nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
489/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet
a lakosság természetes és mesterséges eredetű sugárterhelését meghatározó környezeti sugárzási helyzet ellenőrzési rendjéről és a kötelezően mérendő mennyiségek köréről
2017-04-01
infinity
3
Jogszabály

489/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet

a lakosság természetes és mesterséges eredetű sugárterhelését meghatározó környezeti sugárzási helyzet ellenőrzési rendjéről és a kötelezően mérendő mennyiségek köréről

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § m) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 17. § (2) bekezdés 36. pontja alapján kiterjed a lakosság természetes és az orvosi sugárterhelésen kívüli mesterséges eredetű sugárterhelése meghatározásához szükséges

a) kötelezően mérendő mennyiségekre,

b) kötelezően mérendő mennyiségek meghatározását végző szervek tevékenységére,

c) kötelezően mérendő mennyiségek, valamint egyéb mérésekből ismertté vált adatok központi gyűjtésére, feldolgozására, kezelésére, értékelésére, valamint

d) az országos környezeti sugárzási helyzetre, a radioaktív szennyezettségre vonatkozó nemzetközi értesítési kötelezettségek teljesítéséhez, valamint a külön jogszabályban meghatározott országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszer (a továbbiakban: ONER) működéséhez szükséges adatok szolgáltatására.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. ellenőrző adatszolgáltató központ: a kiemelt létesítmények környezetében kialakult sugárzási helyzet független hatósági ellenőrzését végző mérőhálózat adatgyűjtő és szolgáltató központja;

2. kiemelt létesítmény: nukleáris létesítmény, uránbánya, radioaktívhulladék-tároló, A-szintű izotóplaboratórium;

3. minőségirányítási rendszer: a vizsgáló- és kalibráló-laboratóriumok felkészültségének általános követelményeiről szóló MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 szabvány követelményeinek megfelelő minőségirányítási rendszer;

4. monitorozó adatszolgáltató központ: a lakosság természetes és az orvosi sugárterhelésen kívüli mesterséges eredetű sugárterhelését meghatározó környezeti sugárzási viszonyok, illetve a környezetben mérhető egyes radionuklidok aktivitáskoncentrációja meghatározását végző mérőhálózat vagy vizsgáló laboratórium adatgyűjtő és szolgáltató központja, az ellenőrző adatszolgáltató központ kivételével;

5. indikatív dózis: emberi fogyasztásra szánt ivóvíz ellátó rendszerében kimutatott természetes és mesterséges eredetű radionuklidoknak az egy év alatt beépült lekötött effektív dózisa a trícium, a kálium-40, a radon és a radon rövid felezési idejű bomlástermékei kivételével.

3. Az Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer

3. § (1) Az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti mennyiségek körének a meghatározása és a környezeti sugárzást mérő szervek tevékenységének összehangolása, az országos sugárzási helyzetre vonatkozó adatok központi gyűjtése, feldolgozása, nyilvántartása és értékelése az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH) feladata.

(2)1 A (1) bekezdés szerinti feladatok elvégzésben az Országos Közegészségügyi Intézet (a továbbiakban: OKI) működik közre az adatok gyűjtésében, feldolgozásában, nyilvántartásában és azok értékeléséhez szakmai támogatást nyújt az OAH részére.

(3) A lakosság természetes és az orvosi sugárterhelésen kívüli mesterséges eredetű sugárterhelését meghatározó környezeti sugárzási viszonyok és a környezetben mérhető egyes radionuklidok aktivitáskoncentrációja országos mérési eredményeinek (a továbbiakban: monitorozási adatok) gyűjtését, nyilvántartását és értékelését, valamint a kiemelt létesítmények környezetére vonatkozó sugárvédelmi hatósági ellenőrző programok koordinálását az OAH felügyeletével működő Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer (a továbbiakban: OKSER) végzi.

(4) Az OKSER operatív szerve az OAH által működtetett Radiológiai Információs és Szolgáltató Központ (a továbbiakban: RISZK).

(5) A kiemelt létesítmények környezetében kialakult sugárzási helyzetnek az engedélyes jogszabályban meghatározott környezet ellenőrzési tevékenységétől független hatósági ellenőrzését az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a környezetvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium és az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter által vezetett minisztérium ellenőrző rendszerei, illetve ellenőrző hálózatai által szolgáltatott adatok alapján kell végezni.

