nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
2015. évi CCXXII. törvény
az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól
2016-07-02
2016-11-25
6
Jogszabály

2015. évi CCXXII. törvény

az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól1

Az Országgyűlés az elektronikus ügyintézés széles körű elterjedése, az eljárások gyorsítása és az adminisztratív terhek csökkentése, a magánjogi jogviszonyok, továbbá az állam és polgár közötti jogviszonyok szélesebb körű elektronizálása, az elektronikus ügyintézést biztosító szervek együttműködésének biztosítása, valamint a lakosság számára a korszerűbb és hatékonyabb közszolgáltatások nyújtása a lakosság számára a korszerűbb és hatékonyabb közszolgáltatások nyújtása érdekében a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. § E törvény alkalmazásában

1.2 űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás: a jogszabályban meghatározott szerv vagy szolgáltató meghatározott technikai előírásoknak megfelelő elektronikus űrlapok ügyfél általi kitöltését, elektronikus ügyintézést biztosító szervhez való elektronikus azonosítással egybekötött benyújtását biztosító szolgáltatás;

2. archiválási szolgáltatás: az elektronikus dokumentumok hosszú távú megőrzésére vonatkozó szolgáltatás, amely magában foglalja a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: eIDAS Rendelet) 3. cikk 16. pont c) alpontja szerinti bizalmi szolgáltatást is;

3. automatikus információátadás: információátadás az információ átadását biztosító együttműködő szerv részéről emberi beavatkozást nem igénylő módon;

4. automatikus információátadási felület: az információ átadását biztosító együttműködő szerv által létrehozott és üzemeltetett, automatikus információátadást lehetővé tevő műszaki megoldás;

5. azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés: olyan szolgáltatás, amelynek keretében a jogszabályban meghatározott szolgáltató az ügyfél által rendelkezésre bocsátott nyilatkozatot az általa igazolt személyhez rendeli, majd a személyhez rendelést hitelesen igazolja;

6. belső nyilvántartás: olyan nyilvántartás, amelynek a vezetése kizárólag az azt vezető szerv saját céljait, feladatellátását, ellenőrzési tevékenységét szolgálja, és nem célja, hogy harmadik személy számára adatot adjon át, valamint nem minősül információforrásnak harmadik személy számára;

7. bizalmi szolgáltatás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 16. pontja szerinti szolgáltatás;

8. bizalmi szolgáltatási rend: olyan szabálygyűjtemény, amelyben egy bizalmi szolgáltató, igénybe vevő vagy más személy valamely bizalmi szolgáltatás használatának feltételeit írja elő igénybe vevők valamely közös biztonsági követelményekkel rendelkező csoportja vagy meghatározott alkalmazások számára;

9. bizalmi szolgáltatási ügyfél: a bizalmi szolgáltatóval szolgáltatási szerződést kötő személy;

10. bizalmi szolgáltató: az eIDAS Rendelet 3. cikk 19. pontja szerinti bizalmi szolgáltató;

11. biztonságos kézbesítési szolgáltatás: olyan kézbesítési szolgáltatás, amely az elektronikus küldemény kézbesítésével kapcsolatosan az alábbi feltételek mindegyikének teljesülését biztosítja:

a) ha a küldőtől átvett üzenetet változatlan formában a címzett rendelkezésére bocsátották, akkor erről a küldő számára legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalt igazolás álljon rendelkezésre,

b) az üzenet és a kézbesítést igazoló okirat észrevétlenül nem megváltoztatható sem a kézbesítés során, sem a kézbesítést követően,

c) az üzenet átvevője csak a címzett vagy a feljogosított helyettes átvevő lehet, és a tényleges átvevő személyét az átvétellel kapcsolatos okirat igazolja,

d) a feladónak okirati bizonyíték áll rendelkezésére (tértivevény) arról az esetről is, ha a kézbesítés a megadott időn belül sikertelen; az igazolás a meghiúsulás időpontját és – ha azonosítható – okát tartalmazza;

12. egyszerű információátadás: információ automatikus információátadásnak nem minősülő átadása együttműködő szervek között;

13. elektronikus azonosítás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 1. pontjában meghatározott folyamat;

14. elektronikus fizetés:

a) a pénzforgalmi számláról történő átutalás,

b) az elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül történő átutalás,

c) az elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül történő egyszerűsített elektronikus fizetés,

d) a bankkártyával történő fizetés,

e) az elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül, POS terminál útján történő bankkártyás fizetés;

15. elektronikus fizetési és elszámolási rendszer: a Kormány által rendeletben meghatározott módon a hozzá csatlakozott elektronikus ügyintézést biztosító szervek és ügyfeleik számára a fizetési számlák közötti elektronikus fizetések lehetőségét biztosító szolgáltatás;

16. elektronikus információs rendszer: az adatok, információk kezelésére használt eszközök (környezeti infrastruktúra, hardver, hálózat és adathordozók) és szoftverek együttese;

17. elektronikus ügyintézést biztosító szerv:

a) az államigazgatási szervek,

b) a helyi önkormányzat,

c) a törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb jogalanyok,

d) az Országos Bírósági Hivatal és a bíróságok, választottbíróságok,

e) az alapvető jogok biztosa,

f) az ügyészség,

g) a közjegyzők,

h) a bírósági végrehajtók,

i) a hegyközségek kivételével a köztestületek,

j) a közüzemi szolgáltatók,

k) a törvényben vagy kormányrendeletben elektronikus ügyintézésre kötelezett közfeladatot ellátó vagy közszolgáltatást nyújtó jogalanyok, valamint

l) a Kormány által rendeletben meghatározott ügyek e törvény szerinti elektronikus intézését önkéntesen vállaló, az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően biztosító, az a)–k) alpont hatálya alá nem tartozó jogalanyok;

18. Elektronikus Ügyintézési Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet): az elektronikus ügyintézés előmozdításáért, az elektronikus ügyintézés felügyeletéért, az együttműködő szervek együttműködéséért és koordinációjáért felelős, e törvényben és a törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feladatokat ellátó, Kormány által kijelölt szerv;

19. elektronikus űrlapkitöltés-támogatási szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amelynek keretében a jogszabályban kijelölt szolgáltató biztosítja az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által meghatározott adattartalmú elektronikus űrlapok létrehozását, azok ügyfél általi kitöltésének és benyújtásának lehetőségét;

20. érvényesítési adat: az eIDAS Rendelet 3. cikk 40. pontja szerinti adat;

21. érvényességi lánc: az elektronikus dokumentum vagy annak lenyomata és azon egymáshoz rendelhető információk (így különösen azon tanúsítványok, a tanúsítványokkal kapcsolatos információk, az aláírás vagy bélyegző létrehozásához használt adatok, a tanúsítvány aktuális állapotára, visszavonására vonatkozó információk, valamint a tanúsítványt kibocsátó szolgáltató érvényességi adatára és annak visszavonására vonatkozó információk) sorozata, amelyek segítségével megállapítható, hogy az elektronikus dokumentumon elhelyezett fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírás, bélyegző vagy időbélyegző, az aláírás, bélyegző vagy időbélyegző elhelyezésének időpontjában érvényes volt;

22. fokozott biztonságú elektronikus aláírás: az eIDAS Rendelet 3. cikkének 11. pontja szerinti aláírás;

23. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott, belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, azzal az eltéréssel, hogy e törvény alkalmazásában gazdálkodó szervezetnek minősül valamennyi gazdasági tevékenységet folytató jogi személyiséggel nem rendelkező, belföldi székhelyű szervezet;

24. hitelesítési rend: olyan bizalmi szolgáltatási rend, amely bizalmi szolgáltatás keretében kibocsátott tanúsítványra vonatkozik;

25. információátadás: információk együttműködő szervek közötti átadása és átvétele;

26. információátadási szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amelynek keretében egy együttműködő szerv egyszerű vagy automatikus információátadás útján adatokat vagy iratokat ad át egy másik együttműködő szervnek;

27. információforrás: az a jogalany, akinél az információ rendelkezésre áll;

28. irányadó bizalmi szolgáltatási követelmények: az eIDAS Rendeletben, az eIDAS Rendelet uniós végrehajtási aktusaiban, az e törvényben, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban, a bizalmi szolgáltató szolgáltatási szabályzatában, bizalmi szolgáltatási rendjében, valamint a bizalmi felügyelet bizalmi szolgáltatóra vonatkozó határozatában meghatározott követelmények;

29. jogi képviselő: jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az ügyfél képviseletében eljáró ügyvéd, ügyvédi iroda és jogtanácsos;

