetében tizenegy jegyű szám, amelynek első számjegye 1, öt számjegyű előtaggal, négy számjegyű használati számmal és az egyjegyű ellenőrző számmal.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!