4. § Az OKSER feladatai

a) az ország területén mérhető környezeti sugárzás dózisteljesítményére, illetve a környezeti elemekben, az élelmiszerekben, az ivóvízben, a takarmányokban található radioaktív izotópok, valamint a szabadban és épületekben kialakuló radon és radon leányelemek aktivitáskoncentrációira; továbbá radioaktív anyagoknak a környezetbe történő nem tervezett kibocsátását okozó rendkívüli esemény következtében az emberi szervezet belső radioaktív szennyezettségére vonatkozó eredmények gyűjtése, elemzése, nyilvántartása és értékelése,

b) a kiemelt létesítmények környezetében kialakult sugárzási helyzet hatósági értékelése,

c) az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről 167/2010. (V. 11.) Korm. rendelet szerinti országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszer (a továbbiakban: ONER) működéséhez szükséges ellenőrzési és monitorozási adatok szolgáltatása,

d) közreműködés a lakosságnak a környezeti sugárzási viszonyokról történő hiteles tájékoztatásában,

e) közreműködés az országos környezeti sugárzási helyzetre, valamint a radioaktív szennyezettségre vonatkozó nemzetközi értesítési és tájékoztatási kötelezettségek teljesítésében, valamint

f) az ellenőrzési és monitorozási eredmények éves és eseti jelentésekben történő közzététele az ellenőrző hatóságok, az Európai Bizottság és a lakosság tájékoztatása céljából.

5. § (1) Az OKSER tevékenységében az 1. mellékletben felsorolt közigazgatási szervek, kiemelt létesítmények és más intézmények (a továbbiakban együtt: az OKSER tagjai) vesznek részt.

(2) Az OKSER tevékenységét az OAH koordinálásával működő Szakbizottság (a továbbiakban: OKSER SZB) irányítja, amely az OKSER tagjai által kijelölt személyekből, illetve a bizottsági elnökből és titkárból áll. Minden egyes OKSER tag egy-egy bizottsági tag jelölésére jogosult.

(3) Az OKSER SZB elnökét az OAH felügyeletét ellátó miniszter bízza meg és menti fel, titkára a RISZK vezetője.

(4) Az OKSER működésének szabályait az OKSER Működési Rendje (a továbbiakban: Működési Rend) határozza meg, amelyet az OKSER SZB készít el és az OAH főigazgatója hagy jóvá.

(5) A Működési Rend tartalmi követelményeit a 2. melléklet tartalmazza.

(6) Az OKSER SZB az (1) bekezdésben meghatározott tagokon kívül környezeti monitorozást végző egyéb szervezetet is felkérhet, hogy az OKSER tevékenységében tanácskozási joggal részt vegyen és mérési eredményeket szolgáltasson.

6. § (1) Az OKSER SZB feladatkörébe tartozik

a) a Működési Rend kidolgozása és az OAH főigazgatójához jóváhagyásra történő benyújtása,

b) az OKSER 3. § (5) bekezdésében meghatározott tagjainak az OKSER keretében végrehajtandó mérési és adatszolgáltatási éves programjainak elfogadása és azok módosításának jóváhagyása, továbbá mérési ajánlások megfogalmazása OKSER tagjai számára,

c) az éves jelentés szempontjainak kidolgozása,

d) az éves jelentés és eseti jelentés jóváhagyása,

e) a RISZK által készített jelentéstervezetek értékelése, elemzése és jóváhagyása,

f) az OKSER SZB éves költségvetési tervének elkészítése és beterjesztése,

g) a 8. § (3) bekezdése szerinti összehasonlító mérések éves programjának meghatározása, valamint

h) az OKSER fejlesztésével kapcsolatos javaslatok elkészítése.

(2) Az előző évre vonatkozó jelentést minden év június 30-ig kell elkészíteni.

7. § (1) Az OKSER 3. § (5) bekezdésben nevesített tagjainak adatgyűjtő és szolgáltató központjait (a továbbiakban: ellenőrző adatszolgáltató központok), vizsgálatainak tárgyát, az alkalmazandó méréstípusokat és a kötelezően meghatározandó radionuklidok fajtáit a 3. melléklet 1. pontja határozza meg.

(2) Az Európai Bizottság 2000/473/EURATOM ajánlásának megfelelő ritka és sűrű monitorozó mérőhálózat elemeit a 3. melléklet 2. pontja határozza meg.

(3) Az OKSER 3. § (5) bekezdésben fel nem sorolt tagjainak adatgyűjtő és szolgáltató központjait (a továbbiakban: monitorozó adatszolgáltató központok) és az általuk végzett vizsgálatok tárgyát a 3. melléklet 3. pontja tartalmazza.