30. kormányzati célú hírközlési szolgáltatás: az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott kormányzati célú hálózatnak minősülő, jogszabályban meghatározott elektronikus hírközlő hálózat felhasználásával, jogszabályban meghatározott felhasználók részére nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatás;

31. központi dokumentumhitelesítési ügynök: olyan központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás, ahol az ügyfél vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv ügyintézője az általa feltöltött iratot a szolgáltatás által felkínált hitelesítési módok közül választva hitelesítheti;

32. közfeladatot ellátó szerv: a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben meghatározott, a 17. pontban foglaltak közé nem tartozó közfeladatot ellátó szerv;

33. közüzemi szolgáltató: az a vállalkozás, amely törvény alapján termékértékesítési vagy szolgáltatásnyújtási kötelezettség hatálya alá tartozik, amely e kötelezettség alapján víziközmű-szolgáltatást, távhőszolgáltatást, települési szilárd és folyékony hulladék rendszeres begyűjtésére, gyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló szolgáltatást, kéményseprő-ipari szolgáltatást, egyetemes postai szolgáltatást, villamos energia egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére villamosenergia-vásárlási szerződés vagy hálózathasználati szerződés alapján nyújtandó szolgáltatást, valamint földgáz egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére földgáz-kereskedelmi szerződés vagy elosztóhálózat-használati szerződés alapján nyújtandó szolgáltatást nyújt és a szolgáltatásaiért a tárgyévet megelőző évben havonta átlagosan legalább 150 000 számlát bocsátott ki;

34. lenyomat: olyan meghatározott hosszúságú, az elektronikus dokumentumhoz rendelt bitsorozat, amelynek képzése során a használt eljárás (lenyomatképző eljárás) a képzés időpontjában teljesíti az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben megfogalmazott követelményeket;

35. minősített adat: a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat;

36. minősített bizalmi szolgáltatás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 17. pontja szerinti szolgáltatás;

37. minősített bizalmi szolgáltató: az eIDAS Rendelet 3. cikk 20. pontja szerinti szolgáltatás;

38. minősített elektronikus aláírás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 12. pontja szerinti aláírás;

39. összerendelési nyilvántartás: a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvényben szabályozott összerendelési nyilvántartás;

40. személyre szabott ügyintézési felület: a jogszabályban kijelölt szolgáltató által nyújtott olyan, az ügyfél által személyre szabható internetes alkalmazás, amely az azonosított ügyfél számára egységesen elérhető lehetőséget biztosít az elektronikus ügyintézéshez szükséges nyilatkozatok, eljárási cselekmények és egyéb kötelezettségek teljesítésére, az ügyfél által igénybe vehető elektronikus ügyintézési szolgáltatások igénybevételére;

41. szolgáltatási szabályzat: a bizalmi szolgáltató nyilatkozata az egyes bizalmi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatosan alkalmazott részletes eljárási vagy más működési követelményekről;

42. szolgáltatási szerződés: a bizalmi szolgáltató és a bizalmi szolgáltatási ügyfél között létrejött szerződés, amely a bizalmi szolgáltatás nyújtására és a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó feltételeket tartalmazza;

43. tanúsítvány alany: a tanúsítványban a bizalmi szolgáltató által igazolt azonosságú vagy tulajdonságú személy, így különösen elektronikus aláírás tanúsítványa esetén az aláíró;

44. tanúsítvány: az elektronikus aláírás tanúsítvány, az elektronikus bélyegző tanúsítvány és a weboldal-hitelesítő tanúsítvány, valamint mindazon, a bizalmi szolgáltatás keretében a szolgáltató által kibocsátott elektronikus igazolás, amely tartalmazza a tanúsítványra vonatkozó érvényesítési adatot és a tanúsítvány használatához szükséges kapcsolódó adatokat, és amely elektronikus dokumentum megbízhatóan védve van a kibocsátáskor és az érvényességi ideje alatt rendelkezésre álló technológiákkal elkövetett hamisítás ellen;

45.3 tartós adathordozó: olyan eszköz, amely a címzett számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését. Ilyen eszköz különösen az USB kulcs, a CD-ROM, a DVD, a memória kártya, a számítógép merevlemeze;

46. természetes személy: nem gazdálkodó szervezetként eljáró, a polgári törvénykönyvről szóló törvény szerinti természetes személy;

47. természetes személy tanúsítvány alany: a tanúsítványban szereplő természetes személy, függetlenül attól, hogy a tanúsítványban egyúttal valamely nem természetes személy képviseletére való jogosultságát vagy azzal való kapcsolatát is igazolják;

48. ügyfél: az elektronikus ügyintézést biztosító szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben ügyfélként, félként vagy az eljárás alanyaként, az eljárás egyéb résztvevőjeként, a szolgáltatás igénybe vevőjeként vagy ezek képviselőjeként részt vevő olyan személy vagy egyéb jogalany, aki vagy amely elektronikus ügyintézést biztosító szervnek nem minősül és az ügyben eljáró elektronikus ügyintézést biztosító szervnek nem tagja vagy alkalmazottja.

MÁSODIK–HARMADIK RÉSZ4

NEGYEDIK RÉSZ

A BIZALMI SZOLGÁLTATÁSOKRÓL

79. § (1) Az e részben foglalt szabályokat

a) az eIDAS Rendelet szerinti, Magyarország területén letelepedett bizalmi szolgáltatókra és az általuk nyújtott bizalmi szolgáltatásokra,

b) az a) pont szerinti bizalmi szolgáltatásokat igénybe vevő felekre

kell alkalmazni.

(2) Az e részben foglalt szabályokat nem kell alkalmazni az eIDAS Rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti, kizárólag zárt rendszerekben alkalmazott bizalmi szolgáltatások nyújtására.

XVI. FEJEZET

A BIZALMI SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

49. A bizalmi szolgáltatás nyújtásának megkezdése

80. § (1) A Magyarországon letelepedett bizalmi szolgáltató a bizalmi szolgáltatás nyújtásának megkezdésére vonatkozó szándékát a bizalmi felügyelet számára a bizalmi felügyelet által rendszeresített elektronikus űrlapon bejelenti.

(2) Minősített bizalmi szolgáltatás indítása előtt a bizalmi szolgáltató legalább 30 nappal a bizalmi szolgáltatás megkezdését megelőzően nyújtja be az (1) bekezdés szerinti bejelentést.

(3) A bizalmi szolgáltató a bejelentéshez az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott iratokat köteles csatolni.

(4) A bizalmi felügyelet a bejelentés alapján a bizalmi szolgáltatót és a szolgáltatást nyilvántartásba veszi.

(5) A bizalmi szolgáltató köteles a bizalmi felügyelet számára bejelenteni, ha a bejelentések alapján nyilvántartásba vett adatokhoz képest működésében vagy a bizalmi szolgáltatás nyújtásában változás történik.

(6) A minősített bizalmi szolgáltatást nyújtó bizalmi szolgáltató a változás bekövetkeztét legalább 30 nappal megelőzően értesíti a bizalmi felügyeletet a nyilvántartásba vett adatokhoz képest működésében vagy a bizalmi szolgáltatás nyújtásában bekövetkező, tervezett változásokról.

50. A szolgáltatási szerződés és a bizalmi szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos követelmények

81. § (1) A bizalmi szolgáltatás nyújtására a bizalmi szolgáltató a bizalmi szolgáltatási ügyféllel szolgáltatási szerződést köt.

(2) A bizalmi szolgáltató a szerződéskötést megelőzően az eIDAS Rendeletben meghatározottakon túl az igénybe vevőt tájékoztatja arról, hogy a bizalmi szolgáltatás minősített bizalmi szolgáltatásnak minősül-e.

(3) A bizalmi szolgáltató a (2) bekezdésben foglaltakon túl a bizalmi szolgáltatási ügyfelét tájékoztatja az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottakról, valamint elérhetővé teszi számára az e rendeletben meghatározott adatokat és dokumentumokat.

(4) Minősített bizalmi szolgáltató természetes személy, illetve jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője, vezetője és alkalmazottja csak büntetlen előéletű lehet, és nem állhat a bizalmi szolgáltatási tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(5) A szolgáltatási szerződésre, valamint a bizalmi szolgáltatás nyújtásának egyéb feltételeire (így különösen bizalmi szolgáltatási rendre és szolgáltatási szabályzatra) vonatkozó részletes feltételeket az e törvény végrehajtására kiadott rendelet szabályozza.

(6) A bizalmi szolgáltató jogosult arra, hogy bizalmi szolgáltatását különböző feltételekkel (így különösen eltérő felelősségvállalással vagy eltérő bizalmi szolgáltatási rendnek való megfelelés szerint) nyújtsa.