(4) Az OKSER keretében végzendő vizsgálati programokra vonatkozó részletes előírásokat – az OKSER SZB javaslatát figyelembe véve – az OKSER tagjai a felelősségi területükön önállóan határozzák meg.

(5) Az OKSER tagjai saját ellenőrzési programjaikat úgy állítják össze, hogy azok a vizsgált minták, a mérendő mennyiségek és azokra vonatkozó kimutatási határ tekintetében megfeleljenek a 4. mellékletben foglaltaknak is. A kimutatási határ számításának elfogadott módszerét az OKSER SZB határozza meg.

(6) Az OKSER tagjai – a (7) és (8) bekezdésben foglalt kivétellel – belső szabályzatban határozzák meg az OKSER részére történő adatszolgáltatás szabályait.

(7) Az egyes mérési eredmények szolgáltatását a minőségbiztosítási rendszer szerinti jóváhagyását követő legfeljebb 15 napon belül kell végrehajtani.

(8) Az adott mérőhálózat szabályzatában és az SZB Működési Rendjében meghatározott kivizsgálási szint elérése esetében az adatszolgáltatást haladéktalanul teljesíteni kell.

8. § (1) Az ellenőrző és monitorozó adatszolgáltató központok az általuk gyűjtött mérési eredményeket az SZB által meghatározott adattartalommal, adatformátummal és gyakorisággal küldik meg a RISZK-be. A környezeti mintákhoz tartozó adatközlés minimális tartalmát az 5. melléklet határozza meg.

(2) A RISZK-be küldött adatok hitelességének biztosítására az ellenőrző adatszolgáltató központoknak a mintavételi és a mérési tevékenységükre is kiterjedő minőségirányítási rendszert kell működtetniük.

(3) A mérési eredmények egységes minőségbiztosítása érdekében olyan rendszeres összehasonlító méréseket kell szervezni, vagy olyan nemzetközi összehasonlító mérési programokban részt venni, amelyekkel az alkalmazott mérési módszerek validálása elvégezhető.

(4) A mérési eredményekkel a beküldő OKSER tag rendelkezik. A mérési eredményeket az OKSER tagjai nem kereskedelmi célú feldolgozások és elemzések készítéséhez felelősségi területükön a beküldő hozzájárulásával és megnevezésével térítésmentesen felhasználhatják.

(5) Az OKSER SZB a mérési eredményeket feldolgozások és elemzések készítéséhez kizárólag a Működési Rendben meghatározott módon használhatja fel.

(6) A következő évre mérési programokat minden év október 30-ig el kell fogadni.

9. § A RISZK feladatkörébe tartozik

a) a mérési eredmények központi számítógépes gyűjtése, feldolgozása, értékelése és nyilvántartása,

b) on-line hozzáférés biztosítása a tárolt adatokhoz és az értékelési eredményekhez az OKSER SZB, az ONER működtetésében részt vevő hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve és az ONER kormányzati szervei részére,

c) az ország nemzetközi értesítési kötelezettségének teljesítése érdekében a környezeti sugárzási helyzetre, valamint a radioaktív szennyezettségre jellemző adatok megfelelő formátumú biztosítása,

d) az éves jelentés összeállítása a Működési Rend által meghatározott tartalommal és formában, továbbá annak benyújtása az OSKER SZB-hez jóváhagyásra,

e) az OKSER SZB felkérésére eseti jelentés összeállítása és benyújtása az OKSER SZB-hez jóváhagyásra,

f) a RISZK ügyrendjének, valamint éves költségvetési tervének elkészítése és benyújtása,

g) az OKSER SZB felkérésére eseti jelentés elkészítése az OKSER SZB által meghatározott tartalommal.

10. § (1) Az OAH költségvetéséből kell biztosítani az OKSER SZB és a RISZK működtetésének a költségeit.

(2) Az érintett szerveknek a tárgyévi költségvetését úgy kell előkészítenie, hogy az előírt feladatokkal kapcsolatos többletforrás biztosítva legyen.

(3) Az ellenőrző adatszolgáltató központok működési és fejlesztési költségeit – beleértve a 8. § (3) meghatározott validálási célú méréseket is – az érintett minisztériumok költségvetéseikben szakmai fejezeti kezelésű előirányzatként biztosítják.

4. Záró rendelkezések

11. § Ez a rendelet 2016. január 1-jén lép hatályba.