(7) A bizalmi szolgáltató a szerződéskötést követően tartós adathordozón a bizalmi szolgáltatás ügyfelének rendelkezésére bocsátja a szolgáltatási szerződést, a bizalmi szolgáltatási rendet és a szolgáltatási szabályzatot.

51. A bizalmi szolgáltatás keretében kibocsátott tanúsítványokkal kapcsolatos ellenőrzés

82. § (1) A bizalmi szolgáltató által kibocsátott tanúsítványnak az abban foglalt adatokat a valóságnak megfelelően kell tartalmaznia, kivéve ha magából a tanúsítványból kitűnik, hogy az adat valódiságát a bizalmi szolgáltató nem ellenőrizte (így különösen álnév esetén). Ennek érdekében a bizalmi szolgáltató a tanúsítványba foglalandó adatokat köteles ellenőrizni, így különösen a tanúsítvány tartalmától függően ellenőrzi a tanúsítvány alany személyazonosságát, a személyazonosság megállapításához használt azonosító adatok valódiságát és – ha van ilyen – közhiteles vagy más központi nyilvántartásban foglalt adatokkal való megegyezőségét, a tanúsítvány alany nevében a bizalmi szolgáltató előtt eljáró képviselő képviseleti jogosultságát, a tanúsítványba foglalandó képviseleti jog meglétét, a tanúsítvány által igazolt címtartomány (domain) fölötti rendelkezési jogot, a tanúsítványban feltüntetendő IP-cím fölötti rendelkezési jogot, a tanúsítványba foglalandó szervezeti egység létezését, a tanúsítványba foglalandó szabályozott szakma megnevezése esetén az annak gyakorlására való jogosultságot.

(2) Minősített bizalmi szolgáltatás esetén a bizalmi szolgáltató a személyazonosságot az eIDAS Rendelet 24. cikk (1) bekezdése szerint ellenőrzi, azzal, hogy az eIDAS Rendelet hivatkozott bekezdése szerinti nemzeti jogszabályból fakadó követelménynek kell tekinteni a (3)–(8) bekezdés szerinti kötelezettségeket is. Nem minősített bizalmi szolgáltatás esetén a bizalmi szolgáltató a személyazonosságot az eIDAS Rendelet 24. cikk (1) bekezdésében hivatkozott módokon és a (3)–(8) bekezdésben foglalt kötelezettségek szerint köteles ellenőrizni azzal, hogy a 24. cikk (1) bekezdés c) pontjában meghatározott minősített elektronikus aláírás vagy minősített elektronikus bélyegző tanúsítványán túl fokozott biztonságú elektronikus aláírást vagy elektronikus bélyegzőt is elfogadhat.

(3) Ha a bizalmi szolgáltató a természetes személy tanúsítvány alany személyazonosságát személyes jelenlét alapján vagy azzal egyenértékű azonosítással kívánja ellenőrizni, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) hatálya alá tartozó természetes személyek esetében ezt az Nytv. szerinti személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány alapján végzi el.

(4) Ha a bizalmi szolgáltató az Nytv. hatálya alá nem tartozó természetes személy tanúsítvány alany esetén személyes jelenlét alapján vagy azzal egyenértékű azonosítással kívánja a személyazonosságot ellenőrizni, a bizalmi szolgáltató a személyazonosságot elsősorban a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról, illetve a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti úti okmány alapján ellenőrzi.

(5) Ha a bizalmi szolgáltató a (4) bekezdés szerinti személyazonosság ellenőrzését Magyarország területén kívül végzi el személyes jelenlét alapján vagy azzal egyenértékű azonosítással, és a természetes személy tanúsítvány alany a (4) bekezdés szerinti jogszabályok szerinti úti okmánnyal nem rendelkezik, a bizalmi szolgáltató a személyazonosság ellenőrzését csak olyan, a hitelesítési rendben meghatározott megbízható okmányok vagy más iratok alapján végezheti el, amely esetén a bizalmi szolgáltató igazolni tudja a bizalmi felügyeletnek, hogy a hitelesítési rendben meghatározott megbízható okmány vagy más irat a személyazonosság megállapításában és ellenőrzésében a (4) bekezdésben foglaltakkal azonos fokú bizonyosságot ad.

(6) Ha a bizalmi szolgáltató egy természetes személy tanúsítvány alany személyazonosságát a (3) bekezdés szerint ellenőrizte, köteles a személyazonosság igazolására használt hatósági igazolvány érvényességét és az igazolványban foglalt adatok egyezését a megfelelő közhiteles hatósági nyilvántartásban is ellenőrizni.

(7) Ha a bizalmi szolgáltató egy természetes személy tanúsítvány alany személyazonosságát a (4) vagy (5) bekezdés szerint ellenőrizte, a személyazonosság megállapítására használt, (4) vagy (5) bekezdés szerinti okmány vagy más irat érvényességét (hitelességét), valamint az abban használt adatok és a rájuk vonatkozó központi nyilvántartás egyezőségét ellenőrzi. Ha ilyen nyilvántartás nem érhető el, a bizalmi szolgáltató számára nem hozzáférhető vagy a hozzáférés és ellenőrzés költsége aránytalanul magas, a bizalmi szolgáltató ezt a tényt rögzíti, és az egyéb rendelkezésére álló bizonyítékok alapján dönt arról, hogy az adott tanúsítványt a tanúsítvány alany részére kibocsátja-e.

(8) Ha a tanúsítvány alanya nem természetes személy, a bizalmi szolgáltató legalább a tanúsítvány alanynak a tanúsítványba foglalt teljes nevét és egyedi azonosító adatát ellenőrzi. Ha a tanúsítvány alanya Magyarországon bejegyzett személy, a bizalmi szolgáltató ezen adatok valódiságát és hatályosságát közhiteles nyilvántartás tartalma alapján, vagy ha ilyen közhiteles nyilvántartás nincsen, a bejegyzést igazoló közokirat alapján ellenőrzi, egyébként az ellenőrzésre az (5) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadóak.

(9) Ha a tanúsítvány alany nevében a bizalmi szolgáltató előtt képviselő jár el, vagy a tanúsítvány teljes vagy részleges képviseleti jogot vagy ekként is értelmezhető jogviszonyt is tartalmaz (a továbbiakban együtt: képviseleti jog), a bizalmi szolgáltató köteles a tanúsítvány kibocsátása előtt a képviseleti jog fennállásáról és annak a tanúsítványból kiolvasható tartalmáról jogszabály, közhiteles nyilvántartás, létesítő okirat vagy ezek hiányában meghatalmazás alapján meggyőződni, ellenőrzés eredményét rögzíteni.

52. A bizalmi szolgáltatás keretében kibocsátott tanúsítvánnyal kapcsolatos általános kötelezettségek

83. § Ha a bizalmi szolgáltató által bizalmi szolgáltatás keretében kibocsátott tanúsítvány képviseleti jogosultságot is igazol,

a) a bizalmi szolgáltató a tanúsítvány kibocsátásáról haladéktalanul értesíti a képviselt személyt,

b) a bizalmi szolgáltató a képviseleti jogosultság megszűnése esetén a képviselt vagy a képviselő személy kérésére köteles a képviseleti jogosultság tényét feltüntető tanúsítványt visszavonni,

c) a bizalmi szolgáltató kizárólag a képviselt hozzájárulása esetén tüntethet fel álnevet a tanúsítványban.

84. § (1) A bizalmi szolgáltató az egyes tanúsítványokkal kapcsolatosan rendelkezésére álló információkat – beleértve az azok előállításával összefüggőket is – és az ahhoz kapcsolódó személyes adatokat legalább a tanúsítvány érvényességének lejártától számított tíz évig megőrzi. Ha a bizalmi szolgáltatót valamely igénybevevő, hatóság vagy bíróság a tanúsítványba foglalt adat valódiságával vagy érvényességével kapcsolatosan megindult jogvitáról értesíti, a bizalmi szolgáltató a megőrzési kötelezettségének a jogvita jogerős lezárásáig akkor is köteles eleget tenni, ha a tanúsítvány lejártától számított tízéves határidő már lejárt. A bizalmi szolgáltató a megőrzési határidő lejártáig olyan eszközt is biztosít, amellyel a kibocsátott tanúsítvány tartalma megállapítható.

(2) A bizalmi szolgáltató a megőrzési kötelezettségét minősített archiválási szolgáltatás útján is teljesítheti.

(3) A tanúsítványt kibocsátó bizalmi szolgáltató az eIDAS Rendelet 24. cikk (4) bekezdésében foglalt nyilvántartásokon túl az általa kibocsátott tanúsítványok felfüggesztésével kapcsolatos információkhoz való folyamatos hozzáférést is biztosítja, ha a bizalmi szolgáltató az adott bizalmi szolgáltatás kapcsán biztosítja a tanúsítvány felfüggesztésének lehetőségét.

85. § (1) A bizalmi szolgáltatási ügyfél haladéktalanul tájékoztatja a bizalmi szolgáltatót

a) a következő adatok változásáról: az azonosításához szükséges, a tanúsítványban feltüntetett személyazonosító adatok, más személy képviseletével összefüggésben kiállított tanúsítvány esetén a képviseletre jogosult személy és a képviselt személy adatai, a tanúsítványban feltüntetett egyéb adatok;

b) a bizalmi szolgáltatással vagy a tanúsítvánnyal kapcsolatban észlelt, a külön jogszabályban, szolgáltatási szerződésben illetve szolgáltatási szabályzatban meghatározott rendellenességről vagy más, a bizalmi szolgáltatást érintő eseményről, így különösen arról, ha a bizalmi szolgáltatás használatához szükséges, a bizalmi szolgáltató által biztosított kriptográfiai vagy más biztonsági eszközt jogosulatlan személy használhatta;

c) a bizalmi szolgáltatással kapcsolatos jogvita megindulásáról.

(2) A bizalmi szolgáltatási ügyfél és a tanúsítványban a 82. § szerint igazolt igénybe vevő személy kérheti a tanúsítvány visszavonását vagy, ha a bizalmi szolgáltató az adott bizalmi szolgáltatás kapcsán biztosítja a tanúsítvány felfüggesztésének lehetőségét, a tanúsítvány felfüggesztését.

53. A bizalmi szolgáltatás keretében kibocsátott tanúsítvány felfüggesztése és visszavonása

86. § (1) A bizalmi szolgáltató által bizalmi szolgáltatás keretében kibocsátott tanúsítvány esetén a bizalmi szolgáltató dönthet úgy, hogy biztosítja a hitelesítési rendben, szolgáltatási szabályzatban vagy szolgáltatási szerződésben rögzített esetekben a tanúsítvány érvényességét érintő felfüggesztés lehetőségét.

(2) Ha a bizalmi szolgáltató a tanúsítvány felfüggesztését biztosítja, felfüggeszti a tanúsítvány érvényességét és ezt a tényt, valamint a felfüggesztés pontos időszakának megjelölését nyilvántartásában haladéktalanul közzéteszi, ha

a) ezt a 85. § (2) bekezdése szerinti személy kéri;

b) a szolgáltatással kapcsolatos – jogszabályban, a szolgáltatási szabályzatban vagy a szolgáltatási szerződésben meghatározott – rendellenességről szerez tudomást;

c) megalapozottan feltételezhető, hogy a tanúsítványban foglalt adatok nem felelnek meg a valóságnak;

d) a bizalmi felügyelet ezt jogerős és végrehajtható határozatában elrendeli.

87. § (1) A bizalmi szolgáltató a tanúsítványt visszavonja és ezt nyilvántartásában haladéktalanul közzéteszi, ha

a) ezt a 85. § (2) bekezdés szerinti személy kéri;

b) a szolgáltatással kapcsolatos – jogszabályban, a szolgáltatási szabályzatban vagy a szolgáltatási szerződésben meghatározott – olyan rendellenességről szerez tudomást, amelyet a tanúsítvány felfüggesztésével nem lehet orvosolni vagy a tanúsítvány felfüggesztésének lehetőségét a szolgáltató nem biztosítja;

c) tudomást szerez róla, hogy a tanúsítványban foglalt adatok nem felelnek meg a valóságnak;

d) a bizalmi felügyelet ezt jogerős és végrehajtható határozatában elrendeli;

e) az adott bizalmi szolgáltatás nyújtását befejezte.

(2) A bizalmi szolgáltató nem vonhat vissza egy tanúsítványt a visszavonás közzétételét megelőző időre.

(3) A bizalmi szolgáltató a szolgáltatási szabályzatban vagy szolgáltatási szerződésben rendelkezik a tanúsítvány érvényességének lejárta előtti visszavonásának jogkövetkezményeiről.

(4) Az eIDAS Rendelet 28. cikk (4) bekezdésének hatálya alá nem tartozó visszavont tanúsítvány is a visszavonás időpontjában érvényességét veszti.

XVII. FEJEZET

A BIZALMI SZOLGÁLTATÁS NYÚJTÁSÁNAK MEGSZÜNTETÉSE

88. § (1) Ha a bizalmi szolgáltató meg kívánja szüntetni egy bizalmi szolgáltatásának nyújtását, erről legkésőbb a tevékenység megszüntetésekor, minősített bizalmi szolgáltató esetén pedig legalább a megszüntetést hatvan nappal megelőzően értesíti a bizalmi felügyeletet, a bizalmi szolgáltatási ügyfeleket, valamint az általa kibocsátott és még vissza nem vont elektronikus aláírás és bélyegző tanúsítványokban megjelölt (bizalmi szolgáltatási ügyfélnek nem minősülő) igénybe vevőket.

(2) Ha a bizalmi szolgáltató más bizalmi szolgáltatás nyújtását továbbra is folytatja, akkor köteles gondoskodni a megszüntetni kívánt bizalmi szolgáltatással összefüggő, a nyilvánosság számára elérhető nyilvántartásainak folyamatos elérhetőségéről, így különösen biztosítania kell a 84. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásokhoz való hozzáférést.

(3) Ha a bizalmi szolgáltató a továbbiakban nem nyújt bizalmi szolgáltatást, az (1) bekezdés szerinti értesítésben megjelöli azt a bizalmi szolgáltatót (a továbbiakban: átvevő bizalmi szolgáltató), aki a bizalmi szolgáltatási tevékenység megszűnését követően biztosítja a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásokhoz való hozzáférést.

(4) Ha a megszüntetendő bizalmi szolgáltatás minősített bizalmi szolgáltatás, az átvevő bizalmi szolgáltató is csak olyan bizalmi szolgáltató lehet, aki ugyanilyen bizalmi szolgáltatásra vonatkozóan minősített bizalmi szolgáltatóként a bizalmi felügyelet nyilvántartásában szerepel.

(5) Az (1) bekezdés szerinti értesítés időpontjától kezdve a bizalmi szolgáltató nem bocsáthat ki az adott bizalmi szolgáltatás kapcsán új tanúsítványt és a tevékenység megszüntetését legalább húsz nappal megelőzően köteles az általa kibocsátott és még vissza nem vont tanúsítványokat visszavonni.

(6) A bizalmi szolgáltató köteles az átvevő bizalmi szolgáltatónak a hozzáférési kötelezettség alá eső nyilvántartási adatokat, valamint a visszavont tanúsítványokkal kapcsolatos minden adatot (beleértve a személyes adatokat is) átadni.

89. § (1) Ha a bizalmi szolgáltató a 88. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti kötelezettségeinek nem tesz eleget, a bizalmi felügyelet haladéktalanul elrendeli a bizalmi szolgáltató által kibocsátott tanúsítványok visszavonását és gondoskodik e tény közzétételéről, valamint kijelöli az átvevő bizalmi szolgáltatót. A bizalmi felügyelet ezzel kapcsolatos költségeit a bizalmi szolgáltatási tevékenységet befejező bizalmi szolgáltató köteles a bizalmi felügyelet erről szóló felszólításától számított 15 napon belül megtéríteni. Ha a bizalmi szolgáltatási tevékenységet befejező bizalmi szolgáltató e költségeket ezen határidőn belül nem téríti meg, a bizalmi felügyelet a költségek megtérítésére felhasználhatja a bizalmi szolgáltató által jogszabály alapján e célból biztosított pénzügyi biztosítékot.

(2) Minősített bizalmi szolgáltatás esetén a bizalmi felügyelet elsősorban minősített bizalmi szolgáltatót jelöl ki átvevő bizalmi szolgáltatóként.

(3) Ha a bizalmi szolgáltatás megszűnésekor a bizalmi felügyelet nyilvántartásában nincs megfelelő bizalmi szolgáltató, az átvevő bizalmi szolgáltató feladatait a bizalmi felügyelet látja el.

(4) Ha a bizalmi szolgáltató ellen felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás indult, a bizalmi szolgáltató haladéktalanul köteles erről és a felszámolóról vagy végelszámolóról tájékoztatni a bizalmi felügyeletet. A bizalmi felügyelet az eljárás időtartama alatt jogosult a felszámolótól, végelszámolótól vagy a kényszertörlési eljárást lefolytató cégbíróságtól a felszámolás, végelszámolás vagy a kényszertörlési eljárás állásáról tájékoztatást kérni. Ha a bizalmi szolgáltató a zárómérleg benyújtásáig nem teljesíti a 88. § (1) és (2) bekezdése szerinti kötelezettségeit, a bizalmi felügyelet kijelöli az átvevő bizalmi szolgáltatót.