12. §2

13. § (1) Ez a rendelet az Európai Atomenergia Közösséget létrehozó szerződés 2. cím III. fejezetének 35. cikkével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

(2) Ez a rendelet az Európai Bizottság 2000/473/EURATOM ajánlásának I. és III. számú mellékletében foglaltakkal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

(3) Ez a rendelet a lakosság egészségének az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal szembeni védelmére vonatkozó követelmények meghatározásáról szóló, 2013. október 22-i 2013/51/EURATOM irányelv 2. cikk 3. pontjában, 6. cikkében, valamint a III. mellékletben foglaltakkal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

(4) Az 5. § (4) bekezdés szerinti működési rendet első alkalommal 2016. március 31-ig kell benyújtani.

1. melléklet a 489/2015. (XII. 30.) Korm. rendelethez

Az OKSER tagjai

1. a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium,

2. az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium,

3. a környezetvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium,

4. az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium,

5. az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter által vezetett minisztérium,

6. az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium,

7. a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium,

8. a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium,

9. az Országos Meteorológiai Szolgálat, (a továbbiakban: OMSZ),

10. a Magyar Tudományos Akadémia, (a továbbiakban: MTA),

11. az OAH,

12. az MVM Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság,

13. a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft (a továbbiakban: RHK Kft.),

14. a Mecsekérc Zártkörűen Működő Részvénytársaság,

15.3 OKI.

2. melléklet a 489/2015. (XII. 30.) Korm. rendelethez

Az OKSER Működési Rendjére vonatkozó tartalmi előírások

1. Az OKSER SZB működési szabályai, különös tekintettel az ülésezés rendjére, a határozatképesség, szavazati jog és döntéshozatal szabályozására, illetve a képviseleti, aláírási jog gyakorlására

2. Az OKSER SZB, illetve az OKSER SZB elnökének és titkárának feladatköre

3. A RISZK működési szabályai és feladatai

4. Az OKSER tagjainak az OKSER keretébe tartozó környezeti sugárvédelmi ellenőrzési feladatai

5. Az adatgyűjtő és szolgáltató központok adatszolgáltatási kötelezettségei és jogosultságai

6. A RISZK-nek az ellenőrzési eredmények gyűjtésére, feldolgozására, elemzésére, továbbá azok hozzáférhetőségét és közzétételét biztosító tevékenységére vonatkozó részletes szabályok

7. Az OKSER éves jelentésének tartalmi és formai előírásai

3. melléklet a 489/2015. (XII. 30.) Korm. rendelethez4

1. Ellenőrző adatszolgáltató központok, valamint
az OKSER ellenőrző tevékenységébe bevont vizsgálatok tárgya
és a kötelezően mérendő mennyiségek köre

1.1. Ellenőrző adatszolgáltató központok és a vizsgálataik tárgya

 

A

B

C

1

OKSER tag

Adatszolgáltató központ

Vizsgálatok tárgya

2

egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium és az

Egészségügyi Radiológiai Mérő és Adatszolgáltató Hálózat Információs Központja (OKI)

levegő, szárazföldi környezet, vízi környezet, ivóvíz, környezeti gamma-dózisteljesítmény, az emberi szervezet belső radioaktív szennyezettsége és ezt okozó közvetítő közegek

3

az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium és az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter által vezetett minisztérium

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

levegő, ivóvíz, a talaj, a növényzet, a növényi és az állati eredetű élelmiszertermékek, takarmányok, mezőgazdasági tevékenységgel és erdőgazdálkodással összefüggő egyéb minták

4

a környezetvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium

Regionális Környezetvédelmi Mérőközpontok

levegő, szárazföldi környezet, vízi környezet, környezeti gamma-dózisteljesítmény

1.2. Az ellenőrző adatszolgáltató központok segítségével végzett OKSER adatgyűjtési tevékenység minimális terjedelme

 

 

A

B

C

D

E

F

G

H

I

 

1

 

Gamma-
dózis-
teljesítmény

Összes béta

Gamma-
spektrometria

Sr-90

H-3

I-131

Radon

Indikatív dózis (a)

 

2

levegő (b)

 

aeroszol

aeroszol

 

 

elemi és szerves

x

 

 

3

környezeti sugárzási szint

x

 

 

 

 

 

 

 

 

4

felszíni víz (c)

 

x

x

 

 

 

 

 

 

5

ivóvíz (d)

 

 

x

x

x

 

x

x

 

6

tej

 

 

x

x

 

 

 

 

 

7

egyéb élelmiszerek és takarmányok

 

 

x

x

 

 

 

 

1.2.1. Megjegyzések:

1.2.1.1. (a) = Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet szerint.