(5) A bizalmi felügyelet a bizalmi szolgáltatás nyújtásának megszüntetése esetén nyilvántartásából törli a bizalmi szolgáltatást, a bizalmi szolgáltató megszűnése esetén pedig törli valamennyi, az adott bizalmi szolgáltató által nyújtott, a nyilvántartásában szereplő bizalmi szolgáltatást.

XVIII. FEJEZET

A BIZALMI SZOLGÁLTATÓ ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE

90. § (1) A bizalmi szolgáltató az általa nyújtott bizalmi szolgáltatások felhasználásával elkövetett bűncselekmények felderítése vagy megelőzése céljából, vagy nemzetbiztonsági érdekből – az érintett személyazonosságát igazoló, valamint a 82. § alapján egyeztetett adatok tekintetében – az adatigénylésre külön törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén díjmentesen adatokat továbbít a nyomozó hatóságnak és a nemzetbiztonsági szolgálatoknak. Az adatátadás tényét rögzíteni kell, az adatátadásról a bizalmi szolgáltató az igénybe vevőt nem tájékoztathatja.

(2) A bizalmi szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségeknek haladéktalanul köteles eleget tenni, és az adatok továbbítását nem kötheti egyéb feltételekhez, így különösen az adatszolgáltatás költségeiben való megállapodáshoz vagy a költségek előlegezéséhez.

(3) A bizalmi szolgáltató a tanúsítvány érvényességét érintő polgári peres, illetve nemperes eljárás során – az érintettség igazolása esetén – az aláíró vagy bélyegzőt elhelyező személyazonosságát igazoló, valamint a 82. § alapján egyeztetett adatokat átadhatja az ellenérdekű félnek vagy képviselőjének, illetve azt közölheti a megkereső bírósággal.

(4) Ha a tanúsítványban az igénybe vevő álnéven szerepel, a bizalmi szolgáltató a tanúsítványban szereplő igénybe vevő valódi személyazonosságára vonatkozó adatot csak az érintett igénybe vevő, a bizalmi szolgáltatási ügyfél vagy a tanúsítványban igazolt igénybe vevő által képviselt más személy beleegyezésével, valamint az (1)–(3) bekezdés szerinti esetekben adhat át.

XIX. FEJEZET

A BIZALMI SZOLGÁLTATÁSOK FELÜGYELETE ÉS A BIZALMI LISTA KÖZZÉTÉTELE

54. A bizalmi felügyelet kijelölése, feladatai és hatásköre

91. § (1) A bizalmi szolgáltatások eIDAS Rendelet 17. cikk (1) bekezdése szerinti felügyeletét ellátó hatóság a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.

(2) Az eIDAS Rendelet 22. cikke szerinti bizalmi lista közzétételéről a bizalmi felügyelet gondoskodik.

92. § (1) A bizalmi felügyelet az eIDAS Rendeletben foglalt feladatokon túl

a) vezeti az e törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott nyilvántartásokat és azokat bárki számára folyamatosan elérhető módon közzéteszi;

b) figyelemmel kíséri a bizalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos technológia és kriptográfiai algoritmusok fejlődését és határozatba foglalja a bizalmi szolgáltatók által szolgáltatásaik nyújtása során használható biztonságos kriptográfiai algoritmusokat, és az azok meghatározott paraméterekkel történő alkalmazására vonatkozó követelményeket;

c) a bizalmi szolgáltatások esetén ellátja a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság feladatait.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában biztonságos egy kriptográfiai algoritmus akkor, ha a meghatározott paraméterek alkalmazása mellett az elektronikus aláírás vagy bélyegző érvényesítési adatából nem származtatható az aláírás vagy bélyegző létrehozásához használt adat, és a lenyomat kapcsán az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott követelményeket is teljesíti.

93. § (1) A bizalmi felügyelet eljárásaira – mint a termékek és szolgáltatások forgalmazására, értékesítésére, valamint ezekkel összefüggő kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó követelmények ellenőrzésével és piacszabályozással kapcsolatos eljárásokra – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha az eIDAS Rendelet vagy annak közvetlenül alkalmazandó uniós végrehajtási aktusa eltérően nem rendelkezik, a hatóság ügyintézési határideje két hónap.

(3) Bizalmi felügyeletként első fokon a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala jár el, határozata ellen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökéhez lehet fellebbezni.

(4) A bizalmi felügyeletnek a nyilvántartással kapcsolatos tevékenységéért az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amely a bizalmi felügyelet bevételét képezi.

(5) A bizalmi felügyelet a hatáskörébe utalt feladatai ellátásához szükséges felmérések, elemzések és értékelések készítése céljából, határidő megjelölésével adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő a törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató bizalmi szolgáltatók számára. A bizalmi szolgáltató az adatokat a bizalmi felügyelet által megjelölt határidőre, a bizalmi felügyelet által kért formában, hiánytalanul és a valóságnak megfelelően köteles szolgáltatni. Ha az adatszolgáltató e kötelezettségnek nem tesz eleget, a bizalmi felügyelet a 95. § (3) bekezdés e) pontjában foglalt bírságot alkalmazhatja.

(6) A bizalmi felügyelet köteles az általa meghatározott adatok kezeléséről és felhasználásáról, továbbá az adatkezelés jogszabályban meghatározott céljáról az adat bizalmi szolgáltatóját – az adatszolgáltatási kötelezettség előírásával, vagy a nem kötelező adatszolgáltatásról szóló felhívással egyidejűleg – tájékoztatni. Amennyiben az adatszolgáltatás elrendelése az (5) bekezdés alapján kötelező döntéssel történik, a bizalmi felügyelet köteles az adatszolgáltató figyelmét a nem határidőben vagy nem a megfelelő formátumban történő, hiányos, vagy nem a valóságnak megfelelő adatszolgáltatás jogkövetkezményeire felhívni, egyéb esetben a felhíváson feltüntetni, hogy az adatszolgáltatás nem kötelező.

(7) A bizalmi felügyelet a piacfelmérő, elemző és értékelő feladataihoz felhasználhatja az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében a törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző bizalmi szolgáltatók által szolgáltatott adatokat.

(8) A bizalmi felügyelet az (5)–(7) bekezdés alapján szolgáltatott adatokat nem használhatja fel a bizalmi szolgáltató elleni eljárás lefolytatására. Erről a bizalmi felügyelet a bizalmi szolgáltatót az adatszolgáltatásra kötelezéssel, illetve felhívással egy időben tájékoztatni köteles.

(9) A bizalmi felügyelet a bizalmi szolgáltatási tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi, hogy a minősített bizalmi szolgáltató természetes személy, illetve jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője, vezetője és alkalmazottja büntetlen előéletű-e, és nem áll-e bizalmi szolgáltatási tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a bizalmi felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a minősített bizalmi szolgáltató természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője, vezetője és alkalmazottja büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a bizalmi szolgáltatási tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(10) A bizalmi felügyelet a (9) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a bizalmi szolgáltatási tevékenység gyakorlásának megszűnéséig vagy a minősített bizalmi szolgáltató jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a vezető tisztségviselőnek, vezetőjének vagy alkalmazottjának a szervezettel fennálló jogviszonya megszűnéséig kezeli.

55. A bizalmi szolgáltatással kapcsolatos nyilvántartások

94. § (1) Az eIDAS Rendeletben foglaltakon túl a bizalmi felügyelet nyilvántartást vezet

a) a bejelentett bizalmi szolgáltatókról és az általuk nyújtott bizalmi szolgáltatásokról;

b) a bejelentett minősített elektronikus aláírást és minősített elektronikus bélyegzőt létrehozó eszközökről;

c) a b) pont szerinti eszközök megfelelőségét tanúsító kijelölt szervezetekről;

d) az 88. § és 89. § szerinti átvevő bizalmi szolgáltatókról; és

e) a 84. § (2) bekezdése szerinti azon minősített archiválási szolgáltatásokról, amelyeket a bizalmi szolgáltatók megőrzési kötelezettségének ellátására használnak.

(2) A bizalmi szolgáltatók által nyújtott minősített bizalmi szolgáltatásokra vonatkozó hatósági nyilvántartás és az (1) bekezdés szerinti nyilvántartások – azon adatok kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít – közhiteles nyilvántartásnak minősülnek.

56. A bizalmi szolgáltatók ellenőrzése, a bizalmi felügyelet által kiszabható intézkedések

95. § (1) A bizalmi felügyelet a szolgáltatás nyújtásának megkezdését követő harminc napon belül felügyeleti ellenőrzést végez a minősített bizalmi szolgáltatást bejelentő bizalmi szolgáltatóknál az irányadó bizalmi szolgáltatási követelmények betartása tárgyában.

(2) A bizalmi felügyelet évente legalább egyszer átfogó helyszíni ellenőrzést tart azon bizalmi szolgáltatóknál, akik minősített bizalmi szolgáltatást nyújtanak.

(3) A bizalmi felügyelet az ellenőrzése során feltárt tények és bizonyítékok alapján az irányadó követelmények betartása, jogsértések vagy hiányosságok megszüntetése érdekében a következő intézkedéseket teheti:

a) felhívhatja a bizalmi szolgáltató figyelmét az irányadó bizalmi szolgáltatási követelmények betartására;

b) megtilthatja meghatározott technológiák, illetve eljárások alkalmazását;

c) ideiglenes intézkedésként elrendelheti az új tanúsítványkibocsátási tevékenység szüneteltetését és ezt a tényt feltünteti a nyilvántartásban;

d) elrendelheti a korábban kiadott minősített tanúsítványok visszavonását;

e) bírságot szabhat ki;

f) a bizalmi szolgáltató által nyújtott bizalmi szolgáltatás vonatkozásában törölheti annak tényét, hogy az adott bizalmi szolgáltatás minősített bizalmi szolgáltatás;

g) törölheti a bizalmi szolgáltatót a bizalmi szolgáltatók nyilvántartásából.

(4) Minősített bizalmi szolgáltatás esetén a bizalmi felügyelet a (3) bekezdésben foglalt intézkedéseket a (3) bekezdésben foglalt eseteken túl az irányadó követelményekkel kapcsolatos jogsértések vagy hiányosságok megelőzése érdekében is alkalmazhatja.

(5) A bizalmi felügyelet a (3) bekezdés szerinti intézkedésekkel kapcsolatos döntés során mérlegeli a jogsértés súlyát, gyakoriságát, az okozható, illetve okozott kár mértékét, azt, hogy minősített bizalmi szolgáltatóval szemben kell-e eljárni, valamint, hogy tett-e korábban intézkedést a bizalmi szolgáltatóval szemben. Az intézkedések együttesen is alkalmazhatók.

(6) A bizalmi felügyelet törli a bizalmi szolgáltatót a nyilvántartásból, ha az irányadó bizalmi szolgáltatási követelmények teljesítése más módon nem biztosítható. A nyilvántartásból való törlésre csak akkor kerülhet sor, ha egyéb intézkedések nem vezetnek eredményre.

(7) A minősített tanúsítványt kibocsátó bizalmi szolgáltatóval kapcsolatos, a (3) bekezdés f) vagy g) pontja szerinti intézkedés esetén a bizalmi felügyelet egyidejűleg megtiltja a bizalmi szolgáltatónak azt, hogy az általa kibocsátott tanúsítványt minősített tanúsítványnak nevezze, és intézkedik a kibocsátott minősített tanúsítványok visszavonásáról.

(8) A bizalmi felügyelet elrendelheti a minősített tanúsítvány visszavonását, ha valószínűsíthető, hogy a minősített tanúsítvány valótlan adatot tartalmaz, meghamisították vagy a bizalmi szolgáltató által a minősített tanúsítványok aláírásához vagy bélyegzővel való ellátásához használt eszköz nem biztonságos.

(9) Ha a bizalmi felügyelet megtiltja valamely bizalmi szolgáltatás nyújtását, a bizalmi szolgáltató a 88. §-ban foglaltak szerint köteles eljárni, és ha e kötelezettségét a bizalmi szolgáltató nem teljesíti, a bizalmi felügyelet a 89. §-ban foglaltak szerint jár el.

57. A bizalmi felügyelet által kiszabható bírság mértéke

96. § (1) A bizalmi felügyelet bírságot szabhat ki azzal a bizalmi szolgáltatóval szemben, aki az irányadó bizalmi szolgáltatási követelményeknek nem tesz eleget.

(2) A bizalmi felügyelet a bizalmi szolgáltatóval együtt annak vezető tisztségviselőjét is bírsággal sújthatja ismételt jogsértés esetén vagy ha a bizalmi felügyelet határozatában foglaltakat a bizalmi szolgáltató nem teljesíti.

(3) Nem szabhat ki a bizalmi felügyelet bírságot a jogsértésnek a bizalmi felügyelet tudomására jutásától számított két éven túl, de legkésőbb azok elkövetésétől számított három éven túl. Ha a mulasztás vagy kötelezettségszegés bűncselekmény, a bizalmi felügyeleti bírság a bűncselekmény jogerős megállapítását követő egy éven belül kiszabható.

(4) A bizalmi felügyelet a bírság összegének megállapításakor mérlegeli

a) a szabályszegéssel vagy a mulasztással előidézett kockázat vagy kár mértékét,

b) a felelős személyek által a bizalmi felügyelettel kapcsolatban tanúsított együttműködést (így különösen dokumentumokba, nyilvántartásokba való betekintés biztosítása, az alkalmazott technológiák és azok műszaki jellemzőinek bemutatása),

c) az intézkedés alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolását, illetőleg annak szándékát,

d) a kötelezettségek megszegésének ismétlődését, illetve gyakoriságát.

(5) A bírság összege 200 000 forinttól 20 000 000 forintig terjedhet, ha

a) a jogsértés bizalmi szolgáltató minősített bizalmi szolgáltatásával kapcsolatos,

b) a bizalmi szolgáltató általa kibocsátott tanúsítványban magát minősített bizalmi szolgáltatóként tünteti fel, vagy erre egyéb módon közvetve vagy közvetlenül utal anélkül, hogy erre jogosult volna,

c) nem őrzi meg a tanúsítvány kibocsátásával kapcsolatos adatokat és iratokat a jogszabályokban vagy a szolgáltatási szerződésben meghatározott ideig, és ezek őrzéséről másként sem gondoskodik.

(6)5 Az (5) bekezdésben nem említett esetekben a bírság összege 50 000 forinttól 10 000 000 forintig terjedhet.

(7)6 Vezető tisztségviselővel szemben a bírság összege 50 000 forinttól 2 000 000 forintig terjedhet.

XX. FEJEZET

AZ EGYES BIZALMI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

58. Az elektronikus aláírással és bélyegzővel kapcsolatos bizalmi szolgáltatásokra vonatkozó különös rendelkezések

97. § (1) Ha az elektronikus dokumentum minősített elektronikus aláírással vagy bélyegzővel, vagy időbélyegzővel lett ellátva, és az aláírás vagy bélyegző, vagy az időbélyegző ellenőrzésének eredményéből más nem következik, vélelmezni kell, hogy a dokumentum tartalma az aláírás vagy a bélyegző, vagy az időbélyegző elhelyezése óta nem változott.

(2) A tanúsítvány alanya az elektronikus aláírás vagy bélyegző létrehozásához használt adatot kizárólag elektronikus aláírás, illetve bélyegző létrehozására használhatja, betartva a tanúsítványban jelzett esetleges egyéb korlátozásokat is.

(3) A minősített elektronikus aláírási vagy bélyegző tanúsítvány felhasználható fokozott biztonságú elektronikus aláírás, illetve bélyegző létrehozására is.

(4) A bizalmi szolgáltatási ügyfél haladéktalanul tájékoztatja a bizalmi szolgáltatót, ha az elektronikus aláírás vagy bélyegző létrehozásához használt adat illetéktelen személy tudomására jutott vagy azt elvesztette.

(5) Ha a bizalmi szolgáltató arról szerez tudomást, hogy az elektronikus aláírás vagy bélyegző létrehozásához használt adat illetéktelen személy tudomására jutott vagy az ilyen adatot elvesztették, a tanúsítványt visszavonja, és ezt nyilvántartásában haladéktalanul közzéteszi.

(6) Ha a bizalmi szolgáltató arról szerez tudomást, hogy az elektronikus aláírás vagy bélyegző létrehozásához használt adat illetéktelen személy tudomására juthatott, ennek veszélye fenyeget vagy az ilyen adatot valószínűleg elvesztették, és a bizalmi szolgáltató biztosítja a tanúsítvány felfüggesztésének lehetőségét, akkor a tanúsítványt felfüggeszti, és ezt nyilvántartásában haladéktalanul közzéteszi.