1.2.1.2. (b) = A levegő mintavételezésére folyamatos üzemű mintavevőt kell alkalmazni.

1.2.1.3. (c) = Folyóvíz mintavételezését lehetőleg ott kell végezni, ahol lehetőség van az áramlási sebesség mérésére is, melyet szintén közölni kell az aktivitáskoncentráció mérési eredménye mellett.

1.2.1.4. (d) = Beleértve palackozott vizek is.

2. A ritka és sűrű monitoring mérőhálózat felépítése

2.1. Az Európai Unió ritka mérőhálózatának célja, hogy az adott országra jellemző mintavételi helyen vételezett minták nagy érzékenységű - a 4. melléklet I. táblázatában megnevezett jellemzők mindenkori aktuális értékeinek kimutatását biztosító mérésével az ország területére minta típusonként jellemző mérési eredményeket lehessen nyerni, amelyekből a sugárzási helyzet változásai országos viszonylatban követhetőek. Az országot jellemző mintavételi helyet és mérőpontot az OKSER SZB jelöli ki.

2.2. A sűrű mérőhálózat célja az ország területének olyan mintavételi helyekkel történő lefedése, amely minták mérésével nyerhető adatok alapján az ország területére jellemző átlagos sugárzási viszonyok számíthatók. A sűrű mérőhálózat alapját az ellenőrző adatszolgáltató hálózatok képezik, de a monitorozó adatszolgáltató hálózatok is bevonásra kerülnek.

3. Monitorozó adatszolgáltató központok, valamint
az OKSER ellenőrző tevékenységébe bevonható mérési területeik

 

 

A

B

C

 

1

OKSER tag

Adatszolgáltató központ

Vizsgálatok tárgya

 

2

a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium

Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Nukleáris Baleseti Információs és Értékelő Központ

(a) környezeti gamma-dózis-teljesítmény

(b) levegő aeroszol

 

3

az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium

a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet Tanreaktora Üzemi Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszere

levegő aeroszol, levegő fall-out, környezeti gammadózis-teljesítmény

 

4

Eötvös Loránd Tudományegyetem,

Debreceni Egyetem, Kaposvári Egyetem, Nyugat-magyarországi Egyetem (Sopron), Nyugat-magyarországi Egyetem (Székesfehérvár), Nyugat-magyarországi Egyetem (Szombathely), Pannon Egyetem,

Pécsi Tudományegyetem,

Semmelweis Egyetem,

Szegedi Tudományegyetem,     Szent István Egyetem

környezeti ellenőrzési rendszere

környezeti gammadózis-teljesítmény

 

5

MTA

az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Környezetvédelmi Szolgálat

levegő. üzemi víz, környezeti gamma-dózisteljesítmény

 

6

 

MTA Atommagkutató Intézete környezeti sugárvédelmi ellenőrző rendszere

levegő. környezeti gamma-dózisteljesítmény

 

7

 

MTA Kémiai Kutatóközpont környezeti sugárvédelmi ellenőrző rendszere

levegő. környezeti gamma-dózisteljesítmény

 

8

Mecsekérc Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Mecsekérc Zrt. radiológiai laboratórium

levegő, szárazföldi környezet, vízi környezet, ivóvíz, radon,

környezeti gamma-dózisteljesítmény

 

9

MVM Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Üzemi Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer

levegő, vízi környezet, környezeti gamma-dózisteljesítmény

 

10

RHK Kft.

a Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló és az Nemzeti Radioaktív Hulladék Tároló Üzemi Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszerei

levegő, szárazföldi környezet, vízi környezet, környezeti gamma-dózisteljesítmény

3.1. Megjegyzések:

3.1.1. (a) = a környezeti gammadózis-teljesítmény távmérés a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium, az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium, az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium, az OMSZ, az MTA, az MVM Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság és az RHK Kft. által működtetett automata állomások bevonásával történik a külön jogszabályban meghatározott Országos Sugárfigyelő Jelző és Ellenőrző Rendszer működése szerint.

3.1.2. (b) = a levegő aeroszol mérése az OMSZ által működtetett automata állomások bevonásával történik a Országos Sugárfigyelő Jelző és Ellenőrző Rendszer működése szerint.