98. § A 96. § (5) bekezdése szerinti bírság kiszabható akkor is, ha az elektronikus aláírással vagy bélyegzővel kapcsolatos bizalmi szolgáltatást nyújtó bizalmi szolgáltató nem teszi meg a saját elektronikus aláírás vagy bélyegző létrehozásához használt adatának megfelelő védelméhez szükséges intézkedéseket.

99. § (1) A családi jogi és öröklési jogi jogviszonyokban nem lehet az elektronikus formán kívüli dokumentumokat mellőzve, csak elektronikus aláírást vagy bélyegzőt felhasználni, és elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátott elektronikus dokumentumot készíteni.

(2) Ahol valamely jogszabály elektronikus aláírást vagy elektronikusan aláírt dokumentumot említ, azon kifejezett eltérő rendelkezés hiányában elektronikus bélyegzőt vagy elektronikus bélyegzővel ellátott dokumentumot is érteni kell.

59. Az archiválási szolgáltatással kapcsolatos különös rendelkezések

100. § Ha az elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum archiválását minősített bizalmi szolgáltató végzi, az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az elektronikus dokumentumon elhelyezett elektronikus aláírás, bélyegző vagy időbélyegző és az azokhoz kapcsolódó tanúsítvány az aláírás, bélyegző vagy időbélyegző elhelyezésének időpontjában érvényes volt.

ÖTÖDIK RÉSZ

AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSRE VONATKOZÓ EGYES HÁTTÉRSZABÁLYOK

101. § (1) Ha a 101–103. §-ban foglalt rendelkezésektől törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az 1. § 17. pont a)–i) alpontjában meghatározott szervek

a) egymás közötti elektronikus kapcsolattartására, valamint

b) a természetes személyekkel vagy gazdálkodó szervezetekkel történő elektronikus kapcsolattartására

az e Részben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(2) Az irat és a jognyilatkozat elektronikus kézbesítésére a 14–15. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) Ha az elektronikus kézbesítés bármely okból meghiúsul és a kézbesítési vélelem megállapításának jogszabályi feltételei nem állnak fenn, az elektronikus irat hiteles papír alapú kiadmányát kell a címzetthez eljuttatni.

102. § (1) A hiteles elektronikus iratról a kiállító vagy jogutódja az elektronikus irat kinyomtatásával és záradékolásával hiteles papír alapú kiadmányt állíthat elő. Közigazgatási szerv esetében a jogutód szerv az a szerv, akinek az irat kiállítása a hatályos szabályok szerint a feladatkörébe tartozna.

(2) A természetes személy a saját maga által kiállított vagy elektronikusan aláírt elektronikus iratot papír alapon saját nevében záradékolhatja.

(3) Az elektronikus iratról papír alapú kiadmányt a kiállító nem természetes személy nevében

a) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott személy,

b) a létesítő okiratban meghatározott személy,

c) a jogi személy képviseletére jogosult személy

záradékolhat.

(4) A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy aláírását, a záradékolás keltét és szöveges utalást arra, hogy a papír alapú kiadmány az alapul szolgáló elektronikusan hitelesített irattal megegyezik.

(5) Természetes személy esetén a záradéknak – a (4) bekezdésben foglaltakon túl – tartalmaznia kell két tanú aláírását és az arra való szöveges utalást, hogy a természetes személy a záradékot előttük írta alá vagy az aláírást saját kezű aláírásának ismerte el.

(6) Többoldalú jognyilatkozatról készült papír alapú másolat akkor hiteles, ha a másolatot valamennyi aláíró vagy jogutódja az e §-ban megjelölt módon záradékolta.

(7) Az e § szerint előállított papír alapú kiadmány bizonyító ereje az alapul szolgáló elektronikus irattal megegyezik.

103. § (1) Papír alapú iratról az irat előállítója vagy jogutódja az irat digitalizálásával, a digitalizált irat záradékolásával elektronikusan hitelesített iratot készíthet.

(2) A papír alapú irat elektronikusan hiteles irattá történő átalakítása során aláíró a 102. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott személy lehet.

(3) A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírását és szöveges utalást arra, hogy az elektronikus kiadmány az alapul szolgáló papír alapú irattal megegyezik.

(4) Többoldalú jognyilatkozatról készült elektronikus másolat akkor hiteles, ha a szkennelt iraton a záradék valamennyi aláíró vagy annak jogutódja legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírását tartalmazza.

(5) Többoldalú jognyilatkozat esetén, ha legalább az egyik aláíró az iratot elektronikusan írja alá, az akarategységet hitelesen tükröző kiadmány

a) az az elektronikus kiadmány, amelyen valamennyi aláíró legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírása szerepel, valamint ennek a 102. § alapján készített papír alapú másolata, vagy

b) az a papír alapú kiadmány, amely valamennyi, az iratot elektronikusan aláíró személy legalább fokozott biztonságú aláírását együttesen tartalmazó elektronikus iratról készült és

ba) a 102. § szerinti záradékot, valamint

bb) az iratot nem elektronikusan aláíró személy aláírását

egyidejűleg tartalmazza.

(6) Az e § szerint előállított elektronikus kiadmány bizonyító ereje az alapul szolgáló papír alapú irattal megegyezik.

104. § (1) Az informatikai fejlesztések egységességének, az informatikai rendszerek együttműködési képességének biztosítása érdekében minden állami szerv köteles bejelenteni az elektronikus kapcsolattartást vagy az informatikai rendszerek együttműködési képességét érintő informatikai fejlesztési terveit a Kormány rendeletében kijelölt szervnek a rendeletben meghatározottak szerint.

(2) A kijelölt szerv az elektronikus kormányzati stratégiai célokhoz és az infokommunikációs infrastruktúrához történő illeszkedés szempontjára figyelemmel kialakított álláspontjáról tizenöt munkanapon belül tájékoztatja a bejelentő szervet.

(3) Ha további adatok benyújtása válik szükségessé, a kijelölt szerv azok beérkezését követő nyolc munkanapon belül adja ki állásfoglalását.

(4) A bejelentő állami szervnek az informatikai fejlesztést a kijelölt szerv álláspontjának figyelembevételével kell megvalósítania.

(5) A bejelentés részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

(6) Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott feladatok ellátása érdekében a kijelölt szerv az álláspontjának kialakítása során együttműködik az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 14. § (1) bekezdésében meghatározott, az elektronikus információs rendszerek biztonságának felügyeletét ellátó hatósággal.

HATODIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

60. Felhatalmazó rendelkezések

105. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a)f)7

g) az elektronikus ügyintézés céljaira felhasználható elektronikus aláírásokra, az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványokra, illetve az azokkal összefüggésben nyújtott elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozó sajátos követelményeket,8

h)9

i) az összerendelési nyilvántartás működésének és az összerendelési nyilvántartásból történő adatszolgáltatás nyújtásának részletes szabályait,

j)l)10

m) az országos telefonos ügyfélszolgálat működésének részletes szabályait.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki

a)d)11

e) az országos telefonos ügyfélszolgálatot működtető szervet.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a)k)12

l) a 104. § (1) bekezdés szerinti bejelentés részletes szabályait,13

m)n)14

(4)15

(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki

a)b)16

c) a 104. § (1) bekezdése szerinti szervet.17

(6)18

106. § Felhatalmazást kap az e-közigazgatásért felelős miniszter, hogy

a) a bizalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos részletes követelményeket, így különösen a bizalmi szolgáltatók pénzügyi és személyzeti megfelelőségével, a tevékenységével és az általa használt eszközökkel kapcsolatos követelményeket, az igénybe vevők szerződésének megkötésével és a szerződéskötéssel összefüggő tájékoztatási kötelezettségével kapcsolatos követelményeket, valamint a szolgáltatási szerződésre, a bizalmi szolgáltatás nyújtásának egyéb feltételeire (így a bizalmi szolgáltatási rendre és szolgáltatási szabályzatra) vonatkozó részletes feltételeket,19

b) a bizalmi felügyelet által vezetett nyilvántartás tartalmával és a bizalmi szolgáltatás nyújtásával összefüggő bejelentésekkel kapcsolatos követelményeket,20

c) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a bizalmi felügyeletnek fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét21

rendeletben állapítsa meg.

61. Hatályba léptető rendelkezések

107. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – 2016. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 114. § (1) bekezdése, a 114. § (4)–(9) bekezdése és a 114. § (10) bekezdés a)–d) pontja 2016. január 2-án lép hatályba.

(3) A Negyedik Rész, a 104. §, a 105. § (1) bekezdés g) pontja, a 105. § (3) bekezdés l) pontja, a 105. § (5) bekezdés c) pontja, a 106. §, a 113. § (1)–(6) bekezdése, a 118. §, a 121. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 121. § (2) és (3) bekezdése 2016. július 1-jén lép hatályba.

(4) A Második és Harmadik Rész, a 105. § (1) bekezdés a)–f) pontja, h) pontja és j)–l) pontja, a 105. § (2) bekezdés a)–d) pontja, a 105. § (3) bekezdés a)–k), m) és n) pontja, a 105. § (4) bekezdése, a 105. § (5) bekezdés a) és b) pontja, a 105. § (6) bekezdése, a 108. § (1)–(6) bekezdése, a 109. §, a 113. § (7) bekezdése, valamint a 121. § (1) bekezdés b) pontja 2017. január 1-jén lép hatályba.

62. Átmeneti rendelkezések

108. § (1)–(6)22

(7) E törvény hatálybalépését követően elektronikus ügyintézés céljából az elektronikus ügyintézést biztosító szervek kizárólag olyan új informatikai rendszereket állíthatnak működésbe, amelyek e törvény szerinti elektronikus ügyintézésre alkalmasak.

(8) 2016. december 31-ig a 101. § (2) bekezdése szerinti irat és jognyilatkozat kézbesítésére a (9)–(16) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(9) A biztonságos kézbesítési szolgáltatási címre vagy a Kormány által rendeletben meghatározott egyéb típusú elektronikus elérhetőségre (a továbbiakban e § alkalmazásában: hivatalos elérhetőség) kézbesített küldemény kézbesítettnek minősül,

a) ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató a küldemény a címzett által történő átvételét igazolja vissza, az igazolásban feltüntetett időpontban,

b) ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldemény átvételét a címzett megtagadta, a megtagadásra vonatkozó igazolásban feltüntetett időpontban, vagy

c) ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.

(10) Hivatalos elérhetőségnek olyan elérhetőség minősül, amely

a) egyértelműen azonosíthatóan kizárólag az adott címzett elérhetősége,

b) alkalmas a küldés és fogadás időpontjának, valamint az átvevő személynek egyértelmű elektronikus azonosítására,

c) garantálja a dokumentum sértetlen fogadását,

d) kezeli a sikertelen kézbesítés eseteit, és

e) a (9) bekezdésben foglaltak visszaigazolására alkalmas.

(11) A 101. § (1) bekezdése b) pontja szerinti fél (a továbbiakban e § alkalmazásában: fél) ügyintézési rendelkezésében jogosult megadni olyan hivatalos elérhetőséget, amely tekintetében vállalja a (9) és (10) bekezdés szerinti követelmények teljesítését. Ebben az esetben a kézbesítés időpontja és a kézbesítési vélelem tekintetében a (10) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(12) Ha az eljárást a fél kezdeményezte elektronikusan, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a (11) bekezdés szerinti nyilatkozat hiányában is kézbesítheti a küldeményét a fél általa ismert, a (9) és (10) bekezdésben előírt feltételeknek megfelelő elérhetőségére. Ebben az esetben a kézbesítés időpontja és a kézbesítési vélelem tekintetében a (9) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a hivatalos elérhetőségre történő kézbesítéssel egyidejűleg – ha az technikailag lehetséges és az a hivatalos elérhetőségtől eltér – a fél kérelménél használt elektronikus kapcsolattartási címen értesíti a felet arról, hogy a kézbesítés a hivatalos elérhetőségre történt.

(13) Ha a fél a (11) bekezdés szerint nem ad meg hivatalos elérhetőséget, úgy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv – ha a fél az ügyintézési rendelkezésében nem zárta ki – megkísérelheti a fél általa ismert elektronikus elérhetőségére kézbesíteni a küldeményt. Ebben az esetben a (9) bekezdés alkalmazandó azzal, hogy a kézbesítés második sikertelen megkísérlését követően az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles más módon intézkedni az irat vagy értesítés kézbesítéséről.

(14) A hivatalos elérhetőségnek nem minősülő elérhetőségek tekintetében jogszabályban előírtak szerint igazolható a kézbesítés ténye, kézbesítési vélelem e kézbesítéshez nem fűződik.

(15) Ha a fél az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek címzett nyilatkozatában elektronikus levelezési címét, rövid szöveges üzenet fogadására alkalmas telefonszámát vagy más, elektronikus úton való kapcsolattartásra alkalmas elérhetőségét feltüntette, és ettől eltérő ügyintézési rendelkezést nem tett, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv jogosult ezen az elérhetőségen tájékoztatás jellegű kapcsolatot tartani a féllel. Ha a fél hivatalos elérhetőséggel is rendelkezik, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv elsősorban a hivatalos elérhetőségen tart kapcsolatot a féllel, az e bekezdés szerinti elérhetőséget kizárólag a fél értesítése vagy tájékoztatása céljából használja.

(16) Ha az elektronikus ügyintézés nem kötelező, a félnek az elektronikus ügyintézést teljes körben vagy az érintett eljárási cselekmény vonatkozásában kizáró ügyintézési rendelkezése az elektronikus nyilatkozatra vonatkozó kézbesítési vélelem beálltát is kizárja.

109. §23

110. §24 (1) Azok az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Eat.) szerinti elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújtó szolgáltatók, akik 2016. június 30-án a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nyilvántartásában bejelentett szolgáltatóként szerepeltek, és az e törvény szerinti bizalmi szolgáltatásra vonatkozóan nem tesznek bejelentést, az Eat. szerinti elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásaikat legkésőbb 2017. július 1-jéig kötelesek befejezni, amely kötelezettség teljesítésére az Eat. 16. §-a és 16/N. §-a szerinti rendelkezések alkalmazandók azzal, hogy a befejezéssel kapcsolatos kötelezettségeikkel összefüggésben 2017. július 2-át követően a bizalmi felügyelet a 89. §, valamint a 95. § és a 96. § szerint jár el.

(2) Azok az Eat. szerinti elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújtó szolgáltatók, akik 2016. június 30-án egyes elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásuk tekintetében – ide nem értve a természetes személyek számára kibocsátott minősített tanúsítványokat – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nyilvántartásában minősített szolgáltatóként szerepeltek (a továbbiakban az általuk nyújtott szolgáltatás együtt: Eat. szerinti minősített szolgáltatás), az Eat. szerinti minősített szolgáltatásuknak az eIDAS Rendelet 22. cikke szerinti bizalmi listán való feltüntetéséig, de legkésőbb 2016. december 31-ig jogosultak ezen Eat. szerinti minősített szolgáltatásaikat nyújtani.

(3) A (2) bekezdés szerinti átmeneti időszak alatt az Eat. szerinti minősített szolgáltatások és az azok alapján kibocsátott tanúsítványok, a tanúsítványon alapuló elektronikus aláírások és időbélyegek Magyarország területén továbbra is rendelkeznek mindazon jogszabály által előírt joghatással, amellyel 2016. június 30-án rendelkeztek, feltéve, hogy az átmeneti időszak alatt az Eat. 2016. június 30-i rendelkezései szerinti követelményeknek megfelelnek.

(4) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság az Eat. szerinti minősített szolgáltatások feletti hatósági felügyeletet az átmeneti időszak alatt a bizalmi szolgáltatásra vonatkozó hatásköre alapján, a bizalmi szolgáltatásra vonatkozó szabályok szerint látja el.

(5) A (2) bekezdésben megjelölt Eat. szerinti minősített szolgáltatás az átmeneti időszak alatt kizárólag az eIDAS Rendelet szerinti nemzeti szinten elismert minősített bizalmi szolgáltatásnak minősül, egyebekben az eIDAS Rendelet szerinti minősített bizalmi szolgáltatás joghatásával nem rendelkezik.

(6) A Negyedik Rész kivételével, ahol jogszabály a Negyedik Rész szerinti minősített bizalmi szolgáltatást említ, azon a (2) bekezdés szerinti átmeneti időszak alatt az Eat. szerinti minősített szolgáltatást is érteni kell.

(7) A Negyedik Rész kivételével, ahol jogszabály minősített elektronikus bélyegzőt jelöl meg, azzal a (2) bekezdés szerinti átmeneti időszak alatt az Eat. szerinti minősített szervezeti elektronikus aláírást egyenértékűnek kell tekinteni.

63. Az Európai Unió jogának való megfelelés

111. § E törvény a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet III. fejezetének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

112. § (1) Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

64. Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések

113. § (1)–(6)25

(7)26

(8)27

114. § (1)28

(2)–(3)29

(4)–(9)30

(10) Az Nytv.

a)d)31

e)32

lép.

115–117. §33

118. §34

119–120. §35

121. § (1) Hatályát veszti

a)36

b)37

(2)–(3)38

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!