4. melléklet a 489/2015. (XII. 30.) Korm. rendelethez

1. A kötelezően mérendő minták és mennyiségek

 

A

B

C

1

Minta

Mérendő mennyiségek

2

Sűrű hálózatos

Ritka hálózatos

3

Levegő aeroszol

a) Cs-137 aktivitáskoncentráció

b) összes béta és Be-7 aktivitáskoncentráció

a) Cs-137

b) összes béta és Be-7 aktivitáskoncentráció

c) elemi és szerves I-131

4

Környezeti sugárzási szint

a) Környezeti gammadózis-teljesítmény

a) Környezeti gammadózis-teljesítmény

5

Felszíni víz

a) Cs-137 aktivitáskoncentráció,

b) maradék béta és gamma sugárzó izotópok

a) Cs-137 aktivitáskoncentráció

b) maradék béta és gamma sugárzó izotópok

6

Ivóvíz

a) H-3, Sr-90, Cs-137 aktivitáskoncentráció

b) természetes radionuklidok aktivitáskoncentrációja a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet szerint

c) radon

d) indikatív dózis

a) H-3, Sr-90, Cs-137 aktivitáskoncentráció

b) természetes radionuklidok a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet szerint

c) radon

d) indikatív dózis

7

Tej

Cs-137, Sr-90 és K-40 aktivitáskoncentráció

Cs-137, Sr-90, K-40 aktivitáskoncentráció

8

Vegyes élelmiszer

Cs-137, Sr-90 aktivitáskoncentráció

Cs-137, Sr-90, aktivitáskoncentráció

.

2. Az alkalmazott mérések jelentési szintjei

2.1. Az alkalmazott mérések jelentési szintjeire vonatkozó táblázat

 

A

B

C

1

Minta típusa

Meghatározandó mennyiség

Jelentési szint

2

Levegő

Összes béta (Sr-90 ekvivalens aktivitáskoncentráció)
Cs-137 aktivitáskoncentráció

5 E–03 Bq/m3
3 E–02 Bq/m3

3

Felszíni vizek

Maradék béta (Sr-90 izotóp alapján)
Cs-137 aktivitáskoncentráció

6 E–01 Bq/l
1 E+00 Bq/l

4

Ivóvíz

H-3 aktivitáskoncentráció
Sr-90 aktivitáskoncentráció
Cs-137 aktivitáskoncentráció

Rn-222

1 E+01 Bq/l
4 E–01 Bq/l
5 E–01 Bq/l

1 E+01 Bq/l

5

Tej

Sr-90 aktivitáskoncentráció
Cs-137 aktivitáskoncentráció

2 E–01 Bq/l
5 E–01 Bq/l

6

Vegyes élelmiszer

Sr-90 aktivitáskoncentráció
Cs-137 aktivitáskoncentráció

1 E–01 *Bq/d.p (a)
2 E–01 *Bq/d.p (b)

2.2. Magyarázat:

2.2.1. (a) = Becquerel személyenként és naponta,

2.2.2. (b) = Becquerel személyenként és naponta.

5. melléklet a 489/2015. (XII. 30.) Korm. rendelethez

A vizsgálatokhoz tartozó adatközlés megkövetelt tartalma

1. Követelmények a mintavételi adatokra vonatkozóan:

1.1. a minta jellemzői:

1.1.1. a minta típusa

1.1.2. érték típusa

1.2. dátum és idő:

1.2.1. a mintavétel időpontja

1.2.2. dátum jellege

1.2.3. a mintázási idő hossza (órában)

1.3. mintavételi hely:

1.3.1. helységnév

1.3.2. mintavételi helyazonosító-kód vagy a mintavétel helyének megjelölése

1.3.3. szélességi és hosszúsági adatok

1.3.4. a felszíni vizekre a vízgyűjtő terület (folyó, tó, víztározó) neve

2. Követelmények a mérési adatokra vonatkozóan

2.1. Laboratóriumi neve

2.2. Radionuklid jele vagy kategóriája

2.3. A mintafeldolgozás leírása

2.4. Mérőkészülék típusa

2.5. Mért aktivitás értéke

2.6. Mérési bizonytalanság mértéke

2.7. Mérési bizonytalanság típusa

2.8. Mértékegység

2.9. Referencia dátum (amelyre az aktivitásértékét megadják)

2.10. Áramlási sebesség (folyóvíz esetén)

2.11. Termelési ráta (tej és kitermelt ivóvíz)

2.12. Gyártott vagy forgalmazott mennyiség egy év alatt (palackozott ivóvíz)

